Barta Judit Harsányi Gyöngyi Majoros Tünde Ujváriné Antal Edit. Gazdasági társaságok a Polgári Törvénykönyvben

Átírás

1 Barta Judit Harsányi Gyöngyi Majoros Tünde Ujváriné Antal Edit Gazdasági társaságok a Polgári Törvénykönyvben

2

3 Barta Judit Harsányi Gyöngyi Majoros Tünde Ujváriné Antal Edit Gazdasági társaságok a Polgári Törvénykönyvben Patrocinium Budapest, 2016

4 Tartalomjegyzék oldalszám Rövidítések jegyzéke...15 I. A társasági jog alapjai A magyar társasági jog történeti fejlődése A társasági jog alapelvei A társulási szabadság elve A társulási szabadság korlátai Társult tagok egyenlőségének elve A cégnyilvánosság elve A bírói kontroll elve Cégbíróság Törvényszék Választottbíróság...29 II. Sajátos társasági, társulási és cégformák elhatárolása a gazdasági társaságoktól A társaságok fajai, osztályozása Történeti osztályozás Teoretikus osztályozás Személyegyesítő társaságok Vagyonegyesítő társaságok Jogi természetük szerinti osztályozás Gazdasági (kereskedelmi) társaságok Magánjogi (polgári jogi) társaságok Profiljuk szerinti osztályozás Profitorientált gazdasági társaságok Nonprofit gazdasági társaság A polgári jogi társaság A polgári jogi társaság a társasági szerződés célja Belső jogviszonyok Vagyoni hozzájárulás A társasági közös tulajdon sajátosságai Nyereségből való részesedés, veszteségviselés A tag szerződésszegő magatartásának jogkövetkezményei Ügyvitel Külső jogviszonyok...39

5 Képviselet Helytállás (felelősség) a kötelezettségekért Tag hitelezőjének sajátos jogosultsága A szerződés és a tagsági jogviszony megszűnése A megszűnésre vezető körülmények Elszámolás a tagsági jogviszony megszűnésekor A polgári jogi társasági szerződéssel létrejött kötelem és a gazdasági társaság elhatárolása Az egyéni cég, egyéni vállalkozás Egyéni cég alapítása Az egyéni cég vagyona és felelőssége Az egyéni cég szervezete A vagyoni betét forgalomképessége, jogutódlás a tagsági jogviszonyban Egyéni cég megszűnése, mögöttes szabályok A nonprofit gazdasági társaság Nonprofit gazdasági társaság kialakulásának kodifikációs története napjainkig A közhasznú társaság megszületése és eltűnése, a közhasznú jogállás bevezetése A nonprofit gazdasági társaság A közhasznú nonprofit gazdasági társaság A közhasznú jogállás megszerzése A közhasznú nonprofit gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése A közhasznú működés felügyelete, a közhasznú jogállás feltételeinek vizsgálata Az egyesülés Az egyesülés fogalma Az egyesülés sajátos jellemzői Nonprofit jelleg Kooperációs jelleg Tagság Felelősség Tevékenységi kör Az egyesülése keletkezése Az egyesülés és a tagjai közötti vagyoni viszonyok A tagok jogai és kötelezettségei Az egyesülés szervezete Taggyűlés Ügyvezetés A társasági jogviszony módosulása...57

6 Csatlakozás A tagsági jogviszony megszűnése Elszámolás Az egyesülés megszűnése...59 III. A gazdasági társaságok alapítása A gazdasági társaság alapításának fázisai A gazdasági társaság fogalma A létesítő okiratok A létesítő okirat formai követelményei A létesítő okirat tartalma Előtársaság Cégbejegyzési eljárás Cégbejegyzési kérelem A cégbejegyzés Közzététel A gazdasági társaság alapításának érvénytelensége Érvénytelenségi okok Az érvénytelenség jogkövetkezményei A létesítő okiratok módosítása A módosítás tartalmi és formai feltételei A változás bejegyzési kérelem Hivatalból induló eljárás...80 IV. A gazdasági társaságok szervezete A legfőbb szerv A legfőbb szerv és hatásköre Részvétel a legfőbb szerv döntéshozatalában A legfőbb szerv döntéshozatalának formái Döntés ülés tartásával Határozathozatal ülés tartása nélkül A vezető tisztségviselő Az ügyvezetés fogalma A vezető tisztségviselői megbízatás A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése Az ügyvezetési tevékenység ellátására irányuló jogviszonyok Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség A vezető tisztségviselő felelőssége A vezető tisztségviselő társasággal szembeni felelőssége A vezető tisztségviselő harmadik személyekkel szembeni felelőssége...99

7 2.8. Cégvezető A gazdasági társaság képviselete Képviseletre jogosultak köre Cégjegyzés joga A képviseleti jog korlátozásának, megosztásának, nyilatkozat hozzájáruláshoz kötésének 3. személyekkel szembeni hatályosulása A felügyelőbizottság A felügyelőbizottság létrehozása és tagsága Kötelező felügyelőbizottság A felügyelőbizottság tagsága A felügyelőbizottság funkciója Általános feladat- és hatáskör Nevesített feladatok Speciális hatáskörök A felügyelőbizottság működése Kapcsolat a társaság egyéb szervezeteivel A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony megszűnése A felügyelőbizottsági tagok felelőssége V. A gazdasági társaságok törvényes működésének garanciái A könyvvizsgáló Állandó könyvvizsgáló A jogviszony keletkezése A könyvvizsgáló személyével szembeni követelmények Összeférhetetlenségi szabályok A könyvvizsgáló feladata, jogai Felelősségi szabályok A jogviszony megszűnése Törvényességi felügylet Határidők A törvényességi felügyeleti eljárás során alkalmazható intézkedések A gazdasági társaságok határozatainak bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálat kezdeményezésére jogosultak A keresetindításra nyitva álló határidő A bírósági határozat A tag kizárása A kizárás általános feltételei Keresetindítás A bírósági eljárás sajátos szabályai A tag és a társaság helyzete a kizárás jogerős elbírálásáig...125

8 5. Kisebbségi jogok a törvényes működés érdekében A kisebbség fogalma A kisebbséget megillető jogok A legfőbb szerv összehívásának kezdeményezése Egyedi könyvvizsgálat kezdeményezése Igényérvényesítés kezdeményezése A választottbíróság eljárása VI. Közkereseti társaság, betéti társaság A közkereseti társaság Fogalma, jellege, jogképessége A társaság alapítása A társasági jogviszonyok belső jogviszonyok Vagyoni viszonyok Gazdaságszervező jogviszonyok A tagok szervezeti, tulajdonosi (vagyoni) jogviszonyai A közkereseti társaság szervezete Legfőbb szerv Ügyvezetés, képviselet Felügyelőbizottság, könyvvizsgáló, egyéb szervek A társaság külső jogviszonyai A társaság helytállási kötelezettsége A tagok helytállási kötelezettsége A társaságba belépő tag helytállási kötelezettsége A tag hitelezőjének sajátos jogállása A tagsági jogviszony és a társaság megszűnése Vagyoni hozzájárulás nem teljesítése Kizárás Közös megegyezés A tagsági jogviszony felmondása Társasági részesedés átruházása, mint jogviszonyt szüntető körülmény A tag halála vagy megszűnése A taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok fennállása A társasági részesedés megszerzése házastársi vagyonközösség alapján Elszámolási viszonyok A megszűnt tagsági jogviszony után fennmaradó helytállás (felelősség) A társaságtól megváló tag helytállása Az örökös (jogutód) helytállási kötelezettsége Közkereseti társaság megszűnése...150

9 Egy főre csökkenő társaság jogi helyzete A jogutódlás sajátos szabályai A betéti társaság Fogalma, kialakulása, alanyi kör A társaság létrejötte, vagyoni viszonyok Gazdaságszervező jogviszonyok A társaság szervezete Legfőbb szerv Ügyvezetés, képviselet Helytállási kötelezettség A társasági jogviszony módosulásának és a társaság megszűnésének speciális szabályai A betéti társasági jelleg elvesztése, mint a társaság megszűnését előidéző jogi tény Jogutód nélküli megszűnés bekövetkezése A jogutódlás sajátos szabályai VII. Korlátolt felelősségű társaság A korlátolt felelősségű társaság fogalma A kft. általános jellemzői A kft. alapítása Általános feltételek A cégbírósági nyilvántartásba vétel feltétele Pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatása Az apport szolgáltatása Az üzletrész Az üzletrész átruházása Az üzletrész tagok közötti átruházása Az üzletrész kívülálló személyre történő átruházása Elővásárlási jog gyakorlása Az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásának a társaság beleegyezéséhez kötése Az átruházás kizárása Az üzletrész átruházásának közös szabályai Az üzletrész öröklése és átszállása a jogutódra Jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésének hatása az üzletrészre Üzletrész a házastársi vagyonban Az üzletrész felosztása A saját üzletrész megszerzése Az üzletrész bevonása Az üzletrész értékesítése13.a mellékszolgáltatás...174

10 13. A mellékszolgáltatás A pótbefizetés A társaság által teljesített kifizetések A tag javára történő kifizetések közös szabályai Az osztalék Az osztalékelőleg A társaság szervezete A taggyűlés A tagok iratbetekintési joga A társaság ügyvezetése A tagjegyzék A törzstőke felemelése A törzstőke új törzsbetétek teljesítésével történő felemelése A törzstőke felemelése törzstőkén felüli vagyonból A törzstőke leszállítása A törzstőke leszállítás okai Döntés a törzstőke leszállításáról A leszállítást kimondó határozat közzététele Biztosíték a hitelezők számára A törzstőke leszállításának meghiúsulása] A társasági szerződés módosítása és a törzstőke leszállításának bejegyzése A társaság jogutód nélküli megszűnése Az egyszemélyes társaság VIII. Részvénytársaság Fogalom Alaptőke Részvény Részvényes A részvényes felelőssége A részvénytársaság működési formája A részvénytársaság alapítása A zártkörű (szimultán) alapítás fázisai Az alapszabály elkészítése Könyvvizsgálói jelentés Az alaptőke rendelkezésre bocsátása A részvénytársaság cégnyilvántartásba történő bejegyzése A részvény A részvény fogalma Az előrészvény Részvényutalvány...204

11 5.4. Ideiglenes részvény A részvény előállítása Részvényfajták Közös tulajdonban álló részvények Részvényhez kapcsolódó kötvények A részvényátruházás főbb szabályai A részvénytársaság saját részvényei Hatáskör A saját részvény megszerzésének feltételei A saját részvény mértéke Részvényesi jogok saját részvény alapján A saját részvény bevonása A részvényes jogi helyzete a részvényesi jogok rendszere Vagyoni jogok és kötelezettségek A részvényes vagyoni kötelezettsége A részvényes vagyoni jogai Szervezeti jogok és kötelezettségek Egyéb jogok Kisebbségi részvényesek többletjogai A részvénytársaság szervezete Zártkörűen működő részvénytársaság szervezete Közgyűlés Igazgatóság vagy vezérigazgató Felügyelőbizottság Állandó könyvvizsgáló Nyilvánosan működő részvénytársaság szervezete Közgyűlés Igazgatóság vagy igazgatótanács Felügyelőbizottság Audit bizottság Állandó könyvvizsgáló Az alaptőke változásai Az alaptőke felemelése Alaptőke-emelés új részvények forgalomba hozatalával Az alaptőkén felüli vagyon terhére történő alaptőke-emelés Dolgozói részvény forgalomba hozatalával történő alaptőke-emelés Átváltoztatható vagy átváltozó kötvény forgalomba hozatalával történő alaptőke-emelés Az alaptőke leszállítása Az egyszemélyes részvénytársaság Az egyszemélyes részvénytársaság működési formája...240

12 10.2. Az egyszemélyes részvénytársaság keletkezése Az egyszemélyes részvénytársaság részvényesének felelőssége A részvénytársaság megszűnése IX. A gazdasági társaságok jogutód nélküli megszűnése A jogutód nélküli megszűnés esetei A tagok helytállási kötelezettsége, felelőssége A vezető tisztségviselők felelőssége A volt tagokkal szembeni felelőssége Harmadik személyekkel szembeni felelőssége X. A gazdasági társaságok jogutódlási helyzetei Gazdasági társaságok és egyéb formációk sajátos jogutódlási helyzete A gazdasági társaság státuszváltoztatása Átalakulás A jogutódlás korlátai Kényszer- átalakulás Az átalakulás folyamata Kétlépcsős átalakulás folyamata Egylépcsős átalakulás Az átalakulás időpontja Az átalakulás meghiúsulása Az átalakulás során érvényesülő alapvető elvek Az átalakulás jogkövetkezményei Az egyesülés különös szabályai A szétválás különös szabályai A jogutódlás piaci hatása Különös átalakulási szabályok részvénytársaságok átalakulása, egyesülése és szétválása Az átalakulás cégbejegyzése utáni feladatok A szerzők életrajza...258

13

14 Rövidítések jegyzéke Áht. Ctv. Cstv. Civiltv. Gt. /régi Gt. kamarai törvény Kt. Mt. Ptk. Vbtv. az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló évi LXXV. törvény az évi XXXVII. törvény, az Apáthy-féle Kereskedelmi Törvénykönyv a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V törvény a választottbíráskodásról szóló évi LXXI. törvény 15

15

16 I. A társasági jog alapjai 1. A magyar társasági jog történeti fejlődése Bár a gazdaság és kereskedelem szabályozásának igénye már a XVIII. század végén megjelent, a magyar társasági jog kodifikációja csak a XIX. század derekán indult el. A reformországgyűléseken elfogadott törvények közül a közkeresetre összeálló társaságok jogviszonyairól szóló évi XVIII. törvényt tekinthetjük az első állomásnak, amely meglehetősen rövid epizód a szabályozás történetében, hiszen a forradalom és szabadságharc után az osztrák kereskedelmi törvényeket kellett hazánkban alkalmazni ben a Magyar Királyi Kúria megbízást kapott a kereskedelmi és váltótörvények kidolgozására, amelynek eredményét az évi országgyűlésen javaslatként ugyan beterjesztették, de törvényerőre sosem emelkedett. A magyar jogtörténeti tanulmányokból is ismert évi XXXVII. törvénycikk, az Apáthy István-féle Kereskedelmi Törvénykönyv (Kt.) az első kiemelkedő jogalkotási produktum a hazai kodifikáció történetében. A kódexet tulajdonképpen az első társasági törvény (1988) megalkotásáig az élő jog részének tekinthetjük, hiszen a részvénytársaságokra vonatkozó rendelkezéseit egészen a rendszerváltásig alkalmazták. A Kt. e képpen határozza meg a kereskedő fogalmát: kereskedő az, aki saját nevében, saját cége alatt kereskedelmi ügyletekkel iparszerűleg foglalkozik, kereskedőként pedig vagy egyéni cég vagy kereskedelmi társaság léphet fel az üzleti forgalomban. A törvénykönyv ugyan német mintára készült, de eltér tőle például abban, hogy a részvényekre alapított betéti és nevezetlen társaságot mellőzi, s így négy formációt nevesít: közkereseti társaságot, betéti társaságot, részvénytársaságot és szövetkezetet. A részvénytársaság a többi társasági formától eltérően, amelyek ismérvei hosszú évszázadokon keresztül formálódtak, csiszolódtak, s így a legfejlettebb állapotukban kerültek kodifikálásra meglehetősen fiatal formáció volt, hiszen gyökerei csupán a XVII. századig nyúltak vissza. Az évi XXVI. törvénycikk a Lánchíd építésével kapcsolatban említ részvényes társaságot, majd Széchenyi István a balatoni hajózási tevékenységgel, illetve a Kisfaludy-gőzössel összefüggésben alapított részvénytársaságot. Ezt a társasági formát a már említett évi törvény szabályozta először. Kezdetben erős állami beavatkozás volt jellemző, a részvénytársaságok alapítása állami aktussal volt csak lehetséges. Ezt a szigort váltotta az ún. engedélyező rendszer, amely a társaságalapítást már magánügynek tekintette, de hatósági engedélyhez kötötte. Nyugat-Európában az engedélyezési rendszert is meghaladottnak vélték, és a norma- 17

17 I. A társasági jog alapjai tív szabályozás elvét érvényesítették: a részvénytársaságok alapítását és működését a törvényi kereteken belül szabadság jellemezte, a törvényességi felügyeletet független bíróság (és nem állami hatóság) látta el. Újabb társasági formák bevezetésére egészen 1930-ig kellett várni: az évi V. törvénnyel jelenik meg a korlátolt felelősségű társaság és a csendes társaság intézménye a magyar társasági jogban. A korlátolt felelősségű társaság nem csak magyar, hanem európai kontextusban is a legfiatalabb társasági forma, amelyet a korabeli jogtudósok a Kt.-ban szereplő másik négy típushoz képest így jellemeztek: a korlátolt felelősségű társaság nem más, mint részvénytársaság részvény nélkül, betéti társaság beltag nélkül, közkeresti társaság korlátlan felelősség nélkül és szövetkezet változó tőke nélkül. Ez a jellemzés igencsak találó, hiszen megragadja a korlátolt felelősségű társaság lényegét: a részvénytársaságéhoz hasonló tőkeegyesítő jelleget, a betéti társaság beltagjáétól eltérő korlátozott tagi helytállási kötelezettséget, a korlátolt felelősség fő szabályát és a törzstőke jelentőségét. A korlátolt felelősségű társaság alapításának lehetősége a kis- és középvállalkozások számára nyitott utat, népszerűsége napjainkig töretlen. A társaságok összefonódásának és a monopolhelyzetek kezelésére a magyar jogalkotó az évi XX. törvénycikket alkotta (kartelltörvény), amellyel együtt kartellhatóságot és katellbíróságot is felállított. A II. világháború után a társasági jog elveszítette létjogosultságát, hiszen az akkori politikai viszonyok között a társulás, a gazdasági együttműködés tilalmazott volt, így újabb normaalkotásra sem került sor. A helyzet az 1968-as gazdasági reform által megváltozott, a rendszer rugalmasabbá vált, s bár elsősorban a mezőgazdaságban és állami keretek között, de megnyílt a lehetőség a gazdasági együttműködésre, a gazdálkodás eredményességének előmozdítására az állami gazdaságok létrehozásával. Ennek jogi eszközei a 10/1961. (IV. 30.) FM rendelet, az évi III. törvény, a 11/1967. (V. 13.) Kormányrendelet, a 32/1967. (IX. 23.) Kormányrendelet és a 35/1967. (X 11.) Kormányrendelet voltak. Ezek a jogszabályok lehetővé tették, hogy a termelőszövetkezetek jogi személyiség nélküli gazdasági együttműködést, közös vállalkozást, vagy jogi személyiséggel és külön szervezettel rendelkező szövetkezeti közös vállalatot alapítsanak. Minden esetben a tagok arra vállaltak kötelezettséget, hogy a gazdasági tevékenységi körükön belül jelentkező feladatok ellátása érdekében együttműködnek, anyagi eszközeiket rendelkezésre bocsátják, és az eredményekből hozzájárulások arányában közösen részesednek. A társulás lehetősége az állami vállaltok számára is nyitva állt, tevékenységük összehangolására egyesülést vagy közös vállalatot hozhattak létre. Az évi 19. törvényerejű rendelet alapján az állami vállalatok, szövetkezet és más szocialista gazdálkodó szervezetek társasági szerződéssel gazdasági társulást alapíthattak. Ez komoly lépésnek számított a korabeli politikai berendezkedés keretei között a kodifikáció történetében: a társasági szerződés tartalmát ugyanis a tagok 18

18 1. A magyar társasági jog történeti fejlődése szabadon állapították meg a törvényi előírásokra tekintettel, amelyek diszpozitív voltak. Az egyik lehetőség az egyszerű társaság, míg a másik a közös vállalat volt. Előbbiben a tagok arra vállaltak kötelezettséget, hogy közös gazdasági tevékenységet folytatnak, a nyerségből közösen részesülnek, a veszteséget közösen viselik. Utóbbi pedig meghatározott vagyoni betétből álló induló vagyonnal alakult, és a tagok kötelezettsége a betét szolgáltatására és egyéb vagyoni hozzájárulásra terjedt ki, a társaság tartozásaiért a tagok nem feleltek. A közös vállalat jogi személy volt. A társasági jog az évtized végén továbbfejlődött, a szabályozás az évi IV. törvény és az évi 4 törvényerejű rendelet által strukturáltabbá vált: jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás volt a közös vállalat, az egyesülés és a betéti társulás, míg jogi személyiséggel nem rendelkező formációként kerültek nevesítésre a gazdasági társaság, külkereskedelmi társaság és a kutatás-fejlesztési társaság. Az évi 15. törvényerejű rendelet és a 28/1981. (IX. 19.) MT rendelet vezette be a gazdasági munkaközösség fogalmát a magyar társasági jogba. E szerint az állampolgárok bizonyos tevékenységek folytatására egymással társulhattak. A gazdasági munkaközösségek (ismert rövidítésük alapján gmk-k) társasági szerződéssel jöttek létre amelynek érvényességéhez hatósági jóváhagyásra volt szükség, jogi személyiséggel nem rendelkeztek, és a tagok korlátlan felelősségén alapultak. A törvényeségi felügyeletet a jóváhagyásért is felelős hatóság látta el. A gazdasági munkaközösség legfeljebb harminc taggal, illetve munkavállalóval közgazdaságilag kisvállalatnak, jogilag közkeresti társaságnak felelt meg. A gmk-k megjelenése robbanásszerű volt: egy év alatt több, mint tízezer céget hoztak létre. Az 1980-as években a gmk-k jelentették a magyar gazdaság fejlődését, amelyhez az évtized végére kedvező politikai, gazdasági és jogi feltételek is adottá váltak: az évi VI. törvénnyel, az első társasági törvénnyel amely német mintára készült Magyarország képesség vált a piacgazdaság keretei között megteremteni a gazdasági együttműködés lehetőségét a vállalkozások valamennyi rétege számára. A törvény fektette le a társasági jog alapstruktúráját, amely napjainkig irányadó. A törvény hat gazdasági társasági formát ismert: a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a részvénytársaságot, az egyesülést és a közös vállalatot. A korabeli változó viszonyok között a kodifikációs bizottság számára is egyértelmű volt, hogy gyakorlati tapasztalat híján a kódexet idővel módosítani kell majd. Bár az első társasági törvényt sok módosítást megélt, mégis betöltötte funkcióját és szilárd alapot jelentett a rendszerváltás során: a gazdaság új struktúrájának felállításához, a gazdasági társaságok megújult rendszerének megszilárdulásához. A módosítások azonban nem koncepcionális jellegűek voltak, hanem inkább ad hoc egy egy problémára koncentráltak. Így tíz évvel később a második társasági törvény megalkotására került sor: az évi CXLIV. törvény már az Európai Unióhoz való csatlakozás lehetőségét is figyelembe vette, EU-konform szabályok megalkotását tűzte zászlajára. 19