A Tápió-vidék Turizmusfejlesztési Koncepciója

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Tápió-vidék Turizmusfejlesztési Koncepciója"

Átírás

1 A Tápió-vidék Turizmusfejlesztési Koncepciója 2003.

2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Jövőkép...6 Stratégiai célok és programok Helyzetfeltárás és elemzés Kistérség turisztikai potenciáljának meghatározása Alapfeltételek és információk Infrastruktúra A kereslet jellemzői Vendégérkezések száma a kistérségben a kereskedelmi szálláshelyeken Vendégérkezések száma a kistérségben a magánszálláshelyeken Vendégéjszakák száma kistérség kereskedelmi szálláshelyein Vendégéjszakák száma a kistérségben a magánszálláshelyeken Átlagos tartózkodási idő Átlagos tartózkodási idő a Tápió-vidék kistérség magánszálláshelyein Vendégküldő területek Vendégek motivációja Keresletet érintő piaci trendek A kínálat jellemzői Vonzerők Turisztikai aktivitások, infra- és szuprastruktura Kínálat Kereskedelmi szálláshelyek száma Magánszálláshelyi vendéglátók száma Kereskedelmi szálláshelyek kapacitása Magánszálláshelyek kapacitása Szálláshelyek a kistérségben, július Egyéb turisztikai szuprastruktúra Jelenlegi fejlesztési elképzelések ismertetése Marketingtevékenység Szervezeti és finanszírozási háttér vizsgálata SWOT-analízis...62 Szemrédi Turizmus Tanácsadó,

3 2. Kistérség turisztikai jövőképe, stratégiai céljai és programjai, konkrét projektek Jövőkép STRATÉGIAI PROGRAM Jövőkép Stratégiai célok és programok Stratégiai programok JAVASLATOK KONKRÉT PROGRAMOKRA, PROJEKTEKRE Az intézkedések és alintézkedések elérendő céljai és a feladatok végrehajtásának ütemterve Intézkedés: Ökoturizmus feltételeinek kialakítása, fejlesztése Intézkedés: Aktív turizmus fejlesztése Alintézkedés: Kerékpáros turizmus fejlesztése Alintézkedés: Lovasturizmus fejlesztése Alintézkedés: Természetjárás fejlesztése Alintézkedés: Horgász- és vadászturizmus fejlesztése Intézkedés: Egyéb sportolási lehetőségek fejlesztése Egészségturizmus fejlesztése Intézkedés: Kulturális kínálat és események fejlesztése Gasztronómia és borkultúra Intézkedés: Falusi turizmus fejlesztése Komplex fejlesztésre irányuló intézkedések Intézkedés: Regionális marketingstratégia kialakítása és kivitelezése Intézkedés: Térségen túlnyúló marketing együttműködések megteremtése Intézkedés: Hosszú távú marketing költségvetés alapjainak biztosítása Intézkedés: Minőségbiztosítás bevezetése Humánerőforrás fejlesztés Szervezet- és intézményfejlesztés Tápiómenti Területfejlesztési Társulás turizmusszervező menedzser pozíció létesítése Egyesülés a Tápió-vidék Turizmusáért Szervezet-fejlesztési tréningek Szemrédi Turizmus Tanácsadó,

4 Vezetői összefoglaló A Tápiómenti Területfejlesztési Társulás évben megbízta a Szemrédi Turizmus Tanácsadót, hogy a térségre készítse el a turizmusfejlesztés programját. A program az alábbi településekre terjedt ki: Bénye, Farmos, Káva, Kóka, Mende, Nagykáta, Pánd, Sülysáp, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószentmárton, Tápiószele, Úri. A Tápió mentén elterülő térség nem került fel eddig a turizmus térképére. Hosszú út és sok munka szükséges ahhoz, hogy ezen a területen kézzelfogható eredményeket érjenek el. A turizmus sikeres fejlesztéshez sok feltétel teljesülésére van szükség. A munka első lépésében feltárásra kerültek a kistérség adottságai, a turizmus fejlesztéséhez szükséges elengedhetetlen feltételek megléte. Ennek a szakasznak a befejezése a térség SWOT értékelése és ennek alapján, egy műhelytalálkozó keretében, a jövőkép megalkotása volt. A legfontosabb megállapítások a fejlesztés induló állapotáról : Tápió-vidék Magyarország egyik különleges, természeti látnivalókban még bővelkedő tája. A Gödöllői Dombság meredek löszdombjai uralják a térség egy részét, míg a másik része az Alföld síkjának része, ahol a nagyszabású vízszabályozási munkák után is megmaradt a mocsaras terület egyedi növény és állatvilágával. A térség természetes és természetszerű élőhelyei az intenzíven hasznosított területek között mozaikosan, a korábbinak töredékére zsugorodva fordulnak elő, azonban természeti értékekben rendkívül gazdagok. A természetes és természetszerű élőhely típusok közül jelentős kiterjedésűek, változatosak és értékekben gazdagok a vízi és időszakosan vizes élőhelyek, a nyílt, száraz pusztai élőhelyek valamint a fás vegetációjú élőhelyek. Népesedési jellemzők 1 : A statisztikai kistérség lakosainak száma 2001-ben fő volt. A települések nagyságának az alábbi mutatószámait vázoljuk fel: Átlagos létszám: fő. Médián: (10 település). Város: 1 db, melynek lélekszáma fő 1 A népesség jellezőinek vizsgálata a turizmus fejleszthetőségének szempontjából történik. Ez a pont a Társulás Fejlesztési Koncepciója alapján került kidolgozásra. Szemrédi Turizmus Tanácsadó,

5 A vándorlási különbözet értéke eltakarja azt a tényt, hogy egy kedvezőtlen népességcsere zajlik. A bevándorlók és elvándorlók ugyanis teljesen más társadalmi összetételűek. A kistérség - elsősorban vasútvonal melletti települései - a fővárosi munkahelyek vonzásában saját területének népesség-eltartóképességéhez képest jelentősen túlnépesedett. A turizmus fejlesztésének esélyeit csökkenti az átrétegződés és az ingázás jelentős szerepe a jól megközelíthető településeken. A fejlesztésbe bevont települések infrastrukturális színvonala megfelelő, ez alól kivétel a szennyvízcsatorna ellátottság. Kívánni valót hagy maga után a szemét és hulladékfeldolgozás, ez azért fontos a turizmus szempontjából, mert a szándékolt arculatot sérti. A 60 vonzerőféleségből a következő nagyobb csoportok találhatók meg: A térség elsősorban a táji adottságokkal, a természet által alkotott vonzerőkkel rendelkezik. A hagyományok, a kultúra fellelhető egyedi vonásai válhatnak vonzástényezővé. Bizonyosan az aktív turizmus alapját képező lehetőségek, a gyalogtúra, a kerékpár, a lovaglás, a horgászat és kisebb mértékben a vadászat is számításba vehető a térségben. A termálvíz előfordulások lehetőséget nyújtanak az egészségturizmus fejlesztésére. A térségben annak ellenére beszélhetünk turisztikai marketing tevékenységről, hogy a turizmusban csak szórványosan és igen kis számban működnek szolgáltatók. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a promóció, a reklámtevékenység, a turisztikai jellegűnek tekinthető hírverés több lépéssel megelőzi a turizmus állapotát, a kielégítésre váró kereslet, tájékoztatási, információs szükségletét. A SWOT elemzésből kiemeltük a vonzerőkre vonatkozó táblázatot, mert a fejlesztési szükséglet leghangsúlyosabb részének képezi az alapját. Szemrédi Turizmus Tanácsadó,

6 VONZERŐK ERŐSSÉGEK Természetvédelmi körzet növényvilága, ritkaságai Természetvédelmi terület madárvilága, ritkaságai Kincsem Lovaspark 2 /Tápiószentmárton Attila domb/tápiószentmárton Blaskovich Múzeum Lovaglási lehetőségek Nagyszámú horgásztó Vadállomány, vadászati lehetőségek GYENGESÉGEK Motivációszegénység Építészeti emlékek kevés száma, állapota, hasznosítása Alacsony rádiuszú és kevés vonzástényező Sok kis rendezvény, azonos időszakban Blaskovich Múzeum kert és a hozzáépítés állapota Tápiószentmártoni strand állapota Gasztronómia turisztikai értékeinek fejletlensége Termál- és gyógyvíz előfordulások térségben Élő hagyományok Nagyszámú esemény, rendezvény Gyerekprogramok, játszóház hagyományok Györgyei kastély Jövőkép Tápió-vidék turizmusának alapjai: 1. Természeti adottságokra alapozott és ahhoz kapcsolódó szelíd turisztikai termékek, amelyek súlypontjában a fiatalok állnak. 2. Természetes erőforrásokra épülő egészségturizmus 3. Hagyományok ápolására épülő ünnepek és kulturális események A térség jövőképével összhangban az alábbi szlogenek létjogosultságát látjuk: Természetesen a természetbe(n) A megvédett természeti értékek vidéke Az ökoturizmus iskolapéldája Tápió-vidék kistérség olyan turizmust fejlesztett, amely a fejlesztési stratégiájában a természet értékeinek megőrzését prioritásként elfogadta és a fejlesztést szolgáló intézkedések és cselekedeteik is ennek megvalósítását biztosítják. 2 A Lovaspark alatt az összes létrehozott látnivalót értjük Szemrédi Turizmus Tanácsadó,

7 Stratégiai célok és programok A fentiekben megfogalmazott Jövőkép elérése érdekében a Térség számára a következő stratégiai célok fogalmazhatók meg: A. Váljanak a Térség természeti adottságai turisztikailag bemutathatóvá, eladhatóvá és a keletkező bevételek a lakosság egy részének a jövedelmében jelenjen meg, segítse a helyi munkahelyteremtést. B. Jelenjen meg a Tápió-vidék a belföldi turisztikai kínálati palettán. C. A tájegységre jellemző természeti és kulturális értékek védelme, megőrzése. (Környezetvédelem és fenntarthatóság legmesszebb menő biztosítása, elsők az értékek és csak ezt követhetik más hasznok!) D. A turizmus megalapozását és működését támogató szervezeti, finanszírozási és felelősségi rendszer kialakítása, együttműködések megteremtése a kistérségen belül és azon túl. A.) Megfogalmazott célkitűzés jelzi, hogy ennek eléréséhez, az első feladat a turizmus alapjainak megteremtése. Ma a turizmusból élő szolgáltatók száma jelentéktelen. A jövedelmezőség szintje alacsony. Az elemzés részben szereplő szállásférőhelyek értékesítése és a vendéglátás csak néhány ember számára jelent munkahelyet és jövedelemforrást, de ez érvényes a többi szolgáltatásra is. Az egyéb szabadidő szolgáltatók a helyi kereslet kielégítésére képesek. Ez a cél a koncentrált termékfejlesztéssel (kevés de egyedi jellegű termékek kialakítása) és a lakosság részvételének (szobakiadás, oktatás) ösztönzésével valósulhat meg. B.) Ez a cél sok időt, szakértelmet és természetesen pénzt igényel. Ma, ha a budapestieket megkérdezik, hogy mit tud erről a vidékről, bizony sokan még a fekvését sem tudják pontosan meghatározni, nem hogy legalább egy okot említeni arra, hogy oda látogassanak. Hosszabb távon érhető el, hogy az utazni szándékozók körében a térség az egész országban is ismert legyen és a kirándulók mellett, kimutathatóan magasabb számú, több napig ott tartózkodó vendég is megjelenjen. C.) A fenntarthatónak ítélt fejlődés megvalósítására, ebben a térségben a köz (állam, önkormányzat) erőfeszítésére is szükség lesz, különösen a fejlesztés első lépéseinél. Ebben az időszakban, a turizmusban keletkező jövedelem igen alacsony és nem biztosít elegendő forrást a környezet megóvására. Nagy a kísértés a turizmus tömegszerű fejlesztésére, aminek megállítása erős ellenőrzést és a szabályok szigorú betartatását igényli. A kulturális értékek megőrzése önmagában is nagy feladatot jelent, de az értékteremtés, illetve növelés akkor következhet be, ha a turizmusból, származó többletjövedelmekből a köz is arányosan részesedik. Ebben az esetben is ellent kell állni a mega törekvéseknek. D.) A turizmus profittermelő szféra része, mégis vannak olyan vonásai, amelyek lényegesen különböznek a mikrogazdaság többi részétől. Egyik fontos eltérés, hogy a turizmus sikeres fejlesztésének az állami (önkormányzat) részvétel elengedhetetlen feltétele. Másik jellemző vonás, hogy a turisztikai termék részei mögött különböző tulajdonosok, működtetők állnak. Ezekből következik, hogy a résztvevők legszorosabb együttműködése biztosíthatja csak a turisztikai piacon a sikert. Ennek megvalósítása életképes együttműködések és szervezeti rendszer létét feltételezi. Ennek keretében a sokszínű turisztikai érdekek is érvényre jutnak. Szemrédi Turizmus Tanácsadó,

8 A stratégiai célokat megvalósító programokat és ezeket szolgáló intézkedéseket az alábbi táblázat mutatja be. 1.Tudatos termékfejlesztés 1.1 Ökoturizmus feltételeinek kialakítása, fejlesztése 1.2 Aktív turizmus fejlesztése 1.3 Egészségturizmus fejlesztése 1.4 Kulturális kínálat és események fejlesztése 1.5 Gasztronómia és borkultúra 1.6 Falusi turizmus fejlesztése 2. Marketingtevékenység fejlesztése 2.1 Marketing-stratégia kialakítása 2.2 Térségen túlnyúló marketing együttműködések megteremtése 2.3 Hosszú távú marketing-költségvetés alapjainak biztosítása 2.4 Minőségbiztosítás bevezetése 3. Humánerőforrás fejlesztése 3.1 Öko és egészségturisztikai fejlesztés munkaerő és szakismeret biztosítása 3.2 Ökoturisztikai ismeretek fejlesztése 3.3 Turisztikai szakismeretek terjesztése képzés erősítése Munkahelyi szakképzés fejlesztése 3.5. Önkormányzatok tisztviselőinek turisztikai képzése 4. Szervezet- és intézmény-fejlesztés 4.1. Tápiómenti Területfejlesztési Társulás turizmusszervező menedzserpozíció létesítése 4.2 Egyesülés Tápióvidék Turizmusáért 4.3. Szervezetfejlesztési Tréningek támogatása 1.7 Komplex fejlesztésre irányuló intézkedések Szemrédi Turizmus Tanácsadó,

9 A megjelölt intézkedések 6 évre becsült költségeit mutatja a következő táblázat millió forintban: Programok Költség Programok Költség Programok Költség Programok Költség , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,0 Összesen 2.818,2 55,0 17,9 4,4 Szemrédi Turizmus Tanácsadó,

10 1. Szemrédi Turizmus Tanácsadó,

11 Szemrédi Turizmus Tanácsadó,

12 Szemrédi Turizmus Tanácsadó,

13 Szemrédi Turizmus Tanácsadó,

14 Szemrédi Turizmus Tanácsadó,

15 Szemrédi Turizmus Tanácsadó,

16 Szemrédi Turizmus Tanácsadó,

17 Szemrédi Turizmus Tanácsadó,

18 Szemrédi Turizmus Tanácsadó,

19 Szemrédi Turizmus Tanácsadó,

20 Szemrédi Turizmus Tanácsadó,

21 Szemrédi Turizmus Tanácsadó,

22 Szemrédi Turizmus Tanácsadó,

23 Szemrédi Turizmus Tanácsadó,

24 Szemrédi Turizmus Tanácsadó,

25 1.Helyzetfeltárás és elemzés Az eddigi munkáink során szerzett tapasztalatainkra alapozva végeztük el Tápió-vidék térség turisztikai szempontú helyzetfeltáró és elemző munkáját. Tisztában vagyunk azzal, hogy a Budapest-Közép-Dunavidék idegenforgalmi régió különböző területein a turizmus jelentősége nagy eltéréseket mutat. Budapest és a Dunakanyar a kül- és a belföldi látogatók számára egyaránt kiemelt célhely, de ide kell sorolni Gödöllőt és közvetlen környékét is. Ezeken a területeken sok olyan tényező (vonzerő) található, amelyek odautazásra motiválják a turistákat. Az említett régiós részeken a turizmus fogadásának feltételei nem egyenlő mértékben, de fejletteknek mondhatók és a további fejlesztések is többé-kevésbé tervszerűen folynak. A régió turisztikai térképén vannak fehérfoltok, amelyekben élők most fedezték fel, hogy van esélyük a turizmus piacán, ha megfelelő tudatossággal fejlesztenek. Léteznek azonban olyan területek, amelyeknek a mai ismeretek alapján kevés esélyük arra, hogy turizmusból jövedelemre tegyenek szert. A Tápió mentén elterülő térség sem került fel a turizmus térképére. Hosszú út és sok munka szükséges ahhoz, hogy ezen a területen kézzelfogható eredményeket érjenek el. A turizmus sikeres fejlesztéshez sok feltétel teljesülésére van szükség Az ún. higiéniai tényezők állapotának felderítésére használtuk fel a kérdőíveket, valamint a térség polgármestereivel folytatott beszélgetések is részben arra irányultak, hogy tisztázzuk a jelenlegi állapotot. Létezik-e alapinfrastruktúra és milyen állapotban van? A köztisztaság, a szennyvízelvezetés, a szemét és hulladékgyűjtés és feldolgozás, a közbiztonság a település lakosságát és a jövőben odalátogatók alapszükségleteit és a kényelmét szolgálják. A siker a gazdaság e területén a térségen belüli és a térségek közötti összefogáson múlik, ezért vizsgáltunk azt is, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a turizmust szolgáló kooperációk létre hozására. Elsősorban a kisrégiót vizsgáljuk, amely szervezeti keretekkel is rendelkezik. A vizsgálat kiterjedt a létező és potenciális vonzerők felderítésére és értékük, jelentőségük meghatározására. Ezzel kapcsolatban meg kellett határozni a turisztikai jellegű befektetések jellegét, nagyságát és az erre vonatkozó jövőbeni szándékokat. A lakosság és a turizmus esetleges kapcsolata is része volt az elemző munkának. Szemrédi Turizmus Tanácsadó,

26 Tanulmányunk elemző részében egyrészt rámutatunk a települések lehetőségeire, másrészt azokra a tényezőkre is, amelyek gátolják a turizmus fejlesztését. A fejlesztési program a kistérség 17 települését öleli fel, amelyek mindegyike a Tápiómenti Területfejlesztési Társulás tagjai. Turizmusfejlesztési programba bevont kistérségi települések: Bénye, Farmos, Káva, Kóka, Mende, Nagykáta, Pánd, Sülysáp, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószentmárton, Tápiószele, Úri. Szemrédi Turizmus Tanácsadó,

27 1.1 Kistérség turisztikai potenciáljának meghatározása Alapfeltételek és információk Földrajzi fekvés: A Tápió-vidék Pest megye dél-keleti részén helyezkedik el és a legközelebbi pontja Budapest közvetlen közelében található, míg a térség másik vége Jász-Nagykun-Szolnok megye határáig nyúlik. A kistérség településhálózati, térszerkezeti szempontból nem homogén, mikrotérségei több szempontból többféleképpen lehatárolhatók. A települések fekvése, típusa szerinti csoportosításban: 3 1. A Budapesti Agglomerációval határos települések tartják a legszorosabb kapcsolatot Budapesttel, Nagykáta felé viszont alig vonzódnak SÜLYSÁP, ÚRI, MENDE, TÁPIÓSZECSŐ, KÓKA, 2. A kistérség középső része: NAGYKÁTA, SZENTMÁRTONKÁTA, TÓALMÁS, SZENTLŐRINCKÁTA, FARMOS, TÁPIÓBICSKE, TÁPIÓSÁG 3. A kistérség déli része: a leginkább alföldi-típusú övezet, csak laza kapcsolatokat tart fenn a fővárossal, az ingázás feltételei rosszak. TÁPIÓSZELE, TÁPIÓGYÖRGYE, TÁPIÓSZENTMÁRTON 4. A kistérség nyugati pereme: a negyedik övezet Monor hierarchiájához tartozik, GOMBA, BÉNYE, KÁVA, PÁND. Megközelíthetőség: Közúton: Budapestről a térség legtöbb települése a 31 számú útról közvetlenül vagy annak leágazásain keresztül elérhető. A legtöbb település a 4. számú országos főútvonalon keresztül is jól megközelíthető. A Helsinki folyosó áthalad a térségen. A legközelebbi település távolsága Budapesttől 20 km, míg a legtávolabbi pont 80 km körül van. Közeli városok: Budapest, Szolnok, Cegléd, Jászberény, Abony. 3 Tápiómenti Kistérség Területfejlesztési Koncepciója Szemrédi Turizmus Tanácsadó,

28 A következő táblázatban bemutatjuk a települések távolságát Budapesttől gépkocsival: Bénye 47 km 4 Farmos 76 km Káva, 52 km 5 Kóka 47 km Mende 27 km Nagykáta 61 km Pánd 57 km 6 Sülysáp 45 km Szentlőrinckáta 76 km Szentmártonkáta 54 km Tápióbicske 63 km Tápiógyörgye 88 km Tápióság 56 km Tápiószecső 48 km Tápiószentmárton 68 km Tápiószele 81 km Úri 49 km (A megjelölt kilométerek a 0 -ás jelzéstől értendők. A főváros határvonalától ezek a távolságok kb km-rel rövidebbek.) Vasútvonal: A vasút a térség településeinek egy részét Budapesttel és Szolnokkal köti össze Újszászon keresztül. A vasútvonal mentén fekvő települések elérhetősége nagyobb esélyt nyújt a turizmus fejlesztésére, a budapesti kereslet egy részének ide csalogatására. Ezek a települések a következők: Mende, Sülysáp, Tápiószecső, Szentmártonkáta, Nagykáta, Farmos, Tápiószele, Tápiógyörgye Általában elmondható, hogy a térség fekvése kedvező, hiszen Budapestet úgy kell tekintenünk, mint egy nagy potenciális küldőpiac. A jó fekvés kihasználásának nem lehet akadálya a 31-es út rossz állapota, de kétségtelen, hogy az autózás minőségének javulása támogatná a térség látogatottságának növelésére irányuló erőfeszítéseket. Domborzati viszonyok A Tápió-vidék földrajzi fekvése nagyon sajátos. Három nagy tájegység, a Duna-Tisza-köze, a Tiszántúl és az Északi-középhegység találkozik itt, ami egy változatos, ritkaságokban gazdag élővilág kialakulását tette lehetővé. A Pest-megye K-i részén elhelyezkedő Tápió-vidék Magyarország egyik különleges, természeti látnivalókban még bővelkedő tája. A Gödöllői Dombság meredek löszdombjai 4 Monor felől (4. számú út) 5 Monor felől (4. számú út) 7 A népesség jellezőinek vizsgálata a turizmus fejleszthetőségének szempontjából történik. Ez a pont a Társulás Fejlesztési Koncepciója alapján került kidolgozásra. Szemrédi Turizmus Tanácsadó,

29 uralják a térség egy részét, míg a másik része az Alföld síkjának része, ahol a nagyszabású vízszabályozási munkák után is maradt mocsaras terület egyedi növény és állatvilágával. A térség természetes és természetszerű élőhelyei az intenzíven hasznosított területek között mozaikosan, a korábbinak töredékére zsugorodva fordulnak elő, azonban természeti értékekben rendkívül gazdagok. A természetes és természetszerű élőhely típusok közül jelentős kiterjedésűek, változatosak és értékekben gazdagok a vízi és időszakosan vizes élőhelyek, a nyílt, száraz pusztai élőhelyek valamint a fás vegetációjú élőhelyek. A táj legértékesebb élőhelyeit foglalja magában az júliusában létrehozott Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet, amelynek természetvédelmi kezelési feladatait a budapesti székhelyű Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság végzi. A Tájvédelmi Körzet (TK) mozaikos elrendezésű. Három nagyobb és kilenc kisebb részegysége Tápiószecsőtől Újszászig, illetve Nagykátától Gombáig elszórtan helyezkedik el. Területe ha, amelyből 182 ha fokozott védettséget élvez. (Csak engedéllyel, szakvezető irányításával látogathatók.) A TK legnagyobb összefüggő területe Farmos és Nagykáta között terül el. A Felső-Tápió mentén - Tápiószecsőtől Tápiószentmártonig - húzódik a második nagyobb részegység. Ehhez kapcsolódik a TK egyetlen, terjedelmesebb nyílt vizekkel is rendelkező vizes élőhelye, a tápiószecsői halastó. A TK talán legsajátosabb részlete az Északi-középhegységhez tartozó Monor-Irsai-dombság peremén helyezkedik el. A dombságból az Alsó-Tápió felé kifutó Gombai- és Úri-patakok löszvölgyeit mocsárrétek, nádas-fűzes foltok kísérik. A tápiógyörgyei Nagy-megyeri legelő és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Újszász határában található gyepterületek már egyértelműen a tiszántúli szikesekre emlékeztetnek. Vízrajz A térségnek nevet adó Tápió két ága folyik át a területen és ömlik a Zagyvába. A Hajta-patak táplálta mocsarak (I-II-es tározó, Virágkerti-tó, Disznótúrási-tó) gazdag madárvilágnak nyújtanak fészkelő- és táplálkozó helyet A vízrendezési munkálatokat szerencsésen átvészelte az Öreg-Hajta-patak A dombságból az Alsó-Tápió felé kifutó Gombai- és Úri-patakok löszvölgyeit mocsárrétek, nádas-fűzes foltok kísérik. A természetvédelmi körzet egyetlen, terjedelmesebb nyíltvizekkel is rendelkező vizes élőhelye, a tápiószecsői halastó. Fehér-tó medrét, amely még évvel ezelőtt is a környék egyik legnagyobb nyíltvizű tava volt, a mocsár lecsapolására irányuló munkák csaknem megsemmisítették. Növény és állatvilág A térség erdősítettsége alig haladja meg a 12% -ot, bár az Alföld egyes kistájaihoz viszonyítva ez magasabb érték, mégis jóval az országos és megyei átlag alatt marad. Növények változatosságát a vizes felületek, a természetvédelem alá vont területek növényállománya biztosítja. Változatos növénytársulások (szikesek, löszgyepek, mocsárrétek), valamint ritka növények sokasága kötődik a Nyík-réthez. Az Alföldön ritka agárkosbor, tavaszi gyöngyike, bárányparéj, sziksaláta és réti őszirózsa jelzik a vidék háborítatlanságát. Sokféle védett növényfaj fordul elő: kései szegfű, homoki árvalányhaj, fényes poloskamag, báránypirosító, homoki nőszirom, orchidea, a pókbangó. Szemrédi Turizmus Tanácsadó,

30 A mélyebben fekvő részeken szibériai nőszirmok virágoznak. Megtalálható a szennyes ínfű, erdei szellőrózsa és a magyar zergevirág is. Az állatvilág összetétele alapján lehetőség van vadászatra. Többnyire apró vadakra vadászhatnak ebben a térségben: nyúlra, fácánra, kis testű dúvadakra és őzre. A természetvédelem alatt álló területeken lehetőség van ritka állatfajok megismerésére. Költ itt a fokozottan védett nagy kócsag, nyári lúd, egész évben megfigyelhető a fekete gólya, vidra és a mocsári teknős, vonuláskor rendszeresen feltűnik a halászsas. A Felső-Tápiónak feltűnően gazdag a halállománya. Előfordul itt a hegyvidéki patakokra jellemző, védett kövicsík, illetve csak a Duna vízrendszeréhez kötődő, védett lápi póc. Megtalálható a bölömbika, kék tollú szalakóta, míg a nádasokban vízimadarak sokasága él. Néha szem elé kerül Európa egyik legritkább récefaja, a cigányréce is. Ragadozó madarak közül a vörösvércse, az egerészölyv, a jóval ritkább kabasólyom és a barna rétihéja látható. Az elszórt kisebb ligetekben kékvércsék költenek, míg a szikes réteken nagy godák, bíbicek, piroslábú cankók láthatók. A Nemzeti Park beruházásaként elkészült mesterséges szikes tó, többek között, a fokozottan védett, felfelé görbülő csőréről könnyen felismerhető gulipán fészkelő helye. A környék madárvilága különösen gazdag, a védett állatfajok kétharmada madár. A farmosi nádastó a vonuló madarak fontos pihenőállomása, ezért a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács 1992-ben a Tápió-Hajta vidéket felvette az Európai Jelentőségű Madárélőhelyek jegyzékébe. A hagyományos gazdálkodási módok megőrzése érdekében tett első lépéseként a Nemzeti Park egy 150 szürkemarhából álló gulyát hozott létre a nagykátai Nyík-rét természetszerű kezelésére, amelyet a 31-es főút melletti aprópusztai majorban lehet megtekinteni. A tápiószentmártoni Kincsem Parkban őshonos, magyar állatok találhatók meg: néma kacsa, szamár, kendermagos tyúk. Éghajlat, időjárási viszonyok Ennek a területnek jellemzője a mérsékelt kontinentális éghajlat. Az utóbbi időben az óceáni és a mediterrán befolyások markánsabb megjelenését tapasztalják. (Az időjárás változás a növényvilág egyes fajtáinak tulajdonságait változtatta meg.) Az uralkodó szélirány: északnyugati. Az éves átlaghőmérséklet 10,7 C fok. A leghidegebb hónap február és egyben a legnagyobb hőingadozás is ebben a hónapban fordul elő. A csapadék mennyisége: 536mm/év, nagy szélsőségeket mutat. Népesedési jellemzők 7 : A statisztikai kistérség lakosainak száma 2001-ben fő volt. A települések nagyságának az alábbi mutatószámait vázoljuk fel: Átlagos létszám: fő. Médián: (10 település). Város: 1 db, melynek lélekszáma fő Szemrédi Turizmus Tanácsadó,

31 A következő táblázatban bemutatjuk a vizsgálatba bevont települések lakosságát a rendelkezésre álló 2001-re vonatkozó adatok alapján. Bénye Szentmártonkáta Farmos Tápióbicske Káva 674 Tápiógyörgye Kóka Tápióság Mende Tápiószecső Nagykáta Tápiószentmárton Pánd Tápiószele Sülysáp Úri Szentlőrinckáta Forrás:KSH A kistérség községei közepes méretűek. Néhány település (Sülysáp, Tápiószele, Tápiószentmárton) megközelíti a városodás küszöbértékeit. A kistérség településeinek az 1960-as években volt a legtöbb lakossága, amely folyamatosan csökkent 1992-ig, a csökkenés mértéke 12,4% volt. Ez a trend azonban gyökeresen megváltozott 1992-ben. Azóta szinte minden települést kismértékű népességnövekedés jellemez, melynek legfőbb oka az aktív vándorlási egyenleg. A vándorlási különbözet pozitívuma ráadásul növekvő tendenciájú, a kilencvenes évek közepére elérte a megyei átlagot (évi átlagban 1 % feletti növekedést eredményez). A vándorlási különbözet értéke eltakarja azt a tényt, hogy egy kedvezőtlen népességcsere zajlik. A bevándorlók és elvándorlók ugyanis teljesen más társadalmi összetételűek. A kistérség - elsősorban vasútvonal melletti települései - a fővárosi munkahelyek vonzásában saját területének népesség-eltartóképességéhez képest jelentősen túlnépesedett. A fővároshoz fűződő kapcsolatrendszer rendszerváltást követő változása, pedig számos térségi- foglalkoztatási-, jövedelemtermelési konfliktust eredményezett. (Az ingázás csúcsidőszakában a helyben lakó munkavállalók 53,8% ingázott, a keresők 44%-a naponta járt Budapestre dolgozni, további 7-8%-uk más külső munkaerőpiacon - Szolnok, Jászberény, Monor - talált munkát.) Szemrédi Turizmus Tanácsadó,

32 A következő táblázatban ismertetjük a lakosság fő tevékenységeit településenként: 8 Bénye Ingázás, mezőgazdaság Farmos Mezőgazdaság, ingázás, önkormányzat és intézményei Káva? Kóka,? Mende Ingázás, vállalkozók Nagykáta Vállalkozások (ipari park) Pánd Ingázás, önkormányzat és intézményei, egyéni vállalkotók Sülysáp Nagyobb vállalkozások, mezőgazdaság Szentlőrinckáta Kertészet Szentmártonkáta Ingázás, mezőgazdasági szövetkezet Tápióbicske Ingázás, kisvállalkozások Tápiógyörgye Ingázás, mezőgazdaság, vállalkozások Tápióság Ingázás Tápiószecső Ingázás, vállalkozások Tápiószentmárton? Tápiószele Ipar, önkormányzat és intézményei, ingázás, mezőgazdaság Úri Ingázás, mezőgazdaság Forrás: KSH A lakosság tevékenységei alatt a jövedelemforrást értjük. A sorrend egyben jelentőséget is mutatja. Az önkormányzatok és intézményei minden településen nagy súlyt képviselnek a munkahely-biztosítás területén, de több helyen nem emelték ki, így mi sem jelöltük meg. A turizmus fejlesztésének esélyeit csökkenti az átrétegződés és az ingázás jelentős szerepe a jól megközelíthető településeken. A települések lakossága összetételében bekövetkező változások, a rossz irányú átrétegződés gyengítik a privát szféra anyagi erejét, vállalkozó kedvét és ebből következően a térség turizmusának fejleszthetőségét, tekintettel az itt megtalálható lehetőségekre. Ezek a lehetőségek pontosan a kevés befektetéssel megvalósítható, kisvállalkozások fejlesztésére ösztönözhetnék az itt lakókat. A lakosság összetételének ilyen irányú változása, az interjúk során szerzett tapasztalatok alapján, rontja a települések közbiztonságát, ami szintén rossz hatással van a turizmus fejleszthetőségére. Az ingázás lehetősége a lakosság foglalkoztatásában pozitív szerepet játszik, de a turizmus szolgáltatásainak bizonyos fejlesztéseiben inkább negatív hatású. Nem fejlődik a vendéglátószolgáltatás, mert helyben nem érhető el a fogyasztó. Falusi turizmus üres házakban nem gyökereztethető meg. Másrészről a település anyagi erejét is gyengíti, mivel a személyi jövedelemadó helyben maradó része nem azt az önkormányzatot illeti meg, amelynek területén a lakos a köz által nyújtott szolgáltatásokat (oktatás, egészségügy, stb) igénybe veszi. 8 Polgármesteri interjúk alapján Szemrédi Turizmus Tanácsadó,

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÓBELI VIZSGATÉTELEK 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÁLLÁSHELY-SZERVEZŐ, MENEDZSELŐ SZAKMAI ISMERETEK 1. Ismertesse az új szállodai beruházást megelőző szakmai előkészítő, információs munkát,

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA - HELYZETÉRTÉKELÉS III. kötet

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA - HELYZETÉRTÉKELÉS III. kötet A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA - HELYZETÉRTÉKELÉS III. kötet 2005. november Tartalomjegyzék Oldalszám TARTALOMJEGYZÉK...2 BEVEZETÉS...4 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS...6 TÁBLÁZATOK

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

A Sóvidék-Hegyalja kistérség turisztikai potenciálja. dr. Horváth Alpár

A Sóvidék-Hegyalja kistérség turisztikai potenciálja. dr. Horváth Alpár ? A Sóvidék-Hegyalja kistérség turisztikai potenciálja dr. Horváth Alpár Kontextus Sóvidék-Hegyalja HACS 41-313.-as intézkedés, Falusi turisztikai tevékenységek ösztönzése pályázati kiírás Sóvidék-Hegyalja

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

Falusi turizmus tételek 2011

Falusi turizmus tételek 2011 Falusi turizmus tételek 2011 1. Mit értünk a falusi turizmus és a falu turizmusa kifejezés alatt? Beszélhetünk-e a falu turizmusáról, ha a településen egyetlen falusi vendégfogadó sem szolgáltat? AZ UTAS

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA. Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication

A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA. Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication BOR, TURIZMUS, VÁLLALKOZÁS BOR, TURIZMUS, VÁLLALKOZÁS BOR A bor helyzete ma a világban

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22.

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22. BESZÉDES SZÁMOK. Áldás vagy átok? A közösségi vásárlás előnyei és buktatói a turizmusban avagy hogyan kell ezt felelősségteljesen csinálni kerekasztal bszélgetés Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető

Részletesebben

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-alföldi

Részletesebben

A helyi TDM feladatai, működése

A helyi TDM feladatai, működése A helyi TDM feladatai, működése Miért kell a TDM? Az európai turisztikai térségek idestova több, mint 20 éves válasza a piaci kihívásokra: A térségi együttműködési hálózatok kooperatív alapú termék- és

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Domjánné Nyizsalovszki Rita 1 -Kovács Gyöngyi 1 - Szűcs Csaba 1 -Dávid Lóránt 2 1 Károly Róbert Főiskola, Turizmus, Területfejlesztési

Részletesebben

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez 66 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 9. szám. melléklet a /. (VI..) FM rendelethez Értékelési szemrendszer a. () bekezdése alapján benyújtott pályázatokhoz Értékelési szem Értékelési szemok kategóriák A TANYA

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25.

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Zöldturizmus MTZrt.: UNWTO szerint az ökoturizmus a turizmus minden olyan formája, amelyben a turista fő motivációja a

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET EUROPE - Best practice áttekintés Kijelöltünk 4 régiót, hogy Erdélyt, Kovászna megyét összehasonlítsuk velük mindegyik közülük hasonló imázzsal

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

A turizmus típusai Általánosságok Gyógyturizmus Pihenıturizmus A turizmus típusai meghatározás: modell, azonos alaptulajdonságokkal rendelkezik, csekély variácókkal, bizonyos ismérvek szerinti varációk

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A Tisza-tavi régió turisztikai kínálata, kiemelkedő vonzerők Szendy Mónika MT Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda Marketing menedzser Veszprém, 2006. április 7. A TISZA-TÓ ALTERNATÍV ÜDÜLÉSI

Részletesebben

A célcsoport számokban

A célcsoport számokban I"úsági turizmus I"úsági turizmus Az i&úsági turizmus magában foglalja a 16 29 éves korosztály egy évnél rövidebb ideig tartó, önálló utazásait, amit részben vagy teljes egészben más kultúrák megismerésének

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság A Közép- Dunántúli Régió Közép-Dunántúl Szolgáltatók száma a

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

Amikor a hátrányos helyzet előny

Amikor a hátrányos helyzet előny Amikor a hátrányos helyzet előny Az akadálymentes turizmus, mint versenyelőny és bevételforrás Több napra látogatók 1 3 éjszakát eltöltők száma (ezer fő) kiadásai, millió Ft egy fő egy napjára jutó költése

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 19. NAPIREND Ügyiratszám: 1/374/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. április 27-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandó: Tourinform Iroda

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben