A GEMENCI ÁRTÉR TÖBBCÉLÚ HASZNOSÍTÁSA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A GEMENCI ÁRTÉR TÖBBCÉLÚ HASZNOSÍTÁSA"

Átírás

1 Képek az előadáshoz Berczik Árpád akadémikus, egyetemi tanár MTA ÖK Duna-kutató Intézet Belső használatra! A GEMENCI ÁRTÉR TÖBBCÉLÚ HASZNOSÍTÁSA (Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága kihelyezett ülésén /Érsekcsanád, 2013.április 17./ elhangzott előadás kismértékben rövidített, javított változata) 1. A mai gemenci hullámtér kialakulásának körülményei Amikor az 1800-as évek második felében a Duna Paks alatti kanyargós, több ágra tagolódó, széles árterű szakaszának árvízvédelmi szabályozását tervezték, akkor a gemenci terület egykori tulajdonosa, a Kalocsai Érsekség nem engedélyezte, hogy az árvízvédelmi gát a (részben kialakítandó) főággal párhuzamosan, a partvonaltól legfeljebb m-re létesüljön. Ez arra kényszerítette a folyamszabályozó mérnököket, hogy e szakaszon a gátat, a folyótól több ezer méter távolságra, a birtokhatár mentén építsék meg, melynek következtében az átvágásokkal keletkező új főmedertől nyugatra elhelyezkedő ágrendszerek a hullámtéren maradtak. Az között végrehajtott alapvető szabályozási munkálatok elvégzése után indul meg a mai erdős ártérnek a kialakulása (részben kialakítása). Nem térek ki ennek a csodálatos ártéri világnak természeti, tájképi szépségeire, az élővilág tarkaságára, a korabeli ártéri gazdálkodás találékonyságára. Ezek szakirodalma igen gazdag. 2. A terület létviszonyait alapvetően meghatározó ökológiai adottságok Alapvető fontosságú az a tény, hogy földünkön a vizes élőhelyek a legfajgazdagabbak, mert az itt igen különböző létviszonyok sokféle eltérő környezeti igényű növény vagy állatfaj, és mikroorganizmus igényének felelhetnek meg. Az élővilág és az élőhelyek sokféleségének, tehát a biodiverzitásnak fenntartását földünkön jó ökológiai állapot biztosításával, vagy a rontott területek ilyen irányú helyrehozatalával kell szavatolni, s ezért sok más mellett az EU Duna Stratégiájának is egyik prioritása a biodiverzitás fenntartása. Fentiekre figyelemmel tekintsük át nagyon röviden a gemenci terület elhelyezkedését, alapvető, ökológiai adottságait, különlegességét. A Velencei-tó területének 7-szeresét, hektárt kitevő hullámtéri terület teljes egészében, folyamatosan a Duna közvetlen hatása alatt áll, elsősorban vízjárása vonatkozásában. A Duna vízszint-ingadozása e szakaszon kereken 9 m-t tesz ki. A közepes vízállástartományhoz képest, a hullámtér felszíni vizei időlegesen nagymértékben összezsugorodhatnak, részben ki is száradhatnak, árvíz esetén akár a teljes terület víz alá kerülhet. Ennek szeszélyességét érzékeltetjük a négy vizsgálati évünk bemutatott vízjárási görbéivel. Ezen nemcsak az év során 1

2 bekövetkező vízszintingadozások, hanem az egyes évek vízjárásának igen eltérő alakulásai is felismerhetők. A területet ábrázoló közhasználatú térképek nagyjából a közepes vízállási tartomány viszonyait tükrözik, a jól felismerhető mellékágakkal, holtágakkal, kisebb-nagyobb vízterekkel. Az e vizek közötti ilyenkor száraz, terresztris terület nem teljesen sík, 3-4 m-es szintkülönbségek (alacsony és magas ártér) vannak. Ezt azért kell hangsúlyoznunk, mert ha a Duna vízszintje a középszint fölé emelkedik, akkor a terresztris részek igen változatos szintviszonyainak megfelelően foltszerűen, mozaikosan víz alá kerülnek, sőt további vízszintemelkedés mértékétől függően egységes víztükör is kialakulhat. Fontos körülmény, hogy valamely árhullám különböző fázisaiban, a hullámtéri vizek dinamikája rendkívül eltérő: az elöntött térségek egy részén rövidebb-hosszabb idei nyugvó, vagy alig áramló vízborítás jellemző, másutt pedig gyorsfolyású szakaszok alakulnak ki. Az apadás időszakának dinamikai jellemzői a térszínalakulatoktól és a Duna vízszintcsökkenésének ütemétől, időtartalmától függően különösen nagyon változatosan alakulhat. Mindezt azért vázoltam ezzel a részletességgel, mert ezek a hatások alakítják azt a térben és időben rendkívüli mértékű változatosságot az élőhelyi viszonyokban, és ezzel az élővilág összetételében, amely a teljes gemenci terület különleges természeti értéke. Az élővilág működése meghatározza a vizek és a terresztris részek anyagforgalmát, a biomassza különlegesen nagy produktivitását vagy olyan számunkra fontos hatásokat is, mint a növényi tápanyag visszatartása, a víz öntisztító képessége, a folyó-ártér kölcsönhatások (mikroorganizmusok, növények: az algáktól a fás vegetációig, állatok: az apró vízi vagy talajlakó gerinctelen szervezetektől a gerincesekig). Az alapvető ökológiai viszonyok rövid ismertetését még két szerencsés, fontos körülmény megemlítésével zárom. Az egyik, hogy a gemenci hullámteret helyi vízszennyezés (pl. mezőgazdasági terület felől) nem érinti, ezért az ilyen jellegű terhelés döntő mértéken az, ami a Duna vízével idekerül. A másik szerencsés körülmény, hogy ezt a kereken 30 km hosszúságú területet csak egyetlen K-Ny-i közút és a közvetlenül mellette, párhuzamosan futó vasútvonal szeli át. 3. A terület természeti, gazdasági értékeinek felismerési folyamata, a természetvédelmi oltalom alakulása Az egykori természetes ártér felszámolásakor visszamaradt hullámtéri gemenci terület tájképi, természeti, gazdasági értékét (fagazdaság, vadászat, halászat stb.) eddigi, 120 éves léte során egyre inkább felismerték. Azt nem mondhatjuk, hogy a 20. század első felében ezek a hasznosítások közismertté váltak volna, hiszen nem volt általános használatban sem rádió vagy film, sem autó, és a TV világa is váratott még magára. Tekintsük át most röviden hogyan alakult az idő során a terület természetvédelmi oltalom alá kerülése. A hazai természetvédelem szemléleti és 2

3 szervezeti fejlesztésének nagy korszakában, 1977-ben már létrejött a Gemenci Tájvédelmi Körzet. A természeti érték elismerésének további igen jelentős szakasza az, amelyet a DDNP-t bemutató könyvben (Duna-Dráva Nemzeti Park, Mg. Kiadó, Bpest) Závoczky Szabolcs szakszerű és korrekt leírásának idézésével ismertetek. A helsinki folyamatba illesztett évi októberi szófiai Környezetvédelmi Találkozón beterjesztett magyar álláspont szerint, a felszíni vizek természetes öntisztító képessége és a felszín alatti vízadó rétegek megőrzése érdekében az európai folyók és tavak part menti területein nemzeti és nemzetközi védett területek létrehozását tartották célszerűnek. Az akkor nyilvánosságot kapott magyar álláspont megerősítését és konkretizálását tartalmazta az Országgyűlés 28/1991. (IV.30.) számú határozata a Dunával kapcsolatos egyen nemzetközi környezetvédelmi feladatokról. Az OGY határozat 2. pontjában a keretszerződésre vonatkozó szófiai magyar határozati javaslattal, valamint a dunai államok februári budapesti találkozón előterjesztett magyar koncepcióval összhangban kezdeményezte, hogy az év végéig a Duna Sió-torkolat és a Dráva-torkolat közötti (75 km-es) szakaszán valamint, a Dráván a Magyar Köztársaság és az akkori Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság hozza létre a közös Duna-Dráva Nemzeti Parkot. A védetté nyilvánítás céljaként pedig az OGY határozat e folyók, mellékágrendszerük, valamint az érintett területek természeti értékeinek, a felszíni és felszín alatti vízkészleteknek, továbbá az érintett területek erdeinek, termőtalajának és más megújuló természeti erőforrásainak védelmét jelölte meg. A Duna-Dráva Nemzeti Park létrehozásáról a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a 7/1996. (IV.17.) KTM. sz. rendeletével rendelkezett. A Nemzeti Park kezelőjének a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságot nevezte meg, amelynek központja Pécsett van. A Gemenc és Béda-Karapancsai Terület a Ramsari Egyezmény (1997) védelme alá került és a Natura 2000 ökológiai hálózat része is lett. Legújabban (2012.) a területet már 5 ország közös természeti kincsének deklarálták azzal, hogy az UNESCO Bioszféra Rezervátum Parkok sorába iktatta. 4. Hazai és nemzetközi tudományos feltáró tevékenység. A DBU németmagyar projektje A Nemzetközi Dunakutató Szövetség (IAD, alapítva: Bécs, 1956.) 31. konferenciáját augusztusában Baján tartotta Természetközeli folyómenti tájék és a vízgazdálkodás címmel. A konferencia határozatában köszöntötte az akkor létrehívott magyar Duna Dráva Nemzeti Parkot, amelynek gemenci területe Európa legértékesebb hullámtereinek egyike. A konferenciát követően az MTA Magyar Dunakutató Állomás megkezdte rendszeres és szervezet hidrobiológiai kutatásait a térségben, igen változó és meglehetősen szerény pályázati támogatásokból. Ez 2005-ig közel 30 túlnyomórészt idegen nyelvű tudományos közleményt eredményezett. A Német Szövetségi Környezetvédelmi Alapjának (DBU) illetékeseivel folytatott előzetes egyeztetés után, 2005-ben Prof. Dr. Emil Dister, a Karlsruhei Egyetem keretében működő WWF-Auen-Institut (ártéri intézet) alapító igazgatója megkereste az MTA Magyar Dunakutató Állomását (Berczik Árpád 3

4 akadémikus, professzort) javasolva közös projekt-tervezet benyújtását a gemenci terület meghatározott ökológiai-biológiai spektrumú tudományos feltárására, értékelésére a természetvédelmi kezelési terv megalapozásához. A pályázatot a DDNP Igazgatóság támogatásával nyújtottuk be. Az elnyert projekt teljes címe: Kezelési-hasznosítási terv kidolgozását megalapozó állapotfeltáró kutatások a magyarországi Duna-Dráva Nemzeti Park dunai szakaszán (Gemenc és Béda-Karapancsa hullámtér). A négy éves támogatáshoz a magyar önrészt a Magyar Tudományos Akadémia biztosította. A DBU eljárási rendjének megfelelően a projekt tanácsadó testületébe országos szintről Dr. Nagy Andor országgyűlési képviselőt az OGY akkori Környezetvédelmi Bizottságának alelnökét, helyi szintről pedig Dr. Révfy Zoltánt, Baja akkori polgármesterét kérte fel (Nagy Andor alelnök urat, velem együtt, a DBU vezetése székhelyükön, Osnabrückben is fogadta, készséges tájékoztatást nyújtva a DBU szerteágazó tevékenységéről). A projekt megindításakor annak vezetője, egyben a német kutatómunka vezetője, valamint a magyarországi kutatások vezetője és hivatalos helyetteseik felkeresték a DDNP igazgatóját, Baja város polgármesterét és a Gemenc Zrt. vezérigazgatóját. A projekt célkitűzését, annak előbb idézet teljes címe egyértelműen meghatározza. A kutatómunkát a német és a magyar partnerintézet 30 kutatója egyenlő arányban végezte, a részletes munkatervben meghatározottak szerint. Az eredményekről jó áttekintést ad a négyévi terepkutatást összefoglaló, 286 oldal terjedelmű zárójelentés. A kutatómunka végrehajtásáról, részeredményeiről nemzetközi és hazai fórumokon, valamint a megbízó időközi felülvizsgálati meghallgatás keretében számoltunk be. A terület európai szinten kiemelkedő természeti értékeit és a jelenlegi területhasznosítás ellentmondásait illetően Baján április 12-én tartott nemzetközi sajtótájékoztatón, a kutatómunka összegző megállapításait pedig ugyancsak Baján a március 19-én meghatározott körű meghívottakkal tartott nemzetközi projekt záróprezentáción ismertettük. Az erre az alkalomra készített azonos szövegű magyar és német nyelvű tájékoztatót valamennyi jelenlévőnek átadtuk. 5. Összegzés: A többcélú hasznosítás szükségessége és lehetősége A projekt zárójelentésének megfelelő fejezetei (Ártéri erdők állományszerkezete, vad- és erdőgazdálkodás Terresztris növénytársulások Hidrobiológiai állapotfelmérés Vízépítés és medererózió Környezetvédelmi képzés és ökoturizmus Gemenc védelme a jogrendszerben Adatkezelés térinformatikai rendszerben) teljesen egybevágóan támasztják alá a következő, alapvető megállapításokat. A jelen kiterjedésben létező Gemenci Terület eddigi 120 éves léte alatt fokozatosan felismerhetővé tette természeti értékeit, a lehetséges haszonvételi, gazdálkodási formáit. A hasznosítás módját, intenzitását helyileg, a változó 4

5 tulajdonos, a hasznosítási módok gazdasági és technikai fejlődése határozták meg. A természeti értékek felismerése a természetvédelmi szemlélet fejlődésével, nem utolsósorban a társadalom felelősségének erőteljes növekedésével, élettelen és élő környezetének harmonizált tartós fenntartását illetően válik egyre erősebbé. Az ártéri erdőállomány botanikai (biológiai) állapotának átfogó értékelése a projekt keretében megtörtént, amelynek fő megállapítását a következőkben adjuk. A Gemenci Terület eddigi 120 éves léte során kialakult kettős hasznosítási prioritás (erdő- és vadgazdálkodás) a második világháborút követően állami kezelésben a mai napig fennáll, melynek következtében az eredetileg közel természetes hullámtéri erdős területet, mai jellemzői és erdészeti kezelése alapján, eredményesen működő gazdasági erdővé alakították (az eredeti állomány helyett idegen fafajok nagykiterjedésű ültetvényei kerültek), jelentős vadgazdálkodással. Ezen idő alatt a természetvédelem viszont az addig feltárt értékek alapján a gemenci területet 1977-ben Tájvédelmi körzetté, 1996-ban pedig a megalakult Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) részévé vált. Nemzetközi vonatkozásban 1997-ben a Ramsari Egyezmény oltalma alá került, majd Natura 2000 ökológiai hálózat része lett, unikális európai értékké nőtt. A DDNP Igazgatóság sokoldalú értékes tevékenysége, a nevében szereplő két folyó közül a Dráván elismerten eredményes, korszerű munkát végzett és végez, de a Nemzeti Park dunai hullámtéri részein minimális védelmi intézkedésekkel volt és van csak jelen. Az Igazgatóság eddigi 17 éve alatt odáig sem jutott, hogy 80 km-re pécsi székhelyétől Baján (vagy más alkalmas helyen) egy gemenci kirendeltséget folyamatosan működtessen. A sokféle, fent felsorolt hazai és nemzetközi természetvédelmi védettség igényei a területkezelési (hasznosítási) módjaiban eddig nem jutottak érvényre. A térségben lényegében egyedül gazdálkodó Gemenc Zrt. (Gemenci Erdőés Vadgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság) célkitűzéseit és feladatait követve a vállalat gazdasági sikerét tartja szem előtt, ugyanakkor azonban túl is lép saját feladatkörén és megkísérli a természetvédelem céljait legalább olyan mértékben figyelembe venni, amennyire azt az üzemgazdasági követelmények lehetővé teszik. A projekt hidrobiológiai és vízépítési fejezetei megállapították, hogy mindnyájunk érdeke a mellékágrendszer és a holtág maradványok fenntartása (ma már általános vízgazdálkodási törekvés a hullámterek tágítása, revitalizálása!) a gyorsuló feltöltődés lassítása, ill. megakadályozása. A vitathatatlanul nagy fontosságú hajózóút biztosítása érdekében e szakaszon alkalmazott eddigi, eredményes szabályozások azonban, a vízépítés munkarészben foglalt konkrét javaslatokkal ma már korszerűbbekkel válthatók fel, amelyek egyúttal a mellékágrendszerek vízellátását és a medererózió súlyos, alapvető problémáját is enyhíthetik. Mindezek a hullámtéri víztestek biológiai létfeltételeinek és az élővilág sokféleségének rehabilitását is eredményezik. 5

6 A környezetvédelmi képzés és az ökoturizmus helyzetének vizsgálata, igen alapos helyszíni adatgyűjtés, felvételezések alapján megállapította, hogy a környező települések a nemzeti parkról helyi vonatkozásban úgyszólván semmit sem tudnak, alig néhány tájékoztató tábla kivételével. A közismert Gemenc Zrt. azonban jól láthatóan jelen van a helyszínen és sokkal pozitívabb megítélésű. A környezetvédelmi képzés a térségben igen kezdetleges, tendenciózusan visszafejlődő. Az ökoturizmus szinte teljes mértékben ismeretlen, bár az önkormányzatok ebben látnak remény. Elfogadhatatlan, hogy a Nemzeti Park Igazgatósága a térségben nem rendelkezik információs központtal. (A keselyűsi állandó kiállítás figyelemre méltó ugyan, de földrajzi helyzete, megközelítése nem előnyös.) A Gemenc védelme a jogrendszerben c. projektrész többek között megállapította, hogy a jelenlegi állapot alkotmányellenes, mert a Nemzeti Park természetvédelmi kötelezettségeit az adott keretfeltételek között nem teljesítheti. Mindez a területre is érvényes nemzetközi egyezmények (Ramsar, Natura 2000) tekintetben sem fogadható el. A fennálló problémák megoldásának egyik alapvető kívánalma, hogy a jelenleg területileg 3 megyében széttördelt adminisztratív jogkörök eltérő érdekköreinek ütközése helyett, a Nemzeti Park számára egyetlen szerv keretében kell megteremteni a jogi s és adminisztratív feltételeket. 6. Záró gondolatok, javaslat A gemenci területhasznosítás évtizedek óta változatlan egysíkúsága felett mára már eljárt az idő. A terület természeti értékeinek az 1977-től folyamatosan növekvő, deklarált hazai és nemzetközi felismerése és többszörös törvényessé vált oltalma, a területkezelésben figyelmen kívül maradt. Ez a természeti értékek károsodásához és súlyos jogi konfliktushoz vezetett. A társadalmi elvárásokkal is összhangban ezért ma már halaszthatatlanná vált az eddigi egysíkú hasznosítási stratégia felváltása egy többcélú hasznosítással. Ennek lényege a természetvédelem szempontjainak érvényesítése, együttműködésben az erdőgazdasággal (jelentős restaurációs és fenntartási feladatok!), a vízgazdálkodással és a jóléti funkciók (ökoturizmus, tudatformálás, ember-táj kapcsolat) lehetőségeinek kiegyensúlyozott biztosításával. Az immár kiemelkedő európai értékűnek kinyilvánított Gemenc és Béda- Karapancsa terület különleges, egyedi természeti kincs, amely a több nemzetközi egyezményben már egybefoglalt, 5 országhoz tartozó dunai és drávai (jórészt igen kis kiterjedésű) vízterek sorában a legjelentősebb, csak a horvátországi Kopaćki Ríttel egybevethető hullámtér. A gemenci terület vázolt korszerű, többcélú hasznosítása, csakis a kapcsolódó térségekkel természetesen adódó, de jelenleg szunnyadó kölcsönhatások (egymásra utaltságok) figyelembe vételével, egységes fejlesztési koncepció alapján kívánatos. A Tolnai- és a Kalocsai-Sárköz táji, kulturális, néprajzi, nemzetiségi és gazdasági értékeivel összhangban kell meghatározni a 6

7 gemenci területtel kifejleszthető funkcionális kapcsolatok lehetőségeit, a fejlesztés tartalmát. A fejlesztési koncepcióba feltétlenül bekapcsolandó a Kalocsai-Sárköz déli végén fekvő Baja és szűkebb vonzáskörzete, noha ez már a Bácskai-síkvidék középtájhoz tartozik. A sok éves, következetesen véghezviendő természetvédelmi restaurációval kialakítható közel-természetes hullámtéri erdő és vízrendszere, továbbá az adottságok sokfélesége és a terület nagysága miatt az ökoturizmus fejlesztésének különösen jó lehetőségei vannak, éspedig a természeti értékek károsításának veszélye nélkül. Ehhez járul a Sárköz sokfélesége, amellyel együttesen igen ígéretes hazai és nemzetközi idegenforgalom bontakoztatható ki. Végül rövid utalás a fennálló és ugyancsak fejlesztendő nemzetközi kapcsolatokra. A gemenci, valamint a béda-karapancsai terület összesen ha-os területéhez horvát (és szerb) oldalon kapcsolódik az ugyancsak hullámtéri, jelentős kiterjedésű Kopaćki Rít, amelyhez a Dráva és a Mura mentén, mint apró gyöngyszemek fűződnek a közel-természetes állapotú hullámtéri vízterek. Korábban 3, ma már 5 ország tartja közös kincsének ezt a dunai-drávai ártéri világot, amelynek legjelentősebb része a Gemenc és Béda-Karapancsa. A fentiekben felvetett Gemenc-Sárköz-Baja fejlesztési koncepció végrehajtása a térség egyértelmű gazdasági-kulturális felemelkedését hozhatja magával, a Gemenc és Béda-Karapancsa természeti kincsünket pedig az európai rangú nemzeti parkok szintjére helyezheti A fenti tájékoztatás és javaslat teljes mértékben annak a német-magyar szakembercsoportnak hatéves helyszíni vizsgálatokon nyugvó, értékelő munkáján alapszik, amelynek keretében jó néhány magyarországi szakemberrel is konzultációt folytattak. Remélhetően mindezek az ügy továbbviteléhez szükséges politikai döntéshez megfelelő alapot nyújtanak. Vácrátót, július 19. 7

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1948/2007. Tervezet a Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület létesítéséről szóló 10/1992. (III. 25.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés)

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

mezőgazdaság Dr. Jánossy László Králl Attila III. Országos Agrárfórum Kecel, 2011. február 4.

mezőgazdaság Dr. Jánossy László Králl Attila III. Országos Agrárfórum Kecel, 2011. február 4. A Dunastratégia és a mezőgazdaság Dr. Jánossy László Králl Attila III. Országos Agrárfórum Kecel, 2011. február 4. A Duna-régió stratégia és a mezőgazdaság 2 A Duna-vízgyűjtő felszíni és felszín alatti

Részletesebben

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás 16/2012. (VII. 6.) VM utasítás az országos jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv tervdokumentációjának tartalmi követelményeiről és elkészítéséről Az egyes

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban

Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban Nyugat-Magyarországi Egyetem SOPRON Prof. Dr. Molnár Sándor dékán Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban Az erdő és a fa a Pannon Régió egyik legértékesebb természeti erőforrása. A faipari ágazat

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

141/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet. a Soproni Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról

141/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet. a Soproni Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról 141/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Soproni Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

Kopacki Rit Naturpark

Kopacki Rit Naturpark II. rész Gornje Podunavlje Kopacki Rit Naturpark Duna-Dráva Nemzeti Park Miért nem lehet megvédeni a természetet az erdőkben? Általános a jelenség! Általános az ok? Valós természetvédelmi érdek zavartalanság

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Intézmény logója Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Pesel Antal gazdasági igazgatóhelyettes

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Kustár Rozália Kecskemét, 2014. február 18. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: Tájvédelmi

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet. a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról

58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet. a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról 58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

Emlékeztető. Börcsök Áron

Emlékeztető. Börcsök Áron VGT társadalmi vitafórum Emlékeztető Esemény: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi vitafóruma 1-10 Dun-völgyi főcsatorna alegységen Dátum: 2009.07.17. 10:00 Helyszín: Wellness Hotel Kalocsa, Konferenciaterem

Részletesebben

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

Ökoturizmus természetvédelem világörökség

Ökoturizmus természetvédelem világörökség Magyar Nemzeti Parkok Hete 2012 Értékek és élmények nyomában nemzeti parkjainkban Ökoturizmus természetvédelem világörökség Dr. Rácz András Környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Előadó: Juhász Zoltán Nemzeti Környezetügyi Intézet Dél-dunántúli Kirendeltsége

Előadó: Juhász Zoltán Nemzeti Környezetügyi Intézet Dél-dunántúli Kirendeltsége Beszámoló az Országos Vízgazdálkodási Tanács (OVT), a Dráva Részvízgyűjtő Tanács (DRVT) tisztújításáról és tevékenységének újbóli megkezdéséről Előadó: Juhász Zoltán Nemzeti Környezetügyi Intézet Dél-dunántúli

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

ZÁRADÉK: A Munkatervet a Kollégium a 2/2011. (IV. 27.) számú határozatával jóváhagyta.

ZÁRADÉK: A Munkatervet a Kollégium a 2/2011. (IV. 27.) számú határozatával jóváhagyta. A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÁLLAMIGAZGATÁSI KOLLÉGIUM (a továbbiakban Kollégium) 2011. évi MUNKATERVE I. (alakuló) ÜLÉS 2011. február Köszöntő, majd a kormánymegbízottjának, főigazgatójának és igazgatójának

Részletesebben

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról 1. oldal 5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet a vízgazdálkodási tanácsokról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és

Részletesebben

Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére

Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés Elnöke Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére Tárgy: A megyei önkormányzat együttműködési megállapodásainak felülvizsgálata

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető

Részletesebben

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály

Részletesebben

Tata Város Polgármesterétől H-2890 Tata, Kossuth tér 1. : (36) (34) 588-600 Fax: (36) (34) 586-480 E-mail: polgarmester@tata.hu

Tata Város Polgármesterétől H-2890 Tata, Kossuth tér 1. : (36) (34) 588-600 Fax: (36) (34) 586-480 E-mail: polgarmester@tata.hu Tata Város Polgármesterétől H-2890 Tata, Kossuth tér 1. : (36) (34) 588-600 Fax: (36) (34) 586-480 E-mail: polgarmester@tata.hu Szám: I/1-50/2014. E L Ő T E R J E S Z T É S Tata Város Önkormányzati Képviselő-testületének

Részletesebben

A teljeskörű önértékelés célja

A teljeskörű önértékelés célja 1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. Levélcím: 2440 Százhalombatta, Pf.:23. Telefon/fax:23/354-192, 23/359-845 E-mail: egyesisk@freemail.hu TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

GISopen. Fölmérési és Távérzékelési Intézet 2011.03.18. Zsilvölgyi Csaba, Oláh Róbert

GISopen. Fölmérési és Távérzékelési Intézet 2011.03.18. Zsilvölgyi Csaba, Oláh Róbert GISopen Fölmérési és Távérzékelési Intézet 2011.03.18. Mivel gazdálkodik az állam? Miért van szükség az Országleltárra? Az előzetes vizsgálatok során kiderült, hogy a jelenlegi nyilvántartások nem naprakészek,

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról

1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról 1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról [ Hatályos: 2014.03.21 - ] 1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN Nagy Károly és Görögh Zoltán Felső-Tisza Alapítvány Nyíregyháza, 2014.03.05. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

III. Vízbázisvédelem fázisai

III. Vízbázisvédelem fázisai III. Vízbázisvédelem fázisai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Az előadás tartalma 1. Diagnosztikai fázis 2. Biztonságba

Részletesebben

TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME. Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium

TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME. Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium 1 A folyó oly simán, oly szelíden Ballagott le parttalan medrében, Nem akarta, hogy a nap sugára Megbotoljék habjai

Részletesebben

A Föld Napja alkalmából Dr. Fazekas Sándor miniszter Pro Natura Díjat adományoz 5 személynek

A Föld Napja alkalmából Dr. Fazekas Sándor miniszter Pro Natura Díjat adományoz 5 személynek 1 A Föld Napja alkalmából Dr. Fazekas Sándor miniszter Pro Natura Díjat adományoz 5 személynek 1. Duhay Gábornak, a Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztálya nyugalmazott főosztályvezető-helyettesének,

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízlépcsők építése attraktív beruházások Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás

Részletesebben

Város Polgármestere. A természeti értékek helyi védelméről szóló 5/2006. (05.25.) Ör.sz. rendelet felülvizsgálatáról

Város Polgármestere. A természeti értékek helyi védelméről szóló 5/2006. (05.25.) Ör.sz. rendelet felülvizsgálatáról Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/112, 113, 142 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu A természeti értékek helyi

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete

A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. január 08. Dr. Pavlek Tünde sk.

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 2009. június 29-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 2009. június 29-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda 8200 Veszprém, Óváros tér 9. ELŐTERJESZTÉS a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 2009. június 29-i

Részletesebben

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az

Részletesebben