PEDAGÓGUSOK ÍRTÁK. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat, Szolnok 2013.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PEDAGÓGUSOK ÍRTÁK. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat, Szolnok 2013."

Átírás

1 PEDAGÓGUSOK ÍRTÁK 8. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat, Szolnok 2013.

2 Szerkesztette: Garai Ildikó Technikai szerkesztő: Földiné Fehér Éva A kötet szerzői: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság munkatársai: Csibi Enikő gyógypedagógus, bizottságvezető Czagány Bernadett tanácsadó szakpszichológus V. Szabó Tamás klinikai szakpszichológus Imréné Cselóczki Andrea gyógypedagógus Földesiné Ungi Marianna gyógypedagógus Barnáné Pintér Gizella gyógypedagógus A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat Nevelési Tanácsadó munkatársai: Kátainé Darók Bernadett gyógypedagógus Erdősiné Csák Andrea nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus Tar Anikó Anna igazgató Mezőtúri Általános Iskola Kossuth Lajos Általános Iskola és Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola ISSN:

3 Előszó A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Hetek április 9-19-ig tartó rendezvénysorozatán az oktatás színtereiről, az ismeretszerzés tág lehetőségeiről, a köznevelési intézményekben folyó széleskörű, elkötelezett nevelő-oktatómunkáról szeretne tájékoztatást adni, az egymástól való tanulást, a tapasztalatszerzést kihasználva. A programsorozathoz kapcsolódóan Pedagógusok írták címmel tematikus, elektronikus köteteket is jelentetünk meg az esélyegyenlőség, az intézményi jó gyakorlatok, valamint a nevelő-oktató munka során összegyűjtött tapasztalatok alapján. Köteteinkben kitekintünk a nemzetközi programok bemutatásán keresztül Európa országainak gyakorlatába is. Témáink változatosak: bemutatjuk a különleges gondozást igénylő tanulókkal való foglalkozások színtereit, a sajátos nevelési igényű és hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel való foglalkozások különleges rendszereit. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy pedagógusok, intézmények szakmai, pedagógiai sikereinek, eredményeinek publikálása is megtörténjen, ezáltal a szélesebb közvélemény számára is elérhetőek, hasznosíthatóak legyenek. Szolnok, április 15. Szymczak Judit igazgató 3

4 Tartalom Csibi Enikő - Czagány Bernadett - V. Szabó Tamás Imréné Cselóczki Andrea - Földesiné Ungi Marianna: A Megyei Pszichológiai és Gyógypedagógiai Műhely tapasztalatai 6 Barnáné Pintér Gizella: A megyei utazótanári hálózat működtetésének tapasztalatai a 2012/2013. tanítási évben 28 Erdősiné Csák Andrea - Kátainé Darók Bernadett: Részképességek szűrésének és komplex fejlesztésének tapasztalatai 34 Kátainé Darók Bernadett: A matematika tanulás nehézségeinek háttere, a terápia egy lehetséges formája* 46 Imréné Cselóczki Andrea: Szocioterápiás eljárások az iskolai erőszak kezelésére 54 Tar Anikó Anna: Viselkedészavar megítélése és kezelése az általános iskolában* 65 4

5 AKADÁLY NÉLKÜL AZ ÚTTALAN UTAKON 5

6 Csibi Enikő - Czagány Bernadett - V. Szabó Tamás Imréné Cselóczki Andrea - Földesiné Ungi Marianna A Megyei Pszichológiai és Gyógypedagógiai Műhely tapasztalatai A nyitófoglalkozás A Jász Nagykun-Szolnok Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságban 2012 szeptemberében kezdetét vette a megyei gyógypedagógiai műhely 2012/2013. éve. A havonta megszervezett munkálatokra a szervező team tisztelettel vár minden érdeklődő gyógypedagógust, akár különoktatásban, - nevelésben, akár az együttoktatásban, - nevelésben fejti ki tevékenységét. Várjuk továbbá a fejlesztőpedagógusokat, konduktorokat, és azokat a többségi pedagógusokat, akik érdeklődnek a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelése iránt, foglalkoznak ilyen gyermekekkel, tanulókkal a mindennapjaik során, vagy készülnek a feladatra. A Megyei Gyógypedagógiai Műhely éves munkatervét, a tervezett témákat és előadókat, illetve a foglalkozások koordinátorait és időpontját minden megyei intézménynek elektronikus formában elküldte a Szakértői Bizottság teamje. A hozzáférést a Pedagógiai Intézet honlapján közzétett munkaterv és jelentkezési lehetőségek meghirdetésével is igyekeztünk biztosítani. Hisszük, hogy a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan műhelyeink látogatottsága magas lesz, hogy a résztvevő kollégák hasznos ismeretekkel, közös tapasztalatokkal és azok hasznosíthatóságával hagyják el a műhelyfoglalkozások helyszínét. Mivel a pedagógiai szakszolgálatokat a szülő és a pedagógus munkájának segítése céljából hozták létre, e feladatnak kívánunk teljeskörűen megfelelni a Megyei Gyógypedagógiai Műhely szervezésével, így ingyenes szakmai fórumot biztosítani az érdeklődő kollégáknak, mint a korábbi években. A nyitó műhelyen, melynek témája a Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók ellátását, különleges bánásmód keretében történő gondozását érintő jogszabályok változása volt, a megye majd minden települése és intézménye képviseltette magát. A jogszabályi környezet jelentős változása megmozgatta a pedagógus társadalmat, tovább- és együttgondolkodásra sarkallta őket. A nyitóműhely munkálatain 56 szakember vett részt, jelentősen feszegetve a Pedagógiai Intézet pedagógus továbbképzésre fenntartott termének befogadó kapacitását. Megjelentek óvodapedagógusok, tanítók, tanárok, különböző szakos gyógypedagógusok, fejlesztők, intézményvezetők és helyettesek. Mindannyian a saját szakterületüket érintő változások szeletét célozták elvinni tarsolyukban. 6

7 Tekintsük át tehát a feldolgozott tematikát, mely azt hivatott illusztrálni, mely ismeretek terjesztésére vállalkozott az előadó a Megyei Gyógypedagógiai Műhely nyitófoglalkozásán. Az évi LXXIX. törvény a közoktatásról és a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről SNI és BTMN szempontú összehasonlító elemzése A pedagógusok munkáját 1993 óta az évi LXXIX. törvény a közoktatásról határozta meg, mely több módosítást megélt, és jobbító szándékú módosításai révén egyre teljesebb, részletesebb, ezzel együtt egyre terjedelmesebb is lett. Aki megtanult tájékozódni benne, minden közoktatási vonatkozású kérdésére választ kaphatott, bizonytalansága bizonyosságra lett váltható általa szeptember 1-jétől (és azt követően lépcsőzetesen) bevezetésre kerülő új törvény, a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről másfajta sorrenddel és szemlélettel rendelkezik, inkább kerettörvény, mely a nagy területek szabályozását célozza, a konkrét, gyakorlati szabályozást miniszteri rendeletek valósítják meg a későbbiek során, folyamatosan hatályba lépve. Jelen műhelymunkánkban a két törvény SNI szempontú összehasonlítását terveztük, a teljesség igénye nélkül. Úgy vélem, hogy a legfontosabb területeket sikerült kiemelni, összevetni egymással. A foglalkozás során a mindannyiunk számára ismert, és bizonyos pontjaiban még érvényben lévő Közoktatási Törvény logikai sorrendjének haladási útját választottam, és azokhoz rendelem hozzá a Nemzeti Köznevelési Törvény azonos, vagy megközelítőleg azonos tartalmait, de azokat nem kronológiai sorrendben. A két jogszabály eltérő módon gondolkodik a tankötelezettségről, a tankötelessé válásról, annak időtartamáról, meghosszabbíthatóságáról. Míg a közoktatási törvény tankötelesnek tartja a tanulót a 18. életév betöltéséig, a meghosszabbítást pedig a tanuló 20. életévéig engedélyezi, addig a köznevelési törvény (a továbbiakban Nemzeti Köznevelési Törvény) mindezt a tanuló 16. életévének betöltéséig engedélyezi, de megtámogatja a sajátos nevelési igényű tanulót, aki a 23. életévének betöltéséig élhet a meghosszabbított tankötelezettség jogával. A tankötelezettség megkezdésének is eltérő a szabályozása. A Közoktatási Törvény szerint az óvoda kezdeményezésére a nevelési tanácsadó, SNI gyanús gyermek esetében a TKVSZRB (szakértői bizottság) tesz javaslatot a meghosszabbított óvodáztatásra, illetve a tankötelezettség teljesítésének kezdő időpontjára, addig a Nemzeti Köznevelési Törvény értelmében kizárólag a szakértői bizottság lesz kompetens az óvodáztatás meghosszabbításáról, illetve az iskolaérettségről szakértői véleményt kiállítani. Ugyanakkor míg a Közoktatási Törvény a döntést - szülői egyetértés mellett szakértői szakszolgálati - szakmai kézbe adta, addig a Nemzeti Köznevelési Törvény szerint erről az óvodai nevelőtestület véleményének kikérésével a tankötelezett korba lépő gyermek megy nevelési 7

8 évre történő meghosszabbított óvodáztatásáról az óvodavezető dönt, és megszervezi a felzárkóztatást. Amennyiben az nem bizonyul sikeresnek, avatkozik be a szakértői tevékenységet végző csoport a pontos diagnózis felállítása révén a folyamatba, ad fejlesztési javaslatokat, és dönt a további egy év óvodáztatásról. Gyakorló szakszolgálati szakemberként nem látom az eltérő szabályozás indokoltságát, a pedagógiai - gyógypedagógiai - pszichodiagnoszka kerül elvileg egy kézbe, és ha minden megyében egyetlen szakértői bizottság működik majd, jobban kézben tarthatóvá és egységesíthetővé válik a szakértői feladatellátás, az azonos protokoll használata révén, amennyiben ez az iskolaérettségi vizsgálatokat érinti. Közoktatási Törvény: 6. (3) a) és b); Köznevelési Törvény: 45. (3), (4) a), b), c). A tanulói jogosultságok és kötelezettségek tekintetében nincs számottevő eltérés a két törvény között. Különbségek a mondatok megfogalmazásában, a sorrendiségben észlelhetők, de tartalmi vonatkozásban összecsengenek egymással. A jogok és kötelezettségek vonatkozásában meghatározásra kerül a Nemzeti Köznevelési Törvényben a tizenhat óráig tartó egyéb foglakozásokon való részvételi kötelezettség az általános iskolában, mely az egésznapos iskolakoncepcó részeként értelmezhető, és mely természetesen nem szerepel az azt törvényi szinten nem szabályozó Közoktatási Törvényben. Közoktatási Törvény:10. (3) f) és 12. (1) a), b); Köznevelési Törvény: 46. g) és 46. (1) a) és b). A szülői jogok és kötelezettségek tekintetében is vannak jelentős összecsengések a két törvény között. A Közoktatási Törvény azonban az SNI gyermeket, tanulót törvényi szinten is megtámogatja, mintegy szülői jogként fogalmazza meg a helyi önkormányzat polgármesteréhez fordulás lehetőségét, így az együttnevelés, együttoktatás lakcím szerint, a település intézményeiben vált megvalósíthatóvá, ahol a szülő kérelmére, a polgármester segítségével a speciális ellátás feltételeit megteremtették. A Nemzeti Köznevelési Törvény ezt a jogot nem deklarálja, vélhetőleg másképp, egyéb jogszabályi szinten fog gondoskodni az együttnevelhető, együttoktatható gyermekek esetében a feltételek megteremtésének kötelezettségéről. A pedagógiai szakszolgálatok igénybevételére való jogosultságot mindkét törvény egyaránt deklarálja. A jogok és kötelezettségek sorrendjének inverziója azok hangsúlybéli különbözőségét sugallja a két jogszabályban: a Közoktatási Törvény szerint a szülőnek jogai vannak, élhet azokkal, és ezek mellett fontos, hogy kötelezettségeinek is eleget tegyen. A Nemzeti Köznevelési Törvény viszont hangsúlyosabbaknak a kötelezettségek teljesítését ítéli meg, és csak azokat követően sorolja fel a szülői jogosultságokat. 8

9 Közoktatási Törvény: 13. (5), (8) és 14. (2) a), b); Köznevelési Törvény: 72. (1) a), b),c) és (2), (3), (4). A két törvény lényegében azonos, vagy közel azonos felsorolást ad az oktató-nevelőmunkát végző intézményekről, a különbség a kategória megnevezésében található: közoktatási, illetve köznevelési intézmények. Különbség az elnevezés mögött a koncepcióban rejlik: a Közoktatási Törvény az oktatási feladatokba ágyazottan gondolkodik a nevelésről, míg a Nemzeti Köznevelési Törvény a nevelés, mint köznevelés égisze alatt határoz meg oktatási feladatokat is. További különbség a két jogszabály között, hogy míg a pedagógiai szakszolgálati feladatellátás törvényi szinten definiált a Közoktatási Törvényben, melyben megtalálható minden szakszolgálati típus, a feladatellátás konkrét szabályozása végrehajtási rendeletben történt, addig a Nemzeti Köznevelési Törvény felsorolja ugyan a pedagógiai szakszolgálatokat, feladataik szabályozása azonban a későbbiek során megszülető szakszolgálati rendeletben történik. Így elmondható, hogy a Közoktatási Törvény minden közoktatási intézményt működését általánosan szabályozó törvény, a Nemzeti Köznevelési Törvény ugyanakkor pl. szakszolgálati vonatkozásban keretet ad, a konkrét szabályozás miniszteri rendelet tartalmazza majd. Közoktatási Törvény: 20. (1) a),b),c),d),e),f),g), (2) és 21. ; Köznevelési Törvény: 7. (1) a),b),c),d),e),f),g),h),i),j). A szakiskoláról az előzőekben leírtaktól eltérően lényeges különbség tapasztalhatóak a két jogszabályban, bár mindkettőt az teljesítménybeli elmaradásokkal küzdők megsegítése, szakmához juttatása vezérli. A két jogszabály ugyanakkor az azonos célokat eltérő utakon kívánja megvalósítani. A Közoktatási Törvény a felzárkóztató oktatást tartja célravezetőnek, melynek sikeres befejezése után a tanuló bekapcsolódhat a szakképzésbe, és készülhet a szakmai vizsga letételére. A Nemzeti Köznevelési Törvény értelmében a tanuló a Köznevelési Hídprogram szerinti tanév teljesítését követően kapcsolódhat be a szakképzésbe, készülhet a szakmai vizsga letételére, illetve beiratkozhat középiskolába és két évfolyam alatt érettségire is fölkészülhet. A SNI tanulók szakiskolai képzéséről való gondolkodás a két jogszabályban jelentős hasonlóságokat mutat. Azonos módon definiált a speciális szakiskola fogalma, különbség a bevonható kategóriák megnevezésében van: Közoktatási Törvény fogyatékosság megnevezéssel, Nemzeti Köznevelési Törvény SNI megnevezéssel dolgozik, Közoktatási Törvény a szakképzési évfolyamok számát kettő évfolyamban határozza meg, a Nemzeti Köznevelési Törvényben pedig az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott. A középsúlyos értelmi fogyatékosok készségfejlesztő speciális szakiskoláinak, valamint az előkészítő szakiskolának a definiálása a két jogszabályban teljesen azonos. 9

10 Közoktatási Törvény: 27. (8) a),b) és (9), (10) a), b), (11), (12); Köznevelési Törvény: 13. (1), (2), (3), (4) a),b), (5) a), b), (6). A sajátos nevelési igény mindkét törvényben alaposan körülírt, széleskörűen definiált, úgy a meghatározás, mint az ellátás leírása terén. A speciális megsegítést mindkét jogszabály nyomatékosítja, de különbözőképpen nevezi meg: Közoktatási Törvény különleges gondozás, Nemzeti Köznevelési Törvény - különleges bánásmódként. Mindkét törvény leírja a különoktatást, mint gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátást biztosító intézményt, illetve az együttnevelést, együttoktatást is, mint a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési, oktatási intézményeket. Különbség a két koncepcióban a részleges illetve teljes együttnevelés meghatározásában rejlik, mely a Nemzeti Köznevelési Törvényben található, részben, vagy egészben történő együttnevelés fogalmában. A részleges együttnevelés, együttoktatás, mint különleges gondozási forma, a Közoktatási Törvényben nem jelent meg. És míg a határozottan állást foglal az SNI ellátás személyi és tárgyi feltételei vonatkozásában 30. (3) és (12), addig a Nemzeti Köznevelési Törvény ezt részleteiben ki is fejti 47. (4) a) b), sőt a 47. (10) ben azt is meghatározza, hogy az SNI ellátás tekintetében az állami intézményfenntartó központ szervezésében működő utazótanári hálózat segítségét is lehet kérni (az együttnevelést, együttoktatást segítő utazótanári hálózat működtetése korábban a megyei önkormányzatok kötelező feladata volt). Közoktatási Törvény: 30. (1),(2),(3),(5),(6),(7),(8), (10),(11) a),b),(12),(13), 121. (1) 28.; Köznevelési Törvény: 47. (1),(2),(3),(4) a),b),c), (5),(7),(8),(9) a), aa),ab),ac),b),ba) bb) c),(10),(11), 50. (9), 51. (5), 15. (1)). A tantárgyi, résztantárgyi mentesítések vonatkozásában a két jogszabály hasonlóan foglal állást: Közoktatási Törvény értékelés és minősítés alóli mentesítést, Nemzeti Köznevelési Törvény az érdemjeggyel és osztályzattal történő értékelés és minősítés alóli mentesítést ír elő, de helyette szöveges értékelési kötelezettséggel, illetve a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből értékelés és a minősítés alóli mentességet. A Közoktatási Törvény így általános mentesítési jogosultságot, míg a Nemzeti Köznevelési Törvény az osztályzatokra és érdemjegyekre vonatkozó mentesítési jogosultságot, majd teljesés résztantárgyi mentességet definiál, és teszi ezt a szakértői bizottság jogkörébe. Közoktatási Törvény: 30. (9); Köznevelési Törvény:56. (1) a),b). Ha szülő gyermekével nem jelenik meg a szakértői vizsgálaton, erre a Közoktatási Törvény szerint a lakóhely szerint illetékes jegyző, a Nemzeti Köznevelési Törvény szerint a kormányhivatal kötelezheti a szülőt gyermeke érdekében a speciális segítséghez való juttatás 10

11 megigénylésére vonatkozó szakértői vizsgálaton való megjelenésre. Közoktatási Törvény: 30. (4); Köznevelési Törvény:47. (6). A súlyos halmozottan fogyatékos gyermekek, tanulók ellátását különböző módon nevezi meg a két jogszabály: Közoktatási Törvény fejlesztő felkészítés/ fejlesztő iskolai oktatás, Nemzeti Köznevelési Törvény fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés és oktatás. A Nemzeti Köznevelési Törvény szerinti fejlesztő nevelés-oktatás helyszíne a gyógypedagógiai intézmény, az ellátás iskolarendszerű lesz, és csak az állapotuk miatt csoportos ellátásba nem vonhatók részesülnek majd egyéni ellátásban, de mindannyian a gyógypedagógiai intézmény szervezésében részesülnek speciális megsegítésben, a feladat szervezése és lebonyolíttatása a gyógypedagógiai intézmény feladata lesz. A Közoktatási Törvény szerint speciális gondozásuk ellátási alternatívákban valósult meg: a fejlesztő felkészítés megvalósult a gyermek otthonában, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonaiban, fogyatékosok fejlesztő napközi otthonaiban, és a gyógypedagógiai intézményekben, esetleg pedagógiai szakszolgálati szervezésben. Közoktatási Törvény: 30/A. (1), (2), (3); Köznevelési Törvény:15. (2) a),b),c) és (5) a),b). A többcélú intézmények felsorolása a két törvényben hasonló, a Közoktatási Törvényben azonban jóval bővebb: itt pontosan körülírt az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény és az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (a továbbiakban EGYMI) feladatellátása is. A Nemzeti Köznevelési Törvényben már nem szerepel az egységes pedagógiai szakszolgálat, az EGYMI feladatkörének leírása viszont azonos módon és részletezettséggel történt. Itt azonban fontos megjegyezni, hogy a Nemzeti Köznevelési Törvényben megfogalmazottakon belül a feladatellátás terén átfedés tapasztalható, mivel a jogszabály szerint az együttnevelést az állami intézményfenntartó központ által szervezett utazótanári hálózat is, és az EGYMI is segítheti. Tehát két szakmai csoport tevékenykedik (het) azonos feladaton, illetve a törvény nem differenciál közöttük e tekintetben. Elképzelhető, hogy az EGYMI és az állami intézményfenntartó központ szervezésében működő, az együttnevelést, együttoktatást segítő utazótanári hálózat feladatainak differenciálását, a feladatok szétválasztását szintén rendelet szabályozza majd, mely azonban itt még nem elemezhető, hiszen a pedagógiai szakszolgálatok működését szabályozó rendelet még nem készült el. Közoktatási Törvény: 33. (1),a),b),c),d),e),f), (5), (12), (15); Köznevelési Törvény:20. (1) a),b),c),d),e) és (9). A speciális szükségletek megállapításár, kezelésére létrehozott pedagógiai szakszolgálatok leírása a két törvényben az alapokat tekintve közel azonos: mindkét jogszabály a 11

12 pedagógiai szakszolgálatokat a szülő és a pedagógus munkájának segítésére kívánja működtetni. Differenciák az egyes kategóriák megnevezésében találhatók: míg a Közoktatási Törvény a súlyos-halmozottan fogyatékos gyermek, tanuló 5. életévétől történő, kötelező, gyógypedagógiai rehabilitációs célú foglalkoztatását fejlesztő felkészítésnek, addig a Nemzeti Köznevelési Törvény ugyanezt fejlesztő nevelésnek nevezi. Ez azért is furcsa szakmai szemmel, mert míg az említett, lassan tanköteles korú gyermekpopuláció fejlesztő nevelésben részesül a Nemzeti Köznevelési Törvény szerint, addig ugyanazon törvény értelmében a 0-3. illetve a 3-5. éves fejlesztésre szoruló kisgyermekek esetében megjelenik a korai fejlesztés mellett az oktatás kifejezés is. Márpedig az oktatási tevékenységnek ebben a zsenge életkorban még nincs létjogosultsága. A Nemzeti Köznevelési Törvény a pedagógiai szakszolgálati feladatok spektrumát kibővíti az óvoda- és iskolapszichológiai ellátással, valamint a tehetséggondozással. Az előző a Közoktatási Törvényben is megjelenik, a nevelési tanácsadó feladatainak leírásánál, az utóbbi nem. A két törvény a feladatok definiálása vonatkozásában is különbözik egymástól: míg a Közoktatási Törvényrészletesen leírja a különböző pedagógiai szakszolgálatok alapfeladatait, azok finomabb körülírására pedig a végrehajtási rendeletekben ad keretet, addig a Nemzeti Köznevelési Törvény a felsoroláson túl nem foglalkozik a pedagógiai szakszolgálatokkal, a részletes feladatkibontás az oktatásért felelős miniszter rendeletében fog megjelenni. Közoktatási Törvény: 34. a),b),c),d),e),f),g),h), 35. (1),(2),(3) a),b); Köznevelési Törvény:18. (1),(2) a),b),c),d),e),f),g),h),i),j) és (3). A pedagógiai program tekintetében jól tetten érhető a két törvény egymástól különböző logikája: míg a Közoktatási Törvényminden részterület lefedésére igyekezetett, beleértve a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók neveléséhez, oktatásához alkalmazandó speciális programokat is, addig a Nemzeti Köznevelési Törvény a jelen fejezetében kizárólag a többségi intézményekkel foglalkozik, az SNI szabályozást vélhetőleg rendeleti szinten realizálja majd, vagy azt minden intézmény számára kötelezővé teszi. A pedagógiai program és helyi tantervek készítését és hatályba lépésének szabályozását viszont alaposan kifejti. Különbség a továbbiakban az is, hogy a Nemzeti Köznevelési Törvényben már nem jelenik meg az óvodai nevelési program. A koncepció egységes, minden köznevelési intézmény, az ellátott életkortól függetlenül, pedagógiai programot készít. Közoktatási Törvény: 44. (1), 48. (1)a), 50. a),b); Köznevelési Törvény:26. (1),(2),(3). Mindkét törvény részletesen kifejti a nappali rendszerű oktatás fogalmát, leírja annak szervezési kereteit, a saját logikai elvei szerint. Mivel az elemzés a SNI tanulók szemszögéből 12

13 történik, így hangsúlyosan azokkal a pontokkal foglalkozunk, ahol az ellátásuk kifejtésre kerül. A Közoktatási Törvény a kötelező tanórai foglalkozásokat az 52. (3)- ban részletezi, és ezekhez viszonyítja az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció kereteit, melyet a kötelező tanórai foglalkozásokon túl javasolja megszervezni, kötelező feladatként, ha az alapító okirat a különleges gondozást tartalmazza 52. (6). Ezzel ellentétben a Nemzeti Köznevelési Törvény kifejti a rehabilitációs foglakozásokon való részvétel kötelezettségét, azokat a törvény mellékletében osztályfok szerinti óraszámra bontva, fogyatékossági kategóriákként pontosan meghatározza. Az egyik százalékos keretet, a másik konkrét óraszámot határoz meg. Mindkettő részletesen kifejti a különleges ellátást, gondozást, bánásmódot biztosító csoportok alkotásának szakmai paramétereit is. De míg a Közoktatási Törvény még kizárólag a 121. (1) 29-ben meghatározott fogyatékossági kategóriákkal dolgozik, addig a Nemzeti Köznevelési Törvény már beemeli az ellátásba a tehetséggondozást is, összhangban a saját, különleges bánásmódra jogosultak körének definíciójával. Közoktatási Törvény: 52. (1), a),b),c); Köznevelési Törvény:27. (1),(2),(3). A két törvény eltérő részletezettséggel szabályozza az SNI tanulók útját a rendszerben. Mindkettőben megjelenik a hagyományostól eltérő haladás (Közoktatási Törvény: egyéni továbbhaladás, előkészítő év Nemzeti Köznevelési Törvény: egyéni előrehaladású képzés). A Közoktatási Törvény nagyon részletesen leírja ennek szabályozását, kijelöli a felelőst, míg a Nemzeti Köznevelési Törvény főleg annak szervezési kereteivel foglalkozik, szabályozza a speciális képzettségű szakemberek bevonását, egyéb specifikumokat, a jogosultság megállapítását viszont rendeleti szinten fogja szabályozni. Ugyanez látszik a SNI tanulók mentesítési jogosultságai tekintetében is: a Közoktatási Törvény két pedagógiai szakszolgálathoz is kapcsolja a jogosultság megállapítását, ugyanakkor feladatokat és időkeretet is ad a többségi pedagógusoknak, hogy felzárkóztatással segítsék a mentesítésben részesülő tanulókat az érintett tantárgyakból, tantárgyrészekből. A Nemzeti Köznevelési Törvény kizárólag a mentesítést szabályozza, a kivitelezés részletezettségére nem kerül sor (vélhetőleg a későbbiekben rendeleti szintű szabályozásban). Közoktatási Törvény: 52. (6), a),b),c),d),e); Köznevelési Törvény:27. (5),(8), valamint a 6. számú mellékletben meghatározott órakeretek és Közoktatási Törvény: 70. (7), (8),(9),(10); Köznevelési Törvény:47. (4) b). A két jogszabályban más-más címmel a felnőttoktatás kifejtésére is sor kerül. Itt is tetten érhető a Közoktatási Törvény részletes, minden területre kiterjedő szabályozó célrendszere, valamint a Nemzeti Köznevelési Törvény általános, a részleteket mellőző szabályozási 13

14 mechanizmusa. A két jogszabály a nagy területek tekintetében összecseng, a tankötelezettség meghosszabbítása SNI esetén, és a nappali rendszerű iskoláztatás éveinek, évhatárának megállapítása között sincs különbség. Egyazon módon történik a pedagógiai szakszolgálatokhoz való fordulás jogosultságának megállapítása is. A részletezettség tekintetében a Közoktatási Törvény pontos, alapos, a Nemzeti Köznevelési Törvény inkább keret, melyhez rendelet fogja adni a gyakorlati megvalósításhoz szükséges konkrét szabályozókat. Közoktatási Törvény: 78. (1),(2) a),b),c), (3),(4) a),b), (5),(6),(7)a),b),c),d); Köznevelési Törvény: 60. (1),(2) a),b), (3),(4),(9),(10). A közoktatási közfeladatok tekintetében szintén eltér a két törvény szemlélete, részletezettsége. A különbség az intézmények fenntartására is vonatkozik (Közoktatási Törvény: önkormányzat, Nemzeti Köznevelési Törvény: az óvodák, nemzetiségi óvodák, együttnevelést végző óvodák kivételével az állam). A Nemzeti Köznevelési Törvény az államban, mint köznevelési intézmény fenntartóban általában gondolkodik, de megfogalmazza azt a jogosultságot, hogy egyházak és magánszemélyek, mint fenntartók ezt a feladatot az államtól szerződéssel átvehetik. Ez vonatkozik a többi gyermekkel, tanulóval együtt nem foglalkoztatható gyermekek, tanulók ellátását végző intézményekre is. Mindez a Közoktatási Törvény szerint részleteiben szabályozott: helyi önkormányzati feladat az együttnevelés, együttoktatás megszervezése, de megyei önkormányzati feladat azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátásának megszervezése, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt, a fejlesztő felkészítés teljesítéséhez szükséges feltételek kialakítása, a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás megszervezése, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá a konduktív pedagógiai ellátás megszervezése. A Közoktatási Törvényszabályozása minden területet igyekszik lefedni, a Nemzeti Köznevelési Törvény pedig ezen a területen is keretjellegű, a konkrét szabályozás, mely a gyakorlati utakat jelöli ki, rendeleti szinten fog megjelenni. Közoktatási Törvény: 86. (1),(2),(3)a),b),c),d),e),f9,(4) A),b9,c),d),(5), (6),87. (1) e),f),g, (3); Köznevelési Törvény : 74. (1),(2),(3),(4), (5)(6),(7). A magántanulói státuszról a két törvény hasonlóan gondolkodik, enyhébb különbségek a szemléletbeli különbségekből adódnak. A Közoktatási Törvény szerint a szülő választása, a Nemzeti Köznevelési Törvény szerint a szülő kérelme alapján történik a magántanulói státusz elbírálása. Az illetékes, e területen eljáró hatóság a Közoktatási Törvény szerint a lakcím szerint illetékes jegyző, a Nemzeti Köznevelési Törvény szerint a kormányhivatal. A 14

15 Közoktatási Törvény szerint a hátrányos helyzetű, a Nemzeti Köznevelési Törvény szerint a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén kell beszerezni az iskola igazgatójának a gyermekjóléti szolgálat véleményét. A Közoktatási Törvény külön foglalkozik a SNI magántanulói státuszával, Nemzeti Köznevelési Törvény ezt az iskola feladataként definiálja, a konkrét óraszámot is megadja, és nem alternatív felelősöket jelöl meg, a szervezés-ellátás felelőssége egyértelműen az iskoláé. Közoktatási Törvény: 7. (1),(2), 120. (1); Köznevelési Törvény: 45. (5),(6),(7) és 55. (2). A SNI kategóriáit mindkét törvény az értelmező rendelkezések keretében adja meg, a felsorolások összecsengenek egymással. Különbségek: eltűnik a Nemzeti Köznevelési Törvényben az SNI a) és SNI b) kategória, a klasszikus fogyatékosságok (testi, érzékszervi, értelmi) mindkettőben azonos módon jelennek meg. Különbségek: autizmus autizmus spektrum zavar, megismerő funkciók vagy a viselkedés - pszichés fejlődési zavar. A Közoktatási Törvény korábban pszichés fejlődési zavarnak tekintette az autizmust, majd átkerült a klasszikus fogyatékosságok közé, most ismét a pszichés fejlődési zavarok kategóriában kapott helyet. Közoktatási Törvény: a),b); Köznevelési Törvény: Összefoglalás: A közoktatási és köznevelési törvény SNI szempontú összehasonlító elemzésére vállalkoztam jelen írásomban. Munkám nem volt könnyű, esetenként rendkívül nehézkes volt az egymáshoz rendelés. A különböző alcímek alatt sokszor azonos tartalmak, az azonos alcímek alatt pedig különböző tartalmak is meghúzódtak. Az is nehezítette az összehasonlítást, hogy azonos feladatoknak különbözik a megnevezése a két törvényben, a hangsúlyok elhelyezése is jelentősen különbözik a két jogszabályban (lásd: jogok és kötelezettségek sorrendje, nevelés és oktatás, választási lehetőség és kérelmezési kötelezettség, stb.). Amennyiben a Közoktatási Törvényt minden szabályozandó területet lefedő, nagy volumenű dokumentumnak fogadjuk el, akkor a Nemzeti Köznevelési Törvény részletezettségét tekintve kerettörvény, mely a végrehajtási rendeletek révén válhat és válik majd általános szabályzó eszközzé. A két jogszabály tehát a közoktatás, köznevelés szabályozását célozza meg. A Közoktatási Törvényhez szokott szemünk nehezebben találja meg a szükséges információkat még a Nemzeti Köznevelési Törvényben, az új fogalmakkal, megnevezésekkel ismerkedünk, gyakorló szakemberekként azonban ez az ismerkedés teljeskörű és minél behatóbb kell, hogy legyen. Megszokjuk lassan, hogy különleges bánásmódot mondjunk a korábbi különleges gondozás, egyéni előrehaladású képzést az egyéni továbbhaladás, fejlesztő nevelést a fejlesztő 15

16 felkészítés, fejlesztő nevelés és oktatást a fejlesztő iskolai ellátás megnevezése helyett. Gyakorlatba ültetjük a teljes és részleges együttnevelést, a tantárgyi mentesítések alternatíváit, szem előtt tartjuk a tehetséggondozás és felzárkóztatás kötelező feladatait, és a Köznevelési Hídprogramok által biztosított lehetőségeket. A Nemzeti Köznevelési Törvény így régi ismerősként támogathatja majd mindennapi munkánkat, de ehhez a rendszeres ismerkedés elengedhetetlen, minden köznevelési vezető és gyakorló szakember számára alapfeladat. A műhelyfoglalkozáson a témavezető által előterjesztett témákon túl a résztvevő szakemberek kérdéseinek megvitatására is sor került, így kiváló hangulatban, a hasznosítható információk birtokában távoztak a kollégák, hogy intézményeikben tovább tegyék a dolgukat, jó szakmaisággal, a sérült, fogyatékos, vagy csak fejlődési elmaradással küzdő gyermekek, tanulók érdekében. Esetmegbeszélő csoportok (pszichológiai műhely) A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet a 2012/2013-as tanévben, az ősz elején hirdette meg elsőként monstre esetmegbeszélő csoport-sorozatát. A mindennapi munka során a team-munka fontossága évről évre egyre fontosabbá válik, és a Szakszolgálat berkein belül működő kollégák tapasztalatból jól tudják, hogy ezen a téren igazán eredményesen csak együttműködve lehet sikert elérni, a megléte nagy segítség, a hiánya égető. A személyközi kapcsolatok sajátossága, hogy rutinból, tekintélyen alapuló viszonyból csak formális jellegű kapcsolatok alakulnak ki, melyek eredményessége, hatékonysága nagyon alacsony, igaz egyszerűbbek, kevesebb energia bevitelt igényelnek, viszont a hatásuk csak rövidtávú. Az egymásra figyelés, a partneri (azaz egyenlő esély a kommunikációban) viselkedés, sokkal gyümölcsözőbb, eredményesebb, igaz sokkal több energiát emészt fel, viszont a hatása tartósabb. A nevelési-oktatási rendszerben résztvevők hiteles személyisége is csak az egymásra figyelés, a partneri viselkedés folyamatában tud kibontakozni, kölcsönösen hatni és karbantartódni. Hasonlatosan például a gyermekneveléshez, a szülők csak akkor eredményesek ezen a területen, ha tudnak nagyjából egységes és következetes alkalmazkodási felszínt nyújtani gyermekük számára. Azonban a folyton változó körülmények miatt, no meg a gyermek fejlődése kapcsán mindig megújuló és változó igényei miatt is szakaszosan újra kell tárgyalni, egyeztetni, kitalálni. Vehetjük példának egy tantestület működését is, ahol, többek között, a tantestület tagjainak elvárásait és igényeit a vezetés felől jövő elvárásokkal és 16

17 igényekkel kell(ene) illeszteni. Példánk lehetne a szülőkkel tartandó, bármilyen jellegű találkozás (szülői értekezlettől kezdve a négyszemközti tájékoztatásig). A példákat még hosszasan lehetne sorolni, de a lényeg az, hogy a szervezők szükségét érzik a csoportos megbeszélés kultúrájának gyakorlását, amire az esetmegbeszélő csoport jó terep lehet. A meghirdetett csoportfoglalkozásokkal, egy talán kevésbé ismert műfajjal kínálta meg a Pedagógiai Intézet a megszokott célközönségét, sőt kicsit tágabb körben is, a gyermekekkel foglalkozó kollégák széles spektrumára kiterjesztve. A szervezők nem titkolt szándéka olyan csoportfoglalkozások tartása, ahol a mindennapi munkában felmerülő nehézségek megfogalmazásában vehetnek részt a kollégák. A résztvevők által felkínált kérdésre a többi csoporttag reagál, elmondja a tapasztalatait és így közösen próbálnak előre jutni a nehézséget okozó problémában. Természetesen a nehézségek elemzéséhez a csoportvezetők is hozzáadják a saját pedagógiai ismereteiket, valamint tapasztalataikat, ugyanakkor szakmai segítséget nyújtva megosztják, a pszichológiai ismereteiket, tapasztalataikat, így is gazdagítva az esetmegbeszélést. A csoportok esetmegbeszélő jellegűek, tehát a fókuszban az eset áll, az esetet veszik górcső alá a jelenlevők. Ez azt jelenti elsősorban, hogy az esetgazda ismeretei, tapasztalatai, gondolatai, megfogalmazásai, benyomásai, fantáziái kapnak főként szerepet, az eset tényanyagain túl. Nem indul el a csoport a személyes irányba, hiszen akkor már a kolléga állna a fókuszban és az már a szupervízió lenne. A csoportvezetők egyik feladata éppen ez, ügyelni az eset fókuszban tartására. Az esetmegbeszélő csoportok a tartalom és forma egységét is jelentik. A tartalom a konkrét eset megbeszélése során egy változást eredményezhet, bátorítást és választ kaphat a problémájára az esetgazda. Ugyanakkor a csoport működése is tanulságos, az alkalmak szerkezete, a nyelvezet, a témára való összpontosítás is tartalmazza az egymásra figyelést és a partneri viselkedést: a csoport egy bemutatkozó körrel kezdődik, gyakran már itt megfogalmazódik a problémás eset. Az eset kibontásában nyugodtan felvezeti az esetgazda a nehézséget okozó ügyet a többiek figyelmével kisérve. A többiek részéről érkező visszajelzések támogató hozzászólások, sajátélmények megfogalmazása, egyszerre csak egy csoporttag beszél. Addig tart egy eset megbeszélése, ameddig az esetgazda ezt igényli, ő az, aki jelzi, hogy itt és most ennyi elég volt. A csoport végén egy visszajelző körben számolnak be a tagok az érzéseikről és a gondolataikról. Fontos része a foglalkozásoknak a csoporttitok, azaz az elhangzottak titokként (bizalmasan) kezelendők, így bizalommal teli légkör alakulhat ki a csoporton belül, a tagok között. 17

18 A célcsoport azokból a kollégákból tevődik össze, akik a gyermekkel/tanulóval közvetlenül kapcsolatba kerülnek, elsősorban az oktatás területén, valamint az oktatás kapcsán a gyermekvédelemben. Négy célcsoportot jelöltünk meg. Az elsőbe a pedagógusokat várjuk; óvodapedagógusokat, általános és középiskolai tanítókat, tanárokat. Az érintett korosztályi skála széles, de ez nem okoz problémát. Az életkori sajátosságokból fakadó nehézségek (pl. serdülőkkel való bánásmód) mellett, a szülőkkel való kommunikáció problematikája talán a legdominánsabb (pl. milyen felelősséget vállalnak a szülők). A másodikba a gyógypedagógusokat és a fejlesztőpedagógusokat várjuk. Ez a csoport a fejlesztés és a szakszolgálati vizsgálatok tárgyköréhez kapcsolódik inkább, de széles körben jelentek meg azok a témák, melyek a munkaszervezéstől kezdve, a konkrét szakmai segítségről, a törvényi feltételekről, a szülőkkel, és a többi kollégával való kapcsolatokról szóltak. A harmadik csoport a pszichológusoké. Iskolapszichológusok és szakszolgálati pszichológusok vesznek részt rajta. A szervezeti kérdésektől kezdve, a konkrét terápiás, esetvezetési nehézségeken át itt is megjelenik a szülőkkel való munka nehézsége. A negyedik csoport a gyermekvédelmi szakemberek számára tartott esetmegbeszélés. Igazán széles a paletta: az iskolák, az óvodák gyermekvédelmi szakembereitől kezdve, az alapellátás családgondozói által, a szakellátásban dolgozó munkatársakig (hivatásos gyámok, lakásotthonban dolgozó kollégák, gyámhivatali szakemberek, stb.), minden terület képviselve van. A létszám tekintetében is a legtöbben ebbe a csoportba érkeztek. A gyermekvédelmi szakemberek esetmegbeszélő csoportján már az első alkalommal olyan sokan jelentek meg, hogy rögtön két csoportban dolgoztunk. Köszönet illeti a szervezőmunkáért Antal Ferenc gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátort, a Kormányhivatal Szociális Gyermekvédelmi Hivatalából szeptemberétől minden negyedik héten újra és újra ugyanazon célcsoportok (az első héten a pedagógusok, a második héten a gyógypedagógusok és a fejlesztőpedagógusok, a harmadik héten a pszichológusok, és a negyedik héten a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, valamint a gyermekvédelemben dolgozók) találkozhatnak és beszélhetik meg a számukra problémát/nehézséget okozó eseteiket. A csoportok nyitottak, a drótpostán ( en) való bejelentkezés inkább csak a tervezés, a létszám becslése miatt szükségeltetik. A foglalkozások ingyenesek, térítésmentesen vehetők igénybe. Mindezidáig 19 alkalom valósult meg. Valamennyi foglalkozáson tapasztalható volt, hogy szükségesnek és fontosnak ítélték az esetmegbeszélést a résztvevők. A felmerülő témák, 18

19 esetek, kérdések minden alkalommal visszhangra találtak és egymást támogatva, elégedettebben távoztak a résztvevők. A módszerek tekintetében nem pusztán a szóbeli közlés, beszélgetés/eszmecsere jelent meg, a flipcharton való ábrázolás, székekkel való helyzet-kirakás, sőt a pszichodráma eszköztárának felhasználásával esetfeldolgozás is történt, mind-mind az esetmegbeszélő csoport kompetenciáján belül. Van egy nem elhanyagolható hozadéka a találkozóknak, ami a szervezők nem titkolt szándéka volt a tagok számára, a fentieken kívül, hogy a csoporton való részvétellel élőbbé és gazdagabbá válik a kolléga szakmai kapcsolati hálója. Nem egyszer megesett, hogy a kollégák a csoport után címet/elérhetőséget cseréltek, valamilyen szakmai anyag átadásának céljából, vagy a további szakmai kapcsolat fenntartása miatt. A csoportok által nyújtott tapasztalatokat és tanulságokat összefoglalva: Az esetmegbeszélő foglalkozások többsége megvalósult, a pedagógusok foglalkozásai ritkultak, érdeklődés hiányában 1-2 alkalom elmaradt, talán ők kevésbé ismerik és használják ezt a módszert. A csoport védett közeget biztosít az egymásra figyeléshez, a partneri/egyenrangú viszonyban való gondolkodáshoz, ami a mindennapi munkában szükséges lenne a sikeres problémamegoldáshoz. A résztvevők visszajelzései alapján építő jelleggel hat a közös gondolkodás, és a különböző lehetőségek feltérképezése, átbeszélése. Az állandó tagok jelenléte bizonyítja, hogy igény van a módszerre. Az oktatási rendszerben a kommunikáció minősége, mennyisége és a tartalma is fejlesztendő. A csoportvezetők tapasztalatai alapján szükség lenne, tematikus képzések kínálatára, amelyeket a csoportfoglalkozásokon felmerült szükségletek és hiányosságok megfogalmazása ihletett. Pszichopedagógiai műhely A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága havi rendszerességgel meghirdeti gyógypedagógiai műhelyfoglalkozásait. A választott témák minden esetben a pedagógusokat érdeklő aktuális problémák és az integrációval kapcsolatos kérdések megbeszélését, valamint a szakmai tapasztalatok megosztását teszik lehetővé. Pszichopedagógiai témában a magatartászavarral kapcsolatos kérdések körül és az iskolai agresszió megelőzésével kapcsolatos témák kerültek 19

20 meghirdetésre. A foglalkozások várható időpontjait az éves munkaterv készítésekor határozzuk meg, amiről honlapunkon meghirdetve és elektronikus formában is tájékoztatjuk az köznevelési intézményeket. A szakmai érdeklődés nagy, ezért a részvételi szándékot előre kell jelezni a bizottságnak, így biztosítva a szakmai együttgondolkodás lehetőségét, ami egy esetlegesen túl magas létszám esetén kevésbé volna megvalósítható. A foglalkozáson minden, gyermekkel fogalakozó szakembert szeretettel várunk. A résztvevők összetételéből kiderül, hogy szinte az oktatás minden színteréről érkeznek pedagógusok, ezért még több szemszögből megvizsgálható egy-egy probléma. Óvodapedagógusok, tanítónők, szaktanárok, pedagógiai asszisztensek, pszichológusok és gyógypedagógusok egyaránt résztvevői a szakmai műhelyeknek. A résztvevők elsősorban Szolnokhoz közel eső településekről érkeznek, általában egy-egy intézményből több szakember is jelen van. A magatartási problémák és az iskolai agresszió témákban nagy az érdeklődés, mivel évről-évre nő ezen problémával küzdő tanulók száma, az országot jellemző társadalmi változások következtében. A gyógypedagógiai műhely aktualitását igazolja az a tény, hogy a pedagógus képzés során nem tanulunk olyan tantárgyakat, és nem kapunk gyakorlati tapasztalatszerzéshez lehetőséget, hogy megfelelően alakítsuk szakmai tudásunkat, és képessé váljunk olyan helyzetek kezelésére is, mint PL egy hiperkinetikus magatartászavarral küzdő tanuló integrált nevelése, vagy az agresszió megjelenése az adott közösségben akár egyéni, akár csoportos vonatkozásban. A szakmai műhely témáit igyekszünk minden évben érdekessé tenni olyan előadók meghívásával, akik tudása és tapasztalatai felkeltik a pedagógusok érdeklődését. Az elmúlt tanévben Dr. Darvas Éva gyermekneurológus-gyermekpszichiáter is vendégünk volt, aki a hiperaktivitás témájában tette színvonalassá műhelyfoglalkozásunkat. Az új ismeretek és módszerek megismerésén túl célunk, hogy a jó gyakorlatok megosztásával egymástól tanuljunk bevált módszereket, játékokat, amit későbbiekben jól hasznosíthatunk. Másik célunk, hogy egy adott probléma jobban megérthetővé, elfogadhatóvá válik, ha a különböző szakemberek, különböző szempontból járják körül, így könnyebben érthetjük meg az adott folyamatokat. Fontos feladata a szakmai műhelynek, hogy segítse az magatartászavarral, és az ahhoz gyakran társuló, vagy éppen az azt kiváltó tanulási problémákkal küzdő tanulók integrációját. A műhelyfoglalkozások mindig egy probléma felvetésével kezdődnek, majd az adott témában szerzett ismereteink összegyűjtésével folytatódnak, végül irányított beszélgetés keretein belül lehetőség van a tapasztalatátadásra. Mivel a foglalkozásokon nem mindig ugyanazon szakemberek jelennek meg, így igen sok esetben egy-egy téma többször is megbeszélésre kerülhet. Tapasztalataink szerint igény volna egy olyan szakmai csoport létrehozására is, ahol nem változik a részvevők köre, így akár az újonnan tanultak kipróbálását követően 20

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az integráció jegyében Mohács, 2013. október 24 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének

Részletesebben

SNI gondozás Változások a jogszabályi háttérben és a szakmai gyakorlatban

SNI gondozás Változások a jogszabályi háttérben és a szakmai gyakorlatban SNI gondozás Változások a jogszabályi háttérben és a szakmai gyakorlatban Csibi Enikő Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet szakszolgálati igazgatóhelyettes, bizottságvezető 2012. november 12.

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az intervenció jegyében Mohács, 2013. szeptember 28 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók

Részletesebben

Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása

Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET! (honlapra) Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása Budapest,

Részletesebben

Csibi Enikő 2012. április 11.

Csibi Enikő 2012. április 11. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a gyermekvédelem intézményeinek együttműködése A speciális szükségletű gyermekek felzárkóztatása érdekében Csibi Enikő 2012. április

Részletesebben

A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt

A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt 2004-2011. Csibi Enikő szakszolgálati igazgatóhelyettes 2011.12.12 Változó törvényesség, állandó szakmaiság! Rövid történeti

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény komplex szolgáltatásainak

Részletesebben

Az iskolapszichológiai,

Az iskolapszichológiai, Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Készítette: Czirjákné Vértesi Marianna klinikai gyermek szakpszichológus B.-A.-Z. Megyei Ped.Szakszolg. Miskolci Tagintézményének igazgatója Pszichológiai

Részletesebben

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Intézmény neve: Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 1. Általános felvételi eljárásban felvételi

Részletesebben

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 januárjában végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Előadók: N. Kollár Katalin, Tamás Márta 2012. április 24. Milyen törvények és rendeletek vonatkoznak

Részletesebben

Szakmai tevékenységünk az elmúlt öt és fél hónapban feladatellátási területenként

Szakmai tevékenységünk az elmúlt öt és fél hónapban feladatellátási területenként Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 január-június között végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási

Részletesebben

I. Kiskunfélegyházi Kistérségi Pedagógiai Szakszolgálati Konferencia 2008. december 9.

I. Kiskunfélegyházi Kistérségi Pedagógiai Szakszolgálati Konferencia 2008. december 9. I. Kiskunfélegyházi Kistérségi Pedagógiai Szakszolgálati Konferencia 2008. december 9. az útnak célja van. (Martin Buber) Az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT bemutatása Faltumné Varga Gyöngyi tagintézmény-vezető

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Előterjesztés Ecsegfalva Község Önkormányzat 010. május 31-én tartandó Képviselő-testületi ülésére Tárgy: A 011/01. tanévben indítható iskolai osztályok, valamint napközis csoportok számának meghatározása

Részletesebben

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése A törvény 2012. szeptember 1-jén lép hatályba, de legtöbb intézkedése késleltetve, illetve fokozatosan kerül bevezetésre,

Részletesebben

Az Autisták Országos Szövetségének véleménye a nemzeti köznevelésről szóló törvény tervezetéhez. SNI gyermekek nevelése, oktatása

Az Autisták Országos Szövetségének véleménye a nemzeti köznevelésről szóló törvény tervezetéhez. SNI gyermekek nevelése, oktatása Az Autisták Országos Szövetségének véleménye a nemzeti köznevelésről szóló törvény tervezetéhez SNI gyermekek nevelése, oktatása Annak érdekében, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek biztosabban hozzájussanak

Részletesebben

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4.

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. Sajátos nevelési igény az óvodában Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. A hat éves kor alatti gyermekeknek olyan gondozó és nevelőprogramokra van szüksége,

Részletesebben

M Ó D O S Í T Ó O K I R A T

M Ó D O S Í T Ó O K I R A T M Ó D O S Í T Ó O K I R A T /2012. (10. 25.) sz. határozat 5. melléklete Dunakeszi Oktatási Központ 2120 Dunakeszi, Táncsics u. 4. Dunakeszi Város Képviselő-testülete jóváhagyta a Dunakeszi Oktatási Központ

Részletesebben

A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jog, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménykt 30

A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jog, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménykt 30 KT 121 28. bekezdés Sajátos nevelési igény ű tanulók ellátásának feltételei Sajátos nevelési igény ű neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek: a gyermek, tanuló külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai

Részletesebben

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért!

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/1. 2010. október 28. Pályázó: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Projekt menedzser: Bukovszki Andrásné

Részletesebben

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS Az együttnevelés eredményei a többségi intézmények szemszögébıl, avagy miért van szükségünk az Egységes Módszertani Intézményekre? Készítette: Lırincsikné Kovács Olga

Részletesebben

Az iskolapszichológusok helyzete a nevelési-oktatási intézményekben. A hőskor és a jelenlegi helyzet

Az iskolapszichológusok helyzete a nevelési-oktatási intézményekben. A hőskor és a jelenlegi helyzet Az iskolapszichológusok helyzete a nevelési-oktatási intézményekben A hőskor és a jelenlegi helyzet Az iskolapszichológiai hálózat kiépítésének kezdetei N. Kollár K.: Történeti áttekintés: az iskolapszichológusok

Részletesebben

Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely

Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely 2011.február Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely Pedagógiai munkát segítık rendszere kulturális intézmények gyermekjóléti szolgálat iskola iskola pszichológus civilek szakszolgálatok tehetséggondozó

Részletesebben

A táblázat az utolsó két tanévben logopédiai ellátásban részesítettek számát mutatja az intézmények tanév végi statisztikái alapján.

A táblázat az utolsó két tanévben logopédiai ellátásban részesítettek számát mutatja az intézmények tanév végi statisztikái alapján. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Kőbányai Komplex Óvoda, Általános Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Szakszolgáltató

Részletesebben

Műhelymunka általános iskola/középiskola

Műhelymunka általános iskola/középiskola Műhelymunka általános iskola/középiskola TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai

Részletesebben

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény. Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény. Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22. HATÁLYBA LÉPÉS: - 2012. 09. 01. - 2013. 01. 01. - 2013. 09. 01. -2014. 09. 01. 2016. 01. 01. TANKÖTELEZETTSÉG az óvoda 3

Részletesebben

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B.

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás

Részletesebben

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Vinczéné Szunyogh Judit SNI gyermek ellátása

Részletesebben

Műhelymunka óvoda. Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

Műhelymunka óvoda. Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! Műhelymunka óvoda TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani

Részletesebben

Az óvoda. Csernátoni Katalin 2009. május 22. Biztos Kezdet-mentorképzés

Az óvoda. Csernátoni Katalin 2009. május 22. Biztos Kezdet-mentorképzés Az óvoda Csernátoni Katalin 2009. május 22. Biztos Kezdet-mentorképzés Magyarországon.. a közoktatásnak három szintje van: - Az (I) iskola előtti nevelés az óvodában folyik. Az óvodai ellátás a gyermek

Részletesebben

Köszöntjük Vendégeinket!

Köszöntjük Vendégeinket! Köszöntjük Vendégeinket!. MEIXNER EGYMI Gyógypedagógiai óvoda Általános Iskola Speciális Szakiskola Kollégium Kórház-pedagógiai ellátás Oldi tagintézmény Általános iskola Készségfejlesztő spec. szakisk

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T A

A L A P Í T Ó O K I R A T A A Jó Pásztor Református Óvoda módosítással egységes szerkezetbe foglalt A L A P Í T Ó O K I R A T A Az óvodai nevelésünkben a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM... Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM I. BEVEZETŐ... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM II. NEVELÉSI PROGRAM... HIBA! A KÖNYVJELZŐ

Részletesebben

Alapító Okiratot módosító okirat 2

Alapító Okiratot módosító okirat 2 Alapító Okiratot módosító okirat 2 Kippkopp Óvoda és Bölcsőde, Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2012. december 13. napján kiadott alapító okiratát az államháztartásról szóló

Részletesebben

K I V O N A T. Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 29-én 16 órakor megtartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 29-én 16 órakor megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. K I V O N A T Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 29-én 16 órakor megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Hevesy György Általános Iskola pedagógiai programjának módosítása

Részletesebben

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN Táskai Erzsébet 2010 KISKÖRÖS A Bárczi Gusztáv Módszertani Központ szervezeti felépítése Önálló intézményegységek Egységes Gyógypedagógiai

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

M Ó D O S Í T Ó O K I R A T

M Ó D O S Í T Ó O K I R A T /2012. (10. 25.) sz. határozat 6. melléklete M Ó D O S Í T Ó O K I R A T Fazekas Mihály Általános Iskola 2120 Dunakeszi, Radnóti M. u. 29. Dunakeszi Város Képviselő-testülete jóváhagyta a Fazekas Mihály

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 1082 Budapest Baross u. 63-67.

ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 1082 Budapest Baross u. 63-67. ALAPÍTÓ OKIRAT Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az 1989. évben Budapest VIII. ker. Tanács VB. által létesített (alapított)

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház -

Magyarországi Evangélikus Egyház - Alapító okirata - módosításokkal egybeszerkesztett, a 2011. május 4-én kelt alapító okirat helyébe lép 1 - A Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinatának 9/2011. (02.19.) évi határozatával megalapított

Részletesebben

A szakszolgálati ellátás aktuális kérdései a jogszabályváltozás után

A szakszolgálati ellátás aktuális kérdései a jogszabályváltozás után A szakszolgálati ellátás aktuális kérdései a jogszabályváltozás után Szatmáriné Mályi Nóra 2010.11.13. Logopédia Feladata: (Kt. 36.) a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvikommunikációs zavarok javítása,

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013.

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013. Körösladányi Általános Művelődési Központ Zöldág Napköziotthonos Óvodája és Bölcsődéje 5516 Körösladány, Arany János utca 7. E-mail: klovoda@fuzestv.hu; zoldagovi@gmail.com / Web: www.amkkorosladany.hu

Részletesebben

Abony Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2740 Abony, Kossuth tér 1. 001/1-14/2009. Tárgy: jkv-i kivonat

Abony Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2740 Abony, Kossuth tér 1. 001/1-14/2009. Tárgy: jkv-i kivonat Abony Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2740 Abony, Kossuth tér 1. 001/1-14/2009. Tárgy: jkv-i kivonat Készült: Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. április 30-i üléséről. Napirend:

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT

A L A P Í T Ó O K I R A T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT A L A P Í T Ó O K I R A T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT 1. A költségvetési szerv hivatalos neve: Fekete István Általános Iskola és Szakiskola A költségvetési szerv székhelye: 2230 Gyömrő,

Részletesebben

KÖZÉPISKOLAI FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓJA

KÖZÉPISKOLAI FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓJA A Batthyány Fülöp Gimnázium és Általános Iskola 201202 KÖZÉPISKOLAI FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓJA a. tanév középfokú beiskolázásához A középfokú iskolába történő jelentkezés rendjét és a felvételi eljárás szabályait

Részletesebben

A PMKH Oktatási Főosztálya által lefolytatott hatósági ellenőrzések tapasztalatairól, továbbá a 2012/2012-as tanév rendjéről

A PMKH Oktatási Főosztálya által lefolytatott hatósági ellenőrzések tapasztalatairól, továbbá a 2012/2012-as tanév rendjéről A PMKH Oktatási Főosztálya által lefolytatott hatósági ellenőrzések tapasztalatairól, továbbá a 2012/2012-as tanév rendjéről Szabó Diána Oktatási és Közművelődési Osztályvezető Hatósági ellenőrzések megállapításai

Részletesebben

A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok. 2012. augusztus 23.

A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok. 2012. augusztus 23. A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok 2012. augusztus 23. Vonatkozó jogszabályok 2011. évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s a Közgyűlés 2006.szeptemberi ülésére

E l ő t e r j e s z t é s a Közgyűlés 2006.szeptemberi ülésére Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Alelnöke 8885/2006. E l ő t e r j e s z t é s a Közgyűlés 2006.szeptemberi ülésére Tárgy: BKMÖ Kecskeméti Közoktatási, Szakszolgálati és Gyermekvédelmi Intézménye (Kecskemét)

Részletesebben

Készült: Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. június 21-i rendkívüli üléséről.

Készült: Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. június 21-i rendkívüli üléséről. Abony Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2740 Abony, Kossuth tér 1. 3-11/2011/JT. Tárgy: jkv-i kivonat Készült: Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. június 21-i rendkívüli üléséről.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. 2013. április 25-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. 2013. április 25-i rendes ülésére 6. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 25-i rendes ülésére Tárgy: Az önkormányzat által fenntartott köznevelési intézményekben

Részletesebben

HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA

HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88., 90. és 92. -a, valamint a közoktatásról

Részletesebben

40/2014. (V.28.) Öh. sz. Tárgy: a bátonyterenyei tagóvodák 2014. július 1-jét követő fenntartása és működtetése

40/2014. (V.28.) Öh. sz. Tárgy: a bátonyterenyei tagóvodák 2014. július 1-jét követő fenntartása és működtetése 40/2014. (V.28.) Öh. sz. Tárgy: a bátonyterenyei tagóvodák 2014. július 1-jét követő fenntartása és működtetése HATÁROZAT Képviselő-testülete megtárgyalta a bátonyterenyei tagóvodák 2014. július 1-jét

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2016/2017-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2016/2017-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2016/2017-es tanévre 2 Beköszöntő helyett Választani mindig nehéz, hiszen a döntéssel, miközben új utak nyílnak, mások lezárulnak. Különösen nehéz ismeretek hiányában felelősségteljesen

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

A magántanulói jogviszony

A magántanulói jogviszony Magántanulói jogviszony jellemzői: A magántanulói jogviszony Beiratkozási kötelezettség. Félévkor és év végén osztályozóvizsga. A magántanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. Megilletik ugyanazok

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN Dr. Kaposi József 2014 A szaktanácsadó a köznevelési törvényben 61. A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik.

Részletesebben

MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT

MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT Nyilvántartási szám: K/31205/2/2009/II. MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a 198 /1993. (II. 9.) sz. határozatával

Részletesebben

köznevelési intézmények alapító okiratának módosítására

köznevelési intézmények alapító okiratának módosítására Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. E L Ő T E R J E S Z T É S köznevelési intézmények alapító okiratának módosítására Tisztelt Képviselő-testület! 2012. szeptember 1. napján

Részletesebben

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság.

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság. Önéletrajz Név Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail discipula@freemail.hu Állampolgárság magyar Születési idő 1959. 01. 01. munkahelyek Időtartam (-tól -ig)

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT Nyilvántartási szám: ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a 200/1993. (II. 9.) határozatával jóváhagyott, a Budapest Főváros X. kerület

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő testületének. 2012. március 26 i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő testületének. 2012. március 26 i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő testületének 2012. március 26 i ülésére Tárgy: A 2012/2013 as tanévben indítható tanulócsoportok számának meghatározása a Reguly Antal Általános Iskola

Részletesebben

ÉLTES MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, DIÁKOTTHON, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY

ÉLTES MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, DIÁKOTTHON, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRAT 1.1. Az intézmény neve: ÉLTES MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, DIÁKOTTHON, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY ÉS PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT

Részletesebben

A tanköteles korúak magántanulóvá válásától a korai iskolaelhagyásig. Tapasztalatok, együttműködési lehetőségek a hatósági feladatok ellátásában.

A tanköteles korúak magántanulóvá válásától a korai iskolaelhagyásig. Tapasztalatok, együttműködési lehetőségek a hatósági feladatok ellátásában. A tanköteles korúak magántanulóvá válásától a korai iskolaelhagyásig. Tapasztalatok, együttműködési lehetőségek a hatósági feladatok ellátásában. Szolnoki Kistérségi Többcélú Társulás Humán Szolgáltató

Részletesebben

Felelős: Határidő: 2012. december 1. MÓDOSÍTÓ OKIRAT

Felelős: Határidő: 2012. december 1. MÓDOSÍTÓ OKIRAT 685/2012. (XI.29.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadja a Városi Nevelési Tanácsadó, Pályaválasztási és Logopédiai Intézet Alapító Okiratának módosítását 2012.

Részletesebben

T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT

T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT A Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat a rendelkezésére álló dokumentumok alapján az 1891. évben nem megállapítható

Részletesebben

Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI

Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Kovácsné Bögödi Beáta 2011. 02.28. EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Szolnok Városi Óvodák

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem. Szombathely

Nyugat-magyarországi Egyetem. Szombathely Nyugat-magyarországi Egyetem REGIONÁLIS PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ és KUTATÓ KÖZPONT Szombathely NEVELÉSI TANÁCSADÓ Vidonyiné Sólymos Rita 2013 Nevelési tanácsadó logopédus szabadidő TKVSZRB civil szervezet

Részletesebben

A családközpontú korai intervenció. MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs

A családközpontú korai intervenció. MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs A családközpontú korai intervenció MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs Modellváltás a rehabilitációban Az elmúlt harminc év rehabilitációs modelljei Európában: Orvosi modell: alanya

Részletesebben

Intézményes ellátás. A közoktatás intézményrendszere

Intézményes ellátás. A közoktatás intézményrendszere Intézményes ellátás A közoktatás intézményrendszere Nevelési - oktatási intézmények Óvoda Általános iskola Szakiskola Gimnázium Szakközépiskola Alapfokú művészetoktatási intézmény Gyógypedagógiai, konduktív

Részletesebben

Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda. Esélyegyenlőségi Program

Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda. Esélyegyenlőségi Program Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda Esélyegyenlőségi Program 1. Helyzetelemzés Jakabszállás Az óvoda tanulóinak összlétszáma: 70 fő Halmozottan

Részletesebben

2. Jó gyakorlat: Segítő program az iskolai lemorzsolódás megakadályozására

2. Jó gyakorlat: Segítő program az iskolai lemorzsolódás megakadályozására 2. Jó gyakorlat: Segítő program az iskolai lemorzsolódás megakadályozására 1. A hátrányos helyzetű tanulók lemorzsolódását csökkentő program, amely adaptált helyi program a TÁMOP 3-2-3-08/1-2009-0008-as

Részletesebben

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Kedvezményezett: Szarvas Város Önkormányzata TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Esélyegyenlőségi programok megvalósítása a szarvasi közoktatásban ****** Minden gyermeknek joga van a legjobb tanárhoz, a legeredményesebb

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT amellyel Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Dombóvári Szivárvány Óvoda és Bölcsőde 2013. június 21. napján kelt, 2013. július 1-től hatályos alapító

Részletesebben

4.) Az alapítás éve: 1948. Az alapító szerv neve: Kaposvár Város Tanácsa Az alapító jogutódja: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata

4.) Az alapítás éve: 1948. Az alapító szerv neve: Kaposvár Város Tanácsa Az alapító jogutódja: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata A L A P Í T Ó O K I R A T Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, továbbá a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata a Bárczi Gusztáv

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T

A L A P Í T Ó O K I R A T A L A P Í T Ó O K I R A T Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti köznevelésről

Részletesebben

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Arany János Programokról 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Az Arany János Programokról Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetségfejlesztési

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. május 29-i ülésére. Az előterjesztést készítette: oktatási referens

ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. május 29-i ülésére. Az előterjesztést készítette: oktatási referens ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. május 29-i ülésére Tárgy:Fejlesztő pedagógus alkalmazása Az előterjesztést készítette: Hum József oktatási referens Előterjesztő: dr. Kelemen

Részletesebben

FARKAS EDIT RÓMAI KATOLIKUS

FARKAS EDIT RÓMAI KATOLIKUS FARKAS EDIT RÓMAI KATOLIKUS SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KESZTHELY Módosításokkal egységes szerkezeíbe foglalt ALAPÍTÓ OKIRAT Eredeti alapító okirat kelte: 1991.07.11. 1992.06.18. 1994.06.03. 1997.09.01.

Részletesebben

ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS

ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL SZÓLÓ 2011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY erkölcstan illetve hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó rendelkezései

Részletesebben

Alapító okirat - - 5. Tagintézményei: 6. Jogelődjének megnevezése, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest Nádor utca 32.

Alapító okirat - - 5. Tagintézményei: 6. Jogelődjének megnevezése, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest Nádor utca 32. Alapító okirat ának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8..(5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21..(3)

Részletesebben

Szentes Város Polgármesteri Hivatal Jegyzőjétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. szám: U-17846/2012 Témafelelős: Kovács Zsuzsa

Szentes Város Polgármesteri Hivatal Jegyzőjétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. szám: U-17846/2012 Témafelelős: Kovács Zsuzsa Szentes Város Polgármesteri Hivatal Jegyzőjétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. szám: U-17846/2012 Témafelelős: Kovács Zsuzsa Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szentes Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

Sajátos nevelési igényű a gyermekem, mit tehetek?

Sajátos nevelési igényű a gyermekem, mit tehetek? Sajátos nevelési igényű a gyermekem, mit tehetek? A sajátos nevelési igényű gyermekek, és szüleik jogai, lehetőségeik az esélyegyenlőséghez. A sajátos nevelési igény törvényi háttere. Te is más vagy, te

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem. Szombathely

Nyugat-magyarországi Egyetem. Szombathely Nyugat-magyarországi Egyetem REGIONÁLIS PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ és KUTATÓ KÖZPONT Szombathely NEVELÉSI TANÁCSADÓ Nevelési tanácsadó logopédus szabadidő TKVSZRB civil szervezet tehetséggondozás Gyermekjóléti

Részletesebben

A pedagógiai szakmai szolgáltató tanfolyamai 2012/2013 AKKREDITÁLT TANFOLYAMOK

A pedagógiai szakmai szolgáltató tanfolyamai 2012/2013 AKKREDITÁLT TANFOLYAMOK PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY pedagógiai szakmai szolgáltatás OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail: prizmaegymi@prizmaegymi.hu

Részletesebben

Az Aranykapu Óvoda alapító okiratát Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselőtestülete az 54/2015. (III.26.) HÖ. számú határozatával fogadta el.

Az Aranykapu Óvoda alapító okiratát Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselőtestülete az 54/2015. (III.26.) HÖ. számú határozatával fogadta el. Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Oktatási, Művelődési, Ifjúsági és Sport Bizottsága Elnökétől a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére Tárgy: Az Aranykapu Óvoda alapító okiratának

Részletesebben

2014/2015 FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

2014/2015 FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ Felnőttképzési nyilvántartásba vétel: 01-0874-04 Akkreditációs lajstromszám: AL-2243 2014/2015 FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ OM: 200479 1204 Budapest, Pöltenberg u. 10-12. Tel/Fax: 06-1-347-0950 E-mail: iskola@szivarvanygszki.hu

Részletesebben

koragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT

koragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT Láda Ágnes gyógypedagógus Rajzó Éva konduktor koragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT A kicsinyekről való gondoskodás olyan, mint egy gombolyag

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015

Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015 Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015 A Tervezést segítő Dokumentumok: 2011. évi törvény a nemzeti köznevelésről 2010. évi LXIII. törvény a közoktatási törvény módosításáról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

Előterjesztés. Csorvás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 28-i ülésére

Előterjesztés. Csorvás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 28-i ülésére Előterjesztés Csorvás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 204. május 28-i ülésére Tárgy: Az óvodai nevelés szakmai feladatellátásához köthető személyi változások, és az ehhez kapcsolódó kiadások

Részletesebben

A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosítása

A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosítása Oktatási és Kulturális Minisztérium A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosítása Budapest, 2008. április 2 I. ÖSSZEFOGLALÓ Az Oktatási

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! 27. NAPIREND: Ügyiratszám: 1 /783-2/ 2011 ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2011. december 9 i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Megállapodás elfogadása a többi gyermekkel,

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ME 01 Minőségirányítási Eljárás 1. melléklet ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. október 29-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a Családsegítő

Részletesebben

Egész napos iskola szervezésekor figyelembe kell venni az alábbi szabályozást.

Egész napos iskola szervezésekor figyelembe kell venni az alábbi szabályozást. Egész napos iskola szervezésekor figyelembe kell venni az alábbi szabályozást. Köznevelési törvény 27. (1) Az iskolában a nevelés-oktatást ha e törvény másképp nem rendelkezik a nappali oktatás munkarendje

Részletesebben