ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda - Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda - Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály 9021 Győr, Árpád u Levélcím : 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A végzés jogerős: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: /2011. Hiv. szám: - Előadók: Varga Lajosné / Melléklet: Kelemenné Tárgy: Bősárkány, Sárkány Biogáz Kft. biogáz üzem előzetes vizsgálata H a t á r o z a t I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Sárkány Biogáz Kft. (9167 Bősárkány, Gábor Á. utca 26/b megbízásából a KRISTÁLY -99 Kft. (4025 Debrecen, Petőfi tér 7.II/9.) által benyújtott, Bősárkány Biogáz Üzem környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja és megállapítja a következőket: 1.) A vizsgált tevékenység jellemző adatai: Az érintett terület: Bősárkány, 026/25 hrsz. A tervezett létesítmény EOV koordinátái: X:262426, Y: A végezni kívánt tevékenység: a létesítendő biogáz üzemben a szomszédos állattartó telepen képződő trágya biogázzá történő átalakítása, villamos energia előállítása céljából. A biogáz üzemben szerves anyagokból anaerob kezelés által nyert energetikailag hasznosítható biogáz termeléséhez szubsztrátumként biomassza (pl: silókukorica) és állati eredetű hulladékok ( pl: EWC kódú hulladék alá sorolt szarvasmarha és sertés almos trágya) kerülnek felhasználásra. A szerves anyagok anaerob bontása négy lépésben történik: hidrolízis, savképződés, acetát képződés és metánképződés. A megvalósuló főbb technológiai berendezések: - előtároló tartály 50 m 3 tároló kapacitással, - két fermentor aprítóval felszerelt szilárd alapanyag adagolóval, - egy utófermentor, - egy utótároló a szeparátor számára, - szeparátor állomás, - két végtároló, - blokkfűtő erőmű és gázfáklya, - transzformátor állomás, - hőközpont. Az aprított, szilárd alapanyagok és hulladékok közvetlenül a fermentorba kerülnek, a folyékony alapanyagokat tartályból szivattyúzzák a fermentorba. A fermentorban a mikrobiológiai folyamatokat mezofil hőmérsékleti tartományban (kb: 40º C) valósítják meg. Az erjedő anyag hőn tartása a blokk fűtőerőmű gázmotorjának meleg hűtővízével történik hőcserélőn keresztül. Az erjesztett anyag az utófermentorból a nyitott utótárolóba kerül, amely a szeparálandó anyag ideiglenes tároló tartálya. A szeparáció végeztével a folyadék fázis a végtárolóba kerül. A nyers biogázt energetikai felhasználás előtt fizikai úton víztelenítik és biológiailag kéntelenítik. A tisztított biogázt gázmotorban elégetik, amely egy generátort hajt meg, amely villamos energiát termel. A blokk fűtőerőmű teljesítmény adatai: Az elégetendő biogáz mennyisége: 310 Nm 3 /h.

2 2 Termikus teljesítmény P th : 654 kw, elektromos teljesítmény P el : 625 kw. Az anaerob kezelés során visszamaradó fermentációs maradékok un. fermentlé és biotrágya EWC kódú (állati és növényi hulladék anaerob kezeléséből származó kirothasztott anyag megnevezésű) hulladéknak minősülnek, amelyeket a talajvédelmi hatóság engedélyével mezőgazdaságban trágyaként kívánnak felhasználni. A tervezett, hulladék hasznosítással megvalósuló biogáz üzem létesítése, üzemeltetése, a tevékenység felhagyása, valamint a havária és rendkívüli üzemzavarral járó tevékenységek az érintett térség felszíniés felszín alatti vizeire mennyiségi, minőségi, levegőtisztaság-védelmi, zaj-és rezgésvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodás vonatkozásában jelentős környezeti hatást nem gyakorol, így a környezeti hatásvizsgálat elkészítését a hatóság nem tartja szükségesnek. 2.) Az engedélyezési eljárás menete: A hatóság megállapítja, hogy a beruházás során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért nem tartja indokoltnak környezeti hatásvizsgálat végzését. A beruházással kapcsolatban kizáró ok nem merült fel. A létesítmény megvalósításához, működtetéséhez az eljáró hatóságtól az alábbi engedély beszerzése szükséges: - A tervezett beruházás részeként a szennyező források műszaki állapotának nyomon követése céljából monitoring rendszert kell kialakítani. A monitoring rendszer megvalósításához, majd üzemeltetéséhez vízjogi létesítési, majd vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni. A monitoring rendszer kialakításával kapcsolatos előírásokat a hatóság az építési engedélyezési eljárás során kiadandó szakhatósági állásfoglalásban határozta meg. - A légszennyező pontforrásokra vonatkozóan levegővédelmi engedélykérelmet kell benyújtani. -A tervezett létesítményekre és építményekre vonatkozóan le kell folytatni a vonatkozó jogszabályok szerinti építési eljárást, valamint a speciális építményekre vonatkozó létesítési, biztonságtechnikai eljárást, melyben a felügyelőség szakhatóságként vesz részt. - A hatóság az építési engedélyezési eljárásban szakhatóságként vesz részt, a zajvédelmi érdekeket ott érvényesíti. A létesítmény üzembehelyezését követően a tényleges környezeti zajkibocsátást a hatásterület meghatározásával méréssel kell dokumentálni, és a amennyiben szükséges a tényleges hatásterület függvényében zajkibocsátási határérték kérelmet kell benyújtani az üzemeltetőnek a hatósághoz. II. Az eljárásban részt vett szakhatóságok az alábbi állásfoglalásokat adták: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészsségügyi Szakigazgatási Szerve a /2011. számon a következő állásfoglalást adta: A Sárkány Biogáz Kft. beruházásában a Bősárkány 026/25 hrsz-ú területén létesítendő biogáz üzem kialakításához közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárul A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a 410/3087/01/2011. számon a következő állásfoglalást adta: A Bősárkány, Sárkány Biogáz Kft. biogáz üzem létesítéséhez örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulását megadja azzal a feltétellel, hogy a területen található régészeti lelőhelyek védelméről gondoskodni kell. Bősárkány -Maglóca -Tárnokréti Települések Jegyzője a 833-2/2011. számon a következő állásfoglalást adta: A biogáz üzem létesítéséhez környezet-és természetvédelmi szempontból hozzájárul, a beruházás ellen kifogást nem emel. III.

3 3 Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. IV. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja Ft. I n d o k o l á s A Sárkány Biogáz Kft. (9167 Bősárkány, Gábor Á. utca 26/b megbízásából a KRISTÁLY -99 Kft. (4025 Debrecen, Petőfi tér 7.II/9.) a Bősárkány Biogáz üzem környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt nyújtott be a hatósághoz. Kérelméhez Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat fizetett meg. A hatóság az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett létesítmény a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (R.) 3. sz. mellékletének 117. pontja alapján nem veszélyes hulladék hasznosítása 10 ezer t/év kapacitástól előzetes vizsgálat köteles tevékenység. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R szakaszai alapján folytatta le. Az eljárás során a hatóság a következőket állapította meg: A Sárkány Biogáz Kft. (9167 Bősárkány, Gábor Á u. 26/b.) Bősárkány 026/25 hrsz-ú telephelyén nem veszélyes hulladékok anaerob biológiai kezelését, t/év mennyiségű állati eredetű hulladék felhasználásával kívánja végezni, biogáz előállításával, blokk fűtőerőműben történő villamos energia előállítás céljából. Környezeti igénybevételek: Hulladékgazdálkodási szempontból: A telepítés során nem veszélyes és veszélyes hulladékok keletkeznek, amelyek környezetszennyezést kizáró gyűjtése biztosítható. A ténylegesen keletkező építési és bontási hulladékok mennyisége, kezelésnek módja és helye az építési dokumentáció részeként benyújtandó építési tervlap alapján kerül meghatározásra. Üzemeltetés: A technológiában EWC kódszámú állati eredetű trágya valamint mezőgazdasági termék (silókukorica stb.) kerül felhasználásra. A felhasznált hulladékok éves mennyisége várhatóan tonna. A fermentáció során EWC kódú, állati és növényi hulladék anaerob kezeléséből származó kirothasztott anyag megnevezésű hulladék képződik kb.: tonna/év mennyiségben. A fermentálási maradékok tekintetében a kb. 6 hónapos tároló kapacitást a 2 db végtároló és az utófermentor biztosítja. A fermentálási maradékok termőföldre kerülnek kihelyezésre a talajvédelmi hatóságtól beszerzett engedéllyel. A biogáz üzemeltetése során keletkező veszélyes hulladékot (pl: elhasználódott motorolaj) szelektíven zárt gyűjtőedényzetben (pl: duplafalú tartály) gyűjtik, műszaki védelemmel ellátott gyűjtőhelyen. A hulladékok környezetbe való kijutását a telephelyen, illetve a telephelyre vezető szilárd burkolatok és kármentő aknák alkalmazásával lehet megakadályozni. A telephelyen kármentő eszközök készenlétével biztosítható a kiszóródott hulladékok összegyűjtése. Baleset vagy meghibásodás miatt a dokumentációban leírt intézkedések betartása mellett- a környezeti elemeket szennyező hatás nem várható. A felhagyás során a műtárgyak, tartályok kiürítését és fertőtlenítését tervezik, majd a hatóságok által elfogadott bontási terv alapján elbontják a létesítményt. A bontási hulladékokat a helyszínről elszállíttatják környezetvédelmi hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező szervezet telephelyére. A telephely rekultivációja során az eredeti állapotot visszaállítják. Vízvédelmi szempontból:

4 4 A tervezett tevékenység szociális és technológiai vízigényét a szomszédos állattartó telep vízellátó rendszeréről kívánják biztosítani, a szociális szennyvíz elhelyezése szintén az állattartó telepen tervezett. A területre lehulló, szennyeződhető csapadékvizek szigetelt körülmények közötti gyűjtés után a biogáz üzem technológiájába kerülnek feladásra hígító vízként történő felhasználás céljából. A tiszta csapadékvizeket a telephely burkolatlan területén tervezik elszikkasztani. A beruházással, valamint a tervezett tevékenység során keletkező fermentált biotrágya és fermentlé elhelyezésével érintett területek szennyeződés érzékenysége a 219/2004 (VII.21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján a felszín alatti vizek szempontjából érzékeny területnek minősül. A tervezett biogáz üzem létesítményei nem üzemszerű állapot, havária esetén potenciális szennyező források lehetnek, így a felszín alatti vizek minőségének ellenőrizhetősége céljából monitoring rendszer kialakítása szükséges. A monitoring rendszer megvalósításához, majd üzemeltetéséhez az eljáró hatóságtól vízjogi létesítési, majd vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni. A vízjogi engedély kérelmet a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet szerint összeállított tervdokumentáció és a szükséges mellékletek csatolásával kell megkérni. A vizsgálandó komponensekre vonatkozó előírások a vízjogi engedélyben kerülnek meghatározásra. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: Bősárkány a mód. 4/2002. (X.7.) KvVM r. 1. sz. melléklete szerint a 10. az ország többi területe, azaz a legkedvezőbb kategóriába van sorolva, amely alapján a szilárd ülepedő porra a vizsgált terület csak enyhén szennyezett. A benyújtott dokumentáció szerint felügyelőség hatáskörébe tartozó légszennyező pontforrásokat terveznek,. P1 blokk fűtőerőmű (biogáz erőmű) kéménye, P2 gázfáklya, amely a felesleges biogázt biztosan pl. havária esetén- felhasználja. A benyújtott dokumentáció szerint a P1 pontforrástól számított 67 m távolságban az NOx légszennyezettség növekedése 120 mikrog./ m 3, a P1 kémény hatásterülete 410 m sugarú kör, a gázfáklya hatásterülete 566 m sugarú kör. A mód. 21/2001.(II.14.) Korm. r. szerint levegővédelmi övezet kijelölése nem indokolt. Az építés során a munkagépek közlekedéséből, az építési tevékenységből származó diffúz porterhelés ideiglenes és nem számottevő. A közeli álattartó telepen 670 számos állatot (SZÁ) szarvasmarhát és 360 SZÁ hízósertést tartanak, amely komoly bűzkibocsátást jelent. Az üzemelés során a telephelyen található fermentor 1, 2, utófermentor, végtároló 1 és 2. műtárgyak bűzhatásával, ill. a P1, P2 légszennyező pontforrások emissziójával kell számolni. A felhagyáskor, a hatásterületek a bontási és rekultivációs munkák miatt alakulnak ki, így gyakorlatilag megegyeznek az építési időszakkal. A létesítéskor és felhagyásnál a diffúz porképződés, bűzkibocsátás mérséklésére kell törekedni. Zaj és rezgésvédelmi szempontból: A létesítmény telepítése és felhagyása során a munkagépek és szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni, mely nem jelentős és átmeneti. A legközelebbi védendő lakóterületeken a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet 2. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek. A biogáz üzem működése során a tevékenység technológiai zajforrásainak (előtároló tartály, szilárd alapanyagok adagoló aprító berendezés, fermentor, utófermentor, utótároló, szeparátor, végtároló, gázkéntelenítő, biogáz hűtő/víztelenítő, blokkfűtő-erőmű, gázfáklya, melegvizes kazán, szivattyúház, hőközpont), valamint a szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni. A dokumentáció zajvédelmi munkarésze alapján a legközelebbi védendő területeken (a telephelytől 710 m-re található Bősárkány, Arány János utcai lakóházak), a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet 1. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek. A létesítmény hatásterülete várhatóan nem érint zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet. Természet- és tájvédelmi szempontból: A Bősárkány 026/ 25 hrsz-ú területet érintő tevékenység terv szerint végzése védett természeti értéket nem veszélyeztet, nem károsít. A tevékenység védett, ill. Natura 2000 területet nem érint.

5 5 A hatóság a R. 3. (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé, melyre sem a telepítés helye szerinti önkormányzat, sem annak lakossága részéről nem érkezett észrevétel. A hatóság a R. 4. (1) bekezdése értelmében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészsségügyi Szakigazgatási Szerve a /2011.számú szakhatósági állásfoglalásában a Sárkány Biogáz Kft. beruházásában a Bősárkány 026/25 hrsz-ú területén létesítendő biogáz üzem kialakításához közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárult. Szakhatósági állásfoglalása a 123/1997.(VII.18.) Korm. rendelet, a 16/2002.(IV.10.)EüM rendelet, a 21/2001.(II.14.)Korm. rendeleten alapul. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a 410/3087/01/2011. számú állásfoglalásában a Bősárkány, Sárkány Biogáz Kft. biogáz üzem létesítéséhez örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulását megadta azzal a feltétellel, hogy a területen található régészeti lelőhelyek védelméről gondoskodni kell. A csatolt előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett beruházás régészeti lelőhelyet érint. A kulturális örökség védelméről szóló 2001.évi LXIV.tv. részletesen szabályozza a régészeti lelőhelyen végzett tevékenységet. Felhívta a figyelmet, hogy a 314/2005.(XII.25.)Korm.rendelet 6. (1) bekezdés a)pontja értelmében amennyiben környezeti hatásvizsgálati eljárás kerül lefolytatásra, a benyújtandó hatástanulmánynak ki kell térnie a régészeti örökség védelmére is.a terüeleten végzendő, földmunkával járó beruházáshoz az Irodát szakhatóságként be kell vonni az engedélyezési eljárásba, Állásfoglalása a 2004.évi CXL.törvény 44. (1) bekezdésén alapul. Bősárkány-Maglóca-Tárnokréti Települések Jegyzőjét, mely a 833-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a biogáz üzem létesítéséhez környezet-és természetvédelmi szempontból hozzájárult, a beruházás ellen kifogást nem emel. Állásfoglalása a 347/2006.(XII.23.)Korm.rendelet 32/A. (1) bekezdésén és a 4.számú mellékletének 4.pontján alapul. A fentiek alapján a Felügyelőség környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, ezért a R.5. dc) pontjában foglaltaknak megfelelően a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Az építési engedélyezési eljárást a 37/2007.(XII.13.)ÖTM rendelet, a speciális építményekre vonatkozó biztonságtechnikai eljárást a 260/2006.(XII.20.) Korm. rendelet szabályozza. A levegővédelmi engedélykérelem tartalmi követelményeit a 306/ 2010.(XII.23.)Korm. rendelet 5. számú melléklete szabályozza. A zajkibocsátási határérték kérelem tartalmi követelményeit a mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdése, a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 2. és a 2. számú melléklete szabályozza. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. A hatóság hatáskörét a fenti jogszabályokon túl a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 38. (1) bekezdése, illetékességét ugyanezen jogszabály 1.számú mellékletének IV. fejezete szabályozza. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 98. (1) és 99. (1) bekezdései biztosítják, a fellebbezési illeték mértékéről a módosított 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése rendelkezik. Győr, 2011.augusztus 5. Németh Zoltán s.k. igazgató

6 6