A Duna-Tisza-közi homokhát KÖTIVIZIG működési területére eső részének felszín alatti vízkészlet-gazdálkodási jellemzése

Átírás

1 A Duna-Tisza-közi homokhát KÖTIVIZIG működési területére eső részének felszín alatti vízkészlet-gazdálkodási jellemzése Mészárosné Bunász Nikoletta Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és vízgyűjtő-gazdálkodási osztály Felszín Alatti Vizekért Alapítvány XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 8-9.

2 Tartalom 1.Földtani felépítés, főbb vízadók bemutatása 2.Termálvíz hasznosítás alakulása 3.Rétegvíz termelés alakulása 4.Talajvíz helyzete a homokhátság területén 5.Következtések, előremutatás 6.Javaslatok

3 Földtani felépítés PLIOCÉN - Alsó-pannon :A korszak vége felé a folyók hordalékszállító energiája megnövekedett, létrehozva azt a nagy homoksorozatot, melyet ma a szolnoki (1001 m, 1200 m, 1051,5 m) és ceglédi (1183,5 m) strandfürdők gyógyvizes kútjai termeltetnek. - Felső-pannon : A rodáni tektonikai fázis hatására az alföldi térszín megsüllyedt, melynek hatására a peremvidéket töltögető folyók hordalékszállító energiája tovább erősödött, jelentős változás következett be a Tiszakécske-Lakitelek vonalon m-től felfelé m vastag közép- és durvaszemcsés homokrétegek alakultak ki. A gyógyvíz minőségű termálvizek ős-duna rétegekből származnak. Az elmúlt évtizedek CH és víz kutató fúrásaiból ismert a térség földtani felépítése

4 Felső-pannon fekvőszint méterben Ős-Duna oldalág (m)

5 PLEISZTOCÉN -Alsó-pleisztocén : Az alföldi térszín ismét jelentősen megsüllyedt, melynek hatására a területet ekkor uraló főfolyó az ős-duna és a peremvidékekről érkező folyók nagy erővel nyomultak be középszemcsés-kavicsos vízadó rétegek rakva le (Pilis- Nagykőrös-Lakitelek vonal) Fő vízműves szint Pilis-Nagykőrös-Tiszakécske- Szentkirály-Kerekdomb-Lakitelek térségében ( l/p) -Középső-pleisztocén : Pilis-Nagykőrös térségében m mélységben található a fő vízműves szint ( l/p), Tiszakécske-Lakitelek közötti süllyedékben a fő vízműves szint már m-ben találhatók. Az utolsó süllyedési fázisban vándorolt el a területről az ős-duna. -Felső-pleisztocén : Az eddigi vizsgálatok tanúsága szerint itt a hátságon az első két felső-pleisztocén kori süllyedési fázisban a Duna áradásainak homokanyaga borította el a tájat a korábbinál kisebb energiával (zömmel szürke színű rétegek). De Lászlófalva (Szentkirály) Lakitelek felé már az eolikus áthalmozás (száraz térszínre utaló faunaanyagok kerültek elő némely fúrásból) gyakorisága is feltételezhető az utolsó két süllyedési fázisban, valamint a Pilis Lászlófalva közötti területen is emiatt az egyes aprószemcsés homokrétegeket csak vékony, 2 3 m-es iszapos agyagrétegek választják el egymástól, ezért mint ivóvíz bázis, ez a rétegsorozat igen sérülékenynek tűnik.

6 ÉNy DK Felső-pleisztocén Regionális agyag réteg Ős-Duna kavics rétegek Középső-pleisztocén vízadók l/p l/p Alsó-pleisztocén

7 DNy ÉK Felső-pleisztocén Regionális agyag réteg megszűnése Középső-pleisztocén Ős-Duna rétegek Alsó-pleisztocén

8

9 Felszín földtani felépítése: -Gerje vonalától D-re (Pilis-Cegléd) eslősorban felső-pleisztocén korú futóhomok -Pilis-Pusztavacs, Lajosmizse-Nagykőrös-Kocsér vonaltól D-re felső-pleisztocén korú lösz, homokos lösz területek -Gerje vonalától É-ra jászsági típusú területek (iszapos homokos rétegek) -Tápiószőlős-Újszilvás vonalában 3-4 km széles futóhomok pászta

10 1-1,5 millió m 3 /év Fürdő (strand)célú vízfelhasználás - Energetikai célú vízfelhasználás

11 m3/év Rétegvíz termelés Év Több millió m 3 /év Ivóvíz - Gazdasági célú ipari víz - Gazdasági célú egyéb - Állattartás

12 - Jelentős termálvíz kivétel - Gyenge oldalsó utánpótlódás - Nincs visszasajtolás/pótlás/ pt.1.2-nyugat-alföld porózus termál víztest, pt.2.2-észak-alföld porózus termál víztest nem jó mennyiségi állapot (VGT alapján)

13 Nyugalmi vízszint (m) : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : :00 Albertirsa K-88 rétegvíz figyelő kút(60 m) felső-pleisztocén Év p Duna-Tisza közi hátság-tisza-részvízgyűjtő északi rész jó/nem jó határán mennyiségi állapot p Duna-Tisza-köze-Közép-Tisza-völgy jó/nem jó határán mennyiségi állapot

14 Az Alföld nagy részén a talajvíz mélysége jelenleg átlagosan -3-5 méter a felszíntől számítva. Egykor átlagosan -2 méter volt a talajvízszint a felszíntől. A talajvíz a felszín alatti legfelső víztartó rétegben található víz, amelyre nagymértékben hatnak a meteorológiai tényezők. Elsődleges forrása a csapadék(hátság tetején), valamint az oldalsó utánpótlódás(hátság peremén). A területen az utóbbi években egyre jellemzőbb a nagy vízigényű haszonnövények termesztése. Mivel felszíni vízből nem lehet megoldani egyenlőre ezeknek a növénykultúráknak (kukorica, borsó, paradicsom, paprika, stb.) az öntözését, ezért jellemzően nagyobbrészt talajvízből, kisebb rész rétegvízből valósítják meg az öntözést.

15 m3/év Talajvíz termelés Év sp Duna-Tisza közi hátság-tisza-részvízgyűjtő északi rész nem jó mennyiségi állapot sp Duna-Tisza-köze-Közép-Tisza-völgy jó/nem jó határán mennyiségi állapot

16 : : : : : : : : : : : : : : : : : : : :00 Talajvízállás (m) Talajvízállás (m) : : : : :00 Talajvízállás :00 (cm) : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : :00 Talajvízszint (cm) Talajvízszint (cm) : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : Nagykőrös 2178 törzsszámú figyelőkút ( ) Cegléd 2184 törzsszámú figyelőkút ( ) 0-50 Idő Idő Szentkirály 4029 törzsszámú figyelő kút Évek Tiszakécske 2199 törzsszámú figyelőkút Kocsér 2186 törzsszámú figyelőkút Év Év

17 Következtetések, előremutatás A talajvízszint csökkenés egyik fő oka a nagy mértékű vízkivétel (éghajlat változás mellett) 1995: Nagykőrös belterületén 2655 db m mélységű engedély nélkül fúrt kút öntözési és egyéb célra: m3/nap 2,5-3,0 MILLIÓ m3/év 2000-es évek elejére a Duna-Tisza közén (KÖTIVIZIG) megközelítőleg db engedély nélkül fúrt kút A jelenleg folyó létesítési engedélyezési eljárásokban számos esetben több százezres nagyságrendű talajvízigény (öntözővíz minőségben) fogalmazódott meg Az egyre növekvő talajvíz igény (öntözés) a talajvízszint további csökkenéséhez vezethet A csökkenő talajvízszint veszélyezteti a FAVÖKO-t és a FAV mennyiségi és minőségi viszonyait A VGT célkitűzései nehezen érvényesíthetők. A mélyebb vízadó rétegekben a jó állapot követelménye, hogy a vízszintek növekvő tendenciát mutassanak. Ez az utánpótlódáshoz igazított igénybevételi korlátok alkalmazásával, és a vízkivételek ennek megfelelő szabályozásával, bizonyos türelmi idővel elérhető

18 Javaslatok a felszín alatti víztestek mennyiségi és minőségi védelme érdekében Az engedély nélküli felszín alatti víztestet termeltető vízhasználatok (réteg és talajvíz) felderítése, bejelentés alapján (bírság mentesen) ezek nyilvántartásba vétele. Majd a szükséges szabályozási (nem szerkezeti) intézkedések meghozatala a VKI elvrendszere figyelembe vételével A már így engedéllyel rendelkező vízhasználatok, vízkivételek ellenőrzése Szükség szerinti korlátozások, tiltások foganatosítása (felszín alatti vagyonkezelői nyilatkozatok-72/1996.(v.22.) Korm.r. 1 (4)) VÍZTAKARÉKOSSÁG A lehetséges felszíni szabad vízkivételek kihasználásával tározók és öntöző csatornák építése a felszín alatti vízkivételek mentesítése érdekében- FELSZÍNI VIZEK HELYBEN TARTÁSA - TALAJVÍZDÚSÍTÁS Az agrotechnikai lehetőségek kihasználásával a talajok vízgazdálkodási tulajdonságait javítani lehet (pl.: mélyszántás)

19 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Gyerünk Nézzünk szét a magyar Alföld duna-tiszaközi tájain A délibábos, virágos rétek tarkította mezőtengeren Amit halálra ítélt a hozzá nem értés S amiből sivatag lesz tíz éven belül (Szalay, 1927.)

20 Irodalomjegyzék - LIEBE P. (1993.): Talajvízsz9int-süllyedés a Duna-Tisza közi hátságon. A helyzet okai és a javítás lehetőségei. VITUKI RT. Hidrológiai intézete, Budapest - Pálfai I. (1992.): A Duna-Tisza közi talajvízszint-süllyedés okai. Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlés IV. kötet, Talajvíz. Szeged, szeptember Juhász Gy. (1994.): Magyarország neogén medencerészek pannóniai s.l. üledéksorának összehasonlító elemzése. Földtani Közlöny 124. (3) pp Pálfai I. (1994.): Összefoglaló tanulmány a Duna-Tisza közi talajvízszint-süllyedés okairól és a vízhiányos helyzet javításának lehetőségeiről. A Nagyalföld alapítvány kötetei 3. Békéscsaba - Rotárné Szalkai Á. (1995.): A Duna-Tisza köze vízháztartását meghatározó földtani, vízföldtani tényezők. Szakértői tanulmány a Duna-Tisza közi hátság vízhiányos helyzetéhez igazodó beavatkozások környezeti hatáselemzéséhez és hatástanulmányához. Kézirat, KÉE, Budapest - Barabás Imre (2010.): Települések geológiai - hidrogeológiai felépítése, KÖTIVIZIG - Magyar Hidrológiai Adatbázis