KÉMIAI EGYENSÚLYI ÉS KINETIKAI KÖLCSÖNHATÁSOK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÉMIAI EGYENSÚLYI ÉS KINETIKAI KÖLCSÖNHATÁSOK"

Átírás

1 KÉMIAI EGYENSÚLYI ÉS KINETIKAI KÖLCSÖNHATÁSOK LEÍRÁSA, ALKALMAZÁSA AZ IONCSERE-KROMATOGRÁFIÁBAN Doktori (PhD) értekezés Készítette Horváth Krisztián okleveles környezetmérnök Témavezető Dr. Hajós Péter egyetemi docens Készült a Pannon Egyetem Anyagtudományok és -technológiák Doktori Iskolája keretében Pannon Egyetem Mérnöki Kar Analitikai Kémia Intézeti Tanszék 2007

2

3 harmadik oldal III

4

5 Kivonat A szerző a dolgozat első felében retenciós modellt vezetett le szerves és szervetlen anionok latex-agglomerált pellikuláris állófázisokon történő viselkedésének leírására, Langmuir-típusú egyensúlyok alkalmazásával. Az állófázis felépítésére jellemző állandót, w súlytényezőt vezetett be, mely az állófázis töltésegyensúlyban levő funkciós csoportjainak teljes ioncserekapacitáshoz viszonyított arányát mutatja meg. Kísérleti adatbázis alapján, iterációs úton meghatározta a levezetett retenciós modell egyensúlyi és rendszer paramétereit. Vizsgálta a w súlytényező hatását anionok retenciós profiljára. Statisztikai módszerekkel igazolta a levezetett retenciós modell használhatóságát. A dolgozat második felében egyszeresen negatív töltésű anionok retenciós viselkedését vizsgálta n-decil kriptand molekulát tartalmazó állófázison, NaOH és KOH eluens alkalmazásával. Retenciós egyenletet vezetett le egynegatív töltésű anionok vizsgált állófázison történő viselkedésének leírására, figyelembe véve a kriptand molekula protonálódását, alkálifém-kriptát komplex kialakulását, az anionok és az eluens ionok között kialakuló ioncserét. Iterációs úton meghatározta a retenciós modellben szereplő egyensúlyi paramétereket. Az ionpár-képződési állandók értékének nagyságrendjét vizsgálva megállapította, hogy a K + -kriptát funkciós csoportok erős, a Na + -kriptát funkciós csoportok gyenge, a protonált kriptand molekulák nagyon gyenge anioncserélőnek tekinthetők. Vizsgálta az elválasztó oszlop ioncsere-kapacitási viszonyait. A levezetett retenciós modellt statisztikailag értékelte. A dolgozat harmadik felében a kromatográfia sztochasztikus elméletének alkalmazhatóságát vizsgálta az anion-kromatográfiás vízanalitikai elválasztások területén. A sztochasztikus elmélet felhasználásával, a momentumok módszerének segítségével meghatározta az egyes mintaionok olyan molekuláris retenciós sajátságait, mint az adszorpciós-deszorpciós lépések száma (n) és az egyes ion fajták állófázison történő átlagos tartózkodási ideje egyegy megkötődés alkalmával (τ s ). Megállapította, hogy az egyes ionok lépésszáma csekély eltéréseket mutat, a retenciós viselkedésükben mutatkozó különbségek főként a megkötődve eltöltött idők különbségéből ered. Elméleti megfontolások alapján kapcsolatot teremtett az ionkromatográfiában használatos többszörös eluens/minta retenciós modellel, így nem csak a kromatográfiás csúcs helyét, hanem a csúcs alakját is becsülni képes módszert dolgozott ki analitikai elválasztások céljára. V

6

7 Abstract In the first part of the thesis a retention model was developed in order to describe retention behavior of inorganic and organic anions on latex-agglomerated pellicular ion exchangers. The model based on Langmiur-type equilibria. As a new parameter the fractional electrostatic coefficient, w, of the ion exchange capacity was introduced referring to the ratio of the anion-exchange functional groups are in charge balance with the cation-exchange layer behind the latex particles. The system parameters, and the ion-pair formation coefficients for analyte and eluent anions were determined by nonlinear iterative calculation. The effect of w on the retention profile of anions was investigated. The predictive power of the model was verified by statistical methods. In the second part of the work, the retention behavior of inorganic anions was investigated on a cryptand-based anion exchanger using NaOH and KOH-based eluents. Considering the complexation and protonation equilibria a theoretical retention model was developed for describing the retention behavior of monovalent anions. The parameters of the model were iterated. By investigating the magnitude of the ion-pair formation coefficients it was concluded that the K + -cryptate and Na + -cryptate complexes behaved as strong and weak functional groups. The ion-exchange capacity of the column was investigated as a function of eluent concentration. The validity of the derived retention model was confirmed by statistical evaluation. In the third part of the dissertation the applicability of the stochastic theory was investigated in the field of anion chromatography. The stochastic parameters of the eluted anions, such as the residence time of the molecule on the surface of the stationary phase (τ s ) during one adsorption event, and the average number of adsorption steps (n) were calculated on the basis of a retention database of organic and inorganic anions. It was shown that the retention of the analytes, and the selectivity of the separation was primarily due to the variation of τ s, the number of sorption steps did not affect it significantly. The stochastic theory and the multiple species eluent/analyte retention model were integrated on theoretical considerations. By simultaneous application of the two theories full chromatograms (retention time and peak shape) of a sample mixture can be predicted. VII

8

9 Riassunto Nella prima parte della tesi, e stato sviluppato un modello di ritenzione per la descrizione del comportamento cromatografico di anioni inorganici ed organici su scambiatori ionici pellicolari lattice-agglomerati. Il modello e basato su equilibri di tipo Langmuir. Come nuovo parametro e stato introdotto il coefficiente elettrostatico frazionario, w della capacita di scambio ionico, che si riferisce al rapporto dei gruppi funzionali di scambio ionico che sono in bilancio di carica con lo strato di scambio cationico dietro le particelle di lattice. I parametri del sistema, le costanti di formazione di coppia ionica e di selettivita di scambio ionico tra l analita e gli ioni eluente, sono stati determinati, mediante calcolo iterativo non lineare, impiegando un database sperimentale. E stato studiato l effetto di w sul profilo di ritenzione degli anioni e il potere predittivo del modello e stato supportato da metodi statistici. In una seconda parte del lavoro e stato studiato il comportamento cromatografico di anioni inorganici su una colonna di scambio anionico contenente un macrociclo criptando, utilizzando eluenti contenenti NaOH o KOH. Tenendo in considerazione gli equilibri di complessazione e di protonazione coinvolti nel sistema, sono stati sviluppati un modello di ritenzione e un equazione che descrive l effetto simultaneo del tipo e della concentrazione dello ione eluente sul fattore di ritenzione k. Mediante l utilizzo di un database di dati sperimentali, e stato possibile iterare i parametri del modello. Dal confronto dei valori dei coefficienti di formazione delle coppie ioniche, si e potuto concludere che i complessi K + -criptati agiscono come gruppi funzionali di scambio ionico forti, mentre i complessi Na + -criptati e il criptando protonato si comportano, rispettivamente, come gruppi funzionali deboli e debolissimi. La capacita di scambio ionico della colonna e stata valutata sulla base della conoscenza delle costanti di formazione di coppia e di protonazione. La validita del modello di ritenzione sviluppato e stata supportata da una valutazione statistica. Nella terza parte della tesi, e stata studiata l applicabilita della teoria stocastica della cromatografia sui processi di scambio ionico. In particolare, i picchi cromatografici sono stati descritti da funzioni gaussiane esponenziali modificate i cui parametri sono stati determinati mediante fitting del picco. I parametri stocastici degli anioni eluiti, come il tempo di residenza della molecola nella superficie della fase stazionaria (τ s ) durante un evento di adsorbimento e il numero medio di stadi di adsorbimento (n), sono stati calcolati utilizzando IX

10 X un database di dati cromatografici per anioni organici ed inorganici. E stato dimostrato che il meccanismo di ritenzione e la selettivita della separazione sono dovuti principalmente alla variazione di s, mentre il numero di stadi di adsorbimento non li influenza in maniera significativa. La teoria stocastica e il modello di ritenzione per specie multiple eluente/analita sono stati integrati da considerazioni teoriche. Mediante la contemporanea applicazione delle due teorie, possono essere descritti a priori cromatogrammi completi (tempo di ritenzione e forma del picco) di miscele di campioni.

11 Tartalomjegyzék Bevezetés 1 1. Irodalmi összefoglaló Folyadékkromatográfia A folyadékkromatográfiás elválasztások folyamata A folyadékkromatográfia eszközei Kromatográfiás alapfogalmak A kromatográfia sztochasztikus elmélete Az ionkromatográfia Az ionkromatográfia típusai Az ionkromatográfia eszközei Az ionkromatográfia előnyei Elválasztási és detektálási rendszer választása Az ionkromatográfia alkalmazása a környezeti analízisben Anioncsere-kromatográfia Állófázisok A leggyakrabban használatos anionkromatográfiás eluensek Anionkromarográfiás retenciót leíró elméletek Kísérleti rész Felhasznált eszközök, anyagok Alifás karbonsavak és szervetlen anionok retenciós tulajdonságainak vizsgálata latex alapú anioncserélőn Szervetlen anionok retenciós viselkedésének tanulmányozása makrociklikus állófázison Szerves és szervetlen anionok vizsgálata nagykapacitású oszlopon Ioncsere-kapacitás meghatározása Retenciós modell egyensúlyi paramétereinek meghatározása iterációs úton Kromatográfiás csúcsok momentumainak meghatározása görbeillesztéssel.. 41 XI

12 XII TARTALOMJEGYZÉK 3. Eredmények Anionok elválasztásának mechanizmusa latex-alapú állófázisokon Alifás karbonsavak és szervetlen anionok retenciós viselkedése latexalapú állófázisokon Eluens- és mintaionok kémiai egyensúlyai latex-alapú állófázisokon Elválasztó oszlop ioncsere-kapacitása Mintaionok retenciós tényezője Eluens és mintaionok egyensúlyi állandójának meghatározása A w súlytényező hatása anionok retenciós profiljára A retenciós modell statisztikai értékelése Makrociklikus egyensúlyok az anionkromatográfiában Anionok retenciós viselkedése makrociklikus állófázison Elválasztás során lejátszódó komplex- és ioncsere-egyensúlyok Egyensúlyi állandók meghatározása A levezetett retenciós modell statisztikai értékelése Anionok retenciós viselkedésének integrált leírása Sztochasztikus paraméterek meghatározása A megkötődések gyakoriságának és az ioncserekapacitás kihasználtságának meghatározása A többkomponensű eluens/minta retenciós modell kapcsolata a sztochasztikus elmélettel A vízanalitikában fontos ionok kromatogramjának becslése a többkomponensű eluens/minta és a sztochasztikus modell egyesítésével Összefoglalás 89 Irodalomjegyzék 94 A szerző tudományos munkássága i 4.1. Publikációk i 4.2. Konferencia előadások ii 4.3. Az eredmények hasznosítása v 4.4. Elismerések vi Tézispontok Theses vii xi

13 Bevezetés A XX. század második felében az elválasztási módszerek többsége ugrásszerű fejlődésen ment keresztül. Az elválasztások sebessége, hatékonysága, megbízhatósága és felbontása egyaránt javult. A kromatográfia történetében az első jelentős mérföldkő a megoszlásos- és papírkromatográfia megjelenése volt az 1940-es években, ezt a különféle gélkromatográfiás módszerek térhódítása követte a hatvanas években. Döntően fontos lépés volt a szerves vegyületek analízisében a gázkromatográfia megjelenése. A legjelentősebb áttörést azonban a Horváth Csaba nevéhez fűződő nagyteljesítményű folyadékkromatográfia (HPLC: high performance liquid chromatography) kifejlesztése jelentette a hetvenes években. Ezzel sokkal gyorsabban, pontosabban, reprodukálhatóbban és szelektívebben lehetett igen bonyolult elválasztási feladatokat megoldani. A HPLC és ezzel együtt az ion- és az ionpár-kromatográfia a legjelentősebb módszerré nőtte ki magát az elválasztásos analízisen belül. Mind a vízanalitika, a bioanalitika, a gyógyszergyártás, mind a környezetvédelmi analízis területén kiemelt fontossággal bír. Jelenleg valószínűleg több elválasztást végeznek HPLC módszerekkel, mint az összes többi elválasztáson alapuló módszerrel együttvéve. A folyadék fázisú analitikai elválasztások tervezése komplikált feladat, mivel egyidejűleg több tényező, az eluensoldat, az elválasztóoszlop és a mintakomponensek kémiai szerkezetét, fizikai-kémiai tulajdonságait, továbbá a detektálhatóság paramétereit is figyelembe kell venni. Többféle matematikai algoritmus létezik az ionkromatográfiás elválasztási folyamatok leírására. A dolgozatban bemutatott munka retenciós modellek fejlesztését mutatja be különböző típusú állófázisokon a nagyhatékonyságú ionkromatográfia területén, valamint az ionkromatográfiás elválasztások integrált leírását adja. 1

14

15 1. Irodalmi összefoglaló A dolgozat első részében a kromatográfiás elválasztások elvét, működését mutatom be a módszer jobb megértése céljából. Részletesen ismertetem a folyadékkromatográfia a sztochasztikus retenciós elméletét. Emellett rövid áttekintő ismertetést adok az ionkromatográfia jelentőségéről, felhasználásáról, fontosabb elméleti modelljeiről Folyadékkromatográfia A kromatográfia különböző kémiai tulajdonságú komponensek fizikai elválasztásának olyan módszere, melynek során az elválasztandó komponensek megoszlanak két fázis között. Az egyik fázist, mely egyhelyben áll, álló fázisnak, míg a másik fázist, mely egy jól definiált irányban mozog, mozgó fázisnak nevezzük [1]. Ha a mozgó fázis folyadék, folyadékkromatográfiáról (LC) beszélünk A folyadékkromatográfiás elválasztások folyamata A folyadékkromatográfiás elválasztások a különböző típusú mintakomponensek és a kromatográfiás állófázis között fellépő kölcsönhatás eltérő erején alapulnak [2, 3]. Két különböző kémiai tulajdonságú komponens elválasztása a következőképpen történik: tegyük fel, hogy az egyik komponens (A) hasonló módon kötődik meg az állófázison, mint az eluens, míg a másik komponens (B) jóval erősebben. Ha a két komponenst tartalmazó elegy kis mennyiségét az oszlopra injektáljuk, akkor az A típusú molekulák, mivel az eluenshez hasonló mértékű visszatartást szenvednek, ugyanakkora sebességgel haladnak előre az oszlopban, mint az eluens molekulák. A B molekulák ellenben, köszönhetően az állófázissal szemben mutatott erősebb kölcsönhatásuknak, több időt töltenek az állófázison, azaz az eluens és az A molekuláknál kisebb sebességgel mozognak előre. Ha megfelelően nagy a két komponens megkötődésének erőssége közti különbség, akkor a két komponens eltérő időben hagyja el az oszlopot, így módunkban áll két különböző komponensként detektálni őket (1.1. ábra). Elválasztás során általában meglehetősen keskeny sávokat injektálunk (5 20 µl), azonban a folyamat lezajlása során a komponensek sávjai kiszélesednek, köszönhetően a lassú 3

16 4 1. Irodalmi összefoglaló Detektor jel Idő 1.1. ábra: Elválasztás mechanizmusa a komatográfiában adszorpciós kinetikának, a longitudinális- és örvénydiffúziónak, valamint egyéb tényezőknek [2, 3]. Ezek a folyamatok együttesen okozzák a kromatográfiás csúcs sávszélesedését. Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb egy komponens visszatartása az oszlopban, annál szélesebb zónában hagyja el az oszlopot A folyadékkromatográfia eszközei A folyadékkromatográfiás rendszerek állandó tartozékai a szivattyú, a mintabeviteli rendszer, az elválasztó oszlop, a detektor és az adatgyűjtő/feldolgozó egység (1.2. ábra) [2]. A rendszer lelke a kromatográfiás oszlop, ahol a tulajdonképpeni elválasztás zajlik. Mivel az állófázis mikrométer nagyságú részecskékből áll, nagy nyomású pumpa szükséges a mozgófázis áramoltatására a rendszerben. A kromatográfiás elválasztás folyamata a mintaelegy rendszerbe történő bejuttatásával kezdődik. Az elválasztás az idő alatt történik meg, amíg a mintakomponensek az oszlopban tartózkodnak. Az oszlopot elhagyva az egyes mintamolekulák, -ionok a detektorba jutnak, ami azok koncentrációjával arányos elektromos

17 1.1. Folyadékkromatográfia 5 Oszlop Detektor Interfész Hurok Adatfeldolgozó Injektáló szelep Mozgó fázis Pumpa 1.2. ábra: A folyadékkromatográfia eszközei jelet továbbít az adatgyűjtő egység felé. A detektor által szolgáltatott jelet az idő fügvényében ábrázolva kapjuk az ún. kromatogramot (1.1. ábra alsó része), mely minta összetételére vonatkozó minőségi és mennyiségi információkat egyaránt tartalmazza Kromatográfiás alapfogalmak A dolgozatban többször előforduló, a kromatográfiában általánosságban használt alapfogalmakat igyekszem tisztázni ebben a fejezetben. Retenciós idő, -térfogat, -tényező Egy komponens visszatartásának mértéke jellemző az adott vegyületre, így annak minőségi azonosítására is szolgálhat. A legegyszerűbb módszer a visszatartás (retenció) számszerűsítésére az injektálás kezdete és az adott komponens detektorban történő megjelenése közti idő mérése. Utóbbit célszerűen a detektor maximális válaszjeléhez szokás társítani. Ezt a mérőszámot a kromatográfiában retenciós időnek (t R ) hívjuk [1]. A retenciós idő arányos a komponens visszatartásával és fordítottan arányos az eluens térfogatáramával. A retenciós idő és az eluens térfogatáramának szorzata a retenciós térfogat (V R ), ami a retenciós időnél egy sokkal inkább általános, retenciót jellemző mérőszám, ugyanis nem függ az eluens térfogatáramától, csak a komponens visszatartásától és az elválasztó oszlop geometriai méreteitől, tulajdonságaitól. A retenciós térfogat azt a mozgófázis térfogatot jelenti, amely ahhoz szükséges, hogy az adott komponenst az oszlopról eluáljuk. A retenciós térfogat két részből tevődik össze: 1. Holttérfogat: az az eluens térfogat, amely az idő alatt áramlik keresztül az oszlopon, amíg a mintakomponens a mozgófázisban tartózkodik. A holttérfogat megegyezik az elválasztó oszlop térfogatának azon részével, melyet a mozgófázis tölt ki (V 0 ), értéke ennélfogva

18 6 1. Irodalmi összefoglaló minden mintakomponensre nézve állandó. 2. Korrigált retenciós térfogat: a mozgófázis azon térfogata, mely az idő alatt áramlik keresztül az oszlopon, amíg a mintakomponens az állófázison tartózkodik. Értéke a különböző mintamolekulák esetén más és más. A leguniverzálisabb retenciót jellemző mérőszám a retenciós tényező (k). A retenciós tényező a komponens álló- és mozgófázisbeli mennyiségének hányadosa [1]: k = n s n m, (1.1) ahol n s a vizsgált komponens állófázison, n m a mozgófázisban levő móljainak száma. Az 1.1 egyenlet átrendezésével a következő egyenletet írhatjuk fel: k + 1 = n s n m + n m n m = n s + n m n m. (1.2) Legyen a mozgófázis áramlási sebessége az oszlopban u (cm/sec), a vizsgált A minta részecskéinek (molekula, ion stb.) átlagos vándorlási sebessége pedig u A, melynek értéke attól függ, hogy az A ionok mekkora R hányada van a mozgófázisban, és mekkora a mozgófázis u áramlási sebessége, azaz: u A = ur (1.3) és R = n m n s + n m = k. (1.4) Ha az A ionok mozgófázisban levő hányada zérus (R = 0), akkor u A is zérus, az ionok nem jutnak előre az oszlopban. Ha minden A ion az eluensben van (R = 1), akkor u A = u, az ionok ugyanakkora sebességgel áramlanak, mint a mozgófázis, nincs visszatartásuk az oszlopban. Az (1.2) és az (1.4) összefüggésekből következik, hogy: u A = u 1 + k. (1.5) Az u A, az oszlop L hossza és az elválasztás időszükséglete között kapcsolat teremthető, ha figyelembe vesszük, hogy az idő az út és a sebesség hányadosa. Esetünkben az A komponensnek t R időre van szüksége ahhoz, hogy az L hosszúságú oszlopon áthaladjon. Az A

19 1.1. Folyadékkromatográfia 7 sáv áthaladási ideje ezek alapján: t R = L u A. (1.6) Ehhez hasonlóan az oldószer vagy más vissza nem tartott komponens t 0 = L u (1.7) idő alatt halad át az oszlopon. Ha az (1.6) és (1.7) összefüggésekből kiejtjük L-t, akkor a következő egyenlethez jutunk: t R = u t 0 u A, (1.8) amiből, az (1.5) egyenletet figyelembe véve adódik, hogy: t R = t 0 (1 + k). (1.9) Az (1.9) összefüggés átrendezésével a k számítását lehetővé tevő egyenlethez jutunk: k = t R t 0 t 0. (1.10) Látható, hogy a retenciós tényező a vissza nem tartott és a vizsgált komponens csúcsa közti távolság és az injektálás, valamint a vissza nem tartott komponens csúcsa közötti távolság hányadosával egyenlő. Adott oszlop, eluens, elválasztási hőmérséklet és X komponens esetén, kis mintamennyiséget alkalmazva k állandó, így az adott mintakomponens minőségi azonosítását lehetővé teszi. Megoszlási hányados Az előző fejezetben láthattuk, hogy az elválasztóoszlopban a komponensek vándorlási sebessége azok álló- és mozgófázis közötti egyensúlyi megoszlásától függ: ( ) dx dv A = 1 D A, (1.11) ahol dx az állófázis infinitezimálisan kis mennyisége, amelyen a megoszló anyag dv térfogatú fluid fázis bejuttatásának hatására előrehalad. D A a megoszlási hányados. Az elvá-

20 8 1. Irodalmi összefoglaló lasztandó komponensek oldódnak a mozgófázisban, ill. megkötődnek az állófázison. Ezt a folyamatot a megoszlási hányadossal jellemezhetjük [1]: D A = (A) [A], (1.12) ahol (A) a minta állófázisbeli, [A] pedig a mozgófázisbeli koncentrációja. D A értéke a két fázis kémiai tulajdonságaitól függ, így általában egytől különböző értékeket vesz fel. D A nagy, ha nagy a komponens affinitása az állófázishoz, és kicsi, ha az inkább a mozgó fázisban tartózkodik. Ha D A állandó az elúció folyamán, akkor a V N nettó retenciós térfogat az alábbiak szerint számítható ki V S térfogatú állófázist tartalmazó oszlop esetén: V N = V S D A. (1.13) Állandó D A esetén tehát V N térfogatú fluid fázis szükséges ahhoz, hogy a minta a V S térfogatú állófázist tartalmazó oszlopon áthaladjon. A megoszlási hányados és az előző fejezetben ismertetett retenciós tényező (D A ) között az (1.1) és az (1.12) összefüggések alapján a következő kapcsolat állítható fel: k = V S (A) V 0 [A] = V S V 0 D A. (1.14) Elválasztás hatékonysága Az elválasztás hatékonysága a komponens retenciójától és kromatográfiás csúcsának szélességétől függ. Egy mintakomponens retenciója a molekula és az állófázis közötti kölcsönhatás erősségére, valamint az állófázis fajlagos felületére utal. A komponens sávjának szélesedése ellenben alapvetően kinetika által szabályzott, és az állófázis részecskéinek átmérőjétől, porozitásától, pórus méretétől és az oszlop mérettől függ. A kromatográfiás oszlop hatékonyságára jellemző, igen fontos mérőszám az elméleti tányérszám, mely a kromatográfia tányérelméletéből eredeztethető [4, 5]. Értéke a következő összefüggés segítségével számítható ki [6]: N = t 2 R σ 2, (1.15) ahol t R és σ a komponens retenciós ideje ill. varianciája. Minél nagyobb egy szeparációs rendszer hatékonysága, annál keskenyebb csúcsokat

21 1.1. Folyadékkromatográfia 9 kaphatunk adott retenciós idő esetén, azaz annál több komponens kromatográfiás csúcsát tudjuk megkülönböztetni egy adott retenciós idő tartományban. Szelektivitás A két különböző komponens szelektivitásán azok retenciós tényezőinek vagy korrigált retenciós időinek hányadosát értjük [2, 3]. A szelektivitás egy kromatográfiás rendszer elválasztási erejét mutatja meg adott komponensekre vonatkozóan. Értéke nagyobb 1-nél, mivel mindig a nagyobb retencióval rendelkező komponens retenciós tényezőjét osztjuk a kisebbével. α = k B k A = t B t A. (1.16) Ez a paraméter független az oszlop hatékonyságától, értéke csak az elválasztott komponensek természetétől, az eluens fajtájától és összetételétől, valamint az állófázis tulajdonságaitól függ. Ha két komponens szelektivitása 1, akkor az adott kromatográfiás rendszerben nincs mód azok elválasztására, még az oszlop hatékonyságának növelésével sem. Felbontás A folyadékkromatográfiás elválasztások, s így az ionkromatográfiás elválasztások célja általában a minta komponenseinek kielégítő mértékű szétválasztása. E cél eléréséhez a relatív elválasztást, más néven megfelelő felbontást kell biztosítanunk. Két szomszédos A és B sáv felbontása definíciószerűen a két sáv középpontja közti távolság és az átlagos sávszélesség hányadosával egyenlő [1]: R S = 2 t RA t RB (t wa + t wb ), (1.17) ahol t RA és t RB az A és B sáv t R értéke, t wa és t wb pedig a sávok alaplapi szélessége ugyanabban az idő egységben, mint a t R értékek. Ha R S = 1, akkor ez azt jelenti, hogy a két sáv jól elválik egymástól, maximum 2%-ban fednek át. Nagyobb felbontás érték jobb, kisebb pedig kevésbé hatékony elválasztást jelent. Adott R S esetén az átfedés nagyobb mértékűvé válik, ha a két sáv közül az egyik sokkal kisebb, mint a másik A kromatográfia sztochasztikus elmélete A kromatográfia az elválasztási módszerek széles spektrumát öleli fel. A szeparáció során gyakran igen komplex fizikai-kémiai folyamatok játszódnak le. A retenciós mechanizmus-

22 10 1. Irodalmi összefoglaló tól (adszorpció, megoszlás, ioncsere) függően meglehetősen sok modell áll rendelkezésre a kromatográfiás csúcsok helyének és alakjának becslésére [7]. A kromatográfia sztochasztikus elmélete egy molekuláris szintű modell, amely valószínűleg a legegyszerűbb képet festi a kromatográfiás folyamatról. A kromatográfiás csúcs kialakulását a részecskék véletlenszerű vándorlásával írja le az oszlop mentén, ugyancsak véletlenszerűen fellépő adszorpciósdeszorpciós folyamattal kombinálva [8]. A sztochasztikus elméletet Giddings és Eyring alkotta meg 1955-ben [9], majd Giddings fejlesztette tovább [10]. A kromatográfiás folyamatok számos sajátosságát megérthetjük a modell segítségével. Közvetlen betekintést nyújt a szeparációs folyamatba, mivel olyan kifejezéseket használ, melyek könnyen megérthetők (adszorpciós lépések száma, átlagos adszorpciós idő stb.), s melyek a sávszélesedésben jelentős szerepet játszanak. A szeparációs folyamat alapvető tulajdonságai (momentumok, tányérszám stb.) néhány egyszerű számítással megkaphatók a modellből. Mindemellett vonzó alternatívát kínál a hagyományos makroszkopikus modellekkel szemben, amelyek egy-egy, gyakran analitikusan nem megoldható, differenciális tömegmérleget írnak fel minden komponensre a kromatográfiás folyamat kívánt részletességű fizikai-kémiai leírásának érdekében. A sztochasztikus elmélet a kromatográfiás folyamatot Poisson-folyamatként szemléli. Amikor egy részecske az elúció során adszorbeálódik, megőrzi oszlopon belüli helyzetét egészen addig, míg el nem hagyja az állófázist. Deszorpció után folytatja útját a mozgófázissal, amíg újra meg nem kötődik az állófázison. A részecske tartózkodási ideje az állófázison (τ s ) és a mozgófázisban (τ m ) véletlenszerű, exponenciális eloszlású értékek, melyeknek várhatóértéke τ s és τ m. Minden egyes részecske különböző pályán halad, és különböző időpontban éri el az oszlop végét. Ez idő alatt minden egyes molekula különböző, r számú adszorpciós/deszorpciós lépésen esik át. Utóbbi változó Poisson-eloszlású, várható értéke n. P(τ s ) = { 0 ha t < 0 e τ s/t ha 0 t (1.18) P(τ m ) = { 0 ha t < 0 e τ m/t ha 0 t (1.19) P(r ) = e n n r, (1.20) r! ahol t az idő változó. A véletlenszerű hatások következtében ugyanabban az időpillanatban az oszlopba belépő két teljesen azonos kémiai tulajdonságú részecske hamarosan eltérő helyen található. Az elúciós profil, azaz kromatográfiás csúcs alakját leíró görbe, az egyes részecskék retenciós

23 1.1. Folyadékkromatográfia 11 időinek valószínűségi sűrűségfüggvénye: n P(n,τ s, t) = e n tτ s ( t τs I 1 ) 4nt, τ s (1.21) ahol I 1 (x) az ún. elsőfajú, elsőrendű módosított Bessel-függvény. Ha n megfelelően nagy, az (1.21) egyenlet az alábbi Gauss görbével közelíthető: 1 P(t) = e ( t 4n. (1.22) 2τ s πn τs n ) 2 A sztochasztikus elmélet szerint τ m a várható időtartam, amit egy részecske vándorlása során a mozgófázisban tölt egy deszorpció és az azt követő adszorpció közt (repülési idő, fly-time), míg várhatóan τ s adszorpciós időt tölt az állófázis felületén egy-egy megkötődés alkalmával. A Frenkel-egyenletnek [11] megfelelően τ s közvetlenül kapcsolatba hozható az adszorpciós energiával (E a ), míg n az anyagátadási egységek számával analóg [6, 12]: τ s = τ 0 e E a RT, (1.23) ahol τ 0 konstans, értéke 1, s szobahőmérsékleten. A modell hátránya, hogy nem veszi figyelembe az állófázisban található olyan pórusokat, melyekben stagnál a mozgófázis, és ha egyszer egy részecske egy ilyen pórusban csapdába kerül, akkor nagy számú adszorpción és deszorpción megy át, mire kijut a pórusból. Mindemellett az elmélet nem veszi figyelembe a mozgófázis hatásait sem a kialakuló kromatográfiás csúcsra. A sztochasztikus modell alapján a kromatográfiás csúcs normalizált-centralizált momentumai (µ) az alábbi általános kifejezés segítségével számíthatók [8]: µ k = k!n τ k s. (1.24) Ennek megfelelően a korrigált retenciós idő, ami a részecskék által az állófázison megkötődve eltöltött idő a t R = µ 1 = n τ s, (1.25)

24 12 1. Irodalmi összefoglaló a kromatográfiás csúcs varianciája a σ 2 = µ 2 = 2n τ 2 s, (1.26) míg ferdesége (skew), ami a csúcs aszimmetriáját jellemzi az S = µ 3 µ 3/2 = 3 (1.27) 2 2n összefüggésekkel számítható Az ionkromatográfia Ionkromatográfia alatt nem egy konkrét kromatográfiás technikát értünk, hanem több, egymástól teljesen eltérő retenciós mechanizmusú módszert. Az ionkromatográfia magába foglalja az összes, ionos vagy ionizálható komponens analízisére szolgáló folyadékkromatográfiás módszert. Tehát az ionkromatográfiát a többi kromatográfiás technikától nem a retenciós mechanizmus, hanem az elválasztott mintakomponensek minősége különbözteti meg. Ionkromatográfiával az alábbi komponensek határozhatók meg: 1. szervetlen anionok: halogenidek (F, Cl stb.), oxoanionok (SO 2 4, NO 3, ClO 4, BrO 3, PO 3 4 stb.) 2. szerves anionok: kis molekulatömegű (vízoldható) mono-, di- és trikarbonsavak (formiát, acetát, oxalát, fumarát, citrát, EDTA stb.), szulfonsavak, beleértve a detergenseket is 3. szervetlen kationok: alkáli- és alkáliföldfémek (Li +, Na +, Mg 2+ stb.) 4. szerves kationok: kis molekulatömegű (vízoldható) aminok (metil-, etil-, propilamin stb.) 5. ionos organo-metallo komplexek (fém-kelátok, tributil-ón stb.) 6. aminosavak (glicin, alanin stb.) 7. szénhidrátok (glükóz, fruktóz, szacharóz stb.) Az ionkromatográfia típusai Ioncsere-kromatográfia (HPIC: High Performance Ion-Exchange Chromatography) Az elválasztás mechanizmusát a mozgófázis és az állófázison kötött ioncserélő csoportok közti ioncsere folyamatok szabályozzák. Az ioncsere az egyik legrégebben bemutatott elválasztási mechanizmus az irodalomban [13]. Polarizálható ionok esetén egyéb, nem ionos adszorpciós folyamatok is szerepet játszhatnak. Az állófázis ioncserélő csoportokkal módosított sztirol-divinilbenzol kopolimer. Az ioncsere-kromatográfia egyaránt használható

Horváth Krisztián. Ionkromatográfia. Oktatási segédanyag a "Korszerű környezetanalitikai módszerek" c. tárgyhoz

Horváth Krisztián. Ionkromatográfia. Oktatási segédanyag a Korszerű környezetanalitikai módszerek c. tárgyhoz Horváth Krisztián Ionkromatográfia Oktatási segédanyag a "Korszerű környezetanalitikai módszerek" c. tárgyhoz Copyright c 2013 Horváth Krisztián VESZPRÉM, 2013 Az oktatási segédanyag a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001

Részletesebben

Az elválasztás elméleti alapjai

Az elválasztás elméleti alapjai Az elválasztás elméleti alapjai Az elválasztás során, a kromatogram kialakulása közben végbemenő folyamatok matematikai leirása bonyolult, ezért azokat teljességgel nem tárgyaljuk. Cél: * megismerni az

Részletesebben

Kromatográfiás módszerek

Kromatográfiás módszerek Kromatográfiás módszerek Mi a kromatográfia? Kromatográfia ugyanazon az elven működik, mint az extrakció, csak az egyik fázis rögzített ( állófázis ) és a másik elhalad mellette ( mozgófázis ). Az elválasztást

Részletesebben

Fordított fázisú ionpár- kromatográfia ( Reversed Phase Ion-Pair Chromatography, RP-IP-HPLC )

Fordított fázisú ionpár- kromatográfia ( Reversed Phase Ion-Pair Chromatography, RP-IP-HPLC ) Fordított fázisú ionpár- kromatográfia ( Reversed Phase Ion-Pair Chromatography, RP-IP-HPLC ) Az ionos vagy ionizálható vegyületek visszatartása az RP-HPLC-ben kicsi. A visszatartás növelésére és egyúttal

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I.

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Halmazállapotok, fázisok Fizikai állapotváltozások (fázisátmenetek), a Gibbs-féle fázisszabály Fizikai módszerek anyagok tisztítására - Szublimáció

Részletesebben

NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen

NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen Készítette: Battistig Nóra Környezettudomány mesterszakos hallgató A DOLGOZAT

Részletesebben

KÉMIAI EGYENSÚLYI ÉS KINETIKAI

KÉMIAI EGYENSÚLYI ÉS KINETIKAI KÉMIAI EGYENSÚLYI ÉS KINETIKAI KÖLCSÖNHATÁSOK LEÍRÁSA, ALKALMAZÁSA AZ IONCSERE-KROMATOGRÁFIÁBAN Doktori (PhD) értekezés tézisei Készítette Horváth Krisztián okleveles környezetmérnök Témavezető Dr. Hajós

Részletesebben

KROMATOGRÁFIÁS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

KROMATOGRÁFIÁS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK KROMATOGRÁFIÁS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK KÖRNYEZETMÉRNÖK HAGYOMÁNYOS KÉPZÉS TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŐSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI TANSZÉK Miskolc, 2008. Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás,

Részletesebben

GLUCAGONUM HUMANUM. Humán glükagon

GLUCAGONUM HUMANUM. Humán glükagon 01/2008:1635 GLUCAGONUM HUMANUM Humán glükagon C 153 H 225 N 43 O 49 S M r 3483 DEFINÍCIÓ A humán glükagon 29 aminosavból álló polipeptid; szerkezete megegyezik az emberi hasnyálmirígy α-sejtjei által

Részletesebben

NAGYHATÉKONYSÁGÚ FOLYADÉKKROMA- TOGRÁFIA = NAGYNYOMÁSÚ = HPLC

NAGYHATÉKONYSÁGÚ FOLYADÉKKROMA- TOGRÁFIA = NAGYNYOMÁSÚ = HPLC NAGYHATÉKONYSÁGÚ FOLYADÉKKROMA- TOGRÁFIA = NAGYNYOMÁSÚ = HPLC Az alkalmazott nagy nyomás (100-1000 bar) lehetővé teszi nagyon finom szemcsézetű töltetek (2-10 μm) használatát, ami jelentősen megnöveli

Részletesebben

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL Kander Dávid Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Barkács Katalin Konzulens: Gombos Erzsébet Tartalom Ferrát tulajdonságainak bemutatása Ferrát optimális

Részletesebben

Mérési módszer szelektivitása, specifikus jellege

Mérési módszer szelektivitása, specifikus jellege Dr. Abrankó László Elválasztástechnika az analitikai kémiában Mérési módszer szelektivitása, specifikus jellege Egy mérési módszernek, reagensnek (vagy általában kölcsönhatásnak) azt a jellemzőjét, hogy

Részletesebben

AMIKACINUM. Amikacin

AMIKACINUM. Amikacin 07/2012:1289 AMIKACINUM Amikacin C 22 H 43 N 5 O 13 M r 585,6 [37517-28-5] DEFINÍCIÓ 6-O-(3-Amino-3-dezoxi-α-D-glükopiranozil)-4-O-(6-amino-6-dezoxi-α-D-glükopiranozil)-1-N-[(2S)-4- amino-2-hidroxibutanoil]-2-dezoxi-d-sztreptamin.

Részletesebben

Fekete Jenő. Ionkromatográfiaés ioncserés alapfogalmak

Fekete Jenő. Ionkromatográfiaés ioncserés alapfogalmak Fekete Jenő Ionkromatográfiaés ioncserés alapfogalmak Irodalmak Dr. Fekete Jenő: A folyadékkromatográfia elmélete és gyakorlata, 231-258. Műszer és Mérésügyi Közlemények, 37. évfolyam, 67. szám, 2001 FeketeJenő-HeteGabriella-Ritz

Részletesebben

ATOMEMISSZIÓS SPEKTROSZKÓPIA

ATOMEMISSZIÓS SPEKTROSZKÓPIA ATOMEMISSZIÓS SPEKTROSZKÓPIA Elvi jellemzők, amelyek meghatározzák a készülék felépítését magas hőmérsékletű fényforrás (elsősorban plazma, szikra, stb.) kis méretű sugárforrás (az önabszorpció csökkentése

Részletesebben

LACTULOSUM. Laktulóz

LACTULOSUM. Laktulóz Lactulosum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.3-1 01/2009:1230 LACTULOSUM Laktulóz és C* epimere C 12 H 22 O 11 M r 342,3 [4618-18-2] DEFINÍCIÓ 4-O-(β-D-galaktopiranozil)-D-arabino-hex-2-ulofuranóz- Tartalom: 95,0 102,0

Részletesebben

Mérési feladat: Illékony szerves komponensek meghatározása GC-MS módszerrel

Mérési feladat: Illékony szerves komponensek meghatározása GC-MS módszerrel Kromatográfia A műszeres analízis kromatográfiás módszereinek feladata, hogy a vizsgálandó minta komponenseit egymástól elválassza, és azok minőségét, valamint mennyiségi viszonyait megállapítsa. Az elválasztás

Részletesebben

Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása.

Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása. Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása. Adszorpció oldatból szilárd felületre Adszorpció oldatból Nem-elektrolitok

Részletesebben

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez A 2. (3) bekezdésében hivatkozott szabványok listája Tartalom 1. Talajvizsgálatok... 2 2. Felszíni, felszín alatti és öntözővizek vizsgálata...

Részletesebben

OLSALAZINUM NATRICUM. Olszalazin-nátrium

OLSALAZINUM NATRICUM. Olszalazin-nátrium Olsalazin natricum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.5.7-1 OLSALAZINUM NATRICUM Olszalazin-nátrium 01/2005:1457 javított 5.7 C 14 H 8 N 2 Na 2 O 6 M r 346,2 DEFINÍCIÓ Dinátrium- (6,6 -dihidroxi-3,3 -diazéndiildibenzoát)

Részletesebben

DR. FEKETE JENŐ. 1. ábra: Átviteli módok HPLC, GC ill. CE technikák esetén

DR. FEKETE JENŐ. 1. ábra: Átviteli módok HPLC, GC ill. CE technikák esetén KÖRNYEZETI ANALITIKA I. DR. FEKETE JENŐ JEGYZET A 2003/04 ES TANÉV ŐSZI FÉLÉVÉNEK 3. ELŐADÁSÁHOZ. (02. 24) 1. KAPILLÁRIS ELEKTROFORÉZIS (CE) KÉSZÍTETTE: KELEMEN PÉTER, KORDA ANDRÁS A korábbi előadások

Részletesebben

Szerves kémiai analízis TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

Szerves kémiai analízis TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ BSC ANYAGMÉRNÖK SZAK VEGYIPARI TECHNOLÓGIAI SZÁMÁRA KÖTELEZŐ TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2016 1 Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás,

Részletesebben

SERTRALINI HYDROCHLORIDUM. Szertralin-hidroklorid

SERTRALINI HYDROCHLORIDUM. Szertralin-hidroklorid Sertralini hydrochloridum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.1-1 SERTRALINI HYDROCHLORIDUM Szertralin-hidroklorid 01/2011:1705 javított 7.1 C 17 H 18 Cl 3 N M r 342,7 [79559-97-0] DEFINÍCIÓ [(1S,4S)-4-(3,4-Diklórfenil)-N-metil-1,2,3,4-tetrahidronaftalin-1-amin]

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

9. Hét. Műszeres analitika Folyadékkromatográfia Ionkromatográfia Gélkromatográfia Affinitás kromatográfia Gázkromatográfia. Dr.

9. Hét. Műszeres analitika Folyadékkromatográfia Ionkromatográfia Gélkromatográfia Affinitás kromatográfia Gázkromatográfia. Dr. Bioanalitika előadás 9. Hét Műszeres analitika Folyadékkromatográfia Ionkromatográfia Gélkromatográfia Affinitás kromatográfia Gázkromatográfia Dr. Andrási Melinda Kromatográfia Nagy hatékonyságú, dinamikus

Részletesebben

Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.

Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy. Általános és szervetlen kémia 10. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a kémiai reakciókat hogyan lehet csoportosítani milyen kinetikai összefüggések érvényesek Mai témakörök a közös elektronpár létrehozásával

Részletesebben

Ferrát-technológia alkalmazása biológiailag tisztított szennyvizek kezelésére

Ferrát-technológia alkalmazása biológiailag tisztított szennyvizek kezelésére Ferrát-technológia alkalmazása biológiailag tisztított szennyvizek kezelésére Gombos Erzsébet Környezettudományi Doktori Iskola II. éves hallgató Témavezető: dr. Záray Gyula Konzulens: dr. Barkács Katalin

Részletesebben

Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft

Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Klasszikus analitikai módszerek Csapadékképzéses reakciók: Gravimetria (SZOE, víztartalom), csapadékos titrálások (szulfát, klorid) Sav-bázis

Részletesebben

Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék

Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Kezelés Fizikai, fizikai-kémiai Biológiai Kémiai Szennyezők típusai Módszerek Előnyök

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 6. hét

Kémiai alapismeretek 6. hét Kémiai alapismeretek 6. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék biner 2013. október 7-11. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c Egyensúly:

Részletesebben

Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban

Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban Bevezetés A kerámia masszák folyósításkor fő cél az anyag

Részletesebben

A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL

A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL ELTE Szerves Kémiai Tanszék A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG -TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL Bevezetés A természetes vizeket (felszíni

Részletesebben

SZILÁRD FÁZISÚ EXTRAKCIÓ MINDIG UGYANÚGY

SZILÁRD FÁZISÚ EXTRAKCIÓ MINDIG UGYANÚGY SZILÁRD FÁZISÚ EXTRAKCIÓ MINDIG UGYANÚGY Szakács Tibor, Szepesi Ildikó ABL&E-JASCO Magyarország Kft. 1116 Budapest, Fehérvári út 130. ablehun@ablelab.com www.ablelab.com SZILÁRD FÁZISÚ EXTRAKCIÓ SOLID

Részletesebben

Nagyhatékonyságú Folyadékkromatográfia

Nagyhatékonyságú Folyadékkromatográfia Nagyhatékonyságú Folyadékkromatográfia A kromatográfia a többfokozatú, nagyhatékonyságú, dinamikus elválasztási módszerek gyűjtőneve: közös alapjuk az, hogy az elválasztandó komponensek egy állófázis és

Részletesebben

a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1586/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Halászati és Öntözési Kutatóintézet Környezetanalitikai Központ Vizsgáló Laboratórium (5540

Részletesebben

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST

Részletesebben

CLAZURILUM AD USUM VETERINARIUM. Klazuril, állatgyógyászati célra

CLAZURILUM AD USUM VETERINARIUM. Klazuril, állatgyógyászati célra Clazurilum ad usum veterinarium Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.8-1 07/2010:1714 CLAZURILUM AD USUM VETERINARIUM Klazuril, állatgyógyászati célra C 17 H 10 Cl 2 N 4 O 2 M r 373,2 [101831-36-1] DEFINÍCIÓ (2RS)-[2-Klór-4-(3,5-dioxo-4,5-dihidro-1,2,4-triazin-2(3H)-il)fenil](4-

Részletesebben

Folyadékinjektálásos gázkromatográfiás mérések a WESSLING-tesztben: EPH, SVOC, peszticidek

Folyadékinjektálásos gázkromatográfiás mérések a WESSLING-tesztben: EPH, SVOC, peszticidek Új utak keresése a környezetanalitikában Folyadékinjektálásos gázkromatográfiás mérések a WESSLING-tesztben: EPH, SVOC, peszticidek dr. Berente Bálint WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. (WIREC) Áttekintés

Részletesebben

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Dr. Czégény Ildikó, TRV (HAJDÚVÍZ) Sonia Al Heboos, BME VKKT Dr. Laky Dóra, BME VKKT Dr. Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők Mikroszennyezőknek

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Hatóság RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1364/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MOL Petrolkémia Zrt. Tiszaújváros Termelés Igazgatóság Minőségellenőrzés Környezetanalitikai

Részletesebben

KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK

KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK A környezetvédelem analitikája KON KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK A GYAKORLAT CÉLJA: A konduktometria alapjainak megismerése. Elektrolitoldatok vezetőképességének vizsgálata. Oxálsav titrálása N-metil-glükamin

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1051/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Szegedi Vízmű Zrt. Környezetvédelmi osztály (6724 Szeged, Kátay u. 21. és Szeged

Részletesebben

Új alternatív módszer fenol származékok vizsgálatára felszíni és felszín alatti víz mintákban

Új alternatív módszer fenol származékok vizsgálatára felszíni és felszín alatti víz mintákban Új alternatív módszer fenol származékok vizsgálatára felszíni és felszín alatti víz mintákban Teke Gábor 2014 www.elgoscar.eu Fenol származékok csoportosítása 6/2009. (IV. 14.) KvVM EüM FVM együttes rendelet

Részletesebben

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont 1. feladat Összesen: 18 pont Különböző anyagok vízzel való kölcsönhatását vizsgáljuk. Töltse ki a táblázatot! második oszlopba írja, hogy oldódik-e vagy nem oldódik vízben az anyag, illetve ha reagál,

Részletesebben

CLOXACILLINUM NATRICUM. Kloxacillin-nátrium

CLOXACILLINUM NATRICUM. Kloxacillin-nátrium Cloxacillinum natricum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.5.7-1 04/2007:0661 CLOXACILLINUM NATRICUM Kloxacillin-nátrium C 19 H 17 ClN 3 NaO 5 S.H 2 O M r 475,9 DEFINÍCIÓ Nátrium-[(2S,5R,6R)-6-[[[3-(2-klórfenil)-5-metilizoxazol-4-il]karbonil]amino]-

Részletesebben

Minőségi kémiai analízis

Minőségi kémiai analízis Minőségi kémiai analízis Szalai István ELTE Kémiai Intézet 2016 Szalai István (ELTE Kémiai Intézet) Minőségi kémiai analízis 2016 1 / 32 Lewis-Pearson elmélet Bázisok Kemény Lágy Határestek H 2 O, OH,

Részletesebben

LACTULOSUM LIQUIDUM. Laktulóz-szirup

LACTULOSUM LIQUIDUM. Laktulóz-szirup Lactulosum liquidum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.3-1 01/2009:0924 LACTULOSUM LIQUIDUM Laktulóz-szirup DEFINÍCIÓ A laktulóz-szirup a 4-O-(β-D-galaktopiranozil)-D-arabino-hex-2-ulofuranóz vizes oldata, amelyet általában

Részletesebben

Bemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás.

Bemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás. Részletes tematika (14 hetes szorgalmi időszak figyelembe vételével): 1. hét (2 óra) Bemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás. Kémiai alapjelenségek ismétlése, sav-bázis,

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

TOBRAMYCINUM. Tobramicin

TOBRAMYCINUM. Tobramicin Tobramycinum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.2-1 TOBRAMYCINUM Tobramicin 01/2008:0645 javított 6.2 C 18 H 37 N 5 O 9 M r 467,5 [32986-56-4] DEFINÍCIÓ 4-O-(3-Amino-3-dezoxi-α-D-glükopiranozil)-6-O-(2,6-diamino-2,3,6-tridezoxi-α-

Részletesebben

A XVII. VegyÉSZtorna I. fordulójának feladatai és megoldásai

A XVII. VegyÉSZtorna I. fordulójának feladatai és megoldásai Megoldások: 1. Mekkora a ph-ja annak a sósavoldatnak, amelyben a kloridion koncentrációja 0,01 mol/dm 3? (ph =?,??) A sósav a hidrogén-klorid (HCl) vizes oldata, amelyben a HCl teljesen disszociál, mivel

Részletesebben

Oldódás, mint egyensúly

Oldódás, mint egyensúly Oldódás, mint egyensúly Szilárd (A) anyag oldódása: K = [A] oldott [A] szilárd állandó K [A] szilárd = [A] oldott S = telített oldat conc. Folyadék oldódása: analóg módon Gázok oldódása: [gáz] oldott K

Részletesebben

Többkomponensű rendszerek I.

Többkomponensű rendszerek I. Többkomponensű rendszerek I. Műszaki kémia, Anyagtan I. 9. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Többkomponensű rendszerek Folytonos közegben (diszpergáló, ágyazó

Részletesebben

Klasszikus analitikai módszerek:

Klasszikus analitikai módszerek: Klasszikus analitikai módszerek: Azok a módszerek, melyek kémiai reakciókon alapszanak, de az elemzéshez csupán a tömeg és térfogat pontos mérésére van szükség. A legfontosabb klasszikus analitikai módszerek

Részletesebben

Számítások ph-val kombinálva

Számítások ph-val kombinálva Bemelegítő, gondolkodtató kérdések Igaz-e? Indoklással válaszolj! A A semleges oldat ph-ja mindig éppen 7. B A tömény kénsav ph-ja 0 vagy annál is kisebb. C A 0,1 mol/dm 3 koncentrációjú sósav ph-ja azonos

Részletesebben

Élelmiszerek. mikroszennyezőinek. inek DR. EKE ZSUZSANNA. Elválasztástechnikai Kutató és Oktató Laboratórium. ALKÍMIA MA november 5.

Élelmiszerek. mikroszennyezőinek. inek DR. EKE ZSUZSANNA. Elválasztástechnikai Kutató és Oktató Laboratórium. ALKÍMIA MA november 5. Élelmiszerek mikroszennyezőinek inek nyomában DR. EKE ZSUZSANNA Elválasztástechnikai Kutató és ktató Laboratórium ALKÍMIA MA 2009. november 5. Kémiai veszélyt lytényezők Természetesen előforduló mérgek

Részletesebben

1) Standard hidrogénelektród készülhet sósavból vagy kénsavoldatból is. Ezt a savat 100-szorosára hígítva, mekkora ph-jú oldatot nyerünk?

1) Standard hidrogénelektród készülhet sósavból vagy kénsavoldatból is. Ezt a savat 100-szorosára hígítva, mekkora ph-jú oldatot nyerünk? Számítások ph-val kombinálva 1) Standard hidrogénelektród készülhet sósavból vagy kénsavoldatból is. Ezt a savat 100-szorosára hígítva, mekkora ph-jú oldatot nyerünk? Mekkora az eredeti oldatok anyagmennyiség-koncentrációja?

Részletesebben

10. (IPARI) KROMATOGRÁFIA

10. (IPARI) KROMATOGRÁFIA 0. (IPARI) KROMATOGRÁFIA Dr. Pécs Miklós Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék MŰVELETI SORREND 3. Tisztítás a termék és a szennyező anyagok

Részletesebben

CICLOSPORINUM. Ciklosporin

CICLOSPORINUM. Ciklosporin Ciclosporinum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.5.0-1 CICLOSPORINUM 01/2005:0994 javított Ciklosporin C 62 H 111 N 11 O 12 M r 1203 DEFINÍCIÓ A ciklosporin szárított anyagra vonatkoztatott ciklo[[(2s,3r,4r,6e)-3-hidroxi-4-

Részletesebben

Az Analitikai kémia III laboratóriumi gyakorlat (TKBL0504) tematikája a BSc képzés szerint a 2010/2011 tanév I. félévére

Az Analitikai kémia III laboratóriumi gyakorlat (TKBL0504) tematikája a BSc képzés szerint a 2010/2011 tanév I. félévére Az Analitikai kémia III laboratóriumi gyakorlat (TKBL0504) tematikája a BSc képzés szerint a 2010/2011 tanév I. félévére Oktatási segédanyagok (a megfelelő rövidítéseket használjuk a tematikában): P A

Részletesebben

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010-2011. 1 A vegyületekben az atomokat kémiai kötésnek nevezett erők tartják össze. Az elektronok

Részletesebben

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4. 1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

Lakos István WESSLING Hungary Kft. Zavaró hatások kezelése a fémanalitikában

Lakos István WESSLING Hungary Kft. Zavaró hatások kezelése a fémanalitikában Lakos István WESSLING Hungary Kft. Zavaró hatások kezelése a fémanalitikában AAS ICP-MS ICP-AES ICP-AES-sel mérhető elemek ICP-MS-sel mérhető elemek A zavarások felléphetnek: Mintabevitel közben Lángban/Plazmában

Részletesebben

A Kémiai Laboratórium feladata

A Kémiai Laboratórium feladata A Kémiai Laboratórium feladata Az új mérőeszközök felhasználási lehetőségei a gyakorlatban 2. Előadó: Csiki Tímea osztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi és Munkavédelmi Igazgatóság Munkahigiénés

Részletesebben

A tételhez használható segédeszközöket a vizsgaszervező biztosítja. Jogszabályi változás esetén a vizsgaszervező aktualizálja a mellékleteket.

A tételhez használható segédeszközöket a vizsgaszervező biztosítja. Jogszabályi változás esetén a vizsgaszervező aktualizálja a mellékleteket. A vizsgafeladat ismertetése: Elmagyarázza, és konkrét példákon bemutatja a legfontosabb vegyipari laboratóriumi műveleteket, bemutatja azok végrehajtásának körülményeit, az eredmények kiértékelését Elmagyarázza,

Részletesebben

NATRII AUROTHIOMALAS. Nátrium-aurotiomalát

NATRII AUROTHIOMALAS. Nátrium-aurotiomalát Natrii aurothiomalas Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.5.8-1 07/2007:1994 NATRII AUROTHIOMALAS Nátrium-aurotiomalát DEFINÍCIÓ A (2RS)-2-(auroszulfanil)butándisav mononátrium és dinátrium sóinak keveréke. Tartalom: arany

Részletesebben

HALOECETSAVAK ÉS FÉM-KELÁT KOMPLEXEK ANALITIKAI ELVÁLASZTÁSA NAGYHATÉKONYSÁGÚ IONKROMATOGRÁFIÁVAL. Tófalvi Renáta. Dr. Hajós Péter

HALOECETSAVAK ÉS FÉM-KELÁT KOMPLEXEK ANALITIKAI ELVÁLASZTÁSA NAGYHATÉKONYSÁGÚ IONKROMATOGRÁFIÁVAL. Tófalvi Renáta. Dr. Hajós Péter HALOECETSAVAK ÉS FÉM-KELÁT KOMPLEXEK ANALITIKAI ELVÁLASZTÁSA NAGYHATÉKONYSÁGÚ IONKROMATOGRÁFIÁVAL Doktori (PhD) értekezés Készítette Tófalvi Renáta okleveles vegyész, német-kémia szakos középiskolai tanár

Részletesebben

Pórusos polimer gélek szintézise és vizsgálata és mi a közük a sörgyártáshoz

Pórusos polimer gélek szintézise és vizsgálata és mi a közük a sörgyártáshoz Pórusos polimer gélek szintézise és vizsgálata és mi a közük a sörgyártáshoz Póta Kristóf Eger, Dobó István Gimnázium Témavezető: Fodor Csaba és Szabó Sándor "AKI KÍVÁNCSI KÉMIKUS" NYÁRI KUTATÓTÁBOR MTA

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék Szerkesztette: POKOL GYÖRGY Írta: POKOL GYÖRGY, GYURCSÁNYI E. RÓBERT, SIMON ANDRÁS,

Részletesebben

RIBOFLAVINUM. Riboflavin

RIBOFLAVINUM. Riboflavin Riboflavinum 1 01/2008:0292 RIBOFLAVINUM Riboflavin C 17 H 20 N 4 O 6 M r 376,4 [83-88-5] DEFINÍCIÓ 7,8-Dimetil-10-[(2S,3S,4R)-2,3,4,5-tetrahidroxipentil]benzo[g]pteridin- 2,4(3H,10H)-dion. E cikkely előírásait

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELEM MÉRÉSTECHNIKÁJA KÖRNYEZETMÉRNÖK hagyományos képzés

KÖRNYEZETVÉDELEM MÉRÉSTECHNIKÁJA KÖRNYEZETMÉRNÖK hagyományos képzés KÖRNYEZETVÉDELEM MÉRÉSTECHNIKÁJA KÖRNYEZETMÉRNÖK hagyományos képzés TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŐSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI TANSZÉK Miskolc, 2008. Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás,

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

TIZANIDINI HYDROCHLORIDUM. Tizanidin-hidroklorid

TIZANIDINI HYDROCHLORIDUM. Tizanidin-hidroklorid Tizanidini hydrochloridum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.8.4-1 04/2015:2578 TIZANIDINI HYDROCHLORIDUM Tizanidin-hidroklorid C 9H 9Cl 2N 5S M r 290,2 [64461-82-1] DEFINÍCIÓ [5-Klór-N-(4,5-dihidro-1H-imidazol-2-il)2,1,3-benzotiadiazol-4-amin]

Részletesebben

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok Jelen kiadvány megjelenése után történõ termékváltozásokról, új standardokról a katalógus internetes oldalán, a www.laboreszközkatalogus.hu-n tájékozódhat. ALPHA Az alábbi standard oldatok fémek, fém-sók

Részletesebben

Többértékű savak és bázisok Többértékű savnak/lúgnak azokat az oldatokat nevezzük, amelyek több protont képesek leadni/felvenni.

Többértékű savak és bázisok Többértékű savnak/lúgnak azokat az oldatokat nevezzük, amelyek több protont képesek leadni/felvenni. ELEKTROLIT EGYENSÚLYOK : ph SZÁMITÁS Általános ismeretek A savak vizes oldatban protont adnak át a vízmolekuláknak és így megnövelik az oldat H + (pontosabban oxónium - H 3 O + ) ion koncentrációját. Erős

Részletesebben

Síkkromatográfia. Kapacitásaránynak (kapacitási tényezőnek): a mérendő komponens állófázisában (n S ) és mozgófázisában (n M ) lévő anyagmennyiségei.

Síkkromatográfia. Kapacitásaránynak (kapacitási tényezőnek): a mérendő komponens állófázisában (n S ) és mozgófázisában (n M ) lévő anyagmennyiségei. Síkkromatográfia A kromatográfia a többfokozatú, nagyhatékonyságú, dinamikus elválasztási módszerek gyűjtőneve: közös alapjuk az, hogy az elválasztandó komponensek egy állófázis és egy azon, meghatározott

Részletesebben

ORVOSI KÉMIA GYAKORLATOK 2014/2015, ÁOK, FOK, OLKDA 1.év/1. félév CSOPORT A GYAKORLATI TEREM CSOPORT B GYAKORLATI TEREM

ORVOSI KÉMIA GYAKORLATOK 2014/2015, ÁOK, FOK, OLKDA 1.év/1. félév CSOPORT A GYAKORLATI TEREM CSOPORT B GYAKORLATI TEREM TAN. HÉT 1., 8-14. 2., 15-21. 3., 22-28. ORVOSI KÉMIA GYAKORLATOK 2014/2015, ÁOK, FOK, OLKDA 1.év/1. félév CSOPORT A GYAKORLATI TEREM CSOPORT B GYAKORLATI TEREM Balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatás. Alapvető

Részletesebben

Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz

Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz 1. A vízmolekula szerkezete Elektronegativitás, polaritás, másodlagos kötések 2. Fizikai tulajdonságok a) Szerkezetből adódó különleges

Részletesebben

RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL

RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL A laboratóriumi szolgáltatások rövid bemutatása A Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszékéhez

Részletesebben

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra :

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : H 2 O H + + OH -, (2 H 2 O H 3 O + + 2 OH - ). Semleges oldatban a hidrogén-ion

Részletesebben

MINŐSÉGI KÉMIAI ANALÍZIS

MINŐSÉGI KÉMIAI ANALÍZIS MINŐSÉGI KÉMIAI ANALÍZIS A minőségi analízis célja és feladata ismeretlen anyagok vegyületek, keverékek, ötvözetek, stb. összetételének meghatározása, annak megállapítása, hogy a különféle anyagok milyen

Részletesebben

Általános Kémia, BMEVESAA101

Általános Kémia, BMEVESAA101 Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:

Részletesebben

Oldódás, mint egyensúly

Oldódás, mint egyensúly Oldódás, mint egyensúly Szilárd (A) anyag oldódása: K = [A] oldott [A] szilárd állandó K [A] szilárd = [A] oldott S = telített oldat conc. Folyadék oldódása: analóg módon Gázok oldódása: [gáz] oldott =

Részletesebben

- Fajlagos elektromos vezetőképesség (konduktometria, eluálással) MSZ EN 13370:2003; MSZE : µs/cm

- Fajlagos elektromos vezetőképesség (konduktometria, eluálással) MSZ EN 13370:2003; MSZE : µs/cm Leírás Fizikaikémiai alapparaméterek Módszer, szabvány (* Nem akkreditált) QL ph (potenciometria, eluálással) MSZ EN 12506:2003; MSZ 219785:1984; MSZE 2142021:2005; EPA Method 9040B Fajlagos elektromos

Részletesebben

Szennyezett talajvizek szulfátmentesítése ettringit kicsapásával

Szennyezett talajvizek szulfátmentesítése ettringit kicsapásával Szennyezett talajvizek szulfátmentesítése ettringit kicsapásával Gulyás Gábor PureAqua Kft. MASZESZ Junior Vízgazdálkodási Szimpózium Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2016. 02. 11. BEVEZETÉS

Részletesebben

Detektorok tulajdonságai

Detektorok tulajdonságai DETEKTOROK A detektor feladata a kiáramló eluensben mérni az összetevő pillanatnyi koncentrációját. A közvetlenül mért detektorjel általában nem maga a koncentráció, hanem annak valamilyen függvénye. Detektor

Részletesebben

Radiokémiai neutronaktivációs analízis (RNAA)

Radiokémiai neutronaktivációs analízis (RNAA) Radiokémiai neutronaktivációs analízis (RNAA) Vajda Nóra Irodalom: R. Zeisler, N. Vajda, G. Kennedy, G. Lamaze, G. L. Molnár: Activation Analysis a Handbook of Nuclear Chemistry -ben (szerk. A. Vértes,

Részletesebben

Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás

Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Kémiai reakció Kémiai reakció: különböző anyagok kémiai összetételének, ill. szerkezetének

Részletesebben

SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit

SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit b) Tárgyalják összehasonlító módon a csoport első elemének

Részletesebben

OMEGA-3 ACIDORUM ESTERI ETHYLICI 90. Omega-3-sav-etilészterek 90

OMEGA-3 ACIDORUM ESTERI ETHYLICI 90. Omega-3-sav-etilészterek 90 Omega-3 acidorum esterici ethylici 90 Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.5-1 07/2012:1250 OMEGA-3 ACIDORUM ESTERI ETHYLICI 90 Omega-3-sav-etilészterek 90 DEFINÍCIÓ Az alfa-linolénsav (C18:3 n-3), a moroktsav (sztearidonsav;

Részletesebben

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. C 2. B. fenolos hidroxilcsoport, éter, tercier amin db. ; 2 db. 4. észter 5. E 6. A tercier amino-nitrogén. 7. Pl. a trimetil-amin reakciója HCl-dal.

Részletesebben

OMEGA-3 ACIDORUM ESTERI ETHYLICI 90. Omega-3-sav-etilészterek 90

OMEGA-3 ACIDORUM ESTERI ETHYLICI 90. Omega-3-sav-etilészterek 90 1 01/2009:1250 OMEGA-3 ACIDORUM ESTERI ETHYLICI 90 Omega-3-sav-etilészterek 90 DEFINÍCIÓ Az alfa-linolénsav (C18:3 n-3), a moroktsav (sztearidonsav; C18:4 n-3), az ejkozatetraénsav (C20:4 n-3), a timnodonsav

Részletesebben

Sörminták aminosavtartalmának meghatározása nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiával (HPLC) Gyakorlat a Kémia BSc Elválasztástechnika tárgyához

Sörminták aminosavtartalmának meghatározása nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiával (HPLC) Gyakorlat a Kémia BSc Elválasztástechnika tárgyához Sörminták aminosavtartalmának meghatározása nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiával (HPLC) Gyakorlat a Kémia BSc Elválasztástechnika tárgyához A gyakorlat célja: Kereskedelmi forgalomban kapható magyar

Részletesebben

7. Festékelegyek elválasztása oszlopkromatográfiás módszerrel. Előkészítő előadás 2015.03.09.

7. Festékelegyek elválasztása oszlopkromatográfiás módszerrel. Előkészítő előadás 2015.03.09. 7. Festékelegyek elválasztása oszlopkromatográfiás módszerrel Előkészítő előadás 2015.03.09. A kromatográfia A módszer során az elválasztandó anyagot áthajtjuk egy mozgó fázisban egy álló fázison keresztül

Részletesebben

Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft

Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Környezetvédelemben felhasznált elektroanalitikai módszerek csoportosítása Potenciometria (ph, Li +, F - ) Voltametria (oldott oxigén) Coulometria

Részletesebben

FENOFIBRATUM. Fenofibrát

FENOFIBRATUM. Fenofibrát Fenofibratum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.0-1 01/2008:1322 FENOFIBRATUM Fenofibrát C 20 H 21 ClO 4 M r 360,8 [49562-28-9] DEFINÍCIÓ 1-metiletil-[2-[4-(4-klórbenzoil)fenoxi]-2-metilpropanoát]. Tartalom: 98,0102,0%

Részletesebben

a NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0991/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,

Részletesebben