É"%_.et 200 JúN évi... törvény a prémes állatok védelme érdekében szükséges törvénymódosításokró l

Átírás

1 irományszám 1 É"%_.et 200 JúN 1 2. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Önálló képviselői indítvány évi... törvény a prémes állatok védelme érdekében szükséges törvénymódosításokró l Az Országgyűlés annak érdekében, hogy az állatvédelem teljes körét beleértve az állatok fogságban tartására és leölésére vonatkozó tilalmát is kiterjessze azokra a prémes állatokra is, amelyeket a divat és a luxus igényeit kielégítve pusztán prémjükért tenyésztenek, a következ ő törvényt alkotta : 1. Az állattenyésztésről szóló1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban : Átv.) 2. -a helyébe a következő rendelkezés lép : A törvény hatálya kiterjed a szarvasmarha, bivaly, juh, kecske, ló, szamár, sertés, baromfi, házinyúl, méh, hal, és az egyéb állatok gazdasági célú tenyész- és haszonérték-növel ő köztenyésztésére, valamint a vadászható vadfajok zárttéri, élelmiszer-termelési célú köztenyésztésére. 2. Az Átv pontja helyébe a következő rendelkezés lép : /E törvény alkalmazásában/ 7. Gazdasági cél: a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés, a sport- és szabadid ő s tevékenység céljára történ ő állat-, illetve állati eredetű termék-előállítás, -forgalmazás. 3. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló évi XXVIII. törvény (a továbbiakban : Ávt.) 11. -a helyébe a következő rendelkezés lép : Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek min ősül különösen az élelmezési cél vágóállat esetében, a z állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, illetve sérülés, a fert őző betegségek kontrollja, valamint az azok ellen való védekezés, a kártev ők irtása, a másként el nem

2 hárítható támadás megakadályozása és a tudományos kutatás. Kutya és macska tekintetében az élelmezési cél nem min ősül elfogadható oknak, körülménynek." (2) Az Ávt. 14. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : 4. A vágóhídnak - kivéve a nyúl-, valamint a baromfivágóhidakat - rendelkeznie kell etető- és itatóvályúval felszerelt, szükség esetén az állatok megkötéséhez szükséges eszközökkel i s ellátott fedett területtel. 5. Az Ávt. 19. c) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : /Az állat vágására külön jogszabály eltérően rendelkezhet a következő esetekben:/ c) tenyésztett vad leölése ; 6. Az általános mezőgazdasági összeírásról szóló1999. évi XLVI. törvény 2. ad3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép : /E törvény alkalmazásában a) gazdaság: a mezőgazdasági tevékenységet folytató, technikailag és gazdaságilag különáll ó egység, amelynek saját, önálló irányítása van, és/ ad) mezőgazdasági haszonállat állománya legalább/ ad házinyúl, húsgalamb, vagy" Ez a törvény a kihirdetésétől számított hatodik hónap 1. napján lép hatályba. 7. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁ S Magyarországon az ősz beköszöntével megkezdődik az aratás a szőrmefarmokon. Az ott él ő állatokat kimondottan a prémjükért tenyésztik, gyötrelmes körülmények között. Végül kivégzi k őket a bundájukért. A prémtenyésztők között az egyik legnépszerűbb fajta, a csincsilla mindössze 8 hónapot él, és amikor bundája megfelelő küllemű és minőségű lesz, a csincsilla kölyök nyakcsigolyáját eg y mozdulattal törik el, vagy kloroform gőzben fuldokoltatva altatják túl, nem törődve azzal, hogy minden állat elpusztult-e. Ezért el őfordul az is, hogy az állatok életben vannak, miközben nyúzzák őket. A telepeken a tartási módok, a szűk ketrecek, a gyalázatos tápok és a kényszerszaporítás nem váltják ki a csapdák kegyetlenségét, hanem ha lehet, még fokozzák is, hiszen a ketrecekben 2

3 vegetáló állatok mind vadállatok. Egy vadon élő állatot nem lehet a faj igényeinek megfelel ően és egyben gazdaságosan tartani. Csincsillák tenyésztéséről összesen az elmúlt 80 évben beszélhetünk és a hódot is mindössze 100 éve tenyésztik a prémjükért. Egy állat teljes domesztikációjára több ezer évre van szükség. Világszerte minden évben több mint 50 millió állat, köztük hód, róka, és csincsilla végz i kabátként, illetve ruha-kiegészít őként. Az állatok kicsi drót ketrecekbe bezsúfolva, állandó stresszben élnek. A hód ketrece például éppen hogy nagyobb egy cipős doboznál. A ketrecek fél méterre a talajtól vannak elhelyezve. Az állatok érzékeny mancsa sosem érinti a talajt és a rácsozat gyakran meg is sebzi a puha párnáikat. Az ürülék és a vizelet átesik a ketrec rácspadozatán, következésképpen nem szennyezi be bundájukat, amely így értékesebb lesz a feldolgozás során. Ráadásul így nem kell őket takarítani sem. A hidegben sokuk éhen pusztul, de a bundájuk viszont szép vastag lesz. Hazánkban több millió csincsilla szenved és hal meg évente csupán csak azért, hogy egy vére s divat-iparág igényeit kiszolgálja. A hazai tenyésztők által fogva tartott és leölt állatoko n túlmen ően hazánkba még a környez ő országokból is s őt, a tengeren túlról is beszállítanak leölésre állatokat. Az itt megtermelt áruk nagy része külföldre kerül. Haladó, állatbarát országokban, Ausztriában, Angliában, Svájcban valamint Bulgáriában má r betiltották a szőrmefarmokat, vagy a szigorú előírások foganatosításával ellehetetlenítik azo k helyzetét, így egy nem nyereséges üzletágban már senki nem óhajt tevékenykedni. Ausztria, Bulgária, Horvátország és Nagy Britannia kifejezetten tiltja a sz őrmefarmok működését. Itt az ideje, hogy Magyarország is csatlakozzon a haladó, állatbarát országokhoz. A szőrme - állattenyésztés ellentétes a Magyar Köztársaság Országgy űlése többségének egyetértéséve l elfogadott állatvédelmi törvény szellemével : 1. E törvény célja, hogy el ősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az embere k felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza a z állatok védelmének alapvető szabályait. (1998. évi XXVIII. tv.) A XXI. században indokolatlan és megmagyarázhatatlan, hogy ezek az állatok azért vesztik életüket, hogy luxuscikk készüljön bel őlük. A státusszimbólum-szükség nem adhat elég oko t évente több millió állat legyilkolására. Ezért született meg ez a törvényjavaslat, aminek a célja az, hogy a legszigorúbb szabályozásho z csatlakozva megszüntesse a jogi lehet őségét Magyarországon a csak a prémjükért tartott állato k fogságban tartásának és leölésének. Ennek érdekében három hatályos törvényt módosít akként, hogy elhagyja bel őlük a prémes állatokra való utalásokat. RÉSZLETES INDOKOLÁS Az 1. és 2.. -hoz (Átv.2. -a és pontja) A törvényjavaslat 1. -a az állattenyésztési törvény hatálya alól kiveszi a kifejezetten csak a prémjükért tartott állatokat, ezért azok gazdasági célú tartása a jöv őben nem lesz lehetséges. A hoz (Ávt a, 14.* (1) bekezdése és 19.* (4) pontja) 3

4 Az állattenyésztési törvény hatálya alól való kivonással egyidej űleg a 3.* módosítja az állatvédelmi törvényt is, mely kimondja, hogy az állat életét elfogadható ok vagy körülmén y nélkül kioltani nem szabad. A törvény által felsorolt elfogadható okok, körülmények közül a javaslat kiveszi a prémes állatoknak a szőrméjéért való leölésére vonatkozó utalást. A teljes tenyésztési és leölési tilalomra való tekintettel okafogyottá váltak és törlésre kerülnek azok a rendelkezések, amelyek a prémjükért tartott állatok vágóhídjának felszereltségér e és az állatok levágására vonatkoznak, ezért a 4. és 5. -ban ezek is törlésre kerülnek. A 6. -hoz (1999. évi XLVI t. 2. ad3. pontja) Technikai rendelkezés, amely az általános mez őgazdasági összeírásról szóló törvén y gazdaságra vonatkozó fogalmi leírásából a mez őgazdasági haszonállat állomány köréből törli a z előző -ok szerint gazdasági célból való tartási-tenyésztési tilalom alá es ő prémes állatokat. A 7. -hoz Hatályba léptető rendelkezés. A javaslat értelmében a törvény hatálybalépését ől számított hat hónap alatt kell felszámolni Magyarországon a prémes állat tenyésztő telepeket és ezidő alatt kell megszünteti a prémes állatok gazdasági célú tömeges leölését. 4

5 Budapest, év június hó 10. napján. Gusztos Péter : eberle Erzsébet Dr. Magyar Bálint Dr. Sándor Klára 5

6 ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Törvényjavaslat kezdeményezése Dr. Szili Katalin az Országgy űlés elnöke Helyben Tisztelt Elnök Asszony! Mellékelten - a Házszabály 85. (2) bekezdése alapján - benyújtjuk a prémes állatok védelme érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat társadalmi-gazdasági és szakmai körülményeit bemutató indokolását mellékelten csatoljuk. Budapest, június hó 10. napján. Dr. Magyar Bálint vgeberle Erzsébet Dr. Sándor Klára