Bevezetı. A Tiszafüredi Kistérség települései és elhelyezkedése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bevezetı. A Tiszafüredi Kistérség települései és elhelyezkedése"

Átírás

1 Bevezetı A Tiszafüredi Kistérség települései és elhelyezkedése A Tiszafüredi kistérség az Észak-Alföldi régióban, azon belül a Jász-Nagykun-Szolnok megye északkeleti csücskében helyezkedik el. A kistérség településhálózatát 18 csoportos település alkotja, amelyek 13 közigazgatási egységet képeznek. A helységek a XX. század második feléig a tiszafüredi és kunhegyesi járás települései voltak. Ebbıl a szempontból tehát a köztük fennálló kapcsolatok tradicionálisnak mondhatók: Tiszafüred és Kunhegyes hagyományos vonzáskörzetének részei. Nyugaton a Tisza, keleten pedig a hortobágyi puszta határolja. Területe 847 km 2, lakónépességének száma fı (2010). Legjelentısebb természeti kincse, s egyben vonzereje a Kiskörei-víztározó, azaz a Tisza-tó. Pár szó a terület múltjáról. Az Árpád-korban az Aba nemzetség birtoka volt. Egyes települések már a tatár járás idején is léteztek. Sajnos akkor is és a török hódoltság idején is jelentıs károkat szenvedett el a harcok miatt. A település elsısorban a mezıgazdasági termelésbıl élt meg mindig is. A termény vagy állat feleslegeiket viszonylag könnyen tudták értékesíteni, mivel közel helyezkedtek el az akkoriban híres Hortobágyi vásárhoz. Mindemellett a fok gazdálkodás is megélhetést biztosított sok családnak, egészen a Tisza szabályozásáig. A tiszafüredi kistérség minden településén van olyan történelmi emlék vagy kulturális-néprajzi hagyomány, amely országos jelentıségő. Fontos még megemlíteni, hogy egykor az ország három legelismertebb fazekasai közé tartoztak a tiszafürediek. Még napjainkban is virágzik a kerámia, főzfavesszı fonás, nyergesség, bırmővesség. Már ben rendelkezett vasúttal Tiszafüred. Többek között erre is alapozva a szocializmus idején több ipart is létrehoztak, aminek a termékeit vonattal viszonylag gyorsan tudtak szállítani a piacnak. Akkoriban létesült az alumínium gyár, a gyógyszercsomagoló üzem, a hajó- és

2 darugyár is. A Tisza-tó akkora turizmusi jelentıséggel bír, hogy külön turisztikai régiót hoztak létre körülötte. A Tisza-tavi Turisztikai Régió méretét tekintve hazánk legkisebb régiója. A ban létrejött Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács mőködési területe (és az ezzel azonos Tisza-tó kiemelt üdülıkörzet területe) már 73 települést foglal magába ebbıl 22 tóparti. Fokozatosan épült fel területileg a régió, valószínő, hogy a jelenlegi állapot nem végleges még, mivel a Tisza-tó TFT és a Tisza-tavi RIB mőködési területe még mindig nem esik egybe, és a Tisza-tó még mindig nem önálló költségvetéssel rendelkezı régió forrásai a szomszédos statisztikai régiók költségvetésébe vannak beépítve. A Tisza-tavi régióban a vonzerık közül kiemelkedik az ökoturizmus. Elsısorban a Tisza-tó mentén elhelyezkedı településeken jelentıs a vízi és vízparti aktív turizmus. A regionális jelentıségő vonzerıi (a gyógy- és termálturizmus, a falusi, kulturális turizmus, hivatásturizmus) mozaikosan lelhetıek fel. A helyi jelentıségő, kínálatot színesítı vonzerık (lovasturizmus, vadászturizmus, gasztroturizmus, örökségturizmus) jól kiegészíthetik a vezetı termékeket. Infrastruktúráját illetıen, az úthálózattal való lefedettség jónak mondható, az utak állapota viszont korlátozó tényezı a turizmus fejlesztésében. Szálláshelyek tekintetében inkább jelentısebb minıségi fejlesztés szükséges, szálláshelyek vonatkozásában egyes célcsoportoknak speciális kiegészítı szolgáltatások is. A régió minden települése több típusú vendéglátóipari egységgel i ellátott. A vendéglátó helyek többsége fejlesztésre szorul. A Tisza-tavi régió környezeti állapota jelenleg jónak mondható de ebbıl a szempontból veszélyt jelenthet a turizmus fejlesztése is, hiszen a turizmus jelentıs része a Tisza-tóra épül. A Tiszafüredi kistérség Magyarország 33 leghátrányosabb helyzető kistérsége közé tartozik. A térség nem rendelkezik sem egyetemmel, sem fıiskolával. Akik viszont felsıfokú végzettséget szereznek, azok jellemzıen más térségben helyezkednek el. A rendszer váltás óta folyamatos hanyatlás mutatható ki. A terület általános jellemzıje a magas munkanélküliség (1990-ben 3,43 ; 2010-ben 18,18 a munkanélküliségi arány) és ebbıl adódóan a magas elvándorlási arány. Míg a megyében 26%-kal csökkent a foglalkoztatottak száma, addig a térségben ennél jóval nagyobb mértékben, több mint 40 százalékkal. A munkanélküliek körében a szellemi foglalkozásúak 9,5, a pályakezdık 6%-os részarányt képviselnek. Folyamatosan nı az öregségi index (a rendszerváltás után nem sokkal ben- még csak 75,90 volt az értéke, ami 2010-ben már 109,82-re emelkedett). A képzettséget illetıen a következık mondhatók el a kistérségrıl: a 8 általánost be nem fejezettek aránya 1,4%; 8 általánossal rendelkezık 23,4%; szakmai oklevéllel, de érettségivel nem rendelkezık 34,5%; érettségizettek 28,1%. A diplomások aránya 12,6%. Mind az érettségizettek, mind pedig a fıiskolai végzettséggel rendelkezık száma 2-3%-kal alulmarad a megyei átlagon. A kistérségben nagymértékő a hátrányos helyzetőek aránya, melyek között kiemelt szerephez jut a kistérségi átlagban a lakosság 10 %-át kitevı roma kisebbség. A népesség 37%-a inaktív keresı (fıleg nyugdíjasok, járadékosok) és mintegy 30% az eltartott. A foglalkoztatottak 13%-a a mezıgazdaságban, 31% az iparban, építıiparban tevékenykedett. A kistérségben a szolgáltatási ágak szerepe emelhetı ki, az ezen a területen alkalmazottak aránya 56%.

3 SWOT elemzés Helyzetelemzés: A Tiszafüredi kistérség és települései periférikus helyzetének feltérképezéséhez nem csupán a térség jelenének, hanem múltjának megismerése is kulcsfontosságú. Ennek érdekében vizsgálódásainkat egészen a rendszerváltás idejétıl kezdtük, célként tőzve ki ezen idıszak utáni belsı tendenciák kimutatását. Az elmaradottság vizsgálatához normalizálás segítségével elıállítottuk a Tiszafüredi kistérség településeinek elmaradottsági indexét. Kissé korlátozta a munkát, hogy 1990-es adatok csak néhány mutató esetében álltak rendelkezésre, így csekély az összehasonlítható mutatók

4 száma. Törekedtünk minél komplexebb vizsgálatokat végezni, de pl. infrastruktúrával, környezettel kapcsolatos adatok nem elérhetıek az 1990-es idıszakra. A mutatók rendszerezését a 1.táblázat tartalmazza. 1.táblázat: Elmaradottsági tényezők Gazdasági potenciál, foglalkoztatás Demográfiai helyzet Tudás Munkanélküliségi arány Természetes szaporodás Felsıfokú képzettségőek aránya Adózók aránya Csecsemıhalandóság Vándorlási egyenleg A normalizált indexek kiszámításához az adatokat a következı évekre vetítve vizsgáltuk: 1990, 2001, (A csecsemıhalandóság esetében adott év értékeként hároméves átlagot alkalmaztunk, hogy a túlságosan kiugró évek ne torzítsák az eredményeket.) Majd az indexeket településenként évenként rendszereztük. Az így kapott adatokat az 3,4,5. táblázatok tartalmazzák. A részindexek átlagát településenként évenként a 2. táblázat mutatja. 2.táblázat: A részindexek átlagos értékei településenként Abádszalók 0,517 0,488 0,550 Kunhegyes 0,669 0,602 0,551 Nagyiván 0,285 0,573 0,606 Tiszabura 0,430 0,318 0,419 Tiszaderzs 0,241 0,267 0,318 Tiszafüred 0,893 0,700 0,713 Tiszagyenda 0,516 0,414 0,440 Tiszaigar 0,366 0,409 0,373 Tiszaörs 0,484 0,584 0,517 Tiszaroff 0,437 0,352 0,419 Tiszaszentimre 0,567 0,577 0,280 Tomajmonostora 0,301 0,213 0,623 Forrás: népszámlálási adatsorok, KSH 1990, 2001, 2011, saját számítás, szerkesztés Jelmagyarázat: a nagyobb értékek jobb pozíciót jelent.

5 3.táblázat: Normalizált indexek értékei Munkanélküliségi Adózók Vándorlási Term. Csecsemı- Felsıfokú képz. arány aránya egyenleg szaporodás halandóság aránya Abádszalók 0,93 0,31 0,45 0,52 0,56 0,33 Kunhegyes 0,89 0,69 0,54 0,59 0,61 0,70 Nagyiván 0,67 0,17 0,25 0,22 0,20 0,20 Tiszabura 0,98 0 0,40 1 0,02 0,19 Tiszaderzs 0 0,16 0 0, Tiszafüred ,71 0,65 1 Tiszagyenda 0,85 0,39 0,63 0,11 1 0,11 Tiszaigar 0,78 0,25 0,77 0,34 0 0,05 Tiszaörs 0,76 0,27 0,93 0 0,56 0,38 Tiszaroff 0,65 0,38 0,60 0,20 0,56 0,23 Tiszaszentimre 0,96 0,42 0,53 0,38 0,75 0,35 Tomajmonostora 0,76 0,09 0,64 0,22 0 0,09 Forrás: népszámlálási adatsorok, KSH 1990, 2001, 2011, saját számítás, szerkesztés Jelmagyarázat: minél közelebb van az adott település értéke 1-hez, annál kedvezőbb pozícióval bír. Az 1990-es részindexek átlaga szerinti sorrend alapján Tiszafüred a legfejlettebb település, hat mutatóból négy esetében elsı helyen áll. Tiszafüredet követi Kunhegyes és Tiszaszentimre. Abádszalók hasonló fejlettséggel bír, mint Tiszagyenda és Tiszaörs. A három legkedvezıtlenebb helyzető település Tiszaderzs, Nagyiván és Tomajmonostora. 4. táblázat: Normalizált indexek értékei Munkanélküliségi Adózók Vándorlási Term. Csecsemı- Felsıfokú képz. arány aránya egyenleg szaporodás halandóság aránya Abádszalók 0,70 0,49 0,02 0,33 1 0,39 Kunhegyes 0,94 0,64 0,16 0,40 0,85 0,63 Nagyiván 0,45 0, ,38 Tiszabura 0 0 0,40 1 0,32 0,18 Tiszaderzs 0,49 0,10 0,53 0,38 0 0,11 Tiszafüred 0,92 1 0,11 0,41 0,76 1 Tiszagyenda 0,61 0,32 0,37 0,12 1 0,07 Tiszaigar 0,47 0,35 0,13 0,38 1 0,12 Tiszaörs 0,85 0,52 0,37 0,21 1 0,56 Tiszaroff 0,27 0,39 0 0,16 1 0,29 Tiszaszentimre 1,00 0,48 0,40 0,21 1 0,37 Tomajmonostora 0,72 0,35 0,02 0,17 0,01 0 Forrás: népszámlálási adatsorok, KSH 1990, 2001, 2011, saját számítás, szerkesztés Jelmagyarázat: minél közelebb van az adott település értéke 1-hez, annál kedvezőbb pozícióval bír.

6 A 2001-es adatokból kiderül, hogy Tiszafüred és Kunhegyes ismételten megırizte vezetı szerepét. Tiszaörs fejlıdésérıl számolhatunk be, mivel az 1990-es értékek alapján három helyezést javított. A nagyiváni index is jelentıs mértékben javult re ötödik legfejlettebb településként azonosíthatjuk. A három legelmaradottabb település Tiszabura, Tiszaderzs és Tomajmonostora. 5.táblázat: Normalizált indexek értékei Munkanélküliségi Adózók Vándorlási Term. Csecsemı- Felsıfokú képz. arány aránya egyenleg szaporodás halandóság aránya Abádszalók 0,41 0,73 0,53 0,24 1 0,40 Kunhegyes 0,33 0,67 0,43 0,33 1 0,54 Nagyiván 0,63 0, ,28 Tiszabura 0,27 0 0,42 1 0,81 0,02 Tiszaderzs 0,66 0,01 0 0,23 1 0,004 Tiszafüred 0,51 1 0,58 0,36 0,83 1 Tiszagyenda 0,18 0,53 0,68 0,13 1 0,12 Tiszaigar 0,25 0,22 0,42 0, Tiszaörs 0,18 0,76 0,53 0,14 1 0,48 Tiszaroff 0,53 0,50 0,13 0,19 1 0,17 Tiszaszentimre 0 0,64 0,61 0,18 0 0,24 Tomajmonostora 1 0,79 0,72 0,16 1 0,07 A 2011-es eredmények alapján Tiszafüred a legfejlettebb település. Érdekes módon Tomajmonostora és Nagyiván a második és harmadik helyre kerültek. Nagyivánon jelentıs mértékben nıtt az adózók aránya, a vándorlási egyenleg esetében 2001-tıl a legelıkelıbb helyen végez. Ezen településeket követi Kunhegyes és Abádszalók. Tiszaszentimre esetét is érdemes kiemelni. A 2011-es negyedik helyezésrıl lecsúszott a 12. helyre, a kedvezıtlen munkanélküliségi arány és csecsemıhalandóság miatt, pedig az adózók aránya és a vándorlási egyenleg mutatóknál a 2. szerepelt a települések között. Az eredmények alapján a településeket három csoportba oszthatjuk:1.: a kedvezı helyzetét viszonylag stabilan megtartó Tiszafüred, Kunhegyes, az újonnan felzárkózó Nagyiván és Tomajmonostora; 2.: a közepes fejlettségő Abádszalók, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszagyenda, Tiszabura; 3.:jelen idıben legkevésbé fejlett Tiszaszentimre, Tiszaigar, Tiszaderzs. Az elmaradottsági indexek alapján béta-konvergencia vizsgálatot végeztünk annak megállapítására, hogy kiegyenlítıdés, vagy ezzel ellentétes folyamat játszódik le a térségben. A Tiszafüredi kistérségben nagyarányú a cigány nemzetiség jelenléte. Úgy véltük, ezt fontos lenne megjeleníteni a vizsgálódás során. A 1.ábrán látható pontok mérete a cigány népesség arányát mutatja az egyes településeken. Arra következtethetünk, hogy a Tiszafüredi kistérségben kiegyenlítıdés indult meg, de nem feltétel nélkül. A determináció mértéke 54%-os, ez közepes mértékő konvergenciát jelez. A felzárkózás ütemét mutató béta együttható értéke -0,791, ez viszont magasnak tekinthetı. Érdekes sajátossága a térségnek, hogy a jelentıs cigány kisebbséggel bíró Tiszabura esetében felzárkózás figyelhetı meg. (Ez a trend a természetes szaporodás magas értékének köszönhetı, nem pedig pl. az adózók arányának növekedésének

7 Komplex index változása (2001/1990) Komplex index ábra: A kiegyenlítődés üteme a Tiszafüredi kistérségben Forrás: népszámlálási adatsorok, KSH 1990, 2001, 2011, saját számítás, szerkesztés Jelmagyarázat: A körök nagysága a roma népesség arányával arányos

8 1.A térség turisztikai vonzerejének növelése - Környezet tudatos szemléletformálás - A minıségi vendégforgalom gyarapítása, turisztikai infrastruktúra kiépítése Stratégiai célok: A kistérségben a fı vonzerıkre, a Tisza-tó és folyó és ezek környezetének páratlan természeti kincseire alapozva egy egységes és egyedi arculatú turisztikai fejlesztés a cél. Az ökoturizmus, falusi turizmus, termálturizmus, kerékpáros- és lovas turizmus, horgászat és a változatos vízi adottságokra épülı vízi turizmus lehetıségeit turisztikai termék csomagok létrehozásával kell kihasználni. A kistérségben 5 település közvetlen érintett a vízfelülettel, így ezek a települések a legjobban érdekeltek ebben a fejlesztésben. Az egyedi turisztikai termékeket, - amelyek sajátos turisztikai szolgáltatásokat is magukba foglalnak - programcsomagként kell értékesíteni. Az eladható turisztikai termékek, amelyek mögött jelentıs termékfejlesztés és marketing áll - a fenntarthatóság figyelembevételével megsokszorozhatják a kistérségbe érkezı vendégek számát. A Tisza-tavi Madárrezervátumra alapozva a kistérség jövıje az ökoturizmus ( A Tisza-tó, Magyarország ökoturisztika szigete ), a fejlesztés célja a térség természeti adottságainak hasznosítása, az ökológiai szemlélet fejlesztése, a tó tehermentesítése, a tópart és a háttértelepülések lehetıségeinek összehangoltabb kihasználása, a szezon megnyújtása. A térségben, tekintettel a Tisza- tavat körülvevı termálgyőrőre, több - jelenleg hasznosított kutakkal rendelkezı - településen van mód termálfejlesztésre. A termál- és gyógyüdülés fejlesztése a meglévı fürdık esetében ezek bıvítésével, fedett medencék építésével, vízforgatás megoldásával, gyógyvízzé minısítéssel és komplex gyógyászati szolgáltatások biztosításával érhetı el. A gyógyítás mellett a fitness-wellness, sportolási lehetıségek bıvítését is célul kell kitőzni. Fontos, hogy a különbözı vendégcsoportok számára többféle speciális kínálati programcsomag készüljön különbözı árfekvésben. A természeti-, környezeti terhelhetıségnek megfelelı aktív turizmus fejlesztésében kiemelten a horgászat és víziturizmus áll. Ki kell alakítani a sporthorgászat igényeinek megfelelı, kulturált és természethez alkalmazkodó horgászhelyeket ott, ahol a tómeder nem tartalmaz mesterséges akadályokat. A szálláshelyek kialakítása elsıdleges feladat a térségben. Ez a legmagasabb színvonalú, komplex szolgáltatásokat nyújtó szállodáktól kezdıdıen a legegyszerőbb vendégszobákig, tanyákig bezárólag szükséges a fejlesztésük. A turisztikai ágazatoknak megfelelı speciális szálláshelyek bıvítése és minıségi emelése szükséges. Ilyenek a horgásztanyák, horgászfalu, táborhelyek, lakóhajó, lovasközpontok, gátırházak, vadászházak, falusi vendégházak, parti mobil faházak, vízi és kerékpáros táborhelyek. A vadkempingezés felszámolását az alacsony kategóriájú egyszerő parti szálláshelyekkel lehet kiváltani. Meg kell teremteni a minıségi strandolás lehetıségét és egyéb vízi sportok biztonságos és szabályos kialakítását és felügyeletét kell megvalósítani. A víztér területhasználatának szabályozása sürgıs intézkedés, mely fel kell oldja ill. össze kell hangolja a természetvédelem és az sportturisztika közti ellentéteket. Az esztétikus települési és tájképi környezet az ide látogató vendégek számára marasztaló tényezı. Ezért a településkép javítást, higiéniai létesítmények kiépítését, parkolási feltételeket meg kell valósítani. A tájékozódás és tájékoztatás a térségben még fejlesztésre

9 szorul. Ez összehangolt módon, kistérségi szinten valósítandó meg, ill. a Tisza-tavi üdülıkörzet részeként. 2. A mezıgazdasági versenyképesség helyreállítása és megerısítése - Jövedelemtermelı képesség növelése, piacbıvítés,munkahelyteremtés - öngondoskodás - ártéri területek kihasználása /fokgazdálkodás/ - öntözés A családok többsége egyaránt részesei az elszegényesedési folyamatnak. Felnıtt egy olyan generáció, amely csak a segélyezésre számít. Nincs a munkának már becsülete. Elvesztették bizalmukat a munkával gyarapodás iránt. A térségben ezért nagy jelentıségő a közös munkaprogram és a néhány településre kiterjedı szociális földprogram. A roma foglalkoztatás szempontjából a legsúlyosabb a helyzet a Közép-Tiszavidéken alakult ki. Itt van olyan település, ahol közel 100 %-os a roma munkanélküliség. További gondot jelent, hogy túlsúlyban vannak a tartósan munkanélküliek, akiknek jelenleg esélyük sincs hosszú távon az elhelyezkedésre. Az alacsony képzettségő embereknek kedvezı munkahelyteremtı beruházás lehet a varrodák újraindítása. Az ilyen profilú, kevés beruházást, alacsony humánerıforrást igénylı üzemek a nıknek munkahelyet biztosítanának. A kistérségben alacsony a megtermelt alapanyagok feldolgozottsági foka, a hozzáadott érték (tej, méz, tökmag..), hiányosak a zöldség, gyümölcs, állati termék hőtését, tárolását, igényes csomagolását biztosító kapacitások. A termékpályák kiépítéséhez és a gazdálkodók érvényesüléséhez termelık által létrehozott termelıi, értékesítési szövetkezetek létrehozása szükséges. A kistérség turisztikai vonzereje és belsı fejlıdési lehetıségei helyi termékpiacok kialakításával erısíthetık. A térségben megtermelt áruk, termékek népszerősítése, megismertetése, a fogyasztói igények felkeltése hatékony marketingtevékenységgel érhetı el. A start program elindulása után sok munkahely jött létre az önkormányzatok révén a növénytermesztés és állattenyésztéssel kapcsolatos munkák igénye miatt. További létszámbıvítés a megépült fóliasátrak miatt volt szükséges, ahol sikeresen palántanevelés zajlott. Az önkormányzatok által elıállított palántákkal lehetne támogatni a családokat is, hogy az otthoni konyhakertben is meg tudják maguknak termelni a zöldségeket, melynek termésébıl a következı évben is újra palántálhatják a növényeket. Így a családoknak több lehet a megtakarításuk, ami lehetıséget ad egy jobb életkörülmény megteremtésére. Az önkormányzatok termelésének hatékonyságát növelné az ártéri területek kihasználása. Az ártéri területek a turisztikától eltérı módon több település vízgazdálkodására is pozitív hatással van.

10 Még mielıtt megtörtént a folyószabályozás, a fokok kialakításában nagy szerepet játszott, a tavaszi hóolvadáskor keletkezı többlet vízmennyiség, ami a Tisza felsı szakaszán (Felsı Tisza) keletkezik még ma is. Az így kialakult ár természetes módon hozott létre fokokat, melyeknek nyomait Gemencen még meg is találhatjuk. Ezt a módszert kellene alkalmazni a kistérségben. Az emberek nem bíznák a véletlenre azt, hogy hol tör ki a víz; hanem maguk nyitnák meg, tetemes földmunkával, fokok, csatornák vájásával a víz útját az ártérbe,, hogy a víz lehetıség szerint a legkevesebbet romboljon és az áradás után, a víz ugyanazon a fokon, melyen kijött, vissza is mehessen a mederbe. Így a kiömlött víz nem rekedne kint az övzátonyok következtében lefolyástalan laposokban, és így a pangó víz nem ölne ki a fákat, bokrokat és gyepet sem és a kitódult halak sem pusztulnának el a gyorsan párolgó, posvánnyá váló ártéri mélyedésekben. Éppen a kiáradást, majd a víz visszafolyását biztosító fokok legszőkebb pontjain lehetségessé válna a visszaigyekvı halak kiszőrése, az apadáskor bezárt rekeszek segítségével. A rekeszeken túljuthatna a víz és az apróbb halak, de kifognák vele a nagyokat, az értékeseket. A sekély, kiáradt víz ugyanis ívásra és az ivadék fejlıdésére a lehetı legalkalmasabb volna, de így gondoskodnának az eljövendı évek halállományáról is. A fok tehát a természet kihasználásának és védelmének is ember alkotta, tudatos létesítménye lehetne. Ezért körültekintıen ott kell ásni a folyó természetes gátjait, ahol az ártéri szakasz legmélyebb pontja van, hogy a víz maradéktalanul eltávozhasson, visszatérhessen a medrébe apadáskor. Ez az elhelyezés azt is biztosítaná hogy a víz alulról felfelé, csendesen és rombolás, valamint hordalék szállítása nélkül töltse fel az árteret. A fokokon tehát kisebb ladikokkal közlekedni is lehetne kellı vízszint esetén, de a fı funkciójuk nem ez lenne. A fokok vizével megöntöznék és megtermékenyítenék a talajt, és a halászatra szolgáló tavak vizét felfrissíthetnék. Szinte minden fokhoz tartozna egy tó is, és minden tónak is kiépítenék a fokát. Az apadás idején a fokok lehetıvé tennék a vizek szabályozott visszakerülését a fımederbe is. Ennek hozadékaként bı halzsákmányt, dús legelıket hatalmas állatállománnyal, édes gyümölcsöket, és sok mézet adna ez a vidék. Hazánkban az öntözésre mőszakilag berendezett (öntözhetı) terület ha körüli. Ebbıl a vízjogilag engedélyezett, öntözhetı terület kb ha, és az évente ténylegesen megöntözött terület száraz évjáratban max ha. Megállapítható, hogy a lehetıségeinkhez képest a ténylegesen megöntözött terület nagyon kicsi, aminek egyik fı oka, hogy az öntözés drága termelési eljárás. A vízjogilag engedélyezett öntözhetı terület 75%-a az Alföldön, 20%-a a Dunántúlon, 5%-a Észak-Magyarországon található. Az öntözési módok 85-90%-a esıszerő, (25% lineár), 6-10% felületi és 2% mikro, ezen belül csöpögtetı és mikro-szórófejes öntözés. Az öntözés a klímaváltozásra egy lehetséges válasz, megoldás lehetne. Az öntözés annál gazdaságosabb, minél közelebb van az öntözésre szánt földterület a vízfelülethez. A kistérségben az adottságok az öntözéshez megvannak. Az öntözésnek több szempontból is gazdasági jelentısége lenne a kistérségben. - Termelési- termésbiztonságot nyújtana, csökkentené a termelés kockázatát, mérsékelné a hozamkiesést, a hozamingadozásokat, stabilizálná a hozamokat az aszályos években. Aszályos években öntözéssel pótolnák a természetes csapadékhiányt, ez biztosítaná a többi

11 termésnövelı tényezı (tápanyag, növényvédelem, fajta stb.) érvényesülését. Ma, a magas termelési színvonal, a magas termelési ráfordítások, költségek, szinte kikényszerítik az öntözési lehetıség megteremtését a hozambiztonság, a kiadott termelési költségek megtérülésének biztosítása érdekében. Ezt a feladatot az ún. idıszakos, vízpótló, kiegészítı öntözés biztosítaná aszályok esetén a termésbiztonság érdekében. A termésbiztonság növelésén keresztül több év átlagában növelné a hozamok nagyságát. - Második helyen áll az a gazdasági jelentısége, hogy növelné a hozamokat azáltal, hogy növelné a többi termésnövelı tényezı érvényesülését pl. úgy, hogy a jobb vízellátás jobb tápanyag-feltáródást és hasznosulást idézne elı, vagy jobb a növényvédı vegyszer hatása, jobb a kelés és tıszámbeállás stb. A hozamnövelési célú öntözést az ún. rendszeres, intenzív öntözés szolgálja ki, amikor a többi termésnövelı tényezı már kellı mennyiségben és minıségben jelen van, és a víz a minimumban lévı termésnövelı tényezı. - Az öntözés bıvítené a termeszthetı kultúrák körét, intenzívebb vetésszerkezetet, földhasználatot alakíthatnának ki, lehetıvé tenné vízigényesebb növények termesztését, öntözést igénylı és megháláló fajták vetését. Ilyenek lehetnének pl. a kertészeti kultúrák, a vetımagtermesztés, az ipari, konzervipari növények, azaz magasabb feldolgozottságú növények termesztése. - Állattenyésztéssel is foglalkozó gazdaságokban a takarmánynövények és a gyepterület öntözésével fokozható lenne az állatállomány önálló takarmányellátásának a biztonsága, kevesebb takarmányt kellene a piacról drágábban beszerezni, csökkenthetı lenne a takarmányozás költsége, nıne a terület állateltartó képessége (az öntözéssel elért nagyobb hozamok által kisebb területrıl biztosítható lenne a takarmányigény, vagy ugyanakkora területen több állat takarmánya lenne megtermelhetı), terület szabadulhatna fel árunövény termesztésére. - Öntözéssel különleges feladatokat is meg lehetne oldani: pl. kelesztı-, fagyvédelmi-, színesítı-, aszúsító-,tápanyagpótló-öntözés stb., és növelhetné a termények minıségét. Az öntözés növelheti a növénytermesztés jövedelmét akkor, ha az öntözéssel elért többlethozam árbevétele nagyobb, mint az öntözéssel kapcsolatos többlet költségek. Napjainkban az öntözést jövedelemmel megháláló növények köre elég szők, ilyen pl. a vetımag-, a kertészeti kultúrák, a burgonya, a csemegekukorica, a zöldborsó, a zöldbab, a paprika. - az egy berendezéssel megöntözhetı terület nagysága az esıztetı technológiákon belül csévélıdobos berendezéssel ha, lineárral ennek kétszerese, ha. - táblaméret szerint: kertészeti kultúráknál a 30 ha alatti táblák öntözése is gazdaságos lehet, intenzív szántóföldi kultúráknál viszont az 50 ha feletti táblák öntözése gazdaságos. - a tömbösítés: több tábla koncentrált elhelyezése, öntözésszervezési elınyöket nyújt. Az öntözés optimális üzemi méretének kialakítása, az állandó költségek csökkentését, a mérethatékonyság elınyeinek a kihasználását jelenti.

12 A kormány, az aszályos 2012 év tapasztalatai alapján 2013-tól bevezette az egynyári öntözés fogalmát, így a legfeljebb 100 hektáros gazdaságok egyszerősített engedélyezéssel juthatnak öntözıvízhez. Az eddigi szabályozás szerint csak olyan helyen lehetett öntözıtelepet kialakítani, ahol erre igazolhatóan legalább öt évig szükség van. A módosítás célja, hogy kis területen, ideiglenes szivattyúállásokkal, maximum egy öntözési idényre, egyszerőbb eljárással lehessen öntözési engedélyt kérni. Ez lehetıséget ad a kistérségnek, hogy az öntözéssel kapcsolatos eddigi jogi problémákat megoldja. Az egynyári öntözésnek alábbi kritériumai vannak: - egy öntözési idényben, - közvetlenül felszíni vízbıl, - ideiglenes szivattyúállással - maximum hektáronként 1200 köbméter öntözıvíz kijuttatása, - legfeljebb 100 hektárnyi nagyságú területre. Ezt azok a gazdák tudják alkalmazni, akik gyorskapcsolású vezetékekkel, vagy szórófejekkel meg tudják oldani az öntözést. Így nincs szükség vízépítési munkára, tehát vízjogi létesítési engedély helyett elegendı csak üzemeltetési engedélyt igényelniük. További egyszerősítés, hogy az egynyári öntözési engedély kiadásához mindössze egy egyszerősített talajvédelmi tervre és egy vízvizsgálatra van szükség, amelyek legfeljebb tízezer forintba kerülnek. Ebbıl az egynyári öntözésre szóló vízjogi üzemeltetési engedély díja ötezer forint. Összefoglalva tehát, Magyarország lehetıségei az öntözés területén kiválóak, medence ország, a folyók beszállítják a vizet és ezzel az adottsággal élni kell. 3. A vállalkozási aktivitás növelése, - A mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése, Foglalkoztatási helyzet javítása. (Fazekasság) A térség jelenleg elmaradottsággal küzd, amelynek jelei a magas munkanélküliség, az alacsony gazdasági és vállalkozási aktivitás és az elvándorlás. A térség hagyományos agrárjellegébıl adódóan a mezıgazdaság foglalkoztatási szerepének csökkenése szerkezeti válságot okoz a kistérségben. A térség vállalkozásai KKV-k, köztük sok a tıkeszegény és önfoglalkoztató kényszervállalkozás. A vállalkozások és az ipar Tiszafüreden és Kunhegyesen, kisebb mértékben Abádszalókon koncentrálódnak. Egyre nagyobb probléma a cigány lakosság foglalkoztatásának megoldása. A vállalkozásfejlesztésnek a térség adottságaiból adódóan a KKV-k helyzetének javítására célszerő irányulnia; e tekintetben egyaránt fontos a hagyományos kis- és kézmőipar támogatása. Egy lehetséges kiút lehetne a munkanélküliségbıl, ha sikerülne az alföldi fazekas népmővészetet feléleszteni.

13 Hiszen az Alföldön több népi használatra termelı fazekas központ mőködött: Hódmezıvásárhely, Debrecen, Miskolc, Eger, Mezıcsát, Szentes, Mezıtúr, Tiszafüred, ahol részben céhkereten belül, részben céhen kívüli kontárként - ilyen központ volt Tiszafüred is - dolgoztak a fazekasok. A több fazekast foglalkoztató, kiterjedt vásárlókörzettel rendelkezı központok (Debrecen, Miskolc, Hódmezıvásárhely) voltak a magasabb technikai tudást igénylı mázazás és a divatos formák és díszítmények közvetítıi. Az északi központok fehér vagy vörös alapszínő edényeiket ólommázzal vonták be, díszítményeiket általában írókával festették fel. Ezek a központok a hódoltságkor hagyományait folytatták, míg a nagy déli központ, Vásárhely karcolt dísző zöld- vagy sárgamázas edényeivel, mázfoltokból kialakított díszítményeivel és a többsoros, hullámvonalú fésőstechnikával déli, török hatást is közvetített. Tiszafüred fazekas stílusára a közelebb fekvı északi központok hatottak. A tiszafüredi mázas kerámia fejlıdését a datált darabok alapján 1828-tól tudjuk nyomon követni. Ezt megelızıen is éltek fazekasok a kis mezıvárosban, de az újkori leletek alapján vörösre vagy feketére égetett, mázolatlan edényeket (tálakat, korsókat, kantákat, köcsögöket, szilkéket) készítettek. Az ilyen edények gyártásával a késıbbiekben sem hagytak fel, s a XIX. század második felében is szép számmal dolgoztak itt olyan mesterek, akik sohasem készítettek mázas edényt. A mázazás és a máz alatti díszítmények a múlt század elején Miskolcról és Egerbıl áttelepült fazekasok, illetve az ezekben a helységekben és Debrecenben tanuló füredi fazekas inasok és legények révén terjedt el. Tiszafüred alapstílusát tehát Miskolc, Debrecen és Eger alakította ki. Az edények alapszíne vörös, zöld, fehér és sötétbarna volt, írókás díszítésük is a sárgával kiegészülve hasonló színezéső volt. A fazekas termékek felületét színtelen ólom-, sárga vasvagy zöld rézoxid-máz borította. Alatta dús, írókás növényi ornamentika, pont, vonal és hullámvonal variációiból összeálló stilizált díszítmények és körzıvel szerkesztett rozetták, elvétve madár díszlett. A tiszafüredi fazekasok csáti eredető írókás és karcolt ornamentikát honosítottak meg. Az új díszítmények hamar népszerővé váltak, s a karcolásos technikát egyre több fazekas vette át. A XIX. század második felében Tiszafüreden a fazekasok számának ugrásszerő növekedése egyértelmően termékeik keresettségére utalt. A kereslet csúcspontja - a múlt század utolsó harmada - a népmővészet stílusváltozásával esett egybe. A színezés hangsúlyozottabbá, a minták zsúfoltabbá váltak. Erre az idıszakra Tiszafüred az Alföld második legnagyobb tálas központjává nıtte ki magát mőhely évi nyolc- kilencszeri égetéssel ontotta a kelendı, csipkézett szélő tálakat, tányérokat. Igen kedvelt termékük volt a pálinka tartására szolgáló, kis butykosnak nevezett pálinkás butella és a huszárt megjelenítı boros edény, a miskakancsó. Készítettek szilkét, komaszilkét, bödönöket, fazekakat és köcsögöket, a változatos vásárfiák sorában pedig perselyt, játékedényeket, gyufa-, főszer-, só- és dohánytartót. Tiszafüred az Alföld legegységesebb és legegyénibb stílusú fazekas központja volt, mely Mezıcsáttal együtt a hódoltságkori kerámia legszebb hagyományait folytatta. Stílusának egységét a fazekas dinasztiák vérségi és házassági kapcsolatai is garantálták; a leszármazottak

14 kisgyermek kortól a fazekasságba nevelıdtek. Magyarországon a paraszti vásárlók ízlése megváltozott. Cserépedények helyett a fehér alapszínő, kissé harsány színezéső gyári keménycserepet vásárolták, ünnepeiken és lakásuk díszítésére ezt használták. A fazekasok a tetszetıs és olcsóbb gyári árukkal nem tudtak versenyezni. A háztartások cserépedény szükséglete is csökkent, mely a lakóházak tüzelıberendezésének megváltozásával, illetve a fémbıl készített fızı- és tárolóedények elterjedésével függött össze. A cserépedények ára rövid idı alatt harmadára csökkent. Egyre több fazekas hagyott fel foglalkozásával, s a XX. század elsı harmadára Tiszafüreden a fazekasság fokozatosan elhalt. A mezıváros és a falu ízlésváltozásával nagyjából egyszerre a városokban ellentétes ízlésirányzat jött létre; felébredt az addig alig értékelt népmővészet iránti érdeklıdés. A népmővészet még alkotó mesterei ettıl kezdve fıként városi igényeket elégítettek ki. Ez a megváltozott igény hívta életre a napjainkban virágjában lévı népi iparmővészetet. Mivel a tradíció ırzése és közvetítése fontos, hiszen települési helytörténeti győjtemények, múzeumok ırzik a kerámiatárgyakat, az alföldi pásztorok által használt eszközöket. Emellett halászati és textil győjteményük is jelentıs. Ezekre a hagyományokra építve újra fel lehetne virágoztatni a fazekasságot. A nagy múltú fazekasmesterek leszármazottai felnıtt képzés keretében megtaníthatnák a mesterség szépségére azokat, akiknek a kézmővességhez tehetségük van. Azok számára ez a munka megélhetési forrást is jelenthetne. 4. Infrastrukturális fejlesztések megvalósítása: - A közlekedés feltételeinek javítása, Összekötı, feltáró utak építése, javítása - Kerékpáros útvonalak kijelölése, építése A kistérségi központban egy nagyobb befektetı érdeklıdése esetén gondot jelentene a megfelelı telephely biztosítása. A fejlesztési irány keretében ipari terület kialakítása, alapinfrastruktúra kiépítést tartalmaz, ami színvonalasabb telephely-lehetıséget biztosítaná a helyi vállalkozóknak, illetve érdeklıdés esetén megadná a lehetıséget a kívülrıl érkezı vállalkozások megtelepedésének. A fejlesztési irány hosszú távú célja a kistérség gazdasági versenyképességének erısítése és a foglalkoztatottság növelése ipari terület és szolgáltatások fejlesztése révén. Tiszafüred, mint a kistérség központja, mint a gyorsforgalmi úthoz legközelebbi település alkalmas a leginkább arra, hogy egy nagyobb külsı vállalkozásnak telephelyet nyújtson. A Tiszafüredi kistérségtıl az M3 gyorsforgalmi út 35 km-re halad, innen a 33. sz. másodrendő fıút érkezik a területre. A külsı elérésben szerepet játszik a 34. sz. másodrendő fıúton keresztül a területtıl délre haladó 4. sz. elsırendő fıút is, amit távlatban az M8 gyorsforgalmi út meghosszabbításaként az M4 gyorsforgalmi út fog felváltani. A 4. sz. és a 33. sz. fıutak jelentik a kapcsolatot Debrecen és Románia felé is. A 34. sz. fıút az Európai

15 Unióban megengedett 11,5 tonna tengelyterhelésre fejlesztendı. A Tiszafüredi kistérség települései a fent említett 33. sz. és 34. sz. fıutakon és a Fegyvernek-Tiszafüred országos mellékúton keresztül kapcsolódnak a nagytérségi kapcsolatokhoz. A fenti nagytérségi és a környezı kistérségekkel való kapcsolatokat segítheti a fıúti elkerülı szakaszok kiépítése, valamint új fıutak kialakítása. A Tiszafüredi kistérség síkvidéki jellegébıl adódóan ideális terepet nyújthat a kerékpáros turizmusnak. Jelenleg kiépített kerékpár nyomvonal a vizsgált területen Tiszafüred belterületén és a Tisza gátjának abádszalóki szakaszán található. Jelenleg épül az Abádszalókot és Tiszafüredet összekötı kerékpárút. Az Országos Területrendezési Tervben meghatározott országos kerékpárút törzshálózati elemek közül érinti a területet a Zemplén-Bodrog-Tisza menti kerékpárút. A Tisza-tó körül és a fıbb közlekedési utak mentén kerékpáros nyomvonalak kijelölésével, tájékoztató táblák elhelyezésével a kistérség települései és azok nevezetességei jól körüljárhatók. A fenti nyomvonalak kialakíthatók önálló nyomvonalon, de kisforgalmú utakon vezetve is. A kerékpáros turizmust népszerősítését segíthetik a kerékpáros bázishelyek, információs adatbázisok és kiadványok, ívóvíz vételi lehetıségek, szervizek, kölcsönzık. Megoldandó problémát jelent a már meglévı kerékpárutak fenntartása. 5. Oktatás, képzés fejlesztése Alapvetı feladat a közös oktatási bázis megteremtése, közös intézmények létrehozása az általános, közép és felsıfokú iskolákban. Tiszafüred és Kunhegyes is (gimnáziumi és szakközép, illetve szakiskolai) középfokú oktató bázisként látja fontosnak szerepét. Tiszafüreden két középiskolában is bevezettek plusz két osztályt, mert sokan tértek vissza szakmát tanulni érettségi után. A kunhegyesi középiskola a kistérségi társulás keretében, 9 település közremőködésével kihelyezett felsıfokú képzéseket szervezett. A kistérség két központjában lévı oktatási intézményrendszer keretein belül 2 gimnázium, 2-2 szakközép-és szakiskolában tanulnak a diákok. Az oktatásszerkezetbıl a kistérségi foglalkoztatási felvevıképességére következtethetünk: szakiskolában majdnem kétszerannyi fiatal tanul, mint szakközépiskolában. A középiskolában tanuló éves korosztály jellemzıi a Tiszafüredi kistérségben A kistérségben a 25 éves, vagy idısebb népesség 6 százalékának van egyetemi vagy fıiskolai diplomája. A 18 éves, vagy idısebb népesség közel 22 százalékának van középiskolai végzettsége és a 15 éves, vagy idısebb lakosság 80 százaléka végezte el az általános iskolát. Fontos megjegyeznünk, hogy 1990-ben még átlagosan 7,80 osztályt végeztek el kistérség állampolgárai. A demográfiai probléma az oktatási alrendszerben is változtatásra kényszeríti a fenntartókat. Tiszafüreden a két középiskola közül egyet felajánlottak a megyének, mert nem tudják fenntartani. Kunhegyesen pedig a két középfokú intézményt, nevezetesen a gimnáziumot és a finommechanikai szakiskolát összevonták, így mőködıképes maradt. Mindkét városra elmondhatjuk, hogy a református iskola erıs versenytársa az állami általános iskolának, színes pedagógiai programjaik vannak. A kistérség kistelepülésein erıs az általános iskolához való ragaszkodás. Ha a fiatalok elmennek,,,nem lesz kinek fejleszteni - vélik sokan. A 7-8 fıs osztályok amúgy sem jelentenek közösséget és a normatíva szempontjából sem kifizetıdı. Ennek ellenére az óvodai és az iskolai fejlesztés, megmaradás a települések zömében fontos társadalompolitikai

16 cél. Az átképzések terén az idegenforgalmi szakmáknak kiemelt jelentısége van. Egyrészt nyáron a térségben sokan (szakképzettség nélkül is) megtalálják számításukat az idegenforgalomban. Ilyen fontos irány a speciális üdülı-karbantartó teamek mőködése. Másrészt azonban a szakképzettséget, a nyelvtudást a térség még nem tudja megfizetni, ezért általában elmondható, hogy ebben a húzóágazatban szaktudással és nyelvtudással kevés ember dolgozik a kistérségben. A térség másik kitörési pontjára építettek fel egy képzést az egyik füredi szakközépiskolában, amikor beindították a környezetvédelmi szakot. Érdekes trend a térség felnıttképzési politikájában az, hogy,,kétkezi szakmák tanulására kevesen vállalkoznak.fontos lenne a térség jövıje szempontjából, hogy a mezıgazdasági szakképzést elindítsák, valamint a fazekasságot intézményi keretek között tanítsák. Korábban említésre került, hogy a munkanélküli csoportok körében domináns (fıleg a községekben) a maximum 8 általános végzettség. A fiatalabb aktív korosztályban már nagyobb arányban találhatóak meg a magasabb iskolai végzettségőek is. A nemek közötti különbségek (szerepek) közül kiemelkedik a férfiak szakmunkás, illetve a nık középiskolai végzettségének nagyobb többsége. Az alacsony iskolázottság a hosszú távú gazdasági fejlıdés kerékkötıje lehet, ezért feltétlenül szükséges azoknak a feltételeknek a megteremtése, melyek elısegítik a lakosság képzését, továbbképzését. Ez elengedhetetlen alapja annak, hogy pályázati lehetıségekhez jussanak az itt élı emberek, ebben a térségben mőködı vállalkozások. Várható eredmények és az intézkedésekhez szükséges források: melléklet

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható.

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható. Turisztikai tevékenységek ösztönzése 137/2008 (X.18.) FVM rendelet Támogatás célja A támogatás célja vidéki munkahelyek létrehozása,vagy megırzése érdekében a vidéki turizmusformák közül a fenntartható

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING VIZSGÁLAT

Részletesebben

Települési helyzetelemzés Császló

Települési helyzetelemzés Császló Települési helyzetelemzés Császló Budapest, 28 Február 24. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

rségi Foglalkoztatási trehozása

rségi Foglalkoztatási trehozása Ajka TérsT rségi Foglalkoztatási Partnerség g létrehozl trehozása és mőködtetése Kedvezményezett: Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társulás Székhely: 8400 Ajka, Szabadság tér 12. Támogatás összege: 20

Részletesebben

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA. Felülvizsgálat dokumentációja

TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA. Felülvizsgálat dokumentációja TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A komplex programmal segítendı kistérségeken kívül esı leghátrányosabb helyzető kistérségek fejlesztési és együttmőködési kapacitásainak megerısítése A hatékonyabb

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Irányelvek a kiemelt célcsoportok (hátrányos helyzető munkavállalók) számára biztosítható támogatásokra A Dél-dunántúli régió a hátrányos helyzető munkavállalók

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1

Részletesebben

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Készült: Székesfehérvár, 2010. november hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1., Postacím:

Részletesebben

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS VAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK./2011.. sz. határozat tervezete Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS I. FEJEZET ÁLTALÁNOS LEÍRÁS 1. (1) A Településszerkezeti Terv

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS 2. sz. napirendi pont Tájékoztató a munkaerı-piaci programokról Elıadó: dr. Brebán Valéria fıigazgató PÉCS 2010 EURÓPA KULTURÁLIS FİVÁROSA

Részletesebben

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei MTA KEB és Tárki-Tudok közös mőhelykonferencia Idıpont: 2011. március 3. Helyszín: MTA Tanulói összetétel Szövegértés kompetenciamérés 2008

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT BADACSONYTOMAJ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÍTETTE: BADACSONYTOMAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETE MEGBÍZÁSÁBÓL BFH EURÓPA KFT (WWW.BFH.HU) SZOMBATHELY, 2012. Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ...

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

WAREMA Területfejlesztési Koncepció. 2008. április 8. Dr. Hına Eszter területfejlesztési szakértı

WAREMA Területfejlesztési Koncepció. 2008. április 8. Dr. Hına Eszter területfejlesztési szakértı WAREMA Területfejlesztési Koncepció 2008. április 8. Dr. Hına Eszter területfejlesztési szakértı I. BEVEZETÉS 1. A WAREMA projekt helye a magyar tervezési rendszerben 1.1. A térségi tervezés jogszabályi

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 Borsod-Tender Kft. Tartalom I. HELYZETELEMZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ RÉSZ... 8 1. A település helye tágabb és szűkebb térségében, településhálózati összefüggések...

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ febr.

TÁJÉKOZTATÓ febr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ápr.

TÁJÉKOZTATÓ ápr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

6. modul. Stratégia, marketingtervezés

6. modul. Stratégia, marketingtervezés 6. modul Stratégia, marketingtervezés Készítette: Bokányiné Boda Gyöngyi AZ ISKOLAMARKETING STRATÉGIÁJA Stratégia: adott célok érdekében módszerek és feladatok összehangolása, a megvalósítási út kidolgozása.

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 7. TÉMATERÜLET Agrárium, vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás, kistelepülések,

Részletesebben

FÖLDEÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

FÖLDEÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója FÖLDEÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója TARTALOMJEGYZÉK I. A KONCEPCIÓ CÉLJA 3 II. HELYZETKÉP 3 III. JÖVİKÉP 21 IV. VÁRHATÓ EREDMÉNYEK 22 Mellékletek A KONCEPCIÓ CÉLJA

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta)

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) 2008 Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A tanulmány kidolgozásában

Részletesebben

Stratégia áttekintı vázlat

Stratégia áttekintı vázlat Stratégia áttekintı vázlat Megnevezés ÁLTALÁNOS - GAZDASÁG GAZDASÁG GAZDASÁG GAZDASÁG PROBLÉMA CÉL INTÉZKEDÉS JAVASLAT Törökszentmiklóson az életszínvonal egyre inkább elmarad az országos átlagtól (lásd

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Hosszabb távon ebben a felsıoktatás

Hosszabb távon ebben a felsıoktatás ÉAOP-1.1.2-2008 - 0009 TERMÁL-INNOVÁCIÓ AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓBAN Képzések a termálturizmus területén szakirányok, vállalkozók képzése, mesteriskolák, konferenciák Dr. Várhelyi Tamás, PhD. CMC Fıiskolai

Részletesebben

LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól.

LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól. LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól. I. A község általános jellemzıi körülményei LAD község az ország dél-nyugati

Részletesebben

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt. HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.hu 1 Tartalomjegyzék 1. Vezetıi összefoglaló... 3. 1.1. Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

A Tisza-tavi régió turisztikai kínálata, kiemelkedő vonzerők Szendy Mónika MT Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda Marketing menedzser Veszprém, 2006. április 7. A TISZA-TÓ ALTERNATÍV ÜDÜLÉSI

Részletesebben

Szöveges elıterjesztése a 2012. január 01.-tıl alkalmazni kívánt díjmódosítási kérelemhez

Szöveges elıterjesztése a 2012. január 01.-tıl alkalmazni kívánt díjmódosítási kérelemhez A ELİTERJESZTÉSE a Pécs Város területén a kötelezı hulladékkezelési közszolgáltatásba bevont gazdálkodó szervezetekre, intézményekre és magánszemélyekre érvényes hulladékkezelés közszolgáltatási díjainak

Részletesebben

Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen

Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen Családias légkörre, tiszta levegıre, minıségi szolgáltatásokra, barátságos emberekre vágyik? Ha ilyen elképzelései vannak a nyugodt

Részletesebben

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére Tárgy: Integrált Városfejlesztési Stratégia elfogadása Elıkészítette: Gál András Mőszaki Osztály Csökmei László Erik fıépítész Véleményezı Pénzügyi Bizottság bizottság: Sorszám: IV/10. Döntéshozatal módja:

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés A TERMELİI ÉRTÉKESÍTİ SZERVEZETEK (TÉSZ) LEHETİSÉGEI A ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TERMELİK KOORDINÁLÁSÁBAN

Részletesebben

Megalapozó elemzés az Észak-alföldi Régió Innovációs Stratégiája aktualizálása kapcsán a turizmus és az innováció témájában, a régió turizmusának

Megalapozó elemzés az Észak-alföldi Régió Innovációs Stratégiája aktualizálása kapcsán a turizmus és az innováció témájában, a régió turizmusának Megalapozó elemzés az Észak-alföldi Régió Innovációs Stratégiája aktualizálása kapcsán a turizmus és az innováció témájában, a régió turizmusának innovációs potenciálja bemutatásán keresztül Észak-alföldi

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. I. FÉLÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING

Részletesebben

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2

Részletesebben

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 1. Vezetıi összefoglaló A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület élve a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia átdolgozásának

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM MUNKAKÖZI ANYAG JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM A 2013. április 19-én benyújtott a Megyei Közgyűlés 291/2013. (V.17.) számú

Részletesebben

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Készítette: Andráska Zsófia 2007. június 27. I. A PROGRAM CÉLJA A 2003. évi CXXV. törvényben leírtakhoz hően az Esélyegyenlıségi Program célja a lakosságot,

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési Program

Vállalkozásfejlesztési Program Támogatás megnevezése: Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 32 000 000 000.- HUF Jelen pályázati kiírás célja kis- és középvállalkozások különféle belsı fejlesztéseinek

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás 1 Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés A TURIZMUS szerepe a regionális fejlesztésben 2 Gazdasági jelentısége: A turisztikai ágazatok GDP-je multiplikátor hatásaival együtt

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés Miért a turizmus? Dinamikusan fejlıdı Hazai erıforrásokra épít (általában) Cél: Turizmus az életminıségért vagy fordítva? Szoros kölcsönhatás

Részletesebben

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva fejlesztési irány foglalkoztathatóság javítása, foglalkoztatás bıvítése projekt rövid címe SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ munkaerı-piaci

Részletesebben

SZEKSZÁRD, MEDINA, SIÓAGÁRD, SZÁLKA, SZEDRES TELEPÜLÉSEK KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE

SZEKSZÁRD, MEDINA, SIÓAGÁRD, SZÁLKA, SZEDRES TELEPÜLÉSEK KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE SZEKSZÁRD, MEDINA, SIÓAGÁRD, SZÁLKA, SZEDRES TELEPÜLÉSEK KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI HELYZETELEMZÉS ÉS INTÉZKEDÉSI TERV A közoktatási esélyegyenlıségi program az Oktatási

Részletesebben

IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK

IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK IV. STRATÉGIA...1 IV.1. Bevezetés... 2 SWOT analízis... 6 A stratégiát megalapozó trendek... 8 IV.2.) Illeszkedés... 9 IV.3. Érd hosszú távú jövıképe... 10 IV.4.) Jövıbeni

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014)

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) 2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. HELYZETELEMZÉS... 4

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

Több mint lehetıség START

Több mint lehetıség START Több mint lehetıség START Napra kész információk a START, START PLUSZ és START EXTRA kártyákról FONTOS! A kártyákat közvetlenül a munkába állás idıpontja elıtt célszerő igényelni START kártya Az a személy,

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

A Program készítéséért felelıs:

A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Környezetvédelmi Programja 2011-2016 évekre Budapest, 2011. 1 A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata A Program elkészítésében

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Kitöltési útmutató. Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenység ösztönzése jogcímhez kapcsolódó

Kitöltési útmutató. Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenység ösztönzése jogcímhez kapcsolódó Kitöltési útmutató Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenység ösztönzése jogcímhez kapcsolódó Mőködtetési és fenntarthatósági tervhez I. Fejlesztés összefoglaló... 2 II.

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám 432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS HATÁROZATAI száma 166/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 167/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 168/2010.

Részletesebben

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30.

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. 6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. Az egész életen át tartó tanulás jelentsége a társadalmi és területi különbségek csökkentésében Mottó A tanulás nem csupán

Részletesebben

Fehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3.

Fehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3. Fehérvári Anikó A magyarországi szakképzés a legfrissebb kutatási adatok tükrében MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3. A téma Foglalkoztathatóság Intézményrendszer Forrás: TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Kitöltési útmutató. I. Fejlesztés összefoglaló...2. Helyzetelemzés...3. III. Fejlesztés bemutatása...4. Fejlesztés várható hatásai...

Kitöltési útmutató. I. Fejlesztés összefoglaló...2. Helyzetelemzés...3. III. Fejlesztés bemutatása...4. Fejlesztés várható hatásai... Kitöltési útmutató Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a vidéki örökség megırzéséhez igénybe vehetı támogatások Mőködtetési és fenntarthatósági tervéhez I. Fejlesztés összefoglaló...2 II.

Részletesebben

Szolgáltatástervezési Koncepció

Szolgáltatástervezési Koncepció Szolgáltatástervezési Koncepció Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális szolgáltatási feladataira 2003 Tartalomjegyzék I. Bevezetés II. Gyır Város általános helyzetképe II/1. Gyır Megyei Jogú Város

Részletesebben

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020 Budapest, 2010.05.05. 6/4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az

Részletesebben

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009 SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA I. Helyzetelemzés Mátészalka 2009 Készült a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás mint leghátrányosabb kistérség - Közoktatási

Részletesebben

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai,

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben