~VT1:J JiWllLl' Í. ~li(qiof. g lgl VIDÉKFEJLESZTÉS I MINISZTÉRIUM. DR. FAZEKAS SÁNDO R miniszter. Tisztelt Képviselő Úr!

Átírás

1 FROM VM PTKF Parlamenti oszt CFri)Oc-t :23/5T. 8 :23/No P ~VT1:J JiWllLl' Í ~li(qiof g lgl VIDÉKFEJLESZTÉS I MINISZTÉRIUM Lrkezett : 2011 OKT 0 7 DR. FAZEKAS SÁNDO R miniszter Baráth Zsolt ta r országgyú7ési képviselő részére Ügyiratszám : PTKF/2396-4/2011. Jobbik Országgyúlési Képviselőcsoportja Országgyú7és Irodaháza BUDAPES T Széchenyi rkp Tisztelt Képviselő Úr! A Házszabály 91. -a alapján K számon hozzám benyújtott, Tervezi-e a Kormány a mezőgazdasági termelés fellendítését az országban? című írásbel i kérdésére a következő választ adom. Megítélésem szerint az körüli magyar mez őgazdasági termelés nem hasonlítható össze a piaci viszonyokra alapozott jelenlegi termelési viszonyokkal. A nem piaci alapú kereskedelem körülményei között teljesen más tartalmú gazdálkodá s folyt Magyarországon. A megtermelt felesleg komoly költségvetési forrást lekötve hatalmas exporttámogatással került a KGST piacra. A rendszerváltást követ ő években, az eladósodás fékezését célzó és a piacgazdaságr a való áttérést szolgáló lépések komoly törést okoztak az agrárpotenciál lehet őségeinek kihasználásában. A régi kereskedelmi csatornák a fizet őképes kereslet hiánya miatt leépültek, az élelmiszeripar jelentős része külföldiek kezébe jutott a privatizáció során. Így járt a cukoripar is, aminek máig ható következménye, hogy az önellátottság i szintünk ebből a termékből a hazai szükséglet alig 30%-át fedezi. Az új Kormány szakít ezzel az önfeladó magatartással. Véleményünk szerint a piaci zavarok kezelésére hivatott EU-s eszközrendszer nem nyújt megfelel ő garanciát, nem képez elég erős biztonsági hálót a széls őséges áringadozások kivédésére : Az 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. Telefon: (06 1) Fax : (06 1)

2 FROM VM PTKF Par 1 amerit i oszt CFr i >Oct : 24lST. S :23N P 2 intervenciós rendszerek további felszámolása helyett inkább azok meger ősítésére lenne szükség. Más területeken is változást kell elérni. Nevezetesen a közvetlen piac i eszközökön túl a harmadik piaci beszállítókkal szemben is változtatni kell az eddigi hozzáálláson. Újra kell gondolni a védelmi korlátok gyors leépítésének politikáját. A magyar mezőgazdaság termékeinek hazai piaci pozícióját erősítő lépésekre van szükség. Elsősorban a helyi piacok élénkítésére, fejlesztésére koncentrálunk. Célunk, hogy az ország minél nagyobb mértékben önellátó legyen a hazai termelés ű termékekből. A termelés és felvásárlás finanszírozási hátterének biztosítása érdekében számos hitel - és garanciavállalási programot indítottunk az MFB-vel közösen a kereskedelmi bankok és a takarékszövetkezetek bevonásával. Miért nem láthatja el az ország saját magát? Magyarország élelmiszer-önellátás ának lehetősége adott. A Vidékfejlesztési Minisztérium egyik fő célja éppen ennek megvalósítása. Magyarország kedvez ő ökológiai adottságai megfelel ő termelés i módszerek alkalmazása esetén lehet ővé teszik kiváló min őségű és az ország igényeit meghaladó mennyiségű élelmiszer gazdaságos el őállítását. Az ország jelenleg is mintegy 120%-os önellátásra képes az alapvet ő élelmiszerekbő l. Ez a szint tovább növelhet ő, ami a globális élelmiszerigény folyamatos emelkedésével komol y nemzetgazdasági el őnyt jelenthet Magyarország számára. Agrárgazdaságunk alapvet ő feladata a hazai élelmiszerkereslet honi termelés ű termékekb ől, versenyképes árakon és min őségben történő kielégítése, a nemzetköz i összehasonlításban is kiváló ökológiai potenciálunk fenntartható módon való, minél eredményesebb hasznosítása és ennek révén a termékeink iránt mutatkozó külpiac i kereslet magas hozzáadott értékű termékekkel történ ő kielégítése. Célunk a z agrárgazdaság nemzetgazdasági külkereskedelmi mérleghez való pozitív hozzájárulás i szintjének megőrzése, permanens kereskedelmi többletek biztosítása, a makrogazdasági egyensúly pozitív irányú befolyásolása és ezáltal is az agrár é s élelmiszergazdaság foglalkoztatási készségének javítása, a mez őgazdaság jövedelemtermel ő képességének javítása, a piacorientált fejlesztések valamennyi termelői csoportosulásra való kiterjesztése. A célok megvalósítása érdekében az új agrárpolitika valamennyi piaci szerepl ő közreműködésére számít. Erősíteni kívánja a családi gazdaságokat, egyben fontosnak tartja a versenyképes alapanyag termelésre szakosodott nagyüzemek termelésének fenntartását is. Számol a mezőgazdasági alapanyagokra épül ő feldolgozóipar nyújtotta hozzáadott érték növekedésre, a hozzáadott érték növekedésben megtestesül ő magyar munka minél magasabb szintű kül- és belpiaci értékesülésével Budapest, Kossuth fajos tér 11. Telefon : (06 1) Fax : (06 1)

3 FKOM VM PTKF Par 1 ament i oszt ffr i >Oct : 25/ST. 8 :23/No P 3 A Kormányzat minden lépése a mezőgazdaság talpra állítására irányul, ezekb ől az állattenyésztést érint ő legfontosabb intézkedéseket említem meg. A Vidékfejlesztési Minisztérium 2011-ben a tavalyinál jóval nagyobb támogatást biztosít az állattenyésztési ágazatoknak, összesen 47 milliárd Ft-ot. A nemzeti finanszírozási formák különböz ő módon járulnak hozzá a termékek versenyképességének növeléséhez és az egyes termékpályák hatékonyab b működéséhez. A második felében kényszer ű módon leállított, állattenyésztéshez kapcsolódó jogcímekre állatbetegségek megelőzése, állati hulla elszállítása az el őző kormányzat messze a valós igények alá tervezte a forrásokat. Ezeket a évi költségvetésben úgy biztosította a kormányzat, hogy a évi igényeket visszamenőleg is kifizette. Elindult a 15 Mrd Ft-os MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram, melyb ől 10 Mrd Ft-ot célzottan az állattenyésztés használhat fel. A hitel 1-50 millió Ft között igényelhető, legfeljebb 3 éves futamidővel, egy év türelmi id ővel, és a kamata jelenlegi, számítások szerint 6,5% körül alakul szeptemberét ől érhető el az Agrár Széchenyi Kártya, amely millió Ft közötti hitellehet őséget biztosít, 2% pontos kamattámogatással. A Vidékfejlesztési Minisztérium döntött az állattartó telepek korszerűsítése címme l kiírt pályázat III. ütemének forrásáról. Ennek keretében 46,2 milliárd forin t odaítélésről határozott, melynek eredményeképpen a harmadik ütemben 33 8 beruházási helyen indulhatnak meg a fejlesztések. A helyi termelés ösztönzése érdekében egyértelműbbé és átláthatóbbá tettük a vágópontokra vonatkozó élelmiszerbiztonsági szabályokat. A rendelet felemeli a vágóponton levágható állatok számát és megduplázza a beszállítási távolságot. A vágópontokon éves átlagban hetente legfeljebb 100 darab sertést, juhot, kecskét, 2 0 darab szarvasmarhát, és évente legfeljebb darab baromfifélét lehet levágni, a beszállítási távolság pedig az eddigi 50 kilométerr ől 100 kilométerre növekszik. A vágópontoknak is meg kell felelniük az EU jogszabályoknak, azonban bizonyos a rendeletben részletezett élelmiszer-higiéniai előírásoknál könnyítéseke t alkalmazhatnak. Az állattenyésztési ágazatok sikeréhez nagyban hozzájárulnak az élelmisze r feldolgozók, a megkülönböztetett min őséget előállító cégek hosszú távon is sikeresek lehetnek, és egyre bővülnek exportlehet őségeik. A magyar fogyasztókat és egyben a magyar termékek versenyképességét is segíti egyebek mellett a másodlago s élelmiszervizsgálat bevezetése vagy az Élelmiszerkönyv emelt szint ű el őírásainak kidolgozása. A VM szeretné a Nemzeti Földalapban rejlő lehetőségeket is kihasználni az állattartá s támogatásának érdekében Budapest, Kossuth Lajos tér 11. Telefon : (061) Fax; (06 1)

4 FROM VM PTKF Par 1 a.neny i oszt ffr i )Ott : 2B/ST. 8 : 23/Mo P 4 A korábbi termelési gyakorlatban jól bevált húslisztek ismételt gyakorlati alkalmazását a takarmányozásban a magyar agrárkormányzat támogatja. Az Európai Bizottság meghirdetette azt a programot, melynek keretében lehet ővé tenné a nem kérődző állati eredetű takarmányok keresztetetését. A program lehet őséget biztosít arra, hogy az olcsóbb saját fehérjeforrással a takarmányozás költségein csökkentsük, ahogy azt töb b évtizeden át tettük a korlátozások bevezetése előtt. A magyar termelés szempontjából jelentős, hogy a program mielőbb elinduljon. Ön is említi, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyében számos tanya áll romokban. A helyzet javítása érdekében hirdettük meg Tanyafejlesztési programunkat. A 81/2011. (VIII.11.) VM rendelet tartalmazza a Tanyafejlesztési Program el őirányzat keretében nyújtott támogatások részletes feltételeit. A programra fordítható 930 millió forint összesen 206 településen vehető igénybe, a támogatás mértéke települési és térség i fejlesztéseknél a beruházás teljes költségének 90%-a, míg tanyagazdaságo k fejlesztésénél 75%-a. El őleget is lehet igényelni, amely a megítélt támogatás összegének legfeljebb 25%-a lehet. A pályázatokat a Vidékfejlesztési, Képzési é s Szaktanácsadási Intézet (VKSZI) bírálja el legfeljebb 60 napos elbírálási id ővel és a támogatott pályázókkal 30 napon belül szerződést is köt. Legfontosabb pályázati célok a rossz állapotú utak felújítása, az ehhez szüksége s gépek beszerzése, a tanyai áruk piacra jutásának el ősegítése, állatállomány kialakítása, bővítése, térségi tanyafejlesztési programok kidolgozása, vet őmag és gyümölcsfa beszerzése, a tanyák energiaellátásának és ivóvízellátásának javítása, a tanyagondnoki szolgálat fejlesztése, valamint a gazdálkodáshoz szükséges eszközök, épületek korszerűsítése. Jövőképünkhöz az is hozzátartozik, hogy a kenyér- és takarmánygabona termeszté s színvonalának megőrzése mellett javítandónak tartjuk a takarmánybázis miné l eredményesebb hasznosítására alkalmas állattenyésztési struktúra kialakítását. Számolunk az abrak- és tömegtakarmány fogyasztó ágazatok, kül- és belpiac i igényekhez igazodó fejlesztésével, az intenzív tartási körülményeket igényl ő, szarvasmarha-, sertés-, baromfitartás specializációjának fennmaradásával, a juhágaza t piaci igények szerinti fejlesztésével, valamint a kisállattenyésztés jelenleginé l lényegesen magasabb színvonalra történő emelésével, az ebben rejlő hozzáadott érték növelési és foglalkoztatás-b ővítési lehetőségek kiaknázásával. Fejlesztendőnek tartjuk a ma kihasználatlan rét-, legel őre alapozott, extenzív állattartást a juhágazat és a húsmarhatartás fejlesztését, az ebben mutatkozó külpiac i kereslet minél eredményesebb kiaknázását, a stressz-mentes, természet-közeli tartási módokban rejlő lehet őségek újraélesztését, a legel ővagyon hasznosítására alapozott állattenyésztés meghonosítását, melyhez az őshonos állatok tartását preferálja. Az intenzív, specializált tartási módok kapcsán valamennyi világfajta és hazai honosítás ú változataik genetikai állományát hasznosítva számítunk a tenyésztő szervezetek faj tafenntartó munkájára és a nemesítési munka eredményes folytatására Budapest, Kossuth Lajos tér 11. Telefon : (06 1) Fax : (06 1)

5 FROM VM PTKF Par 1 amer.t i oszt <Fr i )Oct : 27/ST. 8:2I o P 5 A most készül ő, komoly állományfejlesztést célul tűző sertéságazati stratégiát má s állattenyésztési ágazatok ágazati stratégiáinak kidolgozása is követi. Az ágazati intézkedési tervekben a versenyképességi szempontoktól a fontos technológia i fejlesztésektől kezdve az integrációt erősítő, az önkormányzati korlátozó intézkedések módosításának kezdeményezéséig, a piaci lehet őségek felkutatásáig, a marketing eszközök alkalmazásáig valamennyi eszközt fel kívánjuk használni a magyar terméke k hazai piacra jutásának javítása érdekében. A kisállattartás vidéki hálózatainak újraélesztésével munkát, vonzer őt és perspektívát kínálva a fiatalabb generációknak pótlólagos jövedelemszerzési lehetőségeket kínálunk a falvak népességének. A lokális piacok újraélesztésével, infrastrukturális hátterük kialakításával, a helyi termékek iránti kereslet gerjesztésével élénkíteni kívánjuk a lokális gazdaságot, a helyi termékekre épül ő élelmiszer feldolgozást. A munka-intenzív kultúrák termelési szerkezeten belüli térnyerésének preferálásáva l javítani kívánjuk a mezőgazdaság munkaerő lekötő és jövedelemtermelő képességét. A termelési szerkezet ilyen értelmű változtatáshoz nélkülözhetetlen infrastruktúra fejlesztésekhez igénybe vesszük az EU KAP kínálta, a zöldség és gyümölcságaza t fejlesztését preferáló forrásokat. Lényeges elmozdulást kívánunk elérni az öntözési rendszerek fejlesztésében, az öntözött kultúrák térnyerésének elősegítésében, a víztakarékos öntözési módok elterjesztésében, a Magyarországon átfolyó édesvize k minél ésszerűbb hasznosításában, a termál és geotermikus vizek hőenergiájának hajtatásos zöldségtermesztésben való hasznosításában. A zöldség és gyümölcstermesztés termelési szerkezeten belüli térnyerésének el ősegítésével jelentős munkaerő lekötő képesség javulást várunk a 2020-ra kialakuló, adottságainkat é s lehetőségeinket jobban kihasználó agrárgazdaságtól. A megújuló energiaforrások agrárgazdaság forrásai kapcsán a mezőgazdaság i melléktermékek hasznosításának el őtérbe helyezésére törekszünk, minél kisebb terhe t róva a növénytermesztés főtermékeire. Preferáljuk a lokális energiarendszerek fejlesztését, a kiskapacitású, helyi termékek hasznosítására épül ő energiarendszere k fejlesztését. A biogazdálkodás fejlesztését a piac diktálta követelményekhez igazítjuk, egyensúly t kívánva teremteni a hazai és külpiaci igények változása között. A magyar mezőgazdasági termelés és élelmiszeripar hazai és nemzetközi piacoko n maradásának feltétele a versenyképesség és folyamatos megújulás, az innováció. A globális élelmiszertermelési folyamatok, az európai közös piac kihívásai, a z értékesítési csatornák átalakulása és a fogyasztói szokások változása versenyképe s termékeket és hatékony piacra jutási megoldásokat követel meg. A jövedelmező termelés a termel ők beszerzési, hitelezési és értékesítési összefogásának erősítését, a termelés és feldolgozás vertikális integrációját, a koncentrált élelmiszerkereskedelemmel szembeni egységes fellépést, az áralkuban val ó pozícióerősítést kívánja. A jövedelemelszívás minimalizálására törekv ő új agrármodell, azaz a termel ők közös beszerző és értékesítő szervezete járulhatnak 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. Telefon: (06 1) Fax: (06 1)

6 FROM VM PTKF Par1amemti oszt (Fri7Oct :2B,ST. 8 :29'No P 6 hozzá tevékeny módon a termelők alkupozíciójának erősödéséhez. A termelői integrációk kialakulását állami eszközökkel is segítjük. A jövő agrárgazdasága tehát erős termelői szervez ődésekre, együttműködő termékpályákra, kistérségi, régiós, illetve országos szinten szervez ődő beszerz ő-, értékesítő szervezetekre, új együttműködési formákra épül. Erős érdekérvényesítés i képességek birtokában fejl ődő, foglalkoztatási készségében er ősödő, gazdasági aktivitásában élénkül ő, a hazai piacon er ős pozíciókat épít ő, az élelmiszeriparral és a kereskedelmi csatornákkal arányos jövedelemosztozkodásra képes agrárgazdasá g kialakítását ösztönözzük. Célunk, hogy nőjön a lokális, a kistérségi és regionáli s értékesítés szerepe. Ami pedig azt a kérdést illeti, hogy Miért nem látja el az ország saját magát?, a hiteles tájékoztatás érdekében megemlítem, hogy a fizetőképes kereslet kielégítés e mellett a magyar agrárgazdaság kivitele május 1-e óta, a 2009-es válság sújtott a évet leszámítva folyamatosan n őtt. A csatlakozás el őtti szinthez képest már a 2008-as évben dupla nagyságrend ű agrárkivitelt értünk el, s őt az egyenleg, a külkereskedelmi mérlegtöbblet is meghaladta a 2,1 milliárd eurós szintet, mellyel a nemzetgazdasági szaldó mintegy 40%-át biztosítottuk. A 2011-es év újabb többletek kialakulását vetít i előre. Az év közepén mintegy 22%-kal b ővülő agrárexport mellett 18%-ot meghaladó szaldónövekedés mellett kereskedtünk a mez őgazdasági és élelmiszeripari termékeinkkel. Az elmondottak nyomon követhetők a KSH honlapján elérhet ő külkereskedelmi információkból. A 2010 évi folyamatokról részletesebbe n tájékozódhat a benyújtás alatt lévő Jelentés az agrárgazdaság 2010 évi helyzetér ől szóló anyagból. A nyáron megkezdte munkáját a cukorgyárak privatizációját vizsgáló bizottság. A 1 6 tagú bizottság a jöv őben hetente ülésezik és 180 napon belül jelentést készít többe k között arról, hogy â a cukoripar privatizációja során milyen mulasztások történtek, milye n privatizációs döntések, megállapodások születtek, azokhoz kapcsolódóan az új tulajdonosok felé milyen kikötések kapcsolódtak, betartották-e azokat, â ki, mikor, és hogyan ellenőrizte az új tulajdonosok által vállalt kötelezettségek betartását, â milyen jogszabályi felhatalmazás, irányelvek és szakmai szempontok alapjá n születtek döntések a cukoripari privatizáció folyamatáról, â milyen okra vezethet ő vissza, hogy az elidegenített üzemek jellemz ő en külföldi tulajdonba kerültek. Országgy űlési képvisel ői munkájához sok sikert kívánok! Budapest október " Üdvözlettele\ j ; > t \~Stite s I M~; 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. Telefon 6 i S 301 :4100 F