III. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "III. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA"

Átírás

1 TÉT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA III. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Projekt azonosító: NYDOP-6.2.1/K Nyugat-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Készítette: Pro Via 91 Kft Budapest, Szomolnok u. 14.

2 2 Tét város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Készítették: Készítették: Pro Via 91 Kft. Terra Stúdió Kft. IGNIS Kft. BME Környezetgazdaságtan Tanszék Közreműködtek: Egyházi Ferenc, projektvezető dr. Kukely György, megyei koordinátor Dr. Csete Mária, felelős tervező Berényi Mária, településtervező Buzási Attila, társadalompolitikai és gazdaságfejlesztési szakértő Bíró Attila, közmű szakági tervező Hanczár Emőke, közmű szakági tervező Csima Péter, zöldfelületi és tájtervező Könczey Gábor, közlekedési szakági tervező Mezőfi Szilvia, közlekedési szakági tervező Rácz Andrea, társadalompolitikai és gazdaságfejlesztési szakértő Csizmady Adrienne, antiszegregációs szakértő Pro Via 91 Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

3 3 Tartalomjegyzék Bevezetés A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI Tét város jövőképe Tét város jövőképe Átfogó célok A stratégiai fejlesztési célok meghatározása Tematikus célok A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK A stratégiai célok és projektek összefüggései Kulcsprojektek Hálózatos projektek Akcióterületi projektek Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz A fejlesztések ütemezése A településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi terve ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM Bevezetés A település szegregátumainak és szegregáció által veszélyeztetett területeinek bemutatása A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI Külső összefüggések A stratégia és a rendezési tervek összhangja A stratégia és a fejlesztési tervek összhangja A stratégia illeszkedése az Európai unió fejlesztéspolitikájához (Európa2020 Stratégiája) A stratégia illeszkedése az OFTK-hoz TÉT Településfejlesztési Koncepció és IVS teljes felülvizsgálata III. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

4 A stratégia illeszkedése Győr-Moson-Sopron megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához A stratégia illeszkedése a településfejlesztési koncepcióhoz A stratégia illeszkedése a társadalmat érintő ágazati tervekhez A stratégia illeszkedése a gazdaságot érintő ágazati tervekhez A stratégia illeszkedése a közlekedést érintő ágazati tervekhez A stratégia illeszkedése a környezetvédelmet érintő ágazati tervekhez Belső összefüggések A célok logikai összefüggései A célok és a helyzetértékelésben beazonosított problémák A stratégia megvalósíthatósága, a célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Fenntartható Energia Akcióprogram (SEAP) Fenntartható városi mobilitási terv (SUMP) Helyi klímastratégia A város közterületeinek közösségi használata és a helyi identitástudat növelése a boldog város Szabályozási tevékenységek, eszközök Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek maghatározása Partnerség biztosítása az ITS tervezése és megvalósítása során Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok Monitoring rendszer kialakítása A monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása Módszertan A monitoring tevékenység szervezeti háttere és folyamata Indikátorok meghatározása Az indikátorokkal szemben támasztott követelmények A stratégia indikátorai MELLÉKLETEK Pro Via 91 Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

5 5 BEVEZETÉS TÉT Településfejlesztési Koncepció és IVS teljes felülvizsgálata III. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

6 6 Tét Város középtávú fejlődési pályájának meghatározásához Integrált Településfejlesztési Stratégia meghatározása szükséges. Tét Város Integrált Településfejlesztési Stratégia a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet alapján, annak 2. mellékletében meghatározott tartalom szerint került kidolgozásra. Az épített környezet alakításáról és védelméről évi LXXVIII. törvény 9/A. (2) bekezdése szerint az Integrált Településfejlesztési Stratégia a rendelkezésre álló és bevonható források ismeretében meghatározza a településfejlesztési koncepcióban meghatározott célok megvalósítását egyidejűleg szolgáló beavatkozásokat, programokat, továbbá a megvalósítás eszközeit és nyomon követését. A 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 30. (4) bekezdésének megfelelően Tét Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a 54/2015. (III. 26.) sz. határozatával döntött arról, hogy a megalapozó vizsgálat megfelel a tervezés alapjának. E határozatban a Képviselő-testület döntött a koncepció kiválasztott fejlesztési irányáról is. A 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 3. (5) szerint a stratégia a koncepcióval összhangban, a településszerkezeti terv figyelembevételével kerül kidolgozásra. 6. (1) A középtávra szóló stratégiát az önkormányzat a megállapításról szóló döntés mellékleteként fogadja el. A városvezetés a koncepcionális és stratégiai munka módszerének meghatározásakor partnerségi tervet fogadott el, amely mentén került sor a fejlesztésben érdekelt szereplők tervezési folyamatban történő részvételére, bevonására, illetve a szakmai munka és döntés-előkészítés hivatalon belüli koordinációjának megvalósítására. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia egyeztetése és elfogadása a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint Tét Város Önkormányzata Partnerségi egyeztetési szabályzata alapján történik. A munka alapvető célkitűzése, hogy Tét város megfelelően pozícionálja magát hazai és nemzetközi szinten, beazonosítsa azokat az egyéni és egyedi tényezőket, amelyeket fejlesztve versenyképes maradhat, versenyelőnyökhöz juthat. Az Országos Fejlesztési- és Területfejlesztési Koncepcióban (OFTK) meghatározásra kerültek a legfontosabb célkitűzések, kimondva, hogy a városok és térségeik az ország gazdasági növekedésében és területi fejlődésében meghatározó szerepet játszanak. Az OFTK-hoz illeszkedve elkészült a Győr-Moson-Sopron megyei területfejlesztési koncepció és program, melyek keretet adnak a településfejlesztési elképzeléseknek. Ezekhez illeszkedve készült el Tét Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája. Jelen Integrált Településfejlesztési Stratégia alapvető célkitűzése, hogy felvázolja a város hosszú távú céljait elérni kívánó tervezői és stratégiai alapokat, irányokat. A stratégia tehát szerkezetét tekintve a megfogalmazott középtávú célkitűzéseken keresztül a hosszú távú célok elérése irányába hat, mellyel a várost egy olyan pályára állítja, mely fenntartható és tartamos gazdálkodás mentén, folyamatos növekedést elérve kielégíti a hosszú távú célok elérésének kritériumait. Pro Via 91 Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

7 7 1 A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI TÉT Településfejlesztési Koncepció és IVS teljes felülvizsgálata III. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

8 8 A megalapozó vizsgálat a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet mellékletében meghatározott tartalom szerint készült, így helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészt tartalmaz. A vizsgálat a város térségére is kitekint. A helyzetfeltárás, a helyzetelemzés és helyzetértékelés eredményeként a koncepció és stratégia elkészítéséhez kulcsfontosságú területek legfontosabb tendenciái kerültek bemutatásra, szakterületenként áttekintve a város és térsége esetében a jelenlegi helyzetképet, kiemelve az erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket, a fejlesztési szükségleteket és a konfliktusterületeket. Tét városának településhálózati szerepét elsődlegesen Győr közelsége határozza meg. Ez egyben a megyeszékhely kiterjedt agglomerációs hatásain érződik, vagyis a városból szép számmal dolgoznak Győrben, illetve ennek hozományaként a megyeszékhelyen munkát vállalók gyakran a gyermekeiket is ugyanoda íratják iskolába. Ezáltal Tétnek egy olyan térségben kell helyt állnia, mely alapvetően aprófalvas szerkezetű, vagyis igazgatási szempontból a legfontosabb funkciók hosszú távon biztosítottak a város számára, ugyanakkor Győr közelsége szinte lehetetlenné teszi a saját lábon állást és nagyban kiszolgáltatott a társadalmi és gazdasági tendenciákon keresztül a város fizikai környezete is a megyeszékhely éppen aktuális helyzetétől. A nagyobb városokhoz képest Tét tehát funkcióhiányos városnak tekinthető, azonban a járáson belül betöltött szerepe predesztinálja ezen funkciók bővítésére, melyben a környező településekkel való együttműködés erősíti a kohéziós törekvéseket, valamint az egyes szolgáltatások ésszerű és gazdaságos optimalizálását is maga után vonja, melynek következtében a város településhálózatban betöltött szerepe erősödhet. Tét város társadalmi tendenciáinak egyik legfontosabb mércéje a népességszám folyamatos csökkenése, melynek fő mozgatórugója a negatív népességszaporulat, vagyis a halálozások száma konstans meghaladja az élveszületések számát. Ezt a negatív tendenciát még a vándorlási egyenleg nagyságrendileg semleges mivolta sem képes ellensúlyozni. Mindemellett fontos megjegyezni, hogy a városban 2001-ben 89% volt az öregedési index, azaz a 0-14 éves korúak száma meghaladta a 65 év felettiek számát re 117%-kal ez az arány megfordult, vagyis Téten egy erősen elöregedő társadalommal kell a jövőben tervezni annak minden hátrányával és előnyével együtt. További probléma az alacsony képzettségűek magas aránya a munkavállaló korúakon belül, ugyanis a többségnek 8 általános iskolai elvégzett éve, vagy szakmunkás érettségije van, miközben a városban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya harmada az országos átlagnak. Mindemellett az álláskeresők döntő része fizikai foglalkozású vagy általános iskolai végzettséggel rendelkezik, vagyis a jövőbeni fejlesztési döntéseknél és vállalkozás-ösztönző rendszerek kialakításánál figyelemmel kell lenni a város társadalmi sajátosságaira. A város gazdasági életében meghatározó szerepet tölt be a SOKORÓ Kft., mint Tét legnagyobb munkáltatója. A munkavállalók lakhelyei egyben kijelölik Tét vonzáskörzetét is, mely az elemzések alapján túlmutat a járás határain, mivel a rendelkezésre álló információk szerint több mint 60 településről közel 600 munkavállaló napi rendszerességgel jár be a munkáltatóhoz zömében az általa biztosított külön buszokkal. A vállalat kiemelt hatása, hogy Téten az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték meghaladja az országos átlagot is. Mindemellett Téten az országos és megyei átlagnál is alacsonyabb a vállalkozói kedv, amely nyilvánvalóan a társadalom alacsonyabb képzettségi szintjével van kapcsolatban. A vállalkozói kedv Pro Via 91 Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

9 9 mellett a turisztikai ipar is jelentős kihívásokkal szembesül, mivel a városban mindössze egyetlen szálláshely található, holott Tét környezete megszabhatná az ökoturizmusra is alapuló, jól prosperáló városi gazdaság kialakításának kereteit. Téten kevés városi szintű közpark található, azonban a temető és a sportpálya, mint a két legnagyobb kiterjedésű egybefüggő zöldfelület nem tudja elfoglalni helyét a társadalom széles rétegeinek napi rekreációs tevékenységének kielégítésében a funkciójuknál fogva. A városban az egy főre jutó zöldterület jóval az átlag feletti, illetve a környező területek zöldfelületei képesek ellensúlyozni a város belső területein esetleg fellépő zöldfelületi hiányt. A tervezett fejlesztések során potenciális konfliktus gócok alakulhatnak ki a zöldmezős beruházások profitigénye és a terület zöldfelületeinek hasznosítása között, ezekre mindenféleképpen tekintettel kell lenni. A város táji és természeti adottságai olyan potenciált jelentenek a városnak, melyek kihasználása az ökoturizmus bevételteremtő jellemzője mellett folyamatos növekedést és prosperitást adhat. Ez a hosszú távú célkitűzés mindenképpen a körülvevő környezetre is kell, hogy épüljön, mivel a Fertő- Hanság Nemzeti Park, a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet, illetve a Rábaköz és a Bakony mind-mind olyan lehetőségeket hordoz magában, amelyek Tét hosszú távú virágzását és vonzó mivoltát erősíthetik. Tét településszerkezetének kialakulását, jelenlegi arculatát az évszázadok során inkább a spontán mint a tervszerű fejlődés jellemezte mindig, meghatározó volt járási, körzetközponti ill. kistérségi szerepe. Az országos főút és a rá merőleges országos mellékutak - melyek mentén hosszú telkes jellemzően mezőgazdasági tevékenységet tükröző lakóépületek épültek - nem egy pontban találkoznak. Így nem tudott kialakulni egy klasszikus, a fő utak kereszteződésében meghatározó településközpont, hanem jellemzően a Fő utca lakótelkein létesültek a település intézményei. Az OTÉK besorolása szerint Téten a falusias lakóövezeti besorolás a jellemző, maximum két szintes épületmagasságokkal. A város épületei közül hiányzik egy funkcióbővítő központi közösségi központ, mely a társadalmi kohézió, valamint a városi jelleg erősödését is maga után vonhatja akár már a közeljövőben. Mindezek mellett meg kell említeni, hogy Téten az ingatlanok négyzetméter árai kifejezetten alacsonyak, ezt kihasználva az első hullámos beköltözők számára vonzóvá tehető a város. A közlekedési infrastruktúra és elérhetőségi vizsgálatok után kijelenthető, hogy Tét elérhetősége mind Győrből, mint Budapestről indulva elégségesnek és jól megoldottnak értékelhető. A járás úthálózatán keresztül gépjárművel az összes település 30 percen belül elérhető, ugyanakkor ezen megállapítás a közösségi közlekedési helyzetre nem mondható el maradéktalanul. Ugyan busszal 50 perc alatt a járás összes települését elérhetjük, a vonat csak jelentős időráfordítással érhető el és csak négy település irányában. Összefoglalva tehát a település fő közösségi közlekedése az autóbuszos közlekedés, mivel a vasúti megálló túl messze helyezkedik el a központtól és a megközelíthetősége is nehéz, csak személygépjárművel lehetséges. A város egyik legnagyobb belső közlekedési problémája a megfelelő számú parkoló hiánya, mely megnehezíti a városba érkezők közlekedését és bizonyos mértékben hátráltató tényező is lehet a beruházási források allokálásának szakaszában. A város fő közlekedési útvonala a 83-as főút, amely Győr és Pápa között teremti meg a kapcsolatot, azonban az itt jelentkező forgalom erősen megterheli a várost környezetvédelmi szempontból. A tervek szerint 2020-ig egy kétszer két sávos elkerülő út épül Tét déli határán, mely jelentős hatással lesz a város szerkezetére, valamint a jövőbeni fejlesztési elképzelésekre. Téten az egyik legnagyobb infrastrukturális deficit a meglévő lakásállomány csatornázottságában mutatkozik, mivel átlagban 300 olyan lakás található a városban, melyek nincsenek a közcsatornahálózatra kötve. Ez a jelenség kifejezetten káros lehet a város jövőjére nézve, mivel egy jól működő, TÉT Településfejlesztési Koncepció és IVS teljes felülvizsgálata III. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

10 10 virágzó város egyik alapköve a megfelelő infrastrukturális ellátottság. Hiába található tehát a városban egy nagy vállalkozó, aki majdnem ezre nagyságrendben foglalkoztat munkavállalókat, hiába érhető el busszal viszonylag könnyen az összes járási település, ha a betelepülni szándékozók olyan lakásokat tudnak csak megvásárolni, melyek nem csatlakoznak a csatornarendszerhez. Ezen állapot módosítása mindenféleképpen az egyik prioritás kell, hogy legyen az elkövetkező években annak érdekében, hogy Tétet egy kifejezetten vonzó lehetőségként lássák a potenciálisan beköltözni vágyók. Ennek eredményeként az alacsony ingatlanárak meg fognak emelkedni, azonban még ez a megemelt összeg is alacsonyabb lesz a többi járásközponthoz viszonyítva, ráadásul Győr közelsége és a megfelelő közlekedési kapcsolatok képesek ellensúlyozni a közművesítés kiszélesítéséből adódó áremelkedést. Összefoglalva a megismertetett folyamatokat, az alábbi kockázatok állítják a legnagyobb kihívás elé Tét városát az elkövetkező évtizedekben: Az elérhetőséget javító fejlesztések elmaradnak Csökkenő népesség, elöregedő lakosság Nagyvállalat piacvesztése További turisztikai fejlesztések a közeli településeken rontják a város versenyképességét az ágazatban Autóbusz közlekedés romlása (járatsűrűség csökkenés) Tranzitforgalom miatt növekvő zaj- és rezgésterhelés Újabb illegális hulladéklerakók megjelenése Ipari tevékenység okozta talaj- és légszennyezés Szegregáció. Pro Via 91 Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

11 11 2 KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI TÉT Településfejlesztési Koncepció és IVS teljes felülvizsgálata III. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

12 TÉT VÁROS JÖVŐKÉPE Az integrált településfejlesztési stratégia - a településfejlesztési koncepcióval és az Európa 2020 stratégiával összhangban - Tét város 2023-ig elérni kívánt fejlesztési céljait határozza meg. A célrendszer meghatározásánál a funkcionális várostérség-központi szerepkörből adódó problémák, lehetőségek és feladatok feltárása megtörtént, a kialakított célrendszer egyaránt szolgálja a város és vonzáskörzete integrált fejlesztését, részben az ehhez kapcsolódó közös beavatkozások megvalósításával, valamint a városban megvalósítandó, de térségi hatású intézkedések révén. Az együttműködés tekintetében meghatározásra kerültek azon kiemelt területek, ahol közös fellépéssel lehet térségi szinten hatékony és fenntartható, a várostérség (ill. járás) egésze szempontjából előremutató eredményeket elérni, mind a társadalmi, mind a gazdasági, mind a környezeti, mind az intézményi területeken. Mindez az egész térség népességmegtartó erejének javítását, a funkcionális kapcsolatok erősödését és a gazdasági versenyképesség, kooperáció javulását segítheti térségi szinten és az egyes települések esetében egyaránt Tét város jövőképe Tét olyan várossá kíván válni, amely képes tartós térségi központi szerepet betölteni a folyamatosan erősödő városi jellegének és az ehhez kapcsolódó társadalmi, gazdasági és környezeti fejlesztéseknek köszönhetően. Tét városa a természeti környezettel összhangban végzett ipari, mezőgazdasági, turisztikai és intézményi beavatkozások mentén megállítja a folyamatosan csökkenő lakosságszám, illetve a leszakadó rétegek elszigetelődése okozta társadalmi problémákat. Mindezt egy olyan javuló képzettségi szintű városi térben, ahol a lakosság identitástudata és közösségi ereje garanciát jelent a hosszú távú biztos építkezéshez. Mindemellett a jövő városfejlesztési beruházásai és tervei a fenntartható fejlődés elvrendszere mellett kerülnek kidolgozásra. Tét jövőképét alapvetően meghatározzák a jelen stratégia első kötetének számító megalapozó tanulmány megállapításai a társadalmi, gazdasági, környezeti, valamint térségi szerepkörre vonatkozóan. A város egyik legnagyobb megoldandó kihívása a folyamatosan elöregedő, kevésbé képzett és csökkenő létszámú lakosság, mely tendenciához a negatív természetes szaporodási ráta mellett az elvándorlások és a nem elégséges tanulási lehetőségek is hozzájárulnak. Gazdasági oldalról a városban székhellyel rendelkező nagyvállalat több száz főt képes foglalkoztatni, azonban ennek csak kisebb része helyi lakos, míg a többi a környékbéli településekről jár be. Ezt az egy lábon állást szándékozik a város csökkenteni a mezőgazdasági és szolgáltatói szektor erősítésével, mely alkalmazkodik a jelenlegi képzettségi szinthez és épít a megerősített szakoktatási potenciálra. A természeti környezet nyújtotta lehetőségek összekapcsolódnak a terület táji értékeivel, vagyis a cél egy olyan turisztikai bázis kialakítása, mely lehetőséget teremt Tét számára a bevételeit, illetve ismertségét növelni. Az épített környezet tekintetében kiemelten fontos a csatornahálózat, illetve a csapadékvíz elvezető rendszer teljes körű kiépítése és a rendelkezésre álló infrastruktúra felújítása, mivel ezen a területen a városnak komoly lemaradásai vannak Átfogó célok A jövőkép elérés érdekében Tét város településfejlesztési koncepciója öt átfogó fejlesztési célt jelöl ki: Pro Via 91 Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

13 13 I. A lakosságszám csökkenésének megállítása, illetve a város területén található, KSH által lehatárolt szegregátumok megszűntetése, valamint a leszakadó társadalmi rétegek életkörülményeinek javítása gazdaság-, és társadalomfejlesztési eszközökkel. Az országos trendekkel megegyezően Tét város lakossága folyamatosan elöregedik, illetve az átlagon felüli elvándorlás és képzettségi szint is hozzájárul a népességszám csökkenéséhez. Ezen, a városra rendkívül káros tendencia megállításához egy olyan erős és patrióta közösség kialakítására van szükség, melynek tagjai magukénak érzik a várost, ott munka-, és fejlődési lehetőséghez jutnak. Mindezen lehetőségeket a társadalom minél szélesebb rétegei számára biztosítani kell, egyben kiemelt cél a jelenleg leszakadt rétegek újraintegrálása a társadalomba. II. Hosszú távon is életképes és prosperáló ipari, mezőgazdasági és turisztikai szerkezet kialakítása. Ahogy a megalapozó vizsgálat során is többször megállapításra került, Téten egy igazán nagy és a térségben is kiemelkedő munkáltató, a SOKORÓ Kft. foglalkoztatja a legtöbb embert. A gazdasági szerkezete a városnak tehát kifejezetten egypólusú, amely a jelenlegi foglalkoztatási szint mellett is igen sérülékennyé teszi a települést. A képzettségbeli elmaradás és a magas munkanélküliségi szint csökkentése érdekében a mezőgazdasági, valamint a szolgáltatói szektor erősítése a kívánatos. Mindezzel párhuzamosan szükséges az első átfogó cél érvényesülése is, így növelve a munkavállalók képzettségi potenciálját, ami fokozatosan a tudásigényes, fokozottan versenyképes iparágak felé billentené a mérleg nyelvét a jelenlegi, munkaerő igényes szektorokról. Közép távon azonban az elsődleges cél a magas munkanélküliségi ráta csökkentése és egy olyan turisztikai portfólió kialakítása, amelynél Tét játszaná a térségi központi szerepet és minél szélesebb körben kihasználná a környék természeti értékekben gazdag jellegét. III. A természeti környezet értekeinek védelme; fenntartható erőforrás-gazdálkodás kialakítása és meghonosítása; a változó környezeti adottságokhoz való alkalmazkodás erősítése. Tét és környéke országos szinten is egyedülálló természeti adottságokkal rendelkezik, azonban ennek kiaknázása, valamint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás még várat magára, részint infrastrukturális, részint szolgáltatói oldalról. A természeti értékek védelme és hangsúlyozása nem csak a döntéshozók körében kell, hogy kiemelt szerepet kapjon, hanem nagyon fontos a gyermekek környezet-központú nevelése is, melynek eredményeként Tétnek a jövőben nem lenne szükséges az illegális hulladéklerakók felszámolására költeni. A változó környezeti adottságokhoz való alkalmazkodás erősítése a jelenkor városainak egy olyan versenytényezője, mely még nem teljesen hangsúlyozott, azonban a jelenség terjedése rohamos, így a következő generációs vállalatok városba vonzásánál szempontnak kell lennie az alkalmazkodó képes városi szerkezet kialakításának. IV. Az épített környezet értékeinek védelme, valamint a meglévő infrastrukturális elemek fejlesztése és bővítése annak érdekében, hogy a város képes legyen alkalmazkodni a megváltozott emberi és természeti eredetű terhelésnek. TÉT Településfejlesztési Koncepció és IVS teljes felülvizsgálata III. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

14 14 Az épített környezeti értékek védelme, illetve ezzel párhuzamosan futó infrastrukturális elemek fejlesztése egy olyan sarokköve Tét városának, melynek segítségével nem csak vonzóbbá, hanem élhetőbbé és fenntarthatóbbá is válik a város egésze. Az infrastruktúra fejlesztése alatt főként a csatornahálózat teljes körű kiépítését, illetve a csapadékvíz elvezető rendszer felújítását és szintén teljes körű kiépítését kell érteni. További sürgősen megoldandó feladatot jelent az illegális hulladéklerakók megnyugtató kezelése, mely igény környezeti szempontból is kiemelkedően releváns a város számára. Pro Via 91 Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

15 15 V. Térségi központi szerep erősítése és hosszú távú megőrzése. Tét számára a térségi központi szerep megőrzése és erősítése hosszú távú fennmaradásának kulcsa és mozgatórugója. Mivel a városból hiányzik egy klasszikus értelemben vett városközpont, ahol az egyes szolgáltatások elérése olyan komparatív előnnyé válik, mely a környék lakosságát is Tétre vonzza. A térségi központi szerep értelmezése nem hagyatkozhat csupán az igazgatási vagy szolgáltatási központra, szerepelnie kell benne a közlekedési vagy éppen az ipari központi szerep meglétének is. 2.2 A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA Tét város 2023-ig elérendő, középtávú stratégiai célkitűzései egyrészt városi szintű tematikus célokat, másrészt városrészi szintű területi célokat foglalnak magukban Tematikus célok A tematikus célok a középtávú városfejlesztési célok mentén kerültek meghatározásra, amelyek főbb beavatkozási területei a társadalom, a gazdaság, az épített és természeti környezet, valamint a központi térségi szerepkör. A tematikus célok rendszerét az alábbi táblázat foglalja össze: TC 1 TC 2 TC 3 TC 4 TC 5 TC 6 TC 7 TC 8 TC 9 TC 10 TC 11 TC Társadalom: A lakosságszám csökkenésének megállítása, illetve a város területén található, KSH által lehatárolt szegregátumok megszűntetése, valamint a leszakadó társadalmi rétegek életkörülményeinek javítása gazdaság-, és társadalomfejlesztési eszközökkel. A lakosságszám csökkenésének megállítása Szegregátumok megszűntetése A lakosság átlagos képzettségi szintjének emelése Minőségi oktatás bevezetése Identitástudat növelése Helyi hagyományok, kulturális értékek előtérbe helyezése Egészségügyi alapszolgáltatások fejlesztése Közösségi terek kialakítása Intenzív vállalkozásösztönzés Munkaerő igényes ipar-, és szolgáltatási ágak számának növelése Szociális szakellátás kialakítása A munkahelyre történő biztonságos közlekedés biztosítása TC 13 TC 14 TC 15 TC 16 TC 17 TC 18 TC 19 TC 20 TC Gazdaság: Hosszú távon is életképes és prosperáló ipari, mezőgazdasági és turisztikai szerkezet kialakítása Ipari területek elérhetőségének javítása Mezőgazdasági termelő és feldolgozóipar fejlesztése Gazdaságfejlesztést támogató közlekedésfejlesztés kialakítása Turisztikai desztináció menedzsment kialakítása Turisztikai vonzerők fejlesztése, szálláshelyek számának emelése Aktív együttműködés a térség egyéb turisztikai attrakciót nyújtó településeivel Helyi márkák kialakítása és menedzselése Szolgáltató szektor erősítése Megváltozott munkaképességűek helyzetének javítása TÉT Településfejlesztési Koncepció és IVS teljes felülvizsgálata III. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

16 16 TC 22 TC 23 TC 24 TC 25 TC Természeti környezet: A természeti környezet értekeinek védelme; fenntartható erőforrás-gazdálkodás kialakítása és meghonosítása; a változó környezeti adottságokhoz való alkalmazkodás erősítése. Megújuló energiaforrások fokozott térnyerése Fenntartható mezőgazdasági szerkezet kialakítása Ökoturisztikai kínálat növelése partnerségben a járási településekkel A klímaváltozás okozta extrém időjárási jelenségekre való felkészülés Környezeti nevelés hangsúlyos megjelenítése az alapfokú oktatásban TC 27 TC 28 TC 29 TC 30 TC Épített környezet: Az épített környezet értékeinek védelme, valamint a meglévő infrastrukturális elemek fejlesztése és bővítése annak érdekében, hogy a város képes legyen alkalmazkodni a megváltozott emberi és természeti eredetű terhelésnek. A város épített környezeti értékeinek fokozott védelme Csatornahálózat teljessé tétele Csapadékvíz elvezető rendszer bővítése Illegális hulladéklerakók felszámolása A biztonságos városi közlekedés feltételeinek megteremtése TC 32 TC 33 TC 34 TC 35 TC 36 TC 37 TC Központi szerep: Térségi központi szerep erősítése és hosszú távú megőrzése. Városközpont kialakítása és folyamatos fejlesztése Kiskereskedelmi portfólió diverzifikálása Közösségi közlekedés fejlesztése Térségi mezőgazdasági és kereskedelmi központi szerep betöltése Ipari központi szerep erősítése Igazgatási szerep erősítése Közlekedési úthálózat fejlesztése, parkolók kialakítása TC 1 : A lakosságszám csökkenésének megállítása Olyan fejlesztések kijelölése és támogatása, melyek megakadályozzák közép, majd pedig hosszú távon is tartósan a város lakosságszámának csökkenését, melyhez mind gazdaságpolitikai, mind társadalompolitikai beavatkozások szükségesek. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Közösségi tér rehabilitáció Tanuszoda és multifunkcionális sportpálya építése Szakképzési és felnőttoktatási központ létrehozása Városközpont kialakítása Ipari park és kereskedelmi központ kialakítása TC 2 : Szegregátumok megszűntetése A szegregátumok megszűntetése kiemelt cél Tét számára, melyen belül nem csak a KSH által lehatárolt területet, hanem a szegregációval veszélyeztetett településrészeket is érteni kell. A társadalmi kirekesztés és leszakadás megállítása céljából a legfontosabb az érintett lakossággal való Pro Via 91 Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

17 17 együttműködés szorosabbá tétele, ezáltal az információáramlás is könnyebbé és gördülékenyebbé válik. A tematikus célhoz kapcsolódó program, intézkedés: Tanyagondnoki szolgálat, illetve kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés TC 3 : A lakosság átlagos képzettségi szintjének emelése A képzettségi szint emelése a lehető legszélesebb társadalmi rétegeknél hozzájárul a város versenyképességének javításához, ezért olyan beavatkozások szükségesek, melyek a fent definiált cél elérése értekében hatnak. A tematikus célhoz kapcsolódó program, intézkedés: Szakképzési és felnőttoktatási központ létrehozása Tanuszoda és multifunkcionális sportpálya építése TC 4 : Minőségi oktatás bevezetése Az előző tematikus célhoz hasonlóan a lakosság képzettségi szintjének, illetve az oktatás minőségének növelése szükséges a versenyképes vállalatok Tétre vonzásához, ezért kiemelt szerepet kap a humán infrastruktúra fejlesztése. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Tanuszoda és multifunkcionális sportpálya építése Szakképzési és felnőttoktatási központ létrehozása TC 5 : Identitástudat növelése Tét imidzsének növelése, valamit a lakosságszám csökkenésének megállítása érdekében olyan erős identitástudattal rendelkező közösséget kell kialakítani, mely büszke a városra és nem tervezi az elvándorlást egy pozitívabb képpel rendelkező település felé. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Helyi identitás és kohézió erősítése a járásban Városközpont kialakítása Közösségi tér rehabilitáció TC 6 : Helyi hagyományok, kulturális értékek előtérbe helyezése A helyi hagyományok és kulturális értékek megőrzése, propagálása és széles körben való gyakorlása hozzájárul a város népességmegtartó erejének növeléséhez. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Közösségi tér rehabilitáció TÉT Településfejlesztési Koncepció és IVS teljes felülvizsgálata III. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

18 18 TC 7 : Egészségügyi alapszolgáltatások fejlesztése A városban működő egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, mind eszköz, mind pedig portfólió oldalról Tét központi szerepének erősítése, illetve vonzerejének és népességmegtartó erejének növeléséhez szükséges. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Háziorvosi ellátás fejlesztése Gyógypedagógiai szolgáltatás meghonosítása TC 8 : Közösségi terek kialakítása Téten jelenleg hiányoznak azok a közösségi terek, melyek működése és működtetése a helyi identitás kialakulása és ápolása céljából egyaránt fontosak. Mindezek mellett gazdasági előnyök is származhatnak a terek kialakításából, egyfajta modern agoraként szolgálva a várost. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Közösségi tér rehabilitáció Városközpont kialakítása Önkormányzati épületek akadálymentesítése TC 9 : Intenzív vállalkozásösztönzés Tét gazdasági értelemben jelen pillanatban egy lábon áll, illetve szolgáltatói oldalról a portfólió szélesítése szükséges. Ezen cél elérése érdekében vállalkozásösztönző beavatkozások támogatandók. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Kisvállalkozói központ kialakítása Ipari park és kereskedelmi központ kialakítása TC 10 : Munkaerő igényes ipar-, és szolgáltatási ágak számának növelése A város potenciális munkavállalóinak képzettségi szintje és a magas munkanélküliségi ráta együttes hatása, hogy a munkához jutás feltételeként jelenleg túlzottan magas belépési szinteket nem érdemes megszabni. Ehelyett a munkaerő igényes ipar-, és szolgáltatói szektorok előtérbe helyezésével rövid távon is jövedelemhez lehet juttatni a rászoruló és alacsony képzettségük okán rendkívül kiszolgáltatott embereket. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Ipari park és kereskedelmi központ kialakítása Kisvállalkozói központ kialakítása Járási hűtőház téti központtal TC 11 : Szociális szakellátás kialakítása A szociális szakellátás hiánya megnehezíti Tét városában a rászoruló emberek ellátását, akiknek ezáltal gyakran Győrbe kell utazniuk a megfelelő szolgáltatásért. Ezen állapoton nagyban javítana, egyben a város központi szerepét is erősítené a szociális szakellátás kialakítása a városban. Pro Via 91 Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

19 19 A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Meglévő idősek otthonának komplex korszerűsítése Szociális szakellátó kialakítása Bentlakásos szociális intézmény megépítése TC 12 : A munkahelyre történő biztonságos közlekedés biztosítása Tét esetében a meglévő közlekedési infrastruktúra felújítása és a biztonság előtérbe helyezése hozzájárul azon rétegek biztonságos munkába jutásához, akik jelen pillanatban nem engedhetik meg maguknak gépjármű birtoklását. Továbbá a cél teljesülése hozzájárul a fenntartható városi közlekedés elterjedéséhez is. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Közlekedési úthálózat fejlesztése, parkolók kialakítása Kerékpárút építés A biztonságos városi közlekedés feltételeinek megteremtése TC 13 : Ipari területek elérhetőségének javítása Ahogy a korábbi tematikus célok is megfogalmazták, Téten a foglalkoztatás bővítése kiemelt feladat a közeljövőben, amelynek részeként javítani kell az ipari területek elérhetőségét, akár nem-motorizált közlekedési eszközöknek is. A cél elérésével tehát javul a munkavállalók lehetősége, így a foglalkoztatás is bővül. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Ipari park és kereskedelmi központ kialakítása TC 14 : Mezőgazdasági termelő és feldolgozóipar fejlesztése Ahogy a megalapozó vizsgálatban és jelen dokumentumban is megfogalmazásra került, Téten a magas munkanélküliségi ráta, illetve az alacsony képzettség okán olyan munkahelyekre van szükség, amelyek nagy tömegben, akár képzetlen munkaerőt is képesek alkalmazni. Ezen cél elérése érdekében szükséges a mezőgazdasági termelő és feldolgozóipar fejlesztése. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Ipari park és kereskedelmi központ kialakítása Járási hűtőház téti központtal TC 15 : Gazdaságfejlesztést támogató közlekedésfejlesztés támogatása A 13-as tematikus céllal párhuzamosan nem csak az ipari parkok elérhetőségének, hanem az összes munkahelyre való eljutási lehetőségek javítására egyaránt szükség van a városban. A tematikus célhoz kapcsolódó program, intézkedés: Kerékpárút építés Új autóbusz megállók kialakítása, a meglévők felújítása Közlekedési úthálózat fejlesztése, parkolók kialakítása TÉT Településfejlesztési Koncepció és IVS teljes felülvizsgálata III. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

20 20 TC 16 : Turisztikai desztináció menedzsment kialakítása Tét jelenleg nem használja ki a természeti és épített környezete által nyújtott lehetőségeket, így a turisztikai ipar elmaradottnak tekinthető. A fejlesztési potenciál első lépéseként TDM kialakítása szükséges. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: A térség természeti, kulturális értékeinek népszerűsítése, közösségépítés, térség marketing Záportározóval egybekötött élménypark a Csángota mentén TC 17 : Turisztikai vonzerők fejlesztése, szálláshelyek számának emelése Az előző tematikus céllal összhangban a TDM kialakításával párhuzamosan a város turisztikai vonzerejének fejlesztése, illetve a szálláshelyek számának emelése hozzájárul a turisztikai iparból befolyó bevételek növeléséhez. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Záportározóval egybekötött élménypark a Csángota mentén Turisztikai központ, infopont kialakítása TC 18 : Aktív együttműködés a térség egyéb turisztikai attrakciót nyújtó településével Tét kihasználhatja a természete nyújtotta lehetőségeket, ha egy összevont turisztikai szolgáltatást képes nyújtani a városba és környékére érkezőknek, melyhez elengedhetetlen a térség egyéb, turisztikai attrakciót nyújtó településével való aktív együttműködés. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Turisztikai központ, infopont kialakítása A térség természeti, kulturális értékeinek népszerűsítése, közösségépítés, térség marketing TC 19 : Helyi márkák kialakítása és menedzselése A város vonzerejének és ismertségének növelése érdekében elengedhetetlen egy olyan termék portfólió kialakítása, mely egyértelműen a városhoz és a szűk térséghez rendelhető. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Helyi termelői piac járási szinten, téti központtal TC 20 : Szolgáltató szektor erősítése Tét gazdasági szerkezete jelen pillanatban túlzottan egy lábon áll, ezért az ipari szerep mellett szükséges a szolgáltatói oldal erősítése is. Ezen fejlesztések a jövőben hozzájárulhatnak a város gazdasági autonómiájának erősítéséhez, ezáltal Tét kevésbé lesz sérülékeny a külső negatív gazdasági hatásokkal szemben. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Helyi termelői piac járási szinten, téti központtal Városközpont kialakítása Ipari park és kereskedelmi központ kialakítása Pro Via 91 Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

21 21 TC 21 : Megváltozott munkaképességűek helyzetének javítása Téten kiemelt hangsúllyal kezelik a megváltozott munkaképességűek helyzetét, ezért összhangban az általános céllal, miszerint a társadalom minél szélesebb rétegeit be kell vonni a foglalkoztatásba, a megváltozott munkaképességűek helyzetének javítása hozzájárul a minél teljesebb foglalkoztatáshoz. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Megváltozott munkaképességűek részfoglalkoztatásának támogatása Távmunka támogatása a megváltozott munkaképességűek számára Megváltozott munkaképességűek képzésének és munkába járásának segítése, támogatása Önkormányzati épületek akadálymentesítése TC 22 : Megújuló energiák fokozott térnyerése A megújuló energiaforrások fokozott térnyerése összhangban áll az EU-s célokkal, egyben hozzájárul a város energetikai függetlenségéhez is a nyilvánvaló pozitív környezeti hatások mellett. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Önkormányzati épületek energiahatékonyságot célzó felújítása Nap-elempark kiépítése a közvilágítás kiváltására TC 23 : Fenntartható mezőgazdasági szerkezet kialakítása A mezőgazdasági szektor, mint jelentős munkaerő-felvevő ágazat fejlesztése mellett szükséges annak fenntartható alapelvek mellett történő szerkezeti átalakítása, a tradicionálisan helyi termékek termelése és az erőforrásokkal való tartamos gazdálkodás. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Helyi termelői piac járási szinten, téti központtal TC 24 : Ökoturisztikai kínálat növelése partnerségben a járási településekkel Az ökoturisztika utóbbi években történő térnyerése ráirányította a figyelmet azokra a térségekre, amelyek kiemelkedő táji értékekkel bírnak, így ezen új jelenség kihasználása Tétet és térségét úttörő pozícióba helyezheti. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Turisztikai központ, infopont kialakítása Záportározóval egybekötött élménypark a Csángota mentén TC 25 : A klímaváltozás okozta extrém időjárási jelenségekre való felkészülés A klímaváltozás okozta extrém időjárási körülmények következtében bekövetkező károk világszerte óriási gazdasági, társadalmi és környezeti nyomást helyeznek a városokra. A jövőben bekövetkező károk elkerülése érdekében kiemelten fontos ezen negatív hatásokra való felkészülés. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Záportározóval egybekötött élménypark a Csángota mentén TÉT Településfejlesztési Koncepció és IVS teljes felülvizsgálata III. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

22 22 Vízelvezető árkok kialakítása TC 26 : Környezeti nevelés hangsúlyos megjelenítése az alapfokú oktatásban A fenntartható fejlődés, illetve a környezet tiszteletének és védelmének kérdésével célszerű már az alapfokú oktatás keretein belül megismertetni a gyerekeket. Ezért a környezeti nevelés hangsúlyos megjelenítése hozzájárul egy környezettudatosabb generáció kialakulásához. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Gyakorlókert és erdei iskola kialakítása; szelektív hulladékgyűjtés elterjedésének támogatása TC 27 : A város épített környezeti értékeinek fokozott védelme Tét épített környezeti értékeinek védelme és az ezzel kapcsolatos intézkedések a város vonzerejének növekedéséhez és a helyi lakosság nagyobb elégedettség érzéséhez vezet. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Önkormányzati épületek szigetelése Önkormányzati épületek energiahatékonyságot célzó felújítása TC 28 : Csatornahálózat teljessé tétele Tét számára a csatornahálózat teljessé tétele, a mintegy 300 közcsatorna hálózattal nem ellátott ingatlan szempontjából kiemelten fontos. A környezeti előnyök mellett a város vonzerejének növelése is elérhető, illetve a potenciálisan városba költözők aránya is növelhető. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Csatornahálózat ellátottságának javítása TC 29 : Csapadékvíz elvezető rendszer bővítése A város területén a csapadékvíz elvezetés nem teljesen megoldott, ezért összhangban a klímaváltozás okozta negatív hatásokra való felkészüléssel, szükséges a rendszer teljes körű kiépítése a jövőbeli károk minimalizálásának érdekében. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Vízelvezető árkok kialakítása TC 30 : Illegális hulladéklerakók felszámolása Az illegális hulladéklerakók kérdése Tét városa számára kifejezetten égető, ugyanis évek óta nem sikerül a helyzetet megnyugtatóan és hosszú távra megoldani. Ezért szükséges a hulladékgyűjtési infrastruktúra javítása és fejlesztése. A tematikus célhoz kapcsolódó program, intézkedés: Hulladékudvar kialakítása TC 31 : A biztonságos városi közlekedés feltételeinek megteremtése Olyan intézkedéseket foglal magába, amely segíti, hogy a településen biztonságosabb legyen a közlekedés, mint például gyalogátkelők elhelyezésével. Pro Via 91 Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

23 23 A tematikus célhoz kapcsolódó program, intézkedés: A biztonságos városi közlekedés feltételeinek megteremtése TC 32 : Városközpont kialakítása és folyamatos fejlesztése Téten jelenleg nem található klasszikus értelemben vett városközpont, ezért ennek kialakítása gazdasági és társadalmi szempontból is elengedhetetlen, továbbá a város térségi központi szerepét is erősíti és hosszú távú megtartásához is hozzájárul. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Városközpont kialakítása TC 33 : Kiskereskedelmi portfólió diverzifikálása Ahogy a korábbiakban említésre került, a gazdasági diverzitás elérése érdekében a mezőgazdasági és szolgáltató szektor fejlesztése is előtérbe kerül. Ehhez a kiskereskedelmi portfólió diverzifikálása is hozzátartozik, mely továbbá enyhíti a város szolgáltatáshiányos jellegét. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Kisvállalkozói központ kialakítása TC 34 : Közösségi közlekedés fejlesztése Szükséges a településen a közösségi közlekedés fejlesztése, ami magába foglalja a kerékpáros hálózat fejlesztését illetve az autóbusz megállók fejlesztését. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Kerékpárút építés Új autóbusz megállók kialakítása, a meglévők felújítása TC 35 : Térségi mezőgazdasági és kereskedelmi központi szerep betöltése Tét számára a térségi központi szerep erősítése és megőrzése kulcsfontosságú a város vonzerejének növelése, így a lakosságszám csökkenés megállítása szempontjából. Ezen cél elérése érdekében a mezőgazdasági és a kereskedelmi szektorokban is központi szerepre kell törekedni. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Kisvállalkozói központ kialakítása Ipari park és kereskedelmi központ kialakítása Helyi termelői piac járási szinten, téti központtal Járási hűtőház téti központtal TC 36 : Ipari központi szerep erősítése Tét a környező települések közül kiemelkedik ipari szerepe okán, azonban a város hosszú távú prosperitásának igénye okán ezen szerep erősítése és megtartása szükséges. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Kisvállalkozói központ kialakítása Ipari park és kereskedelmi központ kialakítása TÉT Településfejlesztési Koncepció és IVS teljes felülvizsgálata III. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

24 24 TC 37 : Igazgatási szerep erősítése Az ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási központi szerep betöltésén túl igazgatási szempontból is Tét kíván a térség origója lenni, melyhez a már meglévő funkciók esetleges bővítése és a szolgáltatás minőségének javítása szükséges. A tematikus célhoz kapcsolódó program, intézkedés: Önkormányzati épületek akadálymentesítése Önkormányzati épületek energiahatékonyságot célzó felújítása TC 38 : Közlekedési úthálózat fejlesztése, parkolók kialakítása A meglévő úthálózat fejlesztése, a Gyömöre-Tét településeket összekötő út fejlesztése. Szükséges lenne új parkolók kialakítása. A tematikus célhoz kapcsolódó program, intézkedés: Közlekedési úthálózat fejlesztése, parkolók kialakítása Pro Via 91 Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

25 25 3 A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK TÉT Településfejlesztési Koncepció és IVS teljes felülvizsgálata III. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

26 A STRATÉGIAI CÉLOK ÉS PROJEKTEK ÖSSZEFÜGGÉSEI Az ITS, mint operatív jellegű stratégia, tartalmazza azon lényeges fejlesztési jellegű beavatkozások (projektek illetve programok) indikatív listáját, amelyek a célok eléréséhez szükségesek. Az ITS operatív jellege nem jelenti ugyanakkor azt, hogy annak kidolgozottan és részletekbe menően vagy akár, hogy teljes körűen kellene tartalmaznia a kitűzött céljai elérése érdekében megvalósítandó projekteket. Fontos azonban annak szem előtt tartása, hogy a stratégia céljaihoz kapcsolódóan a megvalósítás fázisában reális lehetőség legyen konkrét projektek megvalósítására és hogy az előkészítettség különböző fázisaiban levő projektelképzelések egymáshoz optimálisan illeszkedve a lehető leghatékonyabban szolgálják a stratégia céljainak elérését. Az ITS során az alábbi projekttípusokat azonosítottuk: A kulcsprojektek azok a tervbe vett fejlesztések, amelyek alapvető feltételét képezik valamely (akár több) középtávú városi cél elérésének, tehát, ha a projekt nem valósul meg, valamelyik cél nem vagy csak kismértékben érhető el. Gyakran a kulcsprojekt (ami jellemezően nagyobb összegű projekt) megvalósulása előfeltétele egyéb tervezett fejlesztések megvalósulásának vagy azok hatásai érvényesülésének. A kulcsprojekt nem feltétlenül integrált projekt, célszerű azonban, ha a kulcsprojekthez további, projektek kapcsolódnak. A hálózatos projekt több, egymáshoz kapcsolódó, akár azonos jellegű projektelemből áll, a város egészére vagy annak jelentős részére kiterjed, valamint a projektelemek egy együttműködő rendszer elemeit képezik. A hálózatos projekt lehet integrált projekt, ez esetben az együttműködő projektelemek különböző jellegűek, más más megvalósítójuk van. Az akcióterületi projektek egymással szinergikus hatást fejtenek ki az egybefüggő vonallal körülhatárolt akcióterületen. Az egyes projektelemek segítik más projektek megvalósulását, illetve hatásának kiteljesedését. A projektek az akcióterület számára megfogalmazott cél érdekében kerülnek megvalósításra, és volumenük, valamint várható hatásuk is akkora, hogy érzékelhető változást idéznek elő az akcióterületen. Egyéb projektek: a fenti kategóriákba nem tartozó, egyéb tervezett fejlesztések, amelyek egy adott városrész vagy a város egésze számára lényegesek. (Amennyiben egy projektcsomag vagy projekt több célhoz is kapcsolódik, abban az esetben minden érintett célnál megjelenítésre került a projekt.) Javasolt intézkedés Érintett tematikus cél Közösségi tér rehabilitáció TC 1, TC 6, TC 5, TC 8 Tanyagondnoki szolgálat, illetve kapcsolódó TC 2 infrastruktúra fejlesztés Tanuszoda és multifunkcionális sportpálya TC 1, TC 3, TC 4 építése Szakképzési és felnőttoktatási központ TC 1, TC 3, TC 4 létrehozása Helyi identitás és kohézió erősítése a járásban TC 5 Városközpont kialakítása TC 1, TC 5, TC 8, TC 20, TC 32 Pro Via 91 Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

27 27 Háziorvosi ellátás fejlesztése TC 7 Gyógypedagógiai szolgáltatás meghonosítása TC 7 Önkormányzati épületek akadálymentesítése TC 8, TC 21, TC 36 Kisvállalkozói központ kialakítása TC 9, TC 10, TC 33, TC 35, TC 36 Ipari park és kereskedelmi központ kialakítása TC 1, TC 9, TC 10, TC 13, TC 14, TC 20, TC 35, TC 36 Szociális szakellátó kialakítása TC 11 A meglévő idősek otthonának komplex TC 11 korszerűsítése Bentlakásos szociális intézmény megépítése TC 11 A biztonságos városi közlekedés feltételeinek TC 12, TC 31 megteremtése Járási hűtőház téti központtal TC 10, TC 14, TC 35 A térség természeti, kulturális értékeinek TC 16, TC 18 népszerűsítése, közösségépítés, térség marketing Helyi termelői piac járási szinten, téti TC 19, TC 20, TC 23, TC 35 központtal Turisztikai központ, infopont kialakítása TC 17, TC 18, TC 24 Megváltozott munkaképességűek TC 21 részfoglalkoztatásának támogatása Távmunka támogatása a megváltozott TC 21 munkaképességűek számára Megváltozott munkaképességűek képzésének TC 21 és munkába járásának segítése, támogatása Önkormányzati épületek energiahatékonyságot TC 22, TC 27, TC 37 célzó felújítása Nap-elempark kiépítése a közvilágítás TC 22 kiváltására Vízelvezető árkok kialakítása TC 25, TC 29 Gyakorlókert és erdei iskola kialakítása; TC 26 szelektív hulladékgyűjtés elterjedésének támogatása Önkormányzati épületek szigetelése TC 27 Csatornahálózat ellátottságának javítása TC 28 Hulladékudvar kialakítása TC 30 Záportározóval egybekötött élménypark a TC 16, TC 17, TC 24, TC 25 Csángota mentén Kerékpárút építés TC 12, TC 15, TC 34 Közösségi közlekedési központ kialakítása TC 15; TC 32 ; TC 38 Új autóbusz megállók kialakítása, a meglévők TC 15, TC 34 felújítása Közlekedési úthálózat fejlesztése, parkolók TC 15, TC 34, TC 38 kialakítása TÉT Településfejlesztési Koncepció és IVS teljes felülvizsgálata III. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

28 KULCSPROJEKTEK Tét város közötti időszakra vonatkozó kulcsprojektjei több típusú beavatkozást tartalmaznak és több tematikus célhoz is illeszkednek. Kulcsprojekt 1 : Közösségi tér rehabilitáció A projekt célja a meglévő művelődési ház felújítása és egy olyan központ kialakítása, melyben értékes kulturális események kerülnek megvalósításra. Ahogy a fenti fejezetekben is több ízben deklarálásra került, Tét egyik legfőbb célja a népességszám fogyásának megállítása, mely cél eléréséhez elengedhetetlen egy olyan erős és pezsgő társadalmi élet, mely vonzóvá teszi a várost a beköltözők és az ott élők számára. Elérni kívánt eredmény: a város vonzerejének és népességmegtartó erejének növelése. Kulcsprojekt 2 : Városközpont kialakítása A beruházás célja egy jelenleg Téten hiányzó valódi városközpont kialakítása, mely hozzájárulna a városi címmel járó feladatok ellátásához és a városképet is alapjaiban határozná meg. A projekt keretében infrastruktúra és településrész rehabilitáció valósulna meg, mely a következőkből állna: a használaton kívüli iskola helyén, illetve annak környékén közpark kialakítása, a környező épületek felújítása, új szolgáltatási helyszínek (üzlethelyiségek) létrehozása. Elérni kívánt eredmény: városi jelleg erősítése. Kulcsprojekt 3 : Napelem-park kiépítése a közvilágítás kiváltására A projekt célja a téti járásban lévő településeik közvilágításában a megújuló energiaforrás bevezetése napelem-park kiépítésével párhuzamosan. A fejlesztés hozzájárul a fenntartható energiagazdálkodáshoz, vagyis teljes egészében párhuzamba állítható a jelenlegi EU-s törekvésekkel is. A beruházás során Árpás, Csikvánd, Felpéc, Gyarmat, Gyömöre, Győrszemere, Kisbabot, Mérges, Mórichida, Rábacsécsény, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Szerecseny, Tét települések közterületein a meglévő közvilágítási technológia fejlesztése történne napelemek elhelyezésével. Elérni kívánt eredmény: a megújuló energiaforrások használatának elterjesztése, arányuk növelése. Kulcsprojekt 4 : Hulladékudvar kialakítása A projekt célja az illegális hulladéklerakók felszámolása, melyek főleg a Téglavető környékén alakultak ki és a nyilvánvaló környezeti veszélyeztetettségen kívül a közelben lakók életminőségét is nagyban rontják. A projekt keretében hulladékudvar kerül kialakításra, ezzel pótolva azt a hulladék-elhelyezési kínálati rést, amely ma a várost jellemzi. Elérni kívánt eredmény: illegális hulladéklerakók felszámolása. Kulcsprojekt 5 : Közösségi közlekedési központ kialakítása A közösségi közlekedési központ kialakítását célzó kulcsprojekt célja betölteni azt a közlekedésszervezési űrt, amely napjainkban Tétet jellemzi. Holott szinte az összes környező településről elérhető a város autóbusszal, jelenleg nem létezik egy olyan nagyobb terület, amely a járatok fogadására, illetve a vezetők szüneteiben a tárolásukra szolgálna, ezért a járművek a főút mentén várakoznak. A megépítendő közlekedési központ erre a megfogalmazott lakossági igényre adna választ. Elérni kívánt eredmény: a közösségi közlekedés komfortosabbá tétele. Pro Via 91 Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

29 29 Kulcsprojekt 6 : Közlekedési úthálózat fejlesztése, parkolók kialakítása Téten a közösségi közlekedés infrastrukturális fejlesztése mellett kiemelkedő igény van az úthálózat fejlesztésére, különösképpen parkolók kialakítására. Az említett két projektelem egyszerre emeli a helyben élők komfortfokozatát, teszik vonzóbbá a várost a turisták és a jövőben beköltözők számára. A parkolóhelyek számának növelése elengedhetetlen a biztonságos közlekedési rend kialakításához, egyben a városba érkezők számára is kényelmes szolgáltatást biztosít. 3.3 HÁLÓZATOS PROJEKTEK Tét város közötti időszakra vonatkozó hálózatos projektjei amelyek több, egymáshoz kapcsolódó, hasonló jellegű projektelemből állnak, és a város jelentős részére kiterjednek az alábbiak: Hálózatos projekt 1 : Önkormányzati épületek akadálymentesítése A projekt célja A Téti járásban lévő önkormányzati épületek akadálymentesítésével javítani a helyi közösségi közszolgáltatások színvonalát, valamint erősíteni a társadalmi együttműködés a helyi a közösségen belül. A beruházás keretein belül Árpás, Csikvánd, Felpéc, Gyarmat, Gyömöre, Győrszemere, Kisbabot, Mérges, Mórichida, Rábacsécsény, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Szerecseny és Tét önkormányzati épületei kerülnének felújításra. Elérni kívánt eredmény: akadálymentes önkormányzati épületek az említett településeken. Hálózatos projekt 2 : A térség természeti, kulturális értékeinek népszerűsítése, közösségépítés, térség marketing A projekt célja a természeti és épített környezet értékeinek feltárása, majd széles körben való propagálásával a térség vonzerejének növelése. A projekt tovagyűrűző hatásaként közösségépítő szerepet is kap, mely térség marketing elemekkel kibővülve a turisztikai ipar fellendülését hozza, valamint vonzóvá teszi a várost az oda költözni szándékozók körében. Elérni kívánt eredmény: a térség vonzerejének növelése. Hálózatos projekt 3 : Helyi identitás és kohézió erősítése a járásban A projekt célja a téti járásban lévő településein élők helyi, valamint járási szintű közösségeinek erősítése, támogatása, különösen a civil szervezetek működésének, együttműködéseinek támogatása, ösztönzése. A projekt keretein belül a helyi identitás és kohézió erősítése valamint közösség építő tevékenységek támogatása valósulna meg. Elérni kívánt eredmény: helyi identitás erősítése. Hálózatos projekt 4 : A biztonságos városi közlekedés feltételeinek megteremtése A projekt célja a városon belüli közlekedési útvonalak biztonságosabbá tétele, főként gyalogos átkelőhelyek és járdák építésével, felújításával. Téten az egyik legnagyobb közlekedési problémát a járdák hiánya és a meglévők állapota adja, ezért az ezen a területen elvégzett beavatkozások a város teljes területén éreztetik hatásukat. Elérni kívánt eredmény: járdák és gyalogos átkelőhelyek kialakítása és felújítása. Hálózatos projekt 5 : Önkormányzati épületek energiahatékonyságát célzó felújítás A projekt célja a téti járásban lévő önkormányzati épületek energiahatékonyságának javítása, a helyi közösség fejlesztése a szolgáltatások terén, hozzájárulva a fenntartható energiagazdálkodáshoz. A megvalósítás során a meglévő önkormányzati épületek önkormányzati épületek TÉT Településfejlesztési Koncepció és IVS teljes felülvizsgálata III. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

30 30 energiahatékonyságának növelése történne: ablakcsere, hőszigetelés, födémszigetelés, napelemek elhelyezésével. Elérni kívánt eredmény: primer energia felhasználás csökkentése. Hálózatos projekt 6 : Vízelvezető árkok kialakítása A klímaváltozás negatív következményeire való felkészülés egyik fontos lépcsőfoka a városi területeken a hirtelen lezúduló csapadékmennyiséghez való alkalmazkodás. A városokra jellemző felszínborítottság okán a lefolyó felületek aránya jóval magasabb, mint a vidéki területeken, ezért a vízelvezető árkok kialakítása és folyamatos karbantartása kiemelten fontos beavatkozás. Elérni kívánt eredmény: vízelvezető árkok kialakítása a város területén. Hálózatos projekt 7 : Gyakorlókert és erdei iskola kialakítása; szelektív hulladékgyűjtés elterjedésének támogatása A fenntartható fejlődés és az ezzel kapcsolatos környezeti attitűd kialakítása a záloga nem csak Tét, hanem a világ összes városának a hosszú távú fennmaradáshoz. A környezeti nevelés alapfokú képzésben való megjelenése hangsúlyos célként kell, hogy megjelenjen, melynek következtében a legfiatalabb generációk is használható és gyakorlati tudást szerezhetnek a témában. Elérni kívánt eredmény: környezeti nevelésben részt vevő tanulók számának emelkedése. Hálózatos projekt 8 : Önkormányzati épületek szigetelése A projekt célja a téti járásban lévő önkormányzati épületek energiahatékonyságának javítása, fenntartható energiagazdálkodás kialakítása a közösségi színtereken. A projekt során a meglévő önkormányzati épületek önkormányzati épületek energiahatékonyságának növelése történik: utólagos homlokzati szigeteléssel, vízszintes sávszigeteléssel, stb. Elérni kívánt eredmény: önkormányzati épületek energiahatékonyságának javulása. Hálózatos projekt 9 : Csatornahálózat ellátottságának javítása. Téten mintegy 300 olyan ingatlan található, amelyek nem rendelkeznek közvetlen csatlakozással a közcsatorna hálózatra. Ezen helyzet megoldására a csatornahálózati ellátottság bővítése szükséges, mivel az így kialakított összkomfortos ingatlanok magasabb értéken adhatók el a potenciális városba költözőknek, illetve javítanak a települési képen is. Elérni kívánt eredmény: a város teljes csatornázottsága. Hálózatos projekt 10 : Kerékpárút építés A projekt célja a településen élők életminőségének és közlekedés-biztonságának javítása, a munkaerő, a lakossági mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés a településen belüli kerékpárút kiépítésével. A projekt keretében a Fő u. Széchenyi u. útvonalon kerékpárút építése valósulna meg. Elérni kívánt eredmény: kerékpárutak hosszának növelése. Hálózatos projekt 11 : Új autóbusz megállók kialakítása, a meglévők felújítása A közösségi közlekedés infrastrukturális hátterének javítása elengedhetetlen a szolgáltatások minőségének fenntartásához vagy javításához, amely hozzájárul a fenntartható közlekedési módok elterjedéséhez. A projekt keretében a meglévő autóbusz megállók felújítása, valamint újabb megállók kialakítása valósulna meg. Elérni kívánt eredmény: a közösségi közlekedés infrastrukturális hátterének fejlesztése. Pro Via 91 Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

31 AKCIÓTERÜLETI PROJEKTEK Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával Téten a város méretei és adottságai, valamint a projektjavaslatok korai fázisa okán nem releváns akcióterületeket kijelölni. Hasonló logika alapján 2012-ben a KSH sem javasolt városrészi lehatárolásokat, így lényegében a teljes várost egy összefüggő akcióterületnek lehet nyilvánítani. 3.5 AZ AKCIÓTERÜLETEKEN KÍVÜL VÉGREHAJTANDÓ, A TELEPÜLÉS EGÉSZE SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS FEJLESZTÉSEK ÉS EZEK ILLESZKEDÉSE A STRATÉGIA CÉLJAIHOZ A kulcsprojektek, hálózatos, illetve akcióterületi projekteken kívül azonosításra kerültek egyéb, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések, amelyek között az infrastrukturális és beruházási jellegű beavatkozások mellett soft elemek is szerepelnek. Egyéb projekt 1 : Ipari park és kereskedelmi központ kialakítása A 83-as főút elkerülő szakaszának tervezett megvalósításával párhuzamosan Tét város önkormányzata fel kíván készülni a megváltozott körülményekre, ezért az elkerülő út közelében ipari parkot és kereskedelmi központot kíván létrehozni. Az előnyös közlekedési elhelyezkedés és a potenciális munkahely-források száma alapján a város életében jelentős változást hozna a beruházás megvalósítása. Elérni kívánt eredmény: munkanélküliségi ráta csökkenése. Egyéb projekt 2 : Tanyagondnoki szolgálat, illetve kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés A szegregátumok felszámolásához nagy segítséget jelentene a tanyagondnoki szolgálat visszaállítása, illetve olyan helyszíni infrastruktúra kiépítése, amely lehetővé teszi a folyamatos és minőségi szociális munkát az érintett területeken. Tét esetében a szegregátumok kérdése élénken foglalkoztatja a városban élőket, ezért a projekt végrehajtása kiemelten fontos. Elérni kívánt eredmény: szegregátumok felszámolása. Egyéb projekt 3 : Tanuszoda és multifunkcionális sportpálya építése A minőségi oktatás megteremtése és a kapcsolódó infrastruktúra kiépítése erősítheti Tét központi szerepét oktatási oldalról is, illetve hozzájárulhat a helyi gyermekek helyben tanulásához is. Sok esetben Győrbe járnak az általános iskolai korúak, akik ennél fogva jobban kötődnek a megyeszékelyhez és növelik a potenciálisan elköltözők számát. Ellenkező oldalról a minőségi oktatás megléte elősegíti a beköltözők számának növekedését is, ami kiemelt városi cél. Elérni kívánt eredmény: minőségi oktatás létrejötte, Egyéb projekt 4 : Szakképzési és felnőttoktatási központ létrehozása A középfokú oktatás hiánya veszélyezteti Tét fenntartható jövőjét, egyben szignifikáns oka a helyi lakosság képzettségbeli lemaradásának. Egy szakképzési és felnőttoktatási központ létrehozása segíthet a lakosság képzettségi szintjének emelését, valamit hozzájárul az érintett társadalmi rétegek jobb elhelyezkedési lehetőségeiben is. Elérni kívánt eredmény: a lakosság képzettségi szintjének növelése. Egyéb projekt 5 : Háziorvosi ellátás fejlesztése A háziorvosi ellátás fejlesztése Tét egészségügyi központi szerepét erősítheti, valamint hatékony választ adhat a jelenleg fennálló szolgáltatáshiányos területre. Az ellátó személyek bővülése és az TÉT Településfejlesztési Koncepció és IVS teljes felülvizsgálata III. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

32 32 eszközpark modernizálása az egészséges városi lakosság alappillére. Elérni kívánt eredmény: ellátó helyek számának növelése. Egyéb projekt 6 : Gyógypedagógiai szolgáltatás meghonosítása Téten jelenleg nem érhető el gyógypedagógiai szolgáltatás az egyértelmű társadalmi igény ellenére sem. A betegeknek az ellátásért Győrig kell utazniuk, így a gyógypedagógiai szolgáltatás meghonosítása nagyban megkönnyítené a dolgukat, egyben egy való társadalmi igényre lenne hatékony válasz. Elérni kívánt eredmény: gyógypedagógiai szolgáltatás meghonosítása. Egyéb projekt 7 : Kisvállalkozói központ kialakítása A helyi kisvállalkozók támogatása a város gazdasági fenntarthatóságának egy alapegysége, ugyanis hozzájárul Tét népességmegtartó erejének a növeléséhez. A projekt célja egy olyan központ kialakítása, amely támogatja a kisvállalkozások elindulását, egyfajta inkubátorházként üzemelve. Elérni kívánt eredmény: támogatásban részesülő kisvállalkozások számának növekedése Egyéb projekt 8 : Szociális szakellátó kialakítása A 6-os számú projekthez hasonló társadalmi igény kielégítésére a projekt célja szociális szakellátó kialakítása Téten, ezzel helyben ellátást biztosítani a rászorulók számára. Elérni kívánt eredmény: szakellátó megépítése. Egyéb projekt 9 : Meglévő idősek otthonának komplex korszerűsítése A projekt célja Téten a meglévő létesítményt mind műszaki, mind humán oldalról korszerűsíteni, melynek segítségével a térség idős embereinek ellátása helyben biztosított, ezzel olyan szolgáltatási központként megjelenítve a várost, mely szolgáltatást legközelebb csak Győrben kapna meg a lakosság. A műszaki felújítás az épület állapotát kívánja fejleszteni, míg a humán jellegű beavatkozások a szakemberhiányt hivatott kezelni. Elérni kívánt eredmény: idősek otthonának felújítása. Egyéb projekt 10 : Bentlakásos szociális intézmény megépítése A szociális ellátási kör bővítését eredményező intézkedések közül a bentlakásos szociális intézmény megépítése is a térségben hiányszolgáltatásként definiált szociális szolgáltatást kíván a helyi lakosság számára biztosítani. Elérni kívánt eredmény: az intézmény megépítése. Egyéb projekt 11 : Járási hűtőház téti központtal A mezőgazdasági szektoron belüli központi szerep erősítése a város gazdaságának több lábon állását biztosítja, egyben olyan társadalmi rétegek munkába állását is elősegíti, melyeknek hiányzik a megfelelő képzettsége. Ezért a projekt célja egy hűtőház építése Téten, mely a térség mezőgazdasági termékeit is képes tárolni. Elérni kívánt eredmény: hűtőház megépítése. Egyéb projekt 12 : Helyi termelői piac járási szinten, téti központtal A mezőgazdasági és kereskedelmi szektorok összekapcsolása révén a projekt célja egy olyan rendszeresen üzemelő termelői piac létrehozása Téten, ahol első sorban a térség mezőgazdasági termelőinek a termékét lehet megvásárolni. A projekt tovagyűrűző hatása a vállalkozásösztönzés és a foglalkoztatottság bővítése. Elérni kívánt eredmény: állandó piac kialakítása. Pro Via 91 Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

33 33 Egyéb projekt 13 : Turisztikai központ, infopont kialakítása A turisztikai központ kialakításán keresztül Téten kaphatnak tájékoztatást az ide látogató turisták a térség attrakcióiról, szálláshelyeiről, időtöltési lehetőségeiről. A központ kialakítása hozzájárul a város vonzerejének növeléséhez. Elérni kívánt eredmény: városba érkező turisták számának növelése. Egyéb projekt 14 : Megváltozott munkaképességűek részfoglalkoztatásának támogatása A projekt célja a megváltozott munkaképességűek álláshoz jutásának elősegítése, jellemzően soft módszerekkel és azon cégek és vállalkozások felkutatása, majd pedig helyzetbe hozatala, amelyek a fent említett társadalmi rétegek foglalkoztatásában érdekeltek. Elérni kívánt eredmény: megváltozott munkaképességűek közötti munkanélküliség csökkentése. Egyéb projekt 15 : Távmunka támogatása a megváltozott munkaképességűek számára Az előző projekthez hasonló célkitűzéssel és háttérrel a távmunkához való jutás biztosítása és támogatása a megváltozott munkaképességűek számára. Elérni kívánt eredmény: megváltozott munkaképességűek közötti munkanélküliség csökkentése. Egyéb projekt 16 : Megváltozott munkaképességűek képzésének és munkába járásnak támogatása, segítése A projekt célja a megváltozott munkaképességűek számára képzéseket indítani és ezek keresésében segédkezés annak érdekében, hogy a rászoruló társadalmi csoportok javítani tudjanak képzettségi szintjükön, így nagyobb eséllyel indulhassanak az álláskeresés területén. Elérni kívánt eredmény: támogató és képzési központ kialakítása Egyéb projekt 17 : Záportározóval egybekötött élménypark a Csángota mentén A projekt célja egy olyan multifunkcionális élménypark kialakítása, mely a turisztikai szektoron kívül a klímaváltozás okozta negatív hatások mérséklésében is aktív szerepet vállal a záportározói minőségében. Így a beruházás nemcsak gazdasági, hanem környezeti hasznokkal és előnyökkel is jár, egyben a város vonzerejét is növeli. Elérni kívánt eredmény: a város vonzerejének növelése és éghajlati sérülékenységének csökkentése. 3.6 A FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSE A tervezett fejlesztések között kerülnek megvalósításra. Az ütemezés a fejlesztések egymásra épülése alapján került kialakításra. A tervezett beavatkozások között számos olyan található, amelynek ütemezése a teljes tervezési időszakot felöleli, ilyenek például a hálózatos projektek, valamint a kulcsprojektek. A tervezett beavatkozások indikatív ütemezését a következő alfejezet összefoglaló táblázata tartalmazza. 3.7 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓK ÖSSZEHANGOLT, VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE A stratégia alapját az európai uniós forrásokra épülő operatív programok céljai meghatározzák, ugyanakkor a stratégiakészítés idején még nem ismertek, hogy mikor és milyen pályázati források válnak elérhetővé, mely kedvezményezetteknek, s milyen kritériumrendszernek kell megfelelni. Így csak azon projektek költségbecslése adott, ahol az előkészítés már előrehaladott stádiumban van, a többi projektnél a pályázati felhívások megjelenését követően kerülhet meghatározásra a pontos projekttartalom és költségvetés. A stratégia kitér a magán befektetőkkel való szervezett és TÉT Településfejlesztési Koncepció és IVS teljes felülvizsgálata III. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

34 34 strukturált együttműködés lehetőségeire, de esetükben még inkább bizonytalan a források és kritériumok ismerete nélkül a várható beruházások ütemezése és volumene között a városfejlesztési beavatkozások finanszírozása elsősorban az európai uniós területi és ágazati operatív programokon keresztül valósulhat meg. A tervezett fejlesztések megvalósítása között történhet meg. Az ütemezés a fejlesztések egymásra épülése, az önkormányzat forrásainak várható rendelkezésre állása alapján lett kialakítva. A közötti EU-s támogatási időszakban a város szempontjából is kiemelt figyelmet érdemel a TOP (Terület és Településfejlesztési Operatív Program) források új eljárás szerinti felhasználása, melynek értelmében a 272/2014 (XI.05.) Korm. rendeletben meghatározott területi kiválasztási eljárásrend szerint a megyék Integrált Területi Programjuk (ITP) alapján történik a források lehívása a 1702/2014. (XII.3) Korm. határozatban rögzített forráskeret felhasználásával. (A közötti programozási időszakban a Terület és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programokhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörében utalt források megoszlásáról szóló 1702/2014. (XII.3) Korm. határozat). A Kormányhatározat értelmében Győr-Moson-Sopron között 23,35 milliárd forintot használhat fel, amelynek prioritásait és intézkedésenkénti megoszlását az alábbi táblázat foglalja össze: Prioritás Intézkedés Megyei forráskeret Megyei forráskeret (milliárd Ft) (%) 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 3. Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 1.1 Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése (ERFA) 1.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés (ERFA) 1.3 A gazdaságfejlesztési és munkaerő-mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés (ERFA) 1.4 Foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével (ERFA) 2.1 Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés (ERFA) 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés (ERFA) 3.2 Önkormányzatok energiahatékonyságának és a 3,343 14,32 2,085 8,93 1,495 6,40 1,802 7,72 4,321 18,51 2,201 9,43 3,675 15,74 Pro Via 91 Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

35 35 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés megújuló energia felhasználás arányának növelése (ERFA) 4.1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése (ERFA) 4.2 A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése (ERFA) 4.3 Leromlott városi területek rehabilitációja (ERFA) 5.1 Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi együttműködések (paktumok) (ESZA) 5.2 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok (ESZA) 5.3 Helyi közösségi programok megvalósítása (ESZA) 0,629 2,69 0,500 2,14 0,677 2,90 1,937 8,30 0,252 1,08 0,433 1,85 Mindösszesen 23, Az előző tervezési ciklusban a Térképtér adatai alapján (http://terkepter.palyazat.gov.hu/ ) Téten közel 2 milliárd forint értékben ítéltek meg támogatást, amelynek nagyobb részét a vállalkozások realizálták. A város célja a időszakban megszerzett források mennyiségének meghaladása. A között megvalósítani tervezett projektek jelenleg ismert forrásigénye több mint 8 milliárd Ft, amelyből mintegy 6,6 milliárd forint önkormányzati projekt tartozhat a Terület és Településfejlesztés Operatív Program (TOP) fókuszába. A tervezett fejlesztések, projektek ismeretében Tét a TOP forrásain túl a következő operatív programok bevonását, forrásfelhasználását tervezi: Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) egyik legfontosabb célkitűzése Magyarország foglalkoztatási rátájának 75%-ra való emelése. Ehhez egyrészt új munkahelyeket kell létesíteni, másrészt a munkát vállalni akarók képességeit kell fejleszteni. A program további két fontos célkitűzése az ország innovációs képességeinek és kapacitásainak, valamint a magyar ipari és szolgáltató szektor fókuszált fejlesztése. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) célkitűzése, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek hosszú távú változásokat is figyelembe vevő védelmével összhangban valósuljon meg. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) fő célja, hogy a humán tőke és a társadalmi környezet javításával járuljon hozzá a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezeléséhez. Az EFOP a gyakorlatban nemcsak a szegénység elleni küzdelemből fogja kivenni a részét, de hangsúlyt helyez a társadalmi kohézió erősítésére, az egészségügyi beruházásokra, a köznevelés minőségének fejlesztésére, kiemelt tekintettel a korai TÉT Településfejlesztési Koncepció és IVS teljes felülvizsgálata III. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

36 36 iskolaelhagyás csökkentésére, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelésére és a kutatás-fejlesztésre. Mindezeken túlmenően a város további operatív programokat (pl. Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program; Magyar Halászati Operatív Program; Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program stb.), illetve EU-s és nemzetközi támogatásokat (pl. bilaterális programok) is bevonhat a fejlesztési elképzeléseik megvalósításába. Mivel az elérhető források összetétele nem ismert még pontosan, az ITS ténylegesen végrehajtásra kerülő beavatkozásai sem azonosíthatóak. Az elérhető forrásokhoz kapcsolódó feltételek folyamatos figyelése, lehetőség szerinti alakítása és ez alapján a végrehajtandó projektek kiválasztása az ITS menedzselésének részét képezi. Pro Via 91 Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

37 Fejlesztés megnevezése Közösségi tér rehabilitáció Városközpont kialakítása Projektelemek Célcsoport Projektköltség, (indikatív összeg, Ft) Finanszírozás lehetséges forrása Indikatív ütemezés művelődési ház felújítás Tét teljes lakossága TOP közpark kialakítása; épület felújítás A település, valamint a téti járásban élő lakosság TOP 2.1 TOP Napelem-park kiépítése a közvilágítás kiváltására napelem-park kialakítása; tároló erőmű kialakítása; közvilágítás felújítása A téti járásban élő lakosság KEHOP Hulladékudvar kialakítása Közösségi közlekedési központ kialakítása Közlekedési úthálózat fejlesztése, parkolók kialakítása Önkormányzati épületek akadálymentesítése A térség természeti, kulturális értékeinek népszerűsítése, közösségépítés, térség marketing Helyi identitás és kohézió erősítése a járásban hulladékudvar kialakítása Tét lakossága KEHOP buszparkoló kialakítása; várakozóhely kialakítása úthálózat fejlesztése; parkolók építése akadálymentesítés helyi termékek meghatározása; marketing tevékenység; weboldal civil szervezetek támogatása A téti járásban élő lakosság TOP A téti járásban élő lakosság A téti járásban élő lakosság és a településre látogatók A téti járásban élő lakosság és a településre látogatók A téti járásban élő lakosság és a településre látogatók TOP 1.3 TOP EFOP GINOP 7. TOP TOP

38 38 A biztonságos városi közlekedés feltételeinek megteremtése Önkormányzati épületek energiahatékonyságot célzó felújítása Vízelvezető árkok kialakítása Gyakorlókert és erdei iskola kialakítása; szelektív hulladékgyűjtés elterjedésének támogatása Önkormányzati épületek szigetelése Csatornahálózat ellátottságának javítása útfelújítás ablakcsere; hőszigetelés; födémszigetelés; napelemek A település, valamint a téti járásban élő lakosság A téti járásban élő lakosság TOP KEHOP 5. TOP árkok kialakítása Tét lakossága KEHOP gyakorlókert építés; erdei iskola építése; oktatás; képzés utólagos homlokzati szigetelés; vízszintes sávszigetelés Tét lakossága KEHOP A téti járásban élő lakosság KEHOP 5. TOP csatornaépítés Tét lakossága KEHOP Kerékpárút építés kerékpárút építés A téti járásban élő lakosság TOP Új autóbusz megállók kialakítása, a meglévők felújítása Ipari park és kereskedelmi központ kialakítása megállók kialakítása; felújítás ipari park kialakítása; kereskedelmi központ kialakítása A téti járásban élő lakosság TOP A téti járásban élő lakosság és a településre látogatók GINOP 1. GINOP 2. TOP 1.1 TOP Pro Via 91 Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

39 39 Tanyagondnoki szolgálat, illetve kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés Tanuszoda és multifunkcionális sportpálya építése Szakképzési és felnőttoktatási központ létrehozása Háziorvosi ellátás fejlesztése Gyógypedagógiai szolgáltatás meghonosítása Kisvállalkozói központ kialakítása Szociális szakellátó kialakítása Meglévő idősek otthonának komplex korszerűsítése Bentlakásos szociális intézmény megépítése Járási hűtőház téti központtal tanyagondnoki szolgálat megalapítása; infrastruktúra fejlesztés tanuszoda építés; sportpálya építés oktatási központ létrehozása eszközfejlesztés gyógyped. szolgáltatás meghonosítása központ kialakítása; támogató szolgáltatások szakellátás kialakítása otthon felújítása; szakellátás intézmény építés; szakellátás hűtőház megépítése; szállítási infrastruktúra fejlesztése Szegregátumban, illetve szegregációval veszélyeztetett területen élők A téti járásban élő lakosság és a településre látogatók Nem megfelelő végzettséggel rendelkezők A település, valamint a téti járásban élő lakosság A település, valamint a téti járásban élő lakosság EFOP 2. TOP Hazai források Téti járás kisvállalkozói A település, valamint a téti járásban élő lakosság A település, valamint a téti járásban élő lakosság A település, valamint a téti járásban élő lakosság A település, valamint a téti járásban élő lakosság EFOP 3. EFOP 4. GINOP EFOP EFOP GINOP 1. TOP 1.1 TOP 2.1 EFOP 2. TOP 4.2 EFOP 2. TOP 4.2 EFOP 2. TOP TOP TÉT Településfejlesztési Koncepció és IVS teljes felülvizsgálata III. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

40 40 Helyi termelői piac járási szinten, téti központtal Turisztikai központ, infopont kialakítása Megváltozott munkaképességűek részfoglalkoztatásának támogatása Távmunka támogatása a megváltozott munkaképességűek számára Megváltozott munkaképességűek képzésének és munkába járásának segítése, támogatása Záportározóval egybekötött élménypark a Csángota mentén piac kialakítása A település, valamint a téti járásban élő lakosság központ kialakítása A településre látogatók álláshoz jutás támogatása álláshoz jutás támogatása oktatás; képzés záportározó kialakítása; élménypark A városban és környékén élő rászorulók A városban és környékén élő rászorulók A városban és környékén élő rászorulók A település lakossága, valamint a Téti járásban élők GINOP 1. TOP 1.1 TOP 2.1 TOP 5.3 GINOP 7. TOP 1.2 EFOP 1. GINOP 5. TOP 1.4 TOP 5.2 EFOP 1. GINOP 5. TOP 1.4 TOP 5.2 EFOP 1. GINOP 5. TOP 1.4 TOP 5.2 GINOP 7. KEHOP 1. TOP Pro Via 91 Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

41 4 ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM

42 BEVEZETÉS Az Anti szegregációs Terv a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét egy adott településen. Célja, hogy a város javítsa azon területeinek helyzetét, ahol: a szegregációnak már jelei mutatkoznak, illetve a népesség egy része szegregáltan él. A szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület olyan egybefüggő terület, amelyen az alacsony társadalmi státuszú családok koncentráltan élnek együtt vagy a társadalmi státuszcsökkenés jelei tapasztalhatók, ezért a területen közösségi beavatkozás szükséges. Szegregációval veszélyeztetett terület lehet egy önálló településrész, de részét képezheti egy vagy több településrésznek is. A lehatárolás a 314/2012-es Kormányrendelet 10. mellékletében meghatározott szegregációs mutató alapján történik. A lehatárolás során a település területén belül olyan területileg egybefüggő tömbök kiválasztása történik meg, amelyekre együttesen jellemző, hogy a szegregációs mutató határértékének megfelelnek. Azon területek tekinthetők szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 év) belül eléri, illetve meghaladja az adott településtípusokra vonatkozó határértéket. Mivel Tét járásszékhely, a következő szegregációs mutatók érvényesek rá: Szegregált terület, amelynél a szegregációs mutató értéke: nagyobb egyenlő, mint 35% Szegregációval veszélyeztetett terület, amelynél a szegregációs mutató értéke: nagyobb egyenlő, mint 30%, de kisebb, mint 35% A kormányrendelet azt is meghatározta, hogy szegregátumnak, illetve szegregációval veszélyeztetett területnek azok az egybefüggő területek tekintendők, melyek megfelelnek a fenti mutatók egyikének, és a terület lakónépességének száma eléri az 50 főt. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet különböző típusú antiszegregációs intézkedéseket különböztet meg: 1. a szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések, 2. a fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések, 3. a szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések. Pro Via 91 Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

43 A TELEPÜLÉS SZEGREGÁTUMAINAK ÉS SZEGREGÁCIÓ ÁLTAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA Az Anti-szegregációs Intézkedési Terv készítése során Tét Város felmérte azokat a területeket, melyeken a szegregáció előrehaladott, illetve ahol a szegregátumok kialakulásának veszélye jelentős, e mellett kidolgozta a szegregáció oldásához, és újabb szegregátumok kialakulásának megakadályozásához szükséges programok irányelveit. Az Anti-szegregációs Terv készítése során a helyzetfeltárás megállapításaira támaszkodva csak azok a szegregációval veszélyeztetett területek kerültek figyelembe vételre, ahol a problémák jelentősebb számú lakosságot érintenek. A Megalapozó vizsgálat helyzetértékelés részében ( fejezet) a KSH 2011-es népszámlálásra támaszkodó a alapján került sor a szegregációval veszélyeztetett területek, illetve a szegregátumok beazonosítására és lehatárolására. E szerint Tét városban a szegregációs mutató (a 8 általános iskolai osztálynál nem magasabb iskolai végzettségű és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező lakosság aránya az aktív korúakon belüli) értéke alapján egy városszövetbe ágyazott (1-es jelű) és egy külterületen elhelyezkedő szegregációval veszélyeztetett (2-es jelű) terület található. Tét Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programjában (HEP, 2013) csak egy szegregált területnek tekinthető településrész szerepel: az Ürgehegy. 1. számú szegregációval veszélyeztetett terület (a Bartók Béla utca keleti oldal, a Kodály Zoltán utcától északra terjedő tömb) A 2011-re kiszámolt szegregációt jelző mutató 1 értéke a határérték feletti, 33,8% volt. A szegregációval veszélyeztetett területen és annak közvetlen környeztében élők tehát a tágabb környezetben élőknél sokkal rosszabb helyzetben vannak. 1 A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül TÉT Településfejlesztési Koncepció és IVS teljes felülvizsgálata III. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

44 44 A terület a városszövetbe integrált, 27 lakásos rész. Ez a város egyik olyan területe, ahol a lakásállokmány összetétel a legkedvezőtlenebb. A lakások egyharmad (33,3%) alacsony komfort fokozatú. A lakott lakásokon belül a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya 30,8%. A területen 2011-ben 111 fő élt. Az itt élő népesség nagyon alacsony iskolázottságú. Az adatok szerint nincs olyan lakó, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezne. Az aktív korúak 58,4% legfeljebb alapfokú végzettségű, ami 2,7-szer magasabb a városi átlagnál. A foglalkoztatottság szintje ugyan 10%-kal kisebb a városi átlagnál, de más településeken található szegregátumokhoz képest inkább magasnak mondható. A foglalkoztatottak 61%-a alacsony presztízsű munkát végzett. A munkanélküliségi ráta 24,1%, a tartós munkanélküliek aránya 18,5% volt, ami 2,3-szor, illetve 2,8-szor magasabb a városi átlagnál). 2. számú szegregációval veszélyeztetett terület a külterületen elhelyezkedő Ürgehegy. A területen 2011-ben 43 lakás volt, melynek a városi területhez képest kisebb része 14%-a tartozik az alacsony komfortfokozatúak közé. Hasonló arányú a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya is. A területen 75 fő élt. A HEP szerint az itt élők száma évről-évre növekszik. A város részéről a lakosok összetételét eddig senki sem mérte fel. (HEP, 2013) Az itt élők iskolázottsági mutatói kicsivel jobbak, mint a város szövethez kapcsolódó szegregációval veszélyeztetett területen élőké, mivel itt 10%-nyi diplomás is lakik. A HEP szerint a lakók között magas arányú a szenvedélybetegek, illetve a pszichiátriai gondozottak aránya. (HEP, 2013) A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya magasabb, mint a másik veszélyeztetett területen élők között (59,5%). A foglalkoztatottak kicsivel több mint fele (54,2%) végzett alacsony presztízsű munkát. A munkanélküliségi ráta kiugróan magas (33,3%), a tartós munkanélküliek aránya 27,8% volt, ami 1,4-szer, illetve 1,5-ször magasabb a városi szegregátumban tapasztaltnál. 4.3 A SZEGREGÁCIÓ MÉRSÉKLÉSÉT VAGY MEGSZÜNTETÉSÉT CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEK A szegregációval veszélyeztetett területeken területi alapú beavatkozásokat kell tervezni, amelyek eszközei közé az alacsony státuszú népesség koncentrációjának csökkentése, a társadalmi integráció erősítése, a munkaerő-piac, oktatás, szociális, társadalmi kirekesztettség mértékének csökkentése tartoznak. I. Lakhatási problémák kezelése A szegregációval veszélyeztetett területek gyakori jellemzője a kedvezőtlen összetételű lakásállomány (leromlott fizikai állapotú, alacsony komfortfokozatú, gyakran egészségre veszélyes házak koncentrált megjelenése). A helyzetet azért kell kezelni, hogy a koncentráció mértéke ne emelkedjen és ne vezessen szegregátum kialakulásához. A lakásállomány összetételén komfortosítással, esetleg bontással és új lakás építésével lehet változtatni. A cél a rossz minőségű lakásállomány felszámolása, illetve a jobb minőségű lakások esetében azok komfortosítása, korszerűsítésének elősegítése, melynek eredményeként a területen élők lakhatási körülményei közelebb kerülnek a városi átlaghoz. A leromlott területeken lévő lakások rehabilitációjának elméletben három útja lehet: az ott élők támogatások, pályázatok és önerő segítségével rendbe hozzák házaikat. az önkormányzat kivásárolja az ott élők egy részét, akik a város más részein lakást vásárolnak maguknak. Ehhez az önkormányzat segítséget nyújt, koordinál, és igyekszik megakadályozni, hogy a város más részén lévő leromlott területen koncentrálódjanak újra a szegregátumból kiköltözők. Majd a terület rehabilitációja előtt vagy után értékesíti a telkeket/lakásokat. Pro Via 91 Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

45 45 az önkormányzat a magántulajdonú lakásért cserébe jobb állapotú és/vagy magasabb komfortfokozatú önkormányzati bérlakást ajánl fel a város más területén (megfelelő lakbér elengedéssel, készpénzbeli kompenzációval). Az így tulajdonába került ingatlant felújítja, vagy elbontja, esetleg újat épít helyette. Majd azt önkormányzati bérlakásként piaci alapon adja bérbe, esetleg értékesíti. Ez természetesen függ az ingatlan nagyságától és fizikai állapotától. Tét város esetében ez utóbbi megoldás nem járható, mivel a városnak csak 2 bérlakása van, és ezek sem szociális alapon kerülnek kiadásra. E miatt leginkább az első megoldás választható, melyben az önkormányzatra koordináló szerep hárul. II. Integrált környezetbe költözés A szegregációval veszélyeztetett területek esetében egyik fontos cél a hátrányos helyzetű családok koncentrációjának csökkentése. Ennek egyik eszköze az ún. mobilizációs program lehet, melynek keretében a mobilizálható, költözni hajlandó családok integrált környezetbe, legalább komfortos lakásokba költözhetnek. A program végrehajtásánál külön figyelmet kell fordítani egyrészt arra, hogy a területről elköltöző családok helyére újabb akár más környező vagy távolabbi településekről érkező családok ne költözhessenek be (vagyis a koncentráció ne nőjön ismét). Másrészt arra, hogy az elköltöző családok integrált környezetbe kerüljenek, és ne alakuljon ki a város más területén szegregációval veszélyeztetett lakókörnyezet. Az Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában vállalta, hogy a 2. számú szegregációval veszélyeztetett területen élők körében felmérés készít a helyzet feltárására, az ott élők motivációinak megismerésére. Ugyanezen felmérés elvégzése javasolt az 1.számú szegregációval veszélyeztetett terület esetében is. A felmérés tartalma: a szegregátumok kiterjedtsége, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezeti-egészségügyi jellemzői, stb.). III. A munkaerőpiaci integráció A foglalkoztatási lehetőségek bővítése és a foglalkoztathatósághoz szükséges készségek és képességek kialakítása, fejlesztése, a munkaerőpiaci integráció a szegregációval veszélyeztetett területen élők helyzetének javításához kapcsolódó egyik kulcskérdés. Az itt élő főként roma népesség munkaerő-piaci integrációjának elősegítésére, elsősorban szakképzéssel és új munkahelyek teremtésével van mód. Az elhelyezkedés elősegítéséhez olyan információkra van szükség, melyek a tartósan munkanélküliekhez általában nem jutnak el. Az információ áramlást a Foglalkoztatási Információs Pont (FIP) szolgálhatja. Az információs ponton mindenképpen legalább egy olyan szociális területen járatos tanácsadót javasolt tartósan alkalmazni, aki ismeri a szegregátumban élőket, és kapcsolatot tart velük, tájékoztatja őket a lehetőségekről. E mellett személyre szabott konzultációval segíti elő az elhelyezkedést, ha szükséges a képzések kiválasztását, a tanulmányok megkezdését. A fiatalok közül igen sokan válnak ún. pályakezdő munkanélkülivé. Az ő számukra, már az iskolai tanulmányaik befejezésének évében karriertervezést javasolt biztosítani. Ehhez az FIP munkatársai személyre szabottan az iskolákba kitelepülve nyújthatnak segítséget. A munkaerőpiacra történő visszavezetésnek egyik első lépése lehet a városrehabilitáció folyamata során a munkanélküliek, illetve a szegregátumokban élők aktív bevonása. Az Önkormányzat vállalja, hogy a jövőbeni fejlesztések eseté törekszik arra, hogy a jelenleg alacsony státusú területen lakók TÉT Településfejlesztési Koncepció és IVS teljes felülvizsgálata III. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

46 46 minél nagyobb részben vonódjanak be a városban zajló fejlesztési programok megvalósításában (különös tekintettel az építési, felújítási munkákra). Ebbe a munkába bevonják az érintett civil szervezeteket és a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzatot. Ezen cél megvalósítása érdekében az Önkormányzat vállalja, hogy a pályázatok kiírásában szerepelteti azt a feltételt, hogy azon pályázók előnyben részesülnek, akik a megvalósítás során a városban lakó alacsony státuszú lakosságot bevonják a kivitelezési munkák végrehajtásába. Az önkormányzat mellett a szükség van más foglalkoztatók - a helyi befektetők és civil szervezetek - munkahelyteremtésének ösztönzésére is. Egyik lehetséges út, az új vállalkozások adókedvezménnyel történő segítése. A másik olyan koordináló szerep, mely a pályázati lehetőségek koordinálásán keresztül vonja be a szervezeteket a programba. Az önkormányzatnak tehát ezen a területen főleg koordináló, szervező szerep jutna. IV. Oktatási és képzési programok indítása A munkaerőpiai integráció egyik jelentős gátja az alacsony képzettségi szint. A képzési programok kialakításánál figyelembe kell venni a munkanélküliek, a szegregátumban és környékén élők jelenlegi iskolázottsági színvonalát és tanulási potenciálját. Első lépésként meg kell ismerni, hogy milyen tudásszinttel, munkatapasztalattal és tanulási kedvvel, érdeklődéssel rendelkeznek a szegregátumok és a szegregációval veszélyeztetett területén élők. Az előzetes tapasztalatok szerint a felnőttképzés területén különböző szintű képzéseket szükséges indítani. Az általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők esetében támogatni kell az alapfokú végzettség megszerzését, az olvasás-írás, számítógép használat elsajátítását. Az alapfokú végzettségűek esetében a környék hiányszakmáinak kitanulását érdemes támogatni. Javasolt olyan szakképzési programok indítása, melyek Téten és környékén nagy munkaerőigénnyel rendelkeznek, vagy hiányszakmaként jelentkeznek. Ehhez az önkormányzat felmérést készíttet a helyi vállalkozók bevonásával a járásban jelentkező hiányszakmákról. Felméri továbbá, hogy ezek oktatásához milyen kapacitások (szellemi, infrastrukturális) állnak rendelkezésre. Tervet készít a szükséges szervezeti átalakításokhoz, hogy a hiányszakmákat az iskolarendszerű oktatásban, és pl. a tanoda program keretében eltérő konstrukciókban is lehessen oktatni 4.4 A FEJLESZTÉSEK SZEGREGÁCIÓS HATÁSÁNAK KIVÉDÉSÉRE HOZOTT INTÉZKEDÉSEK Tét város elkötelezett a szegregáció mérséklésének irányában, ezért arra törekszik, hogy a tervezési időszak fejlesztései semmiképpen ne erősítsék a szegregációt. Ezen cél elérése érdekében a településen zajló rehabilitációs programo(ka)t úgy kell kidolgozni, hogy a szegregált területek lakóinak aktív bevonását elősegítse. Fel kell mérni a hátrányos helyzetben élők képzettségét és gyakorlatát, és személyes tervet kell készíteni bevonhatóságuk szintjére és mértékére, melyben a Családsegítő Szolgálat és a CKÖ munatársainak aktív részvételére van szükség. Arra kell törekedni, hogy az előző alfejezetben megfogalmazott intézkedések lehetőség szerint minél nagyobb arányban jelenjenek meg a tervezett feljesztésekben. Akár anti-szegregációs tartalmú projektek-elemek kidolgozásával, akár nagyobb volumenű akcióterületi vagy tematikus projektként. A projektek előkészítésénél hangsúlyt kell fektetni a társadalmi párbeszédre, a partnerség kialakítására és megerősítésére. Fontos, hogy a partnerség túllépjen a szokásos formákon, és valóban aktív együtt-gondolkodás jöjjön létre (ezáltal megakadályozható a vélt vagy valós társadalmi konfliktusok manifesztálódása); Pro Via 91 Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

47 A SZEGREGÁCIÓT OKOZÓ FOLYAMATOK MEGVÁLTOZTATÁSÁRA, HATÁSUK MÉRSÉKLÉSÉRE TEENDŐ INTÉZKEDÉSEK A leszakadást olyan külső társadalmi-gazdasági folyamatok erősíthetik, melyek esetében a város mozgásterülete korlátozott lehet. Ilyen például a gazdasági válság, mely a hátrányos helyzetben élőket érintette a legerősebben. Különösen nehéz helyzetbe kerültek a szegregátumokban élők, akik alacsony iskolai végzettségük miatt egyre nehezebben találnak munkát. Ezt a helyzetet a város célzott célzott munkaerő-piaci beavatkozásokkal oldhatja. A válsághoz köthető, az utóbbi időben növekvő forráshiány jelentős mértékben az oktatást, a szociális és egészségügyi ellátást érintette. Ezek azok a területek, melyeken meghozott intézkedéseknek igen jelentős szerepe lehetne a szegregáció mérséklésében. Mindezek miatt az önkormányzatnak lehetőségein belül igyekeznie kell a feladatok elvégzéséhez szükséges külső (pl. pályázati források) felderítésére és becsatornázására. A külső folyamatok mellett a város belső folyamatai is elindíthatják vagy éppen megállíthatják a szegregáció terjedését. A városrészek fizikai állapotának változása, egyes területek hirtelen romlása fokozhatja a szegregációval veszélyeztetett területek kialakulását. Ennek elkerülésére az önkormányzat monitoringgal és szükség esetén kisebb beavatkozásokkal vagy azok elősegítésével akadályozhatja meg a helyzet további romlását. Spontán folyamat eredményeként megjelenhetnek szolgáltatáshiányos városrészek. Ha ennek fennáll az veszélye, akkor az önkormányzatnak át kell gondolnia, hogy mely helyben elérhető közszolgáltatásokra van igény a lakosság körében, illetve hogy esetlegesen milyen támogatásokkal tudja helyben tartani a vállalkozásokat. A város egyes területeire (városon kívüli részekre, más települések felül a városba) irányuló migráció átalakíthatja a térbeni-társadalmi szerkezetet. Az önkormányzat tudatos várospolitikával, a fejlesztések megtervezésével, hatásainak térbeli elemzésével ellene hathat a meglévő szegregátumok területi növekedésének, új szegregációval veszélyeztetett területek kialakulásának. TÉT Településfejlesztési Koncepció és IVS teljes felülvizsgálata III. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

48 48 Problémák Szegregált lakókörnyezet Szegregált lakókörnyezet Alacsony fokú munkaerőpiaci integráltság Kevés, a szegregátumban élők képzettségi szintjének megfelelő számú munkahely Munkaerőpiaci pozíció erősítésének szükségessége Tervezett fejlesztés, beavatkozás, eszköz Külső források feltérképezése mobilizációs program kidolgozásához Szegregáció oldása a lakásgazdálkodás eszközeivel Közmunka programok keretében évi legalább fő alacsony státuszú lakos részére munkalehetőség biztosítása A városban induló rehabilitációk esetében a szegregátumban élők számára munkalehetőség biztosítása ESZA támogatott képzési és közösségi programok elő készítése, pályázati lehetőségek felmérése, pályázatok benyújtása Várható hatások Lazuló szegregáció Lazuló szegregáció Javuló munkaerőpiaci integráltság Javuló képzettségi szint Javuló munkaerőpiaci integráltság Bevonandó partnerek, felelősök Tét Önkormányzat Cigány Kisebbségi Önkormányzat Tét Önkormányzat Városüzemeltetési Osztály vezetője Tét Önkormányzat Cigány Kisebbségi Önkormányzat Tét Önkormányzat Pro Via 91 Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

49 49 5 A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI TÉT Településfejlesztési Koncepció és IVS teljes felülvizsgálata III. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia

50 5.1 KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK 5-1. táblázat: A stratégia helye a fejlesztési és rendezési tervek rendszerében

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SELLYE INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007). CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA TAMÁSI INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése

A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat területfejlesztési feladatai Megyei szintű helyzetfeltáró dokumentumok elkészítése - OK Megyei

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Az európai uniós városfejlesztési források megszerzésének eszköze, feltétele a pályázatok értékelésének alapja, a szociális- városrehabilitációs pályázatok

Részletesebben

III. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

III. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA PANNONHALMA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA III. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Projekt azonosító: NYDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Nyugat-Dunántúli

Részletesebben

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Kulturális, sport és szabadidős célú terek kialakítása és fejlesztése Célterület azonosító: 1 021 150 1.

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Projekt azonosító: NYDOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Projekt azonosító: NYDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 PANNONHALMA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Projekt azonosító: NYDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Nyugat-Dunántúli Operatív

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. november 27.-i ülésére Tárgy: Zirc városfejlesztési stratégiai programja, árajánlat bekérése Előadó: Horváth László gazdasági

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg:

A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg: A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg: Marketing menedzser Projekt munkatárs Műszaki munkatárs Pozíciókat érintő háttérinformációk 1 oldal 2 oldal 3 oldal 4-5 oldal Marketing

Részletesebben

a kohéziós politika következő hétéves (2014-20) költségvetési időszakára vonatkozó, Székesfehérvár számára szükséges program tervezése

a kohéziós politika következő hétéves (2014-20) költségvetési időszakára vonatkozó, Székesfehérvár számára szükséges program tervezése a kohéziós politika következő hétéves (2014-20) költségvetési időszakára vonatkozó, Székesfehérvár számára szükséges program tervezése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

0 REGIOPLAN C S E P R E G V Á R O S INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

0 REGIOPLAN C S E P R E G V Á R O S INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 0 REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, ÚJKAPU U. 13. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu C S E P R E G V Á R O S INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2015

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Projekt azonosító: NYDOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Projekt azonosító: NYDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 PANNONHALMA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Projekt azonosító: NYDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Nyugat-Dunántúli Operatív

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához

Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 Dél-Alföldi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban

Részletesebben

1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város

1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város 1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város 1. Térségi gazdaság fejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 1.1. Foglalkoztatás - bővítést segítő

Részletesebben

Miskolc 4.0 az OKOS város. Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24.

Miskolc 4.0 az OKOS város. Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24. Miskolc 4.0 az OKOS város Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24. Miskolc a fenntartható fejlődés útján Greennovációs Nagydíj: Környezetbarát energia a JÖVŐÉRT!

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Projekt azonosító: NYDOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Projekt azonosító: NYDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 SZENTGOTTHÁRD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Projekt azonosító: NYDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Nyugat-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Javaslat a településfejlesztéssel és településrendezéssel

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégiája Beérkezett, de el nem fogadott vélemények összesítése az elutasításuk indoklásával - Tervezői válaszok - Miskolc, 2014. augusztus Miskolc

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia TAMÁSI INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Integrált

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben