A LIGA Szakszervezetek által megfogalmazott követelmények az új kormányzati politikával szemben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A LIGA Szakszervezetek által megfogalmazott követelmények az új kormányzati politikával szemben"

Átírás

1 A LIGA Szakszervezetek által megfogalmazott követelmények az új kormányzati politikával szemben 1. Az elmúlt évek gazdaságpolitikája elsősorban a külföldi tőke erőteljes szerepvállalására épített, mind a fejlesztési forrásokat, mind a különféle támogatásokat ennek rendelte alá. Ezzel egyidejűleg az egyébként is nyitott gazdaságunkat alapvetően exportorientálttá tette. Ennek eredményeként a magyar gazdaság erőteljes függőségbe került a globális folyamatoktól, a külföldi kereslettől, a hazai gazdaságpolitika mozgástere beszűkült. A magyar gazdaság egy alapvetően tőke intenzív gazdaság lett, mindeközben a foglalkoztatás rendkívül alacsony szinten maradt. Szükséges tehát, hogy fordulat következzen be, és a hazai adottságoknak megfelelő, fenntartható gazdaságpolitika jöjjön létre. Egyetértünk. Az eladósodásból finanszírozott fogyasztás, amire a világgazdaság az utóbbi években épült, nem csak pénzügyileg fenntarthatatlan, hanem ökológiailag is. Olyan fejlődési modellt kell választanunk és olyan célokat megfogalmaznunk, amelyek úgy lehelnek új életet a reálgazdaságba, hogy közben nem fokozzák a pénzügyi instabilitást, és hozzájárulnak az éghajlatváltozás és a környezeti válság megfékezéséhez. E változtatások végeredménye nem a kapitalizmus lecserélése, hanem a harmincas évek válsága utáni intézkedésekhez hasonlóan új alapokra helyezése. Egy olyan új kapitalizmus kialakítása a feladat, melyben kisebbek az egyenlőtlenségek globálisan és társadalmakon belül egyaránt, melyben a reálgazdaság nem a pénzügyi szféra alárendeltje, melyben a munkahelyeket biztosító kis- és közepes vállalkozások ugyanúgy hozzáférnek a beruházási forrásokhoz, mint az óriásvállalatok, melyben a perifériáknak valódi esélyük nyílik a fejlődésre, és melyben a munkanélküliségre és szegénységre egy munkaintenzívebb és erőforrás-takarékosabb termelési mód kínál megoldást. A gazdaság kettészakadásának felszámolása, a munkahelyeket biztosító helyi gazdaság megerősítése az út a társadalomból kirekesztettek integrációjához is. Ideje, hogy a jobboldali radikalizmus helyett demokratikus és egyenlőségelvű választ adjunk az újkapitalizmus problémáira. Ezt kínálja az ökopolitika a zöld fordulattal. 2. A rendszerváltással együtt munkahelyek tömege szűnt meg, a struktúra váltás ugyanakkor nem biztosította ezek pótlását. A hazai foglalkoztatás rendkívül alacsony szinten stabilizálódott, különösen megoldatlan a kvalifikálatlan munkaerő munkával való ellátottsága, ezen belül kritikus egyes régiók, kistérségek foglalkoztatási helyzete. Rendkívüli méreteket öltött az illegális foglalkoztatás. Elengedhetetlen tehát a foglalkoztatás növelése, különös tekintettel a legális munkaerőpiacról kiszorulók, illetve leszakadók újraintegrálására Egyetértünk. Alapvetően egy zöld fordulatra van szükség a fejlesztéspolitikában és a gazdaságpolitikában, és ezeknek a zöld szektoroknak az erősítésével nagyon sok munkahelyet lehetne teremteni, melyek egy része képzett munkaerő. Ez az oktatáspolitikára, a kutatás-fejlesztésre is pozitív hatással lenne. Másrészt a képzetlen munkaerő számára is teremtenének munkahelyeket ezek az ágazatok, erre példa az energetika, a megújuló energiák különböző szektorai. Emellett az építőiparra is nagyobb foglalkoztatási szerep hárulna a köz- és magánépületek energiahatékonysági felújításán keresztül. Harmadik stratégiai lehetőség a fenntartható mezőgazdaság, melyben jelen van a minőségi élelmiszergyártás, zöldség- és gyümölcstermesztés, hulladékfeldolgozás. Ehhez kapcsolódóan egy fenntartható vidéki turizmusfejlesztésre is komoly hangsúlyt helyeznénk. A zöld fejlesztéspolitikai fordulat mellett csökkentenénk a gazdaság kettészakítottságát, tehát a helyi kkv-k és a multinacionális vállalatok közti különbséget. Ez nem jelenti azt, hogy nincs szükség multikra a magyar gazdaságban, arra viszont szükség van, hogy az általuk kapott támogatások egy részét

2 a kis- és közepes vállalatok kapják meg, hogy ezzel csökkenjen a köztük lévő szakadék. A foglalkoztatáson belül a kkv-k szerepe világszerte nagy, ha javítani tudjuk ennek a szektornak a helyzetét, akkor a foglalkoztatási helyzet is javul. Emellett az általunk elképzelt 5 százalékos járulékcsökkentés is munkahelyeket teremtene, illetve ehhez kapcsolódik az adórendszer egyszerűsítése, az adónemek csökkentése, valamint a vállalkozások adminisztratív terheinek mérséklése. 3. Különös tekintettel az alacsony foglalkoztatásra az elmúlt időszakban a nyugdíjrendszer fenntarthatósága veszélybe került. A kormányzat a korábbi gyakorlatát követve folyamatosan ad hoc jelleggel beavatkozott a nyugdíjrendszerbe, aminek következtében az ellentmondások és feszültségek folyamatosan újrakeletkeztek. Mindeközben elmaradt a rendszer átfogó értékelés, a korábbi nyugdíjreform hatásainak elemzése. Elkerülhetetlen, hogy a közeljövőben erre sor kerüljön, ezzel egyidejűleg a korábbi változtatások (többek között a magánnyugdíj pénztárak privatizálása, a korhatás kérdése) felfüggesztésre kerüljenek. Egyetértünk. A jelenlegi nyugdíjrendszerrel több probléma is van: a legfontosabb, hogy nehezen fenntartható, folyamatosan eltérések vannak a bevételi és a kiadási oldalon. A svéd modell és a német pontrendszer előnye éppen az lenne, hogy összekötné az emberek befizetéseit a későbbi kifizetésekkel, ami a hosszú távú fenntarthatóság szempontjából egy alapkritérium. Adottságnak tekintjük, hogy vannak magánnyugdíj-pénztárak, amikhez különösebben nem is kívánunk hozzányúlni, ugyanakkor szeretnénk megőrizni az állami nyugdíjbiztosítás túlsúlyát a rendszeren belül. Szeretnénk, ha a nyugdíjtörvényt csak kétharmados többséggel, sőt, lehetőség szerint összpárti konszenzussal módosítanák, mert a szabályok kiszámíthatatlan rángatása lehetetlenné teszi a hosszú távú tervezést. 4. Az elmúlt időszakban, a munka világában folyamatosan romlott a munkavállalók helyzete, a multinacionális vállalatok térnyerése, a szürke gazdaság bővülése a munkajogi szabályok változásai mind a tőkét, a munkaadókat kedvezményezték. A rugalmas foglalkoztatás igénye, majd a válság jelentősen rontotta az érdekvédelem kereteit és lehetőségeit. Erősíteni kell az egyéni és kollektív munkavállalói jogokat, és ezzel együtt fokozni kell a szakszervezeti tisztségviselők védelmi szintjét, többek között a munkáltatók által elkövetett súlyos normasértések fokozott szankcionálása által is. Egyetértünk. A globalizáció következményeként a munkavállalók kiszolgáltatottsága a munkáltatókkal szemben elfogadhatatlan méreteket ölt. Ez nem csak magyar sajátosság, a flexibilis foglalkoztatási formák terjedésével, a tőke mobilitásával valamint a munkavégzés területileg koncentrált formáinak elterjedésével a munkavállalói érdekképviseletek hatalmi pozíciója folyamatosan romlik a fejlett országok körében. A kiszolgáltatott ( prekárius ) körülmények között foglalkoztatott bevándorlók, nők és fiatalok sokkal könnyebben kizsákmányolhatóak, mint a szakszervezetbe tömörült munkásság volt évtizedekkel ezelőtt. Ezek eredményeként az élő munka aránya a nemzeti jövedelmen belül rohamosan csökken a legtöbb fejlett országban, míg a tőkejövedelmek aránya növekszik. Ezzel párhuzamosan megfigyelhető az a tendencia, hogy a tőkére kivetett adók egyre inkább visszaszorulnak, helyüket a munka és a fogyasztás adóztatása veszi át. Ezt a globális tendenciát erősíti a hazai szakszervezetek hiteltelensége, ami a kádár-rendszer kooptációs stratégiájának mai napig érezhető következménye, valamint a munkahelyek alacsony száma, ami állandó versenyhelyzetet teremt a kollektív védelemmel nem rendelkező munkakeresők és munkavállalók között. Az igazságosság és a fenntarthatóság pártján álló politikai erők nem fogadhatják el ezt a helyzetet, ezért

3 olyan foglalkoztatáspolitikára van szükség, mely összhangban áll a munkavállalók védelmének új alapokra helyezésével. 5. A közteherviselés kialakult rendszere megőrizte korábbi ellentmondásait, feszültségeit, az elmúlt években végrehajtott változtatások elsősorban a tőke javát szolgálták, miközben a munkavállalók által fizetett közterhek nőttek. A legális munkát végzők hozzájárulása a közkiadások finanszírozásához aránytalanul nagy terhet jelent, miközben virágzik a fekete gazdaság. Elengedhetetlen a jelenlegi rendszer fokozatos reformja elsősorban az adóbázis szélesítésével a munkavállalókat terhelő elvonások szintjének csökkentése mellett. Egyetértünk. Fekete és szürke gazdaság helyett zöld munkahelyekre van szükség. Az élőmunkát terhelő adók és járulékok csökkentése kulcsfontosságú e tekintetben, ezért javaslunk ezermilliárdos, a munkát kedvezményező, és főleg a környezetterhelést sújtó átrendezést az adórendszerben. Az adózási morál ugyanakkor nem fog javulni addig, amíg az állampolgárok azt látják, hogy a politikai osztály tagjai a szabályokat magukra nem tartják érvényesnek. A politika megújulása nélkülözhetetlen a bizalom és a normakövetés erősítéséhez. 6. A magyar gazdaság és társadalom fogja a fekete gazdaságnak és a korrupciónak, és ez egyre inkább veszélyezteti magát a gazdaság versenyképességét is. Elfogadhatatlan, hogy a kormányzat, a politikai elit folytassa az eddigi elnéző politikáját. Ezen a területen azonnali és mélyreható intézkedéseket várunk. Egyetértünk. A korrupció visszaszorítása érdekében kidolgoztunk egy 12 pontos javaslatcsomagot, amely nemcsak a közpénzek szétlopását előzi meg, de részben a feketegazdaság elleni küzdelemben is hatékony eszköz lehet. 7. Az elmúlt időszakban formailag stabilizálódott a szociális párbeszéd intézményrendszere. Folyamatosan működtek az országos érdekegyeztetés fórumai, létrejöttek az ágazati párbeszéd bizottságok. A kormányzat ugyanakkor jelentős társadalmi-gazdasági hatással járó ügyekben (IMF) nem, vagy csak formális érdekegyeztetést folytatott. A képviseleti felhatalmazottság legitimációjának hiánya és ellentmondásai ugyanakkor gyengítették a rendszert. A szociális párbeszéd kialakult intézményrendszerének garantálásán túl tehát indokolt lenne a képviseleti rendszer új alapokra helyezése (szociális választás). A Lehet Más a Politika ökopártként egyik alapértékének tekinti a társadalmi részvételt. Fontosnak tartjuk, hogy az érintettek minél szélesebb köre vehessen részt a döntések kialakításában, legyen szó akár törvényalkotásról, akár egyedi döntésekről. A szociális párbeszéd legitimációs deficitjét mi is érzékeljük, azonban a szociális választás pontos koncepciójának ismerete nélkül erről az eszközről nem tudunk véleményt nyilvánítani. 8. A neoliberális gazdaságpolitika, továbbá az elmúlt évek megszorításai áldozatává jelentős mértékben a közszolgáltatások (egészségügy, közösségi közlekedés, oktatás, közrend-közbiztonság) váltak. Az állami kötelezettségek ellenére ezek folyamatos működőképessége is veszélybe került, de ezzel együtt a gazdaság egészének versenyképességére is kedvezőtlen hatást gyakorolnak. Szükséges, hogy a közszolgáltatások forráshoz jutása fokozatosan javuljon.

4 Egyetértünk. Társadalompolitikánk középpontjában a társadalmi igazságosság egy olyan fogalma áll, amely nem csupán az alapvető anyagi javak és szolgáltatások méltányos elosztását tűzi ki célul, hanem a környezeti közjavakét és a gazdasági növekedés és modernizáció eredményeként létrejött környezeti kockázatokét is. Az elkövetkező tíz-tizenöt év kulcsfontosságú társadalompolitikai feladatának a rendszerváltás után elszabaduló anyagi és jól-léti (környezeti, egészségi, szubjektív életminőségi) egyenlőtlenségek csökkentését tekintjük. A Szahara alatti Afrika kivételével csak a mi régiónkra jellemző a mélyszegénységben és mérsékelt szegénységben élők számának és arányának erőteljes növekedése, továbbá a leszakadó társadalmi csoportok tanulási és munkaszerzési esélyeinek, egészségének és életkilátásainak drasztikus romlása. Noha ezekért a fejleményekért az eddigi kormányok csak részben tehetők felelőssé, égető szükség mutatkozik a mára elavult, a fejlesztési forrásokat szinte kizárólag gazdasági infrastruktúra-fejlesztésre fordító neoliberális-neokonzervatív társadalompolitika felülvizsgálatára. Annál is inkább, mivel egyre inkább egyértelművé válik, hogy hosszú távon azok a társadalmak bizonyulnak leginkább versenyképeseknek, amelyek komoly erőfeszítéseket tesznek a fenntartható gazdasági és humán fejlődés megalapozására. Mindebből elsősorban az következik, hogy a közérdek, az alapvető emberi jogok és a közszolgáltatás fogalmainak újragondolása révén át kell alakítani az állami szerepvállalásról alkotott elképzeléseinket és stratégiánkat. Se nem kívánatos, se nem lehetséges visszatérni a második világháború utáni növekedési konszenzusra épített, a munkát túlzott járulékokkal terhelő, környezeti és egészségügyi problémákat okozó, az igazságtalanságokat nem megelőző, hanem pusztán részben orvosló jóléti államhoz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyes volt szocialista országok példáját követve, le kellene mondanunk a társadalmi szolidaritás és esélykiegyenlítés, valamint a fenntarthatóság céljainak megvalósításáért viselt állami felelősségről. Az államra továbbra is a társadalmi szolidaritás alapvető biztosítékaként tekintünk. Ahelyett, hogy az állam nagyságáról vagy erejéről folytatnánk parttalan vitákat, elsősorban azoknak az eszközöknek a kidolgozására kell törekedni, amelyek a fenti célok megvalósítására leginkább alkalmasak. Az általunk javasolt társadalompolitikai stratégia az ökoszociális alapokon nyugvó piacgazdaság kiépítésére törekszik, kitüntetett figyelmet fordítva az állampolgárok képességeinek kibontakoztatására, valamint az életesélyek jelenbéli és generációk közötti igazságosabb elosztására. Homlokterében a gazdasági növekedés hajszolásának és a rendelkezésre álló fogyasztói javak bővítésének szűklátókörű programja helyett a tisztességes, a piaci szereplők társadalmi felelősségvállalásának talaján megvalósuló verseny, az egészség és az egészségügy, a tudás és az oktatásügy, az ökoszisztémák épsége és a környezetvédelem, az alapvető élelemhez és vízhez, lakáshoz és mobilitáshoz való hozzájutás, valamint a szubjektív jólét és a társadalmi megbecsülés iránti igény kielégítése ugyanúgy ott áll, mint a méltányos jövedelempolitika. A nagy ellátórendszerek és a közszolgáltatások erőltetett piacosítása helyett az állam szabályozási és intézményalkotási szerepének megerősítését, az ezt szolgáló intézmények demokratizálását, új finanszírozási formák feltárását, és a közösségi (se nem állami, se nem piaci) szolgáltatások erősítését javasoljuk. Az erőforrásokhoz hozzá nem férőket lefegyverző szociális ellátások helyett alapelvünk az állampolgár hatalommal, cselekvési lehetőséggel való felruházása. A problémák utólagos kezelése helyett azok megelőzésére koncentrálunk. Bár a nemzetállamon belül is van bőven cselekvési tér, alapelveinknek a globalizáció korában csak nemzetközi összefogással és globális kezdeményezések keretében szerezhetünk igazán érvényt, ezért alapvető fontosságú a társadalompolitikánk és a külpolitikánk közötti koherencia. 9. A rendszerváltással egyidejűleg az állam megváltozott szerepe nem tisztázódott. A liberalizmus szinte minden területen eluralkodott, ugyanakkor az állami szabályozás meggyengült és ellentmondásossá vált. A gazdasági versenyképesség

5 egyik jelentős fékje az állami túlszabályozással egyidejűleg létező szabályozási deficit, illetve a (párt)politika mindenkori rátelepedése az államigazgatásra, ami a korrupció egyik előidézője is. Az állami szerepvállalás kereteinek újrajelölése mellett a szabályozás erőteljesebbé tétele, és hatékonyságának javítása szükséges. Egyetértünk. Az államot uraló korrupciós háló felszámolása egyszerre biztosítéka az állam szabályozó funkciója megerősítésének valamint a közpénzek hatékonyabb elköltésének. Az állami hatósági rendszer sok tekintetben működésképtelen, politikai lobbik foglya és nem képes hatékonyan szolgálni az állampolgárok érdekeit. Bizonyos esetekben kirívó példa erre a vállalkozások adminisztrációs terhei az állami szabályozás túlburjánzása köti gúzsba a gazdaságot. 10. A konvergencia program és a válságkezelés jelentős áldozatvállalásra kényszerítette a közszférában dolgozókat. Megszűnt a foglalkoztatás biztonsága, a reálbérek csökkenése következtében a jövedelmek vásárlóértéke visszaesett a 2002 előtti időszakra. A közszféra munkavállalóinak helyzetét stabilizálni kell, a köz szolgálatának anyagi és erkölcsi presztízsét vissza kell állítani. Egyetértünk. Hatékony fejlesztő és szabályozó állam elképzelhetetlen megbecsült és jól képzett köztisztviselői kar nélkül, és ugyanígy, a minőségi közszolgáltatások is csak az elégedett közalkalmazottak munkája révén jöhetnek létre. Az LMP programjában stratégiai jelentőségű célként kezeljük a közoktatásban dolgozók helyzetének javítását. 11. A társadalombiztosítási rendszerek finanszírozása folyamatosan reformkényszerek alatt állt az elmúlt években. A kormányzat társadalmi konszenzus nélküli kísérletezésbe fogott a társadalmi egészségbiztosítás magánosítására. Ezzel egyidejűleg jelentős forráskivonásra került sor, az intézményrendszer működése folyamatos beavatkozást és krízismenedzselést igényel. A humán erőforrások tekintetében a teljes rendszer (az alapellátástól a kórházakig) erőforrásainak korlátaihoz érkezett. Történtek ugyan részeredmények (potyautasok kiszűrése, az alapok deficitjének lefaragása, kiemelt projektek) de a pénzügyi stabilitás tartós megteremtése mindezidáig elmaradt. Elkerülhetetlen, hogy a soron következő kormányzat a kialakult állapotokat kezelje, illetve megtalálja azt a modellt, amelyben egy korszerű és fenntartható ellátási szerkezet és színvonal jöhet létre. A 2007-es liberális egészségügyi kormányzat által erőltetett több biztosítós modellt a társadalom egyértelműen elutasította, elsősorban a kétszintű egészségügyi ellátás kialakulásának veszélye, illetve a betegek szelekciója miatt. Az Alkotmány egyértelműen rögzíti, hogy mindenkinek joga van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Az emberek többsége a kiegészítő szolgáltatások területén bevonná a magánbiztosítókat, mint az a Median 2007-es kutatásából is kiderül. Az emberek a szabad orvosválasztás és a várólisták elkerülésének lehetőségével indokolták ezt a véleményüket. Emellett az állami egészségügyi ellátásra szánt költségvetési források beszűkültek, ezért bizonyos ellátások minőségével és hozzáférhetőségével gyakran elégedetlenek az emberek. Ebben az esetben a kiegészítő szolgáltatást nyújtó magánbiztosító léte lehetőséget teremt a kívánt minőségű szolgáltatás elérésére. Az LMP tehát támogatja a magánbiztosítók bevonását az egészségügybe, de nem az alapszolgáltatások esetében, hanem olyan egészségügyi szolgáltatásoknál, ahol a szolgáltatás nehezen vagy nem elérhető, minősége nem kielégítő, vagy éppen az OEP által nem támogatott szolgáltatásról vagy termékről van szó. 12. A társadalom önszabályozása a modern társadalmak egyik célkitűzése. A demokrácia nem csak a politikai felépítmény, hanem a gazdasági erőforrások felhasználásában is követelmény. Az állami szerepvállalás mellett indokolt lenne,

6 hogy egyes elkülönült pénzügyi alapok (nyugdíj- és egészségbiztosítási alapok, Munkaerő-piaci Alap) fölötti a befizetői kontroll erősödjön, bizonyos esetekben önkormányzati irányítás jöjjön létre. Az LMP a teljes állami működést átláthatóbbá szeretné tenni, biztosítva az érdemi állampolgári részvétel lehetőségét a döntéshozatali folyamatokban. Az elkülönített állami pénzalapok fölötti állampolgári kontrollnak csak az egyik, valóban megfontolásra érdemes alternatív megoldása az önkormányzati irányítás. A részvételre való képesítés nélkül azonban ez is csak formális intézmény lehet. Ezért elsősorban az iskolai demokráciára nevelést, és ezzel párhuzamosan a helyi (önkormányzati) elosztási döntésekbe való bevonást, például a részvételi költségvetés intézményének bevezetését valósítanánk meg. 13. Hazánk az európai unió teljes jogú tagjává vált, a csatlakozással lehetőséget kapott arra, hogy a közösségi vívmányokhoz hozzájusson. Magyarország a közeljövőben lehetőséget kap a soros elnöki intézménynek köszönhetően arra is, hogy aktivitását fokozza. A hazai politikai erők viszonya sem a rövidtávú (a trojka működését illetően), sem a hosszú távú programok vonatkozásában ( EU 2020 Stratégia ) nem ismert. Elengedhetetlen, hogy mind a munkavállalókat, (beleértve a szociális párbeszéd intézményeit is) érintő, mind az uniós prioritásokat illetően aktív kormányzati politika jellemezze ezeket a kérdéseket, ugyanakkor elvárjuk az új kormánytól, hogy a szociális partnerek bevonását is biztosítsa ezekben a kérdésekben. Az Európai Uniót a benne részt vevő demokráciák hatalmas teljesítményének, megőrzendő értéknek tartjuk. Úgy látjuk, olyan esélyt ad a társadalmi igazságosságot középpontba helyező, sajátosan európai gazdasági-társadalmi berendezkedés megőrzésére, a globális problémák érdemi kezelésére és az európai népek békés együttélésének garantálására, amely az Unió nélkül nem állna rendelkezésre. Az Unió azonban fejlődése során messze került polgáraitól, átláthatatlanná és nehezen ellenőrizhetővé vált, legitimitási és demokráciadeficittel küzd. A mi felfogásunk szerint az Európai Uniónak hármas célt kellene maga elé tűznie. Egyrészt megoldást kell adnia azokra a társadalmi-igazságossági és fenntarthatósági problémákra, amelyeket a nemzetállamok a gazdasági globalizáció korában különkülön nem képesek megoldani. Másrészt tartós békét, demokratikus, az emberi jogok tiszteletét maximálisan megvalósító viszonyokat kell teremtenie a soknemzetiségű, sokféle kultúrájú Európában, a nemzetek és kultúrák együttélésében, különös tekintettel a nemzeti és etnikai kisebbségekre. Harmadrészt motorja kell, hogy legyen a globális kormányzás olyan irányú fejlesztésének, ami hatékonyan szolgálja a globális igazságosságot és a bolygó ökoszisztémájának megvédését. Emellett azonban nélkülözhetetlen a demokratikus intézményrendszer fejlesztése. Áttekinthetőbbé kell tennie az Unió politikai döntéshozatali rendszerét. Ki kell terjeszteni azoknak az ügyeknek a körét, amelyekben az Unió polgárai által közvetlenül választott Európai Parlament és az Európai Tanács az együttdöntési eljárás keretében dönt. Növelni kell az Európai Parlament szerepét, erősíteni kell a kezdeményezési jogát az európai jogalkotásban is. Erősíteni kell a Parlament szerepét a nemzetközi szerződések előkészítésében, megtárgyalásában és elfogadásában, valamint a költségvetés tervezésében és elfogadásában is. Bővíteni kell az európai polgárok részvételi, beleszólási lehetőségeit. Támogatjuk az európai népszavazás intézményének bevezetését, erősítenénk az állampolgári kezdeményezés lehetőségeit. Miközben csökkentenénk a gazdasági szereplők

7 befolyását az európai döntéshozatalban, az európai szakszervezetek és civil szervezetek részvételi lehetőségeit erősítenénk. Szeretnénk, ha Magyarországon érdemi vita folyna az Unió által követendő célokról, és a konszenzusos célkijelölés után e célok elérése érdekében hatékonyan használnánk fel a soros elnökség adta lehetőségeket. Hámori Hanna sajtófőnök Lehet Más a Politika

Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul. 2007 augusztus

Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul. 2007 augusztus Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul 2007 augusztus A modul szerkezete Munkaszervezeti, Szervezetközi viszonyok Munkaerő, foglalkoztatás Alkalmaztatás, önfoglalkoztatás, munkavégzés Szervezeti

Részletesebben

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu Kilábalás, 2014-18 Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. Elvesztegetett évtized Az EU-csatlakozás óta nincs felzárkózás az EU-átlaghoz Szinte minden téren leszakadtunk

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ az ICT iparág csúcstalálkozója 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ és Magyarország gazdasági folyamatai Dr. Mellár Tamás Egyetemi tanár PTE Közgazdaságtudományi Kar ivsz.hu

Részletesebben

Összefogás a reformokért

Összefogás a reformokért Összefogás a reformokért A Reformszövetség történetének és tevékenységének bemutatása 2009. május 14. A Reformszövetség megalakulásának körülményei Pénzügyi és reálgazdasági válság kirobbanása Csak az

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS BEVEZETÉS Gazdaságpolitika a politikának a gazdaságra vonatkozó ráhatása mindenféle kormányzati

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG BEVEZETÉS PROGRAM A LIGA Szakszervezetek 2009-től érvényes programja az elmúlt évtized tapasztalatainak és az elkövetkező

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu Újratervezés Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. Miért kell új gazdaságpolitika? Európában is sok változás kell, de nálunk is Magyarország: hitelesség-vesztés, finanszírozási

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5.

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? A közhasznúság szolgálatában Kutatás-fejlesztés, innováció Foglalkoztatás-bővítés Nemzeti

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

Munkavédelem - kockázatértékelés

Munkavédelem - kockázatértékelés Munkavédelem - kockázatértékelés Simon Gábor államtitkár A munkavédelem mint érték és jövőkép A munkavállaló számára biztonságos és egészséges munkavégzés, hosszú távú munkavégző képesség mentális egészség,

Részletesebben

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A Pedagógusok Szakszervezete programja 2013-2018

A Pedagógusok Szakszervezete programja 2013-2018 A Pedagógusok Szakszervezete programja 2013-2018 Június 30-án a Pedagógusok Szakszervezete XX. konresszusa elfogadta a szakszervezet 2013-2018 közötti progamját. A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE P R O G R

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

9. Az állam szerepe és felelőssége

9. Az állam szerepe és felelőssége 9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása

TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása I. komponens: Cél: a kistérségi és helyi humánkapacitás fejlesztése és képzése, az egészségterv gyakorlatának elterjesztése a színtereken. Tevékenység: Hat kistérségben,

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban Helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések 2014 20-as fejlesztéspolitika koncepcionális szintjein Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

1. Szociálpolitika fogalma, célja

1. Szociálpolitika fogalma, célja A szociálpolitika 1. Szociálpolitika fogalma, célja a társadalomhoz kötődik, a társadalompolitika része rendkívül gyakorlatorientált, sok tudományterület eredményeit foglalja magába =multidiszciplináris

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium Az Európai Unió jelenlegi kihívásai A gazdasági válság kezelésére kidolgozott átfogó uniós gazdaságpolitikai intézkedéscsomag dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök - a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság I. A kkv-k megítélése az EU-ban 2000 Kisvállalkozások Európai Chartája világszínvonalú kkv-környezet

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 4. Megyei Civil Partnerségi Fórum 2014. október 20. A közigazgatás és a civil szervezetek Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal A területi közigazgatás

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 Zalaszentmárton 2015. augusztus 24. Dr. Csikós Andrea Dóra munkaszervezet vezető Előzmények folyamatok 2007. október 11. Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben