Letenye Város Önkormányzata Elektronikus Közigazgatási és Informatikai Stratégiája es időszakra

Átírás

1 Letenye Város Önkormányzata Elektronikus Közigazgatási és Informatikai Stratégiája es időszakra Készítette: Farkas Szilárd e-közigazgatási szakmérnök önkormányzati képviselő 2011.

2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. FEJEZET... LETENYE VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA INFORMATIKAI HELYZETELEMZÉSE ÉS STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEI ES IDŐSZAKRA A meglévő informatikai állapot bemutatása Letenye Város honlapja A Polgármesteri Hivatal informatikai eszközparkja Informatikai és számítógépes hálózat Adatvédelem, mentési rendszer és vírusvédelem Alkalmazások, szoftverek az osztályokon Alapvető stratégiai célkitűzések Kritikus és kulcs sikertényezők SWOT-analízis Problémafa szerkezete Stratégiai célkitűzések A papírmentes testületi munka víziója Az e-közigazgatásra való áttérés Az áttérést irányító személy illetve munkacsoport Az e-közigazgatásra való áttérés munkáinak megszervezése II. FEJEZET... ANDRÁSSY GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA INFORMATIKAI HELYZETELEMZÉSE ÉS STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEI Bevezetés Az oktatás informatikai jövőképe A stratégiai fejlesztés célterületei, tevékenységek, indikátor elemek Informatikai helyzetelemzés SWOT elemzés Problémafa a SWOT analízis alapján SWOT és problémaelemzés felhasználásával az IKT stratégia kialakításához szükséges célrendszer megfogalmazása Várható eredmények, jövőkép megfogalmazás

3 III. FEJEZET... LETENYE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TOVÁBBI INTÉZMÉNYEINEK INFORMATIKAI HELYZETELEMZÉSE ÉS STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSE Fáklya Művelődési Ház és Könyvtár Letenye Város Alapfokú Művészetoktatási Intézménye Letenye Város Hivatásos Tűzoltósága Városi Óvoda IV. FEJEZET... A STRATÉGIAI DOKUMENTUM ÖSSZEFOGLALÁSA FELHASZNÁLT (SZAK)IRODALOM

4 Ábrajegyzék 1. ábra: Magyar Információs Társadalom Stratégia elemei ábra: Szerver és munkaállomások ábra: Problémafa szerkezete a hivatal esetében ábra: Problémafa a SWOT elemzés alapján

5 Táblázatjegyzék 1. táblázat: Letenye Város Polgármesteri Hivatala IKT eszközparkja táblázat: Szoftverek az általános iskolában táblázat: Számítástechnikai ismeret megoszlása az általános iskolában táblázat: IKT stratégia célrendszer megfogalmazása

6 Bevezetés Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásával kijelölte azt az irányt, amely felé a jövőben haladni kíván. Az európai fejlődési folyamat egyértelműen a tudásalapú (új) gazdaság és az információs társadalom irányába halad. A Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) az ország felzárkózása kulcsának az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának kiterjesztését tekinti. Az információs és kommunikációs technológiák felhasználása meghatározó jelentőségű a folyamatok korszerűsítésében és a szolgáltatások modernizálásában. A folyamatok korszerűsítése jelenti a folyamatok belső működésének, back office-ének korszerűsítését, míg a szolgáltatások modernizálása ezen folyamatok funkcióinak, front office-ének tökéletesítését fedi le. Az információs társadalom megvalósulása érdekében az információ be kell épüljön az egyének, szervezetek és intézmények mindennapjaiba, és a társadalmi kommunikáció nagy része digitális csatornákon kell zajlódjon. Az információ mind szélesebb körű és könnyű elérése, fokozott termelése és átalakítása segíti a társadalom megújulását, mobilizációját, utat nyit az egyéni kezdeményezőkészségnek, továbbá globálissá teszi az emberi tudás megszerzését és megosztását, és soha nem látott mértékben megsokszorozza azt. Az e-közigazgatás a helyi és térségi szintű szolgáltató közigazgatás elektronikus formája. Négy oldal, a társadalom (állampolgárok, társadalmi és gazdasági szervezetek), az állam (nemzeti, regionális, kistérségi igazgatási szinteken szerveződő), az önkormányzat(ok), a tudásközpont(ok) (az adatvagyon kezelői) elektronikus kapuinak (portálok) összenyitásával (e-gyűjtőportál(ok) megvalósuló új tartalmú kommunikációja, és új típusú partneri együttműködése. Az együttműködés alapja és hordozója az info-kommunikációs infrastruktúra, amely lehetővé teszi a hatékony információáramlást és kezelést (nyitott és zárt adatbázisok létrehozása és frissítése, adatok újrahasznosítása, papírmentes elektronikus ügyvitel, interaktivitás), - 6 -

7 ugyanakkor megteremti az igazgatási folyamatok átláthatóságának (transzparencia) és a közszféra nyilvánosságának demokratikus feltételrendszerét. Döntéshozatali oldalon közvetlen és direkt kapcsolatot teremt a társadalom és az önkormányzás, valamint a kormányzás viszonyrendszerében (lehetőséget nyit a közvetett képviseleti demokrácia részvételi demokrácia felé való elmozdulásban e- demokrácia). Végrehajtói oldalon magába foglalja a döntést hozó (döntés előkészítés, döntéshozatal) és a végrehajtó hatalom működésének és működtetésének modernizálását - a hierarchikus kapcsolatrendszer helyébe a hálózottságra épülő horizontális viszonyrendszeren alapuló együttműködést állítja -, míg a társadalom és a gazdaság szereplőivel való közvetlen és interaktív kapcsolatteremtéssel partneri viszonnyá alakítja a korábbi alattvaló állampolgár és a hatóság tekintélyelven alapuló rendszerét. Ezzel megteremtődik a szolgáltatások és kommunikáció formájában megnyilvánuló új típusú horizontális viszonyrendszer feltételrendszere az állampolgár és a végrehajtó hatalom között. Letenye Város Önkormányzata (továbbiakban önkormányzat) Elektronikus Közigazgatási és Informatikai Stratégiája (továbbiakban stratégia) fejezetekre bontja a kidolgozást. Az I. fejezet a Polgármesteri Hivatal (továbbiakban hivatal) informatikai helyzetelemzését és stratégiai jövőképét, célkitűzéseit mutatja be, valamint forgatókönyv-szerűen tárgyalja a stratégiai dokumentum lényegi elemeit. A II. fejezet az Andrássy Gyula Általános Iskola informatikai helyzetelemzését és stratégiai jövőképét tárgyalja. A III. fejezet Letenye Város Önkormányzata további intézményeinek informatikai elképzeléseit taglalja. Az IV. fejezet a stratégiai dokumentum összefoglalását tartalmazza

8 Vezetői összefoglaló Információs korban és társadalomban élünk, ahol életvilágunkat egyre inkább átszövik az információs és kommunikációs technológiára (IKT) épülő rendszerek, melyek működési mechanizmusaikból, testreszabhatóságaikból fakadó nyitottságuk, rugalmasságuk, valamint használatuk térbeli és időbeli korlátozás nélkülisége révén változásra, alkalmazkodásra kényszerítő körülményként hat ránk. Az információs társadalom fogalmát megvizsgálva magyar oldalról a Magyar Információs Társadalom 2006 os éves jelentése szerint: Az információs társadalom messze több, mint az informatika vagy az elektronikus szolgáltatások köre. A társadalom, a gazdaság, és a hétköznapi élet olyan nagyléptékű átalakulása, amely a foglalkoztatásban, a termelésben és a fogyasztásban az információs és tudástermékeket, a kulturális javakat, az oktatás és a tudomány teljesítményét értékeli fel és teszi ezeket a versenyképesség zálogává. Magyarországon 2003 ban az akkori Informatikai és Hírközlési Minisztérium elkészítette a Magyar Információs Társadalom Stratégiát (MITS). A 11/2003. (XII. 12.) kormányhatározat 1. számú mellékletként közzétett Magyar Információs Társadalom Stratégia átfogó jelleggel, a MITS részeként és külön is szereplő ekormányzat Stratégia és Programterv pedig a maga területén elengedhetetlen egzaktsággal határozza meg a stratégiai kérdéseket. A stratégia egy hosszas egyeztető folyamat eredményeképpen született meg. Feladata, hogy azokat a teendőket fogalmazza meg víziók, tervek és akciók szintjén, amelyek azt szolgálják, hogy Magyarország új fejlődési és modernizációs útra léphessen. A Magyar Információs Társadalom Stratégia meghatározza azokat a feladatokat, amelyek végrehajtásával a stratégia sikeresen megvalósítható. A teljesítésben egyaránt szerepet kell vállalnia a piaci szektornak, a civil és az állami szférának, elengedhetetlen továbbá a szakmai, tudományos élet szereplőinek aktív részvétele

9 1. ábra: Magyar Információs Társadalom Stratégia elemei Az információs társadalomba történő átmenet változásait elemezve a MITS modellje a korszerűsítés két alappillérét határozta meg: a folyamatok modernizálása (a folyamatok belső működésének fejlesztése back office ), a szolgáltatások modernizálása (a folyamatok a felhasználók széles köre számára elérhető funkcióinak tökéletesítése front office ). A MITS végrehajtásának programterve ( ) jól tükrözte, hogy a stratégia célkitűzéseit a főirányokba besorolható, különböző szintű programokon keresztül kívánták megvalósítani (kiemelt központi program KKP, ágazati kiemelt program ÁKP, ágazati program ÁP). A megvalósítás során szükségessé váló koordináció felügyeletét az Információs Társadalom Koordinációs Tárcaközi Bizottság (ITKTB) látta el a Stratégiai Tervezési Albizottságán (SETA) keresztül. A hazai digitális esélyegyenlőség helyzetét vizsgálva az 1126/2003. (XII. 12.) kormányhatározat 1. számú mellékletében közzétett Magyar Információs Társadalom Stratégiát kell alapdokumentumnak tekinteni, amely Magyarország gazdaságának és társadalmának az európai fejlődéshez történő felzárkóztatási terve

10 A MITS esélyegyenlőségi stratégiája a horizontális elv érvényesítése mellett a pozitív diszkrimináció elvére épít. Az esélyegyenlőségi főirány központi programja a társadalmi esélyegyenlőséget biztosító Társadalmi integráció/ebefogadás, melynek célcsoportjai elsősorban az idősek, a fogyatékos személyek, a romák, a digitális megosztottság szempontjából hátrányos helyzetben lévők, színterei pedig az e- Magyarország Pontok (hivatalok, könyvtárak, stb.), ahol nemcsak az info kommunikációs technológia eszközhasználati igényeik elégíthetőek ki, hanem a célcsoportot és az információs technológiát egyaránt jól ismerő képzett segítők, etanácsadók (Információs Társadalmi Tanácsadók) is elérhetőek legyenek. A tudásalapú gazdaság és az információs társadalom kínálta előnyök kihasználása jelentős változásokat igényel az emberek, a vállalkozások, az állami szervezetek és a társadalom szintjén. Az információs társadalom kiépítésének alapja az információs és kommunikációs technológia széles körű alkalmazása. Az információs társadalomba történő átmenet változásait elemezve ez a stratégia a gazdaság és a társadalom korszerűsítésének két alapvető pillérét a folyamatok korszerűsítésében és a szolgáltatások modernizálásában jelöli meg. Erre a két pillérre támaszkodva lehetséges a tudásalapú gazdaság és az információs társadalom létrehozása. A folyamatok korszerűsítése elsősorban a gazdaság és a közszféra belső működésének átalakítását jelenti, a végrehajtó, majd pedig a tervező, ellenőrző és irányító tevékenységek modernizálását értjük. A szolgáltatások modernizálásának lehetőségét az info kommunikációs technológia korszerű, on line szolgáltatások formájában kínálja. Az önkormányzatoknál egyre fokozottabban jelentkezik az információszolgáltatási kényszer, amely kettős, belső és külső irányú. Befelé történő információszolgáltatáson egyrészt a helyi nyilvántartások kezelését értjük, másrészt azokét, amelyeket a hivatal valamely felettes szerv részére készít és továbbít rendszeresen. A növekvő igények teljesítését nehezíti az, hogy nem fogja össze egységes információs rendszer, esetleg integrált információs rendszer, a különböző nyilvántartásokat, ráadásul gyakorlatban találkozni párhuzamos folyamatokkal, így a papír alapú és elektronikus nyilvántartásokkal is

11 Az elektronikus közigazgatási és informatikai stratégiát jogszabály nem írja elő, de manapság már nélkülözhetetlen egy jól működő önkormányzat és hivatala szempontjából. A megnövekedett önkormányzati feladatok, az okmányirodák megjelenése, komplex rendszerek fejlesztésére felmerülő igények, a választások mind-mind jelzik a felkészült szakemberek szükségességét, továbbá ma már egyértelműen kijelenthetjük, hogy az önkormányzat működésének egyik fontos kulcs-tényezője az informatika és a digitális írástudás szükséges, de nem elégséges feltétele. A települési önkormányzat, az Alkotmány és a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV törvény értelmében a helyi közösség önigazgatásán alapul. A lakosság az önkormányzat irányításában való közvetlen részvételt elsősorban az országos választások és helyi népszavazások alkalmával gyakorolhatja. Fontos, hogy az önkormányzat működését a nagyfokú átláthatóság és lakossági megnyilvánulási lehetőség kell, hogy jellemezze. A gyakorlás egyik alapvető feltétele a hatékony információ-áralmás. Fontos, hogy a lakosság naprakészen informált legyen az önkormányzat döntéseiről, gazdálkodásáról, eseményeiről, rendeleteiről és biztosítani kell számukra az azonnali, hatékony visszajelzési lehetőségeket, így egyenrangú, alapvetően demokratikus jellegű kapcsolat jellemezheti az önkormányzat és az állampolgár viszonyt, ahol a hangsúly a hatékony információ-áramláson van. Így a polgármesteri hivatalra, a képviselőkre és bizonyos vonatkozásaiban a helyi lakosságra kiterjedő munkában jelentős és nagyfokú előrelépést jelenthet egy informatikai rendszer. Jó megoldásként egy web-alapú (workflow) rendszer kiépítése válik szükségessé, amely kezeli a testületi és a bizottsági ülésekre készülő előterjesztések megalkotási és jóváhagyási folyamatát, azok eljutását a képviselőkhöz, támogatja a képviselők munkáját és a testületi, bizottsági ülések levezetését, kezeli a határozatokat és közvetíti azok végrehajtását kiegészítve azzal, hogy a lakosság az interneten keresztül hozzáférjen a határozatokhoz, fontosabb anyagokhoz, az ülések hang- és képanyagaihoz. Az évek tapasztalata során a legjelentősebb, legfőbb problémák a lakosság, ügyfelek, állampolgárok részére történő információszolgáltatásnál merülnek fel, hiszen a lakosság ma már egyre inkább ugyanazt a szolgáltatási színvonalat várja el egy hivataltól, mint egy gazdasági alapokon működő vállalattól. A technológiai

12 fejlődés gyors ütemének következtében az információs rendszerek egyre inkább elektronikus alapúak, ez a kor követelményeinek való megfelelés miatt is kiemelkedően szükséges. Indokolják az elektronikus alapú rendszerek bevezetését az Európai Unió ilyen tárgyú direktívái, ajánlásai. Az ilyen rendszerek bevezetése egyértelműen megköveteli a szervezet egyes elemeinek és a tevékenység ellátásához szükséges munkafolyamatok átszervezését, újraszervezését és racionalizálását. A változásokat érdemes először ott kezdeni, ahol az igények a leggyakrabban és legerősebben jelentkeznek, ez egy önkormányzatnál értelemszerűen az ügyféllel legtöbbször kapcsolatba kerülő területek. A racionalizálás és az elektronizálás legszélesebb perspektíváját a hatósági ügyintézés kínálja, amely változások szükségszerűen elvezetnek az ügyvitelnek és az információ-ellátásnak az egész szervezetre kiterjedő, hatékony, ügyfélközpontú és professzionális megszervezéséhez. Azonban a feladatok megfogalmazásánál figyelembe kell venni az Európai Unió (Common List of Basic Public Services) elvárásait, a MITS Elektronikus Önkormányzati részstratégiáját, a Digitális Magyarország Program és Intézkedési Tervet, valamint az önkormányzat anyagi tehervállalási lehetőségét az esetleges pályázati lehetőségekkel

13 I. fejezet Letenye Város Polgármesteri Hivatala informatikai helyzetelemzése és stratégiai célkitűzései es időszakra 1. A meglévő informatikai állapot bemutatása Az önkormányzati informatikát ma már a települési infrastruktúra részeként, közműnek indokolt tekinteni és kezelni, amely nélkül a nagyobb településeken már egyáltalán nem végezhetők el a közigazgatási feladatok. Ismeretes, hogy az önkormányzat szűkös költségvetési és létszám korlátok között tervezi, fejleszti és működteti a Hivatal informatikai infrastruktúráját, amely nem csak a számítógépes hálózatot és ügyviteli szoftvereket jelenti. Az internet alapú on-line, digitális ügyintézéshez az úgynevezett szolgáltató önkormányzat külső (front office)- és belső (back office) funkcióihoz szükséges háttér még nem teljes mértékben valósult meg és változtatások nélkül nem is leszünk rá képesek Letenye Város honlapja Megvalósult évekkel ezelőtt, az akkor korszerűnek mondható városi honlap, amely alapvető információkat közölt a lakossággal, aktualizálása, frissítése alkalomszerűen történt ben a kisvárosi honlap ( az alapvető információkon kívül már letölthető űrlapokat, nyomtatványokat, hivatali telefonkönyvet, a digitális ügyintézés lehetőségének csíráinak megjelenését tartalmazza, azonban ez szükséges, de nem elégséges feltétel. Az 1044/2005. (V. 11.) Kormányhatározatban foglaltak szerint a városi honlap elektronikus szolgáltatási szintje 1 eléri a 2-es fokozatot, amely azt jelenti, hogy egyirányú interakció megy 1 Az 1044/2055. (V. 11.) Kormányhatározatban foglaltak szerint 4 elektronikus szolgáltatási szint került megállapításra. Az 1. elektronikus szolgáltatási szint információs, tájékoztató szolgáltatás, amely csak általános információkat közöl az adott üggyel kapcsolatos teendőkről és a szükséges dokumentumokról. A 2. elektronikus szolgáltatási szint egyirányú interakciót biztosító szolgáltatás, amely az 1. szinten túl az adott ügy intézéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok letöltése, azok ellenőrzéssel vagy ellenőrzés nélküli kitöltése, amely esetben a dokumentum benyújtása hagyományos, legtöbb esetben papír alapon történik. A 3. elektronikus szolgáltatási szint kétirányú interakciót biztosító szolgáltatás, amelyet a 2. szinten túl az jellemez, hogy az ügy indításához személyes megjelenésre nincs szükség, de az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés közlése, valamint a díj- vagy illetékfizetés hagyományos úton történik. A 4. elektronikus szolgáltatási szint teljes on-line

14 végbe, vagyis egy olyan szolgáltatási szint, amely az információs, tájékoztató szolgáltatástól elrugaszkodik és az adott ügy ügyintézéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok letöltését, azok ellenőrzéssel vagy ellenőrzés nélküli elektronikus kitöltését és a dokumentum hagyományos (papír alapon) úton (postai vagy személyes) történő benyújtását jelenti. Meglévő elemzések mutatják, hogy a városi honlap tárhelye meglehetősen kevés, a közeljövőben bővíteni szükséges a HTML 2 futtatási lehetőség mellett a portálok, php alapú alkalmazásokat is. Alapvető cél az is, hogy az ügy indításához személyes megjelenés elhanyagolható és az ügy közigazgatási döntésének közlése, valamint az ügyhöz kapcsolódó illeték- vagy díjfizetés és elektronikus úton történne. Ebben az esetben már a 4. elektronikus szolgáltatási szintről beszélnék. A kormányzati portál az ügyfélkapu segítségével igénybe vehető ügyintézéseket a 3. elektronikus szolgáltatási szinten támogatja, amely azt jelenti, hogy az ügy indítása elektronikus, a kormányzati gerinchálózaton egyszeri személyes azonosítással történik, azonban az ügyhöz kapcsolódó döntés, illeték- és díjfizetés hagyományos úton megy végbe A Polgármesteri Hivatal informatikai eszközparkja A felhasználói munkaállomások, személyi számítógépek felújítására az elmúlt években nem volt lehetőségünk a megfelelő pályázatok hiánya miatt. Szűk pénzügyi lehetőségeink miatt csak a legszükségesebb fejlesztéseket és karbantartási célú felújításokat tudtuk elvégezni. Azonban a valós igényeknek megfelelő számítógépes parkja felújítását tekintve a jövőben el kell érni azt, hogy legkésőbb háromévenként minden munkahelyen új korszerű eszközöket tudjunk elhelyezni annak érdekében, hogy meg lehessen felelni a jelen informatikai stratégia célkitűzéseinek. E a gyakorlatban azt jelentené, hogy a számítógépes és berendezéseik amortizációját figyelembe véve 4-5 évenként le kell cserélni az elavult eszközöket. Azonban ez a gyakorlatban szinte lehetetlen. A Polgármesteri Hivatal eszközparkjában jócskán tranzakciót biztosító szolgáltatás, amikor az ügyhöz kapcsolódó döntés is elektronikus úton kerül közlésre, iletve a kapcsolódó díj- vagy illetékfizetés elektronikus úton is intézhető. Egyes szakirodalmak említenek 5. szintet is, amely a 4. szintre épül, kiegészül személyre szabott, proaktív, automatizált szolgáltatásokkal (targetizáció). 2 A HTML rövidítés jelentése: Hyper Text Macro Language, vagyis ha magyarra fordítjuk, akkor valahogy így hangzana: Adatkapcsolatokra épülő nyelv

15 találhatók olyan számítógépes munkaállomások, melynek életkora meghaladja a 4 évet. A következő összefoglaló táblázat bemutatja az eszközpark februári hardver 3 és szoftver 4 jellemzőit. A táblázatból egyértelműen kiderül, hogy a számítógépes munkaállomások többsége elavult, nem felel meg a mai kor korszerű technológiájának, ezen számítógépeken végzett munka hatékonysága és gyorsasága akadályokba ütközik. Legtöbb problémát a memória és a processzor mérete okozza. Ezen amortizálódott számítógépek hardver eszközökkel történő bővítése nem javallott. A számítógépes munkaállomások számítógépes hálózatot alkotnak, azonban a rajtuk futtatott szoftverek elszigetelten, szigetszerű megjelenéssel működnek. A Polgármesteri Hivatal egyes osztályain korszerűtlen szakági-, specifikusan szakmaiszoftverek működnek, kimeneti adatait egy, másik osztályon működő számítógépen futtatott szoftver nem képes értelmezni, így egy-egy statisztikai dokumentum, jelentés összeállítása az integráltság miatt időigényessé válik, a hibalehetőség növekszik. Az operációs rendszereket megvizsgálva látható, hogy a legtöbb munkaállomáson Windows XP operációs rendszer fut. Tudni kell, hogy ezen rendszerek szoftver támogatása várhatóan a közeljövőben megszűnik, támogatás hiányában a rendszerek magukra maradnak, frissítési lehetőségük megszűnik. Az operációs rendszerek közül megfontolandó a nyílt forráskódú operációs rendszerek használata (Linux, OpenOffice) ingyenes, így költséget lehet megtakarítani a szoftver-rendszerek beszerzése esetében. 3 A hardver (hardware) eredeti angol jelentése kemény áru (vas-áru). Lényegében ez a számítógépet alkotó, kézzel fogható eszközök összefoglaló neve, a számítógép elektronikus áramköreit, mechanikus berendezéseit, kábeleit, csatlakozásait és perifériáit nevezzük így. 4 Számítógépet működtető utasítási rendszer, gépparancs, művelet-irányító, művelet-vezérlő program

16 A Polgármesteri Hivatal számítógépparkjának listája Számítógép HDD RAM CD/DVD Printer Operációs rendszer UPS Igazgatási osztály 1. Szerver Intel Pentium 4 2,33GHz 160GB 4GB DVD MS WIN 2003 Server SMART-UPS Intel Cel-A 433MHz 10GB 32MB 48x MS WIN98 SE 3. Intel Celeron 2400MHz 80GB 512MB DVDRW HP DeskJet 5150 MS WIN XP Prof. SP3 4. Intel Celeron 1,66GHz 300GB 1GB DVDRW HP LaserJet P1005 MS WIN XP Prof. SP2 BACK-UPS Intel Celeron 2800MHz 80GB 512MB DVDRW MS WIN XP Prof. SP2 BACK-UPS Intel Pentium 4 2,8GHz 40GB 2GB CD-ROM HP LaserJet 6L MS WIN XP Prof. SP2 BACK-UPS Intel Celeron 2800MHz 80GB 512MB DVDRW Canon BJC-250 MS WIN XP Prof. SP2 BACK-UPS Intel Pentium DualCore T440 2,2 GHz 320GB 2GB DVDRW HP LaserJet 1020 MS WIN 7 Home Premium BACK-UPS Intel Pentium 4 2,8GHz 40GB 256MB CD-ROM MS WIN XP Prof. SP2 BACK-UPS 500 Műszaki osztály 10. Intel Cel4-A 2080MHz 40GB 256MB CDRW Toshiba e-studio 166 MS WIN XP Prof. SP2 11. ITR gép Intel Cel 667MHz 9GB 32MB 52x HP DesignJet 220 MS WIN 98 SE 12. Intel Cel4-A 2800MHz 40GB 256MB CDRW XEROX DocuPrint 8ex MS WIN XP Prof. SP2 13. Intel Pentium 4 2,8GHz 40GB 256MB CD-ROM MS WIN XP Home 14. Intel Celeron 2800MHz 80GB 512MB DVDRW MS WIN XP Prof. SP2 BACK-UPS Intel Cel4-A 2800MHz 40GB 2GB CDRW MS WIN XP Prof. SP2 16. Intel Pentium 4 3GHz 80GB 256MB DVDRW HP DeskJet 5150 MS WIN XP Prof. SP2 Pénzügyi osztály 17. Intel Celeron 2800MHz 80GB 512MB DVDRW HP LaserJet 1100 MS WIN XP Prof. SP2 BACK-UPS Intel Celeron 1,8 GHz 160GB 1GB DVDRW EPSON FX 1050 MS WIN XP Prof. SP3 19. Intel Cel4-A 2800MHz 40GB 2GB CDRW Canon BJC-250 MS WIN XP Prof. SP2 BACK-UPS Intel Pentium 4 2,8GHz 40GB 2GB CD-ROM MS WIN XP Prof. SP2 21. Intel Cel4-A 2000MHz 20GB 128MB 52x EPSON FX 1050 MS WIN XP Prof. SP2 STANDBY UPS 22. Intel Cel-A 433MHz 10GB 64MB 40x EPSON FX 1170 MS WIN 98 SE 23. Mobile AMD Athlon XP 1457MHz 20GB 256MB DVD 8x MS WIN XP Prof. 24. Intel Celeron 1,7 GHz 40GB 512MB CD-ROM HP LaserJet 1100 MS WIN XP Prof. SP2 STANDBY UPS

17 Gyermekvédelmi és Szociális osztály 25. Intel Celeron 700MHz 40GB 256MB CDRW Toshiba e-studio 161 MS WIN XP Prof. SP2 26. Intel Cel4E 2400MHz 40GB 96MB DVD MS WIN XP Prof. SP2 AMCOM 600 VA 27. Intel Celeron 2000 MHz 40GB 256MB 52x Toshiba e-studio 120 MS WIN XP Home 28. Intel Celeron 2000 MHz 40GB 256MB 52x MS WIN XP Prof. SP2 BACK-UPS Intel Celeron 1100MHz 30GB 256MB CD-ROM MS WIN XP Prof. SP3 30. Intel Pentium 4 2,8GHz 40GB 256MB CD-ROM MS WIN XP Prof. SP2 31. Intel Celeron 1,7 GHz 40GB 128MB CD-ROM HP LaserJet 1000 MS WIN XP Prof. SP3 BACK-UPS táblázat: Letenye Város Polgármesteri Hivatala IKT eszközparkja

18 1.3. Informatikai és számítógépes hálózat A Polgármesteri Hivatal informatikai hálózata UTP 5 technológiával épült ki, ezen hálózat a mai napig alapul szolgál a további fejlesztésekhez. Nagy sebességű gerinchálózatot nem sikerült az utóbbi években kiépíteni. Az irodák többségében kiépítésre került az UTP végpont, melyen keresztül csatlakoztathatók a munkaállomások. A hivatal internet-sávszélessége meglehetősen kevés, egyszerre egy időben az internet alapú ügyintézés megvalósítása csak korlátokkal lehetséges. A szerver állomás a munkaállomásokhoz hasonlóan jelentősen amortizálódott, cseréje szükségessé válhat a további meghibásodások és szerver problémák elkerülése végett. A számítógépes hálózat csillag topológiát 6 követi, amelynél a szerver és munkaállomások egy közös pontra csatlakoznak. A hálózat előnyeit kihasználva a dolgozóknak lehetőségük van a hálózatba kötött számítógépek erőforrásainak igénybe vételére a következők szerint: Osztott háttértár használat: a szerver merevlemezének megosztásával a munkaállomásokon dolgozó felhasználók a megosztott háttértáron tárolják adataikat. Minden osztálynak van egy mappája, azon belül név szerint minden dolgozónak. A felhasználóknak osztályon belül minden mappához van hozzáférési jogosultsága. Közös nyomtató használat: nem szükséges minden munkaállomás mellé nyomtató, elegendő irodánként egy nagyobb teljesítményű, melyre az irodában lévő összes munkaállomásról lehet nyomtatni. Ezzel költségmegtakarítást lehet elérni. Internet megosztás: a hálózatba épített router (forgalomirányító) megfelelő konfigurálásával elegendő egy internet hozzáférés, melynek segítségével minden munkaállomáson elérhetővé válik a világháló. 5 Az Unshielded Twisted Pair (UTP) egy árnyékolatlan, csavart érpáras hálózati kábeltípus a számítástechnikában. 6 A csillag topológia csökkenti a hálózati meghibásodás esélyét azzal, hogy minden csomópont kapcsolatban áll a központi csomóponttal. Ha alkalmazzuk ezt a megoldást egy busz hálózatra, akkor ez a központi hub minden kapott üzenetet szétküld minden csomópont számára, ami azt jelenti, hogy két perifériális csomópont mindig a központi csomóponton keresztül tud kommunikálni. A központi csomópont és egy "perifériális" csomópont közötti átviteli vonal meghibásodása ugyan elszigeteli a hálózattól az adott csomópontot, de a hálózat többi részének a működőképességére ez nincsen hatással.

19 Alkalmazás-szerver: a Polgármesteri Hivatalban több olyan szoftver is van, ami a szerveren fut, a felhasználók pedig a saját munkaállomásaikról férnek hozzá. Ilyen esetben a munkaállomásokon csak az adatbevitel és az eredmény megtekintése történik, a számításokat az alkalmazás-szerver végzi. A megoldás előnye, hogy szoftverenként egy adatbázis van, ami a szerveren tárolódik. Mivel a szerveren lévő adatok mentése ütemezetten történik, nem kell külön gondoskodni a munkaállomások mentéséről. A hivatali hálózatban lévő munkaállomások csoportot alkotnak, úgy mint PENZUGY, így az egyes csoportokon belül lévő számítógépes munkaállomások egymással kommunikálhatnak. Azonban az egyes osztályokon belül kialakított számítógépes csoportok is képesek egymással kommunikálni. Összesen 34 db munkaállomásból álló számítógépes hálózat került egykor beüzemelésre, melyet az alábbi ábra is mutat. Nyomtató 1. Nyomtató 2. Munkaállomás 1. Munkaállomás 2. Munkaállomás 3. Munkaállomás 4. Munkaállomás 5. Rack szekrény SZERVER Munkaállomás 6. Munkaállomás 7. Munkaállomás 8. Munkaállomás Munkaállomás 34. Nyomtató 3. Nyomtató ábra: Szerver és munkaállomások

20 A számítógépes hálózat zárt rendszerű, így a hivatalban dolgozók számára az internet felől a hálózat nem elérhető, csak a belső hálózaton keresztül. A hivatal teljes területén vezeték nélküli internet csatlakozási lehetőség, hozzáférési pont nem biztosított. A hálózaton belül helyi levelezőrendszer, üzenetküldő alkalmazás specifikusan nem került kialakítása. Az elektronikus levelezés, mint egyfajta kommunikációs lehetőség biztosított, mert a hivatal osztályain szeparált címek kerültek kiosztásra az osztalynev@letenye.hu felépítéssel, melyből előtti rész azonosítja az osztályt és utáni rész pedig azt, hogy Letenye Városhoz tartozik a tartomány név Adatvédelem, mentési rendszer és vírusvédelem Kiemelkedően fontos a biztonsági alapdokumentumok (informatikai szabályzat, adatvédelmi szabályzat) megléte és naprakészsége, valamint a biztonsági követelmények meghatározása és érvényesítése. A évben a kormányzati jogalkotó szervek több jelentős lépést tettek a e- közigazgatási folyamatokat érintve a jogi szabályozás megteremtését figyelembe véve. Napvilágot látott az elektronikus közszolgáltatásokról szóló évi LX. törvény, mely az informatikai biztonsággal összefüggésben a következőket rendeli el: Az elektronikus közszolgáltatás részeként igénybe vett távolról történő ügyintézéshez szükséges azonosítás előfeltétele a személyes megjelenéssel, vagy azzal jogszabály szerint egyenértékű módon végzett előzetes regisztráció, és az azonosításra alkalmas adatnak az adat kezelésére feljogosított által történő nyilvántartásba vétele. Az azonosítás az alábbiak szerint történhet: az azonosítás alanya által ismert egyedi információ alapján (a továbbiakban: tudás alapú azonosítás), az azonosítás alanya által birtokolt egyedi eszköz, információhordozó alapján (a továbbiakban: birtoklás alapú azonosítás),