TANULÁSTECHNIKAI SEGÉDLET

Átírás

1 TANULÁSTECHNIKAI SEGÉDLET a közigazgatási alapvizsga tananyagának feldolgozásához vizsgázóknak április

2 Tisztelt Vizsgázó! A közigazgatási alapvizsgára való felkészülés nem könnyű feladat. Különösen annak, aki rég maga mögött tudja már az iskolapadot vagy járatlan a jogi-közigazgatási, a közgazdasági szaknyelvben. Elsősorban rájuk gondolva - de nemcsak az ő számukra - rendelkezésére bocsájtunk egy olyan tanulási segédletet, amely tanulással kapcsolatos ötleteket, tanácsokat, szöveg-feldolgozási technikákat tartalmaz, amelyek segítenek a tananyag feldolgozásában és elsajátításában. Az érdeklődő, ha rászán egy kis időt, megismerkedhet a közigazgatási alapvizsga tesztjében alkalmazott feladattípusokkal, a vizsga sajátosságaival, így reményeink szerint - használható segítséget nyújtunk az eredményes vizsgázáshoz is. Jó tanulást, eredményes vizsgát kívánnak: az NKE VTKI Fejlesztési Központ képzésmódszertani munkatársai - 2 -

3 TARTALOM I. NÉHÁNY FONTOS INFORMÁCIÓ A KÖZIGAZGATÁSI ALAPVIZSGÁRÓL III. HOGYAN DOLGOZZA FEL AZ ALAPVIZSGA TANANYAGÁT? IV. NÉHÁNY SZÖVEGFELDOLGOZÁSI ÖTLET V. HOGYAN KÉSZÜLJÖN FEL A VIZSGÁRA? VI. ÖSSZEFOGLALVA SZÁMÚ MELLÉKLET PÉLDÁK A KÖZIGAZGATÁSI ALAPVIZSGA TANANYAGA SZÖVEGÉNEK A FELDOLGOZÁSÁHOZ SZÁMÚ MELLÉKLET

4 I. NÉHÁNY FONTOS INFORMÁCIÓ A KÖZIGAZGATÁSI ALAPVIZSGÁRÓL A közigazgatási alapvizsga tananyaga on-line elérhető és letölthető: A tananyag terjedelme 234 oldal A tananyag 7 témakört (modult) dolgoz fel: 1. Alkotmányos és jogi alapismeretek 2. Közigazgatási alapismeretek 3. Európai Uniós alapismeretek 4. Gazdálkodási és pénzügyi alapismeretek 5. Információbiztonsági és adatvédelmi alapismeretek 6. Közigazgatási szervezetek működése 7. Nemzetpolitika A közigazgatási alapvizsga írásbeli (on-line teszt), melynek során a vizsgázónak egy, a számítógép által véletlenszerűen kiválasztott, 50 elemből álló (50 pontot érő) feladatsort kell megoldania és legalább 26 pontot elérnie az eredményességhez a rendelkezésre álló 45 perc alatt. A vizsgát a kormányrendeletben és a vizsgaszabályzatban meghatározottak betartásával kell teljesíteni 1. A közigazgatási alapvizsgára felkészülhet teljesen önállóan a tananyag feldolgozásával (E-learninges tananyag+ Felkészülést segítő kérdések, amelyek a Probono rendszer oldaláról érhetőek el a belépést követően a Személyes oldalam menüpont Képzéseim almenüpontjából. Első használat alakalmával hozzáférési engedélyt kell kérni az oldalon található linkre történő kattintással. Az engedély megadása automatikusan történik néhány másodperc elteltével. Ezt követően érhető el mind az e-learninges anyag, mind pedig a próbateszt. illetve igénybe veheti az alapvizsgára való felkészülést segítő konzultációkat is. 1 A közigazgatási és ügykezelői alapvizsgáról szóló 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet a és az 1. sz. melléklete - 4 -

5 Az alapvizsgára felkészítő konzultáció: három napos (3x8x45 perc), előzetes felkészülést igényel (a konzultáció előtt mindenképpen meg kell ismernie a tananyagot!) Ha Ön úgy döntött, hogy az alapvizsga konzultációt nem veszi igénybe és teljesen önállóan kíván felkészülni a vizsgára, akkor érdemes megfogadnia az ebben a dokumentumban foglaltakat, amely reményeink szerint hozzájárulnak a közigazgatási alapismeretek sikeres elsajátításához, az eredményes vizsgázáshoz. A 7. modul csak önálló tanulással sajátítható el, nem kapcsolódik hozzá konzultáció, ebben a külön e célra készült útmutató segít (Módszertani segédlet a közigazgatási alapvizsga Nemzetpolitika c. moduljának feldolgozásához vizsgára készülőknek), amely elérhető az alábbi linken: Általános tanulási tippek A közigazgatási alapvizsgára való felkészülés komoly feladat, ezért szeretnénk néhány tanulási tippel megkönnyíteni ezt a felkészülését. Ezek közül bármelyiket alkalmazhatja, de természetesen mindenkinek saját tanulási módszere nyújtja a legjobb eredményt. Javaslatainkkal az Ön egyéni tanulás-módszertani repertoárját szeretnénk bővíteni és nem egy mindenkire érvényes módszert kínálni. A felkészülés megtervezése Jelentkezzen az alapvizsgára! 1. Tájékozódjon a lehetséges a vizsgaidőpontokról! 2. Válasszon ki néhány, az Ön számára megfelelő vizsgaidőpontot a vizsgaszervező által meghirdetettek közül; 3. Egyeztessen munkaadójával arról, hogy közigazgatási alapvizsgát kíván tenni és javasoljon néhány lehetséges vizsgaidőpontot, mely megfelelő lenne; 4. Ha Ön olyan fogyatékossággal él, amely nehezíti, vagy akadályozza a vizsga letételében, egyeztessen munkáltatójával a jogszabály biztosította lehetőségek kihasználása céljából; - 5 -

6 5. Ha a munkaadója hozzájárul ahhoz, hogy az Ön által kiválasztott időpontok egyikén vizsgát tegyen, az egyben azt is jelenti: támogatnia kell az Ön felkészülését 2 ; 6. Jelentkezzen a kiválasztott vizsga- és konzultációs időpontra, majd ezt követően tájékoztassa erről munkaadója képzési/humánpolitikai referensét. (Figyelem a közigazgatási alapvizsgára történő jelentkezés történhető önálló jelentkezéssel, illetve a munkáltató képzési referense által történő jelentkeztetéssel! Mindkét esetben szükséges előzetesen a közigazgatási alapvizsga betervezése a tisztviselő képzési tervébe! 7. A jelentkezéskor döntenie kell arról, hogy igénybe kívánja-e venni az alapvizsgára felkészítő konzultációt. Ha jelentkezik a konzultációra, mindenképpen menjen is el a foglalkozásokra! 8. Segítséget nyújt a vizsgára, konzultációra történő bejelentkezéséhez a honlapon elérhető részletes útmutató: 9. A konzultációra és vizsgára történő jelentkezés előfeltétele, hogy a munkáltató betervezze a tisztviselő számára a közigazgatási alapvizsgát. A közigazgatási alapvizsga betervezése a munkáltató jóváhagyásának felel meg, a konzultációs és vizsgaidőpontok megtekintése, és az ezekre történő jelentkezés csak a közigazgatási alapvizsga betervezését követően lehetséges. A jelentkezés/jelentkeztetés tényéről mind a jelentkezőnek, mind pedig képzési referensének automatikus üzenetet küld a rendszer. A jelentkezés az megérkezésétől függetlenül is sikeres és érvényes abban az esetben, ha a tisztviselő felületén a Személyes oldalam menüpont Képzéseim almenüpontjában megjelenik az a közigazgatási alapvizsga esemény (képzés és/vagy vizsga), amire a jelentkezés történt. Tervezze meg a tanulási folyamatot! Amikor jelentkezése hivatalossá vált és már biztos az időpont, feltétlen kezdje meg a felkészülést! Javasoljuk, hogy szakaszolja felkészülését: 1. szakasz: a tananyag elsajátítása; 2. szakasz: vizsgára való célzott felkészülés Próbálja felmérni, hogy várhatóan mennyi időbe telik Önnek a felkészülés! Készítsen felkészülési tervet, ütemtervet (még a vizsgára jelentkezés előtt), ebben írja össze: 2 A közigazgatási és ügykezelői alapvizsgáról szóló 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet 16. (2) Ha a munkáltató hozzájárul a felkészítő konzultáción való részvételhez, a felkészítő konzultáció időtartamára köteles mentesíteni a vizsgázót a munkavégzés alól; (5) Ha a vizsgázó nem veszi igénybe a felkészítő konzultációt, a munkáltató a felkészítő konzultáció időtartamával megegyező időtartamban, azaz három munkanapban, mentesíti a vizsgázót a munkavégzési kötelezettsége alól. A vizsgázót a közigazgatási alapvizsga időpontját megelőző munkanapokon kell a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni

7 A vizsga időpontjáig mennyi felkészülési idő áll rendelkezésre? A felkészülés során: - mit, melyik tananyagrészt/szakaszt? - mikorra szeretne elsajátítatni? - hogyan fogja felkészülésének eredményességét ellenőrizni? Tervezze be a tanulást hátráltató eseményeket, tényezőket! (Pl. munkahelyi feladatok, határidők, családi kötelezettségek, ünnepnapok stb.) Írja össze, hogy az adott tanulási időszakra összesen milyen felkészülési és egyéb feladatai lesznek! Készítsen B tervet időcsúszás esetére! Szükség esetén egyeztessen munkaadójával tanulmányi szabadság ügyében. Tervezze meg tanulási környezetét, a tanulás idejét! Csak akkor kezdje meg a tananyag feldolgozását, ha a körülmények megfelelőek: válassza ki azt az időpontot, napszakot, amely az Ön számára a leginkább alkalmas arra, hogy nyugodtan tanuljon (vannak, akiknek jobban fog az agya reggel, mások inkább éjszaka szeretnek tanulni, amikor már a családtagok nem lábatlankodnak, zavarnak.) teremtsen nyugodt körülményeket, kényelmes feltételeket a tanuláshoz; készítse elő a tanuláshoz szükséges dolgokat: a tananyagot, eddigi jegyzeteit, kérje meg családtagjait, hogy a tanulásra kijelölt időben ne zavarják; Határozza meg eddigi tapasztalatai alapján vagy egy erre szolgáló teszt 3 segítségével a tanulási stílusát és válasszon ennek megfelelő felkészülési

8 technikákat! Auditív (hallás utáni) tanulási stílus: pl. olvassa fel magának vagy mondja a telefonjára, hangrögzítőre a tananyagot és hallgassa utazás, vezetés közben; Motoros (mozgással összekötött) tanulási stílus: pl. húzza alá a jegyzetben a fontos elemeket, jegyzeteljen a margóra, írja le a tananyagot saját változatban, saját szavaival; mozoghat közben jobban fog az agya, ezért le-föl járkál tanulás közben; Vizuális (látáshoz kapcsolódó) tanulási stílus: készítsen összefoglaló ábrákat, rajzokat, saját ppt. bemutatót, stb. Keressen tanulótársakat, akikkel közösen dolgozhatják fel a tananyagot! Csoporttársaival küldjék el egymásnak jegyzeteiket, kérdéseiket, vázlataikat; Tartsák a kapcsolatot a tanulás egész folyamata során ben vagy más módon; Keressen társakat (Facebook), információkat az interneten; Keressen a feldolgozandó témához kapcsolódó kiegészítő anyagokat, érdekes cikkeket az interneten (Google, illetve javasoljuk a tananyagszerzők hasonló témájú, máshol megjelent cikkeit); Tájékozódjon, hogy az aktuálisan tanult témakörben milyen internetes posztok olvashatók; - 8 -

9 II. HOGYAN DOLGOZZA FEL AZ ALAPVIZSGA TANANYAGÁT? Töltse le a tananyagot a oldalról! Kezdje a felkészülést a tananyag áttekintésével! 1. Ha képernyőről nem szeret tanulni, nyomtassa ki a tankönyvet; 2. Fussa át a tartalomjegyzéket és nézze meg, hogy milyen témákat ölel fel a tananyag; 3. Lapozza át az anyagot és figyelje, hogy az adott témához, résztémához milyen kiemeléseket alkalmaztak a szerzők, milyen információkat tekintettek alapvetőnek; 4. Azonosítsa a tananyag azon részeit, fejezeteit, amelyekkel kapcsolatban vannak előzetes ismeretei, amelyeket szívesen tanul majd, mert érdekli Önt és válassza ki azokat a fejezeteket, amelyek teljesen újak, ismeretlenek az Ön számára (vagy amelyek tanulásához nincs olyan nagy kedve); 5. A tanulási terv elkészítésekor legyen erre is tekintettel, tehát az új, a kevésbé kedvelt tananyagrészekre szánjon több időt és a napi tanulási időszak elejére ütemezze be, amikor még kevésbé fáradt, míg az ismert, kedvelt anyagrészekre kevesebb idő is elég és ezeket későbbre is lehet ütemezni; 6. A modulos tananyagszerkezet lehetővé teszi, hogy a tankönyvi elrendezéstől eltérő sorrendben dolgozza fel az anyagot, csak néhány esetben kell figyelni a tananyag egymásra épültségére; 7. Fogalmazzon meg magának előzetes kérdéseket a tananyaggal kapcsolatban, ezeket jegyezze is le és a tananyag olvasásakor keressen rájuk választ; 8. Ha konzultációra jelentkezett, akkor arra előre kell tanulni! A konzultáció nem előadás, hanem megbeszélés, ahol a konzulensek súlyozzák az anyagot és alapvetően a résztvevői problémajelzéseket figyelembe véve párbeszéd zajlik! - 9 -

10 Használhatja a PQRST módszert a feldolgozásnál! Kezdje meg a tananyag figyelmes átolvasását és feldolgozását! Haladjon többször át az anyagon úgy, hogy először csak előzetesen tekinti át és csak ezt kövesse a - többféle tanulási technikát használó tényleges feldolgozás. Használja a PQRST módszert: Ha nyomtatott tananyagból szeret felkészülni az első olvasásnál használjon ceruzát és húzza alá a fontosnak ítélt kulcsszavakat, ismereteket; ügyeljen arra, hogy ne legyen minden aláhúzva (ha minden hangsúlyos, akkor semmi sem emelkedik ki); pirossal emelje ki az ismeretlen szavakat, fogalmakat melyek jelentését nem ismeri és határozza meg őket; írja le kérdéseit a tananyag margójára, és/vagy egy külön lapra; a tananyag első átolvasása után tekintse át még egyszer a tartalomjegyzéket; határozza meg a tananyag súlyponti elemeit: készítsen összefoglaló vázlatot a teljes tananyagból; olvassa el újból a tananyagot és egy szövegkiemelővel húzza ki, amit a második olvasásra is lényegesnek tart (ez lefedi az első olvasáskor ceruzával kiemelt tananyagrészeket, de annál kevesebb szokott lenni);

11 olvasás közben (vagy egy rész áttekintése után) készítsen vázlatot, ábrát, írja/emelje ki a kulcsfogalmakat, készítsen magának fogalomtárat; válaszolja meg a tananyag megkezdése előtt feltett kérdéseit és jegyzetelje le a válaszokat; készítsen saját tesztkérdéseket, így láthatja, hogy várhatóan milyen kérdések merülhetnek fel a vizsgán; lapozza át még egyszer a tananyagot/vázlatfüzetét és gyűjtse össze azokat a kérdéseket, melyekre a tananyag feldolgozása során nem kapott választ, vigye magával a vizsgafelkészítő konzultációra (amennyiben jelentkezett arra) és kérdezze meg konzulensét vagy ossza meg tanulótársaival ; Ne tanuljon egyszerre túl sokat, rendszeresen tartson szüneteket, mozgassa meg végtagjait, szellőztessen; Ha elektronikus tananyagot használ (a fentieken túl) mentse el a tananyagot más néven, hogy változtatásai után is rendelkezésére álljon az eredeti szöveg; készítse el a tananyag saját már szerkesztett változatát a már más néven elmentett tananyagban használja a szövegszerkesztési lehetőségeket: kiemeléshez használjon színeket; törölje ki a feleslegesnek ítélt szövegeket: rövidítsen; a felsorolásokat tegye láthatóbbá (számozással, pontozással, aláhúzással); szúrjon megjegyzéseket a tananyagba; a tananyaggal kapcsolatban felmerült kérdéseit mentse el egy másik dokumentumba; tegyen így a tananyag fontosabb fogalmaival is: készítsen saját fogalomtárat; készítsen puskát : Ezt természetesen nem használhatja majd a vizsga során, de egy jó puska elkészítése alatt a legtöbbször meg is lehet tanulni a tananyagot. Jegyzeteljen, strukturálja át a tananyagot, hogy minél jobban megértse a lényeget

12 III. NÉHÁNY SZÖVEGFELDOLGOZÁSI ÖTLET Minden tananyagnak vannak nehezebben és könnyebben tanulható részei. A nehézség-könnyűség relatív: személy-, téma- és előismeret-függő, természetesen függ a tananyag megszövegezésétől, a mondatok bonyolultságától, a belső logikától, a kiemelésektől stb. Az alábbiakban általános tanulás-módszertani tippeket és olyan ötleteket, javaslatokat adunk közre, amelyeket a szövegfeldolgozásban való elakadáskor érdemes kipróbálni. Az olvasottakat kösse mindennapi tapasztalataihoz! Például, Ha a szervezeti működéssel összefüggő tananyagról van szó, gondolja át, hogyan is van ez az Ön hivatalában! Az általánosabb, elméleti pl. jogi témájú részeknél, idézzen fel egy a közvéleményt éppen foglalkoztató ügyet, vagy akár egy jogi esetet, amely a környezetében zajlott (építési engedély, testület megalakulása, intézményalapítás, választási eljárás stb.), és annak konkrétumaihoz kapcsolva rögzítse az adott ismeretet! Mindig hasznos az interneten keresni a témához kapcsolódó cikkeket, beszámolókat, honlapokat. Ha kiegészítő információra van szüksége vagy bővebb magyarázatra, írja be az adott tartalom kulcsszavát valamelyik internetes (pl: Google, Bing) keresőbe, hátha rábukkan egy olyan írásra, amely az adott rész szempontjából meghatározó jelentőségű. Ha nem ért maradéktalanul valamit, ne haladjon tovább! Vegye igénybe a konzulensek, tanulótársai, munkatársai ismereteit, szaktudását. Személyes segítség híján, ismét fordulhat az internetes tartalmakhoz. (Vigyázat! Az interneten lévő információk egy része kontrollálatlan, nem minden esetben hiteles forrásból való. Ezért a témával kapcsolatban érdemes megbízható, pl. egyetemi honlapokat vagy ugyanazon információmagyarázatért több portált felkeresni.) Jelen tananyag tartalmával kapcsolatban a legkézenfekvőbb a ill. a ahol szinte valamennyi fejezettel kapcsolatban talál információkat

13 Kiadványok: Használja az Értelmező kéziszótárt, az Idegen szavak szótárát, a különböző lexikonokat! (Ezeket megtalálja az interneten is pl. ITT) Használja az ingyenes internetes jogtárakat, jogszabálykeresőket! Készítsen saját használatú táblázatos fogalomtárat! A fogalomtárba írja be mindazokat a fogalmakat, kifejezéseket, amelyeknek a jelentését vagy szakszerű meghatározását nem ismeri. PÉLDÁUL FOGALOM Vegyes választási rendszer MAGYARÁZAT olyan rendszer, amely ötvözi a többségi és az arányos választási rendszerek egyes elemeit. Rajzoljon! Ez a tananyag többek között nagy társadalmi, gazdasági rendszereket, alrendszereket mutat be, mint pl. a közigazgatás, amelyeknek általános jellemzője, hogy elemekből áll, az elemek pedig kapcsolatban állnak egymással. Sokszor egyszerűbb és megjegyezhetőbb ezt lerajzolni, mint szövegesen rögzíteni. PÉLDÁUL: A)

14 B) Az államigazgatás szervezete Az államigazgatás szervezete központi, területi és helyi államigazgatási szervekre osztható. A szervezetrendszer csúcsán általános hatáskörű, központi államigazgatási szervként a kormány áll, mint a közösségi célok államigazgatási feladatokká történő átalakításának tengelye. A kormány tagjait minisztériumok segítik a stratégiai és szabályozási döntések előkészítésében és meghozatalában, valamint az alárendelt államigazgatási szervek irányításában. A kormány felelős a nemzeti célok megvalósításáért, a minisztériumok pedig az ezt biztosító döntések előkészítéséért. Fontos szerepet töltenek be a nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek, így a kormányhivatalok, a központi hivatalok, valamint a speciális helyzetű az államigazgatás részét képező, de nem a kormány irányítása alatt álló autonóm államigazgatási szervek

15 Ne hagyja ki a számítógép adta lehetőségeket! Papír alapú tananyaggal sokan dolgoznak szívesen. Aláhúznak, kiemelnek, az aláhúzottat kézzel kijegyzetelik. Ez nagyon jó módszer, de érdemes kombinálni az elektronikus és papír alapú feldolgozást. Meggyorsíthatjuk a memóriába vésést és a vizualizációt. Hogyan bánjunk a számítógépen lévő tananyaggal? Használjuk ki, hogy az időigényes jegyzetelés, másolás helyett a másolás/beillesztés funkcióval ide-oda rakhatjuk a szövegeket. Kihúzhatunk belőlük anélkül, hogy olyan agyonfirkált szöveget kapnánk, amiben a szerző sem igazodik ki. a) Használja a kiemelőt! Például Az Európai Tanács (EiT) ami nem keverendő össze sem a következő pontban részletezett Tanáccsal, sem pedig az Európai Uniótól különböző európai nemzetközi szervezettel, az Európa Tanáccsal az Európai Unió legmagasabb szintű politikai döntéshozó szerve, amely a tagállamok állam-, illetve kormányfőiből áll, és félévente legalább két alkalommal ülésezik, de rendkívüli ülésre is összehívható. b) Törölje ki a lényeghez nem szorosan tartozó részeket! Például a fenti szövegből ennyi a lényeg: Az Európai Tanács (EIT) az Európai Unió legmagasabb szintű politikai döntéshozó szerve, amely a tagállamok állam-, illetve kormányfőiből áll, és félévente legalább két alkalommal ülésezik, de rendkívüli ülésre is összehívható. c) Használja a felsorolás és számozás funkciót és kommentálja a szöveget! Az alábbiakban kombináljuk a kérdezés, a válasz és a felsorolással való tagolás előnyeit. Például 1. Mi az? az Európai Unió legmagasabb szintű politikai döntéshozó szerve, 2. Kik a tagjai? a tagállamok állam-, illetve kormányfői 3. Mikor ülésezik? félévente legalább két alkalommal, de rendkívüli ülésre is összehívható. A szövegfeldolgozáshoz további példákat talál az 1. számú mellékletben

16 IV. HOGYAN KÉSZÜLJÖN FEL A VIZSGÁRA? Tájékozódjon a vizsgafeltételekről! Az alapvizsga on-line zajlik, ellenőrzött körülmények között; A vizsgán semmilyen segédeszközt nem szabad használni, a kommunikáció minden formája tilos! A vizsga ideje 45 perc; Összesen 50 kérdést kell megválaszolnia a rendelkezésre álló idő alatt; A kérdéseket a számítógép véletlenszerűen generálja a rendelkezésre álló kérdésbankból; A kérdések az összes tananyagrészt felölelik a következő bontásban: 1. modul: Alkotmányos és jogi alapismeretek: összesen 9 kérdés 1.1. almodul: Alkotmányos és jogi ismeretek (2 db) 1.2. almodul: Államszervezet (5 db) 1.3. almodul: Jogi szabályozás (2 db) 2. modul: Közigazgatási alapismeretek: összesen 19 kérdés 2.1. almodul: A közigazgatási intézményrendszere és jogi alapfogalmai (6 db) 2.2. almodul: Közszolgálat (3 db) 2.3. almodul: Közszolgálati hivatásetika (2 db) 2.4. almodul: Közigazgatási jogalkalmazás és hatósági eljárás (6 db) 2.5. almodul: Közigazgatás-fejlesztési stratégia (Magyary Program) (2 db) 3. modul: Európai Uniós alapismeretek: összesen 4 kérdés 4. modul: Gazdálkodási és pénzügyi alapismeretek: összesen 6 kérdés 5. modul: Információbiztonsági és adatvédelmi alapismeretek: összesen 3 kérdés 5.1. almodul: Adatvédelem és 5.2. almodul: Információszabadság (összesen 2 db) 5.3. almodul: Információbiztonság: (1 db) 6. modul: Közigazgatási szervezetek működése: összesen 7 kérdés almodul: A közigazgatási reformokkal kapcsolatos elméletek 6.1. almodul: Közigazgatás szervezetelméleti megközelítésben 6.2. almodul: Vezetői feladatok a közigazgatásban 6.3. almodul: Közigazgatási szervezetek működési folyamatai 7. modul: Nemzetpolitika: összesen 2 db kérdés

17 A vizsga során a következő feladat, illetve kérdéstípusokkal találkozhat a tesztben: 1. Igaz hamis 2. Kakukktojás 3. Többszörös választás 4. Klasszikus egyszeres választás 5. Hiányos mondat 6. Párosítás 7. Sorképzés Nézzünk példákat az egyes kérdés, illetve feladattípusokra (és a hozzájuk tartozó instrukciókra)! A következő oldalakon bemutatott vizsgafelületen pontosan ilyen formátumban fognak megjelenni a kérdések, feladatokminden kérdéstípus esetében alapvető fontosságú a kérdés megértése, helyes értelmezése, e nélkül tudatosan jó válasz nem adható. 1. IGAZ HAMIS Talán az egyik a leggyakrabban előforduló, elméletileg könnyű kérdéstípus, hisz 50% az esély a helyes választásra A döntést megnehezítheti, ha az adott állítás hosszú, bonyolult, szinte teljesen megegyezik az igaz állítással, azonban akár csak egy lényeges elemében eltér tőle, akkor az már hamis. Ennél a kérdéstípusnál is kevés tehát, hogy nagyjából ismerje a témát a vizsgázó, a lényeges fogalmi elemek pontos ismeretére van szükség. A választási lehetőségek sorrendje is változik, nem mindig az igaz van feljebb!

18 2. KAKUKKTOJÁS Viszonylag ritka kérdéstípus Sok tekintetben megegyezik az egyszeres választással, azonban itt a kiválasztás elve nem a megfelelőség, nem azt kell kiválasztani, ami a helyes: a kiválasztandó lehet a helytelen megállapítás, állítás és lehet egyszerűen a logikailag valamilyen szempontból oda nem illőség A tudatosan helyes megoldáshoz ebben az esetben is pontos ismeretekre van szükség Értelemszerűen csak egy kakukktojás, azaz helyes választás van, amely nem illik a felsorolásba

19 3. TÖBBSZÖRÖS VÁLASZTÁS Ez a kérdéstípus viszonylag gyakori, de talán a legnehezebb! Ha csak három lehetőség közül kell választani kettőt, könnyebb a vizsgázó dolga, mintha négy, öt, sőt hat közül kell kettőt, hármat, négyet vagy ötöt megjelölni. Tovább nehezíti a dolgot, hogy a lehetséges jó választások számát nem jelzi előre a rendszer. Biztos, hogy nem elég egyet kiválasztani, de nem szabad minden lehetőséget megjelölni, ekkor ugyanis nulla pontot ad a rendszer. Csak akkor jár érte pont, ha annyit választ jelöl meg, amennyi az elvárt (helyes) és csak azokat választja, amelyek elvártak (helyesek)!

20 4. KLASSZIKUS EGYSZERES VÁLASZTÁS Ez az egyik leggyakoribb kérdéstípus! Csak egy választ szabad megjelölni (csak egyet enged a rendszer), de egyet mindenképpen érdemes, még akkor is, ha bizonytalan valaki a válasz helyességét illetően A rossz választ nem bünteti a rendszer pontlevonással, a hiányzó válasz viszont biztos nem értékelhető

21 5. HIÁNYOS MONDAT Ez a feladattípus elég ritkán fordul elő (pl. kevés tény adatot tartalmazó, leíró, esszé jellegű szöveg esetében gyakoribb). Ebben a feladattípusban találkozunk egy szavas és két szavas (kifejezéses) formával. Mindkét estben legördítő sávban találjuk a választható lehetőségeket. A kettős behelyettesítés esetén csak akkor jár érte pont, ha mindkét kiválasztott szó/kifejezés helyes. Néhány esetben a helyes fogalompár kizárásos alapon, nyelvtani/nyelvi-logikai úton is kiválasztható, helyes megoldás esetén egy nyelvileg is helyes mondatot kell kapnunk. Legtöbbször ez esetben is nagy figyelmet és pontos szöveg, illetve fogalomismeretet igényel a helyes megoldás megtalálása

22 6. SORBARENDEZÉS Ez is a ritkább feladattípusok közé tartozik. A sorrend felállítása történhet időbeliség, térbeliség vagy valamilyen intenzitásbeli különbség alapján. Ennek felismerése, megértése és megfelelő mélységű tényanyag ismerete szükséges a helyes megoldáshoz Itt is segítséget jelenthet a logika ( józan ész ) használata, kontrollja. Technikailag az a feladat, hogy a kurzorral kiválasztott elemet az egérrel (lenyomott bal egérgombbal, azt folyamatosan lenyomva) vagy a szöveg mellett található aranysárga színű nyilakkal a vizsgázó által megfelelőnek vélt sorrendet kell kialakítani.! Ezért a feladatért is csak akkor jár pont, ha minden elem a helyére kerül

23 7. PÁROSÍTÁS Ez is ritka feladattípus, és ezért is csak akkor jár pont, ha minden elem a helyére kerül. Általában nem okoz különösebb nehézséget az összetartozó fogalmak, kifejezések, szövegrészek beazonosítása és összekapcsolása, de a sok elolvasandó szöveg miatt általában több időt igényel a megoldása. Bizonytalanság esetén a logikai alapon történő kizárás segíthet a párok megtalálásában! A technikai feladat az, hogy a jobb oldali oszlop lenyitható menüiből ki kell választani a listából a bal oldali oszlop kifejezéséhez, vagy fogalmához illő definíciót

24 Készítsen saját tesztfeladatokat, kérdéseket! Ha a fenti kérdés, illetve feladatípusoknak megfelelően saját tesztet készít és old meg, azzal gyakorolja a feladattípusokat, melyek később ismerősebbek lesznek a vizsgán; a válaszadás gyorsabbá válik a vizsgán, hiszen a forma már ismerős, csak a tartalmilag helyes válaszlehetősége(ke)t kell kiválasztania; a saját tesztkérdések készítése segít a tananyag feldolgozásában; a tananyag feldolgozása és a tesztkészítés közben felmerülő kérdéseket a felkészítő konzultáció alkalmával felteheti a témában szakértő konzulensnek

25 V. ÖSSZEFOGLALVA A közigazgatási alapvizsgára való felkészüléskor érdemes: a tanulási folyamatot megtervezni, tanulási ütemtervet készíteni; a tanulás megkezdése előtt átfutni a tematikát; kiválasztani az ismerősnek, illetve nehéznek tartott tananyagrészeket; megállapítani, milyen előismeretekre, tapasztalatokra tud építeni; megkeresni, melyek azok a honlapok, amelyekről megbízható információ gyűjthető; többféle tanulási technikát alkalmazni, ötvözni; összegyűjteni, hogy melyek azok a könyvek vagy ezek elektronikus változatai, amelyek segítik a tájékozódásban pl. Értelmező kéziszótár, Idegen szavak szótára; a tananyag elektronikus és papír alapú verzióját egyidejűleg használni; időt hagyni az ismétlésre és az elsajátított tudás ellenőrzésére; a vizsgára készülve saját tesztkérdéseket készíteni és azokat megválaszolni, illetve a próbatesztet megoldani; Amennyiben kérdései merülnének fel az útmutatóval kapcsolatban, netán további segítségre lenne szüksége, forduljon bizalommal képzésmódszertanban jártas kollégáinkhoz a vtki-kepzok@vtki.uninke.hu címen. Reméljük, segítettünk, eredményes felkészülést és sikeres vizsgázást kívánunk! NKE VTKI Fejlesztési Központ képzésmódszertani munkatársai

26 1. SZÁMÚ MELLÉKLET PÉLDÁK A KÖZIGAZGATÁSI ALAPVIZSGA TANANYAGA SZÖVEGÉNEK A FELDOLGOZÁSÁHOZ 1. JAVASLAT Olvassa el a tartalomjegyzéket! Keressen olyan témákat, amihez hozzá tudna szólni, amiről ismeretekkel rendelkezik! MIÉRT VAN RÁ SZÜKSÉG? A tartalomjegyzékből derül ki, milyen témaköröket tartalmaz a tananyag; A témakörök hogy követik egymást, A témák, altémák hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Az is fontos, hogy megpróbál egyik-másik ismerősnek tűnő témával kapcsolatban felidézni saját tapasztalatokat, élményeket, ismereteket. Ez lehet egy cikk, vagy éppen a hajdani történelemórán tanultak. De emlékeztetheti önt akár egy társaságban lefolytatott vitára. Ez utóbbiak azért fontosak, mert minden ismeretet úgy tudunk a legjobban megőrizni az emlékezetünkben, hogy személyessé (magunkévá) tesszük, asszociálunk: hasonló fogalmakat, tapasztalatokat rendelünk mellé aha, ez olyan, mint a PÉLDA Érdemes felidézni az ügyvitellel kapcsolatban a saját hivatala ügyviteli gyakorlatát, utánanézni, mit jelent az adatvédelem, milyen rendszerek segítik az ügyviteli munkát. Például milyen jogosultságokat kap egy újonnan érkező dolgozó? Vagy milyen jogosultságokat vesznek el egy kilépőtől az adatvédelem érdekében?

27 JAVASLAT Az egyes fejezetek szövegrészeit bontsa további tematikus egységekre! Adjon a bekezdéseknek alcímet! 2. MIÉRT VAN RÁ SZÜKSÉG? Az alcímezés rászorítja az embert a figyelmes olvasásra. A lényeg könnyen kiemelhető az alcímek egymás alá rendezésével. A szövegből gyors vázlat készíthető. PÉLDA AZ EURÓPAI TANÁCS Meghatározása Az Európai Tanács (EIT) ami nem keverendő össze sem a következő pontban részletezett tanáccsal, sem pedig az Európai Uniótól különböző európai nemzetközi szervezettel, az Európa Tanáccsal az Európai Unió legmagasabb szintű politikai döntéshozó szerve, amelynek.. Tagjai A tagállamok állam-, illetve kormányfőiből áll, tagja továbbá a két és féléves időtartamra az EIT által minősített többséggel megválasztott állandó elnöke, az Európai Bizottság elnöke, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is. Ülésszakok Félévente legalább két alkalommal ülésezik, de rendkívüli ülésre is összehívható. Döntések Az Európa Tanács nagy horderejű, stratégiai kérdésekben dönt, valamint meghatározza az EU általános politikai irányvonalát. Az intézmény a tagállamok közötti kompromisszumok megkötésének is színtere. Országképviselet Az intézményben a legtöbb országot így Magyarországot is a kormányfő képviseli. Elnöke Az Európai Tanács tagjai, két és fél éves időtartamra az EIT által minősített többséggel választják, megbízatása egy alkalommal megújítható

28 3. JAVASLAT Fogalomtisztázás állítások megfogalmazásával (jellemzők, adatok) kigyűjtésével és strukturálásával MIÉRT VAN RÁ SZÜKSÉG? A fogalomtisztázás alapvető feltétele annak, hogy azonos fogalmaknak, azonos jelentést tulajdonítsunk, azaz közös nyelvet beszéljünk. Ez a megértés alapja. PÉLDA A törvényhozás és a közigazgatás ideértve a közigazgatás közreműködését a jogalkotásban elhatárolása viszonylag egyszerű. A törvényhozás és az egyszerűség kedvéért értsük most ide az alkotmányozást is az országgyűlésnek fenntartott kizárólagos tevékenység. Természete szerint a közhatalom birtokában végzett akaratnyilvánítás. Mint akaratnyilvánítás a már írtak szerint absztrakt. Az eredménye az alkotmány és a törvény betartása kötelező, de fogalmilag nem szükségszerű (vagyis nem garantálható), hogy az akaratnyilvánítást bárki magára nézve tényleg kötelezőnek ismeri el. Szintén nem szükségszerű, hogy bárki is az akaratnyilvánításnak (az alkotmánynak és a törvényeknek) megfelelően fog eljárni. Fogalom: törvényhozás Állítások: 1. Az országgyűlés kizárólagos hatásköre. 2. A közhatalom birtokában végzett akaratnyilvánítás. 3. Eredménye: az Alkotmány és a törvények

29 JAVASLAT Fogalomtisztázás definícióval MIÉRT VAN RÁ SZÜKSÉG? A fogalomtisztázás alapvető feltétele annak, hogy azonos fogalmaknak, azonos jelentést tulajdonítsunk, azaz közös nyelvet beszéljünk. A leíró típusú szövegek lényegére érdemes kérdést megfogalmazni: mi az igazságszolgáltatás? Majd a szöveg adataiból, esetleg külső forrásokból meghatározást készíteni. Ez a megértés alapja. PÉLDA. Az igazságszolgáltatás fogalmilag jogszabályok alkalmazását, adott esetben egymásnak ellentmondó különböző szintű normák együttes alkalmazását jelenti, aminek következtében a bíróság jogosult eldönteni, hogy egy adott tényállás mellett melyek az alkalmazandó normák, ennek csúcsa a fogalmilag bírói működést feltételező normakontroll, az alkotmánybíráskodás. Fogalom: igazságszolgáltatás Kérdés: Mit nevezünk igazságszolgáltatásnak? Mi az igazságszolgáltatás feladata? Definíció Az igazságszolgáltatás az a hatalmi ág, amely védi és biztosítja az alkotmányos rendet, az állampolgárok jogait és törvényes érdekeit, ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét, bünteti a bűncselekmények elkövetőit. Forrás:

30 FORDÍTÁS VAGY EGYSZERŰSÍTÉS MIÉRT VAN RÁ SZÜKSÉG? Vannak szövegek, amelyek a fentebb is említett okok miatt nehezen tanulhatók. Ezeket érdemes saját használatra lefordítani. Ezzel optimalizáljuk a tanulhatóságot. PÉLDA A) A közigazgatás sajátossága azonban, hogy közreműködik egyfelől a közügyek körére, másfelől a saját tevékenységére, a közügyek ellátására vonatkozó szabályok megalkotásában. Közreműködik, de amint mondtuk nem önkényesen, hanem az alkotmány és a kitüntetett, az országgyűlésnek fenntartott jogszabályok, a törvények keretei között. A közigazgatás tevékenységéhez tartozik tehát a közreműködés a jogalkotásban. Ezzel saját működésének feltételeit törekszik szabályozni, és a jogállamiság, illetve az alkotmányosság követelményeiből következően ezek a szabályok ezt követően a közigazgatás működését is kötik 1. Húzza ki a lényeghez szorosan nem tartozó részeket! a közigazgatás sajátossága azonban, hogy közreműködik egyfelől a közügyek körére, másfelől a saját tevékenységére, a közügyek ellátására vonatkozó szabályok megalkotásában. Közreműködik, de amint mondtuk nem önkényesen, hanem az alkotmány és a kitüntetett, az országgyűlésnek fenntartott jogszabályok, a törvények keretei között. A közigazgatás tevékenységéhez tartozik tehát a közreműködés a jogalkotásban. Ezzel saját működésének feltételeit törekszik szabályozni, és a jogállamiság, illetve az alkotmányosság követelményeiből következően ezek a szabályok ezt követően a közigazgatás működését is kötik 2. Fordítsa le a szöveget saját szavaival! Vigyázzon, hogy a szöveg jelentése ne változzon! a közigazgatás közreműködik a közügyek körére, a saját tevékenységére, a közügyek ellátására vonatkozó szabályok megalkotásában nem önkényesen, hanem az alkotmány és a törvények keretei között. A közigazgatás tevékenységéhez tartozik a közreműködés a jogalkotásban. Ezzel saját működésének feltételeit törekszik szabályozni, a szabályok a közigazgatás működését is kötik Saját szöveg A közigazgatás közreműködik a jogalkotásban, illetve szabályokat alkot a közügyek területére,

31 a közügyek ellátására és A saját tevékenységére vonatkozóan. A szabály, illetve normaalkotást az Alkotmány, valamint a törvények szabályozzák. B) 1. Húzza ki a lényeghez nem szorosan tartozó részeket! Hazánk jogforrási rendszere alapvetően a belső jogforrásokból, valamint a nemzeti jogrendszer mellett ma már párhuzamosan élő közösségi jogrendszer jogforrásaiból tevődik össze. A belső jogforrások nagy hányadát a jogszabályok köre teszi ki, amelyeket az alábbiakban tekintünk át. Jogforrás fogalmára nézve a jogforrás jelentheti egyrészről magát a jogalkotó szervet, másrészről a jog külső megjelenési formáját, amelyben végül a norma testet ölt ilyen értelemben beszélhetünk ún. Belső vagy külső jogforrásokról -, de jelölheti akár magát a jogalkotó tevékenységet is. 2. Fordítsa le a szöveget saját szavaival! Vigyázzon, hogy a szöveg jelentése ne változzon! Saját szöveg: Jogforrásnak nevezzük a jogalkotó szervet és a jog megjelenési formáját. A jogforrás lehet belső (nemzeti) és közösségi (európai uniós)

32 KÉRDÉS MIÉRT VAN RÁ SZÜKSÉG? A megértést gátló részeket kérdésekkel lehet a legkönnyebben feltárni. Így a magunk számára is megfogalmazzuk a problémát. PÉLDA Az államháztartásról szóló törvény rendelkezései szerint az államháztartás körébe tartozik az állami vagyon, a köztestületek vagyona, a helyi önkormányzatok és helyi kisebbségi önkormányzatok vagyona, valamint a társadalombiztosítás vagyonelemei. Az állami vagyonról a évi CVI. törvény rendelkezik, amely az állami vagyont két nagy csoportra osztja, mégpedig kincstári és üzleti vagyonra. Kincstári vagyon minden olyan vagyonelem, amely valamely állami feladat ellátásához szükséges, valamint amelyet törvény kizárólagos állami tulajdonba tartozó vagyonként forgalomképtelennek, illetve korlátozottan forgalomképesnek minősített. A kincstári vagyonelemek közé nem sorolható tételek forgalomképes üzleti vagyonnak minősülnek. Kérdések: 1. Mi az a köztestület? 2. Mit jelent a vagyonelem kifejezés? 3. Milyen konkrét példákat lehetne mondani az állami feladat ellátásához szükséges vagyonelemre? 4. Mit jelent a szó: forgalomképes?

33 2. SZÁMÚ MELLÉKLET A oldalon keresztül, a belépést követően a Személyes oldalam menüpont Képzéseim almenüpontjára történő kattintást követően elérhető a Közigazgatási alapvizsga próbavizsga, amely ugyanolyan felületen teljesíthető, mint az igazi, így segítségével gyakorolhatnak a vizsgára készülők