Az innováció finanszírozásának új trendjei a as időszakban

Átírás

1 Az innováció finanszírozásának új trendjei a as időszakban Dr. Peredy Zoltán Főosztályvezető helyettes Közös cél: a valódi innováció új típusú együttműködések Budapest, november november 19.

2

3 MEGREFORMÁLT EU KOHÉZIÓS POLITIKA

4 A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZERE EU EU 2020 stratégia ( ) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó stratégia EU Kohéziós Politika Kohéziós politika rendeletei ( ) Szabályok és a 11 tematikus cél magvalósítása >> ERFA, ESZA, KA beruházási prioritások gyűjteménye a célokhoz igazítva HU Kohéziós Pol Partnerségi megállapodás ( ) Nemzeti Reform Program (évente) Hazai stratégiai dokumentumok >> PM Pozíciós papír (COM) >> Országspecifikus ajánlások OP Prioritás tengelyek Kiválasztott beruházási prioritások Intézkedések >> akciók OP módszertani segédlet Formális és informális visszajelzések

5 Hazánk számszerű nemzeti vállalásai Erőforráshatékony Európa EU 2020: [COM(2011) 571 final] 1. K+F ráfordítások: a GDP 3% a %: energiahatékonyság növelése ÜHG kibocsátás csökkentése megújuló energiaforrások használata (ebből 10% a közlekedésben) Fenntartható növekedés: az erőforrás hatékony, hosszú távon fenntartható és versenyképes gazdaság megteremtése. A szegénységben élő népesség száma 500 ezerrel csökken A korai iskolaelhagyók aránya 10% kal csökken (18 24 évesek) A foglalkoztatási ráta 75% ra emelése 2020 A felsőfokú végzettségűek aránya 30,3% ra nő (30 34 évesek) Az ÜHG kibocsátás max. 10% os növekedése a 2005 ös értékhez viszonyítva A K+F szintje a GDP 1,8% ára nő A megújuló energiaforrások részaránya 14,6% ra nő Az energiahatékonyság 10% os növelése november

6 A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZERE

7 A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZERE

8 A különböző Operatív Programok tematikus területeinek indikatív forrásallokációja ( ) *nemzeti társfinanszírozással

9 GINOP TERVEZÉSI MENETREND - MÉRFÖLDKÖVEK Partnerségi Megállapodás Végleges Partnerségi Partnerségi Végleges Megállapodás Végleges Megállapodás Partnerségi tervezet Partnerségi Megállapodás benyújtása EU benyújtása Megállapodás EU EU benyújtása benyújtása EU EU Bizottságnak Bizottságnak Bizottságnak Bizottságnak Észrevételek alapján átdolgozott OP-k várható benyújtási dátuma EU Bizottságnak Magyarország és az Magyarország Magyarország EU Bizottság és és az az EU aláírja EU Bizottság a aláírja Partnerségi a aláírja Partnerségi a Megállapodást Partnerségi Megállapodást Megállapodást GINOP OP tervezetek benyújtása EU Bizottságnak OP OP tárgyalások tárgyalások EU Bizottsággal EU Bizottsággal Észrevételek Észrevételek alapján átdolgozott alapján OP-k várható átdolgozott benyújtási OP-k dátuma várható EU Bizottságnak benyújtási dátuma EU Bizottságnak Bizottsági elfogadás várható dátuma

10 5.bAz Operatív Programok KFI célú felhasználásának szempontjai Szavazás

11 5.bAz Operatív Programok vállalkozásfejlesztési felhasználásának szempontjai Szavazás

12 A legfontosabb KFI források keretszámai Összesen GINOP VEKOP EFOP VP H KTIA OTKA (295 Ft/ árfolyamon)

13 A GINOP stratégiai céljai ( ) 5. a) Tájékoztató a GINOP aktuális állásáról Működési tényezők minőségének javítása, körének bővítése a vállalkozások számára fontos munkaerő, tőke, infrastruktúra, technológia, természeti és kulturális erőforrások köre bővüljön és javuljon Gazdasági együttműködések erősítése nőjön a piacépítést szolgáló összefogások, vállalkozói együttműködések, beszerzési rendszerek száma és jelentősége Versenyképességi akadályok lebontása a vállalkozások számára könnyebben megvalósítható legyen az új piacokra való belépés, az üzleti modell minőségi javítása A stratégiai célok meghatározása a versenyképesség aspektusainak erősítésére épít: Értékteremtés Együttműködés Kihíváskeresés

14 GINOP PRIORITÁSTENGELYEK ( ) 1. KKV 2. K+I 3. IKT 4. Energetika 5. Fogl., képzés 6. Turizmus Modern üzleti infrastruktúra Vállalkozói kultúra Hálózatosodás, piacra jutás K+I infrastruktúra és kapacitás megerősítése Vállalati K+I Stratégiai K+I együttműködések Versenyképes IKT szektor Digitális gazdaság Digitális felzárkózás Szélessávú hálózat és hozzáférés Energiahatékonyság és megújuló energia Foglalkoztatási programok Gyakornoki programok Munkahelyi rugalmasság Képzés és átképzés Természeti és kulturális örökség megőrzése 7. Pénzügyi eszközök

15 A GINOP indikatív forrásallokációja ( ) PRIORITÁSTENGELYEK Alap Tematikus cél OP-n belüli arány Indikatív forráskeret, mrd Ft* 1. Kis- és középvállalkozások ERFA 3 18% 2. K+I ERFA 1 19% 3. Infokommunikációs fejlesztések ERFA 2 5% 4. Energia ERFA 4 3% 5. Foglalkoztatás és képzés ESZA ERFA 8, 10 24% Turizmus ERFA 6 4% 7. Pénzügyi eszközök ERFA 1, 2, 3, 4, 8 27% ÖSSZESEN ESZA ERFA - 100% *nemzeti társfinanszírozással

16 A Nemzeti S3 dokumentum pilot projektjei 1. Cél: Olyan K+F tevékenység kis mintán, illetve szűk, de állandó résztvevői kör bevonásával történő indukálása, amely egy komplex probléma megoldása érdekében történik. A pilot projekt valós feltételek közt, kis idő és költségvetési ráfordítással, hatékonyan próbálja ki az adott K+F t támogató intézkedést. Ugyanolyan szakmai igényességgel valósul meg, mint egy hasonló, nagyobb léptékű kutatás vagy fejlesztés. Elvárt eredmény: A nagyobb léptékű tevékenység megalapozása, eredményes beágyazódásának segítése A stratégia által javasolt pilot projektek: a) Nyitott laboratórium Egy közfinanszírozású kutatóhelyeken vagy egy nagyvállalatnál működő laboratóriumot, illetve a hozzá kapcsolódó kutatási szolgáltatást bárki igénybe vehet, a magánszemélyektől kezdve az egyéni vállalkozókon keresztül a KKV kig. A hozzáférés révén új technológiát, terméket, és szolgáltatást fejleszthetnek ki. Egy laboratórium már létező kutatási infrastruktúra megnyitásával, jönne létre. A KKV szektor pályázati úton nyerhet utalványokat (voucher), amellyel a nyitott laboratórium októl különböző KFI szolgáltatásokat vehetne igénybe (K+F megrendelése, mérések, új prototípus kidolgozásához és piacra viteléhez segítség, technikai/műszaki háttér biztosításával, stb.). Az utalvány rendszer működési bevételéből fedezhetné a nyitott laboratórium a bővítéséhez és a fenntartásához szükséges forrásokat. Elvárt eredmények: Beszállítóvá válás Open innovation Spin off cégek alapítása Hálózatosodás

17 A Nemzeti S3 dokumentum pilot projektjei 2. b) Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) A FIEK keretei között széleskörű iparági és felsőoktatási együttműködés jön létre az intelligens szakosodási stratégiában megfogalmazott nemzeti prioritások mentén. Cél: az adott ágazati képzés és a K+F+I tevékenység összehangolt, gazdasági érdekekhez igazodó fejlesztése. Az együttműködésben részt vesz több felsőoktatási intézmény, kutatóintézet, számos ágazati nagyvállalat illetve kis és középvállalkozás. A FIEK ben résztvevők célul tűzik ki, hogy a ágazat technológiai igényeinek megfelelő szakok tananyagát és az oktatási módszereket közösen fejlesztik, egyeztetik az akkreditációs tevékenységüket, kialakítják a gyakorlatorientált (ún. duális) képzés egységes szerkezetét és tartalmát. Elvárt eredmények: A hazai ipar megerősödése az európai K+F+I területén. A FIEK ben résztvevők közösen, egymást erősítve nagyobb eséllyel tudnak indulni az európai uniós pályázatokon. c) Kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés (PcP) A közszféra számára költségcsökkentő, illetve hatékonyságnövelő, az innovációt a keresleti oldalról erősítő eszköz. A kockázatok és a hasznok megosztásán alapuló beszerzési folyamat a köz és a magánszféra együttműködésével segíti elő olyan új technológiák, termékek, illetve szolgáltatások létrehozását, amelyek korszerű megoldást jelentenek a közintézmények problémáira. A PcP négylépcsős (ötlet pályázat megvalósíthatósági tanulmány prototípusgyártás kereskedelmi bevezetést megelőző tesztelések) folyamata során a közbeszerzésre kötelezett intézmény megoldások (minimum kettőt) kifejlesztését segíti elő. A PcP végeredményeként olyan terméknek kell létrejönni, ami tömegigényt elégít ki (és nemcsak egyedi szükségletre jelent megoldást), és bárki megveheti.

18 A Nemzeti S3 dokumentum pilot projektjei 3. d) Inkubátor program Jelen pilot keretében olyan technológiai inkubációt támogató program kerül megvalósításra, amely a kezdeti fázisban lévő ötleteket, vállalatokat támogatja, tervezésébe pedig teljes mértékben bevonásra kerülnek a felelős szervek, kulcsszereplők, valamint a célközönség. Az inkubátor program teljes működése a start up ok és inkubátorházak, akcelerátorok üzleti modelljéhez, működéséhez kerül igazításra. Cél, hogy mind ezen speciális célközönség különleges igényeinek, mind az állami oldali elvárásoknak megfeleljen az új támogatási eszköz. A konstrukció sarkalatos pontjai a Magyarországon a témában már jelenleg is futó aktív egyeztetési folyamat eredményeként szükséges meghatározni. Eddigi tapasztalatok alapján sarkalatos pontok: az inkubátorok számára juttatandó anyagi eszközök formája, a számonkérés módja, a keretrendszer gyors reagálásának biztosítása a vállalati és piaci folyamatokra, valamint a nagyfokú adminisztrációs rugalmasság igénye. Az inkubátor program a következő pozitív változásokat indukálja: sokkal több ötlet, fejlesztés jut el a késztermék fázisáig, Magyarországról technológiai újításoknak ad otthont, az induló vállalatok réspiacokat találnak és szakosodnak, mobilizálja a privát szféra tőkéjét a K+F terén történő befektetésekkel, szemléletváltás indul el a hazai fiatalok körében a vállalkozói létről, lehetőségekről, felértékelődik a kreativitás, a tudás és kockázatvállalás, a hazai üzleti lehetőségek felértékelődnek, nő az ország tőkevonzó képessége, képzett munkaerő elvándorlása csökken, induló vállalkozások finanszírozási gondjai oldódnak meg piaci alapon, javul a business és állami K+F költések aránya.

19 5.bA pályázati értékelés témaspecifikus szempontjai Szavazás 1. prioritás: Vállalkozásfejlesztés versenyképesség, piaci jelenlét fenntartható erősítése exportorientáltság, növekedő árbevétel, magas hozzáadott érték, foglalkoztatás technológia intenzív ágazatok előnyben részesítése 2. prioritás: K+F+I S3 stratégiával való összhang: a Nemzeti S3 dokumentummal kapcsolatban részletes info: weboldalon A pályázó/projekt K+F+I potenciálja A vállalatok és a kutatóhelyek közötti együttműködés, hálózatosodás (?) 3. prioritás: Infokommunikációs Technológiák (IKT) komplexebb, magasabb informatizáltsági szint elérése IKT hoz való hozzáférés 4. prioritás : Energetika Energia megtakarítás és/vagy üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentése 5. prioritás: Foglalkoztatás és képzés munkaerő piaci hátrányokkal küzdő csoportok hatékony célzása, hozzáférhetőség biztosítása, alacsony iskolai végzettségűek előnyben részesítése egyéni szintű nyomon követés biztosítása a hatékony megvalósítás érdekében, nyílt munkaerő piaci keresletre reagáló beavatkozások, Ifjúsági Garanciaprogram céljaihoz való hozzájárulás 6. prioritás: Turizmus költés ösztönző hatás, tartózkodási idő növekedése, látogatószám növekedése, szezonalitás csökkentése, komplex attrakciófejlesztés, multiplikátor hatás (további szolgáltatások vonzása, együttműködésben résztvevők számának emelése KKV k)

20 5.bAz Operatív Programok legújabb verziói társadalmi egyeztetésenzavazás A GINOP, TOP, VEKOP, EFOP, IKOP, KEHOP, MAHOP, VP nyílt társadalmi egyeztetésére október december 15 e, az RSZTOP és KÖFOP esetében pedig június június 30 a között került sor. A mostani verziók elérhetőek: amok_tarsadalmi_egyeztetese Az operatív programokkal kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat november 24 ig várják a fenti, véleményezésre kialakított felületen.

21 Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! (36 1) (36 1) info@nih.gov.hu november