Országjelentés Magyarország eredményeiről a Bolognai folyamat megvalósításában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Országjelentés Magyarország eredményeiről a Bolognai folyamat megvalósításában"

Átírás

1 Országjelentés Magyarország eredményeiről a Bolognai folyamat megvalósításában 1. A berlini miniszteri értekezlet óta elért eredmények Az eltelt több mint egy év során a Bolognai folyamat megvalósítása terén a magyar felsőoktatásban a következő eredmények születtek: Koncepcionális területen: év végén lezárult az oktatási miniszter által 2002-ben indított Csatlakozás az Európai Felsőoktatási Térséghez elnevezésű kétéves program, amelynek eredményeként elkészült, és széles körben megvitatásra került a Bolognafolyamat megvalósítását célzó, átfogó felsőoktatási reformkoncepció. Ennek alapján tavaszán a kormány elfogadta a Magyar Universitas Program ot, amely a későbbi jogszabály alkotási program szakmai és politikai konszenzuson alapuló feladatait is meghatározza. Jogszabályalkotás terén: A Kormány 1068/2004. (VII. 9.) sz. határozata a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról A Kormány 381/2004. (XII.28.) sz. rendelete a többciklusú, felsőoktatási képzési szerkezet bevezetésének egyes szabályairól Az új felsőoktatási törvény tervezetének elkészítése, megvitatása és elfogadtatása a szakmai, társadalmi, politikai fórumokkal Az Országgyűlés dec. 21-én elfogadta a Kutatás-fejlesztés és Technológiai Innovációról szóló törvényt. Az Európai Felsőoktatási Térség megvalósítása érdekében a hallgatói mobilitás elősegítéséről szóló 2082/2004. (IV. 15.) Korm. határozat A külföldiek magyarországi és a magyarok külföldi felsőfokú tanulmányainak egyes kérdéseiről szóló 157/2001. (IX.12.) Kormányrendelet módosítása A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 269/2000. (XII.26.) Kormányrendelet módosítása évi XXV. Tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról évi XC. tv. a Kutatási és Fejlesztési Innovációs Alapról Szervezeti, szervezési területen: Az MRK-FFK Bologna -bizottságának létrehozása együttműködve a MAB-al valamennyi képzési területen a többciklusú képzés első képzési szakaszának kialakítása érdekében 1

2 Ezek munkájának integrálása a Nemzeti Bologna Bizottság keretében Bologna-tanácsadók kiválasztása, képzésének elindítása A Bolognai folyamatot támogató programok területén: A felsőoktatási intézményekben folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházások támogatása a Szakképzési Alapból vissza nem térítendő támogatás formájában (KT-FO/2004.jelű pályázat). A Strukturális Alapokból megvalósuló felsőoktatási szerkezeti és tartalmi fejlesztések (HEFOP/2004/3.3. és 4.1. jelű pályázat) Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozása és infrastrukturális feltételeinek javítása (HEFOP/2004/ jelű pályázat) Felsőoktatási digitális és hagyományos tananyagok fejlesztése Elkészült és rendelkezésre áll az oklevélmelléklet előállítására szolgáló program valamennyi felsőoktatási intézmény számára Elkészült és az oktatási miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében felül bírálatra került valamennyi intézmény kreditszabályzata Europass: A dokumentumcsaláddal kapcsolatos nemzeti feladatok ellátására 2004-ben kijelölték a Nemzeti Europass Központot, amely az Országos Felsőoktatási és Felvételi Iroda keretében fog működni. Az intézmény hivatalosan első negyedévétől kezdheti meg működését és a dokumentumok kibocsátásának I. negyedévének végén vagy II. negyedévének elején kell megkezdődni. Világ-Nyelv Program indult 2004-ben a nyelvi felzárkóztatás elősegítése céljából Javaslat készült az egész életen át tartó tanulás magyarországi kiépítésének stratégiájára Háttértanulmány készült az OECD tanári látogató bizottsága számára a Pedagógusképzési-politika összefüggésében a magyarországi oktatáspolitikai tendenciákra. AZ új pedagógusképzési stratégiához az EU irányelveket az Oktatás és képzés 2010 elnevezésű munkaprogram, illetve ezen belül a pedagógusképzési munkacsoport tevékenysége adja. Javaslat készült a magyar hallgatók külföldi tanulmányainak támogatására, a külföldi hallgatók tanulmányai magyarországi folytatásának ösztönzésére Javaslat készült a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás középtávú fejlesztési programjára, továbbá a hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú tanulmányainak elősegítésére. Az Oktatási Minisztérium különböző szakterületei közoktatás, felsőoktatás, szakképzés - közösen készítik el a pedagógusképzés átfogó stratégiáját, melynek szervezeti kereteit a Bolognai folyamat mentén kialakuló új képzési szerkezet adja. 2

3 Magyarországon megszűntek a felsőoktatási intézményekben lefolytatott felvételi vizsgák, azokat felváltotta a középiskolai teljesítményen és az érettségi vizsgán alapuló bejutás lehetősége. 2. A felsőoktatás szervezeti felépítése 2.1. A felsőoktatásért felelős szervezetek, fontosabb testületek és kompetenciáik rövid bemutatása A felsőoktatás irányításában az alábbi felelős (nem protokolláris szereppel rendelkező) szereplők közreműködnek: Kormány, miniszterelnök: benyújtja az Országgyűlés részére a felsőoktatást érintő törvényjavaslatokat és az országgyűlési határozati javaslatokat, kormányprogramban határozza meg az oktatás feladatait azok végrehajtását Oktatási Minisztérium, oktatási miniszter: ellátja a felsőoktatás ágazati irányítását, és ezzel összefüggésben benyújt előterjesztéseket a kormányhoz. Magyar Akkreditációs Bizottság: a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotó tevékenység minőségének értékelésére, valamint az intézményi minőségfejlesztési rendszer működésének vizsgálatára létrehozott független, országos szakértői testület. Felsőoktatási és Tudományos Tanács: a felsőoktatás fejlesztési, finanszírozási és kutatási-fejlesztési kérdéseiben az oktatási miniszter döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő független szakértői testülete. Felsőoktatási intézmények vezetőinek testületei: a Magyar Rektori Konferencia és a Főiskolák Főigazgatói Konferenciája a felsőoktatási intézmények képviseletére, érdekeinek védelmére jogosult testület Országos Doktori Tanács: a felsőoktatási intézmények doktori tanácsai elnökeiből álló testület. Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, illetve Doktoranduszok Országos Szövetsége: a hallgatók országos képviseletét látja el, véleményt nyilváníthat, illetve javaslatot tehet a felsőoktatást érintő bármely kérdésben Az intézményi struktúra rövid bemutatása A magyar felsőoktatásban összesen 71 önálló intézmény működik (2004.), amelyek megoszlása a következő (bővebb információ: és az I. sz. mellékletben): Egyetem (min. 5 év) Állami Intézményforma Nem állami Egyházi/Felekezeti Privát

4 Főiskola (min. 3 év) A hallgatók összes létszáma fő (2003/04. tanév), amelynek megoszlása: Évfolyam Reláció Nem Tagozat Képzési szint Teljes idős Ff.szak Új belépő Magyar Férfi Részidős Főiskola Egyetem Utolsó évf Külföldi Nő Távoktatás PhD/DLA Posztgr A Bolognai folyamat megvalósításáért felelős szervezetek rövid leírása A Bolognai folyamat magyarországi megvalósításában az alábbi szervezetek közreműködnek: Oktatási Minisztérium: államigazgatási szervezetként kezdeményezi, felügyeli és támogatja a Bologna-folyamat megvalósulását. Nemzeti Bologna Bizottság: az oktatási miniszter tanácsadó és koordinatív testülete, amelynek rendeltetése, hogy a Bolognafolyamat folyamatos megvalósítása érdekében hazai és nemzetközi vonatkozásban koordinálja az érintett szereplők tevékenységét. Elnöke a Bologna Follow-Up Group keretében Magyarországot képviselő mindenkori Bologna-megbízott. Szakterületi Bologna-bizottságok: a felsőoktatási konferenciák MRK, FFK által létrehozott és a 12 fő képzési (szak)területen a szakmai koordinációt biztosító munkabizottságok. 3. Minőségbiztosítás 3.1. A nemzeti minőségbiztosítás testületei és felelősségek a hatályos Felsőoktatási törvény (1993) szerint Országgyűlés: törvények, új felsőoktatási intézmények létesítése. Kormány: új karok létesítése, alapképzési szakok képesítési követelmények meghatározása (programszintű specifikáció). Oktatási Minisztérium: nemzeti minőségpolitika meghatározása, képzési programok indításának, továbbképzések 4

5 létesítésének engedélyezése, az intézményi minőségbiztosítási tevékenységek támogatása. Magyar Akkreditációs Bizottság: nemzeti akkreditációs rendszer működtetése, intézményiek és programok értékelése minőségjavítási tanácsadással. Felsőoktatási intézmények: minőségbiztosítás és minőségjavítás intézményi és programszinten A nemzeti minőségbiztosítási rendszer Az akkreditáció rendszere 1993 óta létezik Magyarországon, az akkreditációt független szakértői testület, a Magyar Akkreditációs Bizottság végzi. Mind az új, mind a működő intézmények, karok és programok akkreditációja kötelező, az állami és nem államiaké egyaránt. Az új intézmények, karok és programok akkreditációja a működési engedély megadásának előfeltétele, melyet a Parlament, a Kormány, illetve az oktatási miniszter ad ki. A működő intézmények, karok és programok akkreditációja a 8 éves ciklusú intézményi akkreditáció során történik. Az intézményi akkreditáció módszere a nemzetközileg jól ismert külső szakértői értékelés, mely az önértékelésen (belső értékelésen) alapul, s végső értékelő jelentéssel és akkreditációs határozattal zárul. A hallgatók véleményét minden intézményi látogatás alkalmával kikérik óta minden látogató bizottságnak van legalább egy hallgató tagja. Szintén 2004 óta, a Berlini Kommüniké összhangban, a teljes végső értékelő jelentés közzétételre kerül. Az új programok létesítésére és indítására vonatkozó kérelmeket a benyújtott dokumentumok alapján értékelik és akkreditálják. A minőségi követelmények előzetesen meghatározottak és publikusak ( Ezek eddig jobbára a bemeneti tényezőkre koncentráltak, elindult azonban egy váltás, melyben a hangsúly egyre inkább a tanítási-tanulási folyamatra és annak eredményeire koncentrál. Az intézményi belső minőségbiztosítási rendszerek létrehozását a felsőoktatási törvény írja elő, a konkrét megvalósítás az intézmények szabad választása szerint történik. Jelenleg az intézmények mintegy egyharmadában működik teljes minőségbiztosítási rendszer (ISO, TQM/EFQM vagy egyedi) Nemzetközi részvétel, együttműködés és hálózatok Az intézményi szinten több magyar intézmény vett részt nemzetközi minőségbiztosítási projektekben, így pl. az EUA Quality Culture, vagy az ENQA TEEP 1 és 2 projektjeiben. Nemzeti szinten: a Magyar Akkreditációs Bizottságnak 9 tagú Nemzetközi Tanácsadó Testülete van, s külföldi szakértőket is alkalmaz. A MAB aktívan részt vesz nemzetközi konferenciákon, szemináriumokon és projektekben. Utóbbiakra példa az ENQA Quality Convergence Study ( ), és a TEEP 2 projekt ( ), valamint a Berlini Nyilatkozatban megjelölt egységes európai minőségbiztosítási megoldások 5

6 kidolgozása. A MAB teljes jogú tagja a minőségbiztosítási ügynökségek nemzetközi szervezeteinek, az INQAAHE-nek, az ENQA-nak, és a CEE Network-nek. Utóbbi titkársági teendőit is a MAB látja el és [mindeddig a világon egyedülállóan!] mindhárom fenti szervezet Irányító Testületében (Board) képviseltetve van. 4. A kétciklusú képzés helyzete A jelenleg hatályos felsőoktatási törvény 2003-as módosítása kísérletként már 2004 őszétől lehetőséget adott az új típusú, több ciklusú képzés első ciklusának elindítására őszén megkezdődött az új alapszakok akkreditációs követelményrendszerének kidolgozása, s ezek alapján 3 szak létesítése történt meg szeptemberétől e háromból kétféle (informatikai) szakon, összesen 4 intézményben indult meg a képzés. Az átállást szolgáló kormányrendelet előkészítő munkálatai során a Nemzeti Bologna Bizottság koordinálásával és valamennyi Bolognaszakbizottság részvételével megtörtént a korábban igen elaprózott (214 főiskolai és 199 egyetemi szintű, összesen 413 alapképzési szakot tartalmazó) képzési struktúra koncentrálása. Az új, kétciklusú képzés első képzési ciklusában - a régi kifutó szakokat követően 102 új alapszak indul. Jelenleg intenzív munka folyik ezek akkreditációja érdekében, és a rájuk épülő második ciklusú mesterszakok kialakításán (ez utóbbi tavaszán valósul meg). A 102 újonnan kidolgozott, kétciklusú alapszakból 65 alapszakon már engedélyezték a szak létesítését, és közülük szeptemberétől 33 alapszakon, illetve további egy hitéleti szakon már meg is indul a Bologna-rendszerű alapképzés. Ezek a képzések elsősorban a műszaki és agrár képzési területeken kezdődhetnek meg 2005-ben. A magyar felsőoktatásban hat egységes/osztatlan alapszak (mester képzési szinten: orvos, állatorvos, gyógyszerész, fogorvos, jogász, építészmérnök, alapképzési szinten: tanító, óvodapedagógus és gyógypedagógus) kivételével valamennyi képzési területen szept. 1-től felmenő rendszerben megindul a többciklusú, Bolognarendszerű képzés. 5. Oklevelek és képzési idők elismerése Az érvényben lévő felsőoktatási törvény szabályozása szerint szeptemberétől valamennyi magyar felsőoktatási intézményben a hallgató kérésére az intézmény magyar nyelvű oklevélmellékletet állít ki az Európai Bizottság és az Európa Tanács által kidolgozott oklevélmelléklet minta szerint. A hallgató kérésére és költségére az oklevélmellékletet angol nyelven is ki kell adni től pedig az alapképzésben és mesterképzésben szerzett oklevél mellé előreláthatólag díjmentesen ki kell adni az oklevélmellékletet magyar és angol nyelven, valamint nemzeti és etnikai kisebbségi képzés esetében - a hallgató kérésére - az érintett kisebbség nyelvén. Ez megkönnyíti a végzettségek és szakképzettségek nemzetközi megfeleltetését és elismerését. 6

7 6. Doktori tanulmányok és kutatás A felsőoktatási intézmény doktori képzésre és doktori fokozat (PhD) odaítélésére azon a tudományterületen, azon belül tudományágban vagy művészeti ágban jogosult, amelyre az állami elismerése kiterjed. Doktori iskola létesítésére akkreditációs eljárást követően kerülhet sor. (Ma 153 doktori iskola működik Magyarországon). A doktori iskola adott egyetemen a MAB jóváhagyásával működő, az egyetem különböző szervezeti egységeit átfogó olyan oktatási szervezet, amelyben a tudományos fokozat elnyerésére felkészítő képzés folyik (ebben közreműködhet más felsőoktatási intézmény vagy az intézményen kívüli kutatóintézet is). A doktori képzés egyetem által végzett, doktoranduszhallgatói jogviszonyt eredményező, 180 kreditnek megfelelő posztgraduális szintű képzés, tudományterületenként változó a tanulmányi, kutatási és oktatási tevékenység aránya. Felvételt az nyerhet, akinek egyetemi végzettsége van, illetőleg a többciklusú Bologna-rendszerben elvégezte a második ciklust. A Magyarországon kiadott oklevelek által tanúsított végzettségi szintek angol nyelvű jelölése: Doctor of Philosophy (rövidítve: PhD), valamint művészeti fokozatként Doctor of Liberal Arts (rövidítve: DLA). A doktori képzést követően a doktori fokozatot fokozatszerzési eljárás keretében lehet megszerezni. A doktori fokozat megszerzésének feltételei: a doktori szabályzat alapján előírt kötelezettségek teljesítése, továbbá a doktori szigorlat eredményes letétele, az önálló tudományos munkásság bemutatása; művészeti (DLA) fokozat megszerzésének feltételeként önálló művészeti alkotó tevékenység eredményeinek a művészeti ág sajátosságainak megfelelő módon történő bemutatása; értekezés, alkotás bemutatása; az eredmények megvédése nyilvános vitában Felsőoktatatás és kutatás kapcsolata 2003 Az intézményes kutatómunka három fő szférája a felsőoktatás, az egyéb kutatóintézetek és a vállalati szféra. A magyar felsőoktatásban koncentrálódik a magyar K+F szellemi potenciál jelentős hányada, bár a ráfordításokból a legkevesebb jut rá (2003.). A kutatóhelyek számát tekintve a felsőoktatási intézmények részesedése csaknem kétharmad (65,9%). A felsőoktatásban meglévő 1628 kutatóhely (15 -el több az előző évinél) 68%-a egyetemeken, 32%-a főiskolákon működik. Ami a foglalkoztatotti létszámot illeti a felsőoktatás részesedése itt csak egyharmados. A felsőoktatás K+F ráfordításai az össz-ráfordítás 28,2%-át jelentik. A felsőoktatás kutatási alaptevékenysége magában foglalja az alap- és alkalmazott kutatásokat és fejlesztéseket, a technológiai innovációt, valamint az oktatást támogató egyéb kutatásokat. A K+F ráfordítások aránya jelenleg a GDP 0,94%-a (a korábbi EU-tagországok átlagának fele). 7

8 Kutatóhelyek száma (db) Kutatóhelyek aránya % Létszám (fő) Létszám arány % Ráfordítás (millió Ft) Ráfordítás arány % Felsőoktatás , , ,2 Kutatóintézet/egyéb kutatóhely 168 6, , ,1 Vállalkozások , , ,7 Összesen , , ,0 Forrás: KSH Kutatás és fejlesztés Hallgatói és oktatói mobilitás A hallgatói mobilitás elősegítéséről szóló 2082/2004. (IV. 15.) Kormányhatározat felhatalmazása alapján Magyarország több fontos rendelkezést tervez a tavasszal parlament elé kerülő felsőoktatási törvényben a berlini kommüniké célkitűzéseinek megvalósítására: Ezek részben a diákhitel külföldre vihetőségét, illetve a magyar hallgatóknak az EU tagállamokban folytatandó résztanulmányait, valamint az országba irányuló hallgatói mobilitás javítását szolgálják. A készülő törvény szerint: A hallgató joga, hogy tanulmányai során megismerje a nemzetközi gyakorlatot, e célból az Európai Gazdasági Térség országaiban működő felsőoktatási intézményekben folytathasson résztanulmányokat és ehhez, igénybe vegye a diákhitelt, illetőleg amennyiben államilag finanszírozott képzésben vesz részt ösztöndíjban részesüljön. Ha a magyar hallgató az Európai Gazdasági Térség országaiban olyan részképzésben vesz részt, amelyben folytatott tanulmányai a hazai felsőoktatási intézmény képzésébe beszámítható, a hallgató a külföldi tanulmányok idejére az ösztöndíjat vehet igénybe. Ha a felsőoktatási intézmény a Magyar Köztársaság területén költségtérítéses képzésben nem magyar állampolgár részére alapés mesterképzést, doktori képzést biztosít, az előző tanévben az érintettek által befizetett költségtérítés tíz százalékának megfelelő támogatást kell biztosítani, feltéve, hogy a hallgató a Magyar Köztársaság területén nem rendelkezik állandó lakóhellyel. Az ily módon biztosított támogatás kizárólagosan az érintettek képzésével kapcsolatosan használható fel. A tavaszán hatályba lépő, új felsőoktatási törvény e téren a lehetőségek további bővítését eredményezi, amelynek legfőbb céljait a már elért eredményekkel együtt az alábbiak szerint lehet összefoglalni Az oktatók kétirányú mobilitását meghatározó főbb tényezők Az oktatók kétirányú mobilitása Magyarország esetében aszimmetrikus: a kifelé irányuló mobilitás intenzitása jóval meghaladta a befelé irányulót. A befelé irányuló mobilitás legfőbb korlátjai: financiális források szűkössége, a speciális nyelv korlátja. 8

9 7.2.Az oktatói mobilitás ösztönzését szolgáló speciális eszközök Az oktatói mobilitás iránti növekvő igényt várhatóan a különféle támogató programok révén lehet kielégíteni: A Tempus III programban Magyarország május 1-től teljes jogú európai uniós tagországként vesz részt Közép-Európai Felsőoktatási Csereprogram A Socrates program Lingua programja Socrates/Erasmus: az Erasmus akció európai felsőoktatási intézmények együttműködésében megvalósuló tantervfejlesztés projektekhez nyújt anyagi támogatást. Államközi ösztöndíjak: a kétoldalú nemzetközi oktatási, tudományos és kulturális munkatervek alapján meghirdetett pályázatokról (teljes egyetemi képzés, részképzés, hosszú és rövid tanulmányutak, nyári egyetemek, doktori képzés stb.) a Magyar Ösztöndíj Bizottság dönt. 8. Felsőoktatási intézmények és hallgatók 8.1. Az intézmények autonómiájának különféle aspektusai A hatályos jogszabályok biztosítják, hogy a felsőoktatási intézmény autonóm módon működhessen, és a lehetőségeket az új felsőoktatási törvény még tovább bővíti az alábbi területeken: Az autonómia jelenti az intézményre és személyekre bízott szellemi és anyagi javakkal való gazdálkodás lehetőségét és felelősségét, magában foglalja azt a jogot, hogy a felsőoktatási intézmény meghatározza képzési rendszerét, kialakítsa szervezetét, továbbá megalkossa szabályzatait, magában foglalja az intézményben foglalkoztatottak szabad megválasztását, besorolását, munkaköri feladatainak meghatározását az intézményi követelményrendszer, a teljesítmény és minőségelv alapján, tartalmazza az intézmény belső szervezeti rendjének és működésének kialakítását, beleértve a különböző (oktatási, kutatási, szolgáltató, gazdálkodási és más) egységek létrehozásának, átalakításának és megszüntetésének, továbbá a szervezeti és működési szabályzat megalkotásának jogát, kiterjed az intézmény vezetőinek pályázati rendszerben történő kiválasztására, demokratikus megválasztására, garantálja a hallgatói egyéni és közösségi jogok érvényesülését A szereplők aktív részvételének biztosítását támogató akciók A 2005-ben hatályba lépő új felsőoktatási törvény tovább bővíti a már óta garantált autonómia gyakorlásában a szereplők mozgásterét és felelősségét. A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai ösztönzik az oktatás és a társadalom piaci környezetének együttműködését, közös fejlesztések indítását. 9

10 8.3. A hallgatók részvétele az oktatásszervezés tartalmi és formai kérdéseit eldöntő szervezetekben, testületekben intézményi és országos szinten A hallgatók részvétele a különféle döntéshozó testületekben, szervezetekben a hatályos felsőoktatási törvény alapján 1993-tól is megvalósult, a tervezett új törvény még tovább szélesíti a következők szerint: a felsőoktatási intézmény stratégiai döntéshozó testülete a 7-9 delegált tagból álló irányító testület, amelybe egy tagot a hallgatói önkormányzat javasol, az irányító testület stratégiai döntéseinek keretei között az oktatási, kutatási (akadémiai) ügyekben döntéshozó a választott szenátus, amelynek tagjai között a hallgatók létszáma nem lehet kevesebb, mint a szenátus létszámának öt százaléka, de legalább egy fő, a hallgatót megilleti az érdekérvényesítés és a jogorvoslat joga, a választott tisztségviselők által irányított, saját alapszabály szerint tevékenykedő hallgatói önkormányzat a felsőoktatási intézmény részeként működik és tagja minden hallgató. 9. A Bologna-folyamat társadalmi dimenziója 9.1. A felsőoktatási esélyegyenlőséget támogató eszközök A jogszabályok a rendszerváltástól kezdve folyamatosan biztosítják a tanítás és a tanulás alkotmányos jogának érvényesülését: A tanuláshoz való jog alapján a Magyar Köztársaság minden állampolgárának joga, hogy igénybe vegye a felsőoktatás által nyújtott szolgáltatásokat, feltéve, hogy képességei alkalmassá teszik a felsőfokú tanulmányokra. Ez megilleti a hasonló elbírálás alá eső külföldi állampolgárokat is. A hatályos felsőoktatási törvény alapján a felsőoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők a hallgatókkal kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét kötelesek megtartani. A felsőoktatási intézmény az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében szolgáltatásaival hozzájárul a hallgatók lakhatási feltételeinek, egészséges életvitelének biztosításához, tájékoztató és tanácsadó rendszerével segíti a felsőfokú tanulmányok idején a beilleszkedést, illetve a tanulmányok befejezését követő szakmai előmenetelt. A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 19/A. -ának (1) bekezdése értelmében annak a hátrányos helyzetű jelentkezőnek, aki költségtérítéses képzésre nyert felvételt az oktatási miniszter - az adott szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési időben - engedélyezheti tanulmányainak 10

11 államilag finanszírozott képzésben történő folytatását a hallgatóknak a felvételi eljárás során meghatározott összpontszáma alapján kialakított sorrendjében. A (2) bekezdés szerint ha a felsőoktatási intézményben nem indul költségtérítéses képzés, az Oktatási Minisztérium által kidolgozott mentor-program keretében az intézmény a hallgatóknak a felvételi eljárás során meghatározott összpontszáma alapján kialakított sorrendjében felveszi a hátrányos helyzetű jelentkezőt. A készülő felsőoktatási törvény alapján a felsőoktatási intézmény mentor program keretében nyújt segítséget a hátrányos helyzetű hallgató tehetségének kibontakoztatásához. A mentor program megszervezésének elveit a Kormány rendeletben határozza meg. 10. Fejlemények az egész életen át tartó tanulás terén végére tervezet formájában elkészült az egész életen át tartó tanulás nemzeti stratégiája, amelynek alapelvei: az egyéni és közösségi kompetenciák fejlesztése (elméleti tudás és gyakorlati kompetenciák együttesen); a tanulásra irányuló motiváció erősítése; minden korosztály (születéstől az időskorig) és minden társadalmi csoport tanuláshoz való hozzáférésének javítása; a tanulási lehetőségek kiszélesítése és gazdagítása a formális, informális és nem-formális tanulási formák fejlesztése révén; új tanulási kultúra meghonosítása A felsőoktatási intézményeket az egész életen át tartó tanulás kiépítésére ösztönző eszközök A felsőoktatási intézmények a törvényben foglaltak szerint részt vehetnek a közoktatási, továbbá a felsőoktatásnak nem minősülő szakképzési és az ágazati törvényekben meghatározott egyéb képzési feladatok megvalósításában, illetőleg országos, regionális és helyi szolgáltató tevékenységet is folytathatnak. Valamennyi képzési forma történhet teljes, illetve részidős, valamint távoktatási formában lehetővé téve életkortól függetlenül bárki részvételét a tanulásban, és egységes kreditrendszerrre épülő módon biztosítva a különféle képzési programokban tanultak kölcsönös beszámíthatóságát A korábban tanultak beszámítására szolgáló eljárások A felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok során a hallgatónak az adott képzésben végzett tanulmányaiban történő előrehaladását a megszerzett kreditek összege fejezi ki. A kredittel elismert tanulmányi teljesítményt ha annak előfeltétele fennáll más felsőoktatási tanulmányok során el kell ismerni. El kell ismerni a kreditet, ha az ismeretek legalább hetvenöt százalékban megegyeznek. A tervezett felsőoktatási törvény rögzíti, hogy a felsőfokú szakképzési programban 11

12 meg kell határozni a felsőfokú szakképzésben szerzett képzési kreditnek az azonos képzési területhez tartozó alapképzésbe való beszámítását. A beszámítható kreditek száma legfeljebb hatvan lehet. A kreditrendszer országos szintű fejlesztését, egységesítését és a nemzetközi hallgatói mobilitásban betöltött funkciójának támogatását az Országos Kredittanács végzi. Az Országos Kredittanács segíti a felsőoktatási intézményeket a kreditrendszer működtetésében és fejlesztésében. Az Országos Kredittanács szakmai javaslatokat tesz az oktatási miniszternek a hazai és nemzetközi kreditrendszerek összhangjának biztosítására. A végzettségek kimeneti alapon történő rendszerbe foglalásának és ezzel az átjárhatóság, a korábbi tanulmányok beszámításának fontos eszköze a készülő képesítési keret. A berlini kommünikében foglalt irányelvek szerint a felsőoktatási végzettségeket tanulmányi kimenetek szerint meghatározó keretnek az egyes Bologna ciklusokat leíró szintje a készülő felsőoktatási törvény mellékletét képezi. Az egyes képzési területeken, illetve szakokon megszerezhető végzettségek kimeneti leírása az új képzési és kimeneti követelményekben jelenik meg. Ezek alapján készítik el az intézmények az új Bologna rendszerű tanterveket. A tervezett keret-rendszer egyelőre csak a felsőoktatásban megszerezhető végzettségeket foglalja magában. 11. Az európai dimenzió erősítése a felsőoktatásban A közös képzések elismerését gátló tényezők, és azok elhárítására tett intézkedések Már az EU-csatlakozást megelőzően széleskörű gyakorlattá vált kettős oklevéllel záruló képzési programok indítása, az EU-csatlakozást követően pedig gyakorlatilag minden adminisztratív akadálya megszűnt a közös képzéseknek. Az új felsőoktatási törvény azt tervezi, hogy magyar felsőoktatási intézmény egy vagy több külföldi intézménnyel folytathat magyar és külföldi oklevél kiállításához vezető közös képzést, ha: a megállapodásban részt vevő valamennyi külföldi intézmény államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül abban az államban, amelyben a székhelye van, és az oklevelek minden érintett ország belső jogi szabályozása szerint felsőoktatásban kiállított okleveleknek minősülnek, a megállapodásból egyértelműen kiderül, hogy melyik magyar alap-, mester-, doktori vagy szakirányú továbbképzés követelményeinek felel meg a közös képzés, és a magyar felsőoktatási intézmény jogosult az adott képzés folytatására. Az így megszervezett közös képzés eredményeként a közös oklevél is kiállítható az adott végzettségnek és szakképzettségnek megfelelő tartalommal Közös vagy kettős oklevél kiadásával záruló programok 12

13 Jelenleg számos hazai és külföldi intézmény dolgozik közös oklevél kiadását célzó közös képzési program kialakításán, és pályázat benyújtásán tavaszán az ezeket támogató európai programokra Ezen programok megszervezési módja A programok közös jellemzője a következő: főként második ciklusú (mester-szintű, kétéves) képzési programok kialakítását célozzák, és többnyire két (egy hazai és egy külföldi) intézmény együttműködésén alapulnak, alapvetően angol nyelvű képzési programot jelentenek (pl. MBA), amelyben magyar és külföldi oktatók egyaránt közreműködnek, főként gazdasági, informatikai, műszaki területen, felmerült olyan új szak indítása is, amely a hazai képzési kínálatban még nem is szerepel Az európai dimenzió erősítését szolgáló nemzetközi kooperációk Jelenleg Magyarországnak 105 országgal van kétoldalú oktatási kormányközi egyezménye, illetőleg minden felsőoktatási intézménynek számos külföldi intézménnyel kétoldalú megállapodása. Magyarország aktívan részt vesz a közös programokban: Socrates és a Leonardo da Vinci közösségi oktatási programokban, CEEPUS-ban 1994-től, Erasmus Mundus, TempusI,II,III A tantervfejlesztések kapcsolata az európai dimenzióval Az EU-dimenzió erősítésére a felsőoktatási képzésben már 1998 óta folyamatos lépések történnek, ennek legfontosabb eredményei: 1998-ban létrejött Magyarországon az Európa-tanulmányi Központok hálózata (14 felsőoktatási intézményben). A hálózat munkájának koordinálását egy titkárság végzi, mely a Tempus Közalapítvány keretei között működik. Az induló többciklusú képzési programok gyakorlatilag mindegyikében megjelenik az EU-ismeretek, mint általános ismeretbővítő, vagy szaktárgyhoz kötődő oktatási anyag 12. Az Európai Felsőoktatási Térség vonzerejének erősítése Konkrét lépések ezen a téren Számos felsőoktatási intézményben évtizedek óta tanulnak hallgatók a harmadik világból (főként orvosi, állatorvosi és műszaki területen) ben közel 40 felsőoktatási intézmény együttműködésében létrejött a Campus Hungary Társulás, amelynek célja az Európai Unió rendszerében működő magyar felsőoktatás külföldi népszerűsítése, 13

14 hallgatók toborzása a harmadik világból, és ehhez megfelelő képzési kínálat kialakítása, annak nemzetközi marketingje. A magyar nyelvű képzés mellett növekszik a felsőoktatási intézményekben meghirdetett idegen nyelvű képzések száma. (Az idegen nyelvi képzésekről bővebb információk: Záró megjegyzések A nemzeti Bologna-stratégia rövid leírása A Bolognai folyamat elveire épülő, a kormány által elfogadott Magyar Universitas Program főbb elemei a következők: A Bolognai folyamathoz történő illeszkedés közvetlen stratégiai lépései: Be kell vezetni az új rendszerű, többciklusú képzést, amelyet három, egymásra lineárisan épülő ciklus alkot: a felsőfokú alap-, mester- és a doktori képzés tól csak lineáris ciklusos képzésnek megfelelő képzési programok indulhatnak. Kimenetvezérelt és kompetencia-alapú képesítési keret váltja fel a jelenleg hatályos képesítési követelményeket. Csak olyan alapszak indítható, amely szakképzettséget és végzettséget is ad, és amelyből lehetőség van mesterszakra történő továbblépésre. A képzési programok kialakításában, a minőségfejlesztésben a szakmai szervezeteknek, munkaadóknak hangsúlyosabb szerepet kell kapniuk. Az intézményi minőségbiztosítási rendszer részeként kötelező az oktatói teljesítmény hallgatók általi értékelése. A megvalósítást támogató ágazati, intézményi szintű stratégiai változtatások: Az állam által fenntartott felsőoktatási intézmény speciális jogállású költségvetési szerv Az állami fenntartású felsőoktatási intézmény belső irányítása hárompólusúvá alakul át, melyek elemei a következők: irányító testület, szenátus, rektor. Az irányító testület hatáskörei az intézmény fenntartásával, működtetésével összefüggő stratégiai döntésekre terjednek ki, a szenátus az akadémiai tevékenység irányítását végzi, a rektor az intézmény vezetője és képviselője, egyben a munkáltatói jogok gyakorlója. Az új rendszerben az ágazati irányítás legfontosabb feladatai: a) törvények és kormányrendeletek előkészítése, b) miniszteri szintű szabályozás, c) költségvetési támogatás elosztási rendszerének működtetése, a felsőoktatás fejlesztésével, működtetésével összefüggő szakmai feladatok ellátása, d) fenntartói tevékenység feletti törvényességi ellenőrzés ellátása, e) az államilag támogatott hallgatói létszámok képzési területenkénti leosztása. A felsőoktatási intézmények képzési normatívájának meghatározásakor a hallgatói létszámot kell alapul venni, és az intézmények közötti versenyhelyzet fokozása - és ezáltal a 14

15 minőségi képzés javítása - érdekében a képzési normatívának a hallgató választásától függően kell eljutnia az egyes felsőoktatási intézményekbe. A kutatási támogatás összegét növelni szükséges. Az oktatási épületek rekonstrukciója, illetve bővítése és új épületek kialakítása - az állami eszközökön kívül - magántőke bevonásával megvalósuló infrastruktúra program keretein belül valósuljon meg Az ország előtt álló főbb kihívások Legfontosabb kihívások a következők: rövid időn belül átállás a többciklusú képzésre, amely alapvetően eltér a magyar felsőoktatás korábbi és jelenlegi duális intézményrendszerétől, a felsőoktatási intézményeket versenyeztető tudáspiacok, illetve az intézményeinkben végzetteket versenyeztető munkaerőpiacok globalizálódása élesedő verseny a szűkülő költségvetési forrásokért, a nemzetközileg versenyképes oktatókért ( brain-drain ), az egységesülő minőségbiztosítási eljárások és kritériumok, az új oktatási formák és technológiák gyors térhódítása (e-learning, virtuális felsőoktatási intézmények, tudásközpontok), a felsőoktatás tömegesedése, differenciálódó mennyiségi és minőségi igények a felsőoktatás iránt, demográfiai apály következtében a felsőoktatásba lépő korosztályok létszámának gyors csökkenése, a professzionális intézményi működés megvalósítása, intézményi kultúra átalakítása. 15

JOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005 Betlehem József

JOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005 Betlehem József JOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005 Betlehem József Jogszabályok a képzésben 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról 1993. évi LXXX. tv. a felsőoktatásról 1993. évi LXXVI. tv. a szakképzésről 2001.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER 8442/2007. TERVEZET! (honlapra) ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról Budapest,

Részletesebben

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER 2682/2008. TERVEZET! (honlapra) ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a felsőoktatási intézmények képzési, tudományos célú és fenntartói normatíva alapján történő finanszírozásáról

Részletesebben

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK.

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK. A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK. számú melléklete AZ OKTATÁS-MÓDSZERTANI KÖZPONT ÜGYRENDJE BUDAPEST 2015

Részletesebben

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a szemszögéből Rudas Imre 2009.06.15. 1 Az MRK általános állásfoglalása a Bologna-folyamat bevezetéséről 2009.06.15. 2 Megállapítások 2009.06.15.

Részletesebben

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő A Kormány../2005. ( ) Korm. rendelete a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. (a továbbiakban:

Részletesebben

A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma

A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma 2015. évi CXXXI. törvény (Nftv. Módosítás) Az Nftv. módosításának főbb irányai

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata Pécs 2007 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a

Részletesebben

Magyar joganyagok évi XLVIII. törvény - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenn 2. oldal k) az éves központi költségvetés tervezésekor benyújtja

Magyar joganyagok évi XLVIII. törvény - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenn 2. oldal k) az éves központi költségvetés tervezésekor benyújtja Magyar joganyagok - 2018. évi XLVIII. törvény - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenn 1. oldal 2018. évi XLVIII. törvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartói jogait érintő egyes törvények módosításáról

Részletesebben

AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM. Szervezeti és Működési Szabályzat. I. kötet. Szervezeti és Működési Rend. 4.y. sz. melléklete

AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM. Szervezeti és Működési Szabályzat. I. kötet. Szervezeti és Működési Rend. 4.y. sz. melléklete 1 AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötet Szervezeti és Működési Rend 4.y. sz. melléklete AZ ELTE REKTORI HIVATAL SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1 BUDAPEST, 2008.

Részletesebben

A felsőoktatás és a megfelelősség-értékelés kapcsolata

A felsőoktatás és a megfelelősség-értékelés kapcsolata A felsőoktatás és a megfelelősség-értékelés kapcsolata Dr. Gáti József Intézményfejlesztési főigazgató Akkreditálási Világnap 2016. június 9. A megfelelőség-értékelés elemei Az értékelés tárgya Követelmények

Részletesebben

A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN

A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet, valamint a Szegedi Tudományegyetem

Részletesebben

ZRÍNYI MIKLÓS 28. sz. melléklet a 1164/115. ZMNE számhoz NEMZETVÉDELMI EGYETEM. . sz. példány

ZRÍNYI MIKLÓS 28. sz. melléklet a 1164/115. ZMNE számhoz NEMZETVÉDELMI EGYETEM. . sz. példány ZRÍNYI MIKLÓS 28. sz. melléklet a 1164/115. ZMNE számhoz NEMZETVÉDELMI EGYETEM. sz. példány A SZAK- ÉS SZAKIRÁNYFELELŐS FELADAT- ÉS HATÁSKÖREINEK SZABÁLYZATA - 2007 - 2 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET Általános

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 3. SZ. VERZIÓ

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 3. SZ. VERZIÓ Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 3. SZ. VERZIÓ HATÁLYBALÉPÉS NAPJA: 2013. november 8. JÓVÁHAGYTA: DR. AILER PIROSKA REKTOR 2

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 4. SZ. VERZIÓ

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 4. SZ. VERZIÓ Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 4. SZ. VERZIÓ HATÁLYBALÉPÉS NAPJA: 2015. január 15. JÓVÁHAGYTA: DR. AILER PIROSKA REKTOR 2

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 1. SZ. VERZIÓ

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 1. SZ. VERZIÓ Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 1. SZ. VERZIÓ HATÁLYBALÉPÉS NAPJA: 2012. november 30. JÓVÁHAGYTA: DR. DANYI JÓZSEF REKTOR 2

Részletesebben

Az Oktatási Hivatal feladatai

Az Oktatási Hivatal feladatai Az Oktatási Hivatal feladatai Kerpen Gábor elnök Oktatási Hivatal Az Oktatási Hivatal feladatai közoktatási hatósági ügyintézés (köz- és felső)oktatási hatósági ellenőrzés érettségi, közoktatási felvételi

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM. Szervezeti és Működési Szabályzat. I. kötet. Szervezeti és Működési Rend. 4.s. sz. melléklete

AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM. Szervezeti és Működési Szabályzat. I. kötet. Szervezeti és Működési Rend. 4.s. sz. melléklete AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötet Szervezeti és Működési Rend 4.s. sz. melléklete AZ ELTE TANÁRKÉPZŐ KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2014.

Részletesebben

A MISKOLCI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT III. KÖTET HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER A MISKOLCI EGYETEM FELVÉTELI SZABÁLYZATA

A MISKOLCI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT III. KÖTET HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER A MISKOLCI EGYETEM FELVÉTELI SZABÁLYZATA A MISKOLCI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT III. KÖTET HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER A MISKOLCI EGYETEM FELVÉTELI SZABÁLYZATA Miskolc, 2013. 1.3.12. sz. Egyetemi Szabályzat A MISKOLCI EGYETEM

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA REJTŐ SÁNDOR KÖNNYŰIPARI MÉRNÖKI FŐISKOLAI KAR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA REJTŐ SÁNDOR KÖNNYŰIPARI MÉRNÖKI FŐISKOLAI KAR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 3. verzió BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA REJTŐ SÁNDOR KÖNNYŰIPARI MÉRNÖKI FŐISKOLAI KAR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A BMF Szervezeti és Működési Szabályzata Kari kiegészítése Budapest, 2004. december

Részletesebben

Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája SZABÁLYZAT A FELSŐOKTATÁSI INFORMÁCIÓS RENDSZERBE TÖRTÉNŐ ADATSZOLGÁLTATÁS RENDJÉRŐL

Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája SZABÁLYZAT A FELSŐOKTATÁSI INFORMÁCIÓS RENDSZERBE TÖRTÉNŐ ADATSZOLGÁLTATÁS RENDJÉRŐL Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája SZABÁLYZAT A FELSŐOKTATÁSI INFORMÁCIÓS RENDSZERBE TÖRTÉNŐ ADATSZOLGÁLTATÁS RENDJÉRŐL Budapest 2007 1 A Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai

Részletesebben

T/4095. számú. törvényjavaslat. a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény módosításáról

T/4095. számú. törvényjavaslat. a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/4095. számú törvényjavaslat a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról Előadó: Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter Budapest, 2007. október

Részletesebben

A költségtérítéses, illetve önköltséges képzésre történő átsorolás esetei

A költségtérítéses, illetve önköltséges képzésre történő átsorolás esetei A költségtérítéses, illetve önköltséges képzésre történő átsorolás esetei 1. Átsorolás az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százaléka miatt A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési

Részletesebben

A KRE Történettudomány Doktori Iskolát két oktatási program alkotja: A jelentkezés és a felvétel szabályai a doktori iskolában

A KRE Történettudomány Doktori Iskolát két oktatási program alkotja: A jelentkezés és a felvétel szabályai a doktori iskolában F O N T O S T U D N I V A L Ó K A KRE Történettudomány Doktori Iskolát két oktatási program alkotja: 1. Társadalom, politika és hadsereg a Magyar Királyságban 1740 1867 Programvezető: Prof. Dr. habil Gergely

Részletesebben

PALLASZ ATHÉNÉ EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

PALLASZ ATHÉNÉ EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT PALLASZ ATHÉNÉ EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 1. SZ. VERZIÓ HATÁLYBALÉPÉS NAPJA: 2016. július 1. JÓVÁHAGYTA: DR. AILER

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata A Pécsi Tudományegyetem minőségbiztosítási szabályzata Pécs 2011. 2011. november 10. 1 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 21. (2)

Részletesebben

Iromány száma: T/710/15. Benyújtás dátuma: :34. Parlex azonosító: 1FDUGUU10004

Iromány száma: T/710/15. Benyújtás dátuma: :34. Parlex azonosító: 1FDUGUU10004 Iromány száma: T/710/15. Benyújtás dátuma: 2018-07-16 09:34 Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Parlex azonosító: 1FDUGUU10004 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Egységes javaslat

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet fordít és felelősséget visel a fogyatékos személyek iránt, és biztosítani kívánja e

Részletesebben

47/2001. (XII. 29.) OM rendelet

47/2001. (XII. 29.) OM rendelet 47/2001. (XII. 29.) OM rendelet a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény oktatást érintő rendelkezéseinek végrehajtásáról A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001.

Részletesebben

Szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Tankerület-igazgatási vezető pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak Szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezés

Részletesebben

AZ ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM PEDAGÓGUSKÉPZŐ KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE

AZ ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM PEDAGÓGUSKÉPZŐ KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE AZ ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM PEDAGÓGUSKÉPZŐ KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE 2017. Preambulum Jelen szabályzat célja, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 103. előírásának,

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE OKTATÁSI FŐIGAZGATÓSÁG

Az ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE OKTATÁSI FŐIGAZGATÓSÁG 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 56. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE OKTATÁSI FŐIGAZGATÓSÁG BUDAPEST,

Részletesebben

Minőségfejlesztési kézikönyv

Minőségfejlesztési kézikönyv Minőségfejlesztési kézikönyv Kézikönyv a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési feladataihoz Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A felsőoktatás minőségfejlesztési helyzete

Részletesebben

Felsőoktatási felvételi tájékoztató februárban induló képzések

Felsőoktatási felvételi tájékoztató februárban induló képzések Bármely tanári szakképzettség mellé vagy után választható kizárólag második tanári szakképzettségek magyar mint idegen nyelv tanára háztartásgazdálkodás-tanár életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterületi

Részletesebben

A felsőoktatásban folyó többciklusú képzés első tapasztalatai

A felsőoktatásban folyó többciklusú képzés első tapasztalatai A felsőoktatásban folyó többciklusú képzés első tapasztalatai BOLOGNA JELENTÉS - 2008 ÖSSZEGZÉS - KIHÍVÁSOK Palásti Kovács Béla Oktatás létszámváltozások Nappali diák, hallgató létszám 1990-2003 250 000

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE KÁRPÁT-MEDENCEI ONLINE OKTATÁSI CENTRUM

AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE KÁRPÁT-MEDENCEI ONLINE OKTATÁSI CENTRUM 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 48. függelék AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE KÁRPÁT-MEDENCEI ONLINE OKTATÁSI

Részletesebben

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai. Markhard József

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai. Markhard József A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai Markhard József Ágazati irányítás Irányító szerv Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Államtitkárság Szakképzés

Részletesebben

Az önkormányzatok közművelődési feladatellátásának jogszabályi kötelezettsége és gyakorlata

Az önkormányzatok közművelődési feladatellátásának jogszabályi kötelezettsége és gyakorlata Az önkormányzatok közművelődési feladatellátásának jogszabályi kötelezettsége és gyakorlata Tamási 2010. május 4. Kell-e törvényi szabályozás? 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya 60.

Részletesebben

FELVÉTELI SZABÁLYZAT. Azonosító kód: SZ6 Verzió: 4. Dátum: 2012. 09. 07.

FELVÉTELI SZABÁLYZAT. Azonosító kód: SZ6 Verzió: 4. Dátum: 2012. 09. 07. SOLA SCRIPTURA Teológiai Főiskola 1121 Budapest, Remete út. 16/A 1536 Budapest 114. Pf.: 253 E-mail: sola@sola.hu Web: www.sola.hu 06-1/391-01-80; 06-20/379-6260 Intézményi azonosító: FI70788 FELVÉTELI

Részletesebben

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

A FELVÉTELI ELJÁRÁS RENDJE. 1. fejezet

A FELVÉTELI ELJÁRÁS RENDJE. 1. fejezet II. RÉSZ A FELVÉTELI ELJÁRÁS RENDJE 1. fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK Személyi hatály 195. (1) A felvételi eljárás rendjének hatálya az Nftv. 40. -ában foglaltak alapján az alapképzésre, az osztatlan képzésre

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

INTÉZKEDÉSI TERV A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény végrehajtásából adódó intézményi feladatokról

INTÉZKEDÉSI TERV A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény végrehajtásából adódó intézményi feladatokról INTÉZKEDÉSI TERV A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény végrehajtásából adódó intézményi feladatokról ÓE-RH-290/2012. Az Országgyűlés 2011. december 23-án elfogadta a nemzeti felsőoktatásról

Részletesebben

A MISKOLCI EGYETEM ÖNKÖLTSÉGES KÉPZÉSEINEK SZABÁLYZATA

A MISKOLCI EGYETEM ÖNKÖLTSÉGES KÉPZÉSEINEK SZABÁLYZATA A MISKOLCI EGYETEM ÖNKÖLTSÉGES KÉPZÉSEINEK SZABÁLYZATA Miskolc, 2017. 3.6. sz. Egyetemi szabályzat ÖNKÖLTSÉGES KÉPZÉSEK SZABÁLYZATA A Miskolci Egyetem Szenátusának 215/2017. sz. határozata Készült 8 példányban.

Részletesebben

VII. SZÁMÚ MELLÉKLET A FŐISKOLA KÉPZÉSI KÍNÁLATA

VII. SZÁMÚ MELLÉKLET A FŐISKOLA KÉPZÉSI KÍNÁLATA VII. SZÁMÚ MELLÉKLET SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A FŐISKOLA KÉPZÉSI KÍNÁLATA Teológia mesterszak Egységes, osztatlan képzés 1. (1) Teológia mesterszak kizárólag

Részletesebben

Az oktatókra, kutatókra és tanárokra vonatkozó különös szabályok. 1. fejezet. Az oktatói munkakör létesítése Általános szabályok

Az oktatókra, kutatókra és tanárokra vonatkozó különös szabályok. 1. fejezet. Az oktatói munkakör létesítése Általános szabályok Kivonat a PTE SZMSZ 4 számú mellékletéből Az oktatókra, kutatókra és tanárokra vonatkozó különös szabályok 1. fejezet Az oktatói munkakör létesítése Általános szabályok 56. (1) Az Egyetemen oktatói feladat

Részletesebben

PALLASZ ATHÉNÉ EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

PALLASZ ATHÉNÉ EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT PALLASZ ATHÉNÉ EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 2. SZ. VERZIÓ HATÁLYBALÉPÉS NAPJA: 2016. október 21. JÓVÁHAGYTA: DR.

Részletesebben

DR. MANHERZ KÁROLY FELSŐOKTATÁSI ÉS TUDOMÁNYOS SZAKÁLLAMTITKÁR OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM. Szeged, DECEMBER 15.

DR. MANHERZ KÁROLY FELSŐOKTATÁSI ÉS TUDOMÁNYOS SZAKÁLLAMTITKÁR OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM. Szeged, DECEMBER 15. FELSŐOKTATÁS ÉS MINŐSÉGFEJLESZTÉS DR. MANHERZ KÁROLY FELSŐOKTATÁSI ÉS TUDOMÁNYOS SZAKÁLLAMTITKÁR OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Szeged, 2006. DECEMBER 15. VÁZLAT A MAGYAR FELSŐOKTATÁS JELLEMZŐI 2.

Részletesebben

Az EKKR és az MKKR: fejlesztési célkitűzések és eredmények. Műhelymunka Szak- és felnőttképzés 2014. június 17.

Az EKKR és az MKKR: fejlesztési célkitűzések és eredmények. Műhelymunka Szak- és felnőttképzés 2014. június 17. Az EKKR és az MKKR: fejlesztési célkitűzések és eredmények Műhelymunka Szak- és felnőttképzés 2014. június 17. Célok Mobilitás, versenyképesség LLL elősegítése A képzések és a munkaerőpiac nagyobb összhangja

Részletesebben

1/2007. (II. 6.) SZMM

1/2007. (II. 6.) SZMM 1/2007. (II. 6.) SZMM rendelet a szakiskolák, a szakközépiskolák és a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények számára adományozható nívódíjról A szakképzési hozzájárulásról és a képzés

Részletesebben

A GÁBOR DÉNES FŐISKOLA FELVÉTELI ÉS ÁTVÉTELI SZABÁLYZATA 1 Érvényes a 2013/2014-es tanévtől

A GÁBOR DÉNES FŐISKOLA FELVÉTELI ÉS ÁTVÉTELI SZABÁLYZATA 1 Érvényes a 2013/2014-es tanévtől A GÁBOR DÉNES FŐISKOLA FELVÉTELI ÉS ÁTVÉTELI SZABÁLYZATA 1 Érvényes a 2013/2014-es tanévtől A Gábor Dénes Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) felvételi eljárását a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi

Részletesebben

A MISKOLCI EGYETEM ÖNKÖLTSÉGES KÉPZÉSEINEK SZABÁLYZATA

A MISKOLCI EGYETEM ÖNKÖLTSÉGES KÉPZÉSEINEK SZABÁLYZATA A MISKOLCI EGYETEM ÖNKÖLTSÉGES KÉPZÉSEINEK SZABÁLYZATA Miskolc, 2014 3.6. sz. Egyetemi szabályzat ÖNKÖLTSÉGES KÉPZÉSEK SZABÁLYZATA A Miskolci Egyetem Szenátusának 282/2014. sz. határozata Készült 8 példányban.

Részletesebben

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés (Szakirányú továbbképzési (szakmérnöki) szak) Munkarend: Levelező Finanszírozási forma: Költségtérítéses Költségtérítés (összesen): 375 000 Ft

Részletesebben

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

ad /2004. ALAPÍTÓ OKIRATA január

ad /2004. ALAPÍTÓ OKIRATA január ad. 40.964/2004. AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ALAPÍTÓ OKIRATA 2005. január 2 Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (a továbbiakban: intézmény) részére az államháztartásról szóló, többször módosított 1992.

Részletesebben

A TANULMÁNYOK ELISMERÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK AZ OKLEVELES KÖNYVVIZSGÁLÓI KÉPZÉSI PROGRAMBAN

A TANULMÁNYOK ELISMERÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK AZ OKLEVELES KÖNYVVIZSGÁLÓI KÉPZÉSI PROGRAMBAN 3. SZÁMÚ MELLÉKLET Az okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzathoz A TANULMÁNYOK ELISMERÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK AZ OKLEVELES KÖNYVVIZSGÁLÓI KÉPZÉSI PROGRAMBAN [ Kkt. 95. (1) A szakképzést

Részletesebben

A HAZAI FELSŐOKTATÁS ELMÚLT 10

A HAZAI FELSŐOKTATÁS ELMÚLT 10 POLÓNYI ISTVÁN A HAZAI FELSŐOKTATÁS ELMÚLT 10 ÉVÉNEK NÉHÁNY JELLEMZŐJE KONDÍCIÓK 2. 2019. évi terv 2018. évi terv 2017. évi terv 2016. évi terv 2015. évi terv 2014. évi terv 2013. évi terv 2012. évi terv

Részletesebben

Magyar joganyagok - 3/2013. (II. 28.) MeG államtitkári utasítás - a Széchenyi Progra 2. oldal c) ellátja a Korm. rendeletben, a Társaság alapító okira

Magyar joganyagok - 3/2013. (II. 28.) MeG államtitkári utasítás - a Széchenyi Progra 2. oldal c) ellátja a Korm. rendeletben, a Társaság alapító okira Magyar joganyagok - 3/2013. (II. 28.) MeG államtitkári utasítás - a Széchenyi Progra 1. oldal 3/2013. (II. 28.) MeG államtitkári utasítás a Széchenyi Programiroda Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

Részletesebben

Ü Z L E T I T U D O M Á N Y O K I N T É Z E T E

Ü Z L E T I T U D O M Á N Y O K I N T É Z E T E Szervezeti és Működési Rend 11. melléklete: Üzleti Tudományok Intézete működési rendje 2012. Beosztás Ü Z L E T I T U D O M Á N Y O K S z a b á l y z a t Oldal: 2/8. Készítette Ellenőrizte Jóváhagyta oktatási

Részletesebben

T/ számú törvényjavaslat. a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény módosításáról

T/ számú törvényjavaslat. a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/14686. számú törvényjavaslat a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere 1 2017. évi... törvény a nemzeti

Részletesebben

TEHETSÉGGONDOZÁS ÉS MENTORPROGRAM A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLÁN

TEHETSÉGGONDOZÁS ÉS MENTORPROGRAM A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLÁN A Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 3. melléklet Hallgatói Követelményrendszer Függelék TEHETSÉGGONDOZÁS ÉS MENTORPROGRAM A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLÁN BUDAPEST, 2006. október

Részletesebben

A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A FENNTARTHATÓSÁG IRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK ÜGYRENDJE

A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A FENNTARTHATÓSÁG IRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK ÜGYRENDJE A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A FENNTARTHATÓSÁG IRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK ÜGYRENDJE BUDAPEST, 2017 (2017. június 1. napjától hatályos változat) H-1055 Budapest, Markó utca

Részletesebben

15213-89/2009. A MOHOLY-NAGY MŰVÉSZETI EGYETEM ALAPÍTÓ OKIRATA 2009.

15213-89/2009. A MOHOLY-NAGY MŰVÉSZETI EGYETEM ALAPÍTÓ OKIRATA 2009. A MOHOLY-NAGY MŰVÉSZETI EGYETEM ALAPÍTÓ OKIRATA 2009. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem alapító okirata A felsőoktatásról szóló 2005. évi CI. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 16. -ának (1) bekezdése és a 115.

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2012/2013. tanév

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2012/2013. tanév Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2012/2013. tanév Mi is érdekel? Hol tanuljak tovább? Milyenek a bejutási esélyeim? Milyen szakmával tudok jól elhelyezkedni vagy továbbtanulni? 2 Biztos

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról OKTATÁSI MINISZTER 8024-1/2006. TERVEZET! (OM honlap) ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról Budapest, 2006. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Tartalmi

Részletesebben

A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK.. számú melléklete A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK KÖZPONTJÁNAK ÜGYRENDJE

A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK.. számú melléklete A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK KÖZPONTJÁNAK ÜGYRENDJE A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK. számú melléklete A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK KÖZPONTJÁNAK ÜGYRENDJE BUDAPEST 2017 (2018. december 8. napjától hatályos változat) TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KRISZBACHER ILDIKÓ TEHETSÉGGONDOZÓ ÖSZTÖNDÍJÁNAK ALAPSZABÁLYA

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KRISZBACHER ILDIKÓ TEHETSÉGGONDOZÓ ÖSZTÖNDÍJÁNAK ALAPSZABÁLYA A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KRISZBACHER ILDIKÓ TEHETSÉGGONDOZÓ ÖSZTÖNDÍJÁNAK ALAPSZABÁLYA 2015. június 26. 1 A Pécsi Tudományegyetem Kriszbacher Ildikó Tehetséggondozó Ösztöndíjának alapszabálya I. Alapelvek

Részletesebben

Szent Gergely Népfőiskola. Szervezeti- és Működési Szabályzat

Szent Gergely Népfőiskola. Szervezeti- és Működési Szabályzat Szent Gergely Népfőiskola Szervezeti- és Működési Szabályzat TARTALOM 1..A szabályzat célja, tartalma... 3 2..Az SZMSZ célja... 3 3..A szabályzat hatálya... 3 4..Az Intézmény jogállása... 3 5..Létesítő

Részletesebben

Az előterjesztés a Magyar Rektori Konferencia kezdeményezése alapján a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő

Az előterjesztés a Magyar Rektori Konferencia kezdeményezése alapján a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő Az előterjesztés a Magyar Rektori Konferencia kezdeményezése alapján a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet

Részletesebben

AZ NKFIH A JÖVŐ KUTATÓIÉRT

AZ NKFIH A JÖVŐ KUTATÓIÉRT AZ NKFIH A JÖVŐ KUTATÓIÉRT Dr. Szabó István a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal innovációs és általános elnökhelyettese Tehetséghíd a jövőbe V. Országos TDK-fórum 2018. október 18. A

Részletesebben

A BME 2008/2009. TANÉVRE VONATKOZÓ FELVÉTELI SZABÁLYZATA

A BME 2008/2009. TANÉVRE VONATKOZÓ FELVÉTELI SZABÁLYZATA BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM A BME 2008/2009. TANÉVRE VONATKOZÓ FELVÉTELI SZABÁLYZATA Elfogadta a Szenátus 2007. június 25.-i ülésén A BME felvételi eljárását a felsőoktatásról szóló

Részletesebben

A minőség prioritása az új felsőoktatási törvényben

A minőség prioritása az új felsőoktatási törvényben A minőség prioritása az új felsőoktatási törvényben Dr. Mang Béla felsőoktatási helyettes államtitkár Szeged, 2005. február 25. 2 Történeti áttekintés I.! 1993. évi LXXX. Törvény! Akadémiai autonómia!

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK A tehetséggondozás alapelvei A mentorprogram alapelvei A tehetséggondozási tevékenység A mentori tevékenység 4

TARTALOMJEGYZÉK A tehetséggondozás alapelvei A mentorprogram alapelvei A tehetséggondozási tevékenység A mentori tevékenység 4 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 3. melléklet Hallgatói követelményrendszer 19. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM TEHETSÉGGONDOZÁS és MENTORPROGRAM BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A bolognai folyamat és a felsőoktatási felvételi 2006

A bolognai folyamat és a felsőoktatási felvételi 2006 A bolognai folyamat és a felsőoktatási felvételi 2006 Magyar Bálint oktatási miniszter 2005. december 2. A felsőoktatásba bekerülők aránya 10-15 évvel ezelőtt ma 10% >40% Ugyanazt és ugyanúgy tanítani

Részletesebben

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010.

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010. Felsőoktatás-politikai célok és elvárások Veszprém, 2010. Fejlesztés irányai az utóbbi években Kihívások globális, de különösen Európát érintő változások társadalmi váltást követő hazai átalakulások Dokumentumok

Részletesebben

A GÁBOR DÉNES FŐISKOLA FELVÉTELI ÉS ÁTVÉTELI SZABÁLYZATA 12 Érvényes a 2015/2016-os tanévtől

A GÁBOR DÉNES FŐISKOLA FELVÉTELI ÉS ÁTVÉTELI SZABÁLYZATA 12 Érvényes a 2015/2016-os tanévtől A GÁBOR DÉNES FŐISKOLA FELVÉTELI ÉS ÁTVÉTELI SZABÁLYZATA 12 Érvényes a 2015/2016-os tanévtől A Gábor Dénes Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) felvételi eljárását a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011.

Részletesebben

t)rszág~yíi( Hivatal a ItomínXsz ; 1011 DEC 1 SZÁMVEVŐSZÉKI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG

t)rszág~yíi( Hivatal a ItomínXsz ; 1011 DEC 1 SZÁMVEVŐSZÉKI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG ItomínXsz t)rszág~yíi( Hivatal a SZÁMVEVŐSZÉKI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG ; 1011 DEC 1 Módosító javaslat Dr. Kövér László az Országgyűlés elnöke részére Helyben Tisztelt Elnök Úr! Az Országgyűlés Számvevőszéki

Részletesebben

Iromány száma: T/710. Benyújtás dátuma: :27. Parlex azonosító: NHE3459J0001

Iromány száma: T/710. Benyújtás dátuma: :27. Parlex azonosító: NHE3459J0001 Iromány száma: T/710. Benyújtás dátuma: 2018-06-26 21:27 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: NHE3459J0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:

Részletesebben

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA FELVÉTELI SZABÁLYZAT

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA FELVÉTELI SZABÁLYZAT DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA Dunaújváros 2015 Dunaújvárosi Főiskola Szenátusa által 30-2015/2016. (2015.10.06.) sz. határozattal elfogadva Hatályos: 2015. október 07. napjától 3. kiadás 0. módosítás 3 (8). oldal

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA 51. sz. melléklet a 86/2011. (V.31..) számú határozathoz INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az

Részletesebben

Dr. Mang Béla Az új felsőoktatási koncepció

Dr. Mang Béla Az új felsőoktatási koncepció Dr. Mang Béla Az új felsőoktatási koncepció A társadalmi-gazdasági környezet változásai nyomán az elmúlt évtized során a magyar felsőoktatás alapvetően új kihívásokkal szembesült. Az egymást követő fejlesztési

Részletesebben

Az Állatorvostudományi Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata

Az Állatorvostudományi Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Az Állatorvostudományi Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata III. kötet Hallgatói Jogok Gyakorlásának és Kötelességek Teljesítésének, valamint a Hallgatói Kérelmek Elbírálásának és a Jogorvoslatnak

Részletesebben

T U R I Z M U S, T E R Ü L E T F E J L E S Z T É S I É S I D E G E N N Y E L V I I N T É Z E T

T U R I Z M U S, T E R Ü L E T F E J L E S Z T É S I É S I D E G E N N Y E L V I I N T É Z E T Szervezeti és Működési Rend 10. melléklete: Turizmus, Területfejlesztési és Idegen Nyelvi Intézet működési rendje 2012. Beosztás T U R I Z M U S, S z a b á l y z a t Oldal: 2/7. Készítette Ellenőrizte

Részletesebben

Károly Róbert Főiskola költségvetési alapokmánya

Károly Róbert Főiskola költségvetési alapokmánya Károly Róbert Főiskola költségvetési alapokmánya 1. Fejezet száma, megnevezése: XX. Oktatási Minisztérium 2. A költségvetési szerv a) azonosító adatai: - törzskönyvi nyilvántartási száma: 597649000 - megnevezése:

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK A Tudományos Diákkör A Tudományos Diákköri munka Az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács A kari Tudományos Diák

TARTALOMJEGYZÉK A Tudományos Diákkör A Tudományos Diákköri munka Az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács A kari Tudományos Diák 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 3. melléklet Hallgatói követelményrendszer 12. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

AZ IBS NEMZETKÖZI ÜZLETI FŐISKOLA FELVÉTELI SZABÁLYZATA a július 4-i módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

AZ IBS NEMZETKÖZI ÜZLETI FŐISKOLA FELVÉTELI SZABÁLYZATA a július 4-i módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva AZ IBS NEMZETKÖZI ÜZLETI FŐISKOLA FELVÉTELI SZABÁLYZATA a 2019. július 4-i módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Jelen Szabályzat a 2019/2020-os tanévre, ill. ezt követő tanévekre jelentkező, illetve

Részletesebben

Ü-09 SZAKMENTORI ÜGYREND

Ü-09 SZAKMENTORI ÜGYREND 1. kiadás 0. módosítás 1 (8). oldal DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA Szakmentori Ügyrendje Dunaújváros 2015 1. kiadás 0. módosítás 2 (8). oldal Dunaújvárosi Főiskola Szenátusa által 13-2015/2016. (2015.09.01.) sz.

Részletesebben

ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap

ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap A felvételi és érettségi kapcsolata 2008. november 13. Előadó: Végh Tamás, felvételi iroda A Bologna-rendszer A Bologna-rendszer néven ismertté vált többciklusú képzés három,

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Építészmérnöki Kar

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Építészmérnöki Kar BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Építészmérnöki Kar Előterjesztő neve és beosztása: Szervezeti egység: Molnár Csaba DLA dékán, szakfelelős Építészmérnöki Kar ELŐTERJESZTÉS a Kari Tanács 2017.

Részletesebben

A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A KELETI ÜZLETI AKADÉMIAI KÖZPONT ÜGYRENDJE

A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A KELETI ÜZLETI AKADÉMIAI KÖZPONT ÜGYRENDJE A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A KELETI ÜZLETI AKADÉMIAI KÖZPONT ÜGYRENDJE BUDAPEST, 2016 (2016. december 10. napjától hatályos változat) H-1149 Budapest, Buzogány utca

Részletesebben

Felsőoktatási menedzsment

Felsőoktatási menedzsment Felsőoktatási menedzsment különös tekintettel a gazdasági felsőoktatásra Sándorné dr. Kriszt Éva rektor emerita, intézetvezető főiskolai tanár MellearN Szakmai Szeminárium, Budapest, 2016. december 7.

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" évi XXXIII. törvény 20/A. alapján pályázatot hirdet

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. a Közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény 20/A. alapján pályázatot hirdet Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. alapján pályázatot hirdet Építészmérnöki Kar Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési

Részletesebben