Közszolgáltatás a viziközlekedésben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Közszolgáltatás a viziközlekedésben"

Átírás

1 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közszolgáltatások Szervezése Főosztály Közszolgáltatás a viziközlekedésben Készítette: Ulicska Ferenc 2007.

2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 Víziutak... 3 Kikötők... 4 Áruforgalom... 5 Hajóállomány... 7 Hajósképzés... 8 Folyami Információs Szolgáltatások (River Information Service = RIS) Statisztika a víziközlekedésről

3 Bevezetés Ebben a kis tanulmányban arra próbálok magyarázatot találni, hogy miért nem működik Magyarországon a víziközlekedés, mint közlekedési alágazat, illetve mik a fejlődés közvetlen gátjai. Mielőtt a részletekbe belemennénk, szeretném tisztázni, hogy a jelen megszorító gazdasági intézkedések mellett az állam megpróbálja fiskális szemlélettel megfogalmazni a közszolgáltatások fogalmát. E felfogás szerint közszolgáltatás az, amit az állam, vagy önkormányzat megrendel. E téves szemléletnek azaz alapvető hibája, hogy ma a közszolgáltatás fogalma egyet jelent a ráfizetéssel, hiszen a közszolgáltatások fenntartásáról az államnak minden körülmények között gondoskodni kellene, ugyanakkor a szolgáltatások nyújtása nem piaci áron történik, azaz az állampolgárok nem a szolgáltatások teljes értékét, hanem egy, a társadalom tűrőképességét még meg nem haladó, alacsonyabb árat fizetnek a szolgáltatásokért. A közszolgáltatók ezáltal folyamatos veszteséget termelnek, amely veszteség kiegyenlítését az államtól várják. A közlekedési személyszállítási közszolgáltatás egyik alapvető eleme a menetrend. Ha például egy személyhajó menetrend szerint közlekedik, akkor függetlenül attól hogy 3 utast vagy 300 utast szállít, az adott időpontban el kell indulnia, hogy a megszabott menetrendet tartani tudja. 3 utassal veszteséget, 300 utassal nyereséget termel. Tehát a menetrend helyes összeállítása alapvetően befolyásolja a személyszállítási közlekedési vállalkozások gazdasági teljesítményét. Az állam, vagy az önkormányzat a menetrend alapján dönt a szolgáltatás megrendelésén, aminek alapvető szempontja, hogy a szolgáltatás kielégítse az állampolgárok utazási szükségletét, illetve közlekedési igényét. A közszolgáltató érdeke, hogy olyan járatsűrűséget határozzon meg, amely kellő utaslétszámot generál annak érdekében, hogy a szolgáltatása nyereséges legyen. A szolgáltatás megrendelője pedig ezt a járatsűrűséget szűkítheti, illetve bővítheti a lakossági igények figyelembe vételével. A járatsűrűség fokozása több szállítóeszköz üzembe, és több munkaerő munkába állítását jelenti, ez azonban minden esetben többlet költséget igényel, amelyet a szolgáltatás megrendelője kell, hogy megfinanszírozzon. A járatsűrűség jelentős csökkentése viszont a közszolgáltatás minőségében okozhat az utasoknak kellemetlen hatást. Víziutak A vízi utak fenntartása a viziközlekedési törvény szerint az állam feladata. Vízi utakat az állam a viziközlekedés részére biztosítja, tehát az állam közszolgáltatást nyújt a vízi utak fenntartásával. Ilyen szolgáltatás a hajózható folyók és tavak vízi úttá nyilvánítása, a gazdaságos hajózáshoz szükséges megfelelő vízmélység biztosítása, a vízi úton a hajóút kijelölése, a vízi út 3

4 mentén személy-, és áruforgalmi, valamint menedék kikötők kijelölése létesítése, illetve létesítésük engedélyezése. Ezen közszolgáltatásokat az állam intézményei Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) és hatóságai útján nyújtja a víziközlekedésben érdekelt közösség részére. Ezen szolgáltatások egy része térítésmentes, azaz minden költségét az állam állja (vízi út fenntartás, hajóút kijelölés, menedék kikötők biztosítása) más része költségtérítéses, azaz pl. egy kereskedelmi vagy kedvtelési célú kikötő engedélyezési eljárásához szükséges hatósági szolgáltatást hatósági díjként a kérelmezőnek kell megfizetnie. A vízi utak fenntartása kapcsán az alábbi aktuális kormányzati feladatok adódnak: - A Duna hajózhatóságának javítása, amely a nemzetközi vízi út közlekedési korlátozások nélküli használatát kell, hogy biztosítsa a nemzetközi normáknak megfelelően. - A Tisza folyó megnyitása a nemzetközi hajóforgalom számára. A Tiszát az EU csatlakozásunk óta a tagállamok hajói szabadon használhatják, azaz így is nemzetközi kereskedelmi jelentőségű folyó. A kormányzat azért nem kívánja jogilag is hivatalosan megnyitni a Tiszát a nemzetközi hajóforgalom számára mivel ehhez öt oldalú nemzetközi szerződést kellene kötni, (magyar, ukrán, szlovák, Szerbia-Montenegró és Románia) és ez azt is jelentené, hogy amennyiben megélénkülne a tiszai kereskedelem, az a vízi út mielőbbi rendbetételének (hajózhatóságának javítása) vállalkozók általi követeléséhez vezetne. A magyar állam jelenleg nem kíván a Tisza, hajózási célú fejlesztésére áldozni. - A Balaton közlekedési közszolgáltatási szempontból rendezettnek mondható. A legnagyobb balatoni hajózási cég, a Balatoni Hajózási Zrt. 22 balatoni önkormányzat, valamint az ÁPV Rt. tulajdonában van, tehát működtetésében az államnak nincs közvetlen szerepe. Az állam a Balatoni Fejlesztési Tanácson, és a Balatoni Szövetségen, keresztül támogatja a Balaton fenntartását, és turisztikai célú fejlesztései megvalósítását. - A közlekedésre kijelölt további vizi utak (Bodrog, Kőrős, Fertő-tó stb.) fenntartását a KVvM vízügyi szakterülete végzi. Kikötők Mivel a kikötők a vízi út szerves részét képezik, az állam közszolgáltatási feladata a víziközlekedés személy-, és áruforgalmi igényének kielégítése. Ennek megfelelően a víziközlekedési törvényben az állam vállalta az un. Országos Közforgalmú Kikötők (OKK) kijelölését és fejlesztését. Természetesen gazdasági, vagy kedvtelési célból egyéb kikötők is létesíthetők, de ezek fejlesztésére az állam nem kívánt törvényi kötelezettséget vállalni. 4

5 A vízi utak mentén elhelyezkedő kikötők sűrűségét és darabszámát a viziközlekedési piac szabályozza. Az állam feladata lenne tervezett gazdaságpolitikájával az ipari parkok és logisztikai centrumok célirányos víz mellé telepítése, illetve közlekedéspolitikájával, gazdasági szabályzásokkal kihasználni a víziközlekdés gazdaságos, energiatakarékos és környezetkímélő szállítási módjában rejlő lehetőségeket. Sajnos azonban a viziközlekedés gazdasági előnyeit figyelembe vevő iparpolitika nincs, és a közlekedéspolitika is csak papíron létezik. A viziközlekedési törvény szerint a kikötőket két nagy csoportba lehet sorolni. Van közforgalmú kikötő, és magán kikötő. A közforgalmú kikötők közszolgáltatást látnak el, hiszen szolgáltatásaikat díj ellenében - bárki szabadon igénybe veheti. Az állam a közforgalmú személyszállítást támogatja, azonban támogatásához közszolgálati szerződés megkötését írja elő. Ez a szerződés a közszolgáltatást végző hajózási vállalkozó, és a területileg illetékes önkormányzatok között kell, hogy létre jöjjön. A szerződésnek tartalmaznia kell többek között a menetrend jóváhagyását a szolgáltatás elvárt színvonalát és a támogatás mértékét. Az állam a közforgalmú áruforgalmat bonyolító kikötőket elsősorban pályázatok útján támogatja. Különböző minisztériumokban évről-évre pályázni lehet alapinfrastruktúra korszerűsítésre és bővítésre (pl. gabona tárházak létesítésére, rakodó berendezések felújítására és korszerűsítésére, árukezelési technológiák bővítésére és korszerűsítésére, hulladék-, és veszélyes-áru kezeléssel kapcsolatos szolgáltatások fejlesztésére, folyami információs-, és informatikai szolgáltatások fejlesztésére stb.) Az aktuális pályázati lehetőségeket a GKM, FVM, KVvM pályázati kiírásai között kell keresni. Áruforgalom Az áruforgalom tekintetében a víziközlekedés abból a megfontolásból tekinthető közszolgáltatásnak, hogy minden gazdasági vállalkozásnak joga van a termékét a lehető leggyorsabban, a lehető legolcsóbban és biztonságban piacra (nemzetközi piacra) juttatni. Az állam szerepe és felelőssége e tekintetben az, hogy kellő alternatívát (közlekedési módot) nyújtson a vállalkozók részére e tevékenységük végzéséhez. Az államnak tehát a vállalkozók szabad választása érdekében biztosítani kellene a közúti, a vasúti, a vízi úti és a légi szállítási lehetőséget is annak érdekében, hogy az áruk és szolgáltatások szabad áramlása biztosítva legyen. Ez az Európai Unió egyik alapkövetelménye. Magyarországon az 1989-es rendszerváltás óta olyan folyamatnak vagyunk a részesei, amely a magyar állami belvízi áruszállítás teljes felszámolásához (privatizációjához) vezetett (lásd. MAHART), a közlekedési politika a víziközlekedéstől, mint 5

6 közlekedési alágazattól elfordult és a magyar külkereskedelmi áruk (exportimport) belvízi szállításainak %-át jelenleg is külföldi hajózási társaságok végzik. Ez azért is szomorú, mivel az áruszállítási tevékenység - mint közszolgáltatás termel nyereséget, és erről a nyereségről mond le önként a magyar állam. Pedig a viziközlekedés a közlekedési munkamegosztáson belül jól meghatározható szerepet tudna betölteni. A mezőgazdasági termények (búza, kukorica, napraforgó, szója) ömlesztett áruként, belvízi hajókon szállítva mai is a leggazdaságosabb. Ezeknek a termékeknek a világpiaci ára nem bírja el a vasút 5-szörös, vagy a közút 15-szörös szállítási költségeit. Ha nem hajóval kerülnek elszállításra, a világpiacon - a magas önköltségi ár miatt - eladhatatlanok a magyar mezőgazdasági termények. A belvízi áruszállítás másik nagy csoportja a veszélyes áruk szállítása. Jelenleg évi több mint egy millió tonna üzemanyag, gázolaj, és egyéb ADN áru szállítása folyik vízen, de ez a mennyiség elenyésző a közúti és vasúti árufuvarozással szemben. Szinte naponta jelennek meg olyan hírek a médiában, hogy felborult egy kamion, vagy több száz liter olaj kiömlött egy vasúti kocsiból. Ezek a jelenségek amellett, hogy rendkívül veszélyesek, még jelentős környezetszennyezést is okoznak. Kormányzati intézkedésre volna szükség ahhoz, hogy a Magyarországot tranzit útvonalként használó, veszélyes árut szállító járművek kizárólag vízen közlekedhessenek. A Duna mint nemzetközi vízi út kiválóan alkalmas lenne arra, hogy a Romániából, Bulgáriából érkező, és Nyugat-európába tartó veszélyes árukat szállító kamionok ne a magyar utakat terheljék, hanem Mohácsról, vagy Bajáról vízi úton Bécsig hajóval tegyék meg az utat. Ez környezetkímélő, és gazdaságos megoldás lehetne. Mivel egy ilyen intézkedés kímélné a magyar utakat (autópályákat), kímélné az útba eső magyar települések környezetét (zaj és rezgésterhelés), és lehetőséget biztosítana a hétvégi haladásra (a vízen nincs hétvégi kamionstop). A kamionok elkerülhetnék az időnként előforduló 8-10 órás határvizsgálatokat, és a Bécsig tartó kb. egy napos hajóút alatt a járművek vezetői kellőképpen kipihenhetnék magukat ahhoz, hogy a bécsi megérkezés után az útjukat azonnal folytathassák a célállomásukig. E nagyszabású elsősorban környezetvédelmi program végrehajtásához olyan gyorsjáratú kamionszállító (Ro-Ro) hajók kellenének (minimum 4-6 db), amelyek képesek az országon áthaladó tranzit forgalmat megfelelő járatsűrűséggel kielégíteni. A speciális ro-ro hajók magyarországi legyártására állami támogatásra volna szükség, ami többszáz munkahelyet teremtene (hajógyártás újraélesztése), és a szolgáltatás beindítását és fenntartását adókedvezménnyel és jogszabályi garanciákkal tudná az állam a környezetvédelmi program keretében segíteni. 6

7 Ha áru oldalról közelítjük meg a víziközlekedést, akkor szeretnék visszautalni a kikötők állam által támogatott elhelyezkedésére. Korábban azt mondtam, hogy az ipari parkok és logisztikai centrumok célirányos víz mellé telepítése elősegítené a gazdaság környezetkímélő fejlődését. A belvízi hajózás a legalkalmasabb közlekedési mód arra, hogy az ipari feldolgozáshoz szükséges alapanyagokat hajóval a víz mellé telepített ipari parkok kikötőibe juttassa. Erre legjobb múltbéli példa Dunaújváros esete. A 70-es években a Mahart kapacitásának 80 %-át a dunaújvárosi vasmű (vasérccel) alapanyaggal történő ellátása kötötte le. A vasércet Reni-ből (mai Ukrajna területe) szállította a Mahart Dunaújvárosba, és az elkészült vastekercset (coils) szintén hajóval vitték vissza. A mai kor szelleme már nem épít nehéziparra, de például gépkocsigyártáshoz szükséges alkatrészeket, vegyi áru (műtrágya, gyógyszergyártás, festékgyártás) raktárakat és feldolgozókat, vas-,és papír hulladék begyűjtőket (MÉH), gabona és élelmiszer (cukor, só, kávé, kakaó stb) raktárakat, olaj-, és gáztározókat, feldolgozókat, valamint mezőgazdasági gépgyártó vállalkozásokat alapanyagokkal és alkatrészekkel eredményesen tudna kiszolgálni a belvízi hajózás. Ehhez azonban nemzetgazdasági szinten tervezett ipartelepítési politikára volna szükség. Hajóállomány A 90-es években kísérletet tettünk az akkor még többnyire állami kézben lévő magyar hajóállomány korszerűsítésére. Ennek alapja, hogy az EU-ban ezidőtájt zajlott le az a folyamat, hogy az akkori tagállamok un. selejtezési akciót hirdettek, aminek az volt a célja, hogy az EU elöregedett hajóállományát megfiatalítsák. Az akció lényege az volt, hogy 3000 tonna kapacitású régi hajóért 1000 tonna kapacitású új hajót kaptak a hajótulajdonosok. A leadott régi hajókat megsemmisítették, viszont az értük kapott támogatásból a hajótulajdonosnak lehetősége volt új, korszerű hajók építését megfinanszírozni. A selejtezési akció következtében a rajnai hajópark megfiatalodott, eltűntek a nem biztonságos és balesetveszélyes öreg hajók a rajnai vizekről és a közlekedési munkamegosztásban mára már korszerű, magas színvonalú közszolgáltatást nyújtó versenyképes flotta tudja kiszolgálni az európai árufuvarozók igényeit. Ehhez azonban az unió tagállamainak költségvetési áldozatokat kellet hozniuk, amely áldozatokat az akkor még csak tagjelölt Magyarország politikai vezetői nem vállaltak fel. Ma a magyarországi hajópark 90 %-a elöregedett, a nemzetközi árufuvarozásra többnyire alkalmatlan, vagy külföldi tulajdonosok kezében van. A meglévő hajótulajdonosok a szakma életben tartásáért küzdenek, aminek köszönhetően a Balatoni Hajózási Zrt-nek 2006-ban sikerült egy használt új hajót a Szent Miklós rendezvényhajót a közszolgáltatás szolgálatába állítani, a Dunán pedig 2001-ben alakult egy új cég, a Fluvius Kft, aki öt áruszállító önjáró hajójával ér 7

8 el vállalati szintű sikereket. A további, mintegy 200 személy és áruszállítással foglalkozó hajózási vállalkozás a vegetálás állapotában van. Sem fejlesztésekre, sem hajókorszerűsítésekre nincs anyagi fedezetük. Az alágazat fejlődésének megindításához kormányzati beavatkozásra volna szükség, hogy kedvezményes, hosszúlejáratú, kedvező kamatozású banki hitelfelvételi lehetőséggel legyen esélyük szolgáltatásaik fejlesztésére. Ehhez azonban a bankok felé kormányzati garanciavállalás és kamattámogatás biztosítása volna szükséges. Hajósképzés Magyarországon a hajósképzés kétféle oktatási rendszerben folyik. Egyik az iskolarendszerű képzés, a másik az iskolarendszeren kívüli képzési forma. Iskolarendszerű képzés keretében az állam által elismert hajós szakmákat az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) tartalmazza. Ilyen képzést jelenleg a Magyar Hajózási Szakközépiskola végez. Az itt végzett hallgatók középfokú végzettséget szereznek, és lehetőségük van posztgraduális képzés keretében hajózási, és kikötő-üzemeltetési technikus végzettség megszerzésére. Ezzel a végzettséggel a hajón matróz, gépkezelő munkakör látható el, majd a képesítési rendeletben előírt gyakorlati idő megszerzése után jelentkezhetnek hajózási képesítő vizsgára. A szakmai előmenetelt, illetve a különböző szakmai képesítések megszerzésének feltételeit a hajózási képesítésekről szóló GKM rendelet szabályozza. A képesítések megszerzésének feltételeit az állam különböző gyakorlati idők megszerzéséhez köti. Ez annyit jelent, hogy egy-egy jelölt addig nem jelentkezhet képesítő vizsgára, amíg a rendeletben előírt gyakorlatot a hajón meg nem szerezte. Ez a szemlélet azonban egyre inkább gátjává válik a szakmának, de a kérdés megoldása nem belügy, hiszen a hajózás nemzetközi szinten mozog, és a képesítések nemzetek közötti kölcsönös elismerésének az az alapvető feltétele, hogy az EU-ban minden tagország közel azonos feltétel és színvonal szerint képezzen hajós szakembereket, és ezt a tagországok elismerjék. Ha a képzés színvonalában, illetve a gyakorlatok megszerzésében jelentős eltérés mutatkozna, a külföldi hatóságok a magyar hatóságok által kiállított hajózási képesítéseket nem ismernék el. Ez a jelenség jelenleg is fennáll, bizonyos hajóvezetői képesítéseket a német hatóságok nem ismernek el automatikusan, illetve Németországban a magyar hajóvezetői képesítés alapján új német képesítő okmányt kell kiváltania a magyar hajósoknak. Ez hátrányos helyzetbe hozza a magyar munkavállalókat, mivel az új okmány pénzbe kerül, kb. 20 Euróba, és például a Magyarországon kiállított orvosi alkalmassági vizsgálatok eredményét a német hatóságok szintén nem fogadják el, tehát Németországban ezt meg kell ismételni, ami szintén jelentős összeg. Jelenleg ilyen intézkedésekkel korlátozzák (akadályozzák) a magyar hajósok munkavégzési (munkavállalási) lehetőségeit Európa egyes országaiban. 8

9 Magyarországon is egyre jelentősebb gondot jelent a hajózási vállalkozások (tulajdonosai) vezetői részére a képzett hajós szakemberek felkutatása. A szakemberhiány oka, hogy addig amíg Magyarországon a minimálbér közeli fizetésekért alkalmazzák a vállalkozások a szakembereket, addig tőlünk nyugatra, tisztességesen megfizetik a szakmunkát. Ebből következik, hogy azok a munkavállalók akik a hazai rossz fizetési körülmények között eljutnak a hajóstiszti vizsgáig (hajóvezetői, vagy kapitányi vizsgáig), a vizsgát követően rövid időn belül külföldre távoznak a magasabb kereseti lehetőség reményében. Az itthoni munkaadó pedig a hajót vezetni képes szakember nélkül marad. Két lehetősége van, vagy megpróbál olcsó keleti munkaerőt felvenni, vagy kénytelen a kiképzett és még fellelhető hajóvezetőket európai módon megfizetni. Ők azok, akiket azonnal munkába tud állítani. Mivel a magyar hajózási vállalkozások, mint gazdasági társaságok a termelésből élnek, így a hajós utánpótlás kinevelésére (a gyakorlati tapasztalatok megszerzését célzó foglalkoztatásukra) nem fordítanak kellő figyelmet, ez állami, közszolgálati feladat lenne. Márpedig a gyakorlati foglalkoztatást az állam nem tudja felvállalni, hiszen nincs állami kézben lévő hajó, és ha a szakma (hajózási vállalkozások) is elhanyagolja a fiatalok gyakorlat szerző foglalkoztatását, ki fog ürülni a hajós szakma. Ennek kivédésére egyetlen lehetőség látszik, jól meg kell fizetni a kiképzett magyar szakembereket, és gondoskodni kell a szakemberutánpótlás kineveléséről. Összességében elmondhatjuk, hogy a hajós képzés elméleti színvonala rendben van, hiányosságot a hajós szakirodalom szűkösségében látunk. Ennek ellenére az iskolarendszeren kívüli hajós elméleti szakképzés színvonala ma még megfelel az európai követelményeknek, a hajók vezetésére is alkalmas képesített szakemberek hiányát azonban a szakmai hajózási gyakorlatok hiánya okozza. A szakmai gyakorlatokat a hajózási vállalkozásoknak kell tudatos utánpótlás neveléssel biztosítani. Az állam közszolgálati feladata tömören, a hajós szakképzés lehetőségének biztosítása, tehát a jogi háttér megteremtése a szakképző intézmények, illetve tanfolyamok működtetésére, illetve megfelelő színvonalú hajózási szakkönyv állomány létrehozása, és folyamatos szinten tartása. Ez utóbbi feladatnak azonban nincs Magyarországon semmilyen intézmény háttérrendszere, illetve gyakorlata. Új hajós szakirodalom jelenleg úgy születik, hogy egy-két lelkes szakember nekiáll és egy-két év alatt saját költségén elkészíti az anyagot, és ezt követően megpróbálja eladni a munkáját. Az elmúlt években néhány alkalommal a KF. Hajózási Felügyelete vásárolt, és adott ki ilyen szakmai anyagot, de ettől az évtől (2007) kezdve már ez a lehetőség is megszűnt a hajózási hatósági tevékenység átszervezésével. 9

10 Folyami Információs Szolgáltatások (River Information Service = RIS) A folyami információs szolgáltatások rendszere olyan közszolgáltatás, amely a víziközlekedés biztonságát, a hatósági rendelkezések továbbítását, és a hatósági forgalomellenőrzést segítik a folyókon, tavakon, tehát a közlekedésre kijelölt vízi utakon Európában. Az információkat elsősorban a víziközlekedésben résztvevő hajók vezetői használják, azaz e rendszeren keresztül kapnak tájékoztatást az aktuális vízállásról, a gázló méretekről, az időjárásról, az árvízi helyzetről, illetve az útvonalukba eső hajózási eseményekről. (zárlatról, balesetről, hajóút elzárásról és minden olyan lényeges eseményről, amely a hajójuk, illetve tolatmányuk útját akadályozzák) Az információk másik nagy felhasználó csoportja a nemzeti, vagy regionális hatóságok. A területileg illetékes vízirendészetek folyamatos információkat kapnak a területükre érkező hajókról és hajóktól, veszélyes áruk szállítása esetén a hajók (ADN) rakományáról és uticéljáról, és ezáltal lehetőségük adódik a hajóforgalom folyamatos ellenőrzésére, illetve a veszélyes árut szállító hajók nyomkövetésére. Az, hogy a víziközlekedés biztonságát egész Európában fokozni tudják, illetve az érintett hatóságok egész Európában képesek legyenek egymás között a hajóforgalomról adatokat, (forgalmi kereskedelmi valamint hatósági) információkat cserélni, a hajók tulajdonosai minél pontosabb információk birtokában tudják a hajóik útját megtervezni. Ez az európai igény hozta létre 2005-ben az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2005/44/EK IRÁNYELVÉT, amely a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (River Information Service. RIS) szól. Ezen irányelv alapján a tagállamok kötelessége a területükön a folyami információs hálózat kiépítése és fejlesztése, valamint a folyami információs szolgálatok működtetése. Magyarországon 2002-ben kezdtük meg a RIS hálózat kiépítését re az adatátviteli gerincvezeték a Duna teljes magyarországi szakaszán elkészült, és 2006-tól megkezdődött a RIS irányelvvel, valamint az európai tagállamokkal összhangban a szolgáltatások fejlesztése. Ezt a fejlesztési folyamatot az EU IRIS projektként (Inplementation River Information Service, IRIS) pályázat útján támogatja. Magyarországon a folyami információs szolgáltatások működtetését, és a közlekedési kormányzat által megrendelt rendszerfejlesztését 1996 óta egy fokozottan közhasznú Egyesület, a Rádiós Segélyhívó, és Infokommunikációs Országos Egyesület végzi. Az egyesület diszpécser szolgálata (NAVINFO) tartja a kapcsolatot a hajókkal, illetve a víziközlekedés irányításában és vészhelyzeti mentésében érintett hatóságokkal. A diszpécser szolgálat napi 24 órában figyelemmel kíséri a hajóforgalmat, valamint ellátja a veszélyes árut szállító hajók magyarországi nyomkövetését. A hajók ettől a szolgálattól 10

11 kérhetnek közvetlenül hajózási információkat (gázlómélység, vagy zárlat) és bajba jutásuk (havaria) esetén (orvosi, katasztrófavédelmi) segítséget. A hajók vezetői rendszeresen tájékoztatják a szolgálatot az útjuk során tapasztalt rendellenességekről, és a diszpécserek intézkednek a hiányosságok felszámolásáról. Mivel a Dunán, mint nemzetközi vízi úton döntően nemzetközi hajóforgalom bonyolódik, kiemelten fontos a külföldi és magyar hajók korrekt és megbízható tájékoztatása. Ez olyan közszolgáltatás, amelyet Magyarország nyújt a területére érkezőknek. Ugyanúgy ahogy a forgalomirányító villanyrendőrök, vagy a közvilágítás villanyszámláját sem terhelik ki közvetlenül az autósokra, ugyanúgy nem lehet az ezen a rendszeren közölt alapszolgáltatások költségét a hajókra terhelni. A víziközlekedés biztonságának biztosítása államérdek, és működtetése állami feladat. A RIS rendszert nemcsak hajózásbiztonsági és hatósági információk továbbítására lehet használni, hanem kereskedelmi, tudományos, és turisztikai célú felhasználásra is kiválóan alkalmas lesz. Ma a fejlesztés első szakaszában minden tagállam fokozott figyelmet fordít a területét ábrázoló digitális vektortérképek előállítására, amely lehetővé teszi a hajók vezetői számára, hogy a szükséges hajózási információk, a hajók fedélzeti számítógépén térképformátumban jelenjenek meg. Ez az átláthatóságot, illetve döntéshozatalnál a rendszer használatát jelentősen meg fogja könnyíteni. Az árufeladók, illetve kereskedők régi vágya, hogy minden pillanatban hiteles információt kapjanak az árujuk helyzetéről, és ezáltal tervezhetővé, illetve kiszámíthatóvá váljék az áruk célállomásra történő megérkezése. A fogadó kikötők a rakodási kapacitásuk odaszervezésével azonnal, a hajó kikötőbe érkezésekor megkezdhetik a kirakást, jelentősen csökkentve a jelenlegi várakozási időket. A RIS rendszer meg fogja oldani a digitális fuvarlevelek előállításának és továbbításának a kérdését is, azaz egy-egy áruhoz (rakományhoz) egy fuvarlevél kerül kiállításra a jelenlegi 3-5 fuvarlevéllel szemben, és a hajó útvonalába eső illetékes (VÁM, és rendészeti) hatóságok már a hajó megérkezése előtt ellenőrizni tudják a fuvarokmányokat. Konkrét ellenőrzésre (hajó megállításra) csak szúrópróba-szerű ellenőrzés kapcsán lesz szükség, ami a belvízi áruszállítás gyorsaságát, és ezáltal a versenyképességének javulását fogja jelenteni. A RIS rendszeren tehát egyrészt futni fognak a tagállamok hatóságai által igényelt alapadatok, amely közszolgáltatásnak a folyamatos fejlesztése és működtetésének biztosítása állami feladat, másrészt viszont a hajótulajdonosok, az árufeladók és szállítmányozók, valamint a kikötők is érdekeltté tehetők e rendszer használatában. A rendszert alkalmassá kell tenni arra, hogy a hajóút alatt felmerülő költségek és illetékek a hálózaton keresztül kiegyenlíthetők legyenek. Természetesen az ilyen, és ehhez hasonló szolgáltatások kifejlesztése piaci alapon kell, hogy működjön, azaz aki szolgáltatást rendel meg, az kell, hogy a fejlesztést finanszírozza. Mivel az irányelv komplett kereskedelmi 11

12 szolgáltatások kiépítését célozza, valószínűleg a több országot érintő komplex fejlesztéseket az EU továbbra is támogatni fogja ban készült el az EU-DATRAM projekt keretében a Bécs-Százhalombatta közötti Duna-szakaszon a veszélyes árut szállító hajók nyomkövetésének mintaprojektje. Mivel ezen a szakaszon évi egy millió tonnát meghaladó veszélyes árus (gázolaj, benzin stb.) forgalom van, az illetékes hatóságok kiemelt figyelmet fordítanak a hajózás biztonságára és a környezet szennyezés fokozott ellenőrzésére. További RIS-sel kapcsolatos folyamatban lévő főbb kutatási projektek: 1. A "Folyami Információs Szolgáltatások határon átnyúló megvalósítása a Dunán és a Dráván" (CB-RIS) nevű projekt fő célja a vízi határátlépési eljárások leegyszerűsítése, a hajózási biztonság növelése és a baleset illetve katasztrófahelyzet esetén való gyors reagálás a határrégióban a Duna és Dráva vízi utakon. 2. A DANewBE Data projekt a legmodernebb technológiákat kutatja, annak érdekében, hogy a precízebb műholdas helyzet meghatározást és modern, naprakész elektronikus térképeket nyújtson a folyami hajózás számára. 3. Az Európai Unió 6. keretprogramjához tartozó MarGal projekt. Témája a Galileo-alkalmazások bemutatása a belvízi hajózás és a kikötők számára az EGNOS rendszer használatával. Fő célja az egyenletes harmonizált szolgáltatás nyújtása a végfelhasználók felé. A RIS magyarországi kormányzati fejlesztésével kapcsolatos főbb feladatok: 1. A RIS-t kiszolgáló hatósági adatbázisok (hajózási, vízügyi, meteorológiai stb.) előkészítése, és alkalmassá tétele a rendszerrel való együttműködésre. 2. Digitális vektortérkép előállítása a Duna teljes magyarországi szakaszán, az adatok karbantartására és frissítésére a víziutak kitűzéséért és fenntartásáért felelős (KVvM) intézményen belül egy új, önálló országos szervezet létrehozása. 3. A RIS fejlesztését koordináló kormányközi bizottság felállítása, amelynek tagjai, a RIS működtetésében érintett főhatóságok (minisztériumok) képviselőiből kell, hogy álljon. E bizottság feladata az RSOE mint a rendszert működtető civil szervezet felügyelete, szakmai irányítása, illetve a RIS szolgáltatások fenntartásának és fejlesztésének folyamatos biztosítása. Feladata az uniós fejlesztési projektekben Magyarország szakmai képviselete, valamint a felmerült fejlesztési igények függvényében az éves hazai fejlesztések meghatározása, és az ehhez szükséges kormányzati források (több tárcát is érintő költségvetésének) biztosítása. A kormányközi bizottság munkájának irányítását a víziközlekedésért felelős minisztérium (GKM) látja el. 12

13 4. Jelenleg a RIS rendszert a Közlekedési Főfelügyelet megbízásából az RSOE működteti. A megbízás decemberében lejár, ennek meghosszabbításáról, illetve a szolgáltatások folyamatos fejlesztéséről és bővítéséről a GKM-en belül valakinek gondoskodni kell. Mivel ezek a közlekedési szolgáltatások közszolgáltatások valószínű, hogy a Közszolgáltatások Szervezése Főosztály kell, hogy ezt a feladatot végezze. Statisztika a víziközlekedésről. A viziközlekedésről szóló évi XLII. törvény a közlekedésért felelős miniszter feladatává teszi, a víziközlekedési statisztikai adatgyűjtések elrendelését. Jelenleg az Országos Statisztikai Adatgyűjtő Program (OSAP) keretében az alábbi hajózási statisztikai adatok gyűjtése folyik: OSAP-1857 Kikötői hajó és áruforgalmi statisztika (EUROSTAT, Duna Bizottság, és magyar kormányzati igény) OSAP-1392 A HAJÓZÁSI ENGEDÉLYESEK, KÖZFORGALMÚ KIKÖTŐK, MAGÁN KIKÖTŐK, MOTOROS KISHAJÓK, VITORLÁS KISHAJÓK ADATAI (Hajózási hatósági nyilvántartás adatai EUROSTAT, Duna Bizottság, Rajnai Hajózás Központi Bizottsága és magyar OSAP-1399 kormányzati igény) a vízi utak fenntartási munkáiról és költségeiről (EUROSTAT, Duna Bizottság, és magyar kormányzati igény) Az adatokat a vízügy szolgáltatja a GKM felé és mi adjuk meg az adatokat a nemzetközi szervezeteknek) OSAP-1382 A GAZDÁLKODÁST JELLEMZŐ FONTOSABB ADATOK (a személyszállítással, mint közszolgáltatással összefüggő adatgyűjtés, kormányzati igény) OSAP-1185 A vízi szállítás adatai, amely az országból ki-belépő járműállományról, export-import-tranzit szállításokról mutat határforgalmi statisztikát. Ezen statisztikai adatok gyűjtése és szakmai feldolgozása, elemzése a GKM feladatkörébe tartozó közszolgáltatási feladat. Az egyes víziközlekedéssel kapcsolatos kormányzati döntések, illetve előterjesztések nem nélkülözhetik az alágazat teljesítményét bemutató statisztikákat. Budapest, június Ulicska Ferenc 13

Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület tevékenységének ismertetése PROJEKT BEMUTATÁSA

Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület tevékenységének ismertetése PROJEKT BEMUTATÁSA Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület tevékenységének ismertetése PROJEKT BEMUTATÁSA 2012. január A projektet az Európai Bizottság / DG-MOVE támogatja Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs

Részletesebben

A HAJÓZÁS HATÓSÁGI ÜGYEI AZ NFM KERETEI KÖZÖTT

A HAJÓZÁS HATÓSÁGI ÜGYEI AZ NFM KERETEI KÖZÖTT A HAJÓZÁS HATÓSÁGI Nemzeti Közlekedési Hatóság ÜGYEI AZ NFM KERETEI KÖZÖTT Bellyei Csaba Hajózási Hatósági Főosztály A HAJÓZÁS HATÓSÁGI ÜGYEI AZ NFM KERETEI KÖZÖTT 382/2016. (XII. 2.) Korm. Rendelet a

Részletesebben

PannonRIS Folyami Információs Szolgáltatások Magyarországon

PannonRIS Folyami Információs Szolgáltatások Magyarországon RÁDIÓS SEGÉLYHÍVÓ ÉS INFOKOMMUNIKÁCIÓS ORSZÁGOS EGYESÜLET PannonRIS Folyami Információs Szolgáltatások Magyarországon Kovács Csaba Elnökhelyettes Balatonföldvár, 2011.05.12. Témák Bemutatkozás Jogi háttér

Részletesebben

Folyami információs szolgáltatások fejlesztése Magyarországon Rafael Róbert május 10. Budapest

Folyami információs szolgáltatások fejlesztése Magyarországon Rafael Róbert május 10. Budapest Folyami információs szolgáltatások fejlesztése Magyarországon Rafael Róbert 2006. május 10. Budapest Az RSOE jelenlegi projektjei Finalized Finalized DaTraM - Veszélyes rakományok szállításellenőrzése

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

2011.04.07. IWT Esztergom, Szerző: Bencsik Attila

2011.04.07. IWT Esztergom, Szerző: Bencsik Attila A hajóutak jobb kihasználásának gazdasági hatása. Belvízi hajózási konferencia 2011.04.07. Esztergom Bencsik Attila FLUVIUS Kft. Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége 1 Bevezetés Az Északi és a Fekete -

Részletesebben

HajózásVilág konferencia

HajózásVilág konferencia HajózásVilág konferencia Vasúti és folyami árufuvarozás: együttműködési lehetőség vagy konkurenciaharc? Vernes András ügyvezető igazgató Budapest, 2017. 03. 30. 1 Fejlesztéspolitikai célkitűzések Cél:

Részletesebben

A VÍZI KÖZLEKEDÉS SZABÁLYOZÁSA

A VÍZI KÖZLEKEDÉS SZABÁLYOZÁSA A VÍZI KÖZLEKEDÉS SZABÁLYOZÁSA A BELVÍZI HAJÓZÁSI KAPACITÁSOK EURÓPAI SZABÁLYOZÁSA I. Meghatározó: hosszú ideje kapacitásfelesleg támogatás nem a fejlesztéshez, hanem a kapacitás-leépítéshez - 68/335/EGK

Részletesebben

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ térsége komplex gazdaságfejlesztési program Előadás: Kálnoki Kis Sándor 2008. május 14. ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ EURÓPÁBAN : Stratégiai pont az új j Európában 1 : Straté Stratégiai pont az új Euró

Részletesebben

VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV

VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV 2011 MAGYARORSZÁG Készült: A Biztonsági Tanácsadók Nemzetközi Szakmai Egyesülete szakértői szerkesztésében 2012. TARTALOMJEGYZÉK oldal Bevezető, Tartalomjegyzék 5-16 I. JOGSZABÁLYI

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.11.29. COM(2016) 745 final 2016/0368 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1101/89/EGK rendelet, a 2888/2000/EK rendelet és a 685/2001/EK rendelet

Részletesebben

Magyar Jacht Akadémia

Magyar Jacht Akadémia KÖZLEKEDÉSI FŐFELÜGYELET KÖZÚTI, VASÚTI ÉS HAJÓZÁSI FŐOSZTÁLY HAJÓZÁSI ÉS TENGERÉSZETI OSZTÁLY A víziközlekedésről szóló 2000. évi 42. törvény 56. -nak megfelelően az alábbi tájékoztatást teszem közzé.

Részletesebben

A Duna Stratégia közlekedési

A Duna Stratégia közlekedési Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában

Részletesebben

Duna-menti országok összefogása a Duna Stratégia megvalósításáért. Hajózás és biztonság. előadó: Urbán György, elnök

Duna-menti országok összefogása a Duna Stratégia megvalósításáért. Hajózás és biztonság. előadó: Urbán György, elnök Duna-menti országok összefogása a Duna Stratégia megvalósításáért Hajózás és biztonság előadó: Urbán György, elnök A gazdaság szereplője Navigare necesse est, vivere non est necesse. Hajózni kell, élni

Részletesebben

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András Közlekedési hálózatok Összeállította: Sallai András Korridorok Közlekedési folyosó fogalom Modális közlekedési csatorna Egy fajta közlekedési csatorna fogalom Dimodális Két fajta közlekedési csatorna Közúti

Részletesebben

Javaslat a térségi vasúti társaságok megalakításával kapcsolatos tárgyalásokra

Javaslat a térségi vasúti társaságok megalakításával kapcsolatos tárgyalásokra Javaslat a térségi vasúti társaságok megalakításával kapcsolatos tárgyalásokra Alapvetés: a tárgyalások célja, hogy hosszú távon fenntartható, sőt fejleszthető térségi vasúti szolgáltatás jöjjön létre.

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása

A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása A közúti közlekedésről szóló

Részletesebben

A közúti közösségi közlekedés kérdései tulajdonosi szcenáriók

A közúti közösségi közlekedés kérdései tulajdonosi szcenáriók A közúti közösségi közlekedés kérdései tulajdonosi szcenáriók Fülöp Attila igazgató-helyettes MNV Zrt. Társaságokért Felelős Igazgatóság Harkány, 2016. november 10-11. A Volán Közlekedési Központok régiók

Részletesebben

Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke

Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke E L Ő T E R J E S Z T É S A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2012. OKTÓBER 25 -I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 297/2012. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Javaslat az alsó dunai szakaszon kikötő TEN-T törzshálózatba

Részletesebben

A magyar vasúti árufuvarozás aktuális kérdései

A magyar vasúti árufuvarozás aktuális kérdései A magyar vasúti árufuvarozás aktuális kérdései Dr. Kovács Imre Az Igazgatóság elnöke, CEO Zrt. A magyarországi szállítási piac stagnál 2008 = 100% 103,2% 104,9% 100% 100,0% 93,9% 94,5% 95,3% 94,2% 97,9%

Részletesebben

A közlekedés ágazati szerkezete és nemzetgazdasági súlya

A közlekedés ágazati szerkezete és nemzetgazdasági súlya A közlekedés ágazati szerkezete és nemzetgazdasági súlya Dr. Horváth Balázs tanszékvezető, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék 1 Nemzetgazdasági ágak besorolása Primerszektor kitermelő

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program. Logisztika alapjai. 4. Nemzetközi szállítmányozás

BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program. Logisztika alapjai. 4. Nemzetközi szállítmányozás BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program Logisztika alapjai 4. Nemzetközi szállítmányozás dr. Tóth Lajos egyetemi docens dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 4. Nemzetközi

Részletesebben

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése 2012. szeptember 18. Berger András projektvezető Budapesti Közlekedési Központ FUTÁR projekt célok és eszközök Célok A közösségi

Részletesebben

NEMZETKÖZI LOGISZTIKAI RENDSZER MŰKÖDÉSI IRÁNYELVEI

NEMZETKÖZI LOGISZTIKAI RENDSZER MŰKÖDÉSI IRÁNYELVEI 12. ELŐADÁS NEMZETKÖZI LOGISZTIKAI RENDSZER MŰKÖDÉSI IRÁNYELVEI Nemzetközi vonatkozásban a logisztikai rendszerek kialakítása annyiban különbözik a belföldi gyakorlattól, hogy bővül a figyelembe veendő

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A 25. sorszámú Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye

A 25. sorszámú Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye A 25. sorszámú Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 54 841 02

Részletesebben

A vízi közlekedés szabályozása. Gaál Bertalan

A vízi közlekedés szabályozása. Gaál Bertalan A vízi közlekedés szabályozása Gaál Bertalan Közlekedéspolitikai összefüggések Kiindulási alaptételek A magyar közlekedési rendszerben a vízi közlekedésnek kiegészítő szerepe van, de meghatározott fuvarfeladatok

Részletesebben

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Nemzeti Közlekedési Napok Siófok, 2013. november 7. Dr.- habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár, PTE PMMIK Az ITS fogalma Az intelligens közlekedési

Részletesebben

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19. Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető 2016. március 19. 21-22 % A digitális gazdaság a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) 21-22%-kát adja. Stabil

Részletesebben

Jogharmonizációs melléklet. I. Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

Jogharmonizációs melléklet. I. Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: 3. melléklet a /2007 (.) Korm. rendelethez Jogharmonizációs melléklet I. Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: 1. Az Európai Parlament és

Részletesebben

A logisztikai szakterületet érintő anyagi jogszabály-változások

A logisztikai szakterületet érintő anyagi jogszabály-változások A logisztikai szakterületet érintő anyagi jogszabály-változások Dr. habil Vass Gyula tű. ezredes igazgató Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet 2017. MAVESZ Konferencia Veszélyes anyagokkal

Részletesebben

Szállítmányozási ügyintéző. 52 841 01 0010 52 03 Képzési idő: 2 év. A szakképesítés megnevezése: OKJ (Országos Képzési Jegyzék) száma:

Szállítmányozási ügyintéző. 52 841 01 0010 52 03 Képzési idő: 2 év. A szakképesítés megnevezése: OKJ (Országos Képzési Jegyzék) száma: A szakképesítés megnevezése: Szállítmányozási ügyintéző OKJ (Országos Képzési Jegyzék) száma: 52 841 01 0010 52 03 Képzési idő: 2 év A szakképesítés szintje: Középszintű szakképesítés A jelentkezés feltétele:

Részletesebben

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban?

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? 1 fólia Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? A termelés globalizációja következtében teljesen átalakul a termelő vállalatok struktúrálódása.

Részletesebben

ProDuna a magyarországi IWT promóciós szervezet létrehozása

ProDuna a magyarországi IWT promóciós szervezet létrehozása ProDuna a magyarországi IWT promóciós szervezet létrehozása Status quo tanulmány Infrastruktúra Tevékenység: Szerző: Dátum: Verziószám: Lajtár Attila 2011. december V.0.1 A projektet az Európai Bizottság

Részletesebben

szerű feladatairól Marton Tamás lyozás

szerű feladatairól Marton Tamás lyozás Feladatok a közlekedk zlekedés s más m s területein: a légi l és s a vízi v közlekedk zlekedés s időszer szerű feladatairól Marton Tamás Légi és s vízi v közlekedk zlekedési szabályoz lyozás Az állam feladatai

Részletesebben

RSOE - Eszközbeszerzés II. - Helyesbítési kérelem. Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/11

RSOE - Eszközbeszerzés II. - Helyesbítési kérelem. Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/11 RSOE - Eszközbeszerzés II. - Helyesbítési kérelem Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/11 1 Beszerzés tárgya: Adásvételi szerződés a CEF (Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz) pályázati konstrukcióban megvalósuló

Részletesebben

a) Mutassa be az európai integráció kibővülésének folyamatát (fontos dátumok, csatlakozó országok, a csatlakozás okai)!

a) Mutassa be az európai integráció kibővülésének folyamatát (fontos dátumok, csatlakozó országok, a csatlakozás okai)! 1. a) Mutassa be az európai integráció kibővülésének folyamatát (fontos dátumok, csatlakozó országok, a csatlakozás okai)! b) Határozza meg a logisztika fogalmát, és mutassa be a vállalati logisztikai

Részletesebben

Nemzeti Közlekedési Hatóság

Nemzeti Közlekedési Hatóság NEMZETI KÖZLEKEDÉSI NAPOK SIÓFOK 2014 Nemzeti Közlekedési Hatóság Az NKH feladatai és szerepe a magyar víziközlekedés fejlesztésében, különös tekintettel a Folyami Információs Szolgáltatások működtetésére

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: Az Európai Parlament és a Tanács irányelve

MELLÉKLETEK. a következőhöz: Az Európai Parlament és a Tanács irányelve EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.18. COM(2016) 82 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a szakmai képesítések elismeréséről a belvízi hajózásban,

Részletesebben

MANNINGER JENŐ Zala megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos

MANNINGER JENŐ Zala megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos MANNINGER JENŐ Zala megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos Stratégiai fejlesztési irányok Stratégiai fejlesztési irányok húzó projektjei Támogatási keret (Mrd Ft) Forrás Finanszírozás

Részletesebben

LOGISZTIKAI PÁLYÁZATOK HASZNOSULÁSA Eddigi tapasztalatok (2007-2013)

LOGISZTIKAI PÁLYÁZATOK HASZNOSULÁSA Eddigi tapasztalatok (2007-2013) LOGISZTIKAI PÁLYÁZATOK HASZNOSULÁSA Eddigi tapasztalatok (2007-2013) Budapest 2014 október 16 Némon Zoltán LEF főtitkár Rész ciklusok: LOGISZTIKAI 2007-2012 LOGISZTIKAI PÁLYÁZATOK 1, 2007-2008 Támogatási

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. ( ) GKM rendelete. a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról

A gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. ( ) GKM rendelete. a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról A gazdasági és közlekedési miniszter /2006. ( ) GKM rendelete a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló (jogszabály-módosítások

Részletesebben

Közlekedéspolitika Gaál Bertalan B509

Közlekedéspolitika Gaál Bertalan B509 Közlekedéspolitika Gaál Bertalan B509 gaalb@sze.hu 1 A rendszerváltás utáni időszak Kiindulási helyzet: Új társadalmi gazdasági környezet Állami költségvetés helyzete Infrastruktúra 2 90-es évtizedre reális

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,

Részletesebben

2008. évi LXXVI. Törvény a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról1

2008. évi LXXVI. Törvény a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról1 1 2008. évi LXXVI. Törvény a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról1 1. (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

Kereskedelmi Szakmenedzser

Kereskedelmi Szakmenedzser Kereskedelmi Szakmenedzser Képzés célja Olyan legalább egy idegen nyelven beszélő, felsőfokú szakképesítéssel rendelkező szakemberek képzése, akik: kis- és közepes méretű, kereskedelmi tevékenységet folytató

Részletesebben

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés dr. Pócza András főosztályvezető Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság Európai Uniós

Részletesebben

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után?

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? XVI. Szőlészeti, Borászati és Marketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Sztanev Bertalan osztályvezető Az uniós szabályozás 2008.

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

3.2. Ágazati Operatív Programok

3.2. Ágazati Operatív Programok 3.2. Ágazati Operatív Programok A. Versenyképesség operatív program Irányító Hatóság Gazdasági Minisztérium Közreműködő Szervezetek Ellenőrző Hatóság a Számvevőszék Auditáló Hatósága A pályázók köre: A

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Vándorffy István:Logisztikai és a környezet 2011. március Logisztikai területek Raktározás és a környezet Szállítás és környezet Inverz logisztika

Részletesebben

KÖZVETLEN BRÜSSZELI FORRÁS PÁLYÁZATI TÁJÉKOZTATÓ

KÖZVETLEN BRÜSSZELI FORRÁS PÁLYÁZATI TÁJÉKOZTATÓ KÖZVETLEN BRÜSSZELI FORRÁS PÁLYÁZATI TÁJÉKOZTATÓ Program Pályázat megnevezése (magyar) Pályázat megnevezése (angol) Pályázat kódja Erasmus+ Európai szakpolitikai kísérletek az oktatás, a képzés és az ifjúságpolitika

Részletesebben

A sorszámú Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

A sorszámú Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK A sorszámú Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 54 841 02 1.2.

Részletesebben

Ózd, 2012. május 17. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településf. és Vagyong. O.

Ózd, 2012. május 17. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településf. és Vagyong. O. J a v a s l a t Ózd Város Önkormányzata által Ózd város közigazgatási területén helyi, autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításra kiírandó pályázati felhívás feltételeinek meghatározására

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire Gábor Dénes Főiskola 2010. november 8. Magyar Tudomány Ünnepe 2010 Dr. Gubán Miklós

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01. Szolnok

KÉPZÉSI PROGRAM. LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01. Szolnok KÉPZÉSI PROGRAM LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01 Szolnok 2014 Megnevezése A képzési program Logisztikai ügyintéző OKJ azonosító 54 345 01 ztk rendelések, beszerzések, értékesítés (termék,

Részletesebben

6(216+0+0) 2. JOG ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM 2(72+0+0) 4(144+0+0) 4(108+0+36)

6(216+0+0) 2. JOG ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM 2(72+0+0) 4(144+0+0) 4(108+0+36) OKJ 52 841 01 0010 52 04 Vizi közlekedésüzemvitel-ellátó Tananyag és heti óraszámok (elmélet + elméletigényes gyakorlat + gyakorlat) Sz. TANTÁRGY TANANYAGEGYSÉG 1/13. 2/14. 1. KÖZLEKEDÉSÜZEMVITE L 2. JOG

Részletesebben

A BIZOTTSÁG 1174/2009/EK RENDELETE

A BIZOTTSÁG 1174/2009/EK RENDELETE L 314/50 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.12.1. A BIZOTTSÁG 1174/2009/EK RENDELETE (2009. november 30.) az 1798/2003/EK rendelet 34a. és 37. cikkének a 2008/9/EK tanácsi irányelv szerinti héavisszatérítéssel

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

Közúti pályák (BMEKOEAA213)

Közúti pályák (BMEKOEAA213) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Közúti pályák (BMEKOEAA213) Közlekedéspolitika Dr. Juhász János egyetemi docens Közlekedéspolitika az Európai

Részletesebben

Az 12. sorszámú Hajózási technikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

Az 12. sorszámú Hajózási technikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK z 12. sorszámú Hajózási technikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. Z ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ DTOK 1.1. szakképesítés azonosító száma: 54 841 01 1.2. Szakképesítés

Részletesebben

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Magyar Közgazdasági Társaság 53. Közgazdász-vándorgyűlése XII. Szekció: Logisztika Miskolc, 2015. szeptember 3-5. Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Berényi

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK TÁMOP-3.1.10-11/1-2012-0001 Helyi oktatásirányítás fejlesztése TÁMOP 3.1.10. HELYI OKTATÁSIRÁNYÍTÁS FEJLESZTÉSE PROJEKT

Részletesebben

A víziközlekedés biztonságát segítő szolgáltatások fejlődése 1996-tól

A víziközlekedés biztonságát segítő szolgáltatások fejlődése 1996-tól A víziközlekedés biztonságát segítő szolgáltatások fejlődése 1996-tól Tapolca, 2016. október 13. Kovács Csaba vezérigazgató AZ RSOE-ről röviden Alapítás: 1982 Jogállás: Közhasznú szervezet, 30 tagszervezet,

Részletesebben

Ügyfél-információs rendszerek a MÁV Zrt-nél Molnár Róza

Ügyfél-információs rendszerek a MÁV Zrt-nél Molnár Róza Ügyfél-információs rendszerek a MÁV Zrt-nél Molnár Róza Időutazás Budapest, 2000. június 1 Információs szolgáltatások Fuvarozás előtt árufuvarozási és díjszabási felvilágosítás fuvarajánlatok készítése

Részletesebben

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai. Markhard József

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai. Markhard József A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai Markhard József Ágazati irányítás Irányító szerv Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Államtitkárság Szakképzés

Részletesebben

A vasúti közlekedés jogi szabályozásának jelenlegi és tervezett rendelkezései KTE XIX. A magyar közlekedés helyzete az EU-ban, február 26.

A vasúti közlekedés jogi szabályozásának jelenlegi és tervezett rendelkezései KTE XIX. A magyar közlekedés helyzete az EU-ban, február 26. A vasúti közlekedés jogi szabályozásának jelenlegi és tervezett rendelkezései KTE XIX. A magyar közlekedés helyzete az EU-ban, 2015. február 26. Dr. Rácz Gábor, NFM Az előkészületben lévő jogszabályok

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján?

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Az Uniós csatlakozást megelőző helyzet főbb jellemzői A tevékenységi környezet újdonságai A csatlakozás nyomán bekövetkezett

Részletesebben

17/2003. (III.26.) Önkormányzati Határozat

17/2003. (III.26.) Önkormányzati Határozat 17/2003. (III.26.) Önkormányzati Határozat Tárgy: A köztisztviselők teljesítmény értékelésének alapjául szolgáló kiemelt célok meghatározása 2003 évre. Bekecs Községi Önkormányzat képviselő-testülete elfogadja

Részletesebben

91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet

91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet 91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet az M4 autópálya/autóút és a 4. számú főút fejlesztéseihez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

Részletesebben

Logisztikai műszaki menedzser-asszisztens

Logisztikai műszaki menedzser-asszisztens Logisztikai műszaki menedzser-asszisztens Felsőfokú szakképzés OKJ 55 345 02 0010 55 01 Érettségi utáni 2 éves (4 félév) szakképzés, államilag finanszírozott és költségtérítéses formában, nappali tagozaton.

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

MOB-KJSZE-13. Kiemelt jelentőségű szabadidősport események megrendezésének támogatására

MOB-KJSZE-13. Kiemelt jelentőségű szabadidősport események megrendezésének támogatására MOB-KJSZE-13 Kiemelt jelentőségű szabadidősport események megrendezésének támogatására Pályázók köre: belföldi székhelyű a szabadidősport terén működő sportszövetségek és sportszervezetek Magyarországon,

Részletesebben

EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK A HAJÓZÁS FEJLESZTÉSÉRE. Horváth Beatrix, CEF főosztályvezető, NFM Budapest, március 30.

EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK A HAJÓZÁS FEJLESZTÉSÉRE. Horváth Beatrix, CEF főosztályvezető, NFM Budapest, március 30. EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK A HAJÓZÁS FEJLESZTÉSÉRE Horváth Beatrix, CEF főosztályvezető, NFM Budapest, 2017. március 30. INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM 2014-2020 Az IKOP stratégia része,

Részletesebben

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs

Részletesebben

A határozat a kihirdetését követő napon szeptember 4-én lép hatályba.

A határozat a kihirdetését követő napon szeptember 4-én lép hatályba. szeptember 1 A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozatnak az oktatási, a szakképzési területen való végrehajtásáról szóló 1599/ (IX. 3.) Korm. határozat

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. az ÁROP 1.1.15 kiemelt projekt keretében megvalósítandó mikroinnovációs ötletpályázat kidolgozása projekthez kapcsolódóan

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. az ÁROP 1.1.15 kiemelt projekt keretében megvalósítandó mikroinnovációs ötletpályázat kidolgozása projekthez kapcsolódóan PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ az ÁROP 1.1.15 kiemelt projekt keretében megvalósítandó mikroinnovációs ötletpályázat kidolgozása projekthez kapcsolódóan 2013. 07. 19. Kapcsolattartó: Saád Tamás E-mail: saad.tamas@aam.hu

Részletesebben

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. 2011. január 19., szerda AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Pest megyén és Budapesten

Részletesebben

T/ számú. törvényjavaslat

T/ számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10397. számú törvényjavaslat a Magyarország Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között az államhatáron átvezető közúti kapcsolatok fejlesztéséről szóló Keretmegállapodás

Részletesebben

Cégtörténet. Célkitűzésünk. Transemex Kft. fejlődésének főbb állomásai:

Cégtörténet. Célkitűzésünk. Transemex Kft. fejlődésének főbb állomásai: Rólunk A TRANSEMEX Kft 1989-ben azzal a céllal alakult, hogy a hagyományos európai közúti szállítmányozási tevékenység mellett, megbízható szakmai hátteret biztosítson partnereinek a Törökország és Magyarország

Részletesebben

Közfoglalkoztatás 2015

Közfoglalkoztatás 2015 Gazdálkodási kézikönyvek Közfoglalkoztatás 2015 Jogi, munkajogi háttér és mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó adózási, számviteli kérdések Budapest, 2015 Szerzők: Dr. Böszörményi Judit (I. fejezet) Buránszkiné

Részletesebben

BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE

BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött az ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG valamint a BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE között. 2007. Budapest A katasztrófák elleni védekezés

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

0405 INFORMATIKA ÁGAZAT

0405 INFORMATIKA ÁGAZAT 0405 INFORMATIKA ÁGAZAT A képzés négy + egy éves A négy éves képzés keretében az informatika ágazat szakgimnáziumi kerettanterve szerint tanulhatsz és a 4. év végén érettségi és szakmai érettségi vizsgát

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Borkai Zsolt polgármester előterjesztése

Borkai Zsolt polgármester előterjesztése GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS 9021 Győr, Városház tér 1. napirendi pont Borkai Zsolt polgármester előterjesztése Javaslat a Győr Megyei Jogú Város Közigazgatási területén helyi, autóbusszal végzett menetrend

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója

Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Bemutatja: Bruhács Tamás főosztályvezető-helyettes - OM, Fejlesztési és Tudományos Ügyek Főosztálya Hodász

Részletesebben

ADATÁTVITELI RENDSZEREK A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN

ADATÁTVITELI RENDSZEREK A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN 9. ELŐADÁS ADATÁTVITELI RENDSZEREK A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN A logisztikai rendszerek irányításához szükség van az adatok továbbítására a rendszer különböző elemei között. Ezt a feladatot a különböző adatátviteli

Részletesebben