1. HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TRENDEK A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TERÜLETÉN Chlepkó Tamás Takács Sándor
|
|
- Marika Deák
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1. HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TRENDEK A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TERÜLETÉN Chlepkó Tamás Takács Sándor Ez a kiadvány az agráriumban tevékenykedők számára készült azzal a céllal, hogy összefoglalja a megújuló energiaforrások előállítási és hasznosítási lehetőségeit a mezőgazdaságban. A világ egyre növekvő energiaigényét döntő részben a fosszilis energiaforrások (például szén, olaj, földgáz) fedezik, amelyek azonban egyre korlátozottabb mértékben állnak rendelkezésre, valamint kitermelésük és használatuk a környezet szenynyezésével jár. Egyre sürgetőbb tehát olyan energiaforrások bevonása, amelyeknek fő jellemzője megújuló képességük, vagy korlátlan mennyiségben való rendelkezésre állásuk, és környezetbarát felhasználhatóságuk. Jelenleg ugyan az ezekből a forrásokból nyert, úgynevezett zöldenergia aránya alacsony a fosszilis energia mennyiségéhez képest, de térhódítása az elkövetkezendő évtizedekben egyértelműen bekövetkezik a fosszilis források beszűkülésével és a környezeti problémák előtérbe helyeződésével. Jelen fejezet összegezni kívánja, hogy milyen folyamatok zajlanak az Európai Unióhoz hazánkat megelőzően csatlakozott tagállamokban, melyek a Magyarországot jellemző aktuális trendek és technológiák, illetve milyen szabályozási és támogatási környezet övezi ezeket a folyamatokat. Átfogó képet ad a lehetséges alkalmazási területekről, hogy segítséget nyújtson elsősorban a hazai gazdaságok, gazdálkodók számára. 17
2 A megújuló energiák alkalmazásának hazai és nemzetközi trendjei Hazánk 2004-es csatlakozása az Európai Unióhoz merőben új kereteket teremtett a hazai agrár- és energiapolitika területén, nem változtatott, nem változtathatott azonban azokon a környezetváltozást befolyásoló tényezőkön, gazdaságpolitikai trendeken, melyek közös szabályozás létrehívását tették szükségessé. Ennek a szabályozásnak az unió összes tagállama, így Magyarország is az alanya, és a gazdaságunk minden szektora, a termelés és fogyasztás minden fázisának képviselője érintett. Ezért közös cél, nemzetgazdasági és egyben magánérdek, hogy idomulva az előírásokhoz, egyúttal élve a lehetőségekkel megtaláljuk a fenntarthatóság és a fejlődés útját. Ez azonban olyan kihívásokat hozhat, melyekkel gyakran nehéz megbirkózni. A megszokottól eltérő, új technológiáktól való idegenkedés hátráltathatja azok megismerését, bevezetését, az információhiány mellett az újdonságra való áttéréssel járó beruházás szükségessége is visszatartó hatású. Az elkövetkező tíz évben az Európai Unió országai öt fő energiapiaci trenddel, folyamattal számolnak. Az energiaigények növekedését, az egyre erősödő környezetvédelmi célkitűzéseket, a fosszilis (hagyományos) energiahordozók végességét, a nukleáris energia negatív társadalmi megítélését és hosszabb távon olcsóbb energiaárakat jeleznek előre. Tény, hogy globális felelősség az energiatakarékosság, számolni kell azzal, hogy a föld energiafogyasztása az elkövetkező ötven évben akár ötszörösére is növekedhet. A fejlődő országokban a fejlődéssel természetesen együtt járó folyamat az egyre több és több energia használata, de a legfejlettebb országokban sem prognosztizálható csökkenés. Sőt a luxuséletmód újabb és újabb energiafogyasztókat teremt, kapcsol be a hálózatba. A megújuló energiaforrások egyre növekvő használatára ösztönzi a kék bolygó országait a levegőszeny- 18
3 nyezés és az ennek eredményeként bekövetkező üvegházhatás visszaszorítása. Az alternatív energiaforrások alkalmazása (amellett, hogy elsődleges környezetvédelmi cél) gazdasági haszonnal is járhat. De hogyan? A fejlett országok 1997-ben az ún. Kiotói Egyezmény keretében elkötelezték magukat, hogy 2008-tól szén-dioxid-kibocsátásukat átlagosan 8%-kal csökkentik az 1990-es állapotokhoz képest. Ez a vállalás egy új fogalmat eredményezett, az ún. emisszió-kereskedelmet, amely alatt a szén-dioxid-kibocsátási kvótáknak az egyes országok közötti kereskedelmét értjük. Azon országok, melyek könnyen teljesítik az előírást, a fennmaradó kvótáikat aukciók keretében értékesíthetik. Hazánk teljes kvótájának 1,5%-ával gazdálkodhat ilyen módon. A káros anyagok kibocsátásáért leginkább a lakossági célú fogyasztás és az ipari felhasználók tehetők felelőssé. Az agrárszektor energiahordozónkénti széndioxid-kibocsátása alacsonynak mondható, a 2005-ös mérések szerint még a gáz- és tüzelőolaj tekintetében sem éri el az 1000 kt-t évenként, amely az elhanyagolható mennyiség legfelső határát jelzi. Az utóbbi évtizedben a mezőgazdasági termelés csökkenésével alakulhatott ki ez a kedvező érték, miszerint a mezőgazdaság energiafelhasználása 1988-tól 2004-ig 7,5%-ról 3,5%-ra esett vissza az összes nemzetgazdasági ág tekintetében. Az energiaszektor szemléletváltásának előidézője az a tény is, hogy a fosszilis energiahordozók közül a kőolajra még megközelítőleg 50 évig (EU: 8 év), a földgázra 40 évig (EU: 20 év), LNG (Liquid Natural Gas folyékony földgáz) használata esetén évig számíthatunk a jelenlegi kőolajmezők tartalékainak ismeretében. Hazánkban a kőolaj elfogyhat 2030-ra, a földgáz szintje kritikusan alacsonyra csökkenhet. Ez az egyik indoka annak, hogy a hagyományos energiaforrásokat olyan újakkal váltjuk fel, melyek szinte korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre, és amelyekkel importfüggőségünk csökkenését is elérhetjük. Ez a folyamat az unió más tagállamaiban már látható- 19
4 an jelentkezik. Az EurObserv ER 2006-os jelentése szerint 2005-ben az unióban a közvetlenül felhasználható megújuló energiaforrások 66,1%-át a biomassza, 22,2%-át a vízenergia, 5,5%-át a geotermikus, valamint szintén 5,5%-át a szélenergia adta. A napenergia részaránya 0,7%-ot ért el. A jelenlegi legfejlettebb technológiákkal a biomaszsza és a szélenergia alkalmazásában találkozhatunk, de sikerekkel biztatnak a napenergia fejlesztésének eredményei is. A folyamatos kutatásoknak, a legköltséghatékonyabb megoldások kimunkálásának fő ösztönzője az elkerülhetetlen környezeti változások mellett az unió vonatkozó irányelve, mely szerint a megújuló energiaforrások részarányának az összenergia-termelés vonatkozásában 12%-ra, a villamosenergia-termelés tekintetében pedig 21%-ra kell emelkednie 2010-re. A 2020-ra előirányzott célérték az összes megújuló energiahordozó felhasználására vonatkozóan 20%. A negyedik előre látható trend az atomenergia használatának elterjedése, amit hazánkban erős társadalmi ellenállás jellemez. Pedig a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentésének egyik alternatívája a megújulókkal szemben a nukleáris energiaforrások használata. Előnye, hogy technológiája fejlettebb, mint az alternatív energiahordozók még kutatásra, hatékonyságnövelésre szoruló alkalmazásai. Azonban veszélyei és különösen hazánkban a közelmúlt ehhez köthető szomorú tapasztalatai olyan mértékű társadalmi ellenállást váltottak ki, mely elodázhatja további atomerőművek építésének vagy akár csak a meglévők fejlesztésének tervét. Viszont a nukleáris energia térhódítása hosszabb távon elkerülhetetlennek látszik, 2020-ra a primerenergia-termelés 44%-át ez a technológia fogja adni az előrejelzések szerint. A nukleáris energia ellenzése leginkább hazánkban megfigyelhető jelenség. Ezzel szemben az uniós országok többségében, a volt vasfüggöny másik oldalán, erősen terjed az atomreaktorok által generált áram jelentősé- 20
5 ge. Ennek bővebb tárgyalása azonban nem tartozik az agrárium vállalkozóinak szánt kötet sorai közé. Az ötödik és egyben utolsó trend a jövőre nézve az energiaárak csökkenése lehet. Ez a mesterségesen nyomott árak irányából éppen az uniós árszínvonal felé tartó hazai kis- és nagyfogyasztók számára meglepően hangozhat. Azonban mégis megvalósítható, ha a csökkenést nem kizárólag az energiaárak apadásának eredményeként képzeljük el. Az adott időszakra vonatkoztatott összenergia költségeit is csökkenthetjük, például az energiatermelés hatékonyságának növelésével vagy a szállítás és az elosztás költségeinek apasztásával, melyek hosszabb távon az energiaárak csökkenéséhez vezetnek. Az energiaellátás logisztikai optimalizálásának irányába mutat az unió azon célkitűzése is, hogy a centrálisan elhelyezkedő, magas kapacitású (több 100 MW) erőművek helyett a helyi, magasabb hatásfokkal működő, kisebb kapacitású (néhány 10 MW) erőműveket kell preferálni, ahol helyi elosztóhálózatok működnek, és a szállítási veszteség 0 2%-ig minimalizálható. A villamos energia decentralizáltságának (központoktól való függetlenségének) mértéke 10%-os volt 2002-ben, melyet 2010-re 18%-ra terveznek emelni. Ez a hazai agrárium számára nagy lehetőségeket rejt, hiszen a decentralizáltan elhelyezkedő, kisebb teljesítményű, de a helyi igényeket kielégítő kisebb vegyes tüzelésű erőművek költséghatékony kiszolgálása a helyi termelők feladata lehet. A Magyarországon tapasztalható változások sokban hasonlítanak az unióban zajló folyamatokhoz. Ennek alapja a közös szabályozási keret, azonos kvóták megléte, a különbségeket pedig az eltérő természetföldrajzi adottságok és egyéb jellemzők indokolják. Hazánkban is elkerülhetetlen a már napjainkban sem jelentős mennyiségű fosszilis energiaforrások kimerülése, és bár országunk nem tartozik a legtöbb károsanyag-kibocsátást felmutató nemzetek közé a környezetszennyezés globális problematikájának meg- 21
6 oldásában nekünk is részt kell vállalnunk. A nemzetközi trendeket figyelve Magyarországon viszonylag alacsony az egy főre eső energiafelhasználás az EU-ban nálunk a legalacsonyabb, viszont energiaforrásainkat meglehetősen rossz hatékonysággal hasznosítjuk. Ezért a hazai energiapolitika irányvonalai a megújuló energiaforrások egyre szélesebb körű elterjesztése felé mutatnak, kiegészülve a hatékonyság, az energiatakarékosság és a környezettudatosság fejlesztésének elvével. Az energiapiac liberalizációja, az importfüggőség csökkentése, a régi erőművek korszerűsítése, valamint környezetbarát technológiák alkalmazása tartozik a főbb elvek közé. Az importfüggőség csökkentésének egyik oka az az előrejelzés, mely szerint az unió ra a tagállamokon kívüli országokból fogja importálni az energiaszükséglete 70%-át. Ez Magyarországon a jelenlegi 72% feletti értékről 80% fölé fog emelkedni. Hazánkban a jelenlegi 11 mtoe 1 energiatermelés 9 mtoe-re való csökkenése várható 2020-ra, míg a napjainkban mérhető összes energiafelhasználás amely 25 mtoe 2020-ra mtoe-re nő az előrejelzések szerint. Ezért hazánk vállalta, hogy a megújulókkal termelt villamos energia mennyiségét 2010-re 3,6%-ra emeli. Ezt a vállalást már 2005-ben túlteljesítette az ország, amikor elértük a 4%-os részarányt. A megújuló energiák teljes hazai éves potenciálja kisebb, megközelítőleg a felére tehető, mint az ország éves primerenergia-felhasználása, ezért nem alapozhatunk még hosszú távon sem a jelenlegi energiahordozók megújulókkal történő teljes kiváltására. A megoldás a hagyományos és új technológiák, a foszszilis és alternatív energiahordozók együttes, hatékony használatában rejlik, melynek bevezetésében és elter- 1 Mtoe: Millió tonna olajegyenérték (mértékegység). 1 tonna olajegyenérték (toe) = 41862,86 MJ = 11,62857 MWh. 1 tonna olajegyenérték 1 tonna kőolajéval megegyező (42,6 kj/kg) fűtőértékű üzemanyagnak felel meg. 22
7 jesztésében kiemelkedő szerepe lesz az agrárium hazai képviselőinek. A megújuló energiaforrások alkalmazásának technológiái Magyarország több régiójában a mezőgazdaság a gazdasági élet meghatározó szegmensének tekinthető. Ezért e térségek lakossága, gazdálkodói különösen nehéz helyzetbe kerültek főként az unióban jelentkező élelmiszer-túltermelési válság, az intervenciós árak megszüntetése és a mezőgazdasági művelésből kivonandó területek miatt. Az ilyen térségek gazdálkodói vagy a csatlakozással együtt járó támogatásokkal próbálják fenntartani gazdaságaikat, pótolni a kieső jövedelmeket, vagy új, szintén támogatott szektorok felé próbálnak fordulni. A vidéki térségek jövedelemszerzési lehetőségeinek bővítésében az utóbbi időben a turizmussal, helyi mesterségekkel összefüggő akciók nyertek teret. Ez azonban nem jelent minden esetben megoldást a rurális térségekben a mezőgazdaság átalakulását megsínylő lakosok, gazdálkodók számára. A biomassza energetikai hasznosítása A biomassza kifejezés az energetikailag hasznosítható növényeket, terméseket, melléktermékeket, növényi és állati hulladékokat jelenti. Három csoportra szokás osztani. Az elsődleges biomassza alatt a teljes természetes vegetációt értjük. A másodlagos biomassza az állatvilág, illetve az állattenyésztés fő- és melléktermékeit, hulladékait, míg a harmadlagos biomassza a feldolgozóipar és az emberi életműködés melléktermékeit jelenti. Az agrárium számára az első és legjobban alkalmazható lehetőség a mezőgazdasági termelésből kivont területek, a megtermelt, de felesleggé vált növények, melléktermékek és hulladékok energetikai célú hasznosítása. 23
8 1.1. ábra A biomassza energetikai hasznosításának folyamatai 2 A biomassza forrása és felhasználásának módja igen változatos képet mutat (1.1. ábra). A hasznosítási módok közül a világszerte legelterjedtebbek manapság a folyékony bioüzemanyagok a bioetanol és a biodízel, a biogáz, és a szilárd tüzelőanyagok apríték, pellet, brikett előállítása és energetikai hasznosítása. Ezek felhasználása alapvetően három módon történhet. Egyrészt robbanómotorok hajtására a folyékony üzemanyagok esetében. Másrészt villamos energia termelésére, amire tipikus példa a biomasszával fűtött erőművek mellett a biogázzal üzemeltetett gázmotorral történő villamosenergia-termelés. Ebben az esetben gazdasági szempontból ajánlott a folyamat során termelődő 2 Lásd bővebben a 2., 4., 5. és 7. fejezetben. 24
9 ún. hulladékhőt is hasznosítani. A harmadik nagy kategória pedig a hőenergia előállítása, magyarul a fűtés, amelyre a szilárd tüzelőanyagféleségeket használjuk leginkább. Itt megjegyzendő, hogy például Svédországban már van működő példa a biogáz hálózatba való bekapcsolására és fűtésre való használatára is. Hazánkban a mező- és erdőgazdálkodás megújuló energiaforrásokat termelő képessége többszöröse a szektor saját energiaszükségletének, melyet jelenleg legnagyobb részben fosszilis energiahordozókból fedez. A lehetőség több módon is kínálkozik arra, hogy a költségcsökkentés és az energiahatékonyság érdekében az agrárium többfunkcióssá, a növénytermesztés és állattenyésztés mellett energiatermelő szektorrá is váljon. Magyarországon a termelés alól kivont területek nagyságát összesen egymillió hektárra becsülik. Olyan uniós szabály eredménye ez, mellyel sok gazda nem értett, nem ért egyet. Pedig ha a mezőgazdasági statisztikákat vizsgáljuk, azt tapasztalhatjuk, hogy ben 4,5 millió hektárnyi szántóterületből összesen 3,6 millió hektár területen termelték meg a legfontosabb növényeket. Bőven akadnak tehát olyan, mezőgazdasági szempontból kevésbé értékes területek és árterek, ahol lehetőség nyílhat az energianövények termesztésére 3. A tervek szerint az ilyen irányú váltás gazdasági fejlődést hozhat az elmaradott mezőgazdasági térségeknek, kiváltképpen ha bevezetése kiegészül támogatásokkal is, melyek várhatóan a termőhelyi adottságokat figyelembe vevő, kisebb energiaigényű kultúrák termesztését preferálják majd. Magyarországot a környezeti, éghajlati és talajadottságai kiválóan alkalmassá teszik energianövények termesztésére, ezért ez a terület kiemelt figyelmet érdemel. A gazdálkodó megtermeli és energiahordozóként értékesíti az energiaültetvényén nevelt fát és 3 Erről bővebben lásd a 6. fejezetet. 25
10 energiafüvet, például egy vegyes tüzelésű erőmű számára. Már jelenleg is több hazai erőműben alkalmazzák a biomassza-tüzelést, például a Pécsi Erőműben (49 MW), a Kazincbarcikai Erőműben (30 MW) és az Ajkai Erőműben (20 MW). A vegyes tüzelésre állt át a Tiszapalkonyai és Mátrai Erőmű, azaz a szén mellett tűzifát és egyéb mezőgazdasági melléktermékeket is felhasználnak. A biogáztermelés magas beruházási költségigénye ellenére, a villamos áram garantált átvételi árának köszönhetően, az igénybe vehető támogatásokkal együtt szintén gazdaságos energetikai vállalkozást jelenthet az olcsó alapanyagot biztosítani tudó nagyobb gazdaságok vagy társaságok számára. Ezen a területen Németország vezető szerepet tölt be, ahol jelenleg kb biogázüzem működik, és néhány éven belül ennek a megháromszorozódásával számolnak. Fontos megemlíteni, hogy a bioüzemanyag-termelés a kezdeti nagy lelkesedés után megtorpanni látszik. Az energetikai célú biomassza-termelés, tehát a hagyományos szántóföldi növénykultúrák energetikai célú termesztése és a lágy vagy fás szárú energiaültetvény létesítése csökkenti az élelem termelésére használható termőföld területének nagyságát. Egészen a legutóbbi időkig az EU-nak ez is volt a célja az élelmiszer túltermeléséből adódóan, azonban 2008-ra megváltozni látszik a helyzet. Főképpen a fejlődő országok növekvő fizetőképes keresletének, valamint az USA és az EU bioetanol- és biodízel-programjának köszönhetően jelentősen megemelkedett az élelmiszerek világpiaci ára. Különösen igaz ez a bioetanol esetében, ahol valószínűleg nem is várható jelentősebb változás, amíg a mezőgazdasági melléktermékek cellulóztartalmának hasznosítását lehetővé tevő, ún. második generációs technológiák általánossá nem válnak. A biohajtóanyagok előállítására és az azt körülvevő gazdasági folyamatokra jó példát szolgáltat az USA biodízel- és bioetanol-programja. Itt ugyanis a gabona- 26
11 export nagyobb része kedvezményes vagy segély célú készletfelvásárlásként működött, segítve a termelőket, csökkentve az exporttal a hazai készleteket. Így azonban a folyamatokat nem a valós piaci trendek irányították. Amikor bioüzemanyagok előállítására váltottak amely az államnak és a termelőknek is egyaránt kedvező volt, az USA belpiacán a feleslegek megszűntek, a gazdák biztos felvásárlókapacitás számára termeltek, új felvevőpiacok jelentek meg, melyek megemelték az árakat. Mindezzel viszont az állattenyésztők rosszul jártak, hiszen akik nem saját földjeiken termelték meg az állataiknak szükséges takarmányt, csak jelentősen drágábban jutottak hozzá, és ez versenyhátrányba kényszerítette őket nemzetközi vetélytársaikkal szemben. Az amerikai példa tanulsága, hogy a megújuló energiaforrások elterjesztését kellő körültekintéssel, megelőző elemzésekkel érdemes megalapozni, hiszen az egyik szektor fejlesztése hiábavaló, ha a másik rovására megy. Ezt az egyes megújuló energiákra építő gazdaságokban is érdemes figyelembe venni, azaz a bevezetés előtt pontos elemzéseket kell készíteni, megtérülési, költséghatékonysági szempontok, illetve a vonatkozó szabályozás körültekintő alkalmazásával. A biomassza energetikai hasznosításának előnye, hogy racionalizálja a földhasznosítást, erdősítést eredményez, környezetvédelmi szempontból előnyös megoldás, és a vidéki munkaerő foglalkoztatottsági szintjének emelésében is fontos szerepet játszhat. Előnyeit és hátrányait megvizsgálva szükséges eldönteni azt, hogy az adott gazdaságban mely technológiák bevezetése mutatkozik hosszabb távon fenntartható, költséghatékony, energiatakarékos beruházásnak. Összegzett pozitív környezetvédelmi és gazdasági hatásai miatt várható, hogy ez a megoldás is bekerül a támogatott megújuló energetikai beruházások közé. A könyv további fejezetei a biomassza fent említett hasznosítási módjait, technológiáit tárgyalják, kiegészítve az energetikai növénytermesztéssel és az egyéb, 27
12 nem biomassza alapú megújuló energiaforrások felhasználási lehetőségeinek bemutatásával. A víz energetikai hasznosítása 1.2. ábra A víz energetikai hasznosításának folyamatai A vízenergia hasznosítása nagyobb horderejű beruházással valósítható meg, emellett a hozzá kapcsolódó engedélyezési eljárás is igen hosszú, mivel nemzetközi, szakmai és politikai engedélyezést is igényel. Belpolitikailag is érzékeny terület. Mindezekért várhatóan nem mutat majd lényeges emelkedést az elterjedtsége. Bár mezőgazdasági hasznosítása közvetve, villamosenergia-termelésre megoldható, illetve a vízerőmű építése okán szükségszerűen kialakított csatornák, tározók hasznosak lehetnének a termelők számára, támogatására a felsoroltak miatt nem számíthatunk. Gazdaságokban való használata kis teljesítményű (<100 kw) ún. törpe erőművek formájában valósulhat meg, azonban ennek alkalmazása igen ritka. Ezért ezzel a területtel jelen kiadványban behatóbban nem foglalkozunk. A geotermikus energia hasznosítása 1.3. ábra A földhő energetikai hasznosításának folyamatai 28
13 A geotermikus energia 4 felhasználása egyre elterjedtebb hazánkban. E kifejezés alatt a 30 Celsius-fokot el nem érő hőmérsékletű, felszín alatti vizek hasznosítását értjük. Köztük a hőszivattyús technológiák a legjellemzőbbek. Ezen technológiák az agráriumban igen jól alkalmazhatóak, például növényházak, állattartó telepek, halastavak, hajtató berendezések fűtésére. De alkalmazható például szárításra, konkrét példaként terményszárításra is. Az ebben a technológiában megbújó lehetőségeket még nem aknáztuk ki, további kutatásokkal és fejlesztéssel egyre hatékonyabb, magasabb színvonalú technológiákkal dolgozhatunk majd. Az elterjedést segítheti hosszabb távon, hogy szó eshet az energetikai szempontból kedvező beruházások kivitelezésének, készülékek beszerzésének adókedvezménnyel való támogatásáról is. A napenergia energetikai hasznosítása 1.4. ábra A napsugárzás energetikai hasznosításának folyamatai 4 Bővebben lásd a 8. fejezetben. 29
14 A napenergiáról szintén elmondható, hogy egyremásra jelennek meg a hozzá kapcsolódó fejlesztések 5. Hátránya, hogy rendelkezésre állása nem folyamatos, és jelenleg még igen drága a megvalósítása is, hosszú megtérülési idővel jellemezhető. Várható, hogy az egyre gazdaságosabb technológiák megjelenésével elterjed hazánkban ez a megoldás, a napenergia hasznosításának passzív és aktív módjai egyaránt. Az agráriumban a passzív megoldásokat az üvegházhatáson alapuló hajtató berendezések és szárító berendezések, valamint állattartó telepek, növényházak fűtésére lehet alkalmazni. Ehhez a technológiához nem szükséges külön eszköz, berendezés, inkább az épületek tájolása, kialakítása adja ennek a módszernek az alapját. Az aktív hasznosítás alatt a fototermikus és fotoelektromos eljárásokat értjük. A fototermikus megoldás szerint a napkollektoron folyadékot vagy levegőt áramoltatnak át, és az ily módon felmelegített folyadékot főként melegvíz előállítására használják fel, de alkalmas halastó fűtésére is. A fotovillamos eszközökkel ezzel szemben villamos energiát termelünk, közvetlenül a nap energiájából. A módszerrel 12 vagy 24 voltos egyenfeszültséget kapunk, melyet közvetlenül alkalmazhatunk például világításra, szellőztetésre. Inverteres egység közbeiktatásával akár 220 voltos váltóáramú hálózati fogyasztók is működtethetőek ezzel a megoldással. Azonban a megtermelt hő- és villamos energia tárolása itt is problémákba ütközik, melyet jelenleg fototermikus rendszereknél jól szigetelt tartállyal, fotovillamos megoldásoknál akkumulátorral oldanak meg. Ahogyan a többi megújuló esetében, itt sem az energia megtermelése, hanem a tárolása okoz nehézségeket. 5 Bővebben lásd a 8. fejezetben. 30
15 A szél energetikai hasznosítása A szélenergia hasznosítása hazánkban hirtelen hullámként indult meg, komoly érdeklődés kísérte 6. Azonban mivel hasznosításának buktatóiról nem rendelkezünk megfelelő hazai tapasztalatokkal, elhamarkodott és túlzásba vitt alkalmazása pedig a villamosenergiaellátás biztonságát veszélyeztetné, rendszerszintű korlátot kellett alkalmazni a bevezetéséhez, mely annyit jelent, hogy hazánkban összesen 330 MW-nyi szélerőmű-kapacitás működtetésére és az így megtermelt áram átvételére van lehetőség a 2006 tavaszán életbe lépett intézkedés óta. Mivel támogatott pályázatok preferálták szélerőgépek, szélerőművek létesítését, és a hazai befektetők is felismerték a bennük rejlő lehetőségeket, rövid idő alatt a megengedhető kapacitáskorlát többszörösére érkezett be pályázat. A maximált kapacitást azonban még várhatóan évekig fenntartják, főként a fent említett ellátásbiztonsági okok miatt ábra A szél energetikai hasznosításának folyamatai 6 Bővebben lásd a 8. fejezetben. 31
16 Amennyiben a megvalósítás során pozitív visszajelzések érkeznek, a kockázatok csökkennek, várható a kapacitáskorlát megemelése. Az unióban dinamikus fejlődést mutat ez a technológia, bár hátránya, hogy a szél iránya és sebessége változó, és jelenleg még a megtermelt energia tárolása nehézségekbe ütközik. A ma agrárszektora számára a szél a segítségével előállítható mechanikus energia révén a legfontosabb, azaz a szél energiája munkavégzésre használható. Eszerint vízszivattyúk vagy levegőztető berendezések hajtására alkalmas. Működtethető villamos energia előállítási céllal is, és további lehetőségek rejlenek emellett a kombinált hasznosításban, más megújulókkal együtt való alkalmazásban is. Hosszú távon a csepegtető öntözés jó megoldást jelenthet a fajlagosan nagy értékű kertészeti kultúrák vonatkozásában, mert használatával a megtermelt áru minősége nagymértékben javítható. Előnye az elhanyagolható környezetkárosítás, az alacsony vízveszteség, a pontos vízadagolás és az optimális tápanyagellátás biztosítása. További előny, hogy kisebb teljesítményű szélerőgépek is képesek működtetni a vázolt rendszert. Hátránya, hogy a változó szélerősség miatt az öntözéshez felszínre hozott víz tárolását meg kell oldani. Az energia- és agrárpolitikai irányelvek mentén a kutatás-fejlesztési tevékenység egyre fokozódik, ami azt eredményezi, hogy ezen a területen egyre több innovatív technológia, költséghatékony megoldás jelenik meg a piacon. Javasolható tehát előre felkészülni, mert a vázolt, a megújuló energiák elterjesztését szolgáló célok mellé támogatási intézkedések is felsorakoznak. Ezekről a lehetőségekről a későbbiekben esik szó. 32
17 Hazai és nemzetközi szabályozási és támogatási környezet Az Európai Unió célkitűzései A megújuló energiaforrások arányának növelése központi célként szerepel az Európai Bizottság energiapolitikájában. A megújuló energiaforrások használatával: az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkenthető, a fosszilis energiahordozók kiváltásával csökkenthető az importfüggőség Oroszországtól és a Közel- Kelettől, növelhető az unió gazdasági versenyképessége. Az Európai Unióban a megújuló energiaforrások jelentőségének felismerése és felhasználásuk növelése érdekében tett konkrét lépések már több mint egy évtizedes múltra tekintenek vissza. Az Európai Közösség a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés fontos eszközének tekinti a megújuló erőforrások elterjedésének előmozdítását. Az alábbiakban az Európai Uniónak a megújuló energiaforrások növelése érdekében tett mérföldkő jelentőségű lépései kerülnek bemutatásra. Az első jelentős lépésnek az november 26-án az Európai Bizottság által kiadott ún. Fehér Könyv 7 tekinthető, amelyben az Európai Unió tagállamaiban 2010-re a megújuló energiaforrások 12%-os részesedését tűzte ki célul a belföldi fogyasztásban. Ez az évi arányt (5,3%) figyelembe véve több mint kétszeres növekedést jelentene. A jelenlegi politikák és erőfeszítések mellett 2010-re a megújuló energiaforrások 9%- os részarányának elérése várható. Az 1.1. táblázatban láthatóak a megújuló energiaforrások évi arányai az Európai Unió egyes tagországaira vonatkozóan. 7 COM(97) 599 final: White Paper: Energy for the future renewable sources of energy (Fehér Könyv: Energia a jövőért). 33
18 1.1. táblázat A megújuló energiaforrások évi részesedése a belföldi fogyasztásban, az EU-25 országaiban. Forrás: Európai Bizottság Ország Megújuló energiaforrások aránya (%) Lettország 40,03 Svédország 29,63 Finnország 22,94 Ausztria 21,22 Dánia 13,86 Portugália 12,82 Szlovénia 11,07 Észtország 10,82 Litvánia 8,85 Spanyolország 6,03 Franciaország 6,03 Olaszország 5,80 Görögország 5,66 Lengyelország 5,42 Szlovákia 5,40 Magyarország 5,49 Németország 4,83 Csehország 4,38 Írország 2,74 Hollandia 2,64 Luxemburg 2,42 Egyesült Királyság 1,61 Belgium 1,46 Ciprus 1,06 Málta 0,31 EU-25 6,38 34
19 A közösség egészét tekintve a megújulók aránya az említett évben, 2005-ben csupán 6,38% volt. Az Európai Unió vezetői országai a mutatót figyelembe véve: Lettország (40,03%), Svédország (29,63%), Finnország (22,94%), míg sereghajtói Belgium (1,46%), Ciprus (1,06%), Málta (0,31%). A 2007-ben csatlakozott országok közül Bulgária 9,4%-os, míg Románia 17,8%-os arányt ért el a esztendőben. Következő fontos lépésként a Fehér Könyvben szereplő célérték megvalósítása érdekében szeptember 27-re elkészült az Európa Parlament és az Európai Tanács 2001/77/EK irányelve 8 a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia elterjedésének elősegítésére a belső villamosenergia-piacon. Az irányelv szerint közösségi szinten 2010-re 21%-ot kell elérnie a megújuló energiaforrásokkal termelt villamos energia részarányának. A nemzeti potenciált és lehetőségeket figyelembe véve minden tagállam egyedi célirányzatokat fogadott el. Az irányelv ösztönzi a nemzeti támogatási programok alkalmazását, az adminisztratív korlátok megszüntetését és a távvezeték-hálózat integrációját, továbbá kötelezettséget ír elő, mely szerint a tagállamoknak kérésre származási igazolást kell biztosítaniuk a megújuló energiaforrások termelői részére 9. Az 1.2. táblázat mutatja az Európai Unió 25 tagországában a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia arányát, a évre vonatkozóan. 8 Directive 2001/77/EC of the European Parliament and of the Council of 27 September 2001 on the promotion of electricity produced from renewable energy sources in the internal electricity market. (Európai Parlament és a Tanács 2001/77/EK irányelve szeptember 27. a belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról.) 9 A származási igazolás célja, hogy lehetővé tegye a megújuló energiaforrásokból származó villamos energiát termelők számára, hogy megmutassák, az általuk értékesített villamos energia megújuló energiaforrásokból származik. 35
20 1.2. táblázat A megújuló villamos energia aránya az Európai Unió tagországaiban, 2005-ben. Forrás: Európai Bizottság Ország év (%) évi célkitűzés (%) Dánia 27,3 29,0 Németország 10,8 12,5 Magyarország 4,0 3,6 Finnország 25,4 31,5 Írország 8,0 13,2 Luxemburg 4,0 5,7 Spanyolország 21,6 29,4 Svédország 52,0 55,2 Hollandia 6,5 9,0 Csehország 4,0 8,0 Litvánia* 3,3 7,0 Lengyelország 3,2 7,5 Szlovénia* 29,4 33,6 Egyesült Királyság 4,2 10,0 Belgium 1,9 6,0 Görögország 7,7 20,1 Portugália 28,8 39,0 Ausztria 57,5 78,1 Ciprus* 0,0 6,0 Észtország* 0,7 5,1 Franciaország 14,2 21,0 Olaszország 16,0 25,0 Lettország* 43,9 49,3 Málta* 0,0 5,0 Szlovákia 14,9 31,0 EU-25* 14,5 21,0 * évi adatok 36
Zöldenergia szerepe a gazdaságban
Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető
RészletesebbenMegnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály
Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
RészletesebbenHonvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.
Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése
RészletesebbenA fenntartható energetika kérdései
A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.
RészletesebbenA megújuló energiaforrások környezeti hatásai
A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek
RészletesebbenA MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA
A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének
RészletesebbenMegújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében
Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Ágazat nemzetközi megatrendjei EU országai 5 fő energiapiaci trenddel és folyamattal számolnak levegőszennyezés és a bekövetkező
RészletesebbenA kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése
IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,
RészletesebbenAz energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem
Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen
RészletesebbenA napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató
A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra
RészletesebbenKapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben
Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,
RészletesebbenEnergiatárolás szerepe a jövő hálózatán
Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Horváth Dániel 60. MEE Vándorgyűlés, Mátraháza 1. OLDAL Tartalom 1 2 3 Európai körkép Energiatárolás fontossága Decentralizált energiatárolás az elosztóhálózat oldaláról
RészletesebbenA KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások
RészletesebbenVP Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban. A projekt megvalósítási területe Magyarország.
VP3-4.2.1-4.2.2-18 Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban 1 Pályázat benyújtása Projekt helyszíne A támogatási kérelmek benyújtására 2019. január 2. napjától 2021. január 4. napjáig van
RészletesebbenMegújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében
Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2007. november
RészletesebbenA KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési
RészletesebbenA megújuló energia termelés helyzete Magyarországon
A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2016.
RészletesebbenKlímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon
Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember
RészletesebbenHatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft
Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR
RészletesebbenAjkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.
Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az
RészletesebbenA villamosenergia-termelés szerkezete és jövője
A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,
RészletesebbenK+F lehet bármi szerepe?
Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési
RészletesebbenPályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül
Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni
RészletesebbenMegújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon
Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank
RészletesebbenMAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A
AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFORRÁSOKRA OTKA Workshop ME, GázmG zmérnöki Tanszék 2004. november 4. készült a OTKA T046224 kutatási projekt
RészletesebbenMagyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte
Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár
RészletesebbenA NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az energiapolitika alapjai ELLÁTÁSBIZTONSÁG-POLITIKAI ELVÁRÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MINIMÁLIS KÖLTSÉG ELVE KÖRNYEZETVÉDELEM
RészletesebbenKözép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.
Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,
RészletesebbenMegújuló energia, megtérülő befektetés
Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,
RészletesebbenA JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA
PANNON PELLET Kft. A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PUSZTAMAGYARÓD 2008-04-04 MEGÚJULÓ-ENERGIA POLITIKA, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ÉS TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Dr. Németh Imre államtitkár Miniszterelnöki Hivatal
RészletesebbenNEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás)
NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) Dr. Szerdahelyi György Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium MIÉRT KERÜLT
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenA megújuló energiahordozók szerepe
Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4
RészletesebbenKIHÍVÁSOK, FELADATOK Energiapolitikai elképzelések az EU elvárásokkal összhangban. Dr. Szerdahelyi György
KIHÍVÁSOK, FELADATOK Energiapolitikai elképzelések az EU elvárásokkal összhangban Dr. Szerdahelyi György Az energetika állami szereplői a kormányváltás után 1. A korábbi kormányzat 12+1 minisztériumból
RészletesebbenEnergetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába
Energetikai gazdaságtan Bevezetés az energetikába Az energetika feladata Biztosítani az energiaigények kielégítését környezetbarát, gazdaságos, biztonságos módon. Egy szóval: fenntarthatóan Mit jelent
RészletesebbenZöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból
Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás
RészletesebbenJövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság
Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább
Részletesebben2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu
Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az
RészletesebbenNCST és a NAPENERGIA
SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,
RészletesebbenZöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye
Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.
RészletesebbenAZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 80 final ANNEX 1 AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A
RészletesebbenEnergiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója
Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,
RészletesebbenNemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai
Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.
RészletesebbenÁtalakuló energiapiac
Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?
RészletesebbenA NAPENERGIA FELHASZNÁLÁS ÚJ MOTORJA: A ZÖLDHŐ
A NAPENERGIA FELHASZNÁLÁS ÚJ MOTORJA: A ZÖLDHŐ HORÁNSZKY BEÁTA egyetemi tanársegéd ME GÁZMÉRNÖKI TANSZÉK OTKA Workshop, 2006. készült a OTKA T-046224 kutatási projekt keretében AZ EURÓPAI UNIÓ CÉLKITŰZÉSE...a
RészletesebbenMAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP
MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP 2014-2020 dr. Viski József Helyettes államtitkár Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Irányító Hatóság Európa
RészletesebbenMegújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás
Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Tóth Tamás főosztályvezető Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Magyar Energia Szimpózium 2016 Budapest, 2016. szeptember 22. Az előadás vázlata
RészletesebbenProf. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem
Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,
RészletesebbenEnergiatakarékossági szemlélet kialakítása
Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.
RészletesebbenNyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági
RészletesebbenMEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C
MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát
RészletesebbenZöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.
Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás
RészletesebbenTéli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei
Téli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenKörnyezetvédelmi Főigazgatóság
Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem
RészletesebbenSertéstartó telepek korszerűsítése VP
Sertéstartó telepek korszerűsítése VP2-4.1.1.5-16 A felhívás a mezőgazdasági termelők, a mezőgazdasági termelők egyes csoportjai és a fiatal mezőgazdasági termelők részére az állattartó gazdaságokban a
Részletesebben2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.
2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök
RészletesebbenTelepülési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.
Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable
RészletesebbenA megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon
A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon Dr. Tombor Antal MVM ZRt. Budapest, 2009. május 20 13:30-14:00 A magyar primerenergia-mérleg primer villany 1,2 PJ 0,4% (víz és szél) megújuló 57,0
RészletesebbenMEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.
MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben VP3-4.2.1-4.2.2-18 Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft.
RészletesebbenMegújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében
Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia
RészletesebbenA CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban
A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság
RészletesebbenMEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA
MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fenntartható gazdaság szempontjai
RészletesebbenMegújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata
Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata dr. Matos Zoltán elnök, Magyar Energia Hivatal zoltan.matos@eh.gov.hu Energia másképp II. 2010. március 10. Tartalom 1)
RészletesebbenEnergetikai pályázatok 2012/13
Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság
RészletesebbenA KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN
A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös agrárpolitika (KAP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar
RészletesebbenA biomassza rövid története:
A biomassza A biomassza rövid története: A biomassza volt az emberiség leginkább használt energiaforrása egészen az ipari forradalomig. Még ma sem egyértelmű, hogy a növekvő jólét miatt indult be drámaian
RészletesebbenA NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA
A NAPENERGIA PIACA Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék 2005. 07.07. Készült az OTKA T-046224 kutatási projekt keretében TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA
RészletesebbenAjkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.
Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az
RészletesebbenTóth László A megújuló energiaforrások időszer ű kérdései Fenntartható Jöv ő Konferencia Dunaújváros 2006. május 3. 1
Tóth LászlL szló A megújul juló energiaforrások időszer szerű kérdései Fenntartható Jövő Konferencia Dunaújv jváros 2006. május m 3. 1 Bevezetés Célok Források: alapvető művek Internet: www.lap.hu www.zoldtech.hu
RészletesebbenEurópai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
RészletesebbenHELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B
HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.
RészletesebbenEnergiamenedzsment kihívásai a XXI. században
Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság
RészletesebbenAz enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.
Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI- ÉS FELDOLGOZÓ ÜZEMEK ENERGIAHATÉKONYSÁGÁNAK JAVÍTÁSA VP
MEZŐGAZDASÁGI- ÉS FELDOLGOZÓ ÜZEMEK ENERGIAHATÉKONYSÁGÁNAK JAVÍTÁSA VP5-4.1.6-4.2.3-17 A felhívás lehetőséget teremt kertészeti termesztésre, állattartásra, továbbá élelmiszer-feldolgozásra és borászati
RészletesebbenA magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban
A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában
RészletesebbenA NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie.
SZENT ISTVÁN EGYETEM A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI MTA Budapest, 2011. november 9. GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR KÖRNYEZETIPARI RENDSZEREK INTÉZET Fizika és Folyamatirányítási Tanszék 2103 Gödöllő
RészletesebbenMAGYARORSZÁG ÉS A KÖRNYEZŐ EURÓPAI UNIÓS
MAGYARORSZÁG ÉS A KÖRNYEZŐ EURÓPAI UNIÓS TAGORSZÁGOK MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA RENEWABLE ENERGY USE IN HUNGARY AND IN THE SURROUNDING EU MEMBER STATES Csizmásné Tóth Judit 1 - Poór Judit 2 - Hollósy
RészletesebbenEnergiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása
Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Az NFÜ KEOP-IH helye a Támogatási Intézményrendszerben Szaktárcák -> a feladatkörben érintett miniszterrel egyeztetve Nemzeti
RészletesebbenA Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása
A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenEnergiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök
Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök TARTALOM Energia hordozók, energia nyerés (rendelkezésre állás, várható trendek) Energia termelés
RészletesebbenAgrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében
Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Kapronczai István 52. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6. Az induló állapot Kérdés: Felkészült agrárgazdasággal csatlakoztunk
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester
RészletesebbenUniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium
Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.15. COM(2018) 475 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról Európai Fejlesztési Alap (EFA): a kötelezettségvállalások,
RészletesebbenMEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében.
MEE Szakmai nap 2008. Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében. Hatvani György az Igazgatóság elnöke A hazai erőművek beépített teljesítőképessége
RészletesebbenA HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA
A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA Kaderják Péter Budapesti Corvinus Egyetem 2009 április 2. 2 MI INDOKOLHATJA A MEGÚJULÓ SZABÁLYOZÁST? Szennyezés elkerülés Legjobb megoldás: szennyező adóztatása
RészletesebbenA8-0392/286. Adina-Ioana Vălean a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében
10.1.2018 A8-0392/286 286 63 a preambulumbekezdés (új) (63a) A fejlett bioüzemanyag-fajták várhatóan fontos szerepet játszanak majd a légi közlekedés üvegházhatásúgázkibocsátásának csökkentésében, ezért
RészletesebbenAktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat
RészletesebbenKözlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita
Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív
RészletesebbenKörnyezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29
Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Mi várható 2012-ben? 1331/2012. (IX. 7.) Kormányhatározat alapján Operatív programok közötti
RészletesebbenTájékoztató. A pályázati kiírás elsősorban az baromfitartó gazdaságok telephelyeinek korszerűsítésére irányul.
Tájékoztató Tájékoztatjuk tisztelt Partnereinket, Ügyfeleinket, hogy megjelent a Baromfitartó telepek korszerűsítése pályázati felhívás! A pályázati kiírás elsősorban az baromfitartó gazdaságok telephelyeinek
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.17. COM(2017) 242 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD)
RészletesebbenA zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei
A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere
RészletesebbenA hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén
A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.
RészletesebbenAz új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár
Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika
Részletesebben