7.2. Régészeti értékek

Átírás

1 BUDAPEST FŐVÁROS VÁROSÉPÍTÉSI TERVEZŐ KFT BUDAPEST, ANDRÁSSY ÚT Régészeti értékek Vizsgálat A régészeti örökség leírásánál a BTM régészeti topográfiai adatbázisának anyagát, az ide vonatkozó szakirodalmat, a KÖH lelőhely-nyilvántartásában szereplő adatokat használtuk fel. Történeti leírás, régészeti örökség, az örökségi értékek elemzése A régészet látókörébe tartozó időszakból visszafelé haladva az időben a középkorból fennmaradt írásos dokumentumok alapján a pesti határ topográfiájában a X. kerület területén nem szerepel település. A pesti határ, benne Kőbánya területének középkori történetére vonatkozó okleveles adatokat Kubinyi András a Budapest Története 1973-ban megjelent 2. kötetében írt tanulmányában úgy értelmezte, hogy a margitszigeti apácák Kövér nevű birtokát kell itt keresnünk. Az azóta eltelt időben végzett levéltári kutatások alapján ez a feltevés nem igazolódott be. Inkább az látszik valószínűnek, hogy az említett birtok a Rákos-patakhoz közel, valahol a mai Szentmihály területének közelében keresendő. Sajnálatos módon a főváros pesti oldalának régészeti megkutatottsága nagyságrendekkel kisebb, mint a budai oldalé, az eddig ismert lelőhelyek nagy része véletlenszerűen, építkezések és a bányászati tevékenység miatt előkerült leletek jórészt még véletlenszerűbb leletbejelentései alapján vált ismertté. Az ismert lelőhelyek azonban még így is jól tükrözik a kerület földrajzi-topográfia elhelyezkedéséből adódó törvényszerűségeket. Így a kerület területének régészetileg legfrekventáltabb területe a Rákos patak völgyét kísérő homokpart vonalában található, ahol a terület topográfiailag kedvező fekvését a honfoglalás korától a népvándorláskoron át az őskorig szinte valamennyi korszakban kihasználták. Ez alapján elmondható, hogy az ismert lelőhelyek láncolatát ez idáig a Rákos-patakot kísérő homokdűnéken lokalizálták. Ezek közül is kiemelkedőek a Tejgyár területén, a Keresztúri úti kertészetek területén, illetve a Jászberényi út- Kozma út szögletében, vagy a Rákos állomásokon feltárt őskori, népvándorlás kori telep-ill. temetkezési helyek. Az elmúlt évtizedekben folytatott leletmentő, illetve az építkezéseket megelőző feltárások rendre azt mutatják, hogy ahol ebben a sávban a területen megbolygatják a rétegeket, ott régészeti emlékek kerülnek elő ben a Keresztúri út 202. szám alatti telken építkezéssel kapcsolatban egy szarmata település maradványai kerültek elő ben a Tejipari Vállalat Keresztúri út 210. szám alatt épülő telephelyén bejelentés alapján végzett a Budapesti Történeti Múzeum helyszíni szemlét. A bejelentés szerint a hűtőgépház épületében az alapárkok ásásánál csontok és cserepek kerültek elő. A cserepek alapján az építkezésnél szarmata kori telep néhány hulladékgödre pusztulhatott el. Az ezt követő leletmentés során a jelenlegi felszín alatt a hűtőgépház egyik padlócsatornájának ásásakor szarmata kori edényégető kemence került elő. A 112 cm magas és 124 cm átmérőjű agyagfalú égetőkemence a feltárás során szétrepedezett és összeomlott, fenntartására nem volt lehetőség. A területről ugyancsak bejelentés alapján egy déli északi irányítású melléklet nélküli csontváz is előkerült, melynek pontosabb helyét a bejelentők már nem tudták megmutatni. Ebből a terület kutatói azt a következtetést vonták le, hogy itt egy nagy kiterjedésű szarmata településsel kell számolni. (Nagy Margit jelentése helyszíni szemléről BTM Régészeti Adattár dokumentációs gyűjtemény lsz: 21-73) 2003 márciusában a Danone Kft. megkeresésére a Budapesti Történeti Múzeum megelőző feltárást végzett ugyanezen a területen. A megelőző feltárásra azért került sor, mert a tulajdonos ivóvíz kutakat kívánt létesíteni. A feltárás csak a két kút felületére terjedt ki, de így is érdekes megállapításokat lehetett tenni a területnek az elmúlt évtizedekben történt használatára vonatkozóan, melyek befolyásolhatták a területen található régészeti lelőhely jelenlegi állapotát. A két egymás mellett fekvő 170x290 centiméteres szelvényben megfigyelhető volt, hogy a területet centiméteres mélységig újkori feltöltés fedi, ebből recens leletek (tégla, üveg, vas, műanyag) 109 Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KVSZ), Budapest, X. Hungária körút Kerepesi út Pongrácz út Horog utca Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)

2 BUDAPEST FŐVÁROS VÁROSÉPÍTÉSI TERVEZŐ KFT BUDAPEST, ANDRÁSSY ÚT 10. mellett néhány szarmata kerámiatöredék került elő. Az újkori feltöltés alatt megtalált szürkés-sárga altalajban régészeti objektumokra, leletekre utaló jelenséget nem találtak. A feltárás alapján megállapítható volt, hogy a területen az elmúlt évtizedekben komoly tereprendezés folyt, amelynek következtében a telek távolabbi részén fekvő szarmata lelőhely is megsérülhetett, innen kerülhettek át a szórvány régészeti leletek. (Reményi László ásatási jelentése BTM Régészeti Adattár dokumentációs gyűjtemény lsz: ) A Keresztúri út 162. szám alatt IV. századi gazdag aranymellékletes sírokat tártak fel 1969-ben. (Nagy Margit jelentése helyszíni szemléről Magyar Nemzeti Múzeum A.: V.102/1970.) A Rákosi vasútállomástól Ny-ra valószínűleg sírból származó vaskori fém- és kerámialeletek ismeretesek. A Rákosi pályaudvaron és környékén nagy kiterjedésű avar temető maradványai kerültek elő. Először a vasúti töltés építésekor 1881-ben, majd 1960-ban. (MNM 104/ , 6-16., 17., 105/ , MNM népv.kor. IV MNM 37/ Sajnálatos módon az építkezésekhez kapcsolható véletlen leletelőkerüléseket nem követte hitelesítő régészeti feltárás. A környék tehát bővelkedik ős- és népvándorlás kori leletekben. A Jászberényi út vasúttal szemközti oldaláról is tartanak nyilván régészeti lelőhelyeket.: 1973-ban Kozma utca ipartelep" lelőhely-megnevezéssel van adat régészeti leletmentésre. Ekkor őskori sírok leletmentését végezte el a BTM. (BTM Régészeti Osztály rajzleltárkönyv lsz / További adatot őriz a múzeum a Jászberényi út és Kozma utca találkozásának helyéről. Itt bronzkori urnasírokat mentettek meg 1975-ben. (Schreiber Rózsa: A Budapesti Történeti Múzeum ásatásai és leletmentései között BudRég 24/1/ ) A XX. század első feléből számos Rákos lelőhely-megnevezésű leletet ismerünk az őskortól a népvándorláskorig bezárólag. Nagy valószínűséggel ezeknek a lelőhelyeknek jó részét ma már nem lehet beazonosítani, mivel a környék ipari tevékenységéhez köthető bányászati tevékenységnek eshettek áldozatul. Még ugyanebbe a földrajzi környezetbe illik a Keresztúri út és Fehér út közötti sáv avar és honfoglalás kori lelőhelye is nyarán a rákosi gyakorlótéren az ejtőernyős torony építése kapcsán csontvázakra bukkantak. A leletmentés során 2 honfoglalás kori és 36 avar kori sírt tártak fel. A XX. század 40-es éveiben a dokumentálásnak nem volt feltétele a geodéziai felmérés, így az utókor kutatóinak a publikáció leírásából kikövetkeztetett helymeghatározással kell beérniük addig, amíg egy szerencsés véletlen, vagy egy célzott hitelesítő ásatás alkalmával sor nem kerül a temető dokumentálására. (Nagy Margit: Awarenzeitliche Gräberfelder im Stadtgebiet von Budapest, 1998, Bp és Nagy Tibor: Avar kori temető és honfoglalás kori sírok Rákosról (előzetes jelentés) Budapest Régiségei 14(1945) , BTM Régészeti Adattár Archív iratanyag, Kiscelli Múzeum.ia. ikt.sz. nélkül 1943.V ) A kerület északi határán található rákosvölgyi jellegzetes homokdűnés feltöltött tájegység mellett földrajzi-geológiai elhelyezkedése okán markáns, bár régészetileg lényegesen kevésbé jelentős terület az ettől dél-keletre húzódó Óhegy területe. Az Óhegyet alkotó könnyen fejthető mészkő építőanyagként szolgált a török kortól kezdve Pest városában. Ugyanakkor agyagos termőtalaja és kedvező fekvése valószínűleg nemcsak az újkori szőlőművelés számára jelentett kedvező terepet. A török korban Pest város határában elterülő szőlőbirtokhoz tartozott. Erre közvetett adatot a töröktől való felszabadulás utáni betelepülés időszakának írott forrásai között találunk. Ekkortól ugyanis itt a pesti határ Óhegy nevű határrészében már 1698-ban elkezdték a pesti lakosok a betelepült rácok az elpusztult szőlők újratelepítését. A szomszédos Újhegy területével együtt nagy valószínűséggel a középkortól kezdve Pest városának külterületéhez tartozott, a török kori elnevezését a visszafoglalás utáni tanúvallomásokból ismerjük. Itt Török Istrázsa-ként említik. Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KVSZ), 110 Budapest, X. Hungária körút Kerepesi út Pongrácz út Horog utca Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)

3 BUDAPEST FŐVÁROS VÁROSÉPÍTÉSI TERVEZŐ KFT BUDAPEST, ANDRÁSSY ÚT 10. A terület kora újkorig visszavezethető vízrajza alapján is elmondható, hogy itt az emberi megtelepedés feltételei adottak voltak, hiszen Óhegy térségében eredt egy ma már nem létező forrás, melynek vize északnyugati irányban a mai Városligeti tó helyén valaha volt régi Duna-ágba folyt. Óhegy északi felében a mai sörgyárak környékének területén a 17. századtól kezdve előszeretettel bányászták az itt található könnyen fejthető mészkövet, míg Óhegy déli felében, és ettől keletre eső területeken a kiváló minőségű agyagra települve téglagyárak sora volt található. A Noszlopy utcából a téglagyári agyagbányászat következtében előkerült őskori eszköz került beleltározásra a Magyar Nemzeti Múzeumban 1934-ben. (MNM Régészeti Osztály, őskori gyűjtemény, ltsz: 1/ Sajnálatos módon a lelet előkerülésére vonatkozóan nincsenek további adataink, hiszen sem megfigyelés, sem hitelesítő feltárás abban az időben nem történt. De nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a lehetőséget, hogy itt a mai Óhegy tömbjén őskori település létezett, melyről a jelenleg ismert adatok alapján nem lehet eldönteni, hogy a téglagyári agyagbányászat következtében teljesen megsemmisült-e, vagy nyomaiban még fellelhető a környéken. Az Óhegyet alkotó könnyen fejthető mészkő építőanyagként szolgált a török kortól kezdve Pest városában. Gyakorlatilag az Éles saroktól a volt Haggenmacher sörgyárig. (Halom u.) és innen a Kápolna térig majd a Gergely-utcáig terjednek a kőfejtő vágatok. Vágatok találhatók a Kelemen és az Óhegy utca alatt is. A területen várható emlékek jellegére vet fényt egy 1969-ből származó adat, mely a Nyitra utca és Harmat utca között akkor épült lakótelep létesítésével kapcsolatos. Itt az építkezéshez kapcsolódóan a Bányaterv Intézet talajszilárdsági vizsgálatokat végzett, mert az elhagyott bányák miatt nem találták biztonságosnak az építkezést. A vizsgálat során olyan kemény mészkőre is akadtak, melyet nagyon kezdetleges módon bányásztak. (A korszakot nem tudták meghatározni, a római kortól a török korig terjedő időszakból bármelyiket feltételezték.) A régi felkutatott bányák rajzát is elkészítették. Még arról is van adat, hogy a kutatás során laza törmelékbe jutottak, ahol egy régebbi bánya török hódoltság alatti befalazását valószínűsítették. A Budapesti Történeti Múzeumba sajnos erről a vizsgálatról dokumentáció nem jutott el. (Régészeti Adattár terepbejárási napló ltsz.: ) Védettségek A vizsgálat alá vont területen egyedi védelem alatt álló ingatlan nem található. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal lelőhely-nyilvántartásában az alábbi táblázatban szereplő régészeti lelőhelyek szerepelnek. A feltüntetett területek a LXIV. tv a alapján általános régészeti védelem alatt állnak. KÖH nyilvántartási szám Cím Helyrajzi szám Gyömrői út meghatározha Szórványlelet, őskor tatlan Jászberényi út - Kozma utca 41007/1 Sír általában, őskor Kerepesi út /33 Sír, lelet nélkül, meghatározhatatlan korú Felsőrákos, Keresztúri út /2 Sír, népvándorlás kor Leírás Keresztúri út /15, Telep általában, szarmata 40957/ Keresztúri út , Kemence általában telep, szarmata, árpádkor, 40957/ Noszlopy utca - Gyömrői út sarka Szórványlelet, őskor Kőbánya, Jászberényi út 42523/2 Szórványlelet, vaskor Üllői út /76 Sír, szarmata 111 Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KVSZ), Budapest, X. Hungária körút Kerepesi út Pongrácz út Horog utca Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)

4 BUDAPEST FŐVÁROS VÁROSÉPÍTÉSI TERVEZŐ KFT BUDAPEST, ANDRÁSSY ÚT 10. KÖH nyilvántartási szám Cím Gyakorló u.-fehér út-terebesi út- Keresztúri út között Helyrajzi szám 39210/11, 39210/172, 39210/173, 39210/55 Leírás Temető, avar kor, honfoglalás kor Éremlelet, római kor, Szórványlelet, Jászberényi u /1 Szórványlelet, avar kor, forrás: Ásatási dokumentáció a Budapest 10, Jászberényi u ásatásról Kerepesi út- Fehér út-jászberényi út- Határmalom u- kerülethatár Bejegyzés alatt Jászberényi út, épülő nyomdák területén Telepnyom, Temető (felszíni), avar kor, Bronzkori temető Schreiber Rózsa ásatása Az Élessarok- Kőrösi Csoma Sándor út- Halom utca- Kápolna tér- Gergely utca- Gitár utca- Maglódi út által határolt terület a évi LXIV. tv pontja alapján régészeti érdekű terület, ahol bármely beruházás esetén a földmunkák régészeti megfigyelése szükséges Mivel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal régészeti lelőhely-nyilvántartásában az alábbi táblázatban foglaltak is szerepelnek, ezért szükségesnek tartottuk egy külön pontban feltüntetni ezeket az adatokat. A nyilvántartásban szereplő címek egy része műemléki objektum, a 15238, nyilvántartási számon szereplő lelőhely másodlagos lelőhely, a15244 számon szereplő pedig újkori lelőhely. Természetesen a KÖH illetékes ügyosztályán kérni fogjuk, hogy ezeket, mint régészeti lelőhelyeket töröljék a nyilvántartásból. KÖH nyilvántartási szám Cím Helyrajzi szám Harmat utca 31., Csősztorony FIKV MO Komarik D. tudományos dokumentációja Kápolna utca 14., (Kőbányai BTM KO r.leltk.ii evangélikus templom) 7287/1967. (Lux hagyaték) Forrás Leírás Időpont Épület általában, újkor Templom általában, újkor Ónodi utca 34. BTM Adattár: Nem régészeti jelenség, újkor Szent László tér, Római Budapest teljes Nem régészeti katolikus templom utcanévlexikona. Budapest, jelenség, újkor Kőbányai út 41/c /31 BTM Adattár: Szórványlelet, őskor Felmérés,, 1967 Felmérés, Seenger Ervin, 1958 Helyszíni szemle, Nagy László - Schreiber Rózsa, Maglódi út eleje (Dreher Sörgyár) OMF FT neg.jegyz , Nem régészeti jelenség, újkor Hungária körút 11. (Zrínyi Miklós Akadémia) 38900/2, 38900/11 BTM RO kőleltk. Feliratos kő, római kor Üllői út - Ceglédi út sarok BTM Adattár: Sír, újkor Ásatás, Nagy Margit, 1978 Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KVSZ), 112 Budapest, X. Hungária körút Kerepesi út Pongrácz út Horog utca Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)

5 BUDAPEST FŐVÁROS VÁROSÉPÍTÉSI TERVEZŐ KFT BUDAPEST, ANDRÁSSY ÚT 10. Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében A X. kerületben található lelőhelyeket a nagymértékű elfedettség miatt a régészet hagyományos terepbejárási módszerével felderíteni, azonosítani nem lehet. A lelőhelyek meghatározásának alapja a korábbi évtizedek földmunkáihoz kapcsolódó leletmentések, régészeti megfigyelések adatai, a legutóbbi évtized építkezéseihez köthető módszeres megelőző feltárások eredményei alapján kikövetkeztetett lelőhelytérképek. A korábbi lelet-előfordulások körülményeire nagy számban volt jellemző az agyagbányászás, vagy építkezést megelőző tereprendezés. Mivel azonban az ilyen leletmentéseket nem követte módszeres feltárás, így azt a régi dokumentációk alapján ma eldönteni nem lehet, hogy egy-egy lelőhely milyen mértékben károsodott, illetve semmisültek meg eddig objektumai. A bejelölt régészeti lelőhelyek esetében a lelőhelyen belüli intenzitás is változó lehet, hiszen különösen a Rákos patak közvetlen közelében a korábban szabályozatlan meder környezetében a homokos rétegek váltakoznak a valaha mélyebb fekvésű, vizenyős, időközben feltöltődött, vagy vízrendezés és tereprendezés során feltöltött területekkel. Nyilatkozat Alulírott Adorjánné dr. Gyuricza Anna, régész, nyilatkozom, hogy a 4/2001 (II.20) NKÖM rendelet 6 (1) bekezdésének a) pontja szerinti előírásnak megfelelően szerepelek az adott örökségvédelmi területre vonatkozó szakértői névjegyzékben (régészeti lelőhelyvédelem), valamint a nevezett jogszabályi hely (2) bekezdésében foglalt előírásnak megfelelően rendelkezem régész szakirányú felsőfokú végzettséggel. Budapest, március 23. Adorjánné dr. Gyuricza Anna sk. Szakértői Eng. sz: Sz-56/ Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KVSZ), Budapest, X. Hungária körút Kerepesi út Pongrácz út Horog utca Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)

6 BUDAPEST FŐVÁROS VÁROSÉPÍTÉSI TERVEZŐ KFT BUDAPEST, ANDRÁSSY ÚT Változtatási szándékok és hatásaik Épített és természeti környezet Kőbánya kerületi városrendezési és építési szabályzata igen részletes vizsgálatokon és problémaelemző munkán alapul (I. kötet). A szabályozási terv figyelembe veszi a magasabbrendű terveken és a jogszabályi környezeten kívül az önkormányzati szándékokat, valamint az önkormányzat által koncepcionálisan támogatott lakossági és egyéb tulajdonosi igényeket is. A terv készítésének szándéka a kerület túlzott beépítését megakadályozó, az épített és természeti értékeket megőrző, a minőségi fejlődést segítő szabályozási terv és helyi építési szabályzat megalkotása, mely figyelembe veszi a X. kerület hagyományait, településszerkezetének és karakterének jellegzetes adottságait. A terv az IVS (Integrált városfejlesztési stratégia) által felállított fejlesztési tematikát figyelembe veszi, és segíti céljainak megvalósulását. A tervezés alapelvei: az épített és a természeti környezet értékeinek megőrzése, jogi helyzet rendezése, jogbiztonság megteremtése, a városkép védelme, minőségi fejlődés elősegítése, túlépítés megakadályozása, megfelelő infrastruktúra biztosítása. Tekintve, hogy Kőbánya területének mintegy kétharmada részterületenként, száznál több egymástól független rendeletben hatályosult szabályozással rendelkezik, amelyek felülvizsgálata, módosítása és egybeszerkesztése jelen tervezésnek nem feladata, a fennmaradó egyharmad kerületre készülő rendelettervezet felépítése alkalmas kell, hogy legyen a későbbi folyamatos bővítmények beillesztésére. Mindez nemcsak a rendelet szöveges részére, hanem annak rajzi mellékleteire is vonatkozik. A jelen tervezési folyamat részeként a Laposdűlő területére készülő KSZT területi hatálya tehát idővel szintúgy ki fog bővülni, amikor sor kerül a kisebb részterületekre vonatkozó jelenlegi tervek felülvizsgálatára. Végeredményben tehát az a távlati cél, hogy a X. kerület egységes KVSZ-szel és KSZT-vel rendelkezzen. Természetesen nem szükségszerű, hogy a közigazgatási terület egészét lefedje a KSZT, de a jövőben készülő terveknek a jelenlegi mintaterület szabályozási tervét kell kiegészítenie és területi értelemben bővítenie. Az alábbiakban kiemeljük a szabályozási tervekkel le nem fedett területeken és a Laposdűlőre készülő KSZT területén javasolt övezeti rendszer meghatározásának főbb szempontjait és a rendelettervezetből az örökségi értékekre vonatkozó jelentősebb javaslatainkat. Építési övezetek Az építési övezetek paramétereinek meghatározása során alapvető szempontnak tartottuk a jelenlegi beépítési intenzitás (terhelés) jelentősebb növelésének megakadályozását. A konkrét fejlesztések ismeretének és az azokra vonatkozó megállapodások hiányában ezért nem alkalmaztuk a jelenlegi fővárosi szabályozásban elérhető maximumértékeket. Ezáltal a hagyományos városkép megőrzése mellett a kerületi infrastruktúra-hálózatokat (közlekedés, alapellátás, zöldfelületek stb.) is megkíméltük a további túlterheléstől. Ezenkívül különösen az intézményi és a gazdasági területeken lehetőséget adunk a kerületi önkormányzatnak a kívánatosnak tartott fejlesztési gócpontok kijelölésére, ahol a konkrét fejlesztési igények és azok hatáselemzésének ismeretében a magasabbrendű jogszabályok Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KVSZ), 114 Budapest, X. Hungária körút Kerepesi út Pongrácz út Horog utca Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)

7 BUDAPEST FŐVÁROS VÁROSÉPÍTÉSI TERVEZŐ KFT BUDAPEST, ANDRÁSSY ÚT 10. keretei között megállapítható további építési lehetőségek a megfelelő településrendezési szerződések megkötése révén közcélú beruházásokkal társulhatnak. Differenciáltuk a lakóterületen a lakóépületeken kívül elhelyezhető funkciók körét, fokozatosan szűkítve a városiastól a kisvárosiason át a kertvárosias terület felé haladva. Keretövezetenként meghatároztuk szintén a fenti logika mentén haladva csökkenő mértékben az elhelyezhető kiskereskedelmi célú bruttó szintterület maximális nagyságát. Alapvető szempont volt, hogy a beállt, 1-2 lakásos, hagyományos családi házas beépítésű területek kialakult telekrendszere, beépítési karaktere, valamint környezeti terhelési szintje ne növekedhessen. Ennek érdekében élve a BVKSZ-ben biztosított felhatalmazással 31. (1), (2) bekezdés a telekméret és az építési övezetre megállapított szintterületi mutató függvényében javasoljuk meghatározni a telken (és nem épületenként) elhelyezhető rendeltetési egységek maximális számát. Ezt többségében 2 lakásban, helyenként 4 lakásban, felső határként kizárólag nagytelkes építési övezetnél 6 lakásban állapítottuk meg. Mivel a tervezésbe vont területen lévő intézményterületek jellemzően a jelentős zajterheléssel sújtott térségekben helyezkednek el, ezért lakásfunkció létesítését a jelen KVSZ-ben kialakuló intézményi építési övezetek előírásai a fenti kivételtől eltekintve nem teszik lehetővé. Ezt a későbbiekben is csak abban az esetben tartjuk megengedhetőnek, amelyben a környezetvédelmi elvárások mellett igazolható a szükséges mértékű oktatási, művelődési, egészségügyi, zöldfelületi és közlekedési ellátottság biztosítása is. Hatósági engedélyhez kötött építési munkák A vonatkozó rendelkezések módosítása jelentősen szűkítette az építési engedélyhez kötött munkák körét. Kertépítészeti terv a vonatkozó jogszabályok lehetővé teszik, hogy a helyi önkormányzat rendeletben meghatározott esetekben előírja, hogy helyiséget tartalmazó új építmény építésekor az építési engedélyezési dokumentációnak kertépítészeti engedélyezési tervet is kell tartalmaznia. Szakmai javaslatunk szerint az előírást a közcélú zöldterületekre, a helyi védelem alatt álló (vagy arra javasolt) kertekre, továbbá a városközponti (VK) területek, az intézményterületek (I), a jelentős zöldfelületű intézményterületek (IZ), a városias lakóterületek (L2), a különleges területek közül a tematikus intézményparkok területeinek (K-TP) és a jelenetős egészségügyi létesítmények, a különleges városüzemeltetési területek közül pedig a temető területek (KV-TE) telkeire, valamint az m 2 -nél nagyobb munkahelyi (M) és jelentős zöldfelületű munkahelyi területek telkeire terjesztettük ki. A városkép és az épített környezet értékeinek védelme Kőbánya karakteres arculatának megőrzése és javítása érdekében szükségesnek tartjuk a más jogszabályokban nem védett, de helyi karaktert őrző épületek bontásának visszaszorítását, ezért javasoljuk, hogy a kerületben a védett és helyi védelemre tervezett és a városképileg frekventált terülteken és útvonalak mentén álló 1945 előtt épült, de egyedileg nem védett épületek bontása csak karaktervizsgálat alapján legyen engedélyezhető. A városkép védelme és a közterületi minőség javítása miatt a magasházak és pavilonok, továbbá a közcélú zöldterületek felújítása, kialakítása tervpályázati eljárás alapján történhet. A későbbiekben részletesebb tervezés (KSZT) keretében kijelölhetők olyan területrészek is, ahol épületet elhelyezni vagy bővíteni csak városrendezési-építészeti tervpályázat alapján lehetne. Ilyenek például a jelentős alközpontok (Örs vezér tere, Mázsa tér) vagy az építészeti szempontból különleges együttesek (pl. az Új köztemető főbejárata). Az épületek közterületről látható homlokzatai Tekintettel a vizuális szennyezés épületek homlokzatain terjedő jelenségére, e tárgykörben számos javaslatot fogalmazunk meg a zaklatott utcakép rendezettebbé tételére. Ezek magukban foglalják a 115 Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KVSZ), Budapest, X. Hungária körút Kerepesi út Pongrácz út Horog utca Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)

8 BUDAPEST FŐVÁROS VÁROSÉPÍTÉSI TERVEZŐ KFT BUDAPEST, ANDRÁSSY ÚT 10. meglévő épületek egységes stílusban, színhasználattal és nyílászárókkal való felújítását, az épületgépészeti szerelvények takarását, a portálok és tájékoztató táblák egységesítését. Közterületek kialakítása Közterületek kialakítása vagy felújítása során gyakori probléma az egyes munkafázisok, szakterületek összehangolatlansága. A zöldfelület-fejlesztés szempontjai nemegyszer háttérbe szorulnak, így szükségesnek tartjuk előírni a kétoldali fasorok telepítését (amely túlmutat a BVKSZ rendelkezésein, melyek szerint csak annak lehetőségét kell biztosítani), lehetőleg honos fajokból. Közterületi építmények Bár a vizuális összképet rontó építmények és köztárgyak elleni fellépés nem csupán a KVSZ rendelkezésein múlik, a kérdéskör fontossága miatt mégis kiemelten foglalkozunk vele. A közterületeken elhelyezhető pavilonok megjelenését tervpályázati kötelezettséghez kötnénk, funkciójukat a városképileg kiemelt közterületeken korlátoznánk (csak hírlap-, virágárusítás, telefonfülke, utasváró és nyilvános illemhely céljára). Pontosítjuk a telepítési helyüket és maximális méretüket is. Javasoljuk, hogy a kerület közterületein csak egységes adott esetben a szomszédos kerületekkel összehangolt tervek szerint lehessen pavilonokat elhelyezni. Hasonlóan szükséges a mind népszerűbb vendéglátó teraszok szabályozása is, amelyeknél rögzítjük, hogy a közterület mekkora részét foglalhatják el, és milyen műszaki jellemzőkkel, milyen megjelenéssel telepíthetők. Tájékoztató és hirdetőeszközök A közterületi reklámoknak a mainál rendezettebb elhelyezésére akkor van esély, ha a reklámügynökségek egyértelmű szabályozással találkoznak, amely a kisebb hirdetőberendezések és az óriásplakátok elhelyezésének kérdéskörét egyaránt tisztázza. Emellett rendelkezünk a védett épületek homlokzatán és környezetében elhelyezhető hirdetésekről, az építési reklámhálókról és a fényreklámokról is. A rendelkezések lényegi eleme a hirdetések méretének és telepítési távolságának korlátozása. A környezeti elemek védelme és a terhelő hatások csökkentése Ez a szakasz környezeti elemenként rendelkezik a betartandó védelmi előírásokról. A levegő védelmével kapcsolatos előírások a magasabb rendű jogszabályok megfelelő passzusaiban (határértékek, légszennyező tevékenységek szabályozása) részletesen szerepelnek. Mivel ezek megismétlése szükségtelen, a rendelettervezet a talaj-, talajvíz- és felszíni vizek védelmével foglalkozó, valamint a levegő minőségére vonatkozó előírásokat tartalmazza. Alápincézett és mesterségesen feltöltött területek A kerület kiterjedt részén pincerendszerek húzódnak a felszín alatt. Az alábányászott területre ezért speciális építéstechnikai és környezetvédelmi előírások szükségesek. A pincék szellőzését biztosítani kell, ami a környező beépítés korlátozását igényli. A pincék javaslatunk szerint csak olyan módon hasznosíthatók, ami az övezeti előírások alapján a felszíni létesítményekben is lehetséges volna. A környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységeket (a mindenkor hatályos, a telepengedélyről és a teleplétesítésről szóló magasabb rendű jogszabály mellékleteiben felsorolt ipari, szolgáltató tevékenységek, valamint vegyi és robbanó, tűzveszélyes és környezetszennyező anyag, termék, hulladék raktározása, tárolása) a pincékben egyáltalán nem javasoljuk. A kerületben a pincerendszereken kívül a mesterségesen feltöltött területek nagysága is jelentős. Ilyenek például az Akna utcai és a Gergely utcai hulladéklerakó, amelyeket kommunális hulladékkal Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KVSZ), 116 Budapest, X. Hungária körút Kerepesi út Pongrácz út Horog utca Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)

9 BUDAPEST FŐVÁROS VÁROSÉPÍTÉSI TERVEZŐ KFT BUDAPEST, ANDRÁSSY ÚT 10. töltöttek fel. Mesterségesen feltöltött területeken azok sajátos talajmechanikai és kémiai tulajdonságai miatt (pl. roskadás) építmény elhelyezése előtt geotechnikai vizsgálatot kell végezni. Szervesanyagfeltöltés feletti rekultivált területen huzamos emberi használat csak műszeres vizsgálattal igazoltan alacsony metángázszint esetén lehetséges. A zöldfelületek kialakítása és védelme Ebben a fejezetben a különböző zöldfelületi elemek létesítésével, védelmével kapcsolatos előírások szerepeltetését javasoljuk a vizsgálatok tanulságaként a zöldfelületek tekintetében szükséges mennyiségi és minőségi javulás érdekében. Az ökológiailag sérülékeny területeken, mint például a Rákos-patak menti réteknél javasolt, hogy a telepítendő fásszárú növények honos fajokból vagy azok kertészeti változataiból kerüljenek kiválasztásra. A parkolókat az OTÉK előírásaival összhangban fásítva kell kialakítani, de azt pontosítjuk oly módon, hogy az egyedeket ténylegesen az egyes parkolóállások között kell elhelyezni. Régészet A régészeti lelőhelyeket érintő változások és hatások Régészeti lelőhely Területfelhasználási változás hatása a régészeti lelőhelyre nyilvántartási elnevezése változási iránya (feltárhatóság, megmaradás, bemutathatóság, pusztulás, száma folyamatok iránya, visszafordíthatóság, kárenyhítés lehetősége, költsége, ellentételezés lehetősége) Gyömrői út Nincs változás A lelet megőrzésében, a lelőhely további feltárási lehetőségében változás nem következik be Jászberényi út Kozma utca Nincs változás A lelet megőrzésében, a lelőhely további feltárási lehetőségében változás nem következik be Kerepesi út 14. Nincs változás A lelet megőrzésében, a lelőhely további feltárási lehetőségében változás nem következik be Felsőrákos, Keresztúri út Keresztúri út Keresztúri út Noszlopy utca Gyömrői út sarka Kőbánya, Jászberényi út Nincs változás Nincs változás Nincs változás Nincs változás Nincs változás A lelet megőrzésében, a lelőhely további feltárási lehetőségében változás nem következik be. A lelet megőrzésében, a lelőhely további feltárási lehetőségében változás nem következik be. A lelet megőrzésében, a lelőhely további feltárási lehetőségében változás nem következik be. A lelet megőrzésében, a lelőhely további feltárási lehetőségében változás nem következik be. A lelet megőrzésében, a lelőhely további feltárási lehetőségében változás nem következik be Üllői út 138. Nincs változás A lelet megőrzésében, a lelőhely további feltárási lehetőségében változás nem következik be Gyakorló u. Fehér út Terebesi út Keresztúri út között Jászberényi u Kerepesi út Fehér út Jászberényi út Nincs változás Nincs változás A terület egy részén munkahelyi övezet helyett A lelet megőrzésében, a lelőhely további feltárási lehetőségében változás nem következik be. A lelet megőrzésében, a lelőhely további feltárási lehetőségében változás nem következik be. A Keresztúri út mellett és elvétve más tömbökben is előfordulnak még az eredeti beépítést tükröző előkert nélküli, oldalhatáron beépült telkek. A javaslat szerint itt szabadon álló előkertes 117 Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KVSZ), Budapest, X. Hungária körút Kerepesi út Pongrácz út Horog utca Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)

10 BUDAPEST FŐVÁROS VÁROSÉPÍTÉSI TERVEZŐ KFT BUDAPEST, ANDRÁSSY ÚT 10. Bejegyzés alatt Régészeti érdekű terület Határmalom u- kerülethatár Jászberényi út, épülő nyomdák területén Élessarok Kőrösi Csoma Sándor út Halom utca Kápolna tér Gergely utca Gitár utca Maglódi út által határolt terület üzemterve-zett erdő. Keresztúri út mellett szabadon álló előkertes beépítés előkert nélküli oldalhatáron álló beépítés Nincs változás Övezeti besorolás változása a kialakult állapot megtartása mellett beépítés előírása csak az átalakuló gyakorlatot követné. A változtatás a terület régészeti lelőhely voltára nincs hatással. A régészeti lelőhely Rákos patak menti sávjában a mezőgazdasági rendeltetésű területnek távlatban fejlesztésre kijelölt területté átsorolása nincs hatással a terület régészeti lelőhely megmaradására, illetve feltárhatóságára. A régészeti lelőhely egy része távlatban munkahelyi övezetnek kijelölt, jelenleg üzemtervezett erdő. Itt a bekövetkező változtatások esetén a régészeti lelőhelyet érintő egyes beruházások vonatkozásában a évi LXIV tv. a kulturális örökség védelméről és a 18/2001.(X.18.) Korm rendelet a régészeti lelőhelyek feltárásának.részletes szabályairól előírásai tartandók be. Jelen esetben ez a megelőző feltárás. A lelet megőrzésében, a lelőhely további feltárási lehetőségében változás nem következik be. Az övezeti átsorolások során a jelenlegi állapotot megerősítő közterületi funkció megőrzése a területen régészeti beavatkozást nem igényel. Régészeti emlékek feltárhatóságának megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei A X. kerület területén várható ős- és népvándorlás kori, illetve honfoglalás- és középkori emlékek mind földobjektumok, melyek magával a feltárással elpusztulnak. Tudományos és történeti értéküket a leletösszefüggések, a lelőkörülmények tanulságaiból kikövetkeztethető megállapítások adják, melyek magával a feltárással, eredeti lelőkörülményeik pusztulásával megsemmisülnek. Ezért fontos szakszerű feltárásuk, és annak dokumentálása, mely után a terület felszabadul és a tervezett beruházás minden további kikötés nélkül megvalósítható. Összefoglalás Elmondható hogy a készülő KSZT a X. kerület területén már hatályos, illetve véleményezési eljárás alatt álló területekre vonatkozó KSZT-k előírásait eleve nem változtatja meg. A javasolt változtatások lényegét tekintve a hatályos rendezési tervekkel eddig nem fedett területeken is csak olyan módosításokat tartalmaz, melyek alapján a jelen használathoz jobban igazodó övezeti átsorolások, beépítési paramétereket tartalmaz. De még így is elmondható, hogy a kerület területén nyilvántartott lelőhelyek közül egy kivételével a KSZT új előírásai nem érintik az ismert lelőhelyeket. A kerület területén található régészeti érdekű terület egyes részeire vonatkozó módosítások adminisztrativ jellegűek, régészeti beavatkozást nem igényelnek Tervezői nyilatkozat A tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak. A jelen hatástanulmány elkészítésére jogosultsággal rendelkezem. Albrecht Ute vezető településrendező tervező TT /06 Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KVSZ), 118 Budapest, X. Hungária körút Kerepesi út Pongrácz út Horog utca Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)

11 BUDAPEST FŐVÁROS VÁROSÉPÍTÉSI TERVEZŐ KFT BUDAPEST, ANDRÁSSY ÚT Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KVSZ), Budapest, X. Hungária körút Kerepesi út Pongrácz út Horog utca Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)

12 BUDAPEST FŐVÁROS VÁROSÉPÍTÉSI TERVEZŐ KFT BUDAPEST, ANDRÁSSY ÚT 10. II. A KSZT ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEI 8. VÁROSRENDEZÉSI JAVASLAT 8.1. Városszerkezeti összefüggések, beépítési lehetőségek A X. kerület és ezen belül a Laposdűlő a főváros keleti részének holtterében fekszik: északról a Kerepesi út, délről az Üllői út városkapu-helyzetű pontok és alközpontok sorozatát felfűző tengelye kerüli el. A kerület egyben a fővárosi vasúthálózat első számú góca is, melynek szervező ereje jelenleg nem, csak városrészeket elválasztó hatása érvényesül. Ennek fő oka a vasút alatt és felett közvetlen kapcsolatot jelentő hidak és aluljárók alacsony száma. A Laposdűlő belső szerkezete lakótelepekből és elzárt intézmények mozaikjából áll össze. A tervezési terület keleti szélén és az Északi Járműjavítótól északra haladó vasútvonalak a főváros egyik legjelentősebb (potenciális) csomópontját hozzák létre, hiszen itt keresztezik egymást a Keleti és a Ferencvárosi pályaudvarra vezető vasútvonalak, sőt korábban ide csatlakoztak a mára üzemen kívül helyezett Józsefvárosi pályaudvar vágányai is. A Laposdűlő a vasútvonalak elválasztó hatása miatt leszakadva áll a kerület peremén, és erősebben kötődik a Stadionok térségéhez, mint a Liget térhez. A szolnoki vasútvonalon való átjárást ma csak egy villamos- és gyalogoshíd szolgálja. A városrész összeköttetései Kőbánya központja, a Liget tér felé is hiányosak, viszont könnyen és jól megközelíthető a sugárirányú Kőbányai és Kerepesi útról és az azokat körirányban összekötő Hungária körútról, illetve a Pongrácz út felől. A Gyömrői út Vaspálya u. Pongrácz út szerkezetileg igen fontos tangenciális tengely, amely hiányos kiépítése dacára is jelentős forgalmat bonyolít le. A terület külső kapcsolatrendszere a vasúti pályák miatt csak korlátozottan fejleszthető. A Pongrácz út szélesítését a közúti forgalom ma még nem indokolja. A tervezés során a hon- és rendvédelmi intézményeket adottságként kezeltük, mert azok várhatóan nagy távlatban is a jelenlegi telephelyeiken maradnak. Éppígy nem lehet számítani a Kis-Pongrácz a MÁV-lakótelepek átstrukturálódására sem. Kisebb módosulást fog jelenteni a Hős utca mentén található műhelyek és volt honvédségi raktárak funkcióváltása, ami a hajdani Zsoldos utcát magánútként állíthatja vissza. Az M4 autópálya bevezető szakaszának építésével közúti összeköttetés jön létre a Salgótarjáni út és az Albertirsai út között. A Pongrácz út környéke az országos vasúthálózat súlypontjában helyezkedik el. Mai hálózati hiányossága, hogy az ún. belső körvasút gyűrűje itt megszakad, a Kelenföldi és a Nyugati pu. között nincsen közvetlen összeköttetés. E hiányosság orvoslásával, az ún. S-Bahn koncepcióban is szereplő vágányok megépítésével itt egyedülállóan kedvező helyzetű átmenő állomás alakítható ki a Hungexpo tőszomszédságában. Bár ez csak nagy távlatban esedékes, de az ehhez szükséges országos és városi jelentőségű közlekedési kapcsolatok helybiztosítására mindenképpen figyelmet kell fordítani. A tervezési területen belül a közeljövőben jelentős változás az Északi Járműjavító funkcióváltása révén következhet be. Ennek fejlesztési lehetőségeit korlátozza, hogy városszerkezeti szempontból éppen a Kőbányai útra felfűződő két alközpont, az Orczy tér és a Mázsa tér/liget tér között félúton található. Nagyobb lakónépesség nincsen a közelben, a közlekedési folyosók viszont jó megközelítési lehetőségeket kínálnak. (Ezt tovább javítja a Hungária körútnál tervezett elővárosi vasúti megállóhely, ahonnan a Járműjavító területe közvetlenül elérhető.) A TSZT-ben gazdasági területként szerepel, emiatt lakáscélra nem hasznosítható. Ezt a vasút és a környező közutak zavaró hatása is alátámasztja. Meglátásunk szerint magasházak, intenzív irodaépület-együttesek számára is kevéssé vonzó a terület, habár a vonatkozó előírások elvben elhelyezhetővé teszik azokat. Ennek egyik oka a jelenleg ideiglenes műemléki védettséget élvező csarnoképületekben rejlik, a másik alapvetően abból fakad, hogy a közeli Mázsa tér mint komoly súlyú alközpont e tekintetben nagyobb vonzerőt jelent. A jövőbeli hasznosítás szempontjából fontos tényező továbbá és ez megegyezik Kőbánya vezetésének szándékával is, hogy a város belső részein is szükséges a munkahelyek megtartása illetve létesítése, Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KVSZ), 120 Budapest, X. Hungária körút Kerepesi út Pongrácz út Horog utca Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)

13 BUDAPEST FŐVÁROS VÁROSÉPÍTÉSI TERVEZŐ KFT BUDAPEST, ANDRÁSSY ÚT 10. természetesen a településszerkezeti adottságoknak megfelelő közlekedési és környezeti terhelést elfogadható szinten tartva. Az adottságok alapvetően kétféle hasznosítási modellt sugallnak, amelyek eltérő városszerkezeti következményeket vonnak magukkal. Kisebb telektömbökre osztva gazdasági (környezetkímélő termelő vagy raktározási funkciókat, nagykereskedelmi létesítményeket) fogadhat be, de alkalmas lehet sport, szabadidő vagy kulturális rendeltetésre is, csakúgy, mint kutatás-fejlesztés, oktató- és továbbképző központ számára. A fentiek keverésével vegyes területhasználat is elképzelhető az irodai funkció megjelenésével. A terület miként azt az Északi Járműjavító területére készült városrendezési tanulmányban feltártuk a lehető legrugalmasabb szabályozással válhat vonzóvá a befektetők számára. Természetesen figyelembe kell venni a terület helyzetéből, közlekedési kapcsolataiból és a meglévő ideiglenes védelem alatt álló épületekből fakadó adottságokat. Amennyiben ez a nagy, egybefüggő terület egy tagban marad, többféle tematikus rendeltetésre alkalmassá tehető, bár az csak a jelenleg javasolt szabályozás módosításával lehetséges. Mivel szinte minden sűrűn lakott területtől messzebb van annál, semhogy gyalogosan meg lehetne közelíteni, nagy közönségforgalmat vonzó funkciókat csak akkor érdemes idetelepíteni, ha azok hosszas itt-tartózkodással párosulnak. A ma egyetlen, 22 hektáros telekből álló telephely meglévő és megtartásra érdemes üzemcsarnokai meghatározzák a felosztás lehetőségeit illetve a feltárás módját. Mivel a Kőbányai úton az épületek miatt nem férne el egy szervizút, a terület feltárását hátulról, a vasútvonal mentén vezetett útról kell megoldani. Az így kialakuló közterület-hálózat a lehető legkevesebb keresztezéssel a Kismartoni útnál csatlakozik a Kőbányai úthoz. A feltáró út hálózati jelentőséget is hodozhat, ha a terület zárványhelyzetét feloldva egy aluljáró révén kapcsolatot teremt a vasútvonal alatt a Zách u. és azon keresztül a Salgótarjáni út felé, illetve a Könyves Kálmán körút fölött átvezetve a Józsefváros átalakuló területeit kapcsolja Kőbányához. A bezárt Józsefvárosi pályaudvar helyén ugyanis meglehetősen intenzív beépítésű új városrész jön létre, amellyel együtt megvalósul a TSZT-ben is szereplő Asztalos Sándor utcai átkötés a Kerepesi út és a Kőbányai út között, a Keleti pályaudvarra vezető vasúti vágányok külön szintű keresztezésével. 121 Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KVSZ), Budapest, X. Hungária körút Kerepesi út Pongrácz út Horog utca Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)

14 BUDAPEST FŐVÁROS VÁROSÉPÍTÉSI TERVEZŐ KFT BUDAPEST, ANDRÁSSY ÚT 10. Ezzel az észak-déli úttal a ma gyakorlatilag sehová sem vezető belső Salgótarjáni út szerepe is felértékelődik, illetve az út távlatban a hajdani Ganz-Mávag telephely keresztezésével a Bláthy Ottó utcán át folytatható. Az Északi Járműjavítót feltáró, a vasúti pályát követő íves belső út is ehhez az észak-déli tengelyhez csatlakozhat, a Hungária körutat felüljáróval keresztezve. Ezáltal a ma meglehetősen darabos, csupán a legfontosabb főútvonalakra korlátozódó közterület-hálózat finomabb szövésűvé válik. Az előnyök a közlekedésszervezés terén is jelentkeznek, hiszen a Kőbányai út és a Hungária körút mellett új, adott esetben zavarelhárító szerepet is betöltő útvonalak jönnek létre, ezzel tehermentesítve a Kőbányai utat. Kitekintésként megjegyezzük, hogy célszerűnek látjuk a Járműjavító területét észak-déli irányban felosztó közbenső utat gyalogútként meghosszabbítani a Kőbányai utat délről szegélyező tömbön át a Népligetig. A villamosmegálló és a közúti csomópont áthelyezése megteremti ennek lehetőségét, szükségszerűségét pedig a telektömb 750 m-es hossza igazolja. Az Északi Járműjavítóval kapcsolatos fejlesztési lehetőségeket és így a KSZT részletesebb megalapozását a KSZT készítésével párhuzamosan elkészült tanulmány tárta fel, mely az ingatlanfejlesztési szempontokat is elemezte Környezetalakítási javaslat A részterület egységei közötti eligazodást a magyarázó ábrán feltüntetett számozás segíti. Az 1. részterület, a Készenléti Rendőrség területén nemzetvédelmi okokra való hivatkozással nem jelölhettük a telek belső szerkezetét és épületállományát. A KVSZ építési övezeti paraméterei között a speciális igényeknek megfelelően alakítható tovább a terület beépítése és összképe. Az 2. részterület a Hős utca Zách utca sarkán található, két lakóépületből álló együttest foglalja magában. A kerületi önkormányzat meg kívánja osztani a telket, majd a két épületet a jelenlegi épülettömeg és szerkezetek megtartásával fokozatosan komfortosítja és korszerűsíti. A komfortosítás a jelenlegi lakásszám (309) csökkentésével érhető el; végeredményként 206 lakást alakítanak ki. A tervben a telekmegosztás után és a lakóépületek felújítását követően a zöldfelületek (játszóterek, sport-pálya) kialakítása, közösségi terek létrehozása és a gépkocsik elhelyezésének megoldása is szerepel. Az ingatlanok megközelítése a jelenlegi közterületi kapcsolatok révén megoldható. A 3. részterületen mely nem honvédségi használatú, de honvédelmi besorolású nyitva kívánjuk tartani a városszerkezeti jelentőségű Pongrácz út egységesen 25 m széles szabályozásának lehetőségét. A helybiztosítás annyit jelent, hogy a Pongrácz út felőli teleksávon a szabályozási terven szerepeltetett telek be nem építhető része jelöléssel fennmarad a Pongrácz út szélesítésének lehetősége. Ez annyit jelent, hogy ebben a területsávban a meglévő épületek megtarthatók, de bővítésük és újak elhelyezése nem megengedett. Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KVSZ), 122 Budapest, X. Hungária körút Kerepesi út Pongrácz út Horog utca Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)

15 BUDAPEST FŐVÁROS VÁROSÉPÍTÉSI TERVEZŐ KFT BUDAPEST, ANDRÁSSY ÚT 10. A 3. részterületen emelhető új épületek építménymagassága maximum 15 m, így F+3, F+4 szintes épületek létesítése is lehetséges, de jelen terv a meglévő épületállomány jelentős részének megtartásával számol, mivel az ingatlan hasznosítására még nincsenek kiforrott elképzelések. A meglévő raktár és irodafunkciók megmaradásával számol a terv, de a környéken működő igazgatásirendészeti telephelyekkel összefüggésben például ide is kerülhetne a Készenléti Rendőrség tervezett székháza, ha az az 1. részterületen nem férne el. A szomszédos lakóterülethez csatlakozó telkek oldalhatárán 5m szélességben háromszintes növényállomány kialakítását javasoljuk. A területen mintegy m 2 beépíthető alapterület, illetve m 2 szintterület létesíthető. A 4. részterületen a Magyar Honvédség a Maléter Pál Laktanyát illetően nem fogalmazott meg jelentősebb bővítési elképzeléseket, mindössze egy földszintes raktárépület bontását és újjáépítését említették az épületek korszerűsítésére, tetőcseréjére irányuló szándékok mellett. Az ingatlan északkeleti sávját érinti a Pongrácz út távlati szélesítésének helybiztosítása, amit az előző részterülethez hasonlóan javasolunk megoldani. Ez nem jár közvetlen épületbontással, célja a távlati kialakítás konfliktusmentes megvalósítása. A laktanya azon részein, ahol gondozott parkok és sportpályák találhatók, a szabályozás nem tesz lehetővé beépítést. Amennyiben a Pongrácz út menti sávban új épületeket emelnek, azok utcai homlokzatának nagyobbik hányada a telek be nem építhető részétől számított 10 m-es sávjába kell hogy kerüljön. Ennek célja egyfajta laza térfal kialakítása a II. rendű főút mentén. Megjegyezzük, hogy a KSZT készítésének ideje alatt a sajtóban napvilágot látott hírt miszerint a laktanya eredeti funkcióját felszámolják, és helyét a Rendőrtiszti Főiskola veszi át hivatalos adatközlés hiányában nem volt módunk a tervben megjeleníteni. A 5. részterület a BKV troligarázsa, melynek jelenlegi funkcióval történő fejlesztésére, az épületek bővítésére és fedett tárolócsarnok létesítésére lehetőséget nyújt a terv. A főépület fejlesztési szándékként megjelenő emeletráépítését szerepeltettük. A telephely Pongrácz út felőli részén nem javasoljuk a beépítést, mivel ez a terület nagyobb távlatban városfejlesztési célokat szolgálhatna: amennyiben megvalósul az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése, a Pongrácz út térsége fontos vasúti átszállóhellyé válik. Az ehhez (illetve az M4 autópálya bevezető szakaszának kiépítéséhez) kapcsolódó parkolóház, a szolgáltató létesítmények stb. célszerűen elhelyezhetők majd egy olyan többszintes épület felsőbb emeletein, ahol a földszint közlekedésüzemi célra hasznosítható. Mivel ez csak nagy távlatban valószínű, a környezetalakítási tervlapokon nem szerepeltettük, de távlati megvalósításuk érdekében a területrész beépítését nem javasoljuk. A 6. részterületre vonatkozó javaslatokat a véleményezési eljárás lezárásánál tartó KSZT-tervezetből vettük át néhány változtatással, melyeket az önkormányzat kérésére, vagy a megváltozott körülmények miatt eszközöltünk a tervben. A terület Hungária körút felé eső oldalán megépült egy F+5+T szintes szálloda, melynek parkolási igényeit a tervezett épület alatti mélygarázs elégíti ki. A lakóteleptől keletre lévő meglévő és továbbra is megmaradó iskolától északra, a volt óvoda helyén egy F+4 szintes intézményi funkciójú épület elhelyezését javasolta az egyeztetés alatt álló terv. Mivel az Északi Járműjavító hasznosítási lehetőségeit feltáró tanulmányunk szerint a térségben az óvodák már most maximális kihasználtsággal működnek, bármilyen lakásfejlesztés vagy a Járműjavító telkén működő Mocorgó Óvoda városszerkezeti és zajvédelmi okból egyébként erősen indokolt (lásd alább) megszüntetése kapacitáshiányhoz vezetne, javasoljuk a ZMNE szomszédságában található bezárt óvoda újranyitását. Ezt a szomszédos általános iskola telkével együtt az L7 keretövezeten belül speciális alapintézményi építési övezetbe kívánjuk sorolni. A Hungária körút és a Salgótarjáni út sarkán a földszintes ABC és szolgáltatóház helyén egy irodaépületet javasolunk, melynek földszintjén kereskedelmi-szolgáltatási funkciók kaphatnak helyet. A 123 Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KVSZ), Budapest, X. Hungária körút Kerepesi út Pongrácz út Horog utca Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)

16 BUDAPEST FŐVÁROS VÁROSÉPÍTÉSI TERVEZŐ KFT BUDAPEST, ANDRÁSSY ÚT 10. tervezett beépítés szerepe, hogy védje a belső területeket a káros környezeti hatásoktól, és építészeti hangsúlyt biztosítson az M4 autópálya bevezető szakaszának betorkollásánál keletkező csomópontnak. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) campusának északi részén új épületeket javasolunk a rosszul hasznosított jelenlegiek helyén, melyek oktatási és irodai funkciókat egyaránt befogadhatnak. A javasolt beépítés a meglévő épületegyütteshez alkalmazkodva a nagy összefüggő zöldterületek és belső parkok köré szerveződik. Ezek részben meglévő, részben kialakításra javasolt zöldterületek, amelyek védettebbek a közúti forgalom ártalmaitól. A terület megközelítése a meglévő kapukon keresztül történik. Az egyetem déli része jelenleg is túlnyomó részt sportcélra szolgál, a beépítési javaslat is ennek fejlesztésére összpontosít, egy korszerű uszoda illetve tornacsarnok és öltöző elhelyezésére téve javaslatot. A tervezett létesítmények parkolási szükségletét az épületek alatt elhelyezett garázsokban célszerű megoldani. A Salgótarjáni út felé eső részen célszerű önálló telket alakítani, így ez a ma bérbe adott terület telekkönyvileg is elkülönülhet a campustól. A 7. részterület, a MÁV-lakótelep lakóházait a vasúttársaság értékesíteni kívánja a lakók számára. Itt a már hatályos KSZT javaslatait tüntettük fel, tekintettel a lakótelep telekviszonyainak rendezésére irányuló előrehaladott megállapodásokra. Ezért olyan telekosztást ábrázoltunk, amely a lehető legkevésbé szabdalja szét a már megszokott élettereket, továbbra is biztosítja az ingatlanok zökkenőmentes használatát, és nem kényszerít drasztikus változásokat az itt élőkre. A telekszerkezetre átlátható, könnyen kezelhető rendszer szerint teszünk javaslatot. Az egyes ingatlanokat a meglévő állapothoz, telekhasználathoz alkalmazkodva alakítottuk ki, elkülönítve a lakó-, intézményi és közlekedési funkciókat. Az önálló helyrajzi számú ingatlanok a rendeltetési egységek egészséges elkülönülését segíthetik; az egyedi telkek esetén egyszerűbbek és átláthatóbbak a feladatok és kötelezettségek minél kevesebb rendeltetési egység van egy telken, annál kevésbé kell alkalmazkodni a másik egység, illetve tulajdonos igényeihez. Különálló ingatlanokat alakítottunk ki a lakóépületek és az alapfokú intézmények (így a telep közepén található általános iskola, a tornaterem és a hozzá tartozó kápolna) számára, ügyelve a lehetőségekhez képest optimális méretű telkek létrehozására. A többlakásos lakóépületek a telekalakításokat követően társasházakká alakulhatnak. A telkek felosztása során fontosnak tartottuk megőrizni az intenzív kertvárosias besorolás jellemzőit. A javasolt közterületek a kialakult területhasználatot követik, azokról az egyes ingatlanok közvetlenül megközelíthetőek. A Hungária körúti csatlakozással bíró utat központi szervező elemként kezeltük, melyre az önkormányzati alapfokú feladatokat ellátó intézményeket fűztük. A cégünk által decemberében készített szakértői véleményben szereplő megállapításokat fenntartva, valamint tekintetbe véve, hogy a X. Kerületi Önkormányzat elhatározása a jelenleg hatályban lévő kerületi szabályozási terv végrehajtása, melyet a jelenlegi tervi fázis is biztosít. A jelenlegi tervtől a Zách utca vasúti területtel határos oldalán térünk el. Az Északi Járműjavító hátsó feltáró útjához kapcsolódó közúti aluljáró a kerületi szintű úthálózatban játszott szerepe miatt jelentős elem, amelyet 22m széles közterületként javasolunk kiszabályozni. Távlati lehetőség a terület további átalakulásában a vágányhálózat átépülésével lehetséges. A vágányhálózat még ebben az évtizedben esedékes elkészültével a felszabaduló területek az aluljáró mindkét oldalánál egybefüggő, zöldbeágyazott, a környező lakóterületeket szolgáló szabadidős, sportolási, rekreációs célok megvalósítására válnak alkalmassá. Természetesen a feleslegessé váló vasúti terület formájából adódóan nem teljes mértékben használható erre a célra, így részben érdemes a csatlakozó lakótelkekhez kapcsolni vagy rajta elválasztó zöldsávot kialakítani. Ez a megoldás azt feltételezi, hogy a MÁV-lakótelepen végbementek a telekalakítások, és kialakultak a kiszabályozott közterületek. Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KVSZ), 124 Budapest, X. Hungária körút Kerepesi út Pongrácz út Horog utca Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)

17 BUDAPEST FŐVÁROS VÁROSÉPÍTÉSI TERVEZŐ KFT BUDAPEST, ANDRÁSSY ÚT 10. Ahhoz, hogy a szóban forgó terület övezetileg is zöldterületté válhasson, a Zách utca felé eső két legdélebbi MÁV-tulajdonú telek és a felszabaduló vasúti terület keretövezeti besorolását módosítani kell. Erre a vasúti helybiztosítás törlésével egy időben lehet sort keríteni. Ez meglátásunk szerint lényegesebben költséghatékony módja az érintett lakóterületek szabadidős fejlesztésének, mint a Fővárosi Gázművek telephelyének (részleges) kisajátítása. (Az alábbi környezetalakítási javaslat ezt a távlati lehetőséget ábrázolja.) A 8. területegység a Főgáz telephelye, melyet jelen állapotában tüntetünk föl a környezetalakítási tervlapon. A telephely a Főváros és számos agglomerációs település központi zavarelhárítási centruma, létét funkciója és központi helyzete hosszú távra meghatározza. A Főgáz szépen karbantartja az épületeket és a zöldfelületeket, és csak a Salgótarjáni útra nyíló főkaput használja, hogy elkerülje a környező lakóterületekkel való konfliktusokat. A rövid távú fejlesztési szándékok között szerepel a Salgótarjáni út melletti iroda és iratraktár emeletráépítése, a hosszú távú elképzelések pedig feltételezik, hogy a Főgáz számos más, a környezetet nem terhelő tevékenységét is ide összpontosítja. A terv ezért lehetővé teszi újabb épületek elhelyezését is. A 9. területegység a Pongrácz úti lakótelep. Az egységes összképet nyújtó, a TSZT-ben is védendő karakterűként jelölt épületegyüttes rangjához méltó rehabilitációja a közterületek rendezése, az oda nem illő funkciók, építészeti elemek eltávolítása a terv fontos része. A lakótelep felújítási és rehabilitációs tervével az önkormányzat az Európai Unió pályázatán kíván indulni. A telep karakterének tiszteletben tartása és a lakások korszerűsítésének kettős igénye csak az épületek külső jegyeinek megőrzésével lehetséges. A szabályozás lehetővé teszi a tetőterek beépítését és az alagsori tárolók más célú hasznosítását. Számolni lehet az épületek közötti zöldfelületek és a közkertek színvonalasabb kialakításával. Arra az esetre, ha a területen parkolási nehézségek jelentkeznének bár a maihoz képest bővített felszíni kapacitás középtávon is elegendőnek tűnik, lehetővé tesszük a lakóházak között mélygarázsok létesítését is. A Pongrácz úti lakótelep területi egységébe és összképébe nem illeszkedő két szolgáltatóház közül a jelenleg is közterületen állót a Pongrácz út szélesítése miatt távlatban le kell bontani. A Pongrácz út mellett a 38911/58 hrsz.-ú, útszabályozásból visszamaradt telekrész és a 38911/57 hrsz.-ú közterületi 125 Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KVSZ), Budapest, X. Hungária körút Kerepesi út Pongrácz út Horog utca Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)

18

19 BUDAPEST FŐVÁROS VÁROSÉPÍTÉSI TERVEZŐ KFT BUDAPEST, ANDRÁSSY ÚT 10. telek, valamint a 38911/56 hrsz.-ú telekrész összevonása után egy kereskedelmi-szolgáltató épületet lehet építeni, amely a lakótelep ellátási színvonalát javítaná, egyben pedig védene az út zajhatásától. Az épület kialakításának illeszkednie kell a lakótelep építészeti karakteréhez. A Csilla utca mentén részben közterületen, részben a MÁV telkén található rossz állagú, rendezetlen képet mutató garázssor megújítása helyett a közterületi parkolás fejlesztését javasoljuk. A 10. részterület az Északi Járműjavító területe. Mivel konkrét beruházói szándék vagy a hasznosításra vonatkozó határozott elképzelés eddig nem jelentkezett, ezért a javaslat gondolatébresztő jellegű, mindamellett a legtöbb lehetőséget hordozza magában. A 2010 júniusában készült tanulmánytervben megállapított maximális szintterületi volumen itt m 2. Ez a közúthálózat és a közösségi közlekedés ütemezett fejlesztésével kiszolgálható, azonban a védett épületek kivételével a teljes épületállomány cseréjét feltételezi jellemzően irodai-intézményi funkciókkal. A 8.3. fejezetben részletezett építési övezetek előírásai a teljes szintterület megvalósítását lehetővé teszik, azonban a környezetalakítási javaslatban ennél szerényebb léptékű, a jelenlegi csarnokok megtartásával számoló hasznosítást mutatunk be. A területen álló hatalmas üzemcsarnokok ugyanis szinte megkerülhetetlen adottságként jelennek meg: egy részük ideiglenes műemléki védelmet élvez, más részük pedig mérete és állaga miatt olyan értéket képvisel, ami miatt a jövőben is számolni kell velük. Ez nemcsak a funkciók körét befolyásolja, hanem a terület felosztását és a belső úthálózat nyomvonalát is, melyek célszerűen a mai, meglévő utakat követik. A telkekre osztott területet néhány olyan funkcióval mutatjuk be, amelyek ott reálisan elképzelhetők, illetve a megbízói felvetések között szerepelnek. A telekosztási javaslat és a terület feltárása javítja a használhatóságot és ütemezhetővé teszi az átépítést. A meglévő épületállomány és a belső utak felhasználásával a terület lényegében öt nagyobb tömbre tagolható. A járműjavító és környezetének közúti kapcsolata ma csupán a Kőbányai útra korlátozódik. Ezt javítandó a Kismartoni úttal szemben lévő csomópontból kiinduló íves út a vasúti pályával párhuzamosan haladva, majd a Hungária körút felett hídon átvezetve a szomszédos VIII. kerület felé is kapcsolatot nyújt a Kőbányai út forgalmának növelése nélkül, emellett pedig a terület belső kiszolgálását is lehetővé teszi. A vasúti területtel párhuzamos út helyét a tervezett vágányhálózat szélső vágányának tengelyétől mért 16 méteres sávot szabadon hagyva szabályoztuk ki. Ez a sáv alkalmas a vágányok átépítésénél szükséges rézsűk kialakítására, valamint az elválasztó zöldsáv létrehozására. Az ily módon kialakult területet a szabályozási tervben vasúti területbe kell sorolni. Erre a KSZT keretén belül nyújt lehetőséget a 46/1998. (X.15.) Főv. Kgy. rendelet 2., hiszen a telekhatár-rendezés során az érintett telkek közül a kisebbik méretének 20%-át nem haladja meg a területátsorolás mértéke. Természetesen az előbb említett és a vasúti területtel párhuzamos 16 méter széles út területével csökken a járműjavító továbbiakban hasznosítható területe. A Hungária körút és a Kismartoni út között újabb csomópontok alakíthatók ki a villamosmegálló kisebb áthelyezésével, ahová a meglévő belső utak kiköthetők. A terület további használhatóságát korlátozó tényező lett volna a Kőbányai útra merőleges feltáró utak kötelező kiszabályozása, így azok a rugalmasság érdekében csak magánútként jelennek meg a terven. Ezek az utak teljes értékű csomóponttal csatlakozhatnak Kőbányai úthoz, habár a villamospálya sűrű keresztezése miatt az Eiffelcsarnoktól keletre lévő útcsatlakozás legfeljebb kisíves, kifelé irányuló kapcsolatot nyújthat. A terven szereplő úthálózat és a szabályozási tervben adott paraméterek lehetővé teszik a nagyobb tömbök további felosztását, bár ennek a meglévő épületállomány gátat szabhat. A legegyszerűbb hasznosítási változatok a védett és védelemre tervezett épületek megtartása mellett a nagy méretű, racionálisan átalakítható csarnokok további felhasználásával számolnak, de az utóbbiak bontásával a helyükön akár irodapark is építhető. A műemléki védelemre javasolt és általunk is értékesnek tartott Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KVSZ), 126 Budapest, X. Hungária körút Kerepesi út Pongrácz út Horog utca Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)

20 BUDAPEST FŐVÁROS VÁROSÉPÍTÉSI TERVEZŐ KFT BUDAPEST, ANDRÁSSY ÚT 10. épületeket megtartva szabadidős, kulturális, sport, kutatás-fejlesztési és esetleg azzal összefüggő oktatási, továbbá nehézgépjármű-forgalmat nem vonzó kereskedelmi és logisztikai, valamint irodai és egyéb intézményi rendeltetést javasolunk. Megjegyezzük, hogy a tanulmányban feltárt legfőbb korlátozó tényező, a közúti kapacitás gátat szab a fejlesztési elképzeléseknek, amelyeket a forgalomkeltésből adódóan a funkcionális összetétel is befolyásol. A Törekvés Művelődési ház egyedi műemlékké való nyilvánítási eljárását a KÖH októberében megindította, ezért tervünk az épület megtartásával számol, új beépítést csupán a Művelődési ház melletti lévő telekrészre javaslunk, ahol építészeti hangsúlyt képezhet. A kereskedelmi létesítmény a Könyves Kálmán körúti csomóponthoz közel, a legjobban kiszolgálható és legintenzívebb beépítésű tömbben helyezkedik el, magasabb szintjein irodákkal vegyesen. Az épület magassági hangsúlyt képezve F+1 és F+7 szintes. Gyakorlatilag körbeöleli az óvoda kertjének helyén létrejövő zöldfelületet, melyet megtartásra javasolunk. Ebben a telektömbben az óvoda és a művelődési ház fennmaradásával hosszabb távon nem számolunk, de a két intézmény további működését nem kívánjuk meggátolni. A Kismartoni úti csomópont geometriája miatt kisebb, önálló tömb jön létre a belső feltáró út és a vasúti pálya között, ahová a Kőbányai út déli oldalának jellegét tükröző kisebb kereskedelmi létesítményt javasolunk Szabályozási koncepció Átfogó javaslatok: A területet keletről határoló Pongrácz út szabályozási szélessége javaslatunk szerint most nem változik, de a honvédségi területen és a Készenléti Rendőrség területén kb. 760 m hosszban és 10 m szélességben a be nem építhető terület jelölés alkalmazásával gátoljuk meg az elépítést, és meghagyjuk a lehetőséget arra, hogy az utat majdan 25 m-re szabályozzák ki, amennyiben a Nagy-Pongrácz lakótelep menti szakaszon is elhárulnak ennek akadályai. A Pongrácz út Csilla utca sarkán, közterületen álló szolgáltatóház nem alapfokú lakossági ellátást biztosít. Az út ezen szakaszának 25 m-re szélesítése, ill. a telep karakterének helyreállítása érdekében bontását javasoljuk. A Salgótarjáni út területéből a trolibuszgarázs kb. 530 m hosszú, változó szélességű területet használ saját üzemi útja számára. Ebből a sávból mivel a Salgótarjáni út fejlesztése nem igényli a teljes területet 9m széles sáv megmaradhat a trolibuszgarázs használatában, így kiszabályozzuk a Salgótarjáni út közterületéből az időközben jóváhagyott FSZKT-módosítással összhangban. A Csilla utca folytatásában a Főgáz telephely telkének minimális csökkentésével 11 m-esre bővülő közterületi kapcsolat köti össze a Zách utcát a Gyöngyike utcával. 1. részterület: A Készenléti Rendőrség területén a szabályozási terv az építési övezeti paramétereken túl csak a fent említett a be nem építhető terület jelölést tartalmazza. 2. részterület: A Hős utca Zách utca sarkán lévő telek az FSZKT 2009-es módosítása (61/2009. Főv. Kgy. rendelet) előtt különleges honvédségi területként volt nyilvántartva, az átsorolással intézményterületté vált. Az ennek megfelelő építési övezetben javasoljuk a telek megosztását, az egyes épületeknek körülbelül azonos területű telket kialakítva. A kisebb albetétszámú társasházak így könnyebben kezelhetővé válnak, a lakások komfortosítása, összevonása, felújítása egyszerűsödik. Bár tervezőként területfelhasználási szempontból vitathatónak tartjuk a zárvány megtartását, itt rövid- és középtávon is számolni kell a környezettől idegen lakóépületek megmaradásával. Jelenlegi kubatúrán kívüli bővítésüket és a lakások számának növelését azonban nem engednénk meg. A Zách utca mentén 5 m-es, a Hős utca mentén 10 m-es előkert kialakítása javasolt. A meghatározott eltérésekkel szabályozott építési vonal itt azt jelenti, hogy az épületek homlokvonalának legalább 60%-a az építési vonalon kell, hogy álljon. 127 Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KVSZ), Budapest, X. Hungária körút Kerepesi út Pongrácz út Horog utca Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)