Pedagógiai program. Lajos Árpád Általános Iskola 3643 Dédestapolcsány Iskola utca 29.

Átírás

1 2013 Pedagógiai program Lajos Árpád Általános Iskola 3643 Dédestapolcsány Iskola utca 29. 1

2 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A felvételi eljárás különös szabályai Az intézmény helyi tanterve A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv feletti óraszám Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Mindennapos testnevelés A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Projektoktatás A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

3 1. Az iskola nevelési programja Mindenki láthatatlan drágakövet rejt magában, akármilyennek született, s ezt csiszolni, formálni kell. Marlo Morgan A dédestapolcsányi Lajos Árpád Általános Iskola e gondolat szellemében látja el nevelési-oktatási feladatait. A fennállása óta eltelt időszak alatt az oktatáspolitika rendszeresen megújuló követelményei, valamint a társadalmi kihívások és a partneri igények alapján folyamatosan korszerűsítettük, bővítettük pedagógiai programunkat, éltünk a változások adta lehetőségekkel. Intézményünk nyitott, befogadó, sokszínű iskola. Elsődleges célunk, hogy színvonalas oktatással, gyermekközpontú iskolában szilárd alapműveltséget, biztos alapkészséget nyújtsunk tanulóinknak, biztosítva számukra a képességeiknek megfelelő továbbhaladást. Kiemelkedő szerepet kap oktatásunkban a tehetségekkel való foglalkozás. Ugyanakkor nem feledkezünk meg az esélyegyenlőség biztosításáról sem, a lassabban haladók felzárkóztatásáról. Befogadóként a környező településekről várjuk azokat a tanulókat, akik hozzánk jelentkeznek, és segítünk egyéni céljaik meghatározásában, megvalósításában. Mivel 6 településről fogadunk tanulókat, ebből következik, hogy különböző előképzettséggel, szocializációval érkeznek hozzánk. A "bemeneti" oldal sokszínűsége változatos, egyénre szabott pedagógiai módszerek, korszerű tanítási technikák alkalmazását követeli meg a nevelőtestülettől. Szeretnénk megteremteni mindenki számára azt a lehetőséget, hogy iskolánkból kilépve, olyan személyiségjegyekkel rendelkezzenek, amelyek iránytűként szolgálnak későbbi életük során, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a változó társadalmi viszonyokhoz, helytállni a világban. Célunk a megfelelő önismerettel rendelkező, értékeit ismerő és azokat érvényesíteni is tudó fiatalok nevelése. Céljainkat jól felkészült, szakmailag igényes, magukat folyamatosan továbbképző munkatársakkal és a velünk együttműködő szülőkkel tudjuk megvalósítani. E munka eredménye, hogy iskolánk egyéni arculattal rendelkező, a környék elismert iskolájává vált. 3

4 A pedagógiai programra vonatkozó tartalmi szabályozó normák a következők: évi LXXIX. törvény a közoktatásról évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 16/2013.EMMI rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. 4

5 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelvek: - Kompetencia alapú oktatás bevezetése, elterjesztése Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás - SNI tanulók integrált oktatása - Esélyegyenlőség érvényesítése - Szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása - Új típusú tanári attitűd - Egységesség - Differenciálás Fejlesztési területek-nevelési célok: Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása A kerettanterv meghatározó fejlesztési területei-nevelési céljai mellett kiemelt cél: A sikeres munkaerő piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése. A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak lehetőség szerinti egyénre szabott fejlesztése. A kompetencia alapú oktatás alkalmazásával segítse a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását. Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése. Digitális írástudás elterjesztése. Önálló intézményi innováció megvalósítása, folyamatossá tétele. 5

6 A kompetencia alapú oktatás implementációja: A TÁMOP sikeres pályázat révén iskolánkban bevezetésre került a kompetencia-alapú oktatás. Az 5 év fenntartási kötelezettség teljesítése, a célok megvalósulása a 2013/14-es tanévre felmenő rendszerben történik. Feladat: A célok megvalósulását lehetővé tevő tevékenységek: Kompetencia alapú oktatás kiterjesztése; Élet közeli tanulási környezet kialakítása; A tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenységrendszerének biztosítása; A játékosság, a szimuláció gazdag eszköztárának biztosítása. A célok megvalósulását szolgáló módszerek, szervezési módok, tanulás - szervezési eljárások: tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés, projektoktatás, témahét, műveltségterület tantárgyi bontás nélkül, moduláris oktatás, stb. az infokommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz alkalmazása. Az SNI tanulók esetében az integrált nevelést segítő sérülés specifikus fejlesztés, egyéni továbbhaladás, értékelés biztosítása. 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiség komplex fejlesztése: az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztése. Iskolánk alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét megkülönböztetett figyelemmel az SNI tanulókét is - széleskörűen fejlessze. Az egyéni tanulási útvonal, a differenciált fejlesztés biztosítása. Fő feladat: a tanulás iránti motiváció fejlesztése, a tantárgyak közti merev határrendszer csökkentésével a komplex fejlesztés megvalósítása, oktatás és nevelés egységes feladatellátása, a tanítási-tanulási folyamatban, alkotó jellegű feladatok biztosítása. 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Egészségfejlesztési program Célja: Az iskola folyamatosan törekedjen arra, hogy a rendelkezésre álló módszerekkel elősegítse a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, fizikai, szellemi képességeik fejlesztését, lelki egyensúlyát, integrálódását a közösségbe - ezáltal az eredményesebb tanulást. 6

7 I. Elméleti ismeretek: Lajos Árpád Általános Iskola 1. Egészség: testi, lelki szociális jólét állapota kiteljesedésére négy feltételnek kell teljesülnie: Integrálódás (család, iskola, egyéb közösség). Alkalmazkodás változó terheléshez. Önálló egyéniség megőrzése. Összhang biológiai, fizikai, lelki és társadalmi lehetőségek között. 2. Egészségfejlesztés: Az összes nem terápiás egészségjavító módszer. Ezen belül egészségnevelés, elsődleges prevenció, mentálhigiénia egészségfejlesztő szervezetfejlesztés és önsegítés. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére, ezáltal egészségük javítására. Az egészségfejlesztés fő feladata a megfelelő környezet teremtése. 3. Egészségnevelés: Az egészségfejlesztéssel megőrzéssel kapcsolatos tudásszint fejlesztése. Az egészségi állapot fejlesztése a tudományok segítségével. a) Területei: egészséges táplálkozás szabadidő aktív eltöltése mindennapos testmozgás személyi higiénia lelki egyensúly harmonikus párkapcsolat családtervezés egészséges és biztonságos környezet egészségkárosító magatartásformák kerülése járványügyi és élelmiszer biztonság b) Megvalósítása: Primer prevenció (elsődleges megelőzés a probléma kialakulása előtt) Másodlagos, harmadlagos prevenció (a már kialakult betegségek, problémák hatásainak csökkentése) c) Színtere: Az óvoda és az iskola a család mellett a szocializáció fontos színtere, ahol mód nyílik az egészséges életvitel és magatartás kialakítására. d) Módszerek: Hagyományos felvilágosítás. Az emberi viselkedés racionalitására épül. Az egészségkárosító magatartás veszélyeire figyelmeztet. Rizikócsoportos megközelítés: Az egészségügyi problémákkal jellemezhető csoportok körében folytatott megelőző tevékenység. Ide tartoznak a magas vérnyomással, mozgásszervi problémával, légzőrendszeri megbetegedéssel, cukorbetegséggel, súlyproblémákkal küszködő gyerekek. Érzelmi intelligenciát, alkalmazkodást fokozó beavatkozások: lényege, hogy az egészségkárosító magatartásformák hátterében a konfliktuskezelés hiányosságai húzódnak meg. Ezért a társas-érzelmi készségek fejlesztése a cél. 7

8 Kortárs hatások az egészségfejlesztésben: Az egészséget veszélyeztető magatartásformák gyakran a kortárs csoportok hatása alakulnak ki (cigarettázás, drogfogyasztás, italozás) Színtér programok: az egészségi állapot nem csupán az egyén felelőssége, hanem környezete is szerepet játszik benne. Ezért a színtér programok az élőhelyén találják meg a rizikó csoportokat. (Óvoda, iskola, település, munkahely.) Közösségi alapú komplex egészségfejlesztő programok. Nemcsak diákoknak, hanem az iskolából kikerült fiataloknak és felnőtteknek eljuttatott információk. Lehet helyi tömegkommunikációs eszközökkel: helyi újság, falu tévé, háziorvos, plakátok segítségével propagandát kifejteni. Ha ezeket összehangolják, akkor komplex program alakul ki. I. Egészségfejlesztési program tervezése Egészségfejlesztési stratégia kialakítása: a. A nemzeti szintű jogszabályok feldolgozása: b. Helyi szükségletek felmérése: (tornaterem, atlétikai udvar, röplabda pálya kialakítása, túlsúlyos, légzési- és ortopédiai problémákkal küszködő gyermekek sportolási lehetőségei, életmód tanácsok veszélyeztetett gyermekeknek, tanácsok szenvedélybetegségek kialakulása ellen, a természeti szépségek kiaknázása. Egészségfejlesztési program elkészítése: a. Partneri igények felmérése. b. A partneri igények összevetése az egészségfejlesztési stratégiával. c. A kialakult egészségfejlesztési program lebontása éves szintekre, majd évszakokra bontása ajánlott. II. A program készítésének lépései: Szakértő team létrehozása: (intézményvezető, egészségnevelő, drogügyi koordinátor, házi orvos, védőnő, testnevelő, szabadidő szervező, DÖK segítő, gyermek és ifjúságvédelmi felelős). Megfelelő végzettségű szakemberek hiánya esetén külső szakértők bevonásával lehet színvonalas tevékenységet folytatni. Tájékozódás az érintettek körében (diákok, szülők, tanárok) Információszerzés, elemzés, helyi lehetőségek feltárása. Célok meghatározása (konkrét, életkori sajátosságokhoz kötött, reális, elfogadott, időhöz kötött - határozza meg a forrásokat). A helyi célok épüljenek a központilag meghatározott célokra: egészséges testtartás, mozgás, testedzés az értékek ismerete, higiéniás ismeretek helyes táplálkozás barátság, párkapcsolat, szexualitás személyes krízis helyzetek felismerése, kezelése a tanulás technikái 8

9 Célok megvalósítása Lajos Árpád Általános Iskola idővel való gazdálkodás rizikóvállalás és határai szenvedélybetegségek és elkerülése tanulási környezet kialakítása a természethez való viszony fejlesztése környezeti ártalmak (zaj, hulladék, vegyszerek) személyes biztonság (közlekedés) Az egészségfejlesztés iskola feladatai A program megvalósításának lehetőségei Iskolai programok: a) Tanórai foglakozások (tanmenetbe beépítve minden tantárgy csatlakozzon az egészségfejlesztéshez) Testnevelés órák: mindennapos testnevelés (heti 5 óra + délutáni sportolási lehetőség) testmozgás és egészség kapcsolata fizikai és szellemi aktivitás kapcsolata helyes testtartás kialakítása, prevenció, mozgásismeretek bővítése, sokoldalúan fejlett emberek nevelése étkezés, testmozgás, testsúly összefüggései Biológia órák: egészségkárosító élvezeti szerek hatásai az egészségre a táplálkozás problémái szexuális felvilágosítás, családtervezés, AIDS prevenció természethez való viszony elsősegélynyújtás Környezetvédelmi órák: egészséges környezet kialakítása környezeti ártalmak (légszennyezés, vegyi anyagok, zaj) Technika órák: személyes biztonság a közlekedésben Osztályfőnöki órák értékek ismerete, elfogadása, önértékelés színtere barátság, kapcsolatok konfliktusok kezelése krízis helyzetek felismerése, kezelése tanulási technikák szenvedély betegségek elkerülése tanulási környezet kialakítása testi higiénia 9

10 b) Tanórán kívüli foglalkozások: Lajos Árpád Általános Iskola 1. Napközis, tanszobás foglalkozás: Kiegészíti a tanórai programot. Játékos programokkal aktívan kapcsolódik a helyes életmód, időbeosztás, konfliktuskezelés, higiénia, kapcsolatalakítás, mindennapos testmozgás témakörökhöz. Tehetséggondozás, hiánypótlás, felzárkóztatás. 2. Sportprogramok: Versenyek, tömegsportprogramok, játékos vetélkedők, csoportfoglalkozások motiváló erővel bírnak a passzívabb tanulók bevonására. 3. Egészségnap: Átfogó program többféle cél összehangolt megvalósítására. A testmozgás, az étkezés, kapcsolatteremtés, egészséges környezet, biztonságos közlekedés és szellemi aktivitás célokat egyszerre lehet megvalósítani. 4. Hétvégi iskolai programok: Sport és kulturális jellegű rendezvények. 5. Kirándulások, túrák, erdei iskolák: Itt is több célt lehet egyszerre megvalósítani: a természet szeretete, testmozgás, érzelmi fejlesztés, kapcsolatteremtés, konfliktuskezelés, értékek ismerete, személyes biztonság, egészséges környezet, testi higiénia, időbeosztás témakörök területén. 6. Tájékoztató fórumok: Szülői értekezletek: lehet külső előadóval szélesíteni a programokat (orvos, pszichológus, bűnmegelőzési szakember, drogügyi szakember) Fogadó órák 7. Szakmai tanácskozások: Elsősorban a nevelők felkészültségét szolgálja, de diákokat is meg lehet hívni. Iskolán kívüli rendezvények: Kortárs segítő képzés: A segítőket az iskolások közül választják ki, de a képzés általában nem itt történik. A hasonló korú társak serdülőkorban nagyobb hatást tudnak gyakorolni sok diákra, mint a tanáraik, vagy szüleik, ezért nagy szerepe van a képzésnek. Kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz: Segíti a látókör szélesítését a kapcsolatteremtést, a konfliktuskezelést. III. Módszerek a megvalósításhoz: Az iskolában alkalmazott pedagógiai módszerek tárháza számos lehetőséget biztosít az egészségnevelési program eredményes megvalósításához. Leghatékonyabb, ha az iskola saját ötleteire épülő önálló szervezésű programok keretében valósítja meg az egészségnevelést. Előadók meghívása: Szélesíti az egészségfejlesztés szemléletkörét (ÁNTSZ, orvosok, drogügyi szakértők, bűnmegelőzési szakemberek) 10

11 Tegyük szebbé iskolánkat és környezetét: Készíttessünk plakátokat, rendezzünk versenyeket, értékeljük a tantermek és az udvar tisztaságát, gyűjtsetek a témával kapcsolatos cikkeket az újságokból. Kirándulások szervezése: Kiegészítheti a testnevelés órákat. Része lehet a mindennapos testedzésnek. Célszerű bevonni a szülőket is a programba. Ha nincs az egészségfejlesztésben járatos szakember: (egészségtan-tanár, egészségfejlesztő, egészségfejlesztő-mentálhigiéniés szakember, népegészségügyi szakember, szupervizor, továbbképzéseken részt vett pedagógus, drogügyi koordinátor, ) akkor valamilyen szakirányú képzésen való részvétel is fontos célkitűzés kell, hogy legyen! Mindennapos testnevelés: a) A közoktatási törvény módosítása megteremtette a lehetőséget a mindennapos testedzésre az iskolákban. Célja a tanulók egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. A modern kor az embert olyan életmódra kényszeríti, ami fizikai képességeinek hanyatlásához vezet, áttételesen előidézve a szellemi teljesítmény romlását is. b) Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon a következő egészségügy és pedagógiai szempontokat kell teljesíteniük: Minden gyerek minden nap vegyen részt testmozgás programban! Minden órán történjen meg a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése! Minden órán legyen a helyes testtartás kialakítására szolgáló gyakorlatanyag! Legyen légzőtorna! Figyelemmel kell lenni a gerinc és izületek védelmére! Folyamatosan mérni kell a fittséget! Jelentsen örömöt és sikerélményt a tananyag gyakorlása az eltérő adottságú tanulóknak! Érvényesüljenek a sport személyiségfejlesztő hatásai! Tartalmazzon a program játékokat és táncot is! Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegélynyújtó ismeretek átadása a tantestület valamennyi tagjának feladata. Kiemelt szerepük van az osztályfőnököknek, akik rendszeres megelőző, felvilágosító munkát végeznek. Szorosan együttműködve a védőnővel és az iskolaorvossal. 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; 11

12 sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK Biológia - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés Kémia - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés Fizika - égési sérülések - forrázás Testnevelés - magasból esés az ötödik nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az ötödik nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. Nyolcadik évfolyamon a szabadon választható biológia óra keretében bővebben megismerkedhetnek a tanulók az elsősegélynyújtás alapjaival. Ahol cél, megismertetni a tanulókkal az elsősegélynyújtás fogalmát, célját, fontosságát, az egyes sérülések élettani hátterét, tüneteit, azok lehetséges következményeit és ellátásukat. Továbbá tudatosítani a lehetséges veszély helyzeteket. További cél, hogy megismerjék az emberi szervezet felépítésével, működésével és az elsősegélynyújtással kapcsolatos alapfogalmakat és az egyes baleseti mechanizmusokat. 12

13 Főbb tematikai egységei: - Általános elsősegély-nyújtási ismeretek, életjelenségek - Légzés és keringés újraélesztése - Sebzések, vérzések, sebellátás - Csontok és ízületek sérülései, azok ellátása - Egyéb sérülések - Belgyógyászati balesetek 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: - Közös értékrend kialakítása. - Tanulópárok kialakítása. - Kooperatív tanulási tanítási technikák alkalmazása. - Közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése. - Tanórai viselkedési formák kialakítása, ahol saját és osztálytársai egészségét, emberi jogait tiszteletben tartja. - Kezdeményezések, kreativitás erősítése. - Példamutató, helyes cselekvések kialakítása, bemutatása, erősítése (dicséret, jutalom). - Csoportmunka, versenyfeladatok Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formák. A közösen átélt kirándulások, túrák, napközis szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei által a közösségfejlesztés kiváló területei. Feladat: Átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítani, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez tartozás érzését. Az osztályközösségek programjai: - tanulmányi kirándulás szervezése, - osztályszintű rendezvény, pl. Mikulás est, disco, teadélután, Anyák Napja - évi legalább egy ünnepségen szereplés, - iskolai rendezvényekre való felkészítés, A foglalkozások színterei lehetnek még: - Napközi - Könyvtár - Művelődési intézmények - Művészeti központok - Sportpályák, szabadidő-központok 13

14 1.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A kommunikációs kultúra fejlesztése: véleményformálás-, és kifejezés, vélemények, érvek, ellenérvek kialakítása, saját vélemény kialakítása és megvédése, alátámasztása érvekkel. Saját információs rendszer kiépítése: iskolagyűlés 2 havonta, vagy igény szerint, DÖK megbeszélések. Közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése, osztályok közötti hagyományos versenyek (tisztaság, tanulmányi, szorgalom, magatartás, sportversenyek, focibajnokságok). A régi tevékenységek mellett új hagyományok megteremtése (fordított nap, diáknap, farsangi bál, sportnapok) Demokratikus jogok ismerete, gyakorlása rendszeres fórumon, választások alkalmával, pl.: osztályképviselők, DÖK tisztségviselők választása, házirend összeállítása, stb. Ügyeleti munka szervezése, ellenőrzése. Tanulmányi, ill. különböző háziversenyek A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A munkaközösségek programjai részletesen az éves munkatervben találhatók. A hagyományok ápolása, tisztelete, egyrészt iskolánk hírnevét gyarapítja, másrészt azt bizonyítja, hogy partnereink igénylik ezen események megrendezését. Tanévnyitó- és tanévzáró ünnepélyeket tartunk. A 8. osztályosok közreműködésével befogadjuk az 1. osztályosokat, és év végén velük együtt elbúcsúztatjuk a 8. osztályosokat. Műsoros iskolai ünnepséggel emlékezünk a nemzeti ünnepekre: o március 15. o október 6. o október 23. Iskolanappal ünnepeljük az iskola névadójának évfordulóját szeptemberben, változó formában és tartalommal. Adventi hónapot- készülődést rendezünk decemberben. Közös iskolai kirándulást tartunk évi legalább egy alkalommal, melynek célja természeti értékeink megismerése- akadályverseny formájában. Családi napot, vagy sportnapot rendezünk, melynek célja a szülők és gyerekek játékos, közös együttléte, mozgása napos tanulmányi kiránduláson, illetve lehetőségeinkhez mérten erdei iskola programon vesznek részt tanulóink májusban, júniusban. Kiemelten támogatjuk a tanulói önkormányzat (DÖK) működését, a tanulók önállóságra való felkészítését segítjük, közéletiségre nevelünk. Tanulmányi versenyeket és rendezvényeket szervezünk, és tevékenyen részt veszünk térségi, városi és országos pályázatokon, versenyeken, vetélkedődön. 14

15 A szülőknek és pedagógusoknak tavasszal Nőnapi bált rendezünk, melynek bevételével az iskola programjait támogatjuk. Vár az iskola programot szervezünk a leendő elsőosztályos gyermekeknek a beiskolázás előtt. Műsoros rendezvényeket tartunk: o Farsang, o Suli Gála, o Anyák Napja alkalmából, o Mikulásjárás- osztálykeretben rendezett órákon, délutánokon, o Osztálykarácsonyok, klubdélutánok, o Rendhagyó szaktárgyi órák előadók meghívásával. Iskolai elismerések: Az év kiváló példás tanulója Az év jeles tanulója Kiváló közösségi munkáért Az év legeredményesebb lány és fiú sportolója Az iskola érdekében végzett munka a felnőttek körében. 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, 15

16 Lajos Árpád Általános Iskola részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 16

17 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben célirányos tanulás- szervezési eljárások alkalmazása: differenciált tanulásszervezés kooperatív technikák projektmódszer tevékenységközpontú pedagógiák tehetséggondozó órák, foglalkozások Bizonyos területeken tehetséges SNI tanulók célirányos fejlesztése A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A HH, HHH, SNI tanulók integrációs segítése, elfogadás, érzékenyítés. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program. A lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatásának biztosítása. Ennek érdekében: A méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében a felzárkóztatás segítése. Az IPR rendszer működtetése. Képesség kibontakoztató program alkalmazása. Motiválást segítő differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák, tevékenységközpontú pedagógiák A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Esélyegyenlőség biztosítása. Sokszínű tevékenységformák biztosítása Differenciált tanulásszervezés Kooperatív technikák alkalmazása Projektmódszer Tevékenységközpontú pedagógiák Individuális tanulás előtérbe helyezése Az alapozó időszak elnyújtása Fejlesztő értékelés alkalmazása A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT eszközhasználattal. 17

18 1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Lajos Árpád Általános Iskola A nevelőtestület minden tagjának kötelessége pedagógiai hozzáállásával mindent megtenni annak érdekében, hogy az iskolánkba járó tanulók jogainak érvényt szerezzen, illetve kötelességük betartatásával társaik emberi jogai ne sérüljenek. Ennek feltétele a gyermekek személyiségének és a családi háttérének megismerése. Az osztályfőnökök feladata a hátrányos helyzetű tanulók kiszűrése, majd a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel közös fellépés a gyermekek tanulási, fejlődési feltételeinek megteremtése érdekében. Az iskolavezetés, az osztályfőnökök és a GYIV felelős kiemelt feladata a szülőkkel azoknak a lehetőségeknek a megismertetése, melyekkel anyagi, illetve egyéb segítséget nyújthatunk a gyermekek iskoláztatásához (pl.: ingyenes tankönyv, fejlesztő, korrepetáló foglalkozások). A hátrányos körülmények közül érkező tanulók tanórai foglalkoztatásánál a nevelőtestület minden tagja különös figyelemmel hajtja végre a differenciálást mind a feladatok, mind az értékelés területén. A tanórán kívüli tevékenységek szervezésével lehetőséget teremtünk a tanulók szabadidejének hasznos eltöltésére, melyet a szabadidő szervező, valamint a GYIV felelős a tanulók művelődésének érdekében mindenki számára elérhetővé tesz. (pl.: színház-, mozi látogatás, kirándulás, kézműves foglalkozás, stb.) A GYIV felelős feladata az egészségnevelés és a kábítószer-ellenes program nyomon követése. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős szükség esetén a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez, ennek érdekében együttműködik az önkormányzat gyermekvédelmi felelős munkatársával, illetve a gyermekjóléti szolgálat képviselőjével. Intézményünkben gyermek- és ifjúságvédelmi felelős dolgozik. A pedagógus kötelező óraszáma tartalmazza ezt a munkakört. Feladata a nevelési-oktatási intézményben a tanítók, a tanárok, illetve más alkalmazottak által ellátott gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok összehangolása. Kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A tanulók anyagi veszélyeztetettségének feltárása: - az osztályfőnök, - mentortanárok, - illetve az ifjúságvédelmi felelős feladata. Feladataik: 1. A tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárása, megszüntetése. 2. Szülői értekezleten a szülők rendszeres tájékoztatása: jogaikról, kötelességeikről; az iskola által nyújtott lehetőségekről (integrációs oktatás, korrepetálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás, napközis, illetve tanulószobai foglalkozás); kedvezményekről (étkeztetés, ingyenes vagy tartós tankönyvek). 18

19 3. Rendszeres tájékoztatás a tanulók részére az iskola nyújtotta lehetőségekről: integrációs oktatás, korrepetálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás, napközis, illetve tanulószobai foglalkozás). 4. Probléma, veszély esetén figyelmeztetni a szülőket. Formái: írásban - tájékoztató füzet útján, szóban - fogadó óra, családlátogatás alkalmával. A kapcsolattartás formái: intenzív, napi kapcsolat a szülőkkel, fogadó óra, szülői értekezlet, családlátogatás. 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A DÖK minden tanév elején meghatározza feladatait, munkatervet készít, melyben részletesen rögzíti a tanulók iskolai döntési folyamatokban való részvételi rendjét. 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Az együttműködés formái a tanórák és tanórán kívüli foglalkozások. Ennek részleteit a nevelési program más fejezetei taglalják. Iskolánk (pedagógus) a gyermek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja: nyílt napok, nyílt órák szervezése, rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, változatos témájú szakkörök indítása, ahol a tanuló gyakorolhatja a helyes viselkedési módokat, előre tervezett szülői értekezletek, fogadóórák, előadások szervezése (logopédus, nevelési tanácsadó, pszichológus, egészségügyi szakember) meghívásával, pályaválasztási tanácsadás, családlátogatás, közös kirándulások, rendezvények szervezése, látogatása, közös színházlátogatás. 19

20 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: 1.A gyermek nevelésének, személyisége alakításának elsődleges színtere a család. Az iskola csak akkor tud eredményes lenni nevelési törekvéseiben, ha: - a lehető legszorosabb együttműködésre törekszik a szülőkkel, - a két fél folyamatos kapcsolatot tart fenn, állandó az információáramlás köztük, - az iskola és a szülői ház kapcsolatára a bizalom és őszinteség légköre jellemző, - az iskola és a család értékrendje, elvárásai közelítenek egymáshoz. 2. A fentiek megvalósításához az iskola a következőkkel járul hozzá: - az iskolaválasztás előtt korrekt tájékoztatást nyújtunk az intézményünk kínálta lehetőségekről, - a tanévkezdéskor egész évre szóló szülői tájékoztatót készítünk a tanév fontosabb tudnivalóiról, - a tájékoztató füzeten, ellenőrzőn keresztül rendszeresen és folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, - évente legalább három alkalommal tanév elején és az első félév zárásakor osztály szülői értekezleteken értékeljük, elemezzük a tanuló teljesítményét, ismertetjük az osztályban és az iskolában jelentkező feladatokat; megvitatjuk az osztály aktuális problémáit, - indokolt esetben rendkívüli szülői értekezletet tartunk, szükség esetén összevont szülői értekezletet hívunk össze (például pályaválasztás előtt; olyan döntés előtt, amelynek megoldásához a szülők segítségét kívánjuk igénybe venni), - a tanulási nehézséggel küzdő tanulók szüleinek tanácsadást, konzultációs lehetőséget biztosítunk fejlesztő pedagógusunk segítségével, - a magatartási, lelki, szociális gondokkal küzdő tanulók és szüleik számára gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, illetve pszichológus folyamatos tanácsadását biztosítjuk, - előzetes egyeztetéssel családlátogatás keretében szívesen megismerkedünk tanulóink családi környezetével, különösen új osztályfőnök - osztály kapcsolat kialakulásakor, - nyílt tanítási órák keretében a szülők megismerkedhetnek a tanórákon folyó tevékenységgel, - a pedagógusok heti 1 tanítási órában fogadóórát tartanak, - biztosítjuk, hogy a tanulók mindennapi tevékenységét leginkább befolyásoló iskolai alapdokumentumokkal (nevelési program, házirend) a szülők megismerkedhessenek. Az iskola és a szülők közti együttműködés szervezett keretét biztosítja a Szülői Munkaközösség. Intézményünkben a pedagógusok kölcsönös támogatáson, bizalmon, őszinteségen alapuló szoros partnerkapcsolat fenntartását tartják kötelességüknek a szülőkkel és a tanulókkal. Célunk: A szülők megnyerése, szemléletformálása, az együttműködés növelése érdekében értekezleteken, fórumokon kooperatív technikák alkalmazása. Nyilvánosság biztosítása a kompetencia alapú oktatásról. 20

21 A szülőkkel és a tanulókkal való kapcsolattartás módjai, színterei, hagyományok: Szülők Az együttműködés fóruma SZMK - Tagjait a szülők választják a tanév első szülői értekezletén. Módja Felelőse Gyakorisága Megbeszélés és SZMK Munkaterv konzultáció vezetője és szükség - Nevelési értekezleteken, Iskolaveze- szerint. féltés éves, és év végi értekezleteken való részvétel Hagyományok 1. Farsangi bál szervezése. 2. Tankönyvek véleményezése. 3. Aktív szülők jutalmazása év végén. Teljes szülői közösség -Szülői értekezlet (évi összevont és legalább három osztály szülői értekezlet Osztályfőnökök Iskolavezetés Munkaterv szerint Nőnapi bál Tanulók DÖK - Képviselőit a tanulók választják tanév elején. Megbeszélés - Iskolagyűlés DÖK összekötő tanára DÖK diákvezetője Osztályfőnökök Havonta Fordított nap A továbbfejlesztés lehetőségei A tanulók és a szülők kiemelt, közvetlen partnereink. A velük való kapcsolatunk továbbfejlesztésének legkézenfekvőbb lehetősége az évenkénti igény - elégedettség - és elégedetlenség mérésük. A mérés folyamatszabályozásával rendelkezünk, melyet az IMIP tartalmaz. További partnereink Az IMIP tartalmazza a partneri listát, a kapcsolattartás formáit, gyakoriságát, a kapcsolattartót, a listát évente aktualizáljuk A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgák szabályzásának célja: a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgáinak, lebonyolítási rendjének szabályozása. 21

22 1.2 A vizsgaszabályzat hatálya Lajos Árpád Általános Iskola Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Osztályozó vizsga Az Intézményben az osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha - felmentést kapott kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól a sajátos helyzete miatt, - engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. 22

23 Különbözeti vizsga A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az iskola vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. Javítóvizsga Ha a tanuló tanév végén a tantárgyak számától függetlenül- elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között a társiskolákkal egyeztetett időpontban szervezhető. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell. Pótló vizsga Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki. Tanulmányok alatti vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei A vizsgabizottság minimum három főből áll: elnök, kérdező tanár, ellenőrző tanár Feladataik Az elnök - felel a szabályok betartásáért, - ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, - ha kell szavazást rendel el. Kérdező tanár(ok) - szakos tanár, tanító, - lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte. Ellenőrző tanár - lehetőség szerint szakos tanár, - felel a vizsga szabályszerűségéért Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért. 23

24 Írásbeli vizsgák általános szabályai - a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot; - a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával; Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén, ahol három írásbeli vizsga tartható. Az írásbeli vizsga javítása: - a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot. A szóbeli vizsga általános szabályai - Egy napon három szóbeli vizsga tehető le. - A vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie. - Ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről. Szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények alapján dönt. Gyakorlati vizsga általános szabályai - a gyakorlati oktatás vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről; - a gyakorlati vizsgarészt a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni. Az vizsgák részletesebb szabályozását, az értékelés rendjét, illetve a vizsgatárgyak részeit és követelményeit az intézmény vizsgaszabályzata tartalmazza Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Intézményünk a fenntartó által kijelölt, beiskolázási körzetből vesz fel tanulókat. Más körzetből érkező tanulót csak abban az esetben veszünk fel, ha van betöltetlen férőhelyünk. A Köznevelési Törvény rendelete szabályozza a tanulók felvételét a KIR rendszerbe, amely alapján az új diák bekerül az iskola nyilvántartásába. 24

25 Az iskolaváltás során figyelembe vesszük a tanuló által megszerzett ismereteket. Lemaradása esetén türelmi időt biztosítunk számára a hiányzó tudás megszerzéséhez, vagy szükség esetén évfolyamismétlésre is lehetősége van. A sajátos nevelési igényű tanulók számára biztosítjuk a részképesség zavaruknak megfelelő szintű fejlesztést differenciált feladatmegoldásokkal, illetve külön fejlesztő foglalkozásokon. Abban az esetben, ha nem tanult olyan tantárgyat, amelyet iskolánkban oktatunk (pl. idegen nyelv), biztosítjuk a tanulónak a felzárkóztatást mindaddig, amíg el nem éri az évfolyamának megfelelő tudásszintet. Előrehaladását mindvégig figyelemmel kísérjük, míg el nem éri társai tudásszintjét A felvételi eljárás különös szabályai Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. A további felvételi kérelmekről szabad férőhely esetén az igazgató dönt. 25

26 2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése Lajos Árpád Általános Iskola A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez 1 4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek 2 Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Óraterv a kerettantervekhez 5 8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret 2 2 Fizika 2 1 Kémia 1 2 Biológia-egészségtan 2 1 Földrajz 1 2 Ének-zene Dráma és tánc/hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

27 A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat Változat B változat B változat B változat A változat A változat A változat 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Óraterv a helyi tantervhez 1 4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek 2 Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezett órakeret Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika 1 1 Rendelkezésre álló órakeret Választható órakeret Vizuális kultúra Idegen nyelv 1 1 Magyar - Drámajáték 1 1 A tanulók max. terhelése

28 Óraterv a helyi tantervhez 5 8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret 2 2 Fizika 2 1 Kémia 1 2 Biológia-egészségtan 2 1 Földrajz 1 2 Ének-zene Dráma és tánc/hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezett órakeret Matematika 1 1 Természetismeret 1 Fizika 1 Magyar 1 Földrajz 1 Informatika Rendelkezésre álló órakeret Választható órakeret Matematika Angol Biológia 1 Vizuális kultúra A tanulók maximális terhelése

29 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A folyamat célja, helye az oktató-nevelő munkában Pedagógiai programunk, tantervünk megvalósításának alapvető eszközei a megfelelően kiválasztott tankönyvek, segédletek és taneszközök. Ezek beválásának folyamatos vizsgálata fontos része oktató-nevelő munkánknak. A tankönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztására a munkaközösségek tesznek javaslatot, melyet az igazgató fogad el. Taneszközöket csak az oktatómunka elvégzéséhez rendelünk. A tankönyvrendelésért és árusításért felelős személyt az igazgató bízza meg. A tankönyvek beválásáról véleményt alkotnak: a tankönyvekből tanító pedagógusok, tanulók, szülők. Az iskolavezetés és a tantestület kihasználja azokat a lehetőségeket, amelyek elősegítik új tankönyvek, taneszközök megismerését (tankönyvkiállítás, bemutatók, stb.) Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei: A helyi tantervre, illetve a kompetencia alapú oktatásra alkalmas taneszköznek kell lennie. Feleljenek meg az iskola helyi tanterve, illetve a Kerettanterv által szabott követelményeknek, tartalmazzák azt az ismeretanyagot, melyet a tantervben megtanítandó tananyagként az intézmény meghatároz. Feleljen meg az életkori sajátosságoknak, áttekinthető, érdeklődést keltő, nyelvezete, stílusa könnyen érthető legyen. Tehetséggondozásra, felzárkóztatásra egyaránt teremtsen lehetőséget. Tartóssága és ára is elfogadható legyen. Funkciók Motiváció Ismeretátadás Rendszerezés Koordináció A minőség összetevői Illusztráltság Érdekesség Problémák bemutatása Gondolkodást ösztönző egyéb megoldások Érthetőség Életszerűség Tudományos pontosság Strukturáltság A többi tankönyvekkel való összehangoltság Differenciálás Tanulásirányítás Tanulási stratégiák tanítása Szintezett tananyag A tanórai és az otthoni tanulás folyamatát orientáló eszközök Az önértékelés elősegítése Az ismeretek alkalmazását gyakoroltató, illetve összefoglaló kérdések és feladatok Értékekre nevelés Érzelmi hatást keltő eszközök 29