Bevezetı. A Tiszafüredi Kistérség települései és elhelyezkedése

Átírás

1 Bevezetı A Tiszafüredi Kistérség települései és elhelyezkedése A Tiszafüredi kistérség az Észak-Alföldi régióban, azon belül a Jász-Nagykun-Szolnok megye északkeleti csücskében helyezkedik el. A kistérség településhálózatát 18 csoportos település alkotja, amelyek 13 közigazgatási egységet képeznek. A helységek a XX. század második feléig a tiszafüredi és kunhegyesi járás települései voltak. Ebbıl a szempontból tehát a köztük fennálló kapcsolatok tradicionálisnak mondhatók: Tiszafüred és Kunhegyes hagyományos vonzáskörzetének részei. Nyugaton a Tisza, keleten pedig a hortobágyi puszta határolja. Területe 847 km 2, lakónépességének száma fı (2010). Legjelentısebb természeti kincse, s egyben vonzereje a Kiskörei-víztározó, azaz a Tisza-tó. Pár szó a terület múltjáról. Az Árpád-korban az Aba nemzetség birtoka volt. Egyes települések már a tatár járás idején is léteztek. Sajnos akkor is és a török hódoltság idején is jelentıs károkat szenvedett el a harcok miatt. A település elsısorban a mezıgazdasági termelésbıl élt meg mindig is. A termény vagy állat feleslegeiket viszonylag könnyen tudták értékesíteni, mivel közel helyezkedtek el az akkoriban híres Hortobágyi vásárhoz. Mindemellett a fok gazdálkodás is megélhetést biztosított sok családnak, egészen a Tisza szabályozásáig. A tiszafüredi kistérség minden településén van olyan történelmi emlék vagy kulturális-néprajzi hagyomány, amely országos jelentıségő. Fontos még megemlíteni, hogy egykor az ország három legelismertebb fazekasai közé tartoztak a tiszafürediek. Még napjainkban is virágzik a kerámia, főzfavesszı fonás, nyergesség, bırmővesség. Már ben rendelkezett vasúttal Tiszafüred. Többek között erre is alapozva a szocializmus idején több ipart is létrehoztak, aminek a termékeit vonattal viszonylag gyorsan tudtak szállítani a piacnak. Akkoriban létesült az alumínium gyár, a gyógyszercsomagoló üzem, a hajó- és

2 darugyár is. A Tisza-tó akkora turizmusi jelentıséggel bír, hogy külön turisztikai régiót hoztak létre körülötte. A Tisza-tavi Turisztikai Régió méretét tekintve hazánk legkisebb régiója. A ban létrejött Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács mőködési területe (és az ezzel azonos Tisza-tó kiemelt üdülıkörzet területe) már 73 települést foglal magába ebbıl 22 tóparti. Fokozatosan épült fel területileg a régió, valószínő, hogy a jelenlegi állapot nem végleges még, mivel a Tisza-tó TFT és a Tisza-tavi RIB mőködési területe még mindig nem esik egybe, és a Tisza-tó még mindig nem önálló költségvetéssel rendelkezı régió forrásai a szomszédos statisztikai régiók költségvetésébe vannak beépítve. A Tisza-tavi régióban a vonzerık közül kiemelkedik az ökoturizmus. Elsısorban a Tisza-tó mentén elhelyezkedı településeken jelentıs a vízi és vízparti aktív turizmus. A regionális jelentıségő vonzerıi (a gyógy- és termálturizmus, a falusi, kulturális turizmus, hivatásturizmus) mozaikosan lelhetıek fel. A helyi jelentıségő, kínálatot színesítı vonzerık (lovasturizmus, vadászturizmus, gasztroturizmus, örökségturizmus) jól kiegészíthetik a vezetı termékeket. Infrastruktúráját illetıen, az úthálózattal való lefedettség jónak mondható, az utak állapota viszont korlátozó tényezı a turizmus fejlesztésében. Szálláshelyek tekintetében inkább jelentısebb minıségi fejlesztés szükséges, szálláshelyek vonatkozásában egyes célcsoportoknak speciális kiegészítı szolgáltatások is. A régió minden települése több típusú vendéglátóipari egységgel i ellátott. A vendéglátó helyek többsége fejlesztésre szorul. A Tisza-tavi régió környezeti állapota jelenleg jónak mondható de ebbıl a szempontból veszélyt jelenthet a turizmus fejlesztése is, hiszen a turizmus jelentıs része a Tisza-tóra épül. A Tiszafüredi kistérség Magyarország 33 leghátrányosabb helyzető kistérsége közé tartozik. A térség nem rendelkezik sem egyetemmel, sem fıiskolával. Akik viszont felsıfokú végzettséget szereznek, azok jellemzıen más térségben helyezkednek el. A rendszer váltás óta folyamatos hanyatlás mutatható ki. A terület általános jellemzıje a magas munkanélküliség (1990-ben 3,43 ; 2010-ben 18,18 a munkanélküliségi arány) és ebbıl adódóan a magas elvándorlási arány. Míg a megyében 26%-kal csökkent a foglalkoztatottak száma, addig a térségben ennél jóval nagyobb mértékben, több mint 40 százalékkal. A munkanélküliek körében a szellemi foglalkozásúak 9,5, a pályakezdık 6%-os részarányt képviselnek. Folyamatosan nı az öregségi index (a rendszerváltás után nem sokkal ben- még csak 75,90 volt az értéke, ami 2010-ben már 109,82-re emelkedett). A képzettséget illetıen a következık mondhatók el a kistérségrıl: a 8 általánost be nem fejezettek aránya 1,4%; 8 általánossal rendelkezık 23,4%; szakmai oklevéllel, de érettségivel nem rendelkezık 34,5%; érettségizettek 28,1%. A diplomások aránya 12,6%. Mind az érettségizettek, mind pedig a fıiskolai végzettséggel rendelkezık száma 2-3%-kal alulmarad a megyei átlagon. A kistérségben nagymértékő a hátrányos helyzetőek aránya, melyek között kiemelt szerephez jut a kistérségi átlagban a lakosság 10 %-át kitevı roma kisebbség. A népesség 37%-a inaktív keresı (fıleg nyugdíjasok, járadékosok) és mintegy 30% az eltartott. A foglalkoztatottak 13%-a a mezıgazdaságban, 31% az iparban, építıiparban tevékenykedett. A kistérségben a szolgáltatási ágak szerepe emelhetı ki, az ezen a területen alkalmazottak aránya 56%.

3 SWOT elemzés Helyzetelemzés: A Tiszafüredi kistérség és települései periférikus helyzetének feltérképezéséhez nem csupán a térség jelenének, hanem múltjának megismerése is kulcsfontosságú. Ennek érdekében vizsgálódásainkat egészen a rendszerváltás idejétıl kezdtük, célként tőzve ki ezen idıszak utáni belsı tendenciák kimutatását. Az elmaradottság vizsgálatához normalizálás segítségével elıállítottuk a Tiszafüredi kistérség településeinek elmaradottsági indexét. Kissé korlátozta a munkát, hogy 1990-es adatok csak néhány mutató esetében álltak rendelkezésre, így csekély az összehasonlítható mutatók

4 száma. Törekedtünk minél komplexebb vizsgálatokat végezni, de pl. infrastruktúrával, környezettel kapcsolatos adatok nem elérhetıek az 1990-es idıszakra. A mutatók rendszerezését a 1.táblázat tartalmazza. 1.táblázat: Elmaradottsági tényezők Gazdasági potenciál, foglalkoztatás Demográfiai helyzet Tudás Munkanélküliségi arány Természetes szaporodás Felsıfokú képzettségőek aránya Adózók aránya Csecsemıhalandóság Vándorlási egyenleg A normalizált indexek kiszámításához az adatokat a következı évekre vetítve vizsgáltuk: 1990, 2001, (A csecsemıhalandóság esetében adott év értékeként hároméves átlagot alkalmaztunk, hogy a túlságosan kiugró évek ne torzítsák az eredményeket.) Majd az indexeket településenként évenként rendszereztük. Az így kapott adatokat az 3,4,5. táblázatok tartalmazzák. A részindexek átlagát településenként évenként a 2. táblázat mutatja. 2.táblázat: A részindexek átlagos értékei településenként Abádszalók 0,517 0,488 0,550 Kunhegyes 0,669 0,602 0,551 Nagyiván 0,285 0,573 0,606 Tiszabura 0,430 0,318 0,419 Tiszaderzs 0,241 0,267 0,318 Tiszafüred 0,893 0,700 0,713 Tiszagyenda 0,516 0,414 0,440 Tiszaigar 0,366 0,409 0,373 Tiszaörs 0,484 0,584 0,517 Tiszaroff 0,437 0,352 0,419 Tiszaszentimre 0,567 0,577 0,280 Tomajmonostora 0,301 0,213 0,623 Forrás: népszámlálási adatsorok, KSH 1990, 2001, 2011, saját számítás, szerkesztés Jelmagyarázat: a nagyobb értékek jobb pozíciót jelent.

5 3.táblázat: Normalizált indexek értékei Munkanélküliségi Adózók Vándorlási Term. Csecsemı- Felsıfokú képz. arány aránya egyenleg szaporodás halandóság aránya Abádszalók 0,93 0,31 0,45 0,52 0,56 0,33 Kunhegyes 0,89 0,69 0,54 0,59 0,61 0,70 Nagyiván 0,67 0,17 0,25 0,22 0,20 0,20 Tiszabura 0,98 0 0,40 1 0,02 0,19 Tiszaderzs 0 0,16 0 0, Tiszafüred ,71 0,65 1 Tiszagyenda 0,85 0,39 0,63 0,11 1 0,11 Tiszaigar 0,78 0,25 0,77 0,34 0 0,05 Tiszaörs 0,76 0,27 0,93 0 0,56 0,38 Tiszaroff 0,65 0,38 0,60 0,20 0,56 0,23 Tiszaszentimre 0,96 0,42 0,53 0,38 0,75 0,35 Tomajmonostora 0,76 0,09 0,64 0,22 0 0,09 Forrás: népszámlálási adatsorok, KSH 1990, 2001, 2011, saját számítás, szerkesztés Jelmagyarázat: minél közelebb van az adott település értéke 1-hez, annál kedvezőbb pozícióval bír. Az 1990-es részindexek átlaga szerinti sorrend alapján Tiszafüred a legfejlettebb település, hat mutatóból négy esetében elsı helyen áll. Tiszafüredet követi Kunhegyes és Tiszaszentimre. Abádszalók hasonló fejlettséggel bír, mint Tiszagyenda és Tiszaörs. A három legkedvezıtlenebb helyzető település Tiszaderzs, Nagyiván és Tomajmonostora. 4. táblázat: Normalizált indexek értékei Munkanélküliségi Adózók Vándorlási Term. Csecsemı- Felsıfokú képz. arány aránya egyenleg szaporodás halandóság aránya Abádszalók 0,70 0,49 0,02 0,33 1 0,39 Kunhegyes 0,94 0,64 0,16 0,40 0,85 0,63 Nagyiván 0,45 0, ,38 Tiszabura 0 0 0,40 1 0,32 0,18 Tiszaderzs 0,49 0,10 0,53 0,38 0 0,11 Tiszafüred 0,92 1 0,11 0,41 0,76 1 Tiszagyenda 0,61 0,32 0,37 0,12 1 0,07 Tiszaigar 0,47 0,35 0,13 0,38 1 0,12 Tiszaörs 0,85 0,52 0,37 0,21 1 0,56 Tiszaroff 0,27 0,39 0 0,16 1 0,29 Tiszaszentimre 1,00 0,48 0,40 0,21 1 0,37 Tomajmonostora 0,72 0,35 0,02 0,17 0,01 0 Forrás: népszámlálási adatsorok, KSH 1990, 2001, 2011, saját számítás, szerkesztés Jelmagyarázat: minél közelebb van az adott település értéke 1-hez, annál kedvezőbb pozícióval bír.

6 A 2001-es adatokból kiderül, hogy Tiszafüred és Kunhegyes ismételten megırizte vezetı szerepét. Tiszaörs fejlıdésérıl számolhatunk be, mivel az 1990-es értékek alapján három helyezést javított. A nagyiváni index is jelentıs mértékben javult re ötödik legfejlettebb településként azonosíthatjuk. A három legelmaradottabb település Tiszabura, Tiszaderzs és Tomajmonostora. 5.táblázat: Normalizált indexek értékei Munkanélküliségi Adózók Vándorlási Term. Csecsemı- Felsıfokú képz. arány aránya egyenleg szaporodás halandóság aránya Abádszalók 0,41 0,73 0,53 0,24 1 0,40 Kunhegyes 0,33 0,67 0,43 0,33 1 0,54 Nagyiván 0,63 0, ,28 Tiszabura 0,27 0 0,42 1 0,81 0,02 Tiszaderzs 0,66 0,01 0 0,23 1 0,004 Tiszafüred 0,51 1 0,58 0,36 0,83 1 Tiszagyenda 0,18 0,53 0,68 0,13 1 0,12 Tiszaigar 0,25 0,22 0,42 0, Tiszaörs 0,18 0,76 0,53 0,14 1 0,48 Tiszaroff 0,53 0,50 0,13 0,19 1 0,17 Tiszaszentimre 0 0,64 0,61 0,18 0 0,24 Tomajmonostora 1 0,79 0,72 0,16 1 0,07 A 2011-es eredmények alapján Tiszafüred a legfejlettebb település. Érdekes módon Tomajmonostora és Nagyiván a második és harmadik helyre kerültek. Nagyivánon jelentıs mértékben nıtt az adózók aránya, a vándorlási egyenleg esetében 2001-tıl a legelıkelıbb helyen végez. Ezen településeket követi Kunhegyes és Abádszalók. Tiszaszentimre esetét is érdemes kiemelni. A 2011-es negyedik helyezésrıl lecsúszott a 12. helyre, a kedvezıtlen munkanélküliségi arány és csecsemıhalandóság miatt, pedig az adózók aránya és a vándorlási egyenleg mutatóknál a 2. szerepelt a települések között. Az eredmények alapján a településeket három csoportba oszthatjuk:1.: a kedvezı helyzetét viszonylag stabilan megtartó Tiszafüred, Kunhegyes, az újonnan felzárkózó Nagyiván és Tomajmonostora; 2.: a közepes fejlettségő Abádszalók, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszagyenda, Tiszabura; 3.:jelen idıben legkevésbé fejlett Tiszaszentimre, Tiszaigar, Tiszaderzs. Az elmaradottsági indexek alapján béta-konvergencia vizsgálatot végeztünk annak megállapítására, hogy kiegyenlítıdés, vagy ezzel ellentétes folyamat játszódik le a térségben. A Tiszafüredi kistérségben nagyarányú a cigány nemzetiség jelenléte. Úgy véltük, ezt fontos lenne megjeleníteni a vizsgálódás során. A 1.ábrán látható pontok mérete a cigány népesség arányát mutatja az egyes településeken. Arra következtethetünk, hogy a Tiszafüredi kistérségben kiegyenlítıdés indult meg, de nem feltétel nélkül. A determináció mértéke 54%-os, ez közepes mértékő konvergenciát jelez. A felzárkózás ütemét mutató béta együttható értéke -0,791, ez viszont magasnak tekinthetı. Érdekes sajátossága a térségnek, hogy a jelentıs cigány kisebbséggel bíró Tiszabura esetében felzárkózás figyelhetı meg. (Ez a trend a természetes szaporodás magas értékének köszönhetı, nem pedig pl. az adózók arányának növekedésének

7 Komplex index változása (2001/1990) Komplex index ábra: A kiegyenlítődés üteme a Tiszafüredi kistérségben Forrás: népszámlálási adatsorok, KSH 1990, 2001, 2011, saját számítás, szerkesztés Jelmagyarázat: A körök nagysága a roma népesség arányával arányos

8 1.A térség turisztikai vonzerejének növelése - Környezet tudatos szemléletformálás - A minıségi vendégforgalom gyarapítása, turisztikai infrastruktúra kiépítése Stratégiai célok: A kistérségben a fı vonzerıkre, a Tisza-tó és folyó és ezek környezetének páratlan természeti kincseire alapozva egy egységes és egyedi arculatú turisztikai fejlesztés a cél. Az ökoturizmus, falusi turizmus, termálturizmus, kerékpáros- és lovas turizmus, horgászat és a változatos vízi adottságokra épülı vízi turizmus lehetıségeit turisztikai termék csomagok létrehozásával kell kihasználni. A kistérségben 5 település közvetlen érintett a vízfelülettel, így ezek a települések a legjobban érdekeltek ebben a fejlesztésben. Az egyedi turisztikai termékeket, - amelyek sajátos turisztikai szolgáltatásokat is magukba foglalnak - programcsomagként kell értékesíteni. Az eladható turisztikai termékek, amelyek mögött jelentıs termékfejlesztés és marketing áll - a fenntarthatóság figyelembevételével megsokszorozhatják a kistérségbe érkezı vendégek számát. A Tisza-tavi Madárrezervátumra alapozva a kistérség jövıje az ökoturizmus ( A Tisza-tó, Magyarország ökoturisztika szigete ), a fejlesztés célja a térség természeti adottságainak hasznosítása, az ökológiai szemlélet fejlesztése, a tó tehermentesítése, a tópart és a háttértelepülések lehetıségeinek összehangoltabb kihasználása, a szezon megnyújtása. A térségben, tekintettel a Tisza- tavat körülvevı termálgyőrőre, több - jelenleg hasznosított kutakkal rendelkezı - településen van mód termálfejlesztésre. A termál- és gyógyüdülés fejlesztése a meglévı fürdık esetében ezek bıvítésével, fedett medencék építésével, vízforgatás megoldásával, gyógyvízzé minısítéssel és komplex gyógyászati szolgáltatások biztosításával érhetı el. A gyógyítás mellett a fitness-wellness, sportolási lehetıségek bıvítését is célul kell kitőzni. Fontos, hogy a különbözı vendégcsoportok számára többféle speciális kínálati programcsomag készüljön különbözı árfekvésben. A természeti-, környezeti terhelhetıségnek megfelelı aktív turizmus fejlesztésében kiemelten a horgászat és víziturizmus áll. Ki kell alakítani a sporthorgászat igényeinek megfelelı, kulturált és természethez alkalmazkodó horgászhelyeket ott, ahol a tómeder nem tartalmaz mesterséges akadályokat. A szálláshelyek kialakítása elsıdleges feladat a térségben. Ez a legmagasabb színvonalú, komplex szolgáltatásokat nyújtó szállodáktól kezdıdıen a legegyszerőbb vendégszobákig, tanyákig bezárólag szükséges a fejlesztésük. A turisztikai ágazatoknak megfelelı speciális szálláshelyek bıvítése és minıségi emelése szükséges. Ilyenek a horgásztanyák, horgászfalu, táborhelyek, lakóhajó, lovasközpontok, gátırházak, vadászházak, falusi vendégházak, parti mobil faházak, vízi és kerékpáros táborhelyek. A vadkempingezés felszámolását az alacsony kategóriájú egyszerő parti szálláshelyekkel lehet kiváltani. Meg kell teremteni a minıségi strandolás lehetıségét és egyéb vízi sportok biztonságos és szabályos kialakítását és felügyeletét kell megvalósítani. A víztér területhasználatának szabályozása sürgıs intézkedés, mely fel kell oldja ill. össze kell hangolja a természetvédelem és az sportturisztika közti ellentéteket. Az esztétikus települési és tájképi környezet az ide látogató vendégek számára marasztaló tényezı. Ezért a településkép javítást, higiéniai létesítmények kiépítését, parkolási feltételeket meg kell valósítani. A tájékozódás és tájékoztatás a térségben még fejlesztésre

9 szorul. Ez összehangolt módon, kistérségi szinten valósítandó meg, ill. a Tisza-tavi üdülıkörzet részeként. 2. A mezıgazdasági versenyképesség helyreállítása és megerısítése - Jövedelemtermelı képesség növelése, piacbıvítés,munkahelyteremtés - öngondoskodás - ártéri területek kihasználása /fokgazdálkodás/ - öntözés A családok többsége egyaránt részesei az elszegényesedési folyamatnak. Felnıtt egy olyan generáció, amely csak a segélyezésre számít. Nincs a munkának már becsülete. Elvesztették bizalmukat a munkával gyarapodás iránt. A térségben ezért nagy jelentıségő a közös munkaprogram és a néhány településre kiterjedı szociális földprogram. A roma foglalkoztatás szempontjából a legsúlyosabb a helyzet a Közép-Tiszavidéken alakult ki. Itt van olyan település, ahol közel 100 %-os a roma munkanélküliség. További gondot jelent, hogy túlsúlyban vannak a tartósan munkanélküliek, akiknek jelenleg esélyük sincs hosszú távon az elhelyezkedésre. Az alacsony képzettségő embereknek kedvezı munkahelyteremtı beruházás lehet a varrodák újraindítása. Az ilyen profilú, kevés beruházást, alacsony humánerıforrást igénylı üzemek a nıknek munkahelyet biztosítanának. A kistérségben alacsony a megtermelt alapanyagok feldolgozottsági foka, a hozzáadott érték (tej, méz, tökmag..), hiányosak a zöldség, gyümölcs, állati termék hőtését, tárolását, igényes csomagolását biztosító kapacitások. A termékpályák kiépítéséhez és a gazdálkodók érvényesüléséhez termelık által létrehozott termelıi, értékesítési szövetkezetek létrehozása szükséges. A kistérség turisztikai vonzereje és belsı fejlıdési lehetıségei helyi termékpiacok kialakításával erısíthetık. A térségben megtermelt áruk, termékek népszerősítése, megismertetése, a fogyasztói igények felkeltése hatékony marketingtevékenységgel érhetı el. A start program elindulása után sok munkahely jött létre az önkormányzatok révén a növénytermesztés és állattenyésztéssel kapcsolatos munkák igénye miatt. További létszámbıvítés a megépült fóliasátrak miatt volt szükséges, ahol sikeresen palántanevelés zajlott. Az önkormányzatok által elıállított palántákkal lehetne támogatni a családokat is, hogy az otthoni konyhakertben is meg tudják maguknak termelni a zöldségeket, melynek termésébıl a következı évben is újra palántálhatják a növényeket. Így a családoknak több lehet a megtakarításuk, ami lehetıséget ad egy jobb életkörülmény megteremtésére. Az önkormányzatok termelésének hatékonyságát növelné az ártéri területek kihasználása. Az ártéri területek a turisztikától eltérı módon több település vízgazdálkodására is pozitív hatással van.

10 Még mielıtt megtörtént a folyószabályozás, a fokok kialakításában nagy szerepet játszott, a tavaszi hóolvadáskor keletkezı többlet vízmennyiség, ami a Tisza felsı szakaszán (Felsı Tisza) keletkezik még ma is. Az így kialakult ár természetes módon hozott létre fokokat, melyeknek nyomait Gemencen még meg is találhatjuk. Ezt a módszert kellene alkalmazni a kistérségben. Az emberek nem bíznák a véletlenre azt, hogy hol tör ki a víz; hanem maguk nyitnák meg, tetemes földmunkával, fokok, csatornák vájásával a víz útját az ártérbe,, hogy a víz lehetıség szerint a legkevesebbet romboljon és az áradás után, a víz ugyanazon a fokon, melyen kijött, vissza is mehessen a mederbe. Így a kiömlött víz nem rekedne kint az övzátonyok következtében lefolyástalan laposokban, és így a pangó víz nem ölne ki a fákat, bokrokat és gyepet sem és a kitódult halak sem pusztulnának el a gyorsan párolgó, posvánnyá váló ártéri mélyedésekben. Éppen a kiáradást, majd a víz visszafolyását biztosító fokok legszőkebb pontjain lehetségessé válna a visszaigyekvı halak kiszőrése, az apadáskor bezárt rekeszek segítségével. A rekeszeken túljuthatna a víz és az apróbb halak, de kifognák vele a nagyokat, az értékeseket. A sekély, kiáradt víz ugyanis ívásra és az ivadék fejlıdésére a lehetı legalkalmasabb volna, de így gondoskodnának az eljövendı évek halállományáról is. A fok tehát a természet kihasználásának és védelmének is ember alkotta, tudatos létesítménye lehetne. Ezért körültekintıen ott kell ásni a folyó természetes gátjait, ahol az ártéri szakasz legmélyebb pontja van, hogy a víz maradéktalanul eltávozhasson, visszatérhessen a medrébe apadáskor. Ez az elhelyezés azt is biztosítaná hogy a víz alulról felfelé, csendesen és rombolás, valamint hordalék szállítása nélkül töltse fel az árteret. A fokokon tehát kisebb ladikokkal közlekedni is lehetne kellı vízszint esetén, de a fı funkciójuk nem ez lenne. A fokok vizével megöntöznék és megtermékenyítenék a talajt, és a halászatra szolgáló tavak vizét felfrissíthetnék. Szinte minden fokhoz tartozna egy tó is, és minden tónak is kiépítenék a fokát. Az apadás idején a fokok lehetıvé tennék a vizek szabályozott visszakerülését a fımederbe is. Ennek hozadékaként bı halzsákmányt, dús legelıket hatalmas állatállománnyal, édes gyümölcsöket, és sok mézet adna ez a vidék. Hazánkban az öntözésre mőszakilag berendezett (öntözhetı) terület ha körüli. Ebbıl a vízjogilag engedélyezett, öntözhetı terület kb ha, és az évente ténylegesen megöntözött terület száraz évjáratban max ha. Megállapítható, hogy a lehetıségeinkhez képest a ténylegesen megöntözött terület nagyon kicsi, aminek egyik fı oka, hogy az öntözés drága termelési eljárás. A vízjogilag engedélyezett öntözhetı terület 75%-a az Alföldön, 20%-a a Dunántúlon, 5%-a Észak-Magyarországon található. Az öntözési módok 85-90%-a esıszerő, (25% lineár), 6-10% felületi és 2% mikro, ezen belül csöpögtetı és mikro-szórófejes öntözés. Az öntözés a klímaváltozásra egy lehetséges válasz, megoldás lehetne. Az öntözés annál gazdaságosabb, minél közelebb van az öntözésre szánt földterület a vízfelülethez. A kistérségben az adottságok az öntözéshez megvannak. Az öntözésnek több szempontból is gazdasági jelentısége lenne a kistérségben. - Termelési- termésbiztonságot nyújtana, csökkentené a termelés kockázatát, mérsékelné a hozamkiesést, a hozamingadozásokat, stabilizálná a hozamokat az aszályos években. Aszályos években öntözéssel pótolnák a természetes csapadékhiányt, ez biztosítaná a többi

11 termésnövelı tényezı (tápanyag, növényvédelem, fajta stb.) érvényesülését. Ma, a magas termelési színvonal, a magas termelési ráfordítások, költségek, szinte kikényszerítik az öntözési lehetıség megteremtését a hozambiztonság, a kiadott termelési költségek megtérülésének biztosítása érdekében. Ezt a feladatot az ún. idıszakos, vízpótló, kiegészítı öntözés biztosítaná aszályok esetén a termésbiztonság érdekében. A termésbiztonság növelésén keresztül több év átlagában növelné a hozamok nagyságát. - Második helyen áll az a gazdasági jelentısége, hogy növelné a hozamokat azáltal, hogy növelné a többi termésnövelı tényezı érvényesülését pl. úgy, hogy a jobb vízellátás jobb tápanyag-feltáródást és hasznosulást idézne elı, vagy jobb a növényvédı vegyszer hatása, jobb a kelés és tıszámbeállás stb. A hozamnövelési célú öntözést az ún. rendszeres, intenzív öntözés szolgálja ki, amikor a többi termésnövelı tényezı már kellı mennyiségben és minıségben jelen van, és a víz a minimumban lévı termésnövelı tényezı. - Az öntözés bıvítené a termeszthetı kultúrák körét, intenzívebb vetésszerkezetet, földhasználatot alakíthatnának ki, lehetıvé tenné vízigényesebb növények termesztését, öntözést igénylı és megháláló fajták vetését. Ilyenek lehetnének pl. a kertészeti kultúrák, a vetımagtermesztés, az ipari, konzervipari növények, azaz magasabb feldolgozottságú növények termesztése. - Állattenyésztéssel is foglalkozó gazdaságokban a takarmánynövények és a gyepterület öntözésével fokozható lenne az állatállomány önálló takarmányellátásának a biztonsága, kevesebb takarmányt kellene a piacról drágábban beszerezni, csökkenthetı lenne a takarmányozás költsége, nıne a terület állateltartó képessége (az öntözéssel elért nagyobb hozamok által kisebb területrıl biztosítható lenne a takarmányigény, vagy ugyanakkora területen több állat takarmánya lenne megtermelhetı), terület szabadulhatna fel árunövény termesztésére. - Öntözéssel különleges feladatokat is meg lehetne oldani: pl. kelesztı-, fagyvédelmi-, színesítı-, aszúsító-,tápanyagpótló-öntözés stb., és növelhetné a termények minıségét. Az öntözés növelheti a növénytermesztés jövedelmét akkor, ha az öntözéssel elért többlethozam árbevétele nagyobb, mint az öntözéssel kapcsolatos többlet költségek. Napjainkban az öntözést jövedelemmel megháláló növények köre elég szők, ilyen pl. a vetımag-, a kertészeti kultúrák, a burgonya, a csemegekukorica, a zöldborsó, a zöldbab, a paprika. - az egy berendezéssel megöntözhetı terület nagysága az esıztetı technológiákon belül csévélıdobos berendezéssel ha, lineárral ennek kétszerese, ha. - táblaméret szerint: kertészeti kultúráknál a 30 ha alatti táblák öntözése is gazdaságos lehet, intenzív szántóföldi kultúráknál viszont az 50 ha feletti táblák öntözése gazdaságos. - a tömbösítés: több tábla koncentrált elhelyezése, öntözésszervezési elınyöket nyújt. Az öntözés optimális üzemi méretének kialakítása, az állandó költségek csökkentését, a mérethatékonyság elınyeinek a kihasználását jelenti.

12 A kormány, az aszályos 2012 év tapasztalatai alapján 2013-tól bevezette az egynyári öntözés fogalmát, így a legfeljebb 100 hektáros gazdaságok egyszerősített engedélyezéssel juthatnak öntözıvízhez. Az eddigi szabályozás szerint csak olyan helyen lehetett öntözıtelepet kialakítani, ahol erre igazolhatóan legalább öt évig szükség van. A módosítás célja, hogy kis területen, ideiglenes szivattyúállásokkal, maximum egy öntözési idényre, egyszerőbb eljárással lehessen öntözési engedélyt kérni. Ez lehetıséget ad a kistérségnek, hogy az öntözéssel kapcsolatos eddigi jogi problémákat megoldja. Az egynyári öntözésnek alábbi kritériumai vannak: - egy öntözési idényben, - közvetlenül felszíni vízbıl, - ideiglenes szivattyúállással - maximum hektáronként 1200 köbméter öntözıvíz kijuttatása, - legfeljebb 100 hektárnyi nagyságú területre. Ezt azok a gazdák tudják alkalmazni, akik gyorskapcsolású vezetékekkel, vagy szórófejekkel meg tudják oldani az öntözést. Így nincs szükség vízépítési munkára, tehát vízjogi létesítési engedély helyett elegendı csak üzemeltetési engedélyt igényelniük. További egyszerősítés, hogy az egynyári öntözési engedély kiadásához mindössze egy egyszerősített talajvédelmi tervre és egy vízvizsgálatra van szükség, amelyek legfeljebb tízezer forintba kerülnek. Ebbıl az egynyári öntözésre szóló vízjogi üzemeltetési engedély díja ötezer forint. Összefoglalva tehát, Magyarország lehetıségei az öntözés területén kiválóak, medence ország, a folyók beszállítják a vizet és ezzel az adottsággal élni kell. 3. A vállalkozási aktivitás növelése, - A mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése, Foglalkoztatási helyzet javítása. (Fazekasság) A térség jelenleg elmaradottsággal küzd, amelynek jelei a magas munkanélküliség, az alacsony gazdasági és vállalkozási aktivitás és az elvándorlás. A térség hagyományos agrárjellegébıl adódóan a mezıgazdaság foglalkoztatási szerepének csökkenése szerkezeti válságot okoz a kistérségben. A térség vállalkozásai KKV-k, köztük sok a tıkeszegény és önfoglalkoztató kényszervállalkozás. A vállalkozások és az ipar Tiszafüreden és Kunhegyesen, kisebb mértékben Abádszalókon koncentrálódnak. Egyre nagyobb probléma a cigány lakosság foglalkoztatásának megoldása. A vállalkozásfejlesztésnek a térség adottságaiból adódóan a KKV-k helyzetének javítására célszerő irányulnia; e tekintetben egyaránt fontos a hagyományos kis- és kézmőipar támogatása. Egy lehetséges kiút lehetne a munkanélküliségbıl, ha sikerülne az alföldi fazekas népmővészetet feléleszteni.

13 Hiszen az Alföldön több népi használatra termelı fazekas központ mőködött: Hódmezıvásárhely, Debrecen, Miskolc, Eger, Mezıcsát, Szentes, Mezıtúr, Tiszafüred, ahol részben céhkereten belül, részben céhen kívüli kontárként - ilyen központ volt Tiszafüred is - dolgoztak a fazekasok. A több fazekast foglalkoztató, kiterjedt vásárlókörzettel rendelkezı központok (Debrecen, Miskolc, Hódmezıvásárhely) voltak a magasabb technikai tudást igénylı mázazás és a divatos formák és díszítmények közvetítıi. Az északi központok fehér vagy vörös alapszínő edényeiket ólommázzal vonták be, díszítményeiket általában írókával festették fel. Ezek a központok a hódoltságkor hagyományait folytatták, míg a nagy déli központ, Vásárhely karcolt dísző zöld- vagy sárgamázas edényeivel, mázfoltokból kialakított díszítményeivel és a többsoros, hullámvonalú fésőstechnikával déli, török hatást is közvetített. Tiszafüred fazekas stílusára a közelebb fekvı északi központok hatottak. A tiszafüredi mázas kerámia fejlıdését a datált darabok alapján 1828-tól tudjuk nyomon követni. Ezt megelızıen is éltek fazekasok a kis mezıvárosban, de az újkori leletek alapján vörösre vagy feketére égetett, mázolatlan edényeket (tálakat, korsókat, kantákat, köcsögöket, szilkéket) készítettek. Az ilyen edények gyártásával a késıbbiekben sem hagytak fel, s a XIX. század második felében is szép számmal dolgoztak itt olyan mesterek, akik sohasem készítettek mázas edényt. A mázazás és a máz alatti díszítmények a múlt század elején Miskolcról és Egerbıl áttelepült fazekasok, illetve az ezekben a helységekben és Debrecenben tanuló füredi fazekas inasok és legények révén terjedt el. Tiszafüred alapstílusát tehát Miskolc, Debrecen és Eger alakította ki. Az edények alapszíne vörös, zöld, fehér és sötétbarna volt, írókás díszítésük is a sárgával kiegészülve hasonló színezéső volt. A fazekas termékek felületét színtelen ólom-, sárga vasvagy zöld rézoxid-máz borította. Alatta dús, írókás növényi ornamentika, pont, vonal és hullámvonal variációiból összeálló stilizált díszítmények és körzıvel szerkesztett rozetták, elvétve madár díszlett. A tiszafüredi fazekasok csáti eredető írókás és karcolt ornamentikát honosítottak meg. Az új díszítmények hamar népszerővé váltak, s a karcolásos technikát egyre több fazekas vette át. A XIX. század második felében Tiszafüreden a fazekasok számának ugrásszerő növekedése egyértelmően termékeik keresettségére utalt. A kereslet csúcspontja - a múlt század utolsó harmada - a népmővészet stílusváltozásával esett egybe. A színezés hangsúlyozottabbá, a minták zsúfoltabbá váltak. Erre az idıszakra Tiszafüred az Alföld második legnagyobb tálas központjává nıtte ki magát mőhely évi nyolc- kilencszeri égetéssel ontotta a kelendı, csipkézett szélő tálakat, tányérokat. Igen kedvelt termékük volt a pálinka tartására szolgáló, kis butykosnak nevezett pálinkás butella és a huszárt megjelenítı boros edény, a miskakancsó. Készítettek szilkét, komaszilkét, bödönöket, fazekakat és köcsögöket, a változatos vásárfiák sorában pedig perselyt, játékedényeket, gyufa-, főszer-, só- és dohánytartót. Tiszafüred az Alföld legegységesebb és legegyénibb stílusú fazekas központja volt, mely Mezıcsáttal együtt a hódoltságkori kerámia legszebb hagyományait folytatta. Stílusának egységét a fazekas dinasztiák vérségi és házassági kapcsolatai is garantálták; a leszármazottak

14 kisgyermek kortól a fazekasságba nevelıdtek. Magyarországon a paraszti vásárlók ízlése megváltozott. Cserépedények helyett a fehér alapszínő, kissé harsány színezéső gyári keménycserepet vásárolták, ünnepeiken és lakásuk díszítésére ezt használták. A fazekasok a tetszetıs és olcsóbb gyári árukkal nem tudtak versenyezni. A háztartások cserépedény szükséglete is csökkent, mely a lakóházak tüzelıberendezésének megváltozásával, illetve a fémbıl készített fızı- és tárolóedények elterjedésével függött össze. A cserépedények ára rövid idı alatt harmadára csökkent. Egyre több fazekas hagyott fel foglalkozásával, s a XX. század elsı harmadára Tiszafüreden a fazekasság fokozatosan elhalt. A mezıváros és a falu ízlésváltozásával nagyjából egyszerre a városokban ellentétes ízlésirányzat jött létre; felébredt az addig alig értékelt népmővészet iránti érdeklıdés. A népmővészet még alkotó mesterei ettıl kezdve fıként városi igényeket elégítettek ki. Ez a megváltozott igény hívta életre a napjainkban virágjában lévı népi iparmővészetet. Mivel a tradíció ırzése és közvetítése fontos, hiszen települési helytörténeti győjtemények, múzeumok ırzik a kerámiatárgyakat, az alföldi pásztorok által használt eszközöket. Emellett halászati és textil győjteményük is jelentıs. Ezekre a hagyományokra építve újra fel lehetne virágoztatni a fazekasságot. A nagy múltú fazekasmesterek leszármazottai felnıtt képzés keretében megtaníthatnák a mesterség szépségére azokat, akiknek a kézmővességhez tehetségük van. Azok számára ez a munka megélhetési forrást is jelenthetne. 4. Infrastrukturális fejlesztések megvalósítása: - A közlekedés feltételeinek javítása, Összekötı, feltáró utak építése, javítása - Kerékpáros útvonalak kijelölése, építése A kistérségi központban egy nagyobb befektetı érdeklıdése esetén gondot jelentene a megfelelı telephely biztosítása. A fejlesztési irány keretében ipari terület kialakítása, alapinfrastruktúra kiépítést tartalmaz, ami színvonalasabb telephely-lehetıséget biztosítaná a helyi vállalkozóknak, illetve érdeklıdés esetén megadná a lehetıséget a kívülrıl érkezı vállalkozások megtelepedésének. A fejlesztési irány hosszú távú célja a kistérség gazdasági versenyképességének erısítése és a foglalkoztatottság növelése ipari terület és szolgáltatások fejlesztése révén. Tiszafüred, mint a kistérség központja, mint a gyorsforgalmi úthoz legközelebbi település alkalmas a leginkább arra, hogy egy nagyobb külsı vállalkozásnak telephelyet nyújtson. A Tiszafüredi kistérségtıl az M3 gyorsforgalmi út 35 km-re halad, innen a 33. sz. másodrendő fıút érkezik a területre. A külsı elérésben szerepet játszik a 34. sz. másodrendő fıúton keresztül a területtıl délre haladó 4. sz. elsırendő fıút is, amit távlatban az M8 gyorsforgalmi út meghosszabbításaként az M4 gyorsforgalmi út fog felváltani. A 4. sz. és a 33. sz. fıutak jelentik a kapcsolatot Debrecen és Románia felé is. A 34. sz. fıút az Európai

15 Unióban megengedett 11,5 tonna tengelyterhelésre fejlesztendı. A Tiszafüredi kistérség települései a fent említett 33. sz. és 34. sz. fıutakon és a Fegyvernek-Tiszafüred országos mellékúton keresztül kapcsolódnak a nagytérségi kapcsolatokhoz. A fenti nagytérségi és a környezı kistérségekkel való kapcsolatokat segítheti a fıúti elkerülı szakaszok kiépítése, valamint új fıutak kialakítása. A Tiszafüredi kistérség síkvidéki jellegébıl adódóan ideális terepet nyújthat a kerékpáros turizmusnak. Jelenleg kiépített kerékpár nyomvonal a vizsgált területen Tiszafüred belterületén és a Tisza gátjának abádszalóki szakaszán található. Jelenleg épül az Abádszalókot és Tiszafüredet összekötı kerékpárút. Az Országos Területrendezési Tervben meghatározott országos kerékpárút törzshálózati elemek közül érinti a területet a Zemplén-Bodrog-Tisza menti kerékpárút. A Tisza-tó körül és a fıbb közlekedési utak mentén kerékpáros nyomvonalak kijelölésével, tájékoztató táblák elhelyezésével a kistérség települései és azok nevezetességei jól körüljárhatók. A fenti nyomvonalak kialakíthatók önálló nyomvonalon, de kisforgalmú utakon vezetve is. A kerékpáros turizmust népszerősítését segíthetik a kerékpáros bázishelyek, információs adatbázisok és kiadványok, ívóvíz vételi lehetıségek, szervizek, kölcsönzık. Megoldandó problémát jelent a már meglévı kerékpárutak fenntartása. 5. Oktatás, képzés fejlesztése Alapvetı feladat a közös oktatási bázis megteremtése, közös intézmények létrehozása az általános, közép és felsıfokú iskolákban. Tiszafüred és Kunhegyes is (gimnáziumi és szakközép, illetve szakiskolai) középfokú oktató bázisként látja fontosnak szerepét. Tiszafüreden két középiskolában is bevezettek plusz két osztályt, mert sokan tértek vissza szakmát tanulni érettségi után. A kunhegyesi középiskola a kistérségi társulás keretében, 9 település közremőködésével kihelyezett felsıfokú képzéseket szervezett. A kistérség két központjában lévı oktatási intézményrendszer keretein belül 2 gimnázium, 2-2 szakközép-és szakiskolában tanulnak a diákok. Az oktatásszerkezetbıl a kistérségi foglalkoztatási felvevıképességére következtethetünk: szakiskolában majdnem kétszerannyi fiatal tanul, mint szakközépiskolában. A középiskolában tanuló éves korosztály jellemzıi a Tiszafüredi kistérségben A kistérségben a 25 éves, vagy idısebb népesség 6 százalékának van egyetemi vagy fıiskolai diplomája. A 18 éves, vagy idısebb népesség közel 22 százalékának van középiskolai végzettsége és a 15 éves, vagy idısebb lakosság 80 százaléka végezte el az általános iskolát. Fontos megjegyeznünk, hogy 1990-ben még átlagosan 7,80 osztályt végeztek el kistérség állampolgárai. A demográfiai probléma az oktatási alrendszerben is változtatásra kényszeríti a fenntartókat. Tiszafüreden a két középiskola közül egyet felajánlottak a megyének, mert nem tudják fenntartani. Kunhegyesen pedig a két középfokú intézményt, nevezetesen a gimnáziumot és a finommechanikai szakiskolát összevonták, így mőködıképes maradt. Mindkét városra elmondhatjuk, hogy a református iskola erıs versenytársa az állami általános iskolának, színes pedagógiai programjaik vannak. A kistérség kistelepülésein erıs az általános iskolához való ragaszkodás. Ha a fiatalok elmennek,,,nem lesz kinek fejleszteni - vélik sokan. A 7-8 fıs osztályok amúgy sem jelentenek közösséget és a normatíva szempontjából sem kifizetıdı. Ennek ellenére az óvodai és az iskolai fejlesztés, megmaradás a települések zömében fontos társadalompolitikai

16 cél. Az átképzések terén az idegenforgalmi szakmáknak kiemelt jelentısége van. Egyrészt nyáron a térségben sokan (szakképzettség nélkül is) megtalálják számításukat az idegenforgalomban. Ilyen fontos irány a speciális üdülı-karbantartó teamek mőködése. Másrészt azonban a szakképzettséget, a nyelvtudást a térség még nem tudja megfizetni, ezért általában elmondható, hogy ebben a húzóágazatban szaktudással és nyelvtudással kevés ember dolgozik a kistérségben. A térség másik kitörési pontjára építettek fel egy képzést az egyik füredi szakközépiskolában, amikor beindították a környezetvédelmi szakot. Érdekes trend a térség felnıttképzési politikájában az, hogy,,kétkezi szakmák tanulására kevesen vállalkoznak.fontos lenne a térség jövıje szempontjából, hogy a mezıgazdasági szakképzést elindítsák, valamint a fazekasságot intézményi keretek között tanítsák. Korábban említésre került, hogy a munkanélküli csoportok körében domináns (fıleg a községekben) a maximum 8 általános végzettség. A fiatalabb aktív korosztályban már nagyobb arányban találhatóak meg a magasabb iskolai végzettségőek is. A nemek közötti különbségek (szerepek) közül kiemelkedik a férfiak szakmunkás, illetve a nık középiskolai végzettségének nagyobb többsége. Az alacsony iskolázottság a hosszú távú gazdasági fejlıdés kerékkötıje lehet, ezért feltétlenül szükséges azoknak a feltételeknek a megteremtése, melyek elısegítik a lakosság képzését, továbbképzését. Ez elengedhetetlen alapja annak, hogy pályázati lehetıségekhez jussanak az itt élı emberek, ebben a térségben mőködı vállalkozások. Várható eredmények és az intézkedésekhez szükséges források: melléklet