KATEKETIKA. Írta: Dr. Rédly Elemér. Lektorálta: Bindes Ferenc Bábel Balázs és Siklósi Éva

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KATEKETIKA. Írta: Dr. Rédly Elemér. Lektorálta: Bindes Ferenc Bábel Balázs és Siklósi Éva"

Átírás

1 KATEKETIKA Írta: Dr. Rédly Elemér Lektorálta: Bindes Ferenc Bábel Balázs és Siklósi Éva Katolikus Teológiai Főiskolai Jegyzetek A teológiai főiskolák, hittanár és hitoktatóképzők és az egyházmegyei teológiai tanfolyamok számára Győr 2006

2 2 Tartalomjegyzék Előszó A kateketika alapkérdései A hitébresztés és katekézis az Egyház lelkipásztori küldetésében A katekézis Katekézis az Egyház életében Történelmi visszatekintés Iskolai és plébániai (templomi) hitoktatás Hitoktatás a II. Vatikáni Zsinat után A magyar hitoktatás Mai feladataink és gondjaink Alapfogalmak, az 1. fejezet összefoglaló kérdései Katekézis és a hit fejlődése A gyermekek keresztény nevelésének megalapozása Az iskolába járó gyermekek hitének fejlődése Az elsőáldozási felkészítés szerepe a hit fejlődésében Katekézis a serdülőkor kezdetén A bérmálási felkészítés szerepe a hit fejlődésében A középiskolás-korúak hitoktatása A jegyes-kurzusok szerepe a hit fejlődésében A megtérők katekézise A felnőtt korúak katekézise Akikre különös figyelmet kell fordítanunk Katekézis és a hit fejlődése, a 2. fejezet összefoglaló kérdései A keresztény nevelő A keresztény nevelés elemei A katekéta Keresztény iskola, keresztény nevelők A szülők és a család A lelkipásztorok és keresztény nevelők Katekézis nem-hívő környezetben A keresztény nevelő, a 3. fejezet összefoglaló kérdései A hitoktatás gyakorlati kérdései Alapelvek a hitoktatás anyagának elrendezésében A hitoktatás tanterve

3 Felkészülés a hittanórára, óravázlat A hittankönyvek, segédeszközök használata A hitoktatás módszertana A szemléltető és technikai eszközök használata Fegyelem és fegyelmezés Különleges helyzetek, feltételek A hitoktatás gyakorlati kérdései, a 4. fejezet összefoglaló kérdései A katekézis egyes feladatai Imádságra nevelés a hitoktatásban Elsőáldozási felkészítés, eukarisztikus nevelés A gyónási felkészítés és bűnbánó lelkület kialakítása A biblikus hitoktatás Énektanítás, bekapcsolódás a liturgikus közösségbe A templomi szolgálatok Bérmálási felkészítés és tudatos önnevelés Szexuális nevelés és felkészítés a házasságra A fiatalok bekapcsolása az egyházközségi életbe A katekézis egyes feladatai, az 5. fejezet összefoglaló kérdései A hitigazságok tanítása A hitoktatás nyelve, a vallási fogalmak megalapozása és továbbfejlesztése A gyermekek jézusképe, istenfogalma és a Szentháromságról szóló hitoktatás Az üdvösségterv, a megtestesülés és a megváltás hitoktatása A szentháromságos istengyermeki élet Tanítás az Isten Országáról, az egyházfogalom megalapozása Az erkölcs alapfogalmai, Isten parancsainak tanítása Az egyháztörténelem tanítása és ökumenikus kérdések 309 A hitigazságok tanítása, a 6. fejezet összefoglaló kérdései. 316 Kateketika vizsga és szigorlati tételek A félévek szóbeli vizsga tételei Kateketika szigorlati tételek

4 4 Előszó Ebben a jegyzetben a lelkipásztorok és hitoktatók számára igyekszünk összefoglalni, amit számukra a katekézis mindennapos feladatainak megfelelő ellátásához szükségesnek tartunk. Tudjuk, hogy a katekézis, a keresztény hitre nevelés nem sémák alkalmazása, kész receptek vagy bevált módszerek felhasználása, hanem egyénekkel való tanúságtevő oktatónevelői foglalkozás. Ehhez szükséges, hogy az általános elveket a katekéta egészen sajátjává tegye, egyéni meggyőződéssé formálja, azaz az elméletet életté váltsa: a keresztény közösség élő hitű tanúja legyen. Az anyag kiválogatásában és elrendezésében a gyakorlati szempont volt az első, de nem az elmélet rovására. Ebben a jegyzetben eddigi előadásaim alapján tárgyalom a kateketika legfontosabb, a mindennapi katekézis számára szükséges témáit. Előadásaim alapja a Kateketika jegyzet előző kiadásai voltak, így érthető, hogy ebben a jegyzetben az előző jegyzetek több eleme felfedezhető. Ilyen elemek felfedezhetők egyes felosztásokban és megfogalmazásokban, amelyeket néhol szó szerint, többnyire azonban rövidítve, javítva, átírva, vagy bővítve használtam fel. Ennek az 1984-ben megjelent, 2. kiadással jelzett kateketika jegyzetnek szerkesztője már én voltam, írói pedig: Dr. Csanád Béla, Dr. Előd István, Dr. Kazányi Tivadar, Dr. Rédly Elemér, Tajdina József és Verbényi István voltak. Mivel nem tudományos igényű monográfiát akartam írni, ezért nem jelöltem meg, hogy az anyag mely részét honnan, és kitől vettem át. Ez a főiskolai jegyzeteknek - így a Kateketika jegyzet előző kiadásának is - gyakorlata, csupán felsoroltam a felhasznált a szerzőket. A kateketikában ma is vannak vitatott kérdések. Ezekben a katekézis katekumenális jellegéből következő, a tanítványaink életkori sajátosságait figyelembe vevő álláspontot képviselek, és csak akkor tárgyalok a más véleményekről, ha ezt saját véleményem alátámasztása indokolja, illetve akkor, ha a más vélemények látszólag tetszetős érveket sorakoztatnak fel, és ezekre feltétlenül válaszolni kell.

5 1. A kateketika alapkérdései A hitébresztés és katekézis az Egyház lelkipásztori küldetésében Nézzétek, az Isten Báránya! 29 Másnap látta, hogy Jézus közeledik feléje. Megszólalt:»Nézzétek, az Isten Báránya! Ő veszi el a világ bűnét! 30 Ő az, akiről mondtam: utánam jön egy férfi, aki nagyobb nálam, mert előbb volt, mint én. 31 Én nem ismertem. De azért jöttem, és azért keresztelek vízzel, hogy megismertessem Izraelben.«32 János aztán így folytatta tanúságát:»láttam a Lelket, amint galamb képében leszállt az égből és rajta maradt. 33 Én nem ismertem őt, de aki küldött, hogy vízzel kereszteljek, megmondta: Akire látod, hogy rászáll a Lélek és rajta marad, ő az, aki Szentlélekkel keresztel. 34 Én láttam és tanúskodom róla: Ő az Isten Fia.«35 Másnap megint ott állt János két tanítványával. 36 Mikor látta, hogy Jézus közeledik, így szólt:»nézzétek, az Isten Báránya!«37 Mihelyt a két tanítvány e szavakat hallotta, követte Jézust. 38 Jézus megfordult és látta, hogy követik. Megkérdezte őket:»mit akartok?«azok így feleltek:»rabbi - vagyis Mester - hol lakol?jöjjetek, nézzétek meg«, válaszolta. 39 Erre elmentek és megnézték, hol lakik. Aznap nála maradtak. Ez a tizedik óra körül történt. 40 A kettő közül egyik, aki János szavára követte őt, András volt, Simon Péter testvére. 41 Mihelyt találkozott testvérével, Simonnal, elmondta neki:»megtaláltuk a Messiást«, vagyis a Fölkentet, - és elvitte Jézushoz. (Jn 1,29-41.) Keresztelő János találkozott Jézussal és a kinyilatkoztatásból megismerte, hogy Jézus az Isten Fia. Tanúságtételére két tanítványa Jézus után indul, találkoznak vele, aznap nála maradnak. Valami nagyon fontos dolog történt ott, ha János apostol megjegyzi: Ez a tizedik óra körül történt. Arról nem ír az apostol, hogy miről beszélgettek, de annak lényege kiderül András szavából, aki elmondja testvérének: megtaláltuk a Messiást. Mi történt tehát? Akiket Keresztelő János tanúságtétele elvezetett Jézushoz, azok Jézussal találkozva megkapták a hit kegyelmét.

6 A hitébresztés fogalma, lehetősége Minden hitoktatónak feladata, hogy tanúságtételével elvezesse a rábízottakat a Jézussal való személyes találkozásra. Ez az előevangelizáció, a hitébresztés, mellyel a még nem hívőket elvezetjük a hit kegyelmének befogadására. A megtérés, a hit: misztérium - Isten kegyelmének és az emberi szabad akaratnak a misztériuma -, Isten ajándéka. Mi ennek a misztériumnak vagyunk munkásai, akiknek meg kell tennünk, ami tőlünk telik, de az eredményt Isten kegyelmére kell bíznunk. A keresztény közösség és annak élő hitű tagjai tanúságtételükkel tudják elvezetni embertársaikat a Jézussal való találkozásra. Természetesen ezt a találkozást közben - amennyire ez emberileg lehetséges - elő kell készíteni. Ez az előkészítés a hitelőzmények munkálása: a helyes fogalomalkotás, a téves fogalmak tisztázása, a jóindulat és áldozatkészség felkeltése, az önzés leküzdése, megfelelő, pozitív érzelmi környezet kialakítása Saját megtérésünket és hitünket vizsgálva sejthetjük meg, hogy mit tehetünk és mit kell tennünk embertársainkért. A megtérés, a hit csak szabad emberi döntésen alapulhat. Rábeszéléssel, erőszakkal senkit sem lehet megtéríteni. Csak Isten szeretete tehet bennünket képessé arra, hogy szeretetének tanúi és közvetítői legyünk. Az Egyház kétezer éves története tanúsítja, hogy lehetséges és van megtérés. A pünkösdi csoda a mai világban is folytatódik, hisz világszerte ma is naponta tízezrek térnek meg A missziós parancs Jézus evangéliumának hirdetésére az Úr szava kötelez minket: Menjetek el az egész világra és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül (Mk 16,15. Vö. Mt 28,19. - Lk 24,47. - Jn 20,21. - ApCsel 1,8. - 4, Kor 2, Kor 5,14. stb.) Ezt a parancsot az Egyház kezdettől fogva nagyon komolyan vette. Úgy tekintette, mint legfontosabb feladatát. Az Egyház létének értelme, hogy Jézus evan-

7 7 géliumának hirdetője legyen, és ebből következően kötelessége, hogy erre a feladatra összpontosítsa legjobb erőit. Bár kötelességünk az evangélium hirdetése, mégsem szabad elvállalnunk, hogy hitébresztési szándék nélkül, csupán ismeretterjesztés címén hirdessük az evangéliumot. Lehetetlen ugyanis hitelesen közvetíteni az evangéliumot, ha annak követését másoknak nem ajánljuk. Ennek alapján írja VI. Pál pápa: az evangélium hirdetése az Egyház számára nem fakultatív feladat Az Úr Jézus bízta rá a küldetést, és ő azt akarja, hogy az emberek higgyenek és üdvözüljenek. (EvN. 14.) II. János Pál pápa írásai ezt még jobban kihangsúlyozzák: A kateketikai tevékenység az Egyház küldetésének abszolút elsőrendű feladata. Az Egyháznak a katekézisnek kell szentelnie legjobb energiáit. (Levél a magyar katolikusokhoz. Magyar Kurír, ápr szám.) minden megkeresztelt embernek éppen a keresztsége miatt joga van ahhoz, hogy az Egyház oktassa és nevelje őt oly módon, hogy segítse eljutni az igazi keresztény életre A katekézisnek tehát meg kell kapnia a kedvező feltételeket, hogy ki tudjon bontakozni - ez a megfelelő helyet, időt, segédeszközök használatát jelenti (CTr. 16.) Mindezeknek a megnyilatkozásoknak fontos gyakorlati következményei vannak. A hitoktatás nem a hitoktató egyéni ügye, hanem az egész Egyház, tehát minden egyes egyházközség közös ügye. Minden egyházközségnek kötelessége gondoskodni a hitoktatás megfelelő körülményeiről, segédeszközeiről. A hitoktatási termek kialakításának és fenntartásának költségeit (fűtés, világítás, takarítás stb.) továbbá a szükséges segédeszközök beszerzésének és karbantartásának költségeit (vetítőgép, írásvetítő, tankönyvek, segédkönyvek stb.) minden egyházközség költségvetési keretben köteles biztosítani A hitébresztés és hitre-nevelés joga és kötelessége Ha bárkinek joga van reklámozni saját áruját, akkor nekünk, keresztényeknek is jogunk van arra, hogy tanúságtételünkkel Isten szeretetének, Jézus Krisztusnak rek-

8 8 lámot csináljunk. A hívő embereknek és közösségüknek joguk van arra, hogy hitüket terjesszék. Ez a jog a gondolat és a lelkiismeret szabadságán alapul. Ezt a jogot még az ENSZ emberi jogok nyilatkozata is elismeri. Megillet minden személyt és közösséget az emberi törvényhozástól függetlenül, még azzal szemben is! Természetesen a hitterjesztés joga megkívánja, hogy tiszteletben tartsuk mások hasonló jogát, embertársaink lelkiismereti szabadságát. Erőszakkal, ráerőltetéssel nem lehet és nem is szabad senkit sem téríteni. A bíztatás természetesen még nem jelent ráerőltetést. Nem jelent jogtalan árukapcsolást az sem, ha a szentségek kiszolgáltatásához megkívánjuk az élő hitet. Különösképp joga és kötelessége a hívő szülőknek, hogy gyermekeiket a legjobb meggyőződésük szerint neveljék. Természetes joguk és kötelességük, hogy megadják Istentől rájuk bízott gyermekeiknek mindazt, ami számukra is a legfontosabb: Isten szeretetét és az örök élet reményét. Írásunkban többször is utalunk az 1971-ben megjelent Általános Kateketikai Direktóriumra (DCG), amelyet jelentősen átdolgozva 1997-ben adtak ki újra A Katekézis Általános Direktóriuma (CDG vagy magyar rövidítése: KÁD), az 1975-ben megjelent Evangelii Nuntiandi-ra (EvN) és az 1979-ben megjelent Catechesi Tradendae-re (CTr). Mindhárom dokumentum alapvető fontosságú a hitoktatás szempontjából, ezért mindenkinek ajánljuk azok alapos áttanulmányozását A katekézis fogalma 1.2. A katekézis Isten a kinyilatkoztatásban úgy jelenik meg, mint aki közölni akarja önmagát, és végrehajtja azt a tervet, amely a szeretetből fakad. A katekézisnek tehát az isteni szeretet ezen ajándékából kell kiindulnia. A hit nem más, mint en-

9 9 nek az isteni ajándéknak az elfogadása és gyümölcsöt termése mibennünk. (CTr. 10.) A katekézis (hitoktatás) hívő keresztény életre vezető oktató-nevelő tevékenység. Nemcsak ismeretközlés, hanem elsősorban nevelés, ismeretközlés által. A hitoktatás szó a görög katekézis szó magyar megfelelője. Az Újszövetségi Szentírásban a katekézis szó mindig a keresztény igazságra oktatást jelenti. (Vö. Lk 1,3-4. Gal 6,6.) A magyar hitoktatás szó nem fejezi ki egyértelműen a katekézis egész tartalmát, mert ez nem csupán ismeretközlő oktatás, hanem egyben nevelés és képzés is. A Catechesi Tradendae (CTr) nem ad új meghatározást a katekézisről, hanem összefoglalja az Általános Kateketikai Direktórium (DCG) és más dokumentumok megállapításait: A katekézis a gyermekek, fiatalok és felnőttek olyan hitre való nevelése, amely leginkább a keresztény tanításnak rendszeres átadásában történik azzal a céllal, hogy a hívőket bevezessék a keresztény élet egészébe. (CTr 18.) Katekézisen tehát nemcsak a gyermekek hitoktatását kell értenünk. ne feledjék, hogy a felnőttek katekézise a katekézis legfőbb formája - mivel olyanokhoz szól, akik teljes felelősséggel képesek csatlakozni -, amelyhez az összes többi, egyébként mindig szükséges formának igazodnia kell. (DCG. 20.) A hitnek át kell járnia minden földi tevékenységet De hogy a katekézis ennyire hatékony lehessen, ahhoz szünet nélkülinek kell lennie. Hiábavalóvá válnék, ha a felnőttkor küszöbére érkező embert magára hagyná, mert - igaz, hogy megváltozott formákban - a felnőtteknek is szüksége van rá. (CTr. 43.) Ugyanerre figyelmeztet VI. Pál pápa: Bár egyáltalán nem szabad elhanyagolni a gyermekek hitoktatását, a mai körülmények egyre jobban igénylik a fiatalok és a felnőttek számára a katekumenátus formájú hitoktatást (EvN. 44.) A katekézis, a hitoktatás célja A katekézis célja, hogy a tanítással megvilágított hit élő, tudatos és tevékeny legyen, amely végigkíséri az embert egész életében. (Vö. DCG. 17.) A katekézis tehát nevelési célzatú, tervszerű és módszeres oktatási-nevelési

10 10 folyamat. Az előevangelizáció hitébresztés, mellyel a még nem hívőket elvezetjük a hitre. A katekézis a már hívőkben neveli, növeli a hitet. A katekézis az előevangelizációra épül, azt követi, de a gyakorlatban sokszor egybekapcsolódnak, mert együtt tanulnak hívő és nem hívő fiatalok. Lényeges, hogy A katekézis igazi célja nem egyszerűen tudás közvetítése, hanem a keresztény életre rávezetés Törekedni kell arra, hogy emlékezetükbe és szívükbe véssük mindazt, ami fontos az életre. (EvN. 44.) A katekézis nevelési célja: Az ember bevezetése a keresztény életbe, vagyis olyan emberré nevelni, aki kegyelmi életet él, a szeretetet a gyakorlatban öntudatosan megvalósítja, aki az Egyház közösségében tanúságtevő életével apostoli tevékenységet fejt ki, aki az emberi közösségben embertársainak igaz javát szolgálja. A katekézis oktatási célja: A keresztény örömhír átadása, vagyis olyan értelmű tanítása, hogy a keresztény örömhírt megértsék, magukévá tegyék és életté tudják váltani. Szükséges, hogy a keresztény ember ismerje hitünk tanítását, felelni tudjon a hittel kapcsolatban felmerülő kérdésekre, hogy választ tudjon adni, amikor reménységéről kérdezik. (Vö. 1Pt 3,15.) A hitoktatás tárgya A katekézis tárgya a keresztény örömhír teljessége. Az egész kinyilatkoztatás és annak alkalmazása életünkre. A keresztény közösség élete és története. A Jézushoz, illetve követőinek közösségéhez való csatlakozásból következő gyakorlati magatartásunk. Természetesen az oktatásban alkalmazkodni kell az oktatásban részt vevők hitének fejlettségéhez, életkorához és meglévő ismereteikhez A hitoktatás forrása A katekézis elsődleges forrása a kinyilatkoztatás, amelyet az Egyház a Szenthagyományban és a Szentírásban őriz. Az Egyház a Tanítóhivatal vezetésével a kinyilatkoztatásról, Isten misztériumairól elmélkedve, abba egyre

11 11 jobban belehatol. A katekézis forrása még: az Egyház élő istentisztelete, a liturgia; továbbá az Egyház élete és történelme is, hiszen bennük is felismerhető Isten üdvözítő szeretete, a Szentlélek tevékenysége. A Szenthagyomány az Egyház élő tanítása, amely az apostolok igehirdetésén alapul. Ennek az élő tanításnak vagyunk mi is részesei és munkásai, amikor Jézus lábai mellé ülve elmélkedünk és tanulunk, amikor tanúságot teszünk Isten szeretetéről; hitünkről és életünkről beszélünk A hitoktatás eszközei A katekézis alapvető feladata az Istennel való személyes egyéni és közösségi kapcsolatnak, a kegyelmi életnek megalapozása és továbbfejlesztése. Ezt a feladatot valósítjuk meg az Egyház közösségében: Isten üzenetének, Jézus tanításának megismertetésével, a Jézust követő keresztény élet bemutatásával, a jézusi szeretet megvalósításával és átadásával. A hitoktatónak rendelkezésre állnak az általános pedagógiai eszközök, melyeket a többi nevelő is használ: szemléltetés, begyakorlás, ismétlés stb. Ezek mellett azonban sajátos kegyelmi, lelkipásztori eszközei is vannak. Pl. az ima, böjt, lelkiismeret-vizsgálás A katekézishez kapcsolódó fogalmak A kateketika az a tudomány, amely egybefoglalja és rendszerezi mindazokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyek a hitoktatáshoz szükségesek. A katekizmus a keresztény hitismereteket összefoglaló írás (könyv), amely a maga sajátos rendszerében tárgyalja a hitünkkel kapcsolatos ismereteket. Hagyományos felépítése: - A hitvallás - A keresztény misztérium ünneplése - Élet Krisztusban - A keresztény imádság. Ugyancsak katekizmusnak nevezik valamely tudománynak kérdés-felelet formában való tárgyalását. Ez a módszer a középkori summák nyomán született, amelyek anyagukat kérdések formájában dolgozzák fel. A summák szerzői a tárgyalt igazságot kérdés feltevésével vezették be, körüljárták a különböző

12 12 vélekedéseket és ellenvetéseket, majd röviden összefoglalták a helyes választ. Ezt követte a megfelelő magyarázat és a témához kapcsolódó kiegészítések. Ennek a tárgyalási módnak a lerövidítése a felvetett kérdés és a rá adott válasz, a diák kérdezett és a tanár válaszolt. Amikor ez a forma tankönyveknek lett a formája, igyekeztek a kérdésre rövid, könnyen megjegyezhető választ adni. A kérdés-felelet forma előnye a szabatos fogalmazás, az áttekinthetőség és a tanulhatóság. A jól feltett kérdések növelik az érdeklődést, az ismert megfogalmazások pluralista világunkban segítenek az igaz hit felismerésében. A kérdés-felelet formának azonban veszélyei is vannak. - Egyik veszély a verbalizmus, amikor valaki nem érti, csak tudja a választ. - A másik veszély a leegyszerűsítés. A vallási fogalmak általában nagyon gazdagok. Hitünk misztériumait csak megközelíteni tudjuk, meghatározásokba aligha szoríthatjuk be őket. Ezért a hitünk ismereteinek rövid megfogalmazására való törekvés vagy egyoldalúsághoz, vagy bonyolult fogalmazáshoz vezet. - További veszélyt jelent a vallási félműveltség. Az élet sokszor másként teszi fel a kérdéseket, mint ahogy azt a kérdés-felelet forma előadja. A vallási félműveltség jele, ha valaki azt hiszi magáról, hogy ő az élet minden kérdésre tudja a helyes választ. - Ezeket a veszélyeket kivédheti a hitoktató, ha megtanítja tanítványait kérdezni, és az új kérdésekre a meglévő hitismeretek birtokában helyes választ találni. A katekumenek a katekészis résztvevői, akik a beavató szentségek felvételére készülnek. A katekéták, akik a keresztény közösség nevében a katekumeneket a szentségek felvételére felkészítik, akik a fiatalok katekézisét végzik Katekézis az Egyház életében Az Ige szolgálata A Kinyilatkoztatásról szóló dekrétumban a Zsinat a revelációt olyan tettnek tekinti, amellyel Isten személyesen

13 13 közli önmagát: «Istennek a maga jóságában és bölcsességében úgy tetszett, hogy kinyilatkoztassa önmagát és ismertté tegye akaratának titkát» (Dei Verbum 2.).. A hit nem más, mint ennek az isteni ajándéknak az elfogadása és gyümölcsöt termése mibennünk. Ez a jellemvonás, miszerint a hitet ajándéknak kell minősítenünk, az igeszolgálat teljes anyagát érinti. (CTr. 10.) Az igeszolgálat formái Az Ige szolgálatának sok formája van, e szolgálat körülményei és elérendő céljának megfelelően. E formák közé soroljuk a katekézist is. (Az igeszolgálat formái: az előevangelizáció, a katekézis, a liturgikus igehirdetés, és a Teológiai forma.) Fontos ezeknek a formáknak a megkülönböztetése, mert mindegyik saját törvényeihez igazodik. (DCG. 17.) Az előevangelizáció a missziós igehirdetés. Ennek célja a hitébresztés, a hitet kezdő fokon elindítani, hogy az emberek azt teljesen elfogadják. (Ebben az értelemben van ma szükség az újraevangelizálásra, még a hagyományosan keresztény országokban is.) A katekézis a tervszerű és módszeres hitoktatásnevelés, melynek célja, hogy a tanítással megvilágított hit élő, tudatos és tevékeny legyen, amely végigkíséri az embert egész életében. A liturgikus igehirdetés az Eucharisztia ünneplésekor, illetve a szentségek kiszolgáltatásakor tartott homília. Ezeknek célja, hogy a hívők minél hatékonyabban vegyenek részt a szent cselekményben. A liturgikus igehirdetés leginkább céljában különbözik a katekézistől. Míg a katekézis felépítésében elsősorban a részt vevők hitének fejlődését veszi figyelembe és ennek a fejlődésnek a követelményeihez szabja a tanítás menetét, addig a liturgikus igehirdetés az egyházi évet és a liturgikus alkalmat veszi figyelembe, és alkalmazza a liturgia mondanivalóját a részt vevők lelkületének elmélyítésére. A teológiai forma a hitigazságok rendszeres kifejtése. Ide tartozik lényegében minden keresztény ismeretterjesz-

14 14 tő előadás, oktatás, tanfolyam stb., akár tudományos jellegű, akár alkalmi, népszerűsítő előadás. A teológiai oktatás abban különbözik a katekézistől, hogy az előadás témáját elsősorban nem a részt vevők hitének igénye határozza meg, hanem vagy egy-egy alkalomhoz kapcsolódik, vagy pedig egy olyan rendszeres előadás-sorozat, amely a tudomány sajátos felépítése szerint veszi sorra a tárgyalásra kerülő témákat. Ez természetesen nem zárja ki, hogy az ilyen jellegű oktatásnak is mindig van hitet ébresztő és növelő hatása. Az igeszolgálat formáit az élet követelményei alakították ki az évszázadok során. Ez az erő ma is hat, hiszen hagyományosan keresztény országokban is vannak felnőtt korban megtérők, akiket felnőttkorukban kell felkészíteni elsőáldozásra, bérmálásra, illetve keresztelésre is. Egyre többen vannak olyanok is, akik nem elégszenek meg a gyermekkorukban tanult hittannal, és egyéb ismereteikhez kapcsolódó, koruknak megfelelő hitismeretekre akarnak szert tenni A katekézis lelkipásztori feladat A katekézis az Egyház küldetésének része, az Egyház elsőrendű lelkipásztori feladata, amely nem választható el a többi lelkipásztori feladattól. Az összes hivőnek joga van ahhoz, hogy hitoktatásban részesüljön, következésképpen az összes lelkipásztornak kötelessége, hogy ennek eleget is tegyen. A közhatalom képviselőitől mindig azt fogjuk kérni, hogy őrizzék meg a hitoktatás szabadságát. (CTr. 64.) a plébániai közösségek súlyos kötelezettségként tartsák számon azt, hogy kiképezzék azokat - papokat, szerzeteseket és laikusokat egyaránt -, akik minden energiájukat a katekézisnek szentelik. Gondoskodjanak minden feltétel biztosításáról, amelyektől a hitoktatás bármilyen szempontból függhet (CTr. 67.) Nem azt kérem, hogy vedd el őket a világból, hanem hogy óvd meg őket a gonosztól. Hiszen nem e világból valók ők, amint én sem vagyok e világból való. Szenteld meg őket az igazságban: a te igéd igazság. Amint te küldtél en-

15 15 gem a világba, úgy küldöm én is a világba őket. Értük szentelem magamat, hogy ők is szentek legyenek az igazságban. (Jn 17,15-19.) A katekézisre is érvényes, hogy küldetésünk a világba szól, de nem e világból való. Az idők jelei -nek figyelembe vétele nem azt jelenti, hogy a világhoz kell alkalmazkodnunk követelményeinkkel, hanem azt, hogy a mai világban élő emberek számára állítunk követelményeket. A katekétáknak, hogy feladatukat megfelelőképpen tudják teljesíteni, nemcsak ismerniük kell a világot - a világban élő embereket, az általános pedagógiai és lélektani elveket és módszereket -, hanem tudatában kell lenniük annak is, hogy ők nem e világból valók: hogy szenteknek kell lenniük. Tevékenységük sokkal több mint tanítás és nevelés, a katekézis egyben kegyelmi, lelkipásztori tevékenység is. A katekézist az Isten kegyelme teszi hatékonnyá, amikor mindent megteszünk, ami tőlünk telik. Ezért a kateketika nem csupán a hittan tanításának módszertana, hanem a gyakorlati teológia egyik ága, mely összefoglalja a katekézisre vonatkozó teológiai, elvi és gyakorlati ismereteket Történelmi visszatekintés A katekumenátus, az Ősegyház hitoktatása A katekézis a kereszténység első századaiban felnőttek oktatása volt, bevezetés a keresztény közösség életébe. A megtérő zsidókat és pogányokat kezdetben egyenként készítették fel a keresztségre. A keresztségre jelentkezők számának növekedése és előképzettségük hiánya késztette az Ősegyházat a keresztelendők csoportos, egyre tervszerűbb és módszeres felkészítésére: kialakult a katekumenátus intézménye. Ennek az intézménynek az lett a feladata, hogy megismertesse a jelöltekkel a keresztény hit alapjait, a lelkiélet elemeit és bevezesse őket a

16 16 keresztény közösség életébe. A megtérőket általában húsvét éjszakáján keresztelték meg, de felkészítésük több évet is igénybe vett. Aránylag kevés ismeretet, de sok életalakító próbát követeltek meg Hitoktatás a középkorban A VI. században egyre ritkább lett a felnőttek keresztelése, így gyakorlatilag megszűnt a katekumenátus intézménye. A népvándorlás korában a megtérő törzseket pár hétig közösen tanították, majd közösen megkeresztelték. Hitben való megerősödésüket a keresztény közösség az Egyház irányításával biztosította, de egyre inkább gondot jelentett a liturgia és a népnyelv eltérése. Abban az időben a mai értelemben vett iskolák még nem voltak, és annak sincs nyoma, hogy a megkeresztelt gyermekeket rendszeresen tanították volna. A szülők gondoskodtak gyermekeik keresztény neveléséről, oktatásáról. A keresztény hit és élet ismereteit a liturgia mélyítette el, és ezért sokáig nem is tartották fontosnak a liturgiától független katekézist. (Romániában pl. ortodox testvéreink csak a legutóbbi évtizedekben kezdték el a gyermekek hitoktatását.) A gyermekek keresztény oktatásában és nevelésében a család mellett egyre több szerepet kapnak a kialakuló plébániai iskolák. Amikor még nem volt könyvnyomtatás, a legtöbben a liturgikus könyvek szövegein tanultak meg olvasni. Ez az olvasástanulás adott alkalmat a vallási ismeretek megbeszélésére, természetesen még nem tervszerű hitoktatás formájában. A gyermekek gyónási felkészítése adott még alkalmat hitismereteik bővítésére. Egyházi előírások szorgalmazták és tették kötelezővé a plébánosok számára, hogy a felnőtteket a hit és erkölcs igazságaira tanítsák. A középkor zárt közösségi világát vallásos légkör hatotta át, az emberek külön oktatás nélkül, szinte észrevétlenül sajátították el hitismereteiket. Elősegítették ezt a misztériumjátékok, a templomok ablak- és falképei is.

17 17 Szokássá vált az alapvető vallásos formulák és imádságok betanulása. A hitoktatás azonban elszakadt a liturgiától, mivel a liturgia elszakadt az élettől. A papok keveset prédikáltak, a nép pedig nem értette meg már sem a liturgia nyelvét, sem annak egyes jelképeit. A tömeges megtérések következményeként nagyon sok helyen továbbélt a régi pogány szemlélet és a különböző babonás szokások. A könyvnyomtatás elterjedésével egyre többen jutottak hozzá, hogy a Szentírást, annak egyes részeit olvassák. A kellő bibliai előismeretek hiánya és a hitújítók tanai egyre nagyobb zavart okoztak az emberek hitében Hitoktatás a Tridenti Zsinat idején A Tridenti Zsinat (v. Trienti, v. Trentói) elrendelte - a hitbeli bizonytalanságok tisztázása és megelőzése érdekében -, hogy a plébánosok gondoskodjanak a gyermekek vasárnapi hitoktatásáról. A hitoktatás új eszközei lettek az egyre népszerűbb katekizmusok. Az első katekizmust Erazmus írta 1513-ban, Christiani hominis institutio címmel. Luther Márton 1529-ben adott ki katekizmust. A Tridenti Zsinat eredményeként 1566-ban jelent meg a Római katekizmus, a plébánosok részére. Összeállítója - Szent Tamás summái nyomán - Borromei Szent Károly volt. A legelterjedtebb katekizmust Kaníziusz Szent Péter írta. Summa Doctrinae Christianae címen 1555-ben adta ki első katekizmusát a Nagy Katekizmust. Ennek a gyermekek számára átdolgozott változata, a Kis Katekizmus 1556-ban jelent meg. Ez után jelent meg az ún. Középső Katekizmus 1559-ben. Ez érte meg a legtöbb kiadást, hamarosan több nyelvre is lefordították, s két évszázadon keresztül ezen nevelkedett Európa katolikus ifjúsága. Bellarmin Szent Róbert a missziók számára írt katekizmust 1598-ban. A későbbiekben híres lett és több nyelvre lefordították Deharbe (+1871.) Regensburgi katekizmus -át, ami sok helyen felváltotta Kaníziusz katekizmusát. A Tridenti Zsinat utáni hitoktatás és keresztény nevelés szempontjából is igen nagy jelentőségű előrelépés volt a

18 18 papképzés megújítása, a papnevelő intézetek felállítása. Az egyre műveltebb papság mellett a megújuló és újonnan alapított szerzetesrendek lettek a katekézis leghatékonyabb munkásai Iskolai és plébániai (templomi) hitoktatás A kötelező iskolai hitoktatás Az Európában kialakuló polgári államok igyekeznek mindenütt megvalósítani az általános tankötelezettséget. A legtöbb országban a hitoktatás kezdettől fogva egybekapcsolódott az alakuló elemi iskolákkal. Mivel az iskolázás elterjesztésében az Egyháznak kiemelkedő szerepe volt, a hitoktatás is megmaradt az iskolai keretben, és mint a tantárgyak egyike általánosan kötelezővé vált. A későbbiekben a polgári forradalmak hatására tömegjelenség lett a hittől való elfordulás, a vallás társadalmi szerepe is kezdett visszaszorulni. Az éledő liberalizmus egyik következménye lett, hogy több országban megszüntették az iskolai hitoktatást, illetve fakultatívvá tették. A mai Európában nagyon tarka képpel találkozunk. Vannak országok: - ahol az iskolai hitoktatás ma is kötelező; - ahol kötelezően lehet választani hit- és erkölcstan, illetve polgári erkölcstan között; - ahol fakultatív a hitoktatás; - ahol nincs, illetve nem is lehet tartani iskolai hitoktatást. Svájcban például az egyes kantonokban is más-más szabályok érvényesülnek. Plébániai (templomi) hitoktatás általában ott van, ahol az iskolai hitoktatás nem kötelező, illetve ahol egyáltalán nincs lehetőség iskolai hitoktatásra. Vannak helyek, ahol párhuzamosan van iskolai és plébániai hitoktatás is A kötelező és a fakultatív iskolai hitoktatás előnyei és hátrányai Az elmúlt évszázadok és évtizedek tapasztalatai megmutatták az iskolai, illetve a plébániai (templomi) hitokta-

19 19 tás előnyeit és hátrányait. A kötelező iskolai hitoktatás előnyei voltak: - (1) Minden gyermek hozzájuthatott a hitismeretekhez; - (2) A tantárgyjelleg biztosította a tervszerű, komoly oktatást; - (3) A katekézis beleilleszkedett az oktatás egészébe, a gyermekekben egységes világnézet fejlődhetett. A mai fakultatív iskolai hitoktatás előnyei: - (1) Tanúságtételre ad lehetőséget, a jó példa alkalmat és bíztatást jelent a közömbös gyerekeknek, a nem hívőknek pedig lehetőséget a keresztény tanítás illetve a keresztények jobb megismerésére; - (2) A hívő gyerekeket megerősíti az a tudat, hogy vele együtt sokan mások is hisznek, javukra válik, ha látják a hitoktató és az iskola pedagógusainak harmonikus kapcsolatát; - (3) A keresztény értékek jobb megerősítést nyerhetnek más tárgyak tanítása során; - (4) Ha megfelelőek a körülmények, hatékony hittantanítástanulást eredményez. A kötelező iskolai hitoktatás hátrányai voltak: - (1) Könnyen elsikkadt a hitoktatás szent jellege, a hitoktatás elszakadt a plébániától és a liturgiától; - (2) A hitoktatás tantárgyjellege az intellektualizmus veszélyét jelentette, sokan megfeledkeztek a hitoktatás keresztény nevelési céljáról. Sokakban kialakult az a tévhit, hogy aki tudja a hittant, az már vallásos ember. A hitoktatók pedig inkább voltak tanárok, mint lelkipásztorok; - (3) A papok alig tartottak hitoktatást, a világi tanítók közt nem ritkán közömbös és hitetlen emberek voltak, akik rendkívül nagy rombolást okoztak a gyermekek hitében; - (4) A kötelességjelleg gyakran eredményezett közönyt és ellenszenvet. Veszedelmes volt az a körülmény is, hogy a hittan épp a felvilágosodás idején került be az iskolákba. A kanciánus és jozefinista szemlélet tisztán praktikus eszközként fogadta el és támogatta a vallásosságot. Az erkölcsi nevelés biztosítása mellett feleslegesnek tartotta az igazi vallásos buzgóságra való késztetést. Így lett a Biblia tanítása kulturális ismeretek forrása, az erkölcstan pedig viselkedési szabályzat, amiből a gyerek biztos nem tanul rosszat.

20 20 A mai, fakultatív iskolai hitoktatás nehézségei: (1) Sok iskolában nem adnak megfelelő időt és helyet a hittanórának; - (2) Szélsőséges esetekben méltánytalan helyzetbe kerülhetnek nemcsak a gyermekek, hanem maga a katekéta is. Ma vannak olyan országok, ahol bár lehetőséget adnak az iskolai hitoktatásra, de a fakultatív iskolai hitoktatásban - a liberális szemlélet hatására - csak az ismeretközlést akarják engedélyezni. Sokan ki is mondják, hogy a keresztény nevelést biztosítsa a plébániai oktatás és az iskolában ne akarják a nem hívő szülők gyermekeit megtéríteni, az iskolai hitoktatás ne szolgáljon propagandacélokat. Nem csodálkozhatunk, ha liberális gondolkodású emberek vélekednek így a hitoktatásról. Ám ha maga a hitoktató is így gondolkodik, akkor baj van a hitével. Az örömhír hirdetője nem lehet örömtelen, közömbös ember, a hívő ember nem tud Istenről és dolgairól közömbösen beszélni. Akiben Isten szeretete él, az nem tudja megtenni, hogy Isten szeretetét ne akarja másokkal is megéreztetni A plébániai hitoktatás előnyei és hátrányai A plébániai (illetve templomi) hitoktatás előnyei: - (1) A hazai pálya előnye, hogy a hitoktatásnak megfelelő légkört és környezetet tud nyújtani; - (2) A részt vevők önként jönnek, szívesebben bekapcsolódnak a plébániai közösség életébe; - (3) Az oktatáson való részvétel több áldozatot kíván és így természetes válogatottságot eredményez; A plébániai hitoktatás hátrányai: (1) Sokan nehezen tudják összeegyeztetni a hittanórát másfajta lekötelezettségeikkel, pl. nyelvóra, sport edzés stb. - (2) Nehezebb biztosítani az oktatás többévi folyamatosságát; - (3) Pont azok nem vesznek részt az oktatásokon, akik veszélyeztetett helyzetben vannak, akiknek erre családi és nem-hívő környezetük miatt fokozottabban szükségük lenne. - (4) Sok olyan hely van - főleg kisebb, vagy szórványban élő plébániákon -, ahol a plébánián, a templomban nincs hitoktatásra megfelelő helyiség, nincs a hitoktatásra alkalmas időpont, vagy

Hittan tanmenet 4. osztály

Hittan tanmenet 4. osztály Hittan tanmenet 4. osztály Heti óraszám:1 Összes óra: 40 Az Élet a hitben című hittankönyvhöz Plébániai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek

Részletesebben

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik.

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. Hittan A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. 5. évfolyam: A Biblia, az üdvtörténet fogalma A teremtéstörténetek

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

Hittan tanmenet 3. osztály

Hittan tanmenet 3. osztály Hittan tanmenet 3. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 A Mennyei Atya gyermekei című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák,

Részletesebben

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia Felnőttkatekézis A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise Előadó: Maga László Plébános atya Időpont: 2012. július 06. Igeliturgia Igeliturgia és Eukarisztia liturgiája, két része ugyan

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINT Témakörök/ I. Biblia ÓSZÖVETSÉG 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig 2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától

Részletesebben

A HITOKTATÁSRÓL. Jézus ezt mondta: Engedjétek, és ne akadályozzátok, hogy hozzám jöjjenek a kisgyermekek, mert ilyeneké a mennyek országa.

A HITOKTATÁSRÓL. Jézus ezt mondta: Engedjétek, és ne akadályozzátok, hogy hozzám jöjjenek a kisgyermekek, mert ilyeneké a mennyek országa. A HITOKTATÁSRÓL Jézus ezt mondta: Engedjétek, és ne akadályozzátok, hogy hozzám jöjjenek a kisgyermekek, mert ilyeneké a mennyek országa. (Mt 19,14) HIT ÉS ERKÖLCSTAN VAGY ERKÖLCSTAN? Az általános iskolai

Részletesebben

2. A hitoktatás struktúrája

2. A hitoktatás struktúrája 2. A hitoktatás struktúrája II. A hitoktatás mai helyzetelemzése A Római Katolikus Egyház szervezeti felépítését - struktúráját, mint minden intézmény esetében a szervezet célja határozza meg. A cél a

Részletesebben

Iskola:Vörösmart Osztály:IV. Hittanár:Sipos-Tűr Klára Dátum: 2015. Kognitív (Tudás, megértés): /ismereti szint/ érdeklődés felkeltése: A

Iskola:Vörösmart Osztály:IV. Hittanár:Sipos-Tűr Klára Dátum: 2015. Kognitív (Tudás, megértés): /ismereti szint/ érdeklődés felkeltése: A Iskola:Vörösmart Osztály:IV. Hittanár:Sipos-Tűr Klára Dátum: 2015. Téma:A hit útján Tanítási egység / a tanóra anyaga:az egyházi év Kulcsfogalmak:Katolikus ünnepek, ünnepkörök, egyházi év, Az óra fő céljai:

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

FELNŐTTEK KATEKUMENÁTUSA. Amikor a felnőttek keresztény életbe való beavatásának közelmúltban

FELNŐTTEK KATEKUMENÁTUSA. Amikor a felnőttek keresztény életbe való beavatásának közelmúltban Liturgia online http://www.liturgia.hu Szerző Dolhai Lajos Cím Felnőttek katekumenátusa Megjelenés JEL 9 (1999) 301-303 Tárgyszavak Keresztség, liturgikus teológia, OICA, katekumenátus Dolhai Lajos FELNŐTTEK

Részletesebben

Ciszterci Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium (Ciszterci Nevelési Központ) PEDAGÓGIAI PROGRAM

Ciszterci Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium (Ciszterci Nevelési Központ) PEDAGÓGIAI PROGRAM Ciszterci Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium (Ciszterci Nevelési Központ) PEDAGÓGIAI PROGRAM PÉCS 2011 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ 4. oldal I.1. Az intézmény

Részletesebben

6. A hitoktatás irányelvei, követelményei, módszertani- és eszközháttere

6. A hitoktatás irányelvei, követelményei, módszertani- és eszközháttere 6. A hitoktatás irányelvei, követelményei, módszertani- és eszközháttere A katekézis alapdokumentumai Általános Kateketikai Direktórium (ÁKD 1971) Evangelii Nuntiandi (EN 1975) Cathechesi Tradendae (CT

Részletesebben

EDK -k az EDM -ért. Evangéliumi Diák Körök az Evangéliumi Diák Misszióért. www.ujremeny.hu

EDK -k az EDM -ért. Evangéliumi Diák Körök az Evangéliumi Diák Misszióért. www.ujremeny.hu EDK -k az EDM -ért Evangéliumi Diák Körök az Evangéliumi Diák Misszióért LÁTÁS Egyetemekre, Főiskolákra járó diákok evangéliummal való elérése, keresztyén diáktársaik által. Keresztyén diákok aktivizálása,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZENT BENEDEK KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA 9500 CELLDÖMÖLK, JÓZSEF A. U. 1. OKTATÁSI AZONOSÍTÓ: 036589

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZENT BENEDEK KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA 9500 CELLDÖMÖLK, JÓZSEF A. U. 1. OKTATÁSI AZONOSÍTÓ: 036589 PEDAGÓGIAI PROGRAM SZENT BENEDEK KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA 9500 CELLDÖMÖLK, JÓZSEF A. U. 1. OKTATÁSI AZONOSÍTÓ: 036589 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 4 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA

GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA A GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. szeptember 1. 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADTA A GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE 2015. augusztus 24. 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

3. A hitoktató személye, felkészültsége - képzése

3. A hitoktató személye, felkészültsége - képzése 3. A hitoktató személye, felkészültsége - képzése 3/a Hitoktató személye Hitoktatói megbízás személyei: hitoktatási feladatok ellátására a helyi ordináriustól (püspöktől) megbízást kaphat: lelkipásztori

Részletesebben

The Holy See AD TUENDAM FIDEM

The Holy See AD TUENDAM FIDEM The Holy See AD TUENDAM FIDEM II. János Pál pápa Ad tuendam fidem motu proprioja mellyel néhány szabállyal kiegészíti Az Egyházi Törvénykönyvet (CIC) és a Keleti Egyházak Törvénykönyvét (CCEO) A Katolikus

Részletesebben

Alapfogalmak. A katekézis mibenléte

Alapfogalmak. A katekézis mibenléte 1 Alapfogalmak katekéta = hitoktató, a hitre nevelő katekumen = aki bevezetést nyer a hitéletbe katekizmus = a hitoktatás anyagát tartalmazó könyv kateketika = rendszerezi a katekézissel kapcsolatos elméleti

Részletesebben

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK Casa Balthasar, Róma, 2000-2002 Licencia dolgozat, Torontó, 2005-2007 Hivatásgondozási munka, 2007- KÉRDÉSFELTEVÉS

Részletesebben

Szent Imre Katolikus Óvoda

Szent Imre Katolikus Óvoda Szent Imre Katolikus Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAMJA DERÜS VAGYOK, LEGYETEK AZOK TI IS! (II. János Pál pápa) 2013 TÖRVÉNYI HÁTTÉR Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Törvények A nemzeti köznevelésről

Részletesebben

Jellege: 8 osztályos általános iskola. órakeret órakeret 5. 2 72 64 8 6. 2 72 64 8 7. 2 72 65 7 8. 2 72 58 14

Jellege: 8 osztályos általános iskola. órakeret órakeret 5. 2 72 64 8 6. 2 72 64 8 7. 2 72 65 7 8. 2 72 58 14 A hit- és erkölcstan tantárgy helyi tanterve (5-8. évfolyam) Tánc és dráma kapcsolópontokkal KÓD: ÁLT04. Intézmény neve, székhely-település vagy fejléc Általános Iskola Jellege: 8 osztályos általános iskola

Részletesebben

Nick Bakalar Richard Balkin II. JÁNOS PÁL BÖLCSESSÉGEI. A pápa az élet alapvető kérdéseiről

Nick Bakalar Richard Balkin II. JÁNOS PÁL BÖLCSESSÉGEI. A pápa az élet alapvető kérdéseiről Nick Bakalar Richard Balkin II. JÁNOS PÁL BÖLCSESSÉGEI A pápa az élet alapvető kérdéseiről MODERN LELKISÉG II. János Pál pápa a keresztényeket lelki életük megújítására szólította fel. A pápa szerint,

Részletesebben

Helyi tanterv. Osztályfőnöki

Helyi tanterv. Osztályfőnöki Helyi tanterv Osztályfőnöki A fejlesztési területek nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek összhangban

Részletesebben

GYÖNGYÖSSOLYMOSI NAGY GYULA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

GYÖNGYÖSSOLYMOSI NAGY GYULA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA A A GYÖNGYÖSSOLYMOSI NAGY GYULA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. A 2 TARTALOM GYÖNGYÖSSOLYMOSI NAGY GYULA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI

Részletesebben

A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA Pedagógiai Programja 2015 BEVEZETÉS... 4 1. NEVELÉSI PROGRAM... 4 1. 1. Az iskola rövid története... 4 1. 2. Nevelési alapcélok,

Részletesebben

Teológia alapszak képzési és kimeneti követelmények. Azonosító kód: SZ2 Verzió: 4. Dátum: 2011. 05. 12.

Teológia alapszak képzési és kimeneti követelmények. Azonosító kód: SZ2 Verzió: 4. Dátum: 2011. 05. 12. SOLA SCRIPTURA Teológiai Főiskola 1121 Budapest, Remete u. 16/A 1536 Budapest 114. Pf.: 253 E-mail: sola@sola.hu Web: www.sola.hu 06-1/391-01-80; 06-20/379-6260 Intézményi azonosító: FI70788 Teológia alapszak

Részletesebben

KATEKETIKA. Thorday Attila óravázlata a PPKE HTK hallgatói számára

KATEKETIKA. Thorday Attila óravázlata a PPKE HTK hallgatói számára ALAPVETŐ KATEKETIKA Thorday Attila óravázlata a PPKE HTK hallgatói számára Kulcsfogalmak...3 Egyháztani alapvetés: az Egyház küldetésének tagolódása...3 1. szint: Az E. küldetésének alapvető és végső célja...3

Részletesebben

II. TANTÁRGYI TANTERVEK

II. TANTÁRGYI TANTERVEK II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott

Részletesebben

Györffy István Katolikus Általános Iskola. Pedagógiai Program. Karcag 2015.

Györffy István Katolikus Általános Iskola. Pedagógiai Program. Karcag 2015. Györffy István Katolikus Általános Iskola Pedagógiai Program Karcag 2015. 1 Tartalomjegyzék ALAPADATOK... 4 1. BEVEZETÉS, AZ ISKOLA ARCULATA... 11 2. A GYÖRFFY ISTVÁN KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLDETÉSNYILATKOZATA,

Részletesebben

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINT Témakörök/ I. Biblia ÓSZÖVETSÉG 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig 2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától

Részletesebben

Hittan tanmenet 1. osztály

Hittan tanmenet 1. osztály Hittan tanmenet 1. osztály A Beszélgetés Istennel című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 A gyakorlati órák, az azokat előkészítő és feldolgozó órák a tanmenetben

Részletesebben

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27.

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27. 4. tanulmány Boldog és hálás július 21 27. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 12:2; 1Korinthus 13; Galata 5:19-23; 1Thesszalonika 1:1-10; 1Timóteus 1:15 Hálát adunk az Istennek mindenkor mindnyájatokért,

Részletesebben

Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13.

Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13. 11. tanulmány Hittel élni március 7 13. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Példabeszédek 28:4-5, 7, 9; 29:13; Róma 1:16-17; Galata 3:24; 1János 2:15-17 Az emberektől való félelem csapdába ejt, de aki

Részletesebben

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A Congregatio Jesu egyetemes küldetése: Latin-Amerika - Argentína - Brazília - Chile - Kuba Küldetés az egész világra, minden néphez Európa - Ausztria

Részletesebben

H I T T A N. 7-8. é v f o l y a m

H I T T A N. 7-8. é v f o l y a m Hittan H I T T A N 7-8. é v f o l y a m Célok és feladatok A tanuló életkorának megfelelően (nem elvont fejtegetésekkel, hanem bibliai szemelvények segítségével) bemutatjuk, hogy a Krisztus előtti zsidóság

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KATOLIKUS HITTAN JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Katolikus hittan emelt szint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 22. KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Részletesebben

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL Hargita Megye Tanácsa RO-530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám Tel.: +4-0266-207700, Fax: +4-0266-207703, info@hargitamegye, www.hargitamegye.ro FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL A román nyelv és

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 25. KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli

Részletesebben

4. A hitoktató feladatai és kapcsolatai

4. A hitoktató feladatai és kapcsolatai 4. A hitoktató feladatai és kapcsolatai 4/a Hitoktató feladatai A hitoktatás három irányvonalon történik napjainkban. 1. Egyik igen jelentős vonala az egyházi iskolákban folyó hitoktatás (plébániai és

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

PROGRAMTERV. Ismeretanyag Módszerek Eszközök. Magyarázat szemléltetés játék. Magyarázat, szemléltetés, szituációs játék

PROGRAMTERV. Ismeretanyag Módszerek Eszközök. Magyarázat szemléltetés játék. Magyarázat, szemléltetés, szituációs játék PROGRAMTERV Ismeretanyag Módszerek Eszközök 1. Bevezetés, tervismertetés, foglalkozások célja STOP Közlekedj okosan! 1-3. rész Átkelés az úttesten 2. A gyalogos közlekedéssel összefüggő legfontosabb rendőri

Részletesebben

LECKE: MIT JELENT ISTEN CSALÁDJÁBA TARTOZNI? ISMERKEDÉS A KERESZTELŐVEL

LECKE: MIT JELENT ISTEN CSALÁDJÁBA TARTOZNI? ISMERKEDÉS A KERESZTELŐVEL LECKE: MIT JELENT ISTEN CSALÁDJÁBA TARTOZNI? ISMERKEDÉS A KERESZTELŐVEL Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma:2 Az alábbiakban két óravázlat javaslat található, melyből az 1. óra az állami iskolákban

Részletesebben

AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI

AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI Egészen bizonyos, hogy azok az apostolok, akik korábban Jézus közvetlen tanítványai voltak (tehát a 12-höz tartoztak), tanításaik alkalmával

Részletesebben

2013. SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA TARTALOMJEGYZÉK

2013. SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA TARTALOMJEGYZÉK SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA (5919 Pusztaföldvár Táncsics u. 65.) PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ...5 1.1. A pedagógiai program célja, feladata...6 1.2. Jogszabályi

Részletesebben

Vezess úgy, mint Jézus! Dr. Gary L. Johnson

Vezess úgy, mint Jézus! Dr. Gary L. Johnson Vezess úgy, mint Jézus! Dr. Gary L. Johnson A vezetőfejlesztés jézusi módszere 2 Timóteus 2:2 1) Válassz jól Lukács 6:12-16 1 Timóteus 5:22 Elhívás Jellem Képességek 2) Fektess be időt 12 Egy A három Egy

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

E L Ő S Z Ó. Olvass! Imádkozz! Cselekedj!

E L Ő S Z Ó. Olvass! Imádkozz! Cselekedj! E L Ő S Z Ó XVI. Benedek pápa a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának 50. évfordulója alkalmából a 2012. október 11. és 2013. november 24., Krisztus király ünnepe közötti időszakra meghirdette a hit évét,

Részletesebben

Az MRE Hit- és erkölcstan kerettanterve és pedagógiai koncepciója az általános iskolás korosztály

Az MRE Hit- és erkölcstan kerettanterve és pedagógiai koncepciója az általános iskolás korosztály Az MRE Hit- és erkölcstan kerettanterve és pedagógiai koncepciója az általános iskolás korosztály számára Bevezető a tantervhez Az általános iskolás korosztály számára készült hit- és erkölcstan tanterv

Részletesebben

Bérmálási vizsgakérdések

Bérmálási vizsgakérdések 1 Bérmálási vizsgakérdések 1. Miért bérmálkozol? Hogy a Szentlélek ajándékát elnyerjem. 2. Mire képesít a Szentlélek a bérmálkozásban? Hogy felnőtt keresztény legyek, vagyis saját akaratomból Jézus tanítványa

Részletesebben

Pedagógiai Program. Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium OM:028375

Pedagógiai Program. Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium OM:028375 Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium OM:028375 Székhely: 5650 Mezőberény, Petőfi út 13-15. Telephely (Kollégium): 5650 Mezőberény, Petőfi út 14. Telephely (Gimnázium): 5650 Mezőberény,

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

A vezetés ajándékai. Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze

A vezetés ajándékai. Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze A vezetés ajándékai Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze 4. Szolgálati felmérés Van elhívatásom? Van lelki ajándékom? Fel vagyok készítve? Vannak gyümölcseim? 6. A növekedés útja Róma 12,1-2 A

Részletesebben

Értékelési szempontok a katolikus hit-és erkölcstan c. tantárgyhoz

Értékelési szempontok a katolikus hit-és erkölcstan c. tantárgyhoz Értékelési szempontok a katolikus hit-és erkölcstan c. tantárgyhoz Az általános iskolákban, ill. a hatosztályos középiskolák első évfolyamában szeptembertől bevezetésre kerülő erkölcstan és a helyette

Részletesebben

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21.

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Önkéntesség és tapasztalatok az egyházi ifjúsági szervezetekben Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Gábor Miklós, Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány MKPK Ifjúsági

Részletesebben

A MEZŐKÖVESDI SZÉCHENYI ISTVÁN KATOLIKUS SZAKKÉPZŐ ISKOLA

A MEZŐKÖVESDI SZÉCHENYI ISTVÁN KATOLIKUS SZAKKÉPZŐ ISKOLA A MEZŐKÖVESDI SZÉCHENYI ISTVÁN KATOLIKUS SZAKKÉPZŐ ISKOLA Mezőkövesd, Gróf Zichy János út 18. Tel/Fax: 49/505-280, e-mail: szechenyi@mezokovesd.t-online.hu Honlap: www.szechenyi-mk.sulinet.hu OM: 201 750

Részletesebben

Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 2014 Tartalomjegyzék Oldal Iskolánkról 2 Az iskola nevelési programja 3 1.Küldetésnyilatkozat 3 2.Pedagógiai alapelvek 3 3.Az iskolában folyó nevelő

Részletesebben

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk A helyreállítás lelki ajándékai Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk 0. Áttekintés Vezetés és szervezés ; Lelkek megkülönböztetése Démonok kiűzése Gyógyítás Hit 1. A vezetés / szervezés ajándéka

Részletesebben

A Könyvtártudományi és Módszertani Központ Oktatási Osztályának 19jy. évi munkájáról

A Könyvtártudományi és Módszertani Központ Oktatási Osztályának 19jy. évi munkájáról A Könyvtártudományi és Módszertani Központ Oktatási Osztályának 19jy. évi munkájáról BESENYEI ANDORNÉ-PAPP ISTVÁN Az Országos Könyvtárügyi Tanács Oktatási Szakbizottsága alakítja ki a könyvtáros szakképzés

Részletesebben

Szakdolgozati témakörök 2015/2016. tanév

Szakdolgozati témakörök 2015/2016. tanév Szakdolgozati témakörök 2015/2016. tanév Dr. Egresits Ferenc Dogmatika tankör 1, Az Istenről szóló beszéd /teológia/ nehézségei és lehetőségei a 2. és 3. évezred határán 2, A felvilágosodás révén elindított

Részletesebben

II. Rákóczi Ferenc Ka olikus Mezőgazdasági, Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium Kiskunhalas PEDAGÓGIAI PROGRAM

II. Rákóczi Ferenc Ka olikus Mezőgazdasági, Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium Kiskunhalas PEDAGÓGIAI PROGRAM II. Rákóczi Ferenc Ka olikus Mezőgazdasági, Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium Kiskunhalas PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 4 1.1. Intézményvezetői bevezető...

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A műveltség nem ünneplő ruha, amelyet hordani kell. A műveltség a helytállás segédeszköze, a kifejezés szerszáma, a vállalkozás fegyvere. Német László A Csongrádi Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium

Részletesebben

Nagyböjti utazás- saját bensőnk felé

Nagyböjti utazás- saját bensőnk felé III. évfolyam 2. szám 2016. február Nagyböjti utazás- saját bensőnk felé Érezzétek és lássátok, milyen édes az Úr A nagyböjt az Egyház ajándéka, amely megújításunkra szolgál. A heteken át tartó utazás,

Részletesebben

2008. A Fóti Római Katolikus Egyházközség Gondviselés Óvodájának Nevelési Programja

2008. A Fóti Római Katolikus Egyházközség Gondviselés Óvodájának Nevelési Programja 2008. A Fóti Római Katolikus Egyházközség Gondviselés Óvodájának Nevelési Programja Tartalom TÖRVÉNYI HÁTTÉR 4 ALAPÍTÓ OKIRAT 5 1. BEVEZETŐ GONDOLATOK 8 1. 1. A KATOLIKUS KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KÜLDETÉSE

Részletesebben

9. A SZÜLŐ AZ EGYHÁZ MISSZIÓJÁRA NEVELŐ

9. A SZÜLŐ AZ EGYHÁZ MISSZIÓJÁRA NEVELŐ 9. A SZÜLŐ AZ EGYHÁZ MISSZIÓJÁRA NEVELŐ Kezdés Elképzelhetetlen, hogy egy művész, betérve műhelyébe, csak úgy, cél nélkül kezdjen dolgozni. Ha nincs célja, hogyan dönti el, milyen szerszámot vesz kézbe,

Részletesebben

Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda 5420 Túrkeve, Kossuth L. u. 15. Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917

Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda 5420 Túrkeve, Kossuth L. u. 15. Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917 Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917 T ú r k e v e PEDAGÓGIAI PROGRAM Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid (Péld. 16,3) Hatályos: 2016. január.1-jétől 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Hittan tanmenet 1. osztály

Hittan tanmenet 1. osztály Hittan tanmenet 1. osztály A Beszélgetés Istennel című hittankönyvhöz Plébániai hitoktatás céljára Heti óraszám: 1 Összes óra: 40 A gyakorlati órák, az azokat előkészítő és feldolgozó órák a tanmenetben

Részletesebben

A tanítványság és az ima

A tanítványság és az ima január 11 17. A tanítványság és az ima SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 9:2-19; Máté 14:22-23; 26:36; János 17:6-26; Zsidók 2:17; 1Péter 4:7 De nemcsak őérettök könyörgök, hanem azokért is,

Részletesebben

H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 7-1 2. É V F O L Y A M

H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 7-1 2. É V F O L Y A M H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 7-1 2. É V F O L Y A M H I T T A N 7-8. é v f o l y a m Célok és feladatok A tanuló életkorának megfelelően (nem elvont fejtegetésekkel, hanem bibliai szemelvények segítségével)

Részletesebben

Sarkadi Általános Iskola

Sarkadi Általános Iskola Sarkadi Általános Iskola Pedagógiai Programja 2015. 0 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei... 3 1.1.1. Az nevelő-oktató munkánk sajátos pedagógiai

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete

Részletesebben

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN 1 IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN Isten az Istentől, Világosság a Világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől, született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű és minden

Részletesebben

A hit átadása a mûvészet segítségével

A hit átadása a mûvészet segítségével HAMILTON REED ARMSTRONG A hit átadása a mûvészet segítségével Már a kereszténység kezdeteitôl fogva a római katakombák legkorábbi temetkezési helyein a hit megjelenítését és átadását célzó képek széles

Részletesebben

Andrássy György Katolikus Közgazdasági Középiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Andrássy György Katolikus Közgazdasági Középiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Andrássy György Katolikus Közgazdasági Középiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Készítette: Rozmán Éva igazgató Jóváhagyta: Dr. Ternyák Csaba érsek Egri Főegyházmegye Eger, 2013. március 31. Eger, 2013. március

Részletesebben

TANÉVZÁRÓ. Újpest-Belsőváros. 2006. 06. 11. Szentháromság vasárnapja. Juhász Emília

TANÉVZÁRÓ. Újpest-Belsőváros. 2006. 06. 11. Szentháromság vasárnapja. Juhász Emília Újpest-Belsőváros 2006. 06. 11. Szentháromság vasárnapja Juhász Emília TANÉVZÁRÓ Alapige (textus): Ef 6,1-4; 6,10 Olvasandó (lectio): Péld 3,1-18 Heidelbergi Káté*: XXI. ÚRNAP (*Olvasható a szolgálat végén)

Részletesebben

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való küzdelme máig szóló példát adnak nekünk. Azt szeretnénk, hogyha

Részletesebben

Pedagógiai program. Ózdi József Attila Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium. 3600 Ózd Bem út 14.

Pedagógiai program. Ózdi József Attila Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium. 3600 Ózd Bem út 14. 2013 Pedagógiai program Ózdi József Attila Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium 3600 Ózd Bem út 14. 1 Tartalom 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 3 1.1 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI,

Részletesebben

2013. A Fóti Római Katolikus Egyházközség Gondviselés Óvodájának Pedagógiai

2013. A Fóti Római Katolikus Egyházközség Gondviselés Óvodájának Pedagógiai 2013. A Fóti Római Katolikus Egyházközség Gondviselés Óvodájának Pedagógiai Tartalom TÖRVÉNYI HÁTTÉR... 4 Az óvodai nevelési program törvényi és jogszabályi háttere:... 4 Rendeletek... 4 Kormányhatározat...

Részletesebben

Belső elvárás (melyik intézményi dokumentumban, s hol található) Új belső elvárás, melyik dokumentumba, hova került) Külső elvárás

Belső elvárás (melyik intézményi dokumentumban, s hol található) Új belső elvárás, melyik dokumentumba, hova került) Külső elvárás Intézményi önértékelés: belső elvárások kialakítása a gyakorlatban az intézményi belső értékelési csoport (BECS) közreműködésével Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció terület Külső elvárás Belső

Részletesebben

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 2013 Pedagógiai program Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 1 Tartalom Köszöntő...4 Küldetésünk...5 1. Az intézmény nevelési programja...7 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

HILD JÓZSEF SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

HILD JÓZSEF SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM HILD JÓZSEF SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Pedagógiai programja 2013. szeptember 1. Szerkesztette: Kolics Gábor Előszó Az iskola 1955-ben kezdte meg működését a 26. sz.

Részletesebben

ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA

ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA 4400 Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 13-19. OM 201558 PEDAGÓGIAI PROGRAM Összeállította: Cseh Gyöngyi megbízott intézményvezető 2013. augusztus 28. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

2. Ismerkedés a hittannal, a gyülekezettel, a templommal, 6 óra. 3. A világ, ami körülvesz bennünket, Isten teremtett világa, 10 óra.

2. Ismerkedés a hittannal, a gyülekezettel, a templommal, 6 óra. 3. A világ, ami körülvesz bennünket, Isten teremtett világa, 10 óra. Hittan kerettanterv. Általános iskola 1. osztály Téma: 1. Ismerkedés egymással, 2 óra. 1.hét: Gyerekek játékos ismerkedése egymással. 2. Ismerkedés a hittannal, a gyülekezettel, a templommal, 6 óra. 2.hét:

Részletesebben

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30.

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30. Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása 2014. Január 30. Bemutatkozás A Stratégia alkotás előzményei Felmérés a lelkészek körében: - a kérdőívet 2012. december és 2013.

Részletesebben

A Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja

A Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja A Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja A HELYI TANTERV ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI Érvényes 2014. március 31-től 1 Tartalom A választott kerettanterv:... 3 A négyosztályos és a nyolcosztályos gimnázium

Részletesebben

HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: 2015. szeptember 1-től. Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete

HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: 2015. szeptember 1-től. Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Érvényes: 2015. szeptember 1-től Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete a 2015. augusztus 31-én tartott értekezletén Jóváhagyta: Tóth Tamás József

Részletesebben

TÉZISFÜZET. Az ember élete mint liturgikus egzisztencia Salavatore Marsili teológiájában

TÉZISFÜZET. Az ember élete mint liturgikus egzisztencia Salavatore Marsili teológiájában PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM HITTUDOMÁNYI KAR TÉZISFÜZET Az ember élete mint liturgikus egzisztencia Salavatore Marsili teológiájában Dissertatio ad Doctoratum Készítette: Kulcsár Sándor Konzulens:

Részletesebben

3. AZ EMMAUSI TANÍTVÁNYOK ÚTJA Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. (Lk 23,26-49)

3. AZ EMMAUSI TANÍTVÁNYOK ÚTJA Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. (Lk 23,26-49) 3. AZ EMMAUSI TANÍTVÁNYOK ÚTJA Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. (Lk 23,26-49) TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: Kálvin János: Tanítás a keresztyén vallásra, Budapest, 1986.;

Részletesebben

Pedagógiai Program 2013

Pedagógiai Program 2013 Pedagógiai Program 2013 Boglári Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Hatályos: 2013. szeptember 1-től, 2018. augusztus 31-ig 1 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Pasarét, 2014. február 2. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Lekció: ApCsel 4,23-31 Alapige: Zsolt 124,8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette

Részletesebben

Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola

Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola H- 8200 Veszprém, Jutasi út 18/2 Telefon: (88) 542-700, Fax: (88) 542-726 e-mail: vhfrh@vhf.hu Főegyházmegyénk Veszprémben a Hittudományi Főiskolán Egyházközségi

Részletesebben

VÁCI MIHÁLY KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA

VÁCI MIHÁLY KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA VÁCI MIHÁLY KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA (nevelési program és helyi tanterv) KÉSZÍTETTE: DR. MOLNÁR ISTVÁN IGAZGATÓ A 2012-ES PEDAGÓGIAI PROGRAMOT ÁTDOLGOZVA NAGYKÁTA 2013 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS...

Részletesebben

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.

Részletesebben

Pedagógiai program. Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Pedagógiai program. Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2015 Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Pedagógiai program Hódmezővásárhely, 2015. augusztus 28. Megyesi Istvánné

Részletesebben