LÉTESÍTÉSI SZÁNDÉK BEJELENTÉSE**: egy új atomerımő a hollandiai Zeeland tartományban, Borssele településen, az Energy Resources Holding B.V.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "LÉTESÍTÉSI SZÁNDÉK BEJELENTÉSE**: egy új atomerımő a hollandiai Zeeland tartományban, Borssele településen, az Energy Resources Holding B.V."

Átírás

1 LÉTESÍTÉSI SZÁNDÉK BEJELENTÉSE**: egy új atomerımő a hollandiai Zeeland tartományban, Borssele településen, az Energy Resources Holding B.V. számára ** Jogilag nem kötelezı érvényő angol nyelvő fordítás. A holland változat az érvényes és joghatályos nyelvi verzió.

2 -1- TARTALOMJEGYZÉK Oldalszám 1 Bevezetés Háttér és célkitőzés Háttér ERH Liberalizálás Villamosenergia kínálat és kereslet Kormánypolitika Atomenergia forgatókönyvek A kornak megfelelı új atomerımő Célkitőzések és kritériumok A helyszín megválasztása Tértervezés Egyéb telepítési szempontok A szándékolt tevékenység leírása Kiindulási pontok az atomerımőhöz Az atomerımő rövid leírása Korszerő atomerımővek Reaktormag Nukleáris üzemanyag Elhasznált nukleáris üzemanyag és radioaktív hulladék Biztonsági rendszerek Energia termelése és szállítása Hőtıvíz és lágyvíz termelés A szándékolt tevékenység környezeti kihatásai Bevezetés Radioaktív emisszió a szokásos üzemben Biztonság Radioaktív hulladék Üzemen kívül helyezés Szállítási kockázatok Proliferációs kockázatok...28

3 A felszíni vizekre gyakorolt hatás Természetvédelem Zaj Térbeli szempontok Építés alatt kifejtett hatás Egyéb környezeti hatás Nemzeti határokon átnyúló környezeti hatások Alternatívák Egy nulla alternatíva Kivitelezési alternatívák Környezetvédelmi szempontból legkedvezıbb alternatíva Jogszabályalkotás és döntéshozás Tervezés...39

4 -3-1 BEVEZETÉS Az Energy Resources Holding B.V. 1 (a továbbiakban: ERH) szándékában áll a késıbb megnevezendı partnerrel/partnerekkel Borssele 2 település közelében létesíteni és üzemeltetni egy legfeljebb 2500 MWE villamos teljesítményő atomerımővet. Az elıállított villamosenergia a helyi ipar és a nemzeti és nemzetközi távvezeték hálózaton keresztül más nemzetközi vevık számára kerül értékesítésre. Az erımő egy vagy több termelı egységbıl áll majd. Az erımő egy vagy két ütemben építhetı meg, az országos hálózat teljesítményétıl és a villamosenergia igénytıl függıen. Az erımőrıl további információ található a 4. fejezetben. Az esetleges félreértések céljából szeretnénk rámutatni, hogy ez az ERH terv független a Delta atomerımő létesítési szándékától 3 a jelenlegi atomerımő közelében Borssele településen. A létesítés helyszíneként Borsselét választották ki. A harmadik országos villamosenergia ellátási strukturális tervben ( Structuurschema Electriciteitsvoorziening, SEV III) megjelölt nukleáris tevékenységekre vonatkozó három terület egyike, az ú.n. kijelölt telephely ( waarborglocaties ). Röviden, e projekt terület elınyei: - Jelentıs mennyiségő energia termelése észlelhetı üvegházhatású gáz, CO2 és egyéb szennyezıanyag, mint például NOx, SO2 és por kibocsátása nélkül; - Villamos energia elıállítása alacsony szintő változó költség mellett; - Hozzájárulás a holland és az észak-nyugateurópai energiaellátás biztonságához megbízható technológia és üzemanyag diverzifikálódás alkalmazásával. Környezetvédelmi hatásvizsgálati jelentés A Környezeti Hatásvizsgálatról szóló rendelet 4 szerint egy atomerımő létesítésére és üzemeltetésére Környezetvédelmi Hatástanulmány (EIA) elkészítése kötelezı. Ez azt jelenti, hogy kötelezı az EIA eljárás (m.e.r.) és az EIA eljárás részeként Környezeti Hatásjelentést (EIR) kell készíteni a döntés meghozatalához, vagy a tevékenység végrehajtásához. Ebben az esetben az EIA eljárás az Atomenergia Törvényhez kapcsolódik ( Kernenergiewet ), de ide tartozik még az Állami Tértervezési terv ( Rijksinpassingsplan, RIP), az a térszerkezeti döntés, amely lehetıvé teszi az erımő létesítését (lásd még a 7. fejezetet) Egy további jogi személy pályázhat az Atomenergia Törvény alapján az engedélyre (engedélyekre). A Vlissingen-Kelet ipari terület, Borssele / Vlissingen önkormányzat hatáskörében. Delta részvénytulajdonos-társ ERH-val együtt az EPZ-ben. Az EPZ a jelenlegi Borssele-i atomerımővet tulajdonló és mőködtetı társaság. Lásd ac. mellékletet, kategória

5 -4- Egy Környezetvédelmi Hatástanulmány: egy közcélú dokumentum, amely ismerteti egy szándékolt tevékenység által várhatóan a környezetre gyakorolt hatásokat, és az ésszerően figyelembe veendı alternatíváikat, kölcsönös kohéziójukban szisztematikus módon, a lehetı legobjektívebben. Ezzel az értesítéssel az ERH kimutatja a szükséges eljárásokat és egy projekt MER elkészítése ennek részét képezi. Mivel egy terv-mer dokumentációra is szükség van, az eljárások és a projekt-mer, illetve az állami téralkotási terv, teljesen vagy részlegesen kombinálható. A konzultációt mindkét eljárás koordinálásáról le kell folytatni. Szükséges engedélyek Egy atomerımő megépítéséhez és üzemeltetéséhez számos engedélyre van szükség. Az Atomenergia Törvény ( Kernenergiewet, Kew), a Vízügyi Törvény ( Waterwet, Ww) és a Természetvédelmi Törvény ( Natuurbeschermingswet, Nbw) képezik a legfontosabb engedélyek alapját. Az engedélyeket határozatlan idıre kell megkérni. A 7. fejezet ezen kívül foglalkozik a számításba veendı összes szabállyal, és szakmapolitikai irányelvvel. Eljárások A projekthez kapcsolódó Környezetvédelmi Hatásjelentés, és az engedélykiadás eljárásai koordináltak. Ezeknek az eljárásoknak a diagramja a 7.1. ábrán látható. Az ERH törekedik arra, hogy az összes érintett felet megfelelı tájékoztatásban részesítse a teljes eljárás során, és így az ERH e tekintetben meghaladja a jogszabályi kötelezettségeket. Az engedélykérés államilag koordinált rendszere március 1-tıl kezdve az Engedélykérelem államilag koordinált rendszere ( Rijkscoordinatieregeling, RCR) hatályos. Ennek célja, hogy az energetikai beruházások döntéshozási eljárásait leegyszerősítse és felgyorsítsa. Egyebek között a szabályozás a nagyobb atomerımővekre is vonatkozik (>500 MWe). A gyakorlatban erre az erımőre vonatkozóan az RCR azt biztosítja, hogy a Gazdaságügyi Miniszter által, illetve nevében kell összehangoltan elkészíteni, majd bejelenteni az összes engedélyt. Ezen kívül, a jelen szabályozás gyakran állami térszervezési tervet is tartalmaz. Ez egy tértervezési határozat a kormány részérıl, amely építési övezeti besorolási tervnek tekinthetı.

6 A kezdeményezı: Energy Resources Holding B.V. P.O. Box AM 's-hertogenbosch -5- Az összes engedély koordinálását végzi: Gazdaságügyek Minisztériuma (EZ) ET/TM Igazgatóság Pf EC Hága Az NEA eljárásokra vonatkozóan a különbözı illetékes miniszterek közötti koordinációt az alábbi szervek végzik: Lakásügyi, Területtervezési és Környezeti Minisztérium (VROM) Környezetvédelmi Fıigazgatóság Kockázatpolitikai Igazgatóság / IPC 645 Pf GX Hága Illetékes hatóság Az Atomenergia Törvény szerint illetékes hatóság a következı miniszterekbıl áll: - Lakásügyi, Területtervezési és Környezeti Minisztérium (VROM); - Gazdaságügyi Minisztérium (EZ); - Szociális és Foglalkoztatási Ügyek Minisztériuma (SZW). A jelen MER eljárás esetében valószínőleg más minisztériumok is szerepet kapnak, mint például: - Közlekedési, Közmunkaügyi és Vízgazdálkodási Minisztérium (V & W) a felszíni vizekbe való bebocsátás miatt; - Mezıgazdasági, Természetvédelmi és Élelmiszerminıségi Minisztérium (LNV) a felszíni vízbe és/vagy a levegıbe való kibocsátás. Az Állami területtervezés esetében illetékes hatóság a Gazdaságügyi Miniszter (EZ) valamint a Lakásügyi, Területtervezési és Környezetvédelmi Miniszter (VROM). A Vízügyi Törvény esetében illetékes hatóság: A Közmunkaügyi és Vízgazdálkodási Fıigazgatóság, Zeeland tartomány P.O. Box KA Middelburg, Hollandia

7

8 -6- A Természetvédelmi Törvény esetében illetékes hatóság: Zeeland Tartomány P.O. Box AD Middelburg Az eljárásra, valamint a különbözı kormányszervek szerepére vonatkozó további információval kapcsolatban a jelen értesítés közzétételére hivatkozunk.

9 -7-2 HÁTTÉR ÉS CÉLKITŐZÉS 2.1 Háttér ERH Az ERH energiatermelı és kereskedelmi tevékenységekre összpontosító energetikai társaság. Korábban az ERH tevékenységei az Essent keretében folytak. Amikor az Essent-et értékesítették az RWE számára, a bíróság megtiltotta, hogy az Essent eladja az ERH-ban birtokolt érdekeltségeit, 2009-ben az ERH függetlenné vált, és jelenlegi formájában szervezıdött át. Függetlensége elnyerése óta az összes ERH részvény tulajdonosa a Publiek Belang Elektriciteitsproductie B.V. (a továbbiakban: PBE), amelyben viszont az összes részvényt az Essent korábbi közösségi részvényesei birtokolják, így a tartományok és az önkormányzatok. Egyebek között az ERH 50%-os tulajdonnal rendelkezik az EPZ-ben, és részes fél a Covenant ben, amely szabályozza a jelenlegi atomerımő folytatódó mőködését 2034-ig. A PBE feltételesen eladta ERH részvényeit RWE-nek. Az értékesítés akkor válik jogerıssé, amikor a részvényátadás lehetséges Liberalizálás A tervezett tevékenység alakulását a villamosenergia piac teljeskörő liberalizálódása keretében kell vizsgálni. Hollandia teljesítette az érintett EU irányelvet (96/92/EC), az évi Villamosenergia Törvényben (Rendeletek jegyzéke ). Ez a jogszabály ismerteti a kormány változó szerepét az energiapolitika teljes területén, az aktív résztvevı/tulajdonos szerepétıl az üzemeltetési igazgatóig. A liberalizálási jogszabály fontos jellemzıi e projektet érintıen a következık: - a villamosenergia termelés szabadsága; - a villamosenergia termelık szabad főtıanyag megválasztása; - a villamosenergia szolgáltatók szabad megválasztása, - a villamosenergia szállítás biztosítása független rendszerirányítón keresztül az országos hálózathoz biztosított szabályozott, diszkriminációmentes hozzáféréssel Villamosenergia kínálat és kereslet Folyamatosan bıvül a villamosenergia iránti kereslet. A villamosenergia országos fogyasztása több mint 30%-kal nıtt és között (lásd a 2.1. ábrát), ami azt eredményezte, hogy az éves növekedés kb. 2 % volt.

10 -8- A TenneT országos rendszerirányító a villamosítás bıvülésének következtében hosszú távon 1-3%-os növekedésre számít, az energiamegtakarítás, és az új alacsony energiájú technikák alkalmazása ellenére 5. A gazdasági válság következtében Hollandiában a fogyasztás több hónapon át csökkent 2008 szeptembere óta. Azonban a TenneT adatai 2009-re azt mutatják, hogy abban az évben a termelés változatlan szinten maradt, miközben az import csökkent és az export bıvült végén a következtetés szerint a fogyasztáscsökkenés véget ért Hollandiában 6. Az általános várakozás szerint a kereslet ismét növekedik, amint holland gazdaság további helyreállása megtörténik ábra Villamosenergia mérleg Hollandiában, (bruttó termelés, import és nemzeti fogyasztás, ideiglenes évi adatok) (forrás: CBS Statline) 7 Az új kapacitások közelmúltbeli létesítésének következtében jelenleg több mint elegendı kapacitás áll rendelkezésre a holland villamosenergia kereslet kielégítésére. Az importfüggıség éveit követıen Hollandia most önellátó a villamosenergia termelésben és az elkövetkezendı évek során növekvı exportkapacitást képes kifejleszteni. Amint az Északnyugat-európai villamosenergia piac növekvı valósággá válik, Hollandia kedvezı pozíciója energiatermelési helyszínként egyre kiemelkedıbb szerepet kap a termelık beruházási terveiben Kwaliteits- en Capaciteitsplan , TenneT, 2008 február december 21. Rapport Monitoring Leveringszekerheid , TenneT, június.

11 -9- Az még nem világos, hogy a fejlıdı exportpotenciált valójában kihasználják-e majd. Részben ez az Északnyugat-európai piacon a kínálat és kereslet alakulásától, valamint a külföldi hálózatok átviteli képességétıl függ. Az ERH ezért a Hollandiából az északnyugat-európai országokba irányuló export opcióját nyitva kívánja tartani, mivel az összes északnyugat-európai országban várható a villamosenergia fogyasztás megnövekedése. Az UCTE 8 évente 1,6%-os keresletnövekedéssel számol 2020-ig. 9 Az északnyugat-európai termelı kapacitás életkori struktúrájára figyelemmel ennek jelentıs része 2020-ra 40 éves, vagy még idısebb lesz rövid-középtávon a termelıkapacitás jelentıs része beszünteti a mőködést. Az új létesítések nagy mennyiségére van szükség Európában a 2.2. ábra szerint, és ez következményekkel bír Hollandia számára, mivel a nemzeti piacok, az összeköttetési kapacitás bıvülése miatt növekvı mértékben beintegrálódnak a nemzetközi piacba. 8 9 UCTE = Villamosenergiaszállítás Koordinációs Szövetség. UCTE éves jelentés, 2008.

12 ábra Az európai termelıkapacitás portfólió alakulása ban. (forrás: VGB PowerTech, Villamosenergia termelés. Tények és adatok 2009/2010). Ábrafeliratok Demand for new plant capacity. 1) Az erımővek tervezett üzeme az Európai Unióban jelentıs mértékben változik. Az elöregedési grafikonok csak minıségi adatokat tartalmaznak.. Új erımővi kapacitás igény elöregedés1) miatt, a portfólióban és a kereslet növekedése miatt Wind and other renew. Szél- és egyéb megújuló, 8% Coal, gas, oil Szén, gáz, olaj, 57% Nuclear Atom 17 % Hydro power Vízenergia 18 % Installed capacity in Beépített kapacitás az EU-ban Additional demand Többlet kereslet 300,000 MW until MW 2020-ig Replacement demand Helyettesítı kereslet Wind Szél Coal, gas, oil Szén, gáz, olaj Nuclear Atom Hydro power Vízenergia Az elmúlt évek során számos tervet mutattak be Hollandiában az új termelı kapacitás létrehozására. Ugyanakkor, jelenleg nem világos, hogy ezekbıl a tervezett erımővekbıl ténylegesen melyek fognak megvalósulni. Amennyiben az összes terv megvalósulna, és az összes jelenleg üzemelı erımő tovább mőködne, Hollandiában többlettermelı kapacitás jöhet létre. Gyakorlatban arra számítunk, hogy nem az összes kezdeményezés kerül kivitelezésre. Ezen túlmenıen leállítják a régebbi (kevésbé jó hatásfokú és kevésbé környezetbarát) erımőveket, vagy pedig tartalék blokkonként maradnak a rendszerben. Az elmúlt évtizedekben Hollandia nettó importra szorult, azonban földrajzi szempontból ( mindenütt rendelkezésre áll a gáz, a szénszállító hajók kikötıket találnak, hőtıvíz emelhetı ki a tengerbıl), Hollandia jól megfelel a villamosenergia exportırré válás fejlesztési terveinek.

13 -11- Mindent egybevéve, az új beruházások biztosítják azt, hogy a holland erımővek a korszerő technológiával több villamosenergiát állítanak elı. Továbbá, a CO2 gondok növekvı nyomást gyakorolnak a régebbi, rossz hatásfokú blokkokra, amelyeket korszerő, nagy villamos hatásfokú létesítményekkel kell helyettesíteni. A jelenlegi helyzetben a környezetvédelmi célkitőzések annyira ambiciózusak, hogy ezek messzire mutató intézkedéseket követelnek. Az erımővek élettartam meghosszabbítása az egyik opció, azonban a NOx, SO2 és por emisszióra vonatkozóan jelenleg hatályos, és várhatóan jövıben hatályba lépı jogszabályok annyira drasztikus intézkedéseket követelnek meg, hogy az élettartam hosszabbítás rendkívül drágává, és ezért bizonytalanná válik. Ezen túlmenıen a CO2- emisszió kereskedelem növekvı gazdasági nyomást gyakorol a régebbi, rossz hatásfokú erımővekre Kormánypolitika Európa Az Európai Bizottság az Európai Stratégia fenntartható, versenyképes és biztonságos energia számára (2006 március) címő Zöld Könyvben azt a következtetést vonja le, hogy sürgıs szükség van a befektetésre az infrastruktúra és a termelıkapacitás területén. Ezen túlmenıen növekvı a függés a korlátozott számú, és politikailag gyakran instabil országokból származó szállításoktól, ezen kívül a gázárak is növekednek. A Bizottság ezért úgy látja, hogy a következı lépéseket kell megtenni: - Idıszerő és fenntartható beruházások a kapacitásban piaci alapon; - Megfelelı, hatékony és diverzifikált energia mix megválasztása; - A klímaváltozás integrált megközelítése tovább javítva a hatásfokot, növelve a fenntartható energiaforrások használatát, és a CO2 tárolást. A Bizottság környezetpolitikája ezen túlmenıen és egyebek között a levegıtisztaságra összpontosít. Ezért minden egyes országra vonatkozóan elfogadták a Nemzeti Emissziós Határértékeket 10. Ezekben a megállapodásokban az emissziós határértékeket rendszeresen szőkítik. Több EU irányelv célja az emisszió korlátozás Maximális emisszió (tonna/év) az egyes országok számára engedélyezve, egyebek között NOx, SO2 és por tekintetében. Egyebek között az ú.n. IPPC irányelvvel, és az egyes forrásokra vonatkozó ebbıl adódó referencia dokumentumokkal, mint például villamoserımővek.

14 -12- Hollandia június 14-én a Balkenende IV kormány közzétette energiapolitikai programját. Ez a következı célkitőzést tartalmazza (fordítás): Éves 2 %-os energia megtakarítás, amellyel a fenntartható energiahányadot 20%-ra növelik 2020-ra és az üvegházhatású gázok kibocsátását, preferáltan európai összefüggésekben, 30%-ról 12 lecsökkentik 2020-ra, 1990-hez viszonyítva. A Gazdaságügyi Minisztérium Energia jelentés 2008 címő kiadványa kimondja, hogy a holland szakpolitika három fı pillérjének egyike a fosszilis energiaforrások diverzifikációjának elımozdítására összpontosít, típus, származási ország, tranzitország és a primer energiahordozó összetételben elfoglalt részarány szerint, ide értve a belföldi energiaforrások optimális felhasználását. A holland kormány az energia ágazatban tapasztalható légszennyezéssel kapcsolatban jövıképét a Tiszta és takarékos munkaprogramban fogalmazta meg 13. Ez a munkaprogram ismerteti, hogy Hollandia miként válik 2020-ra az egyik leghatékonyabb és legtisztább energiaellátással rendelkezı országgá Európában. Jelenleg a holland energiaellátás nagymértékben függ a fosszilis üzemanyagoktól, és különösen a földgáztól. Bár egyebek mellett a folyékony földgáz importjával a nem kívánatos függıség csökkenthetı, az egyoldalú üzemanyag függıséggel rendelkezı országok hosszú távon mindig sebezhetıek. Az Energieraad Átalakuló üzemanyag összetétel 14 címő tanácsadó kiadványa, valamint az Energierapport 2008 azt a következtetést vonja le, hogy az egyéb energiahordozókra való diverzifikálás fontos a megbízhatóság és a megfizethetıség szempontjából. Az urán egy olyan üzemanyag, amely hosszú távra rendelkezésre áll és bányászata stabil régióban folyik. Ezért az atomenergia részaránya jelentıs mértékben hozzájárulhat hosszú távon az energiatermelés biztonságához és megfizethetıségéhez. Ez a holland és az északnyugat-európai térségre egyaránt vonatkozik %, amennyiben a többi tagállam nem mőködik együtt a szigorú célkitőzésekben. A tiszta és takarékos munkaprogram 30%-ot vállal. (2007 szeptember) Schoon en Zuinig, 2007 szeptember. Brandstofmix in beweging, Energy Council, 2008 január.

15 Atomenergia forgatókönyvek A Holland Képviselıháznak írt levelükben 15 (a hivatalukból távozó) EZ és VROM miniszterek bemutatják, hogy a Kormány ismét egy esetlegesen releváns szakmapolitikai opciónak tekinti az atomenergiát. A levélben nem esik szó szakmai választásokról, hanem több nukleáris energia forgatókönyvet dolgoznak ki, beleértve egy olyan forgatókönyvet, amely 2020-tól egy vagy több atomerımő létesítését irányozza elı Hollandiában. Azonban, a levél szerint a következı kormánynak meg kell határoznia az atomenergia szerepét az energia összetételben. A levél fıleg a következı kormány politikai döntéshozási folyamatában a figyelem középpontjaival és az érdeklıdés elıfeltételeivel foglalkozik A kornak megfelelı új atomerımő Összhangban a kormányügynökségek politikájával, az ERH, az EPZ-ben meglévı érdekeltségen keresztül, a természetvédelem és az emissziócsökkentés ügyén tevékenykedik Hollandiában. Az ERH ezen túlmenıen közvetlenül A SET Alapban 16 birtokolt részesedésén keresztül, és elkülönült innovatív projektekkel 17, hozzájárul a környezetvédelem kérdéseihez a holland energiagazdaságban. Az ERH véleménye szerint az új nukleáris erımő melletti választása illeszkedik az európai és holland kormánykívánságokhoz, hogy energiát kisebb CO2 és más szennyezıanyag kibocsátás mellett hozzanak létre, és szélesebb körő energiamix bázissal elısegítsék az ellátás biztonságát és a megfizethetıséget. Egy új atomerımő építésével gazdaságilag megvalósítható módon jelentıs lépés tehetı e célkitőzések valóra váltásának irányába TK Fenntartható energiatechnológiai alap, lásd: A Covenant kötelezettségvállaláshoz kapcsolódóan.

16 Célkitőzések és kritériumok Az ERH célkitőzése, hogy legfeljebb 2500 MWe beépített kapacitású korszerő atomerımő létesüljön, és üzemeljen a kijelölt térségben, Borssele közelében. Az erımő fıként az országos hálózaton keresztül szolgáltat majd villamosenergiát a különbözı fogyasztók számára. Az ERH az alábbi kritériumok mentén dönti el a javasolt erımő és az alternatív technológiák kérdését: Környezetvédelem - Optimális biztonság (a reaktormag megolvadási gyakoriságával, az emisszió valószínőségével, és a sugárzási kockázatokkal kapcsolatban), egyebek között a holland kormány szakmapolitikájának megfelelıen; - A 4.1. szakaszban leírtaknak megfelelı egyéb környezeti követelmények. Gazdaságosság: - A lehetı legszélesebb körben megalapozott nukleáris főtıanyag csomag, garantálva a stabil költségárat (lásd a 4.5. szakaszt); - Nyereséges és versenyképes energiatermelés liberalizált piaci feltételek mellett. Engineering: - Az erımő mőszaki fejlesztése megfelelı mértékben megalapozott legyen kereskedelmi és technikai szempontból egyaránt. Ezeket a követelményeket részletesebben kifejtjük és magyarázzuk a következı fejezetekben és a MER dokumentációban.

17 -15-3 A HELYSZÍN MEGVÁLASZTÁSA 3.1 Tértervezés A villamosenergia ellátással foglalkozó Harmadik nemzeti szerkezeti terv szerint ( Structuurschema Electriciteitsvoorziening, SEV III) 18 három kijelölt területen, az ú.n. waarborglocaties helyszíneken lehet atomerımővet létesíteni. A biztosítási politika azt jelenti, hogy az ezen szakmapolitikában meghatározott helyeken nem lehet olyan fejlesztéseket végrehajtani, amelyek lehetetlenné teszik az atomerımővek építését, vagy amelyek komoly mértékben korlátozzák annak létesítését. Ezek a kijelölt helyek a következık: a. Borssele; b. Eemshaven; c. Maasvlakte. Ezeket a telepítési helyeket egymáshoz viszonyítva értékelték az ú.n. a népsőrőség 5 km-en belül és a megelızı intézkedések és tartaléktervek lehetségesek és végrehajthatók legyenek. elnevezéső elıfeltételek alapján. A további értékelésnél több egyéb követelményt is figyelembe vettek, úgy mint biztonságos üzemeltetés (egyebek között az idıjárási kockázatok) és a környezetre gyakorolt hatás. A három kiválasztott telephellyel kapcsolatos további indoklási információ a MER dokumentációban a SEV III. szakaszban található. 3.2 Egyéb telepítési szempontok Az új erımővek számára a megfelelı szállítási teljesítménnyel rendelkezı villamosenergia hálózathoz való csatlakoztatás alapvetı fontosságú. (Lásd a 4.8. szakaszt). Egyéb követelmények szintén kulcsfontosságúak, mint például: - Felszíni víz rendelkezésre állása hőtés céljából; - Megfelelı hozzáférés és logisztika: a nukleáris üzemanyag szállítása és a kiégett nukleáris üzemanyag és a radioaktív 19 hulladék elhelyezése; - Megfelelı távolság a környezetvédelmi elıfeltételek teljesítésére (elsısorban zaj); - A környezetben a védett természeti területeken nem jelentkezhet jelentıs károsodás, illetve nem sérülhetnek egyéb érdekek Derde Structuurschema Elektriciteitsvoorziening (SEVIII); Planologische kernbeslissing, 3A. rész; a Képviselıházzal folytatott vita következtében kialakult kormány álláspont. Radioaktív: Egyes anyagok azon tulajdonsága, hogy sugárzást bocsáthatnak ki, amely megváltoztathatja az anyagok tulajdonságait, például az élı szövet elpusztulhat a sugárzás hatására.

18 -16- Az ERH a különbözı telephelyek lehetıségeit értékelte és összehasonlította, majd a Borssele telephelyet választotta. A döntı szempontok a következık voltak: - Kapcsolat az ERH 50%-os részvénytulajdonában álló Borssele-i telephelyen megtalálható jelenlegi atomerımővel, így lehetıség nyílik az együttmőködésre a különbözı területeken; - Releváns társadalmi elfogadottság és igazgatási tapasztalat a régióban; - A közelben megtalálható COVRA a radioaktív hulladék tárolására; - Helyileg rendelkezésre álló földterület. Ezeket a szempontokat tovább értelmezzük a MER dokumentációban. A következı két ábrán a telephely elhelyezkedésérıl további információ látható. A kijelölt helyen a tényleges építési területet is a MER magyarázza. Ez a hely azon a területen belül található, amelyet a SEV III a Borssele telephelyként jelöl meg, és megfelelı módon le van határolva, vagy majd lehatárolható lesz ábra A kijelölt telephely elhelyezkedése Borssele-ben, Zeeland tartományban

19 ábra: Az ERH atomerımővének telepítéséhez kijelölt kikötı és ipari térség

20 -18-4 A SZÁNDÉKOLT TEVÉKENYSÉG LEÍRÁSA 4.1 Kiindulási pontok az atomerımőhöz Az ERH véleménye szerint az új atomerımőnek elvben az alábbi kritériumoknak kell megfelelnie 20 : 1 Az atomerımő bevált technológiájú legyen, és ne lehessen prototípusnak tekinteni; 2 Az atomerımővet korszerő technológiával kell megtervezni, megépíteni és üzemeltetni. A döntéshozatal felgyorsítására a lehetı legnagyobb mértékig igénybe kell venni a korszerő erımővek tanúsításával, illetve az ezzel kapcsolatos szabályozásokkal rendelkezésre álló külföldi tapasztalatot; 3 Az erımő a lehetı legnagyobb mértékig alkalmazzon passzív és automatizált biztonsági rendszereket; 4 Az atomerımő legalább a holland szabályok szerint feleljen meg a mőszaki követelményeknek (ideértve az Atomenergetikai biztonsági szabályokat és rendeleteket); 5 A biztonság érdekében az alábbiakat kell garantálni: a. egy reaktormag megolvadási baleset valószínősége kisebb legyen, mint egy alkalom egymillió év alatt; b. legyenek olyan rendszerek, amelyek reaktormag megolvadási baleset esetén megakadályozzák azt, hogy a mag kikerüljön a hermetikus térbıl (például reaktormag befogó ); c. legyenek olyan rendszerek telepítve, amelyek reaktormag megolvadás után megakadályozzák a védıintézkedéseket szükségessé tevı nagy emissziók kibocsátását; d. a burkolat álljon ellen a nagy túlnyomásnak belülrıl, és repülıgép bezuhanásának kívülrıl; e. Az atomerımő hosszú reakcióidıvel rendelkezzen balesetek esetén. Ezen elıfeltételek alapján az ERH harmadik generációs reaktort részesít elınyben. Ez egy továbbfejlesztett konstrukció a második generációval összehasonlítva, amilyen például a jelenlegi erımő Borsselé-ben. Ezek a továbbfejlesztések többek között kiterjednek a reaktormag hőtésére, jelentısen csökkentve a rendkívül komoly balesetek eshetıségeit. Most áll kifejlesztés alatt a negyedik generációs reaktorcsalád, de ezeket nem lehet bevált technológiának tekinteni (lásd az 1. szakaszt), és ezek kereskedelmi forgalomban még nem állnak rendelkezésre. 20 Ezek az elıfeltételek a VROM államtitkára által 2006-ban a Holland Képviselıháznak benyújtott memorandumára épülnek.

21 Az atomerımő rövid leírása A nyomottvizes reaktorokkal rendelkezı új atomerımő felépítése elvben megegyezik a Borsseleben jelenleg mőködı atomerımővével. A 4.1. ábrán látható a nyomottvizes reaktor alapvetı ábrázolása ábra A nyomottvizes reaktor egyszerősített ábrája. Forrás: EPZ A maghasadás (az égés ) a reaktormagban játszódik le. A reaktormagot a reaktor tartályban (2) helyezik el, amely egyebek között védelmet nyújt a reaktormagból származó sugárzás ellen. Ebben a körben a nyomás olyan magas, hogy a víz nem forr fel 22. A csöveken keresztül a felmelegedett vizet a reaktorból a gızgenerátorba szivattyúzzák (3). Ez a generátor szolgál hıcserélıként: a hı egy második körbe kerül át, ahol a nyomás annyira alacsony, hogy gız keletkezik. Ez a gız hajtja meg a gızturbinát, amely a villamos generátorhoz van kapcsolva (5). Ez a generátor termeli a villamosenergiát, melynek nagyrészét a hálózatba juttatják ki. A primer körben jelentkezik a radioaktivitás (1) (3) a szekunder kör (3, 4 és 6) alig radioaktív. A kondenzátor a gızgenerátor alatt helyezkedik el. Ez egyúttal hıcserélı, amely biztosítja, hogy a gız kondenzálódik, mivel hideg csıkötegek mellett áramlik el, amelyeken keresztül a Egy forralóvizes reaktorban a reaktorból a víz közvetlenül gızzé alakul.. Ez a típus nevét errıl a magas nyomásról kapja: nyomottvizes reaktor.

22 -20- Westerschelde 23 (7) hőtıvizét szivattyúzzák. Ezt a kondenzátumot ezt követıen ismét felhasználják gız termelésére a gızgenerátorban. A felmelegedett hőtıvizet visszavezetik a Westerscheldébe. A kiégett nukleáris főtıelemeket a reaktorból áthelyezik a szokásos üzemanyag-csere folyamán a nukleáris főtıanyagtároló medencébe. Ezek az elemek ebben a medencében több évig maradnak, biztosítva azt, hogy a radioaktivitás és a bomlási hı 24 kellı mértékben lecsökkenjen. Ezután különleges konténerekben elszállítják a szaporító átalakító üzembe, vagy egy tárolóhelyre. 4.3 Korszerő atomerımővek Az elmúlt években az atomerımővi berendezés szállítók körében bizonyos fokú koncentrálódás játszódott le globális méretekben. Ezért kevés atomerımő létezik, amely megfelel az ERH és a Kormány által támasztott követelményeknek. Gyakorlatban a nyilvánvaló választás a következı szállítók között történik: - AP1000 a Westinghouse-tól, amit a közelmúltban átvett a Toshiba, teljesítmény kb MWe; - Evolutionary 25 nyomottvizes reaktor (EPR ) az Areva-tól, teljesítmény >1600 MWe; - Forralóvizes reaktor (BWR) harmadik generációs. A 4.2. és 4.3. ábrákon láthatók a nyomottvizes reaktorok elsı két típusának egyszerősített vázlatai. A maximális tervezett 2500 MWe teljesítményen belül a következı lehetıségek állnak fenn: - Egy vagy két blokk az AP1000 típusból; - Egy blokk az EPR típusból; - Egy blokk a BWR típusból. A MER keretében összehasonlítjuk ezeket a reaktorokat egymással (és amennyiben szükséges, másokkal) Valószínűlag a Sloehaven-en keresztül. A bomlási hı a radioaktív anyagok természetes bomlása során keletkezı hı. Eredetileg: Európai.

A magyar szabályozás várható iránya és ütemezése a biogáz üzemek engedélyezése területén

A magyar szabályozás várható iránya és ütemezése a biogáz üzemek engedélyezése területén A magyar szabályozás várható iránya és ütemezése a biogáz üzemek engedélyezése területén A bioenergia hasznosítás lehetıségei konferencia Budapest, 2010. november 8. Dr. Lengyel Attila Magyar Biogáz Egyesület

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU A7-0277/84. Módosítás. Struan Stevenson, Konrad Szymański az ECR képviselıcsoport nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU A7-0277/84. Módosítás. Struan Stevenson, Konrad Szymański az ECR képviselıcsoport nevében 10.9.2013 A7-0277/84 84 23 a preambulumbekezdés (új) (23a) A I. mellékletében a hagyományos energiaforrásokból származó kıolaj és földgáz vonatkozásában elıírt termelési küszöbértékek nem veszik figyelembe

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata dr. Matos Zoltán elnök, Magyar Energia Hivatal zoltan.matos@eh.gov.hu Energia másképp II. 2010. március 10. Tartalom 1)

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje

Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Dr. ASZÓDI Attila, BME NTI 1 Társadalmunk mindennapjai

Részletesebben

A természetes energia átalakítása elektromos energiáva (leckevázlat)

A természetes energia átalakítása elektromos energiáva (leckevázlat) A természetes energia átalakítása elektromos energiáva (leckevázlat) - Az elektromos energia elınyei: - olcsón szállítható nagy távolságokra - egyszerre többen használhassák - könnyen átalakítható (hıvé,

Részletesebben

MET 7. Energia műhely

MET 7. Energia műhely MET 7. Energia műhely Atomenergetikai körkép Paks II. a kapacitás fenntartásáért Nagy Sándor vezérigazgató MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. 2012. december 13. Nemzeti Energia Stratégia 2030 1 Fő célok:

Részletesebben

HATÁROZATOT: a Techcon Kft. (továbbiakban: Engedélyes) Polgár Regionális gumihasznosító kiserımő

HATÁROZATOT: a Techcon Kft. (továbbiakban: Engedélyes) Polgár Regionális gumihasznosító kiserımő 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: ES-142/07 ÜGYINTÉZİ: Slenker Endre TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7773 TELEFAX: 06-1-459-7766; 06-1-459-7764 E-MAIL: eh@eh.gov.hu; slenkere@eh.gov.hu HATÁROZAT

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Kapcsolt energiatermelés hazai helyzetének áttekintése

Kapcsolt energiatermelés hazai helyzetének áttekintése Kapcsolt energiatermelés hazai helyzetének áttekintése Nemzeti Kapcsolt Energiatermelési Nap 2007. április 25., Budapest Bercsi Gábor Szakmai alelnök Magyar Kapcsolt Energia Társaság Bercsi Gábor: A kapcsolt

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés. támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos

Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés. támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés fıbb mutatói 2009 I. félévében Az ún. KÁT mérlegkörben 1 támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos energiához kapcsolódó

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Háttér információk. A Paksi Atomerımő Üzemidı Hosszabbításának Környezeti Hatástanulmánya. A tanulmánykészítés specifikumai

Háttér információk. A Paksi Atomerımő Üzemidı Hosszabbításának Környezeti Hatástanulmánya. A tanulmánykészítés specifikumai A Paksi Atomerımő Üzemidı Hosszabbításának Környezeti Hatástanulmánya A környezeti hatástanulmány felépítése és legfontosabb megállapításai Bérci Károly Budapest, 2006. június 6. Háttér információk A hatásvizsgálatra

Részletesebben

Megbízások teljesítésére vonatkozó politika - FORDÍTÁS -

Megbízások teljesítésére vonatkozó politika - FORDÍTÁS - Megbízások teljesítésére vonatkozó politika - FORDÍTÁS - 1 1. Általános elvek A Pénzügyi Eszközök Piacairól szóló 2004/39/EK Irányelv ("MiFID") elıírja, hogy 2007. november 1-tıl minden befektetési vállalkozás

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába Energetikai gazdaságtan Bevezetés az energetikába Az energetika feladata Biztosítani az energiaigények kielégítését környezetbarát, gazdaságos, biztonságos módon. Egy szóval: fenntarthatóan Mit jelent

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban

Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban 2010. szeptember 9. Budapest dr. Bérczi Anna - Jövı nemzedékek országgyőlési biztosának irodája Tartalom 1. Az uniós hulladékjog 2. A hulladék fogalmának

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Energetikai Szakkollégium Egyesület

Energetikai Szakkollégium Egyesület Csetvei Zsuzsa, Hartmann Bálint 1 Általános ismertető Az energiaszektor legdinamikusabban fejlődő iparága Köszönhetően az alábbiaknak: Jelentős állami és uniós támogatások Folyamatosan csökkenő költségek

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

GÁZPIAC LIBERALIZÁCIÓ SZABÁLYOZÁSI KÖTELEZETTSÉGEK, LEHETİSÉGEK

GÁZPIAC LIBERALIZÁCIÓ SZABÁLYOZÁSI KÖTELEZETTSÉGEK, LEHETİSÉGEK Bogya Zoltán szakmai tanácsadó Magyar Energia Hivatal Gázengedélyezési és Felügyeleti Osztály bogyaz@eh.gov.hu Az önellátó energiagazdálkodás feladat vagy lehetıség? Önkormányzati konferencia Német - Magyar

Részletesebben

MAGYAR ENERGIA HIVATAL

MAGYAR ENERGIA HIVATAL A hatékony kapcsolt energiatermelés kritériumai (az eredetigazolás folyamata) Nemzeti Kapcsolt Energia-termelési Nap Budapest, 2007. április 25. Lángfy Pál osztályvezetı Magyar Energia Hivatal Az elıadás

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Budapest II. Pusztaszeri út 59-67 A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? Várhegyi Gábor Biomassza: Biológiai definíció:

Részletesebben

Tervezet: ABIZOTTSÁGHATÁROZATA

Tervezet: ABIZOTTSÁGHATÁROZATA ConseilUE PUBLIC Brüsszel, D006234/02 Tervezet: ABIZOTTSÁGHATÁROZATA ( ) aco 2 4kibocsátásáthelyezéskockázatánakjelentısmértékbenkitettágazatokés alágazatoklistájánaka2003/87/ekeurópaiparlamentiéstanácsiirányelvszerinti

Részletesebben

Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika a hıszivattyúzásért

Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika a hıszivattyúzásért Komlós Ferenc ny. minisztériumi vezetı-fıtanácsos, a Magyar Napenergia Társaság (ISES-Hungary) Szoláris hıszivattyúk munkacsoport vezetı Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika

Részletesebben

Szikra Csaba. Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu

Szikra Csaba. Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu Szikra Csaba Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu Az EU EPBD (2002/91/EC) direktíva lényegesebb pontjai Az új épületek energia-fogyasztását az ésszerőség határain belül korlátozni kell.

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

A Paksi Atomerımő Zrt. társadalmi, gazdasági vonatkozásai és legfontosabb beruházásai

A Paksi Atomerımő Zrt. társadalmi, gazdasági vonatkozásai és legfontosabb beruházásai A Paksi Atomerımő Zrt. társadalmi, gazdasági vonatkozásai és legfontosabb beruházásai Csanádi András gazdasági igazgató Óbudai Egyetem 2011. október 5. 2 Társadalmi és gazdasági hatások Társadalmi és gazdasági

Részletesebben

Környezetbarát elektromos energia az atomerőműből. Pécsi Zsolt Paks, november 24.

Környezetbarát elektromos energia az atomerőműből. Pécsi Zsolt Paks, november 24. Környezetbarát elektromos energia az atomerőműből Pécsi Zsolt Paks, 2011. november 24. Jövőképünk, környezetpolitikánk A Paksi Atomerőmű az elkövetkezendő évekre célul tűzte ki, hogy az erőműben a nukleáris

Részletesebben

Ipari hulladék: 2 milliárd m 3 / év. Toxikus hulladék: 36 millió t/év (EU-15, 2000.) Radioaktív hulladék: 40 000 m 3 /év

Ipari hulladék: 2 milliárd m 3 / év. Toxikus hulladék: 36 millió t/év (EU-15, 2000.) Radioaktív hulladék: 40 000 m 3 /év Ipari hulladék: 2 milliárd m 3 / év Toxikus hulladék: 36 millió t/év (EU-15, 2000.) Radioaktív hulladék: 40 000 m 3 /év Nagy aktivitású hulladék: 240 m 3 /év Európai Unióban keletkezı radioaktív hulladékok

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc.

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. A minket körülvevı energiaforrások (energiahordozók) - Azokat az anyagokat, amelyek energiát közvetítenek energiahordozóknak

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Tápvízvezeték rendszer

Tápvízvezeték rendszer Tápvízvezeték rendszer Tápvízvezeték rendszer A kutaktól a víztisztító üzemig vezetı csövek helyes méretezése rendkívüli jelentıséggel bír a karbantartási és az üzemelési költségek tekintetében. Ebben

Részletesebben

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés Nukleáris alapú villamosenergiatermelés jelene és jövője Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Villamosenergia-ellátás Magyarországon

Részletesebben

A hazai energetika fejlıdésének társadalmi, gazdasági feltételei, jövıképe

A hazai energetika fejlıdésének társadalmi, gazdasági feltételei, jövıképe A hazai energetika fejlıdésének társadalmi, gazdasági feltételei, jövıképe Kaderják Péter Kutatóközpont vezetı BME Energetikus Mester Képzés 2010. november 10. Témakörök A hazai energetika környezetét

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7.

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: ES-1634/2005 ÜGYINTÉZİ: HORVÁTH KÁROLY TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7774 TELEFAX: 06-1-459-7764; 06-1-459-7770 E-MAIL: eh@eh.gov.hu; horvathk@eh.gov.hu TÁRGY:

Részletesebben

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Javaslat a készülő energiapolitikai stratégiához Domina Kristóf 2007 A Paksi Atomerőmű jelentette kockázatok, illetve az általa okozott károk negyven éves szovjet

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 10.2.2010 EP-PE_TC1-COD(2009)0105 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely elsı olvasatban 2010. február 10-én került

Részletesebben

Ország szerkezeti terv Hatályos OTrT (hatályos megyei terv alapja) Vízgazdálkodási térség 398,7

Ország szerkezeti terv Hatályos OTrT (hatályos megyei terv alapja) Vízgazdálkodási térség 398,7 5. A t e r ü l e t r e n d e z é s i t e r v v e l v a l ó ö s s z h a n g i g a z o l á s a Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12- tıl hatályos

Részletesebben

Fenntarthatóság és hulladékgazdálkodás

Fenntarthatóság és hulladékgazdálkodás Fenntarthatóság és hulladékgazdálkodás Néhány tény A különbözı rendszerek egymás negentórpiájával, szabad energiájával táplálkoznak A szabad-energia a rendezettség mértékének fenntartásához kell Az ember

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Energiagazdálkodás c. tantárgy 2010/1011. tanév, 1. félév

Energiagazdálkodás c. tantárgy 2010/1011. tanév, 1. félév Energiagazdálkodás c. tantárgy 2010/1011. tanév, 1. félév 1. TÉMAKÖR Energetikai alapfogalmak 1.1. Az energiahordozó fogalma, a primer és szekunder energiahordozók definíciója. A megújuló és kimerülı primer

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 4. A megújuló

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 215. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 216. április Budapesti Erőmű ZRt. 215. évi környezeti tényező értékelés

Részletesebben

Dél-dunántúli Energetikai Klaszter

Dél-dunántúli Energetikai Klaszter Dél-dunántúli Energetikai Klaszter DDEK küldetése A Dél-dunántúli Energetikai Klaszter küldetésének tekinti a - Dél-dunántúli régió energetikai ágazatában jelenlévı szervezetek összefogását, - a klasztertagok

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fenntartható gazdaság szempontjai

Részletesebben

Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés

Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés Lajos Máté lajos.mate@osski.hu OSSKI Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam 2016. október 13. Országos Közegészségügyi Központ (OKK) Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi

Részletesebben

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Nyári á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Új szervezeteink HU-000016: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. HU-000017:

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Miért van szükség az M0-ra? Budapestnek az országon belül elfoglalt helye és szerepe, továbbá a fıváros és agglomerációs

Részletesebben

a nemzeti vagyon jelentıs

a nemzeti vagyon jelentıs A hazai geotermális kultúra a nemzeti vagyon jelentıs eleme VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencia Bencsik János Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkezı pénzügyi és gazdasági

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9.

GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9. GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9. Geotermikus er m magyarországi létesítésének kulcs témakörei Kapcsolódás globális energiapolitikai folyamatokhoz

Részletesebben

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében Szélenergia a tények szélenergia integrációja Magyarországon, EWEA Budapest, 2009 június 12. EUROPEAN COMMISSION

Részletesebben

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Témakörök Zöld gazdaság és munkahelyteremtés Közgazdasági megközelítések Megújuló energiaforrások Energiatervezés Foglakoztatási

Részletesebben

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Dr. Kiss Csaba MKET Elnökhelyettes Alstom Hungária Zrt. Ügyvezető Igazgató 2014. március 18. Az Irányelv története 2011 2012: A direktíva előkészítése,

Részletesebben

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28. MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL Kállósemjén Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Innovációs mutatók az új tag- és a tagjelölt országokban, 2003 1 Magyarország innovációs mutatói az új tag, illetve jelölt országok (NAS-13) átlagához képest,

Részletesebben

Sajtótájékoztató. Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, MVM Zrt. az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke

Sajtótájékoztató. Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, MVM Zrt. az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke Sajtótájékoztató Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, Zrt. az Igazgatóságának elnöke Hamvas István vezérigazgató Budapest, 2015. február 4. stratégia Küldetés Gazdaságpolitikai célok megvalósítása Az Csoport

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Iktatási szám: VJ/142-11/2009. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az ELMIB Energetikai Szolgáltató Zrt. (Dunaújváros) és Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (Tatabánya)

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD ELSŐ SZALMATÜZEL ZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD HőerH erőmű Zrt. http:// //www.bhd.hu info@bhd bhd.hu 1 ELŐZM ZMÉNYEK A fosszilis készletek kimerülése Globális felmelegedés: CO 2, CH 4,... kibocsátás Magyarország

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Tóth Tamás főosztályvezető Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Magyar Energia Szimpózium 2016 Budapest, 2016. szeptember 22. Az előadás vázlata

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról

KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felhívja a tisztelt pályázók figyelmét, hogy a 2007. szeptember 18-án megjelent KEOP-5.1.0 Energetikai hatékonyság

Részletesebben

10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet. A rendelet hatálya

10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet. A rendelet hatálya A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet az 50 MW th és annál nagyobb névleges bemenı hıteljesítményő tüzelıberendezések mőködési feltételeirıl és légszennyezı

Részletesebben

Lakossági biomassza kazánok telepítésének általános feltételei. Tóvári Péter

Lakossági biomassza kazánok telepítésének általános feltételei. Tóvári Péter Lakossági biomassza kazánok telepítésének általános feltételei Tóvári Péter Tartalom 1. Helyi adottságok 2. Mérnöki és mőszaki feltételek 3. Jogszabályi feltételek 4. Környezetvédelmi feltételek Helyi

Részletesebben

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia? HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus

Részletesebben