1. HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TRENDEK A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TERÜLETÉN Chlepkó Tamás Takács Sándor

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TRENDEK A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TERÜLETÉN Chlepkó Tamás Takács Sándor"

Átírás

1 1. HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TRENDEK A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TERÜLETÉN Chlepkó Tamás Takács Sándor Ez a kiadvány az agráriumban tevékenykedők számára készült azzal a céllal, hogy összefoglalja a megújuló energiaforrások előállítási és hasznosítási lehetőségeit a mezőgazdaságban. A világ egyre növekvő energiaigényét döntő részben a fosszilis energiaforrások (például szén, olaj, földgáz) fedezik, amelyek azonban egyre korlátozottabb mértékben állnak rendelkezésre, valamint kitermelésük és használatuk a környezet szenynyezésével jár. Egyre sürgetőbb tehát olyan energiaforrások bevonása, amelyeknek fő jellemzője megújuló képességük, vagy korlátlan mennyiségben való rendelkezésre állásuk, és környezetbarát felhasználhatóságuk. Jelenleg ugyan az ezekből a forrásokból nyert, úgynevezett zöldenergia aránya alacsony a fosszilis energia mennyiségéhez képest, de térhódítása az elkövetkezendő évtizedekben egyértelműen bekövetkezik a fosszilis források beszűkülésével és a környezeti problémák előtérbe helyeződésével. Jelen fejezet összegezni kívánja, hogy milyen folyamatok zajlanak az Európai Unióhoz hazánkat megelőzően csatlakozott tagállamokban, melyek a Magyarországot jellemző aktuális trendek és technológiák, illetve milyen szabályozási és támogatási környezet övezi ezeket a folyamatokat. Átfogó képet ad a lehetséges alkalmazási területekről, hogy segítséget nyújtson elsősorban a hazai gazdaságok, gazdálkodók számára. 17

2 A megújuló energiák alkalmazásának hazai és nemzetközi trendjei Hazánk 2004-es csatlakozása az Európai Unióhoz merőben új kereteket teremtett a hazai agrár- és energiapolitika területén, nem változtatott, nem változtathatott azonban azokon a környezetváltozást befolyásoló tényezőkön, gazdaságpolitikai trendeken, melyek közös szabályozás létrehívását tették szükségessé. Ennek a szabályozásnak az unió összes tagállama, így Magyarország is az alanya, és a gazdaságunk minden szektora, a termelés és fogyasztás minden fázisának képviselője érintett. Ezért közös cél, nemzetgazdasági és egyben magánérdek, hogy idomulva az előírásokhoz, egyúttal élve a lehetőségekkel megtaláljuk a fenntarthatóság és a fejlődés útját. Ez azonban olyan kihívásokat hozhat, melyekkel gyakran nehéz megbirkózni. A megszokottól eltérő, új technológiáktól való idegenkedés hátráltathatja azok megismerését, bevezetését, az információhiány mellett az újdonságra való áttéréssel járó beruházás szükségessége is visszatartó hatású. Az elkövetkező tíz évben az Európai Unió országai öt fő energiapiaci trenddel, folyamattal számolnak. Az energiaigények növekedését, az egyre erősödő környezetvédelmi célkitűzéseket, a fosszilis (hagyományos) energiahordozók végességét, a nukleáris energia negatív társadalmi megítélését és hosszabb távon olcsóbb energiaárakat jeleznek előre. Tény, hogy globális felelősség az energiatakarékosság, számolni kell azzal, hogy a föld energiafogyasztása az elkövetkező ötven évben akár ötszörösére is növekedhet. A fejlődő országokban a fejlődéssel természetesen együtt járó folyamat az egyre több és több energia használata, de a legfejlettebb országokban sem prognosztizálható csökkenés. Sőt a luxuséletmód újabb és újabb energiafogyasztókat teremt, kapcsol be a hálózatba. A megújuló energiaforrások egyre növekvő használatára ösztönzi a kék bolygó országait a levegőszeny- 18

3 nyezés és az ennek eredményeként bekövetkező üvegházhatás visszaszorítása. Az alternatív energiaforrások alkalmazása (amellett, hogy elsődleges környezetvédelmi cél) gazdasági haszonnal is járhat. De hogyan? A fejlett országok 1997-ben az ún. Kiotói Egyezmény keretében elkötelezték magukat, hogy 2008-tól szén-dioxid-kibocsátásukat átlagosan 8%-kal csökkentik az 1990-es állapotokhoz képest. Ez a vállalás egy új fogalmat eredményezett, az ún. emisszió-kereskedelmet, amely alatt a szén-dioxid-kibocsátási kvótáknak az egyes országok közötti kereskedelmét értjük. Azon országok, melyek könnyen teljesítik az előírást, a fennmaradó kvótáikat aukciók keretében értékesíthetik. Hazánk teljes kvótájának 1,5%-ával gazdálkodhat ilyen módon. A káros anyagok kibocsátásáért leginkább a lakossági célú fogyasztás és az ipari felhasználók tehetők felelőssé. Az agrárszektor energiahordozónkénti széndioxid-kibocsátása alacsonynak mondható, a 2005-ös mérések szerint még a gáz- és tüzelőolaj tekintetében sem éri el az 1000 kt-t évenként, amely az elhanyagolható mennyiség legfelső határát jelzi. Az utóbbi évtizedben a mezőgazdasági termelés csökkenésével alakulhatott ki ez a kedvező érték, miszerint a mezőgazdaság energiafelhasználása 1988-tól 2004-ig 7,5%-ról 3,5%-ra esett vissza az összes nemzetgazdasági ág tekintetében. Az energiaszektor szemléletváltásának előidézője az a tény is, hogy a fosszilis energiahordozók közül a kőolajra még megközelítőleg 50 évig (EU: 8 év), a földgázra 40 évig (EU: 20 év), LNG (Liquid Natural Gas folyékony földgáz) használata esetén évig számíthatunk a jelenlegi kőolajmezők tartalékainak ismeretében. Hazánkban a kőolaj elfogyhat 2030-ra, a földgáz szintje kritikusan alacsonyra csökkenhet. Ez az egyik indoka annak, hogy a hagyományos energiaforrásokat olyan újakkal váltjuk fel, melyek szinte korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre, és amelyekkel importfüggőségünk csökkenését is elérhetjük. Ez a folyamat az unió más tagállamaiban már látható- 19

4 an jelentkezik. Az EurObserv ER 2006-os jelentése szerint 2005-ben az unióban a közvetlenül felhasználható megújuló energiaforrások 66,1%-át a biomassza, 22,2%-át a vízenergia, 5,5%-át a geotermikus, valamint szintén 5,5%-át a szélenergia adta. A napenergia részaránya 0,7%-ot ért el. A jelenlegi legfejlettebb technológiákkal a biomaszsza és a szélenergia alkalmazásában találkozhatunk, de sikerekkel biztatnak a napenergia fejlesztésének eredményei is. A folyamatos kutatásoknak, a legköltséghatékonyabb megoldások kimunkálásának fő ösztönzője az elkerülhetetlen környezeti változások mellett az unió vonatkozó irányelve, mely szerint a megújuló energiaforrások részarányának az összenergia-termelés vonatkozásában 12%-ra, a villamosenergia-termelés tekintetében pedig 21%-ra kell emelkednie 2010-re. A 2020-ra előirányzott célérték az összes megújuló energiahordozó felhasználására vonatkozóan 20%. A negyedik előre látható trend az atomenergia használatának elterjedése, amit hazánkban erős társadalmi ellenállás jellemez. Pedig a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentésének egyik alternatívája a megújulókkal szemben a nukleáris energiaforrások használata. Előnye, hogy technológiája fejlettebb, mint az alternatív energiahordozók még kutatásra, hatékonyságnövelésre szoruló alkalmazásai. Azonban veszélyei és különösen hazánkban a közelmúlt ehhez köthető szomorú tapasztalatai olyan mértékű társadalmi ellenállást váltottak ki, mely elodázhatja további atomerőművek építésének vagy akár csak a meglévők fejlesztésének tervét. Viszont a nukleáris energia térhódítása hosszabb távon elkerülhetetlennek látszik, 2020-ra a primerenergia-termelés 44%-át ez a technológia fogja adni az előrejelzések szerint. A nukleáris energia ellenzése leginkább hazánkban megfigyelhető jelenség. Ezzel szemben az uniós országok többségében, a volt vasfüggöny másik oldalán, erősen terjed az atomreaktorok által generált áram jelentősé- 20

5 ge. Ennek bővebb tárgyalása azonban nem tartozik az agrárium vállalkozóinak szánt kötet sorai közé. Az ötödik és egyben utolsó trend a jövőre nézve az energiaárak csökkenése lehet. Ez a mesterségesen nyomott árak irányából éppen az uniós árszínvonal felé tartó hazai kis- és nagyfogyasztók számára meglepően hangozhat. Azonban mégis megvalósítható, ha a csökkenést nem kizárólag az energiaárak apadásának eredményeként képzeljük el. Az adott időszakra vonatkoztatott összenergia költségeit is csökkenthetjük, például az energiatermelés hatékonyságának növelésével vagy a szállítás és az elosztás költségeinek apasztásával, melyek hosszabb távon az energiaárak csökkenéséhez vezetnek. Az energiaellátás logisztikai optimalizálásának irányába mutat az unió azon célkitűzése is, hogy a centrálisan elhelyezkedő, magas kapacitású (több 100 MW) erőművek helyett a helyi, magasabb hatásfokkal működő, kisebb kapacitású (néhány 10 MW) erőműveket kell preferálni, ahol helyi elosztóhálózatok működnek, és a szállítási veszteség 0 2%-ig minimalizálható. A villamos energia decentralizáltságának (központoktól való függetlenségének) mértéke 10%-os volt 2002-ben, melyet 2010-re 18%-ra terveznek emelni. Ez a hazai agrárium számára nagy lehetőségeket rejt, hiszen a decentralizáltan elhelyezkedő, kisebb teljesítményű, de a helyi igényeket kielégítő kisebb vegyes tüzelésű erőművek költséghatékony kiszolgálása a helyi termelők feladata lehet. A Magyarországon tapasztalható változások sokban hasonlítanak az unióban zajló folyamatokhoz. Ennek alapja a közös szabályozási keret, azonos kvóták megléte, a különbségeket pedig az eltérő természetföldrajzi adottságok és egyéb jellemzők indokolják. Hazánkban is elkerülhetetlen a már napjainkban sem jelentős mennyiségű fosszilis energiaforrások kimerülése, és bár országunk nem tartozik a legtöbb károsanyag-kibocsátást felmutató nemzetek közé a környezetszennyezés globális problematikájának meg- 21

6 oldásában nekünk is részt kell vállalnunk. A nemzetközi trendeket figyelve Magyarországon viszonylag alacsony az egy főre eső energiafelhasználás az EU-ban nálunk a legalacsonyabb, viszont energiaforrásainkat meglehetősen rossz hatékonysággal hasznosítjuk. Ezért a hazai energiapolitika irányvonalai a megújuló energiaforrások egyre szélesebb körű elterjesztése felé mutatnak, kiegészülve a hatékonyság, az energiatakarékosság és a környezettudatosság fejlesztésének elvével. Az energiapiac liberalizációja, az importfüggőség csökkentése, a régi erőművek korszerűsítése, valamint környezetbarát technológiák alkalmazása tartozik a főbb elvek közé. Az importfüggőség csökkentésének egyik oka az az előrejelzés, mely szerint az unió ra a tagállamokon kívüli országokból fogja importálni az energiaszükséglete 70%-át. Ez Magyarországon a jelenlegi 72% feletti értékről 80% fölé fog emelkedni. Hazánkban a jelenlegi 11 mtoe 1 energiatermelés 9 mtoe-re való csökkenése várható 2020-ra, míg a napjainkban mérhető összes energiafelhasználás amely 25 mtoe 2020-ra mtoe-re nő az előrejelzések szerint. Ezért hazánk vállalta, hogy a megújulókkal termelt villamos energia mennyiségét 2010-re 3,6%-ra emeli. Ezt a vállalást már 2005-ben túlteljesítette az ország, amikor elértük a 4%-os részarányt. A megújuló energiák teljes hazai éves potenciálja kisebb, megközelítőleg a felére tehető, mint az ország éves primerenergia-felhasználása, ezért nem alapozhatunk még hosszú távon sem a jelenlegi energiahordozók megújulókkal történő teljes kiváltására. A megoldás a hagyományos és új technológiák, a foszszilis és alternatív energiahordozók együttes, hatékony használatában rejlik, melynek bevezetésében és elter- 1 Mtoe: Millió tonna olajegyenérték (mértékegység). 1 tonna olajegyenérték (toe) = 41862,86 MJ = 11,62857 MWh. 1 tonna olajegyenérték 1 tonna kőolajéval megegyező (42,6 kj/kg) fűtőértékű üzemanyagnak felel meg. 22

7 jesztésében kiemelkedő szerepe lesz az agrárium hazai képviselőinek. A megújuló energiaforrások alkalmazásának technológiái Magyarország több régiójában a mezőgazdaság a gazdasági élet meghatározó szegmensének tekinthető. Ezért e térségek lakossága, gazdálkodói különösen nehéz helyzetbe kerültek főként az unióban jelentkező élelmiszer-túltermelési válság, az intervenciós árak megszüntetése és a mezőgazdasági művelésből kivonandó területek miatt. Az ilyen térségek gazdálkodói vagy a csatlakozással együtt járó támogatásokkal próbálják fenntartani gazdaságaikat, pótolni a kieső jövedelmeket, vagy új, szintén támogatott szektorok felé próbálnak fordulni. A vidéki térségek jövedelemszerzési lehetőségeinek bővítésében az utóbbi időben a turizmussal, helyi mesterségekkel összefüggő akciók nyertek teret. Ez azonban nem jelent minden esetben megoldást a rurális térségekben a mezőgazdaság átalakulását megsínylő lakosok, gazdálkodók számára. A biomassza energetikai hasznosítása A biomassza kifejezés az energetikailag hasznosítható növényeket, terméseket, melléktermékeket, növényi és állati hulladékokat jelenti. Három csoportra szokás osztani. Az elsődleges biomassza alatt a teljes természetes vegetációt értjük. A másodlagos biomassza az állatvilág, illetve az állattenyésztés fő- és melléktermékeit, hulladékait, míg a harmadlagos biomassza a feldolgozóipar és az emberi életműködés melléktermékeit jelenti. Az agrárium számára az első és legjobban alkalmazható lehetőség a mezőgazdasági termelésből kivont területek, a megtermelt, de felesleggé vált növények, melléktermékek és hulladékok energetikai célú hasznosítása. 23

8 1.1. ábra A biomassza energetikai hasznosításának folyamatai 2 A biomassza forrása és felhasználásának módja igen változatos képet mutat (1.1. ábra). A hasznosítási módok közül a világszerte legelterjedtebbek manapság a folyékony bioüzemanyagok a bioetanol és a biodízel, a biogáz, és a szilárd tüzelőanyagok apríték, pellet, brikett előállítása és energetikai hasznosítása. Ezek felhasználása alapvetően három módon történhet. Egyrészt robbanómotorok hajtására a folyékony üzemanyagok esetében. Másrészt villamos energia termelésére, amire tipikus példa a biomasszával fűtött erőművek mellett a biogázzal üzemeltetett gázmotorral történő villamosenergia-termelés. Ebben az esetben gazdasági szempontból ajánlott a folyamat során termelődő 2 Lásd bővebben a 2., 4., 5. és 7. fejezetben. 24

9 ún. hulladékhőt is hasznosítani. A harmadik nagy kategória pedig a hőenergia előállítása, magyarul a fűtés, amelyre a szilárd tüzelőanyagféleségeket használjuk leginkább. Itt megjegyzendő, hogy például Svédországban már van működő példa a biogáz hálózatba való bekapcsolására és fűtésre való használatára is. Hazánkban a mező- és erdőgazdálkodás megújuló energiaforrásokat termelő képessége többszöröse a szektor saját energiaszükségletének, melyet jelenleg legnagyobb részben fosszilis energiahordozókból fedez. A lehetőség több módon is kínálkozik arra, hogy a költségcsökkentés és az energiahatékonyság érdekében az agrárium többfunkcióssá, a növénytermesztés és állattenyésztés mellett energiatermelő szektorrá is váljon. Magyarországon a termelés alól kivont területek nagyságát összesen egymillió hektárra becsülik. Olyan uniós szabály eredménye ez, mellyel sok gazda nem értett, nem ért egyet. Pedig ha a mezőgazdasági statisztikákat vizsgáljuk, azt tapasztalhatjuk, hogy ben 4,5 millió hektárnyi szántóterületből összesen 3,6 millió hektár területen termelték meg a legfontosabb növényeket. Bőven akadnak tehát olyan, mezőgazdasági szempontból kevésbé értékes területek és árterek, ahol lehetőség nyílhat az energianövények termesztésére 3. A tervek szerint az ilyen irányú váltás gazdasági fejlődést hozhat az elmaradott mezőgazdasági térségeknek, kiváltképpen ha bevezetése kiegészül támogatásokkal is, melyek várhatóan a termőhelyi adottságokat figyelembe vevő, kisebb energiaigényű kultúrák termesztését preferálják majd. Magyarországot a környezeti, éghajlati és talajadottságai kiválóan alkalmassá teszik energianövények termesztésére, ezért ez a terület kiemelt figyelmet érdemel. A gazdálkodó megtermeli és energiahordozóként értékesíti az energiaültetvényén nevelt fát és 3 Erről bővebben lásd a 6. fejezetet. 25

10 energiafüvet, például egy vegyes tüzelésű erőmű számára. Már jelenleg is több hazai erőműben alkalmazzák a biomassza-tüzelést, például a Pécsi Erőműben (49 MW), a Kazincbarcikai Erőműben (30 MW) és az Ajkai Erőműben (20 MW). A vegyes tüzelésre állt át a Tiszapalkonyai és Mátrai Erőmű, azaz a szén mellett tűzifát és egyéb mezőgazdasági melléktermékeket is felhasználnak. A biogáztermelés magas beruházási költségigénye ellenére, a villamos áram garantált átvételi árának köszönhetően, az igénybe vehető támogatásokkal együtt szintén gazdaságos energetikai vállalkozást jelenthet az olcsó alapanyagot biztosítani tudó nagyobb gazdaságok vagy társaságok számára. Ezen a területen Németország vezető szerepet tölt be, ahol jelenleg kb biogázüzem működik, és néhány éven belül ennek a megháromszorozódásával számolnak. Fontos megemlíteni, hogy a bioüzemanyag-termelés a kezdeti nagy lelkesedés után megtorpanni látszik. Az energetikai célú biomassza-termelés, tehát a hagyományos szántóföldi növénykultúrák energetikai célú termesztése és a lágy vagy fás szárú energiaültetvény létesítése csökkenti az élelem termelésére használható termőföld területének nagyságát. Egészen a legutóbbi időkig az EU-nak ez is volt a célja az élelmiszer túltermeléséből adódóan, azonban 2008-ra megváltozni látszik a helyzet. Főképpen a fejlődő országok növekvő fizetőképes keresletének, valamint az USA és az EU bioetanol- és biodízel-programjának köszönhetően jelentősen megemelkedett az élelmiszerek világpiaci ára. Különösen igaz ez a bioetanol esetében, ahol valószínűleg nem is várható jelentősebb változás, amíg a mezőgazdasági melléktermékek cellulóztartalmának hasznosítását lehetővé tevő, ún. második generációs technológiák általánossá nem válnak. A biohajtóanyagok előállítására és az azt körülvevő gazdasági folyamatokra jó példát szolgáltat az USA biodízel- és bioetanol-programja. Itt ugyanis a gabona- 26

11 export nagyobb része kedvezményes vagy segély célú készletfelvásárlásként működött, segítve a termelőket, csökkentve az exporttal a hazai készleteket. Így azonban a folyamatokat nem a valós piaci trendek irányították. Amikor bioüzemanyagok előállítására váltottak amely az államnak és a termelőknek is egyaránt kedvező volt, az USA belpiacán a feleslegek megszűntek, a gazdák biztos felvásárlókapacitás számára termeltek, új felvevőpiacok jelentek meg, melyek megemelték az árakat. Mindezzel viszont az állattenyésztők rosszul jártak, hiszen akik nem saját földjeiken termelték meg az állataiknak szükséges takarmányt, csak jelentősen drágábban jutottak hozzá, és ez versenyhátrányba kényszerítette őket nemzetközi vetélytársaikkal szemben. Az amerikai példa tanulsága, hogy a megújuló energiaforrások elterjesztését kellő körültekintéssel, megelőző elemzésekkel érdemes megalapozni, hiszen az egyik szektor fejlesztése hiábavaló, ha a másik rovására megy. Ezt az egyes megújuló energiákra építő gazdaságokban is érdemes figyelembe venni, azaz a bevezetés előtt pontos elemzéseket kell készíteni, megtérülési, költséghatékonysági szempontok, illetve a vonatkozó szabályozás körültekintő alkalmazásával. A biomassza energetikai hasznosításának előnye, hogy racionalizálja a földhasznosítást, erdősítést eredményez, környezetvédelmi szempontból előnyös megoldás, és a vidéki munkaerő foglalkoztatottsági szintjének emelésében is fontos szerepet játszhat. Előnyeit és hátrányait megvizsgálva szükséges eldönteni azt, hogy az adott gazdaságban mely technológiák bevezetése mutatkozik hosszabb távon fenntartható, költséghatékony, energiatakarékos beruházásnak. Összegzett pozitív környezetvédelmi és gazdasági hatásai miatt várható, hogy ez a megoldás is bekerül a támogatott megújuló energetikai beruházások közé. A könyv további fejezetei a biomassza fent említett hasznosítási módjait, technológiáit tárgyalják, kiegészítve az energetikai növénytermesztéssel és az egyéb, 27

12 nem biomassza alapú megújuló energiaforrások felhasználási lehetőségeinek bemutatásával. A víz energetikai hasznosítása 1.2. ábra A víz energetikai hasznosításának folyamatai A vízenergia hasznosítása nagyobb horderejű beruházással valósítható meg, emellett a hozzá kapcsolódó engedélyezési eljárás is igen hosszú, mivel nemzetközi, szakmai és politikai engedélyezést is igényel. Belpolitikailag is érzékeny terület. Mindezekért várhatóan nem mutat majd lényeges emelkedést az elterjedtsége. Bár mezőgazdasági hasznosítása közvetve, villamosenergia-termelésre megoldható, illetve a vízerőmű építése okán szükségszerűen kialakított csatornák, tározók hasznosak lehetnének a termelők számára, támogatására a felsoroltak miatt nem számíthatunk. Gazdaságokban való használata kis teljesítményű (<100 kw) ún. törpe erőművek formájában valósulhat meg, azonban ennek alkalmazása igen ritka. Ezért ezzel a területtel jelen kiadványban behatóbban nem foglalkozunk. A geotermikus energia hasznosítása 1.3. ábra A földhő energetikai hasznosításának folyamatai 28

13 A geotermikus energia 4 felhasználása egyre elterjedtebb hazánkban. E kifejezés alatt a 30 Celsius-fokot el nem érő hőmérsékletű, felszín alatti vizek hasznosítását értjük. Köztük a hőszivattyús technológiák a legjellemzőbbek. Ezen technológiák az agráriumban igen jól alkalmazhatóak, például növényházak, állattartó telepek, halastavak, hajtató berendezések fűtésére. De alkalmazható például szárításra, konkrét példaként terményszárításra is. Az ebben a technológiában megbújó lehetőségeket még nem aknáztuk ki, további kutatásokkal és fejlesztéssel egyre hatékonyabb, magasabb színvonalú technológiákkal dolgozhatunk majd. Az elterjedést segítheti hosszabb távon, hogy szó eshet az energetikai szempontból kedvező beruházások kivitelezésének, készülékek beszerzésének adókedvezménnyel való támogatásáról is. A napenergia energetikai hasznosítása 1.4. ábra A napsugárzás energetikai hasznosításának folyamatai 4 Bővebben lásd a 8. fejezetben. 29

14 A napenergiáról szintén elmondható, hogy egyremásra jelennek meg a hozzá kapcsolódó fejlesztések 5. Hátránya, hogy rendelkezésre állása nem folyamatos, és jelenleg még igen drága a megvalósítása is, hosszú megtérülési idővel jellemezhető. Várható, hogy az egyre gazdaságosabb technológiák megjelenésével elterjed hazánkban ez a megoldás, a napenergia hasznosításának passzív és aktív módjai egyaránt. Az agráriumban a passzív megoldásokat az üvegházhatáson alapuló hajtató berendezések és szárító berendezések, valamint állattartó telepek, növényházak fűtésére lehet alkalmazni. Ehhez a technológiához nem szükséges külön eszköz, berendezés, inkább az épületek tájolása, kialakítása adja ennek a módszernek az alapját. Az aktív hasznosítás alatt a fototermikus és fotoelektromos eljárásokat értjük. A fototermikus megoldás szerint a napkollektoron folyadékot vagy levegőt áramoltatnak át, és az ily módon felmelegített folyadékot főként melegvíz előállítására használják fel, de alkalmas halastó fűtésére is. A fotovillamos eszközökkel ezzel szemben villamos energiát termelünk, közvetlenül a nap energiájából. A módszerrel 12 vagy 24 voltos egyenfeszültséget kapunk, melyet közvetlenül alkalmazhatunk például világításra, szellőztetésre. Inverteres egység közbeiktatásával akár 220 voltos váltóáramú hálózati fogyasztók is működtethetőek ezzel a megoldással. Azonban a megtermelt hő- és villamos energia tárolása itt is problémákba ütközik, melyet jelenleg fototermikus rendszereknél jól szigetelt tartállyal, fotovillamos megoldásoknál akkumulátorral oldanak meg. Ahogyan a többi megújuló esetében, itt sem az energia megtermelése, hanem a tárolása okoz nehézségeket. 5 Bővebben lásd a 8. fejezetben. 30

15 A szél energetikai hasznosítása A szélenergia hasznosítása hazánkban hirtelen hullámként indult meg, komoly érdeklődés kísérte 6. Azonban mivel hasznosításának buktatóiról nem rendelkezünk megfelelő hazai tapasztalatokkal, elhamarkodott és túlzásba vitt alkalmazása pedig a villamosenergiaellátás biztonságát veszélyeztetné, rendszerszintű korlátot kellett alkalmazni a bevezetéséhez, mely annyit jelent, hogy hazánkban összesen 330 MW-nyi szélerőmű-kapacitás működtetésére és az így megtermelt áram átvételére van lehetőség a 2006 tavaszán életbe lépett intézkedés óta. Mivel támogatott pályázatok preferálták szélerőgépek, szélerőművek létesítését, és a hazai befektetők is felismerték a bennük rejlő lehetőségeket, rövid idő alatt a megengedhető kapacitáskorlát többszörösére érkezett be pályázat. A maximált kapacitást azonban még várhatóan évekig fenntartják, főként a fent említett ellátásbiztonsági okok miatt ábra A szél energetikai hasznosításának folyamatai 6 Bővebben lásd a 8. fejezetben. 31

16 Amennyiben a megvalósítás során pozitív visszajelzések érkeznek, a kockázatok csökkennek, várható a kapacitáskorlát megemelése. Az unióban dinamikus fejlődést mutat ez a technológia, bár hátránya, hogy a szél iránya és sebessége változó, és jelenleg még a megtermelt energia tárolása nehézségekbe ütközik. A ma agrárszektora számára a szél a segítségével előállítható mechanikus energia révén a legfontosabb, azaz a szél energiája munkavégzésre használható. Eszerint vízszivattyúk vagy levegőztető berendezések hajtására alkalmas. Működtethető villamos energia előállítási céllal is, és további lehetőségek rejlenek emellett a kombinált hasznosításban, más megújulókkal együtt való alkalmazásban is. Hosszú távon a csepegtető öntözés jó megoldást jelenthet a fajlagosan nagy értékű kertészeti kultúrák vonatkozásában, mert használatával a megtermelt áru minősége nagymértékben javítható. Előnye az elhanyagolható környezetkárosítás, az alacsony vízveszteség, a pontos vízadagolás és az optimális tápanyagellátás biztosítása. További előny, hogy kisebb teljesítményű szélerőgépek is képesek működtetni a vázolt rendszert. Hátránya, hogy a változó szélerősség miatt az öntözéshez felszínre hozott víz tárolását meg kell oldani. Az energia- és agrárpolitikai irányelvek mentén a kutatás-fejlesztési tevékenység egyre fokozódik, ami azt eredményezi, hogy ezen a területen egyre több innovatív technológia, költséghatékony megoldás jelenik meg a piacon. Javasolható tehát előre felkészülni, mert a vázolt, a megújuló energiák elterjesztését szolgáló célok mellé támogatási intézkedések is felsorakoznak. Ezekről a lehetőségekről a későbbiekben esik szó. 32

17 Hazai és nemzetközi szabályozási és támogatási környezet Az Európai Unió célkitűzései A megújuló energiaforrások arányának növelése központi célként szerepel az Európai Bizottság energiapolitikájában. A megújuló energiaforrások használatával: az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkenthető, a fosszilis energiahordozók kiváltásával csökkenthető az importfüggőség Oroszországtól és a Közel- Kelettől, növelhető az unió gazdasági versenyképessége. Az Európai Unióban a megújuló energiaforrások jelentőségének felismerése és felhasználásuk növelése érdekében tett konkrét lépések már több mint egy évtizedes múltra tekintenek vissza. Az Európai Közösség a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés fontos eszközének tekinti a megújuló erőforrások elterjedésének előmozdítását. Az alábbiakban az Európai Uniónak a megújuló energiaforrások növelése érdekében tett mérföldkő jelentőségű lépései kerülnek bemutatásra. Az első jelentős lépésnek az november 26-án az Európai Bizottság által kiadott ún. Fehér Könyv 7 tekinthető, amelyben az Európai Unió tagállamaiban 2010-re a megújuló energiaforrások 12%-os részesedését tűzte ki célul a belföldi fogyasztásban. Ez az évi arányt (5,3%) figyelembe véve több mint kétszeres növekedést jelentene. A jelenlegi politikák és erőfeszítések mellett 2010-re a megújuló energiaforrások 9%- os részarányának elérése várható. Az 1.1. táblázatban láthatóak a megújuló energiaforrások évi arányai az Európai Unió egyes tagországaira vonatkozóan. 7 COM(97) 599 final: White Paper: Energy for the future renewable sources of energy (Fehér Könyv: Energia a jövőért). 33

18 1.1. táblázat A megújuló energiaforrások évi részesedése a belföldi fogyasztásban, az EU-25 országaiban. Forrás: Európai Bizottság Ország Megújuló energiaforrások aránya (%) Lettország 40,03 Svédország 29,63 Finnország 22,94 Ausztria 21,22 Dánia 13,86 Portugália 12,82 Szlovénia 11,07 Észtország 10,82 Litvánia 8,85 Spanyolország 6,03 Franciaország 6,03 Olaszország 5,80 Görögország 5,66 Lengyelország 5,42 Szlovákia 5,40 Magyarország 5,49 Németország 4,83 Csehország 4,38 Írország 2,74 Hollandia 2,64 Luxemburg 2,42 Egyesült Királyság 1,61 Belgium 1,46 Ciprus 1,06 Málta 0,31 EU-25 6,38 34

19 A közösség egészét tekintve a megújulók aránya az említett évben, 2005-ben csupán 6,38% volt. Az Európai Unió vezetői országai a mutatót figyelembe véve: Lettország (40,03%), Svédország (29,63%), Finnország (22,94%), míg sereghajtói Belgium (1,46%), Ciprus (1,06%), Málta (0,31%). A 2007-ben csatlakozott országok közül Bulgária 9,4%-os, míg Románia 17,8%-os arányt ért el a esztendőben. Következő fontos lépésként a Fehér Könyvben szereplő célérték megvalósítása érdekében szeptember 27-re elkészült az Európa Parlament és az Európai Tanács 2001/77/EK irányelve 8 a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia elterjedésének elősegítésére a belső villamosenergia-piacon. Az irányelv szerint közösségi szinten 2010-re 21%-ot kell elérnie a megújuló energiaforrásokkal termelt villamos energia részarányának. A nemzeti potenciált és lehetőségeket figyelembe véve minden tagállam egyedi célirányzatokat fogadott el. Az irányelv ösztönzi a nemzeti támogatási programok alkalmazását, az adminisztratív korlátok megszüntetését és a távvezeték-hálózat integrációját, továbbá kötelezettséget ír elő, mely szerint a tagállamoknak kérésre származási igazolást kell biztosítaniuk a megújuló energiaforrások termelői részére 9. Az 1.2. táblázat mutatja az Európai Unió 25 tagországában a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia arányát, a évre vonatkozóan. 8 Directive 2001/77/EC of the European Parliament and of the Council of 27 September 2001 on the promotion of electricity produced from renewable energy sources in the internal electricity market. (Európai Parlament és a Tanács 2001/77/EK irányelve szeptember 27. a belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról.) 9 A származási igazolás célja, hogy lehetővé tegye a megújuló energiaforrásokból származó villamos energiát termelők számára, hogy megmutassák, az általuk értékesített villamos energia megújuló energiaforrásokból származik. 35

20 1.2. táblázat A megújuló villamos energia aránya az Európai Unió tagországaiban, 2005-ben. Forrás: Európai Bizottság Ország év (%) évi célkitűzés (%) Dánia 27,3 29,0 Németország 10,8 12,5 Magyarország 4,0 3,6 Finnország 25,4 31,5 Írország 8,0 13,2 Luxemburg 4,0 5,7 Spanyolország 21,6 29,4 Svédország 52,0 55,2 Hollandia 6,5 9,0 Csehország 4,0 8,0 Litvánia* 3,3 7,0 Lengyelország 3,2 7,5 Szlovénia* 29,4 33,6 Egyesült Királyság 4,2 10,0 Belgium 1,9 6,0 Görögország 7,7 20,1 Portugália 28,8 39,0 Ausztria 57,5 78,1 Ciprus* 0,0 6,0 Észtország* 0,7 5,1 Franciaország 14,2 21,0 Olaszország 16,0 25,0 Lettország* 43,9 49,3 Málta* 0,0 5,0 Szlovákia 14,9 31,0 EU-25* 14,5 21,0 * évi adatok 36

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az energiapolitika alapjai ELLÁTÁSBIZTONSÁG-POLITIKAI ELVÁRÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MINIMÁLIS KÖLTSÉG ELVE KÖRNYEZETVÉDELEM

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFORRÁSOKRA OTKA Workshop ME, GázmG zmérnöki Tanszék 2004. november 4. készült a OTKA T046224 kutatási projekt

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PANNON PELLET Kft. A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PUSZTAMAGYARÓD 2008-04-04 MEGÚJULÓ-ENERGIA POLITIKA, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ÉS TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Dr. Németh Imre államtitkár Miniszterelnöki Hivatal

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás)

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) Dr. Szerdahelyi György Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium MIÉRT KERÜLT

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon Dr. Tombor Antal MVM ZRt. Budapest, 2009. május 20 13:30-14:00 A magyar primerenergia-mérleg primer villany 1,2 PJ 0,4% (víz és szél) megújuló 57,0

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA A NAPENERGIA PIACA Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék 2005. 07.07. Készült az OTKA T-046224 kutatási projekt keretében TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA Kaderják Péter Budapesti Corvinus Egyetem 2009 április 2. 2 MI INDOKOLHATJA A MEGÚJULÓ SZABÁLYOZÁST? Szennyezés elkerülés Legjobb megoldás: szennyező adóztatása

Részletesebben

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Az NFÜ KEOP-IH helye a Támogatási Intézményrendszerben Szaktárcák -> a feladatkörben érintett miniszterrel egyeztetve Nemzeti

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie.

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie. SZENT ISTVÁN EGYETEM A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI MTA Budapest, 2011. november 9. GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR KÖRNYEZETIPARI RENDSZEREK INTÉZET Fizika és Folyamatirányítási Tanszék 2103 Gödöllő

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Tóth László A megújuló energiaforrások időszer ű kérdései Fenntartható Jöv ő Konferencia Dunaújváros 2006. május 3. 1

Tóth László A megújuló energiaforrások időszer ű kérdései Fenntartható Jöv ő Konferencia Dunaújváros 2006. május 3. 1 Tóth LászlL szló A megújul juló energiaforrások időszer szerű kérdései Fenntartható Jövő Konferencia Dunaújv jváros 2006. május m 3. 1 Bevezetés Célok Források: alapvető művek Internet: www.lap.hu www.zoldtech.hu

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András Hatékonyságnövelés és kibocsátás csökkentés, avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András 2011. március 24. Energiaszektoron belül Energiatakarékosság = Hatásfoknövelés, veszteségcsökkenés

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Mi várható 2012-ben? 1331/2012. (IX. 7.) Kormányhatározat alapján Operatív programok közötti

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28. Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa

Részletesebben

A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis. Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%)

A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis. Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%) A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%) Megújulók-Biomassza Def.: A mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és ezekhez a tevékenységekhez

Részletesebben

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép Bohoczky Ferenc vezeto fotanácsos Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiaforrások szükségessége Magyar

Részletesebben

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében Szélenergia a tények szélenergia integrációja Magyarországon, EWEA Budapest, 2009 június 12. EUROPEAN COMMISSION

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Prof. Dr. Krómer István 1 Tartalom - Bevezető megjegyzések - Általános tendenciák - Fő fejlesztési területek villamos energia termelés megújuló energiaforrások

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft.

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Jelen és közelmúlt támogatási rendszere 1. ÚMFT-Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 2. Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU

Részletesebben