KÖRNYEZETI ÉS ENERGETIKAI OPERATÍV PROGRAM

Átírás

1 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETI ÉS ENERGETIKAI OPERATÍV PROGRAM (Tervezet: KEOP_0.10_2006_09_11) szeptember 11.

2 BEVEZETÉS A Környezeti és Energetikai Operatív Program (KEOP) a közötti Európai Uniós (EU) költségvetési tervezési időszakra vonatkozó második magyar Nemzeti Fejlesztési Terv, EU terminológia szerint Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK) négy középtávú, átfogó céljának és hat tematikus és területi prioritási tengely végrehajtását szolgáló operatív programok egyike. A Nemzeti Stratégiai Referencia Keret eredményes megvalósítása elképzelhetetlen a környezetvédelem fejlesztése nélkül. A Környezeti és Energetikai Operatív Program alapvető célja Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése. Az NSRK legfőbb stratégiai célja az Új, Kreatív Magyarország létrejöttének támogatása, amely elképzelhetetlen az élhető környezet megteremtésének középtávú célja elérése nélkül. A KEOP abból a stratégiai megfontolásból indul ki, hogy: a környezetvédelem erősítése az egyes környezet-, természetvédelmi és vízügyi problémák megoldása, valamint a kapcsolódó intézkedések révén mind rövid, mind hosszú távon elősegíti az életminőség javulását, az infrastruktúra környezeti szempontokat is figyelembe vevő fejlesztése előnyös feltételeket teremt a gazdaság átalakításához és a fenntarthatósági szempontok figyelembe vételéhez, az erőforrások hatékonyabb és takarékos használata elősegíti a régiók, különösen a hátrányos helyzetű térségek kulturális és természeti örökségének védelmét, fejlesztését, valamint lehetőséget ad fokozottabb részvételükre a gazdasági fejlődésben. A KEOP az élhető környezet megteremtésén túl szervesen hozzájárul az NSRK másik három középtávú céljához: a versenyképes gazdaság (kereslet teremtés), a megújuló társadalom (jobb, egészségesebb életkörülmények), és a területi kohézió megteremtéséhez (elmaradott térségek felzárkoztatása). A Környezeti és Energetikai Operatív Program fejlesztései megalapozzák és elősegítik Magyarország gazdasági versenyképességének erősödését és társadalmi jólétének növekedését. Ezekhez a fejlesztésekhez kapcsolódva tovább javítható számos termelő és szolgáltató szektor teljesítménye és bővíthető a foglalkoztatás. A bennünket körülvevő környezeti és természeti rendszerek megóvása és körültekintő fejlesztése az emberi életminőség javításának egyik alapfeltétele, és egyben a fenntartható gazdasági és szociális fejlődés meghatározó tényezője. A KEOP az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap általános szabályozásáról szóló 1083/2006/EK sz. Tanácsi rendelet,, valamint a Közösségi Stratégiai Útmutató (CSG) szóló Bizottsági dokumentum tervezetének figyelembevételével készült. A KEOP beavatkozásai megfelelnek az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK sz. Intézményközi Európai Parlamenti és Tanácsi ST08751/06 sz. rendelettervezetben, illetve a Kohéziós Alapról szóló 1084/2006/EK sz., Tanácsi rendeletben foglaltaknak. A Környezeti és Energetikai Operatív Program tervezetének készítése során számos magyar és európai uniós jogszabályt, terv- és programdokumentumot is felhasználtunk /2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról; 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról; 132/2003. (XII. 11.) OGY határozat a közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról stb. KEOP_0.10_2006_09_11 ii

3 KÖRNYEZETI ÉS ENERGETIKAI OPERATÍV PROGRAM (Tervezet: KEOP_0.09_2006_08_29) TARTALOMJEGYZÉK I. HELYZETELEMZÉS... 1 I.1 A közelmúlt társadalmi-gazdasági folyamatai, mint a környezet állapotát alakító eredeti okok... 3 I.3. A környezet állapotát közvetlenül alakító hatótényezők, kibocsátások...11 I.3.3. Települési hatótényezők, emberi tevékenységek kibocsátása...11 I.3.4. Természeti hatótényezők...17 I.4. A környezet állapota...19 I.4.1. Települési életminőség...19 I.4.2. Természeti környezet...24 I.4. SWOT elemzés...32 I.5. Az európai uniós források felhasználásának tapasztalatai...35 II. CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK II.3. Nemzeti stratégiai környezet...39 II.3.3. A hazai környezetpolitika főbb irányai...39 II.3.4. Kapcsolat az NSRK (Új Magyarország Fejlesztési Terv) többi operatív programjával, az EMVA által finanszírozott intézkedésekkel II.4. A KEOP fejlesztési stratégiája...45 II.4.3. Magyarország hosszú és középtávú fejlesztési céljaihoz való kapcsolódás...45 II.4.4. A horizontális politikák érvényesítése...46 II.4.5. A KEOP célrendszere...46 II.4.6. A célokhoz kapcsolódó prioritási tengelyek...47 II.5. A prioritási tengelyek...53 II.5.3. Egészséges, tiszta települések prioritási tengely...53 II.5.4. Vizeink jó kezelése prioritási tengely...64 II.5.5. Természeti értékeink jó kezelése prioritási tengely...70 II.5.6. A megújuló energiahordozó-felhasználás növelése prioritási tengely II.5.7. Hatékony energia felhasználás prioritási tengely...80 II.5.8. Fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése prioritási tengely.. 84 II.5.9. Technikai segítségnyújtás prioritási tengely...94 II.6. Programindikátorok...96 III. PÉNZÜGYI TÁBLA IV. A MEGVALÓSÍTÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK IV.1. A végrehajtásban érintett és ellenőrző szervezetek, a kifizetéseket igazoló és utaló szervezet IV.1.1. A Környezeti és Energetikai Operatív Program Irányító Hatósága (KEOP IH) IV.3.3. Az OP Menedzsment Bizottság IV.3.4. A minisztériumok közreműködése a KEOP végrehajtásában IV.3.5. Közreműködő Szervezetek IV.3.6. Igazoló Hatóság IV.3.7. Ellenőrző Hatóság KEOP_0.10_2006_09_11 iii

4 IV.4. A Monitoring Bizottság, a monitoring és értékelő rendszerek leírása IV.2.1. Az OP Monitoring Bizottság IV.4.3. A mutatószámrendszerrel kapcsolatos intézkedések IV.4.4. Értékelés IV.5. A projekt-kiválasztási és pénzügyi folyamatok és eljárások IV.3.1. Projektkiválasztás IV.5.3. Adatgyűjtés IV.5.4. Közösségi politikák érvényesülésének biztosítása IV.5.5. Éves jelentések elkészítése IV.5.6. A pénzügyi folyamatok IV.5.7. Pénzügyi irányítás és ellenőrzés szabályai IV.6. Információs rendszer IV.7. Kommunikációs terv IV.5.1. Nyilvánossággal kapcsolatos rendelkezések V. NAGY PROJEKTEK INDIKATÍV LISTÁJA VI. MELLÉKLETEK VI.1. Partnerségi egyeztetések VI.3. Az ex-ante értékelés eredményei VI.4. A Stratégiai Környezeti Vizsgálat eredményei VI.5. Rövidítések jegyzéke KEOP_0.10_2006_09_11 iv

5 I. HELYZETELEMZÉS A Környezeti és Energetikai Operatív Programban (KEOP) megfogalmazott fejlesztések célja, hogy mérsékelje hazánk környezeti problémáit, ezzel javítva a társadalom életminőségét és a gazdaság környezeti folyamatokhoz történő alkalmazkodását. A környezeti problémák társadalmi, gazdasági és természeti okokra vezethetők vissza. A KEOP helyzetelemzése feltárja a környezeti problémák okait, az okok hatótényezőit és bemutatja a kialakult környezeti állapotot. A hatékony, megelőző beavatkozásokat elsősorban az okok szintjén kell megtalálnunk, de bizonyos mértékben szükséges a hatótényezők megfelelő kezelése is. A megelőző környezetvédelemre való áttérés fontos eszközei a kedvező környezet állapot fenntartását biztosító beavatkozások is. A KEOP középtávon tartalmazza a szükséges fejlesztéseket, ezért a helyzetelemzésnek feladata, hogy meghatározza a középtávon legsürgetőbb problémák kijelölését. A környezetre ható ágazatpolitikák környezeti fejlesztéseit más Operatív Programok tartalmazzák, illetve egyes környezeti fejlesztések regionális szinten kerülnek kezelésre a Regionális Operatív Programokban. A KEOP által kiemelten kezelt problémákat szövegdobozban jelöltük. 1

6 A Környezeti és Energetikai Operatív Program környezeti probléma szemlélete és beavatkozási struktúrája EREDETI OKOK HATÓTÉNYEZŐK Hatáskeltők KÖRNYEZETÁLLAPOT Hatásviselők TÁRSADALOM ÁLLA- POTA Termelés Energia-gazdálkodás Fogyasztás Életmód Környezeti tudatosság Területfoglalás, településkép, szolgáltatások, szállítás, ipar Települési környezet Levegőszennyezés Zajhatások Szennyvizek Hulladékok TERMÉSZETI KÖRNYEZET Árvizek Belvizek Aszály Területfoglalás, vonalas infrastruktúra, tájkép, mező- és erdőgazdálkodás TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET Levegőminőség, zöldterület hiány, túlzott beépítettség, ivóvízminőségi problémák, felhalmozódott szennyezések, árvízi veszélyeztetettség TERMÉSZETI KÖRNYEZET Élettér csökkenés, biológiai sokféleség alakulása, vízminőségi és mennyiségi problémák, felhalmozódott szennyezések Tervezett beavatkozások A megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása Hatékonyabb energia felhasználás Fenntartható termelés elősegítése Fenntartható fogyasztás elősegítése Az e-környezetvédelem céljaihoz kapcsolódó fejlesztések Az erdei iskola hálózat fejlesztése Tervezett beavatkozások Hulladékgazdálkodás fejlesztése Szennyvízkezelés fejlesztése Vizek kártételeinek megelőzése és vízkárelhárítás Tervezett beavatkozások Környezeti kármentesítések, Vizeink mennyiségi és minőségi védelme, VKI végrehajtásának állami intézkedései, Közösségi jelentőségű és védett természeti értékek valamint területek megőrzése, Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális alapjainak megteremtése, Vonalas létesítmények természet- és tájromboló (károsító) hatásának mérséklését szolgáló beruházások 2

7 I.1 A közelmúlt társadalmi-gazdasági folyamatai, mint a környezet állapotát alakító eredeti okok Az elmúlt másfél évtized társadalmi-gazdasági átalakulása bár jelentősen megváltoztatta a környezet állapotát befolyásoló hatások jellegét és nagyságrendjét, a környezet összességében javuló állapota ellenére mára új problémákkal terhelődik. A rendszerváltáskor bizonyos környezet terhelések jelentősen csökkentek (pl. nehézipar levegőszennyezése, mezőgazdasági vegyszerfelhasználás stb.), azonban a termelés környezeti problémáit enyhítő lépések, a javuló ökohatékonyság eredményeit a növekvő fogyasztás, illetve a növekedés maga felemészti (pl. a hulladékok mennyiségének növekedése és összetételének kedvezőtlen változása stb.). Tehát illúzió, hogy a hatékonyság növekedése hosszú távon is csökkenti a környezeti terheket. Mivel a gazdasági növekedés újabb és újabb fejlesztéseket igényel, ezért a csökkenések csak átmenetiek maradnak. Helyzetünket az jellemzi, hogy az egészség, az életszínvonal és a gazdasági teljesítmény tekintetében Magyarország elmarad az Unió fejlettebb országaitól, de jórészt ez utóbbi kettőnek köszönhetően a fenntartható fejlődés egyes mutatói (pl. ökológiai lábnyom) hazánkban még kedvezőbbek. A méltányosan rendelkezésére álló 1,8 globális hektárral szemben az Unió lakói jelenlegi életminőségük biztosításához ennél 2,7-szer többet, 4,9 globális hektárt vesznek igénybe 2. Magyarország összesített ökológiai lábnyoma 3,5 globális hektár/fő. Ez azt is jelenti, hogy a fejlett országok eddigi, és az ezt utánzó általunk jelenleg is követett fejlesztési pálya nem fenntartható, változtatásra van szükség. Környezeti jogi és gazdasági szabályozórendszer A környezetet érintő döntések megfelelőségét javítani hivatott jogi és gazdasági szabályozórendszer nem volt képes biztosítani, hogy a fejlesztések együttesen ne vezessenek további környezeti terhelésekhez. Ennek részleges oka, hogy a környezetük érdekében fellépő állampolgárok, sokszor a környezetvédelmi hatóságok törekvései is, szembe kerülnek a közvetlen gazdasági érdekeket érvényesítő érdekcsoportokkal. A környezet védelmét a modernizáció gátjának tekintő gyakori szemlélet is megakadályozza, hogy a rendelkezésre álló jogi és közgazdasági eszközök a környezet érdekében hatásosan működjenek. A hazai környezetpolitika egyik legfontosabb célkitűzése lehet, hogy a régebb óta működő piacgazdaságok tapasztalataira, illetve a Lisszaboni Stratégia álláspontjára támaszkodva a környezetvédelem versenyképességet növelő hatásait hangsúlyozza a gazdasági szereplők körében. Az elmúlt években jelentős jogalkotási munka folyt, a jelentősebb jogalkotási eredmények a következők: Törvények: a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztéséről, a környezetvédelmi termékdíjról, kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról, az üvegházhatású gázok kibocsátásáról (javaslat). 2 KEOP_0.09_2006_09_11 3

8 Kiemelt jelentőségű rendeletek és határozatok: a vízgyűjtő-gazdálkodásról, a felszíni vizek minőségéről, a felszín alatti vizek védelméről, a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről, a természet védelmét szolgáló állami támogatásokról és kártalanítási szabályokról, a Natura 2000 területekre vonatkozó részletes szabályokról, az üvegházhatású gázok kibocsátásáról, a hulladékká vált gépjárművekről, az elektromos és elektronikai berendezések visszavételéről, az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről, a humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak kezeléséről, a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program felülvizsgálatáról, a területi hulladékgazdálkodási tervekről, az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal létrehozásáról, a Nemzeti Erdőprogramról, A megújuló energiák nagyobb arányú felhasználását ösztönző jogszabályok (a bioüzemanyagok és egyéb megújuló üzemanyagok közlekedési célú felhasználásáról, a bioüzemanyagok gyártásának fejlesztéséről és közlekedési célú alkalmazásuk ösztönzéséről, a biogáz gázellátó rendszerbe táplálásának törvényi feltételeiről, területalapú támogatás az energetikai növénytermesztésre) az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló rendelet a Stratégiai Környezeti Vizsgálatról. A jogi szabályozással párhuzamosan a környezet és a természet védelmét, ezen belül alapvetően a szennyező fizet elv érvényesítését szolgáló közgazdasági szabályozók kerültek bevezetésre. Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta a környezetterhelési díj törvényi szabályozását, amely a környezeti elemek igénybevételét, terhelését sújtja, így a költségekbe építve ösztönzi a környezetkímélő tevékenységek elterjedését. (A vízterhelési díjfizetési kötelezettség január 1-én, a talajterhelési díjé július 1-én lépett hatályba.) Az externális környezeti költségek energiaárakba történő beépítése, az energiatakarékossági szempontok érvényre juttatása, valamint a villamosenergia és a földgáz e szempontokat érvényre juttató adóztatásához szükséges feltételek megteremtése érdekében hatályba lépett az energiaadóról szóló törvény. Az alternatív és megújuló forrásokra épülő villamosenergia termelő beruházások befektetőinek nagyobb biztonsága érdekében elején hatályba lépett az 56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet, amely az egyébként alkalmazott átvételi árakhoz képest lényegesen kedvezőbb kötelező átvételi árat írt elő a zöld áram átvételéhez. A termékdíj rendszer törvényi szabályai igazodtak az uniós feltételekhez, s a kormány elfogadta a termékdíj fizetés kötelezettségének kiterjesztését az elektromos, elektronikai termékekre, valamint bevezette a csomagolások egy része tekintetében a darabalapú termékdíjtételt. A szabályozórendszer fejlesztésével a képződő hulladékok begyűjtésében és hasznosításában egyre nagyobb szerepet kapott a gyártói felelősség. A termékdíj-rendszer átalakításával, a hulladékká vált gépjárművekre, valamint a hulladék elektromos és KEOP_0.09_2006_09_11 4

9 elektronikai berendezésekre bevezetett visszavételi kötelezettséggel további lendületet kapott a szelektív gyűjtés és a hasznosító-ipar. A vízgazdálkodás területén a lakossági ivóvíz- és csatornaszolgáltatás szabályozása keretében az állami tulajdonú vízmű társaságok esetében megvalósult a biztonságos közszolgáltatást lehetővé tevő kéttényezős ivóvíz- és csatornadíjakra való áttérés. A természetvédelmi támogatásokról és kártalanításról szóló kormányrendelet hatályba lépésével lehetőség nyílt a gazdálkodók és a természet védelme között gyakran fellépő súlyos konfliktusok érdemi enyhítésére. Emelkedett a környezetre káros autók regisztrációs díja. A kvótakereskedelem alapjainak megteremtésével (mely révén hazánk csatlakozott az Európai Unió emisszió-kereskedelmi rendszeréhez) egy egészen új típusú, a jövőben más területeken is várhatóan alkalmazható környezetpolitikai szabályozóeszköz jött létre. Folyamatos fejlesztés alatt állnak további közgazdasági szabályozók: környezeti biztosítás/ céltartalék képzési rendszer/ felelősségbiztosítás, a minősített környezetbarát termékek termékdíj mentességének, illetve ÁFA kedvezményének elérése. Termelés A rendszerváltást követően a hirtelen jött, éles gazdasági verseny a jelenlegi formájában mind az emberi egészségre, mind a társadalmi kohézióra kedvezőtlenül hatott. A versenyképesség és a foglalkoztatás növelésének eddigi lépései a területi különbségek nem kívánatos szintű növekedésével jártak. A verseny vesztesei a tőkeszegény hazai kis- és középvállalkozások és mezőgazdasági termelők jó része, viszont a fenntartható fejlődésnek ezen gazdasági szereplők lehetnek a letéteményesei. A fejlesztések hatására a beépített területek gyorsan növekedtek a természetes területek rovására, annak ellenére, hogy nagy számban álltak rendelkezésre felhagyott iparterületek. A nagyarányú autópálya fejlesztések hatására az összefüggő természetes területek feldarabolódnak. A területhasználat szerkezete között figyelemre méltó módon változott. A termőterület területe mintegy 300 ezer ha-ral, aránya 86,1%-ról 83,1%-ra (3,3%- kal) csökkent (KSH). A mezőgazdasági termelésből véglegesen kivonásra engedélyezett földek új hasznosítása meghatározó módon a belterületbe vonás és az útépítés (mintegy 40% mértékben), továbbá az ipar és a bányászat (összesen 22%). A mezőgazdaságban továbbra is az iparosított, intenzív technológiákat alkalmazó gazdaságok, és az ezek termékeit feldolgozó, szintén túliparosított élelmiszeripar jelenti a tőkeerős vállalkozásokat, amelyek jelentős lobbi erőt képviselnek. Az intenzív mezőgazdaság térhódítása miatt a talajok és felszíni vizeink veszélyeztettek. Ez fokozza a génkezelt növényi és állati alapanyagokat tartalmazó árucikkek terjedésének veszélyét. A talajok mezőgazdasági alkalmassága hazánkban viszonylag jónak mondható, a többfunkciós mezőgazdasági tevékenységekhez jók az adottságok, hazánk még rendelkezik az extenzív gazdálkodás hagyományos ismereteivel. Ennek ellenére a biogazdálkodásba bevont területek aránya csekély, de nagyságuk évről-évre nő. A sok fejlesztést igénylő környezetvédelmi követelmény hatására a környezetvédelmi ipar az átlagos növekedési ütemet messze meghaladó mértékben növekszik. KEOP_0.09_2006_09_11 5

10 A) Anyagfelhasználás tekintetében kezdenek előtérbe kerülni az öko-hatékony megoldások, nyersanyag helyettesítések, a hulladékhasznosítás különböző formái, ugyanakkor többek között a fogyasztási oldal nem megfelelő attitűdje miatt is a rövid élettartamú termékek, anyagigényes csomagolóanyagok nagy mennyisége, vissza nem forgatott, nem újrahasznált és/vagy nem lebomló anyagok felhasználása továbbra is meghatározó jellemzője a jelenlegi termelési folyamatoknak. A környezetbarát termékek tekintetében Öko-címkével jelenleg Magyarországon jelenleg 32 cég összesen 352-féle terméke rendelkezik nemzeti termékjellel, az Európai Unió ökocímkéjével egy Magyarországon tevékeny cég (szálloda), de ezzel a védjeggyel rendelkező külföldi termékek vásárolhatóak hazánkban is. B) Hazánkban a környezetbarát termékjelnek jelenleg nincs presztízse, a gyártók egyéni termékjelzései nem megfelelően ismertek, sokszor félrevezetők, a lakosság környezettudatosságának és átlagjövedelmének alacsony volta komoly akadálya a környezet érdekű piaci pozitív ösztönzés és visszacsatolás elterjedésének. Ennek megfelelően eleve alacsony az ilyen termékek száma a piacon. Közlekedés, szállítás A fizikai elérhetőség eddigi javulása környezet-, és egészségvédelmi szempontból kedvezőtlen változásokkal járt. Ezt jól mutatja, hogy a közúti közlekedés mind a levegőtisztaság, mind a zajhatások elleni védelem szempontjából a legproblémásabb ágazattá vált az utóbbi 15 évben. Az ipari kibocsátások mérséklődésével párhuzamosan növekedtek a közúti közlekedésből eredő emissziók. A személygépkocsik száma 2000 óta 463 ezerrel, a tehergépkocsiké 35 ezerrel nőtt, így 2004-re számuk összesen ezerre emelkedett. Áruszállításon belül a közút aránya több mint 60%, ami ugyan kevesebb, mint az Európai Uniós átlag (>70%), mégsem megnyugtató, miközben ismeretes a kiépített vasúthálózat és a hajózás rendelkezésére álló kapacitása. Az export-import szállítások növekedéséből származó kereskedelmi deficit változása, valamint a környezeti károk keletkezése nincs arányban. A lakosság nem rendelkezik elegendő információval a közlekedési módok környezeti hatását illetően. Részben emiatt is, megnőtt a személy- és áruszállítás energiafogyasztása és az egyéni közlekedés teret nyert a tömegközlekedéssel szemben. A közúti közlekedés teret nyert a vasút terhére. A távolság az otthon, a munkahely, az iskola, az üzletek és a szabadidős tevékenységek között folyamatosan nő. A hazai, helyi, lokális gazdaság erősítése, a helyi fogyasztás részarányának növelése szükséges. 2. ábra: Közlekedési munkamegosztás 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% EU25 HU EU25 HU EU25 HU földi személy közúti áru légi víz vasút KEOP_0.09_2006_09_11 6

11 Fogyasztás, kereskedelem C) A médiában idealizált fogyasztói társadalomban a társadalom anyagi értékrendje, és az ehhez kapcsolódó etikai válság miatt a fenntartható fogyasztási magatartásformák alig terjednek. A környezeti nevelésben megjelenő normákat a mindennapi élet gyakorlata nem erősíti. A reklámok, a média által sugallt életmódok teljesen ellentétesek a fenntarthatósággal. A reklámoknak már a gyermekek is elfogadott célterületei lettek, ami a jövő generációk kedvezőtlen környezeti attitűdjét vetíti előre. A lakosság környezettudatosságának növelése pedig alapvető feltétele lenne a fenntartható fogyasztási és termelési módok elterjedésének. A fogyasztói társadalom alapvető motorjaként a gyors fogyasztású cikkek tömeges termelését és fogyasztását, a rövid élettartamú termékek gyártását és fogyasztását tekintik. Ennek megfelelően hazánkban is terjed a hiper- és szupermarketek száma, és jelentősen növekszik az általuk kínált, sokszor gyenge minőségű, olcsó termékek fogyasztása. A felmérések szerint a lakosság fele tisztában van azzal, hogy a fogyasztásnak vannak kedvezőtlen környezeti hatásai, azonban ezek háromnegyede úgy véli, a problémát technikai fejlődéssel kell áthidalni. Az emberek nem akarnak életmódjukon változtatni, holott belátják a jelenlegi életmódminták fenntarthatatlanságát. Az attitűdökből kiindulva mintegy 40%-os piaci növekedési potenciál rejlik a környezetileg felelős vállalatok termékeinek piacában, ha környezetvédelmi programokat megfelelő kommunikáció, a termékekhez való hozzájutást megfelelő infrastruktúra támogatja. A társadalom a fenntarthatóságról nem mint integrált fogalomról vélekedik, felfogásában a klasszikus környezetvédelem szétválasztva jelenik meg a társadalmi, gazdasági kérdésektől. Az Magyar Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért megbízásából készült felmérés azt mutatja, hogy a lakosság mindössze 3%-ka van tisztában a fenntartható fejlődés fogalmával. A felmérésekből az is kitűnik, hogy a lakosság a felelősséget sokkal kevésbé érzi magáénak a környezeti problémák és megoldásuk kapcsán, mint amennyire elvárják a megoldást a kormányzattól, vagy az úgynevezett nagy szennyezőktől. Mind a cselekvők, mind a nem cselekvők úgy látják, egyénileg nem sok hatásuk van, ha mások és/vagy a nagy szennyezők nem tesznek semmit. Mindez a szemléletformálás, társadalmi részvétel további erősítésének szükségességére hívja fel a figyelmet. A globális kereskedelmi piac következtében felbomlóban van a város és környezetének termelői, szolgáltatói, fogyasztói kapcsolata, mivel a városokat növekvő részben multinacionális cégek látják el globális termékekkel. A gazdasági centrum ettől kezdve nem a vonzáskörzetében termelt árut veszi fel, hiszen az versenyképtelen a globális áruval, hanem a vonzáskörzet is a centrumban szerzi be az olcsó árut. Ezzel a vidék termelő szerepe leértékelődik, tovább szűkül a jövedelemtermelési lehetőség. KEOP_0.09_2006_09_11 7

12 Energiagazdálkodás Az összenergia felhasználás kb. az 1970-es szintre csökkent, és ott stagnál, a villamosenergiafelhasználás nő. 1.a táblázat: Magyarország összenergia és villamos energia felhasználása (Forrás: Energia Központ Kht.) Összenergia (PJ/év) Villamos energia (GWh) Az energiafelhasználás struktúrája a rendszerváltás (1990) óta jelentősen átalakult. 1.b táblázat: Az összenergia felhasználás ágazatok szerinti megoszlása(%) (Forrás: Energia Központ Kht) Ipar Anyag-jellegű+ nem energetikai Lakosság Kereskedelem és szolgáltatás Mezőgazdaság Közlekedés ,9 6,9 32,4 11,9 5,1 13, ,1 9,2 31,8 17,0 4,0 17, ,2 7,9 32,8 16,9 3,3 19,7 Az 1990-óta 2004-ig kb. 14%-kal lecsökkent összenergia-felhasználáson belül közel 30%-ról, 20%-ra (44%-kal) csökkent az ipar szerepe, miközben a lakossági felhasználás aránya 32% körül maradt, a kereskedelem és szolgáltatás szerepe pedig 5 százalékponttal nőtt, ami azonban több mint 28%-os fogyasztásnövekedést takar. Hasonlóan látványos a közlekedési szektor részarány növekedése (6 százalékpont), ami viszont 40%-os fogyasztásnövekedést jelent. A villamosenergia-felhasználás 5%-os növekedésén belül az ipari fogyasztás 31%-kal, a mezőgazdaság 45%-kal esett vissza, miközben a háztartások 20%-kal, a kereskedelmi és közszolgáltatói szektor 64%-kal növekedett 3. D) Az elmúlt 15 évben az öko-hatékonyság javult, de még mindig komoly elmaradások vannak az EU-15-höz, sőt az EU-25-höz képest is. A közlekedési és lakossági szektorban egyaránt energiafelhasználás növekedés prognosztizálható. Az alábbi táblázatból látszik, hogy bár folyamatosan javul az energiaintenzitási mutatónk, ez még több mint 2,5-szerese az EU-25 átlagos értékének. Jelentősen, 8%-kal javult a széndioxid intenzitás. 2. táblázat: Energiaintenzitás és széndioxid intenzitás E nergiaintenzitás (toe/meuro1995) Forrás: EUROSTAT Széndioxid intenzitás tco2/toe Forrás: EU Energy and Transport in Figures, Magyarország ,33 2,14 2,15 EU ,33 2,18 2,17 EU ,43 2,25 2,23 3 Forrás: Energia Központ Kht, IEA-nak történő Annual Electricity Adatszolgáltatási idősor táblája, 2005 E KEOP_0.09_2006_09_11 8

13 Az IEA vásárlóerő paritásra vonatkoztatott GDP-vel számított energiaintenzitás adatai szerint a lemaradásunk kisebb, de még így is jelentős. 3. táblázat: Energiaintenzitás 2003 (Forrás: IEA. 2005) GDP (milliárd USD, 2000) GDP (PPP) TPES (Mtoe) TPES/ GDP (PPP) Magyarország 51,70 135,92 26,34 0,19 EU-25 országai 342,92 424,46 69,48 0,16 EU-15 országai 546,43 645,99 101,70 0,16 Az EU-25 országai, illetve EU-15 országai sorok átlagértékeket tartalmaznak. Az egy főre jutó villamosenergia-felhasználás továbbra is növekszik, miközben a GDP növekedés a gazdasági szerkezetváltás következtében elszakadt az energiafelhasználás növekedésétől. 1. ábra: Magyarország belföldi energiafelhasználása, összes villamosenergia fogyasztása, és a bruttó hazai termék (GDP) termelés alakulása ( ) (Forrás: VESTÉK, 2004) Bruttó hazai termék 1970=100 Villamosenergia fogyasztás* 1970=100 Belföldi energiafelhasználás* 1970=100 Az ország végső energiafelhasználási hatékonyságában lévő energiahatékonysági tartalék domináns része a lakossági fogyasztásban érhető el. Ezzel párhuzamosan, a villamosenergiafogyasztás növekedésében is a lakossági fogyasztásé a főszerep. A lakossági (és kisebb részben az egyéb kommunális) energiafelhasználásban a fűtés mellett a villamosenergiahasználatban is jelentős megtakarítási (illetve az életszínvonal további növekedése esetén a fogyasztás növekedési ütemét mérséklő) lehetőségek vannak. (Pl. a klímaberendezések szaporodnak, de az épületek hőtechnikai megoldásai ezek villamosenergia-fogyasztását is befolyásolják; lényeges a háztartási készülékek, cikkek energiahatékonysága, a csúcsidei fogyasztás főleg szabályozással történő befolyásolása stb.) Magyarország importfüggősége eltekintve az atomerőmű fűtőanyag behozatalától ban 52% volt. Ez az érték az azt követő tizenkét évben éves átlagban 2,1%-kal növekedett. A 2005-ös előzetes adatok szerint az ország importfüggősége mintegy a 66%. Legjelentősebb a KEOP_0.09_2006_09_11 9

14 (82%-os) földgáz-importarány. A földgáz korábban elsősorban lakossági hőigényt elégített ki, 2004-re azonban már a villamosenergia 35%-át földgázból állította elő az ország táblázat: A primer energiaimport- függőség alakulása ,% (Forrás: Energia Központ Kht) Szén 16,4 28,6 39,6 Olaj 75,9 80,9 86,1 Földgáz 58,0 72,7 81,8 Villamosenergia (primer) 21,1 1,7 12,9 Egyéb (koksz, brikett, tűzifa és egyéb megújuló) 43,4-16,0 8,5 Ennél is magasabb értéket mutat (évi 1,67%-os növekedés mellett) a behozatal atomerőművi importtal növelt aránya (az atomerőműben felhasznált fűtőanyagot is külföldről szerzi be az ország) ban 64,0%-os volt az ország energiahordozó import függősége, a 2005-ös előzetes adatok alapján ez az érték eléri a 78,0%-ot. Energia importunk legnagyobb része (gázimportunk 90%-a) Oroszországból származik (míg az EU-15 esetén ez összesen 32%), amely egyoldalú függőség jelentős bizonytalanságot visz ellátásunkba, nagy kitettséget jelent az árváltozásoknak. E) Probléma, hogy a kétségtelen növekedés mellett az importfüggőséget is mérséklő megújuló energiahordozó-felhasználás alacsony, az egyes megújuló energiaforrások (elsősorban bioenergia, geotermális energia, napenergia, geotermikus energia) számára kedvező természeti adottságok ellenére is. Amíg 2003-ban az összes megújuló energiahordozó-felhasználás 38,6 PJ volt, ez az érték 2005-re 51,7 PJ-ra nőtt (az összes primer energia-felhasználáson belül a évi 3,5%-os megújuló energiahordozó részarány 2005-ben előzetes becslések szerint 4,33%-ra (kommunális hulladékkal együtt 4,6%-ra) emelkedett) táblázat: Megújuló villamosenergia termelés (GWh)(Forrás: Magyar Energia Hivatal) Biomassza Víz Szél Egyéb Összesen A megújuló energiahordozón alapuló villamosenergia termelés 2005-ben 1627 GWh volt. Ennek 96%-át régi szenes erőművi blokkok tisztán 6 fatüzelésre történő átállásával, illetve biomassza együttégetésével állítják elő 7. 4 VESTÉK, es adatok alapján az összes megújuló megoszlása: 78,8% tűzifa, 8,9% geotermikus hőenergia, 3,4% biogáz és kommunális hulladék égetés, 8,6% zöld áramtermelés. A megújulókból termelt villamosenergia összetétele: 74% biomassza, 23% vízi energia, 2% biogáz és 0,6% szélenergia. 6 Pécsi Erőmű, Ajkai Erőmű, Kazincbarcikai Erőmű 7 Tiszapalkonyai Erőmű, Mátrai Erőmű KEOP_0.09_2006_09_11 10

15 I.3.A környezet állapotát közvetlenül alakító hatótényezők, kibocsátások I.3.3.Települési hatótényezők, emberi tevékenységek kibocsátása A nagyvárosok és főleg a fővárosi agglomeráció olyan koncentrált szennyezőforrássá vált, amely nem képes anélkül működni, hogy saját területén kívül jelentős káros hatásokat ne okozna. Például Budapest légszennyező hatása, mint regionális tényező érvényesül. A kibocsátások kérdését befolyásolja, hogy a népességszám csökkenése ellenére, a háztartások száma növekszik, főleg ennek megfelelően az egyszemélyes háztartások száma nő. A tartós fogyasztási cikkek számának növekedése figyelhető meg, a háztartási/konyhai eszközök energiahatékonysága faktor 2 illetve 3 javulása mellett, ám a háztartások teljes energiafelhasználása összességében nőtt a cikkek számának növekedésével. A háztartások hulladék és szennyvíz kibocsátása növekedett, az üvegházhatású gáz kibocsátási aránya megmaradt a korábbi szinten. A reáljövedelem növekedéssel az utóbbi években a háztartási vízfogyasztás és ennek megfelelően a szennyvízkibocsátás megint növekedésnek indult. Hulladékok F) Az EU tagországokra jellemző fogyasztási minták, és piaci magatartások gyors és erőltetett átvételével, a környezettudatos termelési és fogyasztási szokások terjedése nem tartott, de nem is tarthatott lépést. Ennek következtében Magyarországon az elmúlt folyamatosan nő a képződő, és ezzel párhuzamosan a növekvő hasznosítási arányok ellenére a lerakásra kerülő települési szilárd hulladék mennyisége. Ez utóbbi azért, mert a hulladékhasznosítás infrastrukturális feltételei hiányosak ben mintegy 4,591 millió tonna települési szilárd hulladék keletkezett, amelynek 84,9%- a (3,896 millió tonna) lerakásra, 11,7%-a (540 millió tonna) anyagában történő hasznosításra, 3,4%-a (155 millió tonna) pedig termikus hasznosításra került. A közszolgáltatás keretén belül szervezett szelektív gyűjtési rendszerrel párhuzamosan piaci alapon működő vállalkozói begyűjtő-rendszer is működik. Ez a két rendszer együttesen gyűjt be az anyagában hasznosításra kerülő hulladékmennyiséget. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya a jogszabályi kötelezés hatására az utóbbi években tovább nőtt, és 2004-ben elérte a 91%-ot. Ennél alacsonyabb értékkel csak a Dél-alföldi és az Észak -alföldi Régió rendelkezik, míg a legjobb mutatója Közép-magyarországi Régiónak van. KEOP_0.09_2006_09_11 11

16 6. táblázat: A települési hulladékgazdálkodás regionális adatai* (2003, 2004) (Forrás: KSH, A kommunális ellátás alapvető adatai 2003, 2004; KSH Környezetstatisztikai Évkönyv 2003 adatai alapján) A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya (%) Az elszállított települési hulladék megoszlása régiónként (%) KMo Bp. Pest m. 95,5 95,8 99,9 99,9 86,4 87,5 29,9 21,1 8,8 Települési szilárd hulladék kezelése (%) - lerakás 78,47 ÉMo ÉA DA NyDt KDt DDt 92,7 91,6 88,1 87,4 85,3 84,6 93,2 93,0 92,7 90,7 95,9 95,6 11,9 13,1 12,6 10,3 12,7 9,5 99,73 95,55 97,26 92,51 95,40 96,72 70,55 97,44 - égetés 18,82 26, , ,01 - újrafeldolg./komp. 2,7 2,76 2,57 0,22 4,01 2,16 5,85 4,60 3,21 - egyéb 0,01 0,01-0,05 0,44 0,56 1,64-0,05 * Tekintettel arra, hogy a táblázat hulladékmennyiségekkel összefüggő adatai csak a közszolgáltatás keretében kezelt hulladékokra vonatkoznak, a%-os értékek nem egyeznek meg a képződő teljes hulladékmennyiségre vonatkozó adatokkal. KEOP_0.09_2006_09_11 12

17 3. ábra: Települési hulladék kezelése, kg/fő/év (forrás: EUROSTAT) MAGYARORSZÁG EU hasznosított / komposztált égetett lerakott hasznosított / komposztált égetett lerakott G) Probléma, hogy a szelektíven gyűjtött települési szilárd hulladék mennyisége 2004-ben csak mintegy 11,7% (540 ezer tonna) volt. Ennek jelentős része, mintegy 60%-a (324 ezer tonna) csomagolási hulladék, 30%-a (162 ezer tonna) komposztálható, 10%-a (54 ezer tonna) pedig egyéb, anyagában hasznosítható hulladék. (KSH adatok). A csomagolási hulladékok fele ipari és nagykereskedelmi forrásokból, fele lakossági forrásból származik. A Hgt. értelmében 2005-re teljesítettük a csomagolási hulladékra vonatkoztatva a minimálisan 50%-os átlagos hasznosítási arányt, ezen belül az anyagában történő hasznosításra vonatkozó minimum 25%-os arányt Az egyes anyagfajtákra is teljesül a minimum 15%-os hasznosítási arány. A települési hulladékként megjelenő biológiailag bontható szerves hulladék komposztálása a korábbi beruházások során kialakított komposztáló üzemekben valósult meg. A képződő komposzt értékesítése jelenleg még gondot okoz. A nem értékesíthető hányadot az önkormányzatok saját tulajdonú közcélú létesítményeiben, illetve a hulladéklerakó létesítményekben használják fel. A speciális hulladékáramokkal kapcsolatosan az elmúlt időszakban a szabályozás és a piaci eszközök alkalmazásával sikerült előrelépni. A gyártói felelősség alapján a gyógyszerhulladék elkülönített visszagyűjtése a gyógyszertárakon keresztül történik; az elektromos és elektronikai készülékek, valamint az elemek és akkumulátorok hulladékainak visszavétele pedig, a vonatkozó Kormány rendeletekkel összhangban működő rendszerekben történik meg. A hulladék gumiabroncsok begyűjtése a termékdíjnak köszönhetően az elvárt szinten valósul meg. A hulladék gumiabroncsokra vonatkozó lerakási tilalom miatt az anyagában KEOP_0.09_2006_09_11 13

18 történő hasznosítás magas energia igénye, valamint a hasznosítás során kapott termékek iránti mérsékelt kereslet okán azokat nagyrészt cementgyárakban energetikailag hasznosítják. Az állati eredetű hulladékot (állati melléktermékeket), mint a hulladékok speciális fajtáját különleges módon kell kezelni ben közel 400 ezer tonna állati eredetű hulladék képződött (amelynek ~10%-a veszélyes hulladék), ennek 74%-át hasznosították, 24%-át lerakással, 2%-át égetéssel ártalmatlanították. (OHT, 2002, becsült adatok) 2002-ben az összes keletkező építési és bontási eredetű hulladék mennyisége kb. 6 millió t volt, aminek mindössze 21,8%-át hasznosították, lerakásra került 76,8%, az elhagyott mennyiség aránya 1,4% volt. (OHT, 2002, becsült adatok) Az állami és az önkormányzati feladatkörbe is tartozó hulladékáramok közül a Strukturális Alapok felhasználásának is köszönhetően az egészségügyi, az állati eredetű, valamint az építési és bontási eredetű hulladék kezelése területén történtek előrelépések. A lakosság egészségügyi ellátása során keletkező hulladékok kezelése a kórházi égetők határidőre befejezett korszerűsítésével megnyugtatóan megoldott. A vártnál nehezebben, de beindultak az állati hulladékok kezelését elősegítő és a dögkutak és dögtemetők rekultivációjára irányuló beruházások től kezdődően több kistérségi szintű beruházás kezdődött meg az építési és bontási hulladékok minél nagyobb arányú hasznosításának elérése céljából, s megkezdődtek a lakóés középületek azbeszt tartalmú szigeteléseinek eltávolítási munkái is. A veszélyes hulladékok beleértve a kiemelt hulladékáramok veszélyes alkotóit is begyűjtése a folyamatosan növekvő számú hulladékudvarokban történik. A hulladékudvarok alkalmasak a települési hulladékban lévő, szelektíven gyűjteni kívánt összes hulladékáram begyűjtésére. H) Probléma, hogy részben az EU irányelvek, és a támogatási rendszer hatására egy igen drága, nem munkaerő, hanem inkább technológia igényes de kétségtelenül korszerű hulladékkezelési rendszer alakul ki jelenleg Magyarországon. A lakosság hulladékkezelési költségei ennek megfelelően jelentősen nőnek, miközben a foglalkoztatási hatások alatta maradnak az elvártnak. A évi Phare felmérés szerint, a Magyarországon feltárt 2575 települési szilárd nem veszélyeshulladék-lerakó (hulladéklerakó) nagy része felhagyott, bezárt, s rendezett rekultivációjuk, lezárásuk még nem történt meg. A Hatósági Nyilvántartó Rendszer adatai alapján 2004-ben 178 hulladéklerakó működött engedéllyel, melyekből 57 működhet tovább január 1. után. A fennmaradó 2518 hulladéklerakóból a tervek szerint 328 kerül az ISPA program keretén belül rekultiválásra, míg 2190 hulladéklerakó rekultiválását és lezárását más programok keretében kell elvégezni. Jelenleg egy településihulladék-égető üzemel az országban, 420 ezer t/év kapacitással. (A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű 2002 és 2005 között korszerűsítési munkálatok miatt csak csökkentett kapacitással üzemelt.) KEOP_0.09_2006_09_11 14

19 Települési szennyvizek A szennyvízkezelés - csatornázás terén különösen az elmúlt években a fejlesztések eredményeként dinamikusan nőtt a csatornahálózat hossza, valamint a csatornázott települések és lakások száma. A csatornahálózatra rákötött lakások aránya 2000-től kezdődően évi 2,5-3%-al nőtt, 2004-ben elérte 62,2%-ot. I) Probléma, hogy Magyarországon a közműolló az évi 2,1-2,7 százalékpontos zárulás mellett 2004-ben még mindig meghaladta a 30 százalékpontot ben az ország településeinek csak 44,3%-a csatornázott és az összegyűjtött szennyvíznek csak 66,5%- a került biológiai tisztítás után a befogadókba. Ez utóbbi mennyiségnek közel 32%-a III. fokozatú (tápanyag eltávolítás) tisztítási fokozaton is átmegy. Ugyanakkor elmondható, hogy a csatornázással párhuzamosan az alternatív szennyvíz-kezelési megoldások (természetközeli szennyvíztisztítás, szakszerű egyedi szennyvíz-elhelyezés) még nem terjedtek el kellő mértékben. 4. ábra: Települési szennyvízkezelési hálózatra rákötött lakosság aránya: I., II., III. tisztítási fokozat,% (forrás: EUROSTAT) III. fokozat II. fokozat I. fokozat Bár minden régióban nőtt a szennyvízcsatorna hálózatba bekötött lakások aránya, jelentősebb területi eltérések láthatók mind a növekedés mértékét, mind pedig az ellátottságot tekintve. Ugyanakkor az ivóvízellátó hálózatba bekötött lakások aránya sokkal kisebb mértékű különbségeket mutat régiónként, és országos átlagban eléri a 93,7%-ot. Mindezek következménye, hogy a közműolló (az 1 km ivóvízvezeték-hálózatra jutó szennyvízcsatorna hossza) tekintetében a fejlesztések komoly területi különbségei ellenére is megmaradt a régiók korábbi sorrendje, eszerint a Közép-Magyarországi Régióban a közműolló zártsága a legnagyobb, a legkisebb pedig a Dél-Alföldi Régióban. KEOP_0.09_2006_09_11 15

20 7. táblázat: Közüzemi ivóvízellátás, szennyvízelvezetés és tisztítás (2003, 2004) (Forrás: KSH, A kommunális ellátás alapvető adatai 2003, 2004) Mutató Ivóvízhálózatba bekötött lakások aránya (%) Szennyvízcsatorna hálózatba bekötött lakások aránya (%) Közműolló (m) ország 93,2 93,7 59,1 62,2 521,7 550,8 KMo Bp. Pest m 95,9 96,3 98,3 90,9 98,5 91,8 78,8 81,0 94,1 47,4 95,0 52,5 776,9 797,0 1016,8 638,5 1044, 656,0 9 ÉMo ÉA DA NyDt KDt DDt 87,8 88,2 49,6 54,1 518,1 541,9 92,7 93,3 42,0 44,8 458,5 493,0 88,0 88,6 38,6 41,4 321,9 356,5 95,3 95,2 63,2 65,8 599,9 601,3 96,6 96,7 65,0 69,2 536,0 576,1 94,7 95,9 54,3 58,5 366,2 411,7 Levegőszennyezés A települések belterületein a jelentős közlekedési eredetű terhelések (levegő-szennyezés, zaj) váltak az utóbbi időszakban a legkomolyabb környezeti problémává, elsősorban a nagyvárosok zsúfolt belterületein a határértékek betarthatósága nem biztosítható. A jellemzően magas por-, és pollenterhelés, az invázív, agresszíven terjedő fajok térhódítása, a közlekedési levegőszennyezéssel párosítva növekvő allergiás hatások járt az emberre nézve. Ma már a lakosság 20%-ka érintett ilyen tünetekkel, az arány egyre növekszik, és az eddigi intézkedések elégtelenek voltak a probléma kezelésére. A városokba a lakosságon belül 50%-ot is eléri az allergiás hajlam. Ugyanakkor a városi környezet és életmód okozta, meglehetősen sok stresszhelyzettel járó állapot, fokozza betegség okozta problémákat A közlekedés mellett az egyik legnagyobb szennyező az erőművi szektor. Magyarországon a hőerőművek felelősek a széndioxid kibocsátás több mint 30%-áért, a kénkibocsátás kb. 68%-áért, a nitrogéndioxid kibocsátás 16%-áért. A szilárd részecskéknek kevesebb mint 10%- át engedik a levegőbe. A veszélyes hulladékok 8%-a köthető az villamosenergia és hőszektorhoz 8. Jelenleg a villamosenergia termelés közel 61%-a fosszilis energiahordozókból, 39%-a atomenergiából származik. 8 KVVM: Adatok hazánk környezeti állapotáról, 2004 KEOP_0.09_2006_09_11 16