OICA FELNŐTTEK BEAVATÁSA A KERESZTÉNY ÉLETBE. Főiskolai jegyzet, kizárólag a hallgatók használatára SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "OICA FELNŐTTEK BEAVATÁSA A KERESZTÉNY ÉLETBE. Főiskolai jegyzet, kizárólag a hallgatók használatára SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA"

Átírás

1 SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA OICA FELNŐTTEK BEAVATÁSA A KERESZTÉNY ÉLETBE Főiskolai jegyzet, kizárólag a hallgatók használatára Budapest, 2007.

2 Az előkészített szöveget jegyzetté alakította és gondozta: Dr. Pákozdi István tanszékvezető tanár Minden jog fenntartva, beleértve a bárminemű eljárással való sokszorosítás jogát is.

3 A II. VATIKÁNI EGYETEMES SZENT ZSINAT HATÁROZATA SZERINT MEGÚJÍTOTT ÉS VI. PÁL PÁPA TEKINTÉLYÉVEL KIHIRDETETT RÓMAI SZERTARTÁSKÖNYV ORDO INITIATIONIS CHRISTIANAE ADULTORUM FELNŐTTEK BEAVATÁSA A KERESZTÉNY ÉLETBE ELŐKÉSZÍTETTE: A MKPK MEGBÍZÁSÁBÓL AZ ORSZÁGOS LITURGIKUS TANÁCS (OLT), BUDAPEST 1999.

4 ISTENTISZTELETI KONGREGÁCIÓ 15/72. szám HATÁROZAT A II. Vatikáni Egyetemes Zsinat határozatot hozott a felnőttek keresztségi rendjének átvizsgálására. Elrendelte a felnőttek többfokozatú katekumenátusának megújítását úgy, hogy a katekumenátus ideje kellő oktatással történjék, és megfelelő időközönként szertartásokkal megszentelt legyen. A Zsinat azt is elrendelte, hogy a katekumenátus újrabevezetése kapcsán a felnőttek keresztségének ünnepélyes, illetve egyszerű módját is dolgozzák át. Ezen határozatok szerint az Istentiszteleti Kongregáció elkészítette a felnőtteknek a keresztény életbe történő beavatása új rendjét, és miután VI. PÁL pápa azt jóváhagyta, gondoskodott annak közzétételéről. Ezt a kiadást hivatalosnak nyilvánítja, hogy ez lépjen a Rituale Romanum, vagyis a Római Szertartáskönyv eddigi felnőttkeresztelési szertartásának helyébe. Egyúttal elrendelte, hogy ezen szertartásrend latinul azonnal használható legyen; népnyelven pedig a Püspöki Konferenciától meghatározott időponttól, miután elkészült a fordítás, és azt az Apostoli Szentszék megerősítette. Az ellenkező jogszabályok hatályukat vesztik. Az Istentiszteleti Kongregáció Székhelyén, január 6-án, Urunk megjelenésének főünnepén. ARTUR TABERA bíboros, prefektus A. BUGNINI titkár

5 BEAVATÁS A KERESZTÉNY ÉLETBE ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 1. A keresztény életbe való beavatás szentségei által az emberek megszabadulnak a sötétség hatalmából, Krisztussal együtt meghalnak, eltemetkeznek és feltámadnak, megkapják a fogadott fiúság Lelkét, és Isten népének közösségével együtt ünneplik az Úr halálának és feltámadásának emlékét. 2. Akik a keresztség által Krisztus testének tagjaivá lesznek, a víz és a Szentlélek által új teremtménnyé válnak: Isten népévé alakulnak, minden bűnük bocsánatát elnyerve a sötétség hatalmából megszabadulnak, és a fogadott fiúság állapotába 1 kerülnek. Ezért Isten gyermekeinek nevezik őket, és valóban azok is 2. Akiket pedig a Szentlélek megjelöl ajándékaival a bérmálás szentségében, azok tökéletesebben hasonulnak az Úrhoz, eltelnek Szentlélekkel, hogy a világ színe előtt tanúbizonyságot tegyenek róla, és így Krisztus teste minél előbb kiteljesüljön 3. Végül az Eucharisztia lakomájában részesülve az Emberfiának testét és vérét veszik magukhoz, hogy elnyerjék az örök életet 4 és kifejezzék Isten népének egységét; önmagukat pedig Krisztussal együtt felajánlva részesei legyenek a megváltott emberiségnek 5, az egész áldozatnak, amelyet a legfőbb Pap mutat be Isten előtt. Így működnek közre abban, hogy a Szentlélek tökéletesebb kiáradásával az egész emberi nem eljusson Isten családjának egységébe. 6 A keresztény életbe való beavatás három szentsége tehát így kapcsolódik össze egymással, hogy teljes nagykorúságra vezesse a Krisztusban hívőket, akik az egész keresztény nép küldetését töltik be az Egyházban és a világban. 7 1 Vö. Kol 1, 13; Róm 8, 15; Gal 4, 5; vö. Trentói Zsinat VI. ülése. Határozat a megigazulásról, 4. fejezet: Denzinger 786 (1524). 2 Vö. 1 Jn 3, 1. 3 Vö. II. Vatikáni Zsinat: Ad gentes határozat az Egyház missziós tevékenységéről, 36. szám. 4 Vö. Jn 6, Szent Ágoston: De Civitate Dei, X, 6: PL 41, 284; II. Vatikáni Zsinat: Lumen gentium dogmatikai konstitúció az Egyházról, 11. szám; Presbyterorum ordinis határozat a papi szolgálatról és életről, 2. szám. 6 Vö. II. Vatikáni Zsinat: Lumen gentium dogmatikai konstitúció az Egyházról, 28. szám. 7 Uo., 31. szám 5

6 I. A KERESZTSÉG SZENTSÉGÉNEK MÉLTÓSÁGA 3. A keresztség az életnek és Isten országának kapuja az Újszövetség első szentsége. Krisztus ezt a szentséget mindenki számára rendelte, hogy örök életük legyen, 8 majd pedig az evangéliummal együtt Egyházára bízta, midőn apostolainak megbízást adott: Menjetek, tegyetek tanítványommá minden népet, megkeresztelvén őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében! 9 Ezért tehát a keresztség elsősorban annak a hitnek szentsége, amellyel az emberek a Szentlélek kegyelmétől megvilágosítva Krisztus evangéliumát elfogadják. Nincs tehát fontosabb és sajátosabb feladat az Egyház számára, mint az, hogy mindnyájan vagyis a felnőtt hitjelöltek is, meg a keresztelendő kisdedek szülei és keresztszülei is felgyulladjanak arra az igaz és cselekvő hitre, amely által, Krisztushoz ragaszkodva, vállalják vagy megerősítik a vele kötött új szövetséget. Ezt szolgálja mind a hittanulóknak adott lelkipásztori oktatás, mind a szülők előkészítése, mind pedig az igeliturgia és a keresztségi hitvallás. 4. A keresztség továbbá az a szentség, amely által az emberek az Egyház tagjaivá válnak, a Szentlélekben Isten hajlékává épülnek egybe, 10 királyi papsággá és szent nemzetté lesznek. 11 Végül a keresztség az a szentségi egyesítő kötelék, amely megvalósul mindazok között, akiket e szentséggel megjelöltek. 12 E megváltoztathatatlan hatás miatt, amelyet a római liturgiában maga a szentség kiszolgáltatásának szertartása is kifejez, amikor a keresztelteket Isten népének jelenlétében krizmával megkenik, a keresztség szertartásának igen nagy tekintélye van minden keresztény előtt. Nem szabad megismételni, ha már egyszer akár különvált testvéreink is érvényesen kiszolgáltatták. 5. Az élet igéje által való megtisztulás fürdője, 13 vagyis a keresztség az embert minden bűnnek akár az áteredő, akár a személyes bűnnek szennyétől tisztára mossa, az isteni természet részesévé 14 és Isten fogadott fiává 15 teszi. A keresztség ugyanis, miként a víz megáldásakor mondott könyörgések kifejezik, a titokzatos újjászületés 16 és megújulás fürdője Isten gyermekei számára. A Szentháromság nevében való keresztelés azt eredményezi, hogy akiket az ő nevében jelölnek meg, azok neki szenteltetnek, s az Atyával, a Fiúval és a Szentlélekkel lépnek életközösségre. Erre a méltóságra készítenek elő és vezetnek el a bibliai olvasmányok, az egyetemes könyörgések és a hármas hitvallás. 6. Az ószövetségi megtisztulásokat messze felülmúlva, a keresztség az Úr szenvedése és feltámadása titkának ereje által adja ezt a hatást. Akik ugyanis megkeresztelkednek, azok egybenőnek Krisztussal az ő halálának hasonlóságában: vele együtt eltemetkeznek a halálba, 17 vele együtt győzedelmeskednek a halálon, és vele együtt feltámadnak. 18 A keresztségben ugyanis maga a húsvéti misztérium ismétlődik és valósul meg, minthogy az emberek feltámadnak benne a bűn halálából az életre. A keresztség kiszolgáltatásakor tehát főként ha Húsvét vigíliáján vagy vasárnap történik a feltámadás örömének kell megnyilvánulnia. 8 Vö. Jn 3, 5. 9 Vö. Mt 28, Vö. Ef 2, Vö. 1 Pét 2, Vö. II. Vatikáni Zsinat: Unitatis redintegratio határozat az ökumenizmusról, 22. szám. 13 Vö. Ef 5, Vö. 2 Pét 1, Vö. Róm 8, 15; Gal 4, Vö. Tit 3, Vö. Róm 6, Vö. Ef 2,

7 II. A KERESZTSÉG KISZOLGÁLTATÓJA ÉS A KÖZREMŰKÖDŐK 7. Isten népének, vagyis az Egyháznak mint az apostoloktól kapott hit őrzőjének és táplálójának egyik legfontosabb feladata a keresztség előkészítése és a keresztény tanítás. A felnőtteket az Egyház szolgálata által hívja meg a Szentlélek az evangélium befogadására, és a kisdedek megkereszteléséhez és neveléséhez az Egyház hite szolgáltat alapot. Igen fontos tehát, hogy már a keresztség előkészítésében katekéták (világi hitoktatók) és egyéb világiak is együttműködjenek a papokkal és a szerpapokkal. Szükséges ezenfelül, hogy a keresztség kiszolgáltatásánál ne csak a keresztszülők meg a szülők és a rokonok képviseljék Isten népét, hanem amennyire csak lehetséges a barátok, az ismerősök, a szomszédok és a helybeli egyházközség tagjai közül is minél többen. Cselekvően vegyenek részt a szertartásban, hogy megnyilvánuljon a közös hit, és kifejeződjék az a közös öröm, amellyel az Egyház az újonnan megkeresztelteket tagjaivá fogadja. 8. Az Egyháznak ősi szokása, hogy felnőttet nem bocsát a keresztség szentségéhez a keresztény közösségből választott keresztszülő nélkül, aki a keresztelendőt legalább a keresztség felvételére való végső előkészületben segíti, és közreműködik abban, hogy a keresztsége után is állhatatos maradjon a hitben és a keresztény életben. De a kisded keresztelésénél is ott kell lennie a keresztszülőnek, hogy megjelenítse egyrészt a keresztelendőnek lelkileg kibővült családját, másrészt az Anyaszentegyház szerepét. Szükség esetén pedig segíti a szülőket, hogy a gyermek előrehaladjon a hitben, és hitéről életével is tanúságot tegyen. 9. A keresztszülőnek közre kell működnie legalábbis a keresztséget megelőző szertartásoknál és a keresztség kiszolgáltatásánál, hogy a felnőtt keresztelendőnek hitéről tanúskodjék, vagy ha kisdedet keresztelnek a szülőkkel együtt megvallja az Egyház hitét. 10. Emiatt szükséges, hogy a hitjelölt által vagy a család által választott keresztszülő rendelkezzék az alábbi adottságokkal, hogy a 9. számnál megjelölt sajátos liturgiai ténykedéseit el tudja látni. Erről a lelkipásztornak meg kell győződnie. A keresztszülő tehát: 1) legyen elég érett ennek a tisztségnek betöltésére; 2) olyan legyen, aki már részesült a keresztség, a bérmálás és az Eucharisztia szentségében; 3) a katolikus Egyházhoz tartozzék, és jogilag ne legyen eltiltva a keresztszülői tisztségtől. A különvált egyházhoz tartozó, de Krisztusban hívő megkeresztelt ember lehet a keresztség tanúja, ha a szülők úgy kívánják, de csak katolikus keresztapával (vagy keresztanyával) együtt. Tartsuk azonban szem előtt az ökumenikus ügyek különféle eseteire megállapított szabályokat (Vö. Ökumenikus direktórium, 57. szám). 11. A keresztség rendes kiszolgáltatói a püspökök, az áldozópapok és a szerpapok. Valahányszor ezt a szentséget kiszolgáltatják, minden egyes alkalommal gondoljanak arra, hogy Krisztus nevében és a Szentlélek ereje által működnek az Egyházban! Legyenek tehát gondosak Isten igéjének szolgálatában és a szentség kiszolgáltatásában! Kerüljenek minden oly ténykedést is, amelyet a hívek joggal személyválogatásnak minősíthetnének! Vö. II. Vatikáni Zsinat: Sacrosanctum concilium konstitúció a szent liturgiáról, 32. szám; Gaudium et spes lelkipásztori konstitúció az Egyház és a mai világ viszonyáról, 29. szám. 7

8 12. A püspökök, minthogy ők Isten titkainak legfőbb sáfárai és a reájuk bízott egyház liturgikus életének vezetői, 20 irányítsák a keresztség kiszolgáltatását, amely által Krisztus királyi papságának leszünk részeseivé! 21 Ne mulasszák el, hogy főképpen Húsvét vigíliáján személyesen is kiszolgáltassák a keresztséget! Kiváltképp gondjuk legyen a felnőttek előkészítésére és keresztelésére. 13. A lelkipásztorok kötelessége, hogy a reájuk bízott felnőttek előkészítésében és megkeresztelésében a püspök segítségére legyenek, hacsak ő másképpen nem rendelkezik. Feladatuk továbbá, hogy a keresztelendő gyermekek szüleit és keresztszüleit megfelelő lelkipásztori segítséggel, világi hitoktatók vagy más alkalmas világi személyek bevonásával előkészítsék és támogassák, végül pedig, hogy a gyermekeknek a szentséget kiszolgáltassák. 14. A többi áldozópap és diakónus a püspök vagy a plébános kívánságára vagy jóváhagyásával mint az ő segítőtársaik vesznek részt a keresztség előkészítésében és kiszolgáltatásában. 15. A keresztelő pap a szertartás folyamán igénybe veheti más áldozópapok vagy szerpapok, valamint világi hívek segítségét is a reájuk tartozó szerepkörben, főképpen akkor, ha sok a keresztelendő, ahogy erről a szertartás szóbanforgó részeiben az előírás szól. 16. Súlyos életveszélyben, de kiváltképp a halál óráján ha nincs jelen pap vagy szerpap a keresztséget bármely hívő, sőt bármely más, helyes szándéktól vezérelt ember kiszolgáltathatja; néha köteles is kiszolgáltatni. Ha pusztán életveszélyről van szó, lehetőleg hívő ember szolgáltassa ki a keresztséget, alkalmazva a szentség kiszolgáltatásának e kötetben közölt rövidebb szertartását (lásd szám). Kívánatos azonban, hogy ilyen esetben is gyülekezzék össze egy kis közösség, vagy legalább legyen ott amennyire csak lehetséges egy vagy két tanú. 17. A világi hívek, mint akik részesei az általános papságnak, képességeik szerint jól ismerjék a szükség esetén való keresztelés helyes módját! Tanítsák meg rá őket a lelkipásztorok, a szerpapok és a hitoktatók! A püspökök pedig gondoskodjanak arról, hogy egyházmegyéjükben megfelelő lehetőség legyen ennek oktatásra! III. MI SZÜKSÉGES A KERESZTSÉG KISZOLGÁLTATÁSÁHOZ? 18. A keresztvíz természetes és tiszta víz legyen, egyrészt, hogy alkalmas szentségi jel lehessen, másrészt egészségi okokból. 19. A keresztelőkút vagy az az edény, amelyben a keresztség kiszolgáltatásához a vizet alkalomszerűen előkészítik, tiszta és díszes legyen. 20. Gondoskodjunk arról is, hogy a víz szükség esetén az éghajlat kívánalmai szerint megmelegíthető legyen. 21. A pap vagy a szerpap a sürgős szükség esetét kivéve csak erre a célra megáldott vízzel kereszteljen. Ha Húsvét vigíliáján keresztvizet szenteltek, a megszentelt vizet lehetőleg meg kell tartani az egész húsvéti idő alatt, és azt kell használni, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a keresztség 20 II. Vatikáni Zsinat: Christus Dominus határozat a püspökök lelkipásztori tisztségéről, 15. szám. 21 II. Vatikáni Zsinat: Lumen gentium dogmatikai konstitúció az Egyházról, 26. szám. 8

9 szentségének a húsvéti misztériummal való kapcsolata. Kívánatos, hogy a húsvéti időn kívül minden egyes kereszteléshez külön szenteljünk vizet, hogy épp a vízszentelés szavai világosan jelezzék az üdvösség titkát, amelyet az Egyház ünnepel és hirdet. Ha a keresztelőkút olyan szerkezetű, hogy a víz folyik belőle, akkor a kifolyó vizet kell megáldani. 22. A jog előírásai szerint alkalmazhatjuk akár az alámerítést, akár a leöntést. Az előbbi alkalmasabb a Krisztus halálában és feltámadásában való részesedés kifejezésére. 23. A keresztség kiszolgáltatásának szavai a latin Egyházban a következők: Én megkeresztellek téged az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében. 24. Az igeliturgiához alkalmas helyet kell előkészíteni a keresztelőkápolnában vagy a templomban. 25. A keresztelés helye, vagyis az a hely, ahol a keresztvíz folyik, vagy ahol azt őrzik, legyen a keresztség számára fenntartva, és legyen valóban méltó arra, hogy ott vízből és Szentlélekből újjászülessenek a keresztények. Akár egy kápolnában a templomon belül vagy kívül van ez a hely, akár a templom valamelyik részében a hívek szeme előtt, úgy kell megválasztani, hogy minél több ember részvételére nyújtson lehetőséget. A húsvéti gyertyát a húsvéti időszak elmúltával a keresztelés helyén kell tisztelettel őrizni. A keresztség kiszolgáltatása alkalmával égjen, és a keresztelendők gyertyái könnyen meggyújthatók legyenek róla. 26. Azok a szertartások, amelyeket a keresztség kiszolgáltatása közben nem a keresztelés helyén kell végezni, legyenek a templomban ott, ahol azok a legjobban megfelelnek mind a jelenlévők számának, mind pedig a keresztségi liturgia különféle részeinek. Azokat a részeket, amelyeket általában a keresztelés helyén végzünk, végezhetjük a templom más alkalmas helyén is, ha a keresztelőkápolna nem tudná befogadni az összes hittanulót vagy jelenlévőt. 27. Amennyiben lehetséges, legyen ünnepélyes közös keresztelés az újonnan születettek részére. Ugyanabban a templomban pedig a szentséget kétszer ne szolgáltassák ki ugyanazon a napon, hacsak jogos ok nincs rá. 28. Mind a felnőttek, mind a kisdedek keresztelésének idejéről világosan szó lesz a maga helyén. A szentség kiszolgáltatása egyébként mindig viselje magán a húsvéti jelleget. 29. A plébános kötelessége gondosan és késedelem nélkül bejegyezni a kereszteltek anyakönyvébe a megkereszteltek nevét, a keresztség kiszolgáltatóját, a szülőket és a keresztszülőket, valamint a keresztség kiszolgáltatásának helyét és idejét. IV. A PÜSPÖKI KONFERENCIÁK HATÁSKÖRE 30. A Liturgikus Konstitúció (63 b. szám) alapján a püspöki konferenciáknak jogukban áll a Római Rituálé szellemének megfelelő, de az egyes területek szükségleteihez alkalmazkodó szertartást kidolgozni a helyi Rituálékban, hogy az Apostoli Szentszéktől nyert megerősítés után azt használják azokon a területeken, amelyekre vonatkoznak. 9

10 Így a püspöki konferenciákra tartozik: 1) Olyan módosítások meghatározása, amelyekről a Liturgikus Konstitúció 39. számában van szó. 2) Nagy gonddal és bölcsességgel kell mérlegelniük mindazt, ami az egyes népek hagyományaiból átvehető, és lelkületüknek a legjobban megfelel. A hasznosnak vagy szükségesnek vélt változtatásokat terjesszék az Apostoli Szentszék elé, és annak hozzájárulásával vezessék be. 3) A már meglévő helyi rituálék sajátos elemeit, ha vannak ilyenek, megtarthatják, amennyiben azok összhangba hozhatók a Liturgikus Konstitúcióval és a mai szükségletekkel; megfelelőképpen módosíthatnak is rajtuk. 4) Olyan szövegfordítást készítsenek, amely a különféle nyelvek és kultúrák szellemének a leginkább megfelel; hozzáadva, amikor hasznosnak látszik, az énekelhető részek dallamát. 5) A Római Rituáléban található Általános tudnivalókat úgy kell módosítani és kiegészíteni, hogy a szertartások végzői tökéletesen értsék teendőiket, és eredményesen lássák el szolgálatukat. 6) A liturgikus könyvek kiadásánál a püspöki konferenciák gondja az anyag oly módon való elrendezése, hogy az a lelkipásztori használatra a lehető legalkalmasabb legyen. 31. Különösen figyelembe kell venni a Liturgikus Konstitúció és 65. számait a missziós területeken. A püspöki karoknak kell megítélniük, vajon alkalmazhatók-e a keresztény keresztség szertartásaihoz azoknak a beavató szertartásoknak elemei, amelyek egyes népeknél szokásban vannak. Nekik kell eldönteniük, hogy mi engedhető meg. 32. Amikor a Római Rituálé több, tetszés szerint választható formulát közöl, a helyi rituálék hozzácsatolhatnak ezekhez más, ugyanolyan jellegű formulákat. 33. A keresztség ünnepélyességét az ének igen hathatósan emeli: felszítja a jelenlévők lelkében az egység tudatát, elősegíti közös imádságukat, végül kifejezi azt a húsvéti örömet is, amelynek a szertartásban tükröződnie kell. A püspöki konferenciák buzdítsák és segítsék a zenei szakembereket, hogy dallamokkal ékesítsék azokat a liturgikus szövegeket, amelyek alkalmasnak látszanak arra, hogy a hívek énekeljék. V. A SZENTSÉG KISZOLGÁLTATÓJÁNAK JOGKÖRE 34. A keresztség kiszolgáltatója figyelembe véve a helyi körülményeket és szükségleteket, valamint a hívek igényeit készségesen éljen a szertartásban megadott különféle lehetőségekkel. 35. Azokon az alkalmazásokon kívül, amelyeket a Római Rituálé a párbeszédes részekben és az áldásokban lehetővé tesz, jogában áll a keresztség kiszolgáltatójának, hogy a különféle körülmények figyelembe vételével egyéb változtatásokat is alkalmazzon. Ezekről kifejezetten is szó lesz mind a felnőttek, mind pedig a gyermekek keresztségéhez írt Általános tudnivalókban. 10

11 FELNŐTTEK BEAVATÁSA A KERESZTÉNY ÉLETBE BEVEZETŐ TUDNIVALÓK A FELNŐTTKERESZTELÉSRŐL 1. A keresztény életbe való beavatás alább közölt rendje olyan felnőttek számára készült, akik Krisztus üdvösségének jóhírét meghallották, és szívüket a Szentlélek megnyitotta. Tudatosan és szabadon keresik az élő Istent, és ráléptek a hit és a megtérés útjára. A keresztény beavatás e rendje által a felnőttek hathatós lelki segítséget kapnak, hogy alkalmas időben gyümölcsözően vegyék fel a beavatás szentségeit. 2. Ez a beavatási rend nemcsak a keresztség, a bérmálás és az Eucharisztia szentségeinek szertartását tartalmazza, hanem a katekumenátus mindazon rítusait is, amelyeket az Egyház ősi gyakorlata kipróbált, és a mai missziós körülmények között a világ minden részén használnak. A mindenfelől jelentkező igénynek tett eleget a II. Vatikáni Zsinat, amikor elrendelte a katekumenátus bevezetését, illetve a helyi hagyományokhoz való alkalmazását. 3. Hogy mindez jobban megfeleljen az Egyház lelkipásztori tevékenységének, illetve a missziós közösségek, a plébániák valamint a katekumenek igényeinek és körülményeinek, a Beavatás rendje először a teljes, azaz a közösségi formát közli, amely több személy előkészítésére alkalmas (vö szám). Ebből a lelkipásztorok kiválaszthatják az egy személy beavatására alkalmas formát. Különleges esetekre olyan egyszerűbb forma áll rendelkezésre, amellyel a beavatás vagy egy összefüggő (vö szám), vagy több különálló szertartás keretében végezhető (vö szám). Életveszélyben levők számára rövid forma található (vö szám). I. A FELNŐTTEK BEAVATÁSI SZERTARTÁSÁNAK SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE 4. A katekumenek beavatása fokozatosan történik a hívek közösségében, amelynek tagjai a katekumenekkel együtt átelmélkedik a húsvéti titkok jelentőségét, megújítják saját megtérésüket, és példájukkal segítik őket a nagylelkű önátadásra a Szentlélek iránt. 5. A beavatás szertartásának rendje alkalmazkodik a felnőttek lelki fejlődéséhez, amely sokféle lehet Isten gazdag kegyelme, az illető személy szabad közreműködése, az Egyház tevékenysége, valamint az egyes helyek és korok körülményei szerint. 6. Ebben a folyamatban a keresés és az érlelődés időszakain kívül (vö. 7. szám) vannak fokozatok, azaz lépcsőfokok (gradus), amelyeken a katekumen fokról fokra halad felfelé. a) Első fokozat: amikor a katekumen a kezdeti megtérés után jelentkezik, hogy keresztény akar lenni, az Egyház pedig befogadja a katekumenek közé. 11

12 b) Második fokozat: amikor a katekumen a hitben már előrehaladt, a katekumenátust már majdnem befejezte, és odaadóan készül a szentségek felvételére. c) Harmadik fokozat: amikor a katekumen lelkileg felkészülve megkapja a keresztény beavatás szentségeit. A három fokozat tehát, amely a beavatás nagyobb és fontosabb alkalmait jelenti és amelyet liturgikus cselekmények pecsételnek meg, a következő: az első a katekumenek közé való befogadás, a második a kiválasztás, a harmadik a beavató szentségekhez járulás. 7. A három fokozat elvezet a keresés és az érlelődés időszakaihoz, illetve felkészít azokra: a) Az első időszak a hitjelölt részére a keresés ideje, az Egyház részéről pedig az evangélizálást jelenti. Erre szolgál a prekatekumenátus (előjelöltség) időszaka, amely a katekumenek közé való befogadással zárul. b) A második szakasz, a katekumenátus időszaka a katekumenek közé való befogadással kezdődik, és több évig is eltarthat. Ez az időszak a katekézisnek és a vele kapcsolatos szertartásoknak van szentelve és a kiválasztás (electio) napján végződik. c) A harmadik szakasz, a megtisztulás és a megvilágosodás időszaka jóval rövidebb: rendszerint a Húsvét negyven napos előkészületének és a húsvéti szentségek felvételének idejére esik. d) Az utolsó időszak, a hit elmélyítésének (a misztagógiának) ideje az egész húsvéti időben tart: arra való, hogy az újonnan megkeresztelt eljusson a keresztény élet megtapasztalásához és ennek első gyümölcseihez, továbbá, hogy kiépítse és szorosabbá tegye a kapcsolatot a hívek közösségével. Tehát négy egymást követő időszakról van szó: a prekatekumenátus (előjelöltség, előkészület a katekumenátusra) az első evangélizálásra; a katekumenátus (a katekumenek előkészülete) a teljes katekézisre; a megtisztulás és megvilágosodás (purificatio et illuminatio) a behatóbb lelki felkészülésre; a misztagógia (a hit elmélyítése és megtapasztalása) pedig a szentségi és a közösségi élet megtapasztalására szolgál. 8. Mivel a keresztény életbe avatás nem más, mint Krisztus halálában és feltámadásában való első szentségi részesedés, és mert a megtisztulás és megvilágosodás ideje rendszerint a Szent Negyvennap idejére esik, 22 a misztagógia ideje pedig a Húsvéti időre, az egész beavatásnak húsvéti jellegűnek kell lennie. A Szent Negyvennap a kiválasztottak számára az elmélyültebb előkészületet, a Húsvéti vigília pedig a beavatási szentségek felvételének rendes idejét jelenti. Nem tilos azonban e szentségek felvételét más időben ünnepelni, ha ez lelkipásztori szempontból szükséges. A) Az evangélizálás és a prekatekumenátus 9. Bár a beavatás a katekumenátusba való befogadással kezdődik, mégis a prekatekumenátusnak nagy jelentősége van, és általában nem szabad elhagyni. Ekkor történik ugyanis az evangélizálás, amelyben bizalommal és kitartóan hirdetik a katekumenátusra készülőknek az élő Istent, és Jézus Krisztust, akit az Atya mindenki üdvözítésére küldött; és kérik a Szentlelket, hogy nyissa meg szívüket, hogy a hitet szabadon elfogadva megtérjenek, és hűségesen ragaszkodjanak az Úrhoz, mert ő az út, az igazság és az élet, aki lelkük minden várakozását betölti, sőt felülmúlja Vö. II. Vatikáni Zsinat Sacrosanctum concilium konstitúció a szent liturgiáról, 109. szám. 23 II. Vatikáni Zsinat Ad gentes határozat az Egyház missziós tevékenységéről, 13. szám. 12

13 10. Az Isten segítségével végzett evangélizálás nyomán fakad a hit és a kezdeti megtérés, amellyel ki-ki késztetést kap, hogy a bűntől elforduljon, és visszatérjen Isten szeretetének nagy titkához. A prekatekumenátus teljes idejét erre az evangélizálásra kell fordítani, hogy megérlelődjék Krisztus követésének és a keresztség kérésének igazi szándéka. 11. Ebben az időszakban a katekéták, a diakónusok és a papok esetleg a világi hívek is a hitjelölteknek megfelelőképpen tárják fel az evangéliumot: figyelmesen segítsék őket, hogy tiszta, világos szándékkal működjenek közre az isteni kegyelemmel; könnyítsék meg a hitjelöltek számára a keresztény családokkal és közösségekkel való kapcsolatot. 12. A püspöki konferenciák gondoskodjanak ezen rokonszervezők (szimpatizánsok) megfelelő evangélizálásának és bemutatásának a helyi adottságokat figyelembe vevő módjáról. Szimpatizánsok alatt azokat értjük, akik még nem hisznek teljesen, de hajlandóságot mutatnak a keresztény hitre. Bemutatásuk 1) történjék kötetlenül és előírt formaságok nélkül. Ez a bemutatásuk ugyanis szándékuk kinyilvánítására való, nem pedig hitük megvallására. 2) a helyi feltételekhez és adottságokhoz igazodjék. Egyes jelöltek számára ugyanis a keresztény lelkiséget kell megmutatni, amelyet szeretnének megismerni és megtapasztalni, mások számára viszont, akiknek katekumenátusa bizonyos okokból halasztást szenved, kívánatos, hogy odatartozásuknak valami egyéni vagy közösségi külső jelét kapják. 3) a helyi közösség összejövetelének keretében történjék, időt adva a barátkozásra és a beszélgetésre. Pl. egyik barátja bemutatja a szimpatizánst, majd a pap vagy a közösség valamelyik tagja közvetlen szavakkal üdvözli. 13. A prekatekumenátus időszakában a lelkipásztorok és munkatársaik imával segítsék a keresztény hittel rokonszenvező szimpatizánsokat. B) A katekumenátus 14. Igen nagy jelentőségű a katekumenek közé való befogadás szertartása, mert ez az első olyan nyilvános összejövetel, amelyen a katekumenek kinyilvánítják szándékukat az Egyház színe előtt, az Egyház pedig apostoli tisztével élve befogadja azokat, akik tagjai szeretnének lenni. Isten kegyelmet ad nekik, amikor kívánságukat a szertartás keretében kinyilvánítják, az Egyház pedig hivatalosan befogadja őket, és Istennek való első odaadásukat tudomásul veszi. 15. Ehhez az első lépéshez az a követelmény, hogy a jelöltekben legyenek meg a lelki élet alapjai és a keresztény tanítás ismerete, 24 tudniillik a prekatekumenátus idején szerzett hit, a megtérés kezdete és az életváltoztatás szándéka, valamint a személyes kapcsolat felvétele Istennel Jézus Krisztus által. Ezzel együtt jár a bűnbánat első érzése, Isten segítségül hívása és az ima, valamint a keresztény közösség életének és lelkiségének megtapasztalása. 24 Vö. II. Vatikáni Zsinat Ad gentes határozat az Egyház missziós tevékenységéről, 14. szám. 13

14 16. A lelkipásztorokra tartozik, hogy a kezesek, a katekéták és a diakónusok közreműködésével (vö. 42. szám), a jelöltek ezen készségének külső megnyilvánulásait elbírálják. 25 Ugyancsak az ő feladatuk, hogy a már felvett szentségek érvényességére figyelve (vö. Általános tudnivalók, 4. szám), ügyeljenek arra, hogy aki már meg van keresztelve, újra meg ne keresztelkedjék. 17. E szertartás után mielőbb írják be a Katekumenek könyvébe a katekumenek nevét, továbbá a szertartást végzőnek és a kezeseknek a nevét, a befogadás napját és helyét. 18. Ettől kezdve ugyanis az Anyaszentegyház a katekumeneket mint sajátjait szereti és gondozza, ők pedig az Egyházhoz kapcsolódva már Krisztus házanépéhez tartoznak 26. Az Egyház táplálja őket Isten igéjével, és óvja liturgiája segítségével. A katekumenek pedig érezzék kötelességüknek az igeliturgián való részvételt, valamint az áldásokban és a szentelményekben való részesedést. Valahányszor két katekumen egymással, vagy egy katekumen egy meg nem keresztelttel házasságot köt, ez az előírt szertartással történjék. 27 Ha pedig a katekumenátus ideje alatt meghalnak, keresztény végtisztességben részesüljenek. 19. A katekumenátus hosszabb időszak, amelyben a katekumenek lelkipásztori oktatást kapnak és gyakorolják a fegyelmezett keresztény életet. 28 Ezáltal a belépéskor kinyilvánított lelki készségük mindinkább éretté válik. Ezt négy úton érik el: 1) A megfelelő katekézis, amelyet a papok, a diakónusok, katekéták vagy más világiak végeznek, fokozatosan vezesse el őket a keresztény élet teljességére. Ez a katekézis alkalmazkodjék a liturgikus évhez. A katekézis és az igeliturgián való részvétel segítse a jelölteket abban, hogy eljussanak ne csak a hittételek és parancsok megtanulására, hanem az üdvösség misztériumának bensőséges ismeretére is, amelyben részesedni kívánnak. 2) Akik már otthonosan mozognak a keresztény élet gyakorlásában, azok a kezesek, a keresztszülők, sőt a hívő közösség segítségével szokjanak hozzá, hogy minél készségesebben imádkozzanak Istenhez és tanúskodjanak hitükről. Tegyenek eleget mindenben Krisztus elvárásának, és tetteikben kövessék a kegyelmi sugallatokat. A felebaráti szeretetet pedig önmaguk megtagadásáig gyakorolják. Így felkészülve, az újonnan megtértek rálépnek arra a lelki útra, amelyen járva a régi ember helyett magukra öltik Krisztusban az új embert, aki a hit által meghal a bűnnek és lelkileg feltámadva Istennek él. Ez az átalakulás magával hozza belső érzésviláguk és erkölcsi magatartásuk egyre tökéletesebb megváltozását, amelynek társadalmi (szociális) téren is meg kell mutatkoznia és a katekumenátus idején lépésről lépésre fejlődnie kell. Mivel az Úr, akiben hisznek, az ellentmondás jele, a megtért ember nemritkán tapasztal nehézségeket és kirekesztést, de örömöket is, amelyeket Isten bőkezűen ad. 29 3) Útjukon az Anyaszentegyház segíti őket megfelelő liturgikus cselekményekkel, amelyek által fokozatosan megtisztulnak és Isten áldásában részesülnek. Tartsanak számukra megfelelő igeliturgiákat, sőt már a hívekkel együtt is részt vehetnek az igeliturgián, hogy minél jobban felkészülhessenek az Eucharisztiában való jövendő részesedésre. Amikor azonban a hívek közösségében vannak, udvariasan el kell küldeni őket, mielőtt a eucharisztikus ünneplés elkezdődik, 25 Uo., 13. szám. 26 Vö. II. Vatikáni Zsinat Lumen gentium konstitúció az Egyházról, 14. szám; Ad gentes határozat az Egyház missziós tevékenységéről, 14. szám. 27 A házasságkötés szertartása, szám. 28 Vö. II. Vatikáni Zsinat Ad gentes határozat az Egyház missziós tevékenységéről, 14. szám. 29 Vö. uo., 13. szám. 14

15 hacsak ez nehézséget nem jelent; meg kell ugyanis várniok a keresztséget, amely által Isten papi népébe betagolódva jogot kapnak arra, hogy részt vegyenek Krisztus új istentiszteletében. 4) Mivel az Egyház élete apostoli, a katekumenek tanuljanak meg tevékenyen közreműködni az evangélizálásban valamint az Egyház építésében életük tanúságtételével és hitük megvallásával A katekumenátus időtartama függ részint Isten kegyelmétől, részint különböző körülményektől, úgymint a jelöltképzés módjától, a katekéták, a diakónusok és a papok számától, az egyes katekumenek közreműködésétől, a jelöltképzés helyére vezető közlekedési eszközöktől, az ott tartózkodás körülményeitől, a helyi közösség segítségétől. Semmit sem szükséges eleve meghatározni. Ezért a püspökre tartozik a katekumenátus idejét meghatározni, és módját szabályozni. A püspöki konferenciák is hozhatnak közelebbi rendelkezéseket tekintettel az illető népek és országok lehetőségeire. 31 C) A megtisztulás és a megvilágosodás időszaka 21. A megtisztulás és a megvilágosodás időszaka (purificatio et illuminatio) a katekumenek részére rendszerint egybeesik a nagyböjti idővel, mert a Szent Negyvennap a bűnbánat mellett a liturgiában és a katekézisben a keresztségről való megemlékezésre vagy a rá való felkészülésre szolgál. 32 A Szent Negyvennap a hívek közösségével együtt lelkileg megújítja a katekumeneket, és felkészíti őket a húsvéti titok ünneplésére, amelybe a beavatás szentségei kapcsolják majd be őket Ez a második lépcső, vagyis a megtisztulás és a megvilágosodás időszaka a lélek és a szív behatóbb felkészítésére szolgál. Ezen a fokon történik az Egyház részéről a kiválasztás (electio) szertartása, vagyis azoknak a hittanulóknak a kijelölése és befogadása, akik felkészültségük alapján alkalmasak arra, hogy a legközelebbi Húsvétkor ünnepélyesen részesüljenek a beavatás szentségeiben. Kiválasztás a neve, mert az Egyház által történő befogadás Isten kiválasztásán alapul, akinek a nevében az Egyház cselekszik; vagy pedig a nevek beírása szertartásának -nak is mondjuk, minthogy a hitjelöltek a hűség zálogaként nevüket beírják a Katekumenek könyvébe. 23. A kiválasztás szertartása előtt vizsgálják meg a katekumeneket: gondolkozásviláguk és erkölcsi magatartásuk mennyire változott meg, hogyan állnak a keresztény tanítás ismeretével, hol tartanak a hit és a szeretet gyakorlásában. Ennek alapján kell dönteni alkalmasságukról. A katekumenek az ünnepség folyamán a közösség előtt kifejezik akaratukat, és a püspök vagy megbízottja kinyilvánítja véleményét. Nyilvánvaló tehát, hogy a kiválasztás, amely ilyen ünnepség keretében történik, az egész katekumenátus sarkpontja. 24. Kiválasztásuk és befogadásuk napjától a katekumeneket kiválasztottaknak (electi) nevezik. Kérelmezőknek (competentes) is hívják őket, mert együttesen törekszenek arra és kérik azt, hogy megkapják Krisztus szentségeit és a Szentlélek ajándékait. Megvilágosítandóknak (illuminandi) is hívják őket, mert a keresztséget megvilágosodás -nak (illuminatio) is nevezik, és általa az újonnan megkeresztelteket a hit fénye árasztja el. Napjainkban azonban szabad más kifejezéseket is használni, amelyek az egyes vidékek és kultúrák különbözősége folytán az emberek felfogásához és az egyes nyelvek sajátosságához közelebb állnak. 30 Uo., 14. szám. 31 Vö. II. Vatikáni Zsinat Sacrosanctum concilium konstitúció a szent liturgiáról, 64. szám. 32 Uo., 109. szám. 33 Vö. II. Vatikáni Zsinat Ad gentes határozat az Egyház missziós tevékenységéről, 14. szám. 15

16 25. Ebben az időszakban a behatóbb lelki felkészítés inkább a lelki összeszedettséget, mint a katekézist jelenti; a szívre és a lélekre irányul, egyrészt, hogy megtisztítsa azt lelkiismeret-vizsgálattal és bűnbánattal, másrészt, hogy megvilágosítsa azt Krisztusnak, az Üdvözítőnek mélyebb megismerése által. Ezt különböző szertartások keretében, főleg a hit megvizsgálása (skrutinium) és az átadás (traditiones) szertartásai révén érik el. 1) A skrutíniumokat ünnepélyes formában vasárnapokon tartják kettős céllal: egyrészt, hogy a választottak szívében meggyógyuljon mindaz, ami még gyenge, beteges vagy helytelen; másrészt, hogy megszilárduljon mindaz, ami helyes, egészséges és szent. A skrutíniumok ugyanis arra irányulnak, hogy a kiválasztottak megszabaduljanak a bűntől és a sátántól, és megerősödjenek Krisztusban, aki az út, az igazság és az élet számukra. 2) Az átadás (traditiones) szertartása által az Egyház átadja a kiválaszottaknak a hit és az imádság megtanulandó szövegeit, tudniillik a Hitvallásnak és az Úr imádságának szövegeit. Ezek a megvilágosodásukat szolgálják. A Hitvallásban (Symbolum) Istennek az ember üdvére végbevitt nagy tetteit ünneplik, szívüket a hit és az öröm tölti el. Az Úr imádságában mélyebben megismerik az istengyermekség szellemét, amellyel Istent Atyjuknak hívják, különösen az egybegyűlt közösségben. 26. A beavató szentségekhez járulás közelebbi előkészülete idején: 1) Figyelmeztessék a kiválasztottakat, hogy Nagyszombaton, lehetőség szerint, tartsanak munkaszünetet, az időt imádságos összeszedettségben töltsék, és erejükhöz mérten böjtöljenek. 34 2) Amikor a kiválasztottak összegyűlnek, ugyanazon napon egyszerre megtarthatók a közelebbi előkészítő szertartások, mint például a Hitvallás ünnepélyes megvallása, az Effeta szertartása, a keresztény névválasztás, és esetleg a katekumenek olajával való megkenés. D) A beavatás szentségei 27. A keresztség, a bérmálás és az Eucharisztia azok a szentségek, amelyek által a kiválasztottak az Isten népéhez csatlakoznak, bűneik bocsánatát elnyerve megkapják az Isten gyermekeivé fogadás kegyelmét, a Szentlélek bevezeti őket az idők megígért teljességébe, és az eucharisztikus áldozat és lakoma által Isten országának előízét élvezik. a) A felnőttek keresztelésének ünneplése 28. A keresztség ünneplését, amely a vízzel való lemosásban és a Szentháromság lehívásában éri el tetőpontját, a víz megáldása és a hitvallás készítik elő. Ez a két szertartás szoros összefüggésben van a vízzel mint jellel. 29. A víz megáldása által a húsvéti misztériumban való részvételre és a víznek a szentségi cselekményhez való kiválasztására emlékeznek, és először a Szentháromságot hívják segítségül: a víz teremtményi jellege vallási jelentést kap, és mindenki előtt nyilvánvalóvá lesz, hogy az isteni misztérium kezdetét vette. 30. A sátánnak való ellene mondásban és a hit megvallásában a keresztelendők tudatos hittel fejezik ki ugyanazt a húsvéti misztériumot, amelyre emlékezés történt a víz megáldásában, és amelyet a szertartásvezető a keresztelés szavaival röviden jelez, s amelyet a megkeresztelendő kifejezetten is 34 Vö. II. Vatikáni Zsinat Sacrosanctum concilium konstitúció a szent liturgiáról, 110. szám. 16

17 megvall. A felnőttek ugyanis csak akkor üdvözülnek, ha önként jönnek, és készek elfogadni Isten ajándékát. Az a hit, amellyel a keresztség szentségét befogadják, ne csak az Egyház hite, hanem az ő saját hitük is legyen, és az Egyház elvárja, hogy azt életükben tettekre is váltsák. Amikor megkeresztelkednek, ne csak passzívan vegyék fel a szentséget, hanem tudatosan, mert szövetséget kötnek Krisztussal, ellene mondanak a tévedéseknek, és Istenhez ragaszkodnak. 31. Miután élő hittel megvallották Krisztus húsvéti misztériumát, odajárulnak a keresztkúthoz, és ugyanebben a húsvéti titokban a vízzel való lemosás által is részesednek. Mivel pedig megvallották a Szentháromságot, ezért a keresztség kiszolgáltatója által lehívott ugyanazon Szentháromság-egy-Isten az ő gyermekei sorába fogadja, és népe tagjai közé iktatja kiválasztottjait. 32. A vízzel való lemosás mivel a Krisztus halálában és feltámadásában való titokzatos részesedést jelzi, amely által a hívek vele együtt meghalnak a bűnnek és örök életre támadnak teljes jelentőségét a keresztség kiszolgáltatásakor nyeri el. Ezért válasszák akár a alámerítés, akár a leöntés módját (ahogyan esetenként alkalmasabb), hogy a különböző hagyományok és körülmények szerint jobban érthető legyen: ez a lemosás nem csupán tisztálkodási mód, hanem a Krisztusba kapcsolódás szentsége. 33. A keresztelés után a krizmával való megkenés a megkereszteltek királyi papságát és az Isten népének közösségébe való besorolásukat jelzi. A fehér ruha új méltóságuk jelképe. A meggyújtott gyertya azt a hivatásukat jelzi, hogy a világosság gyermekeihez méltóan éljenek. b) A felnőttek megbérmálása 34. A római liturgia ősi szokása szerint a felnőttet a keresztség felvétele után mindjárt részesítsék a bérmálás szentségében, hacsak ezt komoly ok nem akadályozza (vö. 44. szám). Ez a kapcsolat jelzi a húsvéti titok egységét, a szükségszerű összefüggést a Fiú elküldése és a Szentlélek kiáradása között, valamint a szentségek egybetartozását, amelyek által a két isteni Személy az Atyával együtt lakást vesz a megkereszteltekben. 35. Ezért, elhagyva a keresztség utáni megkenést (224. szám), a keresztség hatását megvilágító szertartások után szolgáltassák ki a bérmálást. c) Az újonnan megkereszteltek első részvétele az Eucharisztiában 36. Végül az Eucharisztia ünneplése következik, amelyben e napon részesülnek első ízben és teljes joggal az újonnan megkereszteltek, és ezzel beavatásuk teljessé válik. Az újonnan megkereszteltek, akik a királyi papság méltóságára emelkedtek, az eucharisztikus ünneplésben tevékenyen részt vesznek: ők végzik a hívek könyörgéseit, és lehetőleg ők viszik az adományokat az oltárra; az egész közösséggel belekapcsolódnak az áldozati cselekménybe, s mondják az Úr imádságát, amellyel a keresztségben kapott fogadott istengyermekséget kinyilvánítják. Végül részesedve Krisztus értünk feláldozott testében és kiontott vérében, bizonyságot tesznek a kapott kegyelmi ajándékokról, és előre megízlelik az örök ajándékokat. 17

18 E) A hit elmélyítésének (a misztagógiának) ideje 37. Miután ezt az utolsó fokozatot is elérték, az újonnan megkereszteltek arra törekednek a közösséggel együtt, hogy a húsvéti misztériumot egyre mélyebben megértsék és azt egyre komolyabban életre váltsák. Mindezt az Evangéliumról való elmélkedéssel, az Eucharisztiában való részesedéssel és a szeretet gyakorlásával érik el. Ez a beavatás utolsó időszaka, vagyis az újonnan megkereszteltek hite elmélyítésének, a misztagógiának ideje. 38. A misztériumok teljesebb és gyümölcsözőbb megértésére úgy lehet eljutni, ha sokat beszélgetnek az hit ajándékáról, és különösen, ha megosztják tapasztalataikat, amelyeket a szentségek felvételekor szereztek. Az újonnan megkereszteltek ugyanis lélekben újjászülettek, belülről megízlelték Isten jóságát és szeretetét, részesedtek a Szentlélekben és megtapasztalták, milyen édes az Úr. Ebből a tapasztalásból, amely a keresztény ember sajátja és gyakorlati életét is gazdagítja, az újonnan megkereszteltek számára új értelmet nyer a hit, s az Egyház és a világ iránt érzékenyebbé válnak. 39. A szentségek gyakoribb vétele egyrészt megvilágosítja az értelmet a Szentírás mélyebb megértésére, másrészt növeli az ember tudását és a közösség tapasztalatát, hogy az újonnan megkereszteltek számára könnyebb és hasznosabb legyen a többi hívővel való érintkezés. Éppen ezért a misztagógia időszakának rendkívül nagy jelentősége van, hogy az újonnan megkereszteltek, keresztszüleik támogatásával, a hívekkel bensőségesebb kapcsolatra jussanak, s tőlük újszerű látásmódot és friss ösztönzést kapjanak. 40. Mivel ezen időszak sajátos jellege és tartalma egyrészt a szentségek vételének, másrészt a közösséggel való találkozásnak személyes és új megtapasztalásából fakad, azért a misztagógia fontos alkalmait jelentik az újonnan megkereszteltek miséi, vagyis a húsvéti vasárnapok miséi; azontúl ugyanis, hogy a közösség összegyűlik és részesül a misztériumokban, az újonnan megkereszteltek ezeken a miséken a különösen nekik szóló olvasmányokat hallják, főképpen az A évre szóló miseolvasmányokban. Éppen ezért ezekre a misékre meg kell hívni az egész helyi közösséget, az újonnan megkeresztelteket és keresztszüleiket. Ezen misék szövegei vehetők akkor is, ha a beavatás húsvéti időn kívül történik. II. SZOLGÁLATOK ÉS KÖTELESSÉGEK 41. Azon túl, ami az Általános tudnivalókban (7. szám) szerepel, Isten népe, mint az Egyház helyi képviselője mindig legyen tudatában annak, és fejezze is ki azt, hogy a felnőttek keresztény beavatása a helyi közösségnek sajátos feladata és minden megkereszteltnek kötelessége. 35 Ezért a krisztushívő mindig álljon készen arra, hogy apostoli hivatását teljesítve segítségére legyen azoknak, akik keresik Krisztust. A mindennapi élet különféle helyzeteiben is lássa meg az apostoli feladatot, mert Krisztus minden tanítványának vállalnia kell a hitterjesztő tevékenység rá eső részét. 36 A hitjelölteket és a katekumeneket a beavatás egész ideje alatt támogatni kell: a prekatekumenátus idején, a katekumenátus alatt és a misztagógia időszakában. Ez konkrétan a következőket jelenti: 35 Vö. A II. Vatikáni Zsinat Ad gentes határozata, 14. szám. 36 Vö. A II. Vatikáni Zsinat Lumen gentium kezdetű konstítúciója, 17. szám. 18

19 A hívek 1.) az evangelizáció és a prekatekumenátus időszakában lélekben újra gondolják át az Egyháznak és az Egyház tagjainak apostoli küldetését, amely elsősorban arra irányul, hogy szóval és tettel a világ elé tárják Krisztus üzenetét és közvetítsék a világnak Krisztus kegyelmét. 37 Legyenek készek arra, hogy bemutassák a keresztény közösség lelkiségét, valamint hogy elküldjék a hitjelölteket keresztény családokhoz személyes beszélgetésre, sőt még a közösség bizonyos összejöveteleire is. 2.) A katekumenátus ünnepein lehetőleg legyenek jelen és tevékenyen vegyenek részt a válaszadásban, az imádságban, az éneklésben és az akklamációkban. 3.) A kiválasztás napján, amikor magának a közösségnek gyarapodásáról van szó, gondosan járjanak el, hogy a katekumenekről helyes és bölcs véleményt mondjanak. 4.) A Szent Negyvennap idején, vagyis a megtisztulás és megvilágosodás időszakában szorgalmasan vegyenek részt a skrutíniumok és átadások szertartásain. A katekumeneknek adjanak példát azzal, hogy egyéni életüket megújítják a bűnbánat, a hit és a szeretet szellemében. Húsvét vigíliáján legyen szívügyük keresztségi fogadalmuk megújítása. 5.) A misztagógia ideje alatt vegyenek részt a újonnan megkereszteltek miséin, vegyék körül őket szeretettel és segítsenek nekik, hogy jól érezzék magukat a megkereszteltek közösségében. 42. Azt a hitjelöltet, aki kéri, hogy vegyék fel a katekumenek közé, kísérje egy kezes, természetesen ez lehet férfi vagy nő; de olyan legyen, aki őt jól ismeri és támogatja, aki tanúskodik életmódjáról, hitéről és tudatos döntéséről. Az is előfordulhat, hogy ez a kezes a megtisztulás, a megvilágosodás, valamint a misztagógia ideje alatt nem tudja betölteni a keresztszülői tisztséget. Ilyen esetben egy másik személy helyettesítse őt ebben a megbízatásában. 43. A keresztszülő, 38 akit a hitjelölt példaadó élete, adottságai és hozzá fűződő barátsága miatt választott magának, és akit a helyi keresztény közösség bízott meg, valamint az illetékes pap hagyott jóvá, kíséri a hitjelöltet a kiválasztás napján, a szentségek ünneplésekor és a misztagógia idején. Feladata az, hogy a hitjelöltnek baráti módon megmutassa, hogyan kell az Evangéliumot megvalósítani az egyéni életben és a társadalmi érintkezésben; feladata gyámolítani őt, ha kétségek és gondok gyötrik, tanúskodni előtte, és éberen őrködni keresztény életének növekedése fölött. Megbízatását, amelyre már a kiválasztás előtt kijelölték, nyilvánosan gyakorolja a kiválasztás napjától. Ekkor mond véleményt a hitjelöltről a közösség előtt. Megbízatása mindaddig tart, amíg az újonnan megkereszteltet a szentségek felvétele után segíteni kell, hogy hűséges maradjon keresztségi fogadalmához. 44. A püspök feladata, 39 hogy akár személyesen, akár megbízottja révén a katekumenátus intézményét megalapítsa, szabályozza és támogassa, valamint, hogy a hitjelölteket kiválasztásra és szentségek vételére bocsássa. Kívánatos, hogy amennyiben lehetséges a nagyböjti liturgián jelen legyen, ő végezze a kiválasztás szertartását és a húsvéti vigílián a beavató szentségeket ő szolgáltassa ki. Ha pedig lelkipásztori elfoglaltságai őt akadályozzák, a püspök az arra valóban méltó és felkészült katekétákat bízza meg, hogy elvégezzék a kisebb exorcizmusokat, vagyis a gonosz lélek hatalmának megtöréséért mondott imádságokat. 45. A papok feladata a keresztség, a bérmálás és az Eucharisztia szokásos ünneplésének szolgálatán túl, 40 hogy mint jó lelkipásztorok, személyesen is gondjukat viseljék a katekumeneknek; 41 különösen is 37 Vö. a II. Vatikáni Zsinat Apostolicam actuositatem kezdetű határozata, 6. szám. 38 Vö. Általános tudnivalók, 8. szám. 39 Vö. uo. 12. szám. 40 Vö. uo szám. 19

20 törődjenek azokkal, akik bizonytalannak és törékenynek látszanak; a diakónusok és a katekéták segítségével figyeljenek oda a katekumenek oktatására; a keresztszülők kiválasztását ők hagyják jóvá, szívesen segítsenek nekik, hallgassák meg és támogassák őket; és végül a Beavatás rendjének egész folyamán különös gondot fordítsanak a szertartások minél méltóbb végzésére és a helyi körülményekez való alkalmazására (vö. 67. szám). 46. Az a pap, aki felnőttet vagy katekézisre érett korú gyermeket keresztel, ha nincs jelen püspök, a bérmálás szentségét is szolgáltassa ki, kivéve, ha ezen szentség felvétele más időpontra kerül át (vö. 56. szám). 42 Ha sok bérmálkozó van jelen, a bérmálást végző celebráns más papokat is felkérhet a szentség kiszolgáltatásához. Szükséges, hogy ezek a papok: a) vagy különleges megbízatást, illetve hivatalt lássanak el az egyházmegyében: általános helynök, püspöki helynök vagy delegátus, kerületi, illetve területi helynök, vagy pedig olyanok legyenek, akik ordináriusi megbízatással hasonló feladatokat látnak el, b) vagy a bérmálás helyének vagy azon helynek lelkipásztorai legyenek, ahová a bérmálandók tartoznak, vagy pedig olyan papok, akik különleges módon támogatták a bérmálandókat hitbeli felkészülésük idején Ha vannak jelen diakónusok, kívánatos, hogy aktívan segítsenek. Ha a Püspöki Konferencia úgy ítéli, hozza létre az állandó diakonátus intézményét és gondoskodjék arról is, hogy legyen elegendő számú diakónus, hogy a katekumenátus fokozatait, időszakait és gyakorlatait megtarthassák mindazokon a helyeken, ahol az lelkipásztori szempontból szükséges A katekéták, akiknek megbízatása a katekumenek felkészítését és így a közösség gyarapodását szolgálta, amikor csak lehetséges, kapjanak aktív szerepet a szertartások során. Amíg az oktatást végzik, ügyeljenek arra, hogy tanításuk az evangéliumi lelkületet sugározza, vegyék figyelembe az egyházi év egyes időszakainak szimbólumait, a katekumenek lelki igényeit, és amennyire lehetséges, a helyi hagyományokat. Sőt még arra is van mód, feltéve ha erre a püspök felhatalmazást ad, hogy kisebb exorcizmusokat, vagyis a gonosz lélek hatalmának megtöréséért mondott imádságokat (vö. fentebb, 44. szám) és áldásokat végezzenek, 45 amelyekről ez a Szertartáskönyv rendelkezik a számnál. III. A BEAVATÁS IDEJE ÉS HELYE 49. A lelkipásztorok általában úgy szervezzék meg a beavatás rendjét, hogy a kiválasztás Nagyböjt I. vasárnapjára essék, míg a szentségek felvétele Húsvét vigíliáján történjék. A többi szertartás idejét pedig a fentebb leírt rendelkezések szerint jelöljék ki (6-8. és szám). Mindazonáltal megfelelő lelkipásztori okból, a keresztség teljes szertartásrendjét másként is el lehet végezni, ahogy az az alábbiakban olvasható ( szám). 41 Vö. II. Vatikáni Zsinat Presbyterorum ordinis határozata a papi szolgálatról és életről, 6. szám. 42 Vö. A bérmálás szertartása, Előzetes megjegyzések 7 b. szám. 43 Vö. uo. 8. szám. 44 Vö. II. Vatikáni Zsinat Sacrosanctum concilium konstitúció a szent liturgiáról, 26. szám; Ad gentes határozat az Egyház missziós tevékenységéről, 14. szám. 45 Vö. II. Vatikáni Zsinat Sacrosanctum concilium konstitúció a szent liturgiáról, 79. szám. 20

FELNŐTTEK KATEKUMENÁTUSA. Amikor a felnőttek keresztény életbe való beavatásának közelmúltban

FELNŐTTEK KATEKUMENÁTUSA. Amikor a felnőttek keresztény életbe való beavatásának közelmúltban Liturgia online http://www.liturgia.hu Szerző Dolhai Lajos Cím Felnőttek katekumenátusa Megjelenés JEL 9 (1999) 301-303 Tárgyszavak Keresztség, liturgikus teológia, OICA, katekumenátus Dolhai Lajos FELNŐTTEK

Részletesebben

RÉSZLETEK A KERESZTELÉSI SI SZERTARTÁSB

RÉSZLETEK A KERESZTELÉSI SI SZERTARTÁSB RÉSZLETEK A KERESZTELÉSI SI SZERTARTÁSB SBÓL Retkes Zsolt 2008.03.17. 1 A gyermek fogadása Miután a pap katolikus köszöntéssel és intelemmel fogadja a szőlőket és keresztszülőket, megkérdezi: Pap: Mi a

Részletesebben

2. A hitoktatás struktúrája

2. A hitoktatás struktúrája 2. A hitoktatás struktúrája II. A hitoktatás mai helyzetelemzése A Római Katolikus Egyház szervezeti felépítését - struktúráját, mint minden intézmény esetében a szervezet célja határozza meg. A cél a

Részletesebben

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia Felnőttkatekézis A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise Előadó: Maga László Plébános atya Időpont: 2012. július 06. Igeliturgia Igeliturgia és Eukarisztia liturgiája, két része ugyan

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

Iskola:Vörösmart Osztály:IV. Hittanár:Sipos-Tűr Klára Dátum: 2015. Kognitív (Tudás, megértés): /ismereti szint/ érdeklődés felkeltése: A

Iskola:Vörösmart Osztály:IV. Hittanár:Sipos-Tűr Klára Dátum: 2015. Kognitív (Tudás, megértés): /ismereti szint/ érdeklődés felkeltése: A Iskola:Vörösmart Osztály:IV. Hittanár:Sipos-Tűr Klára Dátum: 2015. Téma:A hit útján Tanítási egység / a tanóra anyaga:az egyházi év Kulcsfogalmak:Katolikus ünnepek, ünnepkörök, egyházi év, Az óra fő céljai:

Részletesebben

A II. Vatikáni zsinat aktualitása a ma egyházában

A II. Vatikáni zsinat aktualitása a ma egyházában A II. Vatikáni zsinat aktualitása a ma egyházában Lukács László Piarista húsvét, Kecskemét, 2013. márc. 30. II. János Pál: Az egyház iránytűje a 3. évezredre Mára a zsinat eseménye: történelem: 50 éve

Részletesebben

KERESZTSÉG A JOGBAN ELŐÍRTAK SZERINT

KERESZTSÉG A JOGBAN ELŐÍRTAK SZERINT KERESZTSÉG A JOGBAN ELŐÍRTAK SZERINT 1. A KERESZTSÉG FOGALMA A keresztség az a szentség, mely által az emberek megszabadulnak a bűnöktől, Isten gyermekeivé születnek újjá, és eltörölhetetlen jeggyel Krisztushoz

Részletesebben

Hittan tanmenet 4. osztály

Hittan tanmenet 4. osztály Hittan tanmenet 4. osztály Heti óraszám:1 Összes óra: 40 Az Élet a hitben című hittankönyvhöz Plébániai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek

Részletesebben

Liturgika segédlet. a skabellumokra és a vizsgára való felkészüléshez I. füzet. PPKE HTK Liturgika és Lelkipásztorkodástan Tanszék

Liturgika segédlet. a skabellumokra és a vizsgára való felkészüléshez I. füzet. PPKE HTK Liturgika és Lelkipásztorkodástan Tanszék PPKE HTK Liturgika és Lelkipásztorkodástan Tanszék Liturgika segédlet a skabellumokra és a vizsgára való felkészüléshez I. füzet A diákság belső használatára készítette Dr. Füzes Ádám mb. ea. Budapest

Részletesebben

MÁSODIK SZAKASZ AZ EGYHÁZ HÉT SZENTSÉGE. 1. Cikkely A KERESZTSÉG SZENTSÉGE

MÁSODIK SZAKASZ AZ EGYHÁZ HÉT SZENTSÉGE. 1. Cikkely A KERESZTSÉG SZENTSÉGE MÁSODIK SZAKASZ AZ EGYHÁZ HÉT SZENTSÉGE 1210 Az Újszövetség szentségeit Krisztus alapította és szám szerint hét van: keresztség, bérmálás, Oltáriszentség (Eucharisztia), bűnbánat, betegek kenete, egyházi

Részletesebben

lehetek. Hogy ebben az ellentmondásos világban Ti vállaltátok a családi életetekkel azt a tanúságtételt, ami mások számára is eligazítást ad.

lehetek. Hogy ebben az ellentmondásos világban Ti vállaltátok a családi életetekkel azt a tanúságtételt, ami mások számára is eligazítást ad. Kedves Testvéreim! A Húsvét ünneplésében hangsúlyt kap az a gondolat, hogy az Egyház évről évre új nemzedékkel gazdagodik. Elsősorban a keresztségre vonatkoztatjuk ezt a megállapítást, ezt a bátorítást,

Részletesebben

Bérmálási vizsgakérdések

Bérmálási vizsgakérdések 1 Bérmálási vizsgakérdések 1. Miért bérmálkozol? Hogy a Szentlélek ajándékát elnyerjem. 2. Mire képesít a Szentlélek a bérmálkozásban? Hogy felnőtt keresztény legyek, vagyis saját akaratomból Jézus tanítványa

Részletesebben

S U M M O R U M P O N T I F I C U M M O T U P R O P R I O

S U M M O R U M P O N T I F I C U M M O T U P R O P R I O S U M M O R U M P O N T I F I C U M M O T U P R O P R I O Őszentsége XVI. Benedek pápa Summorum Pontificum motu propriója az 1970-es reform előtti római liturgia használatáról XVI. BENEDEK PÁPA A pápák

Részletesebben

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK Casa Balthasar, Róma, 2000-2002 Licencia dolgozat, Torontó, 2005-2007 Hivatásgondozási munka, 2007- KÉRDÉSFELTEVÉS

Részletesebben

Levél a szülőknek a keresztelésről. Kedves szülők!

Levél a szülőknek a keresztelésről. Kedves szülők! Levél a szülőknek a keresztelésről Kedves szülők! A gyermek a legcsodálatosabb ajándék és egyben a legnagyobb felelősség is. Ugye ti is szeretnétek mindent megadni gyermeketeknek, ami előnyére szolgál?

Részletesebben

EDK -k az EDM -ért. Evangéliumi Diák Körök az Evangéliumi Diák Misszióért. www.ujremeny.hu

EDK -k az EDM -ért. Evangéliumi Diák Körök az Evangéliumi Diák Misszióért. www.ujremeny.hu EDK -k az EDM -ért Evangéliumi Diák Körök az Evangéliumi Diák Misszióért LÁTÁS Egyetemekre, Főiskolákra járó diákok evangéliummal való elérése, keresztyén diáktársaik által. Keresztyén diákok aktivizálása,

Részletesebben

Gondolatok a bérmálás szentségéről

Gondolatok a bérmálás szentségéről P. Leszkovszky Pál O.P. Gondolatok a bérmálás szentségéről A bérmálás a szentségek közé tartozik, vagyis az egyik a Krisztus által alapított jelek és eszközök közül, amelyek kifejezik és erősítik a hitet,

Részletesebben

Tételek hittanból (2016. május 20.)

Tételek hittanból (2016. május 20.) Tételek hittanból (2016. május 20.) 1. Kinyilatkoztatás Biblia (jelentése, részei, felosztása, keresés benne, sugalmazás) 2. Egy XX. századi magyar boldog élete, jelentősége 3. Teremtéstörténet - bűnbeesés

Részletesebben

valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája

valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája Jézusom, bízom Benned! Az Isteni irgalmasság kilencede valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája 1937. augusztus 10-én mondta az Úr Szent Faustina nővérnek: Azt kívánom,

Részletesebben

Hittan tanmenet 3. osztály

Hittan tanmenet 3. osztály Hittan tanmenet 3. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 A Mennyei Atya gyermekei című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák,

Részletesebben

SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET

SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET Istenem, jöjj segítségemre! Uram, segíts meg engem! Dicsıség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben most és mindörökké. Amen. HIMNUSZ 2 SZENT BERNÁT

Részletesebben

The Holy See AD TUENDAM FIDEM

The Holy See AD TUENDAM FIDEM The Holy See AD TUENDAM FIDEM II. János Pál pápa Ad tuendam fidem motu proprioja mellyel néhány szabállyal kiegészíti Az Egyházi Törvénykönyvet (CIC) és a Keleti Egyházak Törvénykönyvét (CCEO) A Katolikus

Részletesebben

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik.

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. Hittan A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. 5. évfolyam: A Biblia, az üdvtörténet fogalma A teremtéstörténetek

Részletesebben

Szertartások és vallás! szokások az unitárius egyházban.

Szertartások és vallás! szokások az unitárius egyházban. Szertartások és vallás! szokások az unitárius egyházban. Keresztelés. 1 5-ik közlemény. Isten tisztelése és imádása nincsen sem helyhez, sem időhöz kötve, de az ember életének minden főbb mozzanata kapcsolatba

Részletesebben

VIII. Parancs Ne hazudj! Mások becsületében kárt ne tégy! Fegyver a lelketlen hamisság és hazugságok ellen Igen az igazságra

VIII. Parancs Ne hazudj! Mások becsületében kárt ne tégy! Fegyver a lelketlen hamisság és hazugságok ellen Igen az igazságra Felnőtt Katekézis VIII. Parancs Ne hazudj! Mások becsületében kárt ne tégy! Előadó: Maga László Plébános atya Időpont: 2012. május 04. Fegyver a lelketlen hamisság és hazugságok ellen Igen az igazságra

Részletesebben

Nick Bakalar Richard Balkin II. JÁNOS PÁL BÖLCSESSÉGEI. A pápa az élet alapvető kérdéseiről

Nick Bakalar Richard Balkin II. JÁNOS PÁL BÖLCSESSÉGEI. A pápa az élet alapvető kérdéseiről Nick Bakalar Richard Balkin II. JÁNOS PÁL BÖLCSESSÉGEI A pápa az élet alapvető kérdéseiről MODERN LELKISÉG II. János Pál pápa a keresztényeket lelki életük megújítására szólította fel. A pápa szerint,

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINT Témakörök/ I. Biblia ÓSZÖVETSÉG 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig 2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától

Részletesebben

Miért nem m ködik a közösség? Családok Jézusban www.par-beszed.hu

Miért nem m ködik a közösség? Családok Jézusban www.par-beszed.hu Miért nem m ködik a közösség? Családok Jézusban www.par-beszed.hu A technika: Mib l lesz a robot? A biológia: hogyan keletkezik az élet? A közösség növekedése nem más, mint: Azoknak a növekedési automatizmusoknak

Részletesebben

Az Óbudai Szentháromság Plébánián - 1032 Bp. Vörösvári u. 110. - Bérmálás - 2005.

Az Óbudai Szentháromság Plébánián - 1032 Bp. Vörösvári u. 110. - Bérmálás - 2005. Atya - Teremtő - Gondviselő. Az Óbudai Szentháromság Plébánián - 1032 Bp. Vörösvári u. 110. - Bérmálás - 2005. Kezdetben teremtette Isten az eget és a Földet. /Ter 1 1./ Két igazságot állít, Isten az aki

Részletesebben

TÉZISFÜZET. Az ember élete mint liturgikus egzisztencia Salavatore Marsili teológiájában

TÉZISFÜZET. Az ember élete mint liturgikus egzisztencia Salavatore Marsili teológiájában PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM HITTUDOMÁNYI KAR TÉZISFÜZET Az ember élete mint liturgikus egzisztencia Salavatore Marsili teológiájában Dissertatio ad Doctoratum Készítette: Kulcsár Sándor Konzulens:

Részletesebben

A B É R M Á L Á S S Z E N T S É G E

A B É R M Á L Á S S Z E N T S É G E A B É R M Á L Á S S Z E N T S É G E (Babos István, A bérmálás szentsége c. írása alapján) 1. A KÉT AVATÓ SZENTSÉG KAPCSOLATA 1.1. Keresztség és bérmálás megkülönböztetése A két avató szentség, amely keresztség

Részletesebben

MARY WARD (1585-1645)

MARY WARD (1585-1645) MARY WARD (1585-1645) Az Úr mellém állt és erőt adott (2Tim 4,17) Az Úr oltalmaz engem, nem félek. (Zsid 13,6) A szerzetesnı, akit Isten nagy kegyelmekkel és nagy keresztekkel látogatott meg. KISGYERMEKKOR

Részletesebben

A szentmise 5. rész: Az adományok előkészítése

A szentmise 5. rész: Az adományok előkészítése Felnőtt Katekézis A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise 5. rész: Az adományok előkészítése Előadó: Maga László Plébános atya Időpont: 2012. július 14. Az Eucharisztia liturgiája és

Részletesebben

Kivonat az A szentmise olvasmányai (Ordo Lectionum Missae) első kötetének instrukcióiból

Kivonat az A szentmise olvasmányai (Ordo Lectionum Missae) első kötetének instrukcióiból A szentmise olvasmányrendje Előzetes tudnivalók Kivonat az A szentmise olvasmányai (Ordo Lectionum Missae) első kötetének instrukcióiból II. FEJEZET: AZ IGELITURGIA A SZENTMISÉBEN [Fontos: Az igeliturgia

Részletesebben

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem?

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Amikor úgy döntöttél, hogy behívod Jézust az életedbe, lehet, hogy felmerült benned a kérdés: Vajon Isten hallotta egyáltalán, amit mondtam?

Részletesebben

SZEGED VÁROS PLÉBÁNIÁI

SZEGED VÁROS PLÉBÁNIÁI HÚSVÉTI MISERENDEK 2010. CSONGRÁD MEGYE NAGYOBB TEMPLOMAIBAN SZEGEDI SZÉKESEGYHÁZ SZEGED VÁROS PLÉBÁNIÁI Április 1. Nagycsütörtök 10.00 Olajszentelési szentmise, melyet Püspök úr és az egyházmegye papsága

Részletesebben

1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA

1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA 1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA A mi Urunk Jézus Krisztus így szól: Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. (Mt 11,28) Tőle kaptuk ezt

Részletesebben

ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET

ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET Istenem, jöjj segítségemre! Uram, segíts meg engem! Dicsıség az Atyának, a Fiúnak miképpen kezdetben most és mindörökké. Amen. HIMNUSZ Immár hoz hasznos magvakat, díszíti ékes,

Részletesebben

Szenci Esperességbe való zarándokoltatása alkalmából

Szenci Esperességbe való zarándokoltatása alkalmából Pásztorlevél a Szent Cirill ereklye Szenci Esperességbe való zarándokoltatása alkalmából Krisztusban drága testvéreim, a mai vasárnap evangéliumának bevezető mondatai Jézus tanításának fontosságára és

Részletesebben

Megtérés a katolikus egyházjogban

Megtérés a katolikus egyházjogban Megtérés a katolikus egyházjogban Juhász-Laczik Albin OSB A conversio (gör. metanoia) bibliai fogalma, a magát fenntartás nélkül átadó, Istenhez teljes bizalommal s ráhagyatkozással forduló ember magatartása

Részletesebben

2015. március 1. Varga László Ottó

2015. március 1. Varga László Ottó 2015. március 1. Varga László Ottó 2Kor 4:6 Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete

Részletesebben

5. Cikkely A BETEGEK KENETE

5. Cikkely A BETEGEK KENETE 5. Cikkely A BETEGEK KENETE 1499 "A betegek szent kenetével és a papok imádságával az egész Egyház ajánlja a szenvedõ és megdicsõült Krisztusnak a betegeket, hogy nekik enyhületet és üdvösséget szerezzen;

Részletesebben

A keresztény istentisztelet. A liturgia elemei

A keresztény istentisztelet. A liturgia elemei V. OSZTÁLY L I T U R G I K A A keresztény istentisztelet Keresztény (gör. chrisztianosz = krisztusi) Istentisztelet = szentmise Az istentisztelet helyes módját a kinyilatkoztatásból ismerjük meg. A kinyilatkoztatás

Részletesebben

E L Ő S Z Ó. Olvass! Imádkozz! Cselekedj!

E L Ő S Z Ó. Olvass! Imádkozz! Cselekedj! E L Ő S Z Ó XVI. Benedek pápa a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának 50. évfordulója alkalmából a 2012. október 11. és 2013. november 24., Krisztus király ünnepe közötti időszakra meghirdette a hit évét,

Részletesebben

VAGY: PAP: Testvéreim! Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, és bánjuk meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait!

VAGY: PAP: Testvéreim! Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, és bánjuk meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait! 1 A NÉP RÉSZVÉTELÉVEL BEMUTATOTT MISE RENDJE BEVEZETŐ SZERTARTÁS Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. NÉP: Ámen. A mi Urunk, Jézus Krisztus kegyelme, az Atyaisten szeretete és a Szentlélek egyesítő

Részletesebben

Legyenek eggyé kezedben

Legyenek eggyé kezedben Legyenek eggyé kezedben EGYETEMES IMAHÉT ÖKUMENIKUS ZÁRÓ ALKALMA KITEKINTÉSSEL A BIBLIA ÉVÉRE 2009. január 25. vasárnap - 15. 30 tól a gyülekezés alatt a Miskolc - Belvárosi Evangélikus Egyházközség In

Részletesebben

313: a Római Birodalomban megszűnik a keresztényüldözés;

313: a Római Birodalomban megszűnik a keresztényüldözés; A keresztény egyház szertartásrendjének kialakulása Ószövetségi hagyomány: Páskabárány Újszövetség: Húsvéti Bárány páska-vacsora pontos szertartás Jézus a kovásztalan kenyeret és a harmadik serleg bort

Részletesebben

EGY LÉPÉSSEL TOVÁBB JÉZUS KÖVETÉSE LUKÁCS 9 12 GORDON CHENG. Szentírás Szövetség

EGY LÉPÉSSEL TOVÁBB JÉZUS KÖVETÉSE LUKÁCS 9 12 GORDON CHENG. Szentírás Szövetség EGY LÉPÉSSEL TOVÁBB JÉZUS KÖVETÉSE LUKÁCS 9 12 GORDON CHENG Szentírás Szövetség A mû eredeti címe: Following Jesus Pathway Bible Guides: Luke 9 12 Szerzô: Gordon Cheng Originally published by Matthias

Részletesebben

A RÓMAI MISEKÖNYV ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI

A RÓMAI MISEKÖNYV ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI A RÓMAI MISEKÖNYV ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI A II. Vatikáni Egyetemes Szent Zsinat határozata szerint megújított, VI. Pál papa tekintélyével kiadott és II. János Pál páp agondozásában felülvizsgált RÓMAI

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN 1 IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN Isten az Istentől, Világosság a Világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől, született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű és minden

Részletesebben

The Holy See. Üzenet a hivatások 40. világnapjára

The Holy See. Üzenet a hivatások 40. világnapjára The Holy See Üzenet a hivatások 40. világnapjára II. János Pál pápa 2003. május 11. húsvét 4. vasárnapja Téma: A szolgálatra való meghívás Főtisztelendő Püspöktestvéreim, kedves Testvéreim az egész világon!

Részletesebben

VECSÉS, IRGALMAS JÉZUS PLÉBÁNIA LELKIPÁSZTORI TERVE, 2011.

VECSÉS, IRGALMAS JÉZUS PLÉBÁNIA LELKIPÁSZTORI TERVE, 2011. 1 VECSÉS, IRGALMAS JÉZUS PLÉBÁNIA LELKIPÁSZTORI TERVE, 2011. Tartalom: I. Bevezetés II. Céljaink megvalósítása munkacsoportjaink által 1. Liturgikus munkacsoport 2. Közösségi munkacsoport 3. Karitatív

Részletesebben

Országos Liturgikus Tanács: A világi lelkipásztori kisegítők kézikönyve

Országos Liturgikus Tanács: A világi lelkipásztori kisegítők kézikönyve PPEK 293 Országos Liturgikus Tanács: A világi lelkipásztori kisegítők kézikönyve Országos Liturgikus Tanács A világi lelkipásztori kisegítők kézikönyve mű a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) a

Részletesebben

A MISE RENDJE MAGYARUL

A MISE RENDJE MAGYARUL BEVEZETŐ SZERTARTÁS KEZDŐÉNEK Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. A MISE RENDJE MAGYARUL A mi Urunk, Jézus Krisztus kegyelme, az Atyaisten szeretete és a Szentlélek egyesítő ereje legyen mindnyájatokkal.

Részletesebben

2014. NAGYHETI-HÚSVÉTI SZERTARTÁS- ÉS MISEREND VESZPRÉMBEN

2014. NAGYHETI-HÚSVÉTI SZERTARTÁS- ÉS MISEREND VESZPRÉMBEN 2014. NAGYHETI-HÚSVÉTI SZERTARTÁS- ÉS MISEREND VESZPRÉMBEN SzentMihályFőplébánia 2014. ÁPRILIS 11. FÁJDALMAS PÉNTEK 18.00 Élő keresztút a Károly templomtól a Bazilikáig 10.30 Érseki szentmise, barkaszentelés,

Részletesebben

A vezetés ajándékai. Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze

A vezetés ajándékai. Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze A vezetés ajándékai Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze 4. Szolgálati felmérés Van elhívatásom? Van lelki ajándékom? Fel vagyok készítve? Vannak gyümölcseim? 6. A növekedés útja Róma 12,1-2 A

Részletesebben

RENDELKEZÉS A SZENT LITURGIA KÖZÖS VÉGZÉSÉRŐL

RENDELKEZÉS A SZENT LITURGIA KÖZÖS VÉGZÉSÉRŐL RENDELKEZÉS A SZENT LITURGIA KÖZÖS VÉGZÉSÉRŐL 1. Általános alapelvek 1.1. Bevezetés A Keleti Egyházak Kánonjai Kódexének 700. kánonjának 2. -a ajánlja a püspökkel vagy egy másik pappal való koncelebrációt

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

A Magyarországi Református Egyház. 2013 (2013. július 1-jei állapot)

A Magyarországi Református Egyház. 2013 (2013. július 1-jei állapot) A Magyarországi Református Egyház TörvénytárA 2013 (2013. július 1-jei állapot) A Magyarországi Református Egyház TörvénytárA 2013 (2013. július 1-jei állapot) TARTALOMJEGYZÉK I. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS

Részletesebben

GY I K Gyakran Ismételt Kérdések

GY I K Gyakran Ismételt Kérdések GY I K Gyakran Ismételt Kérdések A GYIK - Gyakran Ismételt Kérdések - azoknak kiván segitséget nyújtani akik az itt megjelenített tartalom pl. menű ill. az egyéb feliratok szövege nem teljesen érthető

Részletesebben

Káposztássy Béla Bűnbánattartás és közösség. kifejezte a bűnnek, illetve a kiengesztelődésnek a keresztény közösséggel és az

Káposztássy Béla Bűnbánattartás és közösség. kifejezte a bűnnek, illetve a kiengesztelődésnek a keresztény közösséggel és az Liturgia online http://www.liturgia.hu Szerző Káposztássy Béla Cím Bűnbánat és közösség Megjelenés Új Ember 2002. 03. 24. Tárgyszavak bűnbánattartás gyakorlata, közösségi bűnbánattartás, magángyónás Káposztássy

Részletesebben

A KERESZTSÉG SÁKRAMENTUMA

A KERESZTSÉG SÁKRAMENTUMA A KERESZTSÉG SÁKRAMENTUMA A) GYERMEKKERESZTSÉG ÉNEK Jöjjetek, kérjük Isten áldott Szentlelkét, hogy ébressze fel szívünkben a felelõsséget a tanítvánnyá tétel szolgálata és e gyermek iránt. * Énekmondással

Részletesebben

ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK

ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK Pasarét, 2013. június 27. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK Alapige: Malakiás 1,6a A fiú tiszteli atyját, a szolga is az ő urát. És ha én atya

Részletesebben

Végső dolgok - Egy végtelen világ

Végső dolgok - Egy végtelen világ Végső dolgok - Egy végtelen világ Felnőtt katekézis, 2011. november 04. Előadó: Maga László Plébános atya Miről is szólhatott volna Plébános atyánk péntek esti előadása, mint a Végső dolgokról, hiszen

Részletesebben

2000. ÉVI II. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ SZERETETSZOLGÁLATÁRÓL

2000. ÉVI II. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ SZERETETSZOLGÁLATÁRÓL 2000. ÉVI II. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ SZERETETSZOLGÁLATÁRÓL PREAMBULUM A szeretetszolgálat az anyaszentegyháznak, a hitre jutott emberek önkéntes közösségének hálaáldozata (Róm 12,1;

Részletesebben

9. A SZÜLŐ AZ EGYHÁZ MISSZIÓJÁRA NEVELŐ

9. A SZÜLŐ AZ EGYHÁZ MISSZIÓJÁRA NEVELŐ 9. A SZÜLŐ AZ EGYHÁZ MISSZIÓJÁRA NEVELŐ Kezdés Elképzelhetetlen, hogy egy művész, betérve műhelyébe, csak úgy, cél nélkül kezdjen dolgozni. Ha nincs célja, hogyan dönti el, milyen szerszámot vesz kézbe,

Részletesebben

CSALÁDI LELKINAP Apák napja. (és márciusban)? Vecsés, Irgalmas Jézus Plébánia. 2011. március megjelenik évente néhányszor

CSALÁDI LELKINAP Apák napja. (és márciusban)? Vecsés, Irgalmas Jézus Plébánia. 2011. március megjelenik évente néhányszor Vecsés, Irgalmas Jézus Plébánia 2011. március megjelenik évente néhányszor CSALÁDI LELKINAP Apák napja (és márciusban)? Idei lelkinapunk egy kicsit másképp - családi lelkinap : - egy házaspár fogja tartani:

Részletesebben

A Ko m á r o m i. 2016. f e b r u á r 7. IV/6. szám Iz 6,1-2a.3-8; 1Kor 15,1-11; Lk 5,1-11

A Ko m á r o m i. 2016. f e b r u á r 7. IV/6. szám Iz 6,1-2a.3-8; 1Kor 15,1-11; Lk 5,1-11 2016. f e b r u á r 7. A Ko m á r o m i plébánia hírlevele IV/6. szám Iz 6,1-2a.3-8; 1Kor 15,1-11; Lk 5,1-11 Elsősorban azt hagytam rátok, amit magam is kaptam. Sokféleképpen lehet látni az Urat: látomásban,

Részletesebben

A RÓMAI MISEKÖNYV ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI* ELÔSZÓ

A RÓMAI MISEKÖNYV ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI* ELÔSZÓ A RÓMAI MISEKÖNYV ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI* ELÔSZÓ 1. [= Elôszó, 1.] Amikor Krisztus Urunk meg akarta ünnepelni a tanítványokkal a húsvéti vacsorát, amelyen testének és vérének áldozatát rendelte, megparancsolta,

Részletesebben

TANÉVZÁRÓ. Újpest-Belsőváros. 2006. 06. 11. Szentháromság vasárnapja. Juhász Emília

TANÉVZÁRÓ. Újpest-Belsőváros. 2006. 06. 11. Szentháromság vasárnapja. Juhász Emília Újpest-Belsőváros 2006. 06. 11. Szentháromság vasárnapja Juhász Emília TANÉVZÁRÓ Alapige (textus): Ef 6,1-4; 6,10 Olvasandó (lectio): Péld 3,1-18 Heidelbergi Káté*: XXI. ÚRNAP (*Olvasható a szolgálat végén)

Részletesebben

Üdvözlünk Isten családjában!

Üdvözlünk Isten családjában! Üdvözlünk Isten családjában! Amikor Jézust elfogadod Megváltódnak, Isten családjának tagja leszel. Isten azt akarja, hogy ha az Ő gyermeke lettél, növekedj az Ő megismerésében, és válj minél inkább Jézushoz

Részletesebben

E L Ő S Z Ó. Olvass! Imádkozz! Cselekedj!

E L Ő S Z Ó. Olvass! Imádkozz! Cselekedj! E L Ő S Z Ó XVI. Benedek pápa a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának 50. évfordulója alkalmából a 2012. október 11. és 2013. november 24., Krisztus király ünnepe közötti időszakra meghirdette a hit évét,

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

Tiltott gyümölcs ÚJ generációs tanítások alkalmazása az ÉLETedben

Tiltott gyümölcs ÚJ generációs tanítások alkalmazása az ÉLETedben Tiltott gyümölcs ÚJ generációs tanítások alkalmazása az ÉLETedben CSAKRA- és MERIDIÁN-tisztító módszer IMÁval INGYENES CSAKRA- és MERIDIÁNtisztítás +harmonizálás IMÁVAL Tested, Lelked, Szellemed, Érzelmeid,

Részletesebben

A MISE MENETE (TÁBLÁZAT) BEVEZETÉS Kezdőének, bevonulás

A MISE MENETE (TÁBLÁZAT) BEVEZETÉS Kezdőének, bevonulás A MISE MENETE (TÁBLÁZAT) BEVEZETÉS Kezdőének, bevonulás Csengő Térdhajtás Oltárcsók Keresztvetés, köszöntés (szándék) Bűnbánat Kyrie Főkönyörgés IGE LITURGIÁJA Olvasmány Zsoltár (Graduale, psalmus responsoricus)

Részletesebben

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL?

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes (Róm

Részletesebben

AZ ÚJSZÖVETSÉGI ÜDVÖSSÉG Ap Csel 2,38.

AZ ÚJSZÖVETSÉGI ÜDVÖSSÉG Ap Csel 2,38. AZ ÚJSZÖVETSÉGI ÜDVÖSSÉG Ap Csel 2,38. (New Testament Salvation) Az üdvösség témája mindenkiben érdeklodést kell, hogy keltsen, különösen hívo keresztényekben és azokban, akik szeretik az Urat. Számtalan

Részletesebben

Szent Imre Katolikus Óvoda

Szent Imre Katolikus Óvoda Szent Imre Katolikus Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAMJA DERÜS VAGYOK, LEGYETEK AZOK TI IS! (II. János Pál pápa) 2013 TÖRVÉNYI HÁTTÉR Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Törvények A nemzeti köznevelésről

Részletesebben

XI. 9. Karitász-ünnep 10. 11. 12.

XI. 9. Karitász-ünnep 10. 11. 12. Hó órasz Iskolai Plébániai Megjegyzés IX. 1. 2. 3. 4. X. 5. 6. 7. 8. Cím: Szervezési feladatok, ismerkedés könyvvel Nevelési cél: Egymásra figyelve, együtt lesz a közös munkánk eredményes Oktatási cél:

Részletesebben

Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője

Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Életrajza Vojtěcha Hasmandová anya 1914. március 25.-én született

Részletesebben

Észrevételek az új liturgiáról. gyülekezeti kipróbálása idején[1]

Észrevételek az új liturgiáról. gyülekezeti kipróbálása idején[1] Észrevételek az új liturgiáról gyülekezeti kipróbálása idején[1] Egyházkerületi nap, Keszthely, 2004. február 28. Kettıs érzéssel állok itt. Egyrészt nagyon örülök, hogy a rendszeres teológia, egyházunk

Részletesebben

Bibliaismereti alapok

Bibliaismereti alapok Bibliaismereti alapok Bibliaismereti alapok 1. Isten 2. Jézus Krisztus 3. Szent Szellem Szentháromság 4. A Biblia 5. Az Ember 6. Bűn megváltás 7. Újjászületés, megszentelődés 8. Betöltekezés Szent Szellemmel

Részletesebben

VI. JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT, MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK

VI. JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT, MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK VI. JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT, MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK 1 Szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt

Részletesebben

EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA

EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA Mágikus SZERtartás EGÉSZséges +boldog ÉLETedért! INGYENES EGÉSZséget és boldogságot teremtő IMA Mágikus SZERtartás, amit otthonodban végezhetsz EGÉSZséges +BOLDOG életedért!

Részletesebben

Függelék. 2. Unitárius hitvallás.

Függelék. 2. Unitárius hitvallás. Függelék. 2. Unitárius hitvallás... Hiszek egy Istenben a világ teremtőjében fenntartójában és az emberiség szeret'ő atyjában;.. Hiszek az ember Jézusban" az ő isteni kulde. tésében az ő tanainak udvözítő

Részletesebben

És#ha#Isten#nekünk#adná#a#Szívét?#

És#ha#Isten#nekünk#adná#a#Szívét?# AzOCistGenerálisApát2014NagyböjtiLevele ÉshaIstennekünkadnáaSzívét? Jeruzsálem,Szent/sírBazilika, Krisztus/ikonaKálvárián KedvesCiszterciTestvéreim Ebben az évben Nagyböjti Levelet küldök nektek a Pünkösdi

Részletesebben

A szentgotthárdi Egyházközség programja 2007.

A szentgotthárdi Egyházközség programja 2007. A szentgotthárdi Egyházközség programja 2007. Január Február 6. szombat 9.00 Házáldások 8. hétfő 17.00 Karitász összejövetele 13. szombat 19.30 Egyházközségi farsangi bál 15. hétfő 9.00 Szentségimádás

Részletesebben

The Holy See. Üzenet a hivatások 39. világnapjára

The Holy See. Üzenet a hivatások 39. világnapjára The Holy See Üzenet a hivatások 39. világnapjára II. János Pál pápa 2002. április 21. Téma: Az életszentségre szóló meghívás Tisztelendő Püspöktestvéreim, kedves Testvéreim! 1. Mindnyájatoknak, akiket

Részletesebben

A TÖKÉLETESSÉG ÚTJA. 2012 a Regula éve

A TÖKÉLETESSÉG ÚTJA. 2012 a Regula éve A TÖKÉLETESSÉG ÚTJA 2012 a Regula éve Ferences Világi Rend Szent Maximilian Kolbe Régió 2012 ... részére Tanulmányozzátok, szeressétek és éljétek a Ferences Világi Rend reguláját. (II. János Pál pápa)

Részletesebben

FELNŐTT HITTAN 7. TALÁLKOZÓ (2015. november 10.) CHRISTUS DOMINUS Határozat a püspökök pásztori szolgálatáról az Egyházban (1965)

FELNŐTT HITTAN 7. TALÁLKOZÓ (2015. november 10.) CHRISTUS DOMINUS Határozat a püspökök pásztori szolgálatáról az Egyházban (1965) FELNŐTT HITTAN 7. TALÁLKOZÓ (2015. november 10.) CHRISTUS DOMINUS Határozat a püspökök pásztori szolgálatáról az Egyházban (1965) 1. Bevezetés: - ez a dokumentum a szó legszorosabb értelmében vett egyházi

Részletesebben

2/b Plébánia modell ( I. ) Partnerközpontú működés

2/b Plébánia modell ( I. ) Partnerközpontú működés 2/b Plébánia modell ( I. ) Partnerközpontú működés III. A hitoktatás minőségirányítása Hogyan kezdjünk neki? Lépéseiben azonos, de tartalmában a plébániai adottságokból következően más területeket ölel

Részletesebben

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30.

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30. Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása 2014. Január 30. Bemutatkozás A Stratégia alkotás előzményei Felmérés a lelkészek körében: - a kérdőívet 2012. december és 2013.

Részletesebben

Hit és erkölcstan 1-4. osztály

Hit és erkölcstan 1-4. osztály Hit és erkölcstan 1-4. osztály 1. évfolyam Tankönyv: Lacknerné Puskás Sára: Isten hozott 1. félév Tudja, hogy Isten, teremtő ereje által, minden, ami a világ része, Isten munkája során jött létre. A Teremtéstörténet

Részletesebben

18. ISMERKEDÉS A KERESZTELÉSSEL

18. ISMERKEDÉS A KERESZTELÉSSEL 18. ISMERKEDÉS A KERESZTELÉSSEL Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 2. Az alábbiakban két óravázlat javaslat található, melyből az 1. óra az állami iskolákban történő hit- és erkölcstan óra

Részletesebben

ELJÖN AZ ÚR. Lekció: Malakiás 3,1-6. Alapige: Malakiás 3,1...eljön az ő templomába az Úr...

ELJÖN AZ ÚR. Lekció: Malakiás 3,1-6. Alapige: Malakiás 3,1...eljön az ő templomába az Úr... Pasarét, 2014. március 23. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László Lekció: Malakiás 3,1-6 Alapige: Malakiás 3,1...eljön az ő templomába az Úr... ELJÖN AZ ÚR Imádkozzunk! Dicsőítünk

Részletesebben

LECKE: MIT JELENT ISTEN CSALÁDJÁBA TARTOZNI? ISMERKEDÉS A KERESZTELŐVEL

LECKE: MIT JELENT ISTEN CSALÁDJÁBA TARTOZNI? ISMERKEDÉS A KERESZTELŐVEL LECKE: MIT JELENT ISTEN CSALÁDJÁBA TARTOZNI? ISMERKEDÉS A KERESZTELŐVEL Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma:2 Az alábbiakban két óravázlat javaslat található, melyből az 1. óra az állami iskolákban

Részletesebben

Szentségi lelkipásztorkodás

Szentségi lelkipásztorkodás Szentségi lelkipásztorkodás A tárgy tematikája: 1. A szentségi lelkipásztorkodás teológiai alapelvei. 2. A katekumenátus és katekumenális lelkipásztorkodás elemei. 3. A szentségi lelkipásztorkodás néhány

Részletesebben