1. HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TRENDEK A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TERÜLETÉN Chlepkó Tamás Takács Sándor

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TRENDEK A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TERÜLETÉN Chlepkó Tamás Takács Sándor"

Átírás

1 1. HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TRENDEK A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TERÜLETÉN Chlepkó Tamás Takács Sándor Ez a kiadvány az agráriumban tevékenykedők számára készült azzal a céllal, hogy összefoglalja a megújuló energiaforrások előállítási és hasznosítási lehetőségeit a mezőgazdaságban. A világ egyre növekvő energiaigényét döntő részben a fosszilis energiaforrások (például szén, olaj, földgáz) fedezik, amelyek azonban egyre korlátozottabb mértékben állnak rendelkezésre, valamint kitermelésük és használatuk a környezet szenynyezésével jár. Egyre sürgetőbb tehát olyan energiaforrások bevonása, amelyeknek fő jellemzője megújuló képességük, vagy korlátlan mennyiségben való rendelkezésre állásuk, és környezetbarát felhasználhatóságuk. Jelenleg ugyan az ezekből a forrásokból nyert, úgynevezett zöldenergia aránya alacsony a fosszilis energia mennyiségéhez képest, de térhódítása az elkövetkezendő évtizedekben egyértelműen bekövetkezik a fosszilis források beszűkülésével és a környezeti problémák előtérbe helyeződésével. Jelen fejezet összegezni kívánja, hogy milyen folyamatok zajlanak az Európai Unióhoz hazánkat megelőzően csatlakozott tagállamokban, melyek a Magyarországot jellemző aktuális trendek és technológiák, illetve milyen szabályozási és támogatási környezet övezi ezeket a folyamatokat. Átfogó képet ad a lehetséges alkalmazási területekről, hogy segítséget nyújtson elsősorban a hazai gazdaságok, gazdálkodók számára. 17

2 A megújuló energiák alkalmazásának hazai és nemzetközi trendjei Hazánk 2004-es csatlakozása az Európai Unióhoz merőben új kereteket teremtett a hazai agrár- és energiapolitika területén, nem változtatott, nem változtathatott azonban azokon a környezetváltozást befolyásoló tényezőkön, gazdaságpolitikai trendeken, melyek közös szabályozás létrehívását tették szükségessé. Ennek a szabályozásnak az unió összes tagállama, így Magyarország is az alanya, és a gazdaságunk minden szektora, a termelés és fogyasztás minden fázisának képviselője érintett. Ezért közös cél, nemzetgazdasági és egyben magánérdek, hogy idomulva az előírásokhoz, egyúttal élve a lehetőségekkel megtaláljuk a fenntarthatóság és a fejlődés útját. Ez azonban olyan kihívásokat hozhat, melyekkel gyakran nehéz megbirkózni. A megszokottól eltérő, új technológiáktól való idegenkedés hátráltathatja azok megismerését, bevezetését, az információhiány mellett az újdonságra való áttéréssel járó beruházás szükségessége is visszatartó hatású. Az elkövetkező tíz évben az Európai Unió országai öt fő energiapiaci trenddel, folyamattal számolnak. Az energiaigények növekedését, az egyre erősödő környezetvédelmi célkitűzéseket, a fosszilis (hagyományos) energiahordozók végességét, a nukleáris energia negatív társadalmi megítélését és hosszabb távon olcsóbb energiaárakat jeleznek előre. Tény, hogy globális felelősség az energiatakarékosság, számolni kell azzal, hogy a föld energiafogyasztása az elkövetkező ötven évben akár ötszörösére is növekedhet. A fejlődő országokban a fejlődéssel természetesen együtt járó folyamat az egyre több és több energia használata, de a legfejlettebb országokban sem prognosztizálható csökkenés. Sőt a luxuséletmód újabb és újabb energiafogyasztókat teremt, kapcsol be a hálózatba. A megújuló energiaforrások egyre növekvő használatára ösztönzi a kék bolygó országait a levegőszeny- 18

3 nyezés és az ennek eredményeként bekövetkező üvegházhatás visszaszorítása. Az alternatív energiaforrások alkalmazása (amellett, hogy elsődleges környezetvédelmi cél) gazdasági haszonnal is járhat. De hogyan? A fejlett országok 1997-ben az ún. Kiotói Egyezmény keretében elkötelezték magukat, hogy 2008-tól szén-dioxid-kibocsátásukat átlagosan 8%-kal csökkentik az 1990-es állapotokhoz képest. Ez a vállalás egy új fogalmat eredményezett, az ún. emisszió-kereskedelmet, amely alatt a szén-dioxid-kibocsátási kvótáknak az egyes országok közötti kereskedelmét értjük. Azon országok, melyek könnyen teljesítik az előírást, a fennmaradó kvótáikat aukciók keretében értékesíthetik. Hazánk teljes kvótájának 1,5%-ával gazdálkodhat ilyen módon. A káros anyagok kibocsátásáért leginkább a lakossági célú fogyasztás és az ipari felhasználók tehetők felelőssé. Az agrárszektor energiahordozónkénti széndioxid-kibocsátása alacsonynak mondható, a 2005-ös mérések szerint még a gáz- és tüzelőolaj tekintetében sem éri el az 1000 kt-t évenként, amely az elhanyagolható mennyiség legfelső határát jelzi. Az utóbbi évtizedben a mezőgazdasági termelés csökkenésével alakulhatott ki ez a kedvező érték, miszerint a mezőgazdaság energiafelhasználása 1988-tól 2004-ig 7,5%-ról 3,5%-ra esett vissza az összes nemzetgazdasági ág tekintetében. Az energiaszektor szemléletváltásának előidézője az a tény is, hogy a fosszilis energiahordozók közül a kőolajra még megközelítőleg 50 évig (EU: 8 év), a földgázra 40 évig (EU: 20 év), LNG (Liquid Natural Gas folyékony földgáz) használata esetén évig számíthatunk a jelenlegi kőolajmezők tartalékainak ismeretében. Hazánkban a kőolaj elfogyhat 2030-ra, a földgáz szintje kritikusan alacsonyra csökkenhet. Ez az egyik indoka annak, hogy a hagyományos energiaforrásokat olyan újakkal váltjuk fel, melyek szinte korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre, és amelyekkel importfüggőségünk csökkenését is elérhetjük. Ez a folyamat az unió más tagállamaiban már látható- 19

4 an jelentkezik. Az EurObserv ER 2006-os jelentése szerint 2005-ben az unióban a közvetlenül felhasználható megújuló energiaforrások 66,1%-át a biomassza, 22,2%-át a vízenergia, 5,5%-át a geotermikus, valamint szintén 5,5%-át a szélenergia adta. A napenergia részaránya 0,7%-ot ért el. A jelenlegi legfejlettebb technológiákkal a biomaszsza és a szélenergia alkalmazásában találkozhatunk, de sikerekkel biztatnak a napenergia fejlesztésének eredményei is. A folyamatos kutatásoknak, a legköltséghatékonyabb megoldások kimunkálásának fő ösztönzője az elkerülhetetlen környezeti változások mellett az unió vonatkozó irányelve, mely szerint a megújuló energiaforrások részarányának az összenergia-termelés vonatkozásában 12%-ra, a villamosenergia-termelés tekintetében pedig 21%-ra kell emelkednie 2010-re. A 2020-ra előirányzott célérték az összes megújuló energiahordozó felhasználására vonatkozóan 20%. A negyedik előre látható trend az atomenergia használatának elterjedése, amit hazánkban erős társadalmi ellenállás jellemez. Pedig a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentésének egyik alternatívája a megújulókkal szemben a nukleáris energiaforrások használata. Előnye, hogy technológiája fejlettebb, mint az alternatív energiahordozók még kutatásra, hatékonyságnövelésre szoruló alkalmazásai. Azonban veszélyei és különösen hazánkban a közelmúlt ehhez köthető szomorú tapasztalatai olyan mértékű társadalmi ellenállást váltottak ki, mely elodázhatja további atomerőművek építésének vagy akár csak a meglévők fejlesztésének tervét. Viszont a nukleáris energia térhódítása hosszabb távon elkerülhetetlennek látszik, 2020-ra a primerenergia-termelés 44%-át ez a technológia fogja adni az előrejelzések szerint. A nukleáris energia ellenzése leginkább hazánkban megfigyelhető jelenség. Ezzel szemben az uniós országok többségében, a volt vasfüggöny másik oldalán, erősen terjed az atomreaktorok által generált áram jelentősé- 20

5 ge. Ennek bővebb tárgyalása azonban nem tartozik az agrárium vállalkozóinak szánt kötet sorai közé. Az ötödik és egyben utolsó trend a jövőre nézve az energiaárak csökkenése lehet. Ez a mesterségesen nyomott árak irányából éppen az uniós árszínvonal felé tartó hazai kis- és nagyfogyasztók számára meglepően hangozhat. Azonban mégis megvalósítható, ha a csökkenést nem kizárólag az energiaárak apadásának eredményeként képzeljük el. Az adott időszakra vonatkoztatott összenergia költségeit is csökkenthetjük, például az energiatermelés hatékonyságának növelésével vagy a szállítás és az elosztás költségeinek apasztásával, melyek hosszabb távon az energiaárak csökkenéséhez vezetnek. Az energiaellátás logisztikai optimalizálásának irányába mutat az unió azon célkitűzése is, hogy a centrálisan elhelyezkedő, magas kapacitású (több 100 MW) erőművek helyett a helyi, magasabb hatásfokkal működő, kisebb kapacitású (néhány 10 MW) erőműveket kell preferálni, ahol helyi elosztóhálózatok működnek, és a szállítási veszteség 0 2%-ig minimalizálható. A villamos energia decentralizáltságának (központoktól való függetlenségének) mértéke 10%-os volt 2002-ben, melyet 2010-re 18%-ra terveznek emelni. Ez a hazai agrárium számára nagy lehetőségeket rejt, hiszen a decentralizáltan elhelyezkedő, kisebb teljesítményű, de a helyi igényeket kielégítő kisebb vegyes tüzelésű erőművek költséghatékony kiszolgálása a helyi termelők feladata lehet. A Magyarországon tapasztalható változások sokban hasonlítanak az unióban zajló folyamatokhoz. Ennek alapja a közös szabályozási keret, azonos kvóták megléte, a különbségeket pedig az eltérő természetföldrajzi adottságok és egyéb jellemzők indokolják. Hazánkban is elkerülhetetlen a már napjainkban sem jelentős mennyiségű fosszilis energiaforrások kimerülése, és bár országunk nem tartozik a legtöbb károsanyag-kibocsátást felmutató nemzetek közé a környezetszennyezés globális problematikájának meg- 21

6 oldásában nekünk is részt kell vállalnunk. A nemzetközi trendeket figyelve Magyarországon viszonylag alacsony az egy főre eső energiafelhasználás az EU-ban nálunk a legalacsonyabb, viszont energiaforrásainkat meglehetősen rossz hatékonysággal hasznosítjuk. Ezért a hazai energiapolitika irányvonalai a megújuló energiaforrások egyre szélesebb körű elterjesztése felé mutatnak, kiegészülve a hatékonyság, az energiatakarékosság és a környezettudatosság fejlesztésének elvével. Az energiapiac liberalizációja, az importfüggőség csökkentése, a régi erőművek korszerűsítése, valamint környezetbarát technológiák alkalmazása tartozik a főbb elvek közé. Az importfüggőség csökkentésének egyik oka az az előrejelzés, mely szerint az unió ra a tagállamokon kívüli országokból fogja importálni az energiaszükséglete 70%-át. Ez Magyarországon a jelenlegi 72% feletti értékről 80% fölé fog emelkedni. Hazánkban a jelenlegi 11 mtoe 1 energiatermelés 9 mtoe-re való csökkenése várható 2020-ra, míg a napjainkban mérhető összes energiafelhasználás amely 25 mtoe 2020-ra mtoe-re nő az előrejelzések szerint. Ezért hazánk vállalta, hogy a megújulókkal termelt villamos energia mennyiségét 2010-re 3,6%-ra emeli. Ezt a vállalást már 2005-ben túlteljesítette az ország, amikor elértük a 4%-os részarányt. A megújuló energiák teljes hazai éves potenciálja kisebb, megközelítőleg a felére tehető, mint az ország éves primerenergia-felhasználása, ezért nem alapozhatunk még hosszú távon sem a jelenlegi energiahordozók megújulókkal történő teljes kiváltására. A megoldás a hagyományos és új technológiák, a foszszilis és alternatív energiahordozók együttes, hatékony használatában rejlik, melynek bevezetésében és elter- 1 Mtoe: Millió tonna olajegyenérték (mértékegység). 1 tonna olajegyenérték (toe) = 41862,86 MJ = 11,62857 MWh. 1 tonna olajegyenérték 1 tonna kőolajéval megegyező (42,6 kj/kg) fűtőértékű üzemanyagnak felel meg. 22

7 jesztésében kiemelkedő szerepe lesz az agrárium hazai képviselőinek. A megújuló energiaforrások alkalmazásának technológiái Magyarország több régiójában a mezőgazdaság a gazdasági élet meghatározó szegmensének tekinthető. Ezért e térségek lakossága, gazdálkodói különösen nehéz helyzetbe kerültek főként az unióban jelentkező élelmiszer-túltermelési válság, az intervenciós árak megszüntetése és a mezőgazdasági művelésből kivonandó területek miatt. Az ilyen térségek gazdálkodói vagy a csatlakozással együtt járó támogatásokkal próbálják fenntartani gazdaságaikat, pótolni a kieső jövedelmeket, vagy új, szintén támogatott szektorok felé próbálnak fordulni. A vidéki térségek jövedelemszerzési lehetőségeinek bővítésében az utóbbi időben a turizmussal, helyi mesterségekkel összefüggő akciók nyertek teret. Ez azonban nem jelent minden esetben megoldást a rurális térségekben a mezőgazdaság átalakulását megsínylő lakosok, gazdálkodók számára. A biomassza energetikai hasznosítása A biomassza kifejezés az energetikailag hasznosítható növényeket, terméseket, melléktermékeket, növényi és állati hulladékokat jelenti. Három csoportra szokás osztani. Az elsődleges biomassza alatt a teljes természetes vegetációt értjük. A másodlagos biomassza az állatvilág, illetve az állattenyésztés fő- és melléktermékeit, hulladékait, míg a harmadlagos biomassza a feldolgozóipar és az emberi életműködés melléktermékeit jelenti. Az agrárium számára az első és legjobban alkalmazható lehetőség a mezőgazdasági termelésből kivont területek, a megtermelt, de felesleggé vált növények, melléktermékek és hulladékok energetikai célú hasznosítása. 23

8 1.1. ábra A biomassza energetikai hasznosításának folyamatai 2 A biomassza forrása és felhasználásának módja igen változatos képet mutat (1.1. ábra). A hasznosítási módok közül a világszerte legelterjedtebbek manapság a folyékony bioüzemanyagok a bioetanol és a biodízel, a biogáz, és a szilárd tüzelőanyagok apríték, pellet, brikett előállítása és energetikai hasznosítása. Ezek felhasználása alapvetően három módon történhet. Egyrészt robbanómotorok hajtására a folyékony üzemanyagok esetében. Másrészt villamos energia termelésére, amire tipikus példa a biomasszával fűtött erőművek mellett a biogázzal üzemeltetett gázmotorral történő villamosenergia-termelés. Ebben az esetben gazdasági szempontból ajánlott a folyamat során termelődő 2 Lásd bővebben a 2., 4., 5. és 7. fejezetben. 24

9 ún. hulladékhőt is hasznosítani. A harmadik nagy kategória pedig a hőenergia előállítása, magyarul a fűtés, amelyre a szilárd tüzelőanyagféleségeket használjuk leginkább. Itt megjegyzendő, hogy például Svédországban már van működő példa a biogáz hálózatba való bekapcsolására és fűtésre való használatára is. Hazánkban a mező- és erdőgazdálkodás megújuló energiaforrásokat termelő képessége többszöröse a szektor saját energiaszükségletének, melyet jelenleg legnagyobb részben fosszilis energiahordozókból fedez. A lehetőség több módon is kínálkozik arra, hogy a költségcsökkentés és az energiahatékonyság érdekében az agrárium többfunkcióssá, a növénytermesztés és állattenyésztés mellett energiatermelő szektorrá is váljon. Magyarországon a termelés alól kivont területek nagyságát összesen egymillió hektárra becsülik. Olyan uniós szabály eredménye ez, mellyel sok gazda nem értett, nem ért egyet. Pedig ha a mezőgazdasági statisztikákat vizsgáljuk, azt tapasztalhatjuk, hogy ben 4,5 millió hektárnyi szántóterületből összesen 3,6 millió hektár területen termelték meg a legfontosabb növényeket. Bőven akadnak tehát olyan, mezőgazdasági szempontból kevésbé értékes területek és árterek, ahol lehetőség nyílhat az energianövények termesztésére 3. A tervek szerint az ilyen irányú váltás gazdasági fejlődést hozhat az elmaradott mezőgazdasági térségeknek, kiváltképpen ha bevezetése kiegészül támogatásokkal is, melyek várhatóan a termőhelyi adottságokat figyelembe vevő, kisebb energiaigényű kultúrák termesztését preferálják majd. Magyarországot a környezeti, éghajlati és talajadottságai kiválóan alkalmassá teszik energianövények termesztésére, ezért ez a terület kiemelt figyelmet érdemel. A gazdálkodó megtermeli és energiahordozóként értékesíti az energiaültetvényén nevelt fát és 3 Erről bővebben lásd a 6. fejezetet. 25

10 energiafüvet, például egy vegyes tüzelésű erőmű számára. Már jelenleg is több hazai erőműben alkalmazzák a biomassza-tüzelést, például a Pécsi Erőműben (49 MW), a Kazincbarcikai Erőműben (30 MW) és az Ajkai Erőműben (20 MW). A vegyes tüzelésre állt át a Tiszapalkonyai és Mátrai Erőmű, azaz a szén mellett tűzifát és egyéb mezőgazdasági melléktermékeket is felhasználnak. A biogáztermelés magas beruházási költségigénye ellenére, a villamos áram garantált átvételi árának köszönhetően, az igénybe vehető támogatásokkal együtt szintén gazdaságos energetikai vállalkozást jelenthet az olcsó alapanyagot biztosítani tudó nagyobb gazdaságok vagy társaságok számára. Ezen a területen Németország vezető szerepet tölt be, ahol jelenleg kb biogázüzem működik, és néhány éven belül ennek a megháromszorozódásával számolnak. Fontos megemlíteni, hogy a bioüzemanyag-termelés a kezdeti nagy lelkesedés után megtorpanni látszik. Az energetikai célú biomassza-termelés, tehát a hagyományos szántóföldi növénykultúrák energetikai célú termesztése és a lágy vagy fás szárú energiaültetvény létesítése csökkenti az élelem termelésére használható termőföld területének nagyságát. Egészen a legutóbbi időkig az EU-nak ez is volt a célja az élelmiszer túltermeléséből adódóan, azonban 2008-ra megváltozni látszik a helyzet. Főképpen a fejlődő országok növekvő fizetőképes keresletének, valamint az USA és az EU bioetanol- és biodízel-programjának köszönhetően jelentősen megemelkedett az élelmiszerek világpiaci ára. Különösen igaz ez a bioetanol esetében, ahol valószínűleg nem is várható jelentősebb változás, amíg a mezőgazdasági melléktermékek cellulóztartalmának hasznosítását lehetővé tevő, ún. második generációs technológiák általánossá nem válnak. A biohajtóanyagok előállítására és az azt körülvevő gazdasági folyamatokra jó példát szolgáltat az USA biodízel- és bioetanol-programja. Itt ugyanis a gabona- 26

11 export nagyobb része kedvezményes vagy segély célú készletfelvásárlásként működött, segítve a termelőket, csökkentve az exporttal a hazai készleteket. Így azonban a folyamatokat nem a valós piaci trendek irányították. Amikor bioüzemanyagok előállítására váltottak amely az államnak és a termelőknek is egyaránt kedvező volt, az USA belpiacán a feleslegek megszűntek, a gazdák biztos felvásárlókapacitás számára termeltek, új felvevőpiacok jelentek meg, melyek megemelték az árakat. Mindezzel viszont az állattenyésztők rosszul jártak, hiszen akik nem saját földjeiken termelték meg az állataiknak szükséges takarmányt, csak jelentősen drágábban jutottak hozzá, és ez versenyhátrányba kényszerítette őket nemzetközi vetélytársaikkal szemben. Az amerikai példa tanulsága, hogy a megújuló energiaforrások elterjesztését kellő körültekintéssel, megelőző elemzésekkel érdemes megalapozni, hiszen az egyik szektor fejlesztése hiábavaló, ha a másik rovására megy. Ezt az egyes megújuló energiákra építő gazdaságokban is érdemes figyelembe venni, azaz a bevezetés előtt pontos elemzéseket kell készíteni, megtérülési, költséghatékonysági szempontok, illetve a vonatkozó szabályozás körültekintő alkalmazásával. A biomassza energetikai hasznosításának előnye, hogy racionalizálja a földhasznosítást, erdősítést eredményez, környezetvédelmi szempontból előnyös megoldás, és a vidéki munkaerő foglalkoztatottsági szintjének emelésében is fontos szerepet játszhat. Előnyeit és hátrányait megvizsgálva szükséges eldönteni azt, hogy az adott gazdaságban mely technológiák bevezetése mutatkozik hosszabb távon fenntartható, költséghatékony, energiatakarékos beruházásnak. Összegzett pozitív környezetvédelmi és gazdasági hatásai miatt várható, hogy ez a megoldás is bekerül a támogatott megújuló energetikai beruházások közé. A könyv további fejezetei a biomassza fent említett hasznosítási módjait, technológiáit tárgyalják, kiegészítve az energetikai növénytermesztéssel és az egyéb, 27

12 nem biomassza alapú megújuló energiaforrások felhasználási lehetőségeinek bemutatásával. A víz energetikai hasznosítása 1.2. ábra A víz energetikai hasznosításának folyamatai A vízenergia hasznosítása nagyobb horderejű beruházással valósítható meg, emellett a hozzá kapcsolódó engedélyezési eljárás is igen hosszú, mivel nemzetközi, szakmai és politikai engedélyezést is igényel. Belpolitikailag is érzékeny terület. Mindezekért várhatóan nem mutat majd lényeges emelkedést az elterjedtsége. Bár mezőgazdasági hasznosítása közvetve, villamosenergia-termelésre megoldható, illetve a vízerőmű építése okán szükségszerűen kialakított csatornák, tározók hasznosak lehetnének a termelők számára, támogatására a felsoroltak miatt nem számíthatunk. Gazdaságokban való használata kis teljesítményű (<100 kw) ún. törpe erőművek formájában valósulhat meg, azonban ennek alkalmazása igen ritka. Ezért ezzel a területtel jelen kiadványban behatóbban nem foglalkozunk. A geotermikus energia hasznosítása 1.3. ábra A földhő energetikai hasznosításának folyamatai 28

13 A geotermikus energia 4 felhasználása egyre elterjedtebb hazánkban. E kifejezés alatt a 30 Celsius-fokot el nem érő hőmérsékletű, felszín alatti vizek hasznosítását értjük. Köztük a hőszivattyús technológiák a legjellemzőbbek. Ezen technológiák az agráriumban igen jól alkalmazhatóak, például növényházak, állattartó telepek, halastavak, hajtató berendezések fűtésére. De alkalmazható például szárításra, konkrét példaként terményszárításra is. Az ebben a technológiában megbújó lehetőségeket még nem aknáztuk ki, további kutatásokkal és fejlesztéssel egyre hatékonyabb, magasabb színvonalú technológiákkal dolgozhatunk majd. Az elterjedést segítheti hosszabb távon, hogy szó eshet az energetikai szempontból kedvező beruházások kivitelezésének, készülékek beszerzésének adókedvezménnyel való támogatásáról is. A napenergia energetikai hasznosítása 1.4. ábra A napsugárzás energetikai hasznosításának folyamatai 4 Bővebben lásd a 8. fejezetben. 29

14 A napenergiáról szintén elmondható, hogy egyremásra jelennek meg a hozzá kapcsolódó fejlesztések 5. Hátránya, hogy rendelkezésre állása nem folyamatos, és jelenleg még igen drága a megvalósítása is, hosszú megtérülési idővel jellemezhető. Várható, hogy az egyre gazdaságosabb technológiák megjelenésével elterjed hazánkban ez a megoldás, a napenergia hasznosításának passzív és aktív módjai egyaránt. Az agráriumban a passzív megoldásokat az üvegházhatáson alapuló hajtató berendezések és szárító berendezések, valamint állattartó telepek, növényházak fűtésére lehet alkalmazni. Ehhez a technológiához nem szükséges külön eszköz, berendezés, inkább az épületek tájolása, kialakítása adja ennek a módszernek az alapját. Az aktív hasznosítás alatt a fototermikus és fotoelektromos eljárásokat értjük. A fototermikus megoldás szerint a napkollektoron folyadékot vagy levegőt áramoltatnak át, és az ily módon felmelegített folyadékot főként melegvíz előállítására használják fel, de alkalmas halastó fűtésére is. A fotovillamos eszközökkel ezzel szemben villamos energiát termelünk, közvetlenül a nap energiájából. A módszerrel 12 vagy 24 voltos egyenfeszültséget kapunk, melyet közvetlenül alkalmazhatunk például világításra, szellőztetésre. Inverteres egység közbeiktatásával akár 220 voltos váltóáramú hálózati fogyasztók is működtethetőek ezzel a megoldással. Azonban a megtermelt hő- és villamos energia tárolása itt is problémákba ütközik, melyet jelenleg fototermikus rendszereknél jól szigetelt tartállyal, fotovillamos megoldásoknál akkumulátorral oldanak meg. Ahogyan a többi megújuló esetében, itt sem az energia megtermelése, hanem a tárolása okoz nehézségeket. 5 Bővebben lásd a 8. fejezetben. 30

15 A szél energetikai hasznosítása A szélenergia hasznosítása hazánkban hirtelen hullámként indult meg, komoly érdeklődés kísérte 6. Azonban mivel hasznosításának buktatóiról nem rendelkezünk megfelelő hazai tapasztalatokkal, elhamarkodott és túlzásba vitt alkalmazása pedig a villamosenergiaellátás biztonságát veszélyeztetné, rendszerszintű korlátot kellett alkalmazni a bevezetéséhez, mely annyit jelent, hogy hazánkban összesen 330 MW-nyi szélerőmű-kapacitás működtetésére és az így megtermelt áram átvételére van lehetőség a 2006 tavaszán életbe lépett intézkedés óta. Mivel támogatott pályázatok preferálták szélerőgépek, szélerőművek létesítését, és a hazai befektetők is felismerték a bennük rejlő lehetőségeket, rövid idő alatt a megengedhető kapacitáskorlát többszörösére érkezett be pályázat. A maximált kapacitást azonban még várhatóan évekig fenntartják, főként a fent említett ellátásbiztonsági okok miatt ábra A szél energetikai hasznosításának folyamatai 6 Bővebben lásd a 8. fejezetben. 31

16 Amennyiben a megvalósítás során pozitív visszajelzések érkeznek, a kockázatok csökkennek, várható a kapacitáskorlát megemelése. Az unióban dinamikus fejlődést mutat ez a technológia, bár hátránya, hogy a szél iránya és sebessége változó, és jelenleg még a megtermelt energia tárolása nehézségekbe ütközik. A ma agrárszektora számára a szél a segítségével előállítható mechanikus energia révén a legfontosabb, azaz a szél energiája munkavégzésre használható. Eszerint vízszivattyúk vagy levegőztető berendezések hajtására alkalmas. Működtethető villamos energia előállítási céllal is, és további lehetőségek rejlenek emellett a kombinált hasznosításban, más megújulókkal együtt való alkalmazásban is. Hosszú távon a csepegtető öntözés jó megoldást jelenthet a fajlagosan nagy értékű kertészeti kultúrák vonatkozásában, mert használatával a megtermelt áru minősége nagymértékben javítható. Előnye az elhanyagolható környezetkárosítás, az alacsony vízveszteség, a pontos vízadagolás és az optimális tápanyagellátás biztosítása. További előny, hogy kisebb teljesítményű szélerőgépek is képesek működtetni a vázolt rendszert. Hátránya, hogy a változó szélerősség miatt az öntözéshez felszínre hozott víz tárolását meg kell oldani. Az energia- és agrárpolitikai irányelvek mentén a kutatás-fejlesztési tevékenység egyre fokozódik, ami azt eredményezi, hogy ezen a területen egyre több innovatív technológia, költséghatékony megoldás jelenik meg a piacon. Javasolható tehát előre felkészülni, mert a vázolt, a megújuló energiák elterjesztését szolgáló célok mellé támogatási intézkedések is felsorakoznak. Ezekről a lehetőségekről a későbbiekben esik szó. 32

17 Hazai és nemzetközi szabályozási és támogatási környezet Az Európai Unió célkitűzései A megújuló energiaforrások arányának növelése központi célként szerepel az Európai Bizottság energiapolitikájában. A megújuló energiaforrások használatával: az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkenthető, a fosszilis energiahordozók kiváltásával csökkenthető az importfüggőség Oroszországtól és a Közel- Kelettől, növelhető az unió gazdasági versenyképessége. Az Európai Unióban a megújuló energiaforrások jelentőségének felismerése és felhasználásuk növelése érdekében tett konkrét lépések már több mint egy évtizedes múltra tekintenek vissza. Az Európai Közösség a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés fontos eszközének tekinti a megújuló erőforrások elterjedésének előmozdítását. Az alábbiakban az Európai Uniónak a megújuló energiaforrások növelése érdekében tett mérföldkő jelentőségű lépései kerülnek bemutatásra. Az első jelentős lépésnek az november 26-án az Európai Bizottság által kiadott ún. Fehér Könyv 7 tekinthető, amelyben az Európai Unió tagállamaiban 2010-re a megújuló energiaforrások 12%-os részesedését tűzte ki célul a belföldi fogyasztásban. Ez az évi arányt (5,3%) figyelembe véve több mint kétszeres növekedést jelentene. A jelenlegi politikák és erőfeszítések mellett 2010-re a megújuló energiaforrások 9%- os részarányának elérése várható. Az 1.1. táblázatban láthatóak a megújuló energiaforrások évi arányai az Európai Unió egyes tagországaira vonatkozóan. 7 COM(97) 599 final: White Paper: Energy for the future renewable sources of energy (Fehér Könyv: Energia a jövőért). 33

18 1.1. táblázat A megújuló energiaforrások évi részesedése a belföldi fogyasztásban, az EU-25 országaiban. Forrás: Európai Bizottság Ország Megújuló energiaforrások aránya (%) Lettország 40,03 Svédország 29,63 Finnország 22,94 Ausztria 21,22 Dánia 13,86 Portugália 12,82 Szlovénia 11,07 Észtország 10,82 Litvánia 8,85 Spanyolország 6,03 Franciaország 6,03 Olaszország 5,80 Görögország 5,66 Lengyelország 5,42 Szlovákia 5,40 Magyarország 5,49 Németország 4,83 Csehország 4,38 Írország 2,74 Hollandia 2,64 Luxemburg 2,42 Egyesült Királyság 1,61 Belgium 1,46 Ciprus 1,06 Málta 0,31 EU-25 6,38 34

19 A közösség egészét tekintve a megújulók aránya az említett évben, 2005-ben csupán 6,38% volt. Az Európai Unió vezetői országai a mutatót figyelembe véve: Lettország (40,03%), Svédország (29,63%), Finnország (22,94%), míg sereghajtói Belgium (1,46%), Ciprus (1,06%), Málta (0,31%). A 2007-ben csatlakozott országok közül Bulgária 9,4%-os, míg Románia 17,8%-os arányt ért el a esztendőben. Következő fontos lépésként a Fehér Könyvben szereplő célérték megvalósítása érdekében szeptember 27-re elkészült az Európa Parlament és az Európai Tanács 2001/77/EK irányelve 8 a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia elterjedésének elősegítésére a belső villamosenergia-piacon. Az irányelv szerint közösségi szinten 2010-re 21%-ot kell elérnie a megújuló energiaforrásokkal termelt villamos energia részarányának. A nemzeti potenciált és lehetőségeket figyelembe véve minden tagállam egyedi célirányzatokat fogadott el. Az irányelv ösztönzi a nemzeti támogatási programok alkalmazását, az adminisztratív korlátok megszüntetését és a távvezeték-hálózat integrációját, továbbá kötelezettséget ír elő, mely szerint a tagállamoknak kérésre származási igazolást kell biztosítaniuk a megújuló energiaforrások termelői részére 9. Az 1.2. táblázat mutatja az Európai Unió 25 tagországában a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia arányát, a évre vonatkozóan. 8 Directive 2001/77/EC of the European Parliament and of the Council of 27 September 2001 on the promotion of electricity produced from renewable energy sources in the internal electricity market. (Európai Parlament és a Tanács 2001/77/EK irányelve szeptember 27. a belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról.) 9 A származási igazolás célja, hogy lehetővé tegye a megújuló energiaforrásokból származó villamos energiát termelők számára, hogy megmutassák, az általuk értékesített villamos energia megújuló energiaforrásokból származik. 35

20 1.2. táblázat A megújuló villamos energia aránya az Európai Unió tagországaiban, 2005-ben. Forrás: Európai Bizottság Ország év (%) évi célkitűzés (%) Dánia 27,3 29,0 Németország 10,8 12,5 Magyarország 4,0 3,6 Finnország 25,4 31,5 Írország 8,0 13,2 Luxemburg 4,0 5,7 Spanyolország 21,6 29,4 Svédország 52,0 55,2 Hollandia 6,5 9,0 Csehország 4,0 8,0 Litvánia* 3,3 7,0 Lengyelország 3,2 7,5 Szlovénia* 29,4 33,6 Egyesült Királyság 4,2 10,0 Belgium 1,9 6,0 Görögország 7,7 20,1 Portugália 28,8 39,0 Ausztria 57,5 78,1 Ciprus* 0,0 6,0 Észtország* 0,7 5,1 Franciaország 14,2 21,0 Olaszország 16,0 25,0 Lettország* 43,9 49,3 Málta* 0,0 5,0 Szlovákia 14,9 31,0 EU-25* 14,5 21,0 * évi adatok 36

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az energiapolitika alapjai ELLÁTÁSBIZTONSÁG-POLITIKAI ELVÁRÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MINIMÁLIS KÖLTSÉG ELVE KÖRNYEZETVÉDELEM

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFORRÁSOKRA OTKA Workshop ME, GázmG zmérnöki Tanszék 2004. november 4. készült a OTKA T046224 kutatási projekt

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás)

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) Dr. Szerdahelyi György Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium MIÉRT KERÜLT

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PANNON PELLET Kft. A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PUSZTAMAGYARÓD 2008-04-04 MEGÚJULÓ-ENERGIA POLITIKA, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ÉS TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Dr. Németh Imre államtitkár Miniszterelnöki Hivatal

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28. Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon Dr. Tombor Antal MVM ZRt. Budapest, 2009. május 20 13:30-14:00 A magyar primerenergia-mérleg primer villany 1,2 PJ 0,4% (víz és szél) megújuló 57,0

Részletesebben

Tóth László A megújuló energiaforrások időszer ű kérdései Fenntartható Jöv ő Konferencia Dunaújváros 2006. május 3. 1

Tóth László A megújuló energiaforrások időszer ű kérdései Fenntartható Jöv ő Konferencia Dunaújváros 2006. május 3. 1 Tóth LászlL szló A megújul juló energiaforrások időszer szerű kérdései Fenntartható Jövő Konferencia Dunaújv jváros 2006. május m 3. 1 Bevezetés Célok Források: alapvető művek Internet: www.lap.hu www.zoldtech.hu

Részletesebben

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft.

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Jelen és közelmúlt támogatási rendszere 1. ÚMFT-Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 2. Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

Handa Orsolya sekért felelős s projekt menedzser

Handa Orsolya sekért felelős s projekt menedzser Handa Orsolya Regionális fejlesztések sekért felelős s projekt menedzser Az ENEREA Észak-Alföldi ldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával

Részletesebben

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép Bohoczky Ferenc vezeto fotanácsos Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiaforrások szükségessége Magyar

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis. Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%)

A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis. Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%) A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%) Megújulók-Biomassza Def.: A mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és ezekhez a tevékenységekhez

Részletesebben

EGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16.

EGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. 2 0 1 1 EGS Magyarországon Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. TARTALOM Geotermális energia felhasználási lehetőségek Geotermális villamos erőmű és a NER300 program 2 I. RÉSZ Geotermális

Részletesebben

Energetikai támogatási rendszerek 2009. Június 03. Rajnai Attila Energia Központ Kht.

Energetikai támogatási rendszerek 2009. Június 03. Rajnai Attila Energia Központ Kht. Energetikai támogatási rendszerek 2009. Június 03. Rajnai Attila Energia Központ Kht. Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia

Részletesebben

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA A NAPENERGIA PIACA Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék 2005. 07.07. Készült az OTKA T-046224 kutatási projekt keretében TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 4. A megújuló

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei Büki Gergely Villamosenergia-ellátás Magyarországon a XXI. században MTA Energiakonferencia, 2014. február 18 Villamosenergia-termelés, 2011 Villamos

Részletesebben

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési Energiapolitika, energiatakarékoss kosság, megújul juló energia források Bohoczky Ferenc vezető főtan tanácsos Gazdasági és s Közleked K zlekedési Minisztérium Az energiapolitika Ellátásbiztonság, vezérelvei

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában CONSTRUMA 33. Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás 2014. április 2-6. Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért

Részletesebben

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Jó gyakorlatok a megújuló energia felhasználásának területéről Nagykanizsa, 2014. március 26. Előadó:

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül Zöldgazdaság-fejlesztési program 1. prioritás: Egészséges, tiszta települések 2. prioritás: Vizeink jó kezelése 3. prioritás: Természeti értékeink jó kezelése

Részletesebben

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Az NFÜ KEOP-IH helye a Támogatási Intézményrendszerben Szaktárcák -> a feladatkörben érintett miniszterrel egyeztetve Nemzeti

Részletesebben

Közösségi, üzemi energiatermelés fából, kulcsszó: logisztika. 45. FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferencia, október 29 30.

Közösségi, üzemi energiatermelés fából, kulcsszó: logisztika. 45. FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferencia, október 29 30. Közösségi, üzemi energiatermelés fából, kulcsszó: logisztika 45. FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferencia, október 29 30., Balatonszemes Fenntartható az a társadalom, amely képes nemzedékeken át fennmaradni,

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem Kutatóközpont-vezető Az Energia[forradalom] Magyarországon: Úton a teljesen fenntartható,

Részletesebben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

Decentralizált megújuló alapú villamos energiatermelés helyzete és feladatai Magyarországon

Decentralizált megújuló alapú villamos energiatermelés helyzete és feladatai Magyarországon Intelligens Energiarendszerek 2007 Budapest, 2007. november 27. Decentralizált megújuló alapú villamos energiatermelés helyzete és feladatai Magyarországon Popovics Attila ETE Települési Energiagazdálkodási

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára)

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára) Nem az a dicsőség, hogy sohasem bukunk el, hanem az, hogy mindannyiszor felállunk!!! Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára) Lenkei István

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere EWEA Hungary Policy Workshop, Budapest, 2013 A remény hal meg utoljára avagy Milyen lehetne a jövő energiarendszere Magyarországon? dr. Munkácsy Béla ELTE, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék Erre van előre!

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia 2014 Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Távhő az Európai Unióban

Távhő az Európai Unióban Távhő az Európai Unióban A jövő zöld energiája Kiss Henriette 1 A távhő szerepe az uniós energetikában A jövőj nagy lehetősége 2 A Euroheat & Power Nemzetközi távhőszövetség Brüsszelben A szövetségek szövetsége

Részletesebben

Megújuló energiahasználat helyzete Magyarországon, szerepe az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, valamint a gazdaságfejlesztésben

Megújuló energiahasználat helyzete Magyarországon, szerepe az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, valamint a gazdaságfejlesztésben Megújuló energiahasználat helyzete Magyarországon, szerepe az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, valamint a gazdaságfejlesztésben Energia-másképp konferencia 2009. április 2. Dióssy László Környezetvédelmi

Részletesebben

A GEOTERMÁLIS ENERGIA HASZNOSÍTÁS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSI RENDSZERE

A GEOTERMÁLIS ENERGIA HASZNOSÍTÁS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSI RENDSZERE A GEOTERMÁLIS ENERGIA HASZNOSÍTÁS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSI RENDSZERE Bevezetés A geotermális energia a 4 fő (primer) megújuló energiaforrás azaz a Nap, a Föld forgás kinetikai energiája, a gravitáció és a magma

Részletesebben

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Temesvári Péter fejlesztési és térinformatikai osztályvezető 2013. Május 29. Cégünkről Alapítás:

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén. Bánfi József Energetikai szakértő

Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén. Bánfi József Energetikai szakértő Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén Bánfi József Energetikai szakértő Visszatekintés A megújuló energiaforrások hasznosítása jelentőségét a világ már a 70-es években felismerte

Részletesebben

Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére

Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére Elıadó: Varga Katalin I. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, 2010. november 9. Tartalom 1. Az Energiaklub

Részletesebben

Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében. Horváth Attila Imre

Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében. Horváth Attila Imre Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében Horváth Attila Imre fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Épületenergetikai Stratégia

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

"Lehetőségek" a jelenlegi villamos energia piaci környezetben

Lehetőségek a jelenlegi villamos energia piaci környezetben "Lehetőségek" a jelenlegi villamos energia piaci környezetben SZAPPANOS Sándor Siófok, 2014. 03. 18. EHU termelő kapacitások Rugalmas és hatékony kapcsolt energiatermelési portfolió Szabályozás United

Részletesebben

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30 Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe Energiafelhasználási beszámoló Adatszolgáltatás száma OSAP 1335a Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22.

Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22. Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22. Szabó Gábor Dávid (tanácsadó projekt menedzser, KvVM FI) Prioritás HÁTTÉR KEOP 2007-13 Keret Keret Mrd Ft (260Ft/ ) Százalékos megoszlás

Részletesebben

Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A (megújuló) energia. jelen

Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A (megújuló) energia. jelen Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A (megújuló) energia jelen és s jövőj EU stratégia 2007: az energiahatékonys konyság g 20%-os növeln velése az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkent

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

KEOP-2012. évi kiírások aktualitásai

KEOP-2012. évi kiírások aktualitásai KEOP-2012. évi kiírások aktualitásai KEOP Pályázati rendszerek ENERGIA Rendelkezésre álló források: 1. prioritás: Egészséges, tiszta települések, keret: 734.5 Mrd Ft 2. prioritás: Vizeink jó kezelése,

Részletesebben