E-Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai folyóirat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "E-Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai folyóirat"

Átírás

1 E-Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai folyóirat április VIII. évfolyam 4. szám In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó- és járuléktörvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az címen a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! ADÓZÁS RENDJE Fantom vagy nem? Az adószámfelfüggesztés és -törlés új szabályai röviden Írta: dr. Kovács Ferenc NAV elnökhelyettesi tanácsadó A évi LXI. törvény szeptember 15-étől vezette be új jogintézményként az adószám-felfüggesztést. Az erre vonatkozó rendelkezések az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art.) 24/A. -ában találhatók meg. A jogintézményt elsősorban a fiktív adózók elleni hatékonyabb fellépés érdekében vezették be, a gazdasági forgalom biztonságát elősegítve. Jelen cikk aktualitását az adja, hogy évben is módosultak az adószám-felfüggesztésre vonatkozó szabályok. 1. Felfüggesztési okok Az állami adóhatóság az adószám alkalmazását akkor függeszti fel január 1-jétől, ha a) az adózónak postai úton, hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat két egymást követő alkalommal a feladóhoz a címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza, és/vagy a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető, b) az adózó székhelyén végzett helyszíni eljárás alapján Tartalom 1 ADÓZÁS RENDJE Fantom vagy nem? Az adószám-felfüggesztés és -törlés új szabályai röviden 4 ADÓELLENŐRZÉS Az ellenőrzési irányokról szóló 4003/2012. számú tájékoztatás alapján az adóztatási szerv évi ellenőrzési feladatai 7 ÁFA A távértékesítés szabályai 9 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS A START kártyacsalád új tagja és a Rehabilitációs kártya 12 OLVASÓI KÉRDÉSEK Nők negyvenéves szolgálati viszonya alapján megállapított ellátás Áfaarányosítás gyakorlati alkalmazása Jövedelmet pótló kártérítés LPG-üzemanyag elszámolása Szlovák megrendelőnek kibocsátott számla Külföldi munkavállaló utáni járulékfizetési kötelezettség Lapszámunk szerzői: Bonácz Zsolt adószakértő Botházy Béla NAV, Ellenőrzési osztály dr. Kovács Ferenc - NAV Elnökhelyettesi Tanácsadó Lepsényi Mária NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Matlné Kisari Erika NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Morvai Edina adótanácsadó, HLB Klient Adótanácsadó Kft. Tisztelt Olvasónk! A szakmai folyóirat előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Adózással kapcsolatos kérdését az hu címen várjuk. Honlapunkról - - a JOG- SZABÁLYFIGYELÉSEN és az ADÓNAPTÁRATON túl további szerkeszthető segédleteket tölthet le. Az Ön felhasználóneve: adoell2012 Az Ön jelszava: segedletek742 A kézirat lezárásának dátuma: március 23. Üdvözlettel: Szabó Attila Termékmenedzser 1 E-Adóellenőrzési Tanácsadó április, VIII. évfolyam 4. szám

2 hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a székhelyén nem található, c) az adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének a törvényi határidőtől, illetve az esedékességtől számított 365 napon belül, az állami adóhatóság felszólítása ellenére nem tesz eleget. A leírt esetekben az adóhatóság nem rendelkezik mérlegelési jogkörrel, vagyis amennyiben az a)- c) pontban szabályozott feltételek megvalósulnak, az állami adóhatóságnak az adószám alkalmazását fel kell függesztenie. Ugyanakkor természetesen az adószám felfüggesztésére okot adó tényállás(oka) t észlelő adóhatóságnak körültekintően meg kell vizsgálnia, hogy az adószám felfüggesztésére okot adó körülmények valóban fennállnak-e. A c) pont szerinti esetben az állami adóhatóság az adószám alkalmazását a bevallási, illetve adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettség teljesítéséig, határozatlan időtartamra függeszti fel. Ha a bevallási kötelezettség teljesítésének az Art. rendelkezése szerint nincs helye, és az adószám az adófizetési kötelezettség elmulasztása miatt nem függeszthető fel, a felfüggesztés az ellenőrzés, illetve a hatósági eljárás jogerős befejezéséig tart. Ebben az esetben a felfüggesztés megszüntetését az állami adóhatóság hivatalból rendeli el, a döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. Megjegyzendő, hogy évtől az adószámfelfüggesztési okok szűkültek amiatt, mert a korábbi okok egy része alapján már azonnal adószámtörlésre van lehetőség (lásd később). 2. Felfüggesztési eljárás Garanciális szabály, hogy az adóhatóság az adószám alkalmazásának felfüggesztéséről határozattal dönt. Ha az adózó közösségi adószámmal is rendelkezik, az adóhatóság az adószám felfüggesztésével egyidejűleg ugyanazon határozatban a közösségi adószám alkalmazását is felfüggeszti. Az adószám alkalmazását felfüggesztő határozat meghozatalától a felfüggesztés időtartama alatt közösségi adószám megállapításának nincs helye. A korábban hatályos rendelkezések alapján az adóhatóság az adószám felfüggesztését, törlését elrendelő határozatot hirdetményi úton, a határozat hirdetőtáblán történő kifüggesztésével és ezzel egyidejűleg az adóhatóság internetes honlapján is közzétette. A hirdetőtáblára való kifüggesztéssel történő közlési forma, a kor technológiai lehetőségei tükrében idejétmúlt, ráadásul amellett, hogy az adóhatóság részére indokolatlan mértékű költséget jelent, a korlátozottan rendelkezésre álló hirdetőfelület is gondot okoz. A évi módosítás egyrészt szűkítette a hirdetményi kézbesítés alkalmazási körét, másrészt megszűnt a hirdetőtáblára kifüggesztés útján történő közlési forma, az adóhatóság csak a honlapján teszi közzé az adószám-felfüggesztést, illetőleg -törlést elrendelő határozatról szóló hirdetményt. A határozat ellen fellebbezni lehet. A fellebbezést a közléstől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A határozat közösségi adószámot érintő rendelkezése önállóan nem fellebbezhető. A fellebbezést az ügy összes iratával a felettes szervhez a fellebbezés megérkezésétől számított 8 napon belül kell felterjeszteni, kivéve, ha az adóhatóság a megtámadott határozatot a fellebbezésnek megfelelően módosítja, visszavonja, kijavítja vagy kiegészíti. A felettes szerv a fellebbezésről 15 napon belül dönt, és az ügy iratait haladéktalanul visszaküldi az adóhatóságnak. A fellebbezés mellett további jogorvoslatot is biztosít a jogszabály. Az Art. 24/A. (3) bekezdése alapján az adózó az adószám alkalmazásának felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően a felfüggesztés megszüntetése iránt kérelmet terjeszthet elő. Ha az adóhatóság a kérelem alapján megállapítja, hogy a felfüggesztés elrendelésének oka megszűnt, a felfüggesztés megszüntetését határozattal elren április, VIII. évfolyam 4. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

3 deli, más esetben a kérelmet elutasítja. Ha a felfüggesztés megszüntetése iránti ismételt kérelemben az adózó új tényre, körülményre nem hivatkozik, a kérelmet az adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül utasítja el. A felfüggesztést az adóhatóság határozattal hivatalból is megszüntetheti, ha hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a felfüggesztés elrendelésének oka megszűnt. Az állami adóhatóság az adószám törlését elrendelő határozatot (hasonlóan a felfüggesztést elrendelő határozattal) hirdetményi úton közli az adózóval. A hirdetményt 8 napra az állami adóhatóság internetes honlapján közzé kell tenni. Az adószám törlését elrendelő határozat ellen fellebbezésre van lehetőség. A fellebbezést a határozat közlésétől számított 8 napon belül lehet előterjeszteni. 3. Adószámtörlési eljárás Az a)-b) pontban szereplő esetekben a felfüggesztés időtartama a felfüggesztés megszüntetésének, vagy az adószám törlésének időpontjáig tart. Ezekben az esetekben a felfüggesztés időtartama 15 nap. A felfüggesztés időtartama alatt az adózó bizonyíthatja, hogy a felfüggesztés oka megszűnt, ennek hiányában az adóhatóság a felfüggesztést követően törli az adószámot. Vagyis ha a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a felszámolás, végelszámolás alatt nem álló adózó adószámának felfüggesztését az adóhatóság nem szüntette meg, és az adószám törlésére e törvény egyéb rendelkezései alapján nem került sor, az adóhatóság az adószámot határozattal törli, és erről a cégbíróságot, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet, illetve az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet a határozat jogerőre emelkedése megállapításának napját követő napon értesíti. Az állami adóhatóság az adószámot évtől akkor is törölheti (adószám-felfüggesztés nélkül), ha a) az adózó által a rá irányadó szabályoknak megfelelően bejelentett székhelye nem valós cím, b) az adózó a rá irányadó szabályoknak megfelelő szervezeti képviselőt az állami adóhatósághoz nem jelentette be, c) az adózó ellenőrzése alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó által bejelentett szervezeti képviselő nem valós személy. 4. A felfüggesztés és a törlés jogkövetkezményei Az adószám törlésével az adózó adójogilag megszűnik, azonban ez nem jelenti azt, hogy valóban megszűnne (pl. cégjogi értelemben), erről ugyanis az adóhatóság nem dönthet. Ha a cégbíróság, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv, illetve az adózó nyilvántartását vezető egyéb szerv felfüggesztés elrendeléséről szóló megkeresése, értesítése nem eredményezi az adózó megszűnését (az egyéni vállalkozói igazolvány visszavonását), azonban az adózó adószámát az állami adóhatóság az adózó megszűnését megelőzően jogerős határozattal törölte, és az adózó a törlést követően adóköteles tevékenységet kíván folytatni, az adószám megállapítását az Art. 17. (1) bekezdés c) pontja megfelelő alkalmazásával kérheti, vagyis újra lehetősége lesz adóköteles tevékenységet folytatni (mint kvázi új adózó ). Az állami adóhatóság az adózó részére a kérelem alapján az adószámot abban az esetben is a kérelem benyújtása napjával állapítja meg, ha az adózó az adóköteles tevékenységet a kérelem benyújtása előtt megkezdte vagy folytatta. Az adóhatóság a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, illetve az adószám törlését elrendelő határozatot megsemmisítő vagy hatályon kívül helyező határozatról és a határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról értesíti a cégbíróságot, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet vagy az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet. 3 E-Adóellenőrzési Tanácsadó április, VIII. évfolyam 4. szám

4 Az adószám (közösségi adószám) alkalmazásának felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedése és a felfüggesztés megszüntetéséről szóló határozat jogerőre emelkedése vagy az adószám (közösségi adószám) törléséről szóló határozat jogerőre emelkedése közötti időszakra ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik az adózó adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést, költségvetésitámogatás-igénylést a felfüggesztés megszüntetését követően sem érvényesíthet, illetve ezen időszakban túlfizetés visszatérítését sem kérheti. Az adóhatóság az adózó felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedését megelőző időszakra vonatkozó adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, illetve költségvetési támogatás iránti kérelmét kizárólag a felfüggesztés megszüntetését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően teljesítheti. Az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény a további speciális szabályokat tartalmaz. Abban az esetben, ha az állami adóhatóság az adóalany adószámát felfüggeszti, az adóalany adólevonási jogát az adószám felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdődően az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeitől függetlenül nem gyakorolhatja. Abban az esetben, ha az állami adóhatóság az Art. rendelkezései alapján az adóalany adószámának felfüggesztését úgy szünteti meg, hogy nem törli az adóalany adószámát, az adóalany adólevonási jogát az adószám felfüggesztését megszüntető határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdődően az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeinek sérelme nélkül ismét gyakorolhatja. Abban az esetben, ha az állami adóhatóság az Art. rendelkezései alapján az adóalany adószámának felfüggesztését úgy szünteti meg, hogy egyúttal törli az adóalany adószámát, az adóalany adólevonási joga az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával elenyészik. ADÓELLENŐRZÉS Az ellenőrzési irányokról szóló 4003/2012. számú tájékoztatás alapján az adóztatási szerv évi ellenőrzési feladatai Írta: Botházy Béla NAV Ellenőrzési Osztály A évi ellenőrzési irányok, bár szerkezetükben igen hasonlóak a évi ellenőrzési irányok kiadványban foglaltakhoz, a korábbi évektől kissé eltérően elsődlegesen nem az adóelkerülések, jogsértések, költségvetésnek történő károkozás elleni fellépést határozzák meg, hanem ennél átfogóbban a bevételek teljes körűbb biztosítását és az illegális gazdasági jelenségek további visszaszorítását helyezik előtérbe úgy, hogy az ellenőrzési tevékenység az adózói kör szélesítésén keresztül járuljon hozzá a nemzetgazdaság versenyképességének fokozásához. A 2012-ben hatályba lépő jogszabály-módosítások kibővült és erősebb eszköztárat biztosítanak a NAV számára a rejtett gazdaság elleni küzdelemben. A jelentős kockázatot hordozó adózók ellenőrzései nagyobb hatásfokkal végezhetők, az újonnan bevezetett adóregisztráció jogintézménye pedig megakadályozza az újratermelődésüket. Az adózóknak és az adózással foglalkozó szakembereknek érdemes odafigyelni a tájékoztatásra. Fel lehet készülni a meghatározott tevékenységgel foglalkozó, illetve meghatározott szempontok alapján kockázatosnak minősülő adózók ellenőrzésére, még akkor is, ha a tényleges ellenőrzés minden kockázatos adózónál nem is történik meg április, VIII. évfolyam 4. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

5 A 4003/2012. számú tájékoztatás főbb részei: A) Az adóztatási szerv ellenőrzési feladatai I. Kiemelt vizsgálati célok II. Az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök III. Az ellenőrzési típusok tervezett arányszámai B) A vámszerv ellenőrzési feladatai I. Vámigazgatási szakterület II. Jövedéki szakterület III. Környezetvédelmi és környezetgazdálkodási szakterület Kiemelt vizsgálati célok: Jelentős eredményt vár az adóhatóság az adóregisztrációs eljárás során kiszűrhető kockázatos cégek ideértve a már bejegyzett társaságok vezető tisztségviselője, képviseletre jogosult tagja, kft., zrt. 50%-ot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja vagy részvényese személyében bekövetkezett változások bejegyzésének meghiúsításától, valamint a fokozott adóhatósági felügyelet alá vonás lehetőségétől is. Megfelelően célzott kiválasztással az ellenőrzést továbbra is a legnagyobb valószínűséggel, legnagyobb mértékű költségvetési kárt okozó rétegekre és kötelezettségszegésekre kell irányítani. Az adóhatóság nagy jelentőséget szán a kockázatelemzésnek és kockázatkezelésnek. Jó irányba mutat, hogy a kockázatosnak minősülő társaságok haszonhúzó tagjai és a jelentős jövedelmeket eltitkoló magánszemélyek ellenőrzés alá kerülhetnek, bár ennek visszatartó hatása belföldi vállalkozásokban részesedéssel bíró offshore cégek esetleges belföldi tulajdonosaira kevésbé érvényesülhet. A tájékoztatás tételesen felsorolja a 2012-ben kiemelten kezelendő kockázatokat. Néhányat emelnék ki, amelyekre a könyvelőknek is érdemes figyelni, ha el akarják kerülni az ügyfeleik ellenőrzése miatt őket is érintő kellemetlenségeket: Az ellenőrzésre kiválasztás indokolt, ha a bejelentett székhelyet székhelyszolgáltató biztosítja; a cég külföldi ügyvezetőjének nincs belföldi bejelentett lakcíme, csak kézbesítési meghatalmazottra vonatkozó adatok bejelentésére került sor; a megalakulást követően különösen alacsony jegyzett tőke esetén jelentős forgalom, illetve nagy összegű fizetendő és emellett közel azonos összegű levonható általános forgalmi adó bevallása történik; gyakori székhely-, illetékesség, illetve tulajdonosváltás; nagy összegű adóhátralék felhalmozása, főként jelentős dinamikájú értékesítésnövekedéshez kapcsolódóan; a korábban az adóhatóság látókörébe került szándékos adóelkerülők, fantom cégek tulajdonosainak és képviselőinek érdekeltségi körébe tartozó, bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés keretében még nem ellenőrzött vállalkozások. Továbbá néhány olyan körülmény, amellyel egyébként kockázatmentes adózó is kockázatosnak minősülhet: nullás adattartalmú bevallások benyújtása több egymást követő időszakban; az áfa- és a jövedelemadó-bevallások összhangjának hiánya; (Jelentősebb összegű előleg is okozhatja.) tartós veszteség kimutatása folyamatos működés mellett; (Recesszió idején a piac megtartása érdekében racionális is lehet.) a kiemelten kockázatos külföldi adózókkal üzleti kapcsolatban álló/állt vállalkozások. (Erről esetleg tudomással sem bírhat a belföldi adózó.) 5 E-Adóellenőrzési Tanácsadó április, VIII. évfolyam 4. szám

6 Előremutató, hogy az egyedi kockázatelemzés és kiválasztás ott kap különösen szerepet, ahol a leírt tényezők együttes fennállása állapítható meg. Új lehetőségeket nyit meg a célzott kiválasztásban és a kockázatkezelésben a más hatóságtól és más adózóktól beszerzett adatállományok, valamint a nyilvánosan elérhető adatok felhasználása, melyet kiemelve ezek közül is az interneten elérhető adatokat gyakrabban kívánnak alkalmazni. Várhatók az operatív ellenőrzések a klasszikus területeken (pl. bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárása, számla-, nyugtaadási kötelezettség teljesítésének vizsgálata, áru eredetvizsgálata), a jelen idejű főként kiutalás előtti vagy a közeljövőben indítani tervezett, de a közelmúltra irányuló utólagos ellenőrzések érdekében végrehajtva. A NAV létrejötte óta kitűzött cél, hogy a NAV különböző szervei egymást segítve, hatékonyabban lépjenek fel az adóelkerülés visszaszorításában. Az ellenőrzési irányokban is megjelenik az adóztatási szerv a vámszerv együttműködésére történő ösztönzés. A bevezetésre kerülő új adónemekre elsődlegesen egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzések várhatók. A bevallások utólagos ellenőrzése során a kiutalás előtti ellenőrzések, valamint a közvetett adókból származó bevételek kapnak hangsúlyt. E kettő együtt éppen az áfa kiutalás előtti ellenőrzését jelentheti. Az áfacsalások kiküszöbölésében hatékony a fokozott kiutalás előtti ellenőrzés immár 75 napos kiutalásra nyitva álló határidővel, azonban a jogkövető módon működő vállalkozások likviditási problémáit tovább fokozza. Kiemelt figyelmet fordítanak az ún. adóminimalizáló adózók ellenőrzöttségének növelésére. A csalárd láncolatok feltárása érdekében az EU tagországaiból érkező kontrolladatok felhasználásával továbbra is kiemelten vizsgálják a közösségen belüli kereskedelmi ügyleteket. A társasági adóvizsgálatok tekintetében kiemelt érdek fűződik az állami támogatások és más elsősorban közösségi források felhasználásának vizsgálatához. Folytatódnak a feketefoglalkoztatás visszaszorítására irányuló ellenőrzések, fókuszálva a viszszaéléssel leginkább érintett mezőgazdasági, építőipari szektorra, a személybiztonsági tevékenységet végző, valamint a fuvarozással foglalkozó társaságokra. A jövőben is ellenőrizhetik a jövedelem- (nyereség-) minimumot el nem érő jövedelmet (nyereséget) bevalló egyéni és társas vállalkozások által kimutatott adóalapok valódiságát és azon vállalkozásokat, amelyek több évben is ilyen módon vállalták adókötelezettség teljesítését. Kiemelt fontosságú figyelemmel kísérni a járulékalapok az egyes járulékok tekintetében eltérő szabályainak megfelelő alkalmazását, továbbá vizsgálni a minimális járulékalap havi átlagos számításával kapcsolatos szabály megszűnésének tekintetbevételét ben számolni kell a szociális hozzájárulási adó bevezetésével összefüggő ellenőrzési feladatokkal is. A bizonytalan adójogi helyzet bejelentésével öszszefüggésben felmerülő adóellenőrzési feladatok a március 1-jén hatályba lépett változás miatt okafogyottá válnak. Az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök A felsoroltak között említést érdemel, hogy a gabona-, takarmány-nagykereskedelem; a biztonsági, nyomozói tevékenység; épületek építése, egyéb építmény építése, speciális szaképítés már az előző évben is szerepelt az ellenőrzési irányok között, tehát ezek a tevékenységi körök fokozott ellenőrzés alatt állnak április, VIII. évfolyam 4. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

7 Már most lehet készülni a évi ellenőrzési irányokra, tekintettel arra, hogy a tájékoztatás meghatározza, mely területeken végez az adóhatóság 2012-ben előkészítő adatgyűjtést. Az ellenőrzési típusok tervezett arányszámai Az ellenőrzések közül legnagyobb arányban (61,5%) a bevallások utólagos ellenőrzései, ezen belül is az áfára, illetve áfa-adónemre is vonatkozó vizsgálatok részesülnek. Emellett az átalakuló, tevékenységüket kezdő, illetve a tevékenységüket jogutód nélkül megszüntető vállalkozások ellenőrzései és a vagyonosodási vizsgálatok kapnak jelentősebb szerepet. ÁFA A távértékesítés szabályai Írta: Bonácz Zsolt adószakértő Nagyon gyakran a termék értékesítője a távértékesítést közösségen belüli adómentes termékértékesítésként kezeli, miközben két különböző tartalmú ügyletről van szó, ezért azok adózása nyilvánvalóan nem lehet azonos. Az adómentes közösségen belüli termékértékesítés fogalmát az Áfa-tv. 89. (1) bekezdése határozza meg, amely szerint mentes az adó alól az az értékesítés, amelynél a vevő más tagállamban nyilvántartásba vett adóalany vagy adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személy, továbbá az értékesítés közvetlen következtében az értékesített termék belföldről más tagállam területére kerül, függetlenül attól, hogy a fuvarozást ki végezte el. Az új közlekedési eszköz [Áfa-tv pont] értékesítése a vevő jogállásától függetlenül mentes az adó alól, ha az értékesítés közvetlen következtében az új közlekedési eszköz belföldről más tagállam területére kerül, függetlenül attól, hogy a fuvarozást ki végezte el [Áfa-tv. 89. (2) bekezdés]. Az új közlekedési eszköz beszerzője saját tagállamában köteles az adót megfizetni. Jövedéki termék értékesítése más tagállamban illetőséggel rendelkező nem adóalany jogi személy részére akkor adómentes, ha a vevőnek saját tagállamában a közösségi beszerzései után nem kell adót fizetnie, és a jövedéki termék beszerzése miatt jövedékiadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, továbbá a jövedéki termék az értékesítés közvetlen következtében belföldről más tagállam területére kerül függetlenül attól, hogy a fuvarozást ki végezte el [Áfa-tv. 89. (3) bekezdés]. Adómentes közösségen belüli értékesítés kizárólag olyan ügylet lehet, amelynél a teljesítés helye belföld. Ugyanis az Áfa-tv a alapján abban az esetben, ha a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy bármelyikük javára más végzi, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék a beszerző nevére szóló rendeltetéssel a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van. Az Áfa-tv. 89. (1)-(3) bekezdésében foglalt tényállást kizárólag olyan értékesítés elégítheti ki, amelynél az értékesített termék fuvarozás tárgyát képezi. Távértékesítésnek kizárólag olyan ügylet minősülhet, amelynél a vevő az alábbi körből került ki: belföldön (más tagállamban illetőséggel rendelkező) nem adóalany magánszemély; vagy belföldön (más tagállamban illetőséggel rendelkező) kizárólag adólevonásra nem jogosító adómentes tevékenységet folytató adóalany, aki (amely) a beszerzett termékkel összefüggésben saját tagállamában nem kötelezett adófizetésre; vagy belföldön (más tagállamban illetőséggel rendelkező) különleges jogállású mezőgazdasági termelő; aki (amely) a beszerzett termékkel összefüggésben saját tagállamában nem kötelezett adófizetésre; vagy nem adóalany jogi személynek, amely nem rendelkezik közösségi adószámmal, így a beszerzés után belföldön (saját tagállamában) nem kötelezett adófizetésre. 7 E-Adóellenőrzési Tanácsadó április, VIII. évfolyam 4. szám

8 A fentiek alapján az adómentes közösségen belüli termékértékesítés és a távértékesítés más-más személyek részére teljesíthető. Távértékesítés abban az esetben valósul meg, ha az előzőleg említett személyi kör részére: nem új közlekedési eszköz kerül értékesítésre, illetőleg az értékesített termék nem szolgál felvagy összeszerelés tárgyául; és nem olyan használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab és régiség értékesítése történik, amelynél az eladó különbözet szerinti adózás szabályait alkalmazta; termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását az értékesítő maga, illetőleg javára más végzi; és az értékesítés eredményeként a termék a Közösség más tagállamában van, mint ahol az a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt. Az adómentes közösségen belüli termékértékesítésre vonatkozó szabályoktól eltérően távértékesítés csak olyan ügylet lehet, amelynél a terméket az eladó fuvarozza, illetve fuvaroztatja el a vevő részére. Amennyiben az említett személyi körbe tartozó személy belföldön vásárol az előzőekben említett terméket, s azt saját maga viszi ki belföldről más tagállamba, akkor nincs szó távértékesítésről, hanem szimpla adóköteles értékesítés történik, amelyet mindenképpen a termékre vonatkozó adómérték szerinti áfa terhel. A távértékesítés teljesítési helyére vonatkozó alapszabály: a teljesítés helye az a hely, ahol a termék a beszerző nevére szóló rendeltetéssel a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van. Ez a szabály azt jelenti, hogy nem belföldön teljesített ügyletről van szó, tehát nem adómentes, hanem belföldön nem adóztatható értékesítés valósul meg. Ha a távértékesítés tárgyát képező termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor a Közösség területén kívül volt, és a termék küldeménykénti megérkezése vagy a fuvarozás befejezése a Közösség más tagállamában van, mint ahol a termékimport teljesítési helye volt, akkor a távértékesítés teljesítési helye a termékimport teljesítési helyével esik egybe. Távértékesítés esetében a teljesítés helye a feladás helye, ha: a) az értékesített termék nem jövedéki termék; és b) az adott naptári évben a távértékesítéséből származó ellenérték adó nélkül számított és göngyölített összege nem haladja meg a rendeltetés helye szerinti tagállamában megállapított felső értékhatárt azzal, hogy a rendeltetés helyét kell teljesítési helynek tekinteni annál az értékesítésnél, amelynél az adó nélkül számított ellenértékkel az eladó először meghaladja felső értékhatárt, továbbá mindazon ezt követő értékesítéseknél is; továbbá akkor is a rendeltetés helye a teljesítés helye, ha az eladó a rendeltetés helye szerinti tagállamban az értékesítés után az értékhatár elérésétől függetlenül adófizetésre kötelezett; és c) a b) pontban említett feltétel az adott naptári évet megelőző naptári évre is teljesült, amennyiben ilyen értékesítések ténylegesen történtek. Ez a szabály a belföldi adóalany eladó számára azt jelenti, hogy belföldi teljesítési hely esetén az említett körbe tartozó vevő részére teljesített értékesítésének ellenértéke után a termékre irányadó adómérték szerint számított adót kell felszámítania. Mivel nem adómentes közösségen belüli termékértékesítés történt, ezért nem releváns körülmény, hogy a termék az értékesítés következtében más tagállam területére kerül elfuvarozásra. Amennyiben az értékesítő belföldi adóalany jelzett körnek történő értékesítéseinek ellenértéke meghaladja a célország (rendeltetés helye szerinti tagállam) által a távértékesítésre meghatározott értékhatárt, az értékesítőnek kötelező a vevő tagállamában adóalanyként bejelentkeznie, mivel a teljesítés helyének a vevő tagállamát kell tekinteni. Továbbá a magyar adóhatóságnál is bejelentést kell tennie az értékhatár átlépéséről 15 napon be április, VIII. évfolyam 4. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

9 lül, amely által az eladó az adóhatóság tudomására hozza, hogy az értékhatár átlépését eredményező és azt követő értékesítések után már nem belföldön köteles adót fizetni. Az értékesítő belföldi adóalanynak lehetősége van arra is, hogy választása alapján ezen ügyleteket terhelő adókötelezettségét akkor is a vevő tagállamban teljesítse, ha nem haladja meg a másik tagállamban erre a célra megjelölt értékhatárt. Értelemszerűen ekkor is adóalanyként be kell jelentkeznie az adott tagállam adóhatóságánál. Ebben az esetben ezt a tényt azaz hogy a belföldi adóalany saját választása alapján az értékesítése után a rendeltetés helye szerinti tagállamban kíván adózni a magyar adóhatóságnál a választását követő 15 napon belül be kell jelenteni, továbbá ettől a választásától a bejelentést követő két naptári évig nem térhet el. Ha a belföldi adóalany eladónak a távértékesítése után a rendeltetés helye szerinti tagállamban keletkezik adófizetési kötelezettsége, akkor nem belföldön adóztatható értékesítés valósul meg, tehát nem lehet szó belföldön adóköteles és adómentes közösségen belüli termékértékesítésről. A fentiek alapján a távértékesítés szabályait akkor kell alkalmazni, ha a távértékesítés tárgyát fizikailag Magyarországon található termék képezi, amely Magyarországról került a rendeltetés helyére elfuvarozásra. A távértékesítés szabályait képezheti a fizikailag más tagállamban található termék, amely az értékesítés következtében más tagállam területéről Magyarországra kerül értékesítésre az előzőekben említett személyi kör részére. Az Áfa-tv. értelmében a más tagállambeli eladó értékesítése után akkor köteles belföldön adót fizetni, ha az értékesítések adó nélkül számított összesített ellenértéke a tárgyévben vagy az azt megelőző évben meghaladta a eurót. Az átszámítást a csatlakozás napján érvényes MNB-árfolyamon kell elvégezni. A csatlakozás időpontjában érvényes árfolyamon számítva euró forintnak felel meg. Az adókötelezettség elsőként azt az értékesítést terheli, amelynek adó nélküli értéke az értékhatárt meghaladja. Az eladót ezt követő 15 napon belül az adóhatóság felé bejelentési kötelezettség terheli, amely útján értesíti az adóhatóságot távértékesítésekre vonatkozó adóalanyiságának keletkezéséről. A más tagállambeli eladó a magyar adóhatósághoz történő előzetes bejelentés útján azt is választhatja, hogy értékhatár alatti értékesítései után is belföldön fizeti meg az adót. Amennyiben a tárgyévet követő évre vonatkozóan kívánja ezt választani, akkor a bejelentést a tárgyévet megelőző adóév utolsó napjáig kell megtenni. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS A START kártyacsalád új tagja és a Rehabilitációs kártya Írta: Matlné Kisari Erika vezető főtanácsos NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály január 1-jétől nem váltható ki a START PLUSZ és START EXTRA kártya. A kártyák érvényességi időtartamán belül de legfeljebb december 31-éig azonban a foglalkoztató érvényesítheti a Pftv. szerinti adókedvezményt. A részkedvezmény egyenlő az érvényes START PLUSZ kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás első évében, illetve hét százalékával a foglalkoztatás második évében. 9 E-Adóellenőrzési Tanácsadó április, VIII. évfolyam 4. szám

10 A START EXTRA kártya esetén a részkedvezmény egyenlő a természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének huszonhét százalékával a foglalkoztatás első évében, illetve tizenhét százalékával a foglalkoztatás második évében. A START PLUSZ és START EXTRA kártyák helyett került bevezetésre a START BÓNUSZ kártya, amelynek kiváltására január 1-jétől van lehetőség, és december 31-éig váltható ki. A START BÓNUSZ kártya START BÓNUSZ kártya kiváltására jogosult a kártya igénylésének időpontját közvetlenül megelőzően legalább 3 hónapig álláskeresőként folyamatosan nyilvántartott személy, vagy az a személy, aki a gyes, gyed, a gyet, valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven (365 napon) belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy aki a gyermek egyéves korának betöltését követően, e gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll. A kártya kiváltására az előzőekben ismertetett feltételeknek megfelelő magánszemély abban az esetben jogosult, ha nem rendelkezik érvényes START, START PLUSZ vagy START EXTRA kártyával. A kártya igénylése a T34START adatlapon történik. A START BÓNUSZ kártya a kiállítás keltétől számított egy évig érvényes, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő öregségi nyugdíjjogosultságának eléréséig terjedő időszakra, ha az rövidebb, mint egy év. A kártya kiváltására egy alkalommal van lehetőség. A munkaadót a START BÓNUSZ kártyával rendelkező személy foglalkoztatásának időtartamára a START BÓNUSZ kártya érvényességi idején belül illeti meg a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény. E rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a foglalkoztatás időtartama a START BÓNUSZ kártya érvényességi időtartamát meghaladja. Ennél a típusú kártyánál is érvényesül az a szabály, hogy a START BÓNUSZ kártyával rendelkező személyt foglalkoztató munkáltató a kedvezmény érvényesítésének időtartama alatt a kártyát köteles megőrizni és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésekor a kártya tulajdonosa részére visszaadni. A kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a foglalkoztatott személy a munkába lépést megelőző napon rendelkezik START BÓNUSZ kártyával vagy azt helyettesítő igazolással. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókedvezmény A részkedvezmény egyenlő az érvényes START BÓNUSZ kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének huszonhét százalékával a foglalkoztatás első évében. Amennyiben a kártyajogosult foglalkoztatására egymást követően több kifizetőnél került sor a kártya érvényességének időtartama alatt, ebben az esetben valamennyi kifizetőnél történő tényleges április, VIII. évfolyam 4. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

11 foglalkoztatások tényleges időtartama összeadódik, és erre az időre a Pftv. vonatkozó szabályában meghatározott mértékű kedvezményt érvényesíthet a kifizető. Ha a kártya érvényességi idején belül a foglalkoztatás nem folyamatos, vagy a kifizető nem veszi igénybe az adókedvezményt, akkor a kártya szerinti adókedvezmény az így kiesett idővel csökkentett (maradék) érvényességi időre illetheti meg a következő kifizetőt. A kártya érvényességi idejének a kiesett idővel történő meghosszabbítására nincs lehetőség. A kártya és az igazolás kiállítása A kártyát az állami adóhatóság az adatlap benyújtásának postai úton érkezett adatlap esetén beérkezésének napjától számított 15 napon belül állítja ki, és postai úton juttatja el a jogosult részére. A kiváltásra jogosult személynek vagy képviselőjének (meghatalmazottjának) kérelmére a kártya kiállítását megelőzően az állami adóhatóság területi szerve igazolást állít ki a jogosult részére, amelyen a későbbiekben kiállított kártyán feltüntetett adatok szerepelnek. Ha az adóhatóság utólag megállapítja, hogy a START BÓNUSZ kártya igényléséhez kapcsolódó külön jogszabályban előírt nyilatkozattételi kötelezettségét az igénylő rosszhiszeműen, valótlan adatok feltüntetésével teljesítette, az így megszerzett kártya felhasználása esetén az adóhatóság a foglalkoztatót megillető kedvezményes mértékű szociális hozzájárulási adó, valamint az általános szabályok szerint kedvezmény nélkül megállapított szociális hozzájárulási adó közötti különbözet összegének megfizetésére a kártya tulajdonosát (felhasználóját) határozattal kötelezi. Rehabilitációs kártya A jogosultak köre Rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel. Rehabilitációs kártyára az a személy is jogosult, aki december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban vagy rehabilitációs járadékban részesül. A jogosultság akkor szűnik meg, ha a rehabilitációs hatóság azt állapítja meg, hogy az előzőekben ismertetett feltételek már nem valósulnak meg. A kártya igénylése A Rehabilitációs kártyát/igazolást az adóhatóság állítja ki, de nem az adóhatóságnál kell igényelni. A Kormány a rehabilitációs hatóságnak a Rehabilitációs kártyára való jogosultság megállapításával, a Rehabilitációs kártya igénylésére és visszavonására irányuló eljárás megindításával kapcsolatos a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló évi CXXIII. törvény 16/A-16/B. -ában meghatározott feladatai ellátására a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervet jelölte ki. A jogosult által benyújtott kérelemre a rehabilitációs hatóság gondoskodik a Rehabilitációs kártya igénylésével kapcsolatos eljárás megindításáról, ennek keretében adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a rehabilitációs kártyára való jogosultság fennállásáról. A kártya érvényessége A Rehabilitációs kártya érvényességének 11 E-Adóellenőrzési Tanácsadó április, VIII. évfolyam 4. szám

12 kezdő időpontja az a nap, amikor az állami adóhatóság a kártyát kiállította, záró időpontja a kártya visszavonásának napja. A kártya visszavonása A rehabilitációs hatóság a Rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnése esetén gondoskodik a Rehabilitációs kártya visszavonásával kapcsolatos eljárás megindításáról. Ennek keretében adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a jogosultság megszűnéséről, valamint a Rehabilitációs kártyát letétbe helyező munkaadó nevéről, adószámáról, székhelyéről, telephelyéről. A Rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnése esetén a kártyát az adóhatóság vonja vissza, és a Rehabilitációs kártyával rendelkező személy a visszavont kártyát az állami adóhatóságnak visszaszolgáltatja. Az érvényesíthető kedvezmény A munkaadó az érvényes Rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel az őt terhelő számított adóból adókedvezményt vehet igénybe, melynek mértéke az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százaléka. A kedvezményre egy megváltozott munkaképességű személy után egyszerre csak egy munkaadó jogosult, és csak arra az időszakra, amelyben a Rehabilitációs kártyát letétben tartotta. Ha az állami adóhatóság a Rehabilitációs kártyát visszavonja, erről értesíti a Rehabilitációs kártyát letétben tartó munkaadót. A munkaadó az értesítés átvételét követő naptól nem jogosult az adókedvezmény érvényesítésére. A több jogcímen érvényesíthető adókedvezmények együttes érvényesítése A START PLUSZ, START EXTRA vagy START BÓNUSZ adókedvezmény más, a szociális hozzájárulásra vonatkozó jogszabályban meghatározott adókedvezménnyel együtt is legfeljebb két jogcímen érvényesíthető, ha az együttes kedvezmény meghaladhatja az adott foglalkoztatott után fizetendő adó összegét. Ha a foglalkoztató által az adott hónapra érvényesített adókedvezmények együttes összege meghaladja az adott hónapra számított adó összegét, a különbözetre az adózás rendjéről szóló törvénynek a költségvetési támogatásra vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni. OLVASÓI KÉRDÉSEK Nők negyvenéves szolgálati viszonya alapján megállapított ellátás Kérdés: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi 81. törvény január 1-jétől megszüntette az előrehozott öregségi nyugdíjakat, kivéve a negyvenéves szolgálati idővel rendelkező nők nyugdíját. A társadalombiztosítási ellátásairól szóló évi 80. törvény 25. -a szerint a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet (pénzbeli eb-járulékot és munkaerőpiaci járulékot nem). Fentiek miatt az illetményt számfejtő helyünk január 1-jétől a korhatárt be nem töltött nyugdíjasokat korhatár előtti nyugdíjnak nem minősülő ellátásban részesülőként kezeli, és tőlük is von pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerő-piaci járulékot. A Tbj-törvény 4. f) pontja értelmezi a saját jogú nyugdíjas fogalmát ebben a pontban a 14. (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban részesülőket tekinti annak. A 14. (3) bekezdés a) társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás, c) rehabilitációs járadék. Kérdésem, hogy az a) pont szerinti saját jogú nyugellátásba a negyvenéves szolgálati idővel rendelkező nyugdíjas nők beleszámítanak-e, és ebből kifolyólag április, VIII. évfolyam 4. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

13 kötelezettek-e pénzbeli eb-járulék és munkaerő-piaci járulék fizetésére, valamint a rehabilitációs járadékban részesülő szintén kötelezett-e pénzbeli eb-járulék és munkaerő-piaci járulék fizetésére? Válasz Matlné Kisari Erika NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály A nők negyvenéves szolgálati viszonya alapján megállapított ellátás öregségi nyugdíjnak minősül. A rehabilitációs járadék tekintetében a megállapított ellátásokat kifutó jelleggel szüntetik meg, tehát ilyen ellátást már nem lehet megállapítani azonban akinek ezt az ellátást állapították meg, az továbbra is ezt kapja. A Tbj. rendszerében az öregségi nyugdíjban és a rehabilitációs járadékban részesülő saját jogú nyugdíjasnak minősül, tehát nem kötelezett pénzbeli egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék fizetésére. Áfaarányosítás gyakorlati alkalmazása Kérdés: Az 2012-es Áfa-tv. szerinti áfaarányosítás gyakorlati alkalmazásával kapcsolatosan van kérdésem. Egyrészt a számlálóba beletartozik minden adólevonásra jogosító ügylet ellenértéke? Ideértve az adólevonásra jogosító adómentes ügyleteket is (pl. Közösségen belüli értékesítés, export), valamint az előleget is. Közösségen belüli értékesítés: itt minden olyan unión belül teljesített ügylet bevételét szerepeltetni kell, melynek adóját a felszámítottba és levonandóba is beírunk? Export? ideértve az adólevonásra jogosító adómentes ügyleteket is? Másrészt a nevezőbe kerül minden ellenérték, ideértve az adóalapot nem képező támogatásokat is, valamint az előleget minden 91 93, illetve 96 -ost (külföldről, belföldről kapott támogatást, adományt)? Válasz Bonácz Zsolt, adószakértő A levonási hányados számlálójában az adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás áfa nélküli ellenértékét kell szerepeltetni, ideértve az ezekhez kapcsolódó előleg adó nélküli értékét. Az ellenérték helyett a szokásos piaci árat kell figyelembe venni, ha az adó alapjának megállapítására az 67. (1) bekezdés a) vagy c) pontját kell alkalmazni (az ellenérték helyett az adó alapjának a szokásos piaci árat kell tekinteni). A levonási hányados nevezőjében pedig egyrészt a számlálóban szereplő összeget, másrészt az adólevonásra nem jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét ideértve az ezekhez kapcsolódó előleget is kell szerepeltetni. Az ellenérték helyett a szokásos piaci árat kell figyelembe venni, ha az adó alapjának megállapítására az 67. (1) bekezdés a) vagy c) pontját kell alkalmazni (az ellenérték helyett az adó alapjának a szokásos piaci árat kell tekinteni). A termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül nem befolyásoló tehát adóalapot nem képező támogatást kizárólag a levonási hányados nevezőjében lehet figyelembe venni. A levonási hányadosnál sem a számlálóban, sem a nevezőben nem lehet figyelembe venni: a) a tárgyi eszköz értékesítésének ellenértékét, amelyet az adóalany az értékesítést megelőzően saját vállalkozásában használt; b) az ingatlan értékesítésének, illetőleg az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás nyújtásának ellenértékét, ha a tevékenységet az adóalany eseti jelleggel végzi; c) a 86. (1) bekezdésének a)-g) pontjaiban felsorolt szolgáltatások nyújtásának ellenértékét, ha a tevékenységet az adóalany eseti jelleggel végzi. Nem tekinthető a tevékenység eseti jellegűnek, ha a tevékenység az arra irányadó külön jogszabályi rendelkezések szerint engedély alapján kerül végzésre, vagy kizárólag engedéllyel lenne végezhető, vagy ha a b) és c) alpontban említett 13 E-Adóellenőrzési Tanácsadó április, VIII. évfolyam 4. szám

14 tevékenységekből származó ellenérték adó nélkül számított, forintban megállapított és éves szinten összesített összegének részaránya meghaladja a levonási hányados nevezője értékének (a nevezőben figyelembe veendő támogatás nélkül számítva) a 10 százalékát. Minden olyan tevékenység adólevonásra jogosít (a számlálóban és a nevezőben kell elszámolni az ellenértéket, illetve szokásos piaci értéket), amely adóköteles (valamely adómérték szerinti adó terheli). Nem jogosítanak adólevonásra az Áfa-tv aiban említett adómentes tevékenységek (ezek ellenértéke, illetve szokásos piaci értéke kizárólag a nevezőben vehető figyelembe). Ha az adóalany az Áfa-tv ában foglalt adókötelessé tétel lehetőségével él, akkor az adókötelessé tett tevékenységek adólevonásra jogosítanak. Az adómentes Közösségen belüli termékértékesítés; az adómentes termékexport; adómentes Közösségen belüli fuvarozás (Áfa-tv. 92. ); minden olyan szolgáltatás, amely az importált termék adóalapjába beépül [Áfa-tv. 93. (2) bek.]; Áfa-tv ai szerinti adómentes értékesítés ellenértéke, továbbá ezekhez kapcsolódóan kapott előleg adólevonásra jogosító tevékenység ellenértékének minősül. Ha az Áfa-tv. szerint a teljesített termékértékesítés, valamint nyújtott szolgáltatás teljesítési helye más tagállam vagy harmadik ország (azaz az ügylet nem adóztatható, az adómentes státus kizárólag belföldön teljesített ügyletekhez kapcsolódó adójogi kategória), akkor a termékértékesítés szolgáltatásnyújtás abban az esetben jogosít adólevonásra, ha belföldi teljesítés esetén adólevonásra jogosítana (ekkor az ellenérték a levonási hányados számlálójában és nevezőjében vehető figyelembe). Amennyiben az Áfa-tv. szerint a teljesített termékértékesítés, valamint nyújtott szolgáltatás teljesítési helye más tagállam vagy harmadik ország, s a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás belföldi teljesítés esetén adólevonásra nem jogosítana, akkor az ellenérték kizárólag a levonási hányados nevezőjében vehető figyelembe. Ha a vállalkozás az arányosítási hányados számítását a főkönyvi számlák alapján kívánja elvégezni, akkor a főkönyvi könyvelést úgy kell kialakítani, hogy a főkönyvi számlákon könyvelt tételek alapján az arányosítás elvégezhető legyen. Ez azt követeli meg, hogy az adott főkönyvi számlá(ko)n csak olyan tételek szerepelhetnek, amelyek a hányados számlálójában és nevezőjében egyaránt szerepeltethetők. Külön főkönyvi számlá(ko)n kell nyilvántartani azokat a tételeket, amelyek kizárólag a számlálóban, illetve kizárólag a nevezőben vehetők figyelembe. Ezen túl külön főkönyvi számlá(ko)n kell nyilvántartani azokat a tételeket, amelyek az arányosításnál nem vehetők figyelembe. Tehát nem fordulhat elő például az, hogy az adott főkönyvi számlán van olyan tétel(ek), amely(ek) kizárólag a levonási hányados nevezőjében, illetve kizárólag a levonási hányados számlálójában vehető(k) figyelembe, mert ekkor a főkönyvi számla forgalma alapján téves számítási eredményre jutnánk. Ilyen jellegű elkülönítés hiányában a főkönyvi számlák alapján nem végezhető el az arányosítási hányados számítása ennek számítása külön gyűjtést követel meg. Az is járható út, hogy a vállalkozás az egyes gazdasági eseményekhez kapcsolódóan alakít ki egy kódrendszert, amelyben kódokkal jelöli meg, hogy az adott könyvelési tételt az arányosítási hányados számításánál hogyan kell kezelni. (Pl. a számlálóban és a nevezőben; csak a számlálóban; csak a nevezőben; nem vehető figyelembe; valamint milyen értékadat alapján: ellenérték vagy a szokásos piaci érték.) Így a kódolás szerint kerülnének kigyűjtésre a számítás elvégzéséhez szükséges adatok. Jövedelmet pótló kártérítés Kérdés: Cégünk megegyezés alapján X Ft-ot fizetne jövedelmet pótló kártérítés címén volt munkavállalója részére. Kérdésem, hogy ezt terheli-e adó- és járulékfizetési kötelezettség? Válasz Lepsényi Mária NAV Adójogi Főosztály A jövedelmet pótló kártérítés címén kifizetett összeg az Szja-tv pontja alapján bérnek április, VIII. évfolyam 4. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

15 minősül, és biztosítási jogviszony hiányában 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni az e címen kifizetett összeg után. LPG-üzemanyag elszámolása Kérdés: Van egy autószerelő kft., aki elkezdte a dízelmotor-üzemű autókat gázüzemű autókká átalakítani. Az átalakítás során ki kell próbálni a motort. Ehhez LPG-üzemanyagot vásárol. A kérdéseim a következők: Levonható-e az LPG-üzemanyag áfatartalma? Minden motornál kb. 20 e Ft lesz az LPGüzemanyag. Ezt átszámlázhatom-e közvetlenül az ügyfélnek, vagy a partnernek való átalakítási csomag árában kalkuláljuk bele? Milyen főkönyvi számlára könyveljük? Válasz Bonácz Zsolt adószakértő Az LPG-üzemanyag beszerzését terhelő áfa levonásba helyezhető, feltéve, hogy egyértelműen elkülöníthető és bizonyítható annak ilyen jellegű felhasználása, azaz hogy a beszerzett LPGüzemanyagot nem saját gépjárművek üzemanyagaként hasznosították. Ez utóbbi esetben ugyanis az áfa nem helyezhető levonásba. Az átalakításhoz kapcsolódóan beszerzett LPGüzemanyag az Áfa-tv. 70. (1) bekezdés b) pontja alapján a szolgáltatásnyújtás (dízelüzemű gépjármű átalakítása gázüzeművé) járulékos költsége, ezért a szolgáltatás ellenértékét képezi más járulékos költségekkel (pl. az átalakításhoz felhasznált anyag) együtt. Ennek következtében elkülönülten nem számlázható, a szolgáltatásról kibocsátott számlában szükséges az ellenérték részeként megjeleníteni. Az átalakítás során a motor kipróbálásához felhasznált LPG-üzemanyagot anyagköltségként, a megrendelőnek változatlan formában átadott LPGüzemanyagot pedig ELÁBÉ-ként kell kimutatni. A számviteli elszámolás megkönnyítése érdekében mindenképpen javasolt a számlában külön tételként feltüntetni a kipróbáláshoz felhasznált, illetve a változatlan formában átadott LPG-üzemanyag ellenértékét. Szlovák megrendelőnek kibocsátott számla Kérdés: A fővállalkozó építőipari cég üzleteket alakít ki Szlovákiában és befejezés után átadja azt a szlovák megrendelőnek, ez termékértékesítésnek számít. Ebben az esetben adóalanyként mindenféleképpen be kell jelentkezni a cégnek Szlovákiában, de telephelyet nem feltétlen szükséges létesíteni, ha nem akar. A kiállított számlákat szlovák áfa felszámításával kell kiállítani, és a kinti hatóság felé kell bevallást tenni az áfáról. Ezek után Magyarországon elvileg csak a nettó árbevétel kerül be a cég könyvelésébe, mivel az áfával a kinti hatóságnak kell elszámolni. Helyes-e ez a gondolatment? A következő kérdésem, hogy a fővállalkozó cég csak elméletileg bonyolítja le az ügyletet a szlovák megrendelővel: ő köti a szerződést a saját nevében, ő számlázza le a saját nevében az elkészült munkát, de mindent az alvállalkozóval dolgoztat és a fővállalkozó az alvállalkozóktól megkapott számlát továbbszámlázza valamennyi haszonnal a megrendelőnek. Gondolom ebben az esetben is adóalanyiságot kell létesíteni a szlovák hatóságnál. Ezt nem lehet kikerülni? A telephely létesítésének vannak kikötött feltételei, amikor kötelező bejelentkezni, vagy ez ahhoz van kötve, hogy meddig dolgozik kint a cég? Válasz Bonácz Zsolt adószakértő Ha a fővállalkozó a megrendelő szlovák cég részére építési szerződés alapján terméket (ingatlant) ad át, akkor termékértékesítést teljesít, amelynek teljesítési helye Szlovákia. Helyesen látja, ebben az esetben az ügylet mindenképpen Szlovákiában adózik, függetlenül attól, hogy létesít-e a fővállalkozó a teljesítés során telephelyet Szlovákiában vagy sem ezért adóalanyként be kell jelentkeznie a szlovák adóhatóságnál. A fővállalkozó által bevont alvállalkozók esetében 15 E-Adóellenőrzési Tanácsadó április, VIII. évfolyam 4. szám

16 Adóellenőrzési tanácsadó című szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésére álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. a termékértékesítés tényállása vélhetően nem áll fenn, hiszen feltehetően egyetlen alvállalkozó sem építési szerződés alapján vállalja termék (ingatlan) átadását a fővállalkozónak. Amennyiben az alvállalkozók szolgáltatást nyújtanak (azaz nem terméket, ingatlant értékesítenek) a fővállalkozó részére, akkor azt kell megvizsgálniuk, hogy a teljesítésükhöz kapcsolódóan telephelyet létesítettek-e Szlovákiában: Ha igen, akkor az alvállalkozóknak is Szlovákiában kell az áfát megfizetniük, s ennek teljesítése érdekében adóalanyként kell bejelentkezniük a szlovák adóhatóságnál. Ha nem, akkor nem kell a magyar Áfa-tv. szerinti áfát felszámítaniuk a fővállalkozónak, hiszen a teljesítés helye Szlovákia, hanem a fővállalkozó mint szlovák adóalany fizeti meg Szlovákiában az áfát az általa az alvállalkozóktól igénybe vett szolgáltatás után fordított adózás szerint, amelyet szlovák adóalanyként levonásba is helyezhet. A szlovák szabályozás alapján kell az alvállalkozóknak megvizsgálni, hogy a fővállalkozó részére végzett szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan létesítettek-e telephelyet Szlovákiában. Ezzel kapcsolatban szlovák adótanácsadó (cég) megkeresése javasolt, aki (amely) megfelelő mélységben ismeri a szlovák szabályozást. A fővállalkozónak az áfa mellett azt is meg kell vizsgálnia, hogy a szlovák szabályozás szerint köteles-e társasági adó fizetésére. Ezzel kapcsolatban szintén szlovák adótanácsadó (cég) megkeresése javasolható. A fővállalkozónak a szlovák megrendelő részére kibocsátott számlát a Számviteli törvény alapján mindenképpen el kell számolni könyvelésében bevételként, az áfa és/vagy a társasági adó elszámolását Szlovákiában kell elvégezni. Ha a fővállalkozó Szlovákiában társasági adót is fizetni köteles, akkor azt a Tao-tv. szerinti módon elszámolhatja adókötelezettségének megállapítása során. Külföldi munkavállaló utáni járulékfizetési kötelezettség Kérdés: Magyarországon lévő kft. alkalmazni szeretne egy luxemburgi állampolgárt üzletkötői munkakörben. A munkavállaló állandó lakcíme Luxemburgban van, a munkavégzés helye is Luxemburg. Kérdésem, hogy adózás és járulékfizetés szempontjából, hogyan alakul a kft. és a dolgozó kötelezettsége? Ha a magyarországi kft.-nél lesz biztosított, hogyan szerez ez időszak alatt nyugdíjra való jogosultságot? Válasz Matlné Kisari Erika NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály A személyi jövedelemadó szempontjából a magánszemély jövedelme mivel a munkát Luxemburgban végzi Luxemburgban lesz adóköteles. A magyar kifizető felé ilyen esetben be kell mutatnia az illetőségigazolást az Art. rendelkezése szerint. A magánszemély Luxemburgban válik biztosítottá, és a járulékfizetési kötelezettséget is ott kell teljesíteni. Természetesen a biztosítási kötelezettség megalapozza az ellátási jogosultságot is. Az nem adójogi kérdés, hogy a nyugellátás megállapításánál hogyan veszik figyelembe a másik tagállamban megszerzett jogosultságot. Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai Folyóirat VIII. évfolyam, negyedik szám, április Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Bp., Szugló u Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Szabó Attila HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: , Fax: , Internet: Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft április, VIII. évfolyam 4. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a START programokról

TÁJÉKOZTATÓ a START programokról TÁJÉKOZTATÓ a START programokról A 2004. évi CXXIII. évi törvény alapján a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű egyes társadalmi csoportok és a munkaerőpiactól tartósan távollévők foglalkoztatása

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya VIZSOLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2007.(XI. 19.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Vizsoly község önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést.

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést. TÁJÉKOZTATÓ az egészségkárosodáson alapuló nyugellátásban és egyéb nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülő személyek, valamint azok részére, akiknek az ügyében folyamatban van a hatósági eljárás Az

Részletesebben

Az elvárt béremelés kompenzációját

Az elvárt béremelés kompenzációját Az elvárt béremelés kompenzációját biztosító kormányzati lépések a) A bérfejlesztés 5 % fölötti részének normatív támogatása az adórendszeren keresztül a teljes körű végrehajtás esetén Elérthető: 2012.01.01-től

Részletesebben

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL I.FEJEZET Az adómegállípatás joga 1. Nádasd Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a helyi adókról

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a

Részletesebben

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai. dr. Horváth Gábor 2015. január

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai. dr. Horváth Gábor 2015. január Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai dr. Horváth Gábor 2015. január 2015. évi Art. módosítások I. A módosításokat a 2014. évi LXXIV. törvény tartalmazza! Alapelvek Az

Részletesebben

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19.

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19. SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés Személyi jövedelemadó Szatmári László Főosztályvezető Családi kedvezmény Az első házasok kedvezménye Mértéke 2016-tól 4 év alatt a duplájára nő a két gyermekes

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 16/2008.(XII.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A helyi iparűzési adóról Módosított rendelet azonosítója:

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2005.(IV. 6.) Ktr., 18/2005.(XII.01.)Ktr., valamint a 16/2009.(XII.15.)Ktr. rendeletekkel módosított egységes szerkezetbe foglalt 19/2004. (XII. 22.)

Részletesebben

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Görgei Zsolt Vállalkozások besorolása 2 3 4 Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóból A megváltozott

Részletesebben

EKAER Kockázati biztosíték

EKAER Kockázati biztosíték EKAER _ A kockázati biztosíték EKAER Kockázati biztosíték Vörös Attila Szakmai Főigazgató-helyettes NAV KMRAFI Jogszabályi háttér Art 22/E. (5) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés a) és c) alpontja szerinti

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG MÁS TAGÁLLAMÁBÓL TÖRTÉNŐ BESZERZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK alapvető szabályai 2015.

AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG MÁS TAGÁLLAMÁBÓL TÖRTÉNŐ BESZERZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK alapvető szabályai 2015. AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG MÁS TAGÁLLAMÁBÓL TÖRTÉNŐ BESZERZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK alapvető szabályai 2015. Kit terhel adókötelezettség? Új közlekedési eszköznek az Európai Közösség

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet. a helyi iparűzési adóról

15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet. a helyi iparűzési adóról 1 Kőszárhegy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetbe foglalva a módosítására kiadott 31/2004. (VIII. 23.) ÖK. számú

Részletesebben

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (VIII. 28.) rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1). bekezdésében

Részletesebben

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására.

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására. Magyarszerdahely község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/1995. (XII.22.) önkormányzati rendelete A 14/2012.( XI. 29.)önkormányzati rendelettel módosított A helyi iparűzési adóról Az Országgyűlés az

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások Szombathely, 2013. május 6. Készítette: Berényiné Bosch Cecília 1 Alapítási, bejegyzési eljárás jogi szabályai

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ 11/2007.(XII.19.) sz. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben)

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben) ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/1995. (IV. 20.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetbe foglalva: 2010. január 28. 2 ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

Több mint lehetıség START

Több mint lehetıség START Több mint lehetıség START Napra kész információk a START, START PLUSZ és START EXTRA kártyákról FONTOS! A kártyákat közvetlenül a munkába állás idıpontja elıtt célszerő igényelni START kártya Az a személy,

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzatának képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1 I.Fejezet 1.. 2 A Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 2. -a, valamint a Helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK 1./ A START tv. szerinti adókedvezmények FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK Figyelem: a 2012. december 31-ig kiváltott START kártya alapján adókedvezmény már nem érvényesíthető! Milyen jogszabályhely

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Főbb EKAER tudnivalók. 2015. március 1.

Főbb EKAER tudnivalók. 2015. március 1. Főbb EKAER tudnivalók 2015. március 1. Kire vonatkozik a bejelentési kötelezettség? A bejelentési kötelezettség minden egyes útdíj köteles gépjárművel (3,5 t feletti össztömegű gépjármű) végzett közúti

Részletesebben

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1. (1) és (6) bekezdésében (a

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1996. (XI.27.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben)

Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1996. (XI.27.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1996. (XI.27.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

A Fővárosi Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv tevékenysége, kiemelten a foglalkoztatásra

A Fővárosi Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv tevékenysége, kiemelten a foglalkoztatásra A Fővárosi Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv tevékenysége, kiemelten a foglalkoztatásra Kovács Ibolya BFKH RSZSZ igazgató Kovacs.ibolya@rszsz.nrszh.hu Tel: 323-6472 1. Alapfeladatok BFKH RSZSZ illetékessége

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete (egységes szerkezetben) a helyi iparűzési adóról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. /1/ bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete A helyi iparűzési adóról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény rendelkezik az új ellátási formákról.

Részletesebben

Az adó célja Az adóbevezetésének célja a költségvetés pénzeszközeinek a kiegészítése, működési feladatokhoz szükséges pénzügyi fedezet biztosítása.

Az adó célja Az adóbevezetésének célja a költségvetés pénzeszközeinek a kiegészítése, működési feladatokhoz szükséges pénzügyi fedezet biztosítása. TOKORCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVSELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2004. (Xll.1.) RENDELETE az iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 25/2009.(XII.22.), 1/2011.(II.03.) rendelettel) Tokorcs Község Önkormányzat Képviselő-testülete/

Részletesebben

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról (Egységes szerkezetben) Csávoly Község Önkormányzatának Képviselőtestülete

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények

A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények A munkaviszonyban foglalkoztatott személyek utáni fizetendő adó megállapításánál a számított adót (27%) e törvény külön rendelkezése

Részletesebben

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya: Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község

Részletesebben

adóazonosító számát. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza.

adóazonosító számát. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza. 2005. évi CLXIII. törvény az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények módosításáról Az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek

Részletesebben

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési

Részletesebben

Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezményrendszer változásáról

Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezményrendszer változásáról Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezményrendszer változásáról Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010.

Részletesebben

T/6954. számú. törvényjavaslat. a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról

T/6954. számú. törvényjavaslat. a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6954. számú törvényjavaslat a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi

Részletesebben

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt -

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 12/2004./XII. 18./ önkormányzati r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR

Részletesebben

Vámosmikola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2006 /XII.14./ számú. rendelete a helyi adók bevezetéséről.

Vámosmikola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2006 /XII.14./ számú. rendelete a helyi adók bevezetéséről. Vámosmikola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2006 /XII.14./ számú. rendelete a helyi adók bevezetéséről. Vámosmikola Község Önkormányzatának képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990.évi

Részletesebben

Tájékoztató. 1 A jogszabály 2. -a értelmében további jogosultsági feltétel: a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095

Tájékoztató. 1 A jogszabály 2. -a értelmében további jogosultsági feltétel: a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 Tájékoztató A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényben, valamint a végrehajtása tárgyában kiadott, a megváltozott munkaképességű

Részletesebben

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban részesülő

Részletesebben

IZSÁK NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE

IZSÁK NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE IZSÁK NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 1/1994.(I.19.) számú rendelete és a módosításáról szóló 17/2003.(XII.24.) kt. sz.; 7/2004. (IV.28.) kt. sz. rendelete A vállalkozók kommunális adójáról. (Egységes szerkezetbe

Részletesebben

Magánszemélyek kommunális adója

Magánszemélyek kommunális adója 5/2000. (XI.20.) sz. Önkormányzati rendelet a helyi adókról (módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva) A Pusztazámor Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a központi állami költségvetéstől független

Részletesebben

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21 OBB Előadás Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21 Szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból igénybe vehető kedvezmények Jogszabályok 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezete

Részletesebben

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA: 2014. FEBRUÁR 5. Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról TÁJÉKOZTATÓ a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról A 2011. évi CLXVII. törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról 2014.01.01-től BERKESDI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/2000. (XII.01.) sz. rendelete a helyi iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1)

Részletesebben

Baks Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2010.(XI. 15.) Ör. rendelete az iparűzési adóról /egységes szerkezetben/

Baks Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2010.(XI. 15.) Ör. rendelete az iparűzési adóról /egységes szerkezetben/ Baks Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2010.(XI. 15.) Ör. rendelete az iparűzési adóról /egységes szerkezetben/ Baks Község Önkormányzata a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi

Részletesebben

A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások

A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások Szeged, 2013. április 8.

Részletesebben

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 I. FEJEZET BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG 15 1. A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ELBÍRÁLÁSA 15 1.1. A teljes körű biztosítottak 15 1.1.1. A foglalkoztatott

Részletesebben

Vállalkozásokat érintő változások

Vállalkozásokat érintő változások Vállalkozásokat érintő változások 1 Személyi jövedelemadó Egyéni vállalkozás: Veszteség elszámolási korlátozása: a veszteség csak a következő 5 adóévben határolható el. Átmeneti szabályok. A minimum jövedelemre

Részletesebben

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től T ÁJÉKOZTATÓ Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től A tájékoztató nem minden részletre kiterjedő és nem helyettesíti a törvény szövegének ismeretét! I. A ténylegesen kieső jövedelmek

Részletesebben

Társadalombiztosítás

Társadalombiztosítás Társadalombiztosítás 2013 Járulékok Nyugdíjjárulék 10 % Egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék Egészségügyi szolgáltatási járulék 8,5 % [3 + 4 + 1,5 ] 6660 (napi 222) Ft. [5 790 Ft.] 1 JÁRULÉKFIZETÉSI

Részletesebben

A Tbj. törvény 2010. évi változása

A Tbj. törvény 2010. évi változása A Tbj. törvény 2010. évi változása A 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre és fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. A 19. (1) és (3) bekezdését a 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS BAJI POLGÁRMESTERI HIVATAL 2836 Baj, Petőfi S. u. 50. Tel.: 34/488-597, fax: 34/488-020 ÖNELLENŐRZÉSI LAP a/az évi helyi iparűzési adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe:

Részletesebben