KÖRNYEZETI ÉS ENERGETIKAI OPERATÍV PROGRAM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖRNYEZETI ÉS ENERGETIKAI OPERATÍV PROGRAM 2007-2013"

Átírás

1 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETI ÉS ENERGETIKAI OPERATÍV PROGRAM (Tervezet: KEOP_0.10_2006_09_11) szeptember 11.

2 BEVEZETÉS A Környezeti és Energetikai Operatív Program (KEOP) a közötti Európai Uniós (EU) költségvetési tervezési időszakra vonatkozó második magyar Nemzeti Fejlesztési Terv, EU terminológia szerint Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK) négy középtávú, átfogó céljának és hat tematikus és területi prioritási tengely végrehajtását szolgáló operatív programok egyike. A Nemzeti Stratégiai Referencia Keret eredményes megvalósítása elképzelhetetlen a környezetvédelem fejlesztése nélkül. A Környezeti és Energetikai Operatív Program alapvető célja Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése. Az NSRK legfőbb stratégiai célja az Új, Kreatív Magyarország létrejöttének támogatása, amely elképzelhetetlen az élhető környezet megteremtésének középtávú célja elérése nélkül. A KEOP abból a stratégiai megfontolásból indul ki, hogy: a környezetvédelem erősítése az egyes környezet-, természetvédelmi és vízügyi problémák megoldása, valamint a kapcsolódó intézkedések révén mind rövid, mind hosszú távon elősegíti az életminőség javulását, az infrastruktúra környezeti szempontokat is figyelembe vevő fejlesztése előnyös feltételeket teremt a gazdaság átalakításához és a fenntarthatósági szempontok figyelembe vételéhez, az erőforrások hatékonyabb és takarékos használata elősegíti a régiók, különösen a hátrányos helyzetű térségek kulturális és természeti örökségének védelmét, fejlesztését, valamint lehetőséget ad fokozottabb részvételükre a gazdasági fejlődésben. A KEOP az élhető környezet megteremtésén túl szervesen hozzájárul az NSRK másik három középtávú céljához: a versenyképes gazdaság (kereslet teremtés), a megújuló társadalom (jobb, egészségesebb életkörülmények), és a területi kohézió megteremtéséhez (elmaradott térségek felzárkoztatása). A Környezeti és Energetikai Operatív Program fejlesztései megalapozzák és elősegítik Magyarország gazdasági versenyképességének erősödését és társadalmi jólétének növekedését. Ezekhez a fejlesztésekhez kapcsolódva tovább javítható számos termelő és szolgáltató szektor teljesítménye és bővíthető a foglalkoztatás. A bennünket körülvevő környezeti és természeti rendszerek megóvása és körültekintő fejlesztése az emberi életminőség javításának egyik alapfeltétele, és egyben a fenntartható gazdasági és szociális fejlődés meghatározó tényezője. A KEOP az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap általános szabályozásáról szóló 1083/2006/EK sz. Tanácsi rendelet,, valamint a Közösségi Stratégiai Útmutató (CSG) szóló Bizottsági dokumentum tervezetének figyelembevételével készült. A KEOP beavatkozásai megfelelnek az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK sz. Intézményközi Európai Parlamenti és Tanácsi ST08751/06 sz. rendelettervezetben, illetve a Kohéziós Alapról szóló 1084/2006/EK sz., Tanácsi rendeletben foglaltaknak. A Környezeti és Energetikai Operatív Program tervezetének készítése során számos magyar és európai uniós jogszabályt, terv- és programdokumentumot is felhasználtunk /2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról; 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról; 132/2003. (XII. 11.) OGY határozat a közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról stb. KEOP_0.10_2006_09_11 ii

3 KÖRNYEZETI ÉS ENERGETIKAI OPERATÍV PROGRAM (Tervezet: KEOP_0.09_2006_08_29) TARTALOMJEGYZÉK I. HELYZETELEMZÉS... 1 I.1 A közelmúlt társadalmi-gazdasági folyamatai, mint a környezet állapotát alakító eredeti okok... 3 I.3. A környezet állapotát közvetlenül alakító hatótényezők, kibocsátások...11 I.3.3. Települési hatótényezők, emberi tevékenységek kibocsátása...11 I.3.4. Természeti hatótényezők...17 I.4. A környezet állapota...19 I.4.1. Települési életminőség...19 I.4.2. Természeti környezet...24 I.4. SWOT elemzés...32 I.5. Az európai uniós források felhasználásának tapasztalatai...35 II. CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK II.3. Nemzeti stratégiai környezet...39 II.3.3. A hazai környezetpolitika főbb irányai...39 II.3.4. Kapcsolat az NSRK (Új Magyarország Fejlesztési Terv) többi operatív programjával, az EMVA által finanszírozott intézkedésekkel II.4. A KEOP fejlesztési stratégiája...45 II.4.3. Magyarország hosszú és középtávú fejlesztési céljaihoz való kapcsolódás...45 II.4.4. A horizontális politikák érvényesítése...46 II.4.5. A KEOP célrendszere...46 II.4.6. A célokhoz kapcsolódó prioritási tengelyek...47 II.5. A prioritási tengelyek...53 II.5.3. Egészséges, tiszta települések prioritási tengely...53 II.5.4. Vizeink jó kezelése prioritási tengely...64 II.5.5. Természeti értékeink jó kezelése prioritási tengely...70 II.5.6. A megújuló energiahordozó-felhasználás növelése prioritási tengely II.5.7. Hatékony energia felhasználás prioritási tengely...80 II.5.8. Fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése prioritási tengely.. 84 II.5.9. Technikai segítségnyújtás prioritási tengely...94 II.6. Programindikátorok...96 III. PÉNZÜGYI TÁBLA IV. A MEGVALÓSÍTÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK IV.1. A végrehajtásban érintett és ellenőrző szervezetek, a kifizetéseket igazoló és utaló szervezet IV.1.1. A Környezeti és Energetikai Operatív Program Irányító Hatósága (KEOP IH) IV.3.3. Az OP Menedzsment Bizottság IV.3.4. A minisztériumok közreműködése a KEOP végrehajtásában IV.3.5. Közreműködő Szervezetek IV.3.6. Igazoló Hatóság IV.3.7. Ellenőrző Hatóság KEOP_0.10_2006_09_11 iii

4 IV.4. A Monitoring Bizottság, a monitoring és értékelő rendszerek leírása IV.2.1. Az OP Monitoring Bizottság IV.4.3. A mutatószámrendszerrel kapcsolatos intézkedések IV.4.4. Értékelés IV.5. A projekt-kiválasztási és pénzügyi folyamatok és eljárások IV.3.1. Projektkiválasztás IV.5.3. Adatgyűjtés IV.5.4. Közösségi politikák érvényesülésének biztosítása IV.5.5. Éves jelentések elkészítése IV.5.6. A pénzügyi folyamatok IV.5.7. Pénzügyi irányítás és ellenőrzés szabályai IV.6. Információs rendszer IV.7. Kommunikációs terv IV.5.1. Nyilvánossággal kapcsolatos rendelkezések V. NAGY PROJEKTEK INDIKATÍV LISTÁJA VI. MELLÉKLETEK VI.1. Partnerségi egyeztetések VI.3. Az ex-ante értékelés eredményei VI.4. A Stratégiai Környezeti Vizsgálat eredményei VI.5. Rövidítések jegyzéke KEOP_0.10_2006_09_11 iv

5 I. HELYZETELEMZÉS A Környezeti és Energetikai Operatív Programban (KEOP) megfogalmazott fejlesztések célja, hogy mérsékelje hazánk környezeti problémáit, ezzel javítva a társadalom életminőségét és a gazdaság környezeti folyamatokhoz történő alkalmazkodását. A környezeti problémák társadalmi, gazdasági és természeti okokra vezethetők vissza. A KEOP helyzetelemzése feltárja a környezeti problémák okait, az okok hatótényezőit és bemutatja a kialakult környezeti állapotot. A hatékony, megelőző beavatkozásokat elsősorban az okok szintjén kell megtalálnunk, de bizonyos mértékben szükséges a hatótényezők megfelelő kezelése is. A megelőző környezetvédelemre való áttérés fontos eszközei a kedvező környezet állapot fenntartását biztosító beavatkozások is. A KEOP középtávon tartalmazza a szükséges fejlesztéseket, ezért a helyzetelemzésnek feladata, hogy meghatározza a középtávon legsürgetőbb problémák kijelölését. A környezetre ható ágazatpolitikák környezeti fejlesztéseit más Operatív Programok tartalmazzák, illetve egyes környezeti fejlesztések regionális szinten kerülnek kezelésre a Regionális Operatív Programokban. A KEOP által kiemelten kezelt problémákat szövegdobozban jelöltük. 1

6 A Környezeti és Energetikai Operatív Program környezeti probléma szemlélete és beavatkozási struktúrája EREDETI OKOK HATÓTÉNYEZŐK Hatáskeltők KÖRNYEZETÁLLAPOT Hatásviselők TÁRSADALOM ÁLLA- POTA Termelés Energia-gazdálkodás Fogyasztás Életmód Környezeti tudatosság Területfoglalás, településkép, szolgáltatások, szállítás, ipar Települési környezet Levegőszennyezés Zajhatások Szennyvizek Hulladékok TERMÉSZETI KÖRNYEZET Árvizek Belvizek Aszály Területfoglalás, vonalas infrastruktúra, tájkép, mező- és erdőgazdálkodás TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET Levegőminőség, zöldterület hiány, túlzott beépítettség, ivóvízminőségi problémák, felhalmozódott szennyezések, árvízi veszélyeztetettség TERMÉSZETI KÖRNYEZET Élettér csökkenés, biológiai sokféleség alakulása, vízminőségi és mennyiségi problémák, felhalmozódott szennyezések Tervezett beavatkozások A megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása Hatékonyabb energia felhasználás Fenntartható termelés elősegítése Fenntartható fogyasztás elősegítése Az e-környezetvédelem céljaihoz kapcsolódó fejlesztések Az erdei iskola hálózat fejlesztése Tervezett beavatkozások Hulladékgazdálkodás fejlesztése Szennyvízkezelés fejlesztése Vizek kártételeinek megelőzése és vízkárelhárítás Tervezett beavatkozások Környezeti kármentesítések, Vizeink mennyiségi és minőségi védelme, VKI végrehajtásának állami intézkedései, Közösségi jelentőségű és védett természeti értékek valamint területek megőrzése, Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális alapjainak megteremtése, Vonalas létesítmények természet- és tájromboló (károsító) hatásának mérséklését szolgáló beruházások 2

7 I.1 A közelmúlt társadalmi-gazdasági folyamatai, mint a környezet állapotát alakító eredeti okok Az elmúlt másfél évtized társadalmi-gazdasági átalakulása bár jelentősen megváltoztatta a környezet állapotát befolyásoló hatások jellegét és nagyságrendjét, a környezet összességében javuló állapota ellenére mára új problémákkal terhelődik. A rendszerváltáskor bizonyos környezet terhelések jelentősen csökkentek (pl. nehézipar levegőszennyezése, mezőgazdasági vegyszerfelhasználás stb.), azonban a termelés környezeti problémáit enyhítő lépések, a javuló ökohatékonyság eredményeit a növekvő fogyasztás, illetve a növekedés maga felemészti (pl. a hulladékok mennyiségének növekedése és összetételének kedvezőtlen változása stb.). Tehát illúzió, hogy a hatékonyság növekedése hosszú távon is csökkenti a környezeti terheket. Mivel a gazdasági növekedés újabb és újabb fejlesztéseket igényel, ezért a csökkenések csak átmenetiek maradnak. Helyzetünket az jellemzi, hogy az egészség, az életszínvonal és a gazdasági teljesítmény tekintetében Magyarország elmarad az Unió fejlettebb országaitól, de jórészt ez utóbbi kettőnek köszönhetően a fenntartható fejlődés egyes mutatói (pl. ökológiai lábnyom) hazánkban még kedvezőbbek. A méltányosan rendelkezésére álló 1,8 globális hektárral szemben az Unió lakói jelenlegi életminőségük biztosításához ennél 2,7-szer többet, 4,9 globális hektárt vesznek igénybe 2. Magyarország összesített ökológiai lábnyoma 3,5 globális hektár/fő. Ez azt is jelenti, hogy a fejlett országok eddigi, és az ezt utánzó általunk jelenleg is követett fejlesztési pálya nem fenntartható, változtatásra van szükség. Környezeti jogi és gazdasági szabályozórendszer A környezetet érintő döntések megfelelőségét javítani hivatott jogi és gazdasági szabályozórendszer nem volt képes biztosítani, hogy a fejlesztések együttesen ne vezessenek további környezeti terhelésekhez. Ennek részleges oka, hogy a környezetük érdekében fellépő állampolgárok, sokszor a környezetvédelmi hatóságok törekvései is, szembe kerülnek a közvetlen gazdasági érdekeket érvényesítő érdekcsoportokkal. A környezet védelmét a modernizáció gátjának tekintő gyakori szemlélet is megakadályozza, hogy a rendelkezésre álló jogi és közgazdasági eszközök a környezet érdekében hatásosan működjenek. A hazai környezetpolitika egyik legfontosabb célkitűzése lehet, hogy a régebb óta működő piacgazdaságok tapasztalataira, illetve a Lisszaboni Stratégia álláspontjára támaszkodva a környezetvédelem versenyképességet növelő hatásait hangsúlyozza a gazdasági szereplők körében. Az elmúlt években jelentős jogalkotási munka folyt, a jelentősebb jogalkotási eredmények a következők: Törvények: a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztéséről, a környezetvédelmi termékdíjról, kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról, az üvegházhatású gázok kibocsátásáról (javaslat). 2 KEOP_0.09_2006_09_11 3

8 Kiemelt jelentőségű rendeletek és határozatok: a vízgyűjtő-gazdálkodásról, a felszíni vizek minőségéről, a felszín alatti vizek védelméről, a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről, a természet védelmét szolgáló állami támogatásokról és kártalanítási szabályokról, a Natura 2000 területekre vonatkozó részletes szabályokról, az üvegházhatású gázok kibocsátásáról, a hulladékká vált gépjárművekről, az elektromos és elektronikai berendezések visszavételéről, az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről, a humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak kezeléséről, a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program felülvizsgálatáról, a területi hulladékgazdálkodási tervekről, az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal létrehozásáról, a Nemzeti Erdőprogramról, A megújuló energiák nagyobb arányú felhasználását ösztönző jogszabályok (a bioüzemanyagok és egyéb megújuló üzemanyagok közlekedési célú felhasználásáról, a bioüzemanyagok gyártásának fejlesztéséről és közlekedési célú alkalmazásuk ösztönzéséről, a biogáz gázellátó rendszerbe táplálásának törvényi feltételeiről, területalapú támogatás az energetikai növénytermesztésre) az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló rendelet a Stratégiai Környezeti Vizsgálatról. A jogi szabályozással párhuzamosan a környezet és a természet védelmét, ezen belül alapvetően a szennyező fizet elv érvényesítését szolgáló közgazdasági szabályozók kerültek bevezetésre. Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta a környezetterhelési díj törvényi szabályozását, amely a környezeti elemek igénybevételét, terhelését sújtja, így a költségekbe építve ösztönzi a környezetkímélő tevékenységek elterjedését. (A vízterhelési díjfizetési kötelezettség január 1-én, a talajterhelési díjé július 1-én lépett hatályba.) Az externális környezeti költségek energiaárakba történő beépítése, az energiatakarékossági szempontok érvényre juttatása, valamint a villamosenergia és a földgáz e szempontokat érvényre juttató adóztatásához szükséges feltételek megteremtése érdekében hatályba lépett az energiaadóról szóló törvény. Az alternatív és megújuló forrásokra épülő villamosenergia termelő beruházások befektetőinek nagyobb biztonsága érdekében elején hatályba lépett az 56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet, amely az egyébként alkalmazott átvételi árakhoz képest lényegesen kedvezőbb kötelező átvételi árat írt elő a zöld áram átvételéhez. A termékdíj rendszer törvényi szabályai igazodtak az uniós feltételekhez, s a kormány elfogadta a termékdíj fizetés kötelezettségének kiterjesztését az elektromos, elektronikai termékekre, valamint bevezette a csomagolások egy része tekintetében a darabalapú termékdíjtételt. A szabályozórendszer fejlesztésével a képződő hulladékok begyűjtésében és hasznosításában egyre nagyobb szerepet kapott a gyártói felelősség. A termékdíj-rendszer átalakításával, a hulladékká vált gépjárművekre, valamint a hulladék elektromos és KEOP_0.09_2006_09_11 4

9 elektronikai berendezésekre bevezetett visszavételi kötelezettséggel további lendületet kapott a szelektív gyűjtés és a hasznosító-ipar. A vízgazdálkodás területén a lakossági ivóvíz- és csatornaszolgáltatás szabályozása keretében az állami tulajdonú vízmű társaságok esetében megvalósult a biztonságos közszolgáltatást lehetővé tevő kéttényezős ivóvíz- és csatornadíjakra való áttérés. A természetvédelmi támogatásokról és kártalanításról szóló kormányrendelet hatályba lépésével lehetőség nyílt a gazdálkodók és a természet védelme között gyakran fellépő súlyos konfliktusok érdemi enyhítésére. Emelkedett a környezetre káros autók regisztrációs díja. A kvótakereskedelem alapjainak megteremtésével (mely révén hazánk csatlakozott az Európai Unió emisszió-kereskedelmi rendszeréhez) egy egészen új típusú, a jövőben más területeken is várhatóan alkalmazható környezetpolitikai szabályozóeszköz jött létre. Folyamatos fejlesztés alatt állnak további közgazdasági szabályozók: környezeti biztosítás/ céltartalék képzési rendszer/ felelősségbiztosítás, a minősített környezetbarát termékek termékdíj mentességének, illetve ÁFA kedvezményének elérése. Termelés A rendszerváltást követően a hirtelen jött, éles gazdasági verseny a jelenlegi formájában mind az emberi egészségre, mind a társadalmi kohézióra kedvezőtlenül hatott. A versenyképesség és a foglalkoztatás növelésének eddigi lépései a területi különbségek nem kívánatos szintű növekedésével jártak. A verseny vesztesei a tőkeszegény hazai kis- és középvállalkozások és mezőgazdasági termelők jó része, viszont a fenntartható fejlődésnek ezen gazdasági szereplők lehetnek a letéteményesei. A fejlesztések hatására a beépített területek gyorsan növekedtek a természetes területek rovására, annak ellenére, hogy nagy számban álltak rendelkezésre felhagyott iparterületek. A nagyarányú autópálya fejlesztések hatására az összefüggő természetes területek feldarabolódnak. A területhasználat szerkezete között figyelemre méltó módon változott. A termőterület területe mintegy 300 ezer ha-ral, aránya 86,1%-ról 83,1%-ra (3,3%- kal) csökkent (KSH). A mezőgazdasági termelésből véglegesen kivonásra engedélyezett földek új hasznosítása meghatározó módon a belterületbe vonás és az útépítés (mintegy 40% mértékben), továbbá az ipar és a bányászat (összesen 22%). A mezőgazdaságban továbbra is az iparosított, intenzív technológiákat alkalmazó gazdaságok, és az ezek termékeit feldolgozó, szintén túliparosított élelmiszeripar jelenti a tőkeerős vállalkozásokat, amelyek jelentős lobbi erőt képviselnek. Az intenzív mezőgazdaság térhódítása miatt a talajok és felszíni vizeink veszélyeztettek. Ez fokozza a génkezelt növényi és állati alapanyagokat tartalmazó árucikkek terjedésének veszélyét. A talajok mezőgazdasági alkalmassága hazánkban viszonylag jónak mondható, a többfunkciós mezőgazdasági tevékenységekhez jók az adottságok, hazánk még rendelkezik az extenzív gazdálkodás hagyományos ismereteivel. Ennek ellenére a biogazdálkodásba bevont területek aránya csekély, de nagyságuk évről-évre nő. A sok fejlesztést igénylő környezetvédelmi követelmény hatására a környezetvédelmi ipar az átlagos növekedési ütemet messze meghaladó mértékben növekszik. KEOP_0.09_2006_09_11 5

10 A) Anyagfelhasználás tekintetében kezdenek előtérbe kerülni az öko-hatékony megoldások, nyersanyag helyettesítések, a hulladékhasznosítás különböző formái, ugyanakkor többek között a fogyasztási oldal nem megfelelő attitűdje miatt is a rövid élettartamú termékek, anyagigényes csomagolóanyagok nagy mennyisége, vissza nem forgatott, nem újrahasznált és/vagy nem lebomló anyagok felhasználása továbbra is meghatározó jellemzője a jelenlegi termelési folyamatoknak. A környezetbarát termékek tekintetében Öko-címkével jelenleg Magyarországon jelenleg 32 cég összesen 352-féle terméke rendelkezik nemzeti termékjellel, az Európai Unió ökocímkéjével egy Magyarországon tevékeny cég (szálloda), de ezzel a védjeggyel rendelkező külföldi termékek vásárolhatóak hazánkban is. B) Hazánkban a környezetbarát termékjelnek jelenleg nincs presztízse, a gyártók egyéni termékjelzései nem megfelelően ismertek, sokszor félrevezetők, a lakosság környezettudatosságának és átlagjövedelmének alacsony volta komoly akadálya a környezet érdekű piaci pozitív ösztönzés és visszacsatolás elterjedésének. Ennek megfelelően eleve alacsony az ilyen termékek száma a piacon. Közlekedés, szállítás A fizikai elérhetőség eddigi javulása környezet-, és egészségvédelmi szempontból kedvezőtlen változásokkal járt. Ezt jól mutatja, hogy a közúti közlekedés mind a levegőtisztaság, mind a zajhatások elleni védelem szempontjából a legproblémásabb ágazattá vált az utóbbi 15 évben. Az ipari kibocsátások mérséklődésével párhuzamosan növekedtek a közúti közlekedésből eredő emissziók. A személygépkocsik száma 2000 óta 463 ezerrel, a tehergépkocsiké 35 ezerrel nőtt, így 2004-re számuk összesen ezerre emelkedett. Áruszállításon belül a közút aránya több mint 60%, ami ugyan kevesebb, mint az Európai Uniós átlag (>70%), mégsem megnyugtató, miközben ismeretes a kiépített vasúthálózat és a hajózás rendelkezésére álló kapacitása. Az export-import szállítások növekedéséből származó kereskedelmi deficit változása, valamint a környezeti károk keletkezése nincs arányban. A lakosság nem rendelkezik elegendő információval a közlekedési módok környezeti hatását illetően. Részben emiatt is, megnőtt a személy- és áruszállítás energiafogyasztása és az egyéni közlekedés teret nyert a tömegközlekedéssel szemben. A közúti közlekedés teret nyert a vasút terhére. A távolság az otthon, a munkahely, az iskola, az üzletek és a szabadidős tevékenységek között folyamatosan nő. A hazai, helyi, lokális gazdaság erősítése, a helyi fogyasztás részarányának növelése szükséges. 2. ábra: Közlekedési munkamegosztás 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% EU25 HU EU25 HU EU25 HU földi személy közúti áru légi víz vasút KEOP_0.09_2006_09_11 6

11 Fogyasztás, kereskedelem C) A médiában idealizált fogyasztói társadalomban a társadalom anyagi értékrendje, és az ehhez kapcsolódó etikai válság miatt a fenntartható fogyasztási magatartásformák alig terjednek. A környezeti nevelésben megjelenő normákat a mindennapi élet gyakorlata nem erősíti. A reklámok, a média által sugallt életmódok teljesen ellentétesek a fenntarthatósággal. A reklámoknak már a gyermekek is elfogadott célterületei lettek, ami a jövő generációk kedvezőtlen környezeti attitűdjét vetíti előre. A lakosság környezettudatosságának növelése pedig alapvető feltétele lenne a fenntartható fogyasztási és termelési módok elterjedésének. A fogyasztói társadalom alapvető motorjaként a gyors fogyasztású cikkek tömeges termelését és fogyasztását, a rövid élettartamú termékek gyártását és fogyasztását tekintik. Ennek megfelelően hazánkban is terjed a hiper- és szupermarketek száma, és jelentősen növekszik az általuk kínált, sokszor gyenge minőségű, olcsó termékek fogyasztása. A felmérések szerint a lakosság fele tisztában van azzal, hogy a fogyasztásnak vannak kedvezőtlen környezeti hatásai, azonban ezek háromnegyede úgy véli, a problémát technikai fejlődéssel kell áthidalni. Az emberek nem akarnak életmódjukon változtatni, holott belátják a jelenlegi életmódminták fenntarthatatlanságát. Az attitűdökből kiindulva mintegy 40%-os piaci növekedési potenciál rejlik a környezetileg felelős vállalatok termékeinek piacában, ha környezetvédelmi programokat megfelelő kommunikáció, a termékekhez való hozzájutást megfelelő infrastruktúra támogatja. A társadalom a fenntarthatóságról nem mint integrált fogalomról vélekedik, felfogásában a klasszikus környezetvédelem szétválasztva jelenik meg a társadalmi, gazdasági kérdésektől. Az Magyar Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért megbízásából készült felmérés azt mutatja, hogy a lakosság mindössze 3%-ka van tisztában a fenntartható fejlődés fogalmával. A felmérésekből az is kitűnik, hogy a lakosság a felelősséget sokkal kevésbé érzi magáénak a környezeti problémák és megoldásuk kapcsán, mint amennyire elvárják a megoldást a kormányzattól, vagy az úgynevezett nagy szennyezőktől. Mind a cselekvők, mind a nem cselekvők úgy látják, egyénileg nem sok hatásuk van, ha mások és/vagy a nagy szennyezők nem tesznek semmit. Mindez a szemléletformálás, társadalmi részvétel további erősítésének szükségességére hívja fel a figyelmet. A globális kereskedelmi piac következtében felbomlóban van a város és környezetének termelői, szolgáltatói, fogyasztói kapcsolata, mivel a városokat növekvő részben multinacionális cégek látják el globális termékekkel. A gazdasági centrum ettől kezdve nem a vonzáskörzetében termelt árut veszi fel, hiszen az versenyképtelen a globális áruval, hanem a vonzáskörzet is a centrumban szerzi be az olcsó árut. Ezzel a vidék termelő szerepe leértékelődik, tovább szűkül a jövedelemtermelési lehetőség. KEOP_0.09_2006_09_11 7

12 Energiagazdálkodás Az összenergia felhasználás kb. az 1970-es szintre csökkent, és ott stagnál, a villamosenergiafelhasználás nő. 1.a táblázat: Magyarország összenergia és villamos energia felhasználása (Forrás: Energia Központ Kht.) Összenergia (PJ/év) Villamos energia (GWh) Az energiafelhasználás struktúrája a rendszerváltás (1990) óta jelentősen átalakult. 1.b táblázat: Az összenergia felhasználás ágazatok szerinti megoszlása(%) (Forrás: Energia Központ Kht) Ipar Anyag-jellegű+ nem energetikai Lakosság Kereskedelem és szolgáltatás Mezőgazdaság Közlekedés ,9 6,9 32,4 11,9 5,1 13, ,1 9,2 31,8 17,0 4,0 17, ,2 7,9 32,8 16,9 3,3 19,7 Az 1990-óta 2004-ig kb. 14%-kal lecsökkent összenergia-felhasználáson belül közel 30%-ról, 20%-ra (44%-kal) csökkent az ipar szerepe, miközben a lakossági felhasználás aránya 32% körül maradt, a kereskedelem és szolgáltatás szerepe pedig 5 százalékponttal nőtt, ami azonban több mint 28%-os fogyasztásnövekedést takar. Hasonlóan látványos a közlekedési szektor részarány növekedése (6 százalékpont), ami viszont 40%-os fogyasztásnövekedést jelent. A villamosenergia-felhasználás 5%-os növekedésén belül az ipari fogyasztás 31%-kal, a mezőgazdaság 45%-kal esett vissza, miközben a háztartások 20%-kal, a kereskedelmi és közszolgáltatói szektor 64%-kal növekedett 3. D) Az elmúlt 15 évben az öko-hatékonyság javult, de még mindig komoly elmaradások vannak az EU-15-höz, sőt az EU-25-höz képest is. A közlekedési és lakossági szektorban egyaránt energiafelhasználás növekedés prognosztizálható. Az alábbi táblázatból látszik, hogy bár folyamatosan javul az energiaintenzitási mutatónk, ez még több mint 2,5-szerese az EU-25 átlagos értékének. Jelentősen, 8%-kal javult a széndioxid intenzitás. 2. táblázat: Energiaintenzitás és széndioxid intenzitás E nergiaintenzitás (toe/meuro1995) Forrás: EUROSTAT Széndioxid intenzitás tco2/toe Forrás: EU Energy and Transport in Figures, Magyarország ,33 2,14 2,15 EU ,33 2,18 2,17 EU ,43 2,25 2,23 3 Forrás: Energia Központ Kht, IEA-nak történő Annual Electricity Adatszolgáltatási idősor táblája, 2005 E KEOP_0.09_2006_09_11 8

13 Az IEA vásárlóerő paritásra vonatkoztatott GDP-vel számított energiaintenzitás adatai szerint a lemaradásunk kisebb, de még így is jelentős. 3. táblázat: Energiaintenzitás 2003 (Forrás: IEA. 2005) GDP (milliárd USD, 2000) GDP (PPP) TPES (Mtoe) TPES/ GDP (PPP) Magyarország 51,70 135,92 26,34 0,19 EU-25 országai 342,92 424,46 69,48 0,16 EU-15 országai 546,43 645,99 101,70 0,16 Az EU-25 országai, illetve EU-15 országai sorok átlagértékeket tartalmaznak. Az egy főre jutó villamosenergia-felhasználás továbbra is növekszik, miközben a GDP növekedés a gazdasági szerkezetváltás következtében elszakadt az energiafelhasználás növekedésétől. 1. ábra: Magyarország belföldi energiafelhasználása, összes villamosenergia fogyasztása, és a bruttó hazai termék (GDP) termelés alakulása ( ) (Forrás: VESTÉK, 2004) Bruttó hazai termék 1970=100 Villamosenergia fogyasztás* 1970=100 Belföldi energiafelhasználás* 1970=100 Az ország végső energiafelhasználási hatékonyságában lévő energiahatékonysági tartalék domináns része a lakossági fogyasztásban érhető el. Ezzel párhuzamosan, a villamosenergiafogyasztás növekedésében is a lakossági fogyasztásé a főszerep. A lakossági (és kisebb részben az egyéb kommunális) energiafelhasználásban a fűtés mellett a villamosenergiahasználatban is jelentős megtakarítási (illetve az életszínvonal további növekedése esetén a fogyasztás növekedési ütemét mérséklő) lehetőségek vannak. (Pl. a klímaberendezések szaporodnak, de az épületek hőtechnikai megoldásai ezek villamosenergia-fogyasztását is befolyásolják; lényeges a háztartási készülékek, cikkek energiahatékonysága, a csúcsidei fogyasztás főleg szabályozással történő befolyásolása stb.) Magyarország importfüggősége eltekintve az atomerőmű fűtőanyag behozatalától ban 52% volt. Ez az érték az azt követő tizenkét évben éves átlagban 2,1%-kal növekedett. A 2005-ös előzetes adatok szerint az ország importfüggősége mintegy a 66%. Legjelentősebb a KEOP_0.09_2006_09_11 9

14 (82%-os) földgáz-importarány. A földgáz korábban elsősorban lakossági hőigényt elégített ki, 2004-re azonban már a villamosenergia 35%-át földgázból állította elő az ország táblázat: A primer energiaimport- függőség alakulása ,% (Forrás: Energia Központ Kht) Szén 16,4 28,6 39,6 Olaj 75,9 80,9 86,1 Földgáz 58,0 72,7 81,8 Villamosenergia (primer) 21,1 1,7 12,9 Egyéb (koksz, brikett, tűzifa és egyéb megújuló) 43,4-16,0 8,5 Ennél is magasabb értéket mutat (évi 1,67%-os növekedés mellett) a behozatal atomerőművi importtal növelt aránya (az atomerőműben felhasznált fűtőanyagot is külföldről szerzi be az ország) ban 64,0%-os volt az ország energiahordozó import függősége, a 2005-ös előzetes adatok alapján ez az érték eléri a 78,0%-ot. Energia importunk legnagyobb része (gázimportunk 90%-a) Oroszországból származik (míg az EU-15 esetén ez összesen 32%), amely egyoldalú függőség jelentős bizonytalanságot visz ellátásunkba, nagy kitettséget jelent az árváltozásoknak. E) Probléma, hogy a kétségtelen növekedés mellett az importfüggőséget is mérséklő megújuló energiahordozó-felhasználás alacsony, az egyes megújuló energiaforrások (elsősorban bioenergia, geotermális energia, napenergia, geotermikus energia) számára kedvező természeti adottságok ellenére is. Amíg 2003-ban az összes megújuló energiahordozó-felhasználás 38,6 PJ volt, ez az érték 2005-re 51,7 PJ-ra nőtt (az összes primer energia-felhasználáson belül a évi 3,5%-os megújuló energiahordozó részarány 2005-ben előzetes becslések szerint 4,33%-ra (kommunális hulladékkal együtt 4,6%-ra) emelkedett) táblázat: Megújuló villamosenergia termelés (GWh)(Forrás: Magyar Energia Hivatal) Biomassza Víz Szél Egyéb Összesen A megújuló energiahordozón alapuló villamosenergia termelés 2005-ben 1627 GWh volt. Ennek 96%-át régi szenes erőművi blokkok tisztán 6 fatüzelésre történő átállásával, illetve biomassza együttégetésével állítják elő 7. 4 VESTÉK, es adatok alapján az összes megújuló megoszlása: 78,8% tűzifa, 8,9% geotermikus hőenergia, 3,4% biogáz és kommunális hulladék égetés, 8,6% zöld áramtermelés. A megújulókból termelt villamosenergia összetétele: 74% biomassza, 23% vízi energia, 2% biogáz és 0,6% szélenergia. 6 Pécsi Erőmű, Ajkai Erőmű, Kazincbarcikai Erőmű 7 Tiszapalkonyai Erőmű, Mátrai Erőmű KEOP_0.09_2006_09_11 10

15 I.3.A környezet állapotát közvetlenül alakító hatótényezők, kibocsátások I.3.3.Települési hatótényezők, emberi tevékenységek kibocsátása A nagyvárosok és főleg a fővárosi agglomeráció olyan koncentrált szennyezőforrássá vált, amely nem képes anélkül működni, hogy saját területén kívül jelentős káros hatásokat ne okozna. Például Budapest légszennyező hatása, mint regionális tényező érvényesül. A kibocsátások kérdését befolyásolja, hogy a népességszám csökkenése ellenére, a háztartások száma növekszik, főleg ennek megfelelően az egyszemélyes háztartások száma nő. A tartós fogyasztási cikkek számának növekedése figyelhető meg, a háztartási/konyhai eszközök energiahatékonysága faktor 2 illetve 3 javulása mellett, ám a háztartások teljes energiafelhasználása összességében nőtt a cikkek számának növekedésével. A háztartások hulladék és szennyvíz kibocsátása növekedett, az üvegházhatású gáz kibocsátási aránya megmaradt a korábbi szinten. A reáljövedelem növekedéssel az utóbbi években a háztartási vízfogyasztás és ennek megfelelően a szennyvízkibocsátás megint növekedésnek indult. Hulladékok F) Az EU tagországokra jellemző fogyasztási minták, és piaci magatartások gyors és erőltetett átvételével, a környezettudatos termelési és fogyasztási szokások terjedése nem tartott, de nem is tarthatott lépést. Ennek következtében Magyarországon az elmúlt folyamatosan nő a képződő, és ezzel párhuzamosan a növekvő hasznosítási arányok ellenére a lerakásra kerülő települési szilárd hulladék mennyisége. Ez utóbbi azért, mert a hulladékhasznosítás infrastrukturális feltételei hiányosak ben mintegy 4,591 millió tonna települési szilárd hulladék keletkezett, amelynek 84,9%- a (3,896 millió tonna) lerakásra, 11,7%-a (540 millió tonna) anyagában történő hasznosításra, 3,4%-a (155 millió tonna) pedig termikus hasznosításra került. A közszolgáltatás keretén belül szervezett szelektív gyűjtési rendszerrel párhuzamosan piaci alapon működő vállalkozói begyűjtő-rendszer is működik. Ez a két rendszer együttesen gyűjt be az anyagában hasznosításra kerülő hulladékmennyiséget. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya a jogszabályi kötelezés hatására az utóbbi években tovább nőtt, és 2004-ben elérte a 91%-ot. Ennél alacsonyabb értékkel csak a Dél-alföldi és az Észak -alföldi Régió rendelkezik, míg a legjobb mutatója Közép-magyarországi Régiónak van. KEOP_0.09_2006_09_11 11

16 6. táblázat: A települési hulladékgazdálkodás regionális adatai* (2003, 2004) (Forrás: KSH, A kommunális ellátás alapvető adatai 2003, 2004; KSH Környezetstatisztikai Évkönyv 2003 adatai alapján) A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya (%) Az elszállított települési hulladék megoszlása régiónként (%) KMo Bp. Pest m. 95,5 95,8 99,9 99,9 86,4 87,5 29,9 21,1 8,8 Települési szilárd hulladék kezelése (%) - lerakás 78,47 ÉMo ÉA DA NyDt KDt DDt 92,7 91,6 88,1 87,4 85,3 84,6 93,2 93,0 92,7 90,7 95,9 95,6 11,9 13,1 12,6 10,3 12,7 9,5 99,73 95,55 97,26 92,51 95,40 96,72 70,55 97,44 - égetés 18,82 26, , ,01 - újrafeldolg./komp. 2,7 2,76 2,57 0,22 4,01 2,16 5,85 4,60 3,21 - egyéb 0,01 0,01-0,05 0,44 0,56 1,64-0,05 * Tekintettel arra, hogy a táblázat hulladékmennyiségekkel összefüggő adatai csak a közszolgáltatás keretében kezelt hulladékokra vonatkoznak, a%-os értékek nem egyeznek meg a képződő teljes hulladékmennyiségre vonatkozó adatokkal. KEOP_0.09_2006_09_11 12

17 3. ábra: Települési hulladék kezelése, kg/fő/év (forrás: EUROSTAT) MAGYARORSZÁG EU hasznosított / komposztált égetett lerakott hasznosított / komposztált égetett lerakott G) Probléma, hogy a szelektíven gyűjtött települési szilárd hulladék mennyisége 2004-ben csak mintegy 11,7% (540 ezer tonna) volt. Ennek jelentős része, mintegy 60%-a (324 ezer tonna) csomagolási hulladék, 30%-a (162 ezer tonna) komposztálható, 10%-a (54 ezer tonna) pedig egyéb, anyagában hasznosítható hulladék. (KSH adatok). A csomagolási hulladékok fele ipari és nagykereskedelmi forrásokból, fele lakossági forrásból származik. A Hgt. értelmében 2005-re teljesítettük a csomagolási hulladékra vonatkoztatva a minimálisan 50%-os átlagos hasznosítási arányt, ezen belül az anyagában történő hasznosításra vonatkozó minimum 25%-os arányt Az egyes anyagfajtákra is teljesül a minimum 15%-os hasznosítási arány. A települési hulladékként megjelenő biológiailag bontható szerves hulladék komposztálása a korábbi beruházások során kialakított komposztáló üzemekben valósult meg. A képződő komposzt értékesítése jelenleg még gondot okoz. A nem értékesíthető hányadot az önkormányzatok saját tulajdonú közcélú létesítményeiben, illetve a hulladéklerakó létesítményekben használják fel. A speciális hulladékáramokkal kapcsolatosan az elmúlt időszakban a szabályozás és a piaci eszközök alkalmazásával sikerült előrelépni. A gyártói felelősség alapján a gyógyszerhulladék elkülönített visszagyűjtése a gyógyszertárakon keresztül történik; az elektromos és elektronikai készülékek, valamint az elemek és akkumulátorok hulladékainak visszavétele pedig, a vonatkozó Kormány rendeletekkel összhangban működő rendszerekben történik meg. A hulladék gumiabroncsok begyűjtése a termékdíjnak köszönhetően az elvárt szinten valósul meg. A hulladék gumiabroncsokra vonatkozó lerakási tilalom miatt az anyagában KEOP_0.09_2006_09_11 13

18 történő hasznosítás magas energia igénye, valamint a hasznosítás során kapott termékek iránti mérsékelt kereslet okán azokat nagyrészt cementgyárakban energetikailag hasznosítják. Az állati eredetű hulladékot (állati melléktermékeket), mint a hulladékok speciális fajtáját különleges módon kell kezelni ben közel 400 ezer tonna állati eredetű hulladék képződött (amelynek ~10%-a veszélyes hulladék), ennek 74%-át hasznosították, 24%-át lerakással, 2%-át égetéssel ártalmatlanították. (OHT, 2002, becsült adatok) 2002-ben az összes keletkező építési és bontási eredetű hulladék mennyisége kb. 6 millió t volt, aminek mindössze 21,8%-át hasznosították, lerakásra került 76,8%, az elhagyott mennyiség aránya 1,4% volt. (OHT, 2002, becsült adatok) Az állami és az önkormányzati feladatkörbe is tartozó hulladékáramok közül a Strukturális Alapok felhasználásának is köszönhetően az egészségügyi, az állati eredetű, valamint az építési és bontási eredetű hulladék kezelése területén történtek előrelépések. A lakosság egészségügyi ellátása során keletkező hulladékok kezelése a kórházi égetők határidőre befejezett korszerűsítésével megnyugtatóan megoldott. A vártnál nehezebben, de beindultak az állati hulladékok kezelését elősegítő és a dögkutak és dögtemetők rekultivációjára irányuló beruházások től kezdődően több kistérségi szintű beruházás kezdődött meg az építési és bontási hulladékok minél nagyobb arányú hasznosításának elérése céljából, s megkezdődtek a lakóés középületek azbeszt tartalmú szigeteléseinek eltávolítási munkái is. A veszélyes hulladékok beleértve a kiemelt hulladékáramok veszélyes alkotóit is begyűjtése a folyamatosan növekvő számú hulladékudvarokban történik. A hulladékudvarok alkalmasak a települési hulladékban lévő, szelektíven gyűjteni kívánt összes hulladékáram begyűjtésére. H) Probléma, hogy részben az EU irányelvek, és a támogatási rendszer hatására egy igen drága, nem munkaerő, hanem inkább technológia igényes de kétségtelenül korszerű hulladékkezelési rendszer alakul ki jelenleg Magyarországon. A lakosság hulladékkezelési költségei ennek megfelelően jelentősen nőnek, miközben a foglalkoztatási hatások alatta maradnak az elvártnak. A évi Phare felmérés szerint, a Magyarországon feltárt 2575 települési szilárd nem veszélyeshulladék-lerakó (hulladéklerakó) nagy része felhagyott, bezárt, s rendezett rekultivációjuk, lezárásuk még nem történt meg. A Hatósági Nyilvántartó Rendszer adatai alapján 2004-ben 178 hulladéklerakó működött engedéllyel, melyekből 57 működhet tovább január 1. után. A fennmaradó 2518 hulladéklerakóból a tervek szerint 328 kerül az ISPA program keretén belül rekultiválásra, míg 2190 hulladéklerakó rekultiválását és lezárását más programok keretében kell elvégezni. Jelenleg egy településihulladék-égető üzemel az országban, 420 ezer t/év kapacitással. (A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű 2002 és 2005 között korszerűsítési munkálatok miatt csak csökkentett kapacitással üzemelt.) KEOP_0.09_2006_09_11 14

19 Települési szennyvizek A szennyvízkezelés - csatornázás terén különösen az elmúlt években a fejlesztések eredményeként dinamikusan nőtt a csatornahálózat hossza, valamint a csatornázott települések és lakások száma. A csatornahálózatra rákötött lakások aránya 2000-től kezdődően évi 2,5-3%-al nőtt, 2004-ben elérte 62,2%-ot. I) Probléma, hogy Magyarországon a közműolló az évi 2,1-2,7 százalékpontos zárulás mellett 2004-ben még mindig meghaladta a 30 százalékpontot ben az ország településeinek csak 44,3%-a csatornázott és az összegyűjtött szennyvíznek csak 66,5%- a került biológiai tisztítás után a befogadókba. Ez utóbbi mennyiségnek közel 32%-a III. fokozatú (tápanyag eltávolítás) tisztítási fokozaton is átmegy. Ugyanakkor elmondható, hogy a csatornázással párhuzamosan az alternatív szennyvíz-kezelési megoldások (természetközeli szennyvíztisztítás, szakszerű egyedi szennyvíz-elhelyezés) még nem terjedtek el kellő mértékben. 4. ábra: Települési szennyvízkezelési hálózatra rákötött lakosság aránya: I., II., III. tisztítási fokozat,% (forrás: EUROSTAT) III. fokozat II. fokozat I. fokozat Bár minden régióban nőtt a szennyvízcsatorna hálózatba bekötött lakások aránya, jelentősebb területi eltérések láthatók mind a növekedés mértékét, mind pedig az ellátottságot tekintve. Ugyanakkor az ivóvízellátó hálózatba bekötött lakások aránya sokkal kisebb mértékű különbségeket mutat régiónként, és országos átlagban eléri a 93,7%-ot. Mindezek következménye, hogy a közműolló (az 1 km ivóvízvezeték-hálózatra jutó szennyvízcsatorna hossza) tekintetében a fejlesztések komoly területi különbségei ellenére is megmaradt a régiók korábbi sorrendje, eszerint a Közép-Magyarországi Régióban a közműolló zártsága a legnagyobb, a legkisebb pedig a Dél-Alföldi Régióban. KEOP_0.09_2006_09_11 15

20 7. táblázat: Közüzemi ivóvízellátás, szennyvízelvezetés és tisztítás (2003, 2004) (Forrás: KSH, A kommunális ellátás alapvető adatai 2003, 2004) Mutató Ivóvízhálózatba bekötött lakások aránya (%) Szennyvízcsatorna hálózatba bekötött lakások aránya (%) Közműolló (m) ország 93,2 93,7 59,1 62,2 521,7 550,8 KMo Bp. Pest m 95,9 96,3 98,3 90,9 98,5 91,8 78,8 81,0 94,1 47,4 95,0 52,5 776,9 797,0 1016,8 638,5 1044, 656,0 9 ÉMo ÉA DA NyDt KDt DDt 87,8 88,2 49,6 54,1 518,1 541,9 92,7 93,3 42,0 44,8 458,5 493,0 88,0 88,6 38,6 41,4 321,9 356,5 95,3 95,2 63,2 65,8 599,9 601,3 96,6 96,7 65,0 69,2 536,0 576,1 94,7 95,9 54,3 58,5 366,2 411,7 Levegőszennyezés A települések belterületein a jelentős közlekedési eredetű terhelések (levegő-szennyezés, zaj) váltak az utóbbi időszakban a legkomolyabb környezeti problémává, elsősorban a nagyvárosok zsúfolt belterületein a határértékek betarthatósága nem biztosítható. A jellemzően magas por-, és pollenterhelés, az invázív, agresszíven terjedő fajok térhódítása, a közlekedési levegőszennyezéssel párosítva növekvő allergiás hatások járt az emberre nézve. Ma már a lakosság 20%-ka érintett ilyen tünetekkel, az arány egyre növekszik, és az eddigi intézkedések elégtelenek voltak a probléma kezelésére. A városokba a lakosságon belül 50%-ot is eléri az allergiás hajlam. Ugyanakkor a városi környezet és életmód okozta, meglehetősen sok stresszhelyzettel járó állapot, fokozza betegség okozta problémákat A közlekedés mellett az egyik legnagyobb szennyező az erőművi szektor. Magyarországon a hőerőművek felelősek a széndioxid kibocsátás több mint 30%-áért, a kénkibocsátás kb. 68%-áért, a nitrogéndioxid kibocsátás 16%-áért. A szilárd részecskéknek kevesebb mint 10%- át engedik a levegőbe. A veszélyes hulladékok 8%-a köthető az villamosenergia és hőszektorhoz 8. Jelenleg a villamosenergia termelés közel 61%-a fosszilis energiahordozókból, 39%-a atomenergiából származik. 8 KVVM: Adatok hazánk környezeti állapotáról, 2004 KEOP_0.09_2006_09_11 16

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai 2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai Mizák József főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, KEHOP HÁT Operatív programok 2014-2020

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013

KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO002 Verzió: Oldalszám összesen: KEOP_070628.doc 165 oldal TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 VEZETŐI

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A települési szilárdhulladék-fejlesztési stratégiában (20072016) meghatározottak szerint Farmasi Beatrix tanácsos KvVM Környezetgazdasági

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai Dr. Nemcsok Dénes környezeti és energiahatékonysági

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei - Eredmények és kihívások Kovács Kálmán államtitkár Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetpolitikai Fórum-sorozat,

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai 2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Fejlesztés- és Klímapolitikáért, valamint Kiemelt Közszolgáltatásokért felelős

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. IVÓVÍZELLÁTÁS... 3 2. SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS TISZTÍTÁS... 4 2.1. Kommunális szennyvízkezelés,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség közép-magyarországi műhelytalálkozója, Budapest, 2010. május 20. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26.

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26. TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA 2013. SZEPTEMBER 26. A SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A TERMOLÍZIS EURÓPAI ÉS HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNAK GYAKORLATA Dr. Farkas Hilda SZIE-GAEK A KUTATÁS CÉLJA A piaci igények

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete 1 Mellékletek M1. táblázat Az NFÜ projektadatbázisának és a KELER Zrt. ISIN-adatbázisának struktúrája NFÜ-adatbázis mező KELER

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Vándorffy István:Logisztikai és a környezet 2011. március Logisztikai területek Raktározás és a környezet Szállítás és környezet Inverz logisztika

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program. Vízbázisvédelem a KEOP-ban

Környezet és Energia Operatív Program. Vízbázisvédelem a KEOP-ban Környezet és Energia Operatív Program Vízbázisvédelem a KEOP-ban Huszár Hajnalka KvVM FI Balatonfüred 2008. március 26. Háttér - Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT): az EU Kohéziós Alapjának és

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 Kutatási eredmények áttekintése I. Elméleti keretek Tények és kockázatok A tudományos elemzések szerint az emberi tevékenység jelentős

Részletesebben

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében Önkormányzatok számára kiírt aktuális pályázati lehetőségek Témakör Nevelési intézmények fejlesztése Dél Alföld,

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

Fenntarthatóság biztosítása a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban Hevesi Zoltán Ajtony

Fenntarthatóság biztosítása a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban Hevesi Zoltán Ajtony Fenntarthatóság biztosítása a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár Az

Részletesebben

A költségvetés környezetvédelmi vonatkozásai. Dr. Bathó Ferenc helyettes államtitkár

A költségvetés környezetvédelmi vonatkozásai. Dr. Bathó Ferenc helyettes államtitkár A költségvetés környezetvédelmi vonatkozásai Dr. Bathó Ferenc helyettes államtitkár Tévhit, hogy a költségvetés mindenható, vele minden problémát meg lehet oldani. A környezetvédelemhez kapcsolódó elvonási

Részletesebben

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit A vízi közmű beruházások EU finanszírozása Dr. Nagy Judit A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) beruházásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos alapelvei a természeti erőforrások

Részletesebben

Dr. Simándi Péter Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar. Zöld ipari innováció

Dr. Simándi Péter Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar. Zöld ipari innováció Dr. Simándi Péter Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Zöld ipari innováció STRATÉGIAI HÁTTÉR EU Európa 2020 Ökoinnovációs Cselekvési Terv (Eco-AP) Környezettechnológia Akcióterv

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Dr. Nemcsok Dénes Helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság

Részletesebben

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető NKEK Nonprofit Kft. Vízügyi, Hulladékgazdálkodási és KA Divízió Hulladékgazdálkodási Osztály KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladékgazdálkodási

Részletesebben