Nyékládháza város Integrált településfejlesztési stratégiája június 314/2012. (XI.8.) Korm. rend. 31. (1) véleményezési eljárás

Átírás

1 Nyékládháza város Integrált településfejlesztési stratégiája június 314/2012. (XI.8.) Korm. rend. 31. (1) véleményezési eljárás Tervező:

2 INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BEVEZETŐ Az Integrált Településfejlesztési Stratégia a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendeletben megfogalmazott tartalommal és véleményezési eljárás lebonyolításával készült. A Megalapozó vizsgálat munkarész az újonnan készülő Településfejlesztési koncepcióval együtt készült. A megalapozó vizsgálat a hatályos Településrendezési eszközök, a 32/2015. (IV.29.) KT határozattal elfogadott időszakra vonatkozó gazdasági program, az önkormányzat különböző típusú adatszolgáltatásai, valamint az államigazgatási szervek előzetes tájékoztatási szakasz során rendelkezésre bocsájtott adatai alapján készült. A város korábban nem rendelkezett településfejlesztési stratégiával. Az ITS készítését nem csak a jogszabályi környezet változása indokolja, hanem az Európai Unió programozási ciklusa is, a megújult kohéziós politikával való összhang megteremtésére irányuló igény, továbbá a településen élők szükségletei, elvárásai. Az ITS készítése során Nyékládháza önkormányzatán túl a helyi vállalkozások, civil szervezetek, lakosok, szomszédos települések is lehetőséget kaptak egyedi igények megfogalmazására, az elkészült anyagok megtekintésére, észrevételezésre. Nyékládháza város területén az alábbi városrészek kerültek kijelölésre a területhasználatok tipizálása alapján: 1 Nyék Városközpont 2 Ládháza Kertváros 3 Üdülőterületek 4 Zártkertek Pingyom, 3. sz. főút menti, egyéb 5 Egyéb külterület 6 Bányaterület tavak 1 Nyék városközponti terület A városközpont határait a nyomvonalas létesítmények 80. sz. vasútvonal, 3. sz. főközlekedési út és a meglévő területhasználatok adják. A területen található az intézmények és kereskedelmi egységek többsége, továbbá a város egyetlen műemléke is. A jelenlegitől hangsúlyosabb városközpont kialakítása, a szolgáltatások spektrumának bővítése és a közterületek rendezése a területen megjelölt elsődleges cél. A közlekedési területek, rendezése révén új beépítésre szánt területek alakíthatók ki. 2 Ládháza régi településrész Ládháza egykoron külön település volt, a 80. sz. vasútvonal és a Hejő határolta városrész jellemzően kertvárosias és falusias beépítésű lakóterület. A városrésznek a templom körüli régi központ felélesztése adhat lendületet, illetve a közterületek rendezése. 3 Üdülőterületek A kavicsbányászati tevékenységből visszamaradt tavak körül különböző típusú üdülőterületek alakultak ki, melyek komplex kezelése szükséges. A terület egységen elsősorban 1

3 műszaki infrastruktúra k (közlekedés, közmű) és közterület rendezések szükségesek a minőségi javulás érdekében. 4 Zártkertek A város területén több típusú zártkert található: ún. Pingyom, a 3. sz. főút melletti területek (szőlőhegy); ezek használata, adottsága, jellemzői eltérnek egymástól. A területek rendezése, műszaki infrastruktúra (közlekedés, közmű) k, idegenforgalmat támogató beruházások megvalósítása szükséges. 5 Egyéb külterület A város az igazgatási terület nagyságához viszonyítva relatíve kevés mezőgazdasági művelés alatt álló területtel rendelkezik. A város saját szükségleteinek legalább részben helyi termelésből származó kielégítése érdekében biztosítani kell a jó minőségű termőföldek megóvását és művelésben tartását. 6 Bányaterület tavak A geológiai adottságok miatt a kavicsbányászat nagyban meghatározza a település képét, a tevékenység során keletkező tavak rekreációs célú hasznosítására van igény. A bányászati tevékenység területigénye jelentős, a meglévő bányatelkek hasznosíthatósága hamarosan eléri határait, ugyanakkor a terjeszkedésnek határt szabnak a műszaki infrastrukturális elemek, a beépített területek, a Hejő, valamint a magasabb szintű előírások is. A kavicsbánya fejlesztési területeinek meghatározása, a tavak és környezetüknek rendezése, rekultivációja szükséges. A városrészek térbeli helyei 2

4 1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI 1.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása A stratégiai célok meghatározását befolyásoló magasabb szintű elhatározások Az Európai Unió versenyképességének fejlesztését célzó, tíz éves Lisszaboni Stratégia 2010 ben lejárt, az új stratégiát az Európai Tanács június 17 i ülésén fogadták el a tagállamok. A jelenlegi évtizedre szóló Európa 2020 stratégia felmérte elődje gyengeségeit, és három prioritást (intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés), új elemként 5 számszerűsített célt határoz meg: 1. a éves népesség foglalkoztatási rátájának 75 százalékra emelése, többek között a fiatal, az idősebb, illetve az alacsony képzettségű munkavállalók nagyobb mértékű foglalkoztatása, valamint a legális migránsok fokozottabb integrációja révén; 2. a kutatás fejlesztés feltételeinek javítása úgy, hogy ezen a területen a köz és a magánszféra beruházásainak együttes mértéke elérje a GDP 3 százalékát; 3. az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának az 1990 es szinthez képest 20 százalékos csökkentése, a megújuló energiaforrások arányának 20 százalékra való növelése a teljes energiafogyasztásban, illetve az energiahatékonyság 20 százalékkal történő növelése; 4. a képzettségi szint javítása, különösen törekedve arra, hogy kevesebb mint 10 százalékra mérséklődjön a korai iskolaelhagyás aránya és egyidejűleg legalább 40 százalékra nőjön a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkező éves korúak aránya; 5. a társadalmi befogadás elősegítése, mindenekelőtt a szegénység csökkentése révén, legalább 20 millió ember kiemelésével a kirekesztődés fenyegetettségből. A célkitűzések európai szintű megvalósulását a nemzeti reformprogramokban lefektetett nemzeti szintű vállalások teszik lehetővé, melyeket először november 12 ig kellett a tagállamoknak elkészíteniük. A célok eléréséhez az EU három eszközt társított: a meglévő uniós eszközök mellett az EU 7 zászlóshajó kezdeményezése segít a célok elérésében: 1. Innovatív Unió a kutatásra és innovációra fordított finanszírozás javítására; 2. Mozgásban az ifjúság az oktatási rendszerek teljesítményének növelésére; 3. Európai digitális menetrend az egységes digitális piac előnyeinek kiaknázására; 4. Erőforrás hatékony Európa a gazdaság fenntartható növekedéséért; 5. Iparpolitika a globalizáció korában a vállalkozások (különösen a kis és közepes vállalkozások) üzleti környezetének javítására; 6. Új készségek és munkahelyek menetrendje a munkaerőpiacok modernizálására; 7. Szegénység elleni európai platform a szociális és területi kohézió biztosításáért. A Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót az Országgyűlés a H/ számú határozatával fogadta el. A koncepcióban 4 hosszú távú, 2030 ig szóló átfogó fejlesztési cél került meghatározásra: 1. értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés, 2. népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom, 3. természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeinek megőrzése és környezetünk védelme, 4. térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet. 3

5 A területi specifikus célok: az ország makro regionális szerepének erősítése, a többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat, vidéki térségek népességmegtartó képességének növelése, kiemelkedő táji értékű térségek területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése, összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása. Nemzeti jövőkép Magyarország 2030 ban Kelet Közép Európa egyik vezető gazdasági és szellemi központja lesz, lakosságának biztonságos megélhetést biztosító, az erőforrások fenntartható használatára épülő versenyképes gazdasággal, azzal összefüggésben gyarapodó népességgel, megerősödött közösségekkel, javuló életminőséggel és környezeti állapottal. Természeti és kulturális erőforrások hatékony kihasználása a gazdasági fejlődés érdekében: Megújuló energiapotenciálra építve csökken az energiafüggőség, előtérbe kerül az energiatakarékosság, a megújuló energiaforrások használata. A vizekkel való fenntartható gazdálkodás a tájfenntartást, agráriumot és klímavédelmet támogatja. A helyben élőket gazdagító agrár és élelmiszergazdasági a kiváló minőségű termőföldekre épül. Az épített örökség sokszínűsége, a kultúra, a zene, a hagyományok egyedisége kiváló alapja a turizmus fejlesztésének, az innovatív iparágaknak és a nemzeti öszszetartozás erősítésének. A társadalmi elégedettség és kohézió növelése érdekében: A jól végzett munkát meg kell becsülni. Új munkahelyeket kell létrehozni, támogatni kell az új foglalkoztatási formákat, esélyegyenlőséget, különböző helyzetű társadalmi csoportokat. A természeti erőforrásokkal való fenntartható bánásmódnak és a táj védelmének be kell épülnie a köztudatba. A hagyományos ismeretének, a kulturális örökség védelmének a társadalmi értékrend részévé kell válnia. Az ország eltérő társadalmi, gazdasági és környezeti adottságú területei egy sokszínű, egészséges nemzeti területi rendszert alkotnak: Az eltérő adottságú térségi rendszereknek egymással szoros munkamegosztásban kell állni. Az elérhetőség és hozzáférhetőség révén a helyi feltételekhez igazodva kell a biztosítani a térség lakóinak létbiztonságát és életminőségét. Társadalmi kapcsolatokat kell erősíteni a határon túli magyarsággal. Jelentős kihasználatlan potenciál rejlik a vidéki térségekben, ahol az ország gazdasági és társadalmi tartalékainak nagy része található: Helyi piacok fejlesztésével vissza kell szerezni a belföldi piacokat; a helyi és megújuló energiaforrásokkal javítani kell az ellátásbiztonságot. A könnyebb elérhetőség és megélhetés biztosítása megállítja az elvándorlást. 4

6 Korszerű és versenyképes családi gazdaságok működésével biztosítható a vidéki foglalkoztatottság. Célrendszer: Nyékládháza város jövőképe a véleményezési eljárás alatt lévő Településfejlesztési koncepció szerint: Nyékládháza élhető, a természeti környezeti adottságait kihasználó, vízfelületekben és természetközeli területekben gazdag minőségi lakóhelyet és szabadidős területet biztosító kisvárossá válik 5

7 Élhető Megfelelő életteret biztosítani tudó lakóterületek, javuló közbiztonság, hangsúlyos városközpont, ügyfélközpontú humán infrastruktúra szolgáltatások Természeti környezeti adottságait kihasználó Geomorfológiai és táji adottságokra (kavicsbányák, szőlők) alapozott k, megújuló energiákat hasznosító beruházások (geotermikus energia térségi hasznosítása, solar park) Vízfelületekben és természetközeli területekben gazdag Rekreációs területek mennyiségi és minőségi növelése, természeti értékek (ökológiai hálózat, tájkép) védelme Minőségi lakóhely Laza beépítésű, zöldfelületekben gazdag, teljes körű műszaki infrastruktúrával ellátott, csendes, nyugodt övezetek kialakítása, alacsony közlekedési terheléssel, jó levegőminőséggel. Szabadidős területet biztosító A helyi lakosság és a településre érkező vendégek számára széles körű kínálat biztosítása, úgy aktív sportolási, mint pihenési szempontból Városfejlesztési irány, stratégiai célok A fejlesztési irányok, stratégiai célok a város adottságai és a településen élők igényei alapján kerültek meghatározásra. A városfejlődést támogató elemek: földrajzi fekvés, kiváló közlekedési kapcsolat rendszer jól működő térségi kapcsolatrendszer A városfejlődést gátló elemek: korlátozott terjeszkedési lehetőség (bánya, műszaki infrastruktúra) városközpont hiánya, elépített területek egyes szolgáltatási szektorok nem elégséges szintje (gyógyszerellátás, szakképzés, kereskedelem szolgáltatás, idegenforgalom) Jövőkép Nyékládháza élhető, a természeti környezeti adottságait kihasználó, vízfelületekben és természetközeli területekben gazdag minőségi lakóhelyet és szabadidős területet biztosító kisvárossá válik A városiasodás erősítése érdekében versenyképesnek és innovatívnak kell lennie, hogy a helyi gazdasági erősödhessen, fejlődhessen. A népesség megtartása és a városi élet népszerűsítése érdekében biztosítani kell az élhetőséget, szeressenek a lakosok a településen élni, megfelelő szolgáltatási kínálat legyen úgy a kereskedelem, mint a szabadidő eltöltési lehetőségek terén. A város fenntarthatósága érdekében a környezetminőséget óvni, védeni szükséges; a meglévő erőforrásokkal takarékosan kell bánni. 6

8 Az országos fejlesztési irányokat és a település adottságait figyelembe véve az alábbi célok kerültek meghatározásra: Jövőkép Nyékládháza élhető, a természeti környezeti adottságait kihasználó, vízfelületekben és természetközeli területekben gazdag minőségi lakóhelyet és szabadidős területet biztosító kisvárossá válik Stratégiai cél Gazdaság erősítése Életminőség javítása Természeti és épített környezet Környezettudatosság erősítése Tematikus célok Térségi szemléletű munkamegosztás Foglalkoztatottság növelése Humán infrastruktúra Városiasodás feltételrendszerének javítása Rekreációs területek Lakóterületfejlesztés Zártkerti területek rendezése Műszaki infrastruktúra Zöldfelület fejlesztés Energiahatékonyság javítása Igazgatási határok rendezése Helyi munkahelyteremtésösztönzők, vállalkozóbarát helyi adórendszer kialakítása Intézményi szolgáltatások spektrumának szélesítése, minőségének, hatékonyságának javítása Hangsúlyos településközpont kialakítása Bányatavak és környezetük rendezése, Meglévő lakóterületek és környezetük rendezése Zártkertek tipizálása, egyedi szabályozása Közlekedési kapcsolatok javítása, átalakítása,, városrészek kapcsolatának javítása Közterületi zöldfelületek rendezése, Solar park kialakítása Tematikus részcélok Komplex turisztikai hálózat, kínálat létrehozása Egészséges munkakörülmények biztosítása Vállalkozók önkormányzat közötti kapcsolat erősítése Közterületek rendezése, Üdülőterületek rendezése, Új lakóterületek kialakíthatóságán ak biztosítása A szőlő és gyümölcstermelési célt szolgáló területek fenntartása Komplex rendszerű felszíni vízrendezés megoldása Védelmi célokat szolgáló fásítások bővítése Geotermikus energia hasznosítására alapozott k Térségi, kistérségi megállapodások különböző feladatellátásokra Technológiai fejlesztés ösztönzése, támogatása Oktatást, képzést ösztönző programok Városi ellátórendszer Sport területek rendezése, Alközpont fejlesztés Zártkerti pincék idegenforgalmi hasznosítása Meglévő közműhálózatok cseréje, korszerűsítése, Zöldfelületi fedettség növelése, minőségi javítása Környezetterhelés csökkentése Városrész területi céljai Nyék Városközpont Hangsúlyos településközpont széles körű intézményi infrastruktúrával Ládháza Kertváros Lakóterületek rendezése alközpont fejlesztéssel Fenntartható és élhető város kialakítása Esélyegyenlőség és társadalmi integráció biztosítása Üdülőterületek Üdülő és hétvégi házas üdülőterületek rendezése, Zártkertek (Pingyom, 3. sz. főút menti, egyéb) Zártkertek tipizálása és egyedi szabályozású, környezetállapot rendezése Egyéb külterület Művelés alatt álló területek fenntartásának biztosítása Bányaterület tavak Bányászati tevékenységgel érintett területek lehatárolása, korlátok közé szorítása, bányatavak közösségi célokat szolgáló hasznosítása 7

9 Tematikus célok, részcélok leírása: A. Térségi szemléletű munkamegosztás Ahhoz hogy a város jobban meg tudjon felelni a felmerülő kihívásoknak csak térségi szemléletű válaszban lehet gondolkodni. A környező településekkel való megfelelő munkamegosztással, win win kapcsolat rendszer építésével, fejlesztésével olyan településcsoportot lehet kialakítani, amely megállítja a jelenlegi, térséget jellemző kedvezőtlen demográfiai, gazdasági folyamatokat. a) Igazgatási határok rendezése Nyékládháza igazgatási területe jelenleg olyan sajátos helyzetben van, hogy olyan területek kötelező feladatait is biztosítania kell, melyek szervesen nem részei a településnek (Pingyom Miskolc, Mályi, Bükkaranyos), illetve megosztott területhasználat miatt problémás az egyes ingatlanok kezelése, szabályozása (Öreg tó és Középső tó, valamint a körülöttük kialakult üdülőterületek Mályi) b) Komplex turisztikai hálózat, kínálat létrehozása A város és környezetének fekvése (domboldali szőlők, pincék), geomorfológiai adottságai (bányatavak rendszere Mályi, Hejőkeresztúr), kiváló közlekedési kapcsolatai (vasút, közút, kerékpárút) megfelelő szervezéssel, az egyes települések erősségeit számba véve, tovább erősítve olyan komplex kínálat jöhet létre, melyből mindenki kiveheti a részét. c) Térségi, kistérségi megállapodások különböző feladatellátásokra A város intézményrendszere jelenleg is nyújt alapszolgáltatásokat a környező kisebb települések lakóinak, de ezek fejlesztésével javítható a jelenlegi ellátás színvonala. A gazdaságosan nem fenntartható szolgáltatások igénybe vételi lehetőségét továbbra is Miskolc Megyei Jogú Városban kell biztosítani. B. Foglalkoztatottság növelése A város a relatív munkanélküliségi rátát tekintve a B. A. Z. megyei átlag alatti, azonban az országos átlag feletti. A munkanélküliség csökkentése és a foglalkoztatottsági szint növelése érdekében a megfelelő gazdasági, intézményi feltételeket biztosítani szükséges. a) Helyi munkahelyteremtés ösztönzők, vállalkozóbarát helyi adórendszer kialakítása Az önkormányzatnak ha kis mértékben is van lehetősége hatást gyakorolni a foglalkoztatottságra, pl. megengedőbb jellegű helyi adópolitika (iparűzési adó, gépjármű adó, kommunális adó, idegenforgalmi adó, telekadó, építményadó) kialakításával, klaszterek létrehozásával, pályázati források bevonására irányuló intézményi támogatással. b) Egészséges munkakörülmények biztosítása Az egészséges, tiszta és biztonságos munkahely alapvető jog. A munkakörülmények nagy hatással vannak a dolgozók szellemi és fizikai állapotára is, ezért közösségi érdek, hogy a foglalkoztatottak minél jobb munkakörülmények között dolgozhassanak. Az önkormányzatnak elsősorban a polgármesteri hivatali, helyi oktatási és egészségügyi intézmények területén, illetve a közfoglalkoztatásban 8

10 részt vevők számára kell ket végrehajtani, hogy a dolgozók korszerű, megfelelő munkakörnyezetben végezhessék munkájukat. c) Technológiai fejlesztés ösztönzése, támogatása A foglalkoztatottság és iparűzési adó bevétel, valamint a közösségi szerepvállalás tekintetében sem elhanyagolható a helyi kis és középvállalkozások szerepe, fenntarthatóságuk, működésük érdekében folyamatos fejlesztésük, technológiai szintjük javítása közösségi érdek, ezért önkormányzati oldalról a lehetőségek függvényében úgy az ügyintézések hatékonyságát, mint a pályázati forrásokhoz jutást támogatni szükséges. C. Humán infrastruktúra Ahhoz hogy a város képes legyen megőrizni lakosságát, ellátásukat megfelelő módon, minőségben biztosítsa folyamatosan ket kell végrehajtani. a) Intézményi szolgáltatások spektrumának szélesítése, minőségének, hatékonyságának javítása A Polgármesteri Hivatal jelenlegi épülete nem városhoz méltó, a családi házból átalakított épület kialakítása, zeg zugos mivolta, környezete, parkolási lehetőségei nem felelnek meg a mai kor igényeinek, ezért új hivatal építésére merült fel igény, amely nem egy meglévő épület átalakítása, hanem az igényekhez igazodó új épület létesítése. Az általános iskola épületének is szükséges, úgy az energetikai korszerűsítés, mint a sportcsarnok hiányának tekintetében. b) Vállalkozók önkormányzat közötti kapcsolat erősítése A városi önkormányzat jelenleg is tart lakossági fórumokat, próbálja nagyobb közösségi aktivitásra ösztönözni a helyi vállalkozókat, ezen rendszer fenntartása, illetve tovább tervezett. c) Oktatást, képzést ösztönző programok A város jövőjét a jelenlegi fiatalok alkotják, ezért kiemelt cél a helyi gyermekek oktatása, a fiatalok képzése, továbbképzése. A helyi civil szervezeteket, sportegyesületeket támogatni szükséges, hogy biztosítsák a fiatalság közösség építését, széles ismeretanyag megszerzését, hagyományok továbbvitelét, a szabad idő hasznos eltöltését. D. Városiasodás feltételrendszerének javítása Nyékládháza ugyan 2003 óta város, de a városias területek, életformák hiányoznak a településről, melyre azonban lenne helyi igény. a) Hangsúlyos településközpont kialakítása A város jelenlegi településközpontja ad helyt az általános iskolának, művelődési háznak és élelmiszerüzletnek, de megjelenésében, kialakításában, intézményrendszerében továbbfejlesztésre szorul. A Polgármesteri Hivatal épülete valamelyest távolabb kapott helyet, részben a fekvése, részben az épület kialakítása indokolja a központba költöztetését. 9

11 b) Közterületek rendezése, Egy város megítélésében nagy szerepet játszik a közterületek kialakítása, állapota, rendezettsége. A közterületeken biztosítani kell a megfelelő csapadékvíz elvezetést, a minőségi és fenntartható zöldfelületeket, biztonságos közlekedést, közvilágítást, közbiztonságot; ezen területeket tekintve mindben vannak fejlesztési lehetőségek. c) Városi ellátórendszer A városban élő lakosság életének megkönnyítése érdekében családbarát szolgáltatások, megfelelő idősellátás és gondozás, megelőzésre koncentráló egészségügyi rendszer fenntartása,. E. Rekreációs területek Mivel a városban élő lakosság jelentős része más településekre jár el dolgozni, biztosítani kell, hogy legalább a szabadidejüket Nyékládházán és lehetőség szerint aktívan, közösségépítő jelleggel töltsék. A város adottságaira alapozva olyan turisztikai fejlesztek hajthatók végre, hogy más településről is jöjjenek Nyékládházára pihenni, kikapcsolódni és vegyék igénybe a helyi szolgáltatásokat, vásároljanak helyi termékeket. a) Bányatavak és környezetük rendezése, A kavicsbányászat során jelentős méretű tavak keletkeztek. Ezek körül idővel megjelentek az üdülőterületek, sportterületek, közterületek, melyek rendezése, értéknövelő biztosítandó a fenntarthatóság érdekében. A tavak állapota, kialakítása jelenlegi formájában nem alkalmas fürdésre, megoldandó a partrendezés, a szociális funkciók elhelyezésére szolgáló épületek és a területet használók számára kiszolgáló létesítmények telepítendők. b) Üdülőterületek rendezése, A városban számos üdülőterület alakult ki az évek során, ezek használata, jellege vegyes képet fest, melyek rendezése szükséges a konfliktusmentes használat érdekében. c) Sport területek rendezése, A városban jelenleg problémát jelent a különböző sportterületek hiánya, a mindennapos testnevelési óra helyének biztosítása, aktív szabadidős tevékenység végzését szolgáló területeket kell feltárni, kijelölni, fejleszteni. F. Lakóterület fejlesztés A városban jellemzően kertvárosias és falusias beépítések terjedtek el egyedi telkesített formában, ezen területek megfelelő infrastrukturális ellátását, fejlesztését, a hozzájuk tartozó közterületek rendezését, a településüzemeltetési szolgáltatásokat megfelelő minőségben, folyamatosan fejlesztve szükséges biztosítani. A Nyékládházára jellemző bevándorlási többlet miatt megfelelő számú és minőségű új beépíthető területeket kell biztosítani. a) Meglévő lakóterületek és környezetük rendezése A meglévő lakóterületeken a településüzemeltetési szolgáltatásokat a felmerülő igényekhez igazítva, folyamatosan fejlesztve biztosítani szükséges. 10

12 b) Új lakóterületek kialakíthatóságának biztosítása A meglévő lakóterületek között kialakuló foghíjakon túl új lakóterületek kialakíthatóságának feltételeit is biztosítani szükséges a település eltartó képességéhez igazítva. c) Alközpont fejlesztés A Ládháza városrészen lévő templom körül megvannak egy alközpont kezdeményei, annak további bővítésére, fejlesztésére kell lehetőségetbiztosítani, hogy a városrészen élőknek ne kelljen átmenni a vasút túloldalára. Ez az alközpont egyben a tavak körüli üdülőövezet ellátását is szolgálhatja. G. Zártkerti területek rendezése a) Zártkertek tipizálása, egyedi szabályozása A meglévő jelentős méretű és kiterjedésű zártkertek területhasználata széles skálán mozog, a Pingyom területén megjelent a lakófunkció is, a főút melletti domboldalon (szőlőhegy) részben szőlő és gyümölcstermesztést, részben kiskertes művelést folytatnak, de az út mentén elég vegyes a területhasználat, a dombtetőn pedig vannak pincés területek is. A 3. sz. főút Emőd felé vezető részének nyugati oldalán hétvégi házként is funkcionálnak területek. Azaz a zártkertes területek egységes szabályozása, kezelése jelentős konfliktushoz vezetne, ezért először tipizálni kell az ingatlan együtteseket, meg kell határozni, hogy mely területeket jelenleg mire használnak és mire alkalmasak a fenntartható fejlődés és a gazdaságossági szemlélet figyelembe vétele mellett, majd a meghatározott használat alapján kell a ket lakó, üdülő, turisztikai, mezőgazdasági, egyéb gazdasági jelleg végrehajtani. b) A szőlő és gyümölcstermesztési célt szolgáló területek fenntartása A város területén vannak hagyományai a szőlő és gyümölcstermesztésnek, ennek fenntartása, nem csak turisztikai, de tájképvédelmi és gazdasági célokat is szolgál. c) Zártkerti pincék idegenforgalmi hasznosítása A városi zártkertek egy részén pincés területek alakultak ki. Az ún. nyitott pincék programsorozathoz történő csatlakozással, kiegészítő turisztikai és kulturális program sorozattal növelhető a terület ázsiója. H. Műszaki infrastruktúra a) Közlekedési kapcsolatok javítása, átalakítása, A város kiváló térségi közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik, de egyben konfliktusforrást is jelent a városon áthaladó, azt szétszabdaló vasútvonal és a főútvonalak. A vasúti pálya, új különszintű csomópontok kialakítása több települést érintően, magasabb szintű tervek alapján készül a helyi közösségi érdekeket szem előtt tartva. A meglévő közúti nyomvonalak és csomópontok területigénye, vonalvezetése, közlekedésbiztonságosságának rendezése fejlesztésre szorul. A tömegközlekedés, biztonságosabbá tétele érdekében a megállókban buszöblök kialakítására, buszvárók fejlesztésére merült fel igény. A gyalogjárdák kiépítése, műszaki állapotának folyamatos felülvizsgálata, szükség esetén javítása, teljes körű akadálymentesítése megoldandó feladat. 11

13 b) Komplex rendszerű felszíni vízrendezés megoldása A városban nincs megoldva a komplex rendszerű felszíni vízrendezés, amely a térségben jelentős konfliktusforrás, az egy egy utcás vízelvezetés csak odébb hárítja a problémát, de nem oldja meg, ezért térségi szemléletű vízrendezést kell megvalósítani. A domboldal felöl jövő vizek városon keresztül történő átvezetéséhez a domboldalon az övárok rendszert ki kell építeni. c) Meglévő közműhálózatok cseréje, korszerűsítése, A városban kiépültek ugyan a közműhálózatok, de azok műszaki állapota, technológiai színvonala sok esetben fejlesztésre szorul; a szolgáltatók bevonásával biztosítani kell a meglévő hálózatok felülvizsgálatát, szükség szerinti cseréjét, korszerű technológia alkalmazását. A városban a jövőre nézve kerülendők a kusza légvezetékek hálózata, a földkábeles műszaki megoldásokat kell ösztönözni a településkép védelme érdekében. A regionális rendszerek korszerűsítésénél a környező érintett településeket is be kell vonni a fejlesztésbe. I. Zöldfelület fejlesztés a) Közterületi zöldfelületek rendezése, A városképet meghatározó zöldfelületek fejlesztését, folyamatos karbantartását, szükség esetén a növényzet cseréjét biztosítani kell a telepítési távolságok figyelembe vételével, honos és tájra jellemző fajok alkalmazásával. b) Védelmi célokat szolgáló fásítások bővítése A környezetminőség megóvása érdekében a belterületen utcafásítások telepítése, továbbá a környezeti hatások megóvása érdekében a mezőgazdasági területeken ún. mezővédő erdősávok létesítése tervezett a hatályos erdőtervezett erdőterületek figyelembe vételével. c) Zöldfelületi fedettség növelése, minőségi javítása A térség környezeti terhelése, a városon áthaladó jelentős forgalmat bonyolító közlekedési útvonalak miatt növelni szükséges a zöldfelületi fedettséget, úgy, hogy az a közlekedés biztonságát, továbbá a meglévő légvezetékeket ne veszélyeztesse. Az allergén, vattázó, tájidegen fajok folyamatos cseréje tervezett. J. Energiahatékonyság javítása A fenntartható fejlődés biztosítása és a közüzemi költségek csökkentése érdekében a megújuló energiaforrások egyre nagyobb mértékű használata tervezett. a) Solar park kialakítása A 35. sz. főúttól délre solar park kialakítása tervezett. b) Geotermikus energia hasznosítására alapozott k A Mályi községben lévő geotermikus kútból származtatott geotermikus energia hasznosítása Miskolc és Kistokaj mellett Nyékládháza számára is biztosíthat fejlesztési lehetőségeket, a visszaáramló másodlagos hőforrás üvegházi termelés alapjául szolgálhat. 12

14 c) Környezetterhelés csökkentése Nyékládháza fejlesztési célul tűzte ki a szén dioxid kibocsátás csökkentését (City Sec), ezért több energiatakarékosságot, energiahatékonyságot szolgáló projektet határozott meg. A kibocsátások csökkentését szolgálja a hulladékok hasznosítása, úgy, mint komposztáló üzem kialakítása, aprítékoló üzem létrehozása. A városrészek funkciói: Funkciók Városrészek Városközpont Közigazgatási Gazdasági (ipari, kereskedelmi) Lakó Nyék Városközpont Ládháza Kertváros Üdülőterületek Zártkertek Egyéb külterület Bányaterület tavak Rekreációs, turisztikai Mezőgazdasági 1.2. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása Stratégiai cél Gazdaság erősítése Életminőség javítása Természeti és épített környezet Környezettudatosság erősítése Tematikus célok Térségi szemléletű munkamegosztás Foglalkoztatottság növelése Humán infrastruktúra Városiasodás feltételrendszerének javítása Nyék Városközpont Ládháza Kertváros Üdülőterületek Zártkertek Egyéb külterület Bányaterület tavak szoros kapcsolat; kevésbé szoros kapcsolat A részcélokhoz illeszkedő TOP indikátorok bemutatása: Eredmény indikátor Mértékegység Cél Szomszédos települések és B. A. Z. megyei átlagos foglalkoztatottsági % Foglalkoztatottság növelése ráta alakulása, változások Vállalkozások száma, aránya Női népességen belüli foglalkoztatottság alakulása Rekreációs területek db/1000 fő Lakóterületfejlesztés Zártkerti területek rendezése Műszaki infrastruktúra Zöldfelület fejlesztés Energiahatékonyság javítása Térségi szemléletű munkamegosztás Foglalkoztatottság növelése % Foglalkoztatottság növelése 13

15 Intézmények száma Turizmusból származó bevételek alakulása, változása Megújuló energiaforrások részaránya a teljes energiafogyasztáson belül db eft; % % Humán infrastruktúra Városiasodás feltételrendszerének javítása Térségi szemléletű munkamegosztás Rekreációs területek Műszaki infrastruktúra Energiahatékonyság javítása Az alábbi output indikátorok mérésével lehet az egyes célok megvalósulását értékelni: Output indikátor Mértékegység Fejlesztett, illetve újonnan létesített iparterületek területnagysága ha Pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma db Nem pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma db Közfoglalkoztatottak száma fő Városközpontot érintő fejlesztési területek m 2 Intézményi területek nagysága m 2 Orvosi ellátásban (házi orvos, gyerekorvos, fogorvos) részesülők száma fő Felújított intézmények száma db Új építésű lakások száma db Új építésű üdülők száma db Turisztikai programban részt vevő pincék száma db Rendezett közterületek nagysága m 2 Védelmi célú fásítások, erdőtelepítések során telepített fák száma db Közterületi utcabútorok száma db Korszerűsített közműhálózat hossza km Csapadékvíz elvezető rendszer hossza, változása km Közlekedésbiztonsági fejlesztéssel érintett terület nagysága ha Kerékpárút hossza km Akadálymentesített gyalogjárdák hossza km Újonnan kialakított zöldfelületek nagysága m 2 Megújuló energiaforrás kapacitása MW Energiahatékonysági kkel elért megtakarítás PJ/év A fenti táblázat szerinti indikátorok mérése éves rendszerességgel történhet, az adatok vizsgálata segíti a nyomon követést, monitoring rendszer működtetését. 14

16 2. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK 2.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával A stratégia alkotása során meghatározott projektek jellegűk alapján csoportosíthatóak: Kulcs projektek: alapvető fontosságúak a cél elérése érdekében, más tervezett k előfeltételei Hálózatos projekt: egymással összehangolt, térben kapcsolódó k Akcióterületi projekt: egy adott területre vonatkozó fejlesztés Tematikus célok Kulcsprojekt Hálózatos projektek Akcióterületi projektek Helyi vállalkozások Borturizmus, pincelátogató hálózati rendszer kiala Térségi szemléletű fejlesztési céljainak munkamegosztás támogatása kítása Foglalkoztatottság növelése Humán infrastruktúra Városiasodás feltételrendszerének javítása Rekreációs területek Lakóterület fejlesztés Zártkerti területek rendezése Műszaki infrastruktúra Városközpont Bányatavak Oktatás fejlesztési beruházások Közintézmények infrastrukturális i Szociális szolgáltatások Intézményhálózat Vízi sport bázis kialakítása Közműhálózat Közbiztonság javítást szolgáló k Szőlők, kiskertek Vasút és közút nyomvonalainak, műszaki állapotának Kerékpárút hálózat Zöldfelület fejlesztés Közterületek Energiahatékonyság javítása Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok energiahatékonyságának Geotermikus energia hasznosítása Sity Sec programhoz csatlakozás Sportcsarnok építése Lakóterületfejlesztés Vasút közút találkozásánál csomópont fejlesztés Belvárosi forgalombiztonsági k Solar park létesítése Aprítékoló üzem építése Komposztáló üzem építés 15

17 A városrészeken belül az alábbi akcióterületek kerültek lehatárolásra: a) Nyék Városközpont A városból hiányzik a hangsúlyos településközpont és a közösségi rendezvények számára kiépített közterületek, a meglévő szolgáltatások nem elég széles spektrumúak és alacsony színvonalúak. A Polgármesteri Hivatal mely a települést reprezentálja elhelyezése és az épület funkcionális kialakítása a Vasút úton lakóházak közé ékelve, beszorítva nem méltó a városi ranghoz, az átalakított épület belső elrendezése, a zeg zugos közlekedés, a telek hátsókertjében kijelölt parkolóhely állapota és a behajtás lehetősége miatt távlatban a városközpontban új helyre, a Kossuth utcán, a Szepessy kúria környezetében kaphatna helyet. Az új hivatal épülete, amely a funkciójához és rangjához megfelelően kerülne kialakításra egyúttal egy városi főtér térfalát is alkothatja. A Mezőcsáti út nyomvonalának korrigálásával a központon átmenő forgalom csökkentése, a közlekedésbiztonság javulása, és a városközponti területek motoros forgalmának fokozatos kiszorítása a cél. A vasútállomás és környezetének rendezése, továbbá a vasút közút kapcsolatainak nem csak a Nyéki, de a Ládházai településrészt is érinti. b) Ládháza kertvárosias lakóterület A Ládházai településrészen egyrészt a templom körüli területen, ill. a jelenlegi sportterület környezetében alközpont fejlesztés, másrészt az ónodi út nyomvonalának korrekciójával, illetve a hatályos szabályozási terv szerinti lakóterület fejlesztési célok megvalósításával a településrész önálló funkciókat kaphat. c) Üdülőterületek A bányatavak mentén kialakult üdülőterületek rendezése, szabályozása, műszaki infrastruktúrájának, a közterületek rendezése szükséges. Az északi üdülőrészhez szervesen csatlakozik a Mályi igazgatási területéhez tartozó üdülőterület, az igazgatási határ a szervesen összetartozó területegységhez tartozó területeinek korrigálása szükséges az egységes területhasználat biztosítása érdekében. 16

18 Az üdülőterületek környezetében fekvő zöldfelületek, sportterület rendezése, biztosítandó. d) Zártkertek Az ún. Pingyom városrész több település igazgatási területét érinti és jellemzően mindenütt problémás a terület kezelése, ugyanis keveredik a hobbikertként történő területhasználat a lakófunkcióval, egyes esetekben különböző gazdasági funkciókkal. A Pingyom területegység együttes kezeléséhez a szomszédos településekkel együtt összehangolt rendezési elvek kialakítása, ennek megfelelő műszaki infrastrukturális fejlesztés biztosítása tervezett. A 3. sz. főút nyugati oldalán (szőlőhegy), a domboldalra felkúszó zártkertek használata, kezelése jelenleg vegyes képet fest, melynek rendezése településképi, településüzemeltetési és környezetrendezési szempontból is megoldandó. A terület egy részén üdülő és hétvégi házak vannak szabadidő eltöltési vagy lakó funkcióval, másutt szőlőterület és pince, illetve gyümölcsös és szerszám tároló építmény található, de akad felhagyott, kezeletlen terület is. A helyi igények, gazdaságosan kiépíthető és fenntartható, működtethető műszaki infrastruktúrahálózat fejlesztés, a domborzati adottságokhoz illeszkedő új beépítések kialakítása, idegenforgalmi (borturizmus, nyitott pincék) k megvalósítása tervezett térségi összefogással. 17

19 e) Egyéb külterület A külterületen a település méreteihez képest alacsonynak mondható a művelés alatt álló területek részaránya, a mezőgazdasági termeléshez megfelelő adottságokkal rendelkező területek védelme, a művelésben tartás biztosítása szükséges. A művelésben lévő területek védelmét szolgálják a műszaki infrastrukturális k optimalizálása, a komplex csapadékvíz elvezető rendszer megvalósítása, illetve a védelmi célú fásítások. Az ún. Almáskert terület irányában tervez fejleszteni a kavicsbánya, így a területen új kavicsbánya kialakításával, majd a használat során keletkező újabb tó létrejöttével lehet számolni. Az új bányanyitásnál már figyelembe kell venni a terület távlati felhasználásának lehetőségeit is. f) Bányaterületek tavak A település területén lévő bányaterületeket optimalizálni szükséges. Azon területeket, ahol már nem folyik bányaművelés rekultiválni szükséges a vonatkozó magasabb szintű előírások szerint, és át kell minősíteni olyan területhasználatba, hogy a viszszamaradó területek közösség rekreációs célokat szolgálhassanak. Mivel a bányák munkahelyet teremtenek, és az ott folyó tevékenység után iparűzési adót szed be a város, ezért a bányavállalkozók településen tartása fontos cél, ugyanakkor átgondoltan kell meghatározni, hogy mely területeken enged bányát nyitni a település vezetése, mivel a tevékenység felhagyását követően visszamaradó területek (vízfelületek és környezetük) rekreációs célra történő átalakítása és fenntartása jelentős forrásigényű. 18

20 2.2. Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő k összefoglaló jellegű bemutatása, a k ütemezése Fejlesztési cél Program Előkészítettség Közreműködők Fejlesztési cél Program Előkészítettség Közreműködők Városközpont Karakteres városközpont kialakítása, új Polgármesteri Hivatal építése, Művelődési ház körüli terület teresítése, közterületek rendezése, utcabútorozás ütemezett megvalósítása. A hangsúlyos városközpont kialakítása munkahelyteremtést is generál, a területre új kereskedelmi, szolgáltató egységek települhetnek Kastélymúzeum, házasságkötő terem, rendezvény terem kialakítása a Szepessy kastély épületében A Kossuth Lajos Általános iskola épületének energetikai korszerűsítése Sportcsarnok építése a mindennapos testnevelés feltételeinek biztosítására és az utánpótlás sport támogatására Családi napközi kialakítása Ifjúsági park építése a 35. főúttól északra Alapelvek meghatározása, melyek alapján elkészíthetők a tervek, illetve ütemezett végrehajtható a megvalósítás Önkormányzat, vállalkozások, belvárosi ingatlan tulajdonosok, civil szervezetek, Forster központ (műemlékvédelem) Telephelyfejlesztés A helyi foglalkoztatás növelése, gazdasági potenciál erősítése, szükséges területek előkészítése, műszaki infrastrukturális k megvalósítása több ütemben Solar park, aprítékoló üzem, komposztáló üzem kialakítása a 35. sz. főúttól délre A hatályos szabályozási terv jelenleg is tartalmaz gazdaságfejlesztésre szánt területeket, ezek felülvizsgálata, felmerült igényekhez igazítása szükséges Önkormányzat, vállalkozások Fejlesztési cél Program Előkészítettség Közreműködők Fejlesztési cél Program Üdülőterületek és rendezése A bányatavak körüli területek rendezése, műszaki infrastrukturális beavatkozások, közterület rendezés, zöldfelület fejlesztés A terület hasznosítására jelenleg koncepcionális javaslatok állnak rendelkezésre Önkormányzat, Mályi község Önkormányzata, érintett ingatlantulajdonosok, vállalkozások, akcióprogramhoz társult települések Zártkertek területének rendezése 3. sz. főút mentén A zártkertként nyilvántartott területek funkció szerinti szétválasztása, egyedi szabályozási előírásokkal a terület fenntartható fejlesztésének biztosítása, idegenforgalmi vérkeringésbe történő ütemezett bevonása 19