Gazdaságtörténet. Szigorlati összefoglaló. Pénztörténet

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gazdaságtörténet. Szigorlati összefoglaló. Pénztörténet"

Gyöngyi Kocsisné
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Gazdaságtörténet Szigorlati összefoglaló Pénztörténet

2 A pénz története Mi is a pénz? Az a jószág, amely azonnal felhasználható vásárlásra vagy adósság törlesztésére A pénz alapvető tulajdonsága likvid jellege A pénz funkciói: árkifejezés (értékmérés) csereeszköz fizetési eszköz gazdaság-tárolás világpénz

3 Az első pénzrendszerek Mezopotámia, i.e. 4. évezred: a sumérok feltalálják az írást és a számolást végtelen számsort fejlesztenek ki a számolás alapját a 12-es szám adja fémet vettek viszonyítási értékként ritka (értékével arányban van kitermelésének költsége) könnyen elválasztható, finomítható, megmunkálható szép A pénz története a pénz eredete

4 A pénz meghonosodása az ókori Európában Görög államok (Lídia szerepe) Római Birodalom rézpénzek szerepe Augustus reformjai pénzrontás megjelenése A pénz története a görög pénzrendszer

5 Pénz az ókori Kínában Kínában már az i.e. III. évezredben létezett a pénz első formája (súlyra mért bronz) súlyra mért réz vagy bronz volt használati tárgyak formájában volt forgalomban Az első érmék az i.e. III. évszázadban jelentek csak meg Itt adták ki először a pénzhelyettesítőket kényszerárfolyammal ellátott érmék szarvasbőrre vagy selyemlapra nyomtatott államjegyek papírpénzek A pénz története a kínai pénzrendszer

6 Gazdaságtörténet Szigorlati összefoglaló Magyarország gazdaságtörténete a XX. században

7 Az első világháború utáni gazdasági feltételek Terület: km km 2 (32%) Lakosság: fő (41%) A népsűrűség és az urbanizáltsági jelentősen megnő Etnikailag lényegében homogénné válik az ország Az ipar teljesen aránytalan helyzetbe kerül Gyárak, üzemek jelentős része az új határokon belül maradt A nyersanyagforrások zöme az utódállamokhoz kerültek kősó, kőolaj, bauxit, vas, réz, nemesfémek forrása megszűnik aránylag nagy szénvagyon marad az ország területén Magyarország gazdaságtörténete az első világháború következményei

8 Stabilizáció, a pengő bevezetése 1924-ben népszövetségi kölcsön felvételével kezdődött meg a stabilizáció (1926-ra sikeresen befejeződik) Az első teljesen önálló magyar pénzrendszer a pengő volt Aranyalapú valuta, de aranypénzek gyakorlatban végül nem kerültek forgalomba (Átváltás: 1 pengő = korona) Magyarország gazdaságtörténete a pengő bevezetése

9 Mezőgazdaság Nagyatádi Szabó féle földreform A megművelt földterület 9%-át érinti Kártalanításban részesültek a tulajdonosok A létrejött kisbirtokok javarészt életképtelenek voltak Az 1920-as években a mezőgazdaság jelentős felesleget termelt A külpiac kulcsfontosságú volt az ágazat számára A gazdasági világválság a mezőgazdaságot sújtotta a legjobban a túltermelési válság miatt az árak csökkentek tágra nyílt az agrárolló A kormányzat a boletta bevezetésével (1930) próbálta a termelőket segíteni (adófizetési és tőzsdei felárbiztosító szelvény) Magyarország gazdaságtörténete gazdasági helyzet a két világháború között

10 A II. világháború miatt bekövetkezett gazdasági károk kiváltó okai Bombázások Ipari létesítményeket és közlekedési csomópontokat támadtak. Az ország kiürítése A visszavonuló csapatok nyersanyag- és késztermékkészleteket, nemesfémet, termelőeszközöket, közlekedési eszközöket nyugatra szállítottak. Az infrastrukturális létesítmények jelentős részét a visszavonulás során megsemmisítették. A bevonuló szovjet hadsereg az épen maradt gyárak egy részét leszerelte. A frontvonal áthúzódása Az ország keleti határát augusztus 26-án érte el a szovjet hadsereg, ezt követően áprilisáig az ország hadszíntérré változott. Magyarország gazdaságtörténete a második világháború veszteségei

11 A hiperinfláció kialakulása A pénz értéktelenedését gyorsította a bankóprés: A nyilaskormány fedezetlen bankjegykibocsátása A vöröshadsereg által kibocsátott, elfogadási kötelezettséggel felruházott államjegyei Az állam a háború végével kölcsönöket kért és kapott a jegybanktól. Ezek ugyan ismét mozgásba hozták az ipart, a kereskedelmet és a termelést, de az államháztartási hiány elszabadult. A bankjegykibocsátás egyre gyorsult. Öngerjesztő folyamat a pénz értéktelensége miatt a tőkét áruba fektették, ami fokozta az áruhiányt, ami fokozta az inflációt.

12 A forint pénzrendszer bevezetése A forint augusztus 1-től fizetőeszköz. Bevezetésének időpontját a nyári gabona betakarításához igazították A West-Orient külkereskedelmi vállalat révén árutartalékot szereztek Aranyalapú valuta (1 kg arany = forint) Az első évben a bizalom megerősítése érdekében értékpénzt is vertek forintból. Magyarország gazdaságtörténete a forint pénzrendszer bevezetése

13 A mezőgazdaság átalakítása A termelés beindításához elengedhetetlen volt a személyes érdekeltséget teremtő földreform 1938-ban a birtokok 94%-a 20 holdnál kisebb, de ez csupán az összes termelőterület 32%-át jelentette. A birtokok 0,8%-a volt 100 holdnál nagyobb, viszont ezek a földterület 48%-át tették ki A nagybirtokokat felosztották, kártalanítást helyeztek kilátásba (amely végül nem történt meg) A forint bevezetésével szélesre nyílt az agrárolló Magyarország gazdaságtörténete a második világháború veszteségei

14 Az államosítások kezdete A II. világháborút követően szinte az összes nyugat-európai országban lezajlott a stratégiailag fontos ágazatok részleges vagy teljes kisajátítása Az állami tulajdonú vállalatnál tavaszán az összes foglalkoztatott 10%-a dolgozott (Posta, MÁV, néhány bánya, gyár, és mezőgazdasági ingatlanok). Az államosítások december 18-án kezdődnek. A szénbányákat január 1-től állami kezelésbe (1946. nyarán tulajdonba) vették folyamán állami tulajdonba kerülnek a 20 MW-nál nagyobb teljesítményű erőművek és a nagyfeszültségű távvezetékek december 1.: A három legnagyobb (jóvátételre termelő) gyár államosítása. (Rimamurányi Vasmű, Ganz, Weiss Manfréd Acélmű) december: létrejön a Nehézipari Központ az államosított üzemek irányítására

15 A magántulajdonú termelés teljes felszámolása március 25-én rendeletileg államosítják a 100 munkásnál több munkavállalót foglalkoztató gyárakat. Az intézkedést teljes titoktartás mellett készítették elő. Összesen 594 gyárat érintett a rendelet, 160 ezer munkavállalót december 28.: államosítják a 10 munkásnál több munkavállalót foglalkoztató üzemeket. Az intézkedés 1400 ipari, 400 építőipari vállalatot, 600 nyomdát, 220 közlekedési vállalatot és 80 vendéglátóipari egységet érintett. Kártalanítást kilátásba helyeztek, de ez végül nem történt meg. A magánkisipar gyors hanyatlásnak indult.

16 A hároméves terv június 11.: Felállítják az Országos Tervhivatalt A hároméves terv központilag irányított gazdasági program az újjáépítés érdekében. Célkitűzései: Mezőgazdaság: Az 1938-as termelés 90%-a Ipar: Az 1938-as termelés 127%-a Nemzeti jövedelem: Az 1938-as szint 114%-a A növekedés forrása 6,5 milliárd forint beruházás volt. A tervet végére teljesítették (a mezőgazdaság elmaradt a tervezettől, de az ipar jelentősen meghaladta)

17 Az első ötéves terv január december 31. Alapcélja a nehézipar fejlesztése, az iparosítás ütemének gyorsítása Forrása kizárólag belső forrás A tervszámok eredetileg is teljesíthetetlenek voltak, 1951-ben tovább emelték őket a beruházási főösszeget 51 milliárdról 85 milliárd forintra emelték a további emelés alapja az 1950-es év túlteljesítése volt A végeredmény: 67 milliárd forint beruházás, ennek fele ipari beruházás munkanélküliség megszűnt súlyos aránytalanságok a fejlődésben

Hasonló dokumentumok

Gazdaságtörténet. Dr. Bodrogi Bence Péter egyetemi adjunktus BME GTK Pénzügyek Tanszék Q épület QA329.

Gazdaságtörténet. Dr. Bodrogi Bence Péter egyetemi adjunktus BME GTK Pénzügyek Tanszék Q épület QA329. Gazdaságtörténet Dr. Bodrogi Bence Péter egyetemi adjunktus BME GTK Pénzügyek Tanszék Q épület QA329 bodrogi@finance.bme.hu A pénz fogalma Mi is a pénz? Az a jószág, amely azonnal felhasználható vásárlásra