Simon L.: A magyar katonai ejtõernyõzés rövid története.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Simon L.: A magyar katonai ejtõernyõzés rövid története."

Átírás

1 Simon L.: A magyar katonai ejtõernyõzés rövid története. (Magyar Szárnyak, p ) A magyar szellemiség szerteágazó gazdagságát jellemzi, hogy még az olyan különleges területeken is, mint az ejtõernyõzés - találunk prominens személyiségeket, akik tevékenységükkel világraszólót alkottak. Igaz, az ejtõernyõ maga nem köthetõ konkrét feltaláló személyéhez, ám mûködési elvének tudományos megfogalmazásában kiemelkedõ szerepe volt a magyar származású Verancsics Fausztusznak (Fausto Veranzio), aki az 1617-ben Itáliában megjelent Machinae novae" címû munkájában megrajzolta (Homo volans címû képtábla) és meghatározta a használható ejtõernyõ lényegét. "Ha négy léccel kifeszítünk egy négyszögletes vásznat és négy sarkára kötelet kötünk, ezzel az ejtõernyõvel bátran leugorhatik az ember toronyból, vagy más magas helyrõl, mert ha még nincs is szél, az esés ereje szelet támaszt, amely visszatartja a vitorlát, s az ember szép csendesen ér le a földre. A vitorla nagyságát természetesen az õ súlyához kell alkalmazni." Sokan e pontos definíció miatt tekintik Verancsics Fausztuszt az ejtõernyõ feltalálójának. Ahhoz azonban, hogy újabb bejegyzés történjen a magyar ejtõernyõzés történelemkönyvébe, még közel 300 évet kellett várni. Ez esetben ugyan az ejtõernyõs nem magyar volt, azonban az esemény Budapesten történt, amikor 19(J5 júniusában a német Kathe Paulus látványos bemutató ugrásokat hajtott végre a fõváros különbözõ pontjain felbocsátott kötött gázléggömb kosarából. Az elsõ világháború során, hamarosan a megfigyelõ léggömbök személyzetének meghatározó mentõeszközévé vált az ejtõernyõ. Fennmaradt adatok szerint a háború alatt 177 alkalommal használták az ejtõernyõt. 169-szer kötött ballonból, nyolcszor pedig repülõgépbõl ugrottak. A ballonugrások közül 54-re repülõtámadás, 115-re pedig gyakorlás céljából került sor. Arról - sajnos - nincs feljegyzés, hogy az ejtõernyõs ugrók között hány magyar ember volt. Természetesen erre az idõre már jó néhány cég megfelelõ minõségben tudott viszonylag biztonságosan mûködõ ejtõernyõket gyártani. A német Heinecke üzem egy ilyen, saját gyártású ejtõernyõ kipróbálására adott ki felhívást 1918-ban, amelyre azonban hónapokig senki sem jelentkezett. Végül Boksay Antal repülõ hadnagy vállalkozott az ugrásra, amelyre március 23-án került sor a perginei repülõtéren. Boksay a következõképpen emlékezett vissza az eseményre: "Vagy száz métert zuhantam, amikor kirántódott az ejtõernyõ, majd pár pillanat múlva ki is nyílt. Hatalmas ívben himbálózva, mint egy óriási inga, ereszkedtem lefelé. Szívem erõsen kalapált, mert a szél egy szõlõvidék fölé sodort, s ha odaesem, elég nagy sebességgel, a karók felnyársalnak. Egy újabb szélroham azonban visszalengetett a repülõtér fölé, ott majdnem odacsapott a hangár falához, de megtörtént a csoda: - egy kis bokarándulással szerencsésen földet értem. A hatás, a siker feledhetetlen volt." (Ráthonyi János: Halálugrás Tirolban, Magyarország, okt. 4.) Ezt a próbaugrást néhány hónap múlva már egy kritikus légi helyzetben végrehajtott mentõugrás követte augusztus 22-én Hefty Frigyes tábori pilóta gépét légiharcban találat érte, aminek következtében az kigyulladt. Hefty Frigyes ez alkalommal vitte magával elõször a Heinecke-ülõernyõt, amelyet azonnal használnia is kellett. "A rettenetes légnyomás megragad. Elrúgom a gépet. Kisiklik alattam, elboruló tekintettel még látom amint orra bukik, mint hosszú csóvás üstökös, aztán fejbe sújt az alattam tátongó mélység méter alant, a semmi kékségbe veszõ feneketlen mélység... Hát vége! Álomban hangzó tompa csattanás. Szörnyû rántás. Mellembe hasít a fájdalom. Nem kapok levegõt. Nem baj, hiszen élek... Levegõt! Hol vagyok? Igen, igen értem. Az ejtõernyõ kinyílott. Ott csüngök ég és föld között. Élek, élek! (Ray: Repülõk a levegõ hõsei, Budapest 1930.) Csupán egy feljegyzés említi, hogy 1919-ben Szegeden ejtõernyõs-iskolát szerveztek, ahol a résztvevõk megismerkedhettek az ejtõernyõ kezelésével, hajtogatásával. Ezen az iskolán Kovács Endre repülõ fõhadnagy ugrást is hajtott végre, minden bizonnyal az elsõ gyakorló ugrást Magyarországon. A következõ évben, november 7-én a Rákosmezõn rendezett repülõnapon Kovács Endre fõhadnagy ismét ugrott, mégpedig 2000 méterrõl, egy kisméretû pilótaernyõvel, tartalék ejtõernyõ nélkül ben újabb név tûnik fel a magyar ejtõernyõzésben. November 9-én Korányi Leonard Zoltán Pécsett, az Erzsébet Egyetem tornyából végzett "halálugrásokat" ejtõernyõvel nagyszámú nézõközönség elõtt. Ezt a produkcióját minden bizonnyal az ország más városaiban is bemutatta.

2 1925-ben vitéz Perley Lajos tartalékos fõhadnagy vált ismertté bemutató ejtõernyõs ugrásaival (Szeged, Debrecen, Nagykõrös), melyeket késõbb Dél-Amerikába (Argentína, Uruguay) távozva is sikerrel folytatott. Az ejtõernyõzéssel kapcsolatos következõ feljegyzés ismét az 1936-ban rendezett rákosmezei repülõnapról és ismét Kovács Endre fõhadnagyról szól. Filmfelvétel céljából felkérték, hogy a mûsor során végrehajtott ugrását ismételje meg, de õ ezt már nem vállalta. Helyette egy Korányi nevû századírnok (Korányi Leonard Zoltán?) hajtotta végre az ugrást. Szintén 1936 eseményeihez tartozik, hogy a honvédség a varsói magyar katonai attasé útján megszerezte egy ejtõernyõs-ugrótorony mûszaki dokumentációját. A pénzügyi nehézségek, illetve a torony helyének eldöntése körüli viták miatt a kivitelezés egyelõre nem indult meg június én nemzetközi légbõi mentési konferencia és bemutató volt Budapesten. A mátyásföldi repülõtéren sebesültszállítási, mentõanyag-dobási, táborikórház-telepítési versenyben vettek részt hat nemzet repülõi. Az olasz repülõgépbõl teljes kórházfelszerelést dobtak le ejtõernyõvel, míg a magyarok közül dr. Lehoczky Béla fõorvos, Medveczky Gabriella, Tatár Margit ápolónõk, valamint egy egészségügyi altiszt hajtottak végre ugrást. A budaörsi repülõtér megnyitásakor, június 20-án, 30 magyar repülõtiszt végzett tömeges ejtõernyõs ugrást három darab Ju-52 típusú repülõgépbõl ig ejtõernyõs kiképzést a hadsereg keretében két helyen végeztek. Egyiket Pápán, s ezt követõen a másikat Szombathelyen. A feszült külpolitikai helyzetre való tekintettel szervezték ezeket a tanfolyamokat, egy esetleges felderítõi alkalmazás elképzelésével. Az ugrók önként jelentkezõ karpaszományosok voltak, akik pár hetes, igen hiányos kiképzést kaptak. A fõ probléma az volt, hogy nem állt rendelkezésre megfelelõ tapasztalatokkal rendelkezõ szakképzett oktató, mivel mindkét kinevezett tanfolyamparancsnok - Telbisz Imre és Mészöly Sándor fõhadnagy az ejtõernyõs ugrást vállaló pilóta volt. Alig jutottak túl a kezdeteken, amikor a gyakori balesetek miatt a tanfolyamot leállították. Jellemzõ, hogy a szombathelyi tanfolyamon még a parancsnok, Telbisz fõhadnagy is súlyos bokatörést szenvedett, amikor ejtõernyõjén szálátcsapódás keletkezett, s így a biztonságosnál jóval nagyobb sebességgel ért földet. Életét is csak annak köszönhette, hogy mély sárba esett. A magyar katonai ejtõernyõzés megszületése A Honvédelmi Minisztériumban összegzés készült amelyben elõször esik szó a katonai ejtõernyõzés megszervezésének lehetõségérõl. Igaz, ebben egy válogatott tisztekbõ1 és legénységbõl álló, elit gránátosegység létrehozásáról írnak, ám megtalálhatók benne ezek légi utánszállításáról szóló kitételek is. Ennek keretében térnek ki arra hogy lehetõség van egyes személyek, kisebb csoportok ejtõernyõvel történõ kitelepítésére (mélységi felderítõk, diverziós csoportok), illetve a gránátosok tömeges ejtõernyõs harcbavetésére (légi deszant). A gránátoscsapatok megszervezése végül is nem valósult meg, amiben döntõ szerepe volt annak, hogy ez idõre Európa különbözõ hadseregeiben (Szovjetunió, Franciaország, Lengyelország) helyettük az ejtõernyõs- alakulatok felállítása került elõtérbe. Nyilvánvaló, hogy ezek hatására született meg a Honvédelmi Minisztérium azon döntése, mely szerint: "Az ejtõernyõs ugrásban való intenzív kiképzés a következõ kiképzési évtõl elodázhatatlanul szükségessé válik. Ugrótorony hiányában a kiképzésnek repülõgépbõl kell történnie... A kiképzés folyamán... a balesetekkel fokozottan kell számolni." (HM 1556/eln. VI ). A Honvédelmi Minisztérium 1938 nyarán körlevelet adott ki a csapattestekhez az ejtõernyõs kiképzésre jelentkezés tárgyában. A felhívásra augusztus 16-án Budapesten a Mária Terézia laktanyában gyülekeztek azok a fiatal tisztek, akik önként vállalták a kiképzést. Az adott és a következõ napon vitéz Bertalan Arpád százados, a keret majdani parancsnokának vezetésével végbement a személyi kiválasztás, az orvosi alkalmassági vizsgálat, sõt még az akkor szokatlan pszichoanalitikai felmérés is. A jelentkezettek közül hét fõ felelt meg: Vértes Béla, Mátray Károly, Lédeczy László, Pataky Géza, Majthényi Imre, Kiss Zoltán és Szokolay Tamás hadnagyok személyében. A keret tagjai augusztus 25-én érkeztek Szombathelyre, ahol rövidesen szoktatórepüléssel megkezdték a kiképzési programot. Mivel a Légierõnél nem végeztek ejtõernyõs ugrást, a repülõgép-vezetõk csak elméleti kiképzéssel rendelkeztek az ejtõernyõ használatát illetõen. A szombathelyi repülõtéren ezidõben teljesített szolgálatot Czékus Ferenc százados, aki egy ízben az égõ gépébõ1 ejtõernyõvel kiugorva megmenekült, ezért õt jelölték ki az ejtõernyõsök kiképzõjének. Az elsõ ugrást szeptember 2-án hajtották végre egy Caproni 101 típusú repülõgépbõl Heinecke ejtõernyõvel, bekötve 1000 méterrõl. Az ugrás során Vértes és Mátray hadnagyok lábtörést szenvedtek. Ezt követõen a keretet tíz fõ tisztes rendfokozatú katonával egészítették ki. A következõ ugrási nap

3 szeptember 20-án volt, amely újabb két fõ sérülésével, egyben kiválásával járt, illetve Csordás Károly szakaszvezetõ ernyõje nem nyilt ki, így õ mentõernyõvel ért földet. A keret technikai ellátottsága is igen kezdetleges volt. 15 darab különféle típusú (Irwin, Schroeder, Salvator) ejtõernyõvel rendelkeztek, amelyekhez a HM Repülési Osztályától kaptak néhány darab - már korszerûtlen - Heinecke típusú pilótaernyõt és Salvator hasi (tartalék) ejtõernyõt. A nemzetközi helyzet diktálta kiképzési (repülési) szünetet a keret földi kiképzésre használta fel, majd november 2-án sor került a kísérleti csoport elsõ kötelékugrására. Makray Ferenc erre így emlékszik: "... egyszerre négy Ca-101-es gépbõl történt az ugrás. Ez volt az elsõ csoportos ugrás, amelyet 13 fõ hajtott végre... Ez az ugrás teljesen baj nélkül, sérülésmentesen történt... egyszerre négy ejtõernyõ nyilott. Ez annyira szokatlan és annyira szép volt, hogy azok, akiknek nem jutott már ejtõernyõ, valósággal ujjongtak örömükben." Sajnos, a keret tevékenységét igen élesen behatárolta a krónikus ejtõernyõhiány. Ennek megszüntetésére vállalkozott Hehs Akos repülõmérnök, aki rekordidõ alatt megtervezte és legyártotta az elsõ magyar ejtõernyõt, amelyet január végén vitéz Bertalan Árpád ki is próbált. Minden bizonnyal ez volt az elsõ magyar ejtõernyõ-beugrás. A kezdeti lendületben megtorpanást okozott, amikor februárban vitéz Bertalan Árpád százados repülõbalesetet szenvedett. Csehszlovákia német megszállásával, illetve a Kárpátalján kezdett magyar hadmûveletekkel kapcsolatban a vezérkar részérõl szóba került egy kis létszámú ejtõernyõscsoport bevetése, de másfél napos készültség elrendelése után a tervet elvetették. A nehézségek ellenére 1939 a siker évének számított a magyar katonai ejtõernyõzésben. Immár rendelkeztek megfelelõ számú, korszerû, hazai gyártású ejtõernyõvel (H.39M típusjelzéssel került rendszeresítésre a Hehs-féle ernyõ), a Savoia-Marchetti SM-75 típusú repülõgépek használatbavételével a korábbi szállítógép-probléma megoldódni látszott, ugyanakkor az ugrókeret létszáma is 50 fõre emelkedett. A honvédség õszi hadrendjében már egy október 1-jével megalakuló ejtõernyõsszázaddal számoltak, ami a további gyors fejlesztést jelentette. Ám nyilvánvaló volt az is, hogy a szombathelyi repülõtér nem alkalmas egy ilyen új alakulat állomásoztatására, ezért hosszabb vita után, szeptember 15-én megszületett a döntés, hogy a megalakuló ejtõernyõsszázadot október 1- jével Pápára helyezik át. (Korábban Várpalota és Tapolca is szóba került.) Mint a fentiekbõl látható, a magyar hadvezetés is gyorsan felismerte e modern harceszköz alkalmazásában rejlõ széles körû lehetõségeket és rövid másfél év alatt dinamikus fejlesztéssel lerakta az alapjait a magyar katonai és az ebbõl késõbb künduló magyar polgári ejtõernyõzésnek. A Magyar Királyi I. Honvéd Ejtõernyõs Zászlóalj A Pápára történõ áttelepülést és a berendezkedést nagyon gyorsan kellett végrehajtani, hiszen október 4-én már beérkezett az a 400 fõ újonc, akik a honvédség különbözõ alakulataiból önként jelentkezés útján kerültek a századhoz. A késõbbiek során ezek közül mintegy 150 fõ maradt meg, akikkel kiegészülve az alakulat létszáma ekkorra már elérte a 200 fõt. Az újoncállomány december közepéig végrehajtotta az elõírt négy ugrást is, s ezzel megteremtõdött az alapja egy megfelelõ eszközökkel, állománnyal rendelkezõ modern, elit ejtõernyõs-zászlóalj létrehozásának. Ennek megfelelõen, 1940-ben tovább folytatták a fejlesztést. A tisztesiskolán végzettekkel, majd a július közepén bevonult 500 újonccal, illetve az ismételt tisztijelentkezés során érkezettekkel a szükséges személyi feltételek lassan rendelkezésre álltak. Az újabb augusztusi bevonulásokkal és áthelyezésekkel aztán lehetõvé vált egy két harci századból és egy kiképzõ századból álló zászlóalj megszervezése, amely augusztus 30-án, Magyar Királyi I. Honvéd Ejtõernyõs Zászlóalj néven hivatalosan is megalakult nyarán egyre feszültebbé vált a viszony Magyarország és Románia között, s már-már úgy tûnt, hogy a katonai összetûzés elkerülhetetlen. Ám augusztus 30-án megszületett a második bécsi döntés, amelynek értelmében Magyarország békés úton megkapta Észak-Erdélyt. A terület birtokbavétele lehetõséget adott az ország katonai erejének demonstrálására, amelyre a légierõ gépei, a gyorshadtest páncélosainak és az ejtõernyõsök egy osztályának bemutatása látszott a legcélszerûbbnek, a nagyváradi és a kolozsvári bevonulás alkalmával. Az ejtõernyõs-zászlóalj kijelölt állománya, vitéz Bertalan Árpád õrnagy, zászlóaljparancsnok vezetésével szeptember 6-án és 11-én nagy sikert aratott résztvételével; Horthy Miklós kormányzó személyesen fejezte ki elismerését a szeptember 15-i kolozsvári katonai díszszemle során.

4 Könnyen elképzelhetõ, hogy mindezeknek meghatározó szerepe volt abban, hogy a Honvédelmi Minisztériumban egyre többet foglalkoztak a katonai ejtõernyõzés fejlesztésével. Ennek a legékesebb bizonyítéka, hogy már 1941 februárjára egy újabb zászlóalj felállítását fontolgatták. Mivel ennek az anyagi fedezeten túl elsõsorban személyi, sõt szakszemélyzeti feltételei voltak, a lehetséges bõvítést a Légierõ Parancsnokság leghamarabb 1941 õszére, a Honvédelmi Minisztérium illetékesei 1942-re, míg a vezérkar 1943-ra tartotta megvalósíthatónak. Ennek megfelelõen széleskörûen keresték a lehetõségeket a személyi utánpótlási rendszer kiépítésére, mind a tiszti és altiszti, mind a legénységi állomány vonatkozásában. Ekkor került elõször szóba az ejtõernyõs levente-elõképzés megszervezése. Mindeddig sok problémát okozott az alakulat alárendeltségének tisztázatlansága is; ennek megoldásaként a Honvédelmi Minisztérium november 1-jével a Magyar Királyi Légierõ alá rendelte a pápai ejtõernyõs-zászlóaljat úgy, hogy a gyalogsági fegyvernemi jellegét és az egyenruháját megtarthatta. Miután az 1940-es év elején Bertalan Árpád õrnagyot vezérkari tanfolyamra vezényelték, a parancsnokságot Labancz Gyula vezérkari százados vette át, kinek vezetése alatt a zászlóalj addig általános és természetes fegyelme némiképp megbomlott. Ennek oka elsõsorban az volt, hogy Labancz százados nem követte a Bertalan õrnagy által meghonosított és az állomány minden tagja által elfogadott keményen követelménytámasztó, ugyanakkor demokratikus vezetési gyakorlatot. Idõközben a Jugoszlávia és Németország közötti háborús feszültség a konfliktusszintig kiélezõdött, aminek során az is nyilvánvalóvá vált, hogy.magyarország ettõl nem tud távol maradni. Mivel a kialakult helyzet miatt a honvédség valamennyi tanfolyamát idõlegesen felfüggesztették, Bertalan Árpád õrnagy visszatért Pápára és visszavette a parancsnokságot Labancz századostól. Az õ javaslatát elfogadva tervezte a vezérkar egy ejtõernyõs-harccsoport bevetését Bácskában, a Ferenc csatornán lévõ szenttamási híd elfoglalására, illetve ezen keresztül átjárás biztosítására a, földi csapatok részére Ujvidék felé. E feladat végrehajtására egy kétszáz fõs harccsoportot szerveztek, amely a pápai repülõtér kedvezõtlen állapota miatt Veszprémbõl került volna bevetésre négy SM-75-ös szállító repülõgéppel két hullámban. Mint ismert, április 12-én a Veszprém-jutaspusztai repülõtérrõl felszállást végrehajtó vezérgép 16 óra 50 perckor lezuhant, s ennek során a repülõszemélyzet négy tagja, vitéz Bertalan Árpád õrnagy a zászlóalj és a bevetés parancsnoka, valamint 15 fõ ejtõernyõs katona életét vesztette. A katasztrófa bekövetkezése után a csoport vezetését Kiss Zoltán fõhadnagy vette át, s az õ vezetésével - csökkentett állománnyal ugyan -, de a feladat végrehajtását mégis megkezdték. Máig sem tisztázott okok miatt az ugrást már erõs szürkületben, Csantavértõl délre, a szenttamási hídtól mintegy 15 kilométernyire, ellenséges területen hajtották végre. Miután a közeli gépkocsizó alakulatokkal az összeköttetést megteremtették, velük együtt elõrenyomulva a hadmûveletekben részt vettek. A katasztrófa mélyen megrendítette, de csak rövid ideig sokkolta a zászlóalj állományát. Labancz Gyula százados újra átvette az alakulat parancsnokságát és folytatták a kiképzést május 9-én a zászlóalj felvette hõsi halált halt parancsnoka nevét, minek megfelelõen az alakulat megnevezése "Magyar Királyi vitéz Bertalan Árpád I. Ejtõernyõs Zászlóalj" lett. A Kárpátokban harcoló 1. Hegyivadász Dandár anyagi utánpótlásának biztosítása érdekében július 6-án a zászlóalj állományából kijelölt harccsoport végrehajtotta az alakulat második, egyben utolsó ejtõernyõs harcbevetését. A vállalkozást Godó Ferenc hadnagy vezette, kilenc ejtõernyõs katona résztvételével. A feladatot sikerrel, veszteség nélkül hajtották végre szeptemberében öt magyar ejtõernyõs tisztnek lehetõsége nyilt egy németországi tanulmányúton való résztvételre. Petneházy õrnagy, Molnár százados, Ugron fõhadnagy, Pávay fõhadnagy és Ajtai hadnagy hat hetet töltött a németországi Wittstockban, nagyon sok tapasztalatot szerezve végrehajtották a német alapfokú ejtõernyõs kiképzést nyaráig a zászlóalj ejtõernyõs tevékenységét zömében a gyakorlatban tartó és kiképzési ugrások tették ki. Miután június 5-én megkezdõdött az egység különbözõ harccsoportjainak, alegységeinek a földi harcokban való bevetése, az ejtõernyõs kiképzés, a helyzet alakulásának megfelelõen, háttérbe szorult. Igaz, a nyár közepén még sorra került egy, a német ejtõernyõsök által tartott átképzés, amelynek során a német kiképzési módszerekkel, illetve az általuk használt ejtõernyõtechnikával ismerkedhetett meg az akkor Pápán maradt részleg. Erre talán éppen egy közös ejtõernyõs bevetési elképzeléssel kapcsolatban adódott a lehetõség, azonban ez a háború folyamán soha nem történt meg.

5 A továbbiakban az ejtõernyõs-zászlóalj, majd az ezred csak földi harcokban vett részt, mint kiválóan képzett, magas harcértékû alakulat lövészfeladatokkal. Néha, fõleg az elsõ idõkben légi szállítással érkezett a hadmûveleti területre. Az egység háborús tevékenységérõl, harcairól, majd feloszlásának körülményeirõl pontos és részletes képet ad az alakulat egykori katonájának, Huszár János nyugalmazott pápai tanárnak 1993-ban megjelent "Honvéd ejtõernyõsök Pápán" címû könyve. Az ejtõernyõs-alakulat újraszervezése a demokratikus hadseregben A Magyar Királyi I. Honvéd Ejtõernyõs Ezred 1945 márciusának utolsó napjaiban feloszlott, töredékei Ausztria területén a Szent László Hadosztály kötelékében június közepéig még együtt maradtak. Az ezred háborús tevékenysége során élõerõben hozzávetõlegesen százalékos veszteséget szenvedett, de jelentõs volt a fogságba esettek száma is. A nyugatra vonulók kisebb része különbözõ országokban kereste további boldogulását, míg a viszszatérõk polgári foglalkozásukat folytatták, illetve a tisztek és tiszthelyettesek jó része a szervezõdõ demokratikus hadsereg soraiba állt. Sajnos, becsületes szándékuk, kiváló szakmai és katonai képzettségük ellenére mellõzés, eltávolitás, meghurcolás lett osztályrészük ban a demokratikus légierõ szervezésekor, a korábbi szervezeti felépítés analógiáján, szinte természetszerüen következett egy ejtõernyõs-alakulat felállitásának igénye. Valószínû, ebben jóval döntõbb szerepet játszott az elit egység mítosza, mint a szakmai megfontolás. Különösen Sólyom László Katonai Fõcsoportfõnök szorgalmazta a katonai ejtõernyõzés újraszervezésének ügyét, aki egy egység felállitásának lehetõségét személyesen vitatta meg a parancsnokokkal, Kiss Zoltán és Karsay István századosokkal, illetve Sáray Bertalan fõhadnaggyal. Mindezek alapján augusztus 6-án /Eln. Szü számon intézkedés jelent meg, amely az októberben felállitásra kerülõ ejtõernyõsszázad kiképzõkeretének megszervezésénél a honvédség különbözõ alakulatainál már szolgálatot teljesítõ, illetve polgári életbõl jelentkezett ejtõernyõsökkel számolt, akiket a mátyásföldi repülõtéren javasolt összevonni. Ez szeptember elsõ felében meg is történt. Az ejtõernyõs kiképzõ alegység parancsnoka Karsay István százados lett, tagjai Godó Ferenc százados, Csordás Károly fõtörzsõrmester, Pados Pál fõtörzsõrmester, Siklósi László törzsõrmester, Takács Ferenc törzsõrmester, Tóth Jenõ törzsõrmester, Magyar Miklós törzsõrmester, Pados Ferenc örmester, Trombitás Károly õrmester, Magyar András õrmester, Dohányos Pál szakaszvezetö és Borbély István szakaszvezetõ. Késõbb ez a keret még kiegészült néhány, a polgári életbõl jelentkezett tiszthelyettessel. A HM 300/Eln számú rendelet alapján október 1-jével életbe lépett a "Pilis II." hadrend, melynek keretében a Kfcs. XI. osztály új hadrendi elemeként Szolnokon, az I. Repülõ Kiképzõ Osztály alárendeltségében megalakult az I. Önálló Ejtõernyõs Század. A HM-összekötõ Karsay István százados, a század parancsnoka Godó Ferenc százados, helyettese pedig Sáray Bertalan fõhadnagy lett. Az október végén közzétett jelentkezési felhívás eredményeképpen 350 fõ sorköteles korú személy jelentkezett ejtõernyõsnek. Az elõzetes kiválasztás végrehajtására két bizottság alakult Pécs, Tolna és Várpalota, illetve Budapest, Esztergom és Piliscsaba-tábor székhelyekkel. Az ott kiválasztottakat Mátyásföldön vonták össze, ahol az orvosi és egyéb alkalmassági vizsgák után 120 fõ került besorozásra az ejtõernyõsszázadba. Tekintettel az 1949 tavaszára tervezett zászlóaljjá bõvítésre, illetve a bevonult állomány kedvezõ összetételére (az újoncok csaknem fele érettségizett volt), még az év végén megkezdõdött a tisztesképzés a teljes sorállomány részére. Ennek során elsõsorban az alakiság, a szolgálati szabályzat és a lövészszakkiképzés területére fordították a fõ figyelmet, de ezt még kiegészítették igen kemény testnevelési foglalkozással is. Az március elején bevonult sorállománnyal feltöltve, március 15-ével megalakult az I. Önálló Ejtõernyõs Zászlóalj, amelynek parancsnoka Kiss Zoltán százados lett, ám õt rövidesen Magyar Miklós törzsõrmesterrel együtt áthelyezték a Killián György Hajózó Tiszti Iskola állományába ejtõernyõskiképzõként. (Valójában velük alakult meg a Légierõ - a repülõcsapatok - ejtõernyõs szolgálata.) Új parancsnokká a törzstiszti tanfolyamot frissen végzett Gyurkó Lajos alezredest nevezték ki, aki a párt által katonai pályára irányított munkáskáder volt. Ejtõernyõs kiképzésben soha nem részesült, sõt a katonai ismeretei is csak a tanfolyamon elsajátitottakra szorítkozott, s így gyakran került konfliktusba a nagy szakmai és katonai ismeretekkel bíró beosztottjaival. A viszonyokat hûen szemlélteti Sáray Bertalan visszaemlékezése.

6 Az egyik dilettáns szakmai intézkedése után olyannyira elmérgesedtek az ellentétek, hogy a biztonság és a rend érdekében kénytelen voltam jelenteni elöljáróságunknak, a HM Kiképzési Fõcsoportfõnökségének. Az ügyet kivizsgálandó egy ezredes vezette három fõs bizottság szállt ki. Én éppen az újoncok szoktatórepülését vezettem két MASZOVLET kölcsöngéppel, s valahonnan Püspökladány térségébõl rádióztak vissza. A bizottságra láthatóan nagy hatást tett kissé olajfoltos overallom. Meghallgattak, de végül azt sem mondták, hogy álljak odébb! Ám Gyurkó legközelebb megjegyezte: A maga gazdasági érdekei megkivánják, hogy velem jóba legyen, mert ha innen kirúgatom mihez kezd? Mire én: Elõveszem az elektrotechnikusi oklevelemet és mint ilyen elhelyezkedem. Megdöbbent. Hát magának ilyen is van? Na ebben maradtunk." Augusztus elején a zászlóalj Bakonykútiba vonult nyári táborozásra. Az áttelepülés Kápolnásnyékig vasúton történt, onnan pedig gyalogmenetben Pákozdig, majd másnap Bakonykútig. Tekintettel a várpalotai lõtér közelségére, gyakran nyllt lehetõség gyakorló vagy harcszerû éleslövészetek végrehajtására valamennyi rendszeresített lõfegyverrel, sõt még nehézfegyverekkel is. A tábor szeptember végén fejezõdött be, s akkor már elkészült a tapolcai repülõtér felújítása is, így a Szolnokon maradt részleg áttelepült oda, a tábor állománya pedig egyenesen Tapolcára vonult be. A zászlóalj a helyi lövészezredbe nyert besorolást, amelynek parancsnoka, Tarányi János örnagy, természetesen még soha sem látott ejtõernyõsöket. Idõközben Karsay István százados a BM rendõrségi raktárában mintegy 500 darab vadonatúj amerikai ejtõernyõ-kupolát fedezett fel. Ezeket a székesfehérvári ejtõernyõ-javító mûhelyben kétzsákos, bekötött rendszerûre alakittatta át, így a beérkezõ PD-6R típusú szovjet ejtõernyõk mellett "csapaternyõként" vették használatba. Ugyancsak nyár elejére készült el a tapolcai repülõtér egyik hangárja is s ezzel lehetõség nyílt a Li-2 szállitó repülõgépek helyi tárolására. Mindezek meglétével Tapolcán megindult az ejtõernyõs kiképzõ iskola, melyre a zászlóalj századai egy-egy hónapos idõtartamra visszatértek a Nagykõrös-Kecskemét között húzódó homokos, akácerdõben lévõ nyári táborukból. A nyár folyamán több száz ugrást hajtottak végre, s a kisebb baleseteken túl egy katasztrófa is történt: június 29-én Ujvári Benedek õrmester lezuhant. Az ejtõernyõs-zászlóalj újabb diszlokációjára döntés a már 1950 nyarán megszületett a vezérkarnál, s ennek megfelelõen a szeptemberben végzõdõ kihelyezésrõl visszatérõ alegységek azonnal megkezdték az áttelepülést, ezúttal Kaposvarra. A Magyar Néphadsereg 62. Önálló Ejtõernyõs Zászlóalja Kaposváron az egység a III. lövészhadtest 5. hadosztálya 12. Zrínyi Miklós Lövészezredének 1. zászlóalját képezte. Elhelyezésük önálló körletben, a volt tüzérlaktanyában történt. Az elsõ idõszak a berendezkedéssel telt el, majd az év hátralévõ idejében és 1951 elején fõleg lövész szakkiképzést folytattak. A kiképzõk kevesen voltak, a századoknál mindössze 2-3 tiszt volt beosztásban, a szakaszparancsnokok általában továbbszolgáló tiszthelyettesek voltak, ezért a lövészezred állományából önként jelentkezõ tiszteket helyeztek át a zászlóaljhoz, akik késõbb ejtõernyõs kiképzést kaptak. (Siklósi Ernõ fõhadnagy, Szilágyi Sándor fõhadnagy, Dombos Ferenc hadnagy, Kocsis Ferenc hadnagy) Az ejtõernyõs szakkiképzést elõször elméleti, majd gyakorlati téren még a tél folyamán beindították. Az ejtõernyõs ugrásokra a régi taszári repülõtéren került sor, mivel az épülõ új repülõtéren ekkor még csak a felszállópálya készült el. Az alakulat mindössze egy darab 3,5 tonnás Rába-Csepel tehergépkocsival rendelkezett, az ugrások után a laktanyába visszatérés során a 11 kilométeres utat rendszerint gyalogmenetben tették meg. Március 1-jével leváltásra, illetve leszerelésre került Sáray Bertalan százados, helyébe az ugrókiképzést akkor kezdõ Siklósi Ernõ fõhadnagy került. Ebben az idõben kezdõdött meg a régi ejtõernyõsök eltávolitása (Bukovi Pál fõhadnagy, Szilágyi Mihály hadnagy, Siklósi László alhadnagy, Váradi László alhadnagy). Az május 5-én kezdõdött évi nyári táborozásra a Nagybajom-Böhönye-Mesztegnyõ községek által bezárt erdõs területen került sor, az egész hadosztály részére. A kiképzés alapja a tábori körülmények közötti lövészkiképzés, terepismeret, szakasz-, század-, zászlóaljkötelékben végzett gyakorlatok voltak.

7 Ugyanakkor Taszáron nagy intenzitással folyt az ejtõernyõs kiképzés is. Az alapugrásokat a 49M ejtõernyõkkel hajtották végre, s hat bekötött ugrás után, PD-6R típusú ejtõernyõvel kézi kioldású ugrást is végezhettek az önként jelentkezõk. Június 18-án egy ilyen ugrásnál vesztette életét Belustyák József honvéd. A nyári kiképzés szeptember közepéig tartott, zárásaként egy kéthetes gyakorlat következett. Ekkorra azonban már javában folyt az újabb átszervezés és az újabb áttelepülés elõkészítése. A zászlóalj a módosított állománytábláját szeptember 18-án kapta meg, amelyre összességében a bõvítés volt jellemzõ. Az átállás erre szeptember 26. és november 7. között történt meg, de már 62. Önálló Ejtõernyõs Zászlóalj hadrendi megnevezéssel. Az áttelepülés a Székesfehérvár közvetlen közelében lévõ sóstói repülõtérre október 1-jével kezdõdött és november 14-én fejezõdött be. A repülõtéren ekkor a 28. Csatarepülõ Hadosztály Parancsnokság és a 30. Csatarepülõ Ezred települt. Az ejtõernyõs-zászlóalj kijelölt körlete a repülõtér és a vasút között volt. A legénység részére három kétemeletes épület állt rendelkezésre, az ejtõernyõraktárt a repülõalakulat kultúrtermének egyik nagyobb helyiségében rendezték be, míg a gépkocsikat egy romos hangárban helyezték el. Igaz, a különbözõ épületek, létesítmények építése már folyamatban volt, de ezek - az ejtõernyõs sorállomány aktív résztvételével - csak 1952 tavaszára készültek el. Az ejtõernyõs kiképzés e kezdeti nehézségek ellenére is folyamatos volt, az 1951 õszén bevonult 260 újonc részére egész télen folyt az elméleti kiképzés és a földi elõkészítés, sõt néhány esetben még bemutató jellegû ugrásokat is láthattak tavaszán folyamatosan és nagyobb tételben beérkezett a Kerekes Pál által tervezett, hazai gyártású 51M típusú gyakorló ejtõernyõ is. A gyakorlati ugrókiképzést a sóstói repülõtérrõl felszállva a csóri nagyrétre hajtották végre. Április végén megkezdõdött a szokásos nyári táborozás, amelyre a zászlóalj a sárpentelei erdõbe települt ki. Ekkor került sor elsõ ízben mintegy fõ tartalékos állomány behívására, akik zömükben a régi, pápai ejtõernyõsök közül kerültek ki. A háromhónapos szolgálatuk kezdetén bizalmatlanul fogadták õket, de fegyelmezettségükkel, szakmai hozzáértésükkel hamarosan megbecsülést szereztek maguknak. A táborból induló feladat volt az az éleslövészettel egybekötött gyakorlat, amely Olaszfalu és Nagytevel között rajkötelékben végrehajtott ejtõernyõs ugrással kezdödött, majd szakasz- és századkötelékbe zárkózással a nagyteveli lõtér harcszerû megközelitésével folytatódott, ahol lögyakorlat következett a rendszeresített kézifegyverekkel álló, mellés csoportosan felbukkanó célokra. Ugyancsak a nyár folyamán került sor a lövészszázadok vízi gyakorlatára a fûzfõi öbölben, melynek során különbözõ vízi jármûvekkel harcszerû erõszakos átkelést hajtottak végre. Az 1952-es kiképzési év lezárásaként következett az október 18-i hadseregnagygyakorlaton való résztvétel; feladata a Békés megyei Szabadkígyós és Újkígyós közötti területre zászlóaljkötelékben végrehajtandó ejtõernyõs ugrással a támadó ellenséges ék feltartóztatása, a védõ egység felmentése volt. A harcászati elemeket a táborozás során begyakorolták, sõt október 3-án fõpróbát is tartottak Csór térségében. Október án a zászlóaljat vasúton Szolnokra szállitották, s a közvetlen felkészülésre a szandaszöllõsi repülõtéren került sor. A feladatot 22 géppel (21 darab honvédségi és polgári Li-2 és 1 darab C-47), gépenként fõvel tervezték. A 8 óra 20 perckor történt felszállást követõen a gépek oszlop alakzatba rendezõdtek, melynek hoszsza közel két és fél kilométer volt. A C-47-es az oszlop közepén haladt, s mivel a gép szerelõje nem kapcsolt át az üzemanyag-ejtõtartályról a szivattyúra (ez a C-47-es sajátossága volt), a motorok akadozni, a repülõgép pedig süllyedni kezdett. Ekkor még 7-8 kilométerre voltak a célterülettõl. Az ugrató elrendelte a kényszerugrást, ezt látva az utána következõ gépek is megkezdték a dobást. Takács Ferenc hadnagy ejtõernyõs kiképzésvezetõ rádión azonnal megtiltotta az ugrást, ám a csoport egyharmada már elhagyta a gépeket és jóval a cél elõtt egy kukoricásban ért földet. A kötelék elsõ és utolsó gépei rendben végrehajtották a dobást, de a hiányzó alegységek miatt az eredeti harcászati rend felbomlott. Súlyosbította a helyzetet, hogy a csapatzászlóval ugró - már a fõpróbán is balesetet szenvedõ, kevés ugrási gyakorlattal rendelkezõ - Juhász Mihály hadnagy, felderítõ szakaszparancsnok a 180 centiméternyi zászlórúddal nem tudta megfelelõen elhagyni a gépet, s a kioldókötél a nyakán csúszott végig, aminek következtében nyakcsigolyatörést szenvedve meghalt. Az ugrás során további 6-8 fõ lábtörést, s körülbelül 20 fõ különféle könynyebb sérüléseket szenvedett. A gyakorlatot megtekintették az állami és pártvezetés személyiségei, közöttük Farkas Mihály vezérezredes, honvédelmi miniszter is. Az ugróegység parancsnokaként kijelölt Sziklai Mátyás hadnagy

8 lábtörést szenvedett, így a parancsnokságot Csík György hadnagy vette át és õ jelentett Rákosinak. Biztos, hogy senki nem kívánt a bõrében lenni.... Egyébként a zászlóalj számára meghatározott feladatok döntõ részét még a bekövetkezett zavar ellenére is sikerült végrehajtani. A gyakorlat ilyen kimenetele, de a belsõ intrikák is nyilván hozzájárultak ahhoz, hogy Siklósi Ernõ fõhadnagy leváltásra került, s helyette október 31-ével H. Nagy Imre százados lett a zászlóaljparancsnok Az 1953 júniusában kezdõdõ haderõcsökkentés javaslatai között még nem szerepelt az ejtõernyõs-zászlóalj felszámolása, azonban a vezetõi értekezleten valaki már szóba hozta az ejtõernyõs-zászlóalj magas fenntartási költségeit. (Például a zászlóalj napi élelmezése 70 ezer forint volt, ami akkor kb USD-nak felelt meg.) A felszámolásra még 1954 elején sem utalt semmi. Az évi kiképzési terveket a korábbiakhoz hasonlóan készítették el, sõt tavasszal a zászlóalj három darab kötött léghajót kapott, melynek gondolájában a kezelõn kívül hat ejtõernyõs fért el. A szerkezet kezelésére külön raj lett kinevezve, Goda Sándor hadnagy parancsnokságával. Bár a léghajókat többször kiterítették, összeszerelték, feltöltésükre, használatbavételükre nem került sor. A jövõt azonban már sejttette, hogy újoncbevonulást nem terveztek, ugyanakkor a zászlóalj szervezeti önállósága megszûnt, s besorolták a székesfehérvári III. Hadtesthez. Igaz, ez csak formálisan érvényesült, mert anyagi és pénzügyi ellátás tekintetében tovább is HM közvetlen maradt az alakulat. A zászlóalj teljes felszámolására november 30.-ával került sor. A sorállományt leszerelték, de leszerelhettek azok a tisztek és tiszthelyettesek is, akik más alakulatoknál nem kívántak szolgálatot vállalni. A maradó hivatásos állomány zömét lövészegységekhez helyezték át, 5-6 fõ a Légierõ ejtõernyõs szolgálatához, illetve az MRSZ-hez került, 21 fõ tiszthelyettes pedig légilövész-kiképzést kapott IL-10-es csatarepülõgépre. December elsõ felében a felszámolók - H. Nagy Imre százados parancsnok, Micskei Károly fõhadnagy politikai tiszt, Lengyel János hadnagy pénzügyi tiszt és Mészáros Ferenc törzsõrmester, zászlóalj-nyilvántartó - befejezték munkájukat. Ezzel a 62. Önálló Ejtõernyõs Zászlóalj, a második magyar katonai ejtõernyõs-alakulat is megszûnt. A magyar honvédség ejtõernyõs szolgálata 1949-ben új szervezeti elemmel gazdagodott a magyar katonai ejtõernyõzés. A "Petõfi hadrend" szervezési intézkedései között szerepelt az újjászervezett légierõ fegyvernemi tiszti iskolája, a Honvéd Killián György Repülõ Hajózó Tiszti Iskola, amelynek állománytáblája tartalmazta az ejtõernyõs szolgálat intézményét is. Valójában egy kis létszámú szakcsoport létrehozásáról volt szó, amelynek feladata az iskola hajózó és repülõ növendékállományának ejtõernyõs kiképzése, illetve a repülõkiképzéshez szükséges mentõernyõk tárolása, hajtogatása, kezelése volt. A szolgálat elsõ vezetõjévé Kiss Zoltán századost, helyettesévé pedig Magyar Miklós törzsõrmestert nevezték ki novemberéig a demokratikus légierõben ez az egy ejtõernyõs szolgálat mûködött, a repülõalakulatoknál hozzáértõ tisztek, tiszthelyettesek irányításával többnyire a hajózók maguk hajtogatták az ejtõernyõiket. Késõbb a vadász- és csatarepülõ hadosztályok felálításával megszervezésre kerültek az ejtõernyõs szolgálatok, amelyeknek szükségességét indokolta a repülõkiképzés ugrásszerûen bõvülõ volumene, a rendszeresítésre kerülõ sugárhajtású technika bonyolult mentõ- és ejtõernyõrendszere, valamint az ejtõernyõzés hazai fejlõdésének felgyorsulása. Ennek megfelelõen a hadosztályok és az ezredek törzseiben létrehozták az ejtõernyõs szolgálatvezetõi beosztást, alárendeltségében repülõszázadonként 1-3 fõ, e célra kiképzett sorállományú, tisztes rendfokozatú katonával. Ez a szakállomány rendszeresen ejtõernyõs ugrasokat vegzett, szakmai tapasztalataik gyorsan gazdagodtak, s jó néhány különleges feladat végrehajtása fûzõdik nevükhöz, például július 27-én Kovács István és Kasza Gyula hadnagyok ugrása a MiG-15-öshöz rendszeresített "rakéta" ernyõvel, vagy Simon Károly fõhadnagy kísérleti ugrása IL-10 csatarepülõgépbõl. A 62. Önálló Ejtõernyõs Zászlóalj 1954-ben történt feloszlatásával több nagy tapasztalatú ejtõernyõs került át a Légierõ ejtõernyõs szolgálatához (Juhász József, Mészáros Ferenc, Csík György). A forradalom utáni idõszakban a Repülõ Kiképzõ Központ szervezetében csökkentett állománnyal mûködtek az ejtõernyõs szolgálatok, majd a Magyar Néphadsereg repülöcsapatainak

9 megalakulásakor (1957. november 1-jén) ismét - a mérnök-mûszaki szolgálat szervezetében - szolgálati ág szintre emelve szervezõdtek újjá. Ekkor került sor annak a szolgálati rendszernek a bevezetésére is, amelyben a szolgálati elöljáró a repülõcsapatok parancsnokságán funkcionáló ejtõernyõs szolgálatvezetõ (késõbb fõnök, majd ejtõernyõs és deszantfõtiszt), lejjebb a seregtest szintû szolgálatvezetõk, illetve az ezredeknél egy fõ tisztból, egy fõ tiszthelyettesbõl (raktáros, részlegparancsnok), valamint 4-8 fõ sorkatonából (hajtogatók) álló ejtõernyõs szolgálat volt. A repülõtechnika rohamos fejlõdésével a szolgálatok feladatköre is mindinkább bõvült. A repülések ejtõernyõs biztosítása, az ejtõernyõs anyag tárolása, kezelése, illetve a hajózóállomány ejtõernyõs kiképzése, a gyakorló katapultálások levezetése alapvetõ feladat maradt, de ezen túlmenõen a legképzettebb hivatásos állományúakból beugrócsoportot szerveztek a beérkezõ új és a javításból kikerülõ ejtõernyõk légi próbájának elvégzésére, új típusú légi jármûvekbõl történõ kiugrási módozatok kikísérletezésére, a kiképzés és az üzemeltetés során jelentkezö problémák megoldására. Késõbb a fékernyõk, majd az ejtõernyõbe beépített mentõeszközök rendszeresítése jelentett újabb feladatokat a szolgálatok számára, és éppen ez a széles körû tevékenység, nem utolsó sorban az ejtõernyõs ugrások lehetõsége (évente ugrás) a magyar katonai ejtõernyõzés legjobban képzett szakembereivé emelte a szolgálatok állományát. Az 1970-es évek elsö felétõl ugrásszerûen megindult a fejlõdés. Ez idõ tájt kerültek a szolgálathoz azok a fiatal, de már jelentös szakmai gyakorlattal rendelkezõ tisztek, tiszthelyettesek (Dombi Lõrinc, Bélteky László, Sonkoly Lóránt, Hegyesi Lajos, Bordás Emánuel, Preising Konrád), akiknek lelkes munkája nagyban hozzájárult a szolgálat szakmai tekintélyének megteremtéséhez tõl a hadsereg ejtõernyõssportja is a szolgálatokhoz súlyozódott Szolnok és Szentkirályszabadja központokkal. Egy, a Pilis hegységben bekövetkezett helikopter-baleset kapcsán megszervezésre került a kutató-mentõ szolgálat, amelyet sajátos módon, szintén az ejtõernyõs szolgálat keretein belül állítottak fel. A 34. Önálló Ejtõernyõs Felderítõ Zászlóalj Mint ismeretes, a Magyar Néphadsereg tevékenysége a Varsói Szerzõdés tagjaként a szövetségi rendszerben rá háruló feladatok teljesítésére irányult. Az egységes katonai doktrína - bár védelmi jelleget hirdetett - egyértelmûen jelezte, hogy egy esetleges háborúban a harcászati és hadmûveleti magasabbegységeknek igenis támadó hadmûveleteket kell végrehajtaniuk, így nyilvánvaló, hogy a békekiképzés és a szervezeti fejlesztés is ezt a célt szolgálta ben már mutatkoztak azok a jelek, amelyek egyértelmûen utaltak rá, hogy a Magyar Néphadseregben is elõtérbe került a hadmûveleti magasabbegységek létrehozása. Ezek rendeltetésszerû funkcionálása viszont egy olyan szervezeti egységet igényelt, amely képes nagy mélységbõl adatokat szerezni az ellenségrõl, s azokat a megfelelõ utakon eljuttatni a hadmûveletek vezetéséhez. Ezen elgondolás következtében kezdõdött ben egy úgynevezett mélységi felderítõ század szervezése, felállítása. Ilyenformán tehát ez az egység nem a korábbi klasszikus (deszant) ejtõernyõs feladatok végrehajtására volt hivatott. A szervezését ban az MN Vk. 2. Csoportfõnökség végezte, Tóth Gábor alezredes vezetésével. A konkrét feladatokat Géczi József õrnagy, Malinovszki László százados, Molnár Lajos százados és Rózsa Ferenc százados végezték. Mivel úgy gondolták, hogy a késõbbi alkalmazás során döntõ lesz a romboló, diverzáns tevékenység, elsõsorban a mûszaki képzettségû állományból kell válogatni. Igy lett az alakulat mûszaki fõnöke Kocsis Antal százados, illetve a két szakaszparancsnok Lits Gábor és Molnár Pál hadnagy. Az ejtõernyõs kiképzés élére Valkó Gyula százados került, oktatói pedig Kovács Sándor, majd Hüse Károly õrmester voltak. A sorállományt - mintegy 30 fõt - elözetes válogatás és orvosi vizsga után, 1960 tavaszán gyûjtötték össze Budapesten, a Ságvári-ligetben lévõ laktanyában. Ezzel május 8-án megalakult a 34. Önálló Mélységi Felderítõ Század, MN 7000 fedõmegnevezéssel. Az alakulat részére idõközben kidolgozott "Harckiképzési program" világosan mutatta, hogy az alkalmazás nagy mélységben, huzamosabb idõn át, erdõs-hegyes terepen végzett tevékenységet céloz, felderítõosztag, felderítõcsoport-kötelékben. Mivel az alkalmazás helyére való kijuttatás szinte egyetlen lehetõsége az ejtõernyõs ugrás volt, így a kiválogatott hivatásos állomány részére azonnal megkezdõdött az ejtõernyõs tanfolyam. A téli foglakozások, gyakorlások és a sikeres vizsgák után ez az állomány 1960 tavaszán Sármelléken, Li-2 típusú repülõgépbõl, a magyar gyártású 51.M ejtõernyõvel hajtotta végre elsõ ugrásait. Nyilvánvaló, hogy e kezdeti lépések megtétele után - mivel a kellõ alap már megvolt - folytatódhatott a századdá felfejlesztés. Elõször 1960 októberében a budaörsi repülõtér

10 melletti Vasvári Pál laktanyában, majd 1961 tavaszán a Kinizsi Pál laktanyában nyert elhelyezést a század. Természetesen a döntõ érv a repülõtér közelsége volt, ahol a nyári idõszakban a sorállomány is megkezdhette a gyakorlati ejtõernyõs kiképzést. A század szervezete ekkor a parancsnokságból, a szolgálati ágakból és két felderítõ szakaszból állt. Ekkor kerültek az alakulathoz az elsõ felderítõ képzettségû fiatal tisztek is (Dombi Lõrinc és Nagy József hadnagyok) októberében már sor került az elsõ erõpróbára is. A Bakony térségében 10 napon át zajló nagygyakorlaton a század elsõ szakaszát mint felderítõosztagot alkalmazták, felderítõ és diverzáns tevékenység végrehajtására. Az osztag parancsnoka Lits Gábor fõhadnagy volt, a három felderítõcsoportot pedig Erdész Béla, Preising Konrád és Hérics Mihály õrmesterek vezették. A csoportok ledobásuk után teljesen önállóan végezték feladatukat, még az ellátásukat is saját maguknak kellett megoldaniuk, de sor került teherernyõs utánpótlás-ledobásra is. A következõ évben nagy lendülettel folytatódott mind a felderítõ, mind az ejtõernyõs kiképzés. Ekkor érkeztek be az elsõ szovjet gyártmányú D-1-8 típusú deszantejtõernyõk, valamint néhány más ejtõernyõs felszerelés is. Szeptemberben újabb fiatal tisztek érkeztek az alakulathoz Árvai Zoltán, Belovai István, Bánki Imre és Gyuricza Béla hadnagyok személyében. Az õszi bevonulás után az önálló század zászlóaljjá alakul, négy felderítõ szakasszal. Az ejtõernyõs kiképzés ekkor már egyhónapos táborban folytatódik Balatonkilitin. Meg kell említeni, hogy a kubai válság idején ezt az alakulatot is készültségbe helyezték, amely öszszességében egy hétig tartott. A döntõ változás 1963 nyarán következett be, amikor az alakulat Szolnokra, a Rékasi úti tüzérlaktanyába (Gábor Áron laktanya) települt át. A parancsnok ekkor már Tóth Gábor alezredes, majd Molnár Lajos százados után Mikula János õrnagy volt. Rövidesen a szervezeti felépítés is kialakult, a zászlóaljban három felderítõ századot hoztak létre, Lits Gábor fõhadnagy, Molnár Pál fõhadnagy és Dombi Lõrinc hadnagy parancsnokságával. Ugyanakkor az alakulat a hadrendi száma megtartása mellett az MN 3100 fedõszámot kapta. Ez az alakulat, amely ma a 34. Bercsényi László Felderítõ Zászlóalj nevet viseli, immár 33 éve ugyanazon helyen települ. A megalakulását követõ további történetét egy újabb tanulmányban lehet összefoglalni. Itt mindössze arra szeretnék rámutatni, hogy az idõközben számos szervezeti változásmódosulás, a kor színvonalát követõ technikai fejlõdés, valamint napjaink erõsen korlátozott lehetõségei ellenére a zászlóalj, a magyar katonai ejtõernyõzés harmadik generációjaként, méltóképpen képviseli mindazokat a katonai és szakmai értékeket, amelyek 1938-tól napjainkig megalapozták, illetve gyarapították a magyar katonai ejtõernyõzés hazai és nemzetközi tekintélyét. Az egységnél szolgált több ezer katonafiatal, akik ejtõernyõs kiképzést nyertek, a polgári szférába magukkal vitték azt a kötelességtudatot, becsületes, nehézségeket bátran vállaló mentalitást, amely az ejtõernyõsöket mindig is jellemezte. Ugyanakkor nem hanyagolható el az alakulat azon tagjainak száma sem, akik a magyar közéletben, a katonai diplomácia és vezetés körében, vagy az élsportban ismert személyiségekké váltak, s ebbeli pozíciójukban is büszkén vállalják ejtõernyõs mivoltukat, akik a katonai ejtõernyõzés elmúlt 58 éve alatt, szolgálatteljesítés közben életüket áldozták, s akikre mindenkoron tisztelettel és kegyelettel emlékezünk. -.-

Sáray Bertalan: Az ejtõernyõs fegyvernem ujjászervezése a második világháború után.

Sáray Bertalan: Az ejtõernyõs fegyvernem ujjászervezése a második világháború után. Sáray Bertalan: Az ejtõernyõs fegyvernem ujjászervezése a második világháború után. "Ha visszanézünk a messzi-messzi múltba, az elsõ ugrás szép emlék ma már. Ráncos volt csizmánk, buggyos a nadrágunk,

Részletesebben

FOURLOG 2011 Logisztikai Képzési Program

FOURLOG 2011 Logisztikai Képzési Program FOURLOG 2011 Logisztikai Képzési Program A Magyar Honvédség 2011. évi Gyakorlatok, Kiképzések és Rendezvények terve alapján a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, az Osztrák Szövetségi Haderő Logisztikai

Részletesebben

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai Kedves szakosztályi tagok! Ez a példány a számítógépen való olvasásra szolgál! Ha ki akarja nyomtatni, használja a Helyi201101nyomtatható. pdf fájlt! X. évfolyam 1. szám 2011. március Készítette: FILEP

Részletesebben

Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról

Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról Lőrinci nagyközségben (akkor Nógrád megye) egy kisnemesi familia negyedik gyermekeként

Részletesebben

A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG

A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG Téglás László A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG A vadászrepülőgép-vezetők képzése az egész világon az egyik legbonyolultabb kiképzés, amit a hadseregekben

Részletesebben

A 2010/2011. tanév II. szemeszterében végrehajtásra kerülő tanfolyamok kezdési időpontjai és tervezett létszámai

A 2010/2011. tanév II. szemeszterében végrehajtásra kerülő tanfolyamok kezdési időpontjai és tervezett létszámai A Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses és közalkalmazotti állományának meghirdetett belső tanfolyamai. A 2010/2011. tanév II. szemeszterében végrehajtásra kerülő tanfolyamok kezdési időpontjai és tervezett

Részletesebben

Honvéd ejtőernyősök: A csapatnem kialakulása és harcai 1938-1945 között

Honvéd ejtőernyősök: A csapatnem kialakulása és harcai 1938-1945 között Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Honvéd ejtőernyősök: A csapatnem kialakulása és harcai 1938-1945 között Reszegi Zsolt Témavezető: Dr. Barta Róbert Társtémavezető: Dr. Szakály Sándor DEBRECENI

Részletesebben

A határozatokat aláírta: (szignál!) ÁDER JÁNOS köztársasági elnök és HENDE CSABA honvédelmi miniszter

A határozatokat aláírta: (szignál!) ÁDER JÁNOS köztársasági elnök és HENDE CSABA honvédelmi miniszter Ismertetem Magyarország köztársasági elnökének és honvédelmi miniszterének határozatait elismerésekről. A határozatokat aláírta: (szignál!) ÁDER JÁNOS köztársasági elnök és HENDE CSABA honvédelmi miniszter

Részletesebben

Dr. André László m. kir. csendőr százados

Dr. André László m. kir. csendőr százados Dr. André László m. kir. csendőr százados Budapesten született 1915. január 16-án köztisztiviselői családban. Nagyapja a Belügyminisztériumban dolgozott a Csendőrgazdászati Osztály irányításában, így már

Részletesebben

MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG BIZTONSÁGI SZERVEZET. ÜZEMBENTARTÓI JELETÉS 2012-190 4 P. sz, LÉGIKÖZLEKEDÉSI ESEMÉNY

MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG BIZTONSÁGI SZERVEZET. ÜZEMBENTARTÓI JELETÉS 2012-190 4 P. sz, LÉGIKÖZLEKEDÉSI ESEMÉNY - 1 - MRSZ-ReBiSz eseményszám: 15/2012 MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG BIZTONSÁGI SZERVEZET ÜZEMBENTARTÓI JELETÉS 2012-190 4 P. sz, LÉGIKÖZLEKEDÉSI ESEMÉNY Helyszín: Hajdúszoboszló nem nyilvános repülőtér Ideje:

Részletesebben

A 6215-ös Mi 8 a Dunakeszi repülőtéren

A 6215-ös Mi 8 a Dunakeszi repülőtéren A 6215-ös Mi 8 a Dunakeszi repülőtéren 2011. május 21-én Legendák a levegőben címmel a magyar repülés évszázados történetének tiszteletére repülőnapot rendeztek a Dunakeszi repülőtéren. A szolnoki helikopterbázisról

Részletesebben

MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI HADMŰVELETI KÖZPONT AZ MH RÉSZVÉTELE A TASZÁRI KIKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSÁBAN

MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI HADMŰVELETI KÖZPONT AZ MH RÉSZVÉTELE A TASZÁRI KIKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSÁBAN MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI HADMŰVELETI KÖZPONT AZ MH RÉSZVÉTELE A TASZÁRI KIKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSÁBAN Dr. Isaszegi János dandártábornok parancsnok 2003. március 1 A Kormány 2390/2002 (XII. 20.) Korm.

Részletesebben

XII. Magyar Repüléstudományi Napok.

XII. Magyar Repüléstudományi Napok. TARTALOM XII. MAGYAR REPÜLÉSTUDOMÁNYI NAPOK...1 DOMBI LÕRINC: 60 ÉV SELYEMSZÁRNYAKON...1 TÓTH JÁNOS: AZ EJTÕERNYÕSUGRÁS BIZTONSÁGA....10 KASTÉLY S.: AZ EJTÕERNYÕZÉS JOGSZABÁLYI FELTÉTELEI....20 TÓTH JÁNOS:

Részletesebben

IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok

IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok Negyedik alkalommal rendezték meg a Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napokat június 12-14. között. A program fővédnöke Hende Csaba

Részletesebben

Sőregi Zoltán KATONÁK KERÉKPÁRON. A magyar királyi honvédség kerékpáros tisztjeinek adattára 1920-1945

Sőregi Zoltán KATONÁK KERÉKPÁRON. A magyar királyi honvédség kerékpáros tisztjeinek adattára 1920-1945 Sőregi Zoltán KATONÁK KERÉKPÁRON A magyar királyi honvédség kerékpáros tisztjeinek adattára 1920-1945 Bevezető Az emberiség történelme során a legtöbb találmányt, újdonságot vagy hadviselés céljából hozta

Részletesebben

Képek a megemlékezésről

Képek a megemlékezésről 2012 Közgyűlések Felderítő Napi megemlékezés 2012. november 11.: az immár hagyományosan a családtagok részvételével tartott ünnepi megemlékezésünkre rendkívül kulturált környezetben, a Művészetek Palotájában

Részletesebben

A 8918-as Mi 2, mint polgári alkalmazott a második HA-BGH

A 8918-as Mi 2, mint polgári alkalmazott a második HA-BGH A 8918-as Mi 2, mint polgári alkalmazott a második HA-BGH Az Egészségügyi Minisztériumnak 2000 nyarán átadott hat honvédségi Mi 2-es helikopter egyike volt a 8918-as oldalszámú is. A helikopterek 2000.

Részletesebben

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István Az alábbi információ zömét Soltész Imre fivérének dédunokája, a mai Trvanában (Nagyszombaton) élő Boris Majerov szolgáltatta, amiért köszönetünket fejezzük ki. Soltész Imre csendőr ezredes 1877. február

Részletesebben

A honvédelmi miniszter./2006. ( ) HM. rendelete

A honvédelmi miniszter./2006. ( ) HM. rendelete MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTERE. számú példány A honvédelmi miniszter./2006. ( ) HM rendelete a Magyar Honvédség, valamint a miniszter közvetlen irányítása (felügyelete) alá tartozó szervezetek

Részletesebben

Fizikai felkészítés a MH 25. Klapka György Lövészdandárnál

Fizikai felkészítés a MH 25. Klapka György Lövészdandárnál Fizikai felkészítés a MH 25. Klapka György Lövészdandárnál 1., AZ ALAKULAT BEMUTATÁSA A honvédelmi miniszter 34/2007 (HK) 4 HM számú határozata költségvetési szerv alapításáról szóló határozata alapján:

Részletesebben

Prax, Jean Christophe (Guyotville, 1955 ) A védés időpontja: 2001 PhD-értekezés címe: A francia haderő átalakításának logisztikai tapasztalatai és

Prax, Jean Christophe (Guyotville, 1955 ) A védés időpontja: 2001 PhD-értekezés címe: A francia haderő átalakításának logisztikai tapasztalatai és Prax, Jean Christophe (Guyotville, 1955 ) A védés időpontja: 2001 PhD-értekezés címe: A francia haderő átalakításának logisztikai tapasztalatai és ennek adaptációs, illetve hasznosítási lehetőségei a magyar

Részletesebben

A fővárosban működő fegyveres biztonsági őrségek helyzete

A fővárosban működő fegyveres biztonsági őrségek helyzete A fővárosban működő fegyveres biztonsági őrségek helyzete A H A T Ó S Á G I E L L E N Ő R Z É S E K É S A Z Ő R S É G P A R A N C S N O K I K O N F E R E N C I A T A P A S Z T A L A T A I Nyikos Attila

Részletesebben

MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG BIZTONSÁGI SZERVEZET

MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG BIZTONSÁGI SZERVEZET - 1 - MRSZ-REBISZ eseményszám: 09/2013. MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG BIZTONSÁGI SZERVEZET ÜZEMBENTARTÓI JELENTÉS 2013-234-4 POL sorszámú LÉGIKÖZLEKEDÉSI ESEMÉNY Helyszín: LHSK - Siófok Kiliti repülőtér Ideje:

Részletesebben

KIKÉPZÉS FELKÉSZÍTÉS

KIKÉPZÉS FELKÉSZÍTÉS KIKÉPZÉS FELKÉSZÍTÉS A CSAPAT LOGISZTIKAI SZAKKIKÉPZÉST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A LÉGIERŐNÉL Sári Gábor 1 A kiképzési rendszer professzionális jellegűvé alakítása érdekében került kiadásra a HVKF 65/2004

Részletesebben

Életpálya és mobilitás a honvédelemben

Életpálya és mobilitás a honvédelemben Életpálya és mobilitás a honvédelemben ÁROP 2.2.21 Tudásalapú közszolgálati előmenetel Mobilitás Társadalmi mobilitás Vándorlás Karriermobilitás Munkaerőáramlás Átjárhatóság Vándorlás lakhatási támogatás

Részletesebben

Családi állapota: Nős, 2 gyermekes Gyermekeinek keresztnevei (zárójelben születési évszámuk): Attila (1982) Alexandra (1987)

Családi állapota: Nős, 2 gyermekes Gyermekeinek keresztnevei (zárójelben születési évszámuk): Attila (1982) Alexandra (1987) Dr. Für Gáspár alezredes Elérhetőség: Mobiltelefon: +36 70 3341440 HM vezetékes: 02 2 29548 Vezetékes fax: +36 1 432900 HM fax: 29910 e-mail: fur.gaspar@uni-nke.hu Személyes adatok: Születési idő: 1958.

Részletesebben

1. A 62. Önálló ejtőernyős zászlóalj

1. A 62. Önálló ejtőernyős zászlóalj 237 1 1. A 62. Önálló ejtőernyős zászlóalj A katonai ejtőernyőzés második generációja [16] 1.1. Előzmények a zászlóalj (továbbiakban zlj.) felállítására AII. világháború befejezése után a magyar katonai

Részletesebben

Polgári Légiközlekedés Biztonsági Szervezet

Polgári Légiközlekedés Biztonsági Szervezet Polgári Légiközlekedés Biztonsági Szervezet ZÁRÓJELENTÉS 218/2005/ baleset Hajdúszoboszló 2005. 09. 03. 16 20. ZENIT- tanuló típusú ejtőernyő A szakmai vizsgálat célja a légiközlekedési baleset és a repülőesemény

Részletesebben

A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM. rendelete

A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM. rendelete A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM rendelete a Magyar Honvédség külföldi szolgálatot teljesítő és külföldi tanulmányokat folytató személyi állománya devizaellátmányáról és egyes ellátmányon kívüli pénzbeli

Részletesebben

A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség I. Katonai Lovas Bajnoksága, Nagycenk, 2104.augusztus 29-31.

A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség I. Katonai Lovas Bajnoksága, Nagycenk, 2104.augusztus 29-31. A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség I. Katonai Lovas Bajnoksága, Nagycenk, 2104.augusztus 29-31. A júniusi elmaradt nemzetközi lovas verseny nem szegte kedvét a szervezőknek. A HM támogatásával,

Részletesebben

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói KARACS ZSIGMOND Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói Az országot 1956. október 4-én a keringõ hírek ellenére váratlanul érte a katasztrófa. Az emberek bíztak a szovjet csapatok kivonulásában, mindenki

Részletesebben

Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár (2008. február)

Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár (2008. február) Dr. Für Gáspár egyetemi docens Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Összhaderőnemi Műveleti Intézet Geoinformációs Tanszék mb. tanszékvezető Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár

Részletesebben

A Honvéd Vezérkar Főnökének PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA egyes beosztások betöltésére

A Honvéd Vezérkar Főnökének PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA egyes beosztások betöltésére HONVÉD VEZÉRKAR FŐNÖK A Honvéd Vezérkar Főnökének PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA egyes beosztások betöltésére A Honvéd Vezérkar Főnöke a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról

Részletesebben

A 9414-es Mi 2, mint polgári alkalmazott a HA-BGM

A 9414-es Mi 2, mint polgári alkalmazott a HA-BGM A 9414-es Mi 2, mint polgári alkalmazott a HA-BGM Az Országos Mentıszolgálat az elsı három Mi 2-es helikopterét üzemidı miatt 1999-re leállította, és ezért a Szolgálatnál géphiány lépett fel. Mivel a Honvédség

Részletesebben

A csapatok az alábbi versenyszámokban mérték össze tudásukat:

A csapatok az alábbi versenyszámokban mérték össze tudásukat: A soproni Nádasdy huszárok 5 fős csapattal neveztek a Német Nemzetközi Katonai Lovas Bajnokságra. A szervezők- a Német Katonai Lovasszövetség- a nevezésünk után kedves hangvételű levélben biztosítottak

Részletesebben

Rács Balázs főtörzsőrmester

Rács Balázs főtörzsőrmester Rács Balázs főtörzsőrmester 1908-ban született a Csanád vármegyei Magyarbánhegyesen, egy kisbirtokos család nyolc gyermeke közül negyedikként. Az elemi iskolát kitűnő eredménnyel végezte el, amely után

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG BIZTONSÁGI SZERVEZET. ÜZEMBENTARTÓI JELENTÉS 2013-196-4P sz. LÉGIKÖZLEKEDÉSI ESEMÉNY

MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG BIZTONSÁGI SZERVEZET. ÜZEMBENTARTÓI JELENTÉS 2013-196-4P sz. LÉGIKÖZLEKEDÉSI ESEMÉNY MRSZ-REBISZ eseményszám: 8/2013 MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG BIZTONSÁGI SZERVEZET ÜZEMBENTARTÓI JELENTÉS 2013-196-4P sz. LÉGIKÖZLEKEDÉSI ESEMÉNY Helyszín: Nyíregyháza repülőtér (LHNY) Ideje: 2013. július 05.

Részletesebben

A tűzoltóságok technikai fejlesztésének eredményei, és a további feladatok.

A tűzoltóságok technikai fejlesztésének eredményei, és a további feladatok. A tűzoltóságok technikai fejlesztésének eredményei, és a további feladatok. Összeállította: Kristóf István tü. ezredes főosztályvezető BM OKF Műszaki Főosztály A katasztrófák elleni védelem alapelvei közül

Részletesebben

Honvéd Dream Team 2009

Honvéd Dream Team 2009 Honvéd Dream Team 2009 Év- és Csapatértékelő Isaszegi János vezérőrnagy MH Központi Kiképző Bázis parancsnok Csobánka, 2009. október 01. Kezdeményezés, kiválasztás A Magyar Honvédség és a tereprally összefüggése

Részletesebben

Az MH Altiszti Akadémia parancsnokának PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA

Az MH Altiszti Akadémia parancsnokának PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA MAGYAR HONVÉDSÉG ALTISZTI AKADÉMIA Az MH Altiszti Akadémia parancsnokának PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA az MH Altiszti Akadémia állományában lévő beosztások betöltésére Pályázatot nyújthatnak be korlátozás nélkül

Részletesebben

Versenykiírás (Tervezet)

Versenykiírás (Tervezet) - 1 - XIII. MEBSZ- MATASZ Bajtársi Találkozó, Versenykiírás (Tervezet) I. Általános rész A Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége a Magyar Tartalékosok Szövetségének Csongrád megye szervezete, valamint

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Költségvetési szerveknél foglalkoztatottak kulcsszámrendszere. I. Választott tisztségviselők

Költségvetési szerveknél foglalkoztatottak kulcsszámrendszere. I. Választott tisztségviselők 6. számú melléklet Költségvetési szerveknél foglalkoztatottak kulcsszámrendszere I. Választott tisztségviselők A kulcsszám 1-4. pozícióján 0 szerepel. Az 5. pozíció a választási szinteket jelzi. A 6. pozíció

Részletesebben

Ízelítő a magyar gyalogság egyenruháiból az 1800-as években Csak belső használatra összeállította: Udovecz György

Ízelítő a magyar gyalogság egyenruháiból az 1800-as években Csak belső használatra összeállította: Udovecz György 1 Ízelítő a magyar gyalogság egyenruháiból az 1800-as években Csak belső használatra összeállította: Udovecz György gyalogsági zubbony 1798-1808 között kép: Ottenfeld Magyar gránátos és tiszt 1805-ből,

Részletesebben

SUBA János. Karhatalom szervezése a Magyar Királyi Honvédségben 1918-ban

SUBA János. Karhatalom szervezése a Magyar Királyi Honvédségben 1918-ban SUBA János Védhírszerzőszolgálat kiépítése 1918-ban SUBA János Karhatalom szervezése a Magyar Királyi Honvédségben 1918-ban A háború utolsó évében a hadsereg több mint fele már nem a frontokon harcolt,

Részletesebben

Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22.

Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22. Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22. Hunyadi János és Kapisztrán János seregei 558 évvel ezelőtt, 1456. július 22-én állították meg a Nándorfehérvárt ostromló oszmán hadat. A győztes csata emlékére

Részletesebben

MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG BIZTONSÁGI SZERVEZET ZÁRÓJELENTÉS. 209/2003 sorszámú LÉGIKÖZLEKEDÉSI BALESET

MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG BIZTONSÁGI SZERVEZET ZÁRÓJELENTÉS. 209/2003 sorszámú LÉGIKÖZLEKEDÉSI BALESET 1 46/2003 MRSZ-BISZ eseményszám MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG BIZTONSÁGI SZERVEZET ZÁRÓJELENTÉS 209/2003 sorszámú LÉGIKÖZLEKEDÉSI BALESET Szeged-repülőtér 2003.09.20. Z-99062: gyári számú ZENIT-270: típusú ejtőernyő

Részletesebben

A LÉGIKÖZLEKEDÉSI SZAKSZEMÉLYZETEK SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLYE MEGSZERZÉSÉNEK, MEGHOSSZABBÍTÁSÁNAK, KITERJESZTÉSÉNEK ÉS HELYREÁLLÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI

A LÉGIKÖZLEKEDÉSI SZAKSZEMÉLYZETEK SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLYE MEGSZERZÉSÉNEK, MEGHOSSZABBÍTÁSÁNAK, KITERJESZTÉSÉNEK ÉS HELYREÁLLÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI 1. számú melléklet a. / 2006. ( ) HM rendelethez A LÉGIKÖZLEKEDÉSI SZAKSZEMÉLYZETEK SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLYE MEGSZERZÉSÉNEK, MEGHOSSZABBÍTÁSÁNAK, KITERJESZTÉSÉNEK ÉS HELYREÁLLÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI A./ JOGOSÍTÁSOK

Részletesebben

Ennek kapcsán 1992. november 24 én megalakult az Országos Baleset megelőzési Bizottság, majd sora egymás után a megyei és

Ennek kapcsán 1992. november 24 én megalakult az Országos Baleset megelőzési Bizottság, majd sora egymás után a megyei és Veszprém, 2013. április 17. Gradvolt Szilveszter r. őrnagy Pécs VBB. Titkára I. Pécs Városi Baleset megelőzési Bizottság bemutatása Aközlekedésről szóló 1988. évi I. tv. a közlekedési propaganda tevékenységet

Részletesebben

KATONAI ALAPISMERETEK

KATONAI ALAPISMERETEK Katonai alapismeretek középszint 0621 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 24. KATONAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1./ kapcsolatos

Részletesebben

Beszámoló. 2016. május 05.

Beszámoló. 2016. május 05. Beszámoló 2016. május 05. Elnökségünk mai beszámolójának része a háttérben kivetített életkép-összeállítás, a 2015. esztendő egyesületi eseményeinek digitálisan megörökített története, több barátunk elsősorban

Részletesebben

Rejtő Ernő igaz története

Rejtő Ernő igaz története B. Stenge Csaba B. Stenge Csaba: Rejtő Ernő igaz története Rejtő Ernő igaz története Rasztik (Rejtő) Ernő 1919. október 15-én született Baján, római katolikus családban. Édesapja Rasztik István Géza (1888-1939)

Részletesebben

A magyar ejtõernyõsök lovagkora. 1938-1941.

A magyar ejtõernyõsök lovagkora. 1938-1941. A magyar ejtõernyõsök lovagkora. 1938-1941. (Kanadai Magyar Szárnyak, 1986. p.80-88.) Írta: Szokolay Tamás a kísérleti keret elsõ tisztjeinek egyike 1983. tavaszán Szokolay Tamás leánya elküldte édesapja

Részletesebben

A Kari Tudományos Diákköri Konferencia díjazottjai

A Kari Tudományos Diákköri Konferencia díjazottjai A Kari Tudományos Diákköri Konferencia díjazottjai A szakmai bírálók és a tudományos konferencia bíráló bizottságainak javaslatai, valamint a Zsűri döntése alapján 1. Biztonságpolitika tagozatban: I Rajnai

Részletesebben

GONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL

GONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK DR. HORVÁTH LÁSZLÓ GONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL Már a rendszerváltás előtti időtől (1987-től kezdődően), a Német Szövetségi Köztársaság fontosnak

Részletesebben

Járművezetők képzése Magyarországon a kezdetektől napjainkig 2007. október 02. kedd, 08:15

Járművezetők képzése Magyarországon a kezdetektől napjainkig 2007. október 02. kedd, 08:15 A feljegyzések szerint Budapesten 1895-ben jelent meg az első automobil. Ebben az évben Törley József pezsgőgyáros személyautót és teherautót is vásárolt. A századfordulóra a gépkocsi műszakilag annyira

Részletesebben

Magyarország köztársasági elnöke Nemzeti Ünnepünk, 2015. március 15-e alkalmából

Magyarország köztársasági elnöke Nemzeti Ünnepünk, 2015. március 15-e alkalmából Magyarország köztársasági elnöke Nemzeti Ünnepünk, 2015. március 15-e alkalmából A MAGYAR ÉRDEMREND TISZTIKERESZTJE kitüntetés ERDÉLYI LAJOS dandártábornoknak, a Honvéd Vezérkar, volt Személyzeti csoportfőnökének

Részletesebben

Az MH Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság parancsnokának PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA

Az MH Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság parancsnokának PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA MAGYAR HONVÉDSÉG HADKIEGÉSZÍTŐ ÉS KÖZPONTI NYILVÁNTARTÓ PARANCSNOKSÁG Az MH Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság parancsnokának PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA az MH Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó

Részletesebben

PÁLYAMUNKA A KARI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIÁRA

PÁLYAMUNKA A KARI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIÁRA PÁLYAMUNKA A KARI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIÁRA Budapest 2012 Kalóczkai Tibor honvéd tisztjelölt: AZ EJTŐERNYŐS ALAKULATOK MEGALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON 2012 TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás, köszönetnyilvánítás...3

Részletesebben

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 -

1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 - ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM 1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 - 2 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET... 3 Általános rendelkezések...

Részletesebben

Czigler Klára: Az ejtőernyőzés emlékeiből... 1

Czigler Klára: Az ejtőernyőzés emlékeiből... 1 Czigler Klára: Az ejtőernyőzés emlékeiből... 1 (Magyar Repüléstörténeti Társaság A repüléstörténeti konferencia közleményei 1999. p.93-96) Elnézést kell kérjek ejtőernyős barátaimtól, hogy úgymond belekontárkodom

Részletesebben

A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉG EJTŐERNYŐS ALAKULATA MEGALAKULÁSÁTÓL 1945-IG

A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉG EJTŐERNYŐS ALAKULATA MEGALAKULÁSÁTÓL 1945-IG ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Kar Határrendészeti és Védelmi Tanszék A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉG EJTŐERNYŐS ALAKULATA MEGALAKULÁSÁTÓL 1945-IG Készítette: Sztojalovszky Gábor hőr. őrgy.

Részletesebben

A RENDSZERSZEMLÉLETŰ CSAPATKIKÉPZÉS LOGISZTIKAI SPECIFIKUMAI AZ MH KIKÉPZÉSI DOKTRÍNA TÜKRÉBEN

A RENDSZERSZEMLÉLETŰ CSAPATKIKÉPZÉS LOGISZTIKAI SPECIFIKUMAI AZ MH KIKÉPZÉSI DOKTRÍNA TÜKRÉBEN Sári Gábor sgkatona@gmail.com A RENDSZERSZEMLÉLETŰ CSAPATKIKÉPZÉS LOGISZTIKAI SPECIFIKUMAI AZ MH KIKÉPZÉSI DOKTRÍNA TÜKRÉBEN Absztrakt Megkezdődött a kiképzés új rendszerének fejlesztése, az MH Kiképzési

Részletesebben

A TÜZÉR FEGYVERNEMI VEZETŐ HELYE A FRANCIA HADERŐBEN 2

A TÜZÉR FEGYVERNEMI VEZETŐ HELYE A FRANCIA HADERŐBEN 2 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK BERNARD BOURHY alezredes 1 A TÜZÉR FEGYVERNEMI VEZETŐ HELYE A FRANCIA HADERŐBEN 2 Tisztelt Tüzér Tudományos Konferencia! Örömmel teszek eleget a konferencia szervező

Részletesebben

Szövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével

Szövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével Szövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével A feladatom nagyon egyszerű. Felkérés alapján szeretnék tájékoztatást adni

Részletesebben

KATONAI ALAPISMERETEK

KATONAI ALAPISMERETEK Katonai alapismeretek középszint 1311 ÉRETTSÉGI VIZSGA 013. május 7. KATONAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fontos tudnivalók

Részletesebben

A 7744-es szovjet Mi 2 Magyarországon a HA-BGI

A 7744-es szovjet Mi 2 Magyarországon a HA-BGI A 7744-es szovjet Mi 2 Magyarországon a HA-BGI Az ezredforduló környékén az addigi mentőhelikopterek pótlására néhány Mi 2-es helikopter külföldről érkezett Hazánkba. A szóban forgó helikopter Ukrajnából

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK Az alapszak képzési célja A képzés célja olyan közgazdász tisztek képzése, akik a képzés során

Részletesebben

TARTALOM A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIX. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 2012. december 12. Jogszabályok

TARTALOM A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIX. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 2012. december 12. Jogszabályok CXXXIX. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 2012. december 12. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM Szám Tárgy Oldal Jogszabályok 22/2012. (XI. 13.) HM rendelet A honvédségi jármûvek fenntartásáról szóló 18/2009.

Részletesebben

Honvéd altiszt Repülésbiztosító ágazat

Honvéd altiszt Repülésbiztosító ágazat Honvéd altiszt Repülésbiztosító ágazat Az ágazatra felvételt nyert hallgatók a képzés folyamán megszerzik azokat a szakismereteket, melyek a légijárművek (repülőgépek, helikopterek) biztonságos le-, és

Részletesebben

Ó, TE DRÁGA KLEMENTINA!

Ó, TE DRÁGA KLEMENTINA! Ó, TE DRÁGA KLEMENTINA! Avagy : Egy késői utazás a Mezőkövesdi repülőtérre 2012 decemberében módomban állt megtekintenem a Mezőkövesdi repülőteret, amely egykor a Varsói Szerződés tartalék repülőtere volt.

Részletesebben

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Dr. Hadnagy Imre József Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Kiállítócsarnok nem lévén a gyűjtemény néhány muzeális tűzoltószere és a hazai tűzvédelem jeles személyiségeinek domborműve az intézménynek

Részletesebben

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8.

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI 1. TOTÓ Melyik válasz a helyes? a) Mikor szállta meg Windischgrätz a fővárost? 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. b) Melyik várost szabadította

Részletesebben

A Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége 2011. évi KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE

A Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége 2011. évi KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége 1126 Budapest, Böszörményi út 21. : 1531 Bp., Pf. 28 : 355-1182, 224-5151 Fax: 224-5157 BM : 36-101, Fax: 36-108 Email: foig@nbsz.gov.hu Adószám: 181 82147-1-43

Részletesebben

IRATFORMÁZÁSI SZABÁLYZAT

IRATFORMÁZÁSI SZABÁLYZAT IRATFORMÁZÁSI SZABÁLYZAT Tartalomjegyzék Bevezetés.. 3 Nyílt irat 4 Kérelem, beadvány 5 Nyílt iratminta, melléklettel...6 Parancs, intézkedés 7 Sokszorosított parancs, intézkedés 8 Jegyzőkönyv..9 Elektronikus

Részletesebben

A szolnoki Magyar Királyi Honvéd gyalogezred története 1920-1945-ig

A szolnoki Magyar Királyi Honvéd gyalogezred története 1920-1945-ig 1 A szolnoki Magyar Királyi Honvéd gyalogezred története 1920-1945-ig A szolnoki helyőrség a román megszállást követően a budapesti katonai körlet parancsnoksághoz tartozott. A helyőrség állományát a vasi

Részletesebben

: + 36 (70) 378-0544 Fax: + 36 (62) 541-670 6728 Szeged, Bajai út, Repülőtér Levélcím: : H-6701 Szeged, Pf.: 1014.

: + 36 (70) 378-0544 Fax: + 36 (62) 541-670 6728 Szeged, Bajai út, Repülőtér Levélcím: : H-6701 Szeged, Pf.: 1014. : + 36 (70) 378-0544 Fax: + 36 (62) 541-670 6728 Szeged, Bajai út, Repülőtér Levélcím: : H-6701 Szeged, Pf.: 1014. XIV. MATASZ Kupa Nemzetközi Ejtőernyős Célbaugró Verseny Szeged, 2013. augusztus 30. szeptember

Részletesebben

Tartalékos szövetségek a NATO-ban

Tartalékos szövetségek a NATO-ban TÉZISFÜZET Ujházy László sz. őrnagy Tartalékos szövetségek a NATO-ban Doktori (PhD) értekezés szerzői ismertetője Témavezető: Dr. habil. Deák János ny. vezérezredes, PhD Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem

Részletesebben

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján Nemzeti biztonsági stratégia Globalizáció, multipoláris világrend, de katonai versengés folytatódik Kína célja a béke megőrzése Defenzív

Részletesebben

A Paula viharciklon és következményei és katasztrófavédelemi tapasztalatai

A Paula viharciklon és következményei és katasztrófavédelemi tapasztalatai 1 Dr. Lits Gábor A Paula viharciklon és következményei és katasztrófavédelemi tapasztalatai A Paula viharciklon Ausztria Steiermark és Karnten tartományai területén minden eddiginél nagyobb károkat okozott,

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG a 2013. június 26-i Választmányi ülés napirendjéhez

HÁTTÉRANYAG a 2013. június 26-i Választmányi ülés napirendjéhez HONVÉDSÉG ÉS TÁRSADALOM BARÁTI KÖR Székesfehérvári Szervezete - közhasznú szervezet- 8000 Székesfehérvár, Malom u. 2. Tel./ Fax: 00-36-22 311-255 E-mail: htbk.szfvár@regiment.hu HÁTTÉRANYAG a 2013. június

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Szakmai beszámoló Pályázati azonosító: 3508/01149 Vérzivataros évtizedek 1914-1944 MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Az idén 2014. november 18-19-én, immár 41.alkalommal került sor a Hajdú-Bihar

Részletesebben

A Magyar Királyi Ludovika Akadémia szellemisége egy életen át

A Magyar Királyi Ludovika Akadémia szellemisége egy életen át A Magyar Királyi Ludovika Akadémia szellemisége egy életen át Vitéz Szende László ny. gyalogsági ezredest, 98. születésnapja alkalmából, otthonában köszöntötte a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem képviseletében

Részletesebben

A magyar katonai képzések története (1945 1990) 1./ 1945.03.03 1949 HM Katonapolitikai Osztály /KATPOL/

A magyar katonai képzések története (1945 1990) 1./ 1945.03.03 1949 HM Katonapolitikai Osztály /KATPOL/ A magyar katonai képzések története (1945 1990) Nagy Gyula nyá. ezredes, főtanácsos A megjelölt időszakban képzésünk öt időszakra bontható: 1., 1945 1949 HM Katonapolitikai Osztály 2., 1950 1953 HM IV.

Részletesebben

A HADERŐÁTALAKÍTÁS HATÁSA A LÉGIERŐ TŰZOLTÓ SZERVEZETEIRE BEVEZETÉS

A HADERŐÁTALAKÍTÁS HATÁSA A LÉGIERŐ TŰZOLTÓ SZERVEZETEIRE BEVEZETÉS Dr. Csutorás Gábor mk. alezredes A HADERŐÁTALAKÍTÁS HATÁSA A LÉGIERŐ TŰZOLTÓ SZERVEZETEIRE BEVEZETÉS A Magyar Honvédség 2004-2013 közötti időszakra vonatkozó átalakításának és új szervezeti struktúrájának

Részletesebben

KATONAI ALAPISMERETEK

KATONAI ALAPISMERETEK Katonai alapismeretek középszint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. KATONAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Azoknál a

Részletesebben

Véget ért az EUFOR 15. váltásának szolgálata. Cs. Sárkány Beáta hadnagy Fotó: Hegedűs Csaba őrnagy

Véget ért az EUFOR 15. váltásának szolgálata. Cs. Sárkány Beáta hadnagy Fotó: Hegedűs Csaba őrnagy Véget ért az EUFOR 15. váltásának szolgálata Cs. Sárkány Beáta hadnagy Fotó: Hegedűs Csaba őrnagy Ünnepélyes keretek között köszöntötte Böröndi Gábor dandártábornok, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság

Részletesebben

Felkelõcsoport a Corvin közben

Felkelõcsoport a Corvin közben EÖRSI LÁSZLÓ Felkelõcsoport a Corvin közben A forradalom kirobbanását követõ éjjeli-hajnali órákban megjelentek a fõvárosban a szovjet páncélos alakulatok, amelyekkel szemben városzszerte felvették a harcot

Részletesebben

MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG BIZTONSÁGI SZERVEZET ZÁRÓJELENTÉS. 222/2003 sorszámú LÉGIKÖZLEKEDÉSI BALESET

MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG BIZTONSÁGI SZERVEZET ZÁRÓJELENTÉS. 222/2003 sorszámú LÉGIKÖZLEKEDÉSI BALESET 1 50/2003 MRSZ-BISZ eseményszám MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG BIZTONSÁGI SZERVEZET ZÁRÓJELENTÉS 222/2003 sorszámú LÉGIKÖZLEKEDÉSI BALESET Börgönd-repülőtér 2003.09.27. BT-80: típusú ejtőernyő A szakmai vizsgálat

Részletesebben

Ezen dokumentum Jászárokszállás Város Önkéntes Tűzoltó Egyesületének 2007. évi jelentősebb eseményeit, beavatkozásait, híreit foglalja magába Készítette: Tekse Csaba parancsnok-helyettes 2007. október

Részletesebben

Irta: Polgár Ervin nyá. vezérőrnagy. Lektorálta: Dr. habil. Héjjá István tanszékvezető, egyetemi docens

Irta: Polgár Ervin nyá. vezérőrnagy. Lektorálta: Dr. habil. Héjjá István tanszékvezető, egyetemi docens Irta: Polgár Ervin nyá. vezérőrnagy Lektorálta: Dr. habil. Héjjá István tanszékvezető, egyetemi docens Felelős kiadó: Dr. Szabó Miklós, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektora Készült a Zrínyi Miklós

Részletesebben

A CSAPATFELDERÍTÉS FEJLŐDÉSE ÉS HELYZETE AZ 1945-85-ÖS ÉVEKBEN

A CSAPATFELDERÍTÉS FEJLŐDÉSE ÉS HELYZETE AZ 1945-85-ÖS ÉVEKBEN ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Felderítő Tanszék ZMNE Szolg. Könyvtár Nyt. szám: sz. soksz. pld. 1992. Évi LXIII. Tv. 19.. (5) bek. alapján NEM NYILVÁNOS 2001-től számított 5 évig" A CSAPATFELDERÍTÉS

Részletesebben

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen 9. A) FEJEZET A Magyar Köztársaság biztonság- és szövetségi politikája 26 10 36 10. B) FEJEZET Térkép- és tereptani alapismeretek

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

Bíró László mk. alezredes. MH Altiszti Akadémia mb. támogató parancsnokhelyettes. Balatonkenese, 2014. április 15.

Bíró László mk. alezredes. MH Altiszti Akadémia mb. támogató parancsnokhelyettes. Balatonkenese, 2014. április 15. Honvédelmi szervezetek tapasztalatai az egészségét nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények érvényesítése terén, különös tekintettel az ismételt üzembe helyezésekkel kapcsolatos

Részletesebben