A 139. zsoltár. Tudom, az álom mit jelenthet. Tudom, mik a cseh tévtanok, Tudom, hogy Róma sosem enged. Csak azt nem tudom: ki vagyok?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A 139. zsoltár. Tudom, az álom mit jelenthet. Tudom, mik a cseh tévtanok, Tudom, hogy Róma sosem enged. Csak azt nem tudom: ki vagyok?"

Átírás

1 1 A 139. zsoltár Önismeret és örökkévalóság A delphoi jósdán szereplő felirat az egyik legtöbbet idézett mondássá vált az emberiség történetében: Gnóti szeautón! Nosce te ipsum! Ismerd meg magadat! Az önismeret az emberi létezésnek és gondolkodásnak mindig is középpontjában állt. Régt ől fogva tudták, hogy igazi önismeret nélkül nincsen igaz élet. A bajok forrása rendszerint az önismeret vagy a kell ő önismeret hiánya. A legnagyobb irodalmi alkotások szinte kivétel nélkül mind erről szólnak: Szophoklész, Shakespeare és Molière drámái, Gogol, Tolsztoj és Dosztojevszkij regényei és elbeszélései, Arany János balladái és elbeszélő költeményei, élükön a Buda halálával. Mindazonáltal a delphoi felhívást gyakran túlságosan is magától értetődőnek, könnyen megvalósíthatónak állították be. Mintha olyan egyszerű lenne az önismeret. Mintha el lehetne intézni azzal, hogy "tarts lelkiismeret-vizsgálatot", "szállj magadba", "csendesedj el egy kicsit", és ezáltal már meg is ismered magadat. Másfelől azt sem hallgathatjuk el, hogy - mintegy másik végletként - túlságosan is bonyolultnak, hogy ne mondjuk, szinte megvalósíthatatlannak tekintették a helyes önismeretet. Kicsoda igazodik el a barokk "lelkigyakorlatok" és "fejedelmi tükrök" túlzsúfolt világában? Vagy a mindent kétellyel szemlélő Montaigne "esszéiben"? Az önismeret ezekben labirintusba tévedt. Pedig el lehet és el is kell jutni megbízható önismeretre. Az emberi bajok legtetemesebb része való ban ennek hiányából fakad. Ha nem látjuk állapotunkat és helyzetünket, aligha kívánunk szabadulást belőle, aligha vágyódunk olyan küzdelemre, amely a megoldáshoz vezet. Önismeret nélkül lehet éppen másfajta, akár kiterjedt és mély ismeretünk a világról, a természetről és a történelemről, de bizonyosan kudarcot vallunk a legnagyobb mű létrehozásában, önmagunk emberré építésében és a hatásban, amit kortársainkra és utódainkra bocsátunk. Önismeret nélkül mindenki elmondhatná, hogy a XIV. századi költőnek, François Villonnak balladai refrénje a végső szó. (Ballade des menu-propos) Tudom, mitől döglik a légy, Tudom, ki hord rongyot, ki selymet. Tudom, mi csúnya és mi szép. Tudom, melyik fa mit teremhet; Tudom, melyik mily nedvet enged. Tudom, minden mögött van ok. Tudom, ki dolgozik, ki tesped. Tudom, ki ölt csipkés zekét. Tudom, barátok mit viselnek. Tudom, hogy úr, kit strázsa véd. Tudom, mi illik szent szüzeknek. Tudom a tolvajbanda-nyelvet Tudom, sok tökfej jóllakott. Tudom, tüzes bort hogy' vizeznek. Tudom, ki tart öszvért, gebét; Tudom, hogyan bírják a terhet. Tudom, ki dáma, ki cseléd. Tudom, hogy jó pénzt merre vernek. 2 Tudom, az álom mit jelenthet. Tudom, mik a cseh tévtanok, Tudom, hogy Róma sosem enged. AJÁNLÁS Tudom, amit kell tudni, Herceg! Tudom, mi rozsdás, mi ragyog. Tudom, hogy egyszer eltemetnek. (Mészöly Dezső fordítása) Igen, ha a kérdés mélyére gondolunk, az önismeret nagyon nehéz, sőt szinte megvalósíthatatlan cselekedet. Hiszen ki lelné tetszését lénye előnytelenebb tulajdonságainak szemlélésében? Ki szembesül könnyen múltjával vagy jelenének éppen még forrongó döntéseivel? Ki ne szeretné előnyösebb színben látni önmagát? Vajon nincs-e igaza maradéktalanul Blaise Pascalnak, aki azt vallja a Gondolatokban, hogy az ember a feneketlen magabízás és a teljes kétségbeesés végpontjai közötti skálán mozog, ahol az iránytű a józan középen legfeljebb áthalad, de rajta alig-alig állapodik meg? Egyszerűen és röviden: lehetséges-e egyáltalában jól ismernünk magunkat? Vagy mindannyian odaírhatnánk szerzőként nevünket József Attilának egy 1937-ben, halála előtt néhány héttel írott töredéke alá, mely így hangzik: "Nem találok szavakat magamra"? A Biblia az önismeretről: a 139. zsoltár Delphoi föliratát az Apollón-szentélyről, a görög bölcsek emberismeretre vonatkozó megnyilatkozását, a moralista irodalmat, valamint a késő középkori lelki tükrök és lelkigyakorlatos könyvek irodalmát (főképpen Loyoláét) jobban ismeri az irodalmi köztudat, mint azt, hogy vajon mit is mond a Biblia az önismeretről, milyen részletek vannak benne, melyek kiváltképpen ezzel foglalkoznak. Mert az egyik ilyen részlet költői formában, egy zsoltárban található, mely nemcsak a teológusnak nem lehet közömbös, de a lírára fogékony irodalomtörténésznek sem. A 139. zsoltár, Dávid imádsága ez a részlet. A zsoltár rövid, határozott hangú, szinte kinyilatkoztatásszerű bevezető mondata nagy tartalmat vetít előre: "Uram, megvizsgáltál engem, és ismersz." A delphoi felszólításra ez a sor lehet méltó felelet. Mert ebben a megállapításban benne van, amit később Pál apostol ki is mond: nincs igaz önismeret se magunktól, se mások rólunk alkotott véleményét ől. Bizonytalan az ember önmaga iránt, mint ahogy felszínesek vagy egyenesen tévedők még a barátok minősítései is rólunk. Ezért nem szabad sokat foglalkoznunk magunkkal, sokat adni magunk véleményére - önigazolás vagy öngyötrés -, de hasonlóképpen, ha meghallgatunk is másokat, értékelésük, ez az "emberi ítéletnap" (I. Kor. 4:3-5) sem nyomhatja a legsúlyosabbat a latban. Az önismeret egyedüli forrása: Isten ismerete rólunk.

2 Az önismeret egyedüli biztos módja: ha fölemelkedünk ahhoz az ismerethez, ahogyan Isten ismer bennünket. A sokat - alaptalanul -félreértett és idézett sorok az önismeretre vonatkoznak a Szeretet himnuszában, s mint ilyenek, rendkívül becsesek nekünk most tárgyunk szempontjából. Azt erősítik meg, hogy a valódi szeretet már itt a Földön is megnyugtató önismerethez vezet, noha a teljes, a tökéletes önismeret csak az örök életben valósul meg: 3 "... most tükör által, homályosan látunk, akkor majd színről színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, amint én is megismertettem." (I. Kor. 13:12) Mindazonáltal létezik valódi önismeret ezen a földön is, a 139. zsoltár ennek útját járja be. A rendkívüli költői erővel megszólaló zsoltár felütése tehát Isten szintjére emelkedik, Isten felől láttatja az embert - már amennyire ez lehetséges. Nyilvánvalóan annak lehetséges, akinek az életében, mint Dávidéban is, tapasztalatok sokasága tette bensőségessé, meghitté a Teremtőjével való kapcsolatot. A Biblia ebben az egyszerű tényben jelöli meg "az Isten nevében való szólás" titkát: emberek, akik könyörögtek Istenhez, hálát mondtak, kértek, küszködtek, vívódtak Vele - egyszóval életüket nem "magukban okoskodva" élték, "bolond gazdagként" (Lk. 12:16-21), hanem önmaguk szegénységében Istenhez fordultak és tőle kértek naponként tanácsot - az az Isten, aki egy pogány királynak, Nabukodonozornak is választ adott álmában, és kinyilatkoztatta a jövendőt (Dn. 2. fejezet), még inkább válaszolt a prófétáknak, akik közé Dávid is tartozott. Mindazoknak, akik "tudakozódtak és nyomozó dtak az üdvösség felől" (I. Pt. 1:10-11) nemcsak választ adott, hanem újra és újra bátorította is őket: "Kiálts hozzám és megfelelek, nagy dolgokat mondok néked, és megfoghatatlanokat, amelyeket nem tudsz." (Jer. 33:3) Ilyen "nagy dolog" a helyes önismeret. A bevezető mondat után Dávid gondolatai Isten magasságában időznek, mintegy részletezik, magyarázzák, hogy Istennek milyen messzemenő ismeretei vannak rólunk, akár "ülésünkben", akár "felkelésünkben" - életünk voltaképpen szakadatlan mozgás, változás, megpihenéseinkkel, alvásunkkal együtt is (vö. Ap. Csel. 17:28). Ennek pars pro toto retorikai kifejezései ezek -, de "messziről érti gondolatainkat" is, még az olyanokat is, melyeket mi nem egészen értünk, legfeljebb sejtünk, vagy gyanítunk, Ő azt jól ismeri, vajon hová vezethetnek ezek a gondolatok. Egyszóval Istennek mindent felölelő ismeretei vannak rólunk, ezekből hiteles képet is alkothat, s egyáltalán nem a nagyobb segítéséért a kicsin, hanem azért, hogy együttműködhessék velünk, és mi is együttműködhessünk Vele. Ez a Biblia lényege, ebben kíván segítséget nyújtani, vagyis abban, hogy megmutassa: életünk jó céljainak eléréséért, "boldogulásunkért", és hogyan igényli, hogy ne csak egyedül küzdjön javunkért, hanem hogy ebben méltó társai legyünk. Ő annyira szeretné, hogy előrejussunk, vágyott igaz céljainkhoz elérjünk, hogy "elöl és hátul körülzár minket, és fölöttünk tartja kezét" (5. vers), vagyis úgy foglalkozik, törődik velünk, mintha egyedül mi élnénk ezen a Földön. Előre ismerte akaratunkat, legszemélyesebb lényünket, és ennek az ismeretnek a birtokában terveket is készített. Az emberi élet védelmének ezt a végtelen bebiztosítását é s az akaratunkkal való együttmunkálkodást nevezi "predesztináció"-nak, "eleve ismerésnek" a Biblia (Rm. 8: fejezet), amelynek félreértése rögvest megszűnik, ha akár ezt az egyetlen zsoltárt becsületesen végiggondoljuk. A 139. zsoltár első része (1-6. vers) után azonban következik megdöbbentő ellenpontként a második rész (7-12. vers). Az Isten szeretetteljes, óvó ismerete elől mi magunk gyakran elfutunk vagy futni próbálnánk. Költőileg is tökéletes, ahogyan a legegyszerűbb igék segítségével - ide jóformán csak a romantika, sőt, pontosabban a romantika utáni XX. századi európai költészet jutott el, Gottfried Benn, vagy nálunk Kosztolányi, Jó zsef Attila, Pilinszky János lírájában - az "ül", "felkel", "jár", "fekszik" után a "fut" említésével mutat rá, hogy Isten elől menekülünk, Isten ismeretét és az Ő rólunk való ismeretét nem kívánjuk. A bűneset óta így van, idézhetnénk most ide más bibliai magyarázatokat. Ádám és Éva "futása" a "megfélemlés" és "elrejtezés" volt (I. Móz. 3:10). Azóta ösztöneinkben van az Isten elől való futás, nem véletlenül legközéppontibb jézusi példázat a tékozló fiú "elveszéséről", "elfutásáról" szóló történet, de még próféták élettörténetében sem leplezi a Biblia egy Illés vagy Jónás futását, hogy Péter futását ne is említsük, előbb lelki értelemben, a Getsemáne-kertben, azután testileg is, Kajafás házából, annak következményeképp, hogy nem fogadta el Jézus igaz önismeretre való kérlelését, hanem a saját önértékelésében hitt, bízta el magát, hogy a próbában elbukva és valódi állapotával szembesülve csaknem összeomoljék. Nos, a dávidi zsoltárnak ez a második része - amely Weöres Sándor Grádicsok éneke versciklusának mottójaként nekünk, magyaroknak már ismerős - ragyogó ellentétes parallelizmusával és azokat záró summázatával azt a tapasztalatot hirdeti, hogy Isten el ől elrejtőzni nem lehet, bonyolultságainkra hivatkozni fölösleges (nagyobb esetek is tiszták Őelőtte), a sötétség is világosság lesz az Ő jelenlétében. Victor Hugo A lelkiismeret (La conscience) és Babits Mihály Az elbocsátott vad és a Psychoanalysis christiana című versei adhatnak halovány visszfényt arról, amit ez e háromezer évvel ezelőtti zsoltárrészlet ebben a hat sorában kifejez, vagy Augustinus - akinek egyébként egyik legkedvesebb olvasmánya volt a Zsoltárok könyve és könyvnyi magyarázatot is hagyott róla hátra Enarrationes in Psalmos címmel - híres paradoxona adhatná foglalatát a soron következő igéknek: "Milyen szomorú távol lenni attól, Aki mindenütt jelen van..." 4 Hová menjek a Te lelked elől, és a Te orcád elől hová fussak? Ha a mennybe hágok fel, ott vagy; ha a Seolba vetek ágyat, ott is jelen vagy. Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó szélére szállanék: ott is a Te kezed vezérelne engem, és a Te jobbkezed fogna engem. Ha azt mondom: A sötétség bizonyosan elborít engem és a világosság körülöttem éjszaka lesz, a sötétség sem borít el előled, és fénylik az éjszaka, mint a nappal; a sötétség olyan, mint a világosság." (Zsolt. 139:7-12) Mindennek véggondolása után következik a harmadik rész, ismételten az ellenpontozás jegyében. Hiszen egy-egy rész annyira telített gondolatilag és költőileg is, hogy újabb szempont megnyitását, újabb hangvétel kezdetét kívánja. Többszólamú ének ez a zsoltár, melyben az egyes szólamok egymás után kapcsolódnak be, de egyedül azért, hogy majd a rövid fináléban egyesüljenek összhangzattá. Az Isten ismeretén való szemlélődés nyugalma és az ember elfutni akarását megjelenítő rész feszültsége után az emlékezés elérzékenyítő, egyszersmind megrendítő vallomása következik. Az emlékezésé, mely a Biblia szerint gondolkodásunk belépője. A hálás emlékezés. A gondviselés felidézésében való

3 megkapaszkodás. Isten is emlékeztet a teremtés hatalmas munkájára, kérve, hogy annak emlékünnepe, a szombat szent nap legyen (II. Móz. 20:8-11). Jézus is azt mondja az utolsó vacsora alkalmával: "Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre" (I. Kor. 11:24), az apostolok levélírásukat is azzal magyarázzák keresztény testvé reiknek, hogy "A ti tiszta gondolkodásotokat emlékeztetés által serkentgetem" (II. Pét. 3:1). A pusztán emberi emlékezésbe gyakran keveredik bele az önsajnálat, az öndicséret, vagy intézményesített járványként is a "nosztalgiázás". Itt egyikről sincsen szó. A hívő ember emlékezése "szent emlékezet": Isten dolgai, gondviselő szeretetének felidézése teszik azzá: 5 "Bizony Te alkottad veséimet, Te takargattál engem anyám méhében. Magasztallak, hogy csodálatosan megkülönböztettél. Csodálatosak a Te cselekedeteid! És jól tudja ezt az én lelkem. Nem volt elrejtve előtted az én csontom, mikor titokban formáltattam és idomíttattam, mintegy a föld mélyben. Látták szemeid az én alaktalan testemet, és könyvedben ezek mind be voltak írva: a napok is, melyeken formáltatni fognak; holott egy sem volt még meg közülök." ( vers) Fölvethető a kérdés, milyen feladat hárul erre a részre? Az, hogy elmélyítse az Isten-kapcsolatot, végérvényessé tegye, hogy a zsoltáros immár nem menekülni, "futni" szeretne, hanem inkább ragaszkodni, hűnek lenni az ilyen szerető és igazságos lényhez, aki Isten. Elhagyhatatlan rész, mert ez készíti elő az imádság legfelső ívelését, ami egyben választ is ad a kezdet kezdetén fölvetett kérdésünkre: Lehetséges-e, és miben áll az igazi önismeret? A gondolatok megegyezése A zsoltárnak "perdöntő" és csúcsponthoz illően nyelvileg is rövid két verse ezután így hangzik. "És nekem mily kedvesek a Te gondolataid, oh Isten! Mily nagy azoknak summája! Számlálgatom őket: többek a fövénynél; Fölserkenek, s mégis Veled vagyok." ( vers) E két vers közli maradéktalan pontossággal - a költészet legvégső hitele a nyelvi megformáltság gazdaságos és kifejező voltán túl az igazság, igen, az igazság -, hogy mit nevezhetünk valódi önismeretnek. Azt, amikor nem a magunk vagy mások gondolatai minősítenek bennünket, hanem Isten megismert gondolatai mintegy tükröt tartanak elénk. Amikor nemcsak megismerjük Isten gondolatait a Bibliából, hanem azok "kedvesek" is lesznek számunkra (17. vers), amikor - más dávidi imádságok képét kölcsönözve - "mint a szarvas kívánkozik a folyóvizekre, úgy kívánkozik az én lelkem hozzád, ó, Isten. Szomjúhozik lelkem Istenhez; mikor mehetek el és jelenhetek meg az Isten előtt?" (Zsolt 42:2-3), "mert jobb egy nap a te tornácaidban, hogysem ezer másutt" (Zsolt 84:11), "Hiszen a Te kegyelmed jobb az életnél" (Zsolt. 63:4). Nem valami misztikus elragadtatásról vagy egyesülésről szólnak ismételten ezek a zsoltárok, hanem az Isten kinyilatkoztatott beszédéhez: igazságához és parancsolataihoz való emberi fölemelkedést szemléltetik. A "Hozzád emelem, Uram, lelkemet" (Zsolt. 25:1) a bibliai szóhasználatban annyit jelent, hogy az Isten által kimondott tanítások felfogását, elsajátítását és életté válását kísérlem meg. Azoknak a gondolatoknak a belátáson alapuló cselekvését és hirdetését, mely gondolatok "magasabbak az égnél és az emberi gondolatoknál" (Ésa. 55:9). Ez a páratlan, magasrendű, soha nem személyválogató tudás az igazi önismeret. Ebben láthatjuk meg valódi ábrázatunkat úgy, hogy elborzadásunk ne vezessen kétségbeeséshez, örömünk vagy reménységünk ne vezessen fellengzősséghez, hiszen minden rossz, amit magunkban fölfedezünk, legyőzhető Isten segítségével, s minden jó, amit szintén észre kell vennünk, nem a magunk teljesítménye és érdeme, hanem Isten munkálkodása bennünk. "Mid van ugyanis, amit nem kaptál volna? Ha pedig úgy kaptad, mit dicsekedel, mintha nem kaptad volna?" (I. Kor. 4:7). Innen érthet ő a hiányos mondat: "Sem nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem [a dicsőség] a könyörülő Istené." (Rm. 9:16) Ennek az ismeretnek - a kedvessé vált isteni gondolatok kiváltotta önismeretnek - valóban "mily nagy a summája!" (uo.). Ismét Pascal "Gondolatok"-ját kell felidéznünk, aki bámulatos mélységgel rajzolja meg, mit is jelent ez az Istenből, a Bibliából, annak igaz olvasásából - "tudakozódásából" (Jn. 5:39; Ap. Csel. 17:11) - származó önismeret. "Az isteni eredetű tudás nélkül mit is tehettek egyebet az emberek, mint hogy vagy felmagasztalták magukat, az elmúlt nagyságukról lelkükben még élő sejtésekre hallgatva, vagy pedig jelen gyarlóságukat látva elveszítették önbecsülésüket. Mert nem látják a teljes igazságot, s így nem voltak képesek eljutni a tökéletes erényhez. Egyesek romlatlannak, mások jóvátehetetlenül romlottnak vélték a természetet, s ezért óhatatlanul vagy a kevélységet, vagy a tunya beletörődést választották, minden bűnök e két forrását; mert csak két út van számukra: vagy a bűn karjaiba vetik magukat, vagy a gőg segítségével szabadulnak meg tőle. Akik ismerték az ember kiválóságát, azoknak nem volt fogalmuk romlottságáról; ezért elkerülték ugyan a tunyaságot, de közben a kevélység bűnébe esetek; ha pedig felismerték természetük gyarlóságát, méltóságáról nem vettek tudomást; így ezek el tudták ugyan kerülni a hiúság bűnét, de csak úgy, hogy a kétségbeesés karjaiba vetették magukat. Ebből származnak a különböző sztoikus és epikureus szekták, a dogmatikusok meg az akadémikusok szektái... stb. Csupán a keresztény vallás volt képes gyógyírt hozni e két bűnre, de nem úgy, hogy a földi bölcsesség módján az egyiket a másikkal űzte el, hanem úgy, hogy az evangélium egyszerű igazságával mind a kettőt elűzte. Mert ez a vallás azt tanítja az igazaknak, akiket egészen az istenségben való részesülé sig magasztosít, hogy még e nagyszerű állapotukban is magukban hordják minden romlás kútfejét... a legistentelenebbeknek padig hangos szóval adja tudtukra, hogy még ők is elnyerhetik Megváltójuk kegyelmét. Ily módon rettegést keltve azokban, akiket igazol, és vigasztalva azokat, akiket elítél, oly pontosan adagolva keveri a félelmet a reménységgel a kegyelemre és a bűnre való, mindenkiben egyaránt meglevő képesség segítségével, hogy egyrészt mérhetetlenül jobban megaláz, mint ahogyan azt az ész a maga erejéből tenni tudná, anélkül azonban, hogy egyúttal kétségbeesésbe taszítana; másrészt végtelenül magasabbra emel, mint a természetünkben rejlő kevélység, de anélkül, hogy felfuvalkodottá tenne." (435, töredék - Pődör László fordítása) És a következő versben egy költői, nyelvi telitalálat által újra egy mély gondolat emelkedik ki tüneményes gyorsasággal. Midőn elismétli, hogy "számlálgatja" Isten gondolatait - nyilván megdöbbenve-örülve a rá vonatkozó kijelentések pontosságának, erejének és segítségének -, aközben "felserkenek, és mégis veled vagyok" (18. vers), azaz, ha ezután tesz is valamit, nem felejti el, mire kell ügyelnie, vigyá znia, hogyan ne 6

4 veszítse el Isten jelenlétét, hogyan működjék együtt "Vele". A "felserkenés" héber igéje a bevezető 2-3. versek "ülés", "felkelés", "járás" és "fekvés" szavaira utal vissza. A költészetnek a metaforánál egyszerűbbnek vélt szinechdochés alakzatai itt mutatják meg, hogy mire képesek. Mindenre, amire a nyelv vállalkozhat. Az egész élet kifejezésére, pár szóban. A költészet csodájában mellékelve az istentapasztalat csodáját. Ne nagyon állítsuk tehát, hogy valami "kimondhatatlan, kifejezhetetlen", amikor éppen a kimondás és a kifejezés "rakja igazán helyre a dolgokat." Az Istentől adott szavaknak teremtő erejük van. Világosságot teremtenek az emberi lélekben, ami a világ teremtésénél is nagyobb világosságot kíván Pál apostol szerint (II. Kor. 4:6). "Könnyű a semmiből teremteni Istennek, ha van, ha létezik" - mondta a kapernaumi százados is (Mt. 8:8); de hogyan lehet az elrontottat, az elüszkösödőt újjáteremteni? Az önismeret által - amelynek folyamata van, s egyik végpontja a gondolkodás határozott döntése, a metanoia, a gondolkodás megváltozása. Az ember ezzel a megtéréssel kezdhet új életet. Ha igazán hagynánk az önismeret kiteljesedését, Isten mindannyiunkban előidézhetné a megtérést. Míg nem jut el valaki Isten szavához, addig a Lélek "szerez ellenségeskedést a bűnnel" a lelkében (I. Móz. 3:15). Midőn ez az "ellenségeskedés" a jóra való "szomjúhozássá" fejlődik és az ember is "akarja": "Veheti az élet vizét ingyen" (Jel. 22:17). Az ebből az italból - máshol a "kenyér" az Ige jelképe - táplálkozó ember soha nem kíván többé magának és magától élni. Ragaszkodik Istenéhez. Nem "serken fel", nem fog hozzá semmihez Isten nélkül, ezért teszi hozzá: "s mégis Veled vagyok." Eddig is tudta, hogy Isten létezik, de igen gyakran csak a maga egyéniségét vitte bele a munkába, küzdelembe, az élet különféle harcaiba. Most már vége ennek a keserves időszaknak, melyet Pál a látom a jót, de a rosszat cselekszem (Rm. 7:14-25) idejének nevez. "Ami embereknél lehetetlen, Istennel együ tt lehetséges." (Mt. 19:26) Akkor, ha "felserkenve is Veled vagyok". A helyes önismeret tehát a Biblia tükrében való megláttatás kérdése. Kierkegaard írta a XIX. század közepén, hogy a kereszténység furcsán viszonyul eme szent iratához. (Mivel a helyzet csak rosszabbodott, ma is felidézhetjük hasonlatait.) A kereszténység egyik fele - ne mondjunk nevet, gondolkozzék róla és azonosítsa az olvasó - hivatkozik ugyan a Bibliára mint pótolhatatlan kincsre és hitének egyik alapjá ra, de a gyönyörű tükröt a szoba felső sarkába helyezi, ahol nem állhatnak elébe, nem nézhetnek bele. Van Biblia, de csak elvileg. A gyakorlatban nem nagyon használják, vagy ha igen, nem megfelelően. A kereszténység másik fele a szobaajtó mellé függeszti a tükröt. Bele lehet tehát nézni könnyűszerrel. Csakhogy a tükröt olyan díszes, cirádás kerettel vették körül, hogy aki a szobába lép, a kereten felejti tekintetét. Azt vizsgálja buzgón (ki faragta? milyen fából? mikor? hogyan?), és nem azzal törődik, hogy a tükörben megnézze ábrázatát. Elmarad az önszembesülés, hiányzik az önismeret, marad a tudomány. A Biblia-olvasás kora keresztény gyakorlata helyébe a középkortól fogva bevezették a tudományt, a teológiát, mely a leggyakrabban nem más, mint a Biblia-felejtés legfőbb és legravaszabb módja. Kierkegaard így folytatja: "Ha az Isten igéjét tudományosan olvasod - távol legyen tőlünk, hogy a tudományt kicsinyelljük -, figyelj arra, ha az Isten igéjét tudományosan olvasod, szótárral, stb., akkor nem olvasod az Isten igéjé t. (...) Ha tudós vagy, vigyázz, hogy e tudós olvasás ellenére el ne felejtsd Isten igéjét olvasni. Ha pedig nem vagy tudós, ne irigyeld a tudóst, örülj, hogy azonnal olvashatod Isten igéjét! Ha pedig abban parancs, óhaj, kívánság van - úgy siess teljesíteni azt. De azt mondod: 'Oly sok homályos hely van a Szentírásban, egész könyvek titokként állnak előttünk.' Erre én azt felelem: 'Mielőtt valaki ezt az ellenvetést megteheti, annak előbb életével tanúsítani kell a világos és megérthető helyeket - ez az eset áll fenn nálad is?' (...) Ha az Isten igéjét olvasod, úgy nem a homályos, hanem a világos helyek kötelezők reád nézve, és a világos helyeket 7 azonnal teljesítened kell. Ha csak egyetlenegy hely van a Szentírásban, amelyet értesz: úgy azt az egyet teljesítsed; nem szükséges leülnöd, és a sötét helyek felett tépelődnöd. Isten igéje ara való, hogy te aszerint cselekedjél, nem pedig arra, hogy magadat gyakorold a homályos helyek magyarázásában. Ha nem olvasod úgy az Isten igéjét, hogy a legkisebb morzsát is, melyet megértettél, magadra nézve kötelezőnek tartod, hogy aszerint cselekedjél: úgy nem olvasod az Isten igéjét. (...) Így áll a dolog Isten igéjé vel: aki nincs egyedül Isten igéjével, az nem olvassa Isten igéjét." Dávid idejében minden addiginál magasabb fokon állt a Tóra és a hozzá társult többi ószövetségi irat ismerete. A leghosszabb és költőileg - bocsánat a profán kifejezésért - bravúros 119. zsoltár egymaga is tanúskodhat az igeismeret rendkívüli jellegéről. Az ószövetségi kánon még nem zárult le - erre több mint fél évezredet kell még várni -, az addigi iratok azonban oly világosak és oly kiterjedt szellemiség űek, hogy a 139. zsoltárban Dávid magától értetődően írja: "És nékem mily kedvesek a Te gondolataid, ó, Isten! Mily nagy azoknak summája!" Pilinszky János mondja egy helyütt, hogy nagyon szeretett volna Tolsztojjal találkozni. De mire ő megszületett, Tolsztoj több mint tíz éve halott volt már. Lehetetlen lett volna Jásznaja Poljáná ba elmenni, hogy kezet foghasson vele. Megértette azonban, hogy a Tolsztoj legnagyobb műveit olvasó ember mélyebben pillanthat bele az orosz író gondolataiba, mint az esetben, ha találkoznék vele személyesen az életben is. Így van ez Istennel is. Maga a Biblia tanítja, hogy a bűn világában nem bírnánk elviselni Isten végtelen tisztaságát, szeretetét, bölcsességét: porrá omlanánk előtte (I. Tim. 6:16). Látni nem láthatjuk Őt, halhatjuk viszont szavát. A gondolatok azonban a szó útján jobban élnek lés terjednek, mint a látá ssal. Noha nem láthatjuk Őt, mint embertársainkat, mélyebben pillanthatunk bele gondolataiba, mint bárkiébe is. S ahogyan elmondhatjuk, hogy egy mai Tolsztoj-kutató mélyebben és jobban ismeri az írót, mert időt szentelt művei megismerésére, noha őt magát soha nem látta, ugyanúgy elmondhatjuk, hogy bárki, aki a Bibliát elfogultságtól mentesen kezébe veszi, egyes részeit más részeivel összevet, többet tudhat Istenről, Jézus Krisztusról, mint az, aki egykor Betlehemben, Názáretben, Jeruzsálemben élt a Megváltó fö ldi küldetése idején. "Beszélj, hogy lássalak!" - mondotta Szókratész. Nagy kijelentés ez, nagy igazsággal. A beszéd érteti meg velünk, ki is a másik. S ha a másik, jelen esetben az Isten - beszéde valóban tökéletes beszéd és azt láthatja, azzal egyezségre juthat a földi ember, úgy ezzel a valóban helyes önismeret nem lehet kétséges. Nincsen ellentmondás abban sem, hogy ez a beszéd ezredévekkel ezelőtt rögzített beszéd. Isten is ezredévekkel ezelőtt látta már jellegzetes beállítódásunkat, az előre ismerés egyedül benne meglevő tulajdonságainak megfelelően. Azt ismerte előre mindenkiről, hogy "inkább a világosságot, vagy inkább a sötétséget szeretie" (Jn. 3:19). Az valóban csodálatra méltó, hogy létezik ilyen előre ismerés, továbbá hogy az embert kellő mélységben ismerni annyi, mint a legmélyebben táplálkozó gyökerében, törzsön át egy egész emberi életet ismerni. Igaz, hogy ahány arc, annyiféle ember. Mindenki egyedi, pótolhatatlan személyiség - itt megragadóan igaz Kosztolányi Dezső Halotti beszédje. De a milliárd és milliárd emberi lény végső soron mégiscsak két csoportba rendeződik: az igazságot szeretők és az igazságot megvetők csoportjába. Kár, hogy az imént idézett versből ez az előbbit kiegészítő igazság hiányzik. Isten megismerni és gondolatait rólunk: ez az igazi önismeret. Az emberhez - önmagunkhoz is - Teremtőjén keresztül vezet az út. Ez az ismeret nem lélekelemzés, élveboncolás vagy vallási rajongás. Az együttműködés nélkülözhetetlen eszköze, nehogy a teremtő és a teremtmény a találka idejét és helyszínét is elvétse (Simone Weil). Erről kapunk bizonyítékokat Jeremiás könyvében: "Tudom az én gondolataimat, melyeket felőletek gondolok, azt mondja az Úr: békességnek és nem háborúságnak gondolata, hogy kívánatos véget adjak néktek." (Jer. 29:11) 8

5 Egyetlen önismeret sem kecsegtet azzal, hogy ma "kívánatos" jelzéseket ad rólunk. De egyetlen könyv sem állíthatja a világon, hogy - bár a jelen nem kívánatos - valaki "kívánatos véget ad", készít az ember számára. Persze, az örök életet is csak az ígérheti, aki magát az életet is teremtette. Azt pedig nem kell említenünk Biblia-olvasóknak vagy Biblia-ismerőknek, hogy hit híján a lelkiismeret pótolja valamilyen fokon a felülről jövő ismeret hiányát. a hét levél bevezetőjében az efézusiaknak és a velük jelölt korszaknak -, hogy a nikolaiták cselekedeteit gyűlölöd, melyeket én is gyűlölök." (Jel. 2:6, 15) A Biblia Jézus istenfélelméről (Zsid. 5:7) és a hívő emberek istenfélelméről egyaránt beszél. Márpedig a hit legmagasabb rendű alakjának, az istenfélelemnek a meghatározása rendre így szól: "Szereted az igazságot, gyűlölöd a gonoszságot" (Zsolt. 45:8) "Akik szeretitek az urat, gyűlöljétek a gonoszt." (Zsolt. 97:10) "Az Úrnak félelme a gonosznak gyűlölése." (Péld. 8: 13) Bűn és örökkévalóság Dávid zsoltára a versek csúcspontja után még mindig a csúcson marad. Itt a csúcsból gerinc lesz. Igaz, a zsoltárnak ezt a részét nem minden fordítás és kommentár tekinti együttérző szemmel. Vannak kiadások, melyek a verseket apróbb betűszedéssel hozzák, jelezve, hogy az úgynevezett átokzsoltárok közé sorozzák, s mint nemkívánatos testet különböztetik meg. Itt különösen magunk el őtt kell tehát látnunk a szöveget: 9 "Vajha elvesztené Isten a gonoszt! Vérszopó emberek, fussatok el tőlem! Akik gonoszul szólnak felőled, és nevedet hiába veszik fel, a Te ellenségeid. Ne gyűlöljem-é, Uram, a téged gyűlölőket? Az ellened lázadókat ne utáljam-é? Teljes gyűlölettel gyűlölöm őket, ellenségeimmé lettek!" ( vers) A zsoltár e folytatásának gondos vizsgálatából ki kell, hogy derüljön: semmiféle ellentmondás nem húzódik itt a Hegyi beszéd ellenségszeretetről szóló tanításával szemben. Dávid a gonoszsággal azonosuló emberekre mond ítéletet, ahogyan Isten is ítéletet mond mindarra, "aki szereti és szólja a hazugságot" (Jel. 22:15). "Vérszopók"-ról, Istenről gonoszul és hiábavalóan beszélőkről hallunk itt, vagyis olyan emberekről, akik arcátlanságaik leplezésére a vallást használják fel. A megkeményedésről, a megátalkodottságról szóló tanítás nem általában a gonoszt cselekvőket, még csak nem is az időlegesen gonoszokat helyezi a kárhoztatás ítélete alá, hanem csupán azokat, akik a gonoszsá got cselekedve másokkal, akik ugyanazt teszik, egyet is értenek (Rm. 1:32). Szükségszerűen került a zsoltárba ez a rész. Mert ha Isten gondolatai valakinek kedvesek és az életben elvszerűen a jóra törekszik, ebből a magatartásból természetszerűen ered mindenfajta rossz, bűn, csúfság gyűlölete. Ez a gyűlölet nem a szeretet ellentéte, hanem tartozéka. Aki lenézi a rosszat, az az ember nem szeret, hanem gy űlöl. Aki alkalmasint kinyilvánítja a rosszal szembeni állásfoglalását, teljes, tökéletes szeretetre törekszik. Jézus földi életében többször is példát adott erre a nemes haragra, szeretetteljes gyűlöletre. A megszáradt kezű embernek a zsinagógában való meggyógyításakor "elnézvén őket [a farizeusokat] haraggal, bánkódván szívük keménysége miatt" (Mk. 3:5) - szól róla a tudósítás. A Jelenések könyve is "a Bárány haragjáról" beszél (Jel. 6:16-17). Egyáltalán nem egyedülálló tehát az utolsó jeruzsálemi templomtisztítás jelenete, ahol Jézus haragjáról értesülünk (Mt. 21:12-14). Jézus üzenete ez is: "De az megvan benned - írja 10 "Az Úrnak félelme: ez a bölcsesség, és az értelem: a gonosztól való eltávozás." (Jób 28:28) Talán még egyértelműbben érthető ez a tanítás, ha mintegy másik oldaláról közelítjük meg. Onnan, hogy lehet-e az élet alapjáról, a szeretetről beszélni akkor, ha vele egyidejűleg az élet pusztítását is igeneljük? Az élet megtűr-e rombolást közben? Megmaradhat-e örökre a mostani állapot, melyben az építés és a rombolás szinte együtt jár, és "a népek a tűznek építenek, és a nemzetek a hiábavalóságnak fáradoznak." (Hab. 2:13). A vagy-vagy-okban való gondolkodást is egyre jobban elveszítjük, és az is-isekkel próbáljuk felváltani. Létezik a földön is-is: az egyformán jó és az egyformán rossz kezelésében. A jó és a rossz között azonban csak a vagy-vagy-nak van, lehet helye. Ezzel azonban egy újabb gondolathoz, s vele a zsoltár befejezéséhez érkezünk. Az önismeret végső feszítőpróbája Az önismeretről szóló zsoltár végső kérdése az, hogy vajon mit tegyen az ember az olyan hibáival, fogyatékosságaival, melyeket egyáltalán nem, vagy nem igazán ismer? Nem betegséggócok, rákos fekélyek-e ezek lelki szervezetünkben, amelyekről nem tudunk, de amelyekbe belehalunk? Tanulmányunk elején, a szeretet himnuszát idézve tettünk említést róla, hogy ebben az életben senki sem ismeri önmagát maradéktalanul. De hátha feltáratlan lélekrészünkben lappanganak a legnagyobb rejtélyek! Mint a bókos szentek állnak a fülkében kívülről a szemnek kifaragva szépen, de befelé, hol a falnak fordul hátok, csak darabos szikla s durva törés tátog: Ilyen szentek vagyunk mi! Micsoda ős szirtből vágták ki lelkünket, hogy bús darabjai még érdesen csüngnek, érdesen, szennyesen s félig születlen, hova nem süt a nap és nem lát a szem? Krisztus urunk, segíts meg! Hallottunk ájtatos, régi faragókat, kik mindent egyforma türelemmel róttak, nem törődve, ki mit lát belőle, s mit nem. tudván, hogy mindent lát gazdájuk, az Isten.

6 Bár ilyenek lennénk mi! (Babits Mihály: Psychoanalysis christiana, részlet) A 139. zsoltár azonban valóban az igazi önismeret legnagyobb világirodalmi példája. Fokról fokra, lépésről lépésre jut el ahhoz. Mert nemcsak mások megnyilatkozásaiban gyűlöli Dávid a rosszat, az igazságtalanságot, hanem fáj az neki a sajátjaiéban is. Nem magamentség az önismeret. Nincs köze az önigazoláshoz, annál inkább ahhoz, hogy igazzá legyünk. Ezenkívül két további zsoltárban olvashatunk a "titkos bűnök"-ről, vagyis azokról, melyek a magunk tudata elől rejtve vannak, jóllehet életünkben mások talán már ujjal mutogatnak rá. Mózes imája úgy említi ezeket, mint amelyekért Isten számadásra szólít (Zsolt. 90:8): "Elédbe vetetted a mi álnokságainkat, titkos bűneinket a te orcádnak világa elé." A másik dávidi zsoltárban pedig az nyer kifejezést, hogy Isten törvényének kutatásában előbb-utóbb ezekre is fény derül (Zsolt. 19:13): "Ki veheti észre a tévedéseket? Titkos bűnöktől tisztíts meg engemet!" Ugyane szellemben végződik a 139. zsoltár is, a verseiben: "Vizsgálj meg engem, ó, Isten, és ismerd meg szívemet! Próbálj meg engem, és ismerd meg gondolataimat! És lásd meg, ha van-e nálam a gonoszságnak valamilyen útja? És vezérelj engem az örökkévalóság útján! Aki Istent követi és becsesek számára az élet alapjait jelentő törvényei, az a titkos bűneit is felfedezi, és elhagyni szeretné. Az igazi önismeret alfája - "Uram, megvizsgáltál engem, és ismersz" (1. vers) - után annak ómegája következik: "Vizsgálj meg engem... Próbálj meg engem... Vezérelj engem..." -, mai egyértelműen jelzi: Dávid nem bűneivel együtt szeretne az örökkévalóságba eljutni. "Nem megy be abba semmi tisztátalan." (Jel. 21:17) Az igazi önismeretben tehát mindig jelen van annak a bizonytalansá gi tényezőnek a beszámítása, amit már többször is hangsúlyoztunk az előzőekben: hogy tanácsos óvatosnak lenni, azaz magunk iránt mindig szigorúnak, mások iránt viszont mindig irgalmasnak mutatkozni, hiszen a tévedés veszélye abban az esetben is fennáll, amidőn nagyon bizonyosnak látunk és érzünk valamit. Ami másfelől megindító bizonyítéka annak is, hogy egy igazán hívő ember nem azonosítja magát azzal, amit magából már ismer, hanem ott él benne az egészséges bizalmatlanság önmagával szemben is, ami megakadályozza, hogy beképzeltségbe, magabízásba, önhittségbe tévedjen. Amit másként így fogalmaz a Biblia: "Boldog ember, aki szüntelenül retteg." (Péld. 28:14) Reisinger János 11

megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett

megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett Félreértett rtett tanítások? Ugyanazon alapról eltérő tanítások? Fordítások A Biblia eredeti nyelve nem a magyar Összehasonlító fordítások,

Részletesebben

Bérmálási vizsgakérdések

Bérmálási vizsgakérdések 1 Bérmálási vizsgakérdések 1. Miért bérmálkozol? Hogy a Szentlélek ajándékát elnyerjem. 2. Mire képesít a Szentlélek a bérmálkozásban? Hogy felnőtt keresztény legyek, vagyis saját akaratomból Jézus tanítványa

Részletesebben

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Pasarét, 2014. február 2. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Lekció: ApCsel 4,23-31 Alapige: Zsolt 124,8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA

1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA 1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA A mi Urunk Jézus Krisztus így szól: Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. (Mt 11,28) Tőle kaptuk ezt

Részletesebben

Hamis és igaz békesség

Hamis és igaz békesség Hamis és igaz békesség Lectio: Jer 1,1-15 Textus: Jer 1,14 A lelkipásztor így szólt egy asszonyhoz: - Asszonyom, szokta önt kínozni a Sátán? - Engem? Soha! - No, akkor ez annak a jele, hogy ön még a Sátáné,

Részletesebben

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem?

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Amikor úgy döntöttél, hogy behívod Jézust az életedbe, lehet, hogy felmerült benned a kérdés: Vajon Isten hallotta egyáltalán, amit mondtam?

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119 Tartalomjegyzék Előszó 5 i. rész: A neveiben föltárulkozó Isten Bevezetés az 1. részhez: Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem 9 1. Elóhim 15 2. Jehova vagy Jahve 21 3. Ő, Aki gondot visel 27

Részletesebben

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde.

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Pasarét, 2013. október 24. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza A LÉLEK KARDJA Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Imádkozzunk! Hálaadással

Részletesebben

KI-KICSODA? MÁRK EVANGÉLIUMA 8:27;29

KI-KICSODA? MÁRK EVANGÉLIUMA 8:27;29 MÁRK EVANGÉLIUMA 8:27;29 2011. március 6. 10 00 Mályinka 1. Gyülekező ének: 489. d. 1. v.: Örök élet reggele, fény a véghetetlen fényből 2. Köszöntés: Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól,

Részletesebben

Mit keresitek az élőt a holtak között

Mit keresitek az élőt a holtak között Isten szeretete csodálatosan ragyogott Jézusból. - Olyan tisztán, hogy emberi életek változtak meg általa. - Akik találkoztak Jézussal, s engedték, hogy megérintse őket az Ő szeretete, azok elkezdtek vágyakozni

Részletesebben

6. TETTEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1.

6. TETTEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. 6. TETTEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: I. A Heidelbergi Káté II. Második Helvét Hitvallás. Kálvin Kiadó, Budapest. 2004;

Részletesebben

VAGY: PAP: Testvéreim! Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, és bánjuk meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait!

VAGY: PAP: Testvéreim! Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, és bánjuk meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait! 1 A NÉP RÉSZVÉTELÉVEL BEMUTATOTT MISE RENDJE BEVEZETŐ SZERTARTÁS Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. NÉP: Ámen. A mi Urunk, Jézus Krisztus kegyelme, az Atyaisten szeretete és a Szentlélek egyesítő

Részletesebben

ÉVKÖZI IDŐ II. HÉT: PÉNTEK REGGELI DICSÉRET. Ez azonban elmarad, ha az Imádságra hívás közvetlenül az imaóra előtt van.

ÉVKÖZI IDŐ II. HÉT: PÉNTEK REGGELI DICSÉRET. Ez azonban elmarad, ha az Imádságra hívás közvetlenül az imaóra előtt van. V. Istenem, jöjj segítségemre! 1 ÉVKÖZI IDŐ II. HÉT: PÉNTEK REGGELI DICSÉRET F. Uram, segíts meg engem! Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.

Részletesebben

SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24

SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24 Pasarét, 2012. július 1. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24 Alapige: Galata 4,4-7 De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól

Részletesebben

Bibliai tanítás a részegségről

Bibliai tanítás a részegségről Bibliai tanítás a részegségről ADUNARE Bibliai tanítás a részegségről A részegségről tanulni nehéz feladat de ugyanakkor nagyon fontos. Mi úgy szeretnénk leélni az életünket hogy az Istennek tetsző legyen

Részletesebben

Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban

Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban Dániel könyve Világtörténelem dióhéjban 2300 éves prófécia Kr.e. 457 Kr.u. 34 Kr.u. 1844 490 év 1810 év 70 hét Rendelet 1. rész Evangélium 2. rész 10-11 Ki Mikáél? Mózes éneke Szólt az ellenség: `Üldözöm

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET

ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET Istenem, jöjj segítségemre! Uram, segíts meg engem! Dicsıség az Atyának, a Fiúnak miképpen kezdetben most és mindörökké. Amen. HIMNUSZ Immár hoz hasznos magvakat, díszíti ékes,

Részletesebben

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS Alapige: Malakiás 2,13-16 És ezt is cselekszitek: betöltitek az Úr oltárát könnyhullatással, sírással

Részletesebben

Jézus az ég és a föld Teremtője

Jézus az ég és a föld Teremtője 1. tanulmány december 29 január 4. Jézus az ég és a föld Teremtője SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 1:1; Zsoltár 19:2-4; János 1:1-3, 14; 2:7-11; Kolossé 1:15-16; Zsidók 11:3 Kezdetben teremté

Részletesebben

Az Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE

Az Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE Az Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE 2015. december Gyurkó József: KARÁCSONYVÁRÓ ÜZENETEK Kedves Testvérek, a 2015 év vége felé haladva

Részletesebben

Jézus, a tanítómester

Jézus, a tanítómester 9. tanulmány Jézus, a tanítómester május 23 29. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 6:5; Lukács 4:31-37; 6:20-49; 8:19-21, 22-25; 10:25-37 Mindenkit ámulatba ejtett tanítása, mert szavának ereje

Részletesebben

Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13.

Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13. 11. tanulmány Hittel élni március 7 13. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Példabeszédek 28:4-5, 7, 9; 29:13; Róma 1:16-17; Galata 3:24; 1János 2:15-17 Az emberektől való félelem csapdába ejt, de aki

Részletesebben

Jézus Jeruzsálemben. 10. tanulmány. május 28 június 3.

Jézus Jeruzsálemben. 10. tanulmány. május 28 június 3. 10. tanulmány Jézus Jeruzsálemben május 28 június 3. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Zakariás 9:9; Máté 21:1-46; 22:1-15; Apostolok cselekedetei 6:7; Róma 4:13-16; Jelenések 14:7-12 Sohasem olvastátok

Részletesebben

A kegyelem és az ítélet Istene

A kegyelem és az ítélet Istene 4. tanulmány január 21 27. A kegyelem és az ítélet Istene SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 3; 6; János 3:17-21; 1Korinthus 3:13; 2Korinthus 5:10; Jelenések 14:6-7 Mert minden cselekedetet az

Részletesebben

Az Istentől származó élet

Az Istentől származó élet Az Istentől származó élet Előszőr is mi az élet? Sokan próbálták deffiniálni, különféle kulturális, tudományos vagy vallási nézőpontokból is. A tudomány mivel a fő forrása a megfigyelés és az információ

Részletesebben

CSELEKEDJ! Bevezetés. 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála,

CSELEKEDJ! Bevezetés. 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála, CSELEKEDJ! 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála, hogy eltékozolja a vagyonát. 2 Ezért előhívatta, és így szólt hozzá: Mit hallok rólad? Adj

Részletesebben

A Hegyi Beszéd. 3. tanulmány. április 9-15.

A Hegyi Beszéd. 3. tanulmány. április 9-15. 3. tanulmány A Hegyi Beszéd április 9-15. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 15:6; Mikeás 6:6-8; Máté 5 7; 13:44-52; Lukács 6:36; Róma 7:7; 8:5-10 Amikor befejezte Jézus ezeket a beszédeket, a

Részletesebben

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN 1 IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN Isten az Istentől, Világosság a Világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől, született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű és minden

Részletesebben

NEM MINDENKI. Budapest, 2015. november 29. Vasárnap 10 óra Somogyi Péter lp.

NEM MINDENKI. Budapest, 2015. november 29. Vasárnap 10 óra Somogyi Péter lp. Budapest, 2015. november 29. Vasárnap 10 óra Somogyi Péter lp. NEM MINDENKI Lekció: Mt 7,21 23 Alapige: Mt 7,21 Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: Uram, Uram, hanem csak az,

Részletesebben

Napszaki Áhítatok Liturgikus Füzete. Böjt idejére I. (Első két hét) (2016. február 10-20.)

Napszaki Áhítatok Liturgikus Füzete. Böjt idejére I. (Első két hét) (2016. február 10-20.) Napszaki Áhítatok Liturgikus Füzete Böjt idejére I. (Első két hét) (2016. február 10-20.) Erdélyi Gyülekezet Budapest, 2016 2 Tartalomjegyzék Napi változó részek a Reggeli áhítathoz - II.10 (Böjt 1. napja)

Részletesebben

Létezik-e Antikrisztus?

Létezik-e Antikrisztus? Létezik-e Antikrisztus? Az embereknek sokféle elképzelésük van az Antikrisztusról, de e- gyedül csak a Bibliából kaphatunk helyes választ arra, hogy ki ő, és mit csinál. Felmerült már bennünk a kérdés:

Részletesebben

Üdvözlünk Isten családjában!

Üdvözlünk Isten családjában! Üdvözlünk Isten családjában! Amikor Jézust elfogadod Megváltódnak, Isten családjának tagja leszel. Isten azt akarja, hogy ha az Ő gyermeke lettél, növekedj az Ő megismerésében, és válj minél inkább Jézushoz

Részletesebben

Mészáros Sándor Az engedelmesség Komáromi Baptista Gyölekezet. Az engedelmesség. Jónás könyve alapján

Mészáros Sándor Az engedelmesség Komáromi Baptista Gyölekezet. Az engedelmesség. Jónás könyve alapján Példa: Az engedelmesség Jónás könyve alapján Egy hív édesapa fia lelkipásztornak készült. A fiú elhatározta, hogy külföldre megy egy fels bb tanulmányi fokozat megszerzése érdekében. Az édesapa aggódott

Részletesebben

10. LECKE: JÉZUS MEGKERESZTELKEDÉSE

10. LECKE: JÉZUS MEGKERESZTELKEDÉSE 10. LECKE: JÉZUS MEGKERESZTELKEDÉSE Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. TEOLÓGIAI ALAPVETÉS: (Felhasznált irodalom: Ravasz László: Kis dogmatika, Budapest 1990; Dr Török István: Dogmatika,

Részletesebben

17. SZEMÉLYES GYÓNÁS KÖSZÖNTÉS:

17. SZEMÉLYES GYÓNÁS KÖSZÖNTÉS: 17. SZEMÉLYES GYÓNÁS A személyes gyónás több mint a lelkipásztori beszélgetés. A gyónást kérheti a jelentkező, de felajánlhatja a lelkipásztor is. Jó, ha a keresztény gyülekezet tud a személyes gyónás

Részletesebben

Bizonyára, ha még embereknek igyekeznék tetszeni, Krisztus szolgája nem volnék!

Bizonyára, ha még embereknek igyekeznék tetszeni, Krisztus szolgája nem volnék! 2014. december 31. Mandabokor Óévi Istentisztelet 1 Kérve kérlek az Isten és a Krisztus Jézus színe előtt, aki ítélni fog élőket és holtakat; az ő eljövetelére és országára kérlek: 2 hirdesd az igét, állj

Részletesebben

A tudatosság és a fal

A tudatosság és a fal A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?

Részletesebben

NYILVÁNVALÓ SZERETET

NYILVÁNVALÓ SZERETET Pasarét, 2015. december 25. (péntek) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza NYILVÁNVALÓ SZERETET Énekek: 182; 321,1-3. 4. 6-7; 447 Lekció: Lukács 2,1-14 Alapige: 1János 4,9-10 Azáltal lett nyilvánvalóvá

Részletesebben

Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörő, és aki férjétől elbocsátott asszonyt vesz el, szintén házasságtörő.

Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörő, és aki férjétől elbocsátott asszonyt vesz el, szintén házasságtörő. Válás és újraházasodás a Biblia szemszögéből Ebben az írásunkban a Biblia válás és újraházasodás kérdésére vonatkozó kijelentéseivel szeretnénk foglalkozni. Az Újszövetség világosan elutasítja a válást.

Részletesebben

formát vett fel, megalázta magát és engedelmes volt a kereszthalálig. De mi a mi szegénységünk? Minden bizonnyal az, hogy kiszakadtunk az Istennel

formát vett fel, megalázta magát és engedelmes volt a kereszthalálig. De mi a mi szegénységünk? Minden bizonnyal az, hogy kiszakadtunk az Istennel Ami mindent felülír Ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelmét; hogy gazdag létére szegénnyé lett értetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok. 2Kor 8,9 Igehirdetés a zsinati választások

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja III. Évfolyam 32. szám, 2010. Aug. 15.

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja III. Évfolyam 32. szám, 2010. Aug. 15. Kedves Testvérek! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja III. Évfolyam 32. szám, 2010. Aug. 15. Csütörtök óta, amikoris az Agora című filmet megtekintettem a moziban, le nem lohadó nyugtalanság

Részletesebben

Vérfolyásos hívő gondolkozás (mód)otok megújulásával alakuljatok át harc az elménkben dől el

Vérfolyásos hívő gondolkozás (mód)otok megújulásával alakuljatok át harc az elménkben dől el Vérfolyásos hívő Róm 12:1 Kérlek titeket testvérek, Isten irgalmára, adjátok oda a testeteket Isten számára élő, szent, és neki tetsző áldozatul, ez legyen a ti ésszerű, igeszerű istentiszteletetek, 12:2

Részletesebben

Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09.

Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. EZT CSELEKEDJÉTEK AZ ÉN EMLÉKEZETEMRE, Lk. 22;19, Azt tapasztalom testvérek, hogy első hallásra nehezen tud az ember megbarátkozni azokkal a szokatlanul új gondolatokkal,

Részletesebben

ÉVKÖZI IDŐ III. HÉT: PÉNTEK REGGELI DICSÉRET. Ez azonban elmarad, ha az Imádságra hívás közvetlenül az imaóra előtt van.

ÉVKÖZI IDŐ III. HÉT: PÉNTEK REGGELI DICSÉRET. Ez azonban elmarad, ha az Imádságra hívás közvetlenül az imaóra előtt van. V. Istenem, jöjj segítségemre! 1 ÉVKÖZI IDŐ III. HÉT: PÉNTEK REGGELI DICSÉRET F. Uram, segíts meg engem! Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen.

Részletesebben

Pál származása és elhívása

Pál származása és elhívása 11. tanulmány Szeptember 5 11. Pál származása és elhívása SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Apostolok cselekedetei 9:1-22; 26:18; 1Korinthus 15:10; Galata 2:1-17; Filippi 3:6 De az Úr azt mondta neki:

Részletesebben

boldog ember az, a kit az Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad! (Jób 5:17)

boldog ember az, a kit az Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad! (Jób 5:17) BOLDOGMONDÁSOK boldog ember az, a kit az Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad! (Jób 5:17) Boldog ember az, a ki nem jár gonoszok tanácsán, bűnösök útján meg nem áll, és csúfolódók

Részletesebben

Szószék - Úrasztala - Szertartások

Szószék - Úrasztala - Szertartások Szószék - Úrasztala - Szertartások SIMÉN DOMOKOS MILYEN JÓ AZ AJÁNDÉKOZÓ ISTEN! Mt 20, 1-16 Joachim Jeremiás Jézus példázatai" című könyve szerint Jézus valódi példázatai - a szinoptikusoknál 40, Tamás

Részletesebben

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Újpest-Belsőváros 2004. 03. 14. Loránt Gábor IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Alapige (textus): Neh 1 és Lk 11,1 Lectio: Neh 1 Lk 11,1: Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá

Részletesebben

SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET

SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET Istenem, jöjj segítségemre! Uram, segíts meg engem! Dicsıség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben most és mindörökké. Amen. HIMNUSZ 2 SZENT BERNÁT

Részletesebben

Egy pokoli házasság. (Rm 7:1-6) Suhai György. Balatonszárszó, 2014.03.19.

Egy pokoli házasság. (Rm 7:1-6) Suhai György. Balatonszárszó, 2014.03.19. 1 Egy pokoli házasság (Rm 7:1-6) Suhai György Balatonszárszó, 2014.03.19. Mindannyian egy tökéletes társra vágyunk! Na de úgy valaha is igazán belegondoltunk már abba, hogy milyen lehet egy tökéletes társsal

Részletesebben

Zsolozsma a HAKK-on Július 20. szerda, ESTI DICSÉRET

Zsolozsma a HAKK-on Július 20. szerda, ESTI DICSÉRET Zsolozsma a HAKK-on Július 20. szerda, ESTI DICSÉRET f mf f Pap: Istenem, jöjj segítségemre. (keresztvetés) f mf f Hívek: Uram segíts meg engem. (mindenki mélyen meghajolva) f mf f Mind: Dicsőség az Atyának,

Részletesebben

2015. március 1. Varga László Ottó

2015. március 1. Varga László Ottó 2015. március 1. Varga László Ottó 2Kor 4:6 Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete

Részletesebben

HÁZASSÁG ÉS CSALÁD A BIBLIAI HAGYOMÁNYBAN

HÁZASSÁG ÉS CSALÁD A BIBLIAI HAGYOMÁNYBAN Rózsa Huba HÁZASSÁG ÉS CSALÁD A BIBLIAI HAGYOMÁNYBAN Elhangzott Budapesten, a Szent István Társulat régi székházának dísztermében 2011. május 30-án, a Társulati Esték a Család Évében című rendezvénysorozat

Részletesebben

Az átlagember tanítvánnyá tétele

Az átlagember tanítvánnyá tétele február 1 7. Az átlagember tanítvánnyá tétele SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 15:32-39; 16:13-17; Lukács 2:21-28; 12:6-7; 13:1-5; Jakab 2:1-9 Mikor pedig Galilea tengere mellett járt, látá Simont

Részletesebben

A Biblia rövid áttekintése. Alapvető információk a Bibliáról

A Biblia rövid áttekintése. Alapvető információk a Bibliáról A Biblia rövid áttekintése Alapvető információk a Bibliáról Áttekintés a Bibliáról A Biblia Isten szava A Biblia Isten üzenetét tartalmazza. A Szentírás megírásában kb. 1500 év leforgása alatt mintegy

Részletesebben

É N E K F Ü Z E T S Z Á M Á R A Ö S S Z E Á L L Í T V A MILYEN GYÖNYÖRŰ A SZÉP DICSÉRET! Z S O L T Á R O K K Ö N Y V E 1 4 7 : 1

É N E K F Ü Z E T S Z Á M Á R A Ö S S Z E Á L L Í T V A MILYEN GYÖNYÖRŰ A SZÉP DICSÉRET! Z S O L T Á R O K K Ö N Y V E 1 4 7 : 1 É N E K F Ü Z E T A S V Á B H E G Y I R E F O R M Á T U S G Y Ü L E K E Z E T S Z Á M Á R A Ö S S Z E Á L L Í T V A MILYEN JÓ ISTENÜNKRŐL ÉNEKELNI, MILYEN GYÖNYÖRŰ A SZÉP DICSÉRET! Z S O L T Á R O K K

Részletesebben

Lődd be magad Krisztussal

Lődd be magad Krisztussal Lődd be magad Krisztussal 2014-01-12 (Istentisztelet kivonatos jegyzete) Ma egy két gondolatot szeretnék veletek megosztani. Tulajdonképp nem is tanítás, inkább elgondolkodásra remélem - késztető, dolgok,

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

VÁLTSÁGUL SOKAKÉRT. Pasarét, 2014. április 18. (nagypéntek) Horváth Géza. Lekció: Márk 10.

VÁLTSÁGUL SOKAKÉRT. Pasarét, 2014. április 18. (nagypéntek) Horváth Géza. Lekció: Márk 10. Pasarét, 2014. április 18. (nagypéntek) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza VÁLTSÁGUL SOKAKÉRT Lekció: Márk 10. Alapige: Márk 10,45 Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak,

Részletesebben

TANÉVNYITÓ BUZDÍTÁS. Olvasandó (lectio): Mk 6,45-52. Alapige (textus): Mk 6,50

TANÉVNYITÓ BUZDÍTÁS. Olvasandó (lectio): Mk 6,45-52. Alapige (textus): Mk 6,50 Újpest-Belsőváros 2008. 09. 07. Juhász Emília TANÉVNYITÓ BUZDÍTÁS Alapige (textus): Mk 6,50 Olvasandó (lectio): Mk 6,45-52 Ezután azonnal megparancsolta tanítványainak, hogy szálljanak hajóba, és menjenek

Részletesebben

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11.

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11. 2. tanulmány A Fiú július 5 11. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 7:13-14; Máté 11:27; 20:28; 24:30; Lukács 5:17-26; János 8:58 Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem

Részletesebben

Mozgókép. Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18.

Mozgókép. Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18. Mozgókép Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18. Kedves Testvérek! Sokszor érzi az ember, hogy egy prédikációban jó tanácsokat kap, példamutatást, utat, amin járni lehet, iránymutatást,

Részletesebben

Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk:

Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk: Mi az evangélium? Jó az, ha időt tudunk áldozni arra, hogy átgondoljuk mi a Biblia üzenete. Bizonyára sokan óvatosak a vallásokkal, a templomba járással, az egyházi rituálékkal, és a hagyományok követésével.

Részletesebben

Jézus órája János evangéliumában

Jézus órája János evangéliumában MICHAEL FIGURA Jézus órája János evangéliumában 1. A HELY- ÉS IDÔMEGHATÁROZÁS FONTOSSÁGA JÁNOS EVANGÉLIUMÁBAN A kánai menyegzôrôl szóló perikópában (2,1 11), amely a világosság olvasójának második titka,

Részletesebben

Hit és cselekedetek. Törvénykezés vagy engedelmesség? Üdvösség érdemek alapján vagy kegyelemből?

Hit és cselekedetek. Törvénykezés vagy engedelmesség? Üdvösség érdemek alapján vagy kegyelemből? Hit és cselekedetek Törvénykezés vagy engedelmesség? Üdvösség érdemek alapján vagy kegyelemből? A következő írásunkból kiderül, miért hisszük és hogyan értjük, hogy kizárólag kegyelemből van üdvösségünk

Részletesebben

HIMNUSZ Délelőtt Most jöjj, Szentlélek, szállj közénk, Atyát s Fiút ki egybekötsz, szívünket, kérünk, töltse be kegyelmed égi ereje.

HIMNUSZ Délelőtt Most jöjj, Szentlélek, szállj közénk, Atyát s Fiút ki egybekötsz, szívünket, kérünk, töltse be kegyelmed égi ereje. 1 ÉVKÖZI IDŐ III. HÉT: SZERDA DÉLELŐTTI, DÉLI ÉS DÉLUTÁNI, VAGYIS NAPKÖZI IMAÓRA V. Istenem, jöjj segítségemre! F. Uram, segíts meg engem! Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben,

Részletesebben

KRISZTUS ÍTÉLŐSZÉKE ELŐTT

KRISZTUS ÍTÉLŐSZÉKE ELŐTT Pasarét, 2011. november 17. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza KRISZTUS ÍTÉLŐSZÉKE ELŐTT Alapige: 2Korinthus 5,10 Mert nékünk, mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt,

Részletesebben

HÁZASSÁG: PRO ÉS KONTRA KRISZTUS SZERINT*

HÁZASSÁG: PRO ÉS KONTRA KRISZTUS SZERINT* Buji Ferenc HÁZASSÁG: PRO ÉS KONTRA KRISZTUS SZERINT* A világ fiai nősülnek és férjhez mennek. Lk 20,34 Ha a keresztény ember a házasság és a szerzetesi, papi, valamint evangéliumi indíttatású világi nőtlenség

Részletesebben

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és BIBLIAISMERET A Bibliaismeret alapvető feladata a Biblia igazságainak megismertetése, a Teremtő és Gondviselő Mennyei Atya bemutatása, és ezek alapján a gyerekek társaikhoz, családjukhoz és környezetükhöz

Részletesebben

2. évfolyam 120. szám 2010. október 16.

2. évfolyam 120. szám 2010. október 16. DÁVID HŐSEI GYÜLEKEZET www.davidhosei.hu istentisztelet: 2. évfolyam 120. szám 2010. október 16. ÉLŐFOLYÓIRAT A D Á V I D H Ő S E I G Y Ü L E K E Z E T H E T I H Í R L E V E L E És lesz, valahová ez a

Részletesebben

Az Új. Tanítás 2015. június 14-én

Az Új. Tanítás 2015. június 14-én Az Új Tanítás 2015. június 14-én Biró László Mi az Új? Mikor elhangzott a múlt havi tanítás, megfogalmazódott bennem, hogy most vasárnap hozzak én is egy kibontott sugallatot. Mikor az asztalomnál ültem,

Részletesebben

Hogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek

Hogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek SZÓKINCSEM füzetek A SZÓKINCSEM füzetek szókincs fejlesztő füzetek A szókincs azt jelenti, hogy hány szót ismerünk és tudunk jól használni Minél több szót ismersz és tudod a jelentésüket, annál nagyobb

Részletesebben

Pinchas Lapide Ulrich Luz: Der Jude Jesus, Zürich, 1979. 1 Jn 1,1. Lk 24, 41. Denzinger: Enchiridion Symbolorum, ed. XXVIII., n. 344., 422.

Pinchas Lapide Ulrich Luz: Der Jude Jesus, Zürich, 1979. 1 Jn 1,1. Lk 24, 41. Denzinger: Enchiridion Symbolorum, ed. XXVIII., n. 344., 422. Pinchas Lapide, a jeruzsálemi American College Újszövetség-professzora, a Der Jude Jesus című könyv [1] szerzője, zsidó hitének, zsidó világképének rövid foglalatát a Zsidó hitem lényege című írásában

Részletesebben

valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája

valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája Jézusom, bízom Benned! Az Isteni irgalmasság kilencede valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája 1937. augusztus 10-én mondta az Úr Szent Faustina nővérnek: Azt kívánom,

Részletesebben

A teremtés a Bibliában

A teremtés a Bibliában 4. tanulmány A teremtés a Bibliában január 19 25. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 2; Jób 38:1-21; 42:1-6; Zsoltár 8; Ézsaiás 45:18; Máté 19:4-6; Apostolok cselekedetei 17:22-31 És láték más

Részletesebben

Bibliaismeret. Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére

Bibliaismeret. Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére Bibliaismeret Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére A tantárgy órakerete: Évfolyam Hetek száma Heti órakeret Évi órakeret 9. 36 1 36 10. 36 1 36 11. 36 1 36 12. 32 1

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim!

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere: Ez jöve Jézushoz

Részletesebben

A kegyelem Abonyi Sándor (A kegyelem, a törvény, a hit és a cselekedetek kapcsolata)

A kegyelem Abonyi Sándor (A kegyelem, a törvény, a hit és a cselekedetek kapcsolata) A kegyelem Abonyi Sándor (A kegyelem, a törvény, a hit és a cselekedetek kapcsolata) 1. Példázat a kegyelemről Tételezzük fel, hogy két ember a világi élete során halálos bűnt követ el és a világi bíróság

Részletesebben

HIMNUSZ Délelőtt Most jöjj, Szentlélek, szállj közénk, Atyát s Fiút ki egybekötsz, szívünket, kérünk, töltse be kegyelmed égi ereje.

HIMNUSZ Délelőtt Most jöjj, Szentlélek, szállj közénk, Atyát s Fiút ki egybekötsz, szívünket, kérünk, töltse be kegyelmed égi ereje. 1 ÉVKÖZI IDŐ III. HÉT: CSÜTÖRTÖK DÉLELŐTTI, DÉLI ÉS DÉLUTÁNI, VAGYIS NAPKÖZI IMAÓRA V. Istenem, jöjj segítségemre! F. Uram, segíts meg engem! Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen

Részletesebben

ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK

ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK Pasarét, 2013. június 27. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK Alapige: Malakiás 1,6a A fiú tiszteli atyját, a szolga is az ő urát. És ha én atya

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem

Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem Bevezetés az 1. részhez Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem Isten egyik különleges vonása ezt teljesen egyedi módon a Biblia jelent ki, egyetlen más könyvben vagy vallásban sem található meg

Részletesebben

ISTEN IGAZI CSODÁJA. Pasarét, 2014. augusztus 10. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 2Királyok 4,1-7

ISTEN IGAZI CSODÁJA. Pasarét, 2014. augusztus 10. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 2Királyok 4,1-7 Pasarét, 2014. augusztus 10. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTEN IGAZI CSODÁJA Lekció: 2Királyok 4,1-7 Alapige: 2Királyok 4,1-2 Egyszer egy prófétatanítvány felesége így kiáltott

Részletesebben

A TAN. Az Evangéliumok és a Beszélgetés az Angyallal című könyv azonosságai, ahogy én látom. Összeállította: Petróczi István

A TAN. Az Evangéliumok és a Beszélgetés az Angyallal című könyv azonosságai, ahogy én látom. Összeállította: Petróczi István A TAN Az Evangéliumok és a Beszélgetés az Angyallal című könyv azonosságai, ahogy én látom. Összeállította: Petróczi István 1943. szeptember 10. péntek. 12. BESZÉLGETÉS LILIVEL L. Köszönöm, hogy eljöttél.

Részletesebben

m a g v e t é s ötletek

m a g v e t é s ötletek m a g v e t é s ötletek Kerékgyáró Klaudia kre-htk 2015 www.magvetes.wordpress.com 2 O l d a l Igeszakaszok egy évre j a n u á r 1. Jézus megkenetése Igeszakasz: Lk 7,36-50 Aranymondás: 1Tim 1,15 Igaz

Részletesebben

Több világosságot" Egyházi beszéd.*

Több világosságot Egyházi beszéd.* Több világosságot" Egyházi beszéd.* Alapige: Ezs. 59. r. 9. v. Várjuk a világosságot, de ime nagy homályosságban járunk, Legyen világosság." Mózes próféta előadása szerint így szólott az Ur a teremtés

Részletesebben

HA ISMERNÉD AZ ISTEN AJÁNDÉKÁT

HA ISMERNÉD AZ ISTEN AJÁNDÉKÁT Pasarét, 1984. augusztus 26. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Cseri Kálmán HA ISMERNÉD AZ ISTEN AJÁNDÉKÁT Lekció: Jn 4,3-15 Alapige: Jn 4,10 Jézus így felelt neki: Ha ismernéd az Isten ajándékát,

Részletesebben

bibliai felfedező B1 Ajánlott további olvasásra: Zsoltárok 86:1-7 Apostolok Csel. 13:38-39 Efézus 4:25-32 /10

bibliai felfedező B1 Ajánlott további olvasásra: Zsoltárok 86:1-7 Apostolok Csel. 13:38-39 Efézus 4:25-32 /10 Írd ide az adataidat! Neved: Korod: Születésnapod: Címed: Telefonszámod: e-mail címed: Aki javítani szokta: Bibliatanulmányozó Feladatlap bibliai felfedező 1. RÉSZ: Az Úr Jézus példázatai A két adós Olvasd

Részletesebben

Isten halott? SZEVERÉNYI JÁNOS

Isten halott? SZEVERÉNYI JÁNOS SZEVERÉNYI JÁNOS Isten halott? Azokra való tekintettel adtam előadásomnak ezt a címet, akik mernek kérdezni, akik fenntartják maguk és embertársaik számára a kételkedés jogát, kockázatát, gyötrelmét és

Részletesebben

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is!

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! A Biblia A LEGISMERTEBB IRODALMI MŰ Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! kifejezés, szállóige

Részletesebben

SZERETETLÁNG IMAÓRA 2011. november 2. DÍCSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS!

SZERETETLÁNG IMAÓRA 2011. november 2. DÍCSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS! SZERETETLÁNG IMAÓRA 2011. november 2. DÍCSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS! Urunk, Jézus Krisztus, te azt mondtad:,,ahol ketten-hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok köztük.'' És az egyház így énekel:,,ahol

Részletesebben

IZSÁK FELESÉGET KAP. Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 1Mózes 24,1-21

IZSÁK FELESÉGET KAP. Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 1Mózes 24,1-21 Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza IZSÁK FELESÉGET KAP Lekció: 1Mózes 24,1-21 Alapige: 1Mózes 24,7 Az Úr, az ég Istene, aki kihozott engem atyám házából és rokonságom

Részletesebben

Ciszterci Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium (Ciszterci Nevelési Központ) PEDAGÓGIAI PROGRAM

Ciszterci Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium (Ciszterci Nevelési Központ) PEDAGÓGIAI PROGRAM Ciszterci Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium (Ciszterci Nevelési Központ) PEDAGÓGIAI PROGRAM PÉCS 2011 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ 4. oldal I.1. Az intézmény

Részletesebben

Gazdagrét. Prédikáció 2013.10.13

Gazdagrét. Prédikáció 2013.10.13 Gazdagrét. Prédikáció 2013.10.13 Számomra mindig jelzés értékű az, ha valamilyen formában megrezdül a lelkem, megérinti valami. Ilyenkor az jut az eszembe, hogy ott még feladatom, tanulni valóm van. Üzenni

Részletesebben

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése DEREK PRINCE Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése Bevezető - A Derek Prince Ministries ismertetője Az 1930-as években, a történet szerint, megcsörrent a telefon az igazgatói irodában, abban a washingtoni

Részletesebben

Pasarét, 2008. március 16. (virágvasárnap) Cseri Kálmán SIRÁNKOZUNK VAGY SÍRUNK?

Pasarét, 2008. március 16. (virágvasárnap) Cseri Kálmán SIRÁNKOZUNK VAGY SÍRUNK? Pasarét, 2008. március 16. (virágvasárnap) Cseri Kálmán SIRÁNKOZUNK VAGY SÍRUNK? Alapige: Lk 19, 41-48 Amikor közelebb ért Jézus, és meglátta a várost, sírt. Így szólt: "Bár felismerted volna ezen a napon

Részletesebben

JÉZUS KRISZTUS A SZABADÍTÓ Bevezető óra az újszövetségi tematikába

JÉZUS KRISZTUS A SZABADÍTÓ Bevezető óra az újszövetségi tematikába TEOLÓGIAI ALAPVETÉS JÉZUS KRISZTUS A SZABADÍTÓ Bevezető óra az újszövetségi tematikába Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. JÉZUS KRISZTUS A SZABADÍTÓ Gyülekezeti óraszám, 1. Egyházi iskolák

Részletesebben