ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

Átírás

1 Belügyminisztérium BM/1081/2014. A évi CXIII. törvény 27. (5) és (7) bekezdés rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült május 23-án ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a polgármesteri megbízatás megszűnését követően egyes közszolgálati jellegű jogviszonyokba történő visszavételi kötelezettség fenntartásáról Budapest, május készítette: látta: jóváhagyta: dr. Nemes Lilla dr. Magyariné dr. Nagy Edit helyettes államtitkár dr. Felkai László közigazgatási államtitkár

2 2 E G Y E Z T E T É S I L A P 1. Az egyeztetés alapadatai honlapon való közzététel időpontja: - közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: államtitkári értekezlet időpontja: kormányülés időpontja: 2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn Miniszterelnökség Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Honvédelmi Minisztérium Külügyminisztérium Nemzetgazdasági Minisztérium Emberi Erőforrások Minisztériuma Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium 2.2. Egyéb állami szervek (Legfelsőbb Bíróság, Legfőbb Ügyészség, Alkotmánybíróság stb.) egyéb állami szerv egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn 2.3. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet egyetért nem ért egyet nem adott véleményt Kisvárosi Önkormányzatok Országos Szövetsége Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Magyar Faluszövetség Megyei Jogú Városok Szövetsége Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Magyar Önkormányzatok Szövetsége Budapesti Önkormányzatok Szövetsége észrevétele maradt fenn

3 1. Az előterjesztés célja 3 V E Z E T Ő I Ö S S Z E F O G L A L Ó 1.1. A kormány-előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél A jelenleg hivatalban lévő polgármesterek vonatkozásában jogszabály rögzíti azt a kötelezettséget, hogy őket a polgármesteri tisztség megszűnését követően kérelmükre a polgármesteri megbízatást megelőzően fennálló ügyészi, köztisztviselői, valamint a Magyar Honvédséggel, a rendvédelmi szervekkel, vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal létesített hivatásos szolgálati jogviszonyba vissza kell helyezni. Ezen jogszabályi kötelezettség a jövőben megválasztásra kerülő polgármesterek vonatkozásában a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvénynek (a továbbiakban: Mötv.) a évi általános önkormányzati választások napján hatályba lépő rendelkezései alapján megszűnik. Az előterjesztés célja azon döntés meghozatala, miszerint a Kormány ezen kötelezettséget a évi általános önkormányzati választásokon és azt követően megválasztásra kerülő polgármesterek vonatkozásában is fenntartja vagy meg kívánja változtatni. Az előterjesztés további közpolitikai célja, hogy a visszavételi kötelezettség fenntartására irányuló szándék esetén az a döntés Kormányhatározatban történő közzététele útján mindenki számára megismerhető legyen, annak érdekében, hogy a évi általános önkormányzati választásokon történő, a polgármesteri jelölést vállaló személyek már annak tudatában legyenek, hogy a Kormány elkötelezett a visszahelyezési kötelezettség fenntartása mellett, annak ellenére, hogy az ehhez szükséges törvénymódosításokat az Országgyűlés csak később fogadhatja el A kormány-előterjesztés szükségességének okai a. A évi általános önkormányzati választások napján hatályát veszti a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Pttv.), így annak 1. (5) bekezdése is, amely rendelkezés szerint: ha a polgármester megválasztása előtt ügyész, köztisztviselő, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja volt, a polgármesteri tisztség megszűnésétől számított 30 napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt közszolgálati, illetve hivatásos szolgálati viszonyába vissza kell helyezni. A rendelkezés (és a teljes Pttv.) hatályon kívül helyezésére anélkül kerül sor, hogy a kérdéses rendelkezést az Mötv. vagy az érintett foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények beemelnék a szabályozásba. Ezen változás azt eredményezi, hogy törvénymódosítás végrehajtása nélkül a jövőben, a évi általános önkormányzati választásokon vagy azt követően megválasztásra kerülő polgármesterek vonatkozásában visszavételi kötelezettség már nem lesz előírva (a rendvédelmi szervek korábbi hivatásos állománya kivételével, akik esetében viszont maga a jogállási törvény írja elő a visszavételi kötelezettséget). A Mötv. megalkotásakor a visszavételi kötelezettség megszüntetésére irányuló szándék nem állt fenn, ehelyett az eredeti szabályozási koncepció szerint a kötelezettséget az egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó ágazati törvényekben szükséges szabályozni. Ezen szabályozási koncepció indoka az volt, hogy az egyes foglalkoztatási jogviszonyok alapvetően eltérő jellege miatt a sajátosságok a jogállási törvényekben szabályozhatóak, az ágazati specialitások a Mötv.-ben nem rendezhetőek. Annak érdekében, hogy a visszavételi kötelezettséget tartalmazó előírásokat a jövőben is tartalmazzák az érintett jogszabályok, törvénymódosítások szükségesek. Ezzel összefüggésben indokolt lehet a visszavételi kötelezettséget a korábban bírói szolgálati viszonyban álló személyekre is kiterjeszteni.

4 4 1. TÁBLÁZAT A képviselők, polgármesterek esetében a visszahelyezési kötelezettséggel érintett foglalkoztatási jogviszonyok összehasonlítása a visszahelyezési kötelezettséggel érintett foglalkoztatási jogviszonyok: a kötelezettség tartalmi megfogalmazása: országgyűlési képviselők európai parlamenti képviselők helyi önkormányzati tisztviselők a jelenleg hatályos szabályok szerint polgármesterek ügyész ügyész ügyész -- igazságügyi alkalmazott nincs visszavételi -- kormányzati szolgálati -- kötelezettség a -- jogviszonyban álló személy hatályos közszolgálati jogviszonyban közigazgatási szerv köztisztviselő álló személy köztisztviselője jogszabályokban közalkalmazotti jogviszonyban álló személy közigazgatási szerv munkavállalója honvédek jogállásáról szóló -- Magyar Honvédség törvény szerinti hivatásos állományú tagja jogviszonyban álló személy fegyveres szervek hivatásos fegyveres szervek hivatásos rendvédelmi szervek, illetve állományú tagjainak állományú tagja a Nemzeti Adó- és szolgálati viszonyáról szóló Vámhivatal hivatásos törvény állományú tagja (ez a megfogalmazás lényegében a fegyveres szervek hivatásos állományú a képviselői megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt képzettségének, végzettségének megfelelő munkakörbe kell helyezni. az európai parlamenti képviselői megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt képzettségének, végzettségének megfelelő munkakörbe kell helyezni. tagjait tartalmazza) a polgármesteri tisztség megszűnésétől számított 30 napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt közszolgálati, illetve hivatásos szolgálati viszonyába vissza kell helyezni. a évi önkormányzati választásoktól hatályos szabályok szerint nincs visszavételi kötelezettség az Mötv.-ben

5 5 A visszahelyezési kötelezettséggel érintett foglalkoztatási jogviszonyok összehasonlítása 2. TÁBLÁZAT foglalkoztatási jogviszony bíró évi CLXII. tv. ügyész évi CLXIV. tv. honvédek évi CCV. tv. fegyveres szervek hivatásos állománya évi XLIII. tv. kormányzati szolgálati jogviszonyban állók, közszolgálati jogviszonyban állók, közigazgatási szerv munkavállalója évi CXCIX. tv közalkalmazott évi XXXIII. tv igazságügyi alkalmazott évi LXVIII. tv visszavételi kötelezettség a jogállási törvényben elő van-e írva van: - országgyűlési képviselő - európai parlamenti képviselő - nemzetiségi szószóló esetében feltételhez kötött-e ha a bírói kinevezéshez szükséges feltételekkel rendelkezik (ide nem értve a pályaalkalmassági vizsgálaton való részvételt) milyen beosztást kell felajánlani a bírót az OBH elnöke tényleges bírói álláshelyre, indokolt esetben tanácselnöki munkakörbe osztja be a bíró képviselővé történő megválasztását megelőző vagy azzal legalább azonos szintű, lehetőleg a bíró lakóhelye szerinti szolgálati helyre nincs nincs van: - országgyűlési képviselő - európai parlamenti képviselő - nemzetiségi szószóló - főpolgármester - főpolgármester-helyettes - megyei közgyűlés elnöke - megyei közgyűlés alelnöke - polgármester - alpolgármester esetében nincs feltétel előírva a hivatásos állományba kell visszavenni nincs nincs nincs -- --

6 6 b. Az, hogy a visszavételi kötelezettséget a jövőben megválasztásra kerülő polgármesterek vonatkozásában nem tartalmazzák a jogszabályok, eredményezhet olyan döntést az érintett részéről, hogy a jelölést nem vállalja. Megválasztásuk esetén ugyanis a megbízatás 4 év múlva történő megszűnésekor bizonytalannak látják a 4 évvel későbbi helyzetüket. Az előterjesztés 1. mellékletében szereplő kormányhatározat alkalmas arra, hogy ezen személyek részére már a törvénymódosításoknak az Országgyűlés által történő elfogadását megelőzően is egyértelművé tegye, hogy a Kormány szándéka a visszavételi kötelezettség ismételt előírására fennáll. A kormányhatározat kiadása ezáltal növelheti azoknak a számát, akik úgy döntenek, hogy vállalják a polgármester-jelöltséget. c. A visszahelyezési kötelezettség fenntartásában történő döntéshozatallal összefüggésben indokolt megvizsgálni azt is, hogy a közalkalmazotti jogviszonyban és munkaviszonyban álló személyek esetében indokolt-e fenntartani azt a rendelkezést, amely a főállású polgármesterek esetében a fizetés nélküli szabadság igénybevételének lehetőségét biztosítja. Ezt a rendelkezést a jelenleg még hatályos Pttv. 1. (4) bekezdése szintén tartalmazza, ugyanakkor a évi általános önkormányzati választások napján hatályba lépő rendelkezések alapján a jövőben megválasztásra kerülő, főállású polgármesterek esetében törvénymódosítás végrehajtása nélkül már szintén nem lesz alkalmazható. d. Azon foglalkoztatási jogviszonyok közül, amelyekre vonatkozóan az Alaptörvény a politikai tevékenység folytatásának tilalmát rögzíti, a bírák, az ügyészek és a honvédek jogállási törvénye a választásokon jelöltként nyilvántartásba vett személyek esetében a jogviszony szünetelését írja elő, azzal, hogy a választásokat követően megválasztásuk esetén a szolgálati viszony megszűnik, egyéb esetben pedig a szünetelés befejeződik és az érintettek jogviszonya továbbra is fennáll. A rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya esetében azonban a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény (a továbbiakban: Hszt.) nem rendelkezik a szolgálati viszony szüneteléséről. Az ő jelöltségük esetén a Hszt. rendszerében jelenleg nem kellően tisztázott, hogy mi a teendő, legfeljebb az összeférhetetlenség szabályait lehetne alkalmazni, amely viszont a bírákhoz, az ügyészekhez és a honvédekhez képest sokkal jelentősebb korlátozást jelent. Indokolt ezért a rendőrség, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya esetében is bevezetni a jelöltség idejére a szünetelés jogintézményét Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása Az előterjesztés közfeladat változását nem eredményezi. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. Jogalkotás Az 1. pontban megfogalmazott közpolitikai cél elérése érdekében kormányhatározat kiadása szükséges Egyéb intézkedés A Kormány döntésétől függően a kormányhatározat kiadását követően törvénymódosítások végrehajtása indokolt.

7 Alternatívák Az 1. pontban megfogalmazott közpolitikai célok más módon nem érhetőek el. 3. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés nem kapcsolódik a Kormányprogramhoz. 4. Előzmények, kapcsolódások Az előterjesztés más előterjesztéshez nem kapcsolódik. 5. Európai uniós vagy egyéb nemzetközi kapcsolódások 5.1. A tervezetnek európai uniós jogi vonatkozása nincsen Előzetes véleményezési kötelezettség nem áll fenn az Európai Unió joga alapján A tervezet az EUMSZ 107. cikke szerinti állami támogatást nem tartalmaz. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk Az előterjesztést az Országgyűlés nem tárgyalja. 7. Társadalmi egyeztetés Az előterjesztés véleményezés céljából az önkormányzati érdekszövetségek részére megküldésre kerül. 8. Vitás kérdések

8 8 9. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező* *a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó! 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató igen/nem Tárcaközlemény igen/nem Tárca által szervezett sajtótájékoztató igen/nem 3. Fő üzenet (a kormányzati kommunikáció tartalma, az előterjesztő kommunikációs szándéka): A jelenleg hivatalban lévő polgármesterek vonatkozásában jogszabály rögzíti azt a kötelezettséget, hogy őket a polgármesteri tisztség megszűnését követően kérelmükre a polgármesteri megbízatást megelőzően fennálló ügyészi, köztisztviselői, valamint a Magyar Honvédséggel, a rendvédelmi szervekkel, vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal létesített hivatásos szolgálati jogviszonyba vissza kell helyezni. Ezen jogszabályi kötelezettség a jövőben megválasztásra kerülő polgármesterek vonatkozásában a már elfogadott jogszabályok szerint megszűnik. Jelen előterjesztés célja azon döntés meghozatala, miszerint a Kormány ezen kötelezettséget a évi általános önkormányzati választásokon és azt követően megválasztásra kerülő polgármesterek vonatkozásában fenntartja vagy meg kívánja változtatni. Az előterjesztés további közpolitikai célja, hogy a visszavételi kötelezettség fenntartására irányuló szándék esetén az a döntés Kormányhatározatban történő közzététele útján mindenki számára megismerhető legyen, annak érdekében, hogy a évi általános önkormányzati választásokon a polgármester-jelöltséget fontolgató személyek már annak tudatában legyenek, hogy a Kormány elkötelezett a visszahelyezési kötelezettség fenntartása mellett, annak ellenére, hogy az ehhez szükséges törvénymódosításokat az Országgyűlés csak később fogadhatja el. Az előterjesztő részéről nyilatkozó: 4. Részletes kommunikációs terv: Budapest, május dr. Pintér Sándor belügyminiszter

9 9 H A T Á R O Z A T J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadta a polgármesteri megbízatás megszűnését követően egyes közszolgálati jellegű jogviszonyokba történő visszavételi kötelezettség fenntartásáról szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés 1. mellékletében szereplő tervezetnek a Kormány határozataként a Magyar Közlönyben való közzétételét.

10 10 1. melléklet a BM/1081/2014. sz. előterjesztéshez /2014. (......) Korm. határozat a polgármesteri megbízatás megszűnését követően egyes közszolgálati jogviszonyokba történő visszavételi kötelezettség előírásáról A Kormány 1. egyetért azzal, hogy a polgármesteri megbízatás keletkezésének napján ügyészi, kormányzati szolgálati, közszolgálati, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény szerinti jogviszonyban álló személyek esetében a polgármesteri tisztség megszűnését követően az érintett 30 napon belül benyújtott írásbeli kérelmére történő, a közszolgálati vagy hivatásos szolgálati jogviszonyba történő visszahelyezési kötelezettség fenntartása indokolt a évi általános önkormányzati választásokon vagy azt követően megválasztásra kerülő polgármesterek esetében is, 2. egyetért azzal, hogy az 1. pont szerinti visszahelyezési kötelezettség tartalma akként kerüljön meghatározásra, hogy az előírás a korábbi jogviszonyba történő visszahelyezés mellett az érintett képzettségének, végzettségének megfelelő beosztásba, munkakörbe történő visszahelyezés kötelezettségét is tartalmazza, 3. egyetért azzal, hogy az 1. pont szerinti, a polgármesteri megbízatás megszűnését követő visszahelyezési kötelezettség a polgármesteri megbízatást megelőzően bírói szolgálati viszonyban álló személyekre is kerüljön kiterjesztésre, 4. felhívja az érintett minisztereket arra, hogy az 1-3. pont szerinti visszahelyezési kötelezettség előírása érdekében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény és az érintett foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények módosítását készítsék elő és terjesszék a Kormány elé, Felelős: a helyi önkormányzatokért felelős miniszter feladatkörükben érintett miniszterek Határidő: augusztus felhívja az érintett minisztereket arra, hogy vizsgálják meg a közalkalmazotti jogviszonyt és munkajogviszonyt szabályozó törvények módosításának a lehetőségét atekintetben, hogy a évi általános önkormányzati választások napját megelőzően hatályos szabályozáshoz hasonlóan a évi általános önkormányzati választásokon vagy azt követően megválasztásra kerülő főállású polgármesterek esetében a polgármesteri tisztség betöltésének időtartamára a fizetés nélküli szabadság biztosítható-e, Felelős: feladatkörükben érintett miniszterek Határidő: augusztus 31.

11 11 6. felhívja az érintett minisztereket arra, hogy vizsgálják meg az országgyűlési képviselők, valamint az európai parlamenti képviselők vonatkozásában a szabályozás módosításának indokoltságát, Felelős: feladatkörükben érintett miniszterek Határidő: augusztus egyetért azzal, hogy a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának az országgyűlési képviselői, európai parlamenti képviselői és önkormányzati választásokon jelöltként nyilvántartásba vett tagjainak hivatásos szolgálati jogviszonya összhangban a jelöltként nyilvántartásba vett bírákra, ügyészekre és honvédekre vonatkozó szabályozással a jelöltség időtartama alatt szüneteljen, és felhívja a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló jogszabályok előkészítéséért felelős minisztert az ehhez szükséges törvénymódosítási javaslat előkészítésére. Felelős: a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló jogszabályok előkészítéséért felelős miniszter Határidő: augusztus 31. Orbán Viktor miniszterelnök

12 12 R É S Z L E T E S E L Ő T E R J E S Z T É S I. Előzmények A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 158. a) pontja a évi általános önkormányzati választások napján hatályon kívül helyezi a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló évi LXIV. törvényt (a továbbiakban: Pttv.). Ezáltal hatályát fogja veszteni a Pttv. 1. (5) bekezdésében foglalt rendelkezés is, anélkül, hogy a kérdéses rendelkezés beépítésre kerülne az Mötv. szabályrendszerébe. A kérdéses rendelkezés szerint ha a polgármester megválasztása előtt ügyész, köztisztviselő, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja volt, a polgármesteri tisztség megszűnésétől számított 30 napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt közszolgálati, illetve hivatásos szolgálati viszonyába vissza kell helyezni. Jelenleg hivatalban lévő polgármester részéről érkezett a Belügyminisztériumhoz megkeresés a hivatkozott szabály fenntartását kezdeményezve, a) részben annak érdekében, hogy a 2010-ben a polgármesteri tisztséget a Pttv. 1. (5) bekezdésében foglalt visszavételi kötelezettség tudatában vállaló személyeket ne érje joghátrány a megbízatásuk októberi megszűnésekor a Pttv. hatályon kívül helyezése miatt, b) másrészt annak érdekében, hogy a jövőben is a 2014-es vagy azt követő választásokon induló és megválasztásra kerülő polgármesterek esetében is kerüljön előírásra a korábbi jogviszonyba történő visszavételi kötelezettség. II. A jelenleg polgármesteri megbízatást betöltő személyek helyzetének megítélése A megkeresésben foglalt állásponttal ellentétben a jelenleg polgármesteri tisztséget betöltő személyek vonatkozásában a Pttv. hatályvesztésétől függetlenül a visszavételi kötelezettség továbbra is fenn fog állni, a évi önkormányzati választások napját követően is. Ezeknek a polgármestereknek ugyanis a jogviszonya még a Pttv. hatálya alatt keletkezett, a jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény 15. (2) bekezdés a) pontja pedig kimondja, hogy a jogszabályi rendelkezést ha jogszabály eltérően nem rendelkezik a hatálya alatt keletkezett tényekre és jogviszonyokra a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is alkalmazni kell. Vagyis a jelenlegi polgármesterek megbízatása még a Pttv. hatálya alatt keletkezett, ezért a polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyuk megszűnésekor a Pttv. 1. (5) bekezdését akkor is alkalmazni kell, ha a törvény már hatályát vesztette. Mindezek alapján az kijelenthető, hogy a Pttv. 1. (5) bekezdésének a évi önkormányzati választások napján történő hatályon kívül helyezése a jelenleg polgármesteri tisztséget betöltő személyeket nem érintheti hátrányosan.

13 13 III. A jövőben polgármesteri megbízatást betöltő személyek helyzetének megítélése a már elfogadott jogszabályi rendelkezések alapján A évi általános önkormányzati választásokon megválasztásra kerülő polgármesterek esetében a már kihirdetett jogszabályok egy kivétellel nem írnak elő a polgármesteri megbízatás megszűnését követő visszavételi kötelezettséget. A jövőbeli polgármesterek megválasztásakor a Pttv. már nem lesz hatályban, ugyanakkor sem az Mötv.-nek a évi önkormányzati választások napján hatályba lépő rendelkezéseibe, sem a foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvényekbe nem került átemelésre a visszavételi kötelezettséget előíró rendelkezés. [Visszavételi kötelezettséget csak a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény (a továbbiakban: Hszt.) ír elő azon polgármesterek esetében, akik megválasztásukat megelőzően valamely fegyveres szerv hivatásos állományába tartoztak és hivatásos szolgálati jogviszonyuk éppen a megválasztásukra tekintettel szűnt meg.] Mindezek alapján törvénymódosítás nélkül a jövőben megválasztásra kerülő, korábban ügyészként, katonaként vagy köztisztviselőként dolgozó polgármesterek esetében a polgármesteri megbízatás megszűnésekor a kérelemre történő visszahelyezés már nem lesz kötelező, ilyen kötelezettség csak a Hszt. hatálya alá tartozó fegyveres szervek hivatásos állományának korábbi tagja esetében áll majd fenn. IV. A visszavételi kötelezettség fenntartásának indokoltsága 1. Az Mötv. megalkotása során annak, hogy a Pttv. hatályon kívül helyezésével egyidejűleg a visszavételi kötelezettséget előíró szabály nem kerül beemelésre az Mötv. rendszerébe, nem volt célja a visszavételi kötelezettség megszüntetése. A változás oka mindössze egy koncepcionális elgondolás volt, amely a rendelkezést nem az Mötv.-ben, hanem az egyes, érintett jogállási (az ügyészek, a honvédek jogállását, stb. szabályozó) törvényekben helyezte volna el. Megállapítható ugyanakkor, hogy - a jogállási törvényekbe azonban az ehhez szükséges rendelkezések nem kerültek beépítésre (ilyen kötelezettséget egyedül a Hszt. tartalmaz, az ügyészek, katonák és közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló törvények nem), - az Mötv. fentiekben jelzett koncepcionális változásával ellentétesen az országgyűlési képviselők vonatkozásában az Országgyűlésről szóló évi XXXVI. törvény 96. (3) bekezdése, valamint az európai parlamenti képviselők vonatkozásában az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló évi LVII. törvény 6. (4) bekezdése tartalmazza a visszavételre vonatkozó szabályt. 2. Alkotmányos szempontból az is elfogadható, ha a polgármesteri megbízatás megszűnésekor a törvény kimondja az egyes közszolgálati jellegű foglalkoztatási jogviszonyok esetében a visszavételi kötelezettséget, de az is elfogadható, ha nincs ilyen kötelezettség. Indokolt lehet ugyanakkor a visszavételi kötelezettség előírását vagy annak hiányát az országgyűlési képviselőkre és az európai parlamenti képviselőkre vonatkozó szabályozással összehangoltan kialakítani. 3. Annak ténye, hogy a visszavételi kötelezettséget az Mötv. nem tartalmazza, már a törvény kihirdetése óta, december 28-a óta mindenki számára megismerhető, így a választáson

14 14 induló polgármester-jelöltek a jelöltséget már ezen tény megfontolásával vállalhatják. Így önmagában az a tény, hogy a visszavételi kötelezettség nem kerül beemelésre, joghátrányt a majd megválasztásra kerülő polgármesterek esetében nem okoz. 4. A volt polgármesterek visszavételére irányuló kötelezettség fenntartását indokolja, hogy a kötelezettség kimondásával esetlegesen növelni lehet azok számát, akik vállalják a polgármesteri megbízatást. A fentiekben jelzett megfontolások alapján indokolt, hogy a jelenleg a Pttv. 1. (5) bekezdésében foglalt rendelkezésben szabályozott kötelezettség a jövőben is szabályozásra kerüljön. V. Szabályozási környezet A hatályos jogszabályi környezet vizsgálata alapján célszerű egyrészről azon előírásokat elemezni, amelyek a választott képviselőkre, polgármesterekre vonatkoznak, másrészről azon előírásokat, amelyek a közszolgálati jellegű foglalkoztatási jogviszonyokra vonatkoznak. a) a választott képviselőkre, polgármesterekre vonatkozó előírások a/1. Az országgyűlési képviselők esetében az Országgyűlésről szóló évi XXXVI. törvény 96. (3) bekezdésében szereplő rendelkezés szerint: ha a képviselő a megválasztása napján ügyész, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló személy, közigazgatási szerv munkavállalója, a honvédek jogállásáról szóló törvény és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény szerinti jogviszonyban álló személy volt, a képviselői megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt képzettségének, végzettségének megfelelő munkakörbe kell helyezni. a/2. Az európai parlamenti képviselők esetében az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló évi LVII. törvény 6. (4) bekezdése szerint: ha az európai parlamenti képviselő a megválasztása előtt ügyész, igazságügyi alkalmazott, közigazgatási szerv köztisztviselője, fegyveres szervek hivatásos állományú tagja volt, az európai parlamenti képviselői megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt képzettségének, végzettségének megfelelő munkakörbe kell helyezni. a/3. A polgármesterek esetében a jelenleg még hatályos, de a évi önkormányzati választások napján hatályát vesztő Pttv. 1. (5) bekezdésében szereplő rendelkezés szerint: ha a polgármester megválasztása előtt ügyész, köztisztviselő, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja volt, a polgármesteri tisztség megszűnésétől számított 30 napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt közszolgálati, illetve hivatásos szolgálati viszonyába vissza kell helyezni. a/4. A helyi önkormányzati képviselők esetében nincs olyan rendelkezés, amely a visszavételi kötelezettséget előírná.

15 15 A képviselők, polgármesterek esetében a visszahelyezési kötelezettséggel érintett foglalkoztatási jogviszonyok felsorolásának összehasonlításáról készített táblázatot a vezetői összefoglaló tartalmazza. (Felmerülhet ezen felsorolásoknak az egymással összehangolt módon történő megállapítása, ugyanakkor álláspontunk szerint indokoltabb, hogy a felsorolás azon körhöz igazodjon, hogy mely közszolgálati jellegű jogviszonyok összeférhetetlenek az adott képviselői, polgármesteri megbízatással tehát csak akkor kerüljön sor visszavételi kötelezettségre, ha a jogviszonyt köteles megszüntetni a megválasztott képviselő, polgármester, mert az összeférhetetlen a tisztséggel.) b) az egyes közszolgálati jellegű foglalkoztatási jogviszonyokra vonatkozó törvények Az alábbi részben azon foglalkoztatási jogviszonyokra vonatkozó szabályozást mutatjuk be, amelyet az a) pontban jelzett rendelkezések említenek, kiegészítve a bírákra vonatkozó szabályozással. b/1. A bírák jogállását szabályozó törvény szerint: Ha az országgyűlési vagy az európai parlamenti képviselő, illetve a nemzetiségi szószóló a megválasztása előtt bíró volt és a képviselői megbízatásának megszűnésekor úgy nyilatkozott, hogy bíróvá történő ismételt kinevezését kéri, valamint a bírói kinevezéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik (ide nem értve a pályaalkalmassági vizsgálaton való részvételt) akkor őt kérelmére, pályázat kiírása nélkül, a köztársasági elnök - az OBH elnökének javaslatára - határozatlan időre bíróvá kinevezi. Ezt követően a bírót az OBH elnöke tényleges bírói álláshelyre, indokolt esetben tanácselnöki munkakörbe osztja be a bíró képviselővé történő megválasztását megelőző vagy azzal legalább azonos szintű, lehetőleg a bíró lakóhelye szerinti szolgálati helyre. A polgármesterek, helyi önkormányzati képviselők ismételt kinevezésének kötelezettségét a törvény nem tartalmazza. b/2. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak jogállását szabályozó törvény szerint: Azt, akinek a szolgálati viszonya az 59. (1) bekezdés c) pontja alapján (azaz országgyűlési vagy európai parlamenti képviselővé, nemzetiségi szószólóvá, főpolgármesterré, főpolgármesterhelyettessé, megyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterré történt megválasztása miatt), szűnt meg mandátumának lejártát követően - 30 napon belül előterjesztett kérelmére - a hivatásos állományba vissza kell venni. b/3. Az ügyészek, a honvédek, a kormányzati szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban vagy közigazgatási szervnél munkaviszonyban állók, a közalkalmazottak és az igazságügyi alkalmazottak jogállását szabályozó törvények nem tartalmaznak a visszavételre vonatkozó szabályt. A visszahelyezési kötelezettséggel érintett foglalkoztatási jogviszonyok összehasonlításáról készített táblázatot a vezetői összefoglaló tartalmazza.

16 16 VI. Javaslat a polgármesteri megbízatás megszűnését követő visszavételi kötelezettség fenntartására irányuló törvénymódosítás tartalmára 1. Tekintettel arra, hogy az Mötv. koncepciójának kidolgozásakor nem volt a visszavételi kötelezettség megszüntetésére irányuló szándék, továbbá indokolt, hogy a megfelelő számú polgármester-jelölt induljon a választásokon, ezért javasoljuk a visszavételi kötelezettséget ismételten szabályozni. 2. A visszavétel kérdése egyrészt érinti a választott képviselők, polgármesterek jogállását szabályozó törvényeket, amennyiben garanciális jellegű lehet annak előírása, hogy a képviselői, polgármesteri megbízatásuk lejártát követően kérelmükre az azt megelőző foglalkoztatási jogviszonyukba vissza kell helyezni őket. Másrészt ugyanakkor érinti azt a jogállási törvényt, amely jogállásba történő visszahelyezésről szó van, hiszen ebben az esetben egy új jogviszony (ismételt) létrejöttét eredményezi a kötelezettség. A szabályozás metódusára három elméleti lehetőség van: a) a visszavételre vonatkozó szabályokat kizárólag a választott képviselők, polgármesterek jogállására vonatkozó szabályozásban elhelyezni, b) a visszavételre vonatkozó szabályokat kizárólag a közszolgálati jellegű jogállásra vonatkozó törvényekben elhelyezni, vagy c) a visszavételre vonatkozó szabályokat párhuzamosan elhelyezni a választott képviselők, polgármesterek jogállására vonatkozó szabályozásban és a közszolgálati jellegű jogállásra vonatkozó törvényekben is. Jelenleg mindhárom szabályozásra találhatunk példát a jogrendszerben. Javasoljuk, hogy az országgyűlési és európai parlamenti képviselőkre vonatkozó szabályozáshoz hasonlóan az Mötv. kerüljön kiegészítésre a visszavételi kötelezettséget előíró szabállyal, ezzel párhuzamosan pedig az egyes közszolgálati jellegű jogállási törvények is kerüljenek kiegészítésre az adott jogviszonyba történő visszahelyezésre vonatkozó szabállyal. 3. A visszavételi kötelezettség tartalmának meghatározásakor lehetséges megoldások: a) mindössze a korábbi jogviszonyba történő visszahelyezés előírása (mint azt jelenleg a polgármesterek vonatkozásában a Pttv. tartalmazza), b) a korábbi jogviszonyba történő visszahelyezés előírása mellett az érintett képzettségénekvégzettségének megfelelő beosztásba, munkakörbe történő visszahelyezés előírása, c) a korábbival azonos szintű beosztásba, munkakörbe történő visszahelyezés kötelezettsége. A felsorolt megoldások közül a kormányhatározat tervezete a b) pont szerinti szabályozásra tesz javaslatot. 4. A törvénymódosítás elfogadásának és hatálybalépésének időpontját illetően kiemelendő, hogy nem okoz jogalkalmazási nehézséget az, ha a törvénymódosítást csak a választások lebonyolítását követően hajtja végre a jogalkotó, a visszavételi kötelezettség megfogalmazására ugyanis sor kerülhet oly módon is, hogy a rendelkezés a 2014 októberében megválasztott polgármesterekre is alkalmazandó legyen. (Tekintettel arra, hogy a jogalkotásról szóló törvény

17 17 pozitív rendelkezésnél nem tilalmazza a visszamenőleges hatályt: a rendelkezés a polgármesterek vonatkozásában jogosultságot állapít meg, kötelezettséget csak a foglalkoztatási jogviszonyt létesítő szerv részére teremt, esetükben viszont már a polgármesteri megbízatás megszűnésének időpontjára vagyis egy jövőbeli időpontra nézve.) Az előterjesztés közpolitikai célja ugyanakkor az is, hogy a visszavételi kötelezettség fenntartására irányuló szándék mindenki számára megismerhető legyen, annak érdekében, hogy a évi általános önkormányzati választásokon történő, a polgármesteri jelöltetést fontolgató személyek már annak tudatában legyenek, hogy a Kormány elkötelezett a visszahelyezési kötelezettség fenntartása mellett, annak ellenére, hogy az ehhez szükséges törvénymódosításokat az Országgyűlés csak később fogadhatja el. A Kormányhatározat kiadása azt a célt szolgálja, hogy a visszavételi kötelezettség fenntartására irányuló szándékról az érintettek értesülhessenek. 5. A közszolgálati jellegű foglalkoztatási jellegű jogviszonyoknál előírt visszahelyezési kötelezettség mellett a Pttv. jelenleg még hatályos 1. (4) bekezdésében szereplő rendelkezés sem kerül átemelésre más törvénybe. A Pttv. ezen, jelenleg még hatályos rendelkezése a közalkalmazotti, illetve munkaviszonyban álló polgármesterek esetében írja elő, hogy polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyának időtartamára a megválasztásakor fennálló munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya szerinti munkáltatója köteles őt a kérelmére fizetés nélküli szabadságban részesíteni. A Pttv. ezen rendelkezése törvénymódosítás végrehajtása nélkül szintén anélkül fogja hatályát veszteni az önkormányzati választások napján, hogy a közalkalmazotti jogviszonyt és a munkajogviszonyt szabályozó törvényekbe vagy az Mötv.-be a rendelkezés beépítésre kerülne. E szabály esetében szintén indokolt lehet, hogy a rendelkezés a évi önkormányzati választásokon vagy azt követően megválasztásra kerülő polgármesterek esetében is alkalmazandó legyen, ezért javasoljuk az ennek érdekében szükséges módosítás lehetőségének vizsgálatát. VII. Döntést igénylő kérdés A korábbi polgármesterek visszavételére irányuló kérdés elemzése során kérdésként vetődött fel, hogy a polgármesteri megbízatást megelőzően bírói szolgálati viszonyban álló személyek esetében a jelenlegi szabályozást indokolt-e kiegészíteni. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi CLXII. törvény hatályos 8. (3) bekezdése csak az országgyűlési vagy európai parlamenti képviselők és nemzetiségi szószólók esetében írja elő a kötelezettséget, polgármesterek esetében nem, annak ellenére, hogy a polgármesteri megbízatás összeférhetetlen a bírói szolgálati viszonnyal. A Kormány döntése szükséges abban, hogy a korábban bírói szolgálati viszonyban álló polgármesterek esetében bevezetésre kerüljön-e a bírói szolgálati viszonyba történő visszahelyezési kötelezettség. Javasoljuk, hogy a korábban bírói szolgálati viszonyban álló polgármesterek esetében is kerüljön bevezetésre a bírói szolgálati viszonyba történő visszahelyezési kötelezettség.

18 18 VIII. A rendőrség és polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak jogállása a jelöltség ideje alatt A Hszt. kapcsolódó szabályozásának vizsgálata során felmerült egy további kérdés, amely szintén rendezést igényel. Az Alaptörvény 46. cikke szerint a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak és nem folytathatnak politikai tevékenységet. Ez a rendelkezés megegyezik az Alaptörvénynek a bírákra, az ügyészekre és a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjaira vonatkozó rendelkezésével. A bírák, az ügyészek és a honvédek jogállási törvénye az alaptörvényi rendelkezéssel való összhangot úgy teremtik meg, hogy amennyiben az érintett a választásokon jelölteti magát, a bírói, ügyészségi, hivatásos szolgálati viszony szüneteltetésének van helye. A választásokat követően megválasztása esetén a szolgálati viszony megszűnik, egyéb esetben pedig a szünetelés befejeződik és az érintett továbbra is szolgálati viszonyban áll. Ez egyben azt is jelenti, hogy a jogviszony szüneteltetése esetében az érintettre már nem vonatkozik a politikai tevékenység folytatásának tilalma, csak így lehet az Alaptörvénnyel összhangban lévőnek tekinteni a jogállási törvények ezen rendelkezését. (Ezzel egyezően a Hszt. a rendőrségen és polgári nemzetbiztonsági szolgálatokon kívüli fegyveres szervek állománya esetében szintén ezt a rendszert követi.) A Hszt. azonban a rendőrség és polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai esetében nem rendelkezik a szolgálati viszony szüneteléséről. A Hszt. rendszerében nem kellően tisztázott az a helyzet, ha a rendőrség, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja jelöltként indulna a választáson, esetükben a szünetelés nem alkalmazható, így legfeljebb az összeférhetetlenség szabályait lehetne alkalmazni, amely viszont a bírákhoz, az ügyészekhez és a honvédekhez képest sokkal jelentősebb korlátozást jelent. Annak érdekében, hogy a jogállási törvények azonos módon értelmezzék az Alaptörvénynek a politikai tevékenység tilalmára vonatkozó rendelkezését, indokolt a Hszt.-ben a szünetelési szabályokat a rendőrség, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagjaira is kiterjeszteni.