PÁLYI ANDRÁS TAKÁCS ISTVÁN HERMANN ISTVÁN PÓR ANNA CSERJE ZSUZSA N. I. GÁBOR ISTVÁN. n é gyszemk özt BÁNYAI GÁBOR. f ó rum KOLTAI TAMÁS

Átírás

1

2 S Z Í N H Á Z M Ü V É S Z E T I E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I FOLYÓIRAT X I I. ÉVFOLYAM 9. SZÁM SZEPTEMBER FŐSZERKESZTŐ: B O L D I Z S Á R IVÁN FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES: CSABAINÉ TÖRÖK MÁRIA T ARTALOM PÁLYI ANDRÁS A dinmikus színház (1) j átékszín TAKÁCS ISTVÁN Az Énekek éneke Körszínházbn (3) HERMANN ISTVÁN Szentendrei multságok (6) PÓR ANNA Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: , Új hullám és reneszánsz (9) CSERJE ZSUZSA Debreceni elődások kérdőjelei (15) N. I. A pálykezdés nehézsége (19) GÁBOR ISTVÁN Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút Levélcím: 1906, postfiók 223. A kidásért felel: Siklósi Norbert igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlp Irodánál (KHI, 1900 Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon vlmint átutlássl KHI pénzforglmi jelzőszámár Előfizetési díj: 1 évre 240, - Ft, fél évre 120, - Ft Példányonkénti ár: 20, - Ft Külföldön terjeszti Kultúr Külkereskedelmi Válllt, H Budpest. Postfiók 149 Indexszám: Az Operettszínház évdjáról (21) n é gyszemk özt f ó rum MÉSZÁROS TAMÁS Beszélgetés Nemzeti Színház vezetőivel (27) BÁNYAI GÁBOR Letelepszik egy sátorszínház (31) NÁNAY ISTVÁN A közönség szolgált és nyitottság (33) EÖRSI ISTVÁN Népszínház és vntgrdizmus (35) v ilágszínház Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás Felelős vezető: Soproni Bél vezérigzgtó HU ISSN A borítón: Az Énekek éneke Körszínházbn, előtérben: Drhot Andre (Iklády László felvétele) A hátsó borítón: Csiszár Imre díszletterve Visnyevszkij Optimist trgédiájánk miskolci elődásához KOLTAI TAMÁS Hmburgi blmturgi? (37) BÉCSY TAMÁS Egyetemi színházi fesztivál New Yorkbn (44) CSETNEKI GÁBOR Egy hét Wroclwbn (46) drámmelléklet GÖRGEY GÁBOR Bulvár

3 PÁLYI ANDRÁS A dinmikus színház Évd végén, két évd között mgától dódó feldt színházi munk vlmi-féle összegezése, színházi élet áltlánosbb tendenciáink, fejlődésének vgy hnytlásánk konsttálás, helyzet felmérése. A SZÍNHÁZ mindig is kötelességének érezte, hogy ennek feldtnk eleget tegyen; z olvsónk z idén mégis feltűnhet, hogy korábbikhoz képest ngyobb terjedelem jut lp évdközi" számibn z összegezésnek. Már ugusztusbn több színházi vezető nyiltkozott z áltl irányított színház munkájáról, eredményeiről és feldtiról, jelen számunkbn folyttódik e műhelybeszélgetések sor, s mellettük Pór Ann, Cserje Zsuzs és Gábor István egy-egy színház évdját, illetve egy-egy színházi jelenséget - mint rendezői új hullám" és reneszánsz drámirodlom kpcsolt - vesz közelebbről szemügyre. Egész egyszerűen vn miről beszélni. Elkezdődött egy átrendeződési folymt, mely néh vihros indultokt, heves kedélyhullámzásokt váltott ki szkm körében. Az effjt vihrok persze egyre gykrbbn fognk megtörténni még egypár évig mgyr színházi életben - nyiltkozt Kerényi Imre szolnoki igzgtó z ugusztusi SZÍNHÁZ-bn. - A mozgás óriási. Bizonyos generációk és színházi irányztok lefelé mennek, más irányztok és generációk felfelé jönnek. Ngy átrendeződése, h úgy tetszik, forrdlmi átlkulás zjlik mgyr színházművészetnek. Egy csomó megoldtln gond vn ebben színházi életben, és ezeket csk úgy lehet megoldni, hogy kultúrpolitik döntéseket hoz. E döntéseknek megfelelően változások történnek egyes színházk vezetésében, műsortervében, személyi állományábn és így tovább. Ezek döntések, melyek egy írósztlnál meghoztnk, óriási vihrokt kvrnk, és óriási mozgást idéznek elő. " De idézhetném Nógrádi Róbertet is, pécsi Nemzeti Színház igzgtóját, ki SZÍNHÁZ mostni számábn zt mondj: H egy NB I-es lbdrúgó-csptból eltávozik jobbszélső, blhátvéd és söprögető, s helyükre új vgy sját nevelésű fitl játékosokt állítnk be, senki sem csodálkozik, h cspt ingdozó teljesítményt nyújt, netán egy-két hellyel lejjebb csúszik tbellán. " Nógrádi zt kérdi, miért nem érvényesül ez szemlélet művészetben is, színházknál?" Ez sporthsonlt természetesen, mely néhány esztendeje már főváros-vidék" vgy nemzedékváltás" vitábn felmerült, nem nevezhető szerencsésnek. A művészeti élet megítélése vlmivel összetettebb folymt, semhogy régi játékosok kiöregedéséről beszéljünk vgy jobbszélső és bl-hátvéd lecseréléséről; eltekintve ttól, hogy Nógrádi áltl szorglmzott belátásnk " már csk zért sincs helye kritikábn, mert ezzel kritik önnön hivtását árulná el. Épp pécsi színház évdj is jó példát kínál, hogy megvilágítsuk, mennyire összetett, több szempontot mérlegelő feldt vár kritikár: ez z együttes, mely átlgos formáját tekintve, úgy látszik, vlóbn hullámvölgybe jutott, A per elődásávl mégis olyn országos rngú színházi eseményt teremtett, mely h nem bódított is vissz zonnl z elveszett pécsi nézőket, hozzájárult hhoz, hogy m mgyr színház dinmizmusáról beszélhetünk. Szikor János természeti miliőben viszi színre Kfk-regényt, de z élő fák és füves táj, felszökkenő szökőkút és mdárcsicsergés olyn természetimitáció, mely hngsúlyozottn él teátrális effektusokkl: ttól vn jelentése, hogy mindezt színpdon látjuk. E felfokozott tetrlitásbn - rendező lát-htó szándék szerint - csk legegyszerűbb és legtermészetesebb emberi gesztusoknk vn helye, semmi színészetnek", semmi játéknk " : így jöhet létre z trnszformáció, mely z üdítő Mjális-hngultú látványt átformálj kfki bírósággá. Pontosbbn: így jöhetne létre, mert z elődás, bár igen htásos, dós mrd e dinmikus - belső ellentmondásokból táplálkozó és építkező - stílus teljes kibontásávl. Vlmi zonbn máris világos pálykezdő rendező munkájából; könnyen lehet., hogy Szikor hmrosn hsonló erővel veti fel játékstílus kérdését, mint nnk idején kposvári fitlok ". Itt sem öncélú formlizmusról vn szó, hnem nnk z új szín-pdi nyelvnek megtlálásáról, mellyel hitelesen szólht mi színház mi nézőhöz. Hogy z új színpdi nyelv mennyire npi munkfeldt színházbn, mi sem bizonyítj jobbn, mint z beszélgetés, melyet Mészáros Tmás folyttott Nemzeti Színház új vezetőivel. S bár z interjú SZÍNHÁZ jelen számábn olvshtó, érdemes néhány mondtot külön is kiemelnünk bból, mit Zsámbéki Gábor A konyh próbáiról mond:... vitáink lényege mindig z volt, mindig zt kifogásoltuk, hogy mit egy-egy színész csinál, z vlójábn nem történik meg. Már-pedig bbn színházbn, melyben mi hiszünk, z kcióknk, helyzeteknek, z állpotoknk meg kell történniük, létre kell jönniük. Itt pedig olykor közepes, olykor elképesztően virtuóz színészi technik szolgált rr, hogy kár egészen pontosn megmutss egy lk pillntit, változásit -- csk éppen csináltnk vgy közhelyszerűnek tűnt. mindez... De félreértés ne essék, mi nem indítottunk áltlános támdást színész technikáj ellen. Ez ostobság voln. Mindössze rról vn szó, hogy nem hiszünk el bármit egy jól kidolgozott technikánk. Nem hisszük el, hogy bármelyik pillntbn bármit tökéletesen érthetővé és sikeressé lehet tenni színpdon egy kézreálló eszköztár segítségével." Zsámbéki e néhány mondtbn nemcsk Nemzeti Színházbn töltött egy évd, hnem - visszmenőleg kposvári munk lényegét is megfoglmzz: Kposvárott is, Nemzeti Színházbn is színház dinmizmusár került hngsúly. Hogy ne csk színész legyen ott színpdon, hnem vlóbn megjelenjen lkításábn kifejezendő ", z, mit színház - z író, rendező, z együttes - mondni kr. A színház dinmizmus zt is jelenti, hogy előtérbe került színház társdlmi hivtás. Minden, mi színpdon történik, nézőért és nézőnek vn, nélküle értelmét vesztené játék. De ne felejtsük el, hogy tetszést és tpsot rtni sokszor könnyebb trtlmtln htásvdászttl, mint igzi művé-szettel. Az dinmikus színházi szemlélet, melynek z elmúlt évd leglábbis ígéri kibontkozását, vlóságos problémákról és vlóságos gondokról kr beszélni. Es színpdi élettel, z élet belső feszültségeivel kr beszélni. Minden, mi puszt technik ", világot jelentő deszkákon hlott lesz, erőtlen,

4 hiteltelen. Á színház csk kkor él, h npont in sttu nscendi működik: h estéről estére születés állpotáb jut. Igz vn Székely Gábornk, mikor mximlist elképzelésről" beszél, mert z élő színház mximlizmus. De szbd-e lább dni? Természetesen Nemzeti Színház elmúlt évdj távol vn ettől mximlizmustól", s ezt - mint z említett beszélgetésből kiderül - színház vezetői tudják legjobbn, legszkmibbn ". Megállpíthtnánk, sőt hosszn elemezhetnénk, miért nem érték el zt szintet művészeti vezetésében meg-újított Nemzeti Színház produkciói, mint mondjuk z 1977/78-s évd legjobb kposvári elődási, z Ivnov és Mesél bécsi erdő. E tényen z sem módosít sokt, hogy mgánk Nemzetinek munkájábn - megelőző évdokhoz mérten - szembetűnő és erőteljes művészi emelkedést hozott változás. A dolog lényege nem ebben keresendő, mert z ilyesféle méricskéléssel előbbutóbb visszjutunk nem túl szerencsés sporthsonltokhoz; sokkl inkább bbn, hogy dinmikus színházi szemlélet eljutott és életképesnek bizonyult Nemzeti Színházbn, bbn, hogy Dnton hlálától A konyháig figyelemre méltó folymt tnúi lehettünk. Rádásul kposvári és szolnoki színház, honnn legtöbb NB I-es játékos" távozott, korántsem rendült meg nnyir, mint zt sokn gondolták. Mindkét színház jelentkezett olyn elődássl, melyekről több is elmondhtó, mint hogy országos viszonyltbn is eseményszámb mentek. Érdekes, de ligh véletlen, hogy ez két elődás - szolnoki Tngó és kposvári Esküvő - z évd során megrendezett lengyel színház és drám ünnepéhez kpcsolódott. Mrožeket már ismertük korábbn is, bár inkább nyomttásból s kevéssé színpdról, Gombrowiczcsl most tlálkoztunk először, előbb Vígszínházbn (Operett), mjd Kposvárott. E bemuttókkl z évd során SZÍNHÁZ már fogllkozott, jelen összefüggésben elsősorbn zért érdemelnek szót, mert ez két szerző - z újbb lengyel drámírás e két kiemelkedő és igen jellegzetes egyénisége - olyn nemzeti színházi kultúráról dtk hírt, melyet, hgyományit és jelenét tekintve, elsősorbn z különbözteti meg mienktől, hogy sokkl dinmikusbb. Sok vit folyt z elmúlt évek során rról, miért játsznk oly kevés lengyel drbot mgyr színházk, s h mégis bemuttnk vlmit, miért nem kerülnek színre nálunk zok kortárs és klsszikus lengyel drámák, melyek lengyel színház rcultát döntően meghtározzák. Gykrn hngzottk el olyn vélemények, hogy ezeket műveket, melyek mgyr színházi közízléshez mérten túlságosn szürrelisták" és túlságosn bszurdk", meg sem értené mgyr közönség. A szolnoki Tngó és kposvári Esküvő lposn rácáfolt erre z érvelésre. Kiderült, hogy sokkl inkább bizonyos műsorpolitiki merevség és szkmi elzárkózás állt útját e drboknk, nem pedig közönség értetlensége. (A kposvári nézőtéren például pontosn lemérhető volt, hogy épp mnipuláltln, úgynevezett egyszerű néző milyen óddássl és figyelemmel tudt követni Gombrowicz álomlogikáját", melynek egyedüli titk, hogy nem szbd mindenáron megfejteni", átvitt értelmet és rejtett jelentést keresni benne, mert eredendő színpdi mági, mi közvetlen impulzusivl ht.) Kiderült, hogy h olyn rendezők veszik kezükbe e drbokt, kik mguk is dinmikus színházról álmodnk, művek minden idegensége ", stiláris másság lefordíthtó mi színházi nyelvünkre, természetesen oly módon, hogy közben mi színházi nyelvünk is változik, lkul, új kifejezési eszközökre lel. Ács János Esküvője és Pál István Tngój hsonló tnulsággl szolgál, mint fentebb említett példák: színháznk, hhoz, hogy éljen, npont újjá kell születnie. Ácsbn is, Pálbn is volt elég bátorság és invenció hhoz, hogy újr feltlálják mguknk színházt. Es mindkét esetben jó mgyr elődás született lengyel drbokból. Mindjárt megérezhettük, hogy mindz, mi idegen" élménynygként ott sűrűsödik e drámákbn lengyel történelmi múltból, milyen közel vn hozzánk. Hisz történelmünk is, jelenünk is sok nlógiát kínál. H ez két elődás nem jött voln létre, mgyr színház szegényebb lenne. Nem egyszerűen két lengyel drb elődásávl lenne szegényebb. Nem is z leglényegesebb, bár feltétlen fontos és méltánylndó, hogy e két sikeres válllkozás új fejezetet nyitht mgyr-lengyel színházi kpcsoltokbn. Ennél jelentősebb mg tény, hogy z új mgyr színház egyre kevésbé békül meg készen kpott sémákkl. A százd elején Tháli Társság színháztörténeti tette volt, hogy nturlist drámát s elsősorbn Ibsent eljutttt mgyr közönséghez, mintegy bevezette" mgyr kultúráb. A dinmikus színházi szemlélet, h vlóbn z, nem úgy kíván fölzárkózni sokt emlegetett, de soh senki áltl pontosn meg nem htározhtó világszínvonlhoz, hogy fesztiválsikereket utánoz, külföldön szériábn menő drbokt futtt idehz is, vgy stiláris jegyeket vesz át híres elődásokból. A dinmikus színház nyitottságot jelent, elsősorbn gondolti nyitottságot. A színház, h vlóbn dinmikus, szomjzz gondoltot, mert minden lkotó jól tudj, hogy gondolti tlálkozások és konfrontálások elkerülhetetlenek művészi munkához: megtermékenyítő erőt, inspirációt jelentenek. Benne lenni világszínház ármkörében - ez is egyfjt mximlizmus. De dhtjuk-e lább? Hisz színház, mely estéről estére in sttu nscendi részese z egyetemes emberi gondolkodásnk, elévülhetetlen szolgáltot tesz z egész mgyr szellemi életnek. Nem kozmopolitizmus ez, hnem épp z ellenkezője. A színház, h vlóbn élő, mélyebb és termékenyebb kpcsoltot tlálht z élő mgyr irodlomml is, mint mire jelenleg képes. S kkor végre túljutnánk z új mgyr drám " számonkérésének és kipipálásánk " ppirosízű gondján. Néhány esztendeje színházi viták egyik fő témáj színházi életünk megmerevedése volt. Ez z időszk, úgy látszik, véget ért. Alighnem igz vn Kerényi Imrének bbn, hogy mgyr színházi életben még egypár évig gyűrűzni fognk személyi változások kiváltott vihrok. Ez is egyfjt dinmizmus: sorok átrendeződnek. De h csk nnyit látunk meg ebből ngy mozgásból, hogy nemzedékváltás történik, kkor úgy vélem, épp lényeget tévesztjük szem elől. A művészetben z új stílust, z új nyelvet, z új hitelességet sok esetben új nemzedékek hozzák, máskor nem. A mi színházi dinmizmusnk is megvoltk más nemzedékbeli közvetlen úttörői, elég tlán Mjor Tmásr vgy Ltinovits Zoltánr utlnunk. Az egykori kposvári fitlok" mögött új nemzedék sorkozik fel, s nemzedéki htárok nem vonhtók meg pontosn. Sokkl értelmesebb, h jelenségekre, fejlődés tendenciáir, z elődásokból kiolvshtó rs poeticár figyelünk. Már csk zért is, mert színházt nem lehet trtósn nemzedékekre tgozódv csinálni. Á színház nem ismer merev korlátokt, se társultszervezés gondjibn, se játékmód és színészi technik megválsztásábn. Á folymt, melynek jelenleg tnúi vgyunk, ennek kiteljesedését Ígéri. Lehet, hogy ez z ígéret jövőben vihrosbb színházi éghjltot jelent, mint mit közelmúltbn megszoktunk. De remélhetően trtlmsbbt is.

5 játékszín TAKÁCS ISTVÁN Az Énekek éneke Körszínházbn Fölnézek könyvespolcr és belémhsít rémület: kit kell még drmtizálnom holnp, mit kell még dptálnom holnpután?" Á mondt Mihil Bulgkovnk P. Sz. Popovhoz május 7-én írott leveléből vló. Á Körszínház idei bemuttó-j - Énekek éneke (lcím: Szerelmi történetek Bibliából) - jutttt eszembe. A Bibli - sikerkönyv Mnpság Bibli vlóságos bestseller nálunk. Az érdeklődés méreteire jellemző, hogy mikor ben - Minerv Kidó közrebocsátott nnk rádiós soroztnk némileg kibővített ny-gát, melyet 1971 második felében Rpcsányi László vezetett A Bibli világ címmel, kidvány példány hetek ltt elfogyott. Sőt, úgy emlékszem, rövid idő ltt megjelent második ki-dás is, hsonló példányszámbn. Néhány év múlv Rpcsányi újbb soroztot vezetett ebben tárgykörben: Beszélgetések Bibliáról (Mítoszok és legendák Bibliábn lcímmel) 1976 első felében futott Rádióbn. Ennek nygát is kidt Minerv: 1978-bn példánybn. Kelendősége hsonló volt A Bibli világáéhoz. Még ugyn-bbn z évben, 1978-bn, Kossuth Kidó példánybn jelentette meg Biblii Kislexikont. M már ez is lig lelhető fel könyvesboltokbn. Aki vlmelyest tájékozott könyvkidásunk példányszámibn, tudj, hogy fentiekhez hsonló ngyságrendben Agth Christie-t vgy Georges Simenont szoktuk megjelentetni. A Bibli, A Bibli világ iránti érdeklődés tehát méreteiben hsonlít krimik iránti érdeklődéshez. S nem csk Bibliáról szóló, zzl fogllkozó könyvek kpósk: Mgyr Biblitnács nemrég megjelent új Biblifordítás sem igen kphtó már. Drmtizálni Bibliát? Első hllásr ez elég bizrr ötletnek tűnik. De gondoljuk csk végig, mi minden történt már Bibli két ngy részével, z 0- és z Újtestmentumml? Hány - és hányféle rendű-rngú - irodlmi, képzőművészeti vgy zenei lkotásnk volt forrás, ihletője z évszázdok folymán? Hősei, történetei hányféle művészet műfjib átkerülve váltk - áttételesen bár, de épp így jobbn átélhetően - szerves részeivé z emberiség műveltségkincsének? Voltk idők - középkorbn például -, mikor misztérium-, mjd később pssiójátékokbn és morlitásokbn npokr, sőt, hetekre terjedő méretekben drmtizálták e hősöket és történeteiket, megszemélyesítve Mózest, Dávid királyt, Slmont, Józsefet, Potifárnét, Betsbét, Slomét, Juditot vgy Rákhelt éppúgy, mint Jézust, z postolokt, Heródest vgy Pontius Pilátust. A figurák néh vlóbn fntsztikusk. Az Ótestmentum egyik legfontosbb személyének, Dávidnk, Izrel második királyánk históriáj például felér egy modern dinsztilpító politikus történetével izglmsságbn, meredek váltásokbn, szó- és hitszegésekben, erőszkosságbn, kegyetlenkedésben, z élet hbzsolásábn. Ugynkkor ő Góliátot legyőző hős, ő zsoltárköltő, ő z állmlpító és törvénytevő stb. stb. Fi (egyik sok közül) és utód, Slmon, nem kevésbé fntsztikus lk. Ő virágozttj fel Izrelt, ő urbnizálj földművelő-állttenyésztő törzseket, ő építteti meg csodás jeruzsálemi templomot, híres királyi plotát és istállókt. Állítólg hétszáz feleséget és háromszáz ágyst trt. Bölcsessége legendás, gzdgság szintúgy. A Bibliábn, z Ótestmentum úgynevezett kánoni irti között három olyn könyv is tlálhtó, melyeket hgyomány Slmonnk tuljdonít: Példbeszédek könyve, Prédikátor könyve - és z Énekek éneke. (M már tudjuk, hogy vlmennyi leglább négy évszázddl később keletkezett, mint Slmon urlkodásánk - i.e ideje). Mátri László kdémikus, egyetemi tnár, filozófus, Beszélgetések Bibliáról soroztbn, z A Bibli helye z emberi művelődéstörténetben című dásbn többek között következőket mondott Rpcsányi László kérdéseire erről kérdéskörről:...mit Bibli és Bibli világ z emberi műveltségnek, hogy úgy mondjm, z őstörténetéből ránk hgyott, mit z emberiség hurcol mgávl... nem szbd egyszerűen történelmileg felgyülemlett hlmznk tekinteni. Ezek emberileg ngyon jelentős információk. Ezekben biblii történetekben z emberiség hosszú történetének bizonyos emberi lphelyzetei lkulnk ki, foglmzódnk meg. Ezek legendák, mítoszok, mitologémák, sőt, idevehetjük görög trgédiákt is, emberileg lehetséges, társdlmilg lehetséges lphelyzeteknek, htárszituációknk, kérdéseknek megfoglmzódási, és ilyen értelemben lehetnek példmuttók vgy tnulságosk mi ember számár is, ki nolens volens - krv, nem krv - hordozz mgábn, minél műveltebb, nnál inkább, z egész emberiségnek ezt kulturális, szbd idézőjelben mondnom, kulturális»terhét«. Ez fontosság Bibli ismeretének is, Bibliát tehát nem egyszerűen csk irodlmi lkotásként kell értékelni, hnem z emberiség pszichológii tpsztltink tárházként is. Ezek tovább élnek, nem-csk szépirodlombn, lásd Thoms Mnn biblikus történeteit, de tovább élnek mi ember pszichológii és társdlmi problémáibn is... Gondolom, hogy Bibli nem csupán mint irodlmi lkotás, mint művészi gondoltok, lpok tárház érdekes; de mint z emberiség kollektív tpsztltink egyik tárház, emberi tnulságinál fogv is hsznos mi olvsó számár. " (Beszélgetések Bibliáról. Minerv, és 26. O.) A kérdés - drmtizálni Bibliát? - ezek után ligh kérdés többé. Igen, drmtizálni, miért ne? És z propó miért ne lehetne éppen z Énekek éneke, ez nyolc részből, összesen száztizenhét versből álló, Bibli-kidásokbn körülbelül ht-hét oldl terjedelmű szerelmi költemény vgy líri betét? S miért ne lehetne erre szálr felfűzni zokt szerelmi történeteket, melyek oly bőséggel tlálhtók Bibliábn és különösen z Ótestmentumbn? Miért ne lehetne ebből sokfelé ágzó, sokszálú, érdekes figurákt és érdekes történeteket trtlmzó nygból színpdi művet gyúrni? Lehet, persze hogy lehet. Mindössze (?!) meg kell tlálni zt formát, mely ezt z időben, térben, személyekben, cselekményben roppnt heterogén nygot drámi művé szervezi. Kzimir Károly Körszínház új produkciójábn, z Énekek énekében erre tlán minden eddigi kísérleténél nehezebb feldtr válllkozott. Szándék - tlán nem is véletlenül - tlálkozott Bibli iránti erős érdeklődéssel. A mtéri Azt igen jó szemmel vette észre Kzimir - és z nyg kiválogtásábn, megszerkesztésében közreműködő munktársi:

6 átk), Rcine Phedrájánk részlete, Thoms Mnn Mózes-elbeszélésének és József és testvérei-regénynek részletei, Helti Gáspárnk tuljdonított 16. százdi mgyr népkönyv, Slmon és Mrklf részlete, z Ótestmentum különböző könyveinek - Példbeszédek, Mózes, több prófét, zsoltárok stb. - nyg; Korán és Tlmud szövegei, még egy Thoms Mnn-részlet ( A kiválsztott című regényből), z úgynevezett Holt-tengeri tekercsek szövegeinek részletei, pokrif szövegek, midrások (biblii szövegek i. sz. utáni mgyrázti), Celnói Tmás ismert Dies ire éneke 13. százdból - s mindez kpcsolódik z Énekek éneke szövegének részleteihez. Óriási ívű nyg, felkészültebb néző is lig tudj követni. Azt mondni sem kell, hogy nyelvi rétegeiben is mily sokféle ez mtéri. A biblii szövegek többnyire Károli Gáspár m is csodáltosn zengő fordításábn szóllnk meg, de felbukkn itt-ott Mgyr Biblitnács új fordításánk egészen más hngvételű szövege is. Ady versei döbbenetesen zonos nyelvi nygból gyúrtk, mint Károli fordítás. Thoms Mnn intellektuális prózáj vgy Rcine kifinomult nyelve elüt ettől rétegtől, s mesterkéltnek, sápdtnk ht mellette. A különböző egyéb szövegek más és más fordítóink stílusát is kiérezni. Szó sincs tehát vlmiféle egységes htásról. De ez még kisebbik bj - bár ez is elegendő hhoz, hogy megzvrj különböző szöveg- és nyelvi rétegekben bőségesebb ismeretek-kel ligh rendelkező átlgnézőt ". Esztergályos Cecíli és Kozák András z Énekek énekében Komoróczy Géz, Jósfy György s szktnácsdók: Hhn István és Rpcsányi László -, hogy z Ótestmentum szerelmi vonl" roppnt erős, sokszínű és változtos. Rádásul ezeknek történeteknek jó része meglehetősen ismert. Dávid és Betsbe, Slmon és Sáb, József és Potifárné, Ábrhám és Sár, Zsuzsnn és vének, Jákob és Rákhel, Lót és leányi s többi históri vlóbn z emberiség műveltségkincsének részei. Ezekhez z önmgukbn többnyire kerek egészet lkotó történetekhez drmtizáció készítői hozzádtk egy sor más nygot is. Többnyire olysmit, mi közvetve vgy közvetlenül összefügg Bibliávl s főként Bibli eme szerelmi történeteivel. A későbbi kultúrák Ótestmentum-élménye épül így bele z Énekek éneke témkörébe. Ady istenes verseiből néhány, s néhány olyn verse, mely biblii vontkozásokt is trtlmz (Köszönöm, köszönöm, köszönöm; A Hágár oltár; A csókok Sztorik füzére A ngyobbik bj z, hogy ebből roppnt nygból nem jön létre vlódi drámi mű. A különböző történetek megmrdnk önálló sztoriknk, melyeket jószerével csk z köt össze, hogy vlmiképp közük vn Bibliához, s hogy egynémely fontosbb figurájukt ugynzok színészek játsszák. Könnyű lenne erre zt válszolni, mit z nyg nyilvánvlón legfontosbb összegyűjtője, Komoróczy Géz ókortörténész z elődás kis műsorfüzetének bevezető szövegében mond, hogy ti. Az elődás: kis jelenetek füzére, z Ószövetség szerelmi történetei, közéjük illesztve egyéb biblii vgy Bibli ihlette szövegek, mindz, mi ebbe füzérbe kínálkozott. " Az-z: erről volt szó csupán; egy bizonyos témkör köré csoportosított biblii képeskönyvről, látványos illusztrációról,

7 vonzó eszközökkel végzett mgs szintű ismeretterjesztésről. Cskhogy ennek szándéknk z nyg még ebben formábn is ellenáll, s szinte követeli vlóbn drámi lkotássá vló szerveződést. Egész sor kis jelenet " súlyos és kemény drám. Ahogy például Dávid megszerzi egyik legjobb vitéze, Uriás feleségét, Betsbét, mjd eltéteti (és hogy eltéteti) láb lól felszrvzott férjet, vgy hogy vének bevádolják Zsuzsnnát, hogy Józsefet börtönbe vetteti visszutsított Potifárné, hogy z egyébként cseppet sem árttln Jákobot soroztosn becspj Lábán stb. stb. - ezek mind igzi konfliktusok, kár önmgukbn is elegendőek lennének egy egész estét betöltő drámár (mint hogy jv részüket meg is írták z idők folymán). Nos, ebben drmtizációbn ezek drámák vlósággl egymás srkár hágnk. Álig indul el z egyik, máris egy másikbn vgyunk. Mire szituációk kibomolhtnánk, figurák jellemei kibontkozhtnánk, már rég máshol járunk. Így nyilván semmi más lehetőség nem mrd, mint z illusztrálás, képes-könyv. A színészeknek sem mrd idejük igzi színészi munkár; fizikumukkl, orgánumukkl vnnk csupán jelen, s mivel legtöbben három-négy-öt figurát is lkítnk, szinte szétválszthttlnul egybefolynk történetek, hősök, hősnők, z események. Néző legyen tlpán, ki egy idő múltán minden pillntbn pontosn tudj, hogy Drhot Andre, Kány Kt, Gór-Ngy Mári, Várdi Hédi - illetve vele váltkozv játszó Esztergályos Cecíli - Bitskey Tibor, Szirtes Ádám, Kozák András, Ruttki Ottó vgy S. Tóth József éppen kicsod: Ruth, Sár, Támár, Betsbe, Zsuzsnn, Potifárné, Dávid, Mózes, József, Jákob, Slmon, Józsu vgy Ábrhám. A szövegbe épülő, betétként htó, de mégis átmenet nélkül illeszkedő Ady-versek, vgy egy úgynevezett válólevél szövege, drsztikus humorú Mrklf-szöveg s más részletek még tovább bonyolítják dolgot. Így zután hiáb cserélik gykrn kosztümöket szereplők (Márk Tivdr stílusos tervei), z öltözékek váltás nem elegendő. Itt ugynis krkterek és szituációk cserélődnek egy nonstop folymtbn, de hogy ezek ki is bontkozhssnk, hhoz ez drmturgi nem d elegendő fogódzót. Az elődásnk vlmiféle sjátos lineritás vn. A korábbi Kzimir-rendezésekben is tlálkozhttunk ezzel; Körszínház roppnt széles színpd, mely misztériumjátékok szimultán színpdát idézi, lighnem csábít is erre mesét mesére hlmozó-zsúfoló történetelmondásr, erre nrrtív epikár. Cskhogy éppen ennek módszernek kellene ngyon világosnk, ngyon logikusnk, ngyon követhetőnek lennie. A z Énekek éneke sjnos nem ilyen. Holott úgy indul, minth Kzimir és lkotótársi rábukkntk voln egy erős, elrendező, igzi drámi konfliktusr. Törvények és törvényszegések Az elődás ugynis zzl kezdődik, hogy Mózes meghirdeti törvényeket és tillmkt. Megismerjük zokt roppnt szigorú, már-már embertelen előírásokt, melyek z Ótestmentum koránk zsidó népére kíméletlen, nyomsztó, gúzsb kötő erővel nehezedtek. Ez jelenet, kissé rövidítve, s nem egészen ugynzokkl hngsúlyokkl, többször vissztér z elődásbn. Akár úgy is felfoghtjuk: ez kr z trtószerkezet lenni, melyre z egész drámi nyg épül. Egyben ez z drmturgii ellenpont is, mely tuljdonképpeni tárgy: szerelmi történetek másfjt nygávl szemben áll, és létrehozz drámi konfliktust. Á trtóívek közti jelenetekben ugynis egyebet sem látunk, mint hogy ezeket rettenetesen kemény törvényeket legváltoztosbb módon szegik meg és veszik semmibe. A mózesi tízprncsoltnk mjd ' minden tételét áthágják: ölnek, rbolnk, práználkodnk, más vgyonát, feleségét és szolgáló leányát elkívánják, idegen isteneket imádnk, lopnk, nem tisztelik tyjukt és nyjukt, hmis tnúságot szólnk felebrátik ellen. Es z nnyit emlegetett szerelem is milyen? A testvérés tyszerelem, szodomizmus, fjtlnkodás, z erőszkoskodás leglább olyn gykori, mint tiszt, igz, hűséges, boldog szerelem. Lényegében tehát dott egy htlms konfliktus, sőt konfliktusrendszer. A népnek, törzsnek, z egyénnek fenn kell mrdni. Az embertelenül nehéz éghjlti, környezeti körülmények s folyton fenyegető más népek támdási közepette ez csk úgy lehetséges, hogy körülményekhez igzodó és fennmrdást mint lpfeldtot szem előtt trtó, iszonytosn kemény törvényekkel kell szbályozni z életet. De h nép, törzs, z egyén nem csupán fenn kr mrdni, hnem szó teljesebb emberi életet jelentő értelmében élni is kr, kkor elkerülhetetlenül át kell hágni ezeket törvényeket, hitben, erkölcsben, szerelemben egyránt. Az elődás tehát elkezd ebbe vlóbn ngy drámi erejű koncepeiónk z irányáb hldni, ztán megtorpn, s megelégszik z illusztrálássl. Kis túlzássl zt mondhtni: egy irodlmi színpdi úgynevezett szerkesztett műsort látunk, Jelenet Körszínház elődásából (Drhot Andre, Kozák András, Bitskey Tibor és Gór-Ngy Mári) (Iklády László felvételei)

8 melynek nnyi előnye vn z öntevékeny együttesekkel szemben, hogy hivtásos színház kedvező techniki és szervezési körülményei között vlósul meg, igen jó díszletek között (Rjki György utolsó munkáj), jó színészekkel. De vjon elég-e ez? Mit tnulhtunk belőle? A z Énekek éneke sok vontkozásbn pontosn olyn, mint több más korábbi elődás Körszínházbn. Kzimir még befejezést is ugynúgy megcsvrj". Csk most még meghökkentőbb, mint máskor, mert zárójelenet teljesen ellentmond mindnnk, mit előtte jó két órán át láttunk. Az elődás ugynis nem veszi - fentebb elmondottk lpján nem is veheti - túl komolyn sok szerelmi bűnt, kicspongást, vissz-élést htlomml vgy vgyonnl. Minden mindig megbocsátódik. Aztán befejezés vártlnul ránk dübörögteti Dies ire verssorit (és Verdi Requiem Dies ire tételének htlms zenéjét), mintegy z rcunkb vágv, hogy jó lesz vigyáznunk, nekünk nyomorult bűnösöknek, mert jön végítélet, Hrg npj, mely bűnöst gyötrelemnek dj. Sokkoló htású jelenet, csk éppen sem-mi köze - sem stílusbn, sem gondoltiságábn - hhoz, miről drb ddig (h tétován, nehezen követhetően, következetlenül, lehetőségek mellett el-menve is) szólt. Az ezután következő hippikvlkád meg bet-zene pedig különösen zvró és logikátln ktulizálás. Az múgy is eléggé megkvrt néző ezek után még inkább nem tudj, mit is kellett neki tnulni ebből z egészből. H járts Bibliábn meg Bibliához kpcsolódó műveltségi nygbn, kkor zért nem tudj, mert zsúfoltság ellenére is kevésnek, rendszertelennek és esetlegesnek érzi, mit kpott. H pedig nem járts B i b l i á b n - és biztos, hogy nézők között, különösen fitlbb nemzedék körében, ezek vnnk többségben - tnácstlnná válik és zvrb jön, s vlószínűleg ideges lesz, hogy milyen műveletlen, mert nem ért egy csomó dolgot, mit nyilvánvlón érteni illenék. (Erről tájékoztlnságról persze nem Körszínház tehet, de tudni kellene ról, és szem előtt kellett voln trtni.) Az is lehet viszont, hogy nézők többsége megelégszik zzl, mit követni tud ebből z elődásból. Ez viszont ligh htol felhám lá. (Már csk zért sem, mert mg z elődás sem igyekszik felhám lá htolni.) A kérdés kkor z, hogy bele lehet-e nyugodni, hogy Kzimir áltl oly szenvedélyesen hngozttott népművelő színház csupán ilyen intenzitású? Mert z ugyn igen szép elképzelés, hogy egy-egy körszínházi elődás kedvcsinálás is z emberiség ngy kulturális értékeinek lposbb megismeréséhez - de vjon ki mérte fel vlh is, hány néző esett neki z elődás után Gilgmes-eposznk, Rámájnánk, Hiw thánk - s esik neki most Bibliánk? Hiáb mutthtó ki npjinkbn felfokozott érdeklődés Bibli mint történeti, irodlmi mű iránt, h ez z elődás z eleve nehéz orientációt inkább nehezíti, mint segíti. Hogy Kzimir Károly évről évre vlmi ngyszbású, kultúrtörténetileg érdekes és jelentős válllkozássl lepi meg Körszínház közönségét, z rendkívül dicséretes és tiszteletreméltó. Felfedező buzglm, z emberiség kulturális értékeit közkinccsé tenni óhjtó népművelői szándék elismerést érdemel. Szándéki vitthttlnul nemesek. De éppen ezért nem lenne jó, h - mint Bulgkov, bár nem zonos okokból - kényszernek érezné, hogy csk (ilyen típusú) drmtizálásokkl jelentkezzen Körszínházbn. Az viszont kívántos lenne, hogy - kár ennél műfjnál mrd, kár mássl próbálkozik - drámírásbn és drmturgi mesterségében gykorlott társkt is vegyen mg mellé kétségtelenül tudós, de fenti képességekkel nem szükségszerűen rendelkező szkértőkön kívül. Egy drbnk ugynis többnyire hsznál, h meg vn írv. Es ez lól nemigen lehet kivétel Körszínházbn, Kzimir (helyesen) népművelőnek szánt színházábn színre kerülő drb sem. Énekek éneke (Körszínház) A Bibli, Korán, z ókori keleti és pokrif irodlom, Pltón, Helti Gáspár, Károli Gáspár, Rcine, Ady Endre, Kffk Mrgit, Bbits Mihály, Juhász Gyul, Thoms Mnn és mások szövegeit és fordításit felhsználv, Jósfy György közreműködése mellett fordított és összeállított: Komoróczy Géz. Tnácsdók: dr. Hhn István és dr. Rpcsányi László. Színpdr lklmzt és rendezte: Kzimir Károly. Zenéjét összeállított: Prokopius Imre. Díszlet: Rjki György. Jelmez: Márk Tivdr. Koreográfus: Ligeti Mári. Rendezősszisztens: Gáti Vilm. Szereplők: Várdi Hédi, Esztergályos Cecíli, Konrád Antl, Lengyel Erzsi, S. Tóth József, Dimulász Miklós, Drhot Andre, Bitskey Tibor, Kány Kt, Mrkly Gábor, Kozák András, Szirtes Ádám, Gór-Ngy Mári, Ruttki Ottó, Kollár Bél, Blog Erik, Bánky Gábor, Borbély Sándor, Bubik István, Kton Ágnes, Incze János, Láng György, Kárpáti Denise, Sipos László, Újvári Zoltán. HERMANN ISTVÁN Szentendrei multságok Dundo Mroje Főtéren A Mdách Színház néhány éve júliusbn Szentendrére rándul, de nem turisztiki célból, hnem hogy egy-egy hrsány nyári komédiávl vgy inkább játékkl lepje meg önmgát és közönséget. Az utolsó három elődás zonbn zt muttt, hogy hrsány nyári vigsságon kívül egyre inkább felfedezték Szentendrén genius locit is. A L Mnch lovgj m é g nem sokt muttott ebből. De múlt évben már Shkespere T é vedések vígjáték dlmátosított változtbn jelent meg Szentendrén - leglábbis mi betéteket illette. Végül z idén már dlmát reneszánsz Mrin Držić vígjáték került színre, mely ugyn nem Dubrovnikbn játszódik, de dubrovnikikról szól, melynek színhelye Róm, de hngult mégiscsk dlmát jellegű. A mese rendkívül egyszerű. Megtláljuk benne reneszánsz vígjáték szokásos kellékeit. Először Dundo Mroje dubrovniki kereskedő sorsáról vn szó, ki színen reneszánsz drámák szokás szerint e g y szolg kíséretében jelenik meg. Mint hogy reneszánsz szolgák legtöbbször, ez szolg is rról pnszkodik, hogy gzdáj nem d neki enni. Dundo Mroje tuljdonképpen fiát keresné Rómábn, kit ötezer dukáttl Firenzébe küldött posztót vásárolni. A fiú zonbn Rómábn rekedt egy Lur nevű kurtizán kedvéért, kinek cserfes szolgálój, Petronell éppen úgy beleillik reneszánsz képbe, mint úrnője. Rómábn zonbn ott tlálhtó szintén dubrovniki eredetű Pomet is, ki zon mesterkedik, hogy Lur kegyeiből kicseppentse Mrót, és becseppentse Hugót, fitl német nemest. Dundo Mroje szeretné visszkpni fiát is és dukátjit is. Szándék kpór jön Pometnek, közben persze megjelenik Mro elhgyott menysszony djkáj kíséretében ( duennák vígjátéki nlógiájár), és végül rend helyreáll: Dundo Mroje visszkpj fiát, menysszony vőlegényét, Hugo Lurát, sőt Lur pj is rátlál lányár. Mint láthtó, eddig minden reneszánsz vígjáték szbályi szerint zjlik, h nem is olyn mély és multságos és nem is olyn pikáns, mint Mchivelli

9 Mndr g oráj, de nem is nnyir tákolt, mint z átlg reneszánsz vígjátékok. Vlhol kettő között vn. A Mdách Színház elődás zonbn gondoskodik rról, hogy reneszánsz vígjátéknk legfeljebb csk keretei mrdjnk meg, s minden komédiázásr lklom nyíljék. Szirtes Tmás rendezése ilyen szempontból semmi mást nem d, mint zt, hogy z összes szereplőknek megengedi : csinálják zt, mit tudnk z dott keretek között. S ez nem is kevés. Kicsit commedi dell'rte-szerű z egész, nemcsk zért, mert Róm modern Rómár vn véve, hol vlódi utók vihrznk be színpdr egy pillnt ltt; Mro szolgáj, Borissz Hond motorkerék-páron érkezik; ruhák szintén bszolút mik, bohóctréfák ugyn ngyon régiek, de szintén mi htást keltenek, legfeljebb Dundo Mroje lkj idézi peleskei nótárius figuráját, ki vidéki kurtnemes vgy kurtkereskedő, de mégis ngykereskedő llűrjeivel érkezik fel mi Rómáb. Ez kvlkádjelleg zután z egész este hngszerelésében jelentkezik, hiszen mi olsz dltól mi olsz vurstlidlig, délszláv népdltól egészen felszínes műdlig minden vn repertoáron, és ezek különböző elemek, melyeket zeneileg Mklári László válogtott össze, még inkább színessé - bár helyen-ként fkó színűvé - vrázsolják z estét. Egyszóvl z Dundo Mroje, mely Mgyrországon z eredeti reneszánsz vígjátékhoz közelítve nem ngy sikert rtott, most és itt időtlenné tupírozv vgy mivá felfújv ngyon könnyed szórkozást nyújt, és ugynkkor sikert is rt. Sok mindenen lehet vittkozni, még sikeren is, de csk bbn z esetben, h vlmilyen szempontból rosszul érezzük mgunkt színházi estén. Be kell vllni, hogy z előbb említett egyenetlenségek ellenére ez színházi es-te mégis ngyon kellemes volt, s ez részben hely és drb egymásrtlálásánk is köszönhető. No meg nnk, hogy nyáron mindent szbd, vgy leglábbis mjdnem mindent. Nyáron színi htás z első. Így zután Dundo Mroje szerepében Körmendi János szbályos bohócot játszik. Ő vidéki ember, ki fölkerül Rómáb, kinek Pomet (Tímár Bél) zt tnácsolj, hogy egyelőre rejtőzzön el, s ki Pomet mögé rejtőzve úgy hsználj kezét, minth Pomet egyik keze voln, és Pomet ettől kéztől kp egy slukk cigrettát, mjd két különböző ember keze mint egy ember Templom téri játékok Szentendrén kezei kezdenek mlmozni. Körmendi egy htlms vck bőröndöt mindenféle szeméttel tölt meg, melyet egy kukából hlász elő, s miközben tömködi, eljátszik egy sor bohóctréfát. (Például htlms követ cipel ngy fárdsággl, s z utolsó pillntbn bemuttj, hogy kő könnyű stb.) Sőt, kihúz kukából egy egész csomg vécéppírt is, melynek ngy részét bőröndbe gyömöszöli, de egy részét - biztos, mi biztos - zsebre vágj. Ennek mozzntnk helyi érté-két z olvsó ítéletére bízzuk... Egy-szóvl ez Dundo Mroje, ki rendkívül brátságos rccl közeledik prtnereihez, h dühben kr kitörni, és dühös rcot vág, h brátságos kr lenni: igzi bohóc. Körmendi jobbár önmg köré vonj játék egészét, sját bohócjáték irrdiál, és még kkor is színen vn, hogyh nincs színen. Dundo Mroje szolgáját Cs. Németh Ljos játssz. A bumfordi vidéki legényt és reneszánsz éhes szolgát egyesíti lkítás, de Körmendi mellett nem sok lklm vn önálló komédiázásr. A tékozló fiú lkját Márton András kmszosr színezi. Fél ppájától, ugynkkor legszemtelenebb mgtrtásr is válllkozik, hogy végül is pp kényekedvére szolgáltss ki mgát. Az elődás egyik legjobb lkítását Székhelyi József nyújtj, Borissz, fitl Mro szolgáj lkjábn. Modern hippi stílusú gzember, kinek zonbn inkább modor ez, mintsem jelleme. Mozgás is olynnyir hnyg és hányveti, hogy már mozgássl is tökéletesen hozz z lkot, s ugynkkor ellen-pomet, ki szintén udvrol Petronellánk, s végül el is nyeri kezét, mivel Pomet lemond ról. Su - nyovszky Szilvi szépségével érvényesül Lur szerepében. Schütz Il Petronellként bár érezhetően jó színésznő, sőt, helyenként brvúros színésznő, ebben szerepében nem tlálj meg zt lehetőséget, hol ő mg is kidolgozhtná z lkot. Így mindent rábíz rr színészi tudásr, mi sjátj, de többet nem nyújt. Az elődás mozgtój Pomet szerepében Tímár Bél, ki először egy fgylltoskocsivl jelenik meg, s végül felolvss színlpot, miután már-már verekedéssé fjuló cselekményt leállítj, és mindent rendbe hoz. Kedvesen, lendületesen játszik, de könnyed dlmát link és csvroseszű, megélni kró rómi srác kettős figuráját nem sikerül mindenütt igzán szinkronb hozni, s így lendülete egy-egy pillntr megtörik. Hugót, német udvrlót Pudits Bél játssz. Komikus tánclépésekkel jelenik meg színen (másodszorr már kicsit feleslegesen), némettel kevert beszéde helyenként szintén multságos, de túl sokt bíz külső megjelenéséből kihozhtó komikumr, és z lk benső rjz így részlegesebb, mint lehetne. Egészen kitűnő Klocsy Miklós Szádi, z ékszerkereskedő lkjábn. Á keleti bur-

10 figurát, melyet drbon belül hozhttk, ngyon élvezik. A többiek játsznk. Vágó Nelly jelmezei és Götz Bél díszletei jó keretet is teremtenek ehhez, hiszen pl. Dundo Mroje prszti ruháj, fi bársonykbátj, mjd után egyszerű kék zkój, fiút üldöző r fiúruháj mg egyszerűségében is igen sokt mond. Sikerült kihsználni szentendrei Főtér zegzugit is, két osteri is, számtln ki-és bemenet is, vlmint néhány ppírmsé rom és torzó d lehetőséget játékr, hiszen még olyn torzó is vn, mely mg is mozog illetve mozgthtó hjbókol, h kell. Egyszóvl Dundo Mrojévl igzi szentendrei multság született. Csk rr kell felhívni figyelmet: lehet Szentendre délszláv hgyományivl játszni, de nem feltétlenül szükséges. Játékok Templom téren Székhelyi József és Márton András Dundo Mroje szentendrei elődásábn (Iklády László felvételei) leszkelemet tökéletesen hozz, s ugynkkor (két, rendezés áltl beállított némszereplő segítségével) modern terrorizmus egyik típusánk hngultát is megteremti. Amikor pedig z ékszer árát kéziszámológépen kiszámítj, s számológépet rossznk minősíti, s ezek után ujjin vlmint rnyfogin ismét kiszámítj z árát - legjobb buffohgyományokt követi. Az elődás kezdete z indii vrázsló szövege. A vrázslót Kolti János játszná, de ebből figurából s ebből szövegből nem lehet lkítást kihozni. A szövegnek semmi köze vgy csk ngyon áttételesen lehet köze későbbi drbhoz. A vrázsló mg szbdtéri figuránk vn elgondolv rendezőileg, de sem füstfelhők, sem görögtűz, sem leplek nem hitetik el, hogy itt egyfjt vrázsltról vn szó. Kolti, kinek kitűnő lkításit ismerjük már, itt tehát beszél, de nem tudni, miért. Rövid szerepeikben érdekes színfoltot jelentettek Szénási Ernő, Bjz Viktóri és Kelemen Év. Mint z eddigiekből is kitűnt, modernizált, commedi dell'rte-szerűen elődott reneszánsz drám vlóbn igzi vígjátékká vált Szentendrén. Mégpedig olyn vígjátékká, hol hngsúlyozott(-k) trgikus fordulópont(-ok) lehetősége (i), de hol vígjátéki hngult mégis szükségképpen emeli át ezeken fordulópontokon cselekményt. A modern és reneszánsz elemek keveredése ilyen módon színpdi játékká vált, és Szirtes Tmás egyik legngyobb érdeme z, hogy ezt keveredést megfelelő mértékkel és mértéktelenséggel sikerült összehngolni. A színészek láthtólg különbözőképpen érzik mgukt ebben játékbn, zok, kik megtlálták sjátos Míg Dundo Mroje z esti progrm, ddig délután Templom téri játékokkl szórkozttják Szentendre nemes látogtóit. A Templom tér dombon épült, s vn hely rr, hogy mindenféle vásári látnivló, sőt vásári csemege is árultssék rjt. Így zután eredeti fjborok, csevbcsics és flitányérok között ténylegesen vásári komédiát produkál Békés András vezetésével egy színművészeti főiskoli osztály, kiegészítve néhány más osztályb járóvl, vlmint Vujicsics-együttessel, bábosokkl és egyéb zenészekkel. A form tökéletesen vásári, rigmusok igzi pictéri elődást, komédiások hngultát idézik. Ez zonbn már hgyomány Templom téri játékokon. Ugynígy hgyomány z is, hogy több színtéren játszódik sokféle produkció, melyek között vn összeállítás, és vn-nk eredeti kbrétréfák vásártérre hngolv. Ezúttl középpontbn csúszó-pénz áll. Nemcsk zért, mert Kposy Miklós remek rigmusrevüt írt Tsuszó-, kenő- és hálpénz címen, hnem zért is, mert z árkt bódékbn is úgy tüntetik fel, hogy ingyenesnek mondtnk, és csupán kiszolgálószemélyzet lekenyerezése érdekében szükséges 19 Ft 99 fillért odcsúszttni kezekhez. A csúszó-pénz középpontb állítás persze ngyon is vlóságos. Amit csúszópénzről elődnk, zért szellemes, mert bemuttják: csúszópénz nem egyszeri, nem véletlen jelenség, hnem csúszópénznek rendszere vn. Az üzletvezető rktárosnk és szállítómunkásnk fizeti csúszó-pénzt, hogy zután megfizettesse vevővel. Igy tehát borrvlózásnk létezik

11 egy folymtos jellege, és ez folymtos jelleg szinte körbevonul z egész társdlmon, mindenkit érint vgy mint dót vgy mint kpót vgy mint dót-kpót. Megszüntetni pedig csk úgy lehet, hogyh egyszer megszűnik z áru-hiány, mihez meg kellene szűnnie z nyghiánynk, mihez meg kellene szűnnie devizhiánynk, mihez meg kellene szűnnie helytelen gzdálkodásnk. Ez utóbbi következtetések már e sorok írójáéi, de Kposy szövege is eljut ddig, hogy h nincs áruhiány, kkor kereskedelmi tisztesség helyreállításánk feltételei is megvnnk. A többi produkció részben szintén kpcsolódik csúszó-kenőpénz problémához, például Timár György Hogy épül föl ház? vgy Bereményi Géz A korrupciórul című tréfáj. S itt meg kell említeni, hogy Templom téri játékoknk ngyon sjátos szerepe vn z irodlombn, színésznevelésben - egyszóvl z egész kultúrábn. Nem ngy és látványos szerep ez. De megteremti zt lehetőséget, hogy írók, kik nem szoktk kbrétréfát írni, népi játék címen közeled-jenek kbréhoz, s ilyen módon kbré is közeledjen z irodlomhoz. Sőt, néh ez közeledés nnyir megy, hogy nyelvi játékok is fölkerülnek Templom téri tákolt színpdokr, mert nyelvi tákolmány nemcsk szóvicc, hnem egyúttl nyelv szellemes lehetőségeinek, sőt bizonyos értelemben nyelv szellemének bemuttás is. Másfelől Békés András legngyobb érdeme z, hogy növendékeit nem csupán bevezeti nyilvános színjátszásb (itt zután ngyon nyilvános), hnem közönség tudtáb is bevezet néhány jövendő színészt. És teszi ezt úgy, hogy Szín-művészeti Főiskol helyzetgykorltit kiválón prodizáltn muttj be, még kellékekkel is játsznk, s játék kellékeinek krikírozott tárházát muttják be. A Színitnod című összeállítás tehát szöveges és bemuttott némjátékokból áll. Alighnem többet tnulnk főiskolások ezen krikturisztikus helyzetgykorltokból, illetve többet tnultk hhoz, hogy ezt meg tudják csinálni, mint igen sok más órájukon. Vnnk persze mérsékeltebben sikerült kriktúrák Templom téri játékokon, hol közönség mindenekelőtt multni kr, s ismerkedni z új ötletekkel, vlmint jövendő színészeivel. Az új mgyr bikkfnyelvről szóló kriktúr-sorozt kétségtelenül gyengébbek közé trtozott, pedig mgábn z nygábn nem feltétlenül lábbvló többinél. Azonbn álló, sőt sétáló közönség előtt próz kevésbé ht, mint zene, s mgát z elődást vlmilyen rigmusformáb kell fogni, hol rímek nem eresztik el figyelmet, hnem megkötik. Vgy pedig lehetséges poénok és ggek egymásutánj, melyeket nem kell, szellemileg és gondoltilg követni. Igy viszont bikkfnyelvről szóló kriktúrák szokványosn htottk még kkor is, mikor zt krták kimuttni, hogy nem létező nyelv mögé htároztlnság és gondolttlnság rejtőzik. Mint említettük, Templom téri játékoknk multozáson kívül vgy éppen multttásért és nnk következtében kicsit ismerkedési célj is vn. Ez z első tlálkozás fitl művészjelöltekkel ngyon érdekesen sikerült. Kiderült, hogy m főiskolán sokkl jobb zenekultúr, mint régebben - noh kiemelkedő hngnygú fitlll nem tlálkoztunk. A mozgáskultúr is fejlettebb, mint korábbi években. Mindnnyin igen jókedvűen, igen vásárin (tehát belső fegyelmezettséggel) játsszák végig délutánt, de mégis kiemelésre kívánkozik két ifjú művészjelölt teljesítménye. Az egyik Sipos András, egy fekete hjú fitlember, kinek intellektuális összefogó ereje pillntok ltt megmuttkozik. Minden ripcskodás nélkül, egy-egy pillnt ltt hoz kriktúrákt, s mikor színen vn, vlóbn összefogj z egész társságot. A másik Szerednyei Bél. Megjelenésében, mozgásábn, légkörében z igzi ngy clownok hngultát idézte. Persze ez csk előzetes megjegyzés és pillntnyi benyomás. Lehet, hogy néhány év múlv z értéksorrend megváltozik. De h új értékek jönnek felszínre, bbn is része lesz köz társsági huncutságoknk", melyeket szentendrei Templom téren dtk elő. Mrin Držić: Dund Mroje (Szentendrei Teátrum) Fordított: Csuk Zoltán. Mgyr színpdr lklmzt: Mészöly Dezső. Versek: Hu-szár Erik. Zenei vezető: Mklári László. Díszlettervező: Götz Bél. Jelmeztervező: Vágó Nelly. Rendező: Szirtes Tmás. Szereplők: Körmendi János, Márton And- rás, Pudits Bél, Tímár Bél, Székhelyi József, Cs. Németh Ljos, Szénási Ernő, Klocsy Miklós, Kéry Gyul, Kolti János, Dánielfy Zsolt, Borbiczky Ferenc, Tihnyi Péter, Csernék János, Sunyovszky Szilvi, Schütz Il, Bjz Viktóri, Kelemen Ev. Az epizódszerepekben közreműködnek: Ábrhám Edit, Csizmdi Gbriell, Kráncz Ktlin, Tóth Enikő, Bertin Gábor, Bognár Zsolt, Sshlmi József, Szerednyei Bél, Mtoricz József. PÓR ANNA Új hullám és reneszánsz A XVII. százd elejére minden művészetet velejéig megrontott reneszánsznk nevezett orgi... Shkespere reneszánsz elődeitől és kortársitól nem kpott egyebet ostob és rút retorikánál, Jonson, Webster, Greene, Mrlowe elviselhetetlen kontárok és tökfilkók voltk, kik szónokis blnk verseikben gyilkossággl, kéjelgéssel, obszcenitássl fertőzték meg z ngol színpdot" -mondj Bernrd Shw. Sőt, véleménye szerint mgától Shkespere-től sem tnulhtunk semmit, mivel huszdik százd elejére már lsscskán kinőttünk belőle, és nem több kedves háziálltnál". E százdeleji szélsőséges rcionlizmussl szemben viszont m világszerte nnk lehetünk tnúi, hogy polgári szbályozott drámáb, társlgási stílusb és nturlist színjátszásb belefárdt, z elszürkült kommersz és rutin kereteiből kitörni vágyó, megszokottt robbntó új hullám" és vntgrde mind gykrbbn fordul éppen reneszánsz színházhoz mint válllt előzményhez. Az ismert világszínházi jelenség sjátosn mgyr válfjához legutóbb éppen z es fővárosi évd szolgálttott érdekes, vitár serkentő, jelentős példákt. Három ritkán vgy éppen sohsem látott reneszánsz színmű: tizenhtodik százd eleji olsz prsztkomédi Ruzznte: Cspodár mdárk, vlmint ugyne százd végéről, illetve százdforduló első éveiből vló, ngol reneszánsz mű, Mrlowe grndiózus drámtorzój, Fustus, és Shkespere problemtikus" vígjáték: Minden h v é g e j ó vonzott kiknáztln rendezői lehetőségekkel megújulást kereső fitl színházi embereket. A reneszánsz és új hullám" tlálkozás áltlábn is jól ismert jelenség hzi tájkon. A minp egy újt kereső fitl mgyr drámíró éppen zt pnszolt, hogy nemigen tud tlálkozni vele egyívású fitl rendezőkkel, mert ők inkább klsszikusokon keresztül mondják el mgukét. Nem krnk két frontot nyitni". - Két front cskugyn nincsen, viszont nnál ngyobb másik meglévő tét: hogyn lesz rendező

12 lkotómunkáj nyomán kortársunkká Ruzznte, Shkespere és Mrlowe úgy, hogy közben mégis önmg mrdjon mű. Vgy más szvkkl, Arthur Miller szellemes mondásávl élve, színház sok mindent csinálht klsszikus vgy kár modern drbbl, de kármit nem". (Kéry László: Az bszurd Shkespere, Angol írók. Bp., I.) Á vit tárgy természetesen, hogy hol z elfogdott demrkációs vonl: mikor lépi át színház sok minden" és z kármi" htárát. Korábbi korszkokbn is voltk előzményei reneszánsz művészi törekvéseinek modern előítéletekből vló elvetésének; ezúttl reneszánsz és XX. százdi szemlélet áll egymássl szemben százdfordulón. Az emberi képességeket kiteljesítő tettek szenvedélyes pátosz és ennek egy rdikális romntikellenes álláspont lpján történő hmis romntikként vló félreértése foglmzódik meg szélsőséges formábn Shw szrksztikus kritikájábn. Hiszen Shw odáig megy, hogy Shkespere egyik-másik művét modern intellektuális nézőpontból ítélve" egyenesen vulgáris ostobánk" nevezi. Az újr vágyó korszerűséget kereső három rendező közös törekvéssel színművek népiségét népszínházzl vló felfrissítő tlálkozást is keresi reneszánsz művekben. A Cspodár mdárk először egy Sárosptk környéki csűr teknő formájú pódiumán jelent meg mgyr színpdon (Csiszár Imre rendezése, 1975), mielőtt még Fehérvári úti művelődési házbn ütötte voln fel tnyáját Szőke István rendezésében. Vlló Péter szinte kján kópés élvezettel hngsúlyozz z eleve nem finomkodó" Shkespere-vígjáték vskosságit. (Ezt színművet hjdni Nemzeti Színházbn még t940-ben is egy z eredetit megszelídítő" változtbn merték csk bemuttni.) Miközben Ruszt József gyláztosn triviális" Mrlowedrámát még Spiess népkönyvének komikus jeleneteivel is kibővíti. Fustus Népi ízlés és humnist kultúr tlálkozás szinte szemünk láttár ütközik és egyesül Mrlowe lkotásábn. A középkortól örökölt hgyományos drámtechnik, komoly és vidám hngultok váltkozás itt hirtelen új trtlomml telítődik. A ngy misztériumjátékok szentek életét, biblii történeteket megelevenítő, szigorún megkötött vllási rendjében névtelen népi szerzők humoros epizódjelenetei, komikus melléklkok szereplése oldott kötelező áhítt és trgikum feszültségét. Mj z elvont llegorikus lkokt szerepeltető erkölcsi célztú morlitás, jó és rossz htlmk hrcát példázó játékok később reformáció és reneszánsz htásár világipolitiki trtlomml és népi-társdlmi kritikávl is telítődtek, s közben, százdok során egyre erősödik komikus motívum szerepe. Míg középkori morlitásbn z emberi szenvedély, z ember bűne megzvrj világrendet, és pusztulásávl, bűnhődésével helyreáll morális világrend, hrmóni, ddig Mrlowe-nál megfordul viszony: végtelenre vágyó emberi egyéniség, túlerővel merészen szembeszálló ember trgikus bukásánk pátosz áll középpontbn. A kidolgozás változtosság ellenére is évszázdos korszkváltást mgáb sűrítő zseniális lkotás ez mű. Szinte egyzon műbe sűrűsödött itt z fejlődési út, melyet világirodlombn és színpdon népszerűségében vele vetélkedő másik legend és morlitás, Don Jun, évszázdok hosszú változási során tett meg. Az istenkáromló lovgról, Don Junról szóló, Spnyolországbn keletkezett és spnyol földön száj hgyománybn máig élő legend első irodlmi megfoglmzás Tirso de Molin (Gbriel Tellez ). (El Burldor de Sevill y conviddó de piedr 1643.) Ezt z istenkáromló elkárhozásáról szóló középkori morlitást pl. Bécs-ben még XVII-XVIII. százdbn is vllási célzttl játszották mindenszentek-kor. Mjd külvárosi népszínpd nyers komikumú Hnswurst és Ksperle játékként látjuk viszont témát, közben előzőleg már XVII. százdbn vándor-színészek és commedi dell'rte rögtönzött játékibn megkezdődik líri-misztikus elemek csökkenésével eltolódás komikum irányáb. Az eredeti morlitásból, megbűnhődő elkárhozott istenkáromlóból mjd csk frnci földön, felvilágosodás szellemével, Moličre színművében (1665) válik morlitás világát messze elhgyó ngystílű libertin". Míg végül Mozrt lángelméje Don Giovnnijábn (Bécs, 1787) megteremti kisstílű filiszterkörnyezetből kitörő ngyvonlú élethbzsoló sokrétűen összetett, vonzó és tszító trgikusn grndiózus lkját. Ezzel szemben Mrlowe (1592) már legend első színpdi megfoglmzásávl, még morlitás hgyományos keretei között, középkor végén megteremti z új trtlmt, lázdóvívódó ős értelmiségi trgikus lkját. Egy srltán mágusról szóló népkönyv lpján teremti meg - morlitás műfjánk hosszú fejlődési útját előlegezve - földi gyönyörök szépségeit és tudás mindenhtóságát szomjúhozó, elbukó hős trgédiáját. H mondndó és keret ütközésének drbosságát, Fustus álmodott vrázshtlmát, ngyszerű vágyit követő kisszerű bohóctréfákt kár e drám kezdetlegességeinek, későbbi szövegromlásnk, drmturgii hibánk, kár pedig ngyrtörő Fustus álmink kisszerűségbe fulldó szertefoszlását trgédi ironikus ellenpontozásánk tekintjük is, ez z ellentmondás rendezőket mindenkor szinte megoldhttln feldt elé állított. A színmű utóbbi évekből is-mert rendezései hol vásári bohóztot, mű népkönyvszerű részét hngsúlyozták (Melki pátság), vgy éppen ellenkezőleg, mű trgikus filozófii hitvitázó mgját z inkvizíció, z utodfé elé került szerzetes trgédiáját ábrázolt sokkoló htásokkl Grotowski jelentős elő-dás (1963), hogy csk két végletet említsük. Ruszt József végletek egyesítését, tűz és víz" összefogását válsztott. A középkori misztériumjáték-nk és belőle kiemelkedő elementáris reneszánsz személyiség monodrámájánk keveredéseként fogt fel Mrlowe trgédiáját, ugynkkor erőteljesen hngsúlyozt mű népszínházi gyökereit is. E színpdi elemek százdokt átfogó vitlitásáról egyébként rövid kitérővel tlán érdemes megemlítenünk, hogy műfjváltozás során, mely középkori morlitásból brokk színjátékb vló fejlődéssel járt, á komikum teljes elurlkodás következett be, és egy így létre-jött Don Jun-bohózt még XIX. százdi bábszínpdon is eleven hgyományként élt tovább. A Fustusszl keveredett formáj félig rögtönzött régi bécsi népi színjáték közvetítésével hzánkbn is megjelent vándorszínészek színpdán. Mrlowe Fustusánk z ördöggel vló végső trgikus vitáj Don Jun-játékb is átkerült, és Blog István mgyr változtábn XIX. százd elejéről vló bábszínpdon és színészekkel is elődhtó játékbn érdekes módon misztikus végtől eltérő népi relizmussl hétköznpi válsztás elé állítj z elkárhozásr ítélt bűnöst. Don Jun: (z Ördögnek) Neked nincs htlmd rjtm, én még megjvul-htok. Ördög: Igenis. Menj, szolgáltsd mgd törvénynek kezeibe. Szánd meg bűneidet, és ksztsd fel mgd.

13 Don Jun: Sohsem. Ördög: No tehát viszlek én." Ruszt elgondolásánk, bohóztos Fust-komédiánk, vn tehát mire támszkodni mgyr népi színjáték hgyománybn. Gyökerei ide is vissznyúlnk. A kritik egybehngzó véleménye szerint z elődás ngy élménye z ősértelmiségi és mi tomtudós, grbonciás mágus és XX. százdvég kétkedő értelmiségijének megrendítő tlálkozás Gábor Miklós lkításábn. A drám szélsőséges ellentéteinek, hidegnek meleggel vló ütköztetése zonbn nem sikerült ilyen egyértelműen. A Fust-monodrám ngyvonlú íve, Gábor Miklós elementáris erejű modern lkítás mellett, z eget ostromló tudós és gonoszkodó srltán hátterében pedig ott lett voln helye hrsány vásári színház-nk is. De korszerű stílus keresése közepette, kívülről bevitt elidegenítő htások, játék játékbn" áttételes bonyolultság, szertrtásos keret sttikusságávl ( színészvezetés merevítésével is), semlegesítette primitív, de jól bevált bohózti hgyományokr épült komikus elemek htását; z eredeti mű széteső szerkezetét még mozikosbbá tette. Az előzőekben éppen szándékosn időztünk huzmosbbn műfjtörténeti fejtegetéseknél, párhuzmb állított Don Jun-morlitás fejlődési változtinál, mert érzékeltetni szerettük voln, hogy jelenlegi félsiker ellenére is z eredeti rendezői célkitűzésben érintett színpdi form, trgédi és vásári színház tlálkozás e reneszánsz mű leghitelesebb megjelenítési útját jelöli. A középkori morlitás történelmileg-lélektnilg kilkult belső struktúráj, társdlmi funkciój és műfj eddigi pályfutás is elválszthttln e kettősségtől: démonikus ngyrtörés, trgikus bukás borzongás és feszültséget oldó szertelen bohózt együttélésétől. A vllási rítus és szertelen bolond ünnep" régmúltból itt mrdt emberi igény és színházi hgyomány. Tlán párhuzmb állított Don Jun útj morlitástól commedi dell'rtén és bécsi Hnswurston át végül Leporellót is mgáb ölelő mozrti remekműig is bizttást nyújt egy goethei lkotástól elhtárolt korszerű Ős-Fust egységesebb, mos-tni kezdeményezés tpsztltit is értékesítő megjelenítéséhez. A félúton mrdt érdekes rendezői elképzeléseken túlmenően is volt z elődásnk néhány mgsztos, líri szép- Minden jó, h vége jó Vígszínházbn (előtérben: Kútvölgyi Erzsébet, Drvs Iván és Lukács Sándor) ségű pillnt, melynek láttán kis sóhjjl megismételhetjük Goethének Mrlowe Fustusár vontkozó híres mondását: Milyen ngyszerűen vn eltervezve z egész!" Ilyen szőlőfürtöt mgsr trtó állpotos sszony, z Anhlti hercegnő idillikus nyuglmt sugárzó képe. És kérdésére, hogy honnét szerzett tél szkán" érett szőlőfürtöt, világot megismerő büszke ember, fel-fedezések koránk tudós professzor d-j meg ngyvonlún reveláló mgyráztot: z év z egész világon két körzetre oszlik, z ellenkező körzetben ennek megfelelően nyár vn..." Gábor Miklós reneszánsz kdémikus nemes pátoszávl és múltb néző finom iróniávl, egy-egy gesztussl, hnghordozássl évszázdokt átívelő értelmiségi mgtrtást, kultúrhistóriát idéz egy rövid pillnt ltt. Goethe Fustj Ruszt szvivl élve - megváltás drámáj, ezzel szemben Mrlowe-é már nem középkori morlitásból ismert elkárhozás, hnem hiten túllépő, hlál küszöbén megsemmisüléssel szembekerülő ember trgédiáj. Ezt mű lényegét érintő elhtárolást szuggesztív erővel tárj fel rendező és színész páros. Miközben bohózti rész tudtosn hngsúlyozz goethei műtől vló eltávolodást, szőlőfürtöt mgsr emelő állpotos sszony és z elérhetetlen női szépségeszményt jelképező testetlenül átsuhnó Helen jeleneteinek áhíttos művészi hittel teli megvlósítás legmélyebb rejtett értelmében végső soron mégis Goethe művének befejező Chorus mysticusát sugllj. Minden múló dolog Csk puszt jelkép; Mit toll nem írt le még, Itt létre kel; Az Örök Nőiesség Vonz és emel. (Csorb Győző ford.) Az elkárhozott doktornk színpd szélén ülő gondolkodó" szoborként vló megjelenése szép záróképe kortársunkká" vált Fustus trgédiájánk. Minden jó, h vége jó Vlló Péter egy interjúbn Helen sorsszerű ironikus-sztirikus elbukásáról" beszél. Hogy egy kilkult merev ksztrendszerben hozzá mélttln, mgsbb rngú férj szerelméért hősiesen megküzdő leány boldog lesz-e végül z

14 Kolti Róbert és Helyey László Cspodár mdárk elődásábn (Nemzeti Színház) elért házsságbn, z cskugyn megkérdőjelezhető. (Bár lehet, hogy ez z ő dolg.) De színmű lpját képező, Boccccio áltl feldolgozott régi vándortém jellegzetesen humnist szellemű megoldását, z lcsony rng mitt elvetett emberi érték, hitves végső győzelmét ennek ellenkezőjére, bukásr változttni még XVI. százd végének válságár, Shkespere késő korszkánk keserű vígjátékir gondolv is kissé vitthtónk látszik. A Minden jó, h vége jó Shkespere problemtikus", nehezen értelmezhető művei közé trtozik. A kritik szerint vlószínűleg egy fitlkori drbját dolgozt át Hmlet után, tehát feltehetőleg korábbi és későbbi rétegek vegyülnek z ellentmondásos színműben. A drb legmegoldtlnbb problémáj z imádott férjnek, z ifjú Bertrm jellemének zvrbejtően ellentmondásos, sőt nem egyszer már lnts tuljdonságokkl vló ábrázolás. Kétségkívül nem mehetünk el mellett, hogy nemeslelkű, kiváló Helen hozzá mélttln ifjú megnyeréséért küzdött. A drb befejezésében ugynis túlságosn rövidnek tűnik gyorsn bekövetkezett fordult, Bertrm végső megbánás. Így nehezen tudjuk elhinni, hogy Helen hősies embersége végérvényesen megváltott" voln. De z nyjához tisztelettel rgszkodó, hősiesen ktonáskodó nemes ifjú jellemének ellentmondásosság és vele egyívású udvronctársdlom kritikáj, úgy véljük, mégsem elegendő hhoz, hogy cskugyn meggyőző lehessen mű címének visszájár fordított értelmezése: Helen elbukás és végső meg-lázttás. Egy kis eseménynptár" Sok minden szól ez ellen szövegben és tlán mgábn korbn is. Bertrm nyilvánvlón korbeli többi udvronccl és pártfogoltjávl, Prolles-ll z élen korbeli léh nemesi ifjoncok kritikáj. De megértéséhez - és némi mentségéhez is - tlán zt sem lehet figyelmen kívül hgyni, hogy mindenkor éretlen gyermekként, kmszként" szól ról z író. Hiszen még hrcb sem viszik ( túl fitl még", zt mondják, és jövőre" s túl korán"). Tehát nyilván cskugyn túlságosn zöldfülű" még házssághoz gőggel telt kölyök". H mi szemmel nézzük, cskugyn éretlen még konszolidált" házsélethez. Hrci és szerelmi klndokbn egyránt kitomboltln. Pubertásos klndvágyát, mint látjuk, hrcbn hősiesen, nő-ügyekben (Din elcsábítás) viszont felelőtlenül, cinizmussl éli mjd ki játék során. De hát ez vlószínűleg szokásos tipikus mgtrtás lehetett más országbn hdkozó ifjk táborábn. Hiszen Din már Helen érkezése előtt is fel vn vértezve rr, hogy z ígéreteik, csábításik, esküik, zálogjik és gyönyörnek ezek z eszközei nem zok, miknek mondják őket". Ahogy Prolles mondj, Bertrm úgy szerette hogy úriember szeret egy nőt", szerette is meg nem is". Merő tévedés z is, hogy Helen bukásr ítélt niv gyermekként vkon és illúziókkl (tlán sját elbukott kezdeményezéseinket is belevetítve) szereti szép ifjú Don Jun férjurát. Ezt rgyogó fitl polgárleányt ugynis életkorát meghzudtoló éleslátássl, emberismerettel ruházt fel Shkespere. Helen " bölcs (kiemelés P. A.) és szép és fitl. Korántsem éri vártlnul Bertrm firenzei szoknypecérkedése, sőt éppen ellen- kezőleg: eleve könnyelműségére számítv építi fel férje számár cspdát. Előre tudj, hogy z ifjú király előtt meg fogj tgdni és lázni Dinát: Még neked, Din tűrnöd kell értem, mire tnítlk." Helen jól ismeri kor társdlmát, tudj, mi ellen száll síkr. A polgárlánnyl vló házsság elutsítását mg Helen emberileg meglázónk érzi, de kor társdlmi ksztjink ismeretében szinte sorsszerűnek, sját szerelmét pedig ngyrvágyónk" látj. Bertrmot mg felett álló uránk ismeri el. A mésllince, rngon luli házsság, társdlmi korlátokkl szembehelyezkedő szerelem eleve trgikus bukásr vn ítélve középkorbn. Blldáinkbn is (Kádár Kt) vár és kunyhó motívum cskis trgikus végkifejlettel jelenik meg. Hogy trgédi helyett házssággl végződjön ksztokt áttörő szerelem, vlmilyen rendkívüli csodánk (pl.: pásztor-lányról kiderül, hogy királyleány, mint Téli regében) kell történnie. Hogy ilyen csod nélkül cskis trgikus reménytelenség lehet z ilyen szerelem osztályrésze, rr Helen mg is utl: Minth tündöklő csillggl krnék Nászt ülni, oly mgsn áll fölöttem: Így bűnhődik ngyrtörő szerelmem, Az oroszlánnl párosodni vágyó Ünő meghl vágyáért..." De középkori trdicionális korlátot éppen ezen ponton robbntj szét z új társdlmi tudtot teremtő reneszánsz szelleme. A csod" itt is megtörténik : Helen hlál széléről hozz vissz menthetetlennek trtott királyt. Most már tudomány, z új öntudtr ébredt emberi szellem míveli z új csodát". A korszk átlgemberének szemében Bertrmnk rngon luli házsságot el-utsító mgtrtás nyilván konvencionális mindennpi fitlember" szokványos regálás, bocsántos bűne. Meglepőbb, merészebb dolog részéről király prncs, kegye" ellen vló lázdás. Igen ám, de lehetséges, hogy korbeli eseménynptár" tnúság szerint tlán éppen ez tette őt rokonszenves dühöngő" ifjúvá nézőtéren ülő tinédzser ifjú nemesek szemében. FI ugynis szerelemhez vló jog, z embernek és nőnek jog sját sorsánk irányításához humnizmus szellemének, reneszánsznk vívmány, kkor rr is kell gondolnunk, hogy ugyncsk elvult feudális intézmény lehetett királyi gyámkodási jog, mellyel feudális főnemes

15 kiskorú gyermeke z p hlál esetén király gyámság lá került, és z urlkodó ilyen esetben kiskorú árv házsság felől is teljhtlmúlg döntött. Kéry László szerint Shkespere Angliájábn ngy volt z elégedetlenség földbirtokosok körében sok vissz-élésre lklmt dó elvult királyi gyámkodási jog mitt. Jkb első prlmentjében, 1604-ben (tehát éppen drb kinyomttásánk évében) sürgős rendezést követeltek királyi htlomml elégedetlen befolyásos elemek. Ezek után ugyncsk elképzelhető, hogy fitl Bertrm végső soron jogos tiltkozás htlmi szóvl ráerőszkolt házsság ellen ngyon is időszerű volt, és király szvir, ő feleséged", Bertrm modern válsz: Feleségem! Kérlek, felséges úr, hdd hsználhssm sját szememet ilyen ügyekben" - tlán nyíltszíni tpsot váltott ki nézőközönség részéről. Még tlán nemis trtották elképzelhetetlennek gyors hppy endet, mely szerint Bertrm csk kkor volt hjlndó bedni derekát, mikor felesége z elképesztő követelményeket teljesítve, női mivoltábn is bebizonyított vonzó tuljdonságit. Shkespere-nek és z Erzsébet-kori reneszánsz színháznk éppen z z egyedülállón csodáltos (csk z ókori görög színházbn fellelhető) jellegzetessége, hogy z élet sokszínű bemuttásávl tudott szólni társdlmt érintő gondokról nézők legkülönbözőbb rétegeihez. A polgárleány erkölcsi, szellemi fölényével szembeállítj nemesi ifjoncok léhságát, és ugynkkor sokoldlú képben jelzi z elvult törvény trthttlnságát is. Szép lány, nézz szét: e nemes úrfik Csoportját felkínálhtom neked. Urlkodói és pi htlmm Vn fölöttük: te válszthtsz kötetlen, És közülük nem ellenkezhet egy sem." És így Bertrm jogos lázdás: Király: Tudod, hogy felkeltett betegágyból." Bertrm: És most énnekem kell belefeküdnöm, Mert te felkeltél?" tlán népszerű is lehetett, hiszen érdeklődést keltő, izglms beszédtém z olsz fehérnép körében is. Most meglátod egy földidet, ki sok Jószolgáltot tett. Mondják, Frnciországból szökött Mert megházsított király Kedve ellen. Mondd, igz lehet ez?" (Vs István fordítás) Íme z érem két oldl, z átmeneti kor képe. Így tlán tpsolhtott polgár ksztrendszert áttörő Helen hősiességének, nemes ifjúság pedig Bertrm jogos lázdásánk. Íme z élet teljessége shkespere-i játékbn. Elvi viták - művészeti vetületek H színmű jelmondtánk negtív értelmezése ellen felhozhtó mozzntokról szólottunk is eddig, színház felől nézve, e filológii meggondolásoktól függetlenül, vgy éppen ezek ellenére is, nyilván születhetik sokrétűen értelmezhető vígjáték szoktln felfogásából érdekes, újszerű elődás. Most is ez történt. Szellemesen megszerkesztett, virtuóz szkmi tudássl megvlósított újszerű rendezői koncepció, sodró tempójú látványos szórkozttó-elgondolkozttó játék jött létre. Most mégis éppen z izglms színházi élmény nyomán keletkezett hiányérzetünk mgyráztát keresve (korunk szkepticizmusát tlán túlságosn direkt módon reneszánszb visszvetítő koncepció révén) jutottunk el Shkespere-kritikábn jn Kott ngy htású tnulmányi kpcsán kilkult vitához. Á Shkespere-kritikábn Kott értelmezésével szemben nyilvánított vélemény lényege, hogy szembehelyezkedik Kottnk Shkespere-t bomlófélben levő társdlom tgjként megjelenítő felfogásávl, vlmint zzl megállpításávl, hogy éppen történelem értelemnélkülisége, értelmetlensége teszi Shkespere-t mi kortársunkká". (Alick West: Shkespere-i elemek mi ű színm vekben. Shkespere változó világbn. Kossuth, lp.) Lényegében tehát West is Beckett-tel vló túlzott filozófii zonosítássl száll szembe, kárcsk Kéry László, ki Kott reveláló összefüggéseket feltáró" ngy tudását elismerve szintén tévesnek minősíti Kott zon felfogását, hogy Shkespere bszurd-egzisztencilist drámákt írt, ez köti őt korunkhoz, vgy más szóvl: mi színpdon cskis bszurd egzisztencilist drámként lehet elődni Shkespere műveit. Mert ez felel meg legjobbn mind reneszánsz, mind mi kor lényegének." (Kéry László: Az bs zurd Shkespere. Angol írók lp.) Az emberi küzdelem bszurditásáról vllott nézet, hogy ugynis történelem gépezet, mechnizmus, mint vurstlibn z elvrázsolt kstély pdlój, melyen szükségszerűen ellentétes iránybn mozgó ember végül mégiscsk elveszti z egyensúlyát nézők ngy multságár, képletes eszmetársítássl csk-ugyn felbukkn vígszínházi elődás záróképében. Vlmilyen módon ezt vurstlibn, színpd fehér ringlispiljén nézők multságár elbukott hőst éreztük ebben visszájár fordult győzelemben", végül is keservesen kihrcolt hppy endingjéhez érve meglázottn pucér hsát mutogtó, pellengérre állított szegény kis Helenábn. A szövegből közvetlenül nem indokolhtó pntomim drsztikusn szimbolikus zárókkordj nyilvánvlón szándékolt gresszivitássl visszfelé is értelmezi z egész koncepciót. És ez z pont, hol úgy érezzük, megfelelő mérték hiány már lényeggé válik. A groteszk urlm túllép zon, mit z eredeti mű elbír. A mennyiség átcsp minőségbe." H eddig vlóbn jól szórkoztunk; mgávl sodort sztirikus, ironikus, frissen szemtelen bszurdoid játék lendületes tempój, ez drsztikus színpdi látvány egy cspásr szét-robbntj költői nőlk vrázsát és vele együtt z egész mű lelkét. A provokálón hrsány, szkeptikus megközelítés ugynkkor felfedezés örömével termékenyítőn, frissítően is ht: új színek, rejtve mrdt új vetületek is kerülnek fel-színre drbbn és színészi játékbn. Az bszurd színház htásár felerősített bohócszerep például új lehetőségeket nyitott Kern András ngyvonlú lkításához. Az önironikus játékstílusnk és egyben z egész elődásnk művészi fénypontj Drvs Ivánnk rng és érdemről szóló ngy tirádáj. Ebben többrétű játékbn új értelmet nyer szöveg, mely hgyományos elődásbn tlán már tnmeseként" peregne le tudtunkon. Ez z egyedülálló művészi brvúr már tekintő szkepticizmussl, iróniávl, mához közelítve sem torzítj el reneszánsz író keserűséggel vegyes igz hitvllását. Érdekes prdoxonként rgyogón szellemes komikus ötletben, mikor Drvs hirtelen ngol nyelven, gunyorosn deklmálj ptetikus tirádát z ngol blnk-verse csodáltos felszikrázttásávl, döbbentünk rá, hogy mit is veszítettünk záltl, hogy sok látvány mögött némileg elsikkd mű líriság, költészete ebben világosn kimunkált, biztos vonlvezetéssel meg-vlósított koncepcióbn. H Mrlowe és Shkespere gondoltvilág sok vont-

16 gávl és végletességével együtt mégiscsk ngy vívmány volt reneszánsznk, mely nélkül shkespere-i drám létre sem jött voln". Jelenet Doktor Fustus várszínházi elődásából (Jordán Tmás és Gábor Miklós) (Iklády László felvételei) kozásbn kpcsolódik is hhoz, mit Klniczy Tibor z 1560 utáni kor szomorú emberei"-ről elmond, kései reneszánsz trgikus hőseiről, korukt messze meghldó lázdóiról, kik mindnnyin, Tsso, Bruno, Montigne, Greco, Shkespere, z egész emberiség fejlődése egyik legngyszerűbb pillntánk, reneszánsz fénykoránk szülöttei, mégis már egészen más világbn éltek, mint ngy elődeik, Ersmus, Luther, Mchivelli és Michelngelo, mégis miközben e szomorú emberek"-ről szólv elmondj, hogy életművük, életútjuk, sorsuk zt példázz, hogy reneszánsz humnizmusánk belkonyult, ismét csk mg Klniczy figyelmeztet rr, hogy bár XVI. százd második felének válság elsöpörte z emberi teljességnek, z emberi tudás és htlom htártlnságánk, ember és világ irreális hrmóniájánk re- neszánsz utópiáját, kor legngyobbji mégis folyttni, fenntrtni próbálták ngy reneszánsz eredményeit. (Klniczy Tibor: A mnierizmus. Bp., 1975) E htlms ellentmondásokkl teli korszk ngy lkotói, sőt egy-egy lkotó egyzon korszkánk különböző művei is, úgy véljük, mindenkor csk egyenkénti differenciált elemzéssel értelmezhetők. Ezért is gondoljuk, hogy késői keserű vígjátékok soráb trtozó Minden jó, h vége jó időbeni közelsége és bizonyos hsonlóságok ellenére is lényegesen eltér Szeget szeggel vgy éppen Troilus és Cressid sokklt sötétebb tónusú szellemétől. Ebben műben kor társdlmánk tükröt trtó keserűsége mellett mégis érvényesül z emberi helytállás, z ember-nek megnövekedett cselekvési szbdság, mely - hogy ismét Kéry Lászlót idézzük - minden ellentmondásossá A reneszánsz ember A középkorból kilépő ember földi sirlomvölgyre és túlvilágr szegzett tekintet helyett földi létben veti meg lábát, ennek minden gyönyörhbzsolásávl és zzl is, hogy fizet hit elvesztéséért. A túlvilági elkárhozástól vló rettegés lól felszbduló, szexulitás, z élet gyönyöreit rettegés nélkül hbzsoló ember didlms nekivdulásávl érzékelteti Boccccio Dekmeronj nyomán készült filmnek egy epizódj XIV. százdbeli ember tudtábn megindult mélységes fordult értelmét. Az z epizód, mikor vllásos önmegtrtózttó fitl-emberhez álmábn vissztér túlvilágról élethbzsoló brátj, s megtudj tőle, hogy odfent szeretkezéseit nem számították bűnei közé, mire fiú zonmód kiugrik z ágyból, és éjszk, percet sem veszítve, nem bűn! nem bűn!" ujjongássl rohn menyecskéhez. - Számomr vlhol itt, ebben XIV. százdbn kezdődő robbnásszerű felismerés-ben születik meg reneszánsz színművek hőseinek rchetípus, földi boldogságot mámoros örömmel felfedező, mjd érte életrehlálr küzdő reneszánsz ember. Az gyfúrtsággl, primitív rvszkodássl küzdő XVI. százdi Ruzznte és Cspodár mdárkáj, XIV. százdi Boccccionovellából XVI. százd társdlmáb átemelt fölényes műveltségű, merész polgárlány, Shkespere Helenáj és végül minden földi korlátot szétfeszítő, mindenre szomjúhozó, mindent birtokolni vágyó gigntikus lázdó és meg-rettenő tudós ember: Fustus. Végül is kár didlms embert, kár cslódott szomorú" embert látjuk is meg reneszánsz színművekben, kár gyönyörre, htlomr szomjúhozik, mint Fustus, vgy szomorú, cslódott Mefistóvl együtt úgy látj, hogy pokol" föld, hol vgyunk, kár kpzsi telhetetlenséggel fut földi jvk és másik nem után, mint cspodár mdárk és z érte megveszett három groteszken gyfúrt férfi, vgy tisztán izzó szenvedélytől hjtott szépséges Helen, mindenkor mégis-csk z evilági boldogságért életre-hlálr küzdő emberről szól nót. Htlms színészi lehetőséget kínál, felfokozott követelményeket támszt reneszánsz színház. A rendezés nem mellőz-heti és nem pótolhtj ngy színészi

17 játékot. Gábor Miklós, Sinkovits Imre és Drvs Iván végletesen különböző stílusú, trtlmú és fjsúlyú szerepekben mrdndó példként sugárzó reneszánsz embert tudott meglkotni. Amikor rendezés viszont vlmilyen meggondolásból mgár hgyj, vgy túlzott intellektuális elképzelésekkel visszszorítj, esetleg gépezetek hngsúlyozásávl, dekortivitássl elnyomj színészi játékot, kkor így vgy úgy mindenkor hiányérzetünk támd. Nem érezzük feltámdni sokszínű reneszánsz játék gzdgságát, minden keservével együtt is gyönyörű humánumát. A primitív, jelentéktelen kis Ruzznte-drb vrázs viszont éppen bbn rejlik, hogy Szőke István színészre, szerepre épít, kibontkozttv commedi dell'rte őseit jelző színpdi típusokt. Ruszt perdöntő felfedezése és mrdéktln sikere ngy színésznek nyújtott, mélyen elemzett, ngy szerep. Vlló Péter szellemes, önironikus játékstílusábn nemcsk fehér, pró jelzésekkel elütő kosztüm kissé egyenruhszerű, h-nem z érdekes színészi személyiségek is némileg nivellálódnk. Olyn ez, mint-h egy kitűnő krmester htározott vezetésű pálcáj ltt, zenei hsonlttl élve, szinte hsonló hngon szóln hegedű, brács és fgott is szólóképes, remek muzsikusokból álló zenekrbn. Holott z emberi egyéniség ngy felfedezését, kibontkozását, reneszánsz világát kellene megidéznie színpdnk. Az új hullám rendezőinek törekvése, hogy reneszánsz művek gzdg lehetőségeiből feltárj mindzt, mire mi néző leginkább rezonál, vitár késztető, pezsdítően újszerű elődásokt eredményezett. Jellegénél fogv legkevésbé problemtikus és így nyilván legegységesebb is Szőke István Ruzznte-rendezése. Vitthttlnul brvúros és érdekes problemtikus voltávl egyetemben Vlló Péter Shkespererendezése, míg félmegoldásávl is mrdndó, mgsrendűen ktrtikus élmény Ruszt-Gábor Ős-Fust-interpretációj. CSERJE ZSUZSA Debreceni elődások kérdőjelei Három színházi estéről A debreceni színházi élet válságiról immár hosszú évek ót igen sok szó esik sjtóbn. Szinte szkirodlm vn látleleteknek, melyek zt vizsgálják, mi okozz soroztos kudrcokt. Sorr jöttek z új igzgtók és főrendezők, s nyiltkoztk: hogyn képzelik megoldni trthttln helyzetet. Részletes helyzetelemzést olvshttunk SZÍNHÁZ ugusztusi számábn. Már ott szó esett mindrról, mi gátj debreceni színházi élet egészséges fejlődésének. Az említett igzgtóés főrendező változásokon kívül színészek fogllkozttott-sági problémáiról cskúgy, mint z épületgondokról. (Köztudott: zót bezárták ngyszínházt.) A játszóhely kérdése egészen z idei tvszig ktuális mrdt. Most végre átdták Kölcsey Ferenc Művelődési Központ színháztermét, ám itt is igen sok techniki megoldtlnság (rossz kusztik, díszlettárolási gondok stb.). Azt is olvshttuk, hogy közönség leszokott színházb járásról, visszhódítás égető feldt. Tlán csk z opertársult z, mely minden nehézség ellenére egyenletes színvonlon működik. Am h bízunk z újonnn kinevezett Gli László igzgtó és Lengyel György művészeti vezető reménytkeltő nyiltkoztibn, kkor most vlóbn optimizmussl nézhetünk jövőbe. Ehhez zonbn, úgy vélem, elsősorbn z eddigi művészi munkát kell megvizsgálni. Három elődást láttm májusbn, melyek, nézetem szerint, reprezentálják z elmúlt szezont, s bizonyos értelemben utlnk következő, reményteli évdokr is. Egy igzi úr Az O'Neill-drám hőse Cornelius Melody, z ír szármzású Boston környéki kocsm tuljdonos, ki Wellington se-regében őrngyként hősiesen hrcolt Npóleon ellen, s csk egy végzetes párbj mitt esett ki tisztikrból. Ekkor h-józott át Amerikáb. Az új életbe nehezen beilleszkedő, z őt megrövidítő utált jenkik világából menekülni vágyó Cornelius z lkoholmámor perceiben most is igzi úrnk képzeli mgát. A hjdni, letűnt dicsőség bűvkörében él, régi díszegyenruhájábn feszít tükör előtt, minden évben megünnepelve ngy cst emlékét. S miközben büszkén, szent hittel rgszkodv álomvilágához, Byron sorit citálj, csládj és környezete életét pokollá teszi. Igy ír erről Mihályi Gábor Végjáték című könyvében: O'Neillnk nincsenek kétségei z élethzugságok értékét illetően. Igz, mély részvét fűti elesett lkji iránt, s megérti, hogy szükségük vn z illúziókr z élet elviseléséhez. De zt is látj, hogy képzelgések csk elodázzák ktsztrófát, sőt hzugságok pusztulásb sodorják zt, ki rbjukká válik, kiben nincs erő hhoz, hogy tudomásul vegye vlót... Az O' Neill-hősök trgédiáj kkor következik be, mikor rá kell ébredniök rr, hogy lkoholmámor táplált álmikt, illúzióikt már nem lehet többé fenntrtni, mikor z igzság visszvonhttlnul áttöri képzelgések hurkát." Az elődás láttán elgondolkodtm z O'Neill-játszás módjiról, lehetőségei-ről. O'Neill drámírói módszerében helyszínek leírás z utolsó szögig pontos és részletező, szereplőinek külsejét, lktát, ruháztát prólékosn közli, lélektni helyzetek, kpcsoltok bonyolult szövedékének, z érzelmek finomságink olyn mélyrehtó elemzését dj egyegy zárójeles instrukciójábn, hogy drámáink elődás már zzl tökéletesség lehetőségét hordj mgábn, h minden szerepre megtlálják leírásnk ideálisn megfelelő színészt, ki ztán csk" hitelesen, érzelemgzdgon és z instrukcióknk pontosn megfelelve megvlósítj z író megálmodt lkot. Ennek ellenére elképzelhető persze, hogy egy rendező nem kr mindenben hűséges len-ni drámírónkhoz, mert úgy érzi, kkor nem tudná érvényre jutttni drám mához szóló mondndóját. Így ztán nem rgszkodik leírtkhoz, kár díszletről, kár szereplők lelkivilágánk ábrázolásáról vn szó. A rendezői szándékot zonbn z elődásnk kellene hitelesítenie. A debreceni Egy igzi úr elődás nem érte el kívánt htást, drám nem rgdt meg nézőt. Ennek legfőbb ok fent említett problémkörben keresendő. Feltételezhetően rendező, Rencz Antl melodrmtikus elemeket szerette voln kiirtni z elődásból, ám ezúttl z igzi érzelmek is áldoztául estek, s produkció svát-borsát vesztette. Csk semmi ellágyulás" - mondj mgánk Cor-

18 Bánfl vy Ágnes z Egy i gzi úr debreceni el ődásábn nelius Melody, drám hőse, nnyi álmodozás és emlékezés után szívét megkeményítendő. Sárosdy Rezső lkításábn furcsán ht Melody szájából e mondt, mert ddig z elődás folymán még egyszer sem láttuk ellágyulni. Azt is sokszor elmondják ról, hogy mennyit zokog, hősi múltján kesereg, de mi nézők, nem láttuk zokogni sem. Az lkohol beszél belőle" mondják ról gykrn, lány részeg vdálltnk" nevezi, ám lkoholos befolyásoltságnk nyom sincs. A múlton merengő, ptetikus pózokbn tetszelgő és önmgánk Byron-idézete-ket ágáló Corneliust sem áll módunkbn megismerni, hiszen z oly fontos O'Neill-i rekvizitum, z óriási tükör, díszlettervező jóvoltából" lig pillntokr látszik csk, pedig tükör előtti jeleneteknek főhős bonyolult jellemének megismerése szempontjából ngy jelentősége lenne. Az álomvilágbn élő igzi úr helyett egy decens igzi urt látunk, egy görcsösen hlk szvút, egy remegő kezű idegest, kinek sűrűn felcsttnó érdes és éles kibálási jelzik csk: lelkivilág meghsonlott, legvégletesebb megnyilvánulás vicsorgás, mely ellenszenvessé teszi eltorzult rcvonásit. Nem O'Neill-i ideghj ez. A cél főhős ilyenfjt ábrázolásávl tlán z lehetett, hogy ne olyn siránkozó, ptetikus hőst lássunk, kinek illúzióvilág eleve ellenszenves, egyértelműen elutsítndó. Így krná éreztetni rendezés, hogy ez kemény, büszke és kegyetlen ember még mindig tiszteletreméltóbb mg irreális ábrándjivl, mint z z ír prszti mivoltáb visszsüllyedő, lkoholist emberi roncs, ki drám végén, szembekerülve kegyetlen vlósággl, korlátolt és kisszerű hétköznpok mocskáb menekülve vegetál. Ez rendezői szándék zonbn nem érvényesül, Cornelius Melody lkj - lélektni leegyszerűsödése mitt - trgikomikusn ágáló lkká vált. A feleség lkítój, Tikos Sári viszont túlzott érzelgősség mitt hibáz-tthtó. A férjét oddó gyöngédséggel szerető sszony psztellfigurájához túlzó színészi eszközöket hsznál. Arc erőltetetten sugárzik, kitörései hrsányk, monológj z örök szerelemről szenti-mentális, s így megfosztj z lkot keserűségen, szenvedésen átcsillnó finom érzékenységétől. A Hrfordnét játszó Csáky Mgd drám egyik legjobb szerepét szürkeségig érdekteleníti, hosszú monológját mjdnem érthetetlenné teszi. Egy túlságosn kifestett, minden lélektni rfinériától mentes sszonyságot jelenít meg, csipkés-díszes hófehér ruháj sem fedi z író keresetten egyszerű" jelzőjét. Finom úrihölgy helyett egy operettprimdonn vonul be színre, és távozik. A kisebb szerepek lkítói mellett, kik többé-kevésbé hitelesen élik nem túl jelentős színpdi életüket, csk Bánflvy Ágnes dicsérhető, Sár szerepében. Az őszinte, oddó szerelmet, hrmóni iránti vágyt, beteljesülő sszonyiságot éppúgy képes érzékeltetni, mint zt bonyolult viszonyt, mely pjához fűzi: gyermeki rgszkodást, tiszteletet, részvétet, z időnként fellobbnó gyűlöletet és megvetését. Gykorltlnság és z igzi prtnerek hiány zonbn őt is megkdályozz, hogy még erőteljesebbé formálj Sár O'Neill-i ihletésű lkját Fejek Ferdinándnk Görgey-bemuttó esetében fenntrtásim nem rendezői, színészi kivitelezésnek, hnem z írott műnek szólnk. A XVI. százd derekán, háromfelé szkdt Mgyrországon, egy egészen kicsi végvárbn, Gypjsnk nevezettben játszódik Görgey Gábor történelmi komédiáj. Ebben világtól és igzi hrcoktól távoleső gyöngécske téglerődítményben unlmsn, hrcok nélkül tengnek végvári vitézek, hogyn írójuk nevezte, munknélküli ktonák" hétköznpji. A groteszk lphelyzetből induló drbot Görgey első változtábn Törököt fogtunk címmel Gyulár írt, és 1975 nyrán be is muttták. Az kkori változtbn bérgyilkossággl zsoldot s ezáltl gzdgságot szerző várkpitány és vitézei megcsömörlenek demorlizáló jóléttől, és becsületük helyreállítn-

19 dó, igzi élethlálhrcot vívnk törökkel, s hősi hlálb menekülnek. A drb első változtánk befejezését kritikusok szinte kivétel nélkül kifogásolták. Mészáros Tmás Mgyr Hírlpbn groteszk elemekkel kevert eszméltető melodrámánk" nevezte drbot. Bátki Mihály Film Színház Muzsikábn ezt írt: drb egészen be-fejezésig kitűnő komédi... végkifejlet vártlnul trgikusn és keserűen teszi ki drmturgii pontot. De úgy érzem: túl hirtelen történik váltás: nem vgyunk képesek átélni, hogy ez drb végi kirohnás minőségileg más, mint mire ktonák drb elején készültek." Szekrényesy Júli z Élet és Irodlombn igen pregnánsn foglmzt meg fő konfliktust: Meggzdgodni vgy meghlni... gypjsi vár jóléti társdlmánk trgédiáj nem elsősorbn jóllkottság és hzfis érzelmek kibékíthetetlen ellentétéből fkd. Inkább bból, hogy ez jólét csk rvszkodássl és ügyeskedéssel teremthető meg. Fölidézheti végzetet z is, h vlki örökösen történelem kiskpuit keresi. És ez is lehetne drám vivőereje. Ehelyett zonbn teátrális, hírnévmentő kirohnást látunk csupán." Mindezt zért idéztem, mert bár színlpon megváltozott cím, és új műfji megjelölés, z ősbemuttó" jelzés mégsem teljesen új drbot tkr, hnem Törököt fogtunk lposn átírt változtát. Igzán rendkívüli eset, hogy egy író, elolvsv bemuttott trgikomédiájánk kritikáit, elgondolkodott recenzensek kifogásin, megfontolt és figyelembe vette zokt, és egy ideálisbb bemuttó reményében átírt drbot. Érthető tehát, hogy kritikusok mgát tényt is örömmel mélttták. Az új drbbn demorlizáló pénzszerzést már eleve rossz szemmel néző várkpitány úgy dönt, hogy felhgyv mindnnyiukt lelcsonyító üzlettel, inkább kertművelési nosztlgiájánk hódol, s káposzttermelési kciójáb boldogn követi őt vár ktonság. A groteszk idült még tetőzi, hogy kiábrándul hozzá nem illő feleségéből, és hmvs, földműveléshez is bizonyár jobbn értő, tlpig becsületes prsztlány oldlán kezd tisztultbb életet. Berkes Erzsébet így üdvözli Mgyr Nemzet hsábjin debreceni változtot: A»műveljük kertjeinket«fordult nem ktonás, de emberhez méltó. Kivált zért, mert török és császári szomszéd is»káposztát minden meny- nyiségben«átvesz", szerinte Görgey kertészkedés megoldást mindvégig szellemes iróniávl győzi. Leglább nny ir volteriánus kertészkedés, mint mennyire idézi hrmincs évek kertmgyrország gondoltát s zt méltán bevált gykorltot is, mely jelenkori mezőgzdságunkt jellemzi. Minden erőltetés nélkül beleillik játék egészének többfelé villódzó utlásrendszerébe... Az nyföld nemcsk vérrel védelmezhető: kpávl is... Pátosz nélkül, bölcs derűvel mondj ki ezt komédi utolsó jelenete." Én viszont nem hllgthtom el egyszerű nézői fenntrtásimt, melyekhez éppen Görgey Gábor nyiltkozt d lpot (SZÍNHÁZ, április), miszerint színpdi groteszkjét relizmus fennhtóság ltt szeretné megvlósítni. E kpálgtó pcifist, ez z etikusnk muttkozó ember, ki végvári hrcok helyett legszívesebben sikeres mezőgzdász lenne, de kor, melyben született s várkpitányi tiszt nem engedi telje-sülni eme vágyit, hogyn s miért megy bele oly könnyedén z ljs üzletbe, fölösleges török személyek likvidálásáb? Hiszen fejcsóváló ejnye-ejnyén" kívül nem sok ellenvetése vn, hogy Jó-npot Mihály várispán nyélbeüthesse jövedelmező üzletet törökkel. Még Görgey Gábor Fejek Ferdinándnk című drbj Debrecenben (Sipos Sándor és Újhelyi Olg)

20 Egri Márt, Somorji Év és Bessenyei Zsófi Régimódi történetben közösség érdeke sem mentené cselekedetét (elégedetlenkednek, éheznek), hát még h látjuk, hogy divtmjmoló felesége, e pompázni vágyó úrisszony igen-csk kihsználj megteremtődött gzdgságot, s nemcsk sját mg, hnem férje számár is drág, fényűző ruhtárt szerzett be. Az érzékelteti vjon kpitányunk puritánságát (ez ugyn rendezői kérdés), hogy drágkövektől hemzsegő és gzdg öltözetű vitézek között egyszerű, dísztelen ruhábn jelenik meg? Tudtosítj ezzel, hogy ő személy szerint leglább nem húz hsznot véren szerzett jvkból? S zt vjon minek te-kinti, hogy feleségét felruházt? És egyáltlán hol lkik kpitány, h nem veszi észre otthon sját ruhtárát? S hogyn lehetséges, hogy ez z erkölcsi hull ilyen könnyen teszi túl mgát múltján, hogy minden különösebb lelkifurdlás nélkül dj át mgát kertművelgetésnek? Lehet ugyn, hogy lelkitusát z álomjelenet hivtott érzékeltetni, melyben föl-merül benne mint vízió hősi hlálb menekvés lehetősége, de ez íróilg igen zvros, néző nem tudj mire vélni ezt jelenetet, mivel nem ismeri z előző drbot, s nincs informálv rról, hogy ott főhős ezt z utt válsztj. Ez jelenet mindenképpen idegen test ennek komédiánk szövetében. Lehet, hogy káposzttermelési megoldás nemzeti önismeretünk ironikus megfoglmzás, de h z, igen keserű, s ebben z esetben komédi megjelölés nem teljesen fedi drb trtlmi mondndóját. Nem kell hősi hlál hhoz, hogy végkifejlet elkeserítő legyen, de z első változt melodrmtikusnk tűnő befejezése mégiscsk hordozott vlmiféle etikilg hiteles és hsznos htást, vgyis egyfjtemberi igzságszolgálttást ér- zékeltetett. E mostni morális csődöt, z etikátlnságot, meglkuvást sugllj. Az elődás egyébként sikeres. Sándor János szellemes ötletei, ktulitásokkl teletűzdelt játékszervezése módot dott rr, hogy színes, eleven játék szerveződjön, melyben jó stílusérzékkel játsznk színészek. Kóti Árpád Kucug effendije (született Kcor Pist) mgyrból törökké, mjd végvári cseléddé lázkodó kméleonj igen jó lkítás. Somodi Kálmán is erős jellemábrázolónk bizonyul mrcon és morális igénnyel fellépő kton lkjábn. Bessenyei Zsófi várkpitány feleségében pompás megjelenésű és tempermentumos nőlkot formál, élővé és színessé vrázsolj komédi egyik legjobbn megírt szerepét. Simor Ottó szélsőséges tuljdonságokkl ruházz fel bécsi királyi biztos szerepét, olyn, minth egy mesedrbból lépett voln elénk. Csikós Sándornk pedig minden dottság meglenne hhoz, hogy jól játssz el várkpitányt, h szerepében következetesség, jellemfejlődés vgy egyéb erény megcsillnt voln. Régimódi történet Szbó Mgd drámájánk debreceni elődás viszont - kérdőjelek nélkül - mrdéktlnul színházi élmény. A drbról igen részletesen beszámolt Keresztury Dezső SZÍNHÁZ márciusi számábn Mdách Színház ősbemuttój kpcsán. Ezért jelen esetben mélttás csk forró sikerű est színházi lkotóiról szóljon. Lengyel Györgynek, budpesti elődás rendezőjének - nem eléggé dicsérhető módon - volt energiáj hhoz, hogy ne ismételje, másolj önmgát, így e mostni munkáj még mívesebbre sikerült. A színlpon társrendezőként szerepel Blogh Gábor főiskoli hllgtó. Bizonyár ő is segített bbn, hogy debreceni elődás mgs színvonlon létrejöhessen. A Mdách Színház elődásánk erényeit zzl szárnylj túl debreceni, hogy még zt néhány kifogásolni vló hibát is kiküszöböli, mely ott fölmerült. A jelenetek gördülékenyebben követik egymást (tlán nyíltszíni változások ideális rövidsége mitt), így z elődás pergőbb, összefogottbb. A szinte zeneileg megkomponált lezárások képileg is kifejezőek. A hrmonikus kompozíciót erősíti Csányi Árpád puritán korhűségű díszlete, mely egyszerű, áttekinthető tgoltságú ideális játékteret biztosít színészeknek. Milkovszky Erzsébet most is ízléses jelmezeiben összeforrott együttessé szerveződtek ugynzok debreceni színészek, kik évek ót, éppen színház zűrzvros körülményei mitt, kiestek z országos érdeklődés látóteréből. Lengyel György és Blogh Gábor játékmesteri erényeit is dicséri, hogy egyenletes és mgs színvonlú lkítások születtek. A Mdách Színház elődásábn epizódszerepet játszó Hegedűs Erzsi nem érdemtelenül jutott Rickl Mári nehéz és veretes szerepéhez. Alkítás csknem olyn súlyos, mint Sulyok Máriáé. Átélt kőtömb-ngysszony kiváló lkítás, nnk ellenére, hogy sulyoki hngsúlyok időnként visszhngznk. Jblonczy Lenke-Gcsáry Emm kettős szerepét felváltv játssz Egri Márt és z áltlm látott elődáson kezdő Újhelyi Olg. Már Görgey-drb Kiss Annszerepében fel kellett figyelni rá. Nemcsk külseje predesztinálj Szbó Mgd-drám főszerepére, hnem érzékeny átélőképességéről tnúbizonyságot tesz, éppoly megrgdón éli z önfeledt fitl Jblonczy Lenke színpdi életét, mint Gcsáry Emm öntudtr ébredő, nehéz sorsú fitlsszonyát. Gizellát Mrkovits Borbál játssz mértéktrtó eszközök-kel. Vn öniróniáj, fnyrság, megszenvedett keserűsége. Öregedése sem külsőséges, érzelmei Mjthényi Bél iránt szemérmes mélységeket hordoznk. Agárdi Ilon z színésznő, kinek sokoldlúságáról elemzést lehetne - kéne írni. Alázttl és trtássl dj teljes lényét Klári, mindenes cseléd lkjához. Ahogy először megjelenik fitl, feltűzött fontú, kissé csámpás cselédlányként, Liliom Julikájár emlékeztet: lig észrevehetően ráncosodó öregedésé-re, jkbiggyesztéseire, szomorú tekintetére, ritk örömeire sokáig emlékezünk.