Hallgatók a Tudomány Szolgálatában

Átírás

1 MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a Hallgatók a Tudomány Szolgálatában Védelmi igazgatás szakos hallgatók I. országos tudományos konferenciája Szalóki Vivien A polgármesterek feladatai-, hatáskörei- és felelősségei- a védelmi intézkedések során (The civil defense of the mayors' perspective, so the mayors of the tasks, powers and responsibilities of the security measures in.) Budapest, november

2 1. Bevezetés 1.1. A témaválasztás indoklása Egy településen a megelőzési feladatok egyrészt azt a célt szolgálják, hogy a minden olyan intézkedést megtegyenek, amelyekkel megelőzhetik vagy minimálisra csökkenthetik a veszélyeket. Másrészt a megelőző időszakban kell minden olyan intézkedést, felkészülést megtenni, amelyek szükségesek egy bekövetkezett veszélyhelyzet esetén a gyors és hatékony védekezéshez, a lakosság és az anyagi javak védelméhez Az esetlegesen bekövetkezett események megelőzése, illetve a védekezésre való felkészülés, települési feladatait, amelyet a polgármester irányítja. 1 Témaválasztásomat indokolta, hogy tanulmányaimat jelenleg az Önkormányzati és vezetéstudományi szakirányon folytatom, így számomra nem volt kérdés, hogy önkormányzattal kapcsolatos témát kutassak. További indokom, hogy egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a védelmi feladatokból a településeknek is ki kell venni a részüket, és az erre való felkészülés kérdéseinek kutatása és esetleges eredményei segíthetnek a felkészülésben. Mint témaérdekeltség, itt szeretném megköszönni Leányfalu település Polgármesteri Hivatalának a sok segítséget (a sok ott dolgozó ember munkáját) felkészültségét és válaszát az esetlegesen felmerülő kérdésekre Célkitűzés Evvel a témával szeretném bizonyítani, hogy a települések (vagy akár a fővárosi) önkormányzatainak vezetőiknek, a polgármestereknek bizony nem egyszerű a feladatuk, se nem egy normál, sem egy rendkívüli helyzetben. Bemutatom jogszabályok alapján feladatukat és hatáskörüket, majd ehhez hasonlítva az éles helyzetekkor mire- és hogyan kell figyelniük (hiszen nem mindig hozhatnak saját életszerű döntéseket, mert azok olykor törvényekbe ütközhetnek). 1 Dr. Hornyacsek Júlia egyetemi - Dr. Csépainé Széll Pálma egyetemi adjunktus - Veres Viktória: Önkormányzati vezetők felkészítése a védelmi feladatokra (2010) Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, 67. oldal ISBN:

3 A körülményeket fogom vizsgálni, mint például egy említett hétköznapi napot, valamint egy katasztrófa bekövetkezésekor miket kell tenniük, ki - hogyan segíti az ő munkájukat. Terheltségük vizsgálata (itt azt értem, településtől függően kinek mennyi és mekkora felelőssége van) A megelőzésekről, valamint a gyakorlatok szükségleteiről is esik szó. A gyakorlatokon úgymond tesztelik őket is ma már, erről mutatok egy folyamatot és egy pontozási rendszert is megosztok. A dolgozatom végén, pedig egy javaslatot szeretnék bemutatni, hogy hogyan lehetne a polgármesterek tudását még bővíteni. Mind a javaslatok felmerülésekor, mind a gyakorlatokkor adatokat, képeket és grafikonokat is fel fogok tűntetni! Viszont kezdjük az elején. 1. kép: A Duna betörése 2 2. A polgármesterek űltalános feladat- és hatáskörük A polgármester a helyi önkormányzat választott vezetője és egyben a képviselő testület elnöke. A helyi önkormányzás nélkülözhetetlen választott tisztségviselője. Az önkormányzás leglegitimebb szereplője, ugyanis személyéről a választópolgárok es áradása a Dunának Leányfalu térségében archívumból forrásolva a Leányfalui Polgármesteri Hivatalból jegyzői engedéllyel. 1429

4 mindenütt közvetlen választással döntenek. Az Ötv. a képviselő-testületek számára a polgármester feladatainak meghatározásában széleskörű szabályozási önállóságot biztosít. A részletes szabályok megállapításának felelőssége főleg a képviselő-testületre hárul. Az SZMSZ-ek a polgármester fő feladatait különösen a következőkben látják: a település fejlődésének elősegítése; a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás; az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása; az önkormányzat gazdálkodásának menedzselése; a demokratikus helyi hatalomgyakorlás megvalósítása és segítése a közakarat érvényesülésének biztosítására; a nyilvánosság megteremtése, helyi fórumok szervezése; a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, a hatékony együttműködési formák kialakítása; kapcsolattartás a helyi pártok vezetőivel; a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése; a települési képviselők, a tanácsnokok, a bizottsági elnökök munkájának segítése; a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése; az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése; a polgármesteri hivatal irányítása; a képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása. 3 A polgármester részletes jogosítványai: - a képviselő-testület működésével összefüggő feladatok; - az önkormányzati bizottságokkal kapcsolatos feladatok; - a polgármesteri hivatallal kapcsolatos feladatok; - a lakossági kapcsolattartás feladatai; - a gazdálkodással kapcsolatos feladatok évi LXV. törvény - a helyi önkormányzatokról 4 Bíró Endre - Csizmár Gábor: Települési önkormányzatok, képviselők, polgármesteri hivatalok jogi kézikönyve (1995) 1430

5 Láthatjuk, hogy a polgármesterek tevékenysége összetett, talán néha végeláthatatlan is, de meg van a segítsége is, mint a jegyző, vagy ha nagy településről van szó a helyettese. A kiinduló forrásom a témához Leányfalu település lesz, nyilván több települést is említek majd, de a legtöbb információ mégis ehhez a településhez vonatkozik. A települést második otthonnak nevezném, hiszen közel 20éve a család részét képezi az ott álló házunk; és sajnos nem csak egy típusú katasztrófa sújtja az évek során a települést. 3. Védelmi feladatok és felelősségi körök A polgármesterek legfőbb védelmi feladata az irányítás, hiszen a településen élők, őt tekintik vezetőnek, aki a védelmükért a biztos létükért van. (Egy fővárosban élő ember, ezt nem érzékelheti, mivel ott nagyobb közösség révén ez a kialakult norma úgymond csak törvényleges, de nem életszerű hétköznapi.) A polgári védelemben van a legfontosabb szerepe, hiszen a védelmi tervekért, valamint az ehhez kapcsolódó eszközök meglétéért felelős. Egyik másik hiánya súlyos következményekkel is járhat. Ezek karbantartása is fontos, ezért kell ellenőrizni, hogy működőképes. Precedens példa erre (szerintem elég sok településsel előfordult már sajnos) a kettő riasztóberendezés közül csak egyik működött a 2009-es leányfalui árvízkor, így nagyon lassan sikerült az önkéntes emberek toborzása noha nem egy nagy településről van közel 2500 lakosú, de nagyban nehezítette, mivel meredek hegyi utak is vannak. A helyi (települési) szinten tehát az alábbi védelmi feladatokat kell ellátnia a polgármesternek: a veszélyeztetettségnek megfelelő pv. szervezeteket, folyamatos és pontos védelmi tervezést, korszerű riasztási és tájékoztatási rendszert, megfelelő színvonalú felkészítési rendszert, a védekezéshez szükséges anyagi-technikai készleteket, korszerű híradó- és informatikai rendszert, működő védelmi vezetési és irányítási rendszert. 5 5 Dr. Hornyacsek Júlia egyetemi - Dr. Csépainé Széll Pálma egyetemi adjunktus - Veres Viktória: Önkormányzati vezetők felkészítése a védelmi feladatokra (2010) 1431

6 A polgár védelmi feladatok között viszont az alábbi legfontosabb feladatokat végrehajtani: a) elrendeli a belügyminiszter intézkedése alapján - vagy halasztást nem tűrő esetben annak utólagos tájékoztatásával - a polgári védelmi szervezetek alkalmazását; b) szervezi a közigazgatási szervek, a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek, a társadalmi szervezetek, valamint a polgári védelmi szervezetek együttműködését; c) felelős a riasztás, tájékoztatás előkészítéséért és végrehajtásáért; d) összehangolja a lakosság és az anyagi javak kitelepítését, kimenekítését, befogadását, ellátását, továbbá a helyi védekezés megszervezését; e) felelős a polgári védelmi kötelezettségen alapuló területi polgári védelmi szervezetek megalakításáért; f) felelős a vezetési rendszer fenntartásáért, működőképességének biztosításáért Megelőzési feladatok a települési szempontok alapján A megelőzés fogalma a legjobban így értelmezhető ebben az esetben: károk és veszélyek bekövetkezésének minimalizálása. Persze ez ennyire nem egyszerű, sőt sokkal több, mint amennyi keretem van ebben a dolgozatban. A polgármestereknek gondoskodni kell, hogy a lakosságot a legkevesebb anyagi kár érje, így előkészületekre, úgymond megelőző intézkedéseket kell tennie. Már a dolgozatom elején említettem, hogy az egyik legfontosabb feladata a polgármesternek a védelmi tervezés, amelyben szembesülnek a veszélyekkel, mint probléma lehetőséggel, valamint erre alakítanak ki egy folyamatrendszert úgy, hogy a lakosságot minimálisan érje anyagi kár. Ez természetesen önmagában kevés, hiszen gyors és jól működő tervre van szükség (pl. sárfolyam lezúdul a hegyről, miként közelítsék meg az ott lakókat és persze mennyi idő alatt). A polgári védelmi tervezés kétpilléres, amelyet egyrészt az általános polgári védelmi, másrészt a veszély-elhárítási rész-, alap-, és összesített tervek alkotnak. A tervkészítésre kötelezettek körét, a tervek tartalmát a polgári védelmi feladatok nevesítésével, valamint a jóváhagyás rendjét és dátumával történik évi XXXVII. törvény - a polgári védelem 1432

7 A két tervfajta közötti - nem tartalmi - különbség, hogy a veszély-elhárítási tervek ún. lentről felfelé építkezésűek és nyílt minősítésűek, az általános polgári védelmi tervek készítése pedig ellenkező irányú és minősítésük titkos. A tervek tartalma: Általános polgári védelmi terv rendkívüli állapot idején, az Alkotmány 19/E. - ának (1) bekezdésében meghatározott esetben, valamint szükségállapot idején bekövetkező fegyveres cselekmények esetén végrehajtandó polgári védelmi feladatokat tartalmazza. A veszély-elhárítási terv az Alkotmány 35. -a (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott veszélyhelyzet és a Pvtv. 2. -ának (2) bekezdésében foglalt veszélyhelyzet időszakában (illetve a megelőző védelmi helyzetben) végrehajtandó polgári védelmi feladatokat rögzíti. A veszély-elhárítási tervben szereplő feladatokat az adott településen, illetve polgári szervnél jellemző vagy feltételezhető veszélyeztető hatás típusaira kell kidolgozni, illetve a polgári védelmi feladatok közül azokat kell tervezni, amelyek a veszélyeztető hatások elleni védekezés során szükségesek. A tervkészítésre köteleztettek a veszélyhelyzet kezelési terveiknek a vezetésre, irányításra vonatkozó részeit kötelesek folyamatosan naprakészen tartani, egyéb részeinél azok adatait, az adattárakat kötelesek félévenként felülvizsgálni és pontosítani. A tervkészítésre kötelezettek az általános polgári védelmi terveiket - eltérő rendelkezés hiányában - kötelesek évente felülvizsgálni. Kiemelném, mint települési szinten a veszély-elhárítási tervet, hiszen, a polgári védelmi szempontból IV. csoportba sorolt, illetve nem sorolt településeken kell készíteni, amelyeket a megyei közgyűlés elnökei kijelöltek. A részterv különösen a lakosság és anyagi javak védelme érdekében szükséges polgári védelmi feladatokat (kitelepítés, elhelyezés, befogadás) tartalmazza. A már működő, vagy építés alatt álló veszélyes létesítmények üzemeltetői - kötelező jelleggel - bejelentették a veszélyes tevékenységet, amelyhez mellékelték biztonsági jelentésüket, vagy biztonsági elemzésüket. E dokumentumok megfelelő mennyiségű információt szolgáltatnak a külső védelmi tervek elkészítéséhez. (A biztonsági jelentésre nem kötelezett veszélyes létesítmények, amelyek tevékenysége egy meghatározott veszélyességi szintet elér, biztonsági elemzést készítenek. Ez az okmány mindenre kiterjedően tartalmazza azon célkitűzéseket, valamint vezetési és műszaki 1433

8 eszközrendszerek bemutatását, amelyek biztosítják a mind az ember, mind a környezet megfelelő védelmét.) A külső védelmi tervezés a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok és az érintett polgármesterek feladata. A tervezési tevékenység során a veszélyeztetett területen élő lakosság mentésére, a környezetben, illetve az anyagi javakban keletkező károsodások enyhítésére biztonsági rendszabályok, intézkedések kerülnek konkretizálásra. A gyakorlatban e tervek a veszély-elhárítási tervek szerves részét képezik. A 7/2005. (III. 4.) BM rendelet adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a hatósági határozattal kijelölt polgári szervek részére, a települési veszély-elhárítási terv elkészítése érdekében. A külső védelmi tervezés mellett - elsődleges fontossággal bír az üzemeltető által készített belső védelmi tervek megléte. Ez az okmány egy bekövetkezett esemény során a létesítményen belüli személy-, érték- és vagyonmentés, valamint a környezetkárosító hatások csökkentésére vonatkozó saját kapacitásokat (önmentés) részleteiben mutatja be A polgármesterek felkészítése A felkészítésekről volt már szó az előző fejezetekben, most viszont szeretném a tényleges felkészítésről tárgyalni, hogy és miként működik és valójában mik hangzanak el és mikre kell odafigyelniük a polgármestereknek. A polgármesterek felkészítése differenciáltan, a választási mandátumoknak megfelelően történik. Az újdonsült polgármesterek részére (akiknek még nincs tapasztalatuk) részletes, de általános jellegű felkészítés folyik le, valamint az újraválasztottak esetében egy rövidebb, de annál inkább gyakorlatban használt, úgymond helyi települési szintű veszélyhelyzet elhárítási feladat gyakorlat. A felkészítések időtartama évente 4-6 óra, a feldolgozandó ismeretanyag fele a helyi veszélyeztetettség megismertetésére és elhárítására irányul. Az általános katasztrófavédelmi ismeretek témáira az OKF ajánlást dolgoz ki. 8 Példaként felhozva a Leányfalui önkormányzatánál felelevenítik az utóbbi évek azon ár- és belvizeit, erdőtüzeit, rendkívüli időjárási eseményeit sárfolyam a hegyoldalból, 7 20/1998. (IV. 10.) BM rendelet a polgári védelmi tervezés rendszeréről és követelményeiről, valamint annak a 7/2005. (III. 4.) BM rendelet a 20/1998 (IV. 10.) BM rendelet módosításából 8 13/1998. (III. 6.) BM rendelet - a polgári védelmi felkészítés követelményeiről 1434

9 amelyeknél a katasztrófavédelem hivatásos szervei, az együttműködők és az önkormányzatok összefogására volt szükség a veszély-elhárítására, csökkentésére. A megjelent önkormányzati vezetők az alábbi témakörökkel ismerkednek meg: a polgármester helye és szerepe a védelmi igazgatás rendszerében, feladatai a helyi védekezés megszervezése és irányítása során (lakosságvédelemi feladatok); a települések polgári védelmi besorolása, az ezzel járó kötelezettségek; a települési pv szervezet létrehozásának, a pv szervezetekbe való beosztásnak, valamint e szervezetek alkalmazásának szabályai; települési szinten kezelendő lakosságvédelmi okmányok és anyagok, a polgári védelmi tervezés rendszere; a lakosság kitelepítésének, befogadásának szabályai; a helyreállítás és a kárenyhítés szabályai (vis maior eljárási rend); havaria esetén a polgármester tevékenysége (szállítási baleset, üzemi baleset, kiterjedt tűz, gázvezeték sérülése, robbanóanyag, lőszer, veszélyes hulladék, radioaktív anyag találása esetén). Általában az előadások közötti szünetek és a konzultáció alkalmat adott egyrészt a kötetlen szakmai beszélgetésekre, másrészt az egyes településeket érintő aktuális kérdések megvitatására. Az 4 vagy 6 órás foglalkozás a helyiek szerint megalapozta a szükséges ismereteket, és a jövőbeni eredményes közös munkát. 2. kép: Szentendre és térségének védelmi felkészítése 2009-ben 9 9 Forrás: - Készítője ismeretlen, 2011 október 27.-i letöltés 1435

10 3. kép: Helyi települési szintű védelmi felkészítés 2007-ben 10 A felkészülést a települések is intézhetik, úgymond önálló keretek között, persze ez ritkább kivitelű és sajnos olykor csak a módosabb települések tehetik meg maguknak. Erről tettem egy diagramot is, amelynek még az év elején gyűjtöttem utána, igaz hogy 2010-es adatok, de jól látható az arányok: Gyakorlatok aránya Arány Évente 1x Félévente Negyedévente Minden hónapban 1. saját ábra: 2010-es évben bizonyos településeken milyen arányban vannak katasztrófavédelmi (polgárvédelmi) gyakorlatok önkéntes alapon 10 Sátoraljaújhely gyakorlat 2007, Készítője ismeretlen, március 30.-i letöltés 1436

11 6. A felkészültség eredménye, avagy a tudásfelmérés A felkészítési időt én saját tapasztalat alapján, lehet korból kifolyólag, hiszen 20-as éveim közepén járok, kevésnek, szinte lerövidítettnek éreztem a felkészítést az első ilyen védelmi gyakorlatomon. Ez Sátoraljaújhelyen volt 2010-ben, amely igaz, hogy nem nagy település, de vannak veszélyforrásai. 4 6 óra valóban hosszúnak tűnik egy napon, de kevés is lehet, ha akkor ott nem derülnek ki a hibák és próbáljuk azokat még nem éles helyzetben kiküszöbölni. A előző évben készítettünk a Bsc-s csoporttársaimmal egy kutatást, milyen felkészültnek érzik magukat a polgármesterek, az ott szerzett tapasztalatok: o térségenként eltérő felkészültség o más más igények o polgármesterek különböző tudással rendelkeznek (valakinek felsőfokú végzettsége van akinek csak középszintű) A felkészültséget már diagramban is jeleztem az előző félévben, amikor a témát választottam. Íme újra: Felkészültség (2010 június) Sátoraljaújhely Szolnok Leányfalu Szentendre Tahitótfalú Mátészalka Kakucs Dabas 2. saját ábra: 2010 júniusában 8település polgármesterénél tett látogatás során rákérdeztünk bizonyos védelmi feladatok teljesítéséről és így felmértük a felkészültségüket átlagban számítva 75%-ot érték el. A diagram becsapós abból a szempontból, hogy mindegyik település körülbelül egyformának látszik, pedig a kis százalékok is sokat dobhatnak. A számérték (%) szerint: Sátoraljaújhely

12 Szolnok 80 Leányfalu 75 Szentendre 95 Tahitótfalu 60 Mátészalka 55 Kakucs 60 Dabas 95 A felkészültségük persze nem csak az említett 4 6 órában történik, de olykor nekik is szükség van ellenőrzésre, úgymond számonkérésre. A legalapvetőbb ilyen írásbeli számonkérés a tesztes megoldás lenne, amely elméleti részből teljesen megfelelő, mint akár a Kresz is. Vagyis érzésem szerint szükséges lenne 2 körből álló számonkérésre, elsőben írásban, majd szóban (gyakorlatban). Ha az első nem sikerül legalább 80%-osra, akkor újra kellene írni. Miért? Ha valaki ezen százalék alatt teljesít, nincs lehetősége többfelé helyesen gondolkodnia, hiszen a krízishelyzetben való gondolkodásban ha nem tud azonnali döntéssel (jó döntéssel) bírni, nincs esélye jól megoldania vagy orvosolni egy veszélyhelyzeti folyamatot (hiszen az több részből egymásba épülő döntésekre van szükség, ha ott elbukik az első fázison nincs esélye elérni a célt!). A gyakorlatot számos alkalomkor láthattunk, különböző polgári védelmi feladatokon. Számozást vezetnék be, hogy értékelhető legyen akkor- ott hogyan döntött a polgármester. Persze élethű szituációk bevezetésével például Leányfalun árvíz, szinte minden évben jelen van, vagy akár a sárfolyam lezúdulása a hegyről, veszélyes anyagok szállításából eredő baleset stb. A pontozási rendszert úgy alakítanám ki, hogy minden feladatrészt szintén százalékos arányban kell értékelni (az ellenőrzés egy minimum 5tagú bizottságból állna), ott is 80%-os teljesítés kell, ahhoz, hogy az adott személy továbbjusson a következő feladathoz. A végén, ha mindegyik feladatot végig megoldotta még az összesítés előtt megkérdezni, hogy 1-2 olyan helyen ahol hibázott (érzése szerint) ott mit változtatna és hogyan. Úgy érzem így esélyt kapna arra, hogy változtasson arányain, persze megfelelő segítséget is kapna hozzá, hiszen ezen feladatokat nem egyedül kell megoldania nem maradna magára. Az összesítéskor a bizottság egyhangúan kimondja a százalékos értékelést, majd a hibákat kiküszöbölnék vagy emellett különböző javaslattételeket tennének. A zárás pedig egy oklevél lenne polgármesterek részére. Szerintem nem csak motiváló, de ösztönző is lenne számukra! 1438

13 7. Összegzés A zárószavam talán annyi lenne, hogy elég nehéz témát választottam, de úgy érzem ebben a 15 oldalban (igaz ha olvassuk a sorokat ez még rövid is lett) sikerült bizonyítanom, hogy a polgármestereknek tényleg nincs könnyű dolguk, főleg ha egy katasztrófa sújtja a településüket. Gyakorlatokon való részvételem segítette leginkább a dolgozatomat, de még egyszer szeretném megköszönni a saját településemnek Leányfalunak a segítséget. A felkészültségen van még mit javítani, de szerintem a települések ezen próbálnak javítani csiszolni. A javaslattételem még kidolgozásra vár, hiszen ezt a témát még jobban és aprólékosan ki lehet dolgozni. Ez alatt a pontos feladatok meghatározása, valamint a pontozásról részletes tájékoztatást kidolgozni. Az említett ellenőrző bizottságok pontos feltételeit is meg lehet határozni, emellett kik lehetnek tagjai működésük időszaka. Az emberek (településen élők) belevonása a feladatokba és az ő értékelésük is. 1439

14 Felhasznált irodalom Írott szakirodalom/törvény: évi LXV. törvény - a helyi önkormányzatokról Bíró Endre - Csizmár Gábor: Települési önkormányzatok, képviselők, polgármesteri hivatalok jogi kézikönyve (1995) Complex Kiadó Kft., ISBN: Dr. Hornyacsek Júlia egyetemi - Dr. Csépainé Széll Pálma egyetemi adjunktus - Veres Viktória: Önkormányzati vezetők felkészítése a védelmi feladatokra (2010) Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, 67. oldal ISBN: évi XXXVII. törvény - a polgári védelem 20/1998. (IV. 10.) BM rendelet a polgári védelmi tervezés rendszere 7/2005. (III. 4.) BM rendelet a 20/1998 (IV. 10.) BM rendelet módosítása 13/1998. (III. 6.) BM rendelet - a polgári védelmi felkészítés követelményeiről Folyóiratok: A települési önkormányzatok polgármestereinek jelene és azon személy fejlesztésének lehetőségei. Hírlevél, Módszertan az önkormányzatoknak. KJK évi 12. szám old. Önkormányzati iránytű. Gyakorlati útmutató a helyi képviselők, polgármesterek, köztisztviselők számára. Új Historica - Dr. Kiss László cikkei, Villány, évi májusi szám (XIV.; XV.) Internetes irodalom: Magyarországi Polgármesteri Hivatalok - március 30.-i letöltés Polgármesterekről általában ml - március 30.-i letöltés A polgármester feladat- és hatásköre március 30.-i letöltés 1440