A Versenypolitikai Főigazgatóság dokumentuma

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Versenypolitikai Főigazgatóság dokumentuma"

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX [ ](2013) XXX draft A Versenypolitikai Főigazgatóság dokumentuma a kockázatfinanszírozási célú befektetések előmozdítása érdekében nyújtott állami támogatásokra vonatkozó uniós iránymutatás tervezetéről HU HU

2 A Versenypolitikai Főigazgatóság dokumentuma a kockázatfinanszírozási célú befektetések előmozdítása érdekében nyújtott állami támogatásokra vonatkozó uniós iránymutatás tervezetéről 2

3 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS AZ IRÁNYMUTATÁS HATÁLYA; FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK A piacgazdasági szereplő teszt A befektetőknek nyújtott támogatás Pénzügyi közvetítő és/vagy annak kezelője részére nyújtott támogatás A befektetés tárgyát képező vállalkozásoknak nyújtott támogatás Bejelentendő kockázatfinanszírozási támogatások Fogalommeghatározások A KOCKÁZATFINANSZÍROZÁSI TÁMOGATÁS ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE Közös értékelési elvek Közös érdekű célkitűzéshez való hozzájárulás Az intézkedés által elérni kívánt konkrét szakpolitikai célkitűzések A szakpolitikai célkitűzéseket megvalósító pénzügyi közvetítők Az állami beavatkozás szükségessége Az általános csoportmentességi rendelet hatályán kívül eső vállalkozási kategóriákra irányuló intézkedések a) Olyan vállalkozások, amelyek kisebb közepes piaci tőkeértékű vállalattá válnak az első befektetést követően b) Innovatív közepes piaci tőkeértékű vállalatok c) Olyan vállalkozások, amelyeknél az induló beruházás az első kereskedelmi értékesítésüket követő több mint öt év eltelte után történik d) Olyan vállalkozások, amelyek kockázatfinanszírozási célú befektetési igénye meghaladja a [10 millió EUR]-t e) Olyan alternatív kereskedési platformok, amelyek nem felelnek meg az általános csoportmentességi rendelet feltételeinek Olyan intézkedések, amelyek kialakítási paraméterei nem felelnek meg az általános csoportmentességi rendeletnek a) Olyan intézkedések, amelyekben a magánbefektetői részvétel az általános csoportmentességi rendeletben meghatározott arány alatt marad b) Olyan intézkedések, amelyek pénzügyi paraméterei meghaladják az általános csoportmentességi rendeletben meghatározott felső határokat c) Olyan intézkedések, amelyek a befektetők, a pénzügyi közvetítők és azok kezelőinek kiválasztása során előnyben részesítik a veszteségminimalizálást az aszimmetrikus nyereségmegosztással szemben d) Fiskális ösztönzők a vállalati befektetők számára, ideértve a társbefektetőként eljáró pénzügyi közvetítőket vagy azok kezelőit is A támogatási intézkedés megfelelősége Az intézkedés megfelelősége más szakpolitikai eszközökhöz és más támogatási eszközökhöz képest A pénzügyi eszközökre vonatkozó feltételek (a) Tőkebefektetések (b) Finanszírozott adósságinstrumentumok: hitelek (c) Nem finanszírozott adósságinstrumentumok: kezességvállalások A fiskális eszközökre vonatkozó feltételek Az alternatív kereskedési platformokat támogató intézkedésekre vonatkozó feltételek A támogatás ösztönző hatása A támogatás arányossága (minimumra korlátozott támogatás) A pénzügyi eszközökre vonatkozó feltételek

4 (a) Az állami és a magánbefektetők közötti kockázat- és nyereségmegosztás korlátai (b) A pénzügyi közvetítők, a kezelők és a megbízott felek díjazása A fiskális eszközökre vonatkozó feltételek A versenyre és a kereskedelemre gyakorolt indokolatlan negatív hatások elkerülése Átláthatóság Támogatáshalmozódás ÉRTÉKELÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatálybalépés és a szabályok alkalmazhatósága Megfelelő intézkedések Jelentéstétel és ellenőrzés Felülvizsgálat

5 Nyilatkozat: Ez a konzultáció párhuzamosan zajlik az általános csoportmentességi rendelet tervezetéről folyó konzultációval, és a rendelettervezet a kkv-támogatásokra vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz. Az e két konzultáció során tett észrevételeket együtt értékeljük az eljárás végén. 1. BEVEZETÉS 1. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint a Bizottság a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekintheti az egyes gazdasági tevékenységek fejlődését előmozdító állami támogatást, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. Az ezen iránymutatásban ismertetett okokból a Bizottság azon az állásponton van, hogy a kockázatfinanszírozási piac fejlesztése, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a kisebb, illetve az innovatív közepes piaci tőkeértékű vállalatok kockázatfinanszírozáshoz való hozzáférésének megkönnyítése közös érdekű célkitűzés. 2. A kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférése az uniós gazdaság egésze szempontjából rendkívüli jelentőséggel bír. Az új vállalkozások különösen az innovatív és a gyorsan növekvő vállalkozások fejlődésének és terjeszkedésének ösztönzése komoly munkahely-teremtési potenciált rejt. Ezért a kkv-k számára nélkülözhetetlen a hatékony kockázatfinanszírozási piac ahhoz, hogy a vállalkozások fejlődésük valamennyi szakaszában hozzáférjenek a szükséges finanszírozáshoz. 3. Növekedési kilátásaik ellenére a kkv-k különösen fennállásuk korai szakaszában nehézségekbe ütközhetnek a finanszírozáshoz való hozzáférés terén. E nehézségek középpontjában az aszimmetrikus információ problémája áll: a kkv-k különösen fennállásuk korai szakaszában gyakran nem tudják bizonyítani a befektetők felé hitelképességüket vagy üzleti terveik megalapozottságát. Ilyen körülmények között az a fajta aktív átvilágítás, amelyet a befektetők a nagyobb vállalatok finanszírozása esetén végeznek, nem feltétlenül kifizetődő a kkv-kat érintő ügyletek esetén, mivel az átvilágítás költségei túlságosan magasak a befektetés értékéhez képest. Ezért a projekt minőségétől és növekedési potenciáljuktól függetlenül ezek a kkv-k nagy valószínűséggel nem képesek hozzáférni a szükséges finanszírozáshoz mindaddig, amíg nem rendelkeznek bizonyítható tapasztalattal és elegendő biztosítékkal. Az említett információhiány eredményeként előfordulhat, hogy a vállalatfinanszírozási piacok nem biztosítják a szükséges sajáttőke- vagy hitelfinanszírozást az újonnan létrehozott, potenciálisan gyorsan növekvő kkv-knak; ez tartós tőkepiaci hiányosságot eredményez, ami akadályozza, hogy a kínálat mindkét oldal számára elfogadható áron találkozzon a kereslettel, ez pedig negatív hatással van a növekedésre. A kisebb és az innovatív közepes piaci tőkeértékű vállalatok bizonyos körülmények között ugyanezzel a piaci hiányossággal szembesülnek. 4. Annak következményei, ha egy vállalkozás nem kap finanszírozást, az adott szervezeten kívül is éreztethetik hatásukat, különösen a növekedési externáliáknak köszönhetően. Számos sikeres ágazatban nem azért tapasztalható a termelékenység növekedése, mert a piacon jelen lévő vállalkozások termelékenysége nő, hanem azért, mert a hatékonyabb és technológiailag fejlettebb vállalkozások a kevésbé 5

6 hatékony (vagy elavult termékekkel rendelkező) vállalkozások rovására növekednek. Amennyiben ezt a folyamatot megzavarja, hogy a potenciálisan sikeres vállalkozások képtelenek finanszírozáshoz jutni, annak valószínűleg szélesebb körben is negatív hatása lesz a termelékenység növekedésére. Ha lehetővé tesszük a vállalkozások szélesebb körének piacra lépését, az ösztönözheti a növekedést. 5. Ezért a kkv-k, valamint a kisebb és az innovatív közepes piaci tőkeértékű vállalkozások tekintetében fennálló finanszírozási hiány igazolhatja az állami támogatási intézkedéseket, ideértve bizonyos körülmények között az állami támogatás nyújtását is. Ha megfelelően célzott, a szóban forgó vállalkozások kockázatfinanszírozásának támogatása érdekében nyújtott állami támogatás hatékony eszköz lehet az ismertetett piaci hiányosság kiküszöbölésére és a magántőke erősítésére. 6. A kkv-k finanszírozása az Európa 2020 stratégia 1 egyik alapját képező, közös érdekű célkitűzés. Különösen az Innovatív Unió kiemelt kezdeményezésnek célja, hogy javítsa a kutatás és az innováció keretfeltételeit és finanszírozási lehetőségeit annak érdekében, hogy az innovatív elképzelésekből olyan termékek és szolgáltatások szülessenek, amelyek hozzájárulnak a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez. Ezenkívül az Iparpolitika a globalizáció korában kiemelt kezdeményezés célja, hogy javítsa az üzleti környezetet, és hogy támogassa egy olyan erős és fenntartható ipari bázis kialakulását, amely megállja a helyét a nemzetközi versenyben. Az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemterve olyan keretfeltételek megteremtését írja elő, amelyek növelik a befektetők biztonságát, és javítják azon vállalkozások finanszírozási lehetőségeit, amelyek kockázatosabbnak tűnő vagy hosszabb megtérülési idejű környezetbarát beruházásokat valósítanak meg 2. Ezenkívül a kisvállalkozói intézkedéscsomag 3 több irányadó elvet határoz meg a kkv-k fejlődésének támogatására szolgáló, átfogó intézkedési keret létrehozása érdekében. Az egyik ilyen elv a kkv-k finanszírozásának megkönnyítése. Ez az elv az egységes piaci intézkedéscsomagban 4 is megjelenik. 7. Az itt tárgyaltakhoz kapcsolódóan a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javítására irányuló cselekvési terv 5 elismeri, hogy míg az Unió sikere nagymértékben a kkv-k növekedésén múlik, azok a finanszírozás terén gyakorta jelentős nehézségekkel szembesülnek. E kihívás megoldása érdekében különféle eszközöket javasol, így például hogy szabályozás segítségével érjék el, hogy a kkvk a befektetők számára láthatóbbá, a piacok pedig a kkv-k számára vonzóbbá és elérhetőbbé váljanak Az Európa 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája (COM(2010) 2020 végleges, ) című bizottsági közlemény az iparpolitika új megközelítését célzó, olyan stratégiai keretet határoz meg, amely alapján az Unió gazdasága dinamikus növekedési pályára állhat, ezáltal erősítve az Unió versenyképességét. A közlemény hangsúlyozza annak fontosságát, hogy javítani kell a vállalkozások különösen a kkv-k finanszírozási lehetőségeit. A Bizottság közleménye Az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemterve, COM(2011) 571 végleges, A Bizottság közleménye Gondolkozz előbb kicsiben! Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: Small Business Act, COM(2008) 394 végleges, A Bizottság közleménye Egységes piaci intézkedéscsomag: Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez, Együtt egy újfajta növekedésért, COM(2011) 206 végleges, A Bizottság közleménye Cselekvési terv a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javítására, COM(2011) 870 végleges,

7 8. Nemrégiben két rendeletet fogadtak el a befektetési alapokra vonatkozóan: az európai kockázatitőke-alapokról szóló rendelet 6, amely lehetővé teszi az Unióban működő kockázatitőke-alapok számára, hogy forgalmazzák alapjaikat, illetve forrásbevonást hajtsanak végre a belső piacon; valamint az európai hosszú távú befektetési alapokról szóló rendelet 7, amely a befektetési alapok olyan új formáját vezette be, amelynek eredményességéhez a befektetők hosszú távú kötelezettségvállalása szükséges. 9. Ami a befektetők védelmét illeti, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokról (ÁÉKBV) szóló irányelv 8 megállapítja a befektetési alapok kezelésének és működésének szabályait, ezt az irányelvet pedig kiegészíti az alternatívbefektetésialap-kezelőkről szóló irányelv (ABAK-irányelv) 9, amely azokra az alternatív befektetési alapokra például a magántőkealapokra alkalmazandó, amelyekre az ÁÉKBV-irányelv nem terjed ki. 10. Az ismertetett irányvonalakkal összhangban a Bizottság az uniós költségvetésen keresztül próbálja javítani a kkv-k finanszírozási lehetőségeit, hogy megoldódjanak azok a piaci hiányosságok, amelyek korlátozzák a kkv-k növekedését; ennek érdekében a Bizottság javaslatot tett a közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret 10 szerinti új pénzügyi eszközök 11 fokozottabb kihasználására. Az uniós COSME 12 és Horizont finanszírozási programok kockázatmegosztáson alapuló finanszírozási mechanizmusokkal igyekeznek javítani az állami források felhasználásán, a kkv-k induló, növekedési és átruházási szakaszban történő, valamint a kisebb és az innovatív közepes piaci tőkeértékű vállalkozások támogatásának céljával; különösen hangsúlyosak azok az intézkedések, amelyek célja, hogy folyamatos támogatást nyújtsanak az innovációtól a piacra jutásig, ideértve a kutatás-fejlesztési (K+F) eredmények kereskedelmi hasznosítását is A kohéziós politika területén az új közös stratégiai keret 15 célja, hogy a sajáttőkeés a hiteleszközök használatának kiterjesztésével, valamint alkalmazásuk Az Európai Parlament és a Tanács április 17-i 345/2013/EU rendelete az európai kockázatitőkealapokról, HL L 115., , 1. o. Az Európai Parlament és a Tanács xxx/xxxx/eu rendelete a hosszú távú befektetési alapokról, HL xxxxxxxxxxx. 2009/65/EK irányelv az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról, HL L 302., , 32. o június 8-i 2011/61/EU irányelv az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról, HL L 174, , 1. o. Beillesztendő a többéves pénzügyi keretre vonatkozó végleges rendeletre történő hivatkozás. A pénzügyi eszközök magukban foglalják a nem támogatásjellegű pénzügyi eszközöket, amelyek vagy adósságinstrumentumok (hitelek, kezességvállallások) vagy tőkeinstrumentumok (tisztán tőke- vagy kvázisajáttőke-befektetések, illetve más kockázatmegosztási eszközök) lehetnek. beillesztendő az elfogadott COSME-rendeletre és -munkaprogramra történő hivatkozás beillesztendő a végleges Horizont 2020 rendeletre és munkaprogramra történő hivatkozás Mindezeken felül a hitelfinanszírozáshoz való könnyebb hozzáférés biztosítása érdekében a Bizottság, az Európai Beruházási Alap és az Európai Beruházási Bank a hetedik kutatási keretprogram (7. KP) alapján közösen létrehozott egy egyedi Kockázatmegosztási Eszközt. Lásd: Ez a Kockázatmegosztási Eszköz egy kockázatmegosztási mechanizmus útján részleges garanciát nyújt pénzügyi közvetítőknek, ezáltal csökkenti azok pénzügyi kockázatát, és arra ösztönzi őket, hogy nyújtsanak hitelt a kutatás-fejlesztési vagy innovációs tevékenységet végző kkv-knak. Beillesztendő a végleges szövegre történő hivatkozás. 7

8 egyszerűbbé, rugalmasabbá és hatékonyabbá tételével megkönnyítse a pénzügyi eszközök felhasználását ben a Bizottság nyilvános konzultációt 17 indított annak érdekében, hogy információt gyűjtsön arról, hogy milyen mértékben hat a piac nem megfelelő működése a kkv-k hitel- és sajáttőke-finanszírozáshoz való hozzáférésére, valamint a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló évi iránymutatás 18 (a továbbiakban: a kockázati tőkéről szóló iránymutatás) megfelelőségéről. A nyilvános konzultáció eredményéből kiderült, hogy az említett iránymutatásban szereplő alapelvek szilárd alapot biztosítanak ahhoz, hogy a tagállamok eljuttassák forrásaikat a megcélzott kkv-khoz, egyúttal mérséklik a kiszorítás kockázatát. Ugyanakkor a nyilvános konzultáció során adott válaszok arra is rámutattak, hogy a kockázati tőkéről szóló iránymutatást a válaszadók túlságosan korlátozónak tartják mind a támogatható kkv-k körének, mind a finanszírozási formák, a támogatási eszközök, valamint a finanszírozási struktúrák meghatározása terén. 13. Az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítéséről szóló május 8-i közleményében 19 a Bizottság ambiciózus programot határozott meg az állami támogatási szabályozás korszerűsítésére, amely három fő célkitűzésen alapul: a) fenntartható, intelligens és inkluzív növekedés ösztönzése a versenyképes belső piacon; b) az előzetes bizottsági ellenőrzésnek a belső piacot leginkább befolyásoló ügyekre történő összpontosítása, ezzel egyidejűleg a tagállamokkal való együttműködés erősítése az állami támogatási szabályok végrehajtása terén; és c) a szabályok egyszerűsítése a döntéshozatal gyorsítása érdekében. 14. A fentiek fényében helyénvalónak tűnik a kkv-knak nyújtott sajáttőke- és hitelfinanszírozásra vonatkozó állami támogatási szabályrendszer kiterjedt felülvizsgálata a kockázatfinanszírozás különböző formáihoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítése érdekében. Ennek szellemében az általános csoportmentességi rendelet 20 hatályát kiterjesztették oly módon, hogy a támogatható kkv-k és a támogatási eszközök szélesebb körét ölelje fel. Ezeket az intézkedéseket nem kell bejelenteni, mivel feltételezzük, hogy azok piaci hiányosságok megszüntetésére irányulnak, megfelelőek és arányosak, ösztönző hatásúak, és a minimumra korlátozzák a torzulásokat. 2. AZ IRÁNYMUTATÁS HATÁLYA; FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 15. A Bizottság azokra a kockázatfinanszírozási célú intézkedésekre alkalmazza az ezen iránymutatásban szereplő elveket, amelyek nem felelnek meg az általános csoportmentességi rendeletben meghatározott valamennyi feltételnek. Ezekben az esetekben a tagállam a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerint bejelenti az Megjegyzendő, hogy több tagállam elfogadott olyan intézkedéseket, amelyek hasonló pénzügyi eszközök bevezetéséről rendelkeznek, azonban ezeket kizárólag tagállami forrásokból finanszírozzák. A kérdőív a következő helyen érhető el: HL C 194., , 2. o. Közlemény az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítéséről, COM(2012) 209 final, Beillesztendő az új általános csoportmentességi rendeletre való hivatkozás. 8

9 intézkedést, a Bizottság pedig elvégzi az ezen iránymutatás 3. fejezetében meghatározott érdemi összeegyeztethetőségi értékelést. 16. Azonban a tagállamok a kockázatfinanszírozási célú intézkedéseiket úgy is kialakíthatják, hogy azok ne tartalmazzanak a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatást, például mert megfelelnek a piacgazdasági szereplő tesztnek, vagy mert teljesítik a de minimis rendelet 21 feltételeit, ezért az ilyen intézkedéseket nem kell bejelenteni a Bizottságnak. 17. Ezen iránymutatás egyetlen rendelkezése sem szolgálhat azon állami támogatási intézkedések összeegyeztethetőségének megkérdőjelezésére, amelyek teljesítik a valamely más iránymutatásban, keretszabályban vagy rendeletben meghatározott feltételeket. A Bizottság kiemelt figyelmet fordít annak megelőzésére, hogy ezt az iránymutatást az érvényes keretszabályokban, iránymutatásokban és rendeletekben megfogalmazott elvek megkerülésére használják A piacgazdasági szereplő teszt 18. A kockázatfinanszírozási célú intézkedések gyakran bonyolult konstrukciókat tartalmaznak, amelyek a gazdasági szereplők egy csoportját (befektetők) arra ösztönzik, hogy azok kockázatfinanszírozást nyújtsanak a gazdasági szereplők egy másik csoportjának (támogatható vállalkozások). Az intézkedés kialakításától függően az egyik vagy akár mindkét szint vállalkozásai részesülhetnek állami támogatásban, akkor is, ha a hatóságok csak a támogatható vállalkozásoknak biztosítanának előnyöket. Ezenkívül a kockázatfinanszírozási célú intézkedésekben legalább egy pénzügyi közvetítő is érintett, amelyek jogállása eltér a befektetők és a befektetés tárgyát képező végső kedvezményezettek jogállásától. Ilyen esetben azt is mérlegelni kell, hogy a pénzügyi közvetítő az állami támogatás kedvezményezettjének tekinthető-e. 19. A támogatás fogalmáról szóló bizottsági közlemény 22 megállapítja azokat az általános elveket, amelyek alapján az állami beavatkozás nem minősül állami támogatásnak, például azért, mert összhangban van a piacgazdasági szereplő elvével. Ezen elv szerint az állami szervek vagy közvállalkozások által megvalósított gazdasági ügyletek nem biztosítanak előnyt a másik fél számára, és így nem minősülnek állami támogatásnak, ha a szokásos piaci feltételek mellett mennek végbe. Ez a fejezet további útmutatást nyújt a piacgazdasági szereplő tesztjének a kockázatfinanszírozás terén való alkalmazásához A befektetőknek nyújtott támogatás 20. Általánosságban a Bizottság akkor tekinti úgy, hogy egy befektetés összhangban áll a piacgazdasági szereplő elvével, tehát nem minősül állami támogatásnak, ha az az állami és a magánbefektetők számára egyenlő feltételek mellett valósul meg. Ez a helyzet áll fenn, ha az állami és a magánbefektetők azonos feltételek mellett valósítják meg az adott befektetést, a szereplők két említett kategóriája egyidejűleg lép fel, és a magánbefektető fellépése valós gazdasági jelentőséggel bír. 21. A kockázatfinanszírozás területén akkor tekintendő úgy, hogy az állami és a magánbefektetők egyidejűleg hatjtják végre az ügyletet, ha a magán- és az állami befektetők ugyanazon ügylet során, társbefektetőként fektetnek be a végső kedvezményezettbe. Az állami-magán pénzügyi közvetítőkön keresztül Beillesztendő a de minimis rendeletre való hivatkozás [beillesztendő a támogatás fogalmáról szóló közleményre történő hivatkozás] 9

10 megvalósított befektetések esetében vélelmezzük, hogy az állami és a magánbefektetők befektetései egyidejűleg valósulnak meg. 22. Ezenkívül úgy tekintendő, hogy az ügylet azonos feltételek mellett megy végbe, ha az állami és a magánbefektetők kockázata és haszna egyenlő, és ugyanazon kockázati osztály tekintetében azonos helyet foglalnak el a hitelezői rangsorban. Ha az állami befektető jobb pozícióban van, mint a magánbefektető például azért, mert a magánbefektetőkhöz képest előbb kap hozamot, az intézkedés ettől még a szokásos piaci feltételekkel összhangban lévőnek minősülhet. További feltétel, hogy a befektetés tárgyát képező vállalkozástól független magánbefektető által nyújtott finanszírozás gazdaságilag jelentős legyen 23 mind a befektetés teljes volumenére, mind a befektetői kitettségekre nézve. 23. Ha egy intézkedés lehetővé teszi a magánbefektetők számára, hogy olyan feltételek mellett fektessenek be kockázatfinanszírozási céllal egy van több vállalkozásba, amelyek kedvezőbbek az azonos vállalkozásba befektető állami befektetőkre vonatkozó feltételeknél, az érintett magánbefektetők előnyhöz juthatnak (nem egyenlő feltételekkel megvalósított befektetés). Ez az előny számos különböző formát ölthet, jelenthet például az állami befektetőkkel összehasonlítva kedvezményes hozamot vagy az alapul szolgáló ügylet alulteljesítése esetén a veszteségeknek való kisebb kitettséget Pénzügyi közvetítő és/vagy annak kezelője részére nyújtott támogatás 24. A Bizottság általános nézete szerint a pénzügyi közvetítő olyan közvetítő eszköz, amely arra szolgál, hogy továbbítsa a támogatásokat a befektetőknek és/vagy a befektetés tárgyát képező vállalkozásoknak, és saját jogán nem minősül a támogatás kedvezményezettjének. Ha a pénzügyi közvetítő nem rendelkezik jogi személyiséggel, hanem csupán olyan vagyontömeg, amelyet önálló alapkezelő társaság kezel, a közvetítő puszta eszköznek tekintendő, anélkül, hogy a támogatás kedvezményezettjének minősülne. Ugyanakkor azok az intézkedések, amelyek alapján közvetlen transzfer történik valamely pénzügyi közvetítő javára, vagy amelyek megkövetelik a kedvezményezett által történő társfinanszírozást, támogatásnak minősülhetnek, kivéve ha a szóban forgó transzfer vagy társfinanszírozás olyan feltételek mellett megy végbe, amelyek elfogadhatók lennének egy átlagos piacgazdasági szereplő számára. 25. Ha a pénzügyi közvetítő kezelői vagy az alapkezelő társaság nyílt, átlátható, megkülönböztetésmentes és objektív kiválasztási eljárás során kerülnek kiválasztásra, vagy ha a kezelő díjazása teljes mértékben tükrözi a hasonló helyzetben alkalmazott aktuális piaci szinteket, vélelmezendő, hogy az említett kezelő nem részesül állami támogatásban. 26. Ha a pénzügyi közvetítő és annak kezelői vagy az alapkezelő társaság nyilvánosan működő gazdálkodó egység, amely nem nyílt, átlátható, megkülönböztetésmentes 23 Például a Citynet Amsterdam ügyben a Bizottság úgy foglalt állást, hogy két magánbefektető befektetései melyek egy vállalkozás teljes sajáttőke-befektetésállományának egyharmadát tették ki gazdaságilag jelentősnek tekinthetők, figyelemmel a részvényesi struktúrára és arra, hogy elegendő részvénnyel rendelkeztek ahhoz, hogy blokkoló kisebbséget alkossanak a cég stratégiai döntéseinél (lásd a C53/2006. sz., Citynet Amsterdam (Hollandia) ügyben hozott bizottsági határozatot, HL L 247., , 27. o., (96)-(100) bekezdés). Ezzel szemben az N429/2010. sz., Görög Mezőgazdasági Bank ügyben (Agricultural Bank of Greece ATE, HL C 317, , 5. o.) a magánbefektetői részvétel a befektetésnek csupán 10 %-át érte el, szemben a 90 %-os állami befektetéssel, ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nincs szó egyenlő feltételekről, mivel az állam által megvalósított tőkeinjekciót nem kísérte magánbefektetői oldalról hasonló szintű részvétel, továbbá az állami befektetés nem volt arányos az állam részvényeinek számával. 10

11 és objektív kiválasztási eljárás során került kiválasztásra, abban az esetben tekintendő úgy, hogy nem részesül támogatásban, ha közvetlen állami ráhatástól függetlenül működik, a díjazás pedig megfelel a szokásos piaci feltételeknek és teljesítményen alapul. Ezenkívül a pénzügyi közvetítők kezelésének üzleti alapon kell állnia, a kezelőknek pedig nyereségorientált módon kell meghozniuk a befektetési döntéseket. 27. Ha az állam pénzügyi közvetítőbe hitelek vagy kezességvállalások formájában befektet, akkor annak érdekében, hogy a pénzügyi közvetítő ne részesüljön állami támogatásban, teljesülniük kell a referencia-kamatlábról szóló közleményben 24, illetve a kezességvállalásról szóló közleményben 25 meghatározott feltételeknek. 28. Ha a pénzügyi közvetítő az államtól kapott összes előnyt továbbadja a végső kedvezményezett vállalkozásoknak, úgy tekintendő, hogy a pénzügyi közvetítő nem részesül állami támogatásban. A teljes körű továbbadás biztosítása érdekében a pénzügyi közvetítőnek nyújtott előnyt számszerűsíteni kell. Ezenkívül megfelelő mechanizmus útján biztosítani kell a teljes körű továbbadás ellenőrzését. 29. Az, hogy a kockázatfinanszírozási célú intézkedés eredményeként a pénzügyi közvetítők növelhetik vagyonukat, kezelőik pedig megbízások révén nagyobb árbevételt érhetnek el, a támogatási intézkedés csupán másodlagos gazdasági hatásának tekintendő, és nem minősül a pénzügyi közvetítő és/vagy annak kezelői részére nyújtott támogatásnak. Azonban ha a kockázatfinanszírozási célú intézkedés úgy került kialakításra, hogy e másodlagos hatást előre meghatározott pénzügyi közvetítőkhöz irányítsa, úgy kell tekinteni, hogy az érintett pénzügyi közvetítők közvetett támogatásban részesülnek A befektetés tárgyát képező vállalkozásoknak nyújtott támogatás 30. Ha a befektetők, a pénzügyi közvetítő vagy annak kezelői szintjén támogatásnyújtásra kerül sor, a Bizottság általában úgy tekinti, hogy a támogatás legalább részben a befektetés tárgyát képező vállalkozásokhoz kerül, ez azonban nem érinti a de minimis rendelet 26 alkalmazását. Akkor is ez a helyzet, ha a pénzügyi közvetítő kezelői tisztán üzleti alapon hozzák befektetési döntéseiket Bejelentendő kockázatfinanszírozási támogatások 31. A tagállamok a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése alapján kötelesek bejelenteni azokat a kockázatfinanszírozási célú intézkedéseket, amelyek nem felelnek meg a piacgazdasági szereplő teszten, nem teljesítik a de minimis rendelet feltételeit, vagy nem felelnek meg az általános csoportmentességi rendeletben szereplő összes feltételnek, és állami támogatásnak minősülnek. A Bizottság az említett intézkedések belső piaccal való összeegyeztethetőségét a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján vizsgálja. Ez az iránymutatás azokra a kockázatfinanszírozási célú intézkedésekre összpontosít, amelyek valószínűleg összeegyeztethetőnek minősülnek a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjával, számos olyan feltételre figyelemmel, amelyek részletes ismertetése ezen iránymutatás 3. fejezetében található. A szóban forgó intézkedések az alábbi három kategóriába sorolhatók A Bizottság közleménye a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról, HL C 14., , 6. o. Bizottsági közlemény az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról, HL C 155., , 10. o. a de minimis rendeletre történő hivatkozás 11

12 32. Az első kategóriába olyan kockázatfinanszírozási célú intézkedések tartoznak, amelyek olyan vállalkozásokat céloznak, amelyek nem teljesítik az általános csoportmentességi rendeletben felsorolt összes támogathatósági követelményt. Ezen intézkedésekkel kapcsolatban a Bizottság részletes előzetes értékelés elvégzését írja elő a tagállam számára, mivel a támogatható vállalkozásokat érintő, az általános csoportmentességi rendeletben meghatározott piaci hiányosság már nem vélelmezhető. Ebbe a kategóriába különösen az alábbi vállalkozások tartoznak: a) olyan vállalkozások, amelyek az első kockázatfinanszírozási célú befektetés után túllépik a kkv-k Unió által alkalmazott meghatározásában 27 szereplő küszöbértékeket, és kisebb közepes piaci tőkeértékű vállalatokká válnak; b) kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet végző innovatív közepes piaci tőkeértékű vállalatok; c) olyan vállalkozások, amelyek az első kockázatfinanszírozási célú befektetéshez az első kereskedelmi értékesítésüket követő több mint öt év eltelte után jutnak; d) olyan vállalkozások, amelyeknek [10 millió EUR]-nál magasabb összegű kockázatfinanszírozási célú befektetési igényük van; e) olyan alternatív kereskedési platformok, amelyek nem teljesítik az általános csoportmentességi rendelet feltételeit. 33. A második kategória olyan intézkedéseket foglal magában, amelyek kialakítása eltér az általános csoportmentességi rendeletben meghatározott paraméterektől. Ezen intézkedések esetében a piaci hiányosság vélelmezhető, azonban körültekintően vizsgálandó az intézkedés kialakítása. Ebbe a kategóriába különösen az alábbi esetek tartoznak: a) olyan intézkedések, amelyekben a magánbefektetői részvétel az általános csoportmentességi rendeletben meghatározott arányok alatt marad; b) olyan intézkedések, amelyek pénzügyi kialakításának paraméterei meghaladják az általános csoportmentességi rendeletben meghatározott felső határokat; c) olyan intézkedések, amelyek a befektetők, a pénzügyi közvetítők és azok kezelőinek kiválasztása során a nyereségből származó elsőbbségi hozamokkal szemben (nyereségnövelés) előnyben részesítik az esetleges veszteségekkel szembeni védelmet (veszteségminimalizálás); d) fiskális ösztönzők a vállalati befektetők számára, ideértve a társbefektetőként eljáró pénzügyi közvetítőket vagy azok kezelőit is. 34. A harmadik kategória olyan nagy programokra vonatkozik, amelyek bár teljesítik az általános csoportmentességi rendelet feltételeit, nagy költségvetésük miatt nem tartoznak annak hatálya alá. Ezeket a programokat elsősorban azért kell bejelenteni, hogy a Bizottság részletesen megvizsgálhassa azokat a potenciális negatív hatásokat, amelyeket ezek a programok az érintett piacokra gyakorolhatnak. E vizsgálat elvégzésekor a Bizottság azt is ellenőrzi, hogy teljesülnek-e az általános csoportmentességi rendeletben előírt feltételek. 35. A bejelentendő intézkedések 32. és 33. pontban ismertetett különböző kategóriái együttesen is megjelenhetnek egyazon intézkedésen belül. 27 beillesztendő az új általános csoportmentességi rendelet II. Mellékletére való hivatkozás 12

13 2.3. Fogalommeghatározások 36. Ezen iránymutatás alkalmazásában az alábbi kifejezések a következő jelentéssel bírnak: a) alternatív kereskedési platform : kkv-részvények adásvételére szakosodott részvénypiac vagy befektetési eszköz, amely megkönnyíti a befektetők és a befektetés tárgyát képező kkv-k találkozását; b) szokásos piaci feltételek : azt jelenti, hogy a szerződő felek közötti befektetési ügylet feltételei azonosak a független vállalkozások között létrejövő ügyletek feltételeivel, és mentesek az állami befolyás minden elemétől; c) adósságinstrumentum : olyan megállapodás, amelyben a hitelező kötelezi magát, hogy meghatározott pénzösszeget meghatározott időre a kölcsönfelvevő rendelkezésére bocsát, és amely a kölcsönfelvevőt arra kötelezi, hogy a meghatározott időszakon belül visszafizesse az összeget; formáját tekintve lehet kölcsön vagy egyéb finanszírozási eszköz, amely a hitelező számára elsődlegesen minimumhozamot nyújt; d) támogatható vállalkozás : az ezen iránymutatásban meghatározott kkv-k, kisebb közepes piaci tőkeértékű vállalatok és innovatív közepes piaci tőkeértékű vállalatok; e) megbízott fél : valamely tagállam által kockázatfinanszírozási célú intézkedés végrehajtásával megbízott pénzügyi intézmény például az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Beruházási Alap (EBA), nemzetközi pénzügyi intézmény, közjogi szerv vagy a magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szerv; f) tőkebefektetés : befektető általi közvetlen vagy közvetett tőkejuttatás egy vállalkozás számára a vállalkozásban történő teljes vagy részleges tulajdonszerzés ellenében, ahol a befektető bizonyos irányítási jogkört is szerez a vállalkozásban, és részesülhet a jövőbeli nyereségből; g) kilépés : pénzügyi közvetítő vagy befektető részesedésének megszüntetése, amely történhet kereskedelmi értékesítés, leírás, részvények/kölcsönök visszafizetése, más pénzügyi közvetítő vagy befektető részére történő átruházás, pénzügyi intézmény részére történő átruházás, valamint nyilvános forgalomba hozatallal történő értékesítés beleértve az első nyilvános kibocsátást révén; h) végső kedvezményezett : olyan támogatható vállalkozás, amelyben egy kockázatfinanszírozási célú állami támogatási intézkedés alapján befektetést hajtottak végre; i) pénzügyi közvetítő : formájától és tulajdoni viszonyaitól függetlenül bármely pénzügyi közvetítő, beleértve a megbízott feleket, az alapok alapját, a magántőke-befektetési alapokat, a nyilvános befektetési alapokat, a bankokat, a mikrofinanszírozási intézményeket és a kezességvállalásra létrehozott társaságokat; j) első kereskedelmi értékesítés : vállalkozás által termék- vagy szolgáltatási piacon történő első értékesítés, amelybe nem tartozik bele a piac tesztelése érdekében végrehajtott korlátozott értékesítés; k) kiegészítő befektetés : egy vállalkozásba történő egyszeri vagy ismételt befektetést követő további befektetés; 13

14 l) kezességvállalás : harmadik fél újonnan létrejött kockázatfinanszírozási célú hitelügyleteiért (például adósságinstrumentumokért vagy lízingekért), valamint kvázi-sajáttőke instrumentumaiért való részleges vagy teljes felelősségvállalásra vonatkozó írásbeli kötelezettségvállalás; m) kezességvállalási mérték : a biztosított portfólió egyes tranzakciói esetében vállalt százalékos veszteségfedezeti arány; n) független magánbefektető : a befektetés tárgyát képező kkv-tól független magánbefektető, tulajdoni viszonyaiktól függetlenül ideértve a pénzügyi intézményeket is, feltéve, hogy az utóbbiak teljes felelősséget vállalnak befektetéseikért; újonnan létrehozott vállalkozás esetén a magánbefektetőt a vállalkozástól függetlennek kell tekinteni; o) innovatív közepes piaci tőkeértékű vállalat : olyan közepes piaci tőkeértékű vállalat, i. amely független szakértő értékelésével alá tudja támasztani, hogy a belátható jövőben új, az iparági legmodernebb technikákhoz képest jelentős javulást jelentő, ugyanakkor technológiai vagy ipari problémák kockázatát hordozó termékeket, szolgáltatásokat vagy folyamatokat fejleszt majd ki, vagy ii. amelynek kutatás-fejlesztési költségei az összes működési költségnek legalább 15 %-át teszik ki a kockázatfinanszírozási célú állami támogatási intézkedés alapján megvalósított első befektetést megelőző három év legalább egyikében; pénzügyi előzményekkel nem rendelkező induló vállalkozás esetében ugyanezen arányt a folyó pénzügyi időszak független könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi kimutatásában kell kimutatni; p) befektetés : egy vállalkozásba történő egyszeri vagy ismételt befektetés; q) nagy program : olyan, nagy költségvetésű (a tervezett vagy a tényleges éves kiadás meghaladja a tagállam GDP-jének a 0,01 %-át, valamint a 100 millió EUR értéket) támogatási program, amely teljesíti az általános csoportmentességi rendelet feltételeit, azonban a rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján nem tartozik annak hatálya alá; r) tőkeáttétel : az állami befektetésen kívül szükséges magánbefektetés előírt mértéke. Megjegyzendő, hogy ezen iránymutatás alkalmazásában a tőkeáttétel nem szinonim a költségvetési rendelet 140. cikke (2) bekezdésének d) pontjában, valamint a közös rendelkezésekről szóló rendelet 32. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott tőkeáttételi hatással ; s) közepes piaci tőkeértékű vállalat : ezen iránymutatás alkalmazásában olyan vállalkozás, amelynek alkalmazotti létszáma nem haladja meg az főt, ideértve a kisebb közepes piaci tőkeértékű vállalatokat is. Ezen iránymutatás alkalmazásában egyetlen vállalkozásnak tekintendők azok a jogalanyok, amelyek esetében az általános csoportmentességi rendelet II. melléklete 3. cikkének (3) bekezdésében felsorolt bármely feltétel teljesül ( kapcsolt vállalkozás ); t) természetes személy : olyan személy, aki a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában nem minősül vállalkozásnak; u) új hitel : új befektetés érdekében újonnan kezdeményezett hitelügylet, ide nem értve a meglévő hitelek refinanszírozását; 14

15 v) kockázatfinanszírozási célú befektetés : támogatható vállalkozásnak nyújtott tőke- és kvázisajáttőke-befektetés, kockázatfinanszírozási célú hitel, (ideértve a lízinget és a kezességvállalást), illetve ezek ötvözete; w) kockázatfinanszírozási célú hitel : pénzügyi közvetítő által támogatható vállalkozásnak nyújtott hitel vagy lízing, feltéve, hogy a közvetítő a hitelt vagy lízinget az általános csoportmentességi rendelet 19. cikkének (10) bekezdésében meghatározott mértékben, saját forrásból finanszírozza, és hogy bizonyítani tudja, hogy a kockázatfinanszírozási célú intézkedés keretében támogatott hitelportfólióból számos olyan vállalkozás részesül, amely a közvetítő hitelpolitikája szerint az intézkedés megvalósulása nélkül nem részesült volna finanszírozásban; x) kis- és középvállalkozás (kkv) : az általános csoportmentességi rendelet II. mellékletében meghatározott vállalkozás. Ezen iránymutatás alkalmazásában egyetlen vállalkozásnak tekintendők azok a jogalanyok, amelyek esetében az általános csoportmentességi rendelet II. melléklete 3. cikkének (3) bekezdésében felsorolt bármely feltétel teljesül ( kapcsolt vállalkozás ); y) kisebb közepes piaci tőkeértékű vállalat : olyan vállalkozás, melynek alkalmazotti létszáma nem haladja meg a 499 főt, és amelynek éves árbevétele nem haladja meg a 100 millió EUR-t, vagy amelynek éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 86 millió EUR-t. Ezen iránymutatás alkalmazásában egyetlen vállalkozásnak tekintendők azok a jogalanyok, amelyek esetében az általános csoportmentességi rendelet II. melléklete 3. cikkének (3) bekezdésében felsorolt bármely feltétel teljesül ( kapcsolt vállalkozás ); z) a kockázatfinanszírozás teljes összege : valamely támogatható vállalkozásban egyszeri vagy ismételt finanszírozás útján, kockázatfinanszírozási célú állami támogatási intézkedés alapján megvalósított összes befektetés beleértve a kiegészítő befektetéseket is összege; aa) kvázisajáttőke-befektetés : a saját tőke és a hitelfinanszírozás közé besorolt finanszírozási forma, amely az elsőhelyi adósságnál magasabb, de a törzsrészvénynél alacsonyabb kockázattal jár, nemfizetéssel szemben nincs biztosítva, és amelynek hozama a tulajdonos számára elsősorban a célvállalkozás nyereségétől vagy veszteségétől függ. A kvázisajáttőkebefektetés strukturálható jellemzően biztosíték nélküli és alárendelt, és egyes esetekben tőkévé alakítható adósságként, vagy elsőbbségi tőkeként; bb) kiváltási tőke : egy vállalkozás létező részvényeinek megvásárlása egy korábbi befektetőtől vagy tulajdonostól; cc) tőzsdén nem jegyzett kkv : olyan kkv, amely nem szerepel a tőzsde hivatalos jegyzékében. Az alternatív kereskedési platformon jegyzett kkv tőzsdén nem jegyzett kkv-nak minősül. 3. A KOCKÁZATFINANSZÍROZÁSI TÁMOGATÁS ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE 3.1. Közös értékelési elvek 37. Annak értékelésekor, hogy egy bejelentett támogatási intézkedés a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető-e, a Bizottság általában elemzi, hogy a támogatási intézkedés kialakítása biztosítja-e azt, hogy a támogatás közös érdekű célkitűzés 15

16 eléréséhez való pozitív hozzájárulása meghaladja a tagállamok közötti kereskedelemre és a versenyre gyakorolt, lehetséges negatív hatásait. 38. Az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítéséről szóló május 8-i közleményben a Bizottság javasolta, hogy azonosítani kellene és meg kellene határozni olyan közös elveket, amelyek valamennyi támogatási intézkedés összeegyeztethetőségi értékelése során alkalmazhatók. E célból a Bizottság csak azokat a támogatási intézkedéseket tekinti a Szerződéssel összeegyeztethetőnek, amelyek az alábbi feltételek mindegyikét teljesítik: a) jól meghatározott, közös érdekű célkitűzéshez való hozzájárulás: az állami támogatási intézkedésnek a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdésével összhangban közös érdekű célkitűzésre kell irányulnia (3.2. szakasz); b) az állami beavatkozás szükségessége: az állami támogatási intézkedésnek olyan esetre kell irányulnia, ahol a támogatás olyan lényegi fejlődést eredményez, amelyet a piac önmagában, piaci hiányosság megszüntetése útján nem tud megvalósítani (3.3. szakasz); c) a támogatási intézkedés megfelelősége: a tervezett támogatási intézkedésnek megfelelő szakpolitikai eszköznek kell lennie a közös érdekű célkitűzés eléréséhez (3.4. szakasz); d) ösztönző hatás: a támogatásnak oly módon kell megváltoztatnia az érintett vállalkozás magatartását, hogy az olyan tevékenységekbe kezdjen, amelyeket támogatás nélkül nem vagy csak korlátozott mértékben vagy másképpen végezne (3.5. szakasz) 28 ; e) a támogatás arányossága (minimumra korlátozott támogatás): a támogatás összegének az érintett vállalkozás kiegészítő befektetéseinek vagy többlettevékenységeinek az ösztönzéséhez szükséges minimumra kell korlátozódnia (3.6. szakasz); f) a tagállamok közötti versenyre és kereskedelemre gyakorolt, indokolatlan negatív hatások elkerülése: a támogatás negatív hatásait megfelelően korlátozni kell annak érdekében, hogy az intézkedés általános egyenlege pozitív legyen (3.7. szakasz); g) a támogatás átláthatósága: a tagállamoknak, a Bizottságnak, a gazdasági szereplőknek és a nyilvánosságnak könnyen hozzá kell férniük a vonatkozó jogszabályokhoz és az azok alapján odaítélt támogatásokkal kapcsolatos lényeges információkhoz (3.8. szakasz). 39. Egyes programkategóriák általános egyenlege az ezen iránymutatás 4. fejezetében ismertetett utólagos értékelési követelmény hatálya alá eshet. Ilyen esetekben a Bizottság az érintett programok időtartamát korlátozhatja, meghosszabbításuk bejelentésének lehetősége mellett. 40. Ha az állami támogatási intézkedés vagy az ahhoz kapcsolódó feltételek (beleértve a finanszírozási módszert is, amennyiben az az intézkedés szerves részét képezi) 28 Az ösztönző hatás magában foglalja a költségvetési rendelet 140. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott addicionalitás elvét, amely szerint a pénzügyi eszközöknek nem lehet célja a tagállami pénzügyi eszközök, a magánfinanszírozás vagy más uniós pénzügyi intézkedés helyettesítése. 16

17 szükségképpen az uniós jog megsértésével járnak, a támogatás nem nyilvánítható a belső piaccal összeegyeztethetőnek Valamely egyedi támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségének értékelése során a Bizottság figyelembe veszi a Szerződés 101. vagy 102. cikkének megsértésével kapcsolatos azon eljárásokat, amelyek érinthetik a támogatás kedvezményezettjét, és amelyek lényegesek lehetnek a támogatásnak a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerinti értékelése szempontjából Közös érdekű célkitűzéshez való hozzájárulás 42. Az állami támogatásnak hozzá kell járulnia a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdésében meghatározott egy vagy több közös érdekű célkitűzés megvalósításához. A kockázatfinanszírozási támogatás esetében az általános szakpolitikai célkitűzések a következők: a potenciálisan életképes kkv-k finanszírozási lehetőségeinek javítása azok korai fejlődési szakaszától a növekedési szakaszukig, valamint bizonyos esetekben a kisebb, valamint az innovatív közepes piaci tőkeértékű vállalatok lehetőségeinek javítása annak érdekében, hogy hosszú távon versenyképes kkv-finanszírozási piac alakuljon ki az Unióban, ami hozzájárulhat az általános gazdasági növekedéshez. A Bizottság akkor tekinti úgy, hogy egy adott kockázatfinanszírozási célú intézkedés hozzájárul az Unió valamely közös szakpolitikai célkitűzésének megvalósításához, ha megfelel a pontban szereplő feltételeknek Az intézkedés által elérni kívánt konkrét szakpolitikai célkitűzések 43. Az intézkedésnek a 42. pontban meghatározott általános szakpolitikai célkitűzésekre figyelemmel konkrét szakpolitikai célkitűzéseket kell meghatároznia. Ennek érdekében a tagállamnak a szakpolitikai célok azonosítása és a megfelelő teljesítménymutatók meghatározása céljából előzetes értékelést kell végeznie. Az intézkedés terjedelmét és időtartamát a szakpolitikai célokhoz kell igazítani. A teljesítménymutatóknak általában a következőket kell tartalmazniuk: a) a magánszféra szükséges vagy tervezett befektetése (tőkeáttételi hatás); b) a befektetés tárgyát képező végső kedvezményezettek várható száma, beleértve az induló kkv-k számát is; c) a kockázatfinanszírozási célú intézkedés végrehajtása során, a kockázatfinanszírozási célú befektetések eredményeként létrehozandó új vállalkozások becsült száma; d) a végső kedvezményezett vállalkozásokban a kockázatfinanszírozási célú intézkedés szerinti első kockázatfinanszírozási célú befektetés időpontja és a kilépés között létrehozott munkahelyek száma; e) adott esetben a piacgazdasági szereplő teszttel összhangban megvalósított befektetések aránya; f) olyan köztes célok és határidők, amelyek eléréséig egy előre meghatározott összeget vagy a költségvetés meghatározott százalékát be kell fektetni; g) a befektetésekkel kapcsolatban várt megtérülés/hozam; Lásd például a C-156/98. sz. Németország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2000., I o.) 78. pontját, valamint a C-333/07. sz. Régie Networks kontra Rhone Alpes Bourgogne ügyben hozott ítélet (EBHT 2008., I o.) pontját. Lásd a C-225/91. sz. Matra kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1993., I o.) 42. pontját. 17

18 h) adott esetben a végső kedvezményezettek által a kockázatfinanszírozási célú intézkedés végrehajtása során tett szabadalmi bejelentéseket A szakpolitikai célkitűzéseket megvalósító pénzügyi közvetítők 44. Annak érdekében, hogy a kockázatfinanszírozási célú intézkedésbe bevont pénzügyi közvetítők megvalósítsák a vonatkozó szakpolitikai célkitűzéseket, különösen az alábbi pontban szereplő feltételeket kell teljesíteniük. 45. A pénzügyi közvetítő befektetési stratégiájának összhangban kell lennie az intézkedés szakpolitikai célkitűzéseivel. A kiválasztási folyamat során a pénzügyi közvetítőknek be kell mutatniuk, hogy az általuk javasolt befektetési stratégia hogyan járulhat hozzá a szakpolitikai célkitűzések és célok eléréséhez. 46. A pénzügyi közvetítőknek vagy azok kezelőinek járó kezelői díjnak mind a pénzügyi eredményekhez, mind a szakpolitikai célok eredményes eléréséhez kapcsolódó teljesítményalapú ösztönzőket kell tartalmaznia. A szakpolitikával kapcsolatos ösztönzőknek egyensúlyban kell lenniük a pénzügyi teljesítményen alapuló ösztönzőkkel, amelyeknek biztosítaniuk kell, hogy a jövőbeli befektetés tárgyát képező, támogatható vállalkozások kiválasztása hatékony legyen. Ezenkívül a Bizottság mérlegeli szankciók alkalmazását, amennyiben az előírt szakpolitikai célok nem valósulnak meg. 47. A tagállam például a pénzügyi közvetítő befektetői képviseleti testületeiben mint például a felügyelőbizottságban vagy a tanácsadó testületben történő képviseleten keresztül biztosíthatja, hogy a közvetítők befektetési stratégiája mindenkor megfeleljen az előírt szakpolitikai céloknak. Megfelelő irányítási struktúra útján kell biztosítani, hogy a befektetési stratégia módosításához szükség legyen a tagállam előzetes hozzájárulására. Az egyértelműség kedvéért rögzítjük, hogy a tagállam nem vehet részt közvetlenül az egyedi befektetési vagy elidegenítési döntések meghozatalában Az állami beavatkozás szükségessége 48. Az állami támogatás csak akkor indokolt, ha a közös célkitűzés elérését befolyásoló konkrét piaci hiányosságra irányul. A Bizottság úgy véli, hogy nincs olyan piaci hiányosság, amely általánosan érintené a kkv-k finanszírozási lehetőségeit, hanem csupán a kkv-k bizonyos csoportjaihoz kapcsolódó hiányosságok léteznek; különösen a fennállásuk korai szakaszában lévő kkv-k azok, amelyek növekedési kilátásaik ellenére nem tudják bizonyítani a befektetőknek a hitelképességüket vagy az üzleti terveik megalapozottságát. A szóban forgó piaci hiányosság terjedelme ágazattól függően eltérő lehet mind az érintett vállalkozások, mind azok tőkekövetelménye szempontjából. Az információs aszimmetria miatt a piac számára nehézkes az ilyen kkv-k kockázat/nyereség profiljának, valamint a kockázattal kiigazított hozamot termelő képességének értékelése. Az említett kkv-k által a projektjük minőségével kapcsolatos információk megosztása terén tapasztalt nehézségek, vélt kockázatosságuk és gyenge hitelképességük magas ügyleti és ügynöki költségeket eredményez, és növelheti a befektetők kockázatkerülési hajlandóságát. A kisebb és az innovatív közepes piaci tőkeértékű vállalatok bizonyos körülmények között ugyanezzel a piaci hiányossággal szembesülnek. 49. Ezért a kockázatfinanszírozási célú intézkedésnek olyan előzetes értékelésen kell alapulnia, amely igazolja a támogatható vállalkozásokat érintő finanszírozási hiány fennállását az érintett célterületen. A kockázatfinanszírozási célú intézkedést úgy 18

19 kell kialakítani, hogy az előzetes értékelés során igazolt piaci hiányosságra irányuljon. 50. A magánfinanszírozás optimálistól elmaradó szintjét eredményező strukturális és ciklikus (vagyis a válsággal kapcsolatos) problémák egyaránt vizsgálandók. A vizsgálat során átfogóan elemezni kell a támogatható vállalkozások számára rendelkezésre álló finanszírozási forrásokat, figyelembe véve a célterületen meglévő pénzügyi közvetítők számát, azok állami vagy magánjellegét, az érintett piaci szegmensben megvalósítandó befektetések volumenét, a potenciálisan támogatható vállalkozások számát és az egyes ügyletek átlagos értékét. Ennek az elemzésnek a kockázatfinanszírozási célú intézkedés bejelentését megelőző [5-10] év adatain kell alapulnia, ez alapján tartalmaznia kell a finanszírozási hiány jellegét és becsült nagyságát, vagyis a támogatható vállalkozások teljesítetlen finanszírozási igényét. 51. Az előzetes értékelést lehetőleg független szervezetnek kell elvégeznie, objektív és naprakész bizonyítékok alapján. A tagállamok belső szakértőket is igénybe vehetnek, vagy benyújthatnak egy, az Európai Beruházási Alap által készített piaci elemzést a finanszírozási lehetőségekről (Access to Finance Market Assessment AFMA), feltéve, hogy az a kockázatfinanszírozási célú intézkedés bejelentését megelőző három éven belül készült. Amennyiben a kockázatfinanszírozási célú intézkedést részben az európai strukturális és beruházási alapokból finanszírozzák, a tagállam benyújthatja a közös rendelkezésekről szóló rendelet cikkének (2) bekezdése értelmében készített előzetes értékelést, amelyet úgy kell tekinteni, hogy megfelel az ezen iránymutatásban szereplő követelményeknek. A Bizottság fenntartja a jogot, hogy az előzetes értékelés megállapításainak vizsgálata során a rendelkezésre álló bizonyítékok fényében megkérdőjelezze az adatok érvényességét. 52. Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés által érintett pénzügyi közvetítők a megállapított piaci hiányosságokat célozzák meg, a javasolt befektetési stratégiának tiszteletben kell tartania a meghatározott támogathatósági követelményeket és finanszírozási korlátozásokat. A tagállamoknak tehát olyan pénzügyi közvetítőket kell kiválasztaniuk, amelyek az átvilágítás alapján bizonyítani tudják, hogy az általuk javasolt befektetési stratégia üzleti szempontból megalapozott, és megfelelő kockázatdiverzifikációs szabályokat tartalmaz, amelyek célja a gazdasági megvalósíthatóság és a befektetések mérete és területi kiterjedése szempontjából a hatékonysági szint elérése. 53. Ezenkívül a fenti 2.2. szakaszban említett intézkedésekre figyelemmel az előzetes értékelés során számításba kell venni azokat a konkrét piaci hiányosságokat, amelyekkel a támogatható vállalkozások szembesülnek, erről lásd az pontban szereplő további útmutatást Az általános csoportmentességi rendelet hatályán kívül eső vállalkozási kategóriákra irányuló intézkedések a) Olyan vállalkozások, amelyek kisebb közepes piaci tőkeértékű vállalattá válnak az első befektetést követően 54. Jóllehet az általános csoportmentességi rendelet hatálya a kkv-kra korlátozódik, azok a kkv-k, amelyek növekedési tervei arra utalnak, hogy a kockázatfinanszírozási célú intézkedés szerinti első befektetést követően nő a munkavállalói létszám, túlléphetik a kkv fogalommeghatározásában szereplő 31 Beillesztendő a közös rendelkezésekről szóló végleges rendeletre történő hivatkozás. 19

20 létszámot és pénzügyi határértékeket. Bizonyos körülmények között ezek a vállalkozások a kkv-kat érintő finanszírozási korlátokhoz hasonló korlátokkal szembesülnek. 55. Ezért előfordulhat, hogy a kockázatfinanszírozási célú intézkedés szerinti első befektetés után is szükség van a szóban forgó vállalkozásba történő magánbefektetések ösztönzésére, valamint támogatni kell a vállalkozást, hogy újabb növekedési szakaszba léphessen, mindaddig, amíg elegendő tapasztalattal és biztosítékkal nem rendelkezik ahhoz, hogy állami támogatás nélkül is vonzó legyen a magánbefektetők számára. Ez elősegítheti a korábbi magánbefektetést, mivel így nagyobb eséllyel tudnak sikeresen kilépni a vállalkozásból annak egy későbbi fejlődési szakaszában. Vizsgálata során a Bizottság figyelembe veszi a megcélzott vállalkozások munka- és/vagy tőkeigényét, valamint azokat az egyéb feltételeket is, amelyek az adott vállalkozásokat érintő különös finanszírozási korlátokat tükrözik (például rendelkeznek-e elegendő biztosítékkal egy nagyobb összegű hitelhez). 56. A fentiek fényében, továbbá feltéve, hogy az előzetes értékelés elegendő gazdasági bizonyítékot foglal magában, indokolt lehet azon vállalkozások további támogatása, amelyek a kockázatfinanszírozási célú intézkedés szerinti első befektetést követően kisebb közepes piaci tőkeértékű vállalattá válnak. b) Innovatív közepes piaci tőkeértékű vállalatok 57. A közepes piaci tőkeértékű vállalatok bizonyos körülmények között a kkv-kat érintő finanszírozási korlátokhoz hasonló korlátokkal szembesülnek. Ez lehet a helyzet azon közepes piaci tőkeértékű vállalatok esetében, amelyek egyidejűleg végeznek kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet, és hajtanak végre termelő létesítményre irányuló induló beruházást, ideértve a piaci bevezetés előkészítését is, és amelyek múltbeli eredményei alapján a potenciális befektetők nem képesek megfelelő képet kialakítani a szóban forgó tevékenységek eredményeinek piaci kilátásairól. Ilyen esetben ahhoz, hogy fenntartható szintre növeljék a termelési kapacitásukat, ezeknek az innovatív közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak szükségük lehet kockázatfinanszírozásra. 58. A vállalkozások e csoportjára irányuló intézkedések értékelése céljából az előzetes értékelés során szemléltetni kell a piaci hiányosság jellegét és nagyságát. c) Olyan vállalkozások, amelyeknél az induló beruházás az első kereskedelmi értékesítésüket követő több mint öt év eltelte után történik 59. Az általános csoportmentességi rendelet főszabályként azokat a kkv-kat célozza, amelyeknél az intézkedés szerinti induló beruházás azt megelőzően történik, hogy valamely piacon végrehajtották volna az első kereskedelmi értékesítést, vagy az első kereskedelmi értékesítést követő öt éven belül. Az ötéves időszakot követően csak a kiegészítő befektetésekre vonatkozik a csoportmentesség. Ugyanakkor a vállalkozások egyes típusai még mindig fejlődésük terjeszkedő/korai növekedési szakaszában lévőnek tekinthetők, ha az említett ötéves időszak után még mindig nem tudták kellően bizonyítani jövedelemtermelő képességüket és/vagy még mindig nem rendelkeznek kellően meggyőző tapasztalattal és megfelelő biztosítékokkal. Különösen igaz ez a beváltnak még nem tekinthető technológiákat alkalmazó magas kockázatú ágazatokra, az innovatív vállalkozásokra vagy bizonyos ágazatokra, így például a biotechnológiára, a kulturális ágazatokra és a kreatív iparágakra. Ráadásul lehetséges, hogy azoknak a vállalkozásoknak, amelyek elegendő belső tőkével rendelkeznek induló tevékenységük finanszírozásához, csak egy későbbi szakaszban lesz szükségük külső finanszírozásra, például ahhoz, hogy növeljék kapacitásukat, ugyanis a szűkebb üzleti tevékenység kiterjesztése terén 20

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében.

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében. A pályázó vállalkozás minősítése a kis-és középvállalkozás kedvezményezett helyzetének megállapításához a Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008.08.06) valamint a KKV meghatározásáról szóló 2003/361/EK

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

III. MELLÉKLET. Az e rendelet feltételei szerint mentesülő állami támogatásokkal kapcsolatos információk

III. MELLÉKLET. Az e rendelet feltételei szerint mentesülő állami támogatásokkal kapcsolatos információk HU III. MELLÉKLET Az e rendelet feltételei szerint mentesülő állami támogatásokkal kapcsolatos információk I. RÉSZ A 12. cikknek megfelelően a bizottsági számítógépes alkalmazásban megjelenítendő adatok

Részletesebben

Tájékoztató a Széchenyi Tőkebefektetési Alapról

Tájékoztató a Széchenyi Tőkebefektetési Alapról Tájékoztató a Széchenyi Tőkebefektetési Alapról 1. Az Alap célkitűzése A Széchenyi Tőkebefektetési Alap program célkitűzése a növekedési potenciállal rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (XXX)

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (XXX) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX [ ](2015) XXX draft A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (XXX) az Európai Tengerügyi és Halászati Alap 2016. évi munkaprogramja és az Alap végrehajtására vonatkozó finanszírozási

Részletesebben

2. MELLÉKLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA

2. MELLÉKLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA 40 2. MELLÉKLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA Kis- és középvállalkozás fogalma (részletesen lásd általános csoportmentességi rendelet I. melléklet) A vállalkozástípus meghatározása az alkalmazotti

Részletesebben

Mit jelent az EMIR a nem-pénzügyi ügyfeleknek?

Mit jelent az EMIR a nem-pénzügyi ügyfeleknek? Jelen tájékoztató az ESMA (European Securities and Markets Authority) által készített, 2013 márciusa során közzétett összefoglaló nem hivatalos, magyar nyelvű fordítása, melynek eredeti angol nyelvű változata

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.9.19. C(2014) 6515 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.) a 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv a hitelközvetítők számára

Részletesebben

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10.

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10. A JEREMIE program EU pályázatok felül- és alulnézetben 2007. május 10. JEREMIE Program JEREMIE = Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises Az Európai Bizottság és az EIB/EIF közös kezdeményezése.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.17. C(2013) 9098 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.) a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az alternatívbefektetésialapkezelők

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.17. C(2014) 4580 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) az EN14342 szabvány hatálya alá tartozó bizonyos, bevonat nélküli fa padlóburkolatok

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) bekezdés 1. pontjának való megfelelésről szóló átláthatósági

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 2012-ES ÉVES JELENTÉSÉRE 8. FEJEZET KUTATÁS ÉS EGYÉB BELSŐ POLITIKÁK

A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 2012-ES ÉVES JELENTÉSÉRE 8. FEJEZET KUTATÁS ÉS EGYÉB BELSŐ POLITIKÁK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.9.16. COM(2013) 651 final A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 2012-ES ÉVES JELENTÉSÉRE 8. FEJEZET KUTATÁS ÉS EGYÉB BELSŐ POLITIKÁK HU HU A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Konzultációs dokumentum. A kkv-k kockázati tőkéhez jutását elősegítő állami támogatások

Konzultációs dokumentum. A kkv-k kockázati tőkéhez jutását elősegítő állami támogatások Konzultációs dokumentum A kkv-k kockázati tőkéhez jutását elősegítő állami támogatások Jelen konzultációnk során a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőkebefektetések előmozdítását célzó állami

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője 2011. február 25. MFB Invest tőkefinanszírozás Az MFB Invest Zrt. a Magyar Fejlesztési

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK A 2014 ÉS 2020 KÖZÖTTI KOHÉZIÓS POLITIKÁBAN KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a

Részletesebben

Magyarázat. 2. A megmentési és szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatás felülvizsgálata

Magyarázat. 2. A megmentési és szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatás felülvizsgálata Magyarázat A nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatás-tervezet I. Háttér és kontextus 1. Az állami támogatási szabályozás

Részletesebben

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály A nagyvállalatok energetikai audit kötelezettsége Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Az EU energiahatékonysági szabályozása 1. 2. 3. 2010/30/EU irányelv az energia címkézésről 2010/31/EU

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.9.17. COM(2013) 633 final 2013/0312 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA az Egyesült Királyságnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv

Részletesebben

NYILATKOZAT. Egyesülés, szétválás ideje: (év) (hónap) (nap)

NYILATKOZAT. Egyesülés, szétválás ideje: (év) (hónap) (nap) 1. melléklet a 19/2014.(XI. 27.) önkormányzati rendelethez 1 NYILATKOZAT az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.2.23. COM(2011) 78 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.6. C(2012) 8806 final A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről HU HU A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

f nnt artható gazdaságot

f nnt artható gazdaságot A Small Business Act üzenete a döntéshozóknak és a hazai KKV szektornak Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI Mottó: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Neked miért van három tornacipőd? (Sándor

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

INNOVÁCIÓ ÉS KÖZBESZERZÉS

INNOVÁCIÓ ÉS KÖZBESZERZÉS INNOVÁCIÓ ÉS KÖZBESZERZÉS Dr. Varga Ágnes Nemzetközi és Oktatási Főosztály főosztályvezető-helyettes 2013. május 8. Fenntartható közbeszerzések az Európai Unióban - Célkitűzések Európa 2020 stratégia Intelligens,

Részletesebben

Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K

Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K A HITELPROGRAM CÉLJA a hazai mikro- és kisvállalkozóknak kíván az indulásukhoz, a vállalkozásuk fejlesztéséhez indokolt, szükséges, megalapozott és elégséges forrásokat

Részletesebben

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 2011/0276(COD) 2.4.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

Részletesebben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben Gion Gábor, Deloitte vezérigazgató Balatonalmádi, 2012. szeptember 6. Könyvvizsgálói szakma kilátásai A jelen és jövő kihívásai Az auditált

Részletesebben

A könyvvizsgálati standardok változásai

A könyvvizsgálati standardok változásai XXIII. Országos Könyvvizsgálói Konferencia Visegrád 2015. Szeptember 4-5. A könyvvizsgálati standardok változásai dr. Ladó Judit Alelnök Magyar Könyvvizsgálói Kamara Előzmény 1 Nemzetközi Könyvvizsgálati

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

1. A legkedvezőbb végrehajtás fogalma és hatálya

1. A legkedvezőbb végrehajtás fogalma és hatálya Tájékoztató a KBC Securities végrehajtási politikájáról lakossági ügyfelek részére 1. A legkedvezőbb végrehajtás fogalma és hatálya A KBC Securities összhangban az EU pénzügyi eszközök piacairól szóló

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.)

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.11. C(2015) 3035 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a méhészeti ágazatban

Részletesebben

2010. évi Üzletszabályzata 3. számú melléklete 2010. március 1-jei hatállyal

2010. évi Üzletszabályzata 3. számú melléklete 2010. március 1-jei hatállyal Melléklet Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2010. évi Üzletszabályzata 3. számú melléklete 2010. március 1-jei hatállyal 3. számú melléklet A PÉNZÜGYI VÁLSÁG KAPCSÁN NYÚJTOTT ÁTMENETI TÁMOGATÁSI

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei I. A dokumentum célja és alkalmazási területe A Kockázatkezelési Irányelvek az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1068 Budapest,

Részletesebben

N 355/2008. sz. állami támogatás Magyarország Magyar JEREMIE kockázatitőke-intézkedés

N 355/2008. sz. állami támogatás Magyarország Magyar JEREMIE kockázatitőke-intézkedés EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 10.12.2008 B(2008) 8350 Tárgy: N 355/2008. sz. állami támogatás Magyarország Magyar JEREMIE kockázatitőke-intézkedés Tisztelt Asszonyom! 1. ELJÁRÁS (1) A magyar hatóságok 2008.

Részletesebben

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az EU bankjaként gazdaságilag életképes, fenntartható beruházásokat finanszírozunk, támogatunk szaktudásunkkal Európa határain belül és túl. Az EU 28 tagállamának

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

A szanálhatóság akadályainak kezelése vagy megszüntetése

A szanálhatóság akadályainak kezelése vagy megszüntetése A szanálhatóság akadályainak kezelése vagy megszüntetése Kómár András Intézményi kapcsolatok és szanálási szabályozási főosztály Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 24. Tartalom 1. A szabályozás célja

Részletesebben

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK 2013.3.22. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 83/1 II (Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK A BIZOTTSÁG 231/2013/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2012. december 19.) a 2011/61/EU európai parlamenti

Részletesebben

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság I. A kkv-k megítélése az EU-ban 2000 Kisvállalkozások Európai Chartája világszínvonalú kkv-környezet

Részletesebben

módosított új de minimis csoportmentesség

módosított új de minimis csoportmentesség HU módosított új de minimis csoportmentesség HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, [ ] 2006 C(2006) Tervezet A BIZOTTSÁG / /EK RENDELETE (YYYY. month DD.) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének

Részletesebben

fejlődés az Európai Strukturális és Beruházási Alapok pénzügyi eszközeivel Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Pénzügyi eszközök

fejlődés az Európai Strukturális és Beruházási Alapok pénzügyi eszközeivel Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Pénzügyi eszközök fejlődés az Európai Strukturális és Beruházási Alapok pénzügyi eszközeivel Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásával biztosított

Részletesebben

Az FHB Nyrt. 200.000.000.000,- Ft keretösszegű. 2013-2014. évi Kibocsátási Programjához. készített Összevont Alaptájékoztatójának. 5. sz.

Az FHB Nyrt. 200.000.000.000,- Ft keretösszegű. 2013-2014. évi Kibocsátási Programjához. készített Összevont Alaptájékoztatójának. 5. sz. FHB Jelzálogbank Nyrt. Az FHB Nyrt. 200.000.000.000,- Ft keretösszegű 2013-2014. évi Kibocsátási Programjához készített Összevont Alaptájékoztatójának 5. sz. Kiegészítése Jelen dokumentum alapjául szolgáló

Részletesebben

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés -

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés - KÖZZÉTÉTEL - éves kockázatkezelési jelentés - A GlobalFX Investment Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1113 Budapest, Nagyszőlős utca 11-15., cégjegyzékszám: 01-10-046511; továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22.

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22. Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére 2013. november 22. Innovációs teljesítmény - EU Innovation Scoreboard 2013 Innovációs Alap A 2013-as kiírású pályázatok státusza (VKSZ integrált

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK 2013.12.24. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 352/1 II (Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK A BIZOTTSÁG 1407/2013/EU RENDELETE (2013. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108.

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Hitelkonstrukciók és Garanciaprogram

Hitelkonstrukciók és Garanciaprogram Hitelkonstrukciók és Garanciaprogram Mikro-, kis- és középvállalkozások részére Brossura_210x210_j5.indd 1 Új Széchenyi Hitel Támogatható hitelcél: gépek, berendezések, egyéb tárgyi eszközök, illetve immateriális

Részletesebben

1.. A 30/2012.(XII.12.) sz. helyi adókról szóló rendelet 25/A..-a (2) bekezdéssel egészül ki:

1.. A 30/2012.(XII.12.) sz. helyi adókról szóló rendelet 25/A..-a (2) bekezdéssel egészül ki: Újhartyán Város Önkormányzatának 19/2015.(XI.27.) sz. Önkormányzati rendelete a 30/2012. (XII.12.) sz. rendelete a helyi adókról szóló rendelet módosításáról Újhartyán Város Önkormányzatának Képviselőtestülete

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Az innovációról a vállalkozásoknak egyszerűen 2015 1 www.glosz.hu 2015 Milyen szolgáltatásokat kínálunk az innováció menedzsment részeként? Az innováció

Részletesebben

A FEJLESZTÉSI ADÓKEDVEZMÉNY LÉTSZÁM- FELTÉTELEINEK VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÚ MÓDOSÍTÁSA

A FEJLESZTÉSI ADÓKEDVEZMÉNY LÉTSZÁM- FELTÉTELEINEK VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÚ MÓDOSÍTÁSA A FEJLESZTÉSI ADÓKEDVEZMÉNY LÉTSZÁM- FELTÉTELEINEK VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÚ MÓDOSÍTÁSA Staviczky Péter 1 Bevezetés A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 22/B. -ában

Részletesebben

570. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard 2009. április Nemzetközi könyvvizsgálati standard A vállalkozás folytatása

570. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard 2009. április Nemzetközi könyvvizsgálati standard A vállalkozás folytatása 570. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard 2009. április Nemzetközi könyvvizsgálati standard A vállalkozás folytatása Célok 9. A könyvvizsgáló célja, hogy: (a) (b) elegendő és megfelelő könyvvizsgálati

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011 évi CXCV törvény 41 (6) bekezdés, 50 (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011 évi CXCVI törvény 3 (1) 1 pontjának való megfelelésről I Törvény erejénél

Részletesebben

ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2013. féléves jelentése

ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2013. féléves jelentése Az ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP e 1. Az Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása Az Alap neve Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap Az Alap rövidített

Részletesebben

Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens SZIE GTK RGVI

Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens SZIE GTK RGVI Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens SZIE GTK RGVI 2005-ben került létrehozásra Fókuszában a városok integrált fejlesztése áll, amely az elmúlt évtizedben kiemelt prioritásává vált az Uniónak és amelyet

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Tőkefinanszírozás kisvállalkozásoknak. dr. Csuhaj V. Imre

Tőkefinanszírozás kisvállalkozásoknak. dr. Csuhaj V. Imre Tőkefinanszírozás kisvállalkozásoknak dr. Csuhaj V. Imre elnök-vezérigazgató EU-pályázatok fóruma Gazdaságfejlesztési programok a kkv-k versenyképességének javításáért Budapest, 2014. április 30. Tartalom

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

I. ELJÁRÁS II. LEÍRÁS. 2. Birtokfejlesztési célú termőföldvásárlásra nyújtott beruházási támogatás

I. ELJÁRÁS II. LEÍRÁS. 2. Birtokfejlesztési célú termőföldvásárlásra nyújtott beruházási támogatás EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2006-XII-22 B(2006) 7226 Tárgy: Állami támogatás / Magyarország Támogatás száma: N 795/2006 Birtokfejlesztési hitel kamattámogatása Tisztelt Külügyminiszter Asszony! A Bizottság

Részletesebben

TERVEZET A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

TERVEZET A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTER a Gazdaságfejlesztési Operatív Program K+F és innováció a versenyképességért prioritására és a Regionális Operatív Programok K+F és innováció tárgyú konstrukcióira

Részletesebben

MÓDOSÍTÁS 2-23. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0399(COD) 30.8.2012. Véleménytervezet Kyriakos Mavronikolas (PE492.561v01-00)

MÓDOSÍTÁS 2-23. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0399(COD) 30.8.2012. Véleménytervezet Kyriakos Mavronikolas (PE492.561v01-00) EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 30.8.2012 2011/0399(COD) MÓDOSÍTÁS 2-23 Véleménytervezet Kyriakos Mavronikolas (PE492.561v01-00) a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram (2014

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

Támogató döntéssel, támogatási szerződéssel/okirattal rendelkező pályázók esetén

Támogató döntéssel, támogatási szerződéssel/okirattal rendelkező pályázók esetén Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Támogató döntéssel, támogatási

Részletesebben

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet???

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? Adósság és/vagy saját tőke A tulajdonosi érték maximalizálása miatt elemezni kell: 1. A pénzügyi tőkeáttétel hatását a részvények hozamára és kockázatára; 2. A

Részletesebben

EURÓPAI BIZOTTSÁG. SA. 37043 (2013/N) számú állami támogatás Magyarország

EURÓPAI BIZOTTSÁG. SA. 37043 (2013/N) számú állami támogatás Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 11.09.2013 C (2013) 5831 final NYILVÁNOS VÁLTOZAT Ez a dokumentum a Bizottság belső dokumentuma, melyet kizárólag tájékoztatási céllal tett hozzáférhetővé. Tárgy: SA. 37043

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

EURÓPAI BIZOTTSÁG. Brüsszel, 17.VI.2008 C(2008)2676 végleges

EURÓPAI BIZOTTSÁG. Brüsszel, 17.VI.2008 C(2008)2676 végleges EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 17.VI.2008 C(2008)2676 végleges Tárgy: N 735/2007. sz. állami támogatás Magyarország Fejlesztési adókedvezmény szabályozott piacra belépő vállalkozásoknak a fejlesztési adókedvezményről

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

KÉZIKÖNYV A KKV-K ÁLLAMI TÁMOGATÁSÁRA VONATKOZÓ KÖZÖSSÉGI SZABÁLYOKRÓL

KÉZIKÖNYV A KKV-K ÁLLAMI TÁMOGATÁSÁRA VONATKOZÓ KÖZÖSSÉGI SZABÁLYOKRÓL 25/02/2009 KÉZIKÖNYV A KKV-K ÁLLAMI TÁMOGATÁSÁRA VONATKOZÓ KÖZÖSSÉGI SZABÁLYOKRÓL BELEÉRTVE A JELENLEGI PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI VÁLSÁGBAN A FINANSZÍROZÁSI LEHETŐSÉGEK ELÉRÉSÉNEK TÁMOGATÁSÁRA IRÁNYULÓ IDEIGLENES

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel K&H üzleti tippek 2015 Kovács Viktor Zoltán K&H KKV Marketing vezető 1 életciklus modell megújuló expanzió érett növekedés növekedő hanyatló induló induló vállalkozások

Részletesebben

AZ ÖSSZETETTEBB GAZDASÁGI SZEMLÉLET ALKALMAZÁSA AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI AKCIÓTERVBEN A MÉRLEGELÉSI TESZT

AZ ÖSSZETETTEBB GAZDASÁGI SZEMLÉLET ALKALMAZÁSA AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI AKCIÓTERVBEN A MÉRLEGELÉSI TESZT AZ ÖSSZETETTEBB GAZDASÁGI SZEMLÉLET ALKALMAZÁSA AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI AKCIÓTERVBEN A MÉRLEGELÉSI TESZT COLLEGE OF EUROPE, EURÓPAJOGI ÉS KÖZGAZDASÁGI ANALÍZIS SPECIALIZÁCIÓ 2008-2009 2009. május 5. 1 REITER

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért

Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Egyszerűsítések, gyorsítások Átláthatóbb pályázati struktúra Átgondolt, a fejlesztési célokra koncentráló pályázatok

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.13. C(2014) 1633 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.) a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletének a 2017.

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben