VÁROSI ZÖLD INFRASTRUKTÚRA
|
|
- Fanni Fekete
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 VÁROSI ZÖLD INFRASTRUKTÚRA EUKN - Kapu a városi ismeretek felé Megbízható, minőségbiztosított, a gyakorlatban hasznosítható tudás elérése Fórum a városi politikusok, döntéshozók, kutatók és gyakorlati szakemberek számára EUKN hírleveleinkben 2014 óta egy-egy európai aktuális városfejlesztési témát ismertetünk meg olvasóinkkal. A várhatóan idén megnyíló EU források jelentős mértékben segítik a zöld városok kialakítását. Az ehhez elengedhetetlen VÁROSI ZÖLD INFRASTRUKTÚRA fogalma azonban még kevéssé ismert hazánkban. A zöldfelületi és infrastrukturális fejlesztéseket integráló, fenntartható és hatékony tervezéshez kívánunk segítséget adni hírlevelünkben. A fogalom megjelenése az Európai Unió politikájában A zöld infrastruktúra koncepciót az Európai Bizottság 2009-es Fehér könyv a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásról című dokumentuma vezette be. A koncepció megvalósítását segíti, hogy az Európai Bizottság által elfogadott Európai Biodiverzitás Stratégia 2020 dokumentum második célkitűzésébe is integrálta azt: A zöld infrastruktúra létrehozása és a romlásnak indult ökoszisztémák legalább 15%-ának helyreállítása révén 2020-ra maradjanak fenn és javuljanak az ökoszisztémák és a szolgáltatásaik ban a Bizottság közleményben ismertette a zöld infrastruktúra fontosságát és kialakításának ösztönzésére tervezett lépéseit. Stratégiai feladatnak tartja a zöld infrastruktúra beépítését a kulcsfontosságú szakpolitikai területekbe, a városi környezetben pedig kiemelt jelentőséget tulajdonít neki. Használja ki az európai városi sikertörténetek inspiráló hatását! Városi témák egységesen strukturált rendszerében nyílik lehetőség Európa szintű tudás ás tapasztalat-cserére Az EUKN egy A zöld infrastruktúra jelentése A zöld infrastruktúra fogalmára nincs egyetlen széles körben elfogadott definíció. Az egyik értelmezés szerint a zöld infrastruktúra a zöld területek nemzetközi hálózata, amely megőrzi a természetes ökoszisztéma értékeit és funkcióit, valamint biztosítja a kapcsolódó előnyöket az emberek számára (Benedict és McMahon 2002).
2 alulról induló kezdeményezés: tizenhat európai állam, az URBACT és az EUROCITIES együttműködése Az EUKN megjelenési lehetőséget biztosít az Ön számára, hazai és európai színtéren egyaránt! Megosztjuk másokkal az Önök városokkal kapcsolatos információit is! A magyar EUKN hírlevelet a magyar EUKN Fókuszpont küldi magyar városi szakemberek részére Kérjük, továbbítsa kollégáinak is! Ha Ön is szeretné megosztani városának jó példáit, kérjük írjon nekünk. Látogassa meg honlapunkat és iratkozzon fel hírlevelünkre. Az Európai Bizottság közleménye az alábbi meghatározást veszi alapul: természetes és félig természetes területek, valamint egyéb környezeti jellemzők stratégiailag megtervezett hálózata, amelyet úgy terveztek és irányítanak, hogy széleskörű ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtására legyen képes. Zöld (vízi ökoszisztémák esetében kék) területeket és egyéb, szárazföldi (beleértve a part menti) és tengeri területeken található fizikai tulajdonságokat foglal magában. A szárazföldön a zöld infrastruktúra a vidéki és városi környezetben egyaránt jelen van. Más megközelítés szerint a zöld infrastruktúra egy szemlélet, amely biztosítja az emberek számára az alapvető javakat és szolgáltatásokat, miközben visszafordítja a táj és az élőhelyek feldarabolódásának tendenciáját (Ewers et al. 2009, Lafortezza et al. 2010). Jelentősége A zöld infrastrastruktúra a különböző vonatkozó szakirodalmak alapján alapvető szerepet játszik a felaprózódás és a nem fenntartható földhasználat visszaszorításában; az ökoszisztémák koherenciájának és alkalmazkodóképességének megőrzésével hozzájárul a biodiverzitás fenntartásához, a környezet stabilitásához, a természeti tőke megőrzéséhez; hozzájárul a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és csökkenti a szélsőségeket, a természeti katasztrófákkal szembeni sebezhetőséget; hozzájárul a a fenntartható gazdaság megteremtéséhez is azáltal, hogy fenntartja az ökoszisztéma-szolgáltatásokat és mérsékli a közlekedési és energiaellátási infrastruktúra, valamint általában a gazdasági fejlődés káros hatásait; fejlesztése hozzájárul az életminőség javításához, az egészség megőrzéséhez, új munkahelyek teremtéséhez, a helyi identitás erősítéséhez, mindezek által a népesség megtartásához. Több szerző szerint a zöld infrastruktúra szemléletű megközelítés a kulcsa a megfelelő és fenntartható földhasználatnak, különösen a kompakt és gyorsan növekvő európai városokban, ahol rendkívül erős nyomás nehezedik a tájra. Megfelelő alkalmazásával és a területi tervezésbe való integrálásával elősegíti a tájelemek és ökoszisztémák közti kapcsolatok kialakulását, támogatva az élőhelyek és a táji, tájképi értékek megőrzését. Gyakorlati alkalmazása A Bizottság közleménye szerint a zöld infrastruktúra egy bizonyítottan eredményes eszköz az ökológiai, gazdasági és társadalmi javak természetes előállítására. Segít a természet által az emberi társadalom számára előállított javak értékének felismerésében, valamint hozzájárul a javak fenntarthatóságát és megerősítését szolgáló beruházások mozgósításához. Emellett elősegíti, hogy költséges infrastruktúra (pl. csapadékvíz elvezetés, árnyékolástechnika, mesterséges párologtatás és levegőtisztítás stb.) kiépítése helyett a természet által nyújtott olcsóbb, tartósabb megoldásokat vegyük igénybe, esetleg kiegészíti a szürke infrastruktúra hálózatot. Helyi szinten ez gyakran új munkahelyeket is teremt. A zöld infrastruktúra azon az elven alapszik, hogy a területrendezésbe és a területfejlesztésbe (városoknál a településrendezésbe és -fejlesztésbe) tudatosan beépítik a természet és a természeti folyamatok védelmét és megerősítését, valamint a természet által az emberi társadalom számára nyújtott
3 javak figyelembevételét. A zöld infrastruktúra koncepció gyakorlati alkalmazását tekintve tehát fontos, hogy az minden területi szinten megjelenjen. A helyi szinten az egyes önálló elemek azonosíthatók be, a magasabb szinteken pedig megtervezhetők az ökoszisztéma-szolgáltatások hálózatai. A zöld infrastruktúra tervek hierarchikus összekapcsolása biztosítja a különböző léptékek közötti zökkenőmentes átmenetet (Lafortezza et al. 2013). Az Európai Bizottság zöld infrastruktúra kialakításához készített munkadokumentuma alapján a zöld infrastruktúra kialakításának elemei a következők: Fizikai alkotóelemek: olyan zöld területek hálózata, ahol és amelyeken keresztül a természeti funkciók és folyamatok fenntartása zajlik. Projektek: olyan beavatkozások, amelyek célja a természet, a természetes funkciók és folyamatok megőrzése, javítása és helyreállítása, ezáltal összetett ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtása az emberi társadalom számára. Tervezés: a természet, a természetes funkciók és folyamatok megőrzésének, javításának és helyreállításának a területrendezésbe és területfejlesztésbe történő beépítése, valamint a kapcsolódó előnyök fenntartható biztosítása az emberi társadalom részére. Eszközök: olyan módszerek és technikák, amelyek segítenek megérteni a természet által az emberi társadalom számára nyújtott előnyök jellegét, és mozgósítani az ezen előnyök fenntartásához és fokozásához szükséges beruházásokat. Magyarországon a koncepció alkalmazásának egyik fő akadálya a be nem épített területekre vonatkozó alapadatok, illetve a területhasználati koncepciókat és döntéseket megalapozó vizsgálatok hiánya. A zöld Infrastruktúra hálózat megvalósítása egy országos, tervezési szintekre bontott koncepciónak megfelelően, de a helyi döntéshozók és érdekeltek részvételével valósítható meg. Ehhez elengedhetetlen az olyan információk biztosítása, amelyek már a döntési folyamat előkészítésénél átfogó tájékoztatást adnak a szabad területek ökológiai állapotáról, ökológiai és táji funkciójáról és hálózatban betöltött szerepéről, valamint társadalmi-gazdasági értékéről. Források: Vaszócsik, Göncz, Schneller, Tóth, Prokai: Magyarországi területi tervezést támogató térképes indikátor rendszer kialakításának lehetséges lépései a zöld infrastruktúra koncepció megvalósításáért, Tájökológiai Lapok 12 (2): (2014) Letölthető innen. Benedict, M.A., McMahon, E.T. 2002: Green infrastructure: smart conservation for the 21st century. Renewable Resources Journal 20: Lafortezza, R., Davies, C., Sanesi, G., Konijnendijk, C. C. 2013: Green Infrastructure as a tool to support spatial planning in European urban regions. iforest (early view): e1 17 SWD (2013) 155 végleges: Bizottsági szolgálati munkadokumentum: Technikai információ a zöld infrastruktúráról, amely a következő dokumentumot kíséri A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Zöld infrastruktúra Európa természeti tőkéjének növelése
4 HÍREK A Miniszterelnökség Területrendezési és Településügyi Főosztály hírei A terület- és településrendezési rendszer újragondolása A Kormány határozatban fogalmazta meg az építésüggyel kapcsolatos társadalmi igényeket, és azok teljesítésével kapcsolatos feladatokat. A lakossági építkezések és nagyberuházások egyszerűsítése a terület- és településrendezés felülvizsgálatát is megköveteli. Az eljárások gyorsítása és egyszerűsítése, a tervek és szabályok jobb értelmezhetősége érdekében június végére megtörténik a rendszer koncepcionális újragondolása. A folyamatban számos szakmai szervezet és szakértő is részt vesz. Nemzeti szintű településpolitika Magyarország EU-csatlakozása óta visszatérő igény a nemzeti szintű településpolitika meghatározása. A nemzeti irányok, hangsúlyok meghatározásának most aktualitást ad a 2016-ban elkészülő Európai Városi Menetrend (European Urban Agenda), amely az ENSZ HABITAT által 20 évente felülvizsgált globális városi menetrend alapján jön létre. Az EUA kidolgozásában hazánk is részt vesz. Az Európai Unió településfejlesztésért felelős miniszterei a fő célokat, prioritásokat meghatározó ajánlást írnak alá június 10-én, Rigában. A városi zöld infrastruktúra a as időszakban A Bizottságnak a Kohéziós Alapra (KA) és az Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA) vonatkozó javaslataiban a zöld infrastruktúra kifejezetten beruházási prioritásként jelenik meg, amit a hazai operatív programozás is figyelembe vett. A városi zöld infrastruktúra (téves fordításban: környezetbarát infrastruktúra) hálózatok növelése, javítása hazánkban is központi téma lesz a as ciklus városfejlesztésében. A as időszakban a konvergencia régiókban (a Közép-magyarországi régió kivételével Magyarország összes régiója e kategóriába tartozik) a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 2. és 6. prioritása keretében várhatóan külön kiírás foglalkozik majd a zöld városok kialakításával. Ennek keretében jelentős források állnak majd rendelkezésre a zöldfelületi rendszerek köztulajdonban lévő elemeinek fejlesztésére, rehabilitációjára és a fenntartásukhoz kapcsolódó infrastruktúra biztosítására. A zöld infrastruktúra elősegíti a hatékony településüzemeltetést (például a jobb vízgazdálkodást és zöldfelület-gazdálkodást), ugyanakkor csökkenti a környezetterhelést a mikroklímatikus szélsőségek mérséklésével és a természetbe jutó káros és szennyező anyagok mennyiségének csökkentésével. Emellett a rekreációs szolgáltatásain keresztül alkalmas a városi népesség megtartására. Ezen felül a zöld infrastruktúra-hálózat tervezése a közösségi részvétel kiváló terepe a városrehabilitáció innovatív gyakorlati eszközeinek sokoldalú alkalmazására. E tevékenységeket mind támogatja a TOP a következő hét évben, ezért érdemes a fejlesztési szándékokat már most e szempontok
5 figyelembe vételével meghatározni, felmérni a zöld infrastruktúra integráns tervezésének lehetőségeit. A Miniszterelnökség szakmai segítséget nyújt a minőségi tervezés módszertani kereteinek biztosításához. A TOP forrásainak felhasználása előre láthatólag már 2015-ben elkezdődhet. Forrás és további információk: ok_2014_20 Egyéb hírek Első Európai Zöld Infrastruktúra Konferencia november én kerül sor Bécsben az Első Európai Zöld Infrastruktúra Konferenciára. Az esemény az EU zöld infrastruktúra és ökoszisztéma szolgáltatások politikájának 2014-es elindítása kapcsán foglalkozik a városi zöldterület intézkedések végrehajtásával, inspiráló előadók és ötletadó projektek bemutatásával. Az esemény honlapja a részletes információkkal jelenleg készül. Európai Zöld Levél Az Európai Zöld Levél az 50 és 100 ezer lakosú kisvárosok által elnyerhető újonnan létrehozott díj, amelynek hármas célja van: elismerje azokat a városokat, amelyek eredményesek a környezet fejlesztése terén és elkötelezettek a zöld növekedés előmozdítása mellett ösztönözze a városokat abban, hogy fejlesszék polgáraik környezeti tudatosságát és részvételi aktivitását; azonosítsa azokat a városokat, amelyek képesek "zöld nagykövetként" ösztönözni más városok elmozdulását a fenntartható fejlődés irányába. Az Európai Zöld Levél díjat évente ítéli oda az Európai Bizottság. A pályázatra vonatkozó részletes információk az alábbi honlapon találhatók: Európa Zöld Fővárosa Ljubjana nyerte az Európa Zöld Fővárosa díjat a 2016-os évre. A 2017-es díjért pályázó 12 város között egy magyar város, Pécs is szerepelt. A döntőbe végül Essen (Németország), s-hertogenbosch (Hollandia), Nijmegen (Hollandia) and Umeå (Svédország) került. Az Európa Zöld Fővárosa díj a környezetbarát városi élet kialakításában élen járó városok elismerése. Ezek a városok utat mutatnak a magasabb színvonalú fenntartható városfejlesztés terén, odafigyelnek a lakóik kívánságaira, és úttörők a környezeti kihívásokra adott innovatív válaszok terén.
6 Forrás: / A benyújtott pályázatokat egy nemzetközi szakértői testület értékeli 12 mutató alapján, úgymint a környezeti levegő minősége; éghajlatváltozás: mérséklés és alkalmazkodás; ökoinnováció és fenntartható foglalkoztatás; energetikai teljesítmény; fenntartható földhasználatot tükröző városi zöldterületek; integrált környezetgazdálkodás; helyi közlekedés; természet és biológiai sokféleség; az akusztikus környezet minősége; hulladékkeletkezés és -gazdálkodás; szennyvízkezelés; és vízgazdálkodás. [ ] A továbbjutott városok 2015 júniusában prezentálnak a nemzetközi zsűrinek, amely értékeli a környezetvédelmi teljesítmény folyamatos javítása iránti elkötelezettségüket, jövőbeli céljaik ambíciójának szintjét, a polgárok felé irányuló kommunikációs tevékenységeiket, valamint azt, hogy mennyire mutatnak példát és népszerűsítenek bevált gyakorlatokat más európai városok számára. (Európai Bizottság sajtóközleménye, , Brüsszel) A 2017-es győztest az Európa Zöld Fővárosa díjjal 2015-ben jutalmazott Bristolban (Egyesült Királyság) fogják kihirdetni 2015 júniusában a 2016-os győztes városnak rendezett díjátadó ünnepségen. Forrás és további információk: CEEweb Zöld Infrastruktúra Akadémia október 6-7-én Ráckevén rendezett konferenciát a közép-kelet-európai régióban természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek nemzetközi hálózata, a CEEweb a Biológiai Sokféleségért. A hálózat küldetése a biológiai sokféleség megőrzése a fenntartható fejlődés elősegítése által. A rendezvényen elhangzottak összegzését a CEEweb által kiadott angol nyelvű jelentés tartalmazza. A konferencián két előadó is érintette a zöld infrastruktúra települési vonatkozásait. A cseh tájépítész kamara részéről Klara Salzmann Vestec község példáján keresztül mutatta be, hogyan lehet az alacsony minőségű mezőgazdasági területek átalakításával a település multifunkcionális zöld gerincét kialakítani, s ezzel számos környezeti és társadalmi problémára választ adni. Zöld infrastruktúra a városi dimenzió című előadásában Chantal van Ham bemutatta az URBES - Urban Biodiversity and Ecosystem Services projektet, majd ismertette a projekt ajánlásait, amelyek elsősorban az ökoszisztéma szolgáltatások értékének számszerűsítésére, feltérképezésére, tudatosítására és ennek a tényanyagnak a várospolitikákban való felhasználására hívja fel a figyelmet. Somorjai-Tamássy Zsolt a Green City mozgalomhoz ben
7 csatlakozó Miskolc területrendezési munkájával kapcsolatban mutatta be a zöld infrastruktúra-fejlesztés jelentőségét. A BAZ-megyei városban a kitűzött cél a város vízkészlet-gazdálkodásának javítása zöldfelületek használatával, elsősorban az esővizek megtartása, lefolyásuk lassítása révén. Emellett a konferencia érintette a zöldtetők, a közlekedési területekhez kapcsolódó zöldfelületek kérdését, illetve számos olyan témát, amely a zöld infrastruktúra tájtervezési vetületeire mutat rá. További információk: HAZAI PROJEKTEK AngyalZÖLD A XIII. Kerületi Önkormányzat az első budapesti önkormányzat, amely zöldfelületi stratégiát és zöldhálózat-fejlesztési programtervet alkotott. Az AngyalZÖLD Stratégia célja, hogy széleskörű társadalmi konszenzuson alapuló fejlesztési elképzelést fogalmazzon meg. A fejlesztési szándékok a főváros zöldfelületi rendszerében, különösen a zöld infrastruktúra hálózati elmeinek megteremtésében is előrelépést jelentenek. Fővárosi léptékben is nagyon fontos a Duna-parti sétányok és igényes zöldterületek alkotta észak-déli tengely kialakítása. Sugárirányú hálózati elemként jelenik meg a természetes mederben folyó Rákos-patakot övező parkok, játszóterek, tanösvények alkotta kelet-nyugati közhasználatú zöldfelületifolyosó, amely a főváros és az agglomeráció közötti fontos ökológiai és rekreációs tengelyt is képez. Emellett a közparkok, közkertek, forgalomcsillapított városi terek rendszerét utcafásításokkal, zöldfelületi tengelyekkel köti össze, megteremtve a hálózati rendszert. A megfelelő összekötő elemek (gyalogos hidak, közhasználatú hajójáratok) funkcionális szempontból is egy magasabb szintre emelik a kerület zöldfelületi rendszerének használati értékét. A fejlesztéseknek köszönhetően a kerület és a Városliget között ma már gyalogosan és kerékpárosan is könnyen átjárható kapcsolat van. A kerület északi és keleti határait jelentő MÁV területek integrált fejlesztése új dimenziót és környezeti minőséget teremtett a kerület zöldfelületei és térszerkezeti rendszere szempontjából. A XIII. kerületben zajló következetes és integrált zöldfelületi
8 tervezés példát mutat a főváros többi kerülete számára is. Forrás és további információk: Biodiverzitás tanösvény A Budapesti Biodiverzitás-tudatosság Projekt keretében a fővárosban egyedülálló biodiverzitás tanösvényt alakított ki a FŐKERT Nonprofit Zrt. a Hajógyári szigeten, hogy bemutassa a városi biodiverzitás megőrzésében, helyreállításában használatos technológiákat. A júniusában átadott tanösvény célja, hogy felhívja az emberek figyelmét a biodiverzitás, azaz az élővilág sokszínűségének, sokféleségének fontosságára, bemutassa azokat a technológiákat, amelyek segítenek a városi biodiverzitás megőrzésében, valamint megismertesse a városokban élő varázslatos növény- és állatvilág szereplőit. A tanösvény mellett a projekt részét képezi egy tanulmány és koncepcióterv készítése a budapesti biodiverzitás fejlesztési lehetőségekről, egy ehhez kapcsolódó, 7 évre szóló akcióterv megalkotása, valamint egy nemzetközi városi biodiverzitás konferencia szervezése Budapesten. Forrás és további információk: MÁV-területből zöldfelületi rendszerelem? Csizmadia Dóra tájépítész több diplomadíjat nyert terve Budapest egyik legnagyobb rozsdaövezetének, a közel százhektáros Rákosrendező pályaudvarnak és közlekedési kapcsolatainak revitalizációjával, Közlekedési Témaparkká alakításával foglalkozik. A Közlekedési Témapark ötletéhez az inspirációt a most is sikeresen működő Vasúttörténeti Park adja, ugyanakkor a koncepció ennél jóval ambiciózusabb: Budapest olyan új zöldfelületi elemének vízióját vázolja fel, amely közparkként nem csupán széles spektrumát nyújtja a kikapcsolódási lehetőségeknek, de fontos tagjává képes válni a budapesti zöldfelületi rendszernek és katalizátora lehet egy városrész fejlődésének.
9 Forrás és további információk: NEMZETKÖZI ÉS KÜLFÖLDI PROJEKTEK Elérhetők az épített környezet energiahatékonyságával foglalkozó IMEA projekt javaslatai 2014 decemberében lezárult az épített környezet energiahatékonysági kérdéseivel foglalkozó IMEA Interreg IV/C projekt elején elkészült a projekt céljait és eredményeit bemutató úgynevezett Position Paper (Állásfoglalás). A dokumentum az eredményeken felül a legfontosabb szakmapolitikai ajánlásokat is tartalmazza, amelyek elősegíthetik a megalapozottabb döntés-előkészítést az energiahatékonysági kérdésekkel kapcsolatosan. Az IMEA projekt Állásfoglalás egyelőre angol nyelven érhető el. URBES projekt A BiodivERsA által finanszírozott három éves ( ) URBES - Urban Biodiversity and Ecosystem Services projekt célja, hogy tudati hidat képezzen a városiasodás, az ökoszisztéma szolgáltatások és a biodiverzitás között. A projekt New York és 6 európai város példáin keresztül dolgozott ki javaslatokat, amelyeket 7 rövid, könnyen olvasható tájékoztatóban osztottak meg: Factsheet 1 - Városi biodiverzitás és ökoszisztéma szolgáltatások átfogó képet ad az URBES projektről és annak tudományos hátteréről Factsheet 2 Biodiverzitás és ökoszisztéma szolgáltatások: az emberi jóllét alapjai az egészség, a jóllét és az ökoszisztémák közötti összefüggésekre fókuszál Factsheet 3 Az ökoszisztéma szolgáltatások értékbecslése városi környezetben bemutatja az ökoszisztéma szolgáltatások anyagi és nem-anyagi alapú értékbecslési módszereit Factsheet 4 Városok és biodiverzitás (CBO) bemutatja a globális urbanizációs trendek világon elsőként elkészült értékelését, azok ökoszisztémákra gyakorolt hatását és azok kapcsolatát az ökoszisztémákkal. A CBO tíz konkrét hazavihető üzenetet is megfogalmaz a döntéshozók számára. További információ és inspiráció a CBO honlapján található.
10 Factsheet 5 Városi ellenálló képesség és fenntarthatóság, ugyanazon érme két oldala? A városi ellenálló képességet és fenntarthatóságot kétféle elgondolásban helyezi reflektorfénybe, feltárja hogyan kapcsolódik e kettő egymáshoz a városi kontextusban és példákkal támasztja alá, hogy miért fontos elemei ezek a városfejlesztésnek. Factsheet 6 Zöld infrastruktúra, a városok jóléte világos és egyértelmű leírást ad a zöld infrastruktúráról és a való életben fellelhető példákkal illusztrálja azt. Factsheet 7 Városi mezőgazdaság: a tájak összekötik az embereket, az élelmiszert és a biológiai sokféleséget szemlélteti hogyan tudnak a világ népessége növekvő többsége számára a lakókörnyezet alapját képező tájak egyszerre hozzájárulni az élelmiszerbiztonság növeléséhez, az élő tájak kialakulásához és a biológiai sokféleség támogatatásához. Forrás és további információk: A lakosság bevonását segítő új online alkalmazás Az Egyesült Királyságbeli Land Use Consultants (LUC) GIS csapatának új online alkalmazása a nyilvánosság bevonását szolgálja a városi zöld terek fejlesztését érintő tervezésbe, döntésekbe. Az alkalmazás lehetővé teszi, hogy az emberek bejelöljenek helyeket a térképen és a választott ponttal kapcsolatosan előre megfogalmazott kérdésekre válaszoljanak. Ez az információ egy térinformatikai adatbázisba kerül, amely feldolgozás és elemzés után különösen hasznos alapja a város Open Space Stratégiája tervezésének, de minden más olyan projektnek is, amelyben fontos az emberek véleményének visszacsatolása. Az alkalmazás megkönnyíti a Twitteres vagy Facebookos konzultációt is, amivel sokkal több érintettet tudnak elérni, bevonni. Az LUC több ehhez hasonló hasznos, a közösségi konzultációt és részvételt segítő webes térképes alkalmazást fejlesztett ki. Forrás és további információk: RFSC-HÍREK Legutóbbi hírlevelünkben részletes tájékoztatást adtunk az Európai Fenntartható Városok Referenciakeretének (RFSC) alkalmazási módjáról. A hírlevél megjelenése óta ennek a városfejlesztést segítő eszköznek a népszerűsége tovább nőtt október 28-án Verona és 15 környező település polgármesterei és köztisztviselői vettek részt RFSC képzésen. Megállapodtak a Verona Térség ("Area Vasta Veronese") létrehozásában, közös célok és stratégia kidolgozásában. Az RFSC-t a hálózati párbeszéd eszközeként használják. Megítélésük szerint különösen a kis- és középvárosok számára hasznos, hogy az eszköz alkalmazásával egyben egy nemzetközi hálózat részeseivé is válnak. Legutóbb december én Lucenában (Córdoba, Spanyolország) szerveztek műhelymunkát 21 spanyol és olasz szakértő részvételével. Lucena első, időszakra szóló stratégiai tervének elemzése során, az RFSC eszköz segítségével sikerült az integrált fenntartható fejlesztést gátló egyensúly-
11 eltolódásokra rávilágítani, ami segít egy jobb új stratégia kialakításában. További RFSC hírek: MIVEL ÁLL AZ EUKN NEMZETI FÓKUSZPONT AZ ÖN RENDELKEZÉSÉRE? Az EUKN Magyar Fókuszpont célja az intenzívebb kapcsolattartás a magyar városi szakemberek, városvezetők, tervezők, kutatók, fejlesztéspolitika és a civil szervezetek képviselőivel, valamint az említett szereplők hálózatba szervezésének elősegítése. Ezt szolgálják a hírlevelek, a rendszeres rendezvények, műhelyviták, valamint a magyar nyelvű honlap. A hírlevelekben lehetőséget nyújtunk a városok, szakemberek számára híreik, legújabb projektjeik, felhívásaik megjelentetésére. Amennyiben szeretne valamilyen információt akár a hazai, akár az európai közösséggel megosztani, juttassa el hozzánk és mi megoldjuk, hogy az célba érjen! Az EUKN Program hazai felelőse a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztály Az EUKN Nemzeti Fókuszpont elérhetősége: Lechner Tudásközpont Területi és építésügyi szakértői osztály 1111 Budapest, Budafoki út. 59. Tel.: +36 (1) eukn@lltk.hu Web: Az EUKN tematikus hírlevele "Practice and Research Review" címmel jelenik meg. A hírlevélre itt iratkozhat fel. Amennyiben nem kíván több hírlevelet kapni, kattintson ide: Leiratkozás
ZÖLDINFRASTRUKTÚRA. URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, november 29.
...hogy élni tudjunk a természet adta lehetőségekkel ZÖLDINFRASTRUKTÚRA URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, 2018. november 29. Csőszi Mónika Monika.csoszi@lechnerkozpont.hu Lechner Tudásközpont Térségi Tervezési
Részletesebbendr. Szaló Péter 2014.11.28.
Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között
RészletesebbenZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN
KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai
RészletesebbenHelyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban
Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi
RészletesebbenHatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia
Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati
RészletesebbenBUDAPEST ZÖLDINFRASTRUKTÚRA STRATÉGIÁJA
BUDAPEST ZÖLDINFRASTRUKTÚRA STRATÉGIÁJA Tatai Zsombor környezettervezési irodavezető Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. Zöldinfrastruktúra Műhelytalálkozó Agrárminisztérium 2018. 11. 14. KÖZÖS
RészletesebbenÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.
Részletesebben... 51... 51... 52... 52 2
1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált
RészletesebbenProjekt címe: LIFE TreeCheck:
Projekt címe: LIFE TreeCheck: A városi hőszigetek hatásainak minimalizálása zöld területekkel PROJEKT HELYSZÍNEK: Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia, valamint: Ausztria, Belgium és Németország
Részletesebben0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés
0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként
RészletesebbenSzlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020
Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító
RészletesebbenFeladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár
Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár Győr, 2009. október 28. Válság van? Szabó Lajos: Válság akkor van, ha az emberek válságként élik meg a körülöttük levő
Részletesebbenvárható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
RészletesebbenKÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS
KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS HORVÁTH CSILLA OSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG STRATÉGIAI TERVEZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása
Részletesebbenas uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető
2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott
RészletesebbenBiológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -
Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - 2010. december 3. Országos Erdőfórum Baktay Borbála Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és génmegőrzési
RészletesebbenA Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat
A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat.. MNVH. megyei területi felelős 2015. szeptember Az MNVH célja, feladatai Az MNVH célja: Az MNVH feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba
RészletesebbenTransznacionális programok
Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális
RészletesebbenNyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági
RészletesebbenLehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában
Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek
RészletesebbenLIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation
LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz
RészletesebbenTELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK
Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata Közlekedésfejlesztés Magyarországon 10 év az Európai Unióban Konferencia Balatonföldvár, 2014. május 13-15. TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK
RészletesebbenTájékoztatás a közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről
Tájékoztatás a 2014-2020 közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről Shiraishi Renáta, Endrész Kinga Határmenti Gazdaságfejlesztési Főosztály Európai Területi Együttműködési
RészletesebbenAz integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre
Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március
RészletesebbenHajdúhadház Város Polgármesterétől
Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi
RészletesebbenA ZÖLDFELÜLET-GAZDÁLKODÁS, MINT A ZÖLDINFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉS TELEPÜLÉSI VÉGREHAJTÁSA KUTATÁSOK A ZÖLDFELÜLETGAZDÁLKODÁS SZOLGÁLATÁBAN
A ZÖLDFELÜLET-GAZDÁLKODÁS, MINT A ZÖLDINFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉS TELEPÜLÉSI VÉGREHAJTÁSA AVAGY KUTATÁSOK A ZÖLDFELÜLETGAZDÁLKODÁS SZOLGÁLATÁBAN NAK-Green City konferencia 2019. 04. 05. Lakatos Veronika
RészletesebbenKÖZGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE 2. Napirendi pont előterjesztése Dátum:
KÖZGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE 2. Napirendi pont előterjesztése Dátum: 2014.03.04. Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület Közgyűlése részére tájékoztatás a 2014. március hó 04-i ülés 2. napirendi pontjához
RészletesebbenSEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban
SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági
RészletesebbenTelepülés Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés
Település Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb
RészletesebbenLIFE Természet és biodiverzitás Többéves munkaprogram újdonságai
LIFE Természet és biodiverzitás - 2018-2020 Többéves munkaprogram újdonságai Bokor Veronika FM Természetmegőrzési Főosztály LIFE Pályázói igények szerinti tréning, 2018. február 20. LIFE 2018-2020 meghatározó
RészletesebbenEurópai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
RészletesebbenRegionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika
Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Település A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb
RészletesebbenNatura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból
Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenTurizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont
Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont Csak rekreáció, nyaralás, tanulás? Közbeszédben: Élővilág: mint érdekesség, kiállítási tárgy
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenA Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában
A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában Demeter András, tanácsadó Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság, Brüsszel A biológiai sokféleség
RészletesebbenRegionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika
Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Település A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb
RészletesebbenZöld város, zöld infrastruktúra tervezés Dömötör Tamás 3. pályázata
Dömötör Tamás 3. pályázata 2018 2010-2013. között a területrendezés, 2013. óta a településfejlesztés területén végzek kormányzati közigazgatási tevékenységet. A 2014-2020. közötti európai uniós fejlesztési
RészletesebbenÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN
ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés
RészletesebbenGárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu
HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű
RészletesebbenIDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP
Bokor Veronika, Marczin Örs Természetmegőrzési Főosztály IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Földművelésügyi Minisztérium 2017. január 25. ---------------------------------------------------------------------------------
RészletesebbenTelepülési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.
Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable
RészletesebbenA biodiverzitás védelméért konferencia. Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály
A biodiverzitás védelméért konferencia Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály Nemzetközi és uniós környezet EU 2020 STRATÉGIA (2010.03.03) Az intelligens,
RészletesebbenA KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes
A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes egyetemi tanársegéd varga.agi14@gmail.com Vidékföldrajz és vidékfejlesztés III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés
RészletesebbenA stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!
Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül
RészletesebbenAZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA
...hogy élni tudjunk a természet adta lehetőségekkel AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA TESTI-LELKI FELTÖLTŐDÉS AZ ÖKOTURISZTIKA SZEREPE AZ EGÉSZSÉGMEGŐRZÉSBEN Sopron, 2018. május
RészletesebbenA K+F+I forrásai között
Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k
RészletesebbenVállalkozások és lehetőségeik az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Programban
Vállalkozások és lehetőségeik az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Programban Lelkes Gábor, PhD. Danube EuroConsulting Kft. igazgatója Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság elnöke Legnagyobb
RészletesebbenAz építésügy-településügy informatikai rendszerei és fejlesztései
LECHNER TUDÁSKÖZPONT Az építésügy-településügy informatikai rendszerei és fejlesztései DR. SIK ANDRÁS térbeli szolgáltatások igazgatója IDC SMART CITY FORUM 2018 Budapest 2018/05/30 ÉPÍTÉSZET ÉS URBANISZTIKA
RészletesebbenVidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése
Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment
RészletesebbenAz Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság
Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:
RészletesebbenDr. Szaló Péter Belügyminisztérium szakmai főtanácsadó. 53. Közgazdász Vándorgyűlés Miskolc Szeptember 4.
Dr. Szaló Péter Belügyminisztérium szakmai főtanácsadó 53. Közgazdász Vándorgyűlés Miskolc 2015. Szeptember 4. A Lipcsei Charta Az integrált városfejlesztés szorgalmazása A Toledói deklaráció Harc a városfejlesztés
Részletesebben2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM
2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység
RészletesebbenTelepülésen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok -
Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Dr. Gellér Zita Márta vezető stratégiai koordinátor Green City konferencia - CONSTRUMA 2015. április 17. 1 Védett természeti területek 1. Országos
RészletesebbenLakossági építkezés Magyarországon
MINISZTERELNÖKSÉG Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Lakossági építkezés Magyarországon AZ ÉPÍTÉSÜGY AKTUÁLIS KÉRDÉSEI 2015 2015. április 17. Nem a kreativitást és innovációt kell szabályozni,
RészletesebbenSZÉCHENYI PROGRAMIRODA ZALA MEGYE TOP FEJLESZTÉSEK
SZÉCHENYI PROGRAMIRODA ZALA MEGYE TOP FEJLESZTÉSEK AZ ITP ELFOGADÁSA A Zala Megyei Önkormányzat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) végrehajtásának zalai keretrendszerét Integrált
RészletesebbenHELYI GAZDASÁGI ÜZLETI INFRASTRUKTÚRA ÉS KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE
HELYI GAZDASÁGI ÜZLETI INFRASTRUKTÚRA ÉS KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE BODOR NORBERT Programirányító referens RFP Stratégiai Tervezési és Értékelési Főosztály NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TERÜLET-
RészletesebbenA JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja
A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.
RészletesebbenHatármenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között
Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenFenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17.
Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Bozzay Balázs Pannon Megújuló Energia Klaszter www.bfh.hu, 30/226 77 55 Környezetileg minimum
RészletesebbenAz Európai Táj Egyezményből adódó hazai feladatok és eddigi eredmények
Az Európai Táj Egyezményből adódó hazai feladatok és eddigi eredmények Dr. Rácz András, helyettes államtitkár az Európai Táj Egyezmény Nemzeti Koordinációs Munkacsoport elnöke 10 éves az Európai Táj Egyezményt
RészletesebbenA TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) AKTUALITÁSAI
A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) AKTUALITÁSAI PUSKÁS DÁNIEL FŐOSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG 2016.
RészletesebbenFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs
FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó
RészletesebbenVelencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok
A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják
RészletesebbenSérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában
Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában Dr. Pálvölgyi Tamás NÉS szakmai koordinátor Nemzeti Alkalmazkodási Központ 2013. november 13. NÉS-2 szakmai műhelyvita Magyar
RészletesebbenA TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) AKTUALITÁSAI
A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) AKTUALITÁSAI GÉCZYNÉ POLYÁK EDIT NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG 2016. NOVEMBER
RészletesebbenNagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei
Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Rodekné Hederics Erika pályázati csoportvezető Nagykanizsa, 2015. 07. 07. Önkormányzati reform Magyarország helyi
RészletesebbenAZ ÖN VÁROSA LESZ EURÓPA ELSŐ OKOSTURISZTIKAI FŐVÁROSA?
AZ ÖN VÁROSA LESZ EURÓPA ELSŐ OKOSTURISZTIKAI FŐVÁROSA? INFORMÁCIÓS ADATLAP 1. AZ ÖN VÁROSA LESZ EURÓPA ELSŐ OKOSTURISZTIKAI FŐVÁROSA? Az Európai Parlament előkészítő tevékenységével összhangban az Európai
Részletesebben9645/17 ac/ms 1 DG E 1A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 24. (OR. en) 9645/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2017. május 23. Címzett: a delegációk ENV 540 FIN 326 FSTR 42 REGIO 62 AGRI 286
RészletesebbenAZ ÖN VÁROSA LESZ EURÓPA KÖVETKEZŐ OKOSTURISZTIKAI FŐVÁROSA?
AZ ÖN VÁROSA LESZ EURÓPA KÖVETKEZŐ OKOSTURISZTIKAI FŐVÁROSA? INFORMÁCIÓS ADATLAP 1. AZ ÖN VÁROSA LESZ EURÓPA KÖVETKEZŐ OKOSTURISZTIKAI FŐVÁROSA? Az Európai Parlament előkészítő tevékenységével összhangban
RészletesebbenAz EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.
Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek
RészletesebbenMagyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra
Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm.
RészletesebbenA ZÖLDINFRASTRUKTÚRA SZEREPE A FENNTARTHATÓ VÁROSI CSAPADÉKVÍZ-GAZDÁLKODÁSBAN
SZENT ISTVÁN EGYETEM TÁJÉPÍTÉSZETI ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KAR Kert- és Szabadtértervezési Tanszék CONSTRUMA NEMZETKÖZI ÉPÍTŐIPARI KIÁLLÍTÁS Csizmadia Dóra A ZÖLDINFRASTRUKTÚRA SZEREPE A FENNTARTHATÓ VÁROSI
RészletesebbenA Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása
A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály
RészletesebbenA Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese
A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese EGT Támogatási Alap Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program és Nemzeti
RészletesebbenHeves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020
A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési
RészletesebbenVedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.
Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!
RészletesebbenTelepülésképi Arculati Kézikönyv
A településkép védelmének, alakításának új lehetőségei Településképi Arculati Kézikönyv Településképi rendelet Az építészet, az építés közügy A Településképi Arculati Kézikönyv a közösségek saját döntése
RészletesebbenKatasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése
Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése Az Európai Unió LIFE programjának támogatásával, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és nemzetközi szervezete,
RészletesebbenNÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. sz. napirendi pont /2016. ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr.
NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. sz. napirendi pont 2-102/2016. ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József BESZÁMOLÓ Nógrád Megye Integrált Területi Programjához (2014-2020)
RészletesebbenLIFE természetvédelmi pályázatok értékelési szempontjai
LIFE természetvédelmi pályázatok értékelési szempontjai Pályázói igények szerinti tréning - 2018. február 20-21. Földművelésügyi Minisztérium, Természetmegőrzési Főosztály Demeter András, LIFE Kapacitásfejlesztési
RészletesebbenKözlekedés és térségfejlesztés kapcsolata
A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató
RészletesebbenKOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT
INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
IKTATÓSZÁM: 2626/342/2016. TÁRGY: ZSOLNAY NEGYED TÜSKÉSRÉTI TÓ KERTVÁROS KERÉKPÁRÚT MEGVALÓSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ PÁLYÁZATTAL KAPCSOLATOS DÖNTÉSEK MEGHOZATALA (TOP6.4.115) MELLÉKLET: 1 DB E L Ő T E R J E S
RészletesebbenMária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?
Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai
RészletesebbenMezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából
RészletesebbenKOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT
INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében
RészletesebbenA LIFE Éghajlat-politika Alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása
A LIFE Éghajlat-politika Alprogram 2016. évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása II. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. június 30. Kovács Barbara LIFE Éghajlat-politika alprogram Nemzeti kapcsolattartó
Részletesebbenletfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók
Település- és s területfejleszt letfejlesztés III. Gyakorlat Célfa Tennivalók (Jövőkép, Prioritások, Intézked zkedések) 2008-2009 2009 őszi félévf Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda matyas.izolda@kti.szie.hu
RészletesebbenA 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei
A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési
RészletesebbenA tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények integrálása a területi tervezésbe
A tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények integrálása a területi tervezésbe Göncz Annamária VÁTI Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Osztály V. Magyar Tájökológiai Konferencia
RészletesebbenAlkalmazkodás a klímaváltozáshoz a településfejlesztés szemszögéből
Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz a településfejlesztés szemszögéből Klímaadaptáció települési szinten KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGY ÉS ÉGHAJLATVÁLTOZÁS SZEMINÁRIUM Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2018.10.25. Szczuka
RészletesebbenA Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában
A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi
RészletesebbenAz állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában
Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában FM Természetmegőrzési Főosztály Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura
Részletesebben2015. április 23. Környezet munkacsoport
2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák
RészletesebbenGazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség
(2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy
Részletesebben