VII. Weimari Köztársaság ( ) Osztrák Köztársaság ( ) A független Írország megalakulása és alkotmányfejlődése
|
|
- Éva Katonané
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 VII. Weimari Köztársaság ( ) Osztrák Köztársaság ( ) A független Írország megalakulása és alkotmányfejlődése 19. A Weimari Köztársaság alkotmányos rendszere [Tk ] 20. Az Osztrák Köztáraság két világháború közötti alkotmányos berendezkedése [Tk ] 17. A független Írország megalakulása és az évi ír alkotmány [Tk ] Forrás: Mezey Barna Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, Dieter Gosewinkel Johannes Masing: Die Verfassungen in Europa München: C.H. Beck, Reinhard Mußgnug: 90 Jahre Weimarer Reichsverfassung Zum 11 August ZJS 4/2009 [ Szabó István: Német alkotmányfejlődés Budapest: SzIT, Szabó István: Ausztria államszervezete Budapest: PPKE JÁK, 2010.
2 19. A Weimari Köztársaság alkotmányos rendszere
3 1. Előzmények A) Az I. világháború végnapjai Németország 1918: egyre rosszabb helyzet: a háború külföldi területeken zajlik (csak Kelet- Poroszországban folynak német területen) Októberben a franciaországi-belgiumi nyugati front összeomlóban Matrózlázadások Kielben, Wilhelmshafenben A munkásság békét követel Berlin, Bajorország, Szászország utcai harcok Császárellenes hangulat
4 B) Politikai helyzet 1917: a szociáldemokratákról (SPD) leválnak az ún. Független Szociáldemokraták (USPD) és a Spartakusbund (radikális szárny) A leváló erők magukhoz ragadnák a munkásság vezetését: Németországban az 1917-es oroszországi szovjetforradalomhoz hasonló polgárháború fenyegetett
5 C) II. Vilmos letaszítása (1) II. Vilmos 1918 novemberében Belgiumban időzik, odahaza a hadsereggel kívánna rendet tenni (a sereg azonban nem áll készen erre) a hadsereg felső vezetése és a kancellár (Max von Baden) inkább a császár lemondásában látja a megoldást Max von Baden nov. 9-én a távirati irodán keresztül bejelenti II. Vilmos lemondását, s javasolja a leendő régensnek, hogy nevezze ki kancellárnak Friedrich Ebert képviselőt s általános választáson megválasztott alkotmányozó nemzetgyűlés fogadjon el új államformát, alkotmányt
6 C) II. Vilmos letaszítása (2) Max von Baden végül nem várja be, hogy megtalálják a régenst, hanem ő maga adja át a hatalmat Ebertnek Ezzel az alkotmányt kifordítja a sarkaiból (a kancellárt a császárnak vagy a császárhelyettesnek kellett kineveznie) II. Vilmos végül 14 órakor nyilatkozatban lemond a német császári trónról (utóbb, hezitálva a porosz királyiról is, s a semleges Hollandiába menekül)
7 D) Kül- és belpolitikai háttér Wilson elnök: már októberben világossá teszi, hogy monarchikus autokratákkal nem tárgyal fegyverszünetről, legfeljebb feltétel nélküli kapitulációról ( szabaduljatok meg a császártól ) SPD: naponta követelik a monarchia megszüntetését Versenyfutás indul: ki tudja hamarabb kikiáltani a köztársaságot
8 E) Versenyfutás a köztársaság kikiáltásáért Philipp Scheidemann (SPD) a Reichstag erkélyéről önhatalmúlag kikiáltja a köztársaságot Karl Liebknecht és Rosa Luxemburg (USPD) is megteszi egy állatkerti demonstráción (de az esti lapok Scheidemannról számolnak be övé az elsőbbség) Ellenállás sehol nem támad, sőt: Az egyes Landok monarchikus vezetőit is magával rántja a folyamat: még a népszerűek is lemondanak
9 F) Vita a köztársaság formájáról SPD: a labilis köztársaságot gyorsan visszavezetni alkotmányos rendre: alkotmányozó nemzetgyűlés választandó USPD: tanácsköztársaság, amely csak a munkásosztálynak juttat hatalmat (nem akarnak általános választásokat)
10 G) Kettős hatalom Népmegbízottak Tanácsa: USPD javaslatára 6 fős kollektív birodalmi kancellár (3 főt az USPD, 3 főt az SPD delegál) Ideiglenes törvényeket is kibocsáthatott Munkás- és katonatanácsok (helyi szinten): Az USPD ezekből szeretett volna általános, a Népmegbízottak Tanácsát is irányító testületet kreálni A berlini Zirkus Busch épületében ülésező munkás- és katonatanácsot a helyi tanácsok országos képviselőjévé nyilvánítják, s felhívja a helyi tanácsokat arra, hogy válasszanak küldötteket egy általános német tanácskongresszusra, dec. 16-ra (ez lett volna alkotmányozó nemzetgyűlés helyett)
11 H) Út a Weimari Nemzetgyűléshez Az SPD ezzel párhuzamosan Nagy Birodalmi Konferenciát hív össze nov. 25-re Berlinbe (a tartományok kormányzatából) Ez nov. 26-án úgy döntött, hogy alkotmányozó nemzetgyűlést kell megválasztani Ebert erre nézve részletszabályokat javasolt a Népmegbízottak Tanácsában, s ott megszavazzák (2 USPD-népmegbízott is) Az USPD által erőltetett általános német tanácskongresszus többsége is egyetért (a tanácsköztársasági gondolatnak nem volt igazi bázisa) Választás jan. 19.: 20. életévüket betöltött német polgárok (nők is) 421 fő SPD, Centrum, balliberális Deutsche Demokratische Partei együtt kétharmados többséget szerez és koalícióra lép USPD: 22 hely
12 I) A Nemzetgyűlés és műve (1) Weimar, Nemzeti Színház (a város jól védhető és szimbolikus ereje is van: a német klasszikus művészetek fellegvára) Febr. 10.: törvény az ideiglenes birodalmi hatalomról: Amíg az alkotmányt el nem fogadják, ez a nemzetgyűlés alkotja meg a jövendő alaptörvényt és az egyéb sürgős birodalmi törvényeket (a legalitás helyreállítása) Állambizottság (Staatenausschuss) beiktatása: a későbbi Birodalmi Tanács (Reichsrat)
13 I) A Nemzetgyűlés és műve (2) Birodalmi Elnök megválasztása: Friedrich Ebert Kinevezi kancellárnak Philipp Scheidemannt + kinevezi a birodalmi minisztereket Törvényalkotás (átmeneti gazdaságra vonatkozó egyszerűsített törvényhozás egyfajta felhatalmazási törvény az Állambizottság számára)
14 J) Az alkotmány elfogadása (1) Alkotmánybizottság szövegezi A tervezetet a balliberális Hugo Preuß készíti (alkotmányjogász professzor, belügyi államtitkár) A nemzetgyűlés teljes ülése három olvasatban tárgyalja, az utolsó kettőn már csak a következő kérdésekről szavaznak: Népszuverenitás kérdései Trigonális kormányzati rendszer (a kormány a Reichstagnak és a birodalmi elnöknek is alá van rendelve) Alapjogok Egyház Föderáció struktúrája ( unitárius szövetségi állam ) Birodalmi lobogó
15 J) Az alkotmány elfogadása (2) Zárószavazás július igen, 75 nem, 1 tart. 82-en távol maradtak a szavazástól (több mint felük SPD-s) A népszavazás kérdése: Az ideiglenes birodalmi hatalomról szóló törvény tudatosan nem írja elő, hogy népszavazásra kell bocsátani: Attól tartottak, hogy a radikális baloldalnak kedvezne, amely tanácsköztársaságot akar, s botrányokat okoznának Az alkotmány így a január 19-i választáson adott felhatalmazáson alapult
16 2. A Weimari Alkotmány rendszere A) Föderáció Birodalomnak hívják, de fenntartja a szövetségi jelleget Fenntartja az Ausztriával való egyesülés lehetőségét (az Osztrák Köztársaság 1918 novemberében akart is, de a szövetséges hatalmak nem engedték) Centralizált föderalizmus: kiterjesztik a szövetségi törvényhozási jogköröket (hosszú felsorolás arról, hogy mely ügyek tartoznak birodalmi hatáskörbe)
17 B/1) Kétkamarás TH Birodalmi Gyűlés (Reichstag): Általános választójog alapján arányos választási rendszerben választják (nincs alsó küszöb!) Az alsóház a centrális, unitárius hatalom eszköze Birodalmi Tanács (Reichsrat): Tagállamok képviselete (kormányok delegálják) Lakosságarányos szavazati jog (de a nagyobb tagállamok sem rendelkeznek az összes szavazat több mint 2/5-ödével) A küldöttek saját tagállamuk törvényhozásának felelnek Aszimmetrikus: az alsóház erősebb: A Birodalmi Tanács csak óvást emelhet a Birodalmi Gyűlés által elfogadott javaslattal szemben, de a B. Gy. ezt 2/3-os többséggel elháríthatja: az elnök vagy kihirdeti, vagy népszavazásra bocsátja
18 B/2) Közvetlen demokratikus intézmények Elnöki törvényplebiszcitum (törvényre vagy alkotmányra irányul) Fakultatív törvény- vagy alkotmányreferendum (a Reichstag 1/3-ának és a választók 1/20-ának kezdeményezésére) Népi törvény- vagy alkotmányiniciatíva (választók 1/20-a kezdeményezésére) A Reichsrat és a Reichstag konfliktusa esetén az elnök plebiszcitumot rendelhet el a kérdésben A Reichstag által a Reichsrat ellenkezése ellenére elfogadott alkotmánymódosítást népszavazásra kell bocsátani, ha ezt a Reichsrat 2 héten belül kéri (alkotmányplebiszcitum)
19 C) Végrehajtó hatalom (1) Sem nem parlamentáris, sem nem prezidenciális (kvázi félprezidenciális) Birodalmi Elnök: 7 évre közvetlenül választják Parlamentfeloszlatási jog (ugyanazon okból csak egyszer) Széles szükségállapoti jogkör: Ha egy tartomány nem teljesíti kötelességét, elnöki döntés alapján fegyverrel kényszeríthető A N. Birodalom közbiztonságának és közrendjének nagymértékű veszélyeztetése esetén azok védelmére az elnök fegyveres erőt vethet be, alapvető jogokat ideiglenesen felfüggeszthet (az intézkedéseket a B. Gyűlés kívánságára hatályon kívül kell helyezni) Szakirodalomban: szükségrendelet (Notverordnung), kivételes rendelet (Ausnahmeverordnung): a normális rendeletalkotási jogkört túllépik, a törvényekkel konkuráló, azokat lerontó szabályozás lehetősége Tagállammal szembeni végrehajtásra (Reichsexekution) 1920 és 1932 között négyszer is sor került
20 C) Végrehajtó hatalom (2) A Birodalmi Elnök ezen túlmenően: Kinevezi és elmozdítja a szövetségi kancellárt és a minisztereket (az alsóház hozzájárulása nélkül is!) Elnököl a kormány ülésein (íratlan szabály) Elnöki intézkedéseihez azonban miniszteri ellenjegyzés kell Felelőssége: Politikai: B. Gy. indítványára népszavazás által tisztéből elmozdítható Alkotmányjogi: az alsóház kezdeményezésére állambíróság dönt (csak mulasztásos alkotmánysértés esetén, mert egyébként az ellenjegyző miniszter felel) Büntetőjogi: a B. Gy. hozzájárulásával felelősségre vonható rendes bűnüldöző hatóságok előtt
21 C) Végrehajtó hatalom (3) Kormány és kancellár: Az elnök nevezi ki őket, de a Reichstag is megvonhatja tőlük a bizalmat A kancellár viszonylag gyenge: primus inter pares, bár ő határozza meg a kormányzás politikai irányvonalát (felel érte a B. Gy. előtt) Nincs önálló, elkülönült föderális végrehajtás: a tagállamok közigazgatása hajtja végre a szövetségi törvényeket (bár a Reich irányítja, felügyeli őket)
22 D) Bírói hatalom Tagállami bíróságok + szövetségi legfelsőbb bíróság Staatsgerichtshof (állambíróság): A birodalmi elnök, kancellár, miniszterek jogi felelősségre vonása Szövetségi törvények állami végrehajtásával kapcsolatos, valamint a szövetség és a tagállamok közti viták eldöntése Tervbe veszik Birodalmi Közigazgatási Bíróság felállítását, de ez utóbb elmarad
23 E) Alkotmánymódosítás Mindkét kamarában 2/3-os többség szükséges A felsőházban a tagállamok 2/3-ának jelen is kell lennie
24 F) Alapjogok A polgár: Törvény előtti egyenlőség, szabad költözés joga, kivándorlási jog, nemzetiségek egyenlősége, személyes szabadság, levél- és postai titok sérthetetlensége, véleménynyilvánítás szabadsága. Közösségi élet: Házasság, anyák és gyermekek fokozott védelme, nincs különbség a házasságból és a házasságon kívül született gyermek közt, egyesülési és gyülekezési jog, közhivatalviselés joga, a tisztviselők védelme (élethossziglani kinevezés). Van azonban hadkötelezettség és közteherviselés. Vallás és vallási közösségek: Minden lakos teljes lelkiismereti szabadságot élvez, szabad vallásgyakorlás, senki sem kényszeríthető valamely vallás gyakorlására, az állampolgári jogok gyakorlása és a hivatalviselés független a vallási meggyőződéstől. Művelődés és iskola: A művészetek és tudományok, s azok oktatása teljes szabadságot élveznek. Nyilvános, állami tanintézetek. Általános tankötelezettség 18 éves korig, de működhetnek magániskolák is. A nyilvános iskolák tanárai állami tisztviselőknek számítottak. Gazdasági élet: Szociális jogok, amelyek ekkortájt jelentek meg az alkotmányokban (az állam aktív tevékenységet kell hogy gyakoroljon) emberhez méltó megélhetési körülmények biztosítandók, munkához való jog, a létminimumon való megélhetés állami biztosítása, üzemi munkástanácsok létrehozásának joga. Szerződési szabadság, tulajdon szentsége, örökléshez való jog is e fejezetben szabályoztatik, valamint a kisajátítás.
25 Forrás: tisches_system_der_weimarer_republik.svg/600px- Politisches_System_der_Weimarer_Republik.svg.png
26 Forrás:
27 3. A Weimari Alkotmány bukása (1) Tényezők: A Versailles-i Békeszerződés (1919. jún. 23.): Békediktátum, az elkeseredés már nem a volt monarchia, hanem az új köztársaság ellen fordul A Birodalom mulasztásai: A bismarcki rendszer túl sokáig tartott ki a monarchikus legitimitás mellett, s állt ellen a kormányzat parlamentarizálódásának (1871-es alkotmány: a Reichstag csak közreműködik a törvényhozásban, a kormányalakításból ki van zárva) A pártok klienseik érdekét kereső érdekcsoportok maradtak, nem vállaltak az államért a maga egészében felelősséget A Weimari Alkotmány a népszuverenitás törvénybe iktatásával olyan helyzetet teremtett, amelyben ez a régi hozzáállás nem működhetett (nem voltak rá felkészülve: a pártok ahelyett, hogy egy plurális demokrácia szellemében kooperáltak volna, ellenségeskedéseiket ápolták)
28 3. A Weimari Alkotmány bukása (2) A Weimari Köztársaság kormányformája: Sem parlamentáris, sem prezidenciális: A Reichstag nem tudja kikényszeríteni, hogy az Elnök egy bizonyos személyt kancellárnak vagy miniszternek nevezzen ki, de azt sem tudja megakadályozni, hogy egy kancellárt vagy minisztert elbocsásson A Reichstag úgy hitte, hogy a kormányalakításba nem kell beleszólnia (parlamentáris rendszerben kéne) Ha egy kormányzat a parlament bizalmát elvesztette, az elnök még életben tudta tartani szükségrendeletekkel A Reichstag lényegében átadta az elnöknek a döntést arról, hogy ki kormányozza az államot (a kormányzat ezután semmire sem érezte magát kötelezve a parlament felé)
29 3. A Weimari Alkotmány bukása (3) A kormányforma instabilitása: Egyetlen kormányzat sem tudott elég hosszú ideig hivatalban maradni ahhoz, hogy tartós eredményeket érjen el (1949-es Bonni Alaptörvény alapján az NSZK 60 év alatt 8 kancellárt látott; a Weimari Köztársaság 14 év alatt 12-t) A gazdasági világválság idején, mikor erős kormány kellett volna, a pártok civakodása volt jellemző Mivel a Reichstag nem tartotta feladatának, hogy ura legyen a kormányzatnak, a birodalmi elnöknek kellett gyakorta önkényesen kormányokat alakítani, a Reichstagot feloszlatni és szükségrendeleteket kiadni ez a köztársaság ellenfeleinek erős érveket adott a rendszer ellenében, a közvélemény nem volt elég erős ahhoz, hogy kontrollálni tudja őket (a nép hozzászokott az elnök diktatúrájához, utóbb Hitler könnyedén építhette ki teljhatalmát)
30 20. Az Osztrák Köztársaság két világháború közötti alkotmányos berendezkedése
31 1. Előzmények Az I. vh. elvesztésével széteső O-M-M és Osztrák Császárság Ausztria csak a németek lakta területekre tart igényt Kérdések: Jogutód állama legyen-e az új állam az Osztrák Császárságnak? Mi legyen az új állam államformája? Szövetségi állam legyen vagy unitárius? Egyáltalán mi tartozzon az új állam államterületéhez? Önálló állam lesz-e, vagy csatlakozik Németországhoz? A békeszerződés nagyban csökkenti a mozgásteret.
32 2. Az új osztrák állam megalapítása Az uralkodó távozott, de az 1911-ben választott Birodalmi Tanács nem szüntette be működését (háború idején ha nem lehet választást tartani rendszerint törvénnyel hosszabbítják meg lejáró mandátumát) A német képviselőket tömörítő pártok Ideiglenes Nemzetgyűlést hoznak létre október 30-án Október 30-án ideiglenes alkotmányt fogadnak el (határozat az államhatalom alapintézményeiről) Republik Deutschösterreich (Német-Osztrák Köztársaság) 1919: St. Germain-i Békeszerződés: Osztrák Köztársaság Államterület: hét egykori osztrák örökös tartomány + Burgenland
33 3. Az ideiglenes alkotmány (1) Demokratikus köztársaság (szakítás a monarchiával) Kormányzati (VH) hatalom három testületé: Államtanács (ideiglenes nemzetgyűlés bizottsága, kollektív államfő ) Államtanács-direktórium (katonai főparancsnokság, hivatalnokok kinevezése, utódállamokkal kötendő kormányszerződések megkötése) Államkormány (államtitkárok tárcákkal, miniszteri felelősséggel, élén: államkancellár [kvázi miniszterelnök]) 1919 márciusában e hármat összevonják egy Államkormányban
34 3. Az ideiglenes alkotmány (2) Elutasítják a jogfolytonosságot az Osztrák Császársággal (formális értelemben; materiális értelemben viszont mégis jogutód: hatályban marad az osztrák jog, s az alkotmányjogból is sok mindent átvesznek) Szövetségi vagy unitárius állam? Korábban a szövetségi államiság több eleme hiányzott (nem volt a tartományoknak önálló uralkodója, a Landtagok törvényeit a császár szentesítette, nem volt tartományoknak alkotmányozási autonómiája, a központi parlamentnek nem volt tagállami kamarája) Így ún. decentralizált egységes (unitárius) állam lett (lépés a szövetségi állam irányába, de még nem az: a tartományok önálló alkotmányt készíthetnek, saját közigazgatásuk is lehet, de erősebb az unitárius karakter)
35 4. Az évi osztrák alkotmány (1) Osztrák Köztársaság ( ) [Hans Kelsen!] A) Szövetségi állam (Bund): 8 tartomány, TH és VH megosztatik Bund és tartományok között, a BH szövetségi monopólium Kizárólagos + konkuráló + alapelvi szövetségi hatáskörök (sok területen a Bund közvetlen végrehajtó hatalommal bír) B) Törvényhozó hatalom: kétkamarás Szövetségi Gyűlés (Bundesversammlung) Nemzeti Tanács (általános választójog alapján választják) Szövetségi Tanács (tagállamok parlamentjei választják, de szabad mandátummal rendelkeznek) Törvényjavaslatok az alsóházban terjeszthetők elő, a felsőháznak csak felfüggesztő vétójoga van, az államfőnek az sem
36 4. Az évi osztrák alkotmány (2) C) Végrehajtó hatalom: Szövetségi Kormány (Nemzeti Tanács választja, politikailag felelős) Szövetségi Elnök (államfő, a TH két háza együttesen választja, inkább reprezentatív szereplő, a kormány tagjait nem utasíthatja) D) Igazságszolgáltató hatalom: Minden bíróság a szövetséghez tartozik Két sajátosság: Közigazgatási Bíróság + Alkotmánybíróság
37 4. Az évi osztrák alkotmány (3) Közigazgatási Bíróság: Már a monarchia idején is volt, 1875-ben törvény szabályozta (mindenfajta állami, önkormányzati hatósági döntést felülvizsgálhatott, ha azt törvény nem zárta ki) Most az Alkotmány tartalmazza, egyfokú különbíróságként működik a korábbi törvény alapján (új törvény: 1930)
38 4. Az évi osztrák alkotmány (4) Alkotmánybíróság: 1869 óta volt Birodalmi Bíróság (hatásköri és alapjogi bíráskodás: ha valakinek megsértették az alapjogait és minden fórumot kimerített, akkor fordulhatott a Birodalmi Bírósághoz) Most ezt továbbfejlesztik: szövetség, tagállamok, helyi önkormányzatok közötti vagyonjogi vitákat bírált el; de államhatalmi szervek közti hatásköri vitákat is elbírált; jogszabályokkal kapcsolatos normakontrollt látott el (szövetségi és tagállami jogszabályokat is alkotmányellenesnek nyilváníthatott ez teljesen új volt akkor Európában); választási bíróság is volt egyben; állambíróság (VH tagjaival szembeni jogi felelősség érvényesítése); speciális közigazgatási bíróság (ha a közigazgatási hatóság alapjogot sértett, akkor nem a Közigazgatási Bírósághoz, hanem az Alkotmánybírósághoz lehetett fordulni).
39 4. Az évi osztrák alkotmány (5) Szinte szélsőségesen parlamentáris berendezkedés: Minden államhatalmi szerv végső soron a szövetségi törvényhozásból vezette le magát
40 5. Átfogó módosítások 1925: Bund és tartományok közti végleges hatáskörmegosztás rögzítése 1929: a hatalom súlypontja a TH-ról a VH-ra tolódik (elsősorban a Szövetségi Elnökre) A Szövetségi Elnököt közvetlenül választják Kinevezi és elbocsátja a kormányt (eddig a TH választotta) Parlamentfeloszlatási és összehívási jog Kivételes elnöki jogok (törvényerővel bíró rendeletek kibocsátása vészhelyzet idején de ehhez miniszteri ellenjegyzés kell) A felsőházat (Szövetségi Tanácsot) hivatásrendi képviselőkkel egészítenék ki (de a külön alkotmányerejű törvény nem születik meg)
41 6. A tekintélyelvű kormányzás bevezetése 1932: Engelbert Dolfuss kancellár tekintélyelvű kormányzást vezet be: TH tovább gyengül: felhatalmazást ad a kormánynak az ország rendeleti úton való kormányzására 1934: új alkotmány: korporatív alapon szervezi át a törvényhozást Dolfuss halála után (merénylet) utóda, Schusschnigg is hasonló úton jár (tekintélyelvű + korporatív rendszer) Támogatják az Anschlusst, de egyenlő felek dualizmusa alapján (politikai realitása nem volt) Schusschnigg ezért 1938-ban népszavazást ír ki a kérdésről, de Hitler előbb bevonul, kormányra ülteti Seyss- Inquartot A népszavazáson 99,75%-os többséget kap a Németországhoz való csatlakozás
42
43 17. A független Írország megalakulása és az évi ír alkotmány
44 1. A Home Rule, az 1914-es ír autonómia-törvény Az írek tagjai voltak a brit parlament alsóházának, s végül politikai manőverekkel elfogadtatják a törvényt Ez fenntartja a westminsteri parlament elsőbbségét, de kétkamarás parlamentet ad az íreknek Az íreknél azonban belső ellentét: Ír nacionalisták (önállóság, katolikusok) vs ulsteri unioniták (unió, protestánsok) elmarad a belső politikai megbékélés
45 2. Az 1916-os húsvéti felkelés Célja a teljes függetlenség, de leverik, vezetőit kivégzik Ennek ellenére a republikánus mozgalom terjed: A londoni parlament ír képviselői Dublinban ír parlamentet hoznak létre és ideiglenes köztársasági kormányt alakítanak Megszervezik az Ír Köztársasági Hadsereget (Irish Republican Army IRA)
46 3. Az Ír Szabad Állam létrejötte, : Government of Ireland Act (a brit parlament törvénye Írország kormányzatáról): Közös tanács irányítása alatt két, külön önkormányzattal rendelkező rész: Ulster (hat északi megye: Észak-Írország) Többi déli terület Külön törvényhozás és igazgatás De fennmarad a westminsteri parlament szupremáciája 1921: angol-ír szerződés: London és az el nem ismert ír köztársasági kormány között egyezség: Az Ulster nélküli Írországnak a brit domíniumok jogállását adja: Létrejön az Ír Szabad Állam
47 4. Az Ír Szabad Állam jogállása és az 1922-es alkotmány (1) A) Jogállás: Domíniumi jogállás: saját TH és felelős kormány Az anyaországot a brit uralkodó által kinevezett kormányzó képviseli A brit parlament felsőbbrendű, de ritkán hoz a domínium kormányzatát érintő törvényeket
48 4. Az Ír Szabad Állam jogállása és az 1922-es alkotmány (2) B) Alkotmány: Az Ír Szabad Állam (Saorstát Eireann [sǝ:rstat æ:rǝn]) a Brit Nemzetközösséget egyenrangú tagja Minden hatalom az ír néptől származik (republikánus) Átveszi a brit parlamentáris formákat, de bizonyos nemzeti sajátosságokkal: Gyengíti a miniszterelnök pozícióját az angol Prime Ministerhez képest Bevezeti a népszavazás intézményét (népi kezdeményezés és referendum)
49 4. Az Ír Szabad Állam jogállása és az 1922-es alkotmány (3) TH: kétkamarás Oireachtas [ǝrahtas]: Közvetlenül választott alsóház (Dáil Eireann [dʌi æ:rǝn]), domináns Alsóház által a korábbi szenátorokból összeállított listáról választott felsőház (Seanad Erieann [ʃanad æ:rǝn], felfüggesztő vétójog, pénzügyi törvényeknél ez sem; a két kamara közti vita esetén népszavazást lehet tartani) A törvényeket a kormányzónak jóvá kell hagynia (de a formai kritériumok teljesítése esetén nem tagadja meg) VH: alsóház által választott, neki felelős kormány: Tagjai alsóházi képviselők is
50 5. A népszavazás szabályai (1) Referendum: Ha a TH elfogadott egy törvényjavaslatot, akkor 7 napon belül az alsóház 2/5-e vagy a felsőház többsége 90 napra felfüggesztheti a törvény hatályát Ha ez idő alatt a felsőház vagy a választópolgárok 1/20-a kéri: népszavazásra bocsátják a törvényt Vétó karakterű, a parlamenti kisebbség eszköze Pénzügyi tárgyú törvényeket, valamint a béke, közegészség, közbiztonság megóvása szempontjából fontos törvényeket nem lehet népszavazásra vinni
51 5. A népszavazás szabályai (2) Népi kezdeményezés (iniciatíva): választópolgár kezdeményezésére népszavazást kell tartani a kezdeményezők által beterjesztett törvényjavaslatokról ill. alkotmánymódosító javaslatokról (törvényiniciatíva, alkotmányiniciatíva) A TH külön törvényben lehetővé teheti azt is, hogy választópolgár bizonyos körben törvényjavaslatokat tehessen (ha a TH nem fogadja el, akkor népszavazás dönt) Modernizációs célú eszköz
52 5. A népszavazás szabályai (3) Mindezeket a szabályokat a Weimari Alkotmány inspirálta, s átmenetileg nem is léptek hatályba De 1928-ban a kormánytöbbség törölte a referendumot és a népi kezdeményezést is az alkotmányból
53 6. Ulster jogállása TH: kétkamarás VH: felelős, héttagú végrehajtó testület, kormányzó
54 7. A független Írország megalakulása, az 1937-es alkotmány 1933-ban eltörölték a brit korona iránti hűségeskü követelményét, 1936-ban megszüntették a Szenátust, 1937-ben az ír parlament új alkotmányt fogadott el: teljes szuverenitás, Írország (Éire [ére]) néven, s bár nem terjed ki autoritása a hat ulsteri megyére, de biztosítja a csatlakozás lehetőségét, 7 évre választott köztársasági elnök (névleges hatalommal), a politikai hatalom központjában az alsóház állt, ő választja a miniszterelnököt, a VH felelős a parlamentnek: parlamentáris köztársaság, a felsőház részben korporatív: a tagok egy részét a kormányfő választotta ki, a többieket az oktatást, mezőgazdaságot, munkát, ipart és a közigazgatást reprezentáló listákról választották ki, részletes alapjogi katalógus, arányos választási rendszer.
55 8. A népszavazás kérdése Az ellenzék (Eamon de Valera vezetésével) 1928-ban követelte, hogy a megszüntetett népi törvénykezdeményezési jogot vezessék be újra Eamon de Valera 1932-ben miniszterelnök lett, az új alkotmányt 1937-ben népszavazásra is bocsátják (alkotmányreferendum) Az alkotmányt hatályba lépése után 3 év elmúltával csak alkotmányreferendum módosíthatja Eamon de Valera hozzáállása azonban a kormányon már megváltozott: a népi iniciatívát egyáltalán nem akarta többé bevezetni (csak felülről lehet népszavazást kezdeményezni, ill. kötelező referendum alkotmánymódosításnál)
56 9. Az 1937-es alkotmány sajátosságai (1) a mezőgazdasági érdekek kombinációja, a római katolikus vallás kiemelt szerepe és a morális, erkölcsi témák dominanciája A katolikus erkölcsi normák pl. a következők: a családot úgy definiálja az alkotmány, mint a társadalom természetes alapját, a szülők azon joga, hogy gyermekeiket neveljék, elidegeníthetetlen, nem lehet olyan törvényt alkotni, amely lehetővé teszi a házasság felbontását, a válást, a katolikus egyházról azt mondta az alkotmány, hogy az ír polgárok nagy többsége által vallott hit fő védelmezője.
57 9. Az 1937-es alkotmány sajátosságai (2) A későbbi alkotmánymódosítások és ezért a referendumok is gyakran morális témákról szólnak (1960-as évektől): Ekkor kezdett megbomlani a társadalom hagyományos erkölcse, vallási orientációja Pl. a katolikus egyház kiemelt hit védője szerepéről szóló passzust kiszavazták az alkotmányból Hatályon kívül helyezték a házasság felbontásának tilalmát Ugyanakkor több népszavazás is volt az abortusztilalom feloldásáról: az abortuszlegalizációról szóló alkotmánymódosításokat a nép elvetette
Európai alkotmány- és integrációtörténet 1
Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 VIII. Kormányformák 18. A westminsteri típusú kabinetkormányzás. A klasszikus francia (törvényhozás központú parlamentarizmus 19. A koalíciós (többpárti) parlamentarizmus.
RészletesebbenA modern demokráciák működése
A modern demokráciák működése 1. A modern demokrácia fogalma ókor: démosz+ krátosz = néphatalom modern jelentés: demokrácia = államtípus 2 féle államforma: monarchia (élén: uralkodó) vagy köztársaság (köztársasági
RészletesebbenJogi alapismeretek szept. 21.
Jogi alapismeretek 2017. szept. 21. II. Állam- és kormányformák az állam fogalmának a meghatározása két fő szempontból fontos legitimációs és normatív szerep elhatárolás, megértés definíció! A definíciónak
RészletesebbenA legfontosabb állami szervek
A legfontosabb állami szervek Az Országgyűlés 2012-től: Alaptörvény 1. cikk Házszabály Az Országgyűlés Magyarország legfelsőbb (államhatalmi és) népképviseleti szerve. Biztosítja a társadalom alkotmányos
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Kocsis Miklós Petrétei József Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József: Magyarország
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenTartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83
Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.
RészletesebbenEurópa alkotmánytörténete
RUSZOLY JÓZSEF Európa alkotmánytörténete Előadások és tanulmányok középkori és újkori intézményekről PÜSKI Budapest, 2005 TARTALOM I. Előadások Nyugat- és Közép-Európa intézmény történetileg meghatározó
RészletesebbenEurópai alkotmány- és integrációtörténet 1
Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 VI. Az európai államformák 14. tétel: Európai államformák Forrás: Mezey Barna Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris,
RészletesebbenAlkotmányjog. előadó: dr. Szalai András
Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői
RészletesebbenKormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége
Kormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége Kötelező irodalom: Előadásvázlat(http://alkjog.elte.hu/?page_id=7016) Kijelölt joganyag(ld. az előadásvázlat végén) 2017. október 27. ELTE ÁJK
RészletesebbenAZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS RENDSZEREKBEN. HATÁSKÖREI. Alkotmányjog 2. nappali tagozat november 6.
AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI RENDSZEREKBEN. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS HATÁSKÖREI Alkotmányjog 2. nappali tagozat 2017. november 6. dr. Milánkovich András Tanársegéd ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék
RészletesebbenÁllampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY
Állampolgári ismeretek JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY ELŐZMÉNYEK Magyar Népköztársaság (1949-1989) 1949 1989 2012-1936. évi szovjet alkotmány mintájára készült - államforma: népköztársaság - elnevezés:
Részletesebben1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések
1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok
RészletesebbenA köztársasági elnök. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
A köztársasági elnök Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=7016) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 10. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
Részletesebben/1849 monarchikus alkotmányai: Németország, Piemont
04 1848/1849 monarchikus alkotmányai: Németország, Piemont 8. Az 1849. évi német alkotmánytervezet (a Frankfurti Alkotmány) [Tk. 289-290. o.] 10. Itália 1848-ban (az 1848-as forradalmak, az 1848. évi piemonti
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Petrétei József: Az alkotmányos demokrácia alapintézményei. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2009 VAGY Kocsis Miklós Petrétei József
RészletesebbenSalát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE
Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE Hagyomány: a császári hatalom Elvileg korlátlan ( égi megbízatás ) minden ember nincsenek vele szemben jogok az egész világ
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenÁllamfunkciók. Kormányforma. Államforma. Államelmélet. Királyság. Köztársaság Modern Állam funkciói
Modern Állam funkciói Organizatórikus; Államépítő Államelmélet Ideologikus funkció Politikai funkció Alapismeretek Funkciók, forma, ismérvek, kormányforma, Alkotmányos Állam Társadalmi érdekegyeztető,
RészletesebbenA magyar politikai rendszer Az államfő
Az államfő 1 Főbb témakörök 1. Az államfő a parlamentáris rendszerekben 2. A rendszerváltás forgatókönyve és az államfői jogkör 3. Alkotmányos jogkörök 4. Választás és legitimáció 5. Karrierút, rekrutáció,
RészletesebbenDr.Ficzere Lajos. Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban. (Vázlat)
Dr.Ficzere Lajos Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban (Vázlat) I. Bevezető megjegyzések az összehasonlító módszer alkalmazásáról a közigazgatási rendszerek vonatkozásában 1. Az
RészletesebbenAz alkotmányos demokrácia
Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Demokrácia meghatároz rozása A nép uralma, a nép által, a népért való kormányzás (Lincoln: government of the people, for the people, by the people )
RészletesebbenAlkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.
Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/
RészletesebbenVálasztójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Választójogosultság Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 20. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenTájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter
Nemzeti Közszolgálat Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból LEVELEZŐ MUNKAREND részére 2012 tavaszi szemeszter
RészletesebbenEurópai alkotmány- és integrációtörténet 2
Európai alkotmány- és integrációtörténet 2 IX. Monarchikus és republikánus alkotmányok Közép- Európában: Csehszlovák Köztársaság (1920), Lengyel Köztársaság (1921), Román Királyság (1923), Szerb-Horvát-
RészletesebbenAz új magyar választási rendszer
Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,
RészletesebbenNÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó
NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS készítette: Bánlaki Ildikó DEMOKRÁCIA a hatalomgyakorlás formája MODERNITÁS modern állam demos választójoggal rendelkezők csoportja (nagy) a közügyek intézésére
RészletesebbenA brit gyarmatok jogállása. A korai monarchikus alkotmányok: Franciaország (1791), Norvégia (1814), Belgium (1831)
A brit gyarmatok jogállása. A korai monarchikus alkotmányok: Franciaország (1791), Norvégia (1814), Belgium (1831) 29. A brit koronagyarmatok és a domíniumok jogállása [Tk. 456-458. o.] 5. A Nagy Francia
RészletesebbenDöntéshozatal, jogalkotás
Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések
RészletesebbenAlkotmány, alkotmányozás, alaptörvény. Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata)
Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata) Mi az alkotmány? Különleges törvény, legmagasabb szintű jogi norma Törvények törvénye (jogrendszerben
RészletesebbenPolitikai részvételi jogok
Politikai részvételi jogok Csoportjaik, a választások és a választójog alapelvei, közhivatal viseléséhez való jog, petíciós jog Alkotmányjog 3. előadás 2014. április 10. Széchenyi István Egyetem Dr. Erdős
RészletesebbenVI. FEJEZET A KORMÁNY 75.
VI. FEJEZET A KORMÁNY 75. (1) A végrehajtó hatalmat a Kormány gyakorolja. (2) A Kormány védi az alkotmányos rendet és a jogalanyok jogait, biztosítja a jogszabályok végrehajtását, meghatározza a külpolitikát,
RészletesebbenAz EU intézményrendszere
Az EU intézményrendszere EU Parlament EU Tanácsa EU Bizottság 1 A Tanács és a Főtitkárság főépülete, a Justus Lipsius Brüsszelben Justus Lipsius (1547-1606) holland jogfilozófus és filológus https://commons.wikimedia.org/wiki/file:justus_lipsius,_eastern_side.jpg
RészletesebbenTájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból nappali és levelező hallgatóknak 2011 tavaszi szemeszter
RENDŐRTISZTI FŐISKOLA Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból nappali és levelező hallgatóknak 2011 tavaszi szemeszter A Tájékoztató célja,
Részletesebben2. A Magyar Köztársaság Alkotmánya. kötelességek 4. Az államhatalom megosztásának elve. közvetett hatalomgyakorlás formái
A Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai Az előadás tartalmi felépítése 1. Alkotmányosság és hatalom 2. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 3. Alapvető ő emberi és állampolgári l á jogok és kötelességek 4.
RészletesebbenKÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015
KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK kormányfő miniszterelnök államfő Mi a köztársasági elnök kifejezés megfelelője? MONARCHIA KÖZTÁRSASÁG császár király cár sah köztársasági
Részletesebben1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG
Az alkotmány és alkotmányosság 1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG BEVEZETÉS A fejezet az alkotmány és alkotmányosság egyes fontosabb kérdéseivel foglalkozik. Az alkotmányosság követelményeinek megismerése
RészletesebbenA közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.
A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal
RészletesebbenMELLÉKLET: Az államfő megválasztása. Felelősségre vonása politikai. EU-tagállam. Eljárások. jogi. politikai -- jogi.
MELLÉKLET: EU-tagállam Ausztria Bulgária Ciprus Csehország Észtország Az államfő megválasztása közvetlen, 6 év parlament (2013-tól közvetlen), 5 év Felelősségre vonása Eljárások Népszavazás útján, javaslatot
RészletesebbenA szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus
A szuverenitás összetevői Dr. PhD Egyetemi adjunktus Szuverenitáselméletek Kit illet a főhatalom? Abszolút monarchiák: Jean Bodin: fejedelmi szuverenitás Thomas Hobbes: az alattvalók lemondanak bizonyos
RészletesebbenSzakács Tamás. 26.A parlamentek belső szervezete és szakapparátusainak szintjei. 1.A parlamentek belső szervezete
26.A parlamentek belső szervezete és szakapparátusainak szintjei 1.A parlamentek belső szervezete - a mai parlamentek a modern társadalmak komplex feltételei között működnek, és egyegy döntésükkel a legeltérőbb
Részletesebben6. A Magyar Alkotmány (Alaptörvény) szerepe és tartalma, módosításai, az Alkotmánybíróság feladata, működése
6. A Magyar Alkotmány (Alaptörvény) szerepe és tartalma, módosításai, az Alkotmánybíróság feladata, működése Magyarország alkotmányjogi berendezkedése parlamentáris demokrácia. A legfőbb törvényhozó szerv
RészletesebbenAz EU intézményrendszere
Az EU intézményrendszere 2018. November 08. EU Parlament EU Tanácsa EU Bizottság 1 http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0049_27_angol_nyelvu_jogi_okiratszerkesztes_es _targyalas/5826/index.html
RészletesebbenMagyarországi választási rendszerek
Magyarországi választási rendszerek AJ1 levelező tagozat 2017.12.15 Mécs János Doktorandusz Alkotmányjogi tanszék, ELTE ÁJK mecsjanosalkotmanyjog@gmail.com 1. Választás és képviselet, választások típusai
RészletesebbenAz Európai Unió tagállamainak közigazgatása
Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Szerkesztők Szamel Katalin - Balázs István Gajduschek György - Koi Gyula Í^XompLex Wolters Kluwer csoport TARTALOM BEVEZETŐ 25 A közigazgatási modellek kialakulásának
RészletesebbenDr. Papp Olga DE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék november 11.
Dr. Papp Olga DE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék 2015. november 11. 1 Helyi önkormányzatok (3197) Települési önkormányzatok (3178) Területi önkormányzatok (20) Községek (2809) Városok (346) (ebből járásszékhely
RészletesebbenA weimari köztársaság
dezs.extra.hu tételek gyûjteménye A weimari Szerzõ dezs Történelem tétel 1. A weimari 1918. nov.: forradalom / kieli matrózlázadás > Németország > Az új alkotmányt Weimarban dolgozták ki, ezért nevezik
RészletesebbenPécs, november Dr. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK KÖZIGAZGATÁSI JOGBÓL 2018 tavasz I. Tananyag Fábián Adrián: Közigazgatás-elmélet. (I, II, V, XIII, XIV, XIX, XX. fejezetek) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2011 Fábián Adrián:
RészletesebbenÓraszám 30 A TANTÁRGY LEÍRÁSA I. FÉLÉV
A tantárgy címe A magyar politikai rendszer 1. A tantárgy típusa Előadás A tantárgy kódja BBNPO20800 Óraszám 30 Oktatott félévek száma: 2 Kreditek száma 4 Oktató: Pócza Kálmán (pocza.kalman@btk.ppke.hu)
RészletesebbenMagyarországi választási rendszerek
Magyarországi választási rendszerek AJ2 nappali tagozat 2017.09.25 Mécs János Doktorandusz Alkotmányjogi tanszék, ELTE ÁJK mecsjanosalkotmanyjog@gmail.com 1. Választás és képviselet, választások típusai
RészletesebbenAz államigazgatás. Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás
Az államigazgatás Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás A., Központi államigazgatás I. A kormány miniszterelnökből és miniszterekből áll 1. A kormány megalakulása a., a választások után
RészletesebbenA NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE. 1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (International Labour Office)
A NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE AZ ILO FŐ SZERVEI 1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal 2. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa 3. Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 4. Regionális
RészletesebbenA nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)
A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások
RészletesebbenÚj Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc
Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi
RészletesebbenPécs, szeptember Dr. habil. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK KÖZIGAZGATÁSI JOGBÓL 2016 ősz I. Tananyag Fábián Adrián: Közigazgatás-elmélet. (I, II, V, XIII, XIV, XIX, XX. fejezetek) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2011 Fábián Adrián (Szerk.):
RészletesebbenKözvetlen demokrácia. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Közvetlen demokrácia Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 27. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenSzakács Tamás. 22.A kormány parlamenti felelőssége
22.A kormány parlamenti felelőssége - a magyar alkotmányos berendezkedés az európai főszabályt követve a központi állami szervezeti rendszert egyetlen pontnál, a parlamentnél kötötte az állampolgárok választásához,
RészletesebbenAZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATAI
ff r AZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATAI SUB Göttingen 7 215 853 075 2003 A 4374 2002 3 TARTALOM ELŐSZÓ 13 AZ ORSZÁGGYŰLÉS, A TISZTSÉGVISELŐK, A BIZOTTSÁGOK, A KÉPVISELŐCSOPORTOK, A KÉPVISELŐK FELADATAI Az Országgyűlés
RészletesebbenGRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK
GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament
RészletesebbenAz ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március
Az ügyészi szervezet és feladatok Igazságügyi szervezet és igazgatás 2016. március Az ügyészség alkotmányjogi helyzete Elhelyezkedése, szabályozása - az állami szervek rendszerében található - nem önálló
Részletesebbena) országgylés, köztársasági elnök c) országgylés, önkormányzatok b) parlamenti képviselk, ombudsman
Kvíz2011.10.28 Name: 1. Mi tartozik a magyar államszervezethez? a) országgylés, köztársasági elnök c) országgylés, önkormányzatok b) parlamenti képviselk, ombudsman 2. Ki az államf? a) köztársasági elnök
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 1. 2013. Követelmények. - írásbeli kollokvium, tesztjellegű - Politológia. Elmélet - gyakorlat Szerző: Hazayné dr. Ladányi Éva VAGY - Politológia
RészletesebbenKormányzás, politika, közigazgatás Szerbiában
Kormányzás, politika, közigazgatás Szerbiában Alapfogalmak Államformának nevezik a hatalom gyakorlásának módját, valamint az intézmények, kormányzati módszerek bonyolult rendszerét, amely együttesen a
RészletesebbenTörténelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!
Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa
RészletesebbenBevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 5. hét
Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 5. hét A köztársasági elnök képviseli Magyarországot; részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein; törvényt, országos népszavazást kezdeményezhet;
Részletesebben3) kulcskérdés: az alkotmánybíráskodás független intézményi kereteinek biztosítása
Előadásvázlat Az alkotmánybíráskodás fogalma és modelljei. A magyar alkotmánybíráskodás jellemzői. Az Alkotmánybíróság jogállása, hatáskörei 2016. november 10. és november 17. I. Az alkotmánybíráskodás
RészletesebbenOsztályozó vizsga témái. Történelem
9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság
RészletesebbenA választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján
A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján II. FEJEZET A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK 10. A választási bizottság 14. (1) A választási
RészletesebbenKongresszusi állásfoglalás az önkormányzati választások előtt
Kongresszusi állásfoglalás az önkormányzati választások előtt Magyarországon, 1990-ben 98 %-os többséggel fogadta el az Országgyűlés az Önkormányzati Törvényt. Az ezt követő két évtizedben alakult ki az
RészletesebbenVálasztójog. Alkotmányjog 1. előadás május 11. Bodnár Eszter Pozsár-Szentmiklósy Zoltán
Választójog Alkotmányjog 1. előadás 2017. május 11. Bodnár Eszter Pozsár-Szentmiklósy Zoltán 1. A demokratikus hatalomgyakorlás népszuverenitás demokratikus legitimáció néprészvétel 2. A hatalomgyakorlás
RészletesebbenElnök és kormány viszonya Romániában: a félparlamentarizmus gyakorlata *
Veress Emõd Elnök és kormány viszonya Romániában: a félparlamentarizmus gyakorlata * 1. Romániában, a rendszerváltás után kialakított félelnöki/félparlamentáris kormányzati rendszerben állandóan jelen
RészletesebbenKÉPVISELETI ÉS KÖZVETLEN DEMOKRÁCIA VISZONYA
NÉPSZAVAZÁS Alaptörvény B cikk, (3) A közhatalom forrása a nép. (4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. Alkotmányos alapelv, hogy a hatalom birtokosa a nép.
RészletesebbenA magyar politikai rendszer 10/8/12. A kormány
A kormány 1 A kormányokról általában az egész politikai intézményrendszer és az állami döntéshozatal központi szereplője több mint végrehajtás nehéz lenne az állami tevékenységnek olyan területét kiragadni,
RészletesebbenA közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás
A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás Dr. Stumpf István alkotmánybíró, egyetemi tanár HBLF Pénzügyi Csúcstalálkozó Kitörés Breakout Brexit 2016. szept. 22., Budapest, Sofitel Budapest
RészletesebbenAz Országgyűlés évi április május havi ülésterve
2016. 11-én 14 15 órai állapot. ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA TÖRVÉNYHOZÁSI IGAZGATÓSÁG SZERVEZÉSI FŐOSZTÁLY Az Országgyűlés 2016. évi havi ülésterve Előterjesztések és 18. 18. 25-26-27-28. és 2. 2. 25-26-27-28.
RészletesebbenVálasztójog, választási rendszerek. Alkotmányjog 2. - előadás szeptember 29. Bodnár Eszter
Választójog, választási rendszerek Alkotmányjog 2. - előadás 2016. szeptember 29. Bodnár Eszter Választójog A demokratikus hatalomgyakorlás népszuverenitás vagy népfelség elve demokratikus legitimáció
Részletesebben2011. évi... törvény
,,; 5 tiiva~ata ysr~rri.-~ ~~l g 9 2011 MM 13. ORSZÁGGY ŰLÉSI KÉPVISEL Ő Képvisel ői önálló indítvány 2011. évi... törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel
RészletesebbenTÁRSADALOMISMERET_12_TÁVOKTATÁS_1_V3
1 TÁRSADALOMISMERET_12_TÁVOKTATÁS_1_V3 ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 1, Tétel Mi a politika? Mi a demokrácia? A politika fogalma. Alkotmány. A demokrácia alapelvei. A demokratikus társadalmi és állami berendezkedés
RészletesebbenX X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
RészletesebbenXI. A parlamentek működése. A parlamentarizmus főbb garanciái (szabad mandátum, mentelmi jog, összeférhetetlenség). A végrehajtó hatalom ellenőrzése
XI. A parlamentek működése. A parlamentarizmus főbb garanciái (szabad mandátum, mentelmi jog, összeférhetetlenség). A végrehajtó hatalom ellenőrzése 27. A parlamentek működésének főbb szabályai 28. A klasszikus
RészletesebbenA/1. Alkotmányfogalmak és az alkotmányosság alapelvei: népszuverenitás, hatalommegosztás, jogállam, demokrácia
A. A/1. Alkotmányfogalmak és az alkotmányosság alapelvei: népszuverenitás, hatalommegosztás, jogállam, demokrácia 2/1993. ABh (népszuverenitás gyakorlása) A/2. Alkotmányozási eljárások: alkotmányos átalakulás
Részletesebben2011. évi... törvény
;5 illvf aia7 1 1 9 2011 MÁJ 13. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISEL Ő Képviselői önálló indítvány 2011. évi... törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel összefügg
RészletesebbenHatártalan választások I. A nemzetközi példák
Török Zoltán Határtalan választások I. A nemzetközi példák A határon túli állampolgárok választójogának szabályozása a 2010-es kormányváltást követően Magyarországon is aktuálissá vált. Ennek a jognak
RészletesebbenKÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás
Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás
RészletesebbenA KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK november 6. Előadásvázlat
A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK 2017. november 6. Előadásvázlat I. Az államfői szerep az alkotmányos rendszerekben - az állam legmagasabb szintű képviselete - az államhatalmi szervek demokratikus működésének biztosítása
RészletesebbenAntal Attila. Az elnöki vétó. I. rész
Antal Attila Az elnöki vétó I. rész A Méltányosság Politikaelemző Központ (MPK) már többször foglalkozott a magyar Alkotmány inkoherens rendelkezéseivel, rávilágítva arra, hogy a politikai kompromisszumok
RészletesebbenTartalomj egyzék. Előszó 13
Tartalomj egyzék Előszó 13 I. KÖNYV: A KÖZIGAZGATÁSI JOG ÉS A KÖZIGAZGATÁS ALKOTMÁNYOS MEGHATÁROZOTTSÁGA (VARGA ZS. ANDRÁS) 15 1. Hatalom és hatalomgyakorlás 17 2. Jogállam-joguralom, az elv hatása az
Részletesebben1922. Egyiptom függetlensége (brit protektorátus ) angol kézen marad a Szuezi- csatorna Brit és francia mandátum-területek
1922. Egyiptom függetlensége (brit protektorátus ) angol kézen marad a Szuezi- csatorna Brit és francia mandátum-területek - Irak önállósulása Örményország függetlenségi harca Vörös Hadsereg leveri, ua.
RészletesebbenÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010
ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel
RészletesebbenIromány száma: T/1606. Benyújtás dátuma: :08. Parlex azonosító: R2QQKCOX0001
Iromány száma: T/1606. Benyújtás dátuma: 2018-09-21 16:08 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: R2QQKCOX0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
RészletesebbenAlapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság
Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket
RészletesebbenAlkotmányjog záróvizsga DE ÁJK jogász szak. Jogforrásjegyzék
Alkotmányjog záróvizsga DE ÁJK jogász szak Jogforrásjegyzék 2019 Az Alaptörvény vonatkozó rendelkezéseinek ismerete minden tételhez szükséges. A. tételek A/1. Alkotmányfogalmak és az alkotmányosság alapelvei:
RészletesebbenOsztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia
Részletesebben2016. SZAKDOLGOZATI TÉMAJEGYZÉK ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI JOGI INTÉZET
A közigazgatási eljárás az EU közigazgatási jogában A "hivatalboliság" alapelvének gyakorlati érvényesülése a közigazgatási eljárásban A dekoncentrált szervek 2016. SZAKDOLGOZATI TÉMAJEGYZÉK ÁLTALÁNOS
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az EU intézményei 138.lecke Az intézményrendszer általános jellemzői Az Európai
Részletesebben1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának
MAGYARORSZÁG 1900 1918. október 30. Kitör az őszirózsás forradalom 1914. július 28. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának 1919. március 21. Kikiáltják a Tanácsköztársaságot 1910 1920. június
RészletesebbenAZ ORSZÁGGYŰLÉS DECEMBER HAVI ÜLÉSTERVE
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA Törvényhozási Igazgatóság Szervezési Főosztály 2014. 15-én 14 15 órai állapot. AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2014. DECEMBER HAVI ÜLÉSTERVE Előterjesztések 1. Magyarország 20 évi központi költségvetéséről
Részletesebben