TANTERVI KONCEPCIÓ, ÚTMUTATÓ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TANTERVI KONCEPCIÓ, ÚTMUTATÓ"

Átírás

1 OFFICINA BONA tantervcsalád Minôsített gyógypedagógiai program Országos Közoktatási Intézet TANTERVI KONCEPCIÓ, ÚTMUTATÓ Alkotó: dr. Janza Károlyné gyógypedagógiai tanár, pszichológus Fôvárosi Pedagógiai Intézet Konsept-H Könyvkiadó

2 A tantervcsalád megjelenését támogatta: Oktatási Minisztérium Fôvárosi Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány Lektor: Réthy Endréné dr. Szaktantárgyi lektorok: Bálványos Huba Bogyó Mária dr. Franyó István Gesztesné Bánhegyi Éva dr, Harka Katalin Kovács J. István Laczó Zoltán dr. Mátrainé Goda Katalin Mészáros Tamásné Nagyné dr. Kovács Ildikó dr. Szilágyi Imréné Fôvárosi Pedagógiai Intézet 1088 Budapest, Vas utca Konsept-H Kiadó 2081 Piliscsaba, Fõ út 197. Tel./fax: Internet cím: Felelôs kiadó: Simon István Felelôs szerkesztô: dr. Janza Károlyné Mûszaki szerkesztô: Borbély Tamás Nyomás és kötés: Stílus-Print Kft., Budapest Felelôs nyomdavezetô: Telek István ügyvezetô igazgató

3 OFFICINA BONA TANTERVCSALÁD az enyhe értelmi fogyatékos tanulókat nevelő-oktató általános iskolák számára Az OFFICINA BONA tantervcsalád átdolgozás után megfelel: a többször módosított évi LXXIX. törvény (különösen az 52. (7), 121. (1) 17. pont, a 28/2000 (IX.21.) OM rendelet (különösen a a 4. (1), 8. ) és a 37/2000 (XII. 29.) OM rendelettel módosított 23/1997 (VI. 4.) MKM rendelet előírásainak. Tehát a fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveiben ( kerettanterv V. fejezet) foglaltakat teljesíti. A tanterv 1998-ban 10 évfolyamra készült, természetesen ez most két képzési szakra bomlik: alapfok: 1 8. évfolyam általános iskola, középfok: évfolyam előkészítő szakiskola, speciális szakiskola közismereti tantárgyai. Ez csupán szerkezeti szétválasztás jelent, a tartalmi kontinuitás a tantárgyak koncepciójában, tananyagában jelen van. Mit jelent az, hogy tantervcsalád? Az I. és II. típusú teljes iskolai tanterv az azonosságokat és a különbözőségeket reprezentálja. Azonosság: a két tanterv a Gyógypedagógiai Irányelveknek (a 37/2000 (XII. 29.) OM rendelettel módosított 23./1997 (VI. 4.) MKM rendelet) és a 28/2000 (IX. 21.) OM rendeletnek megfelel mind a tananyag, mind a követelményrendszer szempontjából. Ez a fejlesztésközpontúságot is jelenti mindkét esetben. Különbözőség: abban mutatkozik, hogy koncepcionálisan az I. típusú inkább követi a konzervatív gyógypedagógiai hagyományokat, míg a II. típusú az innovatív, terápiásabb lehetőséget biztosítja a felhasználók számára. Kiknek szól a tantervcsalád koncepciója? Olyan iskolai alkotóközösségeknek, akiknek érdeklődése, attitűdje, szükséglete a sérülésspecifikus terápiás nevelés-oktatás-fejlesztés iránt elkötelezettséget mutat. Akik vállalják az OFFICINA BONA által nyújtott lehetőségek helyi tantervvé való adaptálásának kreatív alkotómunkáját. Akik figyelembe veszik a helyi igényeket, lehetőségeket, szükségleteket, és ennek tudatában tervezik és szervezik meg az I. és II. típusú tanterv alapján az adekvát helyi programjukat. Hogyan használjuk, hogyan tervezzünk? Az I. és II. típus tantárgyi tanterveit értelmezzük úgy, mint választható lehetőségeket. A tantervcsalád tantárgyi tantervkészletéből többféle helyi tanterv is felépíthető. Az alapos tanulmányozás után következik a tervezőmunka, ami azt jelenti, hogy választunk az I. és II. típus közül tantárgyi tanterveket, és a szükségletünknek, stratégiai céljainak megfelelően ezeket egymáshoz illesztjük. Ezáltal konkretizálódik a tantárgy és óratervünk. Fontos tudnivalók a szerkesztéshez: Egy az egyben nem adaptálható az I., ill. II. típus. Indoklás: pl. az Ének-zene, Informatika, Természetismeret, Biológia, egészségtan, Földrajz, Környezetismeret teljes tantárgyi tantervek csak egy változatban szerepelnek. A II. típusú Testnevelés és a Komplex személyiség- és magatartásfejlesztő tantervi program mindkét típushoz használható. Az óraterveket a saját intézményi sajátosságokhoz, a tanulók speciális szükségleteihez kell igazítani. A közölt tantárgyi óraszámok a szerzők koncepcióját jelzik, ennek a helyi koncepciónak megfelelő változtatása lehetséges. Az óraszám változtatásával természetesen a tananyag és követelmény dúsítása, ill. szűkítése szükséges. 3

4 Tehát az OFFICINA BONA nem kész tanterveket kínál, hanem kitűnően kimunkált tantárgyi tanterveket, gazdag és tanulságos tárháza és példaanyaga a pedagógiai ötleteknek, tervezési módszereknek és megoldásoknak. Ezáltal megkönnyíti és megnehezíti is egyben a választást. Mindenesetre az intézmények, a közösségek átélhetik a döntés örömét és felelősségét. Ez a tény maximálisan biztosítja az iskola pedagógiai autonómiáját. A tantervcsalád koncepciójának létrejöttéhez és megvalósításához az alábbi tényezők járultak hozzá: Több évtizedes, az enyhe értelmi fogyatékos tanulók korrekciós nevelése-oktatása-fejlesztése során a praxisban szerzett tapasztalataim, valamint tantervelméleti kutatói, oktatói tevékenységem, amely a terápiás szemlélet kialakítását indukálta, és a realizálásához objektív segítséget adott. A Korrektív célú integratív hatásrendszer az EÁI osztályában c. OTKA tantervi kutatás, amelyben a tantárgyi programok megalkotói közül többen részt vettek. A tantárgyi tantervek szerzői szakterületük kitűnő, reprezentatív képviselői, felfogásuk, attitűdjük a koncepcióval korrelált. A tantervcsalád pedagógiai CREDÓ-ja Egy hatékonyságra, eredményességre törekvő iskolának a tanulók adottságaitól, lehetőségeitől függetlenül csak az lehet a célja, hogy a gyermeki személyiség (szükséglet) ismeretében teremtse meg a gyermek önmagához képest maximális fejlődésének a lehetőségét. Esetünkben ez a korrekciós, terápiás személyiségfejlesztést és egy harmonikus, boldog gyermekkor biztosítását jelenti. 1. CÉLOK 1.1. Stratégiai célok AKTIVIZÁCIÓ, INTERIORIZÁCIÓ, DIFFERENCIÁCIÓ, INDIVIDUALIZÁCIÓ, MOTIVÁCIÓ 1.2. A tantervcsalád filozófiája, általános célrendszere A terápiás gyógypedagógiai célrendszer és a korrektív, kompenzáló, terápiás iskolai műveltségtartalom, tevékenység, eszközrendszer megfogalmazásában primátussal bíró szempontok: Az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek, tanulók egyéni, speciális szükséglete. Ez jelenti a tanulók egyéni, személyes érdekeinek figyelembevételét, az egyéni fejlesztés lehetőségének biztosítását A fentiek befolyásolják, meghatározzák az általános műveltség és szakműveltség tartalmát, amelyek realizálása a tantárgyi, valamint az egyéni fejlesztési programokban (rehabilitáció, habilitáció) reprezentálódik A gyógypedagógiai nevelés-oktatás-fejlesztés feladata: ismeretnyújtás a környező világban való eligazodáshoz, az élet zavartalan működtetéséhez szükséges alapvető készségek, képességek, attitűdök fejlesztése, valamint ezekkel egy időben és egyenrangúan a sérült pszichikus funkciók, a fejletlen gondolkodási műveletek célzott, direkt terápiája A tanítás-tanulás folyamatának oly módon van csak személyiségfejlesztő hatása, ha a pszichikus funkciók egészére hat. Ez csak úgy valósulhat meg, ha minden műveltségi terület, minden tantárgy hozzájárul a maga lehetőségeivel a sérült vagy fejletlen pszichikus funkciók korrigálásához. 4

5 A tapasztalat bizonyítja, hogy az izoláltan szervezett és működtetett terápiás programok alacsony hatásfokúak. Az ilyen jellegű tréningeket a nevelés-oktatás-fejlesztés egészébe kell beilleszteni A tanterv célkitűzése ezeken kívül még, hogy mindazon értékeket, magatartás-, viselkedésformákat próbálja közvetíteni a nevelésben-fejlesztésben, amelyek tradicionálisan örök humán értékek, kiemelten gondozva azokat, amelyeknek az elsajátítása és gyakorlása csökkentheti a tanuló (sérülésből adódó) hátrányait A nevelés-oktatás-fejlesztés 8, illetve 10 (speciális szakiskolára előlkészítő tagozat: évfolyam) éve alatt a tanuló jusson el saját fejlődési lehetőségeinek maximumára. Korlátait is figyelembe véve legyen képes harmonikus, értékes, egészséges, kulturált önálló életre, legyen képes a mikro- és makrokörnyezetébe beilleszkedni, eligazodni. Majdani munkavállalóként eséllyel kezdje meg és fejezze be speciális szakiskolai tanulmányait Utoljára, de nem utolsósorban a tanítás-tanulás folyamán nyújtson ez a tanterv örömet a fejlesztés folyamatát irányító pedagógusnak és az ismeretszerzésben aktívan részt vevő tanulónak. Legyen együttes cselekvésük sikeres, és járuljon hozzá egy jó alkotóműhely kialakításához (OFFICINA BONA). Az ehhez szükséges attitűdökről, követelményekről, tartalomról stb. a tantervi főmodul közöl információkat. 2. KÖVETELMÉNYEK 2.1. Közös követelmények A nevelés, oktatás, fejlesztés az enyhe értelmi fogyatékos (vagy a tanulási, beilleszkedési, magatartási zavarban szenvedő) gyermek esetében is követelményeket támaszt a tanítás-tanulás egész folyamatára vonatkozóan. A gyógypedagógia hatáskörébe tartozó gyermekek fejlesztését meghatározó Irányelvek -nek a közös követelményekre vonatkozó állásfoglalása szerint ezeknek az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelésében és oktatásában is érvényre kell jutniuk. A Közös követelmények általánosságokat tartalmaznak. A Gyógypedagógiai Irányelvek ezeket nem transzformálták át a szakterületünkre. A 7 követelmény közé, vagy mellé nem került az erkölcsös és etikus magatartás, viselkedés és cselekvés, amely szerintünk a nevelés egyik legfontosabb célja és feladata. A közös követelmények mint kereszttantervek spontán érvényesülnek a képzési időben a tanár személyiségén át és az általa közvetített műveltségtartalmon keresztül ez az elképzelés számunkra nem célravezető, mert a nevelést is tudatossá, tervezetté és a sérülésekből adódóan specifikussá kell tennünk. A fenti problémákat az alábbiak szerint sikerült megoldani.: Elkészítettük a közös követelmények sérülésspecifikus változatát. A tantárgyi tantervek tananyagában és tevékenységrendszerében rejlő lehetőségek segítik és tudatossá teszik a közös követelmények megvalósítását. (A legtöbb tantárgy tananyagrészében jelöltük is ezt. Máshol a tantárgyi koncepcióban szerepeltettük.) Megfogalmazásra került a Komplex személyiség- és magatartásfejlesztő program, amely többfunkciós feladatot segít megvalósítani: a lelki higiénés gondozástól a rehabilitációs-szocializációs tréningen át az etikai, erkölcsi magatartás kialakítását tudatosan irányítja. Ennek esszenciája a Testi-lelki egészség kereszttanterv Általános fejlesztési követelmények A tantervcsalád a pedagógiai szakaszokra fogalmazza meg minden egyes tantárgy esetében ezt a követelményrendszert. A megfogalmazások, a szintek a sérülésből adódó hátrányokat igyekeznek szem előtt tartani. 5

6 Tehát az egymásra épülés (a fokozatok) nemcsak életkori sajátosságokból adódnak, hanem a fejlesztés-fejlődés során megcélzott és elért eredményeket is anticipálják. Az általános fejlesztési követelmények minden egyes tantárgyi tanterv bevezető és fontos része, mi analóg értelmezzük a tantárgyi céltételezéssel, csak nem az út elejét jelezzük, hanem azt a mérföldkövet, ahová céljaink teljesülése során eljutunk, ill. el kell hogy tanítványaink jussanak Részletes kerettantervi fejlesztési követelmények Ez az a követelményrendszer, amely legmarkánsabban hordozza az OFFICINA BONA tantervi koncepcióját és a dokumentumokban a megvalósulását. A követelmények a tantárgyi területeknél 5 részre bontva jelennek meg: A tanítandó tananyag (téma, altéma) Tanulói tevékenység Kötelező és javasolt fogalmak Elvárt tanulói teljesítmény Fejlesztési követelmények A tantervcsalád tananyag-kiválasztásának, elrendezésének, szervezésének szempontjai: A tanuló tanulási szükséglete, a sérülésből adódó specialitások. A kulturális örökség fontos értékei (műveltség). A praktikusság, a hasznosság, a gyakorlatiasság. Az élethez szükséges tananyag kiválasztása. A tanuló érdekét szolgáló ismeretek. Az érdeklődést, a motivációt segítő tartalmak és tevékenységek. A hagyományos tantárgyi tanítás megtartása mellett a tanterv épít a tantárgyi integrációból (koncentráció, koordináció: belső, külső) adódó előnyök tudatosítására (racionalitás, koherencia, gazdaságosság, egységes világkép, integratív hatásrendszer). A tananyagelrendezés fő vezérlőelve a kulturális eszköztudás (kultúrtechnika) mind magasabb szintre hozása. Az alsó pedagógiai szakasz (1 4. évfolyam) erre koncentrál, de az eszköztudás fejlesztése az iskoláztatás kezdetétől a végéig minden tantárgynál előtérbe kerül, hisz ez a lehetősége az anyagi tudás megszerzésének. A szocializációs képességfejlesztés mellett ez egy fontos feltétele a tanulók társadalmi integrációjának. A tananyag mellé rendelve fontos, az előbbivel egyenrangú szerepe van a tanulói tevékenységnek. Ezáltal megvalósul az AKTIVITÁS stratégiája, és az INTERIORIZÁCIÓS folyamat cselekvéses szintje is nagyobb hangsúlyt kap a tanítás-tanulás folyamatában A tanulói tevékenység funkciója, szerepe: ismeretnyújtás, ismeretszerzés; megszerzett ismeretek gyakorlása; megszerzett ismeretek alkalmazása; készségek, képességek tréningje; cselekvésbe ágyazott gondolkodási műveletek, gondolkodásfajták korrektív fejlesztése; pszichikus funkciók konkrét szituációkhoz kötött terápiája; sikeres tevékenység (személyiségadekvát feladatadás) során érzett funkcióöröm mint a motiválás legfontosabb állomása. 6

7 A kötelező és javasolt fogalmak funkciója, szerepe: A tanítás-tanulás folyamatának tudatossá tétele. A gyermek számára a konkrét és elvont fogalmak közlése, tanítása természetesen egy folyamat első állomása, de hogy mikor interiorizálódik, ez soktényezős. Függ a gyermek képességstruktúrájától, a fejlődési ütemétől, dinamikájától, a tananyagban, tevékenységrendszerben rejlő lehetőségektől, a tanár tudatos fejlesztő tevékenységétől stb. A több éven keresztül érlelődő fogalmak a különböző tantárgyakban biztosítékai lehetnek annak, hogy a pedagógiai szakaszok, valamint az iskoláztatás végére a gyermek rendelkezzen egy fogalomrepertoárral, amelyet adekvátan használ a kommunikáció során, amelyet értve és alkalmazva bővül a szókincse, és a világban való eligazodása, tájékozottsága a sikeres rehabilitációját segíti és megkönnyíti Elvárt tanulói teljesítmény funkciója, szerepe: A témákhoz, altémákhoz (tananyag, tevékenység) rendelt idő megtervezésének segítése. A tanítás-tanulás folyamatának vezérlése során egy tudatosabb attitűd kialakítása azáltal, hogy megpróbáljuk megfogalmazni, hogy bizonyos életkorban, bizonyos fejlettségi fokon (lassabban, gyorsabban haladók) bizonyos tantárgyaknál egy adott idő alatt (ismeretnyújtás, rögzítés, gyakorlás, alkalmazás) mi az a teljesítmény, amelyet a gyerekektől elvárhatunk. Ez nem azonos az évfolyamok végén megfogalmazott minimális teljesítménnyel. Az elvárt teljesítmény tehát csak egy tanév közbeni tervezési cél, ennek elérését vagy el nem érését befolyásolhatja a gyermek(ek) képességstruktúrája, adott helyzetben, időben lévő állapota, a tanítási stratégia, taktika stb. Mindenesetre tartós (több hónapon keresztüli) alulteljesítés esetén diagnosztizálás, elemzés, értékelés szükséges, amely nyomán megszülethet az aktuális terápia Fejlesztési követelmények funkciója, szerepe: A fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve deklarálja, hogy a tantárgyak tantervében meg kell fogalmazni a fejlesztési követelményeket. Ahogy a célokban, úgy a követelményekben is elválasztandók a hosszabb fejlesztés során elvárt teljesítmények (képességek, magatartásformák, attitűdök stb.) és közvetlenül egy téma (altéma) végén elvárt ismeret, tudás, cselekvés. Természetesen a hosszú és rövid távú követelményeket a tantervi tantervekben is szinkronba hoztuk fejlődés-, tanuláslélektani és didaktikai szempontból egyaránt. A témaegység végére célul kitűzött tudás konkrét, megfigyelhető, cselekvés formában realizálható. A hosszú távú célok szerinti követelményrendszert tartalmazzák a fejlesztési követelmények. Ezek alapos kidolgozása adja az OFFICINA BONA tantervcsalád legoriginálisabb jellegét. Indoklás A tananyagtervezés legnehezebb és tantervi történetiség szempontjából legkevésbé kimunkált részét próbáltuk megfogalmazni úgy, hogy az értelmi sérült gyermekek alapvető szükségletéből indultunk ki. Tanulóinknál az iskoláztatás teljes intervalluma alatt a legfontosabb korrekciós feladat, hogy a sérült, fejletlen pszichikus funkcióikat, a tanuláshoz szükséges képességeiket, a gondolkozásukat terápiás módszerekkel fejlesszük, bízva abban, hogy ezáltal nemcsak iskolai karrierjüket segítjük, hanem a komplex személyiségfejlesztés terén is komoly eredményeket regisztrálhatunk majd. A gyógypedagógiai metodika praxisában ennek elemei eddig is jelen voltak. A nóvum, hogy most történik meg először, hogy tantervi tervezés szintjén a megfogható, konkretizálható részfeladatokat, követelményeket kidolgozhattuk, az alábbi algoritmusok szerint: fejlesztendő készségek, fejlesztendő képességek, fejlesztendő pszichikus funkciók: érzékelés észlelés figyelem emlékezet 7

8 képzelet gondolkodás érzelmi élet akarati élet szociabilitás cselekvés viselkedés, magatartás attitűdök stb. fejlesztendő gondolkodási műveletek: összehasonlítás, megkülönböztetés, azonosítás, csoportosítás (válogatás, párosítás stb.), osztályozás (sorképzés, besorolás), összetartozás, konkretizálás, általánosítás, absztrakció, analízis, szintézis, analógia, ítéletalkotás, következtetés, variálás, kombinálás stb. fejlesztendő gondolkodásfajták: perceptív, cselekvéses, fogalomalkotó, kauzális, logikus, algoritmizált, analógiás, problémamegoldó, taktikai, kreatív, heurisztikus, kritikai, alternatív stb. Mint már említésre került, a fentiek izolált tréningszerű fejlesztése a tapasztalatok szerint alacsony hatásfokú, ezért a terápiát a műveltségi anyag és tevékenységrendszer mellé terveztük, szerveztük úgy, hogy a tanítás-tanulás folyamatában történjék meg ezen területek direkt, célzott terápiás munkáltatása. Úgy gondoljuk, és az 1998-ban kiadásra került tantervcsaládunkban is kidolgoztuk és ez most változatlan formában jelenik meg, hogy a kezdeti hibalehetőségeket is bekalkulálva egy mintát, modellt adunk a helyi iskolai tanterv készítőinek a rehabilitációs, habilitációs programjuk elkészítéséhez. Ez kezdete lett egy kutatásnak, amely nemcsak a gyógypedagógia keretén belül nevelkedő gyermekek szakszerűbb fejlesztését indukálja, hanem az eredményekből profitál majd a normál pedagógia, és különös tekintettel gondolunk itt a tanulási problémákkal küzdő gyermekek nevelésére-oktatására. A tantárgyi tantervek szerzői ezt a feladatot vállalták és megvalósították. Feladatuk az volt, hogy próbálják megtervezni, célul kitűzni, hogy hogyan lehet a tananyaghoz rendelni a fejlesztési követelményekben algoritmizált területeket. Tudva azt, hogy ez csak nevében követelmény, hiszen ezen képességek fejlesztése, korrekciója egy folyamat, amely hosszú éveken keresztül érlelődik, minőségében, mennyiségében gazdagodik. Tudva azt, hogy a normál személyiségnél is egy életen át tartó fejlődést, fejlesztést igényel e terület. Tudva azt, hogy a sérült gyermeknél nem lehet a spontaneitást vállalni, hanem be kell építeni a tantervi követelményekbe a sérülésspecifikus feladatokat. A szerzők két megközelítést alkalmaztak a megalkotásakor: az egyik: a tananyaggal, tevékenységgel mit kívánnak fejleszteni; a másik: a tananyagban, a tevékenységben rejlő lehetőségek mit fejlesztenek dominánsan. A készségek, képességek fejlesztésének, fejlődésének láthatóvá tétele számunkra azért fontos, mert a képzési céljaink ezek kimunkálására irányulnak. A készségek és képességek a tudás legstabilabb elemei, amelyek révén az ember tevékeny megismerő és feladatvégző, együttműködésre képes személyiséggé válik. Az alapvető kultúrtechnikák (pl. olvasási képesség, szóbeli és írásbeli kommunikáció képességei, a számolási készségek) teszik lehetővé, hogy a gyermek az iskoláztatás ideje alatt és után ismereteket szerezzen, és ezekkel élni tudjon. Így a megtanítandó készségek, képességek, módszerek, eljárások alkotják a tananyag és követelmény gerincét. A pszichikus funkciók, a gondolkodási műveletek, gondolkodásfajták gyakorlása, minitréningje a tanítási foglalkozás alatt történik. Természetesen a gyermek individuális szükséglete dönti el egyéni fejlesztés alkalmával (a diagnosztizálás után), hogy mit, mikor és mennyi ideig kell fejlesztenünk. A fejlesztési követelmények szakszerű funkcionáltatásáról, a benne lévő lehetőségek hatékony alkalmazásáról, a folyamatos diagnózis alapján történő újratervezéséről, az adekvát módszerbattériáról tanfolyami körülmények adnak bővebb ismereteket. A fejlesztési követelmények értelmezését, a tananyagba, tevékenységrendszerbe való beillesztését segítendő a szerzők számára ajánlott útmutatót készítettem, amely talán hasznosítható az adaptáló iskolák helyi tantervének kimunkálásához is. 8

9 Ez a képességfejlesztés a tanítás-tanulás folyamatának, az ismeretelsajátítás útjának fázisait igyekszik szintbe hozni, korrelálni, úgy, hogy koordinálja, mellérendeli: az ismeretelsajátítás útjához (megfigyelés, megértés, megjegyzés, alkalmazás, értékelés) igazított gondolkodásfejlesztési stratégiákhoz a domináns pszichikus funkciókat, domináns gondolkodási műveleteket, domináns gondolkodási fajtákat, segítve ezáltal a tanulás folyamatának korrekciós, terápiás tervezését, szervezését. 3. A GONDOLKODÁS FEJLESZTÉSÉNEK STRATÉGIÁJA Az oktatás-nevelés fejlesztés céljáról, feladatáról vallott nézetek sokrétűek, összetettek, a velük kapcsolatos attitűdök igen nagy variabilitást mutatnak, annak aspektusából, hogy a szakemberek ezen a téren mit helyeznek előtérbe. Tény, hogy primátussal bír az ismeretek, jártasságok, készségek, képességek fejlesztése, magának a műveltségi anyagnak az elsajátítása. A képességek fejlesztésénél kitüntetett szerepe van a gondolkodási képesség fejlesztésének, mivel ez eszköze is egyben a tananyag elsajátításának, valamint a többi tevékenységnek és képességnek éppen a gondolkodás adja meg a kvalitását. Szoros a korreláció abban a tekintetben, hogy maga a tanítás-tanulás folyamata, a tananyag, a módszerek fejlesztik legjobban a fenti képességet. Az értelmileg sérült gyermekeknek pedig legalapvetőbb szükséglete a gondolkodásuk terápiás fejlesztése. A mindennapok pedagógiai gyakorlatából sokszor hiányzik az az elgondolás, hogy az oktatás-nevelés céljának, feladatának tekintse az életre való felkészítést, amely esetünkben azt jelenti, hogy az iskolában elsajátított gondolkodási stratégiáknak és taktikáknak alkalmasnak kell lenniük majd az életben való eligazodáshoz, boldoguláshoz. A gyermek lehetőségekkel, adottságokkal bír minden képességfajta fejlődése, fejleszthetősége esetében. A pszichikus funkciók spontán érésének, fejlődésének biztosítása mellett egyre erősebb az a tendencia, amely a gondolkodási képesség intenzív, tervezett tréningjét várja az iskolától. Mit értünk gondolkodáson? Gondolkodásnak azt a tevékenységet nevezzük, amely a meglévő tudásból új tudást hoz létre. Mit értünk képességen? A képesség az a belső, összetett, tanult pszichikus struktúra, amely valamely tevékenység sikeres működését biztosítja. Fontos törvényszerűségek A gondolkodás fejlesztésénél figyelembe kell venni: A gondolkodás fejlődéslélektani szintjeit: szenzomotoros szakasz 0 2 év művelet előtti szakasz 2 7 év konkrét műveleti gondolkodás év formális műveleti gondolkodás 12 A tantervek logikai tervezése erre kell hogy épüljön, mert a pszichikus funkciók megfelelő, életkoradekvát fejlettségi szintjén lehet csak elsajátítani a lényeget (alapfogalmakat, törvényeket) és a rendszert (alapösszefüggéseket). Ehhez viszont el kell sajátítani a helyes gondolkodási eljárásokat (fázisokat), gondolkodási módszereket, gondolkodási műveleteket, amelyek a következőkből tevődnek össze. A gondolkodás makrostruktúrája: a gondolkodás fázisai (ténymegállapítás, a probléma módosítása, megoldási javaslat, kritika). 9

10 A gondolkodás mikrostruktúrája: gondolkodási műveletek (összehasonlítás, rendezés, konkretizálás, elvonatkoztatás stb.). A gondolkodási képesség fejlesztésében megfelelő szerepet kell biztosítani az ismereteknek (tananyag), tevékenységeknek (tananyag), módszereknek (tananyag természettudományos módszerek), társ -képességeknek, az ún. pszichikus funkciók képességeinek, az egyéni fejlettségi szintre szabott differenciált fejlesztésnek, az interiorizációnak, exteriorizációnak, a belső motivációs bázisra épített tanítási taktikának, a tanítás-tanulás folyamatának tudatos tervezésének, szervezésének, az ismeretelsajátítás útjához igazított gondolkodásfejlesztési stratégiának. A gondolkodásfejlesztésnek 2 fő stratégiája lehetséges: A gondolkodási folyamatok alkotórészeit az ismeretelsajátítás útját elemezve megkísérelni ezeket az elemeket megtanítani a gyermekeknek. Gyakorlati gondolkodási eszközöket tervezni. E modell koncepciója, hogy az intelligencia képesség, a gondolkodás az a készség, amellyel e képességünknek hasznát vehetjük. Az első út az, amely az iskolai tantervek készítésénél követendő, a tanítás-tanulás-fejlesztés folyamatába interiorizálható. A második lehetőség tréningek formájában hasznosítható (modulprogramok). A gondolkodásfejlesztés Bloom taxonómiája szerint: A gondolkodásfejlesztés az ismeretelsajátítás útja (l. táblázatokat) MEGFIGYELÉS MEGÉRTÉS MEGJEGYZÉS ALKALMAZÁS ÉRTÉKELÉS 10

11 CÉL: Domináns Domináns Domináns pszichikus gondolkodási gondolkodási KÉPESSÉGFEJLESZTÉS funkciók műveletek fajták Nevelési feladat Eszköz Eszköz Eredmény MEGFIGYELÉS Tárgyak, percepció megkülönböztetés perceptív személyek, dolgok, események (vizuális, akusztikus, azonosítás összehasonlítás gondolkodás cselekvéses a feladat taktilis figyelem); gondolkodás alkotóelemeinek észlelés; megfigyelése koncentráció a figyelemfejl.: időtartam terjedelem pontosság irányítás (összpontosítás, átvitel, megosztás) érzelmi: beállítódás motiváció; akarati tényezők MEGÉRTÉS Tények, ismeretek, események lénye- érzékelés összehasonlítás fogalomalkotó gének és alapvető összefüggéseinek észlelés csoportosítás gondolkodás feltárása. figyelem (válogatás, páro- logikus a dolgok lényegének kiemelése emlékezet sítás, stb.) gondolkodás (fog. alkotás) gondolkodás osztályozás; (sor- kauzális ráismerés érzelmi, akarati képzés, besorolás) gondolkodás egy dolog besorolása a megfelelő élet konkretizálás; logikai osztályba cselekvés általánosítás; felismerés viselkedés absztrakció; összefüggések feltárása, egy jelen- variabilitás ség megértése átfogó törvényszerű- attitűdök stb. ségek, viszonylatok alapján megismerés A megértés színterei Felfogás a megértés legalsó szintje Transzformáció a közlést, információt lefordítjuk pl. az egyik kommunikációs formáról a másikra (metafora, szimbolizmus, irónia, túlzás) Interpretáció: a közlés, információ újjászervezése, új megvilágítása Az alapgondolat megragadása az általánosság bármely szintjén. Extrapoláció: a tények, dolgok konklúziójának levonása. A tendenciák további alakulásának megjósolása. 11

12 CÉL: Domináns Domináns Domináns pszichikus gondolkodási gondolkodási KÉPESSÉGFEJLESZTÉS funkciók műveletek fajták Nevelési feladat Eszköz Eszköz Eredmény MEGJEGYZÉS Ismeretek, fogalmak, események emlékezet összetartozás; algoritmizált összefüggések rögzítése (bevésés) szenzoros elvonatkoztatás; gondolkodás (vizuális, akuszti- általánosítás analógiás kus, taktilis); gondolkodás Mindezek aktuális variabilis gyakorlása (mechanikus, értelmes) ALKALMAZÁS térbeli; időbeli; logikus; alkotó; képzelet reprodukciós, alkotó érzelmi, akarati élet Ismert figyelem összehasonlítás analógiás szituációban emlékezet konkretizálás gondolkodás Új szituációban gondolkodás általánosítás algoritmizált érzelmi, akarati absztrakció gondolkodás Becslés-döntés-tervezés élet analízis problémemegoldó viselkedés, elemeké gondolkodás elemzés; cselekvés kapcsolatoké taktikai összefüggések attitűdök rendező elveké gondolkodás felismerése; szintézis kombinatórikus meglévő ismeretek kommunikáció gondolkodás mobilizálása; tervkészítés kreatív meglévő ismeretek absztrakt kapcso- gondolkodás módosítása. latok létesítése heurisztikus Transzfer. gondolkodás vagy: a meglévő adatokból való kimozdulás; a hipotézisalkotás; belátás; műveletvégzés 12

13 CÉL: Domináns Domináns Domináns pszichikus gondolkodási gondolkodási KÉPESSÉGFEJLESZTÉS funkciók műveletek fajták Nevelési feladat Eszköz Eszköz Eredmény ÉRTÉKELÉS Belső kritériumok alapján: (logikai pontosság, összefüggéslátás, szubjektív hitelesség, becslés) Külső kritériumok alapján: (valószínűség, tények, teóriák összehasonlítása, általánosítása, kritikája) rendszerező- ítéletalkotás kritikai képesség következtetés gondolkodás tervezőképesség variálás, ellenőrzés kombinálás képessége elemzés, értékelés képessége becslés képessége döntésképesség feltáró, felfedező képesség kombinációs képesség ítéletalkotás képessége képesség összehasonlítani egy eredményt, alternatív gondolkodás feladatot a (fejlesz- standardokkal tése tréning-modul (szokatlan feladatok formájában) megoldása) 13

14 4. TARTALOM 3.1. A tantervcsalád tantárgyi és óraterve A tantárgytervek felölelik a módosított Gyógypedagógiai Irányelvek V. fejezetében előírt valamennyi tantárgyat és tantárgyi modult. Kivétel ez alól az Osztályfőnöki, melynek kidolgozása a gyermekek speciális nevelési szükségleteinek, fejlettségének, a nevelés adott intézményi hagyományainak stb. függvényében a nevelőtestület kompetenciája. A tantárgyak és tantárgyi modulok rendszere Általános iskola előkészítő szakiskola, speciális szakiskola Tantárgy Integrált Magyar nyelv és irodalom 1 8., Tánc és dráma modul 5., 7. Médiaismeret modul 8. Matematika 1 8., Környezetismeret 1 4. Történelem és társadalmi ismeretek 5 8., Hon- és népismeret modul Természetismeret 5 6. Biológia, egészségtan 7 8., Fizika 7 8., Kémia 7 8., Földrajz 6 8., Ének-zene 1 8. Rajz és kézművesség 1 8. Informatika 7 8., Ismerkedés az informatikával modul 3 6. Életvitel és gyakorlati ismeretek 1 8. Testnevelés és sport 1 8., Idegen nyelv Pályaorientáció 9. Tantervi modulok Tánc és dráma 5., 7. Magyar nyelv és irodalom 5., 7. Médaismeret 8. Magyar nyelv és irodalom 8. Hon- és népismeret 5 8. Történelem és társadalmi ismeretek 5 8. Ismerkedés az informatikával 3 6. Informatika 3 6. Komplex személyiség- és magatartásfejlesztő program 1 8., (Nem szerepel az óratervben, a helyi tantervben lehet önálló tantárgy, integrálható több tantárgyba) 14

15 Évfolyam Változatok A B A B A B A B A B A B A B A B A B A B Magyar nyelv és irodalom Médiaismeret modul Tánc és dráma modul T a n t á r g y a k Matematika Környezetismeret Történelem és társadalmi ism. Hon- és népismeret modul Természetismeret Biológia, egészségtan 1,5 1,5 1,5 1, Fizika Kémia 1,5 1,5 1,5 1,5 2,5 2,5 2,5 Földrajz 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 Ének-zene Rajz és kézművesség 1,5 1,5 1,5 1, Informatika Ismerkedés az informatikával modul Életvitel és gyakorlati ismeretek , Testnevelés és sport 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2*1 2*1 2*1 2*1 Idegen nyelv Osztályfőnöki Pályaorientáció 2 2 Összesen Kötelező ,5 22,5 22,5 22, ,5 27,5 27,5 27,5 30* 30* 30** 30** Kötött óraszám Szabadon tervezhető *1 *1 *1 *1 *1,5 *1,5 *1,5 *1,5 *1 *1 *1 *1 *1,5 *1,5 *1,5 *1,5 *2 *2 *2 *2 Nem kötelező, válaszható Kerettantervi rendelet szerint Felhasznált I. típus ,5 15

16 Évfolyam Változatok A B A B A B A B A B A B A B A B A B A B Magyar nyelv és irodalom Médiaismeret modul Tánc és dráma modul T a n t á r g y a k Matematika ,5 Környezetismeret Történelem és társadalmi ism Hon- és népismeret modul I. típus 3,5 3, Természetismeret Biológia, egészségtan 1,5 1,5 1,5 1, Fizika ,5 1,5 1,5 1,5 Kémia ,5 1,5 1,5 1,5 Földrajz 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 Ének-zene Rajz és kézművesség 1,5 1,5 1,5 1, Informatika Ismerkedés az informatikával modul Életvitel és gyakorlati ismeretek 1,5 1,5 1,5 1,5 2,5 2,5 2,5 2, ,5 4,5 4,5 4,5 Testnevelés és sport Idegen nyelv Osztályfőnöki Pályaorientáció 2 2 Összesen Kötelező ,5 22,5 22,5 22, ,5 27,5 27,5 27,5 30* 30* 30** 30** Nem kötelező, válaszható Kerettantervi rendelet szerint Felhasznált ,5 16

17 II. típus Évfolyam Változatok A B A B A B A B A B A B A B A B A B A B Magyar nyelv és irodalom T a n t á r g y a k Médiaismeret modul Tánc és dráma modul Matematika Környezetismeret Történelem és társadalmi ism. Hon- és népismeret modul Természetismeret Biológia, egészségtan 1,5 1,5 1,5 1, Fizika Kémia 1,5 1,5 1,5 1,5 2,5 2,5 2,5 Földrajz 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 Ének-zene Rajz és kézművesség 1,5 1,5 1,5 1, Informatika Ismerkedés az informatikával modul Életvitel és gyakorlati ismeretek 1 1,5 1 2,5 1 2, ,5 2,5 2,5 2 2, , Testnevelés és sport 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2*1 2*1 2*1 2*1 Idegen nyelv Osztályfőnöki Pályaorientáció 2 2 Összesen Kötelező ,5 22,5 22,5 22, ,5 27,5 27,5 27,5 30* 30* 30** 30** kötött óraszám szabadon tervezhető *1 *1 *1 *1 *1,5 *1,5 *1,5 *1,5 *1 *1 *1 *1 *1,5 *1,5 *1,5 *1,5 *2 *2 *2 *2 Nem kötelező, válaszható Kerettantervi rendelet szerint Felhasznált , ,5 17

18 II. típus Évfolyam Változatok A B A B A B A B A B A B A B A B A B A B Magyar nyelv és irodalom Médiaismeret modul Tánc és dráma modul ,5 7, T a n t á r g y a k Matematika ,5 Környezetismeret Történelem és társadalmi ism Hon- és népismeret modul 3,5 3, Természetismeret Biológia, egészségtan 1,5 1,5 1,5 1, Fizika ,5 1,5 1,5 1,5 Kémia ,5 1,5 1,5 1,5 Földrajz 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 Ének-zene Rajz és kézművesség 1,5 1,5 1,5 1, Informatika Ismerkedés az informatikával modul Életvitel és gyakorlati ismeretek 1,5 1,5 1,5 1, ,5 2, ,5 4,5 +2 4,5 4,5 +2 Testnevelés és sport Idegen nyelv Osztályfőnöki Pályaorientáció 2 2 Összesen Kötelező ,5 22,5 22,5 22, ,5 27,5 27,5 27,5 30* 30* 30** 30** Nem kötelező, válaszható Kerettantervi rendelet szerint Felhasznált ,5 18

19 Megjegyzés: 30*: A Szakmai előkészítő ismeretek tantárgy és óraszáma (5 óra 9. évfolyam) az óratervben nem szerepel. Beépítése (kidolgozás, átvétel, adaptáció) a helyi tantervbe a helyi adottságok feltételrendszer; speciális szakiskolákra előkészítő tagozat függvényében történik. 30**: A Szakmai alapozó ismeretek tantárgy és óraszáma (7 óra 10. évfolyam) az óratervben nem szerepel. Beépítése (kidolgozás, átvétel, adaptáció) a helyi tantervbe a helyi adottságok feltételrendszer; speciális szakiskolára előkészítő tagozat; speciális szakiskola függvényében történik. A Komplex személyiség- és magatartásfejlesztő program (1 10. évfolyam) speciális tantervi egysége az óratervben nem szerepel. Beépítésének lehetősége a helyi tantervbe: más tantárgyba integrálható, önálló tantárgyként megjeleníthető a szabadon tervezhető órakeret terhére. beépíthető az intézmény nevelési programjába (Kerettanterv 48 (1) a.) A kerettantervben a Fizika, Kémia tantárgy együttesen kapott 7 8. évfolyamon 1,5 órát, míg évfolyamon 2,5 órát. A tantervcsalád óratervében az óraszámot megbontottuk, a szabadon tervezhető időkeretből órát adva hozzá, így a Fizika és a Kémia tantárgy óraszáma 7 8. évfolyamon 1 óra, évfolyamon 1,5 óra hetenként. A kerettanterv 37 tanítási héttel és a korábbinál alacsonyabb, évfolyamonként emelkedő óraszámmal számol, amelyhez az iskolák szabadon felhasználható órakeretet is kapnak. A tantervcsalád óratervének kialakításakor felhasználtuk a kötelező tanórai foglalkozásokra (kötött óraszám és szabadon tervezhető óraszám) szánt teljes időkeret. A nem kötelező tanórai foglalkozásokra biztosított teljes időkeret évfolyamon felhasználtuk, 1 8. évfolyamokon pedig a következő módon osztottuk meg: Az Életvitel és gyakorlati ismeretek tantárgyhoz a II. típusú óratervben 1 4. évfolyamon 1 órát (az adott óraszám fele), 5 8. évfolyamon 2 órát (az adott óraszám kétharmada) rendeltünk. Ez a tantárgy kiemelten való kezelését jelzi részünkről. A tantervcsalád óraterve nemhogy nem kötelező, hanem feltétlenül adaptálást, ill. a helyi koncepcióhoz való igazítást javasolunk. A közölt óratervek csupán mintául szolgálnak, ill. azt dokumentálják, hogy az elkészült tantárgyi tantervek a kötelező órákból milyen arányban részesülnek. A +-szal jelzett órák a nem kötelező tanórai foglalkozások óraszámait jelzik, míg a *-gal jelzettek a szabadon tervezhető órák felhasználására tesznek javaslatot, amelyek, ha az iskola úgy dönt, a tananyag dúsítására vagy a gyakorlás intervallumának növelésére használhatja egy-egy esetben. A helyi tanterv óratervének kialakításához ajánlott szempontok, sorrendek: Az iskolai nevelési-oktatási koncepciójának megfelelően kell meghatározni a helyi tantárgyi rendszert (pl. választani az I-es, ill. II-es tanterv tantárgyai közül!). A kiválasztott tantárgyakhoz óraszámot kell rendelni, úgy, hogy az a Gyógypedagógiai Irányelvek által közölt óraszámnak megfeleljen Tantervtípusok jellemzői A kétféle tantervi típus különbözik céljaiban, ismeretanyagának, tevékenységrendszerének megközelítési, feldolgozási módjában, követelményrendszerében. I. típus Tananyagközpontúbb (alapvizsga minimumszintjét próbálja megközelíteni egyes tantárgyak esetében). II. típus Tevékenységközpontúbb (a mindennapos munkavégzésben való jártasság-, készségszintet célozza meg, a speciális szakiskola gyakorlati részéhez biztosít felkészültséget). Mindkét típusú tanterv a DIFFERENCIÁCIÓ stratégiájának igyekezett megfelelni. Az A és B változatot a tantárgyi tantervek egy részénél sikerült teljesen megvalósítani, a másik része úgy szolgálja ezt a feladatot, hogy mintegy törzsanyag, kiegészítő anyag relációjában tervezte meg a részletes követelményeket. (Minden esetben a betűtípus jelzi a fokozatokat.) A változatok és a differenciálások a tanulók képességstruktúrájának, haladási ütemének, dinamikájának igyekeznek megfelelni. 19

20 A változat ( törzsanyag ) lassabban haladók, tanulási képességükben súlyosabban sérültek. B változat ( kiegészítő anyag ) gyorsabban haladók, tanulási képességeikben kevésbé sérültek (esetleg néhányuknál megcélozható az alapvizsga minimumszintje). Az A B változatoknál a tantervi témakörök minden tantárgy esetében megegyeznek. A változatoknál a különbség jelentkezik: a tananyag mélységében, mennyiségében, az ismeretelsajátítás útjának más-más típusú (időintervallumú) algoritmizálásában, az interiorizációs folyamatok időbeni arányában, a témakörök tartalmi kimunkálásában, a tevékenységek minőségében, mennyiségében, a terápiás blokkok beépítésének arányában, a terápiás készség-, képességfejlődés ütemének arányában. A lassabban fejlődő gyermekek alapvető ismereteinek elsajátítására több időt szánunk, a fejlesztés a kisebb lépésekre bontott tananyag feldolgozásával történik. A gyorsabban fejlődő gyermekeknél a témakörök mélyebb tartalmi kimunkálása sikeres lehet. Eltérő a változatokhoz rendelt követelményrendszer, követelményszint erőssége. Az A változat mindkét esetben a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvei követelményeit követi, a B változatok megpróbálják a kerettantervek minimális teljesítményét is megfogalmazni néhány tantárgy vonatkozásában. Az A-nál a követelmények az alapfeladatokra koncentrálódnak, a B-nél a követelmények a témák anyagának megfelelően bővülnek. Az, hogy melyik típusú tanterv, melyik változatát, melyik tantárgyi programot választja az iskola nevelőtestülete, az függ az alábbiaktól. A TANULÓ(K) szükségleteitől jellemzőitől AZ ISKOLA adottságaitól A tanulók pszichikus funkcióinak sérülési fokától, Tanulási tempójuktól, dinamikájuktól, Tanulási motivációjuktól, Szocializációs prognózisuktól stb. Teljes iskolai tanterv vagy tantárgyi program választása, adaptálása FÜGG A nevelőtestület nevelésfilozófiai elveitől, Az iskolai céloktól, Az iskolaszerkezettől, A személyi feltételektől (végzettség, felkészültség, innovatív készség, motiváltság, attitűdök), Tárgyi feltételektől (épület, felszereltség stb.) SZÜLŐI igényektől, elvárásoktól Mikro- és makro- KÖRNYEZETI elvárásoktól A szülők nevelésrôl vallott elképzeléseitől, A család szociális, kulturális, egészségügyi helyzetétől stb. A helyi társadalom közoktatási koncepciójától, A fenntartó önkormányzat anyagi lehetôségeitől, A gyakorlati képzés lehetőségeitől, A térség szociális klímájától, Munkavállalási lehetőségektől stb. 20

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Helyi tanterv MELLÉKLET - 2011.évi CXC törvény nemzeti köznevelésről 6. számú Melléklete - 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

ÓRATERV. Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:

ÓRATERV. Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: ÓRATERV 3.. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola

Részletesebben

HELYI TANTERV VII. ÓRATERVEK

HELYI TANTERV VII. ÓRATERVEK HELYI TANTERV VII. ÓRATERVEK VII. 1. Szakiskolai óratervek VII. 2. Szakközépiskolai óratervek VII.1. SZAKISKOLAI ÓRATERVEK VII.1.1. Szakmai előkészítő évfolyam (9. évfolyam) I. Alapképzések II. Szocializáció

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

4. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások,

4. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, 4. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai 4.1 A műveltségterületek és tantárgyak viszonya: Műveltségi területek / Tantárgyak 1-4. 5. 6.

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

5. számú melléklet. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak és ezek óraszámai

5. számú melléklet. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak és ezek óraszámai 5. számú melléklet Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak és ezek óraszámai Óraterv a 006 szeptemberétől (7.A; 7.B; 9.C) induló reál és humán osztályok számára (hat-és négyosztályos), Utoljára

Részletesebben

SZAKÉTŐI VÉLEMÉNY A BAKONYSZENTKIRÁLYI BÉKEFI ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉ- SZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY HELYI TAN- TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL

SZAKÉTŐI VÉLEMÉNY A BAKONYSZENTKIRÁLYI BÉKEFI ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉ- SZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY HELYI TAN- TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZAKÉTŐI VÉLEMÉNY A BAKONYSZENTKIRÁLYI BÉKEFI ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉ- SZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY HELYI TAN- TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL Készítette: Bíró Jenő, közoktatási szakértő Szakértői igazolvány

Részletesebben

A nevelés-oktatás tervezése I.

A nevelés-oktatás tervezése I. A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Tantárgyi struktúra és óraszámok. (2014/2015. tanévtől)

Tantárgyi struktúra és óraszámok. (2014/2015. tanévtől) Tantárgyi struktúra és óraszámok (2014/2015. tanévtől) Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és óraszámok Óraterv a helyi tantervekhez 7 12. évfolyam hat évfolyamos gimnázium Tantárgyak

Részletesebben

Helyi tanterv melléklete

Helyi tanterv melléklete Helyi tanterv melléklete 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, óraszámaik, tananyag és követelmény 1.1. Az 1-4. évfolyamon tanított tantárgyak

Részletesebben

KARÁCSONY SÁNDOR ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT IGAZGATÓJA

KARÁCSONY SÁNDOR ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT IGAZGATÓJA KARÁCSONY SÁNDOR ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT IGAZGATÓJA 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 6. /Fax: (54) 531 008 E-mail: muvhfold@t-online.hu Iktatószám: 3001-2 /2012. 8. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez

Részletesebben

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. 2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. Az oktatási folyamat tervezése a központi kerettanterv alapján a helyi tanterv elkészítésével kezdődik. A szakmai munkaközösség tagjai

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM... Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM I. BEVEZETŐ... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM II. NEVELÉSI PROGRAM... HIBA! A KÖNYVJELZŐ

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A GUBODY FERENC SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (2700 Cegléd, Alkotmány utca 7-9.) OM száma: 201038 CEGLÉD 2015 Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... 7 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... 7 I.

Részletesebben

Az iskolarendszerű felnőttoktatás kerettantervei

Az iskolarendszerű felnőttoktatás kerettantervei Az iskolarendszerű felnőttoktatás kerettantervei Singer Péter Hajdúszoboszló, 2013. 10. 09. Történeti visszatekintés Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2001-ben 4 iskolafokozatra készültek kerettantervek:

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAMOK MÓDOSÍTÁSA, A KERETTANTERVEK ISKOLAI ADAPTÁCIÓJA

A PEDAGÓGIAI PROGRAMOK MÓDOSÍTÁSA, A KERETTANTERVEK ISKOLAI ADAPTÁCIÓJA A PEDAGÓGIAI PROGRAMOK MÓDOSÍTÁSA, A KERETTANTERVEK ISKOLAI ADAPTÁCIÓJA Szakmai fórum, 2013. március 6. A mai témák áttekintése 1 2 3 4 5 Jogszabályi háttér A kerettantervek szerkezete A tartalmi szabályozás

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A GUBODY FERENC SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (2700 Cegléd, Alkotmány utca 7-9.) OM száma: 201038 CEGLÉD 2016 Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... 7 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... 7 I.

Részletesebben

FELKÉSZÜLÉS A 2013/2014. TANÉVRE 2. A kötelező és tervezhető órakeret kérdései

FELKÉSZÜLÉS A 2013/2014. TANÉVRE 2. A kötelező és tervezhető órakeret kérdései FELKÉSZÜLÉS A 2013/2014. TANÉVRE 2. A kötelező és tervezhető órakeret kérdései Készítette: Kozák András köznevelési szakértő Tanulói terhelhetőségi küszöbszám Az egyes évfolyamokra a kerettantervben megállapított

Részletesebben

A békési Szegedi Kis István Református Gimnázium, Általános Iskola Óvoda és Kollégium. Óraterve

A békési Szegedi Kis István Református Gimnázium, Általános Iskola Óvoda és Kollégium. Óraterve A békési Szegedi Kis István Református Gimnázium, Általános Iskola Óvoda és Kollégium Óraterve A 2013/214. tanévtől az 1. 5. és 9. évfolyamon a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló

Részletesebben

Református Pedagógiai Intézet OM 102246 Debrecen Budapest Miskolc Nagykőrös

Református Pedagógiai Intézet OM 102246 Debrecen Budapest Miskolc Nagykőrös Református Pedagógiai Intézet OM 102246 Debrecen Budapest Miskolc Nagykőrös A kerettantervek helyi tantervként történő adaptációja a református köznevelési intézményekben (Útmutató 2015.) 1. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

Kulcskompetenciák fejlesztése. Körzeti Általános Iskola Bükkábrány

Kulcskompetenciák fejlesztése. Körzeti Általános Iskola Bükkábrány Kulcskompetenciák fejlesztése Körzeti Általános Iskola Bükkábrány Iskolánkról Három (évfolyamonként 1-1 osztályos) kisiskola 2005-ben társult Tagintézményenként merőben eltérő szülői háttér Tagintézményeink

Részletesebben

A Múzeum és a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ partnerkapcsolatával megvalósuló foglalkozások

A Múzeum és a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ partnerkapcsolatával megvalósuló foglalkozások A Múzeum és a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ partnerkapcsolatával megvalósuló foglalkozások A múzeumi foglalkozások keretében intézményünk hallássérült iskolai tagozatának

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

Különös közzétételi lista. a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. számú melléklete alapján

Különös közzétételi lista. a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. számú melléklete alapján Különös közzétételi lista a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. számú melléklete alapján 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

Közzétételi lista 2014/2015

Közzétételi lista 2014/2015 Közzétételi lista 2014/2015 10. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához VÉGZETTSÉG

Részletesebben

Kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára

Kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára Kerettanterv a gimnáziumok 9-2. évfolyama számára Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a kerettantervekhez 9 2. évfolyam gimnázium általános tagozat VMG Tantárgyak 9. 0.. 2. + + I. Idegen nyelv 3+

Részletesebben

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

A tartalmi szabályozás változásai

A tartalmi szabályozás változásai A tartalmi szabályozás változásai Technika, életvitel és gyakorlat Kovács Október A tanév itt kezdődik! 2012. augusztus 31. NAT Műveltségi területek 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Idegen nyelvek 3. Matematika

Részletesebben

Márki Sándor Általános Iskola

Márki Sándor Általános Iskola Márki Sándor Általános Különös közzétételi lista 10. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 3. Tantervi követelmények

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 3. Tantervi követelmények Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 3. Tantervi követelmények A tanítási-tanulási folyamat rendszeralkotó tényezői Képzési inputok (tanterv, kurzustartalmak) Transzformáció (oktatási folyamat)

Részletesebben

A diákok munkájának értékeléséről

A diákok munkájának értékeléséről A diákok munkájának értékeléséről A ZKL a 2013-2014-es tanévtől saját alternatív kerettanterve szerint dolgozik (lsd. http://www.zoldkakas.hu/) Értékelési rendszerünk alapjai Azt tanúsítjuk, amit a diák

Részletesebben

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola OM azonosító: 201584 4254 Nyíradony, Árpád tér 10. K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a 10. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

A Szerencsi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda és Bölcsőde különös közzétételi listája

A Szerencsi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda és Bölcsőde különös közzétételi listája A Szerencsi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda és Bölcsőde különös közzétételi listája Az iskola pedagógusainak végzettsége, szakképzettsége: Sorszám végzettség Tantárgyfelosztás

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Az intézményben a szakos ellátottság teljes körű. A Nemzeti alaptanterv műveltségterületeinek és

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

Gimnázium (2015/16 - )

Gimnázium (2015/16 - ) Gimnázium (2015/16 - ) (emelt óraszámú angol, német, testnevelés, informatika) Tantárgy 9. 10. 11. 12. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4+1 I. idegen nyelv (angol, német) 3+2 3+2 3+2 3+2 II. idegen nyelv

Részletesebben

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz Közzétételi lista 2014/15-ös tanév Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó információkról a szülőket tájékoztatni szükséges,

Részletesebben

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens

Részletesebben

A kerettantervektől a helyi tantervekig

A kerettantervektől a helyi tantervekig Dr. Kaposi József főigazgató Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet II. Nemzeti Köznevelési Konferencia A kerettantervektől a helyi tantervekig Budapest, 2013. január 18. Kerettantervi rendelet 51/2012. (XII.

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

JAVASLAT PEDAGÓGIAI DOKUMENTUMOK MÓDOSÍTÁSÁHOZ a sajátos nevelési igényű gyermekeket/tanulókat integráló intézmények részére

JAVASLAT PEDAGÓGIAI DOKUMENTUMOK MÓDOSÍTÁSÁHOZ a sajátos nevelési igényű gyermekeket/tanulókat integráló intézmények részére JAVASLAT PEDAGÓGIAI DOKUMENTUMOK MÓDOSÍTÁSÁHOZ a sajátos nevelési igényű gyermekeket/tanulókat integráló intézmények részére A befogadó óvodai és iskolai környezet kialakítása, a sajátos nevelési igényű

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT

ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT NAGYMÁGOCSI HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA OM 201172 ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT Nagymágocs, 2016. szeptember 19. Reményi Ferencné intézményvezető ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT 1. Jelen szabályzat a Nagymágocsi Hunyadi

Részletesebben

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Előterjesztés a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Közoktatási Minőségirányítási Programjában meghatározottaktól való eltérés

Részletesebben

SZENT ISTVÁN KÖRÚTI ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

SZENT ISTVÁN KÖRÚTI ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA SZENT ISTVÁN KÖRÚTI ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA Jászberény 2016 Érvényes: 2016/2017. tanév Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények

Részletesebben

Gimnáziumi felvételi tájékoztató. 2017/2018. tanév

Gimnáziumi felvételi tájékoztató. 2017/2018. tanév Gimnáziumi felvételi tájékoztató 2017/2018. tanév Miért érdemes gimnáziumunkat választani? Jó hangulatú iskola. Értéket közvetítő hagyományok, rendezvények, sportolási lehetőségek (úszás, kézilabda, szertorna).

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA

A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA ELTE Gyakorló Általános Iskola és Középiskola gimnáziumi részére érvényes óraterv, valamint a szakközépiskolai részére érvényes helyi tanterv és óraterv SASHEGYI ARANY JÁNOS

Részletesebben

K I V O N A T. Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 29-én 16 órakor megtartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 29-én 16 órakor megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. K I V O N A T Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 29-én 16 órakor megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Hevesy György Általános Iskola pedagógiai programjának módosítása

Részletesebben

A tehetséggondozás gyakorlata és lehetőségei alsó tagozaton

A tehetséggondozás gyakorlata és lehetőségei alsó tagozaton A tehetséggondozás gyakorlata és lehetőségei alsó tagozaton Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás

Részletesebben

Különös közzétételi lista Görgetegi Általános Iskola

Különös közzétételi lista Görgetegi Általános Iskola Különös közzétételi lista Görgetegi Általános Iskola 2016/2017 1.A pedagógusok végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tantárgyfelosztáshoz Szám Iskolai végzettsége Szakképzettsége Tantárgyfelosztás

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA. A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA. A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelet alapján az alábbi adatokat tesszük közzé. Intézmény neve: Jászboldogházi

Részletesebben

BEVEZETŐ. Grúber György igazgató

BEVEZETŐ. Grúber György igazgató BEVEZETŐ 2015. május 25-én került sor az Országos Kompetenciamérésre a 10. évfolyamos tanulók csoportjának körén. A felmérés célja a tanulók szövegértési képességének és matematikai eszköztudásának felmérése

Részletesebben

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban Bozsóné Jakus Tünde 2014.11.17. Nekünk minden gyermek fontos Szeretem, vagy nem szeretem?? A portfólió értékelése nem magára a gyűjtemény

Részletesebben

A 2016/2017. tanévben az 1. osztályosok tanítói: Juha Gyöngyi és Molnárné Kondrát Mariann

A 2016/2017. tanévben az 1. osztályosok tanítói: Juha Gyöngyi és Molnárné Kondrát Mariann különkiadás A 2016/2017. tanévben az 1. osztályosok tanítói: Juha Gyöngyi és Molnárné Kondrát Mariann Szeretettel várjuk a szülőket tájékoztató szülői értekezletre 2016. jan. 27 - én, szerdán 18 órakor,,

Részletesebben

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart???? Biztos, hogy szükséges, hogy kell? Miért szükséges? Egyéni fejlesztés A gyermekek, tanulók

Részletesebben

23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015. Analitikus program

23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015. Analitikus program 23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015 "A nyelv írja a szöveget, a beszéd szövi a szellemet" Kántor Zoltán A kommunikációs kompetenciák fejlesztése tanórán A. Curriculáris szempontok Analitikus program 1. Tanfolyam

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista 1.A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Pedagógusok Végzettség, szakképzettség Tantárgyfelosztás 1. tanító,

Részletesebben

Személyi feltételek Pedagógusok által ellátott tantárgyak, szolgáltatások Tanítók

Személyi feltételek Pedagógusok által ellátott tantárgyak, szolgáltatások Tanítók A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. számú melléklete Különös közzétételi listát határoz meg a nevelési - oktatási intézmények részére. A fenti rendelkezésnek az alábbi a dokumentummal kívánunk eleget

Részletesebben

A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA III. KÖTET HELYI TANTERV KIEGÉSZÍTÉSE SZEPTEMBER 21.

A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA III. KÖTET HELYI TANTERV KIEGÉSZÍTÉSE SZEPTEMBER 21. A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 031248 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA III. KÖTET HELYI TANTERV KIEGÉSZÍTÉSE 2010. SZEPTEMBER 21. 2 III. kötet TARTALOMJEGYZÉKE 1. Bevezetés 8 2. Idegen nyelv tanterv-kiegészítés

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista i Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2013/2014. tanév Pedagógus végzettsége Pedagógus szakképzettsége

Részletesebben

K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK:

K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről,

Részletesebben

A pedagógiai program, helyi tanterv függeléke A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A tagiskolák összesítő táblái. Tanulóbarát környezet re épülő

A pedagógiai program, helyi tanterv függeléke A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A tagiskolák összesítő táblái. Tanulóbarát környezet re épülő 1 A pedagógiai program, helyi tanterv függeléke A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A tagiskolák összesítő táblái Célok Feltételek, szükségletek Mikor? Elvárt eredmény Tevékenységek Tevékenykedtetés-

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S GÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2008. április 3-ai ülésére Tárgy: Javaslat az Erkel Ferenc Általános Iskola, a Hajós Alfréd Általános Iskola, a Damjanich János

Részletesebben

Kossuth Zsuzsanna Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

Kossuth Zsuzsanna Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2013/2014. tanév Ssz. Végzettség Tanított tantárgyak 1. 2. 3. szakvizsgázott

Részletesebben

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR A KÖZNEVELÉSI RENDSZER PEDAGÓGIAI, SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE LSP_TK102G4. HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

Részletesebben

ELTE Gyakorló Általános Iskola és Középiskola szakközépiskolai részére érvényes helyi tanterv és óraterv

ELTE Gyakorló Általános Iskola és Középiskola szakközépiskolai részére érvényes helyi tanterv és óraterv PEDAGÓGIAI PROGRAM ELTE Gyakorló Általános Iskola és Középiskola szakközépiskolai részére érvényes helyi tanterv és óraterv SASHEGYI ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM OM: 035289 Sashegyi Arany

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

5. Kistérségi Iskola Óraterve

5. Kistérségi Iskola Óraterve 5. Kistérségi Iskola Óraterve Alsó tagozat 1.osztály 2. osztály3. osztály 4. osztály E K H-T E K H-T E K H-TE K H-T Magyar nyelv és irodalom8 8 8 8 8 8 7.58 8 7 7 7 Idegen nyelv 3 2 3 Matematika 5 5 4

Részletesebben

II. 4. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKRA OKTATÁSÁRA-NEVELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOZÁSOK

II. 4. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKRA OKTATÁSÁRA-NEVELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOZÁSOK II.4.1. A sajátos nevelési igényhez igazodó feladatok szervezése Intézményünk a feladatok megszervezését a részben kötelező és nem kötelező órák szervezésével látja el, amelyeken a felzárkóztatás, képességkibontakoztatás

Részletesebben

Műhelymunka óvoda. Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

Műhelymunka óvoda. Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! Műhelymunka óvoda TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani

Részletesebben

2011/2012-es tanév rendje

2011/2012-es tanév rendje 2011/2012-es tanév rendje A tanév 2011. szeptember 1-jétől (csütörtök) 2012. június 15-ig (péntek) tart. Az első félév: 2012. január 13-ig (péntek) tart. 2012. január 20-ig (péntek) értesítés az I. félévben

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Oktat: Alsó tagozat 1. osztályban minden tantárgyat az ének kivételével

Oktat: Alsó tagozat 1. osztályban minden tantárgyat az ének kivételével 1. KTKT Általános Iskola és Középiskola Páhi Általános Iskolájában 2012/2013-es tanévben tanítók Név: Csviláné Polgár Erika 8. osztályfőnök tanító, angol műveltségterület, inkluzív nevelés tanár Oktat:

Részletesebben

Az OKNT-adhoc. bizottság kerettanterve. mindenkinek 2009

Az OKNT-adhoc. bizottság kerettanterve. mindenkinek 2009 Az OKNT-adhoc bizottság kerettanterve Természettudományt mindenkinek 2009 I. A kerettanterv általános jellemzıi 1. Célok és feladatok Pedagógiai rendszer A természettudományos tantárgyak önállóságának

Részletesebben

AZ ISKOLA ADATAI NYÍLT FÓRUMAINK. FONTOS DÁTUMOK Jelentkezés az iskolánkban a felvételi eljárást megelőző írásbeli

AZ ISKOLA ADATAI NYÍLT FÓRUMAINK. FONTOS DÁTUMOK Jelentkezés az iskolánkban a felvételi eljárást megelőző írásbeli AZ ISKOLA ADATAI Postacímünk: Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája, 4029 Debrecen, Csengő u. 4. E-mail: titkarsag@kossuth-gimn.unideb.hu Web-oldal: www.kossuth-gimn.unideb.hu

Részletesebben

KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK

KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK 5. osztály KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK A SOKSZÍNŰ MATEMATIKA TANKÖNYVCSALÁD TANKÖNYVEIBEN ÉS MUNKAFÜZETEIBEN A matematikatanítás célja és feladata, hogy a tanulók az őket körülvevő világ mennyiségi

Részletesebben

C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA

C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA I. A KÉPZÉS PEDAGÓDIAI CÉLJA: Az általános műveltséget erősítő előképzettség, valamint a szakmacsoportos alapozó ismeretek megszerzése után a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2011/2012. tanév Ssz. Végzettség 1. 2. szakvizsgázott oligofrénpedagógia,

Részletesebben

A választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1

A választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1 A választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1 Továbbképzés címe Középiskolai IPR A kooperatív tanulás a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítésére OM 173/78/2005. A

Részletesebben

BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2014/2015.

BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2014/2015. BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2014/2015. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Pedagógusok Végzettség, szakképzettség

Részletesebben

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS Az együttnevelés eredményei a többségi intézmények szemszögébıl, avagy miért van szükségünk az Egységes Módszertani Intézményekre? Készítette: Lırincsikné Kovács Olga

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

Az iskolák pedagógiai programjának köznevelési törvényben előírt kötelező felülvizsgálata. RAABE konferencia

Az iskolák pedagógiai programjának köznevelési törvényben előírt kötelező felülvizsgálata. RAABE konferencia Az iskolák pedagógiai programjának köznevelési törvényben előírt kötelező felülvizsgálata RAABE konferencia Budapest, 2013.02.28 dr. Gera Tibor Valamennyi iskolában A nemzeti köznevelésről szóló 2011.

Részletesebben

NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2013/2014-es tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2013/2014-es tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2013/2014-es tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége,

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben