Tanári kézikönyv. Barangolások hazai tájakon. 6. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz. Budapest, 2012.

Átírás

1 Tanári kézikönyv Barangolások hazai tájakon 6. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz Budapest, 2012.

2 Összeállította. Tompáné Balogh Mária megyei szaktanácsadó országos szakértõ Dinasztia Tankönyvkiadó Írta és összeállította: Tompáné Balogh Mária megyei szaktanácsadó országos szakértõ Szerkesztette: Az illusztrációk azonosak a tankönyvcsaládban található rajzokkal ISBN Tartalom Bevezetõ gondolatok...5 Elõszó...7 Módszertani ajánlás...10 Tartalom Tananyag 6. évfolyam...17 Tanmenet...22 Javaslatok az egyes órák feldolgozásához...35 Utószó...69 Raktári szám: PK A Kiadó minden jogot fenntart! Felelõs kiadó: Dinasztia Tankönyvkiadó Kft Budapest, Tóth István u. 97. Felelõs vezetõ: Szarvas-Ballér Judit ügyvezetõ igazgató Nyomdai elõkészítés: Design: László Marianna Nyomda: Felelõs vezetõ:

3 Bevezetõ gondolatok Kedves Kollégák! Szeretnénk megköszönni a bizalmukat, amellyel az Élõ környezetem tankönyvcsalád újabb, a 6. évfolyamos korosztálynak szánt tagját választották abban a reményben, hogy a NAT szellemének megfelelõ, a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodó biológiai mûvelõdési anyag feldolgozása során sikerül kialakítani a tanulókban a természet ismeretén, szeretetén alapuló meggyõzõdésbõl fakadó, tudatos, aktív természetvédelem igényét. Bízunk benne, hogy színes tankönyvünk és az ahhoz szervesen kapcsolódó munkafüzet megnyerte tetszését, és szívesen tanulnak belõle tanítványai. A két alapdokumentum mellett megjelentettünk egy segédanyagot is, amelyben témazáró feladatlapok találhatók témakörönként két variációban. (A és B változatban.) Most pedig elkészítettük a tankönyvcsaládhoz a tanári kézikönyvet, amellyel a kollégák tervezõ munkáját, tanórákra való felkészülését kívánjuk segíteni. A következõ oldalakon olvasható: Módszertani ajánlással, helyi tantervjavaslattal, valamint óravázlatokkal a mindennapi felkészülésüket szeretnénk segíteni. A módszertani ajánlásokkal2 nem utasításokat fogalmaztunk meg, hanem javaslatokat, ajánlásokat. Egyúttal szeretnénk bemutatni tankönyvcsaládunk egymásra építettségét a 4 8. évfolyamokon. A helyi tantervjavaslat csak egyfajta iránymutató minta a helyi tanterv készítéséhez. Természetesen átvehetõ, ugyanakkor saját formára adaptálható is. A teljes helyi tanterv (a tantárgyi struktúrával együtt) megtalálható az 5. évfolyam kézikönyvében, valamint megjelent külön kiadványként is kiadónk, a Dinasztia Tankönyvkiadó gondozásában. Ezért itt csak a 6. évfolyamra vonatkozó biológiai vonatkozásokat emeljük ki. A tanmenetjavaslat és az óravázlatok is segítséget, ötletet kívánnak adni az éves tervezéshez és a mindennapos felkészüléshez. A kézikönyvben található segédanyagokat a nevelõ saját adottságaiból kiindulva alakíthatja a helyi viszonyokhoz, figyelembe véve elsõsorban az osztály összetételét, érdeklõdését. Így az általunk adott javaslatot elfogadva, kisebb módosításokkal kiegészítve válik munkájukat segítõ, nagyszerû segédeszközzé. Amennyiben így lenne, örülnénk, hogy nem dolgoztunk hiába. Sikeresen, szakmai örömökben gazdag tanévet kívánunk: Tompáné Balogh Mária tankönyvíró Szarvas-Ballér Judit Dinasztia Tankönyvkiadó ügyvezetõ igazgatója 5

4 Elõszó A mai emberiség egyik nagy problémája, hogy a mindennapi munka során legtöbben csak élettelen, nagyrészt mesterséges tárgyakkal kerülnek kapcsolatba. Olyan dolgokkal, amelyek nem különösebben szépek és semmiképp sem alkalmasak arra, hogy elismerést, csodálatot váltsanak ki. Ezért legtöbb ember elfelejtette, hogy kell bánni az élõlényekkel, rendszerekkel. És megint csak ez az oka annak, hogy az emberiség, ahol csak kapcsolatba kerül a természettel, pusztulással fenyegeti, pedig benne és belõle él. (Konrad Lorenz) Hogy az emberiség ne pusztítsa el teljesen saját természetes környezetét, sorra születnek természetvédelmi törvények, alakulnak nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, egyre több élõlény kerül a védettség listájára. Jelentõs mértékben fejlõdött a korszerû nemzetközi környezetvédelmi szervezetek tevékenysége is. Mindezeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az egész világot meglepte a hirtelen rászakadó ökológiai válság. Ezt a problémahalmazt csak az 1960-as évek végén kezdte komolyan venni az emberiség. A rengeteg intõ jel, korrekt szakmai érv, sokkoló hatás vezetett el az 1972-es stockholmi konferenciáig, ahol elõször fogalmazták meg: Csak egyetlen Földünk van! A cselekvés igénye és szándéka, azóta érlelõdik, erõsödik. Ennek jegyében kezdõdött meg a tennivaló körvonalazása, ez vezetett egyebek között a Környezeti Nevelési Egyesület, valamint a Természet- és Környezetvédõ Tanárok Egyesületének megalakításához. Az igazi nagy változások küszöbéhez azonban 1992 õszén érkeztünk. Gyõrött gondolatébresztõ magvas tézisek alapján nagy szabású regionális konferencián elemeztük a környezeti nevelés általános és középiskolai feladatait, lehetõségeit. A neves vendégek mellett elsõsorban gyakorló pedagógusok mondták el véleményüket. A kétnapos eszmecsere végére kikerekedett a helyzetértékelés, illetõleg állásfoglalás, amely országos érvényû és széles körû hasznosítást érdemlõ eredményt hozott. A gyõri konferencián felszólalt elõadók, hozzászólók jó gazda módjára szóltak a jövõ megõrzéséhez nélkülözhetetlen értékeinkrõl, figyelmeztettek a buktatókra és csiszolgatták, illesztgették a természettel harmóniában élõ ember formálásának alapköveit. Rávilágítottak arra, hogy a pedagógiai gyakorlatban a mennyiségi szemlélet lett úrrá, korszerûtlenek a tankönyveink, a teszt-túltengés megölte a tanulói alkotóképességet, a gyermeki természetes józanságot, eredetiséget. Javaslatot tettek olyan tankönyvek megjelentetésére, amelyeknek jellemzõje: az egységes szemlélet, az életkori sajátosságoknak megfelelõ ábraanyag, és amelyekben nagyobb szerepet kap a természetvédelem. A konferencián személyre szóló és közös feladatainkról egyaránt átfogó képet kaptunk. Ahhoz pedig, hogy ne legyenek pusztába kiáltott szavak a segítõ szándékú, programot körvonalazó ajánlások, a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium együttmûködési megállapodást írt alá, amely szerint: környezeti nevelésnek olyan személyiségek formálása a célja, akiknek van korszerû környezeti világképük, kultúrájuk, akik harmóniában élnek a természettel, környezetükkel, felelõsen gondolkodnak róla, és tudatosan cselekszenek érte. Közben elkezdõdtek a NAT munkálatai, amelyek során figyelembe vették a két minisztérium megállapodását és az I. fejezetben, amely a NAT szerepével foglalkozik, a kötelezõ oktatás tartalmi szabályozásában megfogalmazták, hogy az ismeretek feldolgozása összefüggések feltárása megalapozhatja a tanulók mûveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szûkebb és tágabb környezetükben. Szintén a NAT I. fejezete foglalkozik a mûveltségi területek oktatásának közös követelményeivel (kereszttantervek), ahol a 7 elem közül kiemelkedõ szerepet kapott a: környezeti nevelés és a testi és lelki egészség. A fent vázolt megváltozott feladatoknak, célkitûzéseknek megfelelõen a Dinasztia Tankönyvkiadó egy olyan tankönyvcsaládot jelentetett meg, amelyet végigkísér: 7

5 az egységes szemlélet, a természetvédelem kiemelt fontossága éppúgy, mint az esztétikus megjelenés, a tantárgyi ismeretek egymásra épültsége és az életkori sajátosságoknak megfelelõ ismeretközlés, a cselekvõ munkáltatás, valamint a humánus, érzelem gazdag szemlélet. A NAT az Ember és természet mûveltségi terület keretében folyó nevelés oktatás feladataként jelöli meg, hogy: sajátos nevelési, képzési feladataink teljesítése révén hozzájárul a természet megszerettetéséhez, a természet kincseinek megóvása iránti felelõsség alakításához. Az Ember és természet mûveltségi terület oktatására jelöl meg óraszámkeretet. A természetismeret tanítása során a természetszeretet felébresztésének, a környezetkultúra fejlesztésének szán a NAT az elmúlt idõszakhoz képest nagyobb, a jelentõségének megfelelõ szerepet. A NAT a részletes követelményeket képzési szakaszonként határozza meg évfolyamok végén. Mivel a NAT nem jelöl meg (vagy csak nagyon kevés) fajismeretet felvetõdik a kérdés: mit, mennyit és hogyan tanítsunk. Fontos a pontos ökológiai alapismeretek elsajátítása, mert valódi ökológiai ismeretek nélkül nem alakulhat ki új természetfelfogás, egy merõben más ökológiai magatartás. Kiemelkedõen fontos az egyre több faj megismerése, megismertetése. Hiszen ha valaki nem ismer valamit, azt nem is szereti, amit nem szeret, azt nem becsüli, következésképpen nem is oltalmazza. (Dr. Tóth Albert) A városiasodás szinte elkerülhetetlen velejárója volt a zárt tantermi oktatás, holott az a kívánatos, hogy az iskolát közelebb hozzuk a természethez. A séták, kirándulások, a szabadban (vagy az osztályteremben) megfigyelt élõlények tanulmányozása során a tanulók közvetlenül érzelmi kapcsolatba kerülnek a természet dolgaival, jelenségeivel. A gyermekek számára fontos a tapasztalás, az élményszerûség, az esztétikai, érzelmi viszonyulás létrejötte. Ebben rejlik az élet szépsége, csodálatos varázsa. Ezt a szépséget kell megláttatnunk tanítványainkkal, s csak így várhatjuk el, hogy belõlük is a természetet, annak megismert formáit, értékeit védõ, oltalmazó felnõttek váljanak. Ehhez olyan módszerekre, eljárásokra van szükségünk a tananyag feldolgozása során, amelyeknek személyiségformáló hatása lényegesen sokoldalúbb. Ilyen lehet például: Az aktív megismerõ, felfedezõ tanulási folyamat, amellyel tartósan tudjuk biztosítani a kíváncsiságot, az ismeretszerzés fontosságát. Így élik át a tanulók a felfedezés örömét, mint a legfontosabb tanulásra ösztönzõ motívumot. A megfigyelés fontosságára már Comenius Ámos János is figyelmeztetett: Szükséges, hogy a megismerés mindig az érzékszervekbõl induljon ki, semmi sincs ugyanis az értelemben, ami nem volt meg elõbb az érzékszervekben. A tanítás során a tanulók tudatos figyelmét nagyban segíti, ha érzik, hogy a nevelõ lelkesen beszél a tanulás tárgyáról. A megbeszélés segíti a gondolkodást, az összefüggések megláttatását, kutatásra, búvárkodásra serkenthet. A tanulókat aktív részvételre bátoríthatja, ha érzik, hogy a tanárt érdekli a válaszuk. A tanulók spontán megnyilatkozásának lehetõvé tétele, rajzok, képek segítségével, beszédhelyzetek teremtésével. A kérdezés, kételkedés, az ellentmondás és a vita lehetõségének megteremtése. Önálló munka lehetõsége (vers, szakirodalmi gyûjtõmunka, kiselõadás, gyûjtõmunka készítése). Önálló kutató, búvárkodó, felfedezõ tevékenység végeztetése. Ahhoz, hogy mindezeket a célokat, feladatokat megvalósíthassuk, egy olyan tankönyvcsalád elkészítésére vállalkoztunk, amelynek céljai a következõk: A tanulók a megváltozott igényeknek megfelelõen tudjanak tájékozódni a természeti környezetben. Ismerjenek meg minél több élõlényt közvetlen és egyre táguló környezetükbõl. Legyenek képesek az élõlények testfelépítésének, legfeltûnõbb életjelenségeinek változásainak megfigyelésére. Tudják jellemezni, csoportosítani a megismert élõlényeket. Ismerjék a természeti környezet összefüggéseit, kölcsönhatásait, fejlõdését. Tudják, értsék, minden élõlényre szüksége van környezetünknek, és ne bántsák azokat. Legyenek fogékonyak a természet szépségei iránt. Ne gyûjtsenek be élõlényeket, azokat lehetõség szerint mindig természetes környezetükben figyeljék meg. (Ha mégis szükség van a begyûjtésre, az legyen kíméletes, és a megfigyelés után azonnal engedjék szabadon az élõlényt ott, ahol begyûjtötték!) A tankönyvben, munkafüzetben leírtak ösztönözzék a tanulókat további búvárkodásra, a segédanyagok (könyvek, diák, fotók, filmek) használatára, konkrét környezet- és természetvédelmi feladatok elvégzésére. A tanulók igényeljék nemcsak a környezet, de önmaguk tisztaságát, védjék egészségüket, táplálkozzanak egészségesen. Alakuljon ki a tanulókban az egészséges életkörülmények iránti igényük. Legyenek képesek a megismert módszerek folyamatos alkalmazására a gyakorlatban. E célkitûzéseknek megfelelõen a Dinasztia Tankönyvkiadó Élõ környezetem tankönyvcsaládja évfolyamonként az alábbi életközösségeket, témaköröket tárgyalja: 4. évfolyam: Élet a ház körül; Földrajzi alapismeretek; Egészséges életmód. 5. évfolyam: A mezõ életközössége. 6. évfolyam: Az erdõ és a víz, vízpart életközössége, valamint az ember egészsége. 7. évfolyam: Távoli tájak életközösségei, rendszertan. 8. évfolyam: Az ember szervezete és egészsége. 8 9

6 Módszertani ajánlás a 6. évfolyamos tanulóknak készült Élõ környezetem (barangolás hazai tájakon) címû tankönyvcsaládhoz A 6. évfolyam számára készült tankönyvcsalád szerves folytatása az 5. évfolyam által használt tankönyvcsaládnak. Az 5. évfolyamban szerzett ismeretek, fogalmak újakkal bõvülnek. Így például a termések közül 4. évfolyamban a csonthéjas alma és bogyótermések után 5. évfolyamban a szem- és kaszattermésekkel, 6. évfolyamban pedig a makktermés felépítésével ismerkednek meg a tanulók. Vagy a madarakról tanultakat újabb fajok megismerésével (úszó-, gázlómadarak) bõvítjük. Tehát a tananyag felépítése spirális, amely lehetõvé teszi, hogy az egyszer már tanult, elemzett élõ lénycsoportokhoz újra és újra más és más életközösségben, más és más összefüggésben visszatérjünk. A tananyagnak ez a fajta bõvülése biztosítja az alapvetõ biológiai ismeretek elsajátítását, a belsõ összefüggések fel ismerését, az alkalmazni képes tudás kialakítását. Az Ember és természet mûveltségi terület természetismeret részmûveltségi területének tananyagát már 5. évfolyamban is két tantárgy keretében tanítottuk (élõvilág és földrajz). Az idén a kölcsönhatások és energiaváltozások témakört a fizika tantárgyon belül tanulják a gyerekek. Valljuk, hogy pontos, szakszerû ismereteket csak az arra felkészített nevelõ nyújthat tanítványainak. Mivel még sem a tanárképzés, sem a posztgraduális képzés során sincs az országban megfelelõ számú természetismeret képesítésû szaktanár, de vannak biológia, fizika és földrajz szakos tanárok, úgy gondoljuk, hogy az elkövetkezendõ idõszakban az ilyen képesítésû szaktanárok feladata lesz a NAT által meghatározott természetismereti tananyag átadása. Azzal, hogy tankönyveink tananyag elrendezése a hagyományos tantárgyfelosztáshoz áll közelebb, egyrészt az iskolák tervezõ munkáját kívánjuk segíteni, másrészt az eddig eredményesen dolgozó kollégákat szeretnénk megerõsíteni abban, hogy lelkiismeretes munkájukra a továbbiakban is szükség lesz. Másrészt hisszük azt, hogy a természetismeret részmûveltségi területen megtanított tananyag nem attól lesz komplex, ha az egy könyvben jelenik meg (és csak a borító tartja össze), hanem az iskola egységes természet centrikus, környezetbarát, környezetvédõ, ápoló mentalitásától. Az, hogy a részmûveltségi terület tananyagtartalmát több tantárgy (tankönyv) keretén belül valósítjuk meg, nem mond ellen a NAT kívánalmainak, hiszen így fogalmaz: A NAT mûveltségi területeit a helyi tantervekben különbözõképpen lehet tantárgyakká szervezni. Így tehát az Élõ környezetem tankönyvcsalád 6. évfolyam számára készült tagja a NAT természetismeret részmûveltségi terület biológiai ismereteit veszi számba, igazodva az évszakok periodicitásához. Így õsszel az erdõ életközösségét figyeljük meg részletesebben, téli idõszakban az ember szervezetével, egészségével foglalkozunk, tavasszal pedig, amikor újraéled a természet a víz- és vízpart életközösségét vizsgáljuk. Mivel nem kívánunk száraz ismeretanyagot tanítani, amely rövid idõn belül feledésbe merül, hanem a természetet szeretõ, az ökológiai összefüggéseket meglátó tanulókat szeretnénk nevelni, ezért módszertani szempontból nagyon fontos, hogy mindig a tapasztalásból induljunk ki, az önálló ismeretszerzést gyakoroltassuk. Ezért minden témakör tanulmányi sétával kezdõdik. Az életkori sajátosságokat figyelembe véve nélkülözhetetlen, hogy tanítványainkhoz testközelbe vigyük a természetet. Ezért a szakszerûen megtervezett tanulmányi séták keretében megvalósítható a természet közvetlen megfigyelése, megismertetése, megismerése. A végzett megfigyelések mindig az addig szerzett ismeretekbõl induljanak ki. Ne maradjunk azonban a biológia szûk határai között. Engedjük feleleveníteni tanulóinknak egyéb (irodalmi, mûvészeti, történelmi) ismereteiket, saját élményeinket. Ehhez a munkafüzet is többször jelöl meg feladatot. Igyekezzünk a megfigyeléseket úgy irányítani, hogy tanítványaink késõbb is szívesen járják a természetet, elfelejtik esetleg a szemtermés részeit, vagy a rét szintezettségét, de felismerik a megfigyelt élõlényeket és megmarad bennük a természet vizsgálatának élményanyaga, amit beléjük oltottunk. Csak így remélhetjük, hogy a természetet tudatosan védõ felnõttekké válnak. Az Élõ környezetem tankönyvcsalád dokumentumai: tankönyv, munkafüzet, témazáró feladatlapok kézikönyv (tanmenet + helyi tanterv + óravázlatok). A tankönyvcsalád alapdokumentumai a tankönyvek. Tankönyveink színes, gazdagon illusztrált képanyaga feleslegessé teszi más, csupán szemléltetésre alkalmas dokumentum használatát. A képanyag összeválogatása nem öncélú, funkcionális jelentõséggel bír. A képek természetesen a tanóra során megismert fajokat, szerveket, életközösségeket ábrázolják, de a képek alatti magyarázó szöveg nem szerves része a tananyagnak. Kiegészítésre, differenciálásra, önálló ismeretszerzésre, helyi sajátosságok megfigyelésére (helyi tantervbe beépíthetõ plussz tananyag!) is felhasználható. Tankönyveink több fejezetre tagolódnak. az egyes fejezetek, témakörök minden esetben egy, a témát bevezetõ, kitekintõ, a témára ráhangoló rövid bevezetõvel indítanak, ahonnan nem hiányzik a legalább egy teljes oldal színes képanyag sem. A témakörök új ismeretet feldolgozó anyagrészei azonos didaktikai elvek szerint épülnek fel. Minden egyes lecke a témára ráhangoló motivációs beszélgetéssel kezdõdik (kék dõlt betûs szöveg a cím alatt, a kép mellett), majd az új anyag közlésével folytatódik. A magyarázatok arányos terjedelmûek. Az egyes részek után a -tal jelölt rövid utasítás a munkafüzeti feladatra utal, amelyben lehetõség van a tanultak rögzítésére (részösszefoglalás). Minden anyagrész végén a gyerekek gondolkodásra serkentõ, összefüggések megláttatására buzdító összefoglaló kérdések, feladatok találhatók, amelyek szintén segítik a rögzítést. Minden új ismeretet feldolgozó tananyaghoz kapcsolódik szakirodalmi ajánlás a szerzõ és a kiadó megjelölésével, nagyobb terjedelmû kiadvány esetében az oldalszám feltüntetésével. A tankönyv az életközösségek sokszínû bemutatása során többnyire rendszertani sorrendben fest tarka képet az élõvilág sokszínûségérõl. Kiemelt szerepet kap az élõlények alkalmazkodása és a természetvédelem. Az életközösségek bemutatása után a tankönyv foglalkozik az ember és a természet kapcsolatával, bemutatja azokat a területeket, ahol a fajok együtt megtalálhatók: a nemzeti parkokat. A tankönyv más lények iránti tiszteletet sugallja, s a természet és környezetünk rendjéért érzett felelõsségre nevel. A tankönyv viszonylag rövid terjedelmû, több éven át használható dokumentum, amely nem tartalmaz munkáltatásra és összefoglalásra vonatkozó anyagrészeket. Ezek a feladatok a munkafüzetben találhatók meg. A NAT az egységes követelményeket úgy állapítja meg, hogy azok teljesítéséhez átlagos feltételek mellett és általában a közoktatási törvényben megszabott órakeretben mintegy 70 50%-a elegendõ legyen. Az Élõ környezetem ismeret feldolgozó anyagának elsajátításához is elegendõ a megszabott órakeret 50%-a. A képanyag kiegészítõ tartalmai és a -gel és a -gel jelölt anyagrészei további 20% tananyagot tartalmaznak. A munkafüzetek kiegészítõ tartalmai (vizsgálódások, megfigyelések) újabb 30% ismeretet közölnek. Így a kötelezõ 50% és a maximum 100% közötti tananyagot mindenki maga választhatja meg. Elvégezheti a tankönyv és a munkafüzet által ajánlott anyagrészeket, de helyi sajátosságokkal is kiegészítheti. Így szolgálja egy sokak által használt tankönyvcsalád a helyi tanterv kialakítását. A munkafüzet felépítése szervesen kapcsolódik a tankönyvekhez. Tartalmazzák a tankönyv által feldolgozott anyagrészek feladatait, valamint az egyes témakörök utáni tudáspróbát. A munkafüzetben megtalálhatók ezen kívül a kiegészítõ anyagrészek, a munkáltatásra, megfigyelésre irányuló, tanulmányi sétákra ösztönzõ tartalmak. Az új anyag feldolgozásához kapcsolódó munkafüzeti anyag három részre tagolódik: a) Az I.-gyel jelölt feladatok a tananyag elsajátításához nélkülözhetetlen tanult fogalmakat, ismereteket veszik számba. (Ezek a feladatok a tanóra elsõ szakaszában a számonkérés metodikai résznél kerülhetnek feldolgozásra.) b) A II.-vel jelölt feladatok a tankönyv segítségével történt ismeretátadás kis egységeinek rögzítésére szolgálnak (részösszefoglalás). c) Az Ezt tanultam rövid, rajzos vázlata a tanórán tanultaknak

7 A munkafüzet feladatai nem látszattevékenységre, hanem cselekvõ részvételre késztetnek, vagyis hatékony segítséget jelentenek az ismeretszerzés folyamatában. A tankönyvcsalád harmadik tagja a témazáró feladatok segédanyag. A témazárók témakörönként két variációban (A és B változatban) érdemjegyre átváltható javítókulccsal segítik az értékelés folyamatát. Ily módon a tanári munka eredményességének, a tanulók tudásszintjének felmérésében hatékony segítséget jelentenek. A helyi tanterv egy adott iskola (jelen esetben a Kenyeri Körzeti Általános Iskola) helyi tanterve, amely megfelel a NAT és a Közoktatási törvény elõírásainak, és igazodik a helyi sajátosságokhoz (önkormányzat igénye, szülõk elvárásai). Ez a tanterv átvehetõ, vagy a helyi sajátosságokat figyelembe véve adaptálható, tehát a törvényi kereteken belül változtatható. Helyi tantervet nem készíthetünk csupán egy évfolyamra, hanem a NAT által meghatározott fejlesztési szakaszokra. Vagyis a természetismeret helyi tantervet 1 6. évfolyamokra készítjük. Most itt mégsem közöljük a teljes természetismeret tantervet, mert az már a dinasztia Tankönyvkiadó által megjelentetett, OKI által minõsített tantervek között nyomtatott formában megjelent, valamint azért sem, mert az 5. évfolyamnak készített kézikönyvben is teljes tartalmában szerepel. A helyi tantervben a tananyagot úgy terveztük, hogy az a rendelkezésre álló idõkeret 2/3 részében elsajátítható. A maradék 1/3 rész idõkeret a helyi sajátosságok figyelembe vételével, a tanulók érdeklõdésének a nevelõ felkészültségének megfelelõen szabadon felhasználható. A helyi tanterv mellé készítettünk egy mikró tantervet, úgynevezett tanmenetet. A tanmenetben jelöltük az adott órán megtanítandó új fogalmakat, a tanórán alkalmazható módszereket, a felhasználásra javasolt szemléltetõ eszközöket. Az alábbiakban az egyes témakörök óraelosztását, a megtanítandó fogalmak, összefüggések rövid ismertetõjét közöljük. Valamennyi természettudományi tárgy jellemzõje az experimentális metodika szükségszerû alkalmazása. Megfigyelések, vizsgálatok nélkül nem lehet eredményesen tanítani természetismeretet. A megismerés folyamatában az érzékszerveknek az elsõ jelzõrendszernek van alapvetõ jelentõsége az érzékszervekkel szerzett tapasztalat mással nem helyettesíthetõ. A tanítási tanulási folyamat egy-egy mozzanata olykor megoldható egyetlen módszer alkalmazásával. Az esetek jelentõs részében azonban módszerkombinációval valósul meg a tanulás. A pedagógusok módszerbeli szabadsága következtében a tanítási folyamat irányításának eljárásait önállóan és szabadon választhatja meg. A módszerek megválasztása többek között függ a nevelési céloktól, a tanítás tartalmától, az adott didaktikai feladattól, a tanulók fejlettségétõl, érdeklõdésétõl. Éppen ezért nem szabjuk meg, hogy az egyes tanítási egységeket milyen módszerrel tanítsa a nevelõ, csak felsorolni kívánjuk a biológia (élõvilág) órákon alkalmazható oktatási módszereket: elbeszélés, magyarázat, elõadás, bemutatás, megbeszélés, (az észlelt jelenségek megbeszélése, leírása, összehasonlítása, majd csoportosítása), szemléltetés (közvetlen bemutatás, auditív: hangszalagok, hanglemezek, CD-k, vizuális: diaképek, videó filmek, transzparensek), a tanuló önálló megfigyelései, vizsgálódásai, a tanulók önálló munkája tankönyvvel, munkafüzettel, tankönyvvel és munkafüzettel, feladatlappal, számítógépes programmal, gyakorlás, ismétlés, ellenõrzés, értékelés. Miután az oktatás folyamatában a tanári személyiségnek van a legnagyobb szerepe, a felsorolt módszereket hozzá kell igazítania személyes törekvéseihez, tapasztalataihoz, az osztály érdeklõdéséhez. Mint már említettük, minden témakör feldolgozása javasolt megfigyelési szempontokat tartalmazó tanulmányi sétával kezdõdik. Ehhez a tankönyvben még megtalálható a tematikus kép és mellette a témát bevezetõ, a tananyagra ráhangoló motivációs szöveg. Minden témakör ismétlõ rendszerezõ órával zárul, amelyhez tudáspróba található a munkafüzetben. Amennyiben a témakör tananyagának elsajátítását értékeléssel egybekötött osztályozással is szeretnénk megerõsíteni, segítségükre lehetnek a témazáró feladatlapok. Tankönyvcsaládunk 6. évfolyamos tanulóknak szánt tagja az alábbi témaköröket tárgyalja: I. témakör: Hazai erdõk II. témakör: Élet a mezõn III. témakör: Tavaszi zsongás Témakör Tanulmányi séta Vizsgálódás Új ismeret feldolgozása Összesen Kiegészítõ tartalmak I. 1 óra 3 óra 12 óra 16 óra 5 óra 9 Ez a 20 óra ott II. 1 óra 1 óra 10 óra 12 óra 2 óra dolgozható fel, ahol heti 2 órában III. 1 óra 2 óra 12 óra 16 óra 3 óra 5 tanítják a biológiát, ill. szakköri Összesen 3 óra 7 óra 34 óra 44 óra 10 óra 6 foglalkozás anyaga lehet I. témakör: Hazai erdõk 54 óra Fogalom: az erdõ szintjei, lombkorona záródása: laza, sûrû, barkavirágzat, egylaki növény, makktermés, nyitvatermõ, cserje, ágtövis, összetett levél, tüske, a termõtestes gomba testfelépítése: gombafonalak, termõtest, tönk, kalap, spóratartó lemezek, spóra, gyöktörzs, rögzítõ fonalak, csõrtípusok: vésõ alakú, magevõ kúpcsõr, tépõcsõr, lábtípusok: markoló láb, üldögélõ láb, lebontó szervezet, növényevõ állat, állatevõ állat. Folyamat: a levegõszennyezõdés hatása az erdõk fás szárú növényeire, a növények fejlõdése és védelme, a fafajok elterjedése és környezeti igényük, az erdõ változatossága és az állatvilág sokszínûsége. Megfigyelés: az erdõ élettelen környezeti tényezõi, a talaj minõségének, a talajlakó parányi élõlények vizsgálata, növényi részek vizsgálata (gyökérzet, szár, törzs, levél, virágzat, termés), az állatok életmódjának, testfelépítésének megfigyelése, vizsgálata, a testfelépítés és az életmód közötti összefüggés megfigyelése, a természetvédelem és az élõlények változatosságának megfigyelése

8 II. témakör: Az ember szervezete Fogalom: serdülõkor, a helytelen testtartás: görnyedt testtartás, túlfeszített testtartás, és következményei: púposság, gerincferdülés, fõ ételcsoportok: húsok, gabonafélék, tojás és tejtermékek, zöldségek, gyümölcsök, fogbetegségek: foglepedék, fogszuvasodás, fogágy gyulladás, fogkõ, az egészségre ártalmas szokások: dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer igénye, védettség, védõoltások. Folyamat: az ember fejlõdése a születéstõl a halálig, a fogak romlása, a rendszertelen táplálkozás és a betegségek kialakulása, az egészségre ártalmas szokások és a szervezet ellenálló képessége, egészséges életmód és védettség, tiszta környezet, jó közérzet. Megfigyelés, tevékenység: az emberi test felépítése, serdülõkori változások, élelmiszerek, ételek tápanyagtartalma, kalóriaértéke, testmozgás, tornagyakorlatok tervezése, bemutatása. Összefüggés: a mozgás szervrendszerének fejlettsége és a rendszeres testmozgás, tisztaság és egészség közötti összefüggés, rendszeres fogorvosi szûrõvizsgálat és az egészséges fogak. III. témakör: Tavaszi zsongás Fogalom: zárvatermõ, kétlaki, bugavirágzat, torzsavirágzat, fogóálarc, kifejlés, kitinpáncél, kopoltyú, lágy héjú tojás, fészeklakó, fészekhagyó. Folyamat: a vizek öntisztulása, az élõvizek szennyezettsége, az ember környezet átalakító tevékenysége és az élõlények alkalmazkodása. Megfigyelés, tevékenység: a víz- és a vízpart élettelen környezeti tényezõinek vizsgálata, a vizet szennyezõ források, anyagok megfigyelése, vizsgálata, a vízparti fák jellemzõ tulajdonságai, amõbatenyészet vizsgálata, a mozgások megfigyelése, rovarok testfelépítésének, mozgásának, szaporodásának megfigyelése, madármegfigyelés, madárhatározás, az élõlények alkalmazkodása, a kétéltûek fejlõdési szakaszai, ismerkedés a Vörös könyv -vel. Összefüggés: a vizek tisztasága és az élõlények fajgazdagsága, az élõlények testfelépítése és életmódja, a testszín és a táplálékszerzés módja, a kültakaró és a szárazföldi életmód, a növények elterjedése és az ember partszabályozó tevékenysége, a vizek tisztasága és a turizmus, az ember környezet átalakító tevékenysége és az állatok alkalmazkodása, a kímélõ gazdálkodás és az élõhely fajgazdagsága, védett területek és a ritka élõlények elõfordulása. A tananyag feldolgozása során törekedjünk arra, hogy minél több élõlényt közvetlen tapasztalás során ismerjen meg a tanuló (lehetõleg természetes környezetben figyeljük az élõlényeket, ha erre nincs lehetõség, akkor a környezetbõl kiemelve). Ugyanakkor a tananyag elsajátítása során az ismeretek segítségével igyekezzünk kialakítani tanítványaink önálló gondolkodását, önálló tevékenységi képességét, fejleszteni beszédkészségét. Ébresszük fel bennük az önképzés igényét és a természet szeretetét, alakítsuk ki bennük a természet kincseinek megóvása iránti felelõsségüket. Vagyis az ismeretek, a képességek, és a magatartás harmonikus fejlesztésére kell törekednünk úgy, hogy a hármas egység valamennyi eleme egyformán érvényesüljön. Az eredményes, korszerû oktatás nevelés végsõ soron, a tanáron áll, vagy bukik. Ezért a következõ helyi tanterv és az ennek alapján csak a 6. évfolyam biológiai ismereteinek feldolgozását tartalmazó tanmenet (mikró tanterv) is csak egy javaslat. Megfelelõ tartalommal kell megtölteni, a legalkalmasabb módszert szükséges megválasztani, hogy az oktató nevelõ munka során olyan személyes pedagógiai ráhatást tudjunk biztosítani, amelynek során mind a tanár, mind a tanuló aktív, alkotó tevékenységet fejthet ki. A tantervek által nyújtott keretet a tanár saját adottságaiból kiindulva alakíthatja a helyi viszonyokhoz, figyelembe véve elsõsorban a tanulókat. Így lesz a javasolt tantervbõl egyéni, a helyi sajátosságokat tükrözõ, nagyszerû segédeszköz. A helyi tanterv átvételét, adaptálását, készítését meg kell, hogy elõzze: a NAT mûveltségi részterületek követelményeinek számbavétele, a NAT mûveltségi, részmûveltségi területeinek tantárgyakká alakítása (tantárgyi struktúra kialakítása), és az egyes tantárgyak heti óraszámának meghatározása. Ezek után elkészítjük (adaptáljuk) tantervünket, amely tartalmazza: a mûveltségterület általános célkitûzéseit, feladatait, a mûveltségterület helyi tantervének jellemzõit: mely évfolyamok tananyagát tartalmazza, milyen más mûveltségterület, részmûveltség terület tananyagát tartalmazza még, a NAT mûveltségterületek oktatásának közös követelményei közül melyeket tartalmazza kiemelten, a mûveltségi, részmûveltségi terület tantárgyi elnevezését évfolyamonként, a részmûveltségi terület tanításának célját, 14 15

9 a részmûveltségi terület összesített óratervét és tematikus összesített óratervét, az egyes évfolyamok tananyagtartalmát az alapkövetelményekkel, a kimeneti szakaszok fejlesztési követelményeit, az ellenõrzés, értékelés, minõsítés, továbbhaladás feltételeit, a tanításhoz szükséges taneszközöket (tanulói segédlet, kiegészítõ szakirodalom, szemléltetõ eszközök). A következõ oldalakon a természetismeret részmûveltségi terült helyi tantervének 6. évfolyamra vonatkozó részeit közöljük. Tartalom Tananyag 6. évfolyam Testünk és életmûködéseink: 10 óra Az emberi test felépítése; Az ember fejlõdése; A serdülés folyamata és megnyilvánulásai; Személyi higiénia a kamaszkorban; Az egészséget károsító szokások. Kölcsönhatások, energiaváltozások: 40 óra Mechanikai, termikus, elektromos, mágneses és gravitációs kölcsönhatások; Az erõ jele, mértékegysége; A fény és az anyag egyszerû kölcsönhatásai (visszaverõdés, törés, prizma, színek); Az oldódás; Az égés, a gyors és a lassú égés feltételei; A tûzoltás; Energiaváltozások; Az energia megmaradás; A munka és energia kapcsolata; Halmazállapot változások; Hõ tágulás; Hõterjedés; Az anyag részecskeelmélete. Természetföldrajzi környezetünk: 40 óra Magyarország nagy tájaink (Alföld, Kisalföld, Alpokalja, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Északi-középhegység) és Budapest jellegzetességei (felszín, éghajlat, környezeti állapot); Tágabb hazánk a Kárpát-medence; Kontinensünk Európa; Európán kívüli kontinensek; A Föld óceánjai; A Föld alakjának és éghajlatának összefüggése. Környezetünk élõvilága: 40 óra A hazai lombos erdõk kialakulásának feltételei; Az erdõ legjellemzõbb táplálékláncot alkotó élõlényeinek (tölgy, bükk, kökény, vadrózsa, gombák, mohák, páfrányok, hangyák, ganéjtúró, földi giliszta, csigák, lepkék, szarvasbogár, pókok, harkályok, baglyok, pintyek, cinegék, mókusok, denevérek, szarvasok, vaddisznó, róka) testfelépítése, élete. Az erdõt bemutató nemzeti parkjainak Bükki Nemzeti Park, Aggteleki Nemzeti Park védett értékei; Az erdõ és az ember kapcsolata; Az erdõ jelentõsége a bioszférában, pusztulásának okai. A vízparti élõlények környezeti adottságai; Élõhelyek a vizek partján; A hazai vizes területek legjellemzõbb, táplálékláncot alkotó, élõlényeinek (mocsári gólyahír, sás, fûzfák, nyárfák, nád, gyékény, piócák, kagylók, szitakötõk, szúnyogok, rákok, pókok, halak, békák, kígyók, úszó- és gázlómadarak, vidra, vízi cickány, pézsmapocok) testfelépítése, és élete; A vízi és a vízparti élõlények kapcsolata; A vízszennyezés hatása a vízi élõlényekre. Kirándulás: 8 óra A lakóhely tûzoltóságának munkája; A település energiafelhasználása; Séta az erdõben; Látogatás az orvosi rendelõben; Fogorvosi szûrõvizsgálat; Séta a vízparton. Munkáltatás: 10 óra Kölcsönhatások; Oldódási kísérletek; Kísérletek az energiaváltozásokra; A lakóhely térképvázlata; Térképolvasás; Topográfiai gyakorlatok; Az erdei talaj vizsgálata; Gombahatározás; Madármegfigyelés. Szabadon felhasználható: 74 óra 16 17

10 Alapkövetelmények Szerezzen gyakorlottságot a mindennapi életben elõforduló mérésekben. Legyen gyakorlata a különbözõ tárgyak, élõlények minõségi és mennyiségi jellemzõinek elemi szintû összehasonlításában. Tanári segítséggel tudja összehasonlítani a szûkebb és tágabb környezetében megnyilvánuló kölcsönhatásokat és változásokat. Szerezzen jártasságot a jelenségek, folyamatok egy-egy körének megadott szempontú csoportosításában. Tudja az egyszerû képi és szöveges információkat értelmezni. Tudjon térképen tájékozódni, térképvázlatot készíteni. Tudjon ésszerû magyarázatot keresni az iskolai anyagban nem szereplõ egyszerû természeti jelenségek okaira, legyen képes egyszerû technikai eszközök mûködésének magyarázatára. Ismeretei ébresszék rá, hogy felelõs a természet jövõjéért, fenntarthatóságáért, ezért becsülje meg környezetének értékeit. Vizsgálódásai alapján ismerje meg a környezetében elõforduló élõ és élettelen anyagok néhány tulajdonságát. Legyen tájékozott arról, hogy mely élelmiszerek fogyasztása szükséges szervezetünk egészséges fejlõdéséhez. Tartózkodjék az élvezeti és kábítószerek kipróbálásától. Igényelje az egészséges életkörülményeket. Tudja, hogy mely anyagok szennyezik leggyakrabban a környezetet. Tudja felismerni a világtájakat a valóságban és a térképen. Ismerje Magyarországon belül lakóhelye, Európán belül Magyarország elhelyezkedését. Tudjon tájékozódni lakóhelyén és annak környékén. Legyen képes a tárgyak helyét és a mozgásukat különbözõ nézõpontból is jellemezni. Tudja a környezetében élõ növényeket és állatokat felismerni. Tudja, hogy az idõ múlásával az élõlények is változnak. Fejlesztési követelmények Legyen képes önállóan is egyszerû kísérletek elvégzésére és azok közös elemzésére. Legyen gyakorlata az alapmennyiségek (hosszúság, tömeg, idõ, hõmérséklet) mérésében és használatában. Ismerje fel a testek tulajdonságainak és azok jellemzõ mennyiségeinek összefüggéseit. Keresse a különféle változásokban a közös jellemzõket. Tudja a halmazállapot változásokat, a hõ tágulást és az anyagrészecske szemléletét kapcsolatba hozni. Értse meg az egyszerûbb idõjárás jelentéseket. Tudja leolvasni az idõjárás elemeit mérõ mûszereket. A felszín és felépítõ kõzeteinek megfigyelése, az élõvilág és a talaj irányított vizsgálata. A térkép és a földgömb használata, a domborzati és vízrajzi térképek leolvasása. A szárazföldek és óceánok megkeresése a földgömbön. Mérési és tájékozódási képesség a földgömbön és a térképen. Legyen gyakorlott a növényi és állati részek vizsgálatában, az ehhez szükséges eszközök helyes használatában. Tudja az élõlényeket csoportosítani hasonlóságaik és különbözõségeik alapján. Ismerje fel az élõlények és élõ, illetve élettelen környezetének kölcsönhatását. Saját életébõl vett példákon tudja magyarázni a növekedés és a fejlõdés különbségét. Legyen mentálisan is felkészülve a serdüléssel járó testi és lelki változások fogadására. Utasítsa el az egészségkárosító szokásokat. Ellenõrzés, értékelés, minõsítés, továbbhaladás feltételei Az értékelésnél elsõsorban az 1 4. évfolyamokon a tanuló viselkedését, a tudatosságot, a természetvédelmi érzékenységet, a szokásrendek kialakulását, a tevékenységek során tanúsított aktivitást vesszük figyelembe. Az 5. évfolyamtól már a megismert jelenségek, élõlények pontos leírását, meghatározását, felismerését, valamint az élõlények, jelenségek sokféleségét is értékeljük. Természetesen értékeljük a gyûjtõmunkát, szakirodalomban való búvárkodást, az élménybeszámolókat is. Ellenõrzés, értékelés, minõsítés feltételei 1. évfolyamon: Az elsõ félévben csak órai szereplés, a gyûjtõmunka, valamint a megfigyelésekrõl készült rajzok alapján, kiegészülve néhány egyszerû szóbeli felelettel. A második félévtõl kisebb tesztek bõvítik az értékelés lehetõségeit. Témazárók száma: 2 (egy félévi és egy év végi) 2 3. évfolyamon: Szóbeli, rövid írásbeli feleletek, beszámolók alapján havonta egy érdemjeggyel, amely az egész idõszak munkáját tükrözi. A gyûjtõmunkát is értékeljük szóban, nagyobb terjedelmû, vagy kiemelkedõen értékes munka esetén érdemjeggyel is. Témazárók száma: 2. évfolyam 4 (az erdõ élõvilága, testünk, egészségünk; életjelenségek és az élettelen természet; év végi felmérõ) 3. évfolyam 4 (a víz, a vízpart növényvilága; felszíni formák, víz, vízpart állatvilága; év végi felmérõ) 4. évfolyamon: Az elõbbiek mellett kiselõadások, beszámolók, összefüggõ feleletek egy-egy témáról, élõlényrõl szóbeli és érdemjeggyel történõ értékeléssel. Témazárók száma: 5 (élet a gyümölcsösben; élet a zöldségkertben; hazánk: Magyarország; az ember szervezete; háziállataink; év végi felmérõ) 5 6. évfolyamon: Az elõbbieken túl a témához kapcsolódó, de a tananyagban nem szereplõ témák vagy élõlények önálló feldolgozás utáni bemutatásának értékelése. Témazárók száma: 5. évfolyam 8 ebbõl élõvilág tantárgyon belül: 4 (élet a szántóföldeken; állatok a mezõn; újra zöldell a mezõ; év végi felmérõ) földrajz tantárgyon belül: 4 (idõjárás és éghajlati alapismeretek; a földfelszínt formáló erõk; az ember környezete; év végi felmérõ) 6. évfolyam 12 ebbõl élõvilág tantárgyon belül: 4 (hazai erdõk; az ember szervezete; tavaszi zsongás; év végi felmérõ) földrajz tantárgyon belül: 4 (térkép és éghajlati ismeretek; Magyarország és Európa; kontinensek; óceánok; év végi felmérõ) fizika tantárgyon belül: 4 (kölcsönhatás, erõ, mozgás; energia, munka, hõ, hõjelenségek; év végi felmérõ) 18 19

11 A továbbhaladás feltételei 1. évfolyamon Aktív órai szereplés, a gyûjtemények elkészítése, a feleletek, tesztek legalább elégséges szintû teljesítése, valamint a munkatankönyv feladatainak elfogadható szintû megoldása évfolyamokon Az összes szereplés átlagának (feleletek, témazárók, kiselõadások) legalább elégséges szintû teljesítése, valamint a gyûjtõmunka elvégzése. Taneszközök (6. évfolyam) Szemléltetõ eszközök A. Levelek, termések, mohapárna, csigaházak, csontvázak (madár, emlõs, hal, béka, gyík), fogazatok (ragadozó, növényevõ, mindenevõ), szertári preparátumok (madarak, emlõsök), folyadékos készítmények (férgek, puhatestûek, folyami rák, tavi kagyló), algatenyészet, mikroszkóp. Reflektor videó stúdió filmjei: Kis növényismeret, Erdõ mélyén, Vizek mentén Televideó Kiadó filmjei: 12 hónap az erdõn, A Balaton élete, A vidrák élete B. Földgömb, térképek (Magyarország domborzata, Magyarország közigazgatási térképe, Európa, Közép- Európa, a Föld domborzata), iránytû, felszíni formák (applikáció), fotóalbum a magyar tájakról, kõzetek. C. Mágnesek, rugós erõmérõ, prizmák, kísérleti eszközök, anyagok (kémcsövek, hõmérõk, kémcsõállvány, fõzõpoharak, borszeszégõk, mérleg, rugós erõmérõ, mágnesek. Tanulói segédletek A. Testünk és életmûködéseink és környezetünk világa témakörökhöz (élõvilág tantárgy): Tompáné Balogh Mária: Élõ környezetem tankönyvcsalád 6. évfolyam számára, Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest Barangolás hazai tájakon: tankönyv, munkafüzet, témazáró feladatlap. B. természetföldrajzi környezetünk témakörhöz (fizika tantárgy): Szili István: Természetföldrajzi környezetünk tankönyvcsalád, Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest 12 éves tanulók számára: tankönyv, munkafüzet, témazáró feladatlap. C. Kölcsönhatások, energiaváltozások témakörhöz (fizika tantárgy) Bonifert Halász Miskolczi Molnár: Fizika 12 éveseknek (Mozaik Kiadó) Kiegészítõ szakirodalom: USBORNE: Az erdõ könyve (Novotrade Kiadó, Budapest 1990) Godet: Fák, cserjék (Officina Nova, Budapest 1993) Fürkész könyvek: Termések (Gondolat Kiadó, Budapest 1988) Magyar Könyvklub következõ kötetei: Emlõsök (1996) Vízimadarak (1996) Fák (1995) Gombák (1995) Móczár László: Rovarkalauz (Gondolat Kiadó, Budapest 1990) Veszélyben a Földünk sorozat: Veszélyben az erdõk (Magvetõ Kiadó, Budapest 1992) Schmidt Egon: Madarak földön, égen (MTE, Budapest 1992) Steve Parker: Galilei és a világegyetem (Magvetõ Kiadó, Budapest 1993) G. Tóth László: Négy hónap az óceánon (Gondolat Kiadó, Budapest, 1989) Varga Domonkos: Aranyhomok (Móra Kiadó, Budapest, 1980) Kovács Gergelyné: Alföld (Panoráma Kiadó, Budapest 1983) Masits L. Gácser J.: Szülõföldünk a Tiszántúl (Tankönyvkiadó, Budapest 1995) Alexay Zoltán: Szigetköz (Gondolat Kiadó, Budapest 1982) Öveges József: Érdekes fizika Steve Parker: Newton és a gravitáció (Magvetõ Kiadó, Budapest 1993) Steve Parker: Edison és a villany (Magvetõ Kiadó, Budapest 1992) 20 21

12 Tanmenet Hónap október Óraszám Tanmenetünket heti 1,5 órára terveztük, de akinek nagyobb idõkeret áll a rendelkezésére, az a Megjegyzések plussz óráiból (20 óra!) bõvítheti tanmenetét. Akinek csak heti 1 óra idõkeret áll rendelkezésére, annak összevonási javaslatot adunk a kapcsos zárójellel jelöltek alapján. Témakör Az óra címe Hazai erdõk Séta az erdõben Vizsgálódások A cserjeszint növényei Hazánk erdõi Hónap Szeptember Óraszám Témakör Az óra címe Tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Mirõl tanulsz az idén? Az egész tanévi munka megszervezése, elõkészítése. 3. oldal 3. oldal a tankönyv jelrendszere tankönyv, munkafüzet, biológiai szertár Év eleji ismétlés Mirõl tanultál az elmúlt években? A tanult életközösségek felismerése, jellemzése. A megismert élõlények megnevezése, csoportosítása. Táplálékláncok készítése a tanult életközösségekbõl oldal életközösségek, növényevõk, emlõsök, gerincesek, tápláléklánc Az élõlények és élettelen környezeti tényezõi közötti öszszefüggés munkafüzet, 5. osztály környezetismeret tankönyv, tavaly használt szemléltetõ eszközök Az 5. osztályos tananyag ismétlése, gyakorlása. Az éghajlati övek kialakulásának élettelen környezeti tényezõi. Az éghajlati övek jellemzése. Barkochba játék a munkafüzet: 5. oldal 3. feladata alapján. trópusi, mérsékelt, hideg éghajlati övek Földünk éghajlati övei, éghajlati tényezõk és az élõlények kialakulása, elterjedése közötti kapcsolat munkafüzet, földgömb, 5. osztály környeztismeret tankönyv, tavaly használt szemléltetõ eszközök Hazai erdõk Hazai életközösségek, hazai erdõk Hazai életközösségek felismerése fotók alapján. Az életközösségek jellemzõi. Növénytakarók oldal erdõ, mezõ, víz-, vízpart A természetes életközösség visszaszorulása, és az emberi tevékenység közötti kapcsolat. tankönyv, fotók, videó film Tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés Az erdõ élettelen, mérhetõ tulajdonságainak vizsgálata: hõmérséklet, fény, szél. Az erdõ élõlényeinek megfigyelése. Az erdei életközösség oldal az erdõ szintjei, az erdõ növényei: tölgy, erdei fenyõ, mogyoró, mohák, gombák, hóvirág, gyöngyvirág, ibolya, kankalin Az erdõ gazdag, változatos növényzete, és az állatok élõhelye, táplálkozása közötti összefüggés. tanulmányi séta, 2. osztály környezetismeret 2. Tanulmányi séta Erdei talaj vizsgálata: egyszerû észleléssel, munkáltatással. A talajban élõ állatok szerepe a hulladék lebontásában. Hulladékok, csoportosítása oldal avar, termõtalaj óraüveg, kémcsõ A talaj mikroszkopikus élõlényeinek száma és a termõtalaj humusztartalma közötti összefüggés erdei talaj, hulladékok, gyûjtött termések, ágak, növényi részek 3. Növényi részekbõl asztali és szobadíszek. A tölgy-, bükk-, fenyõerdõ kialakulásának feltételei. Hazai erdõt alkotó fák jellemzése, felismerése gyûjtött anyagokról, fotókról oldal oldal erdei fenyõ, lucfenyõ, az erdõ szintjei, a fa részei laza, illetve sûrûn záródó lombkorona, barkavirágzat, egylaki növény, makktermés, nyitvatermõ Az éghajlat és a domborzat, valamint a növények tûrõképessége közötti összefüggés. levelek, termések, fotók, tankönyv ábrái, 2. osztály környezetismeret, 5. osztály környezetismeret A cserjeszint kialakulásának feltételei, a cserjeszint jellegzetes növényeinek jellemzése: kökény, vadrózsa oldal oldal a cserje részei, csonthéjas termés, zárvatermõ, a virág részei ágtövis, összetett levél, tüske A lombkorona záródása és a cserjeszint fejlettsége közötti összefüggés. a tanulmányi sétán gyûjtött ágak, levelek, termések, applikációs képek, 2. osztály környezetismeret, 4. osztály környezetismeret Megjegyzés 1. Videó film vetítés: D. Attenborough: Az élõ bolygó. Amennyiben az elõzõ órán sikerült átismételni az elõzõ évi anyagot, ezt az órát videó film vetítésére is felhasználhatjuk. Az óra feldolgozásához segítséget ad a kis növényismeret címû videó film (Reflektor videó-stúdió Kópháza) 22 23

13 Hónap november Hónap december Óraszám Óraszám Témakör Hazai erdõk Témakör Hazai erdõk Az óra címe Növények a gyepszinten Vizsgálódások Az erdõ talajának gerinctelenjei A lombkorona gerinctelenjei Az óra címe Madarak az erdõben Erdei énekesmadarak Madáretetés, madármegfigyelés Tananyag A gyepszint növényeinek környezeti igénye: hõmérséklet, talaj, elegendõ fény. Gombák az erdõben. Virágtalan és virágos növények oldal oldal A gombák népies és szaknevei. A gombagyûjtés és fogyasztás szabályai. Kísérletek gombákkal. gombameghatározás oldal A gyepszint állatainak szerepe az erdei táplálékláncban. A hangyák, a közönséges ganéjtúró, a földigiliszta, a csigák oldal oldal A lombkorona gerinctelenjeinek alkalmazkodása a környezethez. Táplálékuk falevél, fatest, rovarok, bogarak, állatok vére. A lepkék hernyóinak kártétele elleni védekezés oldal oldal Tananyag Ismert fogalmak Az erdõ rovarpusztítói a madarak. testfelépítésük alkalmazkodott táplálékszerzésükhöz. Az erdõ madarainak testfelépítése oldal oldal a madarak jellemzõi: házi tyúk: kaparóláb, magevõ, kúpcsõr, házi kacsa: úszóhártyás láb, lemezes csõr, a tojás részei Az énekesmadarak fiókáikat hernyókkal, rovarokkal táplálják. Nyáron és õsszel a felnõtt madarak magvakat, gyümölcsöket is esznek. Az erdei énekesmadarak haszna oldal oldal a madarak jellemzõi: házi tyúk: kaparóláb, magevõ, kúpcsõr, házi kacsa: úszóhártyás láb, lemezes csõr, a tojás részei A téli madáretetés jelentõsége. Madárcsemegék készítése, kihelyezése. Madármegfigyelés elõkészítése. Madármegfigyelés szakkönyvek segítségével oldal téli madáretetés szabályai, madárkalács készítése Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat gombák, mohák, zuzmók, rénszarvas zuzmó, páfrányok, hagyma, virágos növények, lágyszárúak gombafonalak, termõtest, tönk, kalap, spóratartó lemezek, spóra, gyöktörzs, rögzítõ fonalak A növények testfelépítése és fejlettsége közötti összefüggés. a gomba részei, tulajdonságai a gombagyûjtés szabályai A szakszerû gyûjtés és az egészséges táplálkozás közötti összefüggés ízeltlábú bogár, rovar, fej, tor, potroh, féregmozgás, féreg, a csiga testrészei a hangyaboly lakói: dolgozó, hím, anya, közönséges ganéjtúró, korhadékevõ, nyereg, bõrizom tömlõ, serte Az állatok táplálkozása és szájszervük felépítése közötti öszszefüggés bogár, rovar, ízeltlábú, hernyó kitinpikkely, gyapjas lepke, amerikai szövõlepke, szarvasbogár, fejtor, pontszem, csáprágó, méregmirigy, méregcsatorna A vegyszeres rovarirtás és a gerinctelenek egyedszáma közötti összefüggés Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés végsõ alakú csõr, horgas végû ragadós nyelv, kúszóláb, ragadozó madár, tépõcsõr, markoló láb Az erdõ madarainak táplálkozása és testfelépítése közötti összefüggés. applikációk, (madarak égenföldön), fotók, könyvek, 2 5. osztály környezetismeret, Varázslatos világ Ok. 5. Madáretetõ, madárkalács készítése. (a 13. órán tanult új ismeretek) magevõ csõr (rövid kúpalakú) üldögélõ láb A felnevelt fiókák (költések száma) és a kártevõ rovarok száma közötti összefüggés. fotók, applikációk, madárcsontváz, madárlábtípusok, 2 5. osztály környezetismeret kókusz kupola, etetõfa, toboz etetõ A téli madáretetés és a tavaszi rovarkártevõk száma közötti összefüggés Ínyenczacskó, madáretetõ, madárserleg, szakkönyvek, 3., 4. osztály környezetismeret 6. Madármegfigyelés. 27. oldal szerint Szemléltetés, koncentráció mohapárna, nagyító, zuzmó, páfrány (spórák) 2., 4., 5. osztály környezetismeret munkafüzet, gombák, kenyér, határozókönyvek, 2. osztály környezetismeret, magyar (Gárdonyi) csigaház, földi giliszta, fotók, képek, 3. osztály környezetismeret, 4., 5. osztály környezetismeret applikációk, fotók, képek, 3. osztály környezetismeret, 4., 5. osztály környezetismeret természetbúvár füzetbe 4. Megjegyzés A vizsgálódás folytatása más gombákkal 24 25

14 Hónap január Hónap február Óraszám Óraszám Témakör Hazai erdõk Témakör Hazai erdõk Az ember és szervezete Az óra címe Tananyag Az erdõ rágcsálói, rovarevõ emlõsei A rágcsáló emlõsök emlõsök jellemzõi, alkalmazkodásuk a környezethez. A rovarevõ emlõsök jellemzõi, életmódjuk, testfelépítésük oldal oldal Az éjszaka vadjai Az erdõ növényevõ emlõseinek közös jellemzõi: a hazai erdõk szarvasainak összehasonlítása a távoli tájak szarvasaival. A mindenevõk életmódja, jellemzõi oldal oldal A ragadozók a tápláléklánc utolsó láncszemei A tanult ragadozó emlõsök és a róka tulajdonságainak öszszehasonlítása. A róka jellemzõinek megfigyelése, szerepe az erdei táplálékláncban oldal oldal Nemzeti parkok Az erdõ életközösségét bemutató nemzeti parkok: BNP, ANP természetes értékei, védett növényei és állatai oldal oldal Az óra címe Tananyag Az erdõ és az ember Összefoglalás Az ember és szervezete Az erdõk napjainkban már emberi tevékenységgel szabályozottak, ezért az egyensúly fenntartása az ember feladata: korszerû erdõgazdálkodás, vadgazdálkodás, közös összefogás oldal oldal Az erdõ életközösségérõl tanultak összefoglalása, gyakorlása, hiányok pótlása oldal Az emberi szervezetrõl, az egészséges életmódról tanultak felelevenítése oldal oldal Az emberi test felépítése Az emberi test felépítése. Az ember mozgásszerv rendszerének két összetevõje: a csontváz és a vázizomzat jellemzõi, sajátosságai oldal oldal Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés emlõs, rágcsáló, mókus, rágcsáló fogazat, rovarevõ fogazat Az állatok tápláléka és fogazata közötti összefüggés. emlõs fogazatok, preparátumok, fotók, 2-5. osztály környezetismeret jávor- és rénszarvasagancs, szarvasmarha, tülök: pata, párosujjú patás, növényevõ, kérõdzõ, mindenevõ csontkorona, szarvasbõgés, búgás Az állatok életmódja, táplálkozása és testfelépítése közötti összefüggés. növényevõ fogazat, mindenevõ fogazat, 2-5. osztály környezetismeret 7. Videó film: 12 hónap az erdõn, január farkas, hiúz, kutya, macska ragadozók és tulajdonságaik, tápláléklánc, életközösség talpon járó növényevõ állat, állatevõ állat, lebontó szervezet A növények és az állatok száma közötti összefüggés. ragadozó fogazat, táplálékláncok, 3-5. osztály környezetismeret természetvédelem, védett élõlények, nemzeti parkok, cseppképzõdés teleki virág, boldogasszony papucsa, havasi cincér, holló, vadmacska Az emberi tevékenység és az élõhelyek száma közötti összefüggés. ragadozó fogazat, táplálékláncok, környezetismeret 8. Védett élõlényeink, búvárkodás a szakirodalom segítségével, vagy videó: Hegyenvölgyön. Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés természetvédelem, a szabadban való viselkedés szabályai, védett élõlények egyensúly, erdõgazdálkodás, vadgazdálkodás Az ember természetkímélõ tevékenysége és a fajok gazdasága közötti összefüggés. tankönyv, munkafüzet, videó film: természetvédelem 2-5. osztály környezetismeret az erdõ növényei, állatai, táplálkozási kapcsolatok, természetvédelem A kedvezõ környezeti tényezõk és a fajok sokfélesége közötti összefüggés. a téma feldolgozása során használt szemléltetõ eszközök 9. Témazáró felmérõ, témazáró feladatok. A.: 2 3. oldal B.: 4 5. oldal testrészek, érzékszervek, a fejlõdés szakaszai, napirend serdülõkor, szervrendszerek A serdülõkor testi változásainak pontos ismerete és az egészséges életmód közötti kapcsolat. csontváz, emberi torzó, szakirodalom, 1., 2. osztály környezetismeret csontváz, gerincoszlop, izomzat izület A mozgás szervrendszerének fejlettsége és a sportolás közötti összefüggés. csontváz, emberi torzó, 1., 2. osztály környezetismeret 26 27

15 Hónap február Hónap március Óraszám Óraszám Témakör Az ember és szervezete Témakör Az ember és szervezete Az óra címe Az ember fejlõdése Vizsgálódások, elemzések Serdülõkori változások Kölyökkori és serdülõkori problémák Az óra címe Az egészség feltétele: I. A testápolás Az egészség feltétele: II. A megfelelõ táplálkozás Az egészség feltétele: III. A fogmosás Az egészség feltétele: IV. A mozgás Tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés Az ember egyedfejlõdésének szakaszai: a második gyermekkor jellemzõi a csontrendszer elváltozásai, az elváltozások megelõzése, a rendszeres mozgás oldal oldal újszülött, csecsemõ, védõoltás görnyedt testtartás, túlfeszített testtartás, púposság, gerincferdülés A testmagasság hirtelen változása és a csontrendszer elváltozása közötti összefüggés. csontváz, koponya, fotók, 1., 2. osztály környezetismeret 10. Vizsgálódások, elemzések, mozgásgyakorlatok. A védõoltások, és életszakaszonkénti megoszlásuk. A helyes testtartás gyakorlása, a rendszeres testmozgás megszervezése oldal védõoltás, helyes testhelyzetek, sport, mozgás A rendszeres testmozgás és az egészséges mozgásszerv rendszer közötti összefüggés. grafikonok, testhelyzetek bemutatása, tornagyakorlatok A kamaszkor, mint az egyedfejlõdés egyik szakasza. Jellemzõi, változások. A testhabitus változása kamaszkorban. A változások által kiváltott problémák megoldása oldal oldal fejlõdés magömlés, menstruáció A szervrendszerek felépítésének és mûködésének kamaszkorral összefüggõ változásai. fotók, csontváz, viselkedési helyzetek, 1., 2. osztály környezetismeret Az osztály érdeklõdésének és fejlettségének megfelelõen szabadon felhasználható óra: a) szexuális felvilágosítás (menarche, pollució), b) látogatás az orvosi rendelõben c) orvosi szûrõvizsgálat d) a tanultak ismétlése, rendszerezése. Usborne: Felnõtté válás Johnson & Johnson: Oktatócsomag. Változások (tájékoztató füzet fiúknak és lányoknak) 11. Serdülõkori problémák megbeszélése. Tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés A bõr kamaszkori változása és ápolása. Személyi higiéne a kamaszkorban oldal oldal tisztálkodás, réteges öltözködés pattanás, mitesszer A tisztaság és az egészség közötti öszszefüggés. tisztálkodási eszközök, prospektusok, 1., 2. osztály környezetismeret Az élelmiszerek és ételek tápanyagtartalma. A magyar konyha jellemzõi. Az egészséges táplálkozás, az egészséges ivóvíz oldal oldal terítés, viselkedés étkezés közben, ételcsoportok fehérje, szénhidrát, rostok Az egészséges táplálkozás és a szervezet egészsége közötti kapcsolat. terítés, ételek, víz, tej, citrom, 2. osztály környezetismeret A fogazat kamaszkori változásai: - maradandó fogak, a fogak romlása. A fogbetegségek okai. A fogápolás higiénéje. A megelõzés fontossága az egészség megõrzésében oldal oldal fogápolási szokások, eszközök, tejfogak baktériumok, foglepedék, fogszuvasodás, fogágy gyulladás, fogkõ A rendszeres orvosi ellenõrzés, szûrõvizsgálat feltétele az egészséges fogaknak, a jó közérzetnek. fogmosás bemutatása, fogmodell, 2. osztály környezetismeret 12. Táplálkozás és egészséged címû kiadvány 19. oldal táplálkozási kérdõív elemzése vagy fogorvosi szûrõvizsgálat. A rendszeres testmozgás jelentõsége. Sportolás, reggeli torna, túra, kirándulás hatása az egyes szervekre és az egész szervezetre oldal oldal a mozgásszerv rendszer részei: izomzat, csontváz, a mozgásszerv rendszer betegségei önfegyelem, akaraterõ A rendszeres testmozgás és az egészséges, kiegyensúlyozott személyiség közötti kapcsolat. mozgásgyakorlatok, emberi csontváz, 2. osztály környezetismeret, 6. osztály biológia 28 29

16 Hónap április Óraszám Hónap március Óraszám Témakör Az óra címe Tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Az egészségkárosító szokások A levegõszennyezés hatása a növényekre, az emberre. A helyes légzés. A dohányzás káros hatása a szervezetre,, mások egészségére. Az alkohol szervezetet károsító hatása oldal oldal levegõszennyezés, a testtartás és a belsõ szervek mûködése nikotin, kátrány, alkohol, passzív dohányzás Az egészséges életmód és a jó közérzet közötti kapcsolat. Egészség, betegség A védõoltások és a leggyakoribb gyermekbetegségek. A betegségek kórokozói. Védekezés a betegségek ellen. Megelõzés. Elsõsegélynyújtás és betegápolás a családban oldal oldal betegség, védõoltás aktív védõoltás, paszszív védõoltás, természetes és mesterséges védettség, baktériumok, vírusok Az egészséges életmód és a betegségekkel kapcsolatos védettség közötti kapcsolat. Az ember és szervezete Az egészséges emberi környezet A lakás és az iskola, mint mesterséges környezet. Lakás- és iskolahigiéne oldal oldal helyes testtartás, ülés az iskolapadban, a város és a falu közötti különbségek fertõtlenítés, portalanítás A tiszta, egészséges lakás és iskola, valamint a jó közérzet és egészség közötti kapcsolat. Összefoglalás Az ember szervezetérõl, egészségérõl, környezetérõl tanultak összefoglalása, gyakorlása, a hiányosságok pótlása oldal az eddig tanult fogalmak, kifejezések A környezet és az ember egymásra hatása. Témakör Az óra címe Tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés Tavaszi zsongás Séta a vízparton Vizsgálódások Nedves területek parányi élõlények A víz- és vízpart növényeinek és állatainak megfigyelése. A vizet szennyezõ források, anyagok megfigyelése. Az édesvizek csoportosítása oldal 66. oldal állóvizek, folyóvizek A vizek tisztasága és az élõlények fajgazdagsága közötti kapcsolat. megfigyelés, tapasztalás A víz- és vízpart élettelen és élõ környezetének vizsgálata. A 3. osztályban végzett kísérletek folytatása, megfigyelések megismétlése. 67. oldal hõmérséklet mérés, talajvizsgálat, planktonháló fûháló Az élettelen környezeti tényezõk és a növények fejlõdése közötti kapcsolat. hõmérõ, iránytû, plankton háló, fûháló A plankton növényeinek és állatainak jellemzése, felismerésük mikroszkóp alatt és képekrõl. Szerepük a vizek életében oldal oldal plankton, moszatok, telepes növény, baktériumok amõba, papucsállatka, fonalas zöldmoszat, zöldszemes ostoros A plankton élõlényei és a vizek öntisztító képességek közötti összefüggés. algatenyészet, papucsállatka tenyészet, mikroszkóp 15. Vizsgálódások a vízparton. Nedves területek lágyszárú növényei A nedves területek növényeinek jellemzése, összehasonlítása, jellemzõ tulajdonságaik megismerése oldal oldal csészelevél, sziromlevél, porzó, termõ, gyöktörzs, hagyma mocsári gólyahír, réti boglárka, réti sás, mocsári zsúrló A növények elterjedése és a környezeti tényezõk közötti öszszefüggés. a séta során megfigyelt növények rajzai, fotók, a tanulmányi séta tapasztalatai Szemléltetés, koncentráció tüdõmodell, kísérletek, 2. osztály környezetismeret, magyar, 6. osztály biológia fotók, rajzok, applikációk, mentõláda, 6. osztály biológia lakáskultúra, folyóiratok, kísérlet beindítása, környezetkímélõ takarítószerek a téma során használt szemléltetõ eszközök Megjegyzés 13. Elsõsegély-nyújtási gyakorlatok, számú témazáró felmérõ

17 Hónap április Hónap május Óraszám Óraszám Témakör Tavaszi zsongás Témakör Tavaszi zsongás Az óra címe Vízparti fák Növények a vízben Gerinctelenek a vízben Tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés A vízparton élõ fák környezeti igényei. A fák jellemzése, tulajdonságaik megfigyelésének összehasonlítása oldal oldal fûzfa, barka, vesszõ fõeres levél, kétlaki növény, zárvatermõ, nyárfa A növények élettelen környezeti tényezõkkel szemben támasztott igényei és fejlõdésük közötti kapcsolat. tanulmányi séta során gyûjtött növények és növényi részek A nádas és a hínáros növényeinek jellemzése. A nádas növényeinek összehasonlítása. A hínáros különbözõ növényeinek jellemzése oldal oldal nádas, nád, gyékény, hínáros, tündérrózsák, vízi tök, békalencse, gyöktörzs, üreges szár hínáros békaszõlõ, bugavirágzat, torzsavirágzat A víz természetes adottságai és a benne lévõ növények testfelépítése közötti összefüggés. tanulmányi séta során gyûjtött nád, gyékény megfigyelése 16. A Balaton élete c. film megtekintése A vízben élõ férgek és puhatestûek jellemzése. Az élõlények testfelépítése és életmódja. Az élõlények összehasonlítása oldal oldal férgek, gyûrûs férgek, csigák, féregmozgás, bõrizom tömlõ élõsködõ, kopoltyú Az élõlények testfelépítése és életmódja közötti kapcsolat. csigaházak, kagylóhéjak, folyadékos készítmények, tanulmányi séta tapasztalatai Az óra címe Tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Vízi rovarvilág A vízben élõ rovarok életmódja, testfelépítése és szaporodása. Szerepük a víz életében. Az élõlények összehasonlítása oldal oldal rovar, bogár, ízeltlábú állat, teljes átalakulás, hártyás szárny fogóálarc, kifejtés Védett ízeltlábúak Vizeink ritkán látható élõlényeinek jellemzése, alkalmazkodásuk a környezetükhöz. Pusztulásuk okai. Védelmük szükségszerûsége oldal oldal ízeltlábú állat, pók szövõkarom, szövõmirigy, mindenevõ, ragadozó kitinpáncél, kopoltyú, folyami rák Megfigyelések Az ízeltlábúakról tanultak rögzítése megfigyelések, tapasztalatok alapján. A rovarok fejlõdésének összehasonlítása. A bogár részei (májusi cserebogár) oldal ízeltlábúak rovar, bogár, teljes átalakulás, átváltozás Gerincesek a vízben és a vízparton A vízben élõ halak és a vízhez kötött életû kétéltûek jellemzõi. Testfelépítésük jellegzetességei, alkalmazkodásuk környezetükhöz oldal oldal halak, pikkelyes bõr, ikra, kétéltûek, a kétéltûek táplálkozása kopoltyú, rejtõszín A hüllõk A hüllõk általános tulajdonságai, alkalmazkodóképességük a szárazföldi élethez. A kígyók tulajdonságai és a vízisikló. A gyíkok jellemzõi és a fürgegyík oldal oldal hüllõk, szarupikkely, szarupáncél, vedlés, változó testhõmérséklet lágyhéjú tojások, kígyózó mozgás Összefüggés, folyamat Az élõlények fajgazdagsága és a táplálékláncban betöltött szerepük közötti kapcsolat. Az élõlények pusztulása és az emberi tevékenység közötti kapcsolat. Az ízeltlábúak testfelépítése és életmódjuk közötti kapcsolat. A testszín és a táplálékszerzés módja közötti kapcsolat A kültakaró és a szárazföldi élet közötti összefüggés. Szemléltetés, koncentráció a rovarok tagoltsága (applikáció), fotók, képek a rovarokról, bogarakról folyami rák folyadékos készítménye, fotók, 3., 4. osztály környezetismeret megfigyelt ízeltlábúak, applikációk, 4. osztály környezetismeret halcsontváz (folyadékos készítmény), kétéltûek fejlõdése (applikáció) 3. osztály környezetismeret hüllõcsontváz, fürgegyík (folyadékos készítmény) 5. osztály környezetismeret Megjegyzés 17. Ízeltlábúak megfigyelése (májusi cserebogár, pókok) 18. Madármegfigyelés 32 33

18 Hónap május Óraszám Témakör Tavaszi zsongás Az óra címe Fertõ-Hanság Nemzeti Park Összefoglalás Év végi összefoglalás Tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés A FHNP elhelyezkedése, a vizes élõhelyekre jellemzõ növény- és állatvilága. A ritka, védett növények elõfordulása. A FHNP, mint élõ múzeum oldal oldal nemzeti park, védett élõlények vízi rence, csíkos-egér gõték, daru A kímélõ gazdaság és az élõhely fajgazdagsága közötti összefüggés. fotók FHNP-ról, Vörös könyv 3 5. osztály környezetismeret 20. Témazáró felmérõk A vizes területek életközösségeirõl tanultak összefoglalása, rendszerezése. Hiányosságok pótlása oldal a tanult fogalmak Az élõhely környezeti tényezõi és az élõlények elõfordulása közötti kapcsolat. a téma feldolgozása során használt szemléltetõ eszközök A tanult ismeretek összefoglalása, a tanultak rögzítése. Az éves munka értékelése oldal, oldal Javaslatok az egyes órák feldolgozásához A természetismereti tantárgyak oktatásának szervezeti formái: tanulmányi séta, látogatás és a tanóra. 1. Tanulmányi séta: Oktató nevelõ munkánk célja a természeti jelenségek, törvényszerûségek megismerése, ezeken keresztül természet megszerettetése, védelme. A tanulmányi séták témái szorosan kapcsolódnak a tananyaghoz. Szervezhetõk: egy témakör tárgyalása elõtt (ilyenkor tapasztalatok gyûjtésére, képzetek alakítására szolgálnak), egy témakör feldolgozása után (ezek az ismeretek alkalmazására, rögzítésére alkalmasak). 2. Tanóra: A korszerû tanóra a tanulók rövidebb vagy hosszabb szakaszokra tagolt közvetlenül vagy közvetve irányított munkáltatása, oktató nevelõ munkánk alapvetõ szervezeti munkája. A tanórának a témában való: helye, tartalmának funkciója, speciális szerepe, didaktikai jellege szerint különbözõ óratípusokat különböztetünk meg, bevezetõ (témanyitó) óra, új ismereteket feldolgozó óra, ismétlõ, rendszerezõ óra, munkáltató óra, ellenõrzõ óra és kombinált, vegyes típusú óra. A következõ fejezetben az egyes órák feldolgozásához adunk javaslatokat, ötleteket. Nem közlünk minden órához teljes óravázlatot azért, mert tankönyvünk és munkafüzetünk együttes, megfelelõ sorrendben való használata megegyezik az egyes óratípusok didaktikai lépéseivel, másrészt teret engedünk a tanári szabadságnak. Hogyan dolgozható fel egy új ismeretet közlõ óra az Élõ környezetem tankönyvcsaláddal? Az óra didaktikai lépései A tankönyvcsalád feladatai A) Óra eleji szervezés, rendteremtés tankönyv, munkafüzet elhelyezése a padon B) Az óra anyaga: I. Ismétlés, számonkérés II. Motiváció III. Bevezetõ beszélgetés IV. Új anyag feldolgozása logikai egységenként: új anyag feldolgozása a tanultak rögzítése elsõ és második jelzõrendszerben (tevékenységgel, rajzzal, szóban) V. Óra végi összefoglalás munkafüzet I. feladatainak megoldása különbözõ munkaformákban + ellenõrzés tankönyv kék színnel szedett szövegrésze tankönyvben jól elkülönült egységek II. feladatok a munkafüzetben Ezt tanultam vázlat a munkafüzetben. C) A tanórai munka értékelése, rendteremtés (felállás, elköszönés)

19 A következõ javaslatok követik a tanmenet óraszámait, tehát 54 órához adunk szakmai módszertani segédanyagot. Azok a kollégák, akik a tantárgyat magasabb óraszámban tanítják, találnak javaslatokat a tanmenet Megjegyzés rovatában (+20 órára!). Év eleji ismétlés 1. óra: Mirõl tanulsz az idén? Az elsõ órát az egész tanévi munka megszervezésére, elõkészítésére fordíthatjuk. Mielõtt megismerkednénk új munkaeszközeinkkel, hallgassuk meg a tanulók nyári élményeit, kérdezzük meg, ki merre járt, mivel töltötte a szünidõt. Az élménybeszámoló után lássunk hozzá az éves munka megtervezéséhez. Nagyon fontos az elsõ óra pontos, megfontolt átgondolása, mert egész évi tevékenységünkre rányomhatja bélyegét. Mire kell feltétlenül kitérnünk? Vegyük számba a taneszközeinket! (tankönyv, munkafüzet) Írassuk be a tankönyv és a munkafüzet 3. oldalaira a tanulók nevét! Olvastassuk el elõször a tankönyv 3. oldalának bevezetõjét néma olvasással, megfigyelési szempontok megadásával, majd beszéljük meg a lényeges gondolatokat! Hangos olvasással olvassuk el a munkafüzet 3. oldalának bevezetõjét, és hasonlítsuk össze a munkafüzet felépítését a tavaly használttal! Nézzük át a tartalomjegyzéket, és beszéljük meg, mely nagy témakörökkel foglalkozunk az évben! Mutassunk be egy-egy jellemzõ fotót az egyes témakörökrõl és helyezzük el a képeket a táblán, hogy a tanulók egész órán láthassák! Engedjük elmondani a tanulók élményeit, tapasztalatait az egyes témakörökkel kapcsolatban! Lapoztassuk végig taneszközeiket, figyeljék meg nincs-e hibás oldala! Beszéljük meg a természetvédelem fontosságát, mondjuk el a tavaly tanult kis versikét! Tájékoztassuk a tanulókat a tanév során elvégzendõ (elvégezhetõ) gyûjtõmunkáról, kutatómunkáról, plussz feladatokról)! Mire térhetünk ki még a tanórán? Milyen szakirodalmat ajánlunk még a tananyaghoz. Kerestessünk a tanulókkal a tankönyvben szakirodalom ajánlást! Kérdezzük meg kinek van meg esetleg néhány az ajánlott könyvekbõl! Vigyünk be egy-két ajánlott könyvet, mutassuk be a tanulóknak, és engedjük meg, hogy belelapozzanak! Szervezhetünk sajtó- és televízió figyelõ szolgálatot! A megbízott gyerekek figyeljék a televízió mûsorajánlatát és, ha biológia témájú adás kerül sugárzásra, azt mindig az elõzõ héten közöljék társaikkal! A biológia témájú cikkeket hozzák el, helyezzék el a faliújságon, illetve röviden számoljanak be az ott leírtakról! Vegyük számba a tanév biológiához kapcsolódó jeles napjait (egészségügyi világnap, állatok világnapja, Föld napja, környezetvédelmi világnap, dohányzásmentes világnap, Madarak és fák napja) és beszéljük meg a megemlékezések formáit és felelõseit! Végezetül olvastassuk fel a tankönyv 3. oldalán található Durell idézetet! 2 3. óra: Mirõl tanultál az elmúlt évben? Az elõzõ tanévben tanultak ismétlésére két órát terveztünk. Elsõ órán szóban, rajzos vázlat formájában, vagy a tavaly használt applikációs képek segítségével rendszerezzük a tanultakat. Kiemelt hangsúlyt kapjon a tanult fajok felismerése és morfológiai jellemzõik alapján való csoportosítás. A szóbeli ismétlés után megoldhatják a tanulók önállóan a munkafüzet 4 5. oldalának feladatait. A feladatok ellenõrzése során tapasztalt hiányosságokra ismételten térjünk ki. A második órán is folytathatjuk az ismétlést, a hiányosságok pótlását, de felhasználhatjuk az órát ellenõrzésre is. (Megírathatjuk az elõzõ év végi felmérõt, vagy összeállíthatunk egy hasonlót)

20 1. témakör: Hazai erdõk 2 3. óra: Módszertani kiegészítés: ismétlõ rendszerezõ óra. Ezen a két tanórán rendszerezzük az elõzõ évben tanult fajokat, fogalmakat. Már említettem, hogy elõször ajánlatos egy rajzos vázlat formájában a tavaly használt applikációs képek felhasználásával rendszerint a tanultakat és csak ezek után írásban (önállóan) számon kérni a legfontosabb ismereteket. Ajánlatos az életközösséget a fajokkal jellemezni. Vegyük sorra a tanult fajokat, és utána jellemezzük lényeges tulajdonságaik alapján az egyes csoportokat. MEZÕ SZÁNTÓFÖLD RÉT LEGELÕ az a terület, amelyen az ember Növényeit az ember növényeit az állatok kultúrnövényeket termeszt. rendszeresen használja. legelik le. Termesztett növényei: Jellemzõ növényei: búza, kukorica, napraforgó, füvek (tarackbúza, angolperje) repce, burgonya, cukorrépa, színes virágú növények (mezei tyúktaréj, árvacsalán, lucerna, vörös here. mezei zsálya, réti boglárka), gyomnövények: kék búzavirág, konkoly, pipacs, parlagfû pongyola pitypang, kamilla. Jellemzõ állatai: gerinctelenek: Ízeltlábúak rovarok: szöcskék (zöld lombszöcske), sáskák (olaszsáska), tücskök (mezei tücsök), rágcsálók: mezei pocok, törpeegér, emlõsök: nyulak: mezei nyúl, üregi nyúl Állandó test- rovarevõk: közönséges sün, vakondok, hõmérsékletûek fán fészkelõk: vetési varjú, dolmányos varjú, szarka madarak: földön fészkelõk: fácán, fogoly, fürj, ragadozó madarak: egerészölyv, vörös vércse, kékvércse változó testhõmérsékletûek: békák (barna varangy) gyíkok: fali gyík, hegyi gyík, kígyók: rézsikló, vipera. 4. óra: Hazai életközösségek, hazai erdõk: bevezetõ, témanyitó óra Ezt a tanórát összevonhatjuk a következõvel is és így két óra áll rendelkezésünkre, a tanulmányi sétára. Amennyiben külön kívánjuk feldolgozni, akkor célszerû egy videó film részletbejátszásával indítani, amely kellõ motivációt ad a hazai táj szépségeinek megfigyelésére. Figyeljük meg, és beszéljük meg a felszíni formák változatosságát, és a felszín és a növényzet kapcsolatát. Nevezzük meg a három legfontosabb hazai életközösséget, és helyezzük el képeiket a táblán. Megállapítjuk, hogy a mezõ életközösségével már az elõzõ tanévben foglalkoztunk, és az idén a másik két életközösség megismerésére kerül sor, most õsszel az erdõ, tavasszal pedig a víz- és a vízpart élõlényeivel foglalkozunk. Ezek után ismét nézzünk egy videó film részletet, de csak az erdõrõl. Adjunk megfigyelési szempontokat, és az óra végén számoljanak be a tanulók a látottakról. Óra végén elemezzük a tankönyv 4 5. oldal képeit és olvassuk el az 5. oldal bevezetõjét. 5. óra: Séta az erdõben Módszertani kiegészítés: A tanulmányi séta tervszerû megfigyelésre, a helyszínen szerezhetõ tapasztalatszerzésre, észlelésre szánt alkalom. Mivel évfolyamokban a természetismeret tanításának alapja a közvetlen tapasztalatszerzés, ezért nagyon fontos, hogy erre az alkalomra még alaposabban, tervszerûbben készüljünk. Készítsünk mindenre kiterjedõ részletes tervezetet, amelyben szerepeljen a többi tudományágra való kitekintés éppúgy, mint a fejezetben késõbb szereplõ általános biológiai, fajismereti, morfológiai és ökológiai fogalmak megfigyelésének lehetõsége, színhelye. Készíthetünk (vagy készíttethetünk a tanulókkal is) útvonalrajzot (térképet), amelyen bejelöljük a séta során megfigyelt élõlények, jelenségek színhelyeit. Az erdõben tett kirándulás egyrészt óriási élményt jelent tanítványainknak, másrészt szélesítjük a fajismeretet, valamint tanulmányozzuk az ember természetátalakító tevékenységét. Feltétlenül irányítsuk a tanulók figyelmét a megzavart biológiai egyensúlyra és ennek következményeire. Az itt közölt megfigyelési, vizsgálódási szempontok is csak egyfajta választási lehetõség, amelyet mindenki saját környezetének megfelelõen alakíthat, változtathat. 6. óra: Vizsgálódások Az 1. feladat alkalmas arra, hogy a tanulók bebizonyítsák azt, hogy a talaj apró szemcsékbõl áll, apró kõzetdarabokból és humuszból, azaz olyan szerves anyagból, amely elpusztult állatok és növények még nem teljesen lebomlott maradványa. Ha nemcsak a felszíni rétegbõl gyûjtöttünk talajmintát, hanem mélyebb rétegekbõl is, bebizonyítható, hogy a talaj felsõ rétegében sok a humusz, lefelé haladva a talaj egyre kevesebb szerves anyagot és egyre több kõzettörmeléket tartalmaz. Ez a kõzettörmelék az alapkõzet apróz7ódásával keletkezik, és belõle származnak a növények életéhez nélkülözhetetlen ásványi anyagok, mint például a foszfor vagy a magnézium. A talajban élõ állatok vizsgálatára alkalmas a 2. feladatban látható Tullgren-futtató. Ha a kísérletet különbözõ élõhelyekrõl begyûjtött talajokkal is elvégezzük, bizonyossá válik hol a leggazdagabb a talaj élõvilága. A 3. feladat eredményét csak tavasszal jegyezzük be a munkafüzetbe, ha meggyõzõdtünk az eredményrõl. Hazánk legnagyobb része klimatikusan az európai lombhullató erdõk zónájába tartozik. Csupán az Alföld egyes részei tekinthetõk a kelet-európai erdõssztyepp zóna egyik legnyugatibb foltjaként, illetve az Alpok hatása érvényesül Nyugat-Dunántúl egyes részein, ahol közép-európai kevert tûlevelû erdõk jelennek meg. Erdeinknek már csak a fele hasonlít az õsi erdeinkhez (úgynevezett természet közeli önregeneráló erdõk), a többi telepített erdõ, rontott, illetve erõsen átalakított erdõ (többnyire önregeneráció hiányával). Tölgyeseink elegyes erdõk. A tatárjuharos lösztölgyes az egykori Alföld erdeje volt, a cseres tölgyes m tengerszint feletti magasságoknál alakul ki, a gyertyános tölgyes m tengerszint feletti magasság erdõt alkotó fája. A bükkösök 600 m tengerszint feletti magasság felett fordulnak elõ. A fenyvesek hazánkban csak kis kiterjedésûek, Sopron és Kõszeg környékén, a Vend-vidéken a jegenye fenyves lucosok, az Õrségben pedig a mészkerülõ erdei fenyvesek állományait találjuk. 7. óra: Hazánk erdõi Ez a tanév elsõ új ismeretet feldolgozó órája. Amennyiben a 4. és 5. órát összevontuk és tanulmányi sétára fordítottuk, akkor most elemezzük a tankönyv 4 5. oldal képeit és olvassuk el az aktuális szöveget a hazai erdõkrõl. Ha a 4. órát nem használtuk fel tanulmányi sétára, és önálló óraként dolgoztuk fel, akkor ismétlõ kérdések segítségével elevenítsük fel az akkor megbeszélteket. (Melyek hazánk nagy életközösségei? Mely 38 39