Az értékelemzés alkalmazása a közúti beruházás-tervezési projekteknél Magyarországon

Átírás

1 Fodor Árpád 1 : Az értékelemzés alkalmazása a közúti beruházás-tervezési projekteknél Magyarországon Bevezetés Magyarországon területe km 2, lakosainak száma meghaladja a 10 millió ft, és kb km (kb mérföld) közúthálózattal rendelkezik. E mellett még km helyi közút, km magánút és mintegy 1000 km kerékpárút található. A földrajzi helyzetnek megfelelen jelents a kelet-nyugati, és az észak-déli irányú tranzit forgalom. A belföldi forgalmat nagymértékben meghatározza a fváros forgalomvonzó és koncentráló hatása. Magyarországon a személyszállítás 87 %-át, és az áruszállítás 45 %-át bonyolítja le a közúti közlekedés. Az útügyi beruházási tervek értékelemzéses felülvizsgálatának és fejlesztésének rendszeres magyarországi alkalmazása 1999 tavaszán kezddött el. Ebben kezdeményez, mentori szerepet vállalt az UKIG 2, a megyei közútkezel közhasznú társaságok támogatásával. A kezdeti kísérleti munkák jelents realizált eredményt hoztak (pl. Kaposvár elkerül 1/a. ütemnél USD érték javaslat realizálódott), ezért 2000-ben a program egyre nagyobb ütemben folytatódott ben már éves program összeállítására került sor januárig összesen 51 (elkerül-, tehermentesít-, bevezet út, ill. négynyomúsítási) projekt terveinek továbbfejlesztése fejezdött be. Ez évben az alkalmazók között található már a Nemzeti Autópálya Rt. is, mely 4 projekt terveit vizsgáltatta felül. Az elvégzett értékelemzési munkák eredményei Az elvégzett munkák megnevezését (helyszínét), tervezett becsült költségráfordítását, az értékelemzési munka által megmutatott javaslatok hatásaként a realizálható megtakarítás költségvonzatát, ill. a többlet-tartalmak miatti javasolt többlet-ráfordítást a következ oldalakon lév táblázat tartalmazza. 1 Certified Value Specialist, a MicroVA Fejleszt Bt. ügyvezetje, a Magyar Értékelemzk Társaságának elnöke 2 Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság, az akkori Közlekedési és Vízügyi Minisztérium háttérintézménye 1

2 Értékelemzési munka címe Idpont Beruh. összeg (bruttó) Megtakarítás Többlet-ráford. Nettó megtakarítás musd musd % musd % musd % sz. fút Kaposvár elkerül, 1/a ütem márc. 7 0,5 8% 0,3 4% 0,2 3% sz. fút Kaposvár elkerül, 1/b, 2. és 3. ütem, tanulmányterv jún. 14 1,6 12% 0,1 1% 1,5 11% sz. fút Hajdúszoboszló elkerül út, engedélyezési terv nov. 31 3,2 11% 0,3 1% 2,9 10% sz. fút Abony elkerül út, engedélyezési terv nov ,4 37% 0,2 1% 10,2 36% sz. fút Debrecen elkerül út, engedélyezési terv febr. 32 2,3 7% 0,1 0% 2,2 7% sz. fút Szombathely elkerül út, engedélyezési terv febr. 6 1,0 16% 0,1 1% 1,0 16% sz. fút Szekszárd tehermentesít út máj. 3 0,2 6% 0,1 3% 0,1 4% sz. fút Pápa elkerül út jún. 19 1,0 5% 0,4 2% 0,6 3% sz. fút új nyomvonalra helyezése ( kmsz.) nov ,6 28% 0,0 0% 12,5 28% sz. fút Békéscsaba-Gyula közti szakasz négynyomúsítása nov. 15 1,3 8% 0,0 0% 1,2 8% sz. fút új nyomvonalra helyezése ( kmsz.) dec ,4 13% 0,0 0% 10,4 13% 12. M8 gyorsforgalmi út Balatonfz-f-Balatonakarattya közötti szak dec. 45 2,5 5% 0,0 0% 2,5 5% sz. fút Székely, Berkesz elkerül dec. 16 0,5 3% 0,3 2% 0,1 1% sz. fút Nyíregyháza kivezet négynyomúsítása dec. 14 0,0 0% 0,3 2% -0,3-2% sz. fút Debrecen bevezet szakasz III. ütem ápr. 5 0,8 14% 0,3 6% 0,5 9% sz. fút Törökszentmiklós elkerül szakasz (kiviteli terv) ápr. 17 1,1 6% 0,0 0% 1,0 6% 17. Bojt Hencida összeköt út ápr. 2 0,8 36% 0,5 22% 0,3 14% sz. fút Baja elkerül I. szakasz ápr. 16 0,6 4% 0,1 0% 0,5 3% sz. fút Hódmezvásárhely-Algy négynyomúsítása máj. 14 1,1 8% 0,1 1% 1,0 8% 20. Esztergom Mária-Valéria híd közúti környezete jún. 3 0,1 5% 0,0 0% 0,1 5% 21. Székesfehérvár-Várpalota négynyomúsítása, Csór elkerül jún. 16 2,2 14% 0,6 4% 1,6 10% sz. fút km sz. közötti szakasz négynyomúsítása júl. 9 1,9 22% 0,3 4% 1,6 18% sz. fút Dunaföldvár elkerül szakasz júl. 9 0,3 3% 0,1 1% 0,2 2% 24. Mohács dél-nyugati elkerül aug. 6 0,1 2% 0,4 6% -0,2-4% sz. fút km sz. közötti szakasz négynyomúsítása aug. 13 0,0 0% 1,2 9% -1,2-9% sz. fút Székesfehérvár D-Ny elkerül kiv. és eng. terve okt. 54 1,7 3% 2,8 5% -1,2-2% sz. fút Szigetvár-országhatár dec. 78 3,7 5% 0,1 0% 3,5 5% sz. fút Bucsu elkerül út, eng. terv, I. ütem márc. 5 0,0 1% 0,1 2% -0,1-1% sz. fút Garadna elkerül márc. 9 1,5 16% 0,0 0% 1,5 16% sz. fút Bucsu elkerül út, eng. terv, II. ütem márc. 19 1,5 8% 0,0 0% 1,4 8% 2

3 31. Pécs, D-Ny elkerül II. ütem kiviteli tervei ápr. 10 1,2 12% 0,2 2% 1,0 9% sz. fút Gödöll elkerül ( km sz.) máj. 12 1,9 16% 1,4 12% 0,5 4% sz. fút új nyomvonalra helyezése (Miskolc-Sajószentpéter) máj. 39 3,5 9% 0,7 2% 2,8 7% sz. Jászberény elkerül I. szakasz máj. 13 1,0 7% 0,0 0% 0,9 7% 35. A 71. sz. fút Keszthely É-i elkerül máj. 14 1,3 10% 1,7 12% -0,4-3% 36. A 84. sz. fút Sopron elkerül I. szakasz engedélyezési tervei jún ,8 2% 0,3 0% 2,5 2% sz. fút - M3 autópálya kapcsolata (Hatvan elk. út) eng. tervei jún. 15 0,6 4% 0,6 4% 0,0 0% sz. Jászberény elkerül II. szakasz jún. 5 0,2 5% 0,7 13% -0,4-8% sz. fút Orosháza elkerül III. és IV. szakasz jún. 20 0,8 4% 0,0 0% 0,8 4% sz. fút Hódmezvásárhely elkerül szakasz eng. tervei júl. 19 2,9 15% 0,0 0% 2,8 15% sz. összeköt út Mezkövesd elkerül II. ütem kiviteli tervei aug. 7 1,6 23% 0,3 4% 1,3 19% sz. fút Badacsony elkerül szakasz II. üteme aug. 6 1,6 27% 0,6 9% 1,0 17% sz. fút Békéscsaba elkerül ( ) eng. tervei szept. 7 0,6 9% 0,1 1% 0,5 7% sz. fút Sárvárt elkerül szakasz kiviteli tervei okt. 6 0,9 15% 0,1 1% 0,8 13% sz. fút Gyr átkelési szakasz engedélyezési tervei okt. 12 0,8 6% 0,5 4% 0,3 2% sz. fút tehermentesít Tokod-Tát elkerül út kiviteli tervei nov. 13 0,5 3% 0,8 6% -0,3-3% sz. fút Zircet elkerül szakasz engedélyezési tervei nov. 6 0,4 7% 1,0 17% -0,6-10% sz. fút Kisújszállást elkerül szakasz tanulmánytervei nov. 27 2,4 9% 0,1 0% 2,4 9% 49. A sz. Letkés összeköt korszersítés engedélyezési tervei dec. 2 0,1 8% 0,2 15% -0,1-7% j. összeköt út Bácsalmás elkerül szakasz egyesített tervei dec. 9 0,0 0% 0,2 2% -0,2-2% sz. fút Seregélyes elkerül engedélyezési tervei dec. 13 1,8 14% 0,0 0% 1,8 14% Összesen: % 18 2% 73 7% Összes elmozdulás, tehát a hatékonyabb felhasználás: ábra: Az elvégzett munkák eredményei 3

4 A team-ek a funkcióteljesítésben (minségben) és a funkcióköltségekben megmutatott gyengepontokra 2450 ötletet vetettek fel, melybl 500-at dolgoztak ki részletesen, és rögzítettek a döntéselkészítési-tanulmányokban. Az eddig elvégzett 51 értékelemzési projekt eredménye: Az elmúlt négy év alatt befejezett 51 munka során a teamek a kb. 1 Milliárd USD tervezett kiadásból összesen 91 millió USD-nyi megtakarítást, és 19 millió USD tartalombvítést (többletráfordítást) javasoltak. Összesítve ez azt jelenti, hogy az állam az értékelemzés e területen történ alkalmazásával 110 millió USD-t költhet el hatékonyabban, hasznosabban!! Ha az állam által az értékelemzésre fordított összeget a nettó megtakarítási lehetséggel vetjük össze, akkor a megtérülési ráta közel 128-szoros!! Tapasztalatok A beavatkozások alapveten a tervezés engedélyezési terv szintjén történtek, csupán pár alkalommal került sor tanulmányterv ill. kiviteli terv szint továbbfejlesztésre. Mi is levontuk azt az általánosítható tapasztalatot, hogy minél hamarabb történik meg az értékelemzés, annál hatékonyabb. Ez megmutatkozik a kimutatott megtakarítási lehetségek nagyságrendjében, de a realizált javaslatok számában is. Külön érdemes azt megvizsgálni, hogy mely típusú javaslatokból született a legtöbb darabszámú, illetve, hogy mely típusú javaslatokból született a legtöbb eredmény? A következ két ábra ezt mutatja. Vajon miért érdemes ezekkel a kérdésekkel ilyen részletességgel foglalkozni? Erre igazán két válasz-csoport adódik! 1. Ma a legfontosabb cél a szükséges mérték funkcióellátás melletti költségtakarékos megoldáskeresés, és nagyon valószín, hogy az értékelemzési munkák megbízóit is ez motiválja leginkább. Az így keletkez ún. kvázi megtakarítások teszik ugyanis lehetvé, hogy évente átlagosan egy elkerül úttal több épüljön az országban! Mindenki érdeke tehát, de közvetlenül csak az állam nevében eljáró intézmények tehetnek is valamit, hogy ezek a beruházási projektek éppen a szükséges mértékben épüljenek meg, és ne tartalmazzanak a tervek olyan megoldásokat, melyekben még tartalékok találhatók. Erre kiváló eszköz az értékelemzés! 2. A kb. 500 kidolgozott javaslatot 49 csoportba tudtuk sorolni. Ha ezeket ABCelemzésnek (Pareto-elemzés) vetjük alá, akkor a leggyakrabban elfordulók általános tervezési gyengepontok is egyben! (Az els 10 leggyakoribb javaslatra lásd a 2. ábrát) Tehát ha az 51 munka majd mindegyikében szerepel a pályaszerkezet, a mtárgy, a csomópontok, a hossz-szelvény, a keresztszelvény, stb., az azt mutatja, hogy ezekre a területekre koncentráljuk a tervezési erforrást, szaktudást, sokkal jobb minség tervek születhetnek. Ha ez még egybeesik a legnagyobb megtakarítást eredményez javaslat-típusokkal is (az els 10 legtöbb megtakarítást eredményez javaslatra lásd a 3. ábrát), akkor különösen fel kell hívni a tervezk figyelmét erre a jelenségre, st, nagyobb hangsúlyt érdemes fektetni e terület oktatóinak már a mérnökképzés során! 4

5 Javaslat-típusok darabszáma Pályaszerkezet Mtárgy Csomópontok Hossz-szelvény Keresztszelvény Növénytelepítés Forgalomtechn. Vízépítés Humuszgazdálk. Szervízút, kerékpárút Vízelvezetés Nyomvonal mód. Vadvédelem 2. ábra: A javaslat-típusok darabszáma Javaslatok által elérhet össz-megtakarítása Hossz-szelvény Nyomvonal mód. Pályaszerkezet Mtárgy Humuszgazdálk. Keresztszelvény Földm alapozás Földterület gazd. Osztálybasorolás Közmkiváltás Zajvédelem Talajmechnika ell. 3. ábra: A javaslat-típusok által elérhet megtakarítás 5

6 Fodor Árpád: Az értékelemzés elterjedése a magyar közúti ágazatban Ma már elmondható, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, az UKIG, az ÁKMI Kht., az NA Rt. és a megyei közútkezel szervezetek többségében - az érintett vezet k - jól ismerik az értékelemzés eljárását. Egy tipikus értékelemzési javaslat Álljon itt példaként az utóbbi évek egyik nagyon szellemes javaslata. Azért esett a választásunk erre a javaslatra, mert nagy valószín séggel az értékelemzés, és az ebben meghúzódó funkcionális megoldáskeresés nélkül a projekt az eredeti terveknek megfelel en, és ezáltal a szükségesnél sokkal drágábban épült volna meg. Tényállapot A tervezési szakaszon a terv szerint a pálya 200 m hosszan zárt keretaluljáróban, 425 m hosszan pedig U-keretben fut, és külön szintben keresztezi a régi számú utat. Problémák A tervezett m tárgy építési költsége mintegy 3 milliárd forint. A mélyponttal rendelkez keretaluljáróban vízelvezetési nehézségek, szell zési problémák lépnek fel. Télen számolni kell a jégképz dés fokozott veszélyével is. A zárt keretaluljáró építése a sz k hely miatt problémát jelenthet az építés alatti forgalom fenntartása szempontjából. Az aluljáró építése az egyik legköltségesebb megoldás, és az egész beruházás költségének 30 %-át képezi. Javaslat Javasoljuk a vízszintes és magassági vonalvezetés módosítását, így elmaradhat az aluljáró (kéregalagút) építése. A javaslat lényege: a régi és az új út keresztezését kb. 400 m-rel arrébb javasoljuk kialakítani. (Az eredeti tervben azért szerepelt aluljáró, mert így nem merül fel zajártalom a lakókörnyezetben.) Nyomvonal módosítása 10. sz. f útvonal, keresztez dés kialakítása a helyett a km szelvényben Javasolt új nyomvonal A kéregalagút javasolt helye A tervezett kéregalagút helye Régi 10. sz. f út A tervben szerepl nyomvonal 4. ábra: Nyomvonal módosítása 6

7 A javaslat bevezetésének elnyei A vízszintes vonalvezetés lehetvé teszi, hogy a meglév úttal való különszint keresztezést lakott területen kívül építhessük meg. Megtakarítható a költséges zárt keretaluljáró építése. A felüljárón nem merülnek fel vízgyjtési és kivezetési problémák. Megtakarítás A zárt keretaluljáró becsült költsége 3000 millió Ft. Többlet ráfordítások 600 m normál gyorsforgalmi út 0,6 x 800 mft 480 millió Ft Egy darab keresztezési mtárgy 150 millió Ft 400 m útkorrekció 0,4 x 200 mft 80 millió Ft 400 m szervizút 0,4 x 100 mft 40 millió Ft Zajvéd fal 2 x 700 m hosszan 28 millió Ft Összesen 738 millió Ft A megtakarítások és többlet ráfordítások egyenlege: millió Ft megtakarítás. Az értékelemzési program jövje Az értékelemzési program folytatásának f célja: hatékonyabbá tenni az állam- és közigazgatási tevékenységet ben az ÁKMI K+F pályázata keretében sor került "Az értékelemzés (Value Engineering, Value Methodology) beillesztése az útügyi beruházások tervezési folyamatába" c. kutatási projekt kidolgozására. A mintegy 3 hónapig tartó munka során 70 országra ill. államra kiterjed benchmarking kutatással kezddött, majd ezt követen értékelemzéssel állítottuk fel azt a funkcionális modellt, melyet a minisztériumnak végre kell hajtani ahhoz, hogy a rendszeres alkalmazásra sor kerüljön. A fejleszt team a munka végén egy miniszteri rendelettervezetet, és annak végrehajtását támogató utasítást dolgozott ki. A rendelet a közúti beruházás-tervezési folyamatában - bizonyos értékhatárok felett - kötelezen elírja az értékelemzés alkalmazását, tartalmazza a végrehajtás lépéseit, a folyamat funkcióit, a felels szervezeteket, illetve az adott évben a feladatok elvégzésének határidejét. A rendelet életbe léptetésének tervezett idpontja január 1. volt. Mivel ez az ütem nem valósult meg, érdemes megfontolni, hogy átmeneti megoldásként a háttérintézmények elsszámú vezeti miként tudják saját hatáskörben elrendelni (pl. mszaki szabályzásban) az értékelemzés rendszeres alkalmazását. Budapest, február Hungary 7