ALAPSZABÁLY Egységes szerkezetben annak időközi módosításaival

Átírás

1 ALAPSZABÁLY Egységes szerkezetben annak időközi módosításaival melyet a II. pontban megjelölt alapító tagok Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény (a továbbiakban Ectv.) alapján a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenység folytatására közhasznú non-profit társaságot (a továbbiakban: társaság) az alábbiak szerint hoznak létre: 1. A társaság cégelnevezése: I. A társaság cégelnevezése, székhelye, telephelyei, fióktelepei A társaság cégneve: Bács-Szakma Szakképzés-fejlesztési és Szervezési Non-profit Közhasznú Zártkörűen Működő Részvénytársaság A társaság rövidített cégneve: Bács-Szakma Non-profit Közhasznú Zrt. 2. A Társaság székhelye: 6500 Baja, Március 15. sétány 4. A Társaság székhelye egyben a központi ügyintézés helye is. 3. A társaság telephelye(i): Baja, Bácska tér Baja, Köztársaság tér Baja, Szent Antal utca Baja, Petőfi Sándor utca Baja, Czirfusz Ferenc utca Baja, Szegedi út Baja, Barátság tér A társaság fióktelephelye(i): Jánoshalma, Béke tér Kiskunmajsa, Kálvária utca Kiskőrös, Árpád utca Kiskőrös, Árpád utca Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos utca Bácsalmás, Hősök tere 2. 1

2 Kiskunhalas, Kossuth utca Kiskunhalas, Kazinczy utca Dunavecse, Fő út Kalocsa, Asztrik tér Kalocsa, Tomori P. utca Kalocsa, Tompa M. utca Kecskemét, Bibó I. utca Kecskemét, Izsáki utca 8. II. A társaság részvényesei Alapító (részvényes) neve Székhely Nyilvántartási szám, statisztikai számjel, adószám Magyar Állam képviseli: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Baja Város Önkormányzat Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Kiskunhalas Város Önkormányzat Kalocsa Város Önkormányzat 1133 Budapest Pozsonyi út Baja Szentháromság tér Kiskunfélegyháza Kossuth L. u Kiskunhalas Hősök tere Kalocsa Szent István király út

3 Bácsalmás Város Önkormányzat Kiskunmajsa Városi Önkormányzat Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége Katedra Iskolai Alapítvány Rendszervező, Intézményfenntartó Működtető, és Szakképzésfejlesztő Alapítvány 6430 Bácsalmás Gróf Teleki J. u Kiskunmajsa Fő u Kiskőrös Petőfi S. u Budapest Könyves Kálmán krt Kecskemét Izsáki u Baja Kaszás u. 14/b Eötvös József Főiskola 6500 Baja Szegedi út A évi CVII. tv. 1.. (7) bekezdése alapján a többcélú kistérségi társulás jogi személy. Gazdálkodására a költségvetési szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 1. A Térségi Integrált Szakképző Központ az alábbi intézményekkel vesz részt a szakképzési feladatok közös ellátásában: 3

4 1.1. ÁFEOSZ Kereskedelmi Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Székhely: 6000 Kecskemét, Bibó I. u. 1. OM azonosító: Bajai Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Gyermekotthon Székhely: 6500 Baja, Barátság tér 18. OM azonosító: Baja, Szegedi u. III. körzet 70. (tanműhely) 6500 Baja, Szegedi u. 10. (tanműhely) 1.3. Bajai SZC Bányai Júlia Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskolája 6500 Baja, Köztársaság tér 1. OM azonosító: B épület 6500 Baja, Malom u. 15. Cukrász kabinet: 6500 Baja, Vasvári P. u Baja Petőfi-sziget Bajai SZC Dózsa György Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 6300 Kalocsa, Asztrik tér 7. OM azonosító: Kalocsa, Martinovics u Kalocsa, Mócsy J. u Kalocsa, Kunszt József u Kalocsa, Kossuth Lajos u Bajai SZC Jelky András Szakközépiskolája. Szakiskolája és Kollégiuma 6500 Baja, Petőfi S. u. 3. OM azonosító: Baja, Szegedi út (Iskola) 6500 Baja, Szent Antal u. 17. (Művészeti Szakközépiskola) 6500 Baja, Petőfi sziget 2. (Jelky András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Kollégiuma) 6500 Baja, Szenes u. 12. (Kollégium Zrínyi) 1.6. Bajai SZC Kossuth Zsuzsanna Humán és Kereskedelmi Szakközépiskolája és Szakiskolája 6300 Kalocsa, Tomori u. 7. OM azonosító: Kalocsa, Asztrik tér Bajai SZC Türr István Gazdasági Szakközépiskolája 6500 Baja, Bácska tér 1. OM azonosító:

5 1.8. Bereczki Máté Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Sportiskola Székhely: 6500 Baja, Szent Antal u. 96. OM azonosító: Baja Szegedi úti ültetvény (Tangazdaság) 6454 Bácsborsód erdő (Tangazdaság) 1.9. Bolyai János Szakközépiskola Székhely: 6500 Baja, Czirfusz u. 4. OM azonosító: Pécs, Rákóczi út Duna Menti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium Székhely: 6087 Dunavecse, Fő út 39. OM azonosító: sz. Lakásotthon 6087 Dunavecse Kinizsi u sz. Lakásotthon 6087 Dunavecse Kodály Z. u sz. Lakásotthon 6087 Dunavecse Fáy A. u Eötvös József Főiskola Székhely: 6500 Baja, Szegedi út 2. Intézményi azonosító: FI Baja, Bajcsy-Zsilinszky u Jánoshalmi Hunyadi János Általános Iskola Gimnázium és Szakközépiskola Székhely: 6440 Jánoshalma, Béke tér 11. OM azonosító: Telephely: 6440 Jánoshalma, Radnóti u Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Székhely: 6300 Kalocsa, Tompa Mihály u OM azonosító: Kalocsa, Hosszú Antal u Katedra Gimnázium, Informatikai és Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Székhely: 6000 Kecskemét Izsáki u. 8. OM azonosító: Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola Székhely: 6200 Kiskőrös, Árpád u. 4. OM azonosító: Tanterület: 6200 Kiskőrös, Petőfi út

6 1.16. Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium Székhely: 6100 Kiskunfélegyháza, Petőfi S. u. 2/A OM azonosító: Kiskunhalasi SZC Dózsa György Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma 6120 Kiskunmajsa, Kálvária u. 6. OM azonosító: Kiskunhalasi SZC Középiskolája, Szakiskolája, Speciális Szakiskolája és Kollégiuma 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 34. OM azonosító: Öreglaktanya 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 35Molnártelepi tanműhely 6100 Kiskunfélegyháza, Molnártelep Előkészítő és Speciális Szakiskola 6100 Kiskunfélegyháza, Kun utca Kiskunhalasi SZC Közgazdasági Szakközépiskolája OM azonosító: Kiskunfélegyháza, Oskola u.1-3. Taniroda Kiskunfélegyháza, Korona utca Kiskunhalasi SZC Vári Szabó István Szakképző Iskolája és Kollégiuma 6400 Kiskunhalas Kazinczy u. 5. OM azonosító: Vári Szabó István Szakközépiskolai Tagintézmény 6400 Kiskunhalas, Kossuth u. 23. Tanüzem 6400 Kiskunhalas, Kőrösi u Kiskunhalasi SZC Vári Szabó István Szakképző Iskolája és Kollégiuma Bácsalmási Telephelye OM azonosító: Bácsalmás Hősök tere Kiskunhalasi SZC Wattay Szakképző Iskola és Kollégiuma OM azonosító: Kiskőrös, Árpád u. 20. B épület szakiskolai képzés 6200 Kiskőrös, Sárkány J. u. 11. Fém-, Faipari és Elektronikai Tanműhely 6200 Kiskőrös, Izsáki u. 18/4. Fodrász tanműhely 6200 Kiskőrös, Sárkány J. u. 11. C épület szakközépiskolai oktatás 6200 Kiskőrös, Safári u. 2. 6

7 1.23. II. Rákóczi Ferenc Katolikus Mezőgazdasági, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium Székhely: 6400 Kiskunhalas Kossuth u. 39. OM azonosító: Tanműhely II.: 6400 Kiskunhalas, Majsai u. 1. Tanműhely I.: 6400 Kiskunhalas, Vállalkozók útja 2. III. A társaság fő tevékenysége, jogállása 1. A Társaság fő tevékenysége A társaság fő tevékenysége a szakképzés szervezése, iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzés, oktatás, különösen a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett fiatalok képzésének biztosítása, ezzel is elősegítve, hogy a társadalmi életben az esélyegyenlőség számukra megteremthető legyen és megtalálják helyüket a munkaerő-piacon. A társaság feladata a szakképzésnek a munkaerő-piaci igényekkel való összehangolása, a nemzetgazdaság által igényelt korszerűen képzett gyakorlati szakemberek számának növelése, a szakképzettségük és a gazdaság fejlődése, a hatékony foglalkoztatás érdekében tudásuk továbbfejlesztése, valamint az ezzel kapcsolatos társadalmi érdekek érvényre juttatása. A társaság mint térségi integrált központ a Bács-Kiskun Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság döntésének megfelelően: a) - a szakképzés fejlesztési irányára és beiskolázási arányára tekintettel - meghatározza a társaság által, illetve a társaság tagjai által fenntartott iskolákban a szakképzési évfolyamokon indítható osztályok számát; b) a szakmai program tekintetében egyetértési jogot gyakorol az iskola pedagógiai programjának jóváhagyásánál. A társaság tevékenységét közhasznú nonprofit Zártkörűen működő Részvénytársaságként folytatja. 2. A társaság jogállása: a Társaság közhasznú jogállású. 3. A társaság tevékenységi köre A társaság az általa ellátandó közfeladatot az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) rendelkezései szerint látja el. A Társaság közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján vagy más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia. A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban új szakképzési törvény) 1. (1) bekezdése alapján Magyarországon az első, állam által elismert szakképesítés megszerzését az állam az iskolai rendszerű szakképzés keretein belül - a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott feltételekkel - ingyenesen biztosítja a szakképző iskolai tanulók számára. 7

8 Az új szakképzési törvény 5. (6) bekezdése alapján a térségi integrált központ a szakképzési feladatellátás olyan együttműködési rendszere, amelynek feladata az állami, önkormányzati feladatellátásban a szakképzés térségi feladatainak összehangolása, a képzés és a forrásfelhasználás hatékonyságának növelése, a szakképzési feladatellátás optimalizálása, a párhuzamos képzések és fejlesztések kiküszöbölése, valamint a munkaerő-piaci igények iskolai rendszerű szakképzésben való érvényesítése. A térségi integrált szakképző központok egyéb tevékenység végrehajtásában is együttműködhetnek. A (10) bekezdés szerint a térségi integrált szakképző központ a felnőttképzésről szóló évi LXXVII. törvényben meghatározottak szerint részt vehet az iskolarendszeren kívüli szakképzésben. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC törvény 2. (1) bekezdése alapján az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, illetve az első szakképzettség megszerzését biztosító első szakmai vizsga befejezéséig a magyar állam közszolgálati feladata. Tekintettel arra, hogy társaság a szakképzés-szervezéssel, és az oktatással olyan feladatot lát el, amelyet a fenti jogszabályok szerint az államnak kell gondoskodnia, a társaság közhasznú tevékenységet végez. A Társaság a III. fejezet 3. pontjában rögzített közfeladataihoz kapcsolódó közhasznú tevékenységei az alábbiak Fő tevékenysége: Szakmai középfokú oktatás Egyéb közhasznú tevékenysége: Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás Rendezvényi étkeztetés Könyvkiadás (tankönyv, segédlet ) M. n. s. egyéb információs szolgáltatás Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés Piac-, közvélemény-kutatás M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Egyéb emberierőforrás-ellátás-gazdálkodás Egyéb foglalás Iskolai előkészítő oktatás Alapfokú oktatás Általános középfokú oktatás Felsőszintű, nem felsőfokú oktatás Felsőfokú oktatás Kulturális képzés M.n.s. egyéb oktatás Oktatást kiegészítő tevékenység M.n.s. egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül 8

9 93.29 M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység Szakmai érdekképviselet M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység A Társaság a közhasznú feladatok elősegítése érdekében a következő üzletszerű gazdasági tevékenységeket folytatja: Könyv-kiskereskedelem, Egyéb szálláshely-szolgáltatás Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás Immateriális javak kölcsönzése Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése M. n. s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás IV. A közhasznú működéshez szükséges feltételek biztosítása 1. A Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 2. A Társaság közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhet. 3. A Társaság vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. 4. A Társaság a gazdálkodása során elért eredményét a részvényesek között nem osztja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. 5. A Társaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a Társaság részvényesei részére a tartozások kiegyenlítését követően csak a részvények alapításkori értéke adható ki, az ezt meghaladóan megmaradó vagyont közhasznú célra kell fordítani egy szakképzési feladatot végző szervezet részére történő átadással. 6. A Társaság váltót, illetve más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. A Társaság befektetési tevékenységet nem folytat. 7. A Társaság tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait honlapján történő közzététel útján is nyilvánosságra hozza. V. A Társaság alaptőkéje, részvények 1. A Társaság alaptőkéje Ft, azaz Ötmillió forint, amely teljes egészében pénzbeli hozzájárulás. Ebből az alapításkor befizetett összeg Ft, amely 100 %-a az átvenni vállalt részvények névértékének. 2. A Társaság alaptőkéje 500 db, ötszáz darab Ft névértékű névre szóló törzsrészvényből áll. 3. A részvényt az értékpapírokra vonatkozó előírások betartásával, dematerializált értékpapírként állítják elő. 9

10 4. Az alapítókat a fentiek szerint megillető részvények az alaptőke befizetésének feltételével és a Társaság cégbejegyzését követően értékpapír számlán kerülnek jóváírásra az alapítók javára (dematerializált részvény). 5. A dematerializált részvény elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapírokra vonatkozó külön törvényben meghatározott tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség, amelynek nincs sorszáma. 6. Dematerializált részvény esetén a részvényes nevét, valamint az azonosításhoz szükséges egyéb adatait az értékpapír-forgalmazó által a részvényes javára vezetett értékpapír számla tartalmazza. 7. A dematerializált részvény átruházása az értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján történik. 8. Dematerializált részvény esetén az ellenkező bizonyításáig azt a személyt kell a részvény tulajdonosának tekinteni, akinek értékpapírszámláján a részvényt nyilvántartják. 9. A dematerializált értékpapírként előállított részvény esetén a Társaság köteles a évi CXX. Törvény 7.. (2) bekezdésében meghatározott tartalmú okiratot kiállítani, mely okiratot a Társaság vezérigazgatója ír alá. Az így kiállított okiratot a kibocsátó a központi értéktárban helyezi el, és egyidejűleg megbízza a központi értéktárat az értékpapír előállításával. 10. A Társaság által kibocsátott részvény típusa: névre szóló. Az azonos tagsági jogokat biztosító részvény egy részvényfajtát (törzsrészvény) alkotnak. 11. A részvények kibocsátási értéke megegyezik a részvények névértékével. 12. Az alapító részvényesek jelen Alapszabály elfogadásával kötelezettséget vállalnak valamennyi részvény átvételére. VI. A részvénykönyv 1. A Társaság Vezérigazgatója köteles gondoskodni a részvénykönyv vezetéséről. A részvénykönyvet a Társaság maga vezeti. 2. A Társaság Vezérigazgatója köteles folyamatosan változás esetén a bejegyzésre irányuló kérelem kézhezvételétől számított négy napon belül a részvénykönyvben nyilvántartani az alábbi adatokat. a részvénytulajdonosok nevét, természetes személy esetén, lakcímét, anyja nevét, állampolgárságát, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetén pedig a székhelyét. ha a részvénynek több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok és a közös képviselő fent pontban meghatározott adatait, részvénysorozatonként a részvényes részvényeinek, ideiglenes részvényeinek darabszámát (tulajdoni részesedésének mértékét) a részvény névértékét 10

11 a részvény fajtáját a részvényszerzés időpontját a részvényszerzés részvénykönyvbe történő bejegyzésének időpontját egyéb, a törvényben meghatározott adatokat 3. A részvény átruházása a Társasággal szemben kizárólag akkor hatályos, és a részvényes a részvénytársasággal szemben részvényesi jogait csak akkor gyakorolhatja, ha a részvénykönyvbe bejegyezték. 4. A részvénykönyvet úgy kell vezetni, hogy abból visszamenőlegesen is megállapítható legyen mindennemű változtatás, módosítás, törlés, javítás, illetőleg az adatot bejegyző személyek, valamint a bejegyzés jogalapja és időpontja. 5. Nem jegyezhető be a részvénykönyvbe a) az aki így rendelkezett, b) az aki részvényét a törvénynek, vagy az alapszabálynak a részvény átruházásra vonatkozó szabályait sértő módon szerezte meg. 6. A részvénykönyv vezetője a fenti kivétellel nem tagadhatja meg a részvénykönyvbe való haladéktalan bejegyzést. 7. A részvénykönyv vezetője köteles a részvénykönyvből haladéktalanul törölni azt a részvényest, aki így rendelkezett. 8. Ha a részvényes tulajdonjoga az értékpapírszámlán történő terheléssel megszűnt, az értékpapírszámla-vezető köteles e tényt a részvénykönyv vezetőjének a változástól számított két munkanapon belül bejelenteni. A részvénykönyv vezetője köteles a bejelentés alapján a változást a részvénykönyvbe haladéktalanul átvezetni. 9. A részvényes a részvénykönyvbe betekinthet és annak rá vonatkozó részéről az vezérigazgatótól, illetve annak megbízottjától másolatot igényelhet, amelyet a részvénykönyv vezetője öt napon belül teljesíteni köteles. Harmadik személy a részvénykönyvbe betekinthet. 10. A névre szóló részvényt szerző a javára történt részvényátruházást követően bármikor írásban kérheti az Vezérigazgatótól, hogy a szerzést részvénykönyvbe jegyezze be. 11. Minden részvényes köteles írásban értesíteni a Vezérigazgatót az adataiban bekövetkezett bármely változásról. A bejelentés elmaradása esetén a Társaság nem felelős a részvényes ebből eredő káráért. 12. A névre szóló részvény tulajdonosa felelős mindazokért a károkért, amely annak eredményeként következett be, hogy a részvénytulajdonos a részvénykönyvbe történő bejegyzés kérése során valótlan információt szolgáltatott. 13. Nem gyakorolhatja a Társaság vonatkozásában részvényesi jogait a névre szóló részvények után az, aki a részvénykönyvbe nincs bejegyezve. 11

12 VII. Az alaptőke rendelkezésre bocsátása, a részvények megosztása 1. Az V. 2. pontban meghatározott részvények a részvényesek között az alábbiak szerint oszlanak meg: A Magyar Állam, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vagyoni hozzájárulása Ft készpénz, amelynek ellenében 92 db, azaz kilencvenkettő darab Ft névértékű névre szóló dematerializált törzsrészvény illeti meg. Baja Város Önkormányzatának vagyoni hozzájárulása Ft készpénz, amelynek ellenében 131 db, azaz egyszázharmincegy darab Ft névértékű névre szóló dematerializált törzsrészvény illeti meg. Kiskunfélegyháza Város Önkormányzatának vagyoni hozzájárulása Ft készpénz, amelynek ellenében 92 db, azaz kilencvenkettő darab Ft névértékű névre szóló dematerializált törzsrészvény illeti meg. Kiskunhalas Város Önkormányzatának vagyoni hozzájárulása Ft készpénz, amelynek ellenében 24 db, azaz huszonnégy darab Ft névértékű névre szóló dematerializált törzsrészvény illeti meg. Kalocsa Város Önkormányzatának vagyoni hozzájárulása Ft készpénz, amelynek ellenében 62 db, azaz hatvankettő darab Ft névértékű névre szóló dematerializált törzsrészvény illeti meg. Bácsalmás Város Önkormányzatának vagyoni hozzájárulása Ft készpénz, amelynek ellenében 4 db, azaz négy darab Ft névértékű névre szóló dematerializált törzsrészvény illeti meg. Kiskunmajsa Városi Önkormányzatának vagyoni hozzájárulása Ft készpénz, amelynek ellenében 9 db, azaz kilenc darab Ft névértékű névre szóló dematerializált törzsrészvény illeti meg. A Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás vagyoni hozzájárulása Ft készpénz, amelynek ellenében 41 db, azaz negyvenegy darab Ft névértékű névre szóló dematerializált törzsrészvény illeti meg. Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége vagyoni hozzájárulása Ft készpénz, amelynek ellenében 28 db, azaz huszonnyolc darab Ft névértékű névre szóló dematerializált törzsrészvény illeti meg. A Katedra Alapítvány vagyoni hozzájárulása Ft készpénz, amelynek ellenében 13 db, azaz tizenhárom darab Ft névértékű névre szóló dematerializált törzsrészvény illeti meg. A Rendszervező, Intézményfenntartó Működtető és Szakképzésfejlesztő Alapítvány vagyoni hozzájárulása Ft készpénz, amelynek ellenében 1 db, azaz egy darab Ft névértékű névre szóló dematerializált törzsrészvény illeti meg. 12

13 Az Eötvös József Főiskola vagyoni hozzájárulása Ft készpénz, amelynek ellenében 3 db, azaz három darab Ft névértékű névre szóló dematerializált törzsrészvény illeti meg. VIII. A részvény átruházásának korlátozása 1. A névre szóló részvény átruházásához a Társaság beleegyezésére van szükség. 2. Az átruházáshoz megkívánt beleegyezés a vezérigazgató, saját részvény elidegenítése esetén pedig a Felügyelő Bizottság hatásköre. 3. A beleegyezés fontos okból, csak akkor tagadható meg, ha a részvényt a társaság versenytársa kívánja megszerezni a részvényt megszerezni kívánó személy a Társaság által megcélzott gazdasági célokat, a cél szerinti közhasznú tevékenység ellátását veszélyezteti a részvény átruházása méltányolható jogos érdekét sérti, és erre alapított tiltakozását az vezérigazgatónak írásban bejelenti. 4. A részvény adás-vétel jogcímén kívülálló személyre történő átruházása esetén a Társaság többi a részvénykönyvben feltüntetett részvényesének, illetve magának a Társaságnak ebben a sorrendben elővásárlási joga van. A jogosult elővásárlási jogát a közléstől számított 15 napon belül gyakorolhatja. Amennyiben a jogosult határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy elővásárlási jogával nem kíván élni. Ha több részvényes akar élni elővásárlási jogával, részvényeik arányában jogosultak azt gyakorolni. A Társaság nevében amennyiben saját részvény megvásárlásának feltételei egyébként fennállnak az elővásárlási jog gyakorlásáról a vezérigazgató jogosult nyilatkozni. 5. A dematerializált részvények átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. IX. A közgyűlés 1. A közgyűlés a Társaság legfőbb szerve, amely a részvényesek összességéből áll. 2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: 2.1. döntés az alapszabály megalkotásáról és módosításáról 2.2. döntés a Társaság működési formájának megváltoztatásáról 2.3. a Társaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása 2.4. a vezérigazgató megválasztása, visszahívása, díjazása, valamint, ha a vezérigazgató a Társasággal munkaviszonyban is áll, felette a munkáltatói jogok gyakorlása; 2.5. a könyvvizsgáló kijelölése, visszahívása, díjazásának megállapítása; 2.6. felügyelő bizottság tagjainak kijelölése, visszahívása, díjázásának megállapítása, a felügyelő bizottság ügyrendjének jóváhagyása; 2.7. a cégbejegyzést megelőzően a Társaság nevében kötött szerződések jóváhagyása; 2.8. a vezérigazgató és a felügyelő bizottság tagjai ellen kártérítési igény érvényesítése, továbbá intézkedés a vezérigazgató ellen indított perekben a Társaság képviseletéről; 13

14 2.9. a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása, azonban erről a felügyelő bizottság írásbeli jelentésének és a könyvvizsgáló véleményének meghallgatása nélkül nem határozhat; a Társaság üzleti tervének és a Társaság működéséről szóló éves beszámolónak és a könyvvizsgáló jelentésének az elfogadása; az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása döntés ha a törvény másként nem rendelkezik az alaptőke felemeléséről döntés ha a törvény másként nem rendelkezik az alaptőke leszállításáról döntés ha a törvény másként nem rendelkezik az átváltoztatható, vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról döntés a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának kizárásáról döntés minden olyan kérdésben, amit a Ptk. vagy más törvény a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal döntés a közhasznúsági jelentés elfogadásáról azon szerződés megkötésének előzetes jóváhagyása, amely: amelyet a Társaság a vezérigazgatójával, ennek közeli hozzátartozójával [Ptk. 8:1. (1) bek. 1 pont] köt döntés a Társaság által történő hitelfelvételről, ha az a 3 millió forintot meghaladja; a közhasznú szerződés megkötésével, illetve módosításával kapcsolatos döntések, azaz az olyan szerződés jóváhagyása, amelyet a Társaság a tagokon kívül a társadalom közös szükségleteinek kielégítéséért felelős szervvel köt a közhasznú tevékenység feltételeiről. (a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. tv. 6. sz. mellékletének E) pontja) a Társaság munkaszervezetének kialakítása körében a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása; a vezérigazgató ill. a felügyelő bizottsági tagok felmentése írásban a titoktartási kötelezettség alól; a vezérigazgató, a felügyelő bizottsági tagok és más, a közgyűlés által meghatározott vezető állású munkavállalók javadalmazása módjának, mértékének főbb elveiről, rendszeréről szóló szabályzat megalkotása; a szakképzés-szervezési társaság az általa ellátott feladatokra nemzeti köznevelésről szóló évi CXC törvény szerint önálló fejlesztési tervet készít; a szakképzés egyéb szereplőinek bevonása a szakképzésbe, megállapodás megkötése; részt vesz pályázatokban, a pályázat lebonyolításában, fejlesztési projektek megvalósításában; mindazon ügyek, amelyeket a Társasági Szerződés vagy jogszabály, illetve a TÁMOP pályázat a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, különösen: a) a társaság közgyűlése határozatot hoz a nem önkormányzati fenntartókkal (közoktatási) megállapodás kötéséről vagy tagként történő bevonásáról; b) részt vesz az iskolarendszeren kívüli szakképzés szervezésében, határozatot hoz a Társaságban résztvevő fenntartók szakképzési intézményeinek felnőttképzési tevékenységének irányairól; c) szakképzési hozzájárulás gyűjtése a hozzájárulásra kötelezettektől; d) az intézményvezetői pályázatokkal kapcsolatban véleményezési jogot gyakorol; 14

15 e) az érintett intézményekkel kapcsolatban munkaerő-gazdálkodási rendszer-tervet készít és fogad el, valamint működteti a nyilvántartást; a vezetői javadalmazási szabályzat elfogadása 3. A közgyűlést a Vezérigazgató hívja össze és a Közgyűlés Elnöke vezeti. A Közgyűlés Elnökét a közgyűlés választja. 4. A közgyűlést évente legalább egyszer illetve szükség szerint kell összehívni a Társaság székhelyére, vagy telephelyére illetőleg fióktelepére. 5. A közgyűlést a közgyűlés kezdő napját legalább 15 nappal megelőzően a részvényeseknek megküldött meghívó útján kell összehívni. Azon részvényesnek, aki ezt kéri, a meghívót elektronikus úton is meg kell küldeni. A meghívók megküldésével egyidejűleg a meghívót a társaság honlapján is közzé kell tenni. A meghívónak tartalmaznia kell: a részvénytársaság cégnevét és székhelyét a közgyűlés időpontját és helyét a közgyűlés megtartásának a módját a közgyűlés napirendjét a szavazati jog gyakorlásához az alapszabályban előírt feltételeket a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyét és idejét 6. A közgyűlésen személyes vagy meghatalmazott útján történő megjelenéssel lehet részt venni. A részvényes részvényesi jogait képviselő útján is gyakorolhatja. A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy közokiratba kell foglalni. A képviseleti meghatalmazás egy közgyűlésre vagy meghatározott időre, de legfeljebb 12 hónapra szólhat. Rendkívüli közgyűlést a Vezérigazgató ha azt a Társaság működésével kapcsolatban szükségesnek tarja bármikor összehívhat. Jogszabályban meghatározott esetben a Vezérigazgató köteles rendkívüli közgyűlést összehívni. A részvényesek a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben - a számviteli törvény szerinti éves beszámoló jóváhagyása kivételével - közgyűlés tartása nélkül is határozhatnak. A közgyűlés tartása nélkül döntésre bocsátott határozatok tervezetét a részvényeseknek a Vezérigazgató írásban köteles megküldeni úgy, hogy a döntésre a részvényeseknek legalább nyolc nap álljon rendelkezésre. A részvényesek e határidő eltelte előtt küldhetik meg írásban szavazatukat. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül vagy ha valamennyi részvényes szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor e naptól számított három napon belül a Vezérigazgató megállapítja a szavazás eredményét és azt további három napon belül írásban közli a részvényesekkel. 15

16 Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő részvényes jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne. Ha bármely részvényes az ülés megtartását kívánja, a közgyűlést össze kell hívni. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja. 7. A közgyűlésen minden részvény egy szavazati jogot biztosít. A közgyűlésen az a részvényes jogosult szavazásra, aki a közgyűlés napján a részvénykönyvben szerepel. Minden részvényes részére szavazólapot kell kiállítani, feltüntetve, hány részvénnyel - és így hány szavazattal rendelkezik. 8. A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosító részvények által megtestesített szavazatok több mint felét képviselő részvényes jelen van. Ha a közgyűlés nem határozatképes, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A nem határozatképes és a megismételt közgyűlés között legalább három napnak kell eltelnie, de ez az időtartam nem lehet hosszabb, mint huszonegy nap. 9. A döntéshozatal nyílt szavazással, a szavazólapok felmutatásával történik. 10. A közgyűlés ¾-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges: az alapszabály módosításához a Társaság működési formájának megváltoztatásához a Társaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározásához az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatásához, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakításához alaptőke felemeléséről, leszállításáról szóló döntés meghozatalához 11. Egyéb kérdésekben a közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. 12. Az éves beszámolót és közhasznúsági jelentést csak a Felügyelő Bizottság és a könyvvizsgáló jelentésével együtt lehet a közgyűlés elé terjeszteni. 13. Nem szavazhat a részvényes az olyan határozatok meghozatalában, amely őt vagy közeli hozzátartozóját, élettársát felelősség vagy kötelezettség alól mentesíti, vagy bármely más előnyben részesíti, vagy amely alapján megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt, továbbá az akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, vagy pert kell indítani. Nem minősül előnynek a társaság cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás. Ilyenkor a szavazati arányok számításánál őt figyelmen kívül kell hagyni. X. A nyilvánosság biztosítása 16

17 1. A Közgyűlési meghívók megküldésével egyidejűleg a meghívót a Társaság honlapján is közzé kell tenni. A meghívónak a törvényben foglaltakon túl azt is tartalmaznia kell, hogy a közgyűlési anyagot előzetesen mikor és hol lehet megtekinteni. 2. A Közgyűlések nyilvánosak, azon bárki részt vehet. A részvényeseken, a Vezérigazgatón, a Felügyelő Bizottság tagjain és a könyvvizsgálón kívül a többi résztvevő csak akkor szólalhat fel, ha erre a részvényesek döntése alapján a levezető elnök lehetőséget ad. 3. A közgyűlésen felvett jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát és személyét. A jegyzőkönyveket időrendben le kell fűzni, és azt nyilvántartani. A hozott határozatokat a Társaság honlapján is meg kell jeleníteni. Amennyiben a döntés egy meghatározott személyt, szervezetet érint, a határozatot részére írásban is meg kell küldeni. A jegyzőkönyvek elkészítése, nyilvántartása, a határozatok közzététele és az írásos értesítés megküldése a Vezérigazgatónak a feladata. 4. A Társaság működésével kapcsolatos iratokba (a személyes adatok védelmének figyelembe vételével) bárki betekinthet, illetve azokról saját költségére másolatot kérhet. A betekintésre a Vezérigazgatónak, vagy az általa megjelölt ügyintézőnek a betekintésre vonatkozó kérelem hozzáérkezésétől számított 8 napon belüli időpontot kell adnia. 5. A Társaság az igénybe vehető szolgáltatásait, illetve beszámolóit és közzéteszi honlapján, és a székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán. 6. A közhasznú tevékenységről és gazdálkodásról készített közhasznúsági jelentést a Társaság szintén közzéteszi honlapján, illetve annak legfontosabb adatait a sajtó útján, a történő közzététel útján is nyilvánosságra hozza. XI. A vezérigazgató 1. A társaságnál igazgatóság kinevezésére nem kerül sor, az igazgatóság jogait vezérigazgató gyakorolja, ő képviseli a társaságot. A vezérigazgatót a közgyűlés jelöli ki. 2. A társaság vezérigazgatója november 18. napjáig: Rab Zoltán György lakik: 6440 Jánoshalma, Erdő u A vezérigazgató köteles: elkészíteni a Társaság éves beszámolóját, illetőleg vagyonkimutatását, jelentést készíteni évente egyszer a közgyűlés, háromhavonta a Felügyelő Bizottság részére az ügyvezetésről, a Társaság vagyoni helyzetéről, rendkívüli Közgyűlést összehívni a Felügyelő Bizottság egyidejű értesítése mellett ha tudomására jut, hogy a Társaság alaptőkéje a törvényben meghatározott minimális összeg alá csökkent, vagy ha a Társaság fizetéseit megszüntette és vagyona a tartozásokat nem fedezi, 17

18 gondoskodni a Társaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről, vezetni a részvénykönyvet, a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat ellátni 4. A vezérigazgató kizárólagos hatásköre: 1. kialakítja és vezeti a társaság belső munkaszervezetét, irányítja és ellenőrzi a társaság tevékenységét; 2. gyakorolja a munkáltatói jogokat a társaság munkavállalói felett a társaság Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint; 3. előkészíti a társaság éves beszámolóját, mérlegét, vagyonkimutatását, eredménykimutatását; 4. előkészíti az általános és a szakmai, valamint a gazdálkodási programot magában foglaló üzleti és elkülönülten vagy annak részeként a közbeszerzési tervet; 5. gondoskodik a társaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről; 6. gondoskodik a jogszabályban előírt szabályzatok elkészítéséről és aktualizálásáról, a cégbírósági bejelentésekről; 7. rendszeresen tájékoztatja társaság Közgyűlését, a Felügyelőbizottságot és könyvvizsgálót; 8. biztosítja a társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintési jogot; 9. intézkedik a közgyűlési és az ellenőrző testületi döntések megfelelő határidőben történő kezdeményezéséről és azok határozatainak megfelelő időben történő végrehajtásáról; 10. dönt azokban a kérdésekben, melyeket az Alapszabály nem utal a Közgyűlés vagy egyéb döntéshozó szerv kizárólagos hatáskörébe. 5. A Vezérigazgató vezeti és ellenőrzi a Társaság gazdálkodását: az Alapszabály keretei között minden intézkedésre jogosult, amely nincs kizárólag a Közgyűlésnek fenntartva. 6. A Vezérigazgató a Társaság közgyűlésén tanácskozási joggal vesz részt. 7. A Vezérigazgató tevékenységét megbízási, illetőleg munkaviszony keretében látja el. 8. A Vezérigazgatóra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok: Nem lehet vezérigazgató: a közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. 18

19 akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesül; akit a vezető tisztségviselő foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője (vezérigazgatója) nem lehet; akit a vezető tisztségviselői tevékenységtől eltiltottak, az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig. A vezető tisztségviselő: nem szerezhet társasági részesedést, és nem lehet vezető tisztségviselő olyan gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanosan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a társaság, amelyben vezető tisztségviselő; és hozzátartozója a mindennapi élet szokás ügyletei kivételével nem köthet saját nevében vagy saját javára a gazdasági társaság főtevékenysége körébe tartozó szerződéseket. 9. A Vezérigazgató, illetve ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. XII. Cégjegyzés 1. A cég jegyzése akként történik, hogy a cég kézzel vagy géppel előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégneve fölé a Vezérigazgató önállóan írja nevét, az aláírás-mintának megfelelően. 2. Mindezeknek megfelelően a társaságnál cégjegyzési joga önálló: Rab Zoltán György lakik: 6440 Jánoshalma, Erdő u. 8. XIII. A Felügyelő Bizottság 1. A Társaságnál 3 tagú Felügyelő Bizottság működik. A Felügyelő Bizottság tagjait a Közgyűlés jelöli ki. 2. A Felügyelő Bizottsági tagok kijelölése október 31-ig, vagy visszavonásig szól. 3. A Felügyelő Bizottság testületként jár el. A Felügyelő Bizottság elnökét a tagok maguk közül választják meg. 4. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét és munkatervét maga határozza meg, a társaság legfőbb szervének jóváhagyásával. Az ügyrend lehetővé teheti, hogy az üléseket a tagok személyes jelenléte nélkül, elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartsák meg. Ennek részletes szabályait az ügyrendben kell meghatározni. 19

20 5. A Felügyelő Bizottság ülését annak elnöke hívja össze szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal. Összehívása a közhasznúsági jelentés és a beszámoló elfogadása előtt kötelező. A Felügyelő Bizottság ülését össze kell hívni, továbbá bármelyik Felügyelő Bizottsági tag vagy részvényes kérésére is, vagy abban az esetben, ha a Felügyelő Bizottság a Vezérigazgatótól olyan dokumentumokat kap, amelyet felül kell vizsgálniuk, vagy amelyet véleményezniük kell. Az elnök akadályoztatása esetén a Felügyelő Bizottság összehívására bármelyik Felügyelő Bizottsági tag jogosult. 6. A Felügyelő Bizottság ülésein csak annak elnöke, tagjai, továbbá a meghívottak lehetnek jelen. A Felügyelő Bizottság ülése akkor határozatképes, ha 3 tagja jelen van. A Felügyelő Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A Felügyelő Bizottság ülései nem nyilvánosak, azonban a közgyűlés számára készített jelentéseiket, véleményeiket a Társaság iratai között kell megőrizni, így azok nyilvánosak. 7. A Felügyelő Bizottság tagjai a Társaság irataiba, nyilvántartásaiba betekinthetnek, a Vezérigazgatótól felvilágosítást, illetve jelentést kérhetnek. 8. A Felügyelő Bizottság tagjai a közgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt. A Felügyelő Bizottság köteles írásban véleményezni a Társaság számviteli törvény szerinti éves beszámolóját, illetve a Társaság közhasznúsági beszámolóját. Ezt követően véleményét köteles a közgyűlés elé terjeszteni. 9. A Felügyelő Bizottság köteles a Vezérigazgatót értesíteni, és a Közgyűlés összehívását kezdeményezni, ha arra vonatkozó információ jut a tudomására, hogy a Társaság működése során jogszabálysértés, vagy a Társaság érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény, illetve mulasztás történt. 10. Ezzel a jogkörével a Felügyelő Bizottság akkor is élhet, ha az Vezérigazgató bármilyen felelősségét megalapozó tény merült fel. Ha a közgyűlést az értesítéstől számított 30 napon belül nem hívják össze, annak összehívására a Felügyelő Bizottság elnöke is jogosult. Abban az esetben, ha a közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg a Felügyelő Bizottság köteles értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. 11. Ha a Felügyelő Bizottság a közhasznú tevékenység folytatásainak feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul összehívni a közgyűlést. 12. Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja: akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a Társaság vezető tisztségviselője; a Társaság Vezérigazgatója; aki a Társasággal e megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik; aki a Társaság cél szerinti juttatásából részesül kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat; a fentiekben meghatározott személyek közeli hozzátartozója; 20

21 a közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet Felügyelő Bizottságának tagja az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. 13. A Felügyelő Bizottság tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. A Felügyelő Bizottság tagjai október 31-ig, vagy visszavonásig: 1. Ágoston Tibor Pál lakik: 6100 Kiskunfélegyháza, Csongrádi út Királyné Koszter Mária lakik: 6500 Baja, Hermann O. u. 4/A. 3. Lasztovicza László lakik: 6200 Kiskőrös, Pozsonyi utca 1./A. 14. A Felügyelő Bizottság tagjai tevékenységüket megbízási jogviszony keretében látják el XIV. Állandó könyvvizsgáló 1. A Társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójának valódiságát és jogszabályszerűségét állandó könyvvizsgálóval köteles ellenőriztetni. A könyvvizsgáló megbízatása 5 évre szól. A Társaság állandó könyvvizsgálója május 31. napjáig: Kissné Kovács Ilona lakik: 6100 Kiskunfélegyháza, Tompa u. 2.) 2. Az állandó könyvvizsgáló véleményének meghallgatása nélkül az éves beszámolóról és a közhasznúsági jelentésről a közgyűlés nem hozhat döntést. 3. Az állandó könyvvizsgáló a közgyűlésen részt vesz, a Felügyelő Bizottság ülésein részt vehet. 4. Ha az állandó könyvvizsgáló megállapítja, hogy a társaság vagyonának jelentős mértékű csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a Felügyelő Bizottság tagjainak felelősségét vonja maga után, köteles a gazdasági társaság legfőbb szervének összehívását kérni. Ha a gazdasági társaság legfőbb szervét nem hívják össze, vagy a 21

22 legfőbb szerv a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, az állandó könyvvizsgáló köteles erről a törvényességi felügyeletet ellátó cégbíróságot értesíteni. 5. Nem lehet a társaság állandó könyvvizsgálója: aki Vezérigazgató, vagy Felügyelő Bizottsági tag sem lehetne, a Vezérigazgató, vagy a Felügyelő Bizottság tagja, a kizáró ok megszűnésétől számított három évig XV. A Társaság megszűnése 1. A Társaság megszűnik, ha a közgyűlés elhatározza jogutód nélküli megszűnését a közgyűlés elhatározza jogutódlással történő megszűnését/átalakulását a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti 2. A Társaság a cégnyilvántartásból való törléssel szűnik meg. 1. A Társaság határozatlan időre jön létre. XVI. Egyéb rendelkezések 2. Azokban az esetekben, amikor jogszabály a Társaságot kötelezi arra, hogy közleményt tegyen közzé, a Társaság e kötelezettségének a Cégközlönyben tesz eleget. Egyéb közleményt honlapján hoz nyilvánosságra. 3. A Társaság a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezményekre a közhasznú társaságként történő bejegyzésének napjától jogosult. 4. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdések vonatkozásában a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény (Ectv. előírásai az irányadók. 5. Jelen Alapszabályt a Társaság tagjai elfogadják, és felhatalmazzák a Vezérigazgatót a cégbejegyzési eljárás lefolytatására. Baja, február 01 FERCSÁK RÓBERT Baja Város polgármestere DR. SZIVEK NORBERT Magyar Állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója DR. BÁBEL BALÁZS Kiskunhalas Város Önkormányzata képviseletében eljáró vagyonkezelő, Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke 22

23 DR. BÁLINT JÓZSEF MIKLÓS Kalocsa Város polgármestere NÉMETH BALÁZS Bácsalmás Város polgármestere DR. ZS. SZŐKE ZOLTÁN Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége elnöke DR. BOHÁTKA GERGELY Eötvös József Főiskola kancellára DR. TÓTH ISTVÁN Katedra Iskolai Alapítvány elnöke DOMONYI LÁSZLÓ Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás elnöke CSÁNYI JÓZSEF Kiskunfélegyháza Város polgármestere ÁBRAHÁM-FÚRÚS ANDRÁS Kiskunmajsa Város polgármestere BÚCSÚ LAJOS Rendszervező, Intézményfenntartó Működtető, és Szakképzésfejlesztő Alapítvány elnöke Alulírott dr. Vavró Beáta ügyvéd igazolom, hogy jelen létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának. Jelen egységes szerkezetű alapszabály elkészítésére Alapszabály valamennyi rendelkezéseinek módosulásai adtak okot. Jelen Alapszabályt január29. napján egységes szerkezetbe foglaltam és kijelentem, hogy az egységes szerkezetű Alapszabály hiteles. Nyilatkozom továbbá, hogy az általam készített okirat megfelel a jogszabályoknak, továbbá, hogy megfelelek a évi LXIV törvény, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara 2/2007. (XI.19.) szabályzatában meghatározott elektronikus aláírással kapcsolatos követelményeknek, illetve minősített elektronikus aláírással rendelkezem. Az okiratot ellenjegyezem. dr. Vavró Beáta ügyvéd 23