I3etehi~tés a fel~őtt~évelési stúc~iól< tö Nté~etébe

Átírás

1 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 235 I3etehi~tés a fel~őtt~évelési stúc~iól< tö Nté~etébe Művelődési háttér Közm űvelődésünk 1975 után lázasan kereste már a kiutat az akkorra hagyományossá váló politikai, ideológiai indíttatású művelődési tartalmak, az ezt reprezentáló formák szorításából. Hasznos tartalomnak egyre inkább a magánemberi információszükséglet, -igény ítéltetett. Elfogadható művelődési keretnek, formának pedig - önmagának is ellentmondóan - az : - egyénileg vagy magánszerveződésű kiskollektívák által is megszervezhető, végrehajtható "szabadművelődési" folyamat vagy alkalom, - illetve a tömegkommunikációs központi vagy regionális, szakági, megyei, nagyvárosi un. helyi orgánumok által felkínált, menedzselt, leírt, sugárzott művelődési rendszer keretű folyamat és ismét lődő alkalma bizonyult. Ezek általában felülrő l kezdeményezett, pénzelt, szákirányított kísérleti programként indultak. Majd kikerültek a helyi szervek vagy civil kollektívák fenntartásába, ahol addig maradhattak fenn, amíg a rájuk irányuló helyi céltámogatások végképp el nem apadtak. Országos és szakmai szervezetek, intézmények, orgánumok, pl. : TV, Rádió, Országos Közművelődési Tanács, Népművelődési Intézet ; TIT Országos Elnöksége, választmányai, illetve Természettudományi Stúdiója, a Művelődéskutató Intézet, Országos Oktatástechnikai Központ, Országos Pedagógiai Intézet, több szakfolyóirat stb. a Művelő - désügyi Minisztérium irányításában álltak, pl. : - a Mindenki Iskolája (1976), - a Rádió Iskola (1975), - a TV Egyetem (1976) tömegoktatási programjai mögé, készülve a hazai távoktatási rendszer kialakítására, vagy pl. : - a felnőttoktatási stúdiók szervezete (1977),

2 236 Betekintés a felnőttnevelési stúdiók történetébe - a természettudományi bázisrendszer (1980) kísérleti programok mögé, készítve ezek kisrégiós vagy megyei feladatorientált alközpontjait ; mai szóval menedzserként. Megkeresték ehhez a "helyi" társintézményeket, amelyek kisebbnagyobb céltámogatás, intézményi jutalom, pályázati díj ellenében, szakmai megtiszteltetésként elkönyvelve álltak e programok, akciók élére, mozgósítva közigazgatási területük érdekeltjeit. Itt ezek egyikét figyelhetjük részletesebben Hajdú-Bihar megyei megvalósulásában. Új intézményrészleg születik 1977 első felében kapott pár művelődési központ, megyei módszertani tanácsadó egy rendkívül izgalmas feladatot. HOZZANAK LÉTRE, FEJLESSZENEK KI az Országos Közművelődési Tanács anyagi támogatásával, a Kulturális Minisztérium és illetékes tanácsi szerveinek szakigazgatási, a Népművelési Intézet Felnőttnevelési Osztályának módszertani irányításával egy új közművelődési intézményrészleget : FELNŐTTOKTATÁSI STÚDIÓT! A stúdió legyen a létrehozó, működtető intézmény szerves része! Vállalja magára a korszerű oktatástechnikai eszközök, anyagok bevonását a felnőttoktatás, nevelés, képzés iskolán kívüli folyamataiba. Fejlessze és népszerű sítse a felnőttoktatás iskolán kívüli formáit, módszereit. Képezze e formák, módszerek szakmai apparátusát. Rajtuk keresztül hasson elsősorban a munkásságra. Járuljon hozzá ezzel a feln őtt lakosság neveléséhez! Örömmel fogadtuk az első hallásra is izgalmasnak ígérkező feladatot s a megalapozására szánt félmillió forintot. A Kulturális Minisztérium által kiadott IRÁNYELVÉK I elvárja, mint jeleztem, hogy a működtető - lehetőleg művelődési otthon jellegű a. (Tóth János) : Ajánlás, irányelv, álláspont /dokumentumok/ - Feln őttnevelési füzetek 1. sz. ; Népművelési Intézet, Budapest, b. Francz Vilmos : Speciális övezet az ismeretterjesztéshez... - Debreceni Kölcsey F. M-V. Mkp. Dokumentum tárában kézirat, FNS iratok ; 23 l. c. F.V. : Feln őttoktatási stúdiók - Népművelés, 1978.~_ sz. - d. Csízi Endre - F.V. : A közművelődés új lehetőségei... - Audió-Vizuális Közlemények, sz. -

3 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII intézmény szerves részeként működjön a kialakítandó felnőttoktatási stúdió. Közismert, hogy ezek az anyaintézmények minden lakosságréteg általános és szakmai műveltsége továbbfejlesztésének, szabadidő s kultúrája fejlesztésének, művelődési szokásai gazdagításának, maga tartási kultúrája fejleszt ő művelésének egyaránt felel ősei. E sokoldalú feladatát a közművelődésben ismert formák lehető legteljesebb skáláját működtetve, módszereit e formákhoz, a bennük hasznosítható eszközökhöz, oktatási, nevelési, szórakoztatási céljaikhoz, az általuk aktiwizált közönségréteg műveltségéhez igazítva valósítja meg, olyan színvonalon, amilyen felkészült e szerepére. Az új intézményrész az anyaintézmények eredeti feladatán mitsem változtatott. Az új intézményegység éppen ezért köteles bekapcsolódni eszközeivel, információhordozó anyagaival a működtető intézmény teljes oktatónevelő-szórakoztató programjába. Kényszerül is erre, mivel az új egység szinte minden munkakörét az anyaintézmény más feladatú munkatársai látják el fő feladatkörük ezirányú - bérezés nélküli - kibővítésével. Oda kell állni tehát az eszközökkel, a funkcionáltató szakapparátussal, az információhordozó anyagokkal a meglevő állandó népművelési kisközösségek, az alkalmilag más indíttatással szerveződő közösségek kommunikátorai mellé, és segíteni kell elsősorban az ő ismeretterjesztő, nevelő munkájukat az ő közösségük (az öntevékeny művészeti csoportok, szakkörök, tanfolyamok, klubok, alkalmi ismeretterjesztő keretek, formák, pl. szellemi vetélkedők tagjai) körében. Felelősségteljesebb munkaként pedig, legalább részben vállalni kellett (az országos népművelőképző, továbbképző intézményi munkamegosztástól függően) e kommunikátoroknak (művészeti csoport, szakkör ; tanfolyam, baráti kör, klub szakmai vezetőinek, ismeretterjesztő előadóknak, játékvezetőknek, vezető és ügyintéző népművelőknek, a népművelés üzemi aktíváinak) szakmai továbbképzését. Ugyanis az 1970-es évek közepére a centralizált (egy-egy országos fő intézmény kezén összpontosított ismeretterjesztő előadó- és szakvezető - (kommunikátor-) képzés rendszere szétesett. Egyre több ponton került az újszerűséget inkább biztosító megyei és más lokális intézmény kezébe a helyi ismeretterjesztés, szakmai ráképzés, szakirányú képzés, mint az éledező, erősödő, tudatosuló helyi művelődéspolitika egy-egy célzott eleme. Megszülettek közben azok az alaprendeletek is, ame-

4 23 8 Betekintés a feln őttnevelési stúdiók történetébe lyek lehetővé tették, hogy az általános ismeretterjesztést necsak a TIT, hanem más művelődési intézmény is, a szakmai vezetőképzést (céltanfolyamok keretében) a központi szakmai intézmények (NI, OPI, OOK stb.) megbízásából a megyei, nagyobb városi intézmények is irányíthassák, tervezhessék, elvégezhessék. Mindez nagyon pontos szereposztást és kiterjedt, folyamatos munkakapcsolatot igényelt a stúdiót működtető intézmény részlegei, szakapparátusának rétegei között, a stúdió és társintézményei (TIT, MTESZ, PTI, film és szemléltetőeszköz tár, a dolgozók általános és középiskolái stb.) között, a stúdiók és az információhordozókat készítő, módszertani tanácsadást nyújtó intézmények (OPI, OOK, NI, a többi stúdió) között, az információszükségleteket kutató, hatásvizsgálatokat végző intézmények (Tömegkommunikációs Kutatási Központ, fels őfokú oktatási intézmények stb.), a felnőttoktatásban érdekelt munkahelyi szervek (oktatási osztályok, csoportok, előadóik, szakszervezeti szerveik) között. Alapvetően pedig azt igényelte a vázolt szerep, hogy a működtető intézményen belül vagy a földrajzi környezetében működő - legalább - andragógiai kézikönyvtár, film- és szemléltetőeszköz-tár, ifjúsági klubellátó és felnőttoktatási stúdió egységbe szervez ődjön : helyiségadottsága, állománya (médiatára, audiovizuális és számítógépes gépparkja, anyagkészlete, szakmai apparátusa, működési fedezete egyesüljön, így fejlődjön tovább, így fungáljon. Ugyanis így kerülhetőek el a fedések, keresztez ődések a fejlesztésben, a programozásban. Így szervezhető egy közös cél érdekében pontos szereposztással anyagi és szellemi erő, növelhető a pozitív hatás. Mint már megemlítettem : az induláshoz viszonylag elégséges öszszeg állt a stúdiók rendelkezésére a kapott központi támogatásból. A helyiségfenntartás, az eszközfejlesztés, anyagellátás stb. dologi kiadás már 1978-tól, a személyi kiadások : munkabérek, tiszteletdíjak, pályadíjak stb. pedig 1979-tő l a mecénás szereppel együtt a működtető intézményekre s az őket fenntartó szervekre hárult. Szögezzük le : A MEGSZOKOTTNÁL KÖLTSÉGESEBB IN- TÉZMÉNYRÉSZLEG KEZDETT KIALAKULNI, hiszen a hangzó, a képi, az írott programok felvételére, rögzítésére, sokszorosítására al kalmas anyagok, eszközök drágák. Már a beszerzésük is okozott gondot. Kihasználtságuk a médiák (hangzó, képi, írott és komplex információhordozók) számának növelésével, szakszerű raktározásával,

5 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 239 feltárásával, népszerűsítésével, többszörösítésével, tárak közötti cseréjével, esetleg eladásával volt biztosítható. Ezek alapanyaga, az előállításukhoz szükséges szakemberek tiszteletdíja, szükség esetén más jellegű költsége is nagy összegeket igényelt. A meglevő eszközök, anyagok nyilvántartása, raktározása, karbantartása, funkcionáltatása a kiadásaink harmadik nagy, a munka mértékével együtt növekvő csoportja, s e vonatkozásban már státusz- és munkabér problémákkal is meg kellett küzdenie az anyaintézménynek. Nem képzelhető el ugyanis ilyen jellegű (tervező, szervező, médiagyártó, médiaforgalmazó, ismeretterjesztési szakmódszertani) munka magas színvonalon : hang-, kép- és fénytechnikus, fotós és filmes, nyomdász, feldolgozó médiatáros, kölcsönző-, tájékoztató médiatáros, a médiák hasznosításának, az általános és szakismeret-terjesztés szakmódszertanosa (szakmódszertanosai) nélkül. A rájuk váró munkálatokat az indulásnál rövid ideig elvégezhette az anyaintézmény általában képzett népművelő és technikus szakapparátusa, s az általuk foglalkoztatott külső tiszteletdíjasok alkalmi munkaközössége, de hosszú távra ez nem lehetett megoldás. Nem, mert az elvárt korszerűsítést csakis magasszinten képzett specialistákkal, művelődés-technikusokkal, mű - velődés-technológusokkal egy szűken körülhatárolt szakterületen foglalkoztatva lehet csak megvalósítani. Ahol a figyelem képes összpontosulni a minőségre, a magas színvonalú szakmaiságra, mert minden szükséges kiegészítő ismeret, képesség birtokában van, pedagógus és népművelő ; művelődés-technikát alkalmazni művelődés-technológusi szinten képes készségekkel bíró a felnőttoktatási stúdióban foglalkoztatott munkatárs. A tiszteletdíjas besegítők körének fejlesztéséhez is az ő szakért ő és szervező munkájukra volt szükség. Minden problémánk között ezek voltak a legsürget őbbek ban. Emellett a következő évtől a működtetés minden terhe már az anyaintézményeké volt. Új eszközök formák : új tartalmak szolgálatában A jelszó : TÁRSADALMI HASZONNAL MŰKÖDNI, s fokozatosan bővülővel a művelődési szokások, képességek fejlesztésében, az ismeretek bővítésében, állandó korszerűsödésében, az ízlés, magata rás, a világnézet fejlődésében nyomon követhető, mérhet ő társadalmi haszonnal. Valójában nem volt itt új szerep, elvárás, hiszen ezidőben

6 240 Betekintés a felnőttnevelési stúdiók történetébe minden közművelődési intézményre ez hárult. Csupán a stúdiókkal szembeni figyelem, s az intézmények között eddig megoszló régi elvárások erősödnek fel, most a stúdiók szerepkörében összpontosulva is, mivel a technika általuk kerülhet legösszetettebben, legtágabb körben a felnőttképzésbe, s itt - a tervek szerint - lehetővé válhat a felkészültségünk magasabb fokán majd a tanuló felnőtt egyéni, de legalább kiscsoportos foglalkoztatása. Hiszen az információ-hordozókat a szervezett kollektív formák mellett az egyéni, szervezetlen tanulási folyamatokhoz is igazítanunk és biztosítanunk kellett. Ösztönözve ezzel a művelődés legmagasabb fokát : az önképzést. Tehát sokmindent másképpen kellett itt csinálnunk, mint a hagyományos intézményövezeteinkben (ismeretterjesztőben, öntevékeny művészetiben, kis- és nagyelőadóiban, tánctermében, színházaiban, klubjában, olvasótermeiben) szoktunk csinálni. Láttuk az induláskor : nem valószínű, hogy a megszokott szakkör, öntevékeny művészeti csoport, baráti kör, tanfolyam stb. tevékenységformák iránt csökken majd az érdeklődés ; sőt az új informálási módok által a hagyományoshoz kötődő igény is növekedhet. Mindezért többfunkciójú övezeteket kellett kifejlesztenünk, amelyekben a hagyományos munka is és az új vagy újszer ű egyaránt elvégezhető. Az induláskor néhéz volt megfogalmazni azt is, hogy mit kell, mit tudunk majd másképpen csinálni, s ez a másképpen mit is jelent majd valójában. Azt viszont reméltük, hogy sok korabeli formánk didaktikáján változtat a gazdagabb technikai lehetőség, ha sikerül az állandó vagy alkalmi vezetéses formák szakmai vezető it képessé tenni az új lehetőségek hasznosítására,vagy sikerül a technikai adottságokat fokozottabban igénylő új szakmai vezetőket beállítani. Mindkét utat járni kellett egyidőben, s ki kellett fejleszteni azt a magasan képzett szakmai irányító apparátust, amely az információhordozók hasznosításához képes a szakmetodikák kimunkálására, azok népszerűsítésére, elterjesztésére a megyei (más helyi) stúdióapparátusok bevonásával. Úgy véltük : nem lenne rebellió, ha ezek megyék közötti munkamegosztás révén az egyes stúdiók belső szakosodása mellett nevelődnének ki. Hiányuk viszont megbéníthatná az eszközöket. Minimálisra csökkenthetné az információhordozó anyagok hatását, mivel az időszak gyakorlatában teljesen ösztönösen alkalmazott módszeres eljárásokat a népművelés. Tudtuk : csak a káosz nő munkánkban, ha nem tisztázzuk, hogy az egyes médiatípusok, formák, tartalmak mire

7 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 24 1 vállalkozhatnak az egyes ismeretterjeszt ő formák, alkalmak folyamatában. Az alkalmazott módszereken belül milyen szerepet vállalhat egy-egy eszköz, s a vele lejátszható információhordozó anyagrész (dia, film, hangfelvétel stb.) totális ismeretterjesztésre (?), részletek szemléltetésére (?), lényegkiemelésre (?), lényeg-összefoglalásra(?), vagy mi egyébre? Világos, hogy ezek tudatos kezelése nélkül nincs korszerű ismeretterjesztés. A régi (kiegészít ő ) szerep egyetemlegességének és egyedüliségének ideje pedig lejárt. A korszerű informálás szerepe pedig egyre szélesebb körű, és nagyobb tempóval nő. Közismertek az okok. Az iskolai fokon csak megkezdődik a műveltség tartalmi köreinek kialakítása, gyors az információelavulás, ugyanakkor nagy a technikai, technológiai fejlődés stb. : Korunk követelménye szintjén pedig csak akkor informálhatunk (végezhetünk ismeretterjesztést) hatásosan, éleszthetünk ismeretszerzési magángyakorlatot, ha tudjuk is, hogy milyen ismerethiányokra kell a választ megadnunk, kerestetnünk, milyen társadalmi munkamegosztásban, rendszerben, minőségi színvonalon. A helyileg konkrét információszükségletek tudományosan is megbízható feltárása nélkül nem tudjuk meghatározni konkrét teendőinket. Ezek hiányában az átadható információ tartalmakat mindig a közönségszükséglet ismerete nélkül, tetszőlegesen választjuk meg, tudva, hogy terjesztenünk kell azon ismereteket, amelyekkel - főleg szakmai kapcsolataink révén - rendelkezünk. Vaktában irányozzuk egy fiktív, vagy jobb esetben csak országos méretben reális típusrétegre, "nemtudommilyen" befogadási készségképzetre, nyilván rizikós hatásfokkal, mivel így ismeretlen a közönség motivációs háttere is. Talán mondani sem kellene, hogy ez így nem több, nem jobb színvonalú munka, mint amit szerényebb eszközadottságokkal is tudtunk végezni az FNS-ek születéséig. Az IRÁNYELVEK mást várt el az induló felnőttoktatási stúdióktól. Egzakt - főleg helyi - adatfelvételekben (kutatásokban) feltárt ismeretszükségletekre célzott művelődési (oktatási, nevelési, képzé si) folyamat megtervezését végrehajtását, amelyben pontosítható a kiindulási műveltségállapot, vázolható a bejárandó út (művelődési folyamat) : tartalma eszköz és formarendszere, amelyben megválaszolható, és korszerű eszközökkel kivitelezhet ő a legcélravezetőbb módszer, amely a formának megfelel ő korszerű környezetben valósulhat meg, amely végére meghatározható a műveltségi célállapot, amelyet a

8 242 Betekintés a felnőttnevelési stúdiók történetébe mindenkori társadalmi, optimálisan pedig az egyéni szükséglet diktál, amelynek megvalósulási színvonalát ugyancsak egzakt hatásvizsgálatok mutatják ki, nemcsak a globális statisztikai mutatók. MAGAS FOKÚ TÁRSADALMI MÉRETŰ LECKE VOLT EZ! Biztosra vettük : megoldani csak akkor tudjuk, ha a társadalom érdekelt elemei összefognak a realizálás objektív és szubjektív feltételei nek biztosítására, folyamatos fejlesztésére, ha a szétszórtan - szaktárcáknál, intézményeknél - létező információhordozókat egységesen feltárjuk, népszerű sítjük, minőségi vizsgálat alá vetjük, bővítjük, korszerűsítjük, és kialakítjuk ezek egységes kölcsönzési rendjét, ha kimunkáljuk a médiák hasznosításának szakmódszertanát, és az alkalmazásra folyamatosan felkészítjük a kommunikátorokat ; attól függő szakosodási rend szerint, hogy az információhordozók hasznosítása milyen felnőttoktatási, ismeretterjesztési keretben, formában történik. A debreceni Kölcsey Ferenc Megyei-Városi Művelődési Központ Felnőttnevelési (eredetileg az Irányelvek szerint felnőttoktatási) Stúdiója az új (1978-ban átadott) központi épületben nyert elhelyezést, az un. ismeretterjesztő (3 oktató teremmel, zártláncú televízióval, 1 klubbal, benne hírlapolvasóval, vegyes médiatárral, fotólaborral bíró) övezetben, a Hunyadi u. 1-3-ban, Az övezet társaságában, de más szakterülethez tartozóan működött az indulástól 1 képzőművészeti és népművészeti alkotó terem, s egy büfé is. 2 Később az övezet arca egyre inkább általános ismeretterjesztő szerepűvé formálódott különböz ő egységeinek áthelyezésével, termeinek belső átalakításával. Jeles fejlesztése volt az 1980-as évek közepén kialakított számítástechnikai részleg összevónva a videoközponttal, még annak ellenére is, hogy ez többször más strukturális egységhez tartozott irányítása szempontjából. E struktúra évtizeden át - a társadalmi rendszerváltásig - működött Debrecenben. Többi társa az országban általában vagy szerepet vesztett ekkorra, néhány esetben az anyaintézményeikkel együtt, vagy más intézményi rendszerbe kapcsolódott még némi az eredetire jellemző utóéletre. Viszont az általuk végrehajtott felnőttoktatási, felnőttnevelési, ismeretterjesztési munkaformák legalább elemeiben z F.V. - Csízi Endre : Ötszemközt dr. Kátai Ferenccel... - Videofilm a K.F. M-V. Mkp. Dokumentum Tárában. -

9 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 243 tovább élnek az oktatás, nevelés, szakmai és általános ismeretterjesztés mai gyakorlatában. Tehát a nagy idea nem valósult meg hiánytalanul. Ami belő le megvalósult is, rövid ideig élt a stúdiók intézményi keretében, pozitív hatása viszont - bár az elnevezése is feledve (?) az újabb szakapparátusokban - tovább él. Az 1970-es évek végén tehát nagy elánnal indult a munka. Szemléletesen bizonyítja ezt a Hajdú-Bihar megyei (debreceni) FNS jellemzőbb munkáinak puszta megemlítése is. Patetikus talán azt állítani, hogy az FNS-TEVÉKENYSÉG KERETÉBEN A NÉPMŰVELŐI MUNKA MAGASABB SZÍNVONALÁNAK IDŐSZAKA KÖ- SZÖNTÖTT RÁNK. Viszont tény. Ön- és szakmai képző formáinkból tematikájával emelkedett ki : - a népművelők és pedagógusok általános AV-tanfolyamainak so- 3 ra, - a népművelők, pedagógusok, politikai oktatók (szemináriumvezetők) aktivizáló módszereinek népszerű sítő tanfolyamai, bemutató fórumai ; szintén tematikus sorozatokban,4 F.V. : Audiovizuális ismereteink ; alkalmazási készségünk gondozása - Módszertani Műhely, sz. ; TIT Országos Elnöksége, Budapest. a a. Programtematikák, tervezési lapjaik, propaganda anyagaik a K.F. M-V. Mkp. Dokumentum Tárában, b. (F.V.) : Közművelődési formák az oktató nevelő munkában - Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet és a Kölcsey F. M-V. Mkp. FNS-nak közös tanulmánykötete ; 142 l., Debrecen, c. F.V. : Utunk a pedagógusok és közművelők alkotó köréhez - Országos Pedagógiai Tanácskozás díjnyertes pályamunkái; Kazincbarcika d. F.V. : Politikai Kabinet propagandisták számára - Propagandista, sz. - e. F.V. : Természettudományos és műszaki-technikai kisközösségvezet ők, körvezet ők képzése, továbbképzése - Alapterv, készült Debrecenben, 1981-ben a TIT (budapesti) Természettudományi Stúdiójának felkérésére. Lásd a TIT TT Stúdió és a debreceni K.F. M-V. Mkp. Dok. Tárában! - f. (F.V.) : A természettudományi, természetvédelmi, műszaki ismeretterjesztés és kiemelt formái ; A köri formák munkája neveléstani megközelítésben - Vezetői Ismeretek Természettudományi, Természetvédelmi és Műszaki Körvezetőknek című sorozat I-II. kötete ; TIT Természettudományi Stúdió, Budapest, 1986.

10 244 Betekintés a felnőttnevelési stúdiók történetébe - a város felsőfokú oktatási intézményeiben tanulók kommunikátorképző EGYETEMEK KÖZTI speciálkollégiumai ISMERETTER- JESZTŐ MŰHELY címen, s - a számítástechnika a népművelésben, az oktató- nevelő munkában tárgyú tanfolyamok sora, b - a körvezetőink levelező tanfolyamai és fórumrendszere. Az oktató-nevelő munkát, a helyismeret fejlesztését a felnőttek és az ifjúság körében egyaránt segítette az FNS. Kiemelkedő akciói, fórmái voltak : - a Mindenki Iskolája keretű oktatás menedzselő munkálatai a Dolgozók Debreceni Általános Iskolájában és a Korunk Valósága művelődési mozgalom keretében, $ - a Korunk Valósága művelődési mozgalom keretében kiteljesedő finn mintájú tanulóköri (önművelőkön) kísérletben való szerves részvétel tanulmányi központ szerep ellátásával, e tárgyú kiadványok közreadásával, médiák kölcsönzésével, 9 s F.V. : Az ismeretterjesztés műhelye I-II. rész - Módszertani Műhely, , 2. sz., TIT Országos Elnöksége, Budapest - b F.V. : Számítógép a közművelődésben - AGÓRA 9. sz , Debrecen, Kölcsey F. M-V. Mkp. FNS Médiatára ' Körvezetők levelező és fórumszerű képzése okt május, majd szept május között $ a.(császárné Simon Alice) : Közművelődési program a dolgozók általános iskolájában - Népm űvelési Propaganda iroda, Budapest, Kakucsi Géza: A közművelődési program és a művelődési központok tevékenységének kölcsönhatása, 2. F.V. : A közművelődési program hatásának vizsgálata (a Dolgozók Debreceni Általános Iskolájában). 9 a. F.V.- Keresztemé Várhelyi Ilona : Tanulóköri változatok a Hajdúságban... - Népm űvelési Intézet Budapest, Kölcsey F. M-V. Mkp. FNS-ja Debrecen, b. F.V. - Koczokné Boruzs Judit : Munkatársak, barátok, családok, lakótársak ÖN- MŰVELŐ KÖREI -Kölcsey F. M-V. Mkp. FNS-ja, Debrecen, 1981., 160 l. c. (Dr. Keresztemé dr. Várhelyi Ilona- F.V.) : SEGÉDLETEK TANULÓKÖRÖK- NEK sorozatcímen megjelent sokszorosítványok : - Dr. Szűcs Ernő: Ipar-, szakma-, üzemtörténet (1981) - Pásti Judit : Modelle egy gazdaságtörténeti téma feldolgozásához : A hajdúböszörményi Kossuth Termel őszövetkezet történetének vázlata (1981) - Franez Mónika- F.V. : Tájékozódás a családszociológiában (Vázlat a téma tanulmányozását elkezdőknek) (1984)

11 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII a Korunk Valósága és a Mezőgazdaság Szocialista Kultúrája művelődési mozgalmakat több felkészülést, és számonkérést befolyásoló szakanyag előállításával, közreadásával segítettük, szakmai felké szítőket sorozatban tartottunk versenyzőknek, játékvezetőknek egyaránt,l o - szakmódszertani kiadványok egész sora foglalta össze, népszerűsítette saját és a megye művelődési otthon jellegű intézményeinek egy-egy egyéb, pl. : idegen nyelv oktató, idegen nyelvi vizsga előkészítő, érettségire, felsőfokú felvételi vizsgára, kiegészít ő szakmára felkészítő stb. kiemelked ő munkaformáját, azok népművelésdidaktikai alapismereteinek, mutatóinak összegzésével," (Lásd a Kölcsey F. M-V. Mkp. Médiatárában, Dokumentum Tárában!) ' A művelődési mozgalmakon belüli tanulást segítették a "Tartalmi Tájoló Kulturális Mozgalmakhoz " sorozatcímű füzeteink. (Lásd a K.F. M-V. Mkp. Médiatárában!) - Dr. Gazdag István : A Korunk Valósága munkásmozgalmi témái (1978) - Dr. Sebestyén Árpád : A Korunk Valósága nyelvművelő témái (1978) - Bíró Lajos : Környezetünk esztétikája : a lakás (1978) - Dr. Varga Gyula : Hajdú-Bihar megye Magyarország néprajzi térképén (1979). E művek egyben a számonkérő programok (vetélkedők) feladványait is behatárolták téma szempontból. " a. Szakmódszertani kiadványa, az AGÓRA 10 számban tudott megjelenni. - Kölcsey F. M-V. Mkp. FNS Médiatára, ; ISSN: b. F.V. : Szerkesszünk forgatókönyvet közösen! - Kölcsey F. M-V. Mkp. FNS, Debrecen, ; megjelent 2 kiadásban. c. Munkácsy Istvánné : Szabjunk együtt! (Szerkesztési útmutató szabó-varró tanfolyamokhoz) -Kölcsey F. M-V. Mkp. FNS ; Debrecen, d. Csetreki Ernővé - Halász Imre : A környezetvédelmi oktatás és nevelés elősegítése az iskolai és iskolán kívüli foglalkozások során - Kölcsey F. M-V. Mkp. FNS Médiatára, Debrecen ; e. Dr. Somlyai Andor : A környezet- és természetvédelem a középiskolai biológia tanításában - Kölcsey F. M-V. Mkp. FNS Médiatára, Debrecen, 1981.,121. f. Mint a 4/b. g. Szakköri formák kiadványait szakmai kiadóként gondozta az FNS. - Madárbarát Tájékoztató között. Szerk. : Siroki Zoltán-F.V. Tenyésztési, módszertani tanácsadás a sorozat célja. - Kaktuszvilág (SERIES NOVA sorozat) az 1980-as évek elején, szerk. dr. Nemes Lajos, célja a dísznövénykedvelők segítése. - Magnitúdó az amatőr csillagászat segítését végző szaklap. Szerk. a Magnitúdó Csillagászati Szakkör vezetősége és a Csillagászat Baráti Kör vezetője : Zajácz György, Szoboszlai Endre, Megjelent között.

12 246 Betekintés a felnőttnevelési stúdiók történetébe - művelődési (oktatási, kulturális turisztikai, általános ismeretterjesztő ) média : diasorozat, videófilm, képsorozat, auditív hordozók előállítása, e műveinek kölcsönzése, eladása, lz E műveit a Kölcsey Ferenc Megyei-Városi Művelődési Központ sokféle rendezvényéhez, pl. : ismeretterjeszt ő nagyrendezvényekhez, köri bemutatókhoz, zártkörű köri foglalkozásokhoz, kiállításához, ké sőbb könyv- és költészet-napi, politikai, szakmai rendezvényekhez propaganda céllal társította az FNS kezdeményezése alapján. Bemutatásukat egy-egy célközönség részére szervezett alkalmon is, sajtóban és övezeti s egyéb hirdető táblákon, szakkatalógusokban is rendszerszerűen végezte, hogy létükrő l, elérhetési módjaikról, a művek célzott vállalkozásáról tájékoztassa a szakmai rétegeket : pedagógusokat, népművelőket, idegenforgalmi dolgozókat, környezet- és természetvédőket, műemléki és városszépítészeti, honismereti stb. szakirányú érdeklődőket, potenciális kölcsönz ő it, vevő it. A működési idejére eső közművelődési kurrens szaktémákban alapkutatásokat is végzett az FNS. E munkáit adaptálva nemcsak a megye közművelődéssel foglalkozó intézményei, szervei hasznosítot ták, hanem az ország más területén működők is, sőt közigazgatási illetve ipari, szolgáltató ipari stb. munkahelyek vezetői is. 13 Igényelte - Spirál a Kronosz Sci-fi Klub kiadványa, 5 száma jelent meg az 1980-as évek első felében. Szerkesztette Varga György a klub szakmai vezetője. ISSN : Szakáll Sándor : KIS ÁSVÁNYHATÁROZÓ (makroszkópos ásványhatározás kezdőknek), 46 1., megjelent 2 kiadásban (1981). (Kiadó a Kölcsey F. M-V. Mkp., illetve a FNS.) h. (F.V.) : Ismeretterjesztő nagyrendezvények a Kölcsey Művelődési Központban - Tájoló, összevont száma ; TIT Természettudományi Stúdió, Budapest. 'z Tételesen felsorolja, vázlatosan bemutatja e tanulmány Médiagyártás... című fejezete, s kiegészíti a Függelék-e. 's a.f.v. -Oborzil Dezs őné : A munkahelyi művelődés statikus struktúrája (kutatásösszegző) - Kölcsey F.M-V.Mkp. FNS, Debrecen 1984., b. (F.V.). Cigányok - művelődésük Hajdú-Bihar megyében (Tanulmányok Hajdú- Bihar megyéb ől) - Kiadta a Hajdú-Bihar Megyei Tanács VB Koordinációs Bizottsága, a Kölcsey F. M-V. Mkp., a TIT H-B. Megyei Szervezete, a Magyar Népm űvelők Egyesületének H-B. Megyei Szervezete és a H-B. Megyei Könyvtár ; , Debrecen, 1986., ISBN : c. F.V. : A munkahelyi művelődés dinamikus struktúrája (Kutatásösszegző kézirat, sokszorosítvány) :

13 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 247 ezen anyagainkat több megyei művelődési központ, pl. a veszprémi, győri, fehérvári ; kecskeméti, szegedi, békéscsabai, több nagyüzem művelődési bizottsága, pl. a Péti Nitrogénműveké, a miskolci Lenin Kohászati Műveké, Kazincbarcikára a Vegyi Műveké, a téglási HIMé, a MÁV Debreceni Járműjavító Üzemé, az MGM Debreceni Gyáráé, a BIOGAL Debreceni Gyógyszergyáré stb. Megvette a SZOT Kulturális Osztálya és Továbbképző Intézete, a NI Művelődési Otthon Osztálya belső népszerűsítésre. Több szakanyagát kérték külföldre, népszerűsítő fordítás után külföldi szakfolyóirat. Külön - belső terein és szakintézményekben meghívásra végrehajtott- módszere volt az FNS Médiatárának a tematikus : auditív dia- illetve film- vagy videóbemutatók egész sora. Ezek célja a Médiatárában felgyűlt hordozók megismertetése, népszerű sítése, illetve konkrét hasznosításuk pl. az időszakban divatossá vált rendhagyó tanóra keretekben. Pl. ilyen volt : - Töltsön egy órát az FNS-ben! akció, - a Tallózó akció, - Diafilmek, Filmek Kisiskolásoknak, Iskolásoknak, Diákoknak vetítési sorozatok, - az Iskolamozi éveken át rendszeresen zajló tematikus vetítések sora, - az FNS rendhagyó irodalmi, zenei stb. szaktárgyi órái, - az FNS keretében az 1980-as évek első kétharmadában működtetett Politikai Kabinet médiabemutatói, bemutató foglalkozásai.ta 1. Munkakapcsolatok és működésük jellemző i a munkahelyi nevelésben (A., 63 1.) 2. Az általános műveltséget fejlesztő munkahelyi nevelési formák és munkakapcsolataik (B., 73 1.) 3. A munkahelyi politikai nevelés formái, munkakapcsolatainak jellemző i (C., 72 1.) 4. A szakmai, munkavédelmi képzés-továbbképzés formái, munkakapcsolatai (D., 81 1.) - Kölcsey F. M-V. Mkp. FNS, Debrecen, ~a a. Mint a 4/b., benne - Nememé Szekrényes Zsuzsanna - Vikárné Kéry Judit : Keskenyfilm, hangosított dia és megyei tára az oktató-nevelő munka szolgálatában, - Papp Mária Edit : Rendhagyó orosz órák komplex audio vizuális eszközei a Kölcseyben, - Koczokné Boruzs Judit : A Kölcsey ismeretterjesztő nagyrendezvényei, mint az oktatás komplex segít ő i,

14 248 Betekintés a felnőttnevelési stúdiók történetébe A vázolt munkaformák azért is működhettek kiváló eredménnyel, mert az FNS létezésének idején egyrészt fogadókész volt a társadalmi környezet, másrészt itt Debrecenben a részleg belső munkatársai örömmel, nagy szaktudással végezték az effajta munkát, harmadrészt pedig még jól működött az állami mecenatúra. Nagyvonalakban hasonló tevékenységet fejtettek ki az ország többi felnőttnevelési (felnőttoktatási) stúdiói is. Ezt a korabeli szakmai cikkek, kiadványok egyaránt jól dokumentálják. Médiagyártás a Kölcsey Ferenc Megyei-Városi Művelődési Központ Felnőttnevelési Stúdiójában Megyénk felnőttnevelési stúdiója működésének egyetlen elemét részletezve is bemutatom, hogy rajta keresztül a többi vázolt tevékenységének alaposságát is elképzelhessük, s mivel tágabb körnek maradandóbbat ebben alkotott. Először a saját apparátusát képezte szakapparátussá központi (budapesti, veszprémi, balatonalmádi) és helyi tanfolyamváltozatokon. Így eszközrendszerét új szakismeretek birtokában fejleszthette, hasz nosíthatta, s bekapcsolódhatott a közművelődés tárgyú hazai információhordozó gyártásba. E vonatkozásban kooperált, s bizonyos munkamegosztásban dolgozott a szolnoki és a salgótarjáni feln őttoktatási stúdiókkal, a Népművelési Intézet Audiovizuális Stúdiójával (Budapest), az Országos Oktatástechnikai Központtal (Veszprém, Budapest), a SZÁMALK-kal (Budapest) és a TIT Természettudományi Stúdiójával (Budapest), valamint Debrecen szinte valamennyi felsőfokú oktatási intézményének, pártiskolájának oktatástechnikai tanszékével, a TIT megyei szerveivel, meg a megyei közgyűjteményi intézményekkel. Felnőttnevelési Stúdiónk e kapcsolatrendszerben az írásbeli (metodikai kézikönyv és szakfolyóirat) SZAK- ISMERETTERJESZTÉST AZ ISMERETTERJESZTÉS DIDAKTI KÁJA, kiemelten MÓDSZERTANA tárgykörökre, a hon- és helyis- - Horváth Györgyné - Új Imréné - F.V. : Debreceni Kaleidoszkóp - a nyitott iskola egyik pedagógiai eszköze. b. Mint a 4/ d.

15 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 249 meret, a természeti és épített környezet ismereteinek tárgyköreiben pedig a diafilm és videofilm formájú médiagyártást vállalta, végezte. Erre predesztinálta a korabeli ismeretterjesztő formáinkban elért apparátusi szakmai sikereink sora (a Korunk Valósága, a Mezőgazdaság Szocialista Kultúrája, a Közszolgálatban, a Hortobágytól a Sárrétig, a Debreceni Kaleidoszkóp, az Apáról Fiúra, a Megtartó Falú elnevezésű művelődési mozgalmaink kapcsán), a szakapparátusunk ilyen irányú érdeklődése, nyitottsága, kapcsolatrendszere, a rendelkezésünkre álló technikai apparátus (eszközrendszer). Késztette is erre a működő ismeretterjesztő nagyrendezvényeink (a Biológiai Hét, Csillagászati Hét, Honvédelmi Napok, Díszmadár-kiállítás, Dísznövény-kiállítás és vásár, majd ezek utódja, mint a Környezetünk élő díszei) ; meg előadássorozataink, mint volt a Világjárók Sorozata, az alkalmi irodalmi, képz őművészeti, díszítőművészeti stb. tárgyú előadások, s az igencsak széleskörű vezetéses kiscsoport (szakkör, baráti kör, szakklub, rétegklub, öntevékeny művészeti csoport) forma információhordozószükséglete, na, meg az a tény, hogy információhordozószükségletüknek csak egy részét tudtuk beszerezni központi vagy más műhelyek alkotásaiból. A kint elkészített művek (filmek, diasorozatok, videófelvételek stb.-k) pedig mellőzték a mi helyi (megyei) értékeinket. Ez a felsorolás nagyvonalakban az indítékok sorrendjét is fedi, bár tudjuk : a mai utáni- piaci szemlélet az anyagi haszonnal járó médiagyártást várná el. A mi tegnapi szakapparátusunkat még elsősor ban a közművelődési (oktatási, általános művelődési) és a potenciális alkotók kultúraideáljából táplálkozó elképzelések belső (szubjektív) ösztönzései vezették, amikor műtémát választott. Piaci szükségletként a szakma szükségleteit értelmeztük. Haszonként a szakmai szükségletek kielégíthetőségét kezeltük. A konkrét mű megalkotásához mindig operatív munkaközösségek alakultak ; közvetlenül vagy néha csak közvetve, mindig a felnőttnevelési stúdió kezdeményezésére. A munkaközösségek tagjai a kezdeményez ő stúdióbeli népművelőn, művelődéstechnikusainkon túl : a tárgykör legjobb helyi szakembereib ő l, ismert helyi vagy felismert

16 250 Betekintés a feln őttnevelési stúdiók történetébe más hobbysaiból kerültek ki. Így aztán alkotóként : fotós-, operatőrszövegíró- vagy szövegösszeállító-, szaktanácsadó vagy szaklektor-, anyanyelvi- vagy idegen nyelvi lektor-, grafikus-, képvágó-, hangszerkesztő-, szövegmondó- illetve szerkesztőként megyénk sok szakemberét, idegen szakmájú személyiségének ezirányú ambícióját vette igénybe, és hasznosította ez a kulturális értéket előállító médiagyártó program. A leginkább profi színvonalú amatő r alkotáshoz szakerejét, idejét, dologi javait áldozta : népművelő, pedagógus, fotós, operatő r, kutató, oktató tudós, muzeológus, levéltáros, könyvtáros, természetvédő, gyógyszerész, orvos, több szakmájú üzemi, vállalati alkalmazott, előadó művész és színész. E szervezetten szélesre nyitott, néha mozgalmi színeket, máskor kemény szakmai összetartást jelz ő társadalmi összefogás eredménye csak a Kölcsey Művelődési Központ Médiatárába bekerülve 70 köl csönzésre szánt hangosított diafilm (h.d.), 2 témában 8 mm-es film, 32 féle témacsoportban csak tematikus rendben, azon belül abc-rendben címlistázott diasor (t.d.s) ; amiből 8 tematikus képsorozat négy nyelvű ismertetőszöveggel, 15 ismeretterjeszt ő videofilm (v. ) belőlük 3 idegen nyelveken is, és még a Debreceni Virágkarneválok videofilmje 1985-tő l évente egy változatban. E művek a gyártási indítékok témacsoport-bontásában figyelemre méltó adatai lehetnek egy későbbi művelődéstörténeti kutatóelemző munkának.l s Műveink első csoportját az 1960-as években elkezdődött, s az 1970-es évek közepére már széles szakmai körre s az ifjúság tömegeire, több vonatkozásban pedig az idő$ebb generációra is ható HONIS MERETI MOZGALOMBÓL származtatjuk, amely a táj-, a helyismeret, kiemelten ebből a néprajz, népművészet helyi értékeire fordította a figyelmet. Ide kapcsolódó művek : - Séta a Hortobágyon (h.d., b ő l) -Népi építészet Hajdú-Biharban (h.d., 1979.) is A m űveket katalogizálva lásd a Kölcsey F. M-V. Mkp. Médiatárában és a Dokumentum Tárában! Alkotóik adatait e tanulmány Függelék-e tartalmazza.

17 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII Népművészet, kismesterségek Hajdú-Bihar megyében (h.d., 1980.) Ez a tárgykör napjainkig vonzotta az alkotókat. A mozgalom által is élesztett nosztalgiától kiegészült a népi ipar, népi iparművészet témaköreivel : - VÁSÁRFIA - a debreceni mézeskalács (h.d., 1981.) - A szíjgyártó mesterség Debrecenben (h.d., 1982.) - A kádármesterség (h.d., 1982.) - Szöv ő műhely a KÖLCSEYBEN (8 mm-es film, 1982.) - A köteles - kötélfonás - kötélfonó- (h.d., 1984.) - Amíg a vesszőből kosár lesz (h.d., ) - FAZEKAS-képzés a Kölcsey Művelődési Központ Alkotó Házában (v., 1987.) - Omló ház - át Hajdú-Biharon (v.f. a népi építészetről, ) A honismereti mozgalom tárgyköreinek népszerűsítő formái voltak a már említett vetélkedő rendszereink, meg az 1970-es években felerősödő munkásm űvelődés, munkahelyi nevelés formakultúrájának sok változata ; pl. a Korunk Valósága harmadik tagozataként 1980-tól indított tanulóköri, un. önművelő tagozat. Keretében született több alkotás már az előbbiek közül is, meg újabbak is, pl. a : - Hortobágy állatvilága (h.d., 1982.) - "420 év" -a debreceni nyomdatörténet és az Alföldi Nyomda (8 mm-es film, 1982.) - AMIRŐL A DEBRECENI MŰEMLÉKEK BESZÉLNEK sorozatban : l. A Városi Tanácsháza és környékének műemlékegyüttese (h.d., ) 2. A Református Kollégium (h.d., 1986.) E művek a honismereti mozgalom hatása alatt nevelkedett fiatal felnőttek munkái. Ők ezidőtájt már a gyárak, intézmények tágabb szellemiség ű szakemberei voltak ; akik nem akartak csak a munkahelyi feladataikba zárkózni. Kint is alkottak. (Lásd erről a MOZAIKOK, Hajdú-Bihar megye munkásművelődési formái című, angol nyelvű videófilmünket!) A honismereti mozgalom helyi információhordozóinak körét belső alkotásokkal is gazdagította műhelyünk egészen máig :

18 252 Betekintés a felnőttnevelési stúdiók történetébe - Lakótelep (v.f., 1980-ból, középpontjában az Ujkért lakótelepe, mint deszocializáló élettér). - Városunk, Debrecen (h.d., 1981.) - Történelmi emlékeink, emlékhelyeink (h.d., 1981.) - Síremlékek Debrecenben (v.f. fekete-fehérben, 1983.) - Képek a magyar népművészet alkotásaiból (h.d., 1981.) - Magyar népviseletek (h.d.,1983.) - Debrecen tegnap (h.d., ; az közötti városról.) - Gyógyszergyártás Debrecenben -BIOGAL Gyógyszergyár (v.f., 1988.) - Válogatás H-B. megye történelmi dokumentumaiból (t.d.s. képjegyzékkel, levéltári dokumentumok dián, ) - Éltette tollát Hajdú s Bihar (v.f. a megye szépirodalmi emlékhelyeirő l, ) - Mérföldkövek Hajdú-Bihar megyében (v.f. a megye történelmi emlékhelyeiről, ) -Kőre rajzolt jel (v.f. a megye műemlékeiről, ) TERMÉSZETTUDOMÁNYOS NEVELÉS REGIONÁLIS BÁ- ZISAKÉNT kapott, vállalt újabb feladatkört, hozzá működési részfedezetet a Kölcsey F. M-V. Művelődési Központ Felnőttnevelési Stúdiója tól. E feladata keretében természetvédelmi, botanikai, zoológiai, ornitológiai stb. TERMÉSZETTUDOMÁNYI, S ÉLE- TÜNK REÁLOLDALÁT ÁBRÁZOLÓ, SEGÍTŐ MŰVEKET hozott létre. Az így elkészült alkotások egyben az ismeretterjeszt ő nagyrendezvényeket és a szakköri munkát, valamint az iskolai oktató-nevel ő munkát is jól szolgálhatják - vélekedett az FNS és minden alkotó közössége. A munkák pedig : - Védett területeink, -természeti értékeink (h.d. a megye természeti értékeiről, 1981.) - Növényrezervátum Bátorligeten (h.d., í981.) - Tájékozódás a kaktuszok világában (h.d., 1981.) - A debreceni erdős pusztán (h.d., 1981.) - Látogatás kaktuszgy űjtőknél (h.d., 1981.) - A lakberendezés legfontosabb tudnivalói (h.d., 1981.) - Hortobágy állatvilága (h.d.,1982.) - Villanások a divattörténetb ő l (t.d.s, 1982.) - Ásványgyűjtés, felfedezés (h.d., 1982.)

19 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII DÍSZMADARAK sorozat 5 részben (h.d., 1982.) : 1. Díszpintyek 2. Pintyfélék 3. Szövőmadarak 4. Papagájok 5. Lágyevők témabontásban főleg tenyésztési tanácsadás. - "Embert madaráról" (h.d., 1982.) - Ohat, a kékvércsék erdeje (h.d., 1983.). A természettudományi ismeretterjesztés-nevelés bázisaként az 1980-as évtized közepét ő l még több egyetemes (nemcsak Hajdúbihari) érték megismertetésére vállalkozott e műhely. Egyben a régión kívülre is figyeltet. - ÉSZAK-MAGYARORSZÁG sorozatcímmel 5 részes h.d.. sorozatot készített : 1. Zemplén (1984.) 2. Bükk és az Északborsodi karszt (1985.) 3. Mátra és a Nógrádi medence (1985.) 4. Börzsöny és Cserhát (1986.) 5. Cserehát ( ) belső tárgycsoportosításban. Elkezdtük diázni még a Gödöllői-dombság természeti és építészeti értékeit, de ez hangosított diasorozattá már nem állhatott össze pénz hiányában. Más munkák viszont még új művekben fejeződtek be. - Vízivilág (kazettás kísérőszövegbe ágyazott t.d.s, 1986.) - Az Északi-középhegység ásványai (h.d., 1987.) - DÍSZNÖVÉNY A LAKÁSBAN (sorozatcímmel 2 részes h.d., ) : 1. Szobanövények 2. Orchideák témabontásban. - KERAMIKA-KERÁMIA (sorozatcímmel 2 részes h.d.,1989.) : 1. Az agyagművesség (keramika) pályái 2. A porcelánművészet magyar műhelyei témacímeken. Az V. Nevelésügyi Kongresszus (1971.) után egyre többet került szóba a NYITOTT ISKOLA elképzelés. A Kölcsey Művelődési Központ is beállt a kísérletezők sorába - évtizeden át csak rendezvényfor máival és a Film és Szemléltetőeszköz Tárában meglevő hagyományos ismeretterjesztő eszközeinek kölcsönzésével. Az oktató-nevel ő munkát is szolgáló (néha e célból létrehozott) népművelési formák

20 254 Betekintés a feln őttnevelési stúdiók történetébe (szakkörök, rendhagyó tanóraváltozatok, ismeretterjesztő filmvetítések, szellemi vetélkedő és amatőr versenyrendszerek, ismeretterjesztő nagyrendezvények stb. alkalmak ESZKÖZRENDSZERÉT ÚJ, SAJÁT GYÁRTÁSÚ INFORMÁCIÓ-HORDOZÓKKAL az 1980-as évektő l GAZDAGÍTOTTUK.Műveink, miket e célból készítettünk el, megint. csak egyetemes értékűek, abban az értelemben is, hogy társadalmi rendszert ő l függetlenül hasznosíthatók, mivel általános kulturális értékek ideológia mentes közvetítésére vállalkoznak. - VÁLOGATÁS AZ ÉPÍTÉSZET TÖRTÉNETÉB ŐL sorozatcímmel 3 részes h.d. készült. 1. Ókor, középkor (1981.) 2. Reneszánsz, barokk (1982.) 3. Klasszicizmus, romantika, szecesszió, modern (1986.) témabontásban. - Az orosz nyelv tanításának segédleteként is h.d. sorozatok készültek ben. A gimnáziumok I. osztályainak : 1. Aranykörút Moszkva címmel. A gimnáziumok II. osztályainak : 3. Leningrád címmel. A gimnáziumok IILosztályainak : 4. Orosz, szovjet képzőművészek témacímmel. Tanulmányi évfolyamtól függetlenül az orosz nyelvet tanítók, ta- nulók részére készült : l. Magyarország 2. Budapest 3. Debrecen orosznyelvű bemutatására egy-egy hangosított diasor. - VÁRAINK sorozatcímen hazánk várait, vármaradványait mutattuk be h.d.-n, 3 témacsoportban : 1. Észak-Magyarország várai, vármaradványai (1984.) 2. Dunántúl-Alföld várai, vármaradványai (1985.) 3. A budai vár (1987.) bontásban szerkesztve. A történelemtanítást is jól szolgálta : - A magyar hadizászló története (h.d., 1984.) - Az es szabadságharc egyenruhái (t.d.s)