Tartalom: Aktuális kérelmek benyújtási idõszakai. Az Univer Penta Társaság szaktanácsadói hírlevele. 2010/3. szám. EMVA Energiaültetvények támogatása

Átírás

1 Az Univer Penta Társaság szaktanácsadói hírlevele 2010/3. szám Tartalom: EMVA Energiaültetvények támogatása 2. oldal EMVA Gazdaságátadás támogatása 5. oldal AKG Szankciók 10. oldal Gazdálkodói kérdések és válaszok 10. oldal A talajvizsgálatokon alapuló trágyázás jelentõsége, a vizsgálati eredmények értelmezése II. A tápanyagellátás tervezése 11. oldal Precíziós vetés a maximális nyereség érdekében 16. oldal Tejtermelõk által igénybe vehetõ átmeneti állami támogatás 20. oldal A családi gazdálkodók által igénybe vehetõ átmeneti állami támogatásról 21. oldal Hamarosan megkezdi mûködését az Euro-Öko Farm Csoport biztosítási alkuszcége 22. oldal Aktuális kérelmek benyújtási idõszakai EMVA elõleg elszámolás március 31 ig meghosszabbítva EMVA kifizetési kérelem benyújtási idõszakok: Állattartó telepek korszerûsítése március Kertészet korszerûsítése, kertészeti gépbeszerzés, erdészeti gépbeszerzés, növénytermesztés létesítményeinek korszerûsítése (szárítók), mezõgazdasági termékek értéknövelése (ÉLIP), III. tengely vidékfejlesztés (Turisztika, mikrovállalkozás, falufejlesztés, vidéki örökség), öntözésfejlesztés április Támogatási kérelem beadási idõszakok: Gazdaságátadás támogatása március Energiaültetvények telepítése március Ültetvénytelepítés (várhatóan) április 15. május 15. LEADER márc. ápr. Kérelem készítési igényeiket, kérjük jelezzék a palyazat@eurofarm.hu e mail címen! Felhívjuk figyelmüket, hogy honlapunkon megújult szolgáltatásokkal és bõvebb információval kívánjuk Partnereink igényeit még magasabb színvonalon kielégíteni! Részletes információkért látogassák meg a honlapunkat! SZHSZ hírszolgáltatásunk is újabb elemmel bõvült! Minden hét utolsó munkanapján közöljük az aktuális heti, földügyekkel kapcsolatos kifüggesztésekkel érintett települések listáját. Amennyiben a kifüggesztésekkel kapcsolatban kérdésük van, kérjük, írjanak a szaktanacsadas@eurofarm.hu e mail címre! 1

2 EMVA évelõ, lágyszárú energiaültetvények telepítéséhez nyújtandó támogatások Támogatási kérelmek benyújtása: március A támogatás célja a mezõgazdasági területeken lágyszárú, évelõ, újravetés, illetve újratelepítés nélkül legalább 5 évig energetikai alapanyag termelésre fenntartható energianövények telepítése. Az alábbi fajokból történõ lágyszárú energiaültetvények mezõgazdasági területeken történõ telepítéséhez vissza nem térítendõ támogatás vehetõ igénybe: Sorszám latin név Kultúra megnevezése 1. Agropyron és Elytrigia nemzetség, kivéve a védett, õshonos típus és Elytrigia repens magyar név (tájékoztatás) Energiafû, kivéve közönséges tarackbúza és védett típus 2. Miscanthus nemzetség Kínai nád, elefántfû, japán díszfû 3. Sida Hermaphrodita L. Rusby Amerikai bársonymályva Igénybe vehetõ maximális támogatás (Ft/ha) Minimális tõszám (tõ/ha) Produkció, terjeszkedés H T VT N I N H átlagos terméshozam (t/ha/év); T teljes termõre fordulás éve a telepítést követõen; VT vegetatív úton történõ terjeszkedés, I igen, N nem. Támogatás igénybevételére jogosult: A mezõgazdasági termelõ, ha a beruházással érintett mezõgazdasági üzemének mérete meghaladja a 4 európai méretegységet (EUME). Ha az ügyfél induló vállalkozás, akkor a támogatási kérelem benyújtásával egyidejûleg nyilatkozatban vállalja, hogy legkésõbb a beruházás befejezését követõ elsõ lezárt teljes naptári évben megfelel a fentieknek. A legkisebb támogatható parcella nagysága minimum 1 hektár. Nem vehetõ igénybe támogatás: Olyan területen történõ telepítéshez, amelyre a kérelem benyújtását megelõzõ öt éven belül az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alap, illetve az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program vagy a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv társfinanszírozásában a) fás szárú energiaültetvény telepítési támogatást, vagy b) évelõ, lágy szárú energiaültetvény telepítési támogatást, vagy c) ültetvénytelepítési támogatást, vagy d) erdõtelepítési támogatást igényeltek. Nem vehetõ továbbá igénybe támogatás védett természeti területeken, illetve Natura 2000 területeken történõ telepítéshez. 2

3 A támogatás igénybevételének feltételei: A támogatási kérelemben megjelölt területekre az ügyfél rendelkezzen az ügyfél saját nevére szóló, agrárvagy kertészmérnök végzettséggel rendelkezõ szakember által készített és aláírt telepítési tervvel, amely tartalmazza legalább: a) az alkalmazott faj, fajta meghatározását, annak termõhelyi kritériumait; b) a termõhely legfontosabb paramétereit és a telepítési terv készítõjének a termõhelyi megfelelésre vonatkozó nyilatkozatát; c) a tervezett sor és tõtávot, illetve hektáronkénti tõszámot; d) az alkalmazott technológia rövid leírását, a betakarítás tervezett gyakoriságát, az ültetvény fenntartására, mûvelésre vonatkozó agrotechnológiai leírást; e) az ültetvény felszámolását követõen a lágy szárú energianövény kultúra maradéktalan eltávolításához, illetve a terület mezõgazdasági mûvelésre történõ újbóli hasznosításához szükséges intézkedések meghatározását. A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy az ügyfél rendelkezzen a megtermelt lágy szárú energianövény teljes mennyiségére a termõre fordulástól számított legalább öt évre vonatkozó elõszerzõdéssel, szerzõdéssel, illetve nyilatkozzon annak saját célú felhasználásáról. Az elõszerzõdésnek, szerzõdésnek tartalmaznia kell legalább az alábbi adatokat: a) szerzõdõ felek azonosító adatait, az ügyfél regisztrációs számát; b) a biomassza magyar, vagy tudományos megnevezését; c) az átadási helyet, az átadás tervezett idõpontját (év, hónap), továbbá mennyiségét (t); d) a szerzõdés idõtartamát. Az ügyfél köteles a támogatási kérelemben megjelölt összes ültetvény vonatkozásában: a) a támogatási határozat közlésétõl számított 12 hónapon belül a beruházást befejezni; b) a kultúra spontán továbbterjedését megakadályozni, vegetatív úton terjedõ kultúrák esetében az ültetvényt évente körbetárcsázni, vagy körbeszántani; c) telepítési naplót vezetni, amely tartalmazza legalább: ca) az elvégzett gépi és agrotechnológiai mûveleteket, azok elvégzésének idõpontját, cb) a kijuttatott kemikáliák és talajerõ visszapótlásra felhasznált anyagok megnevezését, dózisát, a kijuttatás idõpontját; d) energiafû esetében fémzárolt vetõmagot, nádfélék esetén kórokozóktól mentes szaporítóanyagot felhasználni; f) legalább a telepítésétõl számított öt évig az ültetvényt fenntartani, termõképességét megõrizni; g) a telepítést, a kultúrállapotban tartást úgy megvalósítani, hogy a területen a kultúra minimális tõszáma meghaladja a fenti táblázatban meghatározott mértéket; h) az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében, e jogcím tárgyában szervezett kötelezõ képzésen részt venni az utolsó kifizetési kérelem benyújtása elõtt; i) vázrajzot csatolni. A mûvelet legkorábban a támogatási kérelem benyújtási évének január 1 jétõl az ügyfél saját felelõsségére megkezdhetõ. A támogatás mértéke: A támogatás összege támogatási kérelmenként legfeljebb 735 ezer eurónak megfelelõ forintösszeg lehet. A támogatás mértéke: a) a beruházás összes elszámolható kiadásának 40% a; b) fiatal mezõgazdasági termelõ esetében vagy kedvezõtlen adottságú területen történõ telepítéskor a beruházás összes elszámolható kiadásának 50% a; c) fiatal mezõgazdasági termelõ és kedvezõtlen adottságú területen történõ telepítéskor a beruházás összes elszámolható kiadásának 60% a; A támogatás összege táblánként nem haladhatja meg a fenti táblázatban szereplõ, kultúránként meghatározott hektáronkénti fajlagos összeget. 3

4 Elszámolható kiadásnak minõsül az ültetvénnyel kapcsolatban felmerült: terület elõkészítés, tápanyag utánpótlás, szaporítóanyag beszerzés és tárolás, telepítés, egyéb elszámolható kiadások (Több táblára vonatkozóan kérelmezett egyéb elszámolható kiadásokat az elbírálás során táblánként, azok területének nagysága szerint arányosítva kell figyelembe venni.) kerítés, térburkolat kialakítás. Az pontjai szerinti kiadások nem haladhatják meg az összes elszámolható kiadás 20% át. Az elszámolható kiadáson belül meghatározott kiadási arányokat mind a támogatás igénylésekor, mind a kifizetéskor meg kell tartani. A támogatási kérelemhez mellékelni kell: a mezõgazdasági õstermelõi igazolvány, illetve az egyéni vállalkozói igazolvány hiteles másolatát, az energiaültetvények határvonalait ábrázoló MePAR rendelet szerinti egyedi blokktérképeket; a megtermelt lágy szárú energianövény értékesítésére vonatkozóan elõszerzõdést, illetve szerzõdést, vagy saját felhasználásra vonatkozó nyilatkozatot; a telepítési terv meglétére vonatkozó nyilatkozatot, valamint a telepítési terv készítõjének a termõhelyi megfelelésre vonatkozó nyilatkozatát és a telepítési terv készítõjének végzettségét igazoló okirat másolatát. plusz pontszerzéshez meghatározott igazolásokat, nyilatkozatokat, dokumentumokat: TCS tagság igazolás Felvásárlási szerzõdés, vagy saját felhasználás esetén nyilatkozat Szakértõi engedéllyel rendelkezõ talajtani szakértõ igazolása Az ültetvény hozzájárul a talajszerkezet javításához, illetve erózió, defláció, vagy belvíz elleni védekezéshez Cigány önkormányzat támogató nyilatkozata a 15 millió forint vagy azt meghaladó támogatási kérelem esetén szöveges üzleti tervet. Egy ügyfél egy támogatási kérelem benyújtási idõszakban csak egy támogatási kérelmet nyújthat be. Jogkövetkezmények Amennyiben az ellenõrzés során megállapítást nyer, hogy az ügyfél a telepítési kötelezettségének nem tett eleget, akkor köteles az érintett táblák területével arányosan a már felvett támogatási összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint visszafizetni és az érintett táblák vonatkozásában az ügyfél támogatáshoz való joga megszûnik. Ha az ügyfél az elõzõ oldalon leírt címen felsorolt kötelezettségét megszegi, akkor az érintett táblák területével arányosan köteles a már felvett támogatási összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint visszafizetni és az érintett táblák vonatkozásában az ügyfél támogatáshoz való joga megszûnik. Ha az ügyfél a képzési kötelezettségének nem tesz eleget, a támogatási összeget 20% kal csökkenteni kell, kivéve, ha a támogatási határozat kézhezvételét követõ 30. nap és az utolsó kifizetési kérelem benyújtására megjelölt idõszak elsõ napját megelõzõ 30. nap között nem volt képzés. Ha az illetékes hatóság az ültetvény felszámolását az ügyfél hibájából elrendeli, akkor az ügyfél köteles a felszámolást elrendelõ határozatban megjelölt ültetvény felszámolással érintett területével arányos összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint visszafizetni. Amennyiben az ügyfél a saját felhasználást biztosító berendezést az ültetvény elsõ letermelésének idõpontjáig nem helyezi üzembe, akkor köteles a már felvett támogatási összeg 50% át a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint visszafizetni és az ügyfél támogatáshoz való joga megszûnik. Ha az ügyfél induló vállalkozásként a beruházás befejezését követõ elsõ teljes évben nem felel meg a 4 EUME feltételnek, akkor köteles a már felvett támogatási összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint visszafizetni és az ügyfél támogatáshoz való joga megszûnik. 4 Nagy Balázs

5 EMVA Mezõgazdasági termelõk gazdaságátadása Az idén ismét kiírásra került a 2007 ben már megismert gazdaságátadás támogatása jogcím. A más néven korai nyugdíjnak nevezett támogatási forma részleteit olvashatják cikkünkben. A támogatás célja a mezõgazdasági termelõ tevékenységet végzõk korösszetételének a fiatal mezõgazdasági termelõk támogatásával összehangolt javítása, az elaprózódott birtokszerkezet ésszerû koncentrálódásának elõsegítése, és a gazdaságok átlagos méretének növelése. Jövedelempótló típusú támogatást vehet igénybe: aki mezõgazdasági termelõ tevékenységet végez, és a TEÁOR08 szerinti tevékenységet végzõ egyéni vállalkozó, vagy mezõgazdasági õstermelõ aki az átadó gazdálkodó munkavállalója. A támogatás addig folyósítható, amíg a támogatott saját jogú nyugdíjban nem részesül, de legfeljebb 7 éven keresztül, illetve az átadó gazdálkodó 70. életévének betöltéséig, munkavállaló esetében a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig. A támogatás nem ruházható át kötelezettségátadás, illetve jogutódlás keretében. Az átadó gazdálkodó által igénybe vehetõ támogatás legkisebb összege havonta a tárgyhónap elsõ napján érvényes minimálbér 25% a, legmagasabb összege a tárgyhónap elsõ napján érvényes minimálbér 200% a, de legfeljebb évi eurónak megfelelõ forintösszeg. Az átadó gazdálkodó által igénybe vehetõ támogatás összegét az átruházott földterület, illetve állatállomány alapján, az SFH táblázatból számított üzemméret (EUME) szerint kell megállapítani. A támogatás egy hónapra vetített alapösszege 1 EUME érték esetén a tárgyhónap elsõ napján érvényes minimálbér összegének 25% a, amelyet minden további megkezdett EUME érték után a tárgyhónap elsõ napján érvényes minimálbér összegének 10% ával növelni kell az elõzõ bekezdésben megállapított összeghatárra tekintettel. Az üzemméret számításánál az átadó gazdaságából figyelembe vehetõ: az a saját tulajdonú termõföld, amelyre az átadó a támogatási kérelem benyújtását megelõzõ két évben terület alapú támogatást kapott, valamint amelyek a kifizetési kérelem benyújtásáig átkerülnek az átvevõ tulajdonába és használatába; az az állatállomány, amely a támogatási kérelem benyújtásakor az átadó gazdálkodó tulajdonában van, amely a kifizetési kérelem benyújtásáig az átvevõ tulajdonába átkerül, de a kifizetési kérelemben figyelembe vett állatlétszámból számított EUME érték nem haladhatja meg a támogatási kérelem benyújtásakor meglévõ állatlétszámból számított EUME értéket, és amelyre vonatkozóan az átadó a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszerérõl szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet alapján vezetett nyilvántartásban az állatállomány tartójaként szerepel, valamint eleget tesz a szarvasmarhafélékre vonatkozóan a szarvasmarha fajok egyedeinek jelölésérõl, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerérõl szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM rendeletben elõírt, 5

6 a lófélékre vonatkozóan az egyes állatfajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerérõl szóló 29/2000. (VI. 9.) FVM rendeletben elõírt, a juh, kecskefajokra vonatkozóan a juh és kecskefajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerérõl szóló 47/2005. (V. 23.) FVM rendeletben elõírt, az állatállományra vonatkozó bejelentési kötelezettségeknek. A támogatási összeg alapját képezõ, átadásra került földterületekre vonatkozó EUME értéket a területalapú támogatásban meghatározott idõszak hasznosítási típusa alapján, a két év hasznosítási típusának területe szerint súlyozott átlagával kell megállapítani. A támogatási összeg alapját képezõ, átadásra került állatállományra vonatkozó EUME érték a támogatási kérelemben megadott állatlétszám alapján kalkulált, és a kifizetési kérelemben jelölt, átadásra került állatlétszám alapján számolt alacsonyabb EUME érték. Az átadó gazdálkodó munkavállalója által igénybe vehetõ támogatás havi összege a gazdaságot átadó gazdálkodót megilletõ összeg 50% a, de legfeljebb évi 4000 eurónak megfelelõ forintösszeg. Több munkavállaló esetén a támogatás együttes összege nem haladhatja meg a munkavállalót foglalkoztató átadó gazdálkodó támogatásának összegét. Több munkavállaló esetén a támogatás összegének egymás közötti felosztására vonatkozó eltérõ megállapodás hiányában a támogatás összege a munkavállalók között egyenlõ arányban kerül felosztásra. Amennyiben egy mezõgazdasági üzemet több átadó ruház át, a támogatás összértéke az egyetlen átadó részére nyújtott összegre korlátozódik. Az átadó gazdálkodó akkor jogosult támogatásra, ha a támogatási kérelem benyújtásakor betöltötte az 55. életévét, de az átadás idõpontjában nem éri el a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt; nem részesül sajátjogú nyugellátásban; a támogatási kérelem benyújtását megelõzõ tíz év során mezõgazdasági tevékenységet folytatott, és azt a támogatási kérelem benyújtását megelõzõ öt éven keresztül õstermelõként vagy egyéni vállalkozóként fõtevékenységként végezte; a támogatási kérelem benyújtásakor legalább 3 hektár földterületen gazdálkodik; a támogatási kérelem benyújtásakor a tulajdonában lévõ termõföldet kivéve az önellátásra szolgáló földterületet a kifizetési kérelem benyújtásáig az átvevõre per és igénymentesen átruházza, továbbá a haszonbérletet végleg megszünteti; a kifizetési kérelem benyújtásáig átadja a csatolt mellékletben meghatározott önellátást biztosító mennyiségen felüli állatállományt; legkésõbb a kifizetési kérelem hiánypótlásának benyújtásáig kezdeményezi a gazdaságban végzett mezõgazdasági termelõ tevékenységhez kapcsolódó kvóták, támogatási jogosultságok és kötelezettségek átruházását; a kifizetési kérelem benyújtásáig véglegesen felhagy minden az önellátásra történõ termelés kivételével üzleti célú növénytermesztési, állattenyésztési, vegyes gazdálkodási mezõgazdasági tevékenységgel; az önellátásra történõ termeléshez a Közös Agrárpolitika keretén belül nem vesz igénybe további támogatást; az átadandó gazdaság eléri vagy meghaladja az 1 EUME értéket. A saját tulajdonú termõföld átadása után akkor igényelhetõ támogatás, ha a kérelmezõ a kérelem benyújtásakor legalább két éve az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa az átadásra kerülõ földrészletnek. Ez a szabály nem vonatkozik azokra az esetekre, ha a tulajdonszerzés öröklés, részaránykiadás, hatósági intézkedés vagy bírói ítélet alapján történt. 6

7 Az átadó gazdálkodó munkavállalója akkor jogosult támogatásra, ha a támogatási kérelem benyújtásakor betöltötte az 55. életévét, de az átadás idõpontjában nem éri el a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt; nem részesül saját jogú nyugellátásban; a támogatási kérelem benyújtását megelõzõ 5 év során munkaidejének legalább a felét mezõgazdasági munkával töltötte segítõ családtagként vagy mezõgazdasági munkavállalóként az átadó gazdálkodó gazdaságában; az elõzõ pontban meghatározott idõtartam alatt megszakítás nélkül biztosított volt a társadalombiztosítás rendszerében; a kifizetési kérelem benyújtásáig véglegesen felhagy az üzleti célú mezõgazdasági tevékenységgel és a mezõgazdasági munkavállalással. A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy a gazdaságot egy olyan természetes személy vegye át, aki egyéni vállalkozóként fõtevékenységet végez vagy kíván végezni, és ezt legkésõbb a kifizetési kérelemhez csatolt egyéni vállalkozói igazolványának hiteles másolatával igazolja, az átadás idõpontjában még nem tölti be a 40. életévét, olyan iskolai végzettséggel rendelkezik, amely szerepel a 2009 es fiatal gazda rendeletben az átvételt a gazdaság méretének növelése céljából valósítja meg. Ha a támogatást igénybe vevõ kedvezményezett az e rendeletben a reá vonatkozóan meghatározott támogatási feltételeket ideértve a támogatás kifizetését követõ idõszakra vállalt kötelezettségét is nem tartja be, akkor az igénybe vett támogatás jogosulatlan része jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minõsül, és ezen jogcím szerinti további támogatási jogosultsága megszûnik. Megtartható állategység összesen: 8 ÁE tetszõleges állatfajonkénti eloszlásban, de legfeljebb Állatfaj Megtartható állategység Szarvasmarha 3 Bivaly 3 Juh 3 Kecske 3 Sertés 3 Tojótyúk 1 Egyéb baromfi 1 Nyúl 1 Megtartható 4 méhcsalád, a lófélék korlátozás nélkül megtarthatók. 1 db nyúl 0,02 ÁE nek felel meg. 7

8 Értékelési szempont megnevezése SZAKMAI SZEMPONTOK Az átadandó gazdaság mérete és életképessége Az átvevõ a fiatal mezõgazdasági termelõ elindításához nyújtott támogatásban részesül Részösszesen maximum: HORIZONTÁLIS SZEMPONTOK Az átadó betöltött életkora az átadás idõpontjában Az átvevõ betöltött életkora az átadás idõpontjában Az átvevõ nõ Az átvevõ roma Termelõi szervezeti tagság az átvevõ tagsága Az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon benyújtott elismert termelõi csoport, zöldség gyümölcs termelõi csoport vagy termelõi szervezet által kiadott igazolást arról, hogy az átvevõ a csoport tagja. Az átvevõ végzettsége A 113/2009. (VIII. 29.) FVMrendelet 2 4. számú mellékleteiben meghatározott felsõfokú agrár végzettség. Csatolni kell a felsõfokú oktatási intézményben szerzett oklevél, diploma hiteles másolatát Részösszesen maximum: Összesen maximum: Értékelés módja (Ellenõrzés módja) Átadandó birtokméret: 5 EUME és 5 EUME felett 4 4,99 EUME között 3 3,99 EUME között 2 2,99 EUME között 1 1,99 EUME között 60 és 60 év felett 59 év 58 év 57 év év 30 éves vagy fiatalabb év 35 és 35 év feletti Értékeléshez rendelhetõ maximális pontszám 15 pont 12 pont 9 pont 6 pont 2 pont 15 pont 30 pont 10 pont 8 pont 6 pont 4 pont 2 pont 10 pont 8 pont 6 pont 3 pont 3 pont 4 pont 10 pont 40 pont 70 pont 8

9 A gazdaságot átadó mezõgazdasági termelõre vonatkozóan Az átadó a támogatási kérelem benyújtását megelõzõ 10 év során folytatott mezõgazdasági termelõ tevékenységének igazolására szolgáló dokumentumok az alábbiak: egyéni vállalkozói igazolvány hiteles másolata, amely tartalmazza a TEÁOR08 szerinti növénytermelési, állattenyésztési, vegyes gazdálkodási tevékenységet, õstermelõi igazolvány hiteles másolata, értékesítési betétlapokkal együtt, a Mezõgazdasági és Szakigazgatási Hivatal területi szerve által a falugazdász a tevékenysége során szerzett információja alapján a kérelmezõ mezõgazdasági termelõ tevékenység folytatásáról kiadott hatósági bizonyítványa, munkavállalóként végzett mezõgazdasági termelõ tevékenység igazolása munkakör megjelölését is tartalmazó munkaszerzõdés másolatával és egyéb dokumentummal, illetve adott évre vonatkozó Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap (a továbbiakban: NYENYI lap) másolata A gazdaságot átadó munkavállalójára vonatkozóan Igazolás, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelõzõ öt év során munkaidejének legalább a felét mezõgazdasági munkával, az átadó gazdálkodó gazdaságában töltötte: a kérelem benyújtását megelõzõ öt évre vonatkozó NYENYI lap másolata, illetve mezõgazdasági termelõ tevékenység igazolása munkakör megjelölését is tartalmazómunkaszerzõdés másolatával és egyéb dokumentummal A gazdaságot átvevõ természetes személyre vonatkozóan végzettséget igazoló dokumentum hiteles másolata A támogatási kérelmet március 1. és március 31. között lehet benyújtani. Amennyiben érdeklõdnek a támogatási lehetõség iránt, kérjük jelezzék azt pályázati csoportunknak a palyazat@eurofarm.hu e mail címen, vagy a 06 96/ as telefonszámon. Nagy Balázs 9

10 AKG Szankciók Elindult az Agrár környezetgazdálkodási program, folynak a területfelmérések. Sokan azonban nem tudják, hogy az egyes célprogramokban elõírt követelmények be nem tartását szankciókkal súlythatja az unió. A szankciók szintje, idõbelisége és mértéke kölünbözõ lehet, ezt szemlélteti az alábbi táblázat: Szankció Szankció szintje Szankció idõbelisége Szankció mértéke S0 nem releváns adott évre vonatkozó figyelmeztetõ levél S1 3 % S2 15 % S3 kötelezettségvállalással adott évre vonatkozó 30 % S4 érintett egybefüggõ terület 60 % S5 100 % S6 teljes támogatási idõszakra vonatkozó S7 kizárás, jogosulatlan igénybevétel 3 % S8 15 % S9 adott évre vonatkozó 30 % célprogram S10 60 % S % S12 teljes támogatási idõszakra vonatkozó S13 S14 intézkedés teljes támogatási idõszakra vonatkozó kizárás, jogosulatlan igénybevétel adott évre vonatkozó kizárás kizárás, jogosulatlan igénybevétel A teljes AKG programra vonatkozó szankciók részletezését az innen letölthetõ mellékletben olvashatják. Gazdálkodói kérdések és válaszok Mennyi a maximálisan kijuttatható N hatóanyag nitrátérzékeny és nem nitrátérzékeny területeken? Nitrátérzékeny területeken a maximális N hatóanyag szervestrágyázás esetén 170 kg/ha, a mûtrágya hatóanyagot növényfajok szerint az 59/2008 FVM rendelet tartalmazza. Ennek összértéke határozza meg a maximális mennyiséget. Nem nitrátérzékeny területeken nincs meghatározva a kijuttatható N hatóanyag mennyisége. Fiatal gazda támogatás esetén van e szankció, ha az elsõ évben nem tartom be a támogatási kérelemben vállalt pénzügyi tervet? Nincs, a pénzügyi tervben 4. és 5. évre vállaltak minimálisan 75 % át kell betartani. Fiatal gazda támogatást kaptam. A határozat fellebbezés miatt csúszott, így az elsõ évem 2009 lett 2008 helyett. A kérdésem, hogy a vállalt üzemméret is csúszik 1 évet vagy azt kell teljesíteni, ami a támogatási kérelemben szerepel? A vállalt üzemméret emiatt sajnos nem csúszik, így teljesíteni kell a támogatási kérelemben megadott üzemméretet az adott évre. 10

11 A talajvizsgálatokon alapuló trágyázás jelentõsége, a vizsgálati eredmények értelmezése III. A tápanyagellátás tervezése Termesztett növényeink trágyaigényének, a kijuttatandó tápelemek mennyiségének meghatározása a talajvizsgálatokon, a talaj felvehetõ (oldható) tápanyagtartalmának meghatározásán, a talajvizsgálati eredmények értelmezésén és a növények tápanyagigényének ismeretén alapuló meglehetõsen bonyolult folyamat. Bonyolultságát elsõsorban az adja, hogy az egyes tényezõk rendkívül összetett kölcsönhatásban állnak egymással és ezen kölcsönhatásokat meglehetõsen nehéz beépíteni a számítási módszerekbe. Mindezen nehézségekkel együtt rendelkezünk olyan tápanyag számítási módszerekkel, amelyek segítségével meg tudjuk határozni termesztett növényeink trágyaigényét. A talajvizsgálati eredmények alapján így hatékony és környezetkímélõ tápanyag gazdálkodást folytathatunk, melynek bekerülési költsége többszörösen megtérül. A kijuttatandó mûtrágyamennyiség meghatározásánál két alapvetõ összefüggést kell szem elõtt tartanunk. Ezek közül az egyik Liebig minimum törvénye ( ), a másik pedig a csökkenõ határhozam elve. A kijuttatandó tápanyagmennyiség kiszámításához a talaj tápanyag szolgáltató képességének ismerete mellett elengedhetetlen a növény adott terméssel kivont tápelem szükségletének ismerete is. A terméssel a talajból kivont tápanyagmennyiséget annak ellenére, hogy a különbözõ tápelemek koncentrációját a növény genetikailag meghatározott tulajdonságain túl a környezeti tényezõk is igen jelentõs mértékben befolyásolják, a növények fajlagos hatóanyag igényével írhatjuk le ( ). A fajlagos hatóanyag igényt a várható termés mennyiségével (t ha 1 ) beszorozva az állomány 1 hektárra vonatkoztatott tápelem igényét kapjuk. Növény Igény kg t 1 Nitrogén Foszfor Kálium Õszi búza Õszi árpa Tavaszi árpa Kukorica Napraforgó Repce Cukorrépa Silókukorica Mák Tarlórépa

12 A tápanyagellátás tervezése során ezt a növény által a talajból kivont tápanyagmennyiséget vetjük össze a talaj laboratóriumi vizsgálatokkal meghatározott tápanyag szolgáltató képességével. A talajok tápanyag szolgáltató képességét számos tényezõ befolyásolja. A genetikai talajtípus a talaj szerkezetén keresztül alapjaiban meghatározza a talaj víz levegõ és hõ gazdálkodását, illetve ezeken keresztül annak mikrobiológiai aktivitását. A talajok mikrobiológiai tevékenysége pedig a tápanyag feltáródási folyamatok szabályozása által tölt be jelentõs szerepet a talaj tápanyag gazdálkodásában. A genetikai talajtípusokat a (1979) a talajtermékenységet kialakító, a növénytermesztést és a tápanyag érvényesülését befolyásoló tényezõk figyelembe vételével 6 szántóföldi termõhelyi kategóriába soroljuk. Az egyes szántóföldi termõhelyeket és fontosabb jellemzõiket a mutatja be. Szántóföldi termõhely Jellemzõ tulajdonságai I. Csernozjom talajok Mély termõréteg, jó hõ, víz és levegõgazdálkodás II. Barna erdõtalajok Jó tápanyag, víz, levegõ és hõ gazdálkodás III. Kötött réti és glejes erdõtalajok Jó tápanyagkészlet, gyenge tápanyag szolgáltató képesség. Nagy víztartó képesség, kevés CaCO3 IV. Homok és laza talajok Könnyû mechanikai összetétel, kevés kolloid, kedvezõtlen vízgazdálkodás, kis víztartó képesség V. Szikes talajok Szántóföldi mûvelés alatt állnak, kedvezõtlen fizikai és kémiai tulajdonságok, rossz tápanyag hasznosító képesség, rossz vízgazdálkodás VI. Sekély termõrétegû, vagy erõsen erodált lejtõs talajok 50 cm nél vékonyabb termõrétegû talajok. Tárolt víztartalmuk csekély Mivel a különbözõ szántóföldi termõhelyekhez tartozó tápanyag ellátottsági kategóriák sok esetben jelentõs különbséget mutatnak, a szántóföldi termõhely ismerete a talaj tápanyag szolgáltató képességének meghatározásánál elengedhetetlen. A talaj tápanyag szolgáltató képességének, valamint a termesztett növény tápanyagigényének ismerete alapján nyílik módunk a kijuttatandó mûtrágya hatóanyag mennyiség meghatározására. A gyakorlatban számos módszer és modell áll rendelkezésünkre a konkrét adagok minél pontosabban történõ meghatározására. Ezek közül az 1980 as években használt, mára már emelt dózisaival átgondolásra intõ MÉM NAK, a rendszerváltás utáni idõktõl kezdõdõen folyamatosan fejlesztett költségkímélõ MTA TAKI MTA GKI, a Talajerõ KKT, illetve az Agrofil Kft. által alkalmazott rendszerek emelhetõk ki. A MÉM NAK és az újabb, költségtakarékos rendszerek közötti különbség lényegében az, hogy míg a MÉM NAK a növények tápanyagigényének kielégítése mellett a talaj tápanyagtõkéjének gyors emelését célozza meg, addig az újabbak az elmúlt idõszak kutatási eredményei alapján többnyire kisebb mûtrágyaadagok kijuttatásával kívánják biztosítani a gazdaságos termésszintek elérését. A két rendszer közötti különbséget a mutatja be. A két rendszer különbségei alapján hazai körülmények között a gazdálkodók többségének anyagi helyzetét is figyelembe véve a talaj tápelem készletének feltöltése helyett a növények tápelem igényének kielégítésére kell törekednünk. Erre az újabb rendszerek kiválóan alkalmasak. A rendszerek célja a növény N igényének minél pontosabban történõ kielégítése mellett a talajok foszfor és kálium szolgáltató képességének a megõrzése. A kijuttatandó tápanyag mennyiségek nem a maximális termést, hanem a legnagyobb nettó jövedelmet elérõ termésszint elérését célozzák meg. 12

13 Intenzív tápanyagellátás (MÉM NAK Kék füzet) Maximális termésszintre való törekvés A talaj trágyázása a cél Jó igen jó talaj P,K ellátottság elérése, majd fenntartása a cél Gyors talaj P,K feltöltés Minden évben P,K trágyázás Hosszú távon fenntartható, környezetkímélõ trágyázási rendszer irányelvei Gazdaságos termésszintre való törekvés A növény trágyázása a cél Közepes talaj P,K ellátottság elérése, majd fenn A12tartása a cél Lassú talaj P,K feltöltés A vetésforgó P,K trágyázása (periodikus P,K trágyázás, GATE KI Kompolt) P,K trágyázás minden talaj P,K ellátottsági szinten P,K trágyázás csak közepes és annál gyengébb talaj P,K ellátottsági szinteken Nagyobb talaj tápelem ellátottsági határértékek Kisebb talaj tápelem ellátottsági határértékek Egységes talaj tápelem ellátottsági határértékek Növénycsoporttól függõ talaj tápelem ellátottsági határértékek Nagyobb fajlagos tápelem tartalmak Kisebb fajlagos tápelem tartalmak A tervezett termésszinttõl független fajlagos tápelem tartalmak A tervezett termésszinttõl függõ fajlagos tápelem tartalmak A kijuttatandó mûtrágya mennyiségének meghatározásánál tartsuk szem elõtt, hogy az új tudományos eredmények alapján nem törvényszerû a három makro tápelem (N,P, K) azonos évben történõ kijuttatása az állomány alá! A kijuttatandó hatóanyag mennyiségének meghatározása mellett a megfelelõ mûtrágyaforma megválasztása is alapvetõ jelentõséggel bír a tápanyagellátás tervezése során. Környezetvédelmi szempontból is jelentõs annak az ismerete, hogy a különbözõ hatóanyag formák hatásmechanizmusa, kimosódási veszteségei nagy eltéréseket mutatnak. A mûtrágyák oldékonysága, savanyító hatása, kísérõelemei így alapjaiban meghatározzák azok alkalmazásának feltételeit az egyes kultúrák különbözõ fenológiai szakaszaiban. A mûtrágya forma megválasztásánál a hatóanyag tartalom, valamint az ár viszonya mellett a szórásegyenletesség szempontjából fontos kiszerelésre, valamint a különbözõ mûtrágyák keverhetõségére is figyeljünk oda! Az összetett mûtrágyák helyett használjunk inkább egy hatóanyagú mûtrágyákat, mivel segítségükkel könnyebben biztosíthatjuk termesztett növényeink arányos tápanyagellátását. A mûtrágyaforma megválasztásánál a következõ fontosabb ismereteket tartsuk szem elõtt: Alaptrágyának inkább NH 4+ iont tartalmazó mûtrágyákat használjunk Savanyú talajokon a lúgosan ható mûtrágyák alkalmazását helyezzük elõtérbe Meszes, bázikus területeken a savanyúan ható mûtrágyaféleségek használata lehet a célravezetõ (a különbözõ kémhatású talajokra javasolt mûtrágyaformákat a mutatja be) A nitrogéntrágyát megosztva juttassuk ki a növényállomány alá A foszfor, valamint a kálium trágyákat õsszel, alaptrágyázáskor dolgozzuk a talajba A nitrogéntrágyát kijuttatás után lehetõleg azonnal, sekélyen dolgozzuk be a talajba Fejtrágyának NE használjunk karbamidot! Répa alá kálisó; szõlõ, burgonya alá kálium szulfát formájában pótoljuk a káliumot A foszfor, valamint a kálium pótlására a vegetációs idõben jól oldódó, komplex mûtrágyákat alkalmazzunk 13

14 Mikroelem hiány esetén használjunk mikroelem tartalmú mûtrágyákat A vegetációs idõben, különösen aszály esetén lombtrágyázzuk állományainkat, hiszen a megfelelõ idõben elvégzett lombtrágyázás kiemelkedõ hatást eredményezhet! Mûtrágya megnevezése Hatóanyag tartalom (%) Elsõsorban javasolt területek N P2O5 K2O CaO MgO ph KCl tartománya Ammóniumszulfát ,6 felett Mészammon salétrom * Dolomitammon salétrom * Ammónium nitrát ,5 felett Karbamid Nitrosol ,6 felett Hidronit ,6 felett Szuperfoszfát (gran) ,0 felett Szuperfoszfát (por) ,0 felett Magnézium szuperfoszfát ,0 felett Triplefoszfát * Hiperfoszfát ,5 alatt Lágy nyersfoszfát ,5 alatt Kálium klorid ,0 felett Kálium klorid ,0 felett Kálium klorid ,0 felett Káli kamex ,0 alatt Kálium szulfát ,0 felett *=bármilyen kémhatású talajon A kijuttatandó mûtrágyamennyiség, valamint a mûtrágyaforma meghatározása mellett a kijuttatás idejének megválasztása is alapvetõ tényezõje a sikeres tápanyagellátásnak. A trágyázás idejének meghatározásakor a növény tápanyag felvételi dinamikájának és a trágyaanyagok talajban történõ átalakulási, kimosódási, megkötõdési folyamatainak ismeretében arra törekedjünk, hogy a kijuttatott tápanyag minél nagyobb hányada hasznosuljon a növény fejlõdése során. A környezetvédelmi elõírásokat is szem elõtt tartva a kijuttatás idejének megválasztásakor az alábbi szempontokat vegyük figyelembe: Igyekezzünk a kimosódási veszteségeket a minimálisra csökkenteni Csökkentsük a nem harmonikus táplálásból adódó veszteségeket A számított foszfor, valamint a kálium hatóanyag teljes mennyiségét õsszel juttassuk ki a területre A nitrogén kimosódási veszteségeinek csökkentése érdekében a számított nitrogén hatóanyag igénynek csupán % át juttassuk ki õsszel, a többit tavasszal (1 3 menetben) Fagyott területre trágyát kijuttatni tilos! Hóval borított területre trágyát kijuttatni tilos! Belvizes területre trágyát kijuttatni tilos! A foszfor, valamint a kálium mûtrágyákat igyekezzünk egybõl a gyökérzóna mélységébe juttatni A nitrogén mûtrágyákat ne dolgozzuk be a talajba túl mélyen A jobb feltáródás érdekében korán lekerülõ elõvetemények után célszerû lehet a tarlóhántással egy idõben történõ foszfor, valamint kálium mûtrágyázás is Megkésett alaptrágyázás esetén tavasszal könnyen oldódó komplex mûtrágyákat juttassunk ki a területre 14

15 Mikroelem hiány esetén termesztett növényeink kiegyensúlyozott tápanyagellátásának biztosítása érdekében a talaj és a lombtrágyázás együttes alkalmazása javasolt A fejtrágyázást igyekezzünk közvetlen esõ elõtt elvégezni Tartsuk szem elõtt, hogy jobb lesz a fejtrágyázás hatékonysága, ha a kijuttatott mûtrágyát sekélyen a talajba dolgozzuk. Bízom benne, hogy jelen cikksorozattal sikerült Gazdatársaink számára hasznos információkat és tippeket nyújtani, melyek segíthetnek az igényeikhez leginkább alkalmazkodó tápanyag ellátási technológia kidolgozásában. Dr. habil. Kalocsai Renátó PhD. címzetes egyetemi docens ügyvezetõ igazgató UIS Ungarn Laborvizsgálati és Szolgáltató Kft, Mosonmagyaróvár 9200 Mosonmagyaróvár, Terv u. 92. Tel: Fax: Mobil: Mail: uis@uis.hu Honlap: 15

16 Precíziós vetés a maximális nyereség érdekében A Massey Ferguson 555 szemenkénti vetõgépek százai járulnak hozzá világszerte a hozamok növeléséhez és a költségek csökkentéséhez. Mára a magyar gazdákat is meggyõzték ezek az USA beli Hesstonban gyártott, de magyarországi összeszerelõ üzemben készre szerelt pneumatikus vetõgépek. Az MF 555 öt soros vontatott kivitelben gyártják 70, illetve 76 cm es sortávolsággal. Valamennyi gép 178 x 178 mm es robosztus gerendellyel rendelkezik, amely biztosítja a nagy szilárdságot és hosszú élettartamot. Mik is az MF vetõgépek legfontosabb elõnyös tulajdonságai, amelyek kiemelik a szemenkénti vetõgépek mezõnyébõl? Egyedülálló PAM TM levegõadagolás A PAM TM (Positive Air Metering pozitív levegõ adagolás) technológia a vetõgép lelke. A Massey Ferguson által alkalmazott nyomott levegõs rendszer 0,0022 0,0044 bar nyomáson dolgozik, ennek köszönhetõen egyedülálló kíméletességgel kezeli a vetõmagot. Nincs szükség a vetõtárcsánál semmiféle tömítésre és ezzel összefüggõ karbantartásra mivel a magkamrából a vetõtárcsa furatain át kilépõ levegõ a normális mûködés része. 16

17 A nyomott levegõs rendszer további elõnye a vákuummal dolgozó gépekhez képest, hogy a vetés sebessége is magasabb lehet, a pontosság csökkenése nélkül. Így a km/h munkasebesség is biztonságosan tartható, ezáltal jelentõsen növekszik a területteljesítmény. A nagy feltöltési mennyiségek is a hatékonyság növelését célozzák. A soronkénti vetõmag tartályok alapfelszereltségként 70 l befogadó képességûek, de opcióként rendelhetõ a gépekhez 105 l es magtartály is. Átlátszó vetõtárcsák A vetõtárcsák átlátszóak, így rátekintéssel azonnal érzékelhetõ, hogy a gép mûködése rendeltetésszerû e. (Természetesen a soronkénti magátfolyás ellenõrzés a vetõgép alapfelszereltségének része.) A vetõtárcsák szerszám nélkül néhány másodperc alatt cserélhetõek, a magtartály levétele nélkül, így a különbözõ vetõmagokra való átállás nagyon gyorsan megvalósítható. A magvezetõ csõ nagyon rövid (46 cm) és ívelése figyelembe veszi a vetõgép elõrehaladó mozgását, így a vetõmag nem verõdik a csõ falának. Amint a mag eléri a magárok alját, nem gurul tovább, mert addigra minden lendületét elvesztette. Így rendkívül egyenletes tõtávolság valósítható meg a géppel. Pontos mélységtartás Az egymással összekötött mélységhatároló kerekek pontos mélységtartást biztosítanak. Amennyiben az egyik oldali kerék 5 cm nél nem magasabb akadályba ütközik, az ellenoldali kerék a helyén marad, így a dupla vetõtárcsák sem emelkednek ki és nem változik meg a vetési mélység. 17

18 Erõteljes visszatömörítés A magárok zárásáról és az erõteljes tömörítésrõl a soronként rendelkezésre álló záró kerekek gondoskodnak. A leggyakrabban felszerelésre kerülõ ezek közül a szögben álló dupla gumi zárókerék, amelynek talajnyomása rugófeszítéssel állítható egészen 90 kg ig. A két tömörítõ kerék egymástól hosszirányban elcsúsztatható, így garantálható az eltömõdés mentes munkavégzés, illetve alátétekkel távolabbra is széthúzható. Mûtrágya és mikrogranulátum szórók A Massey Ferguson szemenkénti vetõgépeket a mai elvárásoknak megfelelõen fel lehet szerelni szilárd (3 x 250 l tartály), illetve folyékony mûtrágya (2 x 567 l tartály) kijuttató adapterekkel, valamint mikrogranulátumszóróval is (32 l /sor). Így a vetéssel egy menetben starter mûtrágya és növényvédõszer is kijuttatható, ezzel is csökkentve a költségeket, növelve a hatékonyságot. A 6 soros géppel egy szezonra ha vetés biztonságos elvégzése számítható. Tekintettel arra, hogy az MF vetõgépek vontatott kivitelben készülnek és az üzemeltetõ erõgépnek nem kell a háromponttal kiemelni a vetõgépet, így a hagyományos talajmûvelési technikánál egy 80 LE s MTZ már biztonsággal képes üzemeltetni a 6 soros MF 555 öt. Vetési technikák A Massey Ferguson vetõgépek alkalmassá tehetõk mind a hagyományos, mind a csökkentett menetszámú mulch, vagy direktvetéses technológiák esetén is a vetés korrekt elvégzésére. A direktvetés esetén a normál leszorító rugókat (52 kg talajnyomás) erõsítettekre cserélhetjük, így rugófeszítéssel 218 kg os talajnyomás érhetõ el. Ehhez még természetesen hozzáadódik a soregység önsúlya is, ami üresen (vetõmag nélkül) 103 kg. Ez a rendkívüli talajnyomás garantálja, hogy még a legnehezebb talajkörülmények között is behatolnak a vetõtárcsák a talajba. A direktvetés esetén ezt még hatékonyabbá tehetjük az opcióként felszerelhetõ elõvágó tárcsák alkalmazásával. Az esetlegesen jelen lévõ nagyobb mennyiségû szármaradványt a vetõtárcsák elõl többféle sortisztító beépítésével távolíthatjuk el. 18

19 Ellenõrzés vezérlés Az MF 555 vetõgépek mûködésének vezérlését az SM 100, illetve SM 300 típusú monitor segítségével végezhetjük. Az SM 300 egység egészen a 16 soros kivitelig képes a soronkénti magátfolyás ellenõrzésre, a hektáronként kivetett tõszám, a tõtávolság ellenõrzésére. Rendelkezik hektárszámláló és magszámláló funkcióval. A sebességmérésre radar szolgál. Összegzésképpen elmondható, hogy a Massey Ferguson 555 vetõgépek maximálisan kielégítik a korszerû vetõgépekkel szemben támasztott alábbi igényeket: kíméletes bánásmód a vetõmaggal egyenletes tõtávolság egyenletes vetési mélység optimális mag talaj kapcsolat Reméljük, hogy jelen cikkünkkel sikerült felkeltenünk érdeklõdését a kiemelkedõ tulajdonságokkal bíró Massey Ferguson 555 szemenkénti vetõgépek iránt. Tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy korlátozott darabszámban még az idei szezonra is rendelhetõek soros kivitelû MF 555 vetõgépek. További információ: Bajtel Attila: 30/ Bíró Sándor: 30/ Lõkös Gábor: 30/ Dr. Szabados Tamás: 30/ Dr. Szabados Tamás 19

20 Tejtermelõk által igénybe vehetõ átmeneti állami támogatás A korábbi híreknek megfelelõen, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium létrehozta azt a rendeletet, amelynek értelmében a tejtermelõk igénybe vehetnek átmeneti, csekély összegû (de minimis) állami támogatást. A támogatás célja, jellege és mértéke A tejtermelõ a termelés anyag és eszközszükségletének fedezetére és egyéb kötelezettségeinek megfizetésére használható, éven túli lejáratú, forgóeszköz hitelhez kapcsolódóan támogatást vehet igénybe, amennyiben ez a hitel a rendelet hatályba lépését követõen kerül felvételre. E támogatás átmeneti állami támogatásnak minõsül. A támogatás mértéke: a hitelre vonatkozó szerzõdésben rögzített hitelösszeg legfeljebb 10% a, amely nem haladhatja meg a eurónak megfelelõ forintösszegnek a január 1 je és e rendelet szerinti támogatási kérelem benyújtása közötti idõszakban igényelt, csekély összegû (de minimis) támogatások mértékével csökkentett összegét. A támogatás igénylésének feltételei A támogatási kérelmet az a tejtermelõ nyújthatja be, aki: nyilatkozik a támogatási kérelem benyújtását megelõzõen igényelt átmeneti állami támogatások összegérõl, nyilatkozik a január 1 je és a támogatási kérelem benyújtása közötti idõszakban igényelt valamennyi mezõgazdasági célú de minimis támogatás összegérõl, nyilatkozik arról, hogy: o a támogatási kérelem benyújtásának idõpontjában nem áll csõd, felszámolási, végelszámolási vagy végrehajtási eljárás alatt, vagy vele szemben gazdasági tevékenységbõl eredõ tartozás megfizetése vagy gazdasági tevékenységével összefüggõ kötelezettség kikényszerítése miatt végrehajtási eljárás nincs folyamatban, vagy a korábban ellene vezetett végrehajtás eredményes volt, o a támogatási kérelem benyújtásának idõpontjában az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozása nem áll fenn, kivéve azokat, amelyek tekintetében az adóhatóság fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, o július 1 jén nem minõsült nehéz helyzetben lévõ vállalkozásnak. Támogatási kérelem A tejtermelõ a támogatásra vonatkozó kérelmét szeptember 1. és szeptember 20. között nyújthatja be az MVH hoz az MVH központi szerve által rendszeresített, és az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon. A támogatási kérelemhez csatolni kell a hitelre vonatkozó szerzõdés egy másolati példányát. Kifizetési kérelem A tejtermelõ a kifizetési kérelmét 2010, és évben, évenként egy alkalommal november 1. és november 20. között nyújthatja be az MVH hoz. Alkalmanként legfeljebb a támogatási határozatban szereplõ összeg egyharmada igényelhetõ. A kifizetési kérelmet az MVH központi szerve által rendszeresített, és az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani az MVH hoz. A támogatás kifizetésének feltétele a kifizetési kérelem benyújtásáig esedékes kamatok folyamatos megfizetése, amelynek igazolására a kifizetési kérelemhez csatolni kell a finanszírozó pénzügyi intézmény által kiállított, az adott évben esedékes kamatok megfizetésérõl szóló igazolások eredeti példányát. Az MVH a forrás rendelkezésre állását követõen intézkedik a támogatási összeg kifizetésérõl. 20 Kovács Zsófia