A GEMENCI ÁRTÉR TÖBBCÉLÚ HASZNOSÍTÁSA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A GEMENCI ÁRTÉR TÖBBCÉLÚ HASZNOSÍTÁSA"

Átírás

1 Képek az előadáshoz Berczik Árpád akadémikus, egyetemi tanár MTA ÖK Duna-kutató Intézet Belső használatra! A GEMENCI ÁRTÉR TÖBBCÉLÚ HASZNOSÍTÁSA (Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága kihelyezett ülésén /Érsekcsanád, 2013.április 17./ elhangzott előadás kismértékben rövidített, javított változata) 1. A mai gemenci hullámtér kialakulásának körülményei Amikor az 1800-as évek második felében a Duna Paks alatti kanyargós, több ágra tagolódó, széles árterű szakaszának árvízvédelmi szabályozását tervezték, akkor a gemenci terület egykori tulajdonosa, a Kalocsai Érsekség nem engedélyezte, hogy az árvízvédelmi gát a (részben kialakítandó) főággal párhuzamosan, a partvonaltól legfeljebb m-re létesüljön. Ez arra kényszerítette a folyamszabályozó mérnököket, hogy e szakaszon a gátat, a folyótól több ezer méter távolságra, a birtokhatár mentén építsék meg, melynek következtében az átvágásokkal keletkező új főmedertől nyugatra elhelyezkedő ágrendszerek a hullámtéren maradtak. Az között végrehajtott alapvető szabályozási munkálatok elvégzése után indul meg a mai erdős ártérnek a kialakulása (részben kialakítása). Nem térek ki ennek a csodálatos ártéri világnak természeti, tájképi szépségeire, az élővilág tarkaságára, a korabeli ártéri gazdálkodás találékonyságára. Ezek szakirodalma igen gazdag. 2. A terület létviszonyait alapvetően meghatározó ökológiai adottságok Alapvető fontosságú az a tény, hogy földünkön a vizes élőhelyek a legfajgazdagabbak, mert az itt igen különböző létviszonyok sokféle eltérő környezeti igényű növény vagy állatfaj, és mikroorganizmus igényének felelhetnek meg. Az élővilág és az élőhelyek sokféleségének, tehát a biodiverzitásnak fenntartását földünkön jó ökológiai állapot biztosításával, vagy a rontott területek ilyen irányú helyrehozatalával kell szavatolni, s ezért sok más mellett az EU Duna Stratégiájának is egyik prioritása a biodiverzitás fenntartása. Fentiekre figyelemmel tekintsük át nagyon röviden a gemenci terület elhelyezkedését, alapvető, ökológiai adottságait, különlegességét. A Velencei-tó területének 7-szeresét, hektárt kitevő hullámtéri terület teljes egészében, folyamatosan a Duna közvetlen hatása alatt áll, elsősorban vízjárása vonatkozásában. A Duna vízszint-ingadozása e szakaszon kereken 9 m-t tesz ki. A közepes vízállástartományhoz képest, a hullámtér felszíni vizei időlegesen nagymértékben összezsugorodhatnak, részben ki is száradhatnak, árvíz esetén akár a teljes terület víz alá kerülhet. Ennek szeszélyességét érzékeltetjük a négy vizsgálati évünk bemutatott vízjárási görbéivel. Ezen nemcsak az év során 1

2 bekövetkező vízszintingadozások, hanem az egyes évek vízjárásának igen eltérő alakulásai is felismerhetők. A területet ábrázoló közhasználatú térképek nagyjából a közepes vízállási tartomány viszonyait tükrözik, a jól felismerhető mellékágakkal, holtágakkal, kisebb-nagyobb vízterekkel. Az e vizek közötti ilyenkor száraz, terresztris terület nem teljesen sík, 3-4 m-es szintkülönbségek (alacsony és magas ártér) vannak. Ezt azért kell hangsúlyoznunk, mert ha a Duna vízszintje a középszint fölé emelkedik, akkor a terresztris részek igen változatos szintviszonyainak megfelelően foltszerűen, mozaikosan víz alá kerülnek, sőt további vízszintemelkedés mértékétől függően egységes víztükör is kialakulhat. Fontos körülmény, hogy valamely árhullám különböző fázisaiban, a hullámtéri vizek dinamikája rendkívül eltérő: az elöntött térségek egy részén rövidebb-hosszabb idei nyugvó, vagy alig áramló vízborítás jellemző, másutt pedig gyorsfolyású szakaszok alakulnak ki. Az apadás időszakának dinamikai jellemzői a térszínalakulatoktól és a Duna vízszintcsökkenésének ütemétől, időtartalmától függően különösen nagyon változatosan alakulhat. Mindezt azért vázoltam ezzel a részletességgel, mert ezek a hatások alakítják azt a térben és időben rendkívüli mértékű változatosságot az élőhelyi viszonyokban, és ezzel az élővilág összetételében, amely a teljes gemenci terület különleges természeti értéke. Az élővilág működése meghatározza a vizek és a terresztris részek anyagforgalmát, a biomassza különlegesen nagy produktivitását vagy olyan számunkra fontos hatásokat is, mint a növényi tápanyag visszatartása, a víz öntisztító képessége, a folyó-ártér kölcsönhatások (mikroorganizmusok, növények: az algáktól a fás vegetációig, állatok: az apró vízi vagy talajlakó gerinctelen szervezetektől a gerincesekig). Az alapvető ökológiai viszonyok rövid ismertetését még két szerencsés, fontos körülmény megemlítésével zárom. Az egyik, hogy a gemenci hullámteret helyi vízszennyezés (pl. mezőgazdasági terület felől) nem érinti, ezért az ilyen jellegű terhelés döntő mértéken az, ami a Duna vízével idekerül. A másik szerencsés körülmény, hogy ezt a kereken 30 km hosszúságú területet csak egyetlen K-Ny-i közút és a közvetlenül mellette, párhuzamosan futó vasútvonal szeli át. 3. A terület természeti, gazdasági értékeinek felismerési folyamata, a természetvédelmi oltalom alakulása Az egykori természetes ártér felszámolásakor visszamaradt hullámtéri gemenci terület tájképi, természeti, gazdasági értékét (fagazdaság, vadászat, halászat stb.) eddigi, 120 éves léte során egyre inkább felismerték. Azt nem mondhatjuk, hogy a 20. század első felében ezek a hasznosítások közismertté váltak volna, hiszen nem volt általános használatban sem rádió vagy film, sem autó, és a TV világa is váratott még magára. Tekintsük át most röviden hogyan alakult az idő során a terület természetvédelmi oltalom alá kerülése. A hazai természetvédelem szemléleti és 2

3 szervezeti fejlesztésének nagy korszakában, 1977-ben már létrejött a Gemenci Tájvédelmi Körzet. A természeti érték elismerésének további igen jelentős szakasza az, amelyet a DDNP-t bemutató könyvben (Duna-Dráva Nemzeti Park, Mg. Kiadó, Bpest) Závoczky Szabolcs szakszerű és korrekt leírásának idézésével ismertetek. A helsinki folyamatba illesztett évi októberi szófiai Környezetvédelmi Találkozón beterjesztett magyar álláspont szerint, a felszíni vizek természetes öntisztító képessége és a felszín alatti vízadó rétegek megőrzése érdekében az európai folyók és tavak part menti területein nemzeti és nemzetközi védett területek létrehozását tartották célszerűnek. Az akkor nyilvánosságot kapott magyar álláspont megerősítését és konkretizálását tartalmazta az Országgyűlés 28/1991. (IV.30.) számú határozata a Dunával kapcsolatos egyen nemzetközi környezetvédelmi feladatokról. Az OGY határozat 2. pontjában a keretszerződésre vonatkozó szófiai magyar határozati javaslattal, valamint a dunai államok februári budapesti találkozón előterjesztett magyar koncepcióval összhangban kezdeményezte, hogy az év végéig a Duna Sió-torkolat és a Dráva-torkolat közötti (75 km-es) szakaszán valamint, a Dráván a Magyar Köztársaság és az akkori Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság hozza létre a közös Duna-Dráva Nemzeti Parkot. A védetté nyilvánítás céljaként pedig az OGY határozat e folyók, mellékágrendszerük, valamint az érintett területek természeti értékeinek, a felszíni és felszín alatti vízkészleteknek, továbbá az érintett területek erdeinek, termőtalajának és más megújuló természeti erőforrásainak védelmét jelölte meg. A Duna-Dráva Nemzeti Park létrehozásáról a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a 7/1996. (IV.17.) KTM. sz. rendeletével rendelkezett. A Nemzeti Park kezelőjének a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságot nevezte meg, amelynek központja Pécsett van. A Gemenc és Béda-Karapancsai Terület a Ramsari Egyezmény (1997) védelme alá került és a Natura 2000 ökológiai hálózat része is lett. Legújabban (2012.) a területet már 5 ország közös természeti kincsének deklarálták azzal, hogy az UNESCO Bioszféra Rezervátum Parkok sorába iktatta. 4. Hazai és nemzetközi tudományos feltáró tevékenység. A DBU németmagyar projektje A Nemzetközi Dunakutató Szövetség (IAD, alapítva: Bécs, 1956.) 31. konferenciáját augusztusában Baján tartotta Természetközeli folyómenti tájék és a vízgazdálkodás címmel. A konferencia határozatában köszöntötte az akkor létrehívott magyar Duna Dráva Nemzeti Parkot, amelynek gemenci területe Európa legértékesebb hullámtereinek egyike. A konferenciát követően az MTA Magyar Dunakutató Állomás megkezdte rendszeres és szervezet hidrobiológiai kutatásait a térségben, igen változó és meglehetősen szerény pályázati támogatásokból. Ez 2005-ig közel 30 túlnyomórészt idegen nyelvű tudományos közleményt eredményezett. A Német Szövetségi Környezetvédelmi Alapjának (DBU) illetékeseivel folytatott előzetes egyeztetés után, 2005-ben Prof. Dr. Emil Dister, a Karlsruhei Egyetem keretében működő WWF-Auen-Institut (ártéri intézet) alapító igazgatója megkereste az MTA Magyar Dunakutató Állomását (Berczik Árpád 3

4 akadémikus, professzort) javasolva közös projekt-tervezet benyújtását a gemenci terület meghatározott ökológiai-biológiai spektrumú tudományos feltárására, értékelésére a természetvédelmi kezelési terv megalapozásához. A pályázatot a DDNP Igazgatóság támogatásával nyújtottuk be. Az elnyert projekt teljes címe: Kezelési-hasznosítási terv kidolgozását megalapozó állapotfeltáró kutatások a magyarországi Duna-Dráva Nemzeti Park dunai szakaszán (Gemenc és Béda-Karapancsa hullámtér). A négy éves támogatáshoz a magyar önrészt a Magyar Tudományos Akadémia biztosította. A DBU eljárási rendjének megfelelően a projekt tanácsadó testületébe országos szintről Dr. Nagy Andor országgyűlési képviselőt az OGY akkori Környezetvédelmi Bizottságának alelnökét, helyi szintről pedig Dr. Révfy Zoltánt, Baja akkori polgármesterét kérte fel (Nagy Andor alelnök urat, velem együtt, a DBU vezetése székhelyükön, Osnabrückben is fogadta, készséges tájékoztatást nyújtva a DBU szerteágazó tevékenységéről). A projekt megindításakor annak vezetője, egyben a német kutatómunka vezetője, valamint a magyarországi kutatások vezetője és hivatalos helyetteseik felkeresték a DDNP igazgatóját, Baja város polgármesterét és a Gemenc Zrt. vezérigazgatóját. A projekt célkitűzését, annak előbb idézet teljes címe egyértelműen meghatározza. A kutatómunkát a német és a magyar partnerintézet 30 kutatója egyenlő arányban végezte, a részletes munkatervben meghatározottak szerint. Az eredményekről jó áttekintést ad a négyévi terepkutatást összefoglaló, 286 oldal terjedelmű zárójelentés. A kutatómunka végrehajtásáról, részeredményeiről nemzetközi és hazai fórumokon, valamint a megbízó időközi felülvizsgálati meghallgatás keretében számoltunk be. A terület európai szinten kiemelkedő természeti értékeit és a jelenlegi területhasznosítás ellentmondásait illetően Baján április 12-én tartott nemzetközi sajtótájékoztatón, a kutatómunka összegző megállapításait pedig ugyancsak Baján a március 19-én meghatározott körű meghívottakkal tartott nemzetközi projekt záróprezentáción ismertettük. Az erre az alkalomra készített azonos szövegű magyar és német nyelvű tájékoztatót valamennyi jelenlévőnek átadtuk. 5. Összegzés: A többcélú hasznosítás szükségessége és lehetősége A projekt zárójelentésének megfelelő fejezetei (Ártéri erdők állományszerkezete, vad- és erdőgazdálkodás Terresztris növénytársulások Hidrobiológiai állapotfelmérés Vízépítés és medererózió Környezetvédelmi képzés és ökoturizmus Gemenc védelme a jogrendszerben Adatkezelés térinformatikai rendszerben) teljesen egybevágóan támasztják alá a következő, alapvető megállapításokat. A jelen kiterjedésben létező Gemenci Terület eddigi 120 éves léte alatt fokozatosan felismerhetővé tette természeti értékeit, a lehetséges haszonvételi, gazdálkodási formáit. A hasznosítás módját, intenzitását helyileg, a változó 4

5 tulajdonos, a hasznosítási módok gazdasági és technikai fejlődése határozták meg. A természeti értékek felismerése a természetvédelmi szemlélet fejlődésével, nem utolsósorban a társadalom felelősségének erőteljes növekedésével, élettelen és élő környezetének harmonizált tartós fenntartását illetően válik egyre erősebbé. Az ártéri erdőállomány botanikai (biológiai) állapotának átfogó értékelése a projekt keretében megtörtént, amelynek fő megállapítását a következőkben adjuk. A Gemenci Terület eddigi 120 éves léte során kialakult kettős hasznosítási prioritás (erdő- és vadgazdálkodás) a második világháborút követően állami kezelésben a mai napig fennáll, melynek következtében az eredetileg közel természetes hullámtéri erdős területet, mai jellemzői és erdészeti kezelése alapján, eredményesen működő gazdasági erdővé alakították (az eredeti állomány helyett idegen fafajok nagykiterjedésű ültetvényei kerültek), jelentős vadgazdálkodással. Ezen idő alatt a természetvédelem viszont az addig feltárt értékek alapján a gemenci területet 1977-ben Tájvédelmi körzetté, 1996-ban pedig a megalakult Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) részévé vált. Nemzetközi vonatkozásban 1997-ben a Ramsari Egyezmény oltalma alá került, majd Natura 2000 ökológiai hálózat része lett, unikális európai értékké nőtt. A DDNP Igazgatóság sokoldalú értékes tevékenysége, a nevében szereplő két folyó közül a Dráván elismerten eredményes, korszerű munkát végzett és végez, de a Nemzeti Park dunai hullámtéri részein minimális védelmi intézkedésekkel volt és van csak jelen. Az Igazgatóság eddigi 17 éve alatt odáig sem jutott, hogy 80 km-re pécsi székhelyétől Baján (vagy más alkalmas helyen) egy gemenci kirendeltséget folyamatosan működtessen. A sokféle, fent felsorolt hazai és nemzetközi természetvédelmi védettség igényei a területkezelési (hasznosítási) módjaiban eddig nem jutottak érvényre. A térségben lényegében egyedül gazdálkodó Gemenc Zrt. (Gemenci Erdőés Vadgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság) célkitűzéseit és feladatait követve a vállalat gazdasági sikerét tartja szem előtt, ugyanakkor azonban túl is lép saját feladatkörén és megkísérli a természetvédelem céljait legalább olyan mértékben figyelembe venni, amennyire azt az üzemgazdasági követelmények lehetővé teszik. A projekt hidrobiológiai és vízépítési fejezetei megállapították, hogy mindnyájunk érdeke a mellékágrendszer és a holtág maradványok fenntartása (ma már általános vízgazdálkodási törekvés a hullámterek tágítása, revitalizálása!) a gyorsuló feltöltődés lassítása, ill. megakadályozása. A vitathatatlanul nagy fontosságú hajózóút biztosítása érdekében e szakaszon alkalmazott eddigi, eredményes szabályozások azonban, a vízépítés munkarészben foglalt konkrét javaslatokkal ma már korszerűbbekkel válthatók fel, amelyek egyúttal a mellékágrendszerek vízellátását és a medererózió súlyos, alapvető problémáját is enyhíthetik. Mindezek a hullámtéri víztestek biológiai létfeltételeinek és az élővilág sokféleségének rehabilitását is eredményezik. 5

6 A környezetvédelmi képzés és az ökoturizmus helyzetének vizsgálata, igen alapos helyszíni adatgyűjtés, felvételezések alapján megállapította, hogy a környező települések a nemzeti parkról helyi vonatkozásban úgyszólván semmit sem tudnak, alig néhány tájékoztató tábla kivételével. A közismert Gemenc Zrt. azonban jól láthatóan jelen van a helyszínen és sokkal pozitívabb megítélésű. A környezetvédelmi képzés a térségben igen kezdetleges, tendenciózusan visszafejlődő. Az ökoturizmus szinte teljes mértékben ismeretlen, bár az önkormányzatok ebben látnak remény. Elfogadhatatlan, hogy a Nemzeti Park Igazgatósága a térségben nem rendelkezik információs központtal. (A keselyűsi állandó kiállítás figyelemre méltó ugyan, de földrajzi helyzete, megközelítése nem előnyös.) A Gemenc védelme a jogrendszerben c. projektrész többek között megállapította, hogy a jelenlegi állapot alkotmányellenes, mert a Nemzeti Park természetvédelmi kötelezettségeit az adott keretfeltételek között nem teljesítheti. Mindez a területre is érvényes nemzetközi egyezmények (Ramsar, Natura 2000) tekintetben sem fogadható el. A fennálló problémák megoldásának egyik alapvető kívánalma, hogy a jelenleg területileg 3 megyében széttördelt adminisztratív jogkörök eltérő érdekköreinek ütközése helyett, a Nemzeti Park számára egyetlen szerv keretében kell megteremteni a jogi s és adminisztratív feltételeket. 6. Záró gondolatok, javaslat A gemenci területhasznosítás évtizedek óta változatlan egysíkúsága felett mára már eljárt az idő. A terület természeti értékeinek az 1977-től folyamatosan növekvő, deklarált hazai és nemzetközi felismerése és többszörös törvényessé vált oltalma, a területkezelésben figyelmen kívül maradt. Ez a természeti értékek károsodásához és súlyos jogi konfliktushoz vezetett. A társadalmi elvárásokkal is összhangban ezért ma már halaszthatatlanná vált az eddigi egysíkú hasznosítási stratégia felváltása egy többcélú hasznosítással. Ennek lényege a természetvédelem szempontjainak érvényesítése, együttműködésben az erdőgazdasággal (jelentős restaurációs és fenntartási feladatok!), a vízgazdálkodással és a jóléti funkciók (ökoturizmus, tudatformálás, ember-táj kapcsolat) lehetőségeinek kiegyensúlyozott biztosításával. Az immár kiemelkedő európai értékűnek kinyilvánított Gemenc és Béda- Karapancsa terület különleges, egyedi természeti kincs, amely a több nemzetközi egyezményben már egybefoglalt, 5 országhoz tartozó dunai és drávai (jórészt igen kis kiterjedésű) vízterek sorában a legjelentősebb, csak a horvátországi Kopaćki Ríttel egybevethető hullámtér. A gemenci terület vázolt korszerű, többcélú hasznosítása, csakis a kapcsolódó térségekkel természetesen adódó, de jelenleg szunnyadó kölcsönhatások (egymásra utaltságok) figyelembe vételével, egységes fejlesztési koncepció alapján kívánatos. A Tolnai- és a Kalocsai-Sárköz táji, kulturális, néprajzi, nemzetiségi és gazdasági értékeivel összhangban kell meghatározni a 6

7 gemenci területtel kifejleszthető funkcionális kapcsolatok lehetőségeit, a fejlesztés tartalmát. A fejlesztési koncepcióba feltétlenül bekapcsolandó a Kalocsai-Sárköz déli végén fekvő Baja és szűkebb vonzáskörzete, noha ez már a Bácskai-síkvidék középtájhoz tartozik. A sok éves, következetesen véghezviendő természetvédelmi restaurációval kialakítható közel-természetes hullámtéri erdő és vízrendszere, továbbá az adottságok sokfélesége és a terület nagysága miatt az ökoturizmus fejlesztésének különösen jó lehetőségei vannak, éspedig a természeti értékek károsításának veszélye nélkül. Ehhez járul a Sárköz sokfélesége, amellyel együttesen igen ígéretes hazai és nemzetközi idegenforgalom bontakoztatható ki. Végül rövid utalás a fennálló és ugyancsak fejlesztendő nemzetközi kapcsolatokra. A gemenci, valamint a béda-karapancsai terület összesen ha-os területéhez horvát (és szerb) oldalon kapcsolódik az ugyancsak hullámtéri, jelentős kiterjedésű Kopaćki Rít, amelyhez a Dráva és a Mura mentén, mint apró gyöngyszemek fűződnek a közel-természetes állapotú hullámtéri vízterek. Korábban 3, ma már 5 ország tartja közös kincsének ezt a dunai-drávai ártéri világot, amelynek legjelentősebb része a Gemenc és Béda-Karapancsa. A fentiekben felvetett Gemenc-Sárköz-Baja fejlesztési koncepció végrehajtása a térség egyértelmű gazdasági-kulturális felemelkedését hozhatja magával, a Gemenc és Béda-Karapancsa természeti kincsünket pedig az európai rangú nemzeti parkok szintjére helyezheti A fenti tájékoztatás és javaslat teljes mértékben annak a német-magyar szakembercsoportnak hatéves helyszíni vizsgálatokon nyugvó, értékelő munkáján alapszik, amelynek keretében jó néhány magyarországi szakemberrel is konzultációt folytattak. Remélhetően mindezek az ügy továbbviteléhez szükséges politikai döntéshez megfelelő alapot nyújtanak. Vácrátót, július 19. 7

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

J e g y ző k ö n y v. Ikt. sz.: FFB/32-1/2013. FFB-8/2013. sz. ülés (FFB-118/ sz. ülés)

J e g y ző k ö n y v. Ikt. sz.: FFB/32-1/2013. FFB-8/2013. sz. ülés (FFB-118/ sz. ülés) Ikt. sz.: FFB/32-1/2013. FFB-8/2013. sz. ülés (FFB-118/2010-2014. sz. ülés) J e g y ző k ö n y v az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának 2013. április 17-én, szerdán 10 óra 44 perckor a Veránka-szigeti

Részletesebben

Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont

Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont Csak rekreáció, nyaralás, tanulás? Közbeszédben: Élővilág: mint érdekesség, kiállítási tárgy

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén Győr, 2015. február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A nagyvízi meder kezelésének céljai Elkészülése, kihirdetése

Részletesebben

7/1996. (IV. 17.) KTM rendelet. a Duna-Dráva Nemzeti Park létesítéséről

7/1996. (IV. 17.) KTM rendelet. a Duna-Dráva Nemzeti Park létesítéséről 7/1996. (IV. 17.) KTM rendelet a Duna-Dráva Nemzeti Park létesítéséről A természetvédelemről szóló 1982. évi 4. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 8/1982. (III. 15.) MT rendelet 11. -a (1) bekezdésének

Részletesebben

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai

Részletesebben

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2015. július 8. Az előadás vázlata 1. Mi is az a folyamatos

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február

Részletesebben

Tervezet. a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról. (közigazgatási egyeztetés) A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/986/2007. Tervezet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

NATÚRPARKOK MAGYARORSZÁGON

NATÚRPARKOK MAGYARORSZÁGON NATÚRPARKOK MAGYARORSZÁGON Jogi szabályozási háttér Pádárné Dr. Török Éva osztályvezető Földművelésügyi Minisztérium Tájvédelmi, Barlangvédelmi és Ökoturisztikai Osztály MI A NATÚRPARK? Natúrpark (Tvt):

Részletesebben

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása! Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül

Részletesebben

34/1997. (XI. 20.) KTM rendelet. a Duna-Ipoly Nemzeti Park létesítéséről

34/1997. (XI. 20.) KTM rendelet. a Duna-Ipoly Nemzeti Park létesítéséről 34/1997. (XI. 20.) KTM rendelet a Duna-Ipoly Nemzeti Park létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. -a (1) bekezdésének a) pontjában, valamint 85. -ának b) pontjában kapott

Részletesebben

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Bokor Veronika, Marczin Örs Természetmegőrzési Főosztály IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Földművelésügyi Minisztérium 2017. január 25. ---------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1948/2007. Tervezet a Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület létesítéséről szóló 10/1992. (III. 25.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés)

Részletesebben

15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme

15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme 15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme Kovács Eszter "A hazai fenntartható fejlődés vezérfonala az ENSZ 17 fenntarthatósági célja tükrében Keszthely, 2017.05.19-20 Európai helyzet (1) Adottságok:

Részletesebben

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában FM Természetmegőrzési Főosztály Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)

Részletesebben

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - 2010. december 3. Országos Erdőfórum Baktay Borbála Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és génmegőrzési

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

137/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet. a Mátrai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról

137/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet. a Mátrai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról 137/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Mátrai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem

Részletesebben

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt

Részletesebben

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései Európai környezet állapot és előretekintés 2015 Budapest, 2015. 06.01. Parrag Tibor, osztályvezető Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság

Részletesebben

EGYES TERVEK, ILLETVE PROGRAMOK KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA. (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet)

EGYES TERVEK, ILLETVE PROGRAMOK KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA. (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet) EGYES TERVEK, ILLETVE PROGRAMOK KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet) A környezeti vizsgálat lefolytatására minden esetben kötelezett tervek és programok köre A (a Korm. rendelet 1. számú

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

mezőgazdaság Dr. Jánossy László Králl Attila III. Országos Agrárfórum Kecel, 2011. február 4.

mezőgazdaság Dr. Jánossy László Králl Attila III. Országos Agrárfórum Kecel, 2011. február 4. A Dunastratégia és a mezőgazdaság Dr. Jánossy László Králl Attila III. Országos Agrárfórum Kecel, 2011. február 4. A Duna-régió stratégia és a mezőgazdaság 2 A Duna-vízgyűjtő felszíni és felszín alatti

Részletesebben

A tájvédelem aktuális szabályozási feladatai

A tájvédelem aktuális szabályozási feladatai Csőszi Mónika Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A tájvédelem aktuális szabályozási feladatai Táji örökségünk megőrzése 2015.02.03. Európai Táj Egyezmény Az egyezmény célja: Táj integrálása a szakpolitikákba

Részletesebben

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv; 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett

Részletesebben

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA. URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, november 29.

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA. URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, november 29. ...hogy élni tudjunk a természet adta lehetőségekkel ZÖLDINFRASTRUKTÚRA URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, 2018. november 29. Csőszi Mónika Monika.csoszi@lechnerkozpont.hu Lechner Tudásközpont Térségi Tervezési

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Tisza Klaszter Tudományos Együttműködés (Trans-Tisa Network)

Tisza Klaszter Tudományos Együttműködés (Trans-Tisa Network) Holtmedrek Tisza Klaszter Tudományos Együttműködés (Trans-Tisa Network) Nagy Sándor Alex Debreceni Egyetem Hidrobiológiai Tanszék http://hidrobiologia.unideb.hu Szolnok, 2011. március 30. Debreceni Egyetem

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

Szigetköz monitoring múltja, jelene, jövője

Szigetköz monitoring múltja, jelene, jövője Monitoring rendszerek a vízgazdálkodás szolgálatában Szigetköz monitoring múltja, jelene, jövője Sütheő László műszaki igazgató-helyettes ÉDUVIZIG Győr MTA VEAB Biológiai Szakbizottság Vízgazdálkodási

Részletesebben

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás 16/2012. (VII. 6.) VM utasítás az országos jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv tervdokumentációjának tartalmi követelményeiről és elkészítéséről Az egyes

Részletesebben

Szigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha

Szigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Szigetköz erdőgazd gazdálkodásának jövőjeje A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Miért fontos az erdők jövője? A vízfelületek nélküli terület

Részletesebben

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó

Részletesebben

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Máthé László, erdészeti programvezet WWF Magyarország Az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

Önkormányzatok lehetőségei a klímaalkalmazkodás vizekkel kapcsolatos területén című konferencia november 22.

Önkormányzatok lehetőségei a klímaalkalmazkodás vizekkel kapcsolatos területén című konferencia november 22. Önkormányzatok lehetőségei a klímaalkalmazkodás vizekkel kapcsolatos területén Előadó: Bögre Lajosné, polgármester Dátum: Székesfehérvár LIFE-MICACC projekt LIFE16 CCA/HU/000115 Tartalom Tiszatarján bemutatása

Részletesebben

AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA

AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA ...hogy élni tudjunk a természet adta lehetőségekkel AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA TESTI-LELKI FELTÖLTŐDÉS AZ ÖKOTURISZTIKA SZEREPE AZ EGÉSZSÉGMEGŐRZÉSBEN Sopron, 2018. május

Részletesebben

Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások

Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások Dr. Rákosi Judit ÖKO Zrt. Átfogó cél A felszíni és felszín alatti vizek állapotának javítása, a jó állapot elérése 2015-ig Felszíni vizek (folyók,

Részletesebben

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban OTrT) országos ket, területfelhasználási

Részletesebben

Az Európai Táj Egyezményből adódó hazai feladatok és eddigi eredmények

Az Európai Táj Egyezményből adódó hazai feladatok és eddigi eredmények Az Európai Táj Egyezményből adódó hazai feladatok és eddigi eredmények Dr. Rácz András, helyettes államtitkár az Európai Táj Egyezmény Nemzeti Koordinációs Munkacsoport elnöke 10 éves az Európai Táj Egyezményt

Részletesebben

Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban

Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban Nyugat-Magyarországi Egyetem SOPRON Prof. Dr. Molnár Sándor dékán Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban Az erdő és a fa a Pannon Régió egyik legértékesebb természeti erőforrása. A faipari ágazat

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Intézmény logója Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Pesel Antal gazdasági igazgatóhelyettes

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata

módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata ET JF/515/2/2011. A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarország vízgazdálkodása. 5.lecke 1. Magyarország a legek országa: a Föld egyik

Részletesebben

Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények

Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények Maller Márton Árvízvédelmi előadó ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos

Részletesebben

A r t Vi t al T e r v e z ő, É p í t ő és K e r e s k e d el m i K f t. ( K a m a r a i r e g. sz á m : C )

A r t Vi t al T e r v e z ő, É p í t ő és K e r e s k e d el m i K f t. ( K a m a r a i r e g. sz á m : C ) Nyírcsaholy Község Településrendezési Tervének módosításához Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Napelemes erőműpark Tervező: A r t Vi t al T e r v e z ő, É p í t ő és K e r e

Részletesebben

ROMÁNIA TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEI ÉS FENNTARTÁSUK KEZELÉSI MÓDSZEREI

ROMÁNIA TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEI ÉS FENNTARTÁSUK KEZELÉSI MÓDSZEREI Bartók Katalin ROMÁNIA TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEI ÉS FENNTARTÁSUK KEZELÉSI MÓDSZEREI Ábel Kiadó Kolozsvár, 2012 BCU Cluj-Napoca n EDIU201200123 A könyv megjelenését a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének április 22-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének április 22-i ülésére Szám:02/86-26/20 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)4-011, FAX: (88)4-012 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE.HU ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

A r t Vi t al T e r v e z ő, É p í t ő és K e r e s k e d el m i K f t. ( K a m a r a i r e g. sz á m : C )

A r t Vi t al T e r v e z ő, É p í t ő és K e r e s k e d el m i K f t. ( K a m a r a i r e g. sz á m : C ) Nyírkáta Község Településrendezési Tervének módosításához Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Napelemes erőműpark Tervező: A r t Vi t al T e r v e z ő, É p í t ő és K e r e s

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában

A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában Demeter András, tanácsadó Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság, Brüsszel A biológiai sokféleség

Részletesebben

141/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet. a Soproni Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról

141/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet. a Soproni Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról 141/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Soproni Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1364/2008. Tervezet a Szarvasi Történelmi Emlékpark Természetvédelmi Terület létesítéséről és a természetvédelmi kezelő megnevezéséről szóló 8/1991. (IV.26.)

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

NEMZETI PARKI TERMÉK VÉDJEGY a helyi terméknek lelke van. Kissné Dóczy Emília VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály

NEMZETI PARKI TERMÉK VÉDJEGY a helyi terméknek lelke van. Kissné Dóczy Emília VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály NEMZETI PARKI TERMÉK VÉDJEGY a helyi terméknek lelke van Kissné Dóczy Emília VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály VÉDJEGY CÉLJA A Nemzeti Parki Termék védjegy célja, hogy támogassa a helyi termelőket,

Részletesebben

Emlékeztető. Börcsök Áron

Emlékeztető. Börcsök Áron VGT társadalmi vitafórum Emlékeztető Esemény: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi vitafóruma 1-10 Dun-völgyi főcsatorna alegységen Dátum: 2009.07.17. 10:00 Helyszín: Wellness Hotel Kalocsa, Konferenciaterem

Részletesebben

Eredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken

Eredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken Eredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Se veled, se nélküled az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések értékelése természetvédelmi

Részletesebben

A Natura 2000 Kilátásai

A Natura 2000 Kilátásai Élő Erdő Konferencia Soproni Egyetem 2017 március 21 22 A Natura 2000 Kilátásai Ifj. Rakonczay Zoltán Francois Kremer Európai Bizottság Környezetvédelmi főigazgatóság Vázlat Áttekintés a Natura 2000 állapotáról

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

TÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása

TÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 176. MELLÉKLET: - db TÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása E L Ő T E R J E S Z T É S

Részletesebben

Dráva-medence fejlődésének lehetőségei

Dráva-medence fejlődésének lehetőségei EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK A MAGYAR-HORVÁT TERÜLETFEJLESZTÉSBEN című konferencia 2018. február 5-6., Eszék Dráva-medence fejlődésének lehetőségei Előadó: Szászfalvi László országgyűlési képviselő És a

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

GISopen. Fölmérési és Távérzékelési Intézet 2011.03.18. Zsilvölgyi Csaba, Oláh Róbert

GISopen. Fölmérési és Távérzékelési Intézet 2011.03.18. Zsilvölgyi Csaba, Oláh Róbert GISopen Fölmérési és Távérzékelési Intézet 2011.03.18. Mivel gazdálkodik az állam? Miért van szükség az Országleltárra? Az előzetes vizsgálatok során kiderült, hogy a jelenlegi nyilvántartások nem naprakészek,

Részletesebben

A rendelet hatálya 1. A védetté nyilvánítás célja 2.

A rendelet hatálya 1. A védetté nyilvánítás célja 2. Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének Albertirsa Város helyi jelentőségű természeti einek és értékeinek védetté nyilvánításáról és a természetvédelem helyi szabályairól szóló 16/2008.(III.

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

letfejlesztés Gyakorlat STRATÉGIAI TERVEZÉS Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda

letfejlesztés Gyakorlat STRATÉGIAI TERVEZÉS Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda Település- és s Területfejleszt letfejlesztés Gyakorlat STRATÉGIAI TERVEZÉS 2008-2009 2009 tanév. I. félévf Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda matyas.izolda@kti.szie.hu GYAKORLAT CÉLJAC A STRATÉGIAI GONDOLKODÁSMÓD

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról 1. oldal 5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet a vízgazdálkodási tanácsokról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

Nagycenk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2007. (XI. 25.) számú rendelete A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről

Nagycenk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2007. (XI. 25.) számú rendelete A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről Nagycenk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2007. (XI. 25.) számú rendelete A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről Egységes szerkezet! Lezárva: 2012. 06. 07. Nagycenk Község Önkormányzat

Részletesebben

TERMÉSZETES VÍZMEGTARTÓ MEGOLDÁSOK PILOT PROGRAMJAI ÖNKORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓ A GYAKORLATBAN

TERMÉSZETES VÍZMEGTARTÓ MEGOLDÁSOK PILOT PROGRAMJAI ÖNKORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓ A GYAKORLATBAN TERMÉSZETES VÍZMEGTARTÓ MEGOLDÁSOK PILOT PROGRAMJAI ÖNKORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓ A GYAKORLATBAN AZ ÖNKORMÁNYZATOK INTEGRÁLÓ ÉS KOORDINÁLÓ SZEREPÉNEK MEGERŐSÍTÉSE Előadó: Bögre Lajosné, Polgármester Dátum:

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet. a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról

58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet. a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról 58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény

Részletesebben