ZÁHONY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP /13/K

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ZÁHONY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002"

Átírás

1 ZÁHONY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP /13/K

2 ZÁHONY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA május Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító: ÉAOP /13/K Készítette: TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. (konzorciumvezető) MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Kft (konzorcium tagja)

3 STRATÉGIA 3 KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK: Projektvezető Róka László Régiós koordinátor Róka László Megyei koordinátor Kézy Béla Felelős tervező Ivánka-Tóth Dávid Településtervező Csongrádiné Falk Judit Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakági szakértő Illyés Zsuzsa Településtervezési szakági szakértő közlekedési Horvátth Balázs Társadalompolitikai szakértő Markó András Gazdaságfejlesztési szakértő Deme Lóránt Antiszegregációs szakértő Adorján Emese Partnerségi szakértő Ivánka-Tóth Dávid Környezetvédelmi szakértő Ádány Mihály Műemlékvédelmi szakértő Nagy Tibor TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDÖK: Záhony Város Önkormányzata

4 STRATÉGIA 4 Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA A VÁROSRÉSZI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI JÖVŐKÉP A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA Városi szintű középtávú tematikus célok Városrészi szintű területi célok A TEMATIKUS ÉS A TERÜLETI CÉLOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE, A KIJELÖLÉS ÉS LEHATÁROLÁS INDOKLÁSA A VÁROSKÖZPONT AKCIÓTERÜLETEN MEGVALÓSÍTANDÓ FEJLESZTÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ BEMUTATÁSA AZ AKCIÓTERÜLETEN KÍVÜL VÉGREHAJTANDÓ, A TELEPÜLÉS EGÉSZE SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS FEJLESZTÉSEK Kulcsprojektek Hálózatos projektek Egyéb projektek A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK ILLESZKEDÉSE A STRATÉGIAI CÉLJAIHOZ A FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSE AZ AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉSEK ÖSSZEHANGOLT, VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE KORMÁNYZATI KOMPETENCIÁBA TARTOZÓ INTÉZKEDÉSEK ÉS PROJEKTEK ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM A TELEPÜLÉS SZEGREGÁTUMAINAK ÉS SZEGREGÁCIÓ ÁLTAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA AZ ANTISZEGREGÁCIÓS STRATÉGIA ÁLTALÁNOS ELVEI ÉS CÉLKITŰZÉSEI Kitörési lehetőségek biztosítása Szociális és jövedelmi helyzet javítása A városrész élhetőségének fejlesztése, vonzó környezet kialakítása az újonnan betelepülők részére A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK SZEGREGÁCIÓS HATÁSAINAK KIVÉDÉSÉRE HOZOTT INTÉZKEDÉSEK A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK Illeszkedés EU 2020 tematikus célkitűzéseihez Illeszkedés a Partnerségi Megállapodáshoz Illeszkedés az országos és megyei területfejlesztési tervdokumentumokhoz Egyéb helyi fejlesztési és rendezési dokumentumokkal való kapcsolat BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK A célok és a helyzetértékelésben bemutatott problémák kapcsolata A célok logikai összefüggései A stratégia megvalósíthatósága A célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK... 61

5 STRATÉGIA Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet Tudatos ingatlan- és kapacitásgazdálkodás Tervalku Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, pozitív arculat és identitás erősítése AZ ITS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI A TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK A PARTNERSÉG BIZTOSÍTÁSA AZ ITS KÉSZÍTÉSE ÉS MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA Az ITS intézkedéseihez kapcsolódó output és eredményindikátorok meghatározása A monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása... 77

6 STRATÉGIA 6 Táblázatjegyzék 1. táblázat: Záhony SWOT elemzése táblázat: Városrészek funkciói táblázat: A Városrészi és tematikus célok összefüggése táblázat: Stratégiai célok és projekttípusok kapcsolata táblázat: A tervezett fejlesztések indikatív ütemezése táblázat: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye TOP forráskerete terhére tervezett forrásallokáció táblázat: A tervezett fejlesztések vázlatos pénzügyi terve táblázat: Az antiszegregációs célrendszer táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése az EU tematikus célkitűzéseihez táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése a Partnerségi Megállapodás nemzeti fejlesztési prioritásaihoz táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése az OFTK specifikus céljaihoz táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése a megyei operatív program prioritásaihoz táblázat: Az ITS és a településfejlesztési koncepció összhangja táblázat: A gazdasági program és az ITS összhangja táblázat: A célok és a helyzetértékelésben beazonosított problémák, adottságok kapcsolata táblázat: A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai táblázat: A településfejlesztés intézményrendszere táblázat: Munkamegosztás Záhony és a vonzáskörzetébe tartozó települések között táblázat: Tematikus és a területi (városrészi) célok eredményindikátorai táblázat: Az akcióterületi fejlesztések (beavatkozások) output indikátorai táblázat: Az ITS keretében tervezett fejlesztések output indikátorai Ábrajegyzék 1. ábra: Záhony város városrészeinek gazdasági-szociális mutatói ábra: Záhony városfejlesztési célrendszere ábra: A monitoring folyamatának összefoglalása Térképjegyzék 1. térkép: A tervezési folyamat során azonosított városrészek térkép: Városközpont akcióterület... 23

7 STRATÉGIA 7 1 Bevezetés A as európai uniós tervezési időszakra való felkészülésben fontos szerepe van a megfelelő módon előkészített, megalapozott területi terveknek. Ennek érdekében a Belügyminisztérium nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett a járásszékhelyek integrált településfejlesztési stratégiájának (ITS), (ahol szükséges) településfejlesztési koncepciójának, valamint az ezek kiindulási alapjaként szolgáló ún. megalapozó vizsgálatnak a kidolgozására. A folyamat részeként a településfejlesztési koncepció 1 kivételével Záhony város vonatkozásában is elkészülnek a fenti dokumentumok. A stratégiai tervezés tétje jelentős: egyrészt a most kijelölendő irányok (milyen városban szeretnénk élni) hosszú távra meghatározzák a település fejlődését, jövőjét; másrészt jelentős mértékben függ a tervezés sikerétől, hogy a as EU-s tervezési időszakban rendelkezésre álló forrásokból milyen mértékben tud részesülni a város, illetve azokat mely területeken és mennyire hatékonyan tudja felhasználni. Jelen dokumentum Záhony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája, amely a 2013-ban készült Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) átdolgozása. Az ITS kijelöli a középtávon (4-10 év) elérendő fejlesztési célokat, a megvalósítást szolgáló beavatkozások körét és a megvalósítás eszközeit elsősorban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), másodsorban az ágazati operatív programok forrásainak felhasználásához, illetve egyéb fejlesztési források mozgósításához. Az ITS az alábbi rendeletek, módszertani útmutatók figyelembevételével került kidolgozásra: 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről, Útmutató a kis- és középvárosok számára az Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítéséhez (Belügyminisztérium, ), Városfejlesztési Kézikönyv (Második, javított kiadás, NFGM, január 28.). Az integrált településfejlesztési stratégia elkészítését egy részletes megalapozó vizsgálat (helyzetfeltárás, helyzetelemzés, helyzetértékelés) előzte meg, amely számszerűsített adatokra, tényekre, tendenciákra támaszkodva bemutatja a város gazdasági és társadalmi folyamatait, legfőbb erősségeit, adottságait, valamint gyengeségeit, problémáit. Ezekre reagálnak az ITS keretében megfogalmazott célkitűzések és azonosított beavatkozások. Az integrált településfejlesztési stratégia partnerségi egyeztetése és elfogadása a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint Záhony Város Önkormányzata Partnerségi egyeztetési szabályzata alapján történt. 1 Záhony Településfejlesztési Koncepciója 2009-ben készült el, amely jelenleg is hatályos.

8 STRATÉGIA 8 2 Helyzetelemzés összefoglalása 2.1 A városi szintű helyzetelemzés összefoglalása Térségi szerepkör Gazdaság Társadalom A település térségi szerepkörét alapvetően meghatározza a magyar-ukrán határ közelsége és az ben létesült vasúti átrakó-pályaudvar. A város gazdasági és közlekedési adottságai alapján fontos határvárosi szerepe tölt be a régióban. A határátkelő, a vasútállomás/vasúti átrakó és a határon túli diákokat is fogadó középiskola nemzetközi jelentőséget is biztosít a település számára. A záhonyi vasúti átrakó-pályaudvar A város január 1-jétől járásszékhelyként került kijelölésre. Záhony járásközponti státuszából adódó feladatai kiterjednek a gazdaság és a társadalom szinte minden területére (kereskedelmi ellátás, egészségügy, oktatás, közlekedés, munkahelyteremtés, közigazgatási feladatok, kommunális szolgáltatás, szabadidős tevékenység stb.), a felmerült szükségleteknek a város valódi centrumtelepülésként képes megfelelni. A város gazdasági jelentősége kisvárosi méretéhez képest kiemelkedő: a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei decentrumok közé tartozik. A megyei szinten is meghatározó gazdasági szerepkör főként a vasúti átrakó és a kapcsolódó logisztikai tevékenységek ellátását szolgáló területek és tevékenységek jelenlétének, illetve a kapcsolódó kereskedelmi és közösségi szolgáltatások magas koncentrációjának tulajdonítható. A hagyományosan szolgáltatóipari településen, a nemzetgazdasági ágak közül a mezőgazdaság és az ipar szerepe csekély: a vállalkozások többsége a tercier szektorban működik. A vállalkozási demográfia alapján a mikro- és kisvállalkozások túlsúlya jellemző. Az alacsony foglalkoztatotti létszámmal működő, korlátozott tőkeerővel rendelkező vállalkozások által előállított termékek, szolgáltatások hozzáadott értéke viszonylag alacsony. Az utóbbi években a gazdasági aktivitás visszaesése figyelhető meg: a működő vállalkozások száma és ezzel együtt az iparűzési adóbevételek is csökkentek. A kedvezőtlen tendencia folytatódása a város meglévő infrastrukturális adottságaira építő hatékony befektetés-ösztönzési stratégiával, tudatos vállalkozássegítő intézkedésekkel megállítható. A lakosság képzettségi szintje és gazdasági aktivitása megyei viszonylatban is magas. A megfelelően képzett és gazdaságilag aktív munkaerő-kínálat a város jövőbeli fejlődésének mozgatórugójává válhat. A népesség korösszetétele megyei összehasonlításban kedvezőek, de a társadalom elöregedése, a gyermekkorúak számának csökkenése Záhonyban is jelentős probléma. Záhony népességének száma folyamatos csökkenést mutat, aminek elsődleges oka a főként a fiatalokat és a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőket érintő szelektív migráció. Az elvándorlás olyan mértékű, hogy azt a természetes szaporodás sem tudja ellensúlyozni. Az elvándorlás következtében csökken a munkavállalói korú népesség száma, ami negatívan befolyásolja a város munkaerő-kínálatát. A migráció fokozódásának veszélye annak ellenére fennáll, hogy Záhony stabil alapokon nyugvó társadalmi és gazdasági háttere a hasonló nagyságú városokhoz képest lényegesen kedvezőbb.

9 STRATÉGIA 9 Környezet és közlekedés Közszolgáltatások A település közigazgatási területén nemzeti park, természetvédelmi terület nem található. A Tisza árterének teljes záhonyi szakasza ugyanakkor a nemzeti ökológiai hálózat részét képező, Natura 2000 (ezen belül természetmegőrzési) terület és ramsari terület besorolású. Záhonyban a biológiailag aktív területek aránya magas, azonban a város a 4. sz. főút, a vasút és a jelentős kiterjedésű gazdasági területek által beszorítva, a természeti környezetétől teljesen el van zárva. Záhony körzetében a vasúti határhíd a Tisza felett Záhony építészeti arculatát a vasúti infrastruktúrához köthető iparosodott, városias jelleg határozza meg. A MÁV által üzemeltetett épületek, intézmények egy része használaton kívül van, vagy kihasználatlan. A romló állagú, használaton kívüli épületek rontják a városképet, ezért a város egyes részei elhanyagolt benyomást keltenek. A lakóterület általában kisvárosias jellegű, de a hagyományos települési területen a falusias, nagytelkes szerkezet dominál. A város külső elérhetősége, közlekedési kapcsolata jó: Záhony kiemelt közlekedési útvonalon fekszik (a Lyontól Kijevig tartó európai V. közlekedési folyosó vasúti nyomvonalán, illetve a 4. sz. főút mentén, mindkettő esetében határátlépési pont). A város külső elérhetősége az M3 autópálya Vásárosnaményig tartó szakaszának kiépítésével sokat javult, az autópálya a legközelebbi csatlakozása kb. 46 km távolságban érhető el. A város humán infrastrukturális ellátottsága megfelelő: alap- és középfokú oktatási intézmények egyaránt működnek a településen. A humán közfeladatok és a közszolgáltatások ellátását az önkormányzat tudatos és átgondolt módon tervezi és valósítja meg, így a város minden lakosa számára biztosított a magas minőségű szolgáltatások elérhetősége az egyenlő hozzáférés elvének érvényesítésével. Az intézmények alapinfrastruktúrája kiépült, azonban az épületek egy része felújításra szorul. A városháza előtti tér Az egészségügyi alapellátás számára helyet biztosító orvosi rendelő a modern kor támasztotta követelményeknek, igényeknek nem felel meg, ezért felújítása és akadálymentesítése a város tervei között szerepel. A városban korábban működő vasútüzem-orvosi rendelőt (szakorvosi rendelőintézetet) a fenntartó MÁV megszüntette. Szakorvosi ellátás így a városhoz legközelebb Kisvárdán vehető igénybe.

10 Környezet és közlekedés Társadalom Gazdaság Záhony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA táblázat: Záhony SWOT elemzése Erősségek A közút és a vasút révén a város megközelíthetősége jó A város fontos nemzetközi tranzitvonal mellett fekszik A város kiemelkedő adottsága az európai normál és a keleti széles nyomtávolságú vágányhálózat összekapcsolására létrehozott átrakó-kapacitás Hármas határ mentén fekvő határváros A város vonzáskörzetében az újonnan betelepülő vállalkozások letelepedésére alkalmas ipari parkok találhatók A lakosság átlagos iskolai végzettsége hagyományosan és kiemelkedően magas, ami fontos vonzerő a magasabb hozzáadott értéket képviselő ágazatokban tevékenykedő befektetők szemében Nincsenek kialakult szegregátumok Erős helyi közösség Jelentős számú aktív civil szervezet működik a településen Jó közbiztonság Nyugodt, csendes, élhető település, ahol nincs zsúfoltság Sok zöldterület Közeli Tisza-part Rendezett településkép, megfelelő köztisztaság Szép természeti környezet, jó levegő Zaj- és rezgésterhelést okozó gazdasági tevékenység nincs a belterületen Változatos fajösszetételű növény- és állatvilág A város közigazgatási területét érinti a Tisza-part (Natura 2000, védett tájképi értékek) Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya kicsi A belterületi utak 100%-ban szilárd burkolattal rendelkeznek Mintegy 5,4 km belterületi kerékpárút Nincs a városban nehezen megközelítető városrész Szelektív hulladékgyűjtés működik az egész városban (gyűjtőszigetek és zsákos elszállítás) Gyengeségek Elaprózott vállalkozási szerkezet, mikro- és kisvállalkozások dominanciája jellemző Az iparszerkezetből hiányoznak a magasabb technológiai színvonalat képviselő ágazatok, kevés a hozzáadott érték Kutatás-fejlesztési tevékenység nem folyik a városban A működő vállalkozások száma csökken Turisztikai infrastruktúra kiépítetlen, nincsenek megfelelő színvonalú attrakciók és szolgáltatások Magas a munkanélküliek, ezen belül a tartós munkanélküliek száma Nincs megfelelő helyi gazdaságfejlesztési és befektetés-ösztönzési tevékenység, vállalkozói inkubátorház. A városban található ipari park hasznosítása, lakóövezettel szomszédos elhelyezkedése miatt kedvezőtlen. Az állandó és a lakónépesség száma is csökkenő tendenciát mutat Növekszik a szelektív elvándorlás mértéke Folyamatos a társadalom elöregedése Magas a munkanélküliek, ezen belül a tartós munkanélküliek száma Magas a gazdaságilag inaktív lakosok aránya A munkavállalók egy része nem helyben dolgozik A város lakásállománya öreg (magas a 20 évnél régebben épült lakások aránya) A bel- és csapadékvíz elevezető rendszer infrastrukturális állapota romlik A településkép nem egységes A MÁV által üzemeltetett épületek, intézmények egy része használaton kívül van, vagy kihasználatlan A településen áthaladó forgalom részben megterheli a város belterületi úthálózatát (Kárpát utca) Kevés a közparkoló a belváros egyes részein A belterületi utak egy része nem megfelelő minőségű A város területi terjeszkedésének lehetősége nagyon korlátozott, külterülete kiugróan kicsi, ami gátat jelenthet a városfejlődés szempontjából

11 Gazdaság Közszolgáltatások Záhony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 11 Erősségek A távfűtést ellátó hőközpont 50%-ban megújuló energiát hasznosít Megfelelő a település környezeti állapota A közműellátottság aránya a szennyvíz tekintetében 95, a víz, villany esetében gyakorlatilag 100% A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 100% Jól szervezett a közösségi közlekedés A városban a lakosság számára valamennyi alapszolgáltatás biztosított Az alapfokú mellett középfokú oktatási intézmény (szakközépiskola és kollégium) is működik a városban A középiskola beiskolázási körzete kiterjed az egész megyére, emellett határon túli (kárpátaljai) magyar diákokat is fogad A városban gyermekorvos is rendel Biztosítottak a közművelődési lehetőségek A közintézmények jelentős része megújult épületben működik (kivéve művelődési ház, középiskola) Szociális ellátórendszer kiépítettsége Sportolási lehetőségek széles spektruma (uszoda, ZVSC sporttelep a megye egyik legnagyobb szabadtéri sportcentruma öt szakosztállyal, három további sportegyesület, nagyméretű téli jégpálya, fitnessterem, kerékpárutak, teniszpályák) Itt jöttek létre a rendőrség, tűzoltóság, határőrség, katasztrófavédelem térségi központjai, emellett kiterjedt polgári védelem is működik Gyengeségek Egyes közintézmények (pl. szakközépiskola) infrastrukturális állapota nem megfelelő A kollégium befogadóképessége szűkös, férőhely bővítése szükséges A településen nem található felsőoktatási intézmény vagy annak kihelyezett tagozata Az önkormányzat befolyása egyes közszolgáltatások esetében a megváltozott fenntartói viszonyok miatt korlátozott (pl. köznevelés) Lehetőségek Az elmúlt fél évszázadban létrehozott átrakó-kapacitásra jelentős vertikális gazdasági integráció alapozható (logisztikairaktározási szolgáltatások, feldolgozóipar, kereskedelmi szolgáltatások) A település hasznosítható ipari területekkel rendelkezik, beleértve a MÁV Zrt. jelenleg kihasználatlan, ipari célokra alkalmas telephelyeit is Nagy nemzetközi logisztikai vállalkozások saját raktárbázisainak a letelepítése sok járulékos együttműködési lehetőséget biztosíthat a helyi vállalkozások, szolgáltatók számára, emellett munkahelyeket teremt Korábbi logisztikai tevékenyég miatt rendelkezésre álló infrastruktúra kapacitások Vonzáskörzetében nagy mennyiségben rendelkezésre álló munkaerő Veszélyek A pénzügyi-gazdasági válság hatására a vasúti áruszállítás volumene lecsökkent, és a pozícióit nem is tudja visszaszerezni Záhony nem lesz versenyképes a volt szovjet tagköztársaságok nyugati határain működő versenytárs vasúti átrakótérségek szolgáltatási integrációjával, árképzésével, működési hatékonyságával A város az ország központi, nyugati területeitől messze, periférikus részen található, amely csökkenti vonzerejét és megtartó-képességét

12 Közszolgáltatások Környezet és közlekedés Társadalom Záhony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 12 Lehetőségek (kihasználatlan kapacitások) Turisztikai szolgáltatások és vonzerők fejlesztése Béres József szülővárosa, amely vonzerő-növelő eszköz lehet A kvalifikált fiatalabb nemzedék helyben tartása településfejlesztési húzóerő lehet A Tisza-part rekreációs és turisztikai célú kihasználása nő Növekedik az alternatív erőforrásból származó energia előállítása iránti igény Nő a magánerős építkezések és felújítások száma A település közigazgatási területén további kerékpárutak kiépítésére, a környező települések felé összekötő útvonalak kialakítására kerül sor A vasúti szállítás környezeti előnyök miatti felértékelődése hosszú távú gazdasági fellendülést hoz a városnak A járásközpontok jogköre bővülhet, fejlesztési forrásai növekedhetnek Járási szakorvosi ellátás kialakítása További jelentős pályázati források megjelenése várható Veszélyek Megfelelő minőségű munkahelyek hiányában a szelektív elvándorlás csökkenti a város potenciális munkaerő bázisát Folytatódik a népesség elöregedése és az inaktívak arányának emelkedése Az elöregedő társadalom hosszú távon csökkenő helyi adóbevételekhez, hanyatló gazdasághoz vezet A helyi kulturális programhelyszínek minősége nem elégíti ki a közösség igényeit, és nem jelent vonzerőt a potenciálisan ide települő munkavállalók és vállalkozók számára Az európai uniós források tekintetében élesedő verseny várható A vasúti átrakó tevékenység végzése során eseti jelleggel (a zárt rendszerű technológiák alkalmazása ellenére is) szagproblémák fordulnak elő (pl. havária esetén) Környezetterhelő ipari létesítmények települnek be a városba A város központi területein található alulhasznosított területek rombolják a település vonzerejét A hagyományos vasutas városi szerepkör nem teszi lehetővé a tényleges környezeti értékek propagálását A közművelődési, közösségi intézmények egy részének rossz műszaki infrastrukturális állapota (művelődési ház, középiskola) rontják a város versenyképességét Az önkormányzatok feladat- és hatásköre kedvezőtlenül alakulhat Az önkormányzatok állami forrásai/támogatásai csökkennek Az önkormányzati bevételek csökkenése miatt a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat a működésre kell fordítani A város nem tudja teljes mértékben kiaknázni a járási központi szerepköréből adódó lehetőségeket

13 STRATÉGIA A városrészi szintű helyzetelemzés összefoglalása Záhonyban a város kisvárosias léptékű méretéből, egycentrumú felépítéséből adódóan, a településszerkezet túlzott elaprózódását elkerülve, a településmorfológiai szempontok figyelembevételével két, külterületeket nem érintő, funkcionálisan elkülönülő városrész került lehatárolásra. A helyzetelemzés során beazonosított városrészek: Városközpont Lakógyűrű 1. térkép: A tervezési folyamat során azonosított városrészek Forrás: Záhony Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, 2013 A városrészek gazdasági szerepük, társadalmi rétegződésük és egyéb jellemzőik alapján eltérő adottságokkal rendelkeznek. A városrészek egyes társadalmi mutatói között jelentős különbségek rajzolódnak ki: mind a képzettségi, mind pedig a szociális és foglalkoztatottsági mutatók tekintetében a Lakógyűrű városrészben élők vannak kedvezőbb helyzetben. A Városközpont városrész lakossága kifejezetten kedvezőtlen munkaerő-piaci mutatókkal rendelkezik, egyedül a lakásállomány összetétele, komfortfokozata alapján kedvezőbb a helyzet ebben a városrészben.

14 STRATÉGIA ábra: Záhony város városrészeinek gazdasági-szociális mutatói Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Munkanélküliségi ráta A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres 6,8 1,3 5,8 11,7 7,0 14,6 25,7 31,3 31,4 51,4 41,0 53,5 58,9 52,5 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 Lakógyűrű Városközpont Forrás: KSH évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés A központi településrészt alkotó Városközpont tömöríti a város népességének 61,2%-át, valamint itt koncentrálódnak a különböző közfunkciót betöltő, továbbá egyéb kereskedelmi és szolgáltató intézmények, szervezetek. Ez a város egyértelmű köz- és humán szolgáltatási centruma, ahol a jelenleg alulhasznosított területek további szolgáltatások fejlesztésének színhelyei lehetnek. A belterület fennmaradó részét magában foglaló Lakógyűrűben lakik a város lakóinak 38,8%-a. Ez a településrész nyugodtabb lakókörnyezetet, de lényegesen kevesebb szolgáltatást biztosít. Funkcionális szempontból homogénebbnek nevezhető, de azért a lakófunkció mellett számos vállalkozásnak is székhelyet biztosít és egyéb települési funkciót is magában foglal. A városrészek funkcióiról összességében elmondható, hogy A lakók számára elsődleges problémát jelent a rendelkezésre álló munkahelyek alacsony száma, a munkavállalók képzettségéhez nem megfelelően illeszkedő profilja; A közszolgáltatások minősége részben megfelelő, részben javítandó; A kulturális és idegenforgalmi vonzerő gyenge; A szabadidős (rekreációs) tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások színvonala összességében megfelelő, azonban egyes részei még fejleszthetők Az épített környezet értékeinek védelme, vonzerőként történő hasznosítása eddig nem valósult meg; A település külső, turisztikai imázsa gyenge (periférikus elhelyezkedésű, hagyományosan vasutas városi szerepkör).

15 Ipari, logisztikai Kereskedelmi Mezőgazdasági Zöldfelületi, környezeti Turisztikai, rekreációs Közlekedési, távközlési Közösségi Közigazgatási Humán szolgáltatási Lakó Város(rész) központi Záhony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA táblázat: Városrészek funkciói Városrészek Városközpont Lakógyűrű Funkciók domináns funkció kiegészítő funkció 3 Középtávú célok és azok összefüggései Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (a továbbiakban: ITS) elérendő (középtávú) céljait erőteljesen befolyásolják az Európa 2020 stratégiából levezethető fejlesztési irányok: a kohéziós politika 11 tematikus célja és az egyes támogatási alapok (ERFA, ESZA, Kohéziós Alap) ezen célokhoz illeszkedő ún. beruházási prioritásai, másrészt a megyei területfejlesztési tervdokumentumok, elsősorban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területfejlesztési Koncepció és Program célrendszere. Mivel várhatóan az EU támogatások továbbra is fontos szerepet játszanak a város fejlődésében az elkövetkező 7-8 évben, e beruházási prioritások és a városi célok egymáshoz illesztése fontos eleme jelen stratégiai tervezési folyamatnak. Záhony Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS) 2013 februárjában fogadta el a város Képviselő-testülete. Jelen stratégiaalkotás során a korábbi dokumentumban megfogalmazott célok, fejlesztési elképzelések kiindulási alapot jelentenek, azonban a tervezési keretek megváltozásához igazodva a fejlesztési elképzelések aktualizálása, továbbfejlesztése a városfejlesztési irányvonalak újragondolása szükségszerűvé vált. 3.1 Jövőkép A város hosszú távú jövőképét meghatározó, 2009-ben elfogadott Településfejlesztési Koncepcióval és a 2013-as IVS célrendszerével összhangban a város 2030-ra elérendő jövőképe az alábbiak szerint fogalmazható meg: Záhony Város Jövőképe A város magas életminőséget biztosító, vonzó lakóhellyé, a vállalkozások számára hosszú távon is fenntartható növekedési potenciált jelentő, kedvező környezetté, a járásközponti funkciók megerősödésével szolgáltatási központtá, valamint a környező települések és a határ menti térség oktatási- és sport centrumává fejlődik.

16 STRATÉGIA 16 A jövőkép megvalósulása érdekében három átfogó cél jelölhető ki: 1. Magas életminőség: A lakosság életminőségének javítása megfelelő szolgáltatások biztosításával, kedvező városi arculat kialakításával, valamint a helyi identitás és társadalmi kohézió erősítésével. 2. Versenyképes és innovatív gazdaság: a gazdaság versenyképességének növelése a szállítási és logisztikai központi szerepkör megtartása mellett a diverzifikált gazdasági szerkezet alappilléreinek megteremtésével, értékteremtő foglalkoztatás bővítésével. 3. Erős járásközpont és funkcionális vonzáskörzet: A járásközponti feladatok teljes körű, magas színvonalú ellátásának biztosítása, a határ menti kapcsolatok kiterjesztésén alapuló térségi oktatási- és sport centrum funkció erősítése. Az átfogó célok a fenntartható fejlődés alapelvét figyelembe véve valósulnak meg, kijelölve a város legfontosabb gazdasági, társadalmi, környezeti kihívásokra adott válaszait. A magas életminőség átfogó cél a város társadalmi, szociális problémáira fogalmazza meg a legfontosabb fejlesztési stratégiákat. A versenyképes és innovatív gazdaság átfogó cél a foglalkoztatási, munkaerő-piaci kérdéseket és a munkahelyteremtéssel kapcsolatos gazdaságfejlesztési célokat integrálja. Az erős járásközpont és funkcionális vonzáskörzet átfogó cél a járásközponti szerepkör megerősödését és a kiegyensúlyozott térségi fejlődést elősegítő környező településekkel való együttműködési lehetőségeket, valamint a város oktatás és sport területén betöltött funkcionális szerepkörét támogató intenzívebbé váló határon átnyúló együttműködéseket foglalja magában. 3.2 A stratégiai fejlesztési célok meghatározása Záhony Város között elérendő középtávú stratégiai céljai egyrészt a városi szintű tematikus célokat, másrészt a városrészi szintű területi célokat foglalják magukban. Városi szintű tematikus célok, olyan tematikus jelleggel megfogalmazott, de nem szükségszerűen egy-egy ágazatra korlátozódó érvényességű célok, melyek a város egészére vonatkoznak. Városrészi szintű területi célok, a városban lehatárolt Városközpont és Lakóövezeti városrészekhez kapcsolódóan a megalapozó vizsgálat során feltárt adottságok és megoldásra váró problémák alapján kerültek megfogalmazásra Városi szintű középtávú tematikus célok Az átfogó célok eléréséhez hozzájáruló, városi szintű, 7-8 évre szóló középtávú célok alapvetően ágazati bontásban kerülnek megfogalmazásra. T1: A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T2: A helyiek életminőségének, életkörülményeinek javítása T3: Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése T4: A térségi és járásközponti szerep megerősítése, a közszolgáltatások fejlesztése T5: Aktív hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítása

17 STRATÉGIA 17 T1: A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése Záhony jelenlegi vállalkozói struktúráját a szolgáltatási szektor kiugró túlsúlya jellemzi. Annak ellenére, hogy a vasúti átrakó teljesítménye a külpiaci körülmények megváltozása miatt az elmúlt években jelentősen csökkent a városban a logisztikai/raktározási ágazat továbbra is meghatározó szerepet tölt be. Ennek megfelelően a szolgáltatási szektor, azon belül kiemelten a logisztikai, árufuvarozó tevékenységek ösztönzése, további fejlődésének elősegítése mindenképp prioritást kell, hogy élvezzen. Ugyanakkor a város hosszú távú gazdasági fejlődése szempontjából a diverzifikált gazdasági szerkezet alappilléreinek megteremtése, a vasúti átrakótól és az arra épülő logisztikai tevékenységtől függetlenül új típusú iparágak megjelenésének elősegítése is fontos. A település gazdasági életének több lábra állítása a vertikális integráció megvalósítását is megköveteli: a vasúti átrakóra alapuló, elsősorban logisztikai tevékenységekhez kapcsolódó, magasabb hozzáadott értéket eredményező termelő és szolgáltató tevékenységek meghonosítása. Az iparfejlesztést az infrastrukturális beavatkozások mellett a vállalkozások betelepülésének ösztönzésével, marketingkommunikációs eszközökkel is segíteni lehet. Fontos szempont még, hogy Záhony gazdaságában a helyi kis- és középvállalkozói szektor is jelentős szerepet játszik, amelyek jelentős része a Városközpontban tömörül az Önkormányzatnak korlátozott lehetőségei mellett számukra is biztosítani kell a megfelelő vállalkozói környezetet. A tematikus célt kiszolgáló lehetséges tevékenységek 2 : A gazdaságot kiszolgáló üzleti és műszaki infrastruktúra fejlesztése, vállalkozás-inkubációs eszközök kialakítása A helyi kis- és középvállalkozások foglalkoztatás bővítésének támogatása, a meglévő munkahelyek stabilizálása a munkáltatók közvetett eszközökkel való segítésével Versenyképes tudást célzó képzési rendszer meghonosítása és folyamatos igazítása a gazdaság igényeihez Befektetés-ösztönző program megvalósítása, új munkahelyek létrejöttét támogató környezet megteremtése és új típusú tudás-intenzív iparágak megjelenésének előmozdítása Termelő üzem(ek) telepítése, az önkormányzat anyagi támogatását is felhasználva A kevesebb hasznot és kisebb piaci potenciált eredményező áthaladó áruáramlás helyett törekedni kell az árufolyamot megállító tevékenységek ösztönzésére A turisztikai szolgáltatások fejlesztése (pl.: szálláshelyfejlesztés) T2: A helyiek életminőségének, életkörülményeinek javítása A városban élők életminőségét nagyban befolyásolja az elérhető kulturális és szabadidős szolgáltatások mennyisége és minősége. Ehhez kapcsolódóan kiemelt fontosságú a szabadidő eltöltését segítő infrastruktúra, különösen a játszóterek, rekreációs terek, sportlétesítmények kiépítése, fejlesztése, amely a lakosság egészségi állapotának javításában is fontos szerepet tölthet be. Záhonyban kiemelten fontos a helyben biztosított szórakozási lehetőségek fejlesztése, hiszen a szelektív migráció elsősorban a fiatal, magasan képzett munkavállalókat érinti. A városi élet fontos részét képezi a városkép: a közterek, középületek állapota. A vonzó településkép erősítése érdekében szükséges a zöldterületek megóvása, további fejlesztése. Az 2 A konkrét beavatkozásokat a 4. fejezet tartalmazza.

18 STRATÉGIA 18 épített környezet fejlesztésekor továbbra is kiemelt szempont kell, hogy legyen az energiahatékonyság növelése, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, az épített örökség védelme, valamint a kihasználatlan épületek, terek közösségű célú hasznosítása. A fenntartható és vonzó városi életmódhoz hozzátartozik a megfelelő lakhatási feltételek és közművek rendelkezésre állása. Az élhető, minőségi lakókörnyezet megteremtése egyaránt szolgálja a fiatalok helyben maradását és a városban élő egyre növekvő számú időskorú népesség nyugalmát. A hatékony és fenntartható városfejlesztés a társadalom aktív bevonásával valósítható meg, ezért Záhonyban építeni kell és tovább kell erősíteni az alulról jövő közösségi és önkéntes kezdeményezéseket. A tematikus célt kiszolgáló lehetséges tevékenységek: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése Zöldfelületek minőségi állapotának javítása Rekreációs területek kialakítása, bővítése Lakókörnyezet rendbetétele, a lakhatási feltételek javítása és új lakórészek kialakítása, élettér bővítése (bérlakások fejlesztése) Városi imázs kialakítása Helyi identitás, közösségformálás erősítése Civil szervezetek működési feltételeinek támogatása Közösségépítő- és kulturális rendezvénykínálat bővítése T3: Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése Záhony számára az elkövetkező évek egyik legfontosabb feladata a fosszilis energiahordozóktól való külső függőség mérséklése és a megújuló energiaforrásban rejlő potenciálok kihasználása. Az energiahatékonyság növelése, valamint a megújuló energiaforrások széleskörű használata. A város célja a fenntartható fejlődés jegyében az épített környezet energiahatékonysági szempontú fejlesztése, továbbá az alternatív energiaforrások felhasználása az energiagazdálkodás szerkezetváltásának elősegítése érdekében mind a közintézmények, mind a lakófunkciójú épületek esetében. Az energiahatékonyság növelése, valamint a megújuló energiaforrások széleskörű használatán túlmenően kiemelt cél a szemléletformálás a fenntartható, a környezetet nem károsító fogyasztási minták elterjesztése érdekében. A város az alternatív energiák hasznosítása szempontjából kedvező adottságokkal rendelkezik, ezek tudatos és bővülő használatával Záhony a megújuló energia hazai és nemzetközi mintavárosává válhat, ami a növekvő hírnév mellett az önkormányzati, lakossági és vállalkozói kiadások csökkentését is eredményezheti. A tematikus célt kiszolgáló lehetséges tevékenységek: A közintézmények energiahatékonysági korszerűsítése (pl.: az általános iskola és a szakközépiskola komplex felújítása) Alternatív energia használata a közintézményekben: napelem telepítés az önkormányzati intézményekre (pl.: Művelődési Ház, Városháza, Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde, Orvosi Rendelő stb.) Kerékpárúton napelemes megvilágítási rendszer kialakítása

19 STRATÉGIA 19 A város energetikai rendszereinek rendszerszemléletű, komplex felülvizsgálata A nap-, szél-, geotermikus energiára épülő energia-racionalizálási program készítése, saját illetve pályázati forrásokból a program tervszerű végrehajtása A megújuló energiaforrások használatához szükséges kutatások végzése és infrastruktúra kiépítése T4: A térségi és járásközponti szerep megerősítése, a közszolgáltatások fejlesztése Záhony járásközponti szerepéből adódóan jelenleg is számos, legalább a saját mikrotérségére kiterjedő hatásterületet lefedő települési szolgáltatást kínál. A térségi centrum funkciók felülvizsgálata, a közszolgáltatások minőségi fejlesztése a város alapvető stratégiai célkitűzései közé tartozik, amely közvetlenül szolgálja, s ezáltal kedvezően befolyásolja a helyiek életminőségét és komfortérzetét (T2), hozzájárul a vállalkozásbarát gazdálkodói körülmények kialakításához (T1), összességében pedig komparatív előnyt biztosít a hasonló adottságú települések versenyében. A közszolgáltatások rendszerének minősége mindemellett jelentős hatással bír a térségi szerepkör erősítésére és a vonzáskörzet szolgáltatás-ellátottságára is. A lakossági ellátás szempontjából a legfontosabb terület és az önkormányzat ezen a területen rendelkezik a legnagyobb döntési súllyal, így direkt beavatkozásokkal ez a terület fejleszthető leggyorsabban. A fejlesztések a város erősségeit, funkcionális adottságait (pl.: szakközépiskola egyedi képzési kínálata) kihasználva határon átnyúló jelleggel valósulnak meg, nagy hangsúlyt fektetve a humán szolgáltatások színvonalának javítására. A tematikus célt kiszolgáló lehetséges tevékenységek: Egészségügyi szolgáltató központ kialakítása, járóbeteg-szakellátás fejlesztése Egészségügyi alapellátás fejlesztése (orvosi rendelő akadálymentesítése) Alap- és középfokú oktatási intézmények fejlesztése, a hagyományos szakképzés mellett a képzési kínálat bővítése, piaci igényekhez igazítása Határon átnyúló igényeket is kiszolgáló oktatási- és sportcentrum kialakítása T5: Aktív hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítása Záhony földrajzi elhelyezkedése ellentmondásos: a határmentiség egyben jelent periférikus helyzetet és potenciális lehetőségeket. A cél az, hogy a város erőteljesebben ki tudja használni az előnyöket, azaz ösztönözze a határ menti kapcsolatok bővítését (fontos prioritás a kárpátaljai kapcsolatok erősítése) erősítse meg a határon átnyúló intézményesült együttműködéseket, pozitív arculat alakítson ki a potenciális nemzetközi célcsoportok körében (pl. befektetők, vállalkozások). A hazai, elsősorban a járáshoz tartozó településekkel folytatott kapcsolatok ápolása is kiemelten fontos. Továbbá a város számára hosszú távú fejlődési potenciált jelenthet a megyei programban beazonosított Kisvárda-Záhony gazdasági decentrum megerősödése.

20 STRATÉGIA 20 A tematikus célt kiszolgáló lehetséges tevékenységek: A kárpátaljai magyarság megfelelő oktatási programokkal történő beintegrálása az oktatási rendszerbe Testvérvárosi kapcsolatok erősítése Új kapcsolatok kialakítása hazai (elsősorban megyei) és nemzetközi szinten is (nyitás Szlovákia pl.: Tiszacsernyő és Lengyelország irányában) Városrészi szintű területi célok A középtávú területi célok a Megalapozó vizsgálat részletes városrészi szintű helyzetfeltárása és helyzetelemzése alapján, az egyes városrészek átfogó gazdasági, társadalmi és településszerkezeti adottságai, valamint az azokra épülő SWOT-elemzések alapján kerülnek megfogalmazásra. A városrészi célok meghatározásának alapelvei: a településrész funkcionális fejlesztési iránya, a területhasználat jellege, a városrész lakókörnyezetének, illetve gazdasági környezetének fejlődési irányai. A városrész-specifikus fejlesztési célja referenciapontot képeznek az integrált akcióterületi fejlesztésekhez. A folyamat során kirajzolódtak azok a funkciók, amelyek esetében további fejlesztésekre, esetlegesen visszafejlesztésekre van szükség, így megvalósítható a város kiegyensúlyozott területi, gazdasági és társadalmi fejlődése. Városrészi célok a következők: V1: A Városközpont központi jellegű funkcióinak erősítése, térségi versenyképességének és vonzerejének növelése V2: A Lakógyűrű települési környezetének javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V1: A Városközpont központi jellegű funkcióinak erősítése, térségi versenyképességének és vonzerejének növelése Záhony Városközpont városrésze minden funkcionális tényező szempontjából központi szerepkört tölt be. Itt található a város összes közintézménye, a települési funkciók legnagyobb része (ezen belül minden oktatási, szociális és kulturális funkció), itt regisztrálták a záhonyi vállalkozások legnagyobb részét és itt székel a működő civil szervezetek többsége is. Ennek megfelelően a Városközpont a középtávú tematikus célok mindegyike szempontjából rejt magában fejlesztési potenciált, és a tematikus célokat kiszolgáló lehetséges intézkedések többsége is értelmezhető rá. A Városközpont városrész területén megvalósítandó fejlesztések alapvetően a központi funkciók megerősítését szolgálják, ugyanakkor a városrészben élők életminőségének javításával hozzájárulnak a lakófunkciók erősítéséhez, összességében pedig szerepet játszanak a tudatos, pozitív kisvárosi imázs kialakításában.

ZÁHONY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

ZÁHONY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 ZÁHONY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 ZÁHONY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

SZAKMAI EGYEZTETÉS MEZŐTÚR (I.) 2015. március 17.

SZAKMAI EGYEZTETÉS MEZŐTÚR (I.) 2015. március 17. SZAKMAI EGYEZTETÉS MEZŐTÚR (I.) 2015. március 17. ÉSZAK-ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS A KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSOKBAN INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK KIDOLGOZÁSA PROJEKT

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

MEZŐTÚR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

MEZŐTÚR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 MEZŐTÚR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 MEZŐTÚR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

2015. április 22. Humán munkacsoport

2015. április 22. Humán munkacsoport 2015. április 22. Humán munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák 3.

Részletesebben

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007). CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP)

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TOP STRATÉGIAI CÉLJAI 2014-2020 EU források 60 %-a gazdaságfejlesztést céloz. A TOP elsődleges célja: Térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS POLGÁRMESTER VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰ KÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPAI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

MÁTÉSZALKA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 MÁTÉSZALKA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 MÁTÉSZALKA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. április Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése

A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat területfejlesztési feladatai Megyei szintű helyzetfeltáró dokumentumok elkészítése - OK Megyei

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Az európai uniós városfejlesztési források megszerzésének eszköze, feltétele a pályázatok értékelésének alapja, a szociális- városrehabilitációs pályázatok

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Integrált

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Marcali járás fejlesztési programjának bemutatása

Marcali járás fejlesztési programjának bemutatása Marcali járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város

1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város 1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város 1. Térségi gazdaság fejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 1.1. Foglalkoztatás - bővítést segítő

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020 dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata Szombathely 2015 Megújult a Közgyűlés megújult a hivatal Erős felelősség Vas megye területfejlesztésében

Részletesebben

A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg:

A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg: A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg: Marketing menedzser Projekt munkatárs Műszaki munkatárs Pozíciókat érintő háttérinformációk 1 oldal 2 oldal 3 oldal 4-5 oldal Marketing

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához

Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 Dél-Alföldi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Képes György Területfejlesztési és Területrendezési Osztály Békés Megyei Önkormányzat

Képes György Területfejlesztési és Területrendezési Osztály Békés Megyei Önkormányzat A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM BÉKÉS MEGYEI INDIKATÍV FORRÁSKERETBŐL MEGVALÓSÍTHATÓ FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK GINOP MEGYEJÁRÁS - Sarkad 2015. május. 29. Képes György Területfejlesztési

Részletesebben

Kistarcsa Város Önkormányzatának. Gazdasági programja

Kistarcsa Város Önkormányzatának. Gazdasági programja Kistarcsa Város Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019. évre Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Farkas Zsuzsanna támogatáspolitikai tervező Budapest, 2015 NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Területfejlesztési Tervezési Főosztály AZ ELŐADÁS TARTALMA

Részletesebben

BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 Munkaanyag 2015. május BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015.

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése Baksa János Tervező menedzser Szekszárd, 2009.03.26 Az előadás tartalma Kulturális és szabadidős

Részletesebben

SZAKMAI EGYEZTETÉS MUNKACSOPORT ÜLÉS (II.)

SZAKMAI EGYEZTETÉS MUNKACSOPORT ÜLÉS (II.) SZAKMAI EGYEZTETÉS MUNKACSOPORT ÜLÉS (II.) MEZŐTÚR, 2015. május 19. ÉSZAK-ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS A KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSOKBAN INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK KIDOLGOZÁSA

Részletesebben