Nyékládháza város Integrált településfejlesztési stratégiája június 314/2012. (XI.8.) Korm. rend. 31. (1) véleményezési eljárás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nyékládháza város Integrált településfejlesztési stratégiája 2015. június 314/2012. (XI.8.) Korm. rend. 31. (1) véleményezési eljárás"

Átírás

1 Nyékládháza város Integrált településfejlesztési stratégiája június 314/2012. (XI.8.) Korm. rend. 31. (1) véleményezési eljárás Tervező:

2 INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BEVEZETŐ Az Integrált Településfejlesztési Stratégia a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendeletben megfogalmazott tartalommal és véleményezési eljárás lebonyolításával készült. A Megalapozó vizsgálat munkarész az újonnan készülő Településfejlesztési koncepcióval együtt készült. A megalapozó vizsgálat a hatályos Településrendezési eszközök, a 32/2015. (IV.29.) KT határozattal elfogadott időszakra vonatkozó gazdasági program, az önkormányzat különböző típusú adatszolgáltatásai, valamint az államigazgatási szervek előzetes tájékoztatási szakasz során rendelkezésre bocsájtott adatai alapján készült. A város korábban nem rendelkezett településfejlesztési stratégiával. Az ITS készítését nem csak a jogszabályi környezet változása indokolja, hanem az Európai Unió programozási ciklusa is, a megújult kohéziós politikával való összhang megteremtésére irányuló igény, továbbá a településen élők szükségletei, elvárásai. Az ITS készítése során Nyékládháza önkormányzatán túl a helyi vállalkozások, civil szervezetek, lakosok, szomszédos települések is lehetőséget kaptak egyedi igények megfogalmazására, az elkészült anyagok megtekintésére, észrevételezésre. Nyékládháza város területén az alábbi városrészek kerültek kijelölésre a területhasználatok tipizálása alapján: 1 Nyék Városközpont 2 Ládháza Kertváros 3 Üdülőterületek 4 Zártkertek Pingyom, 3. sz. főút menti, egyéb 5 Egyéb külterület 6 Bányaterület tavak 1 Nyék városközponti terület A városközpont határait a nyomvonalas létesítmények 80. sz. vasútvonal, 3. sz. főközlekedési út és a meglévő területhasználatok adják. A területen található az intézmények és kereskedelmi egységek többsége, továbbá a város egyetlen műemléke is. A jelenlegitől hangsúlyosabb városközpont kialakítása, a szolgáltatások spektrumának bővítése és a közterületek rendezése a területen megjelölt elsődleges cél. A közlekedési területek, rendezése révén új beépítésre szánt területek alakíthatók ki. 2 Ládháza régi településrész Ládháza egykoron külön település volt, a 80. sz. vasútvonal és a Hejő határolta városrész jellemzően kertvárosias és falusias beépítésű lakóterület. A városrésznek a templom körüli régi központ felélesztése adhat lendületet, illetve a közterületek rendezése. 3 Üdülőterületek A kavicsbányászati tevékenységből visszamaradt tavak körül különböző típusú üdülőterületek alakultak ki, melyek komplex kezelése szükséges. A terület egységen elsősorban 1

3 műszaki infrastruktúra k (közlekedés, közmű) és közterület rendezések szükségesek a minőségi javulás érdekében. 4 Zártkertek A város területén több típusú zártkert található: ún. Pingyom, a 3. sz. főút melletti területek (szőlőhegy); ezek használata, adottsága, jellemzői eltérnek egymástól. A területek rendezése, műszaki infrastruktúra (közlekedés, közmű) k, idegenforgalmat támogató beruházások megvalósítása szükséges. 5 Egyéb külterület A város az igazgatási terület nagyságához viszonyítva relatíve kevés mezőgazdasági művelés alatt álló területtel rendelkezik. A város saját szükségleteinek legalább részben helyi termelésből származó kielégítése érdekében biztosítani kell a jó minőségű termőföldek megóvását és művelésben tartását. 6 Bányaterület tavak A geológiai adottságok miatt a kavicsbányászat nagyban meghatározza a település képét, a tevékenység során keletkező tavak rekreációs célú hasznosítására van igény. A bányászati tevékenység területigénye jelentős, a meglévő bányatelkek hasznosíthatósága hamarosan eléri határait, ugyanakkor a terjeszkedésnek határt szabnak a műszaki infrastrukturális elemek, a beépített területek, a Hejő, valamint a magasabb szintű előírások is. A kavicsbánya fejlesztési területeinek meghatározása, a tavak és környezetüknek rendezése, rekultivációja szükséges. A városrészek térbeli helyei 2

4 1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI 1.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása A stratégiai célok meghatározását befolyásoló magasabb szintű elhatározások Az Európai Unió versenyképességének fejlesztését célzó, tíz éves Lisszaboni Stratégia 2010 ben lejárt, az új stratégiát az Európai Tanács június 17 i ülésén fogadták el a tagállamok. A jelenlegi évtizedre szóló Európa 2020 stratégia felmérte elődje gyengeségeit, és három prioritást (intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés), új elemként 5 számszerűsített célt határoz meg: 1. a éves népesség foglalkoztatási rátájának 75 százalékra emelése, többek között a fiatal, az idősebb, illetve az alacsony képzettségű munkavállalók nagyobb mértékű foglalkoztatása, valamint a legális migránsok fokozottabb integrációja révén; 2. a kutatás fejlesztés feltételeinek javítása úgy, hogy ezen a területen a köz és a magánszféra beruházásainak együttes mértéke elérje a GDP 3 százalékát; 3. az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának az 1990 es szinthez képest 20 százalékos csökkentése, a megújuló energiaforrások arányának 20 százalékra való növelése a teljes energiafogyasztásban, illetve az energiahatékonyság 20 százalékkal történő növelése; 4. a képzettségi szint javítása, különösen törekedve arra, hogy kevesebb mint 10 százalékra mérséklődjön a korai iskolaelhagyás aránya és egyidejűleg legalább 40 százalékra nőjön a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkező éves korúak aránya; 5. a társadalmi befogadás elősegítése, mindenekelőtt a szegénység csökkentése révén, legalább 20 millió ember kiemelésével a kirekesztődés fenyegetettségből. A célkitűzések európai szintű megvalósulását a nemzeti reformprogramokban lefektetett nemzeti szintű vállalások teszik lehetővé, melyeket először november 12 ig kellett a tagállamoknak elkészíteniük. A célok eléréséhez az EU három eszközt társított: a meglévő uniós eszközök mellett az EU 7 zászlóshajó kezdeményezése segít a célok elérésében: 1. Innovatív Unió a kutatásra és innovációra fordított finanszírozás javítására; 2. Mozgásban az ifjúság az oktatási rendszerek teljesítményének növelésére; 3. Európai digitális menetrend az egységes digitális piac előnyeinek kiaknázására; 4. Erőforrás hatékony Európa a gazdaság fenntartható növekedéséért; 5. Iparpolitika a globalizáció korában a vállalkozások (különösen a kis és közepes vállalkozások) üzleti környezetének javítására; 6. Új készségek és munkahelyek menetrendje a munkaerőpiacok modernizálására; 7. Szegénység elleni európai platform a szociális és területi kohézió biztosításáért. A Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót az Országgyűlés a H/ számú határozatával fogadta el. A koncepcióban 4 hosszú távú, 2030 ig szóló átfogó fejlesztési cél került meghatározásra: 1. értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés, 2. népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom, 3. természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeinek megőrzése és környezetünk védelme, 4. térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet. 3

5 A területi specifikus célok: az ország makro regionális szerepének erősítése, a többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat, vidéki térségek népességmegtartó képességének növelése, kiemelkedő táji értékű térségek területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése, összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása. Nemzeti jövőkép Magyarország 2030 ban Kelet Közép Európa egyik vezető gazdasági és szellemi központja lesz, lakosságának biztonságos megélhetést biztosító, az erőforrások fenntartható használatára épülő versenyképes gazdasággal, azzal összefüggésben gyarapodó népességgel, megerősödött közösségekkel, javuló életminőséggel és környezeti állapottal. Természeti és kulturális erőforrások hatékony kihasználása a gazdasági fejlődés érdekében: Megújuló energiapotenciálra építve csökken az energiafüggőség, előtérbe kerül az energiatakarékosság, a megújuló energiaforrások használata. A vizekkel való fenntartható gazdálkodás a tájfenntartást, agráriumot és klímavédelmet támogatja. A helyben élőket gazdagító agrár és élelmiszergazdasági a kiváló minőségű termőföldekre épül. Az épített örökség sokszínűsége, a kultúra, a zene, a hagyományok egyedisége kiváló alapja a turizmus fejlesztésének, az innovatív iparágaknak és a nemzeti öszszetartozás erősítésének. A társadalmi elégedettség és kohézió növelése érdekében: A jól végzett munkát meg kell becsülni. Új munkahelyeket kell létrehozni, támogatni kell az új foglalkoztatási formákat, esélyegyenlőséget, különböző helyzetű társadalmi csoportokat. A természeti erőforrásokkal való fenntartható bánásmódnak és a táj védelmének be kell épülnie a köztudatba. A hagyományos ismeretének, a kulturális örökség védelmének a társadalmi értékrend részévé kell válnia. Az ország eltérő társadalmi, gazdasági és környezeti adottságú területei egy sokszínű, egészséges nemzeti területi rendszert alkotnak: Az eltérő adottságú térségi rendszereknek egymással szoros munkamegosztásban kell állni. Az elérhetőség és hozzáférhetőség révén a helyi feltételekhez igazodva kell a biztosítani a térség lakóinak létbiztonságát és életminőségét. Társadalmi kapcsolatokat kell erősíteni a határon túli magyarsággal. Jelentős kihasználatlan potenciál rejlik a vidéki térségekben, ahol az ország gazdasági és társadalmi tartalékainak nagy része található: Helyi piacok fejlesztésével vissza kell szerezni a belföldi piacokat; a helyi és megújuló energiaforrásokkal javítani kell az ellátásbiztonságot. A könnyebb elérhetőség és megélhetés biztosítása megállítja az elvándorlást. 4

6 Korszerű és versenyképes családi gazdaságok működésével biztosítható a vidéki foglalkoztatottság. Célrendszer: Nyékládháza város jövőképe a véleményezési eljárás alatt lévő Településfejlesztési koncepció szerint: Nyékládháza élhető, a természeti környezeti adottságait kihasználó, vízfelületekben és természetközeli területekben gazdag minőségi lakóhelyet és szabadidős területet biztosító kisvárossá válik 5

7 Élhető Megfelelő életteret biztosítani tudó lakóterületek, javuló közbiztonság, hangsúlyos városközpont, ügyfélközpontú humán infrastruktúra szolgáltatások Természeti környezeti adottságait kihasználó Geomorfológiai és táji adottságokra (kavicsbányák, szőlők) alapozott k, megújuló energiákat hasznosító beruházások (geotermikus energia térségi hasznosítása, solar park) Vízfelületekben és természetközeli területekben gazdag Rekreációs területek mennyiségi és minőségi növelése, természeti értékek (ökológiai hálózat, tájkép) védelme Minőségi lakóhely Laza beépítésű, zöldfelületekben gazdag, teljes körű műszaki infrastruktúrával ellátott, csendes, nyugodt övezetek kialakítása, alacsony közlekedési terheléssel, jó levegőminőséggel. Szabadidős területet biztosító A helyi lakosság és a településre érkező vendégek számára széles körű kínálat biztosítása, úgy aktív sportolási, mint pihenési szempontból Városfejlesztési irány, stratégiai célok A fejlesztési irányok, stratégiai célok a város adottságai és a településen élők igényei alapján kerültek meghatározásra. A városfejlődést támogató elemek: földrajzi fekvés, kiváló közlekedési kapcsolat rendszer jól működő térségi kapcsolatrendszer A városfejlődést gátló elemek: korlátozott terjeszkedési lehetőség (bánya, műszaki infrastruktúra) városközpont hiánya, elépített területek egyes szolgáltatási szektorok nem elégséges szintje (gyógyszerellátás, szakképzés, kereskedelem szolgáltatás, idegenforgalom) Jövőkép Nyékládháza élhető, a természeti környezeti adottságait kihasználó, vízfelületekben és természetközeli területekben gazdag minőségi lakóhelyet és szabadidős területet biztosító kisvárossá válik A városiasodás erősítése érdekében versenyképesnek és innovatívnak kell lennie, hogy a helyi gazdasági erősödhessen, fejlődhessen. A népesség megtartása és a városi élet népszerűsítése érdekében biztosítani kell az élhetőséget, szeressenek a lakosok a településen élni, megfelelő szolgáltatási kínálat legyen úgy a kereskedelem, mint a szabadidő eltöltési lehetőségek terén. A város fenntarthatósága érdekében a környezetminőséget óvni, védeni szükséges; a meglévő erőforrásokkal takarékosan kell bánni. 6

8 Az országos fejlesztési irányokat és a település adottságait figyelembe véve az alábbi célok kerültek meghatározásra: Jövőkép Nyékládháza élhető, a természeti környezeti adottságait kihasználó, vízfelületekben és természetközeli területekben gazdag minőségi lakóhelyet és szabadidős területet biztosító kisvárossá válik Stratégiai cél Gazdaság erősítése Életminőség javítása Természeti és épített környezet Környezettudatosság erősítése Tematikus célok Térségi szemléletű munkamegosztás Foglalkoztatottság növelése Humán infrastruktúra Városiasodás feltételrendszerének javítása Rekreációs területek Lakóterületfejlesztés Zártkerti területek rendezése Műszaki infrastruktúra Zöldfelület fejlesztés Energiahatékonyság javítása Igazgatási határok rendezése Helyi munkahelyteremtésösztönzők, vállalkozóbarát helyi adórendszer kialakítása Intézményi szolgáltatások spektrumának szélesítése, minőségének, hatékonyságának javítása Hangsúlyos településközpont kialakítása Bányatavak és környezetük rendezése, Meglévő lakóterületek és környezetük rendezése Zártkertek tipizálása, egyedi szabályozása Közlekedési kapcsolatok javítása, átalakítása,, városrészek kapcsolatának javítása Közterületi zöldfelületek rendezése, Solar park kialakítása Tematikus részcélok Komplex turisztikai hálózat, kínálat létrehozása Egészséges munkakörülmények biztosítása Vállalkozók önkormányzat közötti kapcsolat erősítése Közterületek rendezése, Üdülőterületek rendezése, Új lakóterületek kialakíthatóságán ak biztosítása A szőlő és gyümölcstermelési célt szolgáló területek fenntartása Komplex rendszerű felszíni vízrendezés megoldása Védelmi célokat szolgáló fásítások bővítése Geotermikus energia hasznosítására alapozott k Térségi, kistérségi megállapodások különböző feladatellátásokra Technológiai fejlesztés ösztönzése, támogatása Oktatást, képzést ösztönző programok Városi ellátórendszer Sport területek rendezése, Alközpont fejlesztés Zártkerti pincék idegenforgalmi hasznosítása Meglévő közműhálózatok cseréje, korszerűsítése, Zöldfelületi fedettség növelése, minőségi javítása Környezetterhelés csökkentése Városrész területi céljai Nyék Városközpont Hangsúlyos településközpont széles körű intézményi infrastruktúrával Ládháza Kertváros Lakóterületek rendezése alközpont fejlesztéssel Fenntartható és élhető város kialakítása Esélyegyenlőség és társadalmi integráció biztosítása Üdülőterületek Üdülő és hétvégi házas üdülőterületek rendezése, Zártkertek (Pingyom, 3. sz. főút menti, egyéb) Zártkertek tipizálása és egyedi szabályozású, környezetállapot rendezése Egyéb külterület Művelés alatt álló területek fenntartásának biztosítása Bányaterület tavak Bányászati tevékenységgel érintett területek lehatárolása, korlátok közé szorítása, bányatavak közösségi célokat szolgáló hasznosítása 7

9 Tematikus célok, részcélok leírása: A. Térségi szemléletű munkamegosztás Ahhoz hogy a város jobban meg tudjon felelni a felmerülő kihívásoknak csak térségi szemléletű válaszban lehet gondolkodni. A környező településekkel való megfelelő munkamegosztással, win win kapcsolat rendszer építésével, fejlesztésével olyan településcsoportot lehet kialakítani, amely megállítja a jelenlegi, térséget jellemző kedvezőtlen demográfiai, gazdasági folyamatokat. a) Igazgatási határok rendezése Nyékládháza igazgatási területe jelenleg olyan sajátos helyzetben van, hogy olyan területek kötelező feladatait is biztosítania kell, melyek szervesen nem részei a településnek (Pingyom Miskolc, Mályi, Bükkaranyos), illetve megosztott területhasználat miatt problémás az egyes ingatlanok kezelése, szabályozása (Öreg tó és Középső tó, valamint a körülöttük kialakult üdülőterületek Mályi) b) Komplex turisztikai hálózat, kínálat létrehozása A város és környezetének fekvése (domboldali szőlők, pincék), geomorfológiai adottságai (bányatavak rendszere Mályi, Hejőkeresztúr), kiváló közlekedési kapcsolatai (vasút, közút, kerékpárút) megfelelő szervezéssel, az egyes települések erősségeit számba véve, tovább erősítve olyan komplex kínálat jöhet létre, melyből mindenki kiveheti a részét. c) Térségi, kistérségi megállapodások különböző feladatellátásokra A város intézményrendszere jelenleg is nyújt alapszolgáltatásokat a környező kisebb települések lakóinak, de ezek fejlesztésével javítható a jelenlegi ellátás színvonala. A gazdaságosan nem fenntartható szolgáltatások igénybe vételi lehetőségét továbbra is Miskolc Megyei Jogú Városban kell biztosítani. B. Foglalkoztatottság növelése A város a relatív munkanélküliségi rátát tekintve a B. A. Z. megyei átlag alatti, azonban az országos átlag feletti. A munkanélküliség csökkentése és a foglalkoztatottsági szint növelése érdekében a megfelelő gazdasági, intézményi feltételeket biztosítani szükséges. a) Helyi munkahelyteremtés ösztönzők, vállalkozóbarát helyi adórendszer kialakítása Az önkormányzatnak ha kis mértékben is van lehetősége hatást gyakorolni a foglalkoztatottságra, pl. megengedőbb jellegű helyi adópolitika (iparűzési adó, gépjármű adó, kommunális adó, idegenforgalmi adó, telekadó, építményadó) kialakításával, klaszterek létrehozásával, pályázati források bevonására irányuló intézményi támogatással. b) Egészséges munkakörülmények biztosítása Az egészséges, tiszta és biztonságos munkahely alapvető jog. A munkakörülmények nagy hatással vannak a dolgozók szellemi és fizikai állapotára is, ezért közösségi érdek, hogy a foglalkoztatottak minél jobb munkakörülmények között dolgozhassanak. Az önkormányzatnak elsősorban a polgármesteri hivatali, helyi oktatási és egészségügyi intézmények területén, illetve a közfoglalkoztatásban 8

10 részt vevők számára kell ket végrehajtani, hogy a dolgozók korszerű, megfelelő munkakörnyezetben végezhessék munkájukat. c) Technológiai fejlesztés ösztönzése, támogatása A foglalkoztatottság és iparűzési adó bevétel, valamint a közösségi szerepvállalás tekintetében sem elhanyagolható a helyi kis és középvállalkozások szerepe, fenntarthatóságuk, működésük érdekében folyamatos fejlesztésük, technológiai szintjük javítása közösségi érdek, ezért önkormányzati oldalról a lehetőségek függvényében úgy az ügyintézések hatékonyságát, mint a pályázati forrásokhoz jutást támogatni szükséges. C. Humán infrastruktúra Ahhoz hogy a város képes legyen megőrizni lakosságát, ellátásukat megfelelő módon, minőségben biztosítsa folyamatosan ket kell végrehajtani. a) Intézményi szolgáltatások spektrumának szélesítése, minőségének, hatékonyságának javítása A Polgármesteri Hivatal jelenlegi épülete nem városhoz méltó, a családi házból átalakított épület kialakítása, zeg zugos mivolta, környezete, parkolási lehetőségei nem felelnek meg a mai kor igényeinek, ezért új hivatal építésére merült fel igény, amely nem egy meglévő épület átalakítása, hanem az igényekhez igazodó új épület létesítése. Az általános iskola épületének is szükséges, úgy az energetikai korszerűsítés, mint a sportcsarnok hiányának tekintetében. b) Vállalkozók önkormányzat közötti kapcsolat erősítése A városi önkormányzat jelenleg is tart lakossági fórumokat, próbálja nagyobb közösségi aktivitásra ösztönözni a helyi vállalkozókat, ezen rendszer fenntartása, illetve tovább tervezett. c) Oktatást, képzést ösztönző programok A város jövőjét a jelenlegi fiatalok alkotják, ezért kiemelt cél a helyi gyermekek oktatása, a fiatalok képzése, továbbképzése. A helyi civil szervezeteket, sportegyesületeket támogatni szükséges, hogy biztosítsák a fiatalság közösség építését, széles ismeretanyag megszerzését, hagyományok továbbvitelét, a szabad idő hasznos eltöltését. D. Városiasodás feltételrendszerének javítása Nyékládháza ugyan 2003 óta város, de a városias területek, életformák hiányoznak a településről, melyre azonban lenne helyi igény. a) Hangsúlyos településközpont kialakítása A város jelenlegi településközpontja ad helyt az általános iskolának, művelődési háznak és élelmiszerüzletnek, de megjelenésében, kialakításában, intézményrendszerében továbbfejlesztésre szorul. A Polgármesteri Hivatal épülete valamelyest távolabb kapott helyet, részben a fekvése, részben az épület kialakítása indokolja a központba költöztetését. 9

11 b) Közterületek rendezése, Egy város megítélésében nagy szerepet játszik a közterületek kialakítása, állapota, rendezettsége. A közterületeken biztosítani kell a megfelelő csapadékvíz elvezetést, a minőségi és fenntartható zöldfelületeket, biztonságos közlekedést, közvilágítást, közbiztonságot; ezen területeket tekintve mindben vannak fejlesztési lehetőségek. c) Városi ellátórendszer A városban élő lakosság életének megkönnyítése érdekében családbarát szolgáltatások, megfelelő idősellátás és gondozás, megelőzésre koncentráló egészségügyi rendszer fenntartása,. E. Rekreációs területek Mivel a városban élő lakosság jelentős része más településekre jár el dolgozni, biztosítani kell, hogy legalább a szabadidejüket Nyékládházán és lehetőség szerint aktívan, közösségépítő jelleggel töltsék. A város adottságaira alapozva olyan turisztikai fejlesztek hajthatók végre, hogy más településről is jöjjenek Nyékládházára pihenni, kikapcsolódni és vegyék igénybe a helyi szolgáltatásokat, vásároljanak helyi termékeket. a) Bányatavak és környezetük rendezése, A kavicsbányászat során jelentős méretű tavak keletkeztek. Ezek körül idővel megjelentek az üdülőterületek, sportterületek, közterületek, melyek rendezése, értéknövelő biztosítandó a fenntarthatóság érdekében. A tavak állapota, kialakítása jelenlegi formájában nem alkalmas fürdésre, megoldandó a partrendezés, a szociális funkciók elhelyezésére szolgáló épületek és a területet használók számára kiszolgáló létesítmények telepítendők. b) Üdülőterületek rendezése, A városban számos üdülőterület alakult ki az évek során, ezek használata, jellege vegyes képet fest, melyek rendezése szükséges a konfliktusmentes használat érdekében. c) Sport területek rendezése, A városban jelenleg problémát jelent a különböző sportterületek hiánya, a mindennapos testnevelési óra helyének biztosítása, aktív szabadidős tevékenység végzését szolgáló területeket kell feltárni, kijelölni, fejleszteni. F. Lakóterület fejlesztés A városban jellemzően kertvárosias és falusias beépítések terjedtek el egyedi telkesített formában, ezen területek megfelelő infrastrukturális ellátását, fejlesztését, a hozzájuk tartozó közterületek rendezését, a településüzemeltetési szolgáltatásokat megfelelő minőségben, folyamatosan fejlesztve szükséges biztosítani. A Nyékládházára jellemző bevándorlási többlet miatt megfelelő számú és minőségű új beépíthető területeket kell biztosítani. a) Meglévő lakóterületek és környezetük rendezése A meglévő lakóterületeken a településüzemeltetési szolgáltatásokat a felmerülő igényekhez igazítva, folyamatosan fejlesztve biztosítani szükséges. 10

12 b) Új lakóterületek kialakíthatóságának biztosítása A meglévő lakóterületek között kialakuló foghíjakon túl új lakóterületek kialakíthatóságának feltételeit is biztosítani szükséges a település eltartó képességéhez igazítva. c) Alközpont fejlesztés A Ládháza városrészen lévő templom körül megvannak egy alközpont kezdeményei, annak további bővítésére, fejlesztésére kell lehetőségetbiztosítani, hogy a városrészen élőknek ne kelljen átmenni a vasút túloldalára. Ez az alközpont egyben a tavak körüli üdülőövezet ellátását is szolgálhatja. G. Zártkerti területek rendezése a) Zártkertek tipizálása, egyedi szabályozása A meglévő jelentős méretű és kiterjedésű zártkertek területhasználata széles skálán mozog, a Pingyom területén megjelent a lakófunkció is, a főút melletti domboldalon (szőlőhegy) részben szőlő és gyümölcstermesztést, részben kiskertes művelést folytatnak, de az út mentén elég vegyes a területhasználat, a dombtetőn pedig vannak pincés területek is. A 3. sz. főút Emőd felé vezető részének nyugati oldalán hétvégi házként is funkcionálnak területek. Azaz a zártkertes területek egységes szabályozása, kezelése jelentős konfliktushoz vezetne, ezért először tipizálni kell az ingatlan együtteseket, meg kell határozni, hogy mely területeket jelenleg mire használnak és mire alkalmasak a fenntartható fejlődés és a gazdaságossági szemlélet figyelembe vétele mellett, majd a meghatározott használat alapján kell a ket lakó, üdülő, turisztikai, mezőgazdasági, egyéb gazdasági jelleg végrehajtani. b) A szőlő és gyümölcstermesztési célt szolgáló területek fenntartása A város területén vannak hagyományai a szőlő és gyümölcstermesztésnek, ennek fenntartása, nem csak turisztikai, de tájképvédelmi és gazdasági célokat is szolgál. c) Zártkerti pincék idegenforgalmi hasznosítása A városi zártkertek egy részén pincés területek alakultak ki. Az ún. nyitott pincék programsorozathoz történő csatlakozással, kiegészítő turisztikai és kulturális program sorozattal növelhető a terület ázsiója. H. Műszaki infrastruktúra a) Közlekedési kapcsolatok javítása, átalakítása, A város kiváló térségi közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik, de egyben konfliktusforrást is jelent a városon áthaladó, azt szétszabdaló vasútvonal és a főútvonalak. A vasúti pálya, új különszintű csomópontok kialakítása több települést érintően, magasabb szintű tervek alapján készül a helyi közösségi érdekeket szem előtt tartva. A meglévő közúti nyomvonalak és csomópontok területigénye, vonalvezetése, közlekedésbiztonságosságának rendezése fejlesztésre szorul. A tömegközlekedés, biztonságosabbá tétele érdekében a megállókban buszöblök kialakítására, buszvárók fejlesztésére merült fel igény. A gyalogjárdák kiépítése, műszaki állapotának folyamatos felülvizsgálata, szükség esetén javítása, teljes körű akadálymentesítése megoldandó feladat. 11

13 b) Komplex rendszerű felszíni vízrendezés megoldása A városban nincs megoldva a komplex rendszerű felszíni vízrendezés, amely a térségben jelentős konfliktusforrás, az egy egy utcás vízelvezetés csak odébb hárítja a problémát, de nem oldja meg, ezért térségi szemléletű vízrendezést kell megvalósítani. A domboldal felöl jövő vizek városon keresztül történő átvezetéséhez a domboldalon az övárok rendszert ki kell építeni. c) Meglévő közműhálózatok cseréje, korszerűsítése, A városban kiépültek ugyan a közműhálózatok, de azok műszaki állapota, technológiai színvonala sok esetben fejlesztésre szorul; a szolgáltatók bevonásával biztosítani kell a meglévő hálózatok felülvizsgálatát, szükség szerinti cseréjét, korszerű technológia alkalmazását. A városban a jövőre nézve kerülendők a kusza légvezetékek hálózata, a földkábeles műszaki megoldásokat kell ösztönözni a településkép védelme érdekében. A regionális rendszerek korszerűsítésénél a környező érintett településeket is be kell vonni a fejlesztésbe. I. Zöldfelület fejlesztés a) Közterületi zöldfelületek rendezése, A városképet meghatározó zöldfelületek fejlesztését, folyamatos karbantartását, szükség esetén a növényzet cseréjét biztosítani kell a telepítési távolságok figyelembe vételével, honos és tájra jellemző fajok alkalmazásával. b) Védelmi célokat szolgáló fásítások bővítése A környezetminőség megóvása érdekében a belterületen utcafásítások telepítése, továbbá a környezeti hatások megóvása érdekében a mezőgazdasági területeken ún. mezővédő erdősávok létesítése tervezett a hatályos erdőtervezett erdőterületek figyelembe vételével. c) Zöldfelületi fedettség növelése, minőségi javítása A térség környezeti terhelése, a városon áthaladó jelentős forgalmat bonyolító közlekedési útvonalak miatt növelni szükséges a zöldfelületi fedettséget, úgy, hogy az a közlekedés biztonságát, továbbá a meglévő légvezetékeket ne veszélyeztesse. Az allergén, vattázó, tájidegen fajok folyamatos cseréje tervezett. J. Energiahatékonyság javítása A fenntartható fejlődés biztosítása és a közüzemi költségek csökkentése érdekében a megújuló energiaforrások egyre nagyobb mértékű használata tervezett. a) Solar park kialakítása A 35. sz. főúttól délre solar park kialakítása tervezett. b) Geotermikus energia hasznosítására alapozott k A Mályi községben lévő geotermikus kútból származtatott geotermikus energia hasznosítása Miskolc és Kistokaj mellett Nyékládháza számára is biztosíthat fejlesztési lehetőségeket, a visszaáramló másodlagos hőforrás üvegházi termelés alapjául szolgálhat. 12

14 c) Környezetterhelés csökkentése Nyékládháza fejlesztési célul tűzte ki a szén dioxid kibocsátás csökkentését (City Sec), ezért több energiatakarékosságot, energiahatékonyságot szolgáló projektet határozott meg. A kibocsátások csökkentését szolgálja a hulladékok hasznosítása, úgy, mint komposztáló üzem kialakítása, aprítékoló üzem létrehozása. A városrészek funkciói: Funkciók Városrészek Városközpont Közigazgatási Gazdasági (ipari, kereskedelmi) Lakó Nyék Városközpont Ládháza Kertváros Üdülőterületek Zártkertek Egyéb külterület Bányaterület tavak Rekreációs, turisztikai Mezőgazdasági 1.2. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása Stratégiai cél Gazdaság erősítése Életminőség javítása Természeti és épített környezet Környezettudatosság erősítése Tematikus célok Térségi szemléletű munkamegosztás Foglalkoztatottság növelése Humán infrastruktúra Városiasodás feltételrendszerének javítása Nyék Városközpont Ládháza Kertváros Üdülőterületek Zártkertek Egyéb külterület Bányaterület tavak szoros kapcsolat; kevésbé szoros kapcsolat A részcélokhoz illeszkedő TOP indikátorok bemutatása: Eredmény indikátor Mértékegység Cél Szomszédos települések és B. A. Z. megyei átlagos foglalkoztatottsági % Foglalkoztatottság növelése ráta alakulása, változások Vállalkozások száma, aránya Női népességen belüli foglalkoztatottság alakulása Rekreációs területek db/1000 fő Lakóterületfejlesztés Zártkerti területek rendezése Műszaki infrastruktúra Zöldfelület fejlesztés Energiahatékonyság javítása Térségi szemléletű munkamegosztás Foglalkoztatottság növelése % Foglalkoztatottság növelése 13

15 Intézmények száma Turizmusból származó bevételek alakulása, változása Megújuló energiaforrások részaránya a teljes energiafogyasztáson belül db eft; % % Humán infrastruktúra Városiasodás feltételrendszerének javítása Térségi szemléletű munkamegosztás Rekreációs területek Műszaki infrastruktúra Energiahatékonyság javítása Az alábbi output indikátorok mérésével lehet az egyes célok megvalósulását értékelni: Output indikátor Mértékegység Fejlesztett, illetve újonnan létesített iparterületek területnagysága ha Pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma db Nem pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma db Közfoglalkoztatottak száma fő Városközpontot érintő fejlesztési területek m 2 Intézményi területek nagysága m 2 Orvosi ellátásban (házi orvos, gyerekorvos, fogorvos) részesülők száma fő Felújított intézmények száma db Új építésű lakások száma db Új építésű üdülők száma db Turisztikai programban részt vevő pincék száma db Rendezett közterületek nagysága m 2 Védelmi célú fásítások, erdőtelepítések során telepített fák száma db Közterületi utcabútorok száma db Korszerűsített közműhálózat hossza km Csapadékvíz elvezető rendszer hossza, változása km Közlekedésbiztonsági fejlesztéssel érintett terület nagysága ha Kerékpárút hossza km Akadálymentesített gyalogjárdák hossza km Újonnan kialakított zöldfelületek nagysága m 2 Megújuló energiaforrás kapacitása MW Energiahatékonysági kkel elért megtakarítás PJ/év A fenti táblázat szerinti indikátorok mérése éves rendszerességgel történhet, az adatok vizsgálata segíti a nyomon követést, monitoring rendszer működtetését. 14

16 2. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK 2.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával A stratégia alkotása során meghatározott projektek jellegűk alapján csoportosíthatóak: Kulcs projektek: alapvető fontosságúak a cél elérése érdekében, más tervezett k előfeltételei Hálózatos projekt: egymással összehangolt, térben kapcsolódó k Akcióterületi projekt: egy adott területre vonatkozó fejlesztés Tematikus célok Kulcsprojekt Hálózatos projektek Akcióterületi projektek Helyi vállalkozások Borturizmus, pincelátogató hálózati rendszer kiala Térségi szemléletű fejlesztési céljainak munkamegosztás támogatása kítása Foglalkoztatottság növelése Humán infrastruktúra Városiasodás feltételrendszerének javítása Rekreációs területek Lakóterület fejlesztés Zártkerti területek rendezése Műszaki infrastruktúra Városközpont Bányatavak Oktatás fejlesztési beruházások Közintézmények infrastrukturális i Szociális szolgáltatások Intézményhálózat Vízi sport bázis kialakítása Közműhálózat Közbiztonság javítást szolgáló k Szőlők, kiskertek Vasút és közút nyomvonalainak, műszaki állapotának Kerékpárút hálózat Zöldfelület fejlesztés Közterületek Energiahatékonyság javítása Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok energiahatékonyságának Geotermikus energia hasznosítása Sity Sec programhoz csatlakozás Sportcsarnok építése Lakóterületfejlesztés Vasút közút találkozásánál csomópont fejlesztés Belvárosi forgalombiztonsági k Solar park létesítése Aprítékoló üzem építése Komposztáló üzem építés 15

17 A városrészeken belül az alábbi akcióterületek kerültek lehatárolásra: a) Nyék Városközpont A városból hiányzik a hangsúlyos településközpont és a közösségi rendezvények számára kiépített közterületek, a meglévő szolgáltatások nem elég széles spektrumúak és alacsony színvonalúak. A Polgármesteri Hivatal mely a települést reprezentálja elhelyezése és az épület funkcionális kialakítása a Vasút úton lakóházak közé ékelve, beszorítva nem méltó a városi ranghoz, az átalakított épület belső elrendezése, a zeg zugos közlekedés, a telek hátsókertjében kijelölt parkolóhely állapota és a behajtás lehetősége miatt távlatban a városközpontban új helyre, a Kossuth utcán, a Szepessy kúria környezetében kaphatna helyet. Az új hivatal épülete, amely a funkciójához és rangjához megfelelően kerülne kialakításra egyúttal egy városi főtér térfalát is alkothatja. A Mezőcsáti út nyomvonalának korrigálásával a központon átmenő forgalom csökkentése, a közlekedésbiztonság javulása, és a városközponti területek motoros forgalmának fokozatos kiszorítása a cél. A vasútállomás és környezetének rendezése, továbbá a vasút közút kapcsolatainak nem csak a Nyéki, de a Ládházai településrészt is érinti. b) Ládháza kertvárosias lakóterület A Ládházai településrészen egyrészt a templom körüli területen, ill. a jelenlegi sportterület környezetében alközpont fejlesztés, másrészt az ónodi út nyomvonalának korrekciójával, illetve a hatályos szabályozási terv szerinti lakóterület fejlesztési célok megvalósításával a településrész önálló funkciókat kaphat. c) Üdülőterületek A bányatavak mentén kialakult üdülőterületek rendezése, szabályozása, műszaki infrastruktúrájának, a közterületek rendezése szükséges. Az északi üdülőrészhez szervesen csatlakozik a Mályi igazgatási területéhez tartozó üdülőterület, az igazgatási határ a szervesen összetartozó területegységhez tartozó területeinek korrigálása szükséges az egységes területhasználat biztosítása érdekében. 16

18 Az üdülőterületek környezetében fekvő zöldfelületek, sportterület rendezése, biztosítandó. d) Zártkertek Az ún. Pingyom városrész több település igazgatási területét érinti és jellemzően mindenütt problémás a terület kezelése, ugyanis keveredik a hobbikertként történő területhasználat a lakófunkcióval, egyes esetekben különböző gazdasági funkciókkal. A Pingyom területegység együttes kezeléséhez a szomszédos településekkel együtt összehangolt rendezési elvek kialakítása, ennek megfelelő műszaki infrastrukturális fejlesztés biztosítása tervezett. A 3. sz. főút nyugati oldalán (szőlőhegy), a domboldalra felkúszó zártkertek használata, kezelése jelenleg vegyes képet fest, melynek rendezése településképi, településüzemeltetési és környezetrendezési szempontból is megoldandó. A terület egy részén üdülő és hétvégi házak vannak szabadidő eltöltési vagy lakó funkcióval, másutt szőlőterület és pince, illetve gyümölcsös és szerszám tároló építmény található, de akad felhagyott, kezeletlen terület is. A helyi igények, gazdaságosan kiépíthető és fenntartható, működtethető műszaki infrastruktúrahálózat fejlesztés, a domborzati adottságokhoz illeszkedő új beépítések kialakítása, idegenforgalmi (borturizmus, nyitott pincék) k megvalósítása tervezett térségi összefogással. 17

19 e) Egyéb külterület A külterületen a település méreteihez képest alacsonynak mondható a művelés alatt álló területek részaránya, a mezőgazdasági termeléshez megfelelő adottságokkal rendelkező területek védelme, a művelésben tartás biztosítása szükséges. A művelésben lévő területek védelmét szolgálják a műszaki infrastrukturális k optimalizálása, a komplex csapadékvíz elvezető rendszer megvalósítása, illetve a védelmi célú fásítások. Az ún. Almáskert terület irányában tervez fejleszteni a kavicsbánya, így a területen új kavicsbánya kialakításával, majd a használat során keletkező újabb tó létrejöttével lehet számolni. Az új bányanyitásnál már figyelembe kell venni a terület távlati felhasználásának lehetőségeit is. f) Bányaterületek tavak A település területén lévő bányaterületeket optimalizálni szükséges. Azon területeket, ahol már nem folyik bányaművelés rekultiválni szükséges a vonatkozó magasabb szintű előírások szerint, és át kell minősíteni olyan területhasználatba, hogy a viszszamaradó területek közösség rekreációs célokat szolgálhassanak. Mivel a bányák munkahelyet teremtenek, és az ott folyó tevékenység után iparűzési adót szed be a város, ezért a bányavállalkozók településen tartása fontos cél, ugyanakkor átgondoltan kell meghatározni, hogy mely területeken enged bányát nyitni a település vezetése, mivel a tevékenység felhagyását követően visszamaradó területek (vízfelületek és környezetük) rekreációs célra történő átalakítása és fenntartása jelentős forrásigényű. 18

20 2.2. Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő k összefoglaló jellegű bemutatása, a k ütemezése Fejlesztési cél Program Előkészítettség Közreműködők Fejlesztési cél Program Előkészítettség Közreműködők Városközpont Karakteres városközpont kialakítása, új Polgármesteri Hivatal építése, Művelődési ház körüli terület teresítése, közterületek rendezése, utcabútorozás ütemezett megvalósítása. A hangsúlyos városközpont kialakítása munkahelyteremtést is generál, a területre új kereskedelmi, szolgáltató egységek települhetnek Kastélymúzeum, házasságkötő terem, rendezvény terem kialakítása a Szepessy kastély épületében A Kossuth Lajos Általános iskola épületének energetikai korszerűsítése Sportcsarnok építése a mindennapos testnevelés feltételeinek biztosítására és az utánpótlás sport támogatására Családi napközi kialakítása Ifjúsági park építése a 35. főúttól északra Alapelvek meghatározása, melyek alapján elkészíthetők a tervek, illetve ütemezett végrehajtható a megvalósítás Önkormányzat, vállalkozások, belvárosi ingatlan tulajdonosok, civil szervezetek, Forster központ (műemlékvédelem) Telephelyfejlesztés A helyi foglalkoztatás növelése, gazdasági potenciál erősítése, szükséges területek előkészítése, műszaki infrastrukturális k megvalósítása több ütemben Solar park, aprítékoló üzem, komposztáló üzem kialakítása a 35. sz. főúttól délre A hatályos szabályozási terv jelenleg is tartalmaz gazdaságfejlesztésre szánt területeket, ezek felülvizsgálata, felmerült igényekhez igazítása szükséges Önkormányzat, vállalkozások Fejlesztési cél Program Előkészítettség Közreműködők Fejlesztési cél Program Üdülőterületek és rendezése A bányatavak körüli területek rendezése, műszaki infrastrukturális beavatkozások, közterület rendezés, zöldfelület fejlesztés A terület hasznosítására jelenleg koncepcionális javaslatok állnak rendelkezésre Önkormányzat, Mályi község Önkormányzata, érintett ingatlantulajdonosok, vállalkozások, akcióprogramhoz társult települések Zártkertek területének rendezése 3. sz. főút mentén A zártkertként nyilvántartott területek funkció szerinti szétválasztása, egyedi szabályozási előírásokkal a terület fenntartható fejlesztésének biztosítása, idegenforgalmi vérkeringésbe történő ütemezett bevonása 19

INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BEVEZETŐ Az Integrált Településfejlesztési Stratégia a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendeletben megfogalmazott tartalommal és véleményezési eljárás lebonyolításával

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BEVEZETŐ Az Integrált Településfejlesztési Stratégia a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendeletben megfogalmazott tartalommal és véleményezési eljárás lebonyolításával

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Képes György Területfejlesztési és Területrendezési Osztály Békés Megyei Önkormányzat

Képes György Területfejlesztési és Területrendezési Osztály Békés Megyei Önkormányzat A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM BÉKÉS MEGYEI INDIKATÍV FORRÁSKERETBŐL MEGVALÓSÍTHATÓ FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK GINOP MEGYEJÁRÁS - Sarkad 2015. május. 29. Képes György Területfejlesztési

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Miskolc 4.0 az OKOS város. Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24.

Miskolc 4.0 az OKOS város. Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24. Miskolc 4.0 az OKOS város Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24. Miskolc a fenntartható fejlődés útján Greennovációs Nagydíj: Környezetbarát energia a JÖVŐÉRT!

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei területfejlesztési

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 Zalaszentmárton 2015. augusztus 24. Dr. Csikós Andrea Dóra munkaszervezet vezető Előzmények folyamatok 2007. október 11. Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése

A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat területfejlesztési feladatai Megyei szintű helyzetfeltáró dokumentumok elkészítése - OK Megyei

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben

1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város

1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város 1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város 1. Térségi gazdaság fejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 1.1. Foglalkoztatás - bővítést segítő

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm.

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben

Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása

Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása Berencsi Miklós osztályvezető KKK Budapest, 2014. december 2. A PROJEKT ALKOTÓELEMEI Tervezés KENYI Döntéselőkészítés EuroVelo 6 (Rajka-Bp.

Részletesebben

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Gazdasági és közlekedési terek 2014 Előzetes tájékoztatási dokumentáció ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. 2014. Nagyhalász Város rendezési

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra V. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 27. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP)

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TOP STRATÉGIAI CÉLJAI 2014-2020 EU források 60 %-a gazdaságfejlesztést céloz. A TOP elsődleges célja: Térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben