Molekulaspektroszkópiák
|
|
- Nikolett Lakatos
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Molekulaspektroszkópiák a molekula energianívói közötti átmenet létrehozása (gerjesztése) (Atomspektroszkópiák atomi energianívók gerjesztése)
2 Molekulaspektroszkópiai módszerek elektrongerjesztésű spektrofotometria (UV-Vis) fluoreszcenciás- és foszforeszcenciás analízis (molekuláris fotolumineszcencia) infravörös (IR-) spektrometria Raman spektrometria
3 Elektrongerjesztésű spektrofotometria (UV-Vis, UV-látható spektrofotometria)
4 Elektrongerjesztésű spektrofotometria (UV-Vis) molekulák létrejötte: atompályák molekulapályák molekulapályák típusai: kötő (E kötő < E atom ) lazító (E lazító > E atom ) nemkötő (n) a kötő- és lazítópályák egyaránt lehetnek σ és π pályák kötőpályák: σ és π lazítópályák: σ* és π* megengedett és tiltott átmenetek megengedett átmenetek: σ σ*, π π*, n σ*, n π*
5 Elektrongerjesztésű spektrofotometria (UV-Vis) A molekulapályák relatív energiaszintjei σ σ*: telített vegyületek, legnagyobb ΔE π π*: telítetlen vegyületek (UV- ill. látható fény) n σ*: heteroatomos, telített vegyületek n π*: heteroatomos, telítetlen v. aromás vegyületek
6 Elektrongerjesztésű spektrofotometria (UV-Vis) a vegyületek színével foglalkozik Kromoforok: az egyes elektronátmeneteknek megfelelő fényabszorpciót okozó csoportok ezek határozzák meg ill. okozzák a vegyületek színét A különböző szubsztituensek megváltoztatják a kromofor fényelnyelését, azaz a színét: Batokróm eltolódás: a kromofor elnyelése a szubsztituens hatására a nagyobb hullámhosszak felé tolódik el Hipszokróm eltolódás: a kromofor elnyelése a a szubsztituens hatására a kisebb hullámhosszak felé tolódik el Hiperkróm/hipokróm hatás: az elnyelés mértéke (a szín intenzitása) a szubsztituens hatására a növekszik/csökken
7 Az átmenetifém ionok fényelnyelése d-pályák (gázállapotban egyenértékűek, oldatban felhasadnak e g- és t 2g- pályákra) az ezek közötti átmenet az átmenetifém ionok ún. d d átmenete a d d átmenet energiája határozza meg az átmenetifém ionok színét Fémkomplexek fényelnyelése töltésátviteli (CT) sávok fényelnyeléskor a betöltött e-pályáról az elektron egy másik atom betöltetlen pályájára ugrik fém ligandum: pl. vas(ii)-o-fenantrolin ligandum fém: pl. FeSCN 2+, MnO - 4
8 A molekulák fényabszorpciója Gerjesztéskor az elektron a betöltött pályákról a szabad pályák valamelyikére ugrik át A gerjesztés kétféleképpen játszódhat le: az alap és gerjesztett állapotban az elektronspin megegyezik: S 0 S 1 átmenet (szingulett állapot) az alap és gerjesztett állapotban az elektronspin ellentétes: S 0 T 1 átmenet (triplett állapot)
9 Miért sávos a molekulák UV-spektruma? Az elektronok gerjesztése együtt jár a molekula rezgési és forgási állapotainak gerjesztésével is A különböző rezgési és forgási állapotokhoz különböző elektrongerjesztési állapotok tartoznak A megfelelő spektrumvonalak átfednek A spektrum burkológörbéje észlelhető sávos szerkezet (nem vonalas)
10 Mi történik az abszorbeált fotonnal? A molekula relaxál (visszatér az alapállapotba), energiát ad le; az E-leadás történhet vagy termikus úton vagy fénykisugárzás útján
11 Mi történik az abszorbeált fotonnal? I.forgatókönyv: A R 1 IC R 2 a gerjesztés során felvett energiát a molekula hő formájában (sugárzásmentesen) adja le IC = belső konverzió (S 1 S 0 átmenet)
12 Mi történik az abszorbeált fotonnal? II. forgatókönyv: A R 1 F S 1 legalacsonyabb energiaállapotából sugárzás útján jut az S 0 legalacsonyabb energiaállapotába F = floureszcencia (S 1 S 0 átmenet fényemisszióval járó relaxáció spinkvantumszám változás nélkül)
13 Mi történik az abszorbeált fotonnal? III. forgatókönyv: A R 1 ISC T1 R 3 P ISC T1 = külső konverzió (S 1 T 1 vagy T 1 S 0 átmenet) P = foszforeszcencia (T 1 S 0 átmenet fényemisszióval járó relaxáció spinkvantumszám változással)
14 Mi történik az abszorbeált fotonnal? IV. forgatókönyv: A R 1 ISC T1 R 3 ISC S0 R 4 Két külső konverzió közbeiktatásával csak hőátadással relaxál a rendszer
15 A fényabszorpció alkalmazása az analitikában [Fe(II)(1,10-fenantrolin) 3 ] komplex (piros színű, komplementer színe zöld λ max = 510 nm) Cr 2 O 7 2- ion (narancssárga színű, komplementer színe a kék, λ max = 440 nm) Mi határozza meg egy oldat színét?
16 A fényabszorpció alkalmazása az analitikában Abszorpciós spektrum X tengely: hullámhossz (λ) Y tengely: abszorbancia (A) Minőségi információ az elnyelés hullámhossza (a vegyület színe) a széles sávok miatt korlátozottan használható Mennyiségi információ az adott hullámhossznál mért abszorbancia (a vegyület fényelnyelésének a mértéke) koncentráció meghatározásra használjuk a Lambert-Beer törvény alapján
17 Koncentrációmérés a Lambert-Beer törvény alapján I λ λ εcl 0 = I 0 e lg = Aλ = εcl I I λ λ I λ 0 I λ A λ c l ε a beeső fény intenzitása (λ hullámhossznál) a transzmittált fény intenzitása (λ hullámhossznál) abszorbancia (λ hullámhossznál) a meghatározandó anyag koncentrációja optikai úthossz (rétegvastagság, küvettahossz) moláris abszorbancia (λ hullámhossznál) a legfontosabb: A = konst.. c
18 A moláris abszorbancia, ε megadja adott hullámhosszon az egységnyi koncentrációjú (1 M) oldat abszorbanciáját egységnyi optikai úthosszú (1 cm) küvettában anyagi minőségre jellemző állandó érték egy vegyület UV-Vis spektrumát gyakran ε = f(λ) alakban adják meg ε értékét az elektron energiaátmenetének a valószínűsége határozza meg nagy valószínűségű elektronátmenetek (intenzív színű anyagok, pl. szerves indikátorok) ε = M -1 cm -1 d d átmenetek: ε ~ 10 M -1 cm -1 CT sávok: ε = M -1 cm -1
19 Eltérések a Lambert-Beer törvénytől 1. Csak híg oldatokban érvényes (c < 10-3 M) törésmutató (n) változását figyelembe kell venni Kortüm-törvény: n ε ' = ε ( n 2 + 1) 2. A kromofor kémiai környezetének megváltozása (protonálódás, komplexképzés, asszociáció, disszociáció, stb.) Felhasználható a fenti folyamatok követésére (pl. asszociációs, disszociációs, stb. állandók meghatározására) 2
20 A 1,0 Di-I-tirozin UV-spektrumának ph-függése ph 12 ph 0,5 izobesztikus pontok λ (nm)
21 Eltérések a Lambert-Beer törvénytől 3. Az oldószer hatása (pl. I 2 színe vízben sárga, CCl 4 - ban lila) Az alap és gerjesztett állapot közötti ΔE változik a szolvatációval szolvatokróm hatás 4. A monokromatikus sugárzás félértékszélessége (2Δλ) minél kisebb, annál pontosabban érvényesül (célszerű az abszorpciós maximumon mérni) 5. Kolloid részecskék fényszórás, alapvonaleltolódás 6. Hőmérséklet az ε T-függő, a hőmérsékletet állandó értéken kell tartani
22 A spektrofotometriás mérés pontossága Ha A kicsi (<0,1), akkor I változása I 0 -hoz képest kicsi, emiatt pontatlan a mérés Ha A nagy (>1), akkor I 0 -nak túl kicsiny hányada jut a detektorra, emiatt pontatlan a mérés A méréseket mindig úgy tervezzük, hogy teljesüljön 0,1 < A < 1 Ezt c és l megfelelő megválasztásával érhetjük el Legpontosabb a mérés, ha 0,3 < A < 0,6
23 Többkomponensű rendszerek fényelnyelése Az abszorbanciák additivitása miatt I I II A1 = ε 1 lc + ε1 I I II A2 = ε 2lc + ε 2 A moláris abszorbanciák ismeretében c I és c II meghatározható lc lc II II
24 Az abszorpciós spektrofotometria gyakorlata Egyfényutas spektrofotométer I 0 mérése ún. vakoldat segítségével történik (a mérendő kivételével minden más összetevő benne van)
25 Az abszorpciós spektrofotometria gyakorlata Kétfényutas spektrofotométer A fénysugarat két egyforma részre bontjuk amik felváltva kerülnek a detektorba
26 Az abszorpciós spektrofotometria gyakorlata Mennyiségi elemzés fényt abszorbeáló anyagok mérésére alkalmas színtelen anyagoknál ez kémiai reakcióval is kialakítható (pl. Fe(III) + SCN - ) meghatározási módszerek 1. kalibrációs egyenes felvételével 2. standard addíciós módszerrel 3. többszörös standard addícióval titrálások végpontjelzésére is alkalmazható (feltétel, hogy az oldat színe változzék a titrálás során)
27 Az abszorpciós spektrofotometria gyakorlata Speciális alkalmazások diódasoros detektor nm között 2 nm-enként 1 s alatt a teljes spektrumot regisztrálja spektrum időfüggés (pl. HPLC detektor) Flow Injection Analysis (FIA) célmérések, sorozatanalízisek stopped flow analízis gyors reakciók időbeli lefolyásának követése száloptika alkalmazása
28 Fluoreszcenciás és foszforeszcenciás analízis
29 Fluoreszcenciás és foszforeszcenciás analízis floureszcencia: S 1 S 0 átmenet a molekulák fényemisszióval járó relaxációja, amely spinkvantumszám változás (spinátfordulás) nélkül játszódik le (τ = s) foszforeszcencia: T 1 S 0 átmenet a molekulák fényemisszióval járó relaxációja, amely spinkvantumszám változással (spinátfordulással) játszódik le (τ = s) fluoreszcencia + foszforeszcencia = (molekuláris) fotolumineszcencia
30 Fluoreszcenciás és foszforeszcenciás analízis
31 Az eredmény az emissziós spektrum (vagyis az emittált fény intenzitása (F) a hullámhossz (λ) függvényében) Ugyanazon vegyület abszorpciós és emissziós spektruma az emissziós spektrum az abszorpcióshoz képest a nagyobb hullámhosszak (kisebb E) felé van eltolódva az emissziós spektrum az abszorpciós spektrum tükörképe
32 Fluoreszkáló és foszforeszkáló vegyületek delokalizált π-elektronokat tartalmazó szerves vegyületek, amelyek merev vázzal rendelkeznek (pl. antracén, fenantrén) nukleofil szubsztituensek (-NH 2, -OH) növelik a fluoreszcenciát (növelik a p-elektronok delokalizációját) elektrofil szubsztituensek (-Cl, -COOH) csökkentik töltés kialakulása kioltja a fluoreszcenciát (pl. fenol fenolát) fluoroforok molekulák fluoreszcenssé tételére alkalmas szubsztituensek
33 Mennyiségi analízis az emissziós spektrum az abszorpcióshoz képest a nagyobb hullámhosszak (kisebb E) felé van eltolódva az emissziós spektrumnak lesznek olyan sávjai, amelyek nincsenek átfedésben az abszorpciós spektrummal ezeknek a sávoknak a háttere 0 (jel:zaj viszony optimális) az emittált fény intenzitása (I) I = KI0lc I 0 l K c besugárzó fény intenzitása rétegvastagság állandó (függ a kvantumhaszn. tényezőtől) koncentráció a legfontosabb: I = konst.. c
34 Mennyiségi analízis Spektrofluoriméter felépítése I 0 növelésével a kimutatási határ növelhető nagy érzékenység szelektív sokkal több vegyület mutat fényelnyelést, mint lumineszcenciát floureszkáló vegyületek (a gerjesztő λ alkalmas megválasztásával) egymás mellett is meghatározhatók kimutatási határ: <ppb (pl. LSD 1 ng/ml)
35 Infravörös (IR) spektrometria
36 Infravörös (IR) spektrometria IR sugárzás: λ = 700 nm 400 μm Molekulák rezgési és forgási (vibrációs és rotációs) átmeneteihez tartozó ΔE-k ebbe a tartományba esnek IR-sugárzás abszorpciójának feltételei: 1. E alap E gerjesztett = ΔE = hν gerjesztő 2. Csak azok a rezgések gerjeszthetők (azaz: IRaktívak), amelyek során a molekula dipóusmomentuma változik (emiatt szimmetrikus molekulák, pl. O 2, nem IR aktívak)
37 Molekulák rezgései Az atomok közötti rezgés (normálrezgés) frekvenciája függ az atomok tömegétől (m) a közöttük lévő kötés erősségétől (k) (modell: golyók + rugó) Gerjesztéskor a normálrezgés amplitúdója megnő Egy N atomos molekula 3N-6 normálrezgéssel (lineáris molekula esetében 3N-5 normálrezgéssel) rendelkezik Normálrezgések típusai: vegyértékrezgések a molekula egyes kötései mentén megnyúlás-összehúzódás deformációs rezgések a molekula kötésszögeinek megváltozásával járó rezgések
38 Vegyértékrezgések ν s ν as szimmetrikus vegyértékrezgés antiszimmetrikus vegyértékrezgés
39 Deformációs rezgések β β δ γ ollózó kaszáló torziós bólogató ΔE vegyért. > ΔE deform. > ΔE forgási
40 Az IR spektrum (1-oktén) X tengely Y tengely hullámhossz v. hullámszám transzmittancia v. abszorbancia
41 IR spektrum és molekulaszerkezet az egyes sávok funkciós csoportokhoz rendelhetőek ugyanaz a funkciós csoport mindig ugyanazon hullámhossznál jelenik meg az IR spektrumon csoportfrekvencia az adott csoportra jellemző adat, táblázatokból kikereshető σ = cm -1 tartomány ujjlenyomat IR spektrum alapján mind a funkciós csoport, mind a vegyület azonosítható elsősorban minőségi analízisre használható más molekulaspektroszkópiákkal (pl. NMR) teljes szerkezetfelderítést tesz lehetővé
42 IR spektrum és molekulaszerkezet Néhány jellemző csoportfrekvencia
43 Az IR spektrum használata mennyiségi analízisre Abszorpciós módszer A sávok szélesek és átfednek Lambert-Beer törvény használható Gyakorlati alkalmazás: kipufogógázok CO 2, H 2 O és NO tartalmának meghatározása (zöldkártya)
44 Az IR spektrometria gyakorlata Spektrométer: nagyon hasonlít az UV-Vis spektrométerhez Az összes optikai eszköz IR áteresztő kell, hogy legyen Pl. ablakok NaCl vagy AgCl-ből, újabban speciális műanyagokból Vizes oldatok mérésére gyakorlatilag nem alkalmas Üveg v. kvarcküvetta nem alkalmazható Minta előkészítés: KBr-dal eldörzsöljük a szilárd mintát (1:100), és pasztillát készítünk belőle Ha KBr nem alkalmazható: nujol (IR áteresztő paraffinolaj)
45 Raman spektroszkópia
46 Raman spektroszkópia Az IR spektroszkópia komplementere IR-aktív rezgések: dipólusmomentum változással járó rezgések Raman aktív rezgések: olyan rezgések, amelyek a polarizálhatóság megváltozásával járnak Pl. CH 4 szimmetrikus vegyértékrezgései dipólusmomentum-változással nem járnak IR-inaktívak Polarizálhatóság változással járnak - Raman-aktívak IR-inaktív rezgések Raman-aktívak lehetnek és fordítva
47 Az 1,4-dioxán IR (felső) és Raman (alsó) spektruma
48 A Raman effektus a mintát intenzív, monokromatikus fénnyel megvilágítjuk a fény a mintán szóródik a gerjesztő fény fotonjai ütköznek a minta molekuláival rugalmas ütközéskor a gerjesztő fény energiája nem változik Rayleigh szórás rugalmatlan ütközéskor a molekulák rezgési állapota megváltozik, és a szórt fény energiája eltér a gerjesztő fény energiájától ha a szórt fény energiája a gerjesztő fény energiájánál kisebb: Stokes vonalak nagyobb: anti-stokes vonalak az egyes Raman vonalak a molekula rezgési/forgási átmeneteihez tartoznak
49 Rayleigh vonal Stokes vonalak anti-stokes vonalak a Stokes vonalak intenzívebbek az anti- Stokes vonalaknál a kétféle vonalredszer a Rayleigh vonalra szimmetrikusan helyezkedik el
50 A Raman spektroszkópia gyakorlata I szórt ~ ν gerj4 nagy intenzitású és frekvenciájú gerjesztő sugárzást célszerű alkalmazni alkalmazott lézerek: He-Ne (632,8 nm); Ar (488,8nm vagy 514,6 nm) vizes oldatok vizsgálatára is alkalmas ( IR) Raman sáv intenzitása, I = konst. c (mennyiségi információ) fluoreszcencia erősen zavarja korlát: csak tömény oldatok vizsgálatára alkalmas a jövő molekulaspektroszkópiai technikája
51 A kémiai analízis termikus módszerei (termoanalitika)
52 A kémiai analízis termikus módszerei A hő és az anyag kölcsönhatásán alapuló módszerek Termoanalitikai módszerek alkalmasak fizikai-kémiai átalakulások reakcióhőjének a reakcióhő előjelének (endoterm exoterm) a reakció lejátszódási hőmérsékletének kémiai reakciók sztöchiometriájának meghatározására Pl. fűtőérték fázisátalakulások hőmérséklete és hőigénye (Op., Fp., L o, L f, stb.) bomlási hőmérséklet gyulladási hőmérséklet, stb.
53 A kémiai analízis termikus módszerei Két elvben eltérő típus 1. Dinamikus: hőmérsékletváltoztatás hatására az anyag valamely jól mérhető kémiai vagy fizikai tulajdonsága megváltozik (DTA, DSC, TG, DTG) közös elem: adott program szerint felfűtött kemence 2. Sztatikus: állandó hőmérsékleten a kémiai reakciók során termelt vagy elnyelt hő mérésén alapuló módszerek (kalorimetria) közös elem: hőszigetelt, adiabatikus kaloriméter
54 Differenciál termikus analízis (DTA) T-változás hatására bekövetkező fizikai- (pl. olvadás, kristályosodás, stb.) vagy kémiai (pl. bomlás, oxidáció, stb.) változás során képződő hőt (ΔH) mérjük a T fv-ében 1. tégely: minta 2. tégely: referencia (pl. Al 2 O 3 )
55 A DTA berendezés működése programozott, lassú fűtés az 1 és 2 tégely között ΔT-t 2 db termoelem méri ha nem történik semmi, ΔT=0, a termoelemek hallgatnak exoterm folyamat esetén: ΔT > 0 + feszültségjel endoterm folyamat: ΔT < 0 - feszültségjel
56 A DTA görbe X-tengely Y-tengely a kemence hőmérséklete minta T hőmérséklete vagy a minta és a referencia közötti ΔT hőmérsékletkülönbség
57 A DTA görbe exoterm csúcs endoterm csúcs A módszer alkalmas az átalakulás hőmérsékletének és a folyamatok exo- ill. endoterm voltának meghatározására
58 A DTA módszer o C között alkalmazható minden tömegváltozással járó folyamat követésére alkalmas sőt, olyan átalakulások követésére is alkalmas, ami tömegváltozással nem jár (pl. olvadás, stb.) kvantitatív információ: a görbe alatti terület arányos a reakcióhővel (tehát az anyagmennyiséggel) a DTA-ból származó ΔH értékek pontatlanok
59 Differenciál scanning kalorimetria (DSC) nagyon hasonlít a DTA-hoz szintén ΔH = f(t) függvényt határozunk meg vele a DTA korlátaival nem rendelkezik (ΔH pontos mérése)
60 A DSC működése a mintát tartalmazó tégelyek egymástól hőszigetelve helyezkednek el az egész berendezést fűtjük, plusz mindkét tégelynek még külön fűtőberendezése is van a mintában és a referens anyagban termolelemek ha a mintában endoterm folyamat játszódik le, jelzi a termoelem, bekapcsolja a mintatégely fűtését és mindaddig folytatja, amíg ismét ΔT = 0 (exoterm folyamat: referens tégelyt fűtjük) a fűtőáram teljesítményét mérjük, amiből pontosan megadható a reakcióhő értéke a termoelem nem mér, csak vezérel ( DTA)
61 A DSC görbe DSC csúcs helye (T): az átalakulás hőmérséklete (minőségi információ) DSC csúcs iránya ( ): endoterm exoterm (minőségi információ) Görbe alatti terület (ΔH): a reakcióhő pontos értéke (mennyiségi információ)
62 A DSC módszer sokkal pontosabb, mint a DTA hátránya, hogy csak o C között működik alkalmas pl. szennyezőanyagok jelenlétének kimutatására polimorfia vizsgálatára stb.
63 A termogravimetria (TG, DTG) fizikai-kémiai átalakulások során a minta tömege megváltozik a minta hőmérsékletváltozás hatására bekövetkező tömegváltozását TG módszerrel mérjük mérés a termomérleggel a kemencét felfűtjük, hőmérsékletét mérjük (X tengely) a minta tömegváltozását analitikai mérlegen mérjük (Y tengely) a minta tömegét a hőmérséklet függvényében ábrázolva kapjuk a TG görbét
64 A Ca(COO) 2. H 2 O TG görbéje
65 A TG görbe vízszintes szakaszai megadják, milyen hőmérséklettartományban tömegállandó a minta a tömegcsökkenésből kiszámítható az egyes folyamatok sztöchiometriája a tömegcsökkenésből kiszámítható a bomlástermékek összetétele A DTG görbe a TG hőmérséklet szerinti deriváltja a DTG görbe átfedő termikus folyamatok szétválasztására alkalmas közvetlen mérése derivatográffal történhet (közvetlenül a Δm/ΔT függvényt határozza meg)
66 Szimultán módszerek 1. TG, DTG, DTA
67 Szimultán módszerek 1. TG, DTG, DTA 2. TG-MS 3. DTA/DTG + EGA/EGD 4. TG-DTA-MS alkalmas módszerrel a folyamat során képződő gáz mennyiségét vagy minőségét mérjük MS = tömegspektrometria (mass spectrometry) EGA = képződött gáz analízise (evolved gas analysis) EGD = képződött gáz detektálása (evolved gas detection)
68 Kalorimetria (termometriás titrálások) reakció során felszabaduló/elnyelődő hőt mérjük a mérést hőszigetelt edényben hajtjuk végre (kaloriméter) a reakcióelegy hőmérsékletét mérjük a mérőoldat térfogatának függvényében nagy pontosságú hőmérsékletmérést igényel (±0,0001 K) zavaró egyéb hőeffektusokat figyelembe kell venni (mérőoldat hígításhője, keverési hő, stb.)
69 Kromatográfiás módszerek az analitikai kémiában
70 Elválasztó módszerek miért van rájuk szükség? a valós rendszerek mindig többkomponensűek az analízis egyszerűbb és megbízhatóbb, ha az analizálandó minta csak egyfajta komponenst tartalmaz az analízis előtt célszerű a minta komponenseit egymástól elválasztani elválasztás (szeparáció): az elválasztandó komponens másik fázisba (csapadék, gáz, nem elegyedő folyadék) való átmenete ill. átvitele
71 A kromatográfia Többfokozatú, nagyhatékonyságú, dinamikus elválasztási módszerek gyűjtőneve A kromatográfia olyan elválasztási módszerek gyűjtőneve, amelyek közös eleme, hogy az elválasztás során az az elválasztandó komponensek az egymással érintkező két fázis (az állófázis és a mozgófázis) között megoszlanak Állófázis (kolonna, oszlop) Mozgófázis (eluens)
72 A kromatográfiás módszerek felosztása 1. A szorpciós folyamat szerint:adszorpciós abszorpciós (megoszlásos) ioncsere gélen történő megkötődés 2. A fázisok halmazállapota szerint Állófázis Mozgófázis Gáz Folyadék Szilárd Gáz-szilárd kromatográfia v. adszorpciós gázkromatográfia Adszorpciós folyadékkromatográfia Ioncserés kromatográfia Gélkromatográfia Folyadék Gáz-folyadék kromatográfia v. abszorpciós gázkromatográfia Megoszlásos folyadékkromatográfia
73 A kromatográfiás módszerek felosztása 3. Technikai elrendezés szerint oszlopkromatográfia síkkromatográfia papírkromatográfia vékonyrétegkromatográfia 4. Detektálás módja szerint hagyományos műszeres
74 Oszlopkromatográfia Az oszlopkromatográfok felépítése Eluens tároló Eluens továbbító (pumpa) Minta adagoló Oszlop (kolonna) Detektor Jel feldolg. termosztált rész
75 A kromatográfia alapfogalmai A kromatogram (elúciós függvény) X tengelyen: idő (elúciós idő) Y tengelyen: a detektorjel intenzitása t R : retenciós idő (komponensenként eltér - minőségi információ) t M : holtidő t R = t R -t M : redukált retenciós idő
76
77 A kromatogramok értékelése Minőségi elemzés 1. Retenciós idők összehasonlítása előzetes információ szükséges a minta összetevőiről (pl. homológ sorok módszere: n ~ lg t R Kováts-féle retenciós index) 2. Szelektív detektorok on line detektálás tömegspektrométer (MS), IR spektrométer, ICP AES
78 Mennyiségi elemzés A kromatogramok értékelése a kromatográfiás csúcs alatti terület (jel, A) arányos a csúcshoz tartozó komponens koncentrációjával
79 A kromatogramok értékelése Mennyiségi elemzés módszerei 1. Belső normalizálás - a csúcsterületet az összes csúcs területének %-ában fejezzük ki csak akkor alkalmazható, ha a detektor mindegyik komponensre azonos érzékenységű 2. Kalibrációs módszer kalibrációs függvényt minden komponensre külön meg kell határozni időigényes, de pontos 3. Addíciós módszerek
80 Kromatográfiás módszerek 1. Gázkromatográfia (GC) 2. Folyadékkromatográfia (HPLC) 3. Ionkromatográfia (IC) 4. Kapilláris elektroforézis 5. Egyéb kromatográfiás módszerek a. Papírkromatográfia b. Vékonyréteg kromatográfia (TLC) c. Gélkromatográfia d. Affinitáskromatográfia
81 Gázkromatográfia (GC) állófázisa folyadék v. szilárd anyag mozgófázisa gáz (vivőgáz, eluens) minta gáz vagy folyadék (a kolonna hőmérsékletén gáz halmazállapotú) a GC tehát alkalmas bomlás nélkül gőzzé ill. gázzá alakítható vegyületek elválasztására
82 Vivőgáz kémiailag inert gáz megválasztása függ a detektortól (ld. később) N 2, Ar lángionizációs detektor H 2, He hővezetőképességi detektor áramlási sebesség ml/perc áramlási sebesség helyes megválasztása elválasztás optimalizálása (van Deemter egyenlet) Mintaadagolás pillanatszerűen (fecskendővel) hirtelen felmelegítés (gázzá alakítás) mintatérfogat néhány μl t ( o C): minta gőznyomása < telítési gőznyomás ha ez nem teljesül: származékképzés t változtatása
83 Mintaadagolók
84 Kolonna (a GC lelke), ebben található az állófázis vékony cső (2-6 mm, 1-5 m hosszú) vagy kapilláris (0,2-0,5 mm, m hosszú) hőmérséklete (4-500 o C) szabályozott (±0,1 o C) 1. a csőben adszorbens vagy 2. megosztófolyadék szilárd hordozón vagy 3. megosztófolyadék kapilláris belső felületén 1. Csőben adszorbens: aktív szén, Al 2 O 3, szilikagél (SiO 2 ) molekulaszűrők szerves polimerek mind nagy belső felülettel rendelkezik
85 Kolonna (a GC lelke), ebben található az állófázis vékony cső (2-6 mm, 1-5 m hosszú) vagy kapilláris (0,2-0,5 mm, m hosszú) hőmérséklete (4-500 o C) szabályozott (±0,1 o C), 1. a csőben abszorbens vagy 2. megosztófolyadék szilárd hordozón vagy 3. megosztófolyadék kapilláris belső felületén 2. Csőben megosztófolyadék szilárd hordozón hordozó (nagy felületű inert anyag, pl. diatomaföld, szerves polimerek) megosztófolyadék felvitele a hordozóra vékony film formájában a hordozó felszínén poláros megosztófolyadék (pl. Carbowax) - poláros komponensek elválasztása apoláros megosztófolyadék (pl. Squalan) - apoláros komponensek elválasztása
86 Kolonna (a GC lelke), ebben található az állófázis vékony cső (2-6 mm, 1-5 m hosszú) vagy kapilláris (0,2-0,5 mm, m hosszú) hőmérséklete (4-500 o C) szabályozott (±0,1 o C), 1. a csőben abszorbens vagy 2. megosztófolyadék szilárd hordozón vagy 3. megosztófolyadék kapilláris belső felületén 3. Kapilláris kromatográfia inhomogenitások (örvénydiffúzió) nincs éles csúcsok (elméleti tányérszám > 50000) kolonna elkészítése - vékony folyadékréteg kialakítása -kémiai megkötés (szilanizálás) splittelés
87 Detektorok a detektor jelzi, ha a vivőgázban az elválasztandó komponens megjelenik a detektor a meghatározandó komponens eluensbeli koncentrációjával arányos jelet ad a komponens olyan fiz.-kém. sajátságát érzékeli, amely a vivőgáz ugyanezen sajátságától eltér
88 GC detektorok 1. hővezetőképességi detektor (katarométer) hőelvezetés sebessége ~ molekulatömeg H 2, He nagyon jó hővezetők -vivőgáz a vivőgáz hűti a wolframszálat mintakomponens hatására a szál hőmérséklete megnő elektromos ellenállás ~ hőmérséklet lineáris tartomány 5 nagyságrend kimutatási határ 10-6 g
89 GC detektorok 2. elektronbefogási detektor vivőgáz Ar, β-sugárzás ionizálja amíg csak Ar van jelen, állandó áramerősség nagy EN-ú komponens (pl. Cl) e - -t befogja áramerősség lecsökken halogéntartalmú szerves vegyületek kimutatási határa g/s érzékenysége függ a komponens kémiai összetételétől
90 GC detektorok 3. lángionizációs detektor nem ionizálódó vivőgáz (N 2 vagy Ar) mikroégő (H 2 ), elektródpár a feszültség akkora, hogy még éppen ne üssön át (ne folyjon áram) szerves komponensek a lángban ionizálódnak ez áramot (válaszjelet) generál válaszjel ~ molekula szénatomszáma kimutatási határ g/s
91 GC detektorok 4. egyéb detektálási eljárások foto- és termikus ionizációs detektorok lángfotometriás detektorok (P, S-tartalmú minták) } IR spektroszkóp tömegspektrométer (GC-MS) kombinált módszerek
92 A GC előnyei és hátrányai Előnyök egyszerű és hatékony szelektív kicsiny a mintaigénye automatizálható (sorozatelemzések) roncsolásmentes Hátrányok csak illékony mintákra alkalmazható hőérzékeny anyagokra nem alkalmazható drága a berendezés
93 Folyadékkromatográfia (HPLC High Performance Liquid Chromatography) mozgófázisa folyadék állófázisa szilárd vagy folyadék Különbségek a GC-hez képest * eluens kölcsönhat a minta komponenseivel (pl. szolvatálja azokat) * eluens tulajdonságai széles körben változtathatók, ez hatással van a komponensek oldhatóságára és a megoszlási hányadosra * mindkét fázis (álló- és mozgó) változtatható * az eluens összetétele akár az elválasztás során is változtatható * folyadék összenyomhatatlansága miatt nagy nyomást kell alkalmazni (~ 10 7 Pa)
94 kisnyomású oldal nagynyomású oldal
95 Az eluens előkészítése és továbbítása Az eluens kétféleképpen kerülhet a kolonnára: izokratikus elúció az eluens összetétele állandó grádiens elúció az eluens összetétele meghatározott program szerint változik (az eluensek összekeverése a kisnyomású oldalon) állandó nyomást kell biztosítani a folyadék pulzálását el kell kerülni az eluens gázt nem tartalmazhat He-buborékoltatás, ultrahangos kezelés
96 Kolonnavédelem eluensben levő lebegő szennyeződések zavarnak idővel elszennyezik tönkreteszik az analitikai kolonnát előtétkolonnák (védőkolonnák) az analitikai kolonnához hasonló töltetű, de nagyobb szemcseméretű (kisebb áramlási ellenállású) kolonna megszűri az eluenst telíti az eluenst az állófázis anyagával (növeli az analitikai kolonna élettartamát)
97 Mintaadagolás a minta dugószerűen kerüljön az eluensbe (sávkiszélesedés csökkentése) mintatérfogat 1-20 μl nyomásálló 6 utas adagolószelep
98 Az analitikai kolonna (azaz: az oszlop) 1-4 mm, cm hosszú acél- vagy üvegcső nyomásálló holt terek minimálisak töltete aprószemcsés, 2 40 μm átmérőjű porózus, nagy fajlagos felületű (400 m 2 /g), szemcsés szilárd anyag folyadék szilárd (adszorpciós) HPLC a töltet szilárd, pl. SiO 2, Al 2 O 3, aktív C folyadék-folyadék (abszorpciós v. megoszlásos) HPLC a töltet megosztó folyadékkal vékonyan fedett szilárd, porózus hordozó
99 Folyadék-szilárd (adszorpciós) HPLC szilikagél töltet: felületén -Si-OH (szilanol) csoportok ( = a hordozó felülete) bázikus sajátságú ill. telítetlen csoportokat tartalmazó vegyületek jól megkötődnek rajta komponensek báziserősség alapján választhatóak el oldaterősség oldószerkeverék összetételével polaritás változik - (hexán víz) változtatható a komponensek elválasztása módosítók pl. kis mennyiségű víz blokkolja a poláros Si-OH csoportokat, csökkenti a töltet polaritását
100 Folyadék-folyadék (megoszlásos) HPLC az állófázis megosztó folyadékok az állófázison (mint a GC-ben) vagy: kémiai megkötés a hordozó felületén -Si-OH + RSiCl -Si-O-Si-R + HCl R megválasztásával a töltet polaritása szabályozható pl. R = oktil, dodecil -CH 2 -CH 2 -CN -CH 2 -CH 2 -NH 2 polaritás nő R = Si-C 6 H 5 π π kölcsönhatások ( stacking ) miatt aromás vegyületek elválasztása
101 Folyadék-folyadék (megoszlásos) HPLC az eluens az eluens összetételének megválasztásával azt szabályozzuk, hogy milyen karakterű (poláros vagy apoláros) komponensek elválasztására lesz az eluens alkalmas normálfázisú HPLC: poláris álló-, apoláris mozgófázis fordított fázisú HPLC: apoláris álló-, poláris mozgófázis az eluens változtatása adalékokkal: ph változtatás - töltésváltoztatás ionpárképzés (ellenion hozzáadás) R COO - + R 4 N + [R COONR 4 ] 0
102 A HPLC detektorai lehet eluensérzékeny vagy komponensérzékeny eluensérzékeny: törésmutatóváltozáson (RI) alapuló detektor (nem érzékeny, de univerzális, mert minden szerves komponensre ad jelet) komponensérzékeny: fényelnyelés változás mérésén alapuló detektor (UV-Vis) változtatható λ jú in-line spektrofotométer 10-2 ng kimutatási határ (érzékeny, de nem univerzális) a komponensnek fényelnyelőnek kell lennie a komponensnek megfelelő hullámhosszon kell mérni diódasoros detektálás spektrum 0,01 s-onként, a nm tartományban egyidejűleg méri
103 A diódasoros spektrofotométer elve
104 Három dimenziós HPLC kromatogram A diódasoros detektor mennyiségi és minőségi analízis egyidejű végrehajtását teszi lehetővé
105 A HPLC detektorai 2. további komponens érzékeny detektálási módok fluoreszcenciás detektálás elektrokémiai (voltammetriás) detektálás HPLC-IR HPLC-MS
106 A HPLC alkalmazásai kis gőznyomású (nem illékony) komponensek mérésére alkalmas (amikre a GC nem) a komponensnek megfelelő oldhatóságúnak kell lennie (M w < 2000 D) minőségi analízis retenciós idő alapján mennyiségi analízis kromatográfiás csúcs területe alapján preparatív HPLC keverékek szétválasztása komponenseire, majd az egyes frakciókból a tiszta komponens kinyerése (nagy méretű kolonna kell hozzá)
107 Az ionkromatográfia folyadék kromatográfia egy speciális ága az elválasztás alapja az álló és a mozgófázis közötti ioncsere egyensúly létrejötte állófázis : ioncserélő műgyanta műgyanták típusai (felületi csoport típusa szerint) anionos: -SO 3 H -SO 3- + H + (erős anionos) -COOH -COO - + H + (gyenge anionos) kationos -NR 3 OH -NR 3+ + OH - (erős kationos) -.NH 3 OH -NH OH - (gyenge kationos)
108 Az ionkromatográfia Az elválasztás alapja kationcserélő gyantákon kationokat (M + ) választunk el -SO 3 H + M + -SO 3 M + H + - anioncserélő gyantákon anionokat (A - ) választunk el -NR 3 OH + A - -NR 3 A + OH - A megkötődés erőssége függ az ionok méretétől (kis méretű jobban kötődik) az ionok töltésétől (nagyobb töltésű jobban kötődik) hőmérséklet, ph, ionerősség az eluensben fellépő egyéb kölcsönhatások (pl. ionpárképződés)
109 Az ionkromatográfia A mozgófázis kationok elválasztására híg erős sav oldatot anionok elválasztására híg erős bázis oldatot alkalmazunk A detektor (eluensérzéken az eluens vezetőképességét méri folyamatosan az eluens vezetőképessége eleve nagy vezetőképesség lecsökkentése (elnyomása) szükséges szupresszor oszlop ( pl. kationok elválasztásakor anioncserélő oszlop, semlegesíti az eluens H + ionjait) -NR 3 OH + A - + H + -NR 3 A + H 2 O -NR 3 OH + A - + M + -NR 3 A + M + + OH - a szupresszor után az oldat vezetőképességét már az OH - ionok határozzák meg
110 Az ionkromatográfia Az ionkromatográfia alkalmas kisméretű szerves és szervetlen ionok elválasztására és meghatározására könnyen automatizálható (sorozatmérések) pontossága nem túl jó (± 5%) mintaigénye kicsiny (néhány ml) kimutatási képessége jó (10-6 M)
111 Egyéb kromatográfiás módszerek
112 síkkromatográfiás módszer Papírkromatográfia állófázisa speciális papír (cellulóz, anhidro-glükóz) vagy a papíron megkötött folyadék (pl. víz) mozgófázisa vízzel elegyedő szerves oldószerek a papírkromatogram készítése: a mintát felcseppentjük a papírcsík végére futtatószerbe helyezzük az eluens a mintakomponenseket különböző sebességgel viszi előre (kifejlesztés) a komponensek foltokban, egymástól elválva jelennek meg a papíron előhívás: vegyszerekkel, UV-fénnyel minőségi analízis: retenciós faktor (r f ) mennyiségi analízis: foltterület ~ lg n olcsó és egyszerű, de pontatlan (félkvantitatív)
113 Vékonyréteg kromatográfia (TLC) papírkromatográfiához nagyon hasonlít állófázis üveg- vagy műanyaglemezen elterített vékony (0,25 mm) adszorbens vagy a rajta adszorbeált folyadék vékonyréteg lehet szilikagél, Al 2 O 3, diatomaföld, poliamid, stb. a réteg egyenletes szemcseméretű kell hogy legyen mintamennyiség néhány μl mintaelőhívás I 2 -oldat H 2 SO 4 cc félkvantitatív, emiatt főként tájékozódó mérésre alkalmazzák
114 Gélkromatográfia (gélszűrés, méretkizárásos vagy permeációs kromatográfia) az állófázis gélszerkezetű (lukacsos, pórusos, járatok )) a mozgófázis a gél duzzadását előidéző és a mintát oldó folyadék az állófázisban (pl. Sephadex) lévő pórusok mérete jól definiált, monodiszperz a pórusoknál nagyobb méretű molekulák a gélen akadálytalanul áthaladnak a kisebb mulekulákat a gél visszatartja a kicsöpögő eluensben csökkenő molekulatömeg szerint jelennek meg a komponensek biokémiában alkalmazzák (pl. sótalanítás, fehérjék molekulatömeg szerinti elválasztása, polimerek M w meghatározása)
115 Affinitás kromatográfia állófázishoz (agaróz, cellulóz, dextrán) kémiai kötéssel enziminhibítort vagy fehérjespecifikus antitestet kötnek meg a reagens az elválasztandó, sokkomponensű mintából csak azt az egy komponenst köti meg, amelyikre specifikus a többi komponens gyorsan eluálódik az eluens megváltoztatásával (ph, összetétel, stb.) a kölcsönhatás megszüntethető, és a specifikusan megkötött molekula eluálódik a legspecifikusabb kromatográfiás módszer
116 VÉGE
Molekulaspektroszkópiák
Molekulaspektroszkópiák a molekula energianívói közötti átmenet létrehozása (gerjesztése) (Atomspektroszkópiák atomi energianívók gerjesztése) Molekulaspektroszkópiai módszerek elektrongerjesztésű spektrofotometria
RészletesebbenKromatográfiás módszerek
Kromatográfiás módszerek Mi a kromatográfia? Kromatográfia ugyanazon az elven működik, mint az extrakció, csak az egyik fázis rögzített ( állófázis ) és a másik elhalad mellette ( mozgófázis ). Az elválasztást
RészletesebbenMolekulaspektroszkópiák a molekula energianívói közötti átmenet létrehozása (gerjesztése) (Atomspektroszkópiák atomi energianívók gerjesztése)
Molekulaspektroszkópiák a molekula energianívói közötti átmenet létrehozása (gerjesztése) (Atomspektroszkópiák atomi energianívók gerjesztése) Molekulaspektroszkópiai módszerek elektrongerjesztéső spektrofotometria
Részletesebben89. A szorpciós folyamat szerint milyen kromatográfiás módszereket ismer? Abszorpciós, adszorpció, kemiszorpció, gél
86. Miért van szükség az elválasztó módszerek alkalmazására? a valós rendszerek mindig többkomponensűek és nincsen minden anyagra specifikus reagens/reagens sor, amely az egymás melletti kimutatást/meghatározást
RészletesebbenNagyhatékonyságú Folyadékkromatográfia
Nagyhatékonyságú Folyadékkromatográfia A kromatográfia a többfokozatú, nagyhatékonyságú, dinamikus elválasztási módszerek gyűjtőneve: közös alapjuk az, hogy az elválasztandó komponensek egy állófázis és
RészletesebbenMűszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása
Abrankó László Műszeres analitika Molekulaspektroszkópia Minőségi elemzés Kvalitatív Cél: Meghatározni, hogy egy adott mintában jelen vannak-e bizonyos ismert komponensek. Vagy ismeretlen komponensek azonosítása
RészletesebbenNagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC)
Nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC) Kromatográfiás módszerek osztályba sorolása 2 Elúciós technika A mintabevitel ún. dugószerűen történik A mozgófázis a kromatogram kifejlesztése alatt folyamatosan
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenMérési feladat: Illékony szerves komponensek meghatározása GC-MS módszerrel
Kromatográfia A műszeres analízis kromatográfiás módszereinek feladata, hogy a vizsgálandó minta komponenseit egymástól elválassza, és azok minőségét, valamint mennyiségi viszonyait megállapítsa. Az elválasztás
RészletesebbenKÖNYEZETI ANALITIKA BEUGRÓK I.
KÖNYEZETI ANALITIKA BEUGRÓK I. 1.Mit nevezünk egy mérőműszert illetően jelnek és zajnak? jel az, amit a műszer mutat, amikor a meghatározandó komponenst mérjük vele zaj az, amit a műszer akkor mutat, amikor
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
Részletesebben1. mérés: Benzolszármazékok UV spektrofotometriás vizsgálata
1. mérés: Benzolszármazékok UV spektrofotometriás vizsgálata A vegyi anyagok (atomok és molekulák) és az elektromágneses sugárzás kölcsönhatásának vizsgálata jelentős szerepet játszik ezen anyagok mind
Részletesebben7. Festékelegyek elválasztása oszlopkromatográfiás módszerrel. Előkészítő előadás 2015.03.09.
7. Festékelegyek elválasztása oszlopkromatográfiás módszerrel Előkészítő előadás 2015.03.09. A kromatográfia A módszer során az elválasztandó anyagot áthajtjuk egy mozgó fázisban egy álló fázison keresztül
RészletesebbenA fény tulajdonságai
Spektrofotometria A fény tulajdonságai A fény, mint hullámjelenség (lambda) (nm) hullámhossz (nű) (f) (Hz, 1/s) frekvencia, = c/ c (m/s) fénysebesség (2,998 10 8 m/s) (σ) (cm -1 ) hullámszám, = 1/ A amplitúdó
Részletesebben9 gyak. Acél mangán tartalmának meghatározása UV-látható spektrofotometriás módszerrel
9 gyak. Acél mangán tartalmának meghatározása UV-látható spektrofotometriás módszerrel A gyakorlat célja: Megismerkedni az UV-látható spektrofotometria elvével, alkalmazásával a kationok, anionok analízisére.
RészletesebbenMűszeres analitika II. (TKBE0532)
Műszeres analitika II. (TKBE0532) 4. előadás Spektroszkópia alapjai Dr. Andrási Melinda Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék A fény elektromágneses
RészletesebbenAbszorpció, emlékeztetõ
Hogyan készültek ezek a képek? PÉCI TUDMÁNYEGYETEM ÁLTALÁN RVTUDMÁNYI KAR Fluoreszcencia spektroszkópia (Nyitrai Miklós; február.) Lumineszcencia - elemi lépések Abszorpció, emlékeztetõ Energia elnyelése
RészletesebbenOrvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény
Orvosi iofizika I. Fénysugárzásanyaggalvalókölcsönhatásai. Fényszóródás, fényabszorpció. Az abszorpciós spektrometria alapelvei. (Segítséga 12. tételmegértéséhezésmegtanulásához, továbbá a Fényabszorpció
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenAz elválasztás elméleti alapjai
Az elválasztás elméleti alapjai Az elválasztás során, a kromatogram kialakulása közben végbemenő folyamatok matematikai leirása bonyolult, ezért azokat teljességgel nem tárgyaljuk. Cél: * megismerni az
RészletesebbenSpeciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek
Speciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek Fluoreszcencia kioltás Fluoreszcencia Rezonancia Energia Transzfer (FRET), Lumineszcencia A molekuláknak azt a fényemisszióját, melyet a valamilyen módon
RészletesebbenKromatográfia Bevezetés. Anyagszerkezet vizsgálati módszerek
Kromatográfia Bevezetés Anyagszerkezet vizsgálati módszerek Pannon Egyetem Mérnöki Kar Anyagszerkezet vizsgálati módszerek Kromatográfia 1/ 37 Analitikai kémia kihívása Hagyományos módszerek Anyagszerkezet
Részletesebben9. Hét. Műszeres analitika Folyadékkromatográfia Ionkromatográfia Gélkromatográfia Affinitás kromatográfia Gázkromatográfia. Dr.
Bioanalitika előadás 9. Hét Műszeres analitika Folyadékkromatográfia Ionkromatográfia Gélkromatográfia Affinitás kromatográfia Gázkromatográfia Dr. Andrási Melinda Kromatográfia Nagy hatékonyságú, dinamikus
Részletesebben5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével
5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével 5.1. Átismétlendő anyag 1. Adszorpció (előadás) 2. Langmuir-izoterma (előadás) 3. Spektrofotometria és Lambert Beer-törvény
RészletesebbenTartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban 4/11/2016. A fény; Abszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNY KAR A fény; Abszorpciós spektroszkópia Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal; (Nyitrai Miklós; 2016 március 1.) Az abszorpció mérése;
RészletesebbenAbszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék Abszorpciós spektroszkópia (Nyitrai Miklós; 2011 február 1.) Dolgozat: május 3. 18:00-20:00. Egész éves anyag. Korábbi dolgozatok nem számítanak bele. Felmentés 80% felett. A fény; Elektromágneses
RészletesebbenAbszorpciós fotometria
abszorpció Abszorpciós fotometria Spektroszkópia - Színképvizsgálat Spektro-: görög; jelente kép/szín -szkópia: görög; néz/látás/vizsgálat Ujfalusi Zoltán PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2012. február Vizsgálatok
RészletesebbenNév... intenzitás abszorbancia moláris extinkciós. A Wien-féle eltolódási törvény szerint az abszolút fekete test maximális emisszióképességéhez
A Név... Válassza ki a helyes mértékegységeket! állandó intenzitás abszorbancia moláris extinkciós A) J s -1 - l mol -1 cm B) W g/cm 3 - C) J s -1 m -2 - l mol -1 cm -1 D) J m -2 cm - A Wien-féle eltolódási
RészletesebbenTartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban A fény; Abszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNY KAR A fény; Abszorpciós spektroszkópia Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal; (Nyitrai Miklós; 2015 január 27.) Az abszorpció mérése;
RészletesebbenHagyományos HPLC. Powerpoint Templates Page 1
Hagyományos HPLC Page 1 Elválasztás sík és térbeli ábrázolása Page 2 Elválasztás elvi megoldásai 3 kromatográfiás technika: frontális kiszorításos elúciós Page 3 Kiszorításos technika minta diszkrét mennyisége
RészletesebbenAnyagvizsgálati módszerek Elemanalitika. Anyagvizsgálati módszerek
Anyagvizsgálati módszerek Elemanalitika Anyagvizsgálati módszerek Pannon Egyetem Mérnöki Kar Anyagvizsgálati módszerek Kémiai szenzorok 1/ 18 Elemanalitika Elemek minőségi és mennyiségi meghatározására
RészletesebbenLumineszcencia. Lumineszcencia. mindenütt. Lumineszcencia mindenütt. Lumineszcencia mindenütt. Alapjai, tulajdonságai, mérése. Kellermayer Miklós
Alapjai, tulajdonságai, mérése Kellermayer Miklós Fotolumineszcencia Radiolumineszcencia Fotolumineszcencia Radiolumineszcencia Aurora borrealis (sarki fény) Biolumineszcencia GFP-egér Biolumineszcencia
RészletesebbenE (total) = E (translational) + E (rotation) + E (vibration) + E (electronic) + E (electronic
Abszorpciós spektroszkópia Abszorpciós spektrofotometria 29.2.2. Az abszorpciós spektroszkópia a fényabszorpció jelenségét használja fel híg oldatok minőségi és mennyiségi vizsgálatára. Abszorpció Az elektromágneses
RészletesebbenMolekulaspektroszkópiai módszerek UV-VIS; IR
Molekulaspektroszkópiai módszerek UV-VIS; IR Fény és anyag kölcsönhatása! Optikai módszerek Fényelnyelés mérése (Abszorpción alapul) Fénykibocsátás mérése (Emisszión alapul) Atomspektroszkópiai módszerek
RészletesebbenAz infravörös (IR) sugárzás. (Wikipédia)
FT-IR spektroszkópia Az infravörös (IR) sugárzás (Wikipédia) Termografikus kamera (Wikipédia) Termografikus fényképek (Wikipédia) Termografikus fényképek (Wikipédia) IR spektroszkópia Tartomány: 10-12800
RészletesebbenSzerves kémiai analízis TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
BSC ANYAGMÉRNÖK SZAK VEGYIPARI TECHNOLÓGIAI SZÁMÁRA KÖTELEZŐ TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2016 1 Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás,
RészletesebbenSzerves oldott anyagok molekuláris spektroszkópiájának alapjai
Szerves oldott anyagok molekuláris spektroszkópiájának alapjai 1. Oldott molekulában lejátszódó energetikai jelenségek a Jablonski féle energia diagram alapján 2. Példák oldatok abszorpciójára és fotolumineszcenciájára
RészletesebbenMérési módszer szelektivitása, specifikus jellege
Dr. Abrankó László Elválasztástechnika az analitikai kémiában Mérési módszer szelektivitása, specifikus jellege Egy mérési módszernek, reagensnek (vagy általában kölcsönhatásnak) azt a jellemzőjét, hogy
RészletesebbenDr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft
Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Atom- és molekula-spektroszkópiás módszerek Módszer Elv Vizsgált anyag típusa Atom abszorpciós spektrofotometria (AAS) A szervetlen Lángfotometria
RészletesebbenModern Fizika Labor. 12. Infravörös spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: okt. 04. A mérés száma és címe: Értékelés:
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 011. okt. 04. A mérés száma és címe: 1. Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 011. dec. 1. A mérést végezte: Domokos Zoltán Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenCLOXACILLINUM NATRICUM. Kloxacillin-nátrium
Cloxacillinum natricum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.5.7-1 04/2007:0661 CLOXACILLINUM NATRICUM Kloxacillin-nátrium C 19 H 17 ClN 3 NaO 5 S.H 2 O M r 475,9 DEFINÍCIÓ Nátrium-[(2S,5R,6R)-6-[[[3-(2-klórfenil)-5-metilizoxazol-4-il]karbonil]amino]-
RészletesebbenAbszorpciós fotometria
A fény Abszorpciós fotometria Ujfalusi Zoltán PTE ÁOK Biofizikai ntézet 2011. szeptember 15. E B x x Transzverzális hullám A fény elektromos térerősségvektor hullámhossz Az elektromos a mágneses térerősség
RészletesebbenFordított fázisú ionpár- kromatográfia ( Reversed Phase Ion-Pair Chromatography, RP-IP-HPLC )
Fordított fázisú ionpár- kromatográfia ( Reversed Phase Ion-Pair Chromatography, RP-IP-HPLC ) Az ionos vagy ionizálható vegyületek visszatartása az RP-HPLC-ben kicsi. A visszatartás növelésére és egyúttal
RészletesebbenAz egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:
RészletesebbenUV-VIS spektrofotometriás tartomány. Analitikai célokra: nm
UV-VIS spektrofotometriás tartomány nalitikai célokra: 00-800 nm Elektron átmenetek és az atomok spektruma E h h c Molekulák elektron átmenetei és UVlátható spektruma Elektron átmenetek formaldehidben
RészletesebbenAbszorpciós fotometria
abszorpció A fény Abszorpciós fotometria Ujfalusi Zoltán PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2013. január Elektromágneses hullám Transzverzális hullám elektromos térerősségvektor hullámhossz E B x mágneses térerősségvektor
RészletesebbenSíkkromatográfia. Kapacitásaránynak (kapacitási tényezőnek): a mérendő komponens állófázisában (n S ) és mozgófázisában (n M ) lévő anyagmennyiségei.
Síkkromatográfia A kromatográfia a többfokozatú, nagyhatékonyságú, dinamikus elválasztási módszerek gyűjtőneve: közös alapjuk az, hogy az elválasztandó komponensek egy állófázis és egy azon, meghatározott
RészletesebbenBiomassza anyagok vizsgálata termoanalitikai módszerekkel
Biomassza anyagok vizsgálata termoanalitikai módszerekkel Készítette: Patus Eszter Nagykanizsa, Batthyány Lajos Gimnázium Témavezető: Sebestyén Zoltán 2010. júl. 2. Mit is vizsgáltunk? Biomassza: A Földön
RészletesebbenMágneses módszerek a műszeres analitikában
Mágneses módszerek a műszeres analitikában NMR, ESR: mágneses momentummal rendelkező anyagok minőségi és mennyiségi meghatározására alkalmas Atommag spin állapotok közötti energiaátmenetek: NMR (magmágneses
RészletesebbenA TÖMEGSPEKTROMETRIA ALAPJAI
A TÖMEGSPEKTROMETRIA ALAPJAI web.inc.bme.hu/csonka/csg/oktat/tomegsp.doc alapján tömeg-töltés arány szerinti szétválasztás a legérzékenyebb módszerek közé tartozik (Nagyon kis anyagmennyiség kimutatására
RészletesebbenSERTRALINI HYDROCHLORIDUM. Szertralin-hidroklorid
Sertralini hydrochloridum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.1-1 SERTRALINI HYDROCHLORIDUM Szertralin-hidroklorid 01/2011:1705 javított 7.1 C 17 H 18 Cl 3 N M r 342,7 [79559-97-0] DEFINÍCIÓ [(1S,4S)-4-(3,4-Diklórfenil)-N-metil-1,2,3,4-tetrahidronaftalin-1-amin]
Részletesebben23. Indikátorok disszociációs állandójának meghatározása spektrofotometriásan
23. Indikátorok disszociációs állandójának meghatározása spektrofotometriásan 1. Bevezetés Sav-bázis titrálások végpontjelzésére (a mőszeres indikáció mellett) ma is gyakran alkalmazunk festék indikátorokat.
RészletesebbenReakciókinetika és katalízis
Reakciókinetika és katalízis 8. előadás: 1/18 A fény hatására lejátszódó folyamatok részlépései: az elektromágneses sugárzás (foton) elnyelése ill. kibocsátása - fizikai folyamatok a gerjesztett részecskék
RészletesebbenUV-LÁTHATÓ ABSZORPCIÓS SPEKTROFOTOMETRIA
SPF UV-LÁTHATÓ ABSZORPCIÓS SPEKTROFOTOMETRIA A GYAKORLAT CÉLJA: AZ UV-látható abszorpciós spektrofotométer működésének megismerése és a Lambert-Beer törvény alkalmazása. Szalicilsav meghatározása egy vizes
RészletesebbenFizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés
Fizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés A gyakorlatra vigyenek magukkal pendrive-ot, amire a mérési adatokat átvehetik. Ajánlott irodalom: P. W. Atkins: Fizikai
RészletesebbenATOMEMISSZIÓS SPEKTROSZKÓPIA
ATOMEMISSZIÓS SPEKTROSZKÓPIA Elvi jellemzők, amelyek meghatározzák a készülék felépítését magas hőmérsékletű fényforrás (elsősorban plazma, szikra, stb.) kis méretű sugárforrás (az önabszorpció csökkentése
RészletesebbenUV/Vis abszorpciós molekula spektroszkópia
UV/Vis abszorpciós molekula spektroszkópia UV/Vis abszorpciós molekula spektroszkópia Analitikai információ az UV/Vis tartományban A fényelnyelés oldatokban az UV/Vis tartományban főként a molkulapályák
RészletesebbenFluoreszcencia módszerek (Kioltás, Anizotrópia, FRET) Modern Biofizikai Kutatási Módszerek
Fluoreszcencia módszerek (Kioltás, Anizotrópia, FRET) Modern Biofizikai Kutatási Módszerek 2012. 11. 08. Fotonok és molekulák ütközése Fény (foton) ütközése a molekulákkal fényszóródás abszorpció E=hν
RészletesebbenMICONAZOLI NITRAS. Mikonazol-nitrát
Miconazoli nitras Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.3-1 01/2012:0513 MICONAZOLI NITRAS Mikonazol-nitrát, HNO 3 C 18 H 15 Cl 4 N 3 O 4 M r 479,1 [22832-87-7] DEFINÍCIÓ [1-[(2RS)-2-[(2,4-Diklórbenzil)oxi]-2-(2,4-diklórfenil)etil]-1H-imidazol-3-ium]-nitrát.
RészletesebbenAlapösszef. és s azok lasztásrasra
Alapösszef sszefüggések és s azok hatása az elválaszt lasztásrasra (A kromatográfia felosztása. Retenciós idő, reletív retenciós idő,visszatartási tényező, szelektivitás, elválasztási tényező, csúcsszimmetria,
RészletesebbenAz egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 10-1 Dinamikus egyensúly 10-2 Az egyensúlyi állandó 10-3 Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések 10-4 Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége 10-5 A reakció hányados, Q:
RészletesebbenTIZANIDINI HYDROCHLORIDUM. Tizanidin-hidroklorid
Tizanidini hydrochloridum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.8.4-1 04/2015:2578 TIZANIDINI HYDROCHLORIDUM Tizanidin-hidroklorid C 9H 9Cl 2N 5S M r 290,2 [64461-82-1] DEFINÍCIÓ [5-Klór-N-(4,5-dihidro-1H-imidazol-2-il)2,1,3-benzotiadiazol-4-amin]
RészletesebbenAMIKACINUM. Amikacin
07/2012:1289 AMIKACINUM Amikacin C 22 H 43 N 5 O 13 M r 585,6 [37517-28-5] DEFINÍCIÓ 6-O-(3-Amino-3-dezoxi-α-D-glükopiranozil)-4-O-(6-amino-6-dezoxi-α-D-glükopiranozil)-1-N-[(2S)-4- amino-2-hidroxibutanoil]-2-dezoxi-d-sztreptamin.
RészletesebbenFöldgáz összetételének vizsgálata gázkromatográffal
MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR ENERGIA- ÉS MINŐSÉGÜGYI INTÉZET TÜZELÉSTANI ÉS HŐENERGIA INTÉZETI TANSZÉK Földgáz összetételének vizsgálata gázkromatográffal Felékszülési tananyag a Tüzeléstan
Részletesebben3. A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás
3. A kémiai kötés Kémiai kölcsönhatás ELSŐDLEGES MÁSODLAGOS OVALENS IONOS FÉMES HIDROGÉN- KÖTÉS DIPÓL- DIPÓL, ION- DIPÓL, VAN DER WAALS v. DISZPERZIÓS Kémiai kötések Na Ionos kötés Kovalens kötés Fémes
RészletesebbenIPRATROPII BROMIDUM. Ipratropium-bromid
Ipratropii bromidum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.2-1 IPRATROPII BROMIDUM Ipratropium-bromid 01/2008:0919 javított 6.2 C 20 H 30 BrNO 3.H 2 O M r 430,4 [66985-17-9] DEFINÍCIÓ [(1R,3r,5S,8r)-3-[[(2RS)-3-Hidroxi-2-fenilpropanoil]oxi]-8-metil-8-(1-metiletil)-8-
RészletesebbenAz elektromágneses hullámok
203. október Az elektromágneses hullámok PTE ÁOK Biofizikai Intézet Kutatók fizikusok, kémikusok, asztronómusok Sir Isaac Newton Sir William Herschel Johann Wilhelm Ritter Joseph von Fraunhofer Robert
RészletesebbenCLAZURILUM AD USUM VETERINARIUM. Klazuril, állatgyógyászati célra
Clazurilum ad usum veterinarium Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.8-1 07/2010:1714 CLAZURILUM AD USUM VETERINARIUM Klazuril, állatgyógyászati célra C 17 H 10 Cl 2 N 4 O 2 M r 373,2 [101831-36-1] DEFINÍCIÓ (2RS)-[2-Klór-4-(3,5-dioxo-4,5-dihidro-1,2,4-triazin-2(3H)-il)fenil](4-
RészletesebbenMűszeres analitika II. (TKBE0532)
Műszeres analitika II. (TKBE0532) 6. előadás Egyéb molekulaspektroszkópiai módszerek: turbidimetria, nefelometria, polarimetria, refraktometria, luminescencia Dr. Andrási Melinda Debreceni Egyetem Természettudományi
RészletesebbenLACTULOSUM. Laktulóz
Lactulosum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.3-1 01/2009:1230 LACTULOSUM Laktulóz és C* epimere C 12 H 22 O 11 M r 342,3 [4618-18-2] DEFINÍCIÓ 4-O-(β-D-galaktopiranozil)-D-arabino-hex-2-ulofuranóz- Tartalom: 95,0 102,0
RészletesebbenFluoreszcencia módszerek (Kioltás, Anizotrópia, FRET)
Fluoreszcencia módszerek (Kioltás, Anizotrópia, FRET) Biofizika szeminárium PTE ÁOK Biofizikai Intézet Huber Tamás 2014. 02. 11-13. A gerjesztett állapotú elektron lecsengési lehetőségei Gerjesztés Fluoreszcencia
RészletesebbenÉlelmiszerek. mikroszennyezőinek. inek DR. EKE ZSUZSANNA. Elválasztástechnikai Kutató és Oktató Laboratórium. ALKÍMIA MA november 5.
Élelmiszerek mikroszennyezőinek inek nyomában DR. EKE ZSUZSANNA Elválasztástechnikai Kutató és ktató Laboratórium ALKÍMIA MA 2009. november 5. Kémiai veszélyt lytényezők Természetesen előforduló mérgek
Részletesebben10. (IPARI) KROMATOGRÁFIA
0. (IPARI) KROMATOGRÁFIA Dr. Pécs Miklós Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék MŰVELETI SORREND 3. Tisztítás a termék és a szennyező anyagok
RészletesebbenÁltalános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I.
Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Halmazállapotok, fázisok Fizikai állapotváltozások (fázisátmenetek), a Gibbs-féle fázisszabály Fizikai módszerek anyagok tisztítására - Szublimáció
RészletesebbenFény kölcsönhatása az anyaggal:
Fény kölcsönhatása az Fény kölcsönhatása az : szórás, abszorpció, emisszió Kellermayer Miklós Fényszórás A fényszórás mérése, orvosi alkalmazásai Lord Rayleigh (1842-1919) J 0 Light Fényforrás source Rayleigh
RészletesebbenElektronegativitás. Elektronegativitás
Általános és szervetlen kémia 3. hét Elektronaffinitás Az az energiaváltozás, ami akkor következik be, ha 1 mól gáz halmazállapotú atomból 1 mól egyszeresen negatív töltésű anion keletkezik. Mértékegysége:
RészletesebbenOLSALAZINUM NATRICUM. Olszalazin-nátrium
Olsalazin natricum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.5.7-1 OLSALAZINUM NATRICUM Olszalazin-nátrium 01/2005:1457 javított 5.7 C 14 H 8 N 2 Na 2 O 6 M r 346,2 DEFINÍCIÓ Dinátrium- (6,6 -dihidroxi-3,3 -diazéndiildibenzoát)
RészletesebbenTRIPSZIN TISZTÍTÁSA AFFINITÁS KROMATOGRÁFIA SEGÍTSÉGÉVEL
TRIPSZIN TISZTÍTÁSA AFFINITÁS KROMATOGRÁFIA SEGÍTSÉGÉVEL Az egyes biomolekulák izolálása kulcsfontosságú a biológiai szerepük tisztázásához. Az affinitás kromatográfia egyszerűsége, reprodukálhatósága
RészletesebbenNATRII AUROTHIOMALAS. Nátrium-aurotiomalát
Natrii aurothiomalas Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.5.8-1 07/2007:1994 NATRII AUROTHIOMALAS Nátrium-aurotiomalát DEFINÍCIÓ A (2RS)-2-(auroszulfanil)butándisav mononátrium és dinátrium sóinak keveréke. Tartalom: arany
RészletesebbenRIBOFLAVINUM. Riboflavin
Riboflavinum 1 01/2008:0292 RIBOFLAVINUM Riboflavin C 17 H 20 N 4 O 6 M r 376,4 [83-88-5] DEFINÍCIÓ 7,8-Dimetil-10-[(2S,3S,4R)-2,3,4,5-tetrahidroxipentil]benzo[g]pteridin- 2,4(3H,10H)-dion. E cikkely előírásait
RészletesebbenA kromatográfia és szerepe a sokalkotós rendszerek minőségi és mennyiségi jellemzésében. Dr. Balla József 2019.
A kromatográfia és szerepe a sokalkotós rendszerek minőségi és mennyiségi jellemzésében. Dr. Balla József 2019. 1 Kromatográfia 2 3 A kromatográfia definíciója 1. 1993 IUPAC: New Unified Nomenclature for
RészletesebbenA fény és az anyag kölcsönhatása
A fény és az anyag kölcsönhatása Bohr-feltétel : E = E 2 E 1 = hν abszorpció foton (hν) E 2 E 2 E 1 E 1 E 2 E 2 spontán emisszió E 1 E 1 stimulált (kényszerített) emisszió E 2 E 2 E 1 E 1 Emissziós és
RészletesebbenTHEOPHYLLINUM. Teofillin
Theophyllinum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.5.0-1 04/2005:0299 THEOPHYLLINUM Teofillin C 7 H 8 N 4 O 2 M r 180,2 DEFINÍCIÓ 1,3-dimetil-3,7-dihidro-1H-purin-2,6-dion. Tartalom: 99,0 101,0% (szárított anyagra). SAJÁTSÁGOK
RészletesebbenOptikai spektroszkópiai módszerek
Mi történhet, ha egy mintát fénnyel világítunk meg? Optikai spektroszkópiai módszerek megvilágító fény (elnyelt fény) minta átjutott fény Abszorpció UV-VIS, IR Smeller László kibocsátott fény Lumineszcencia
RészletesebbenInfravörös, spektroszkópia
Infravörös, Raman és CD spektroszkópia Spektroszkópia Az EM sugárzás abszorbcióján alapszik: látható (leggyakrabban kvantitatív) UV IR (inkább kvalitatív) RAMAN ESR (mikrohullám) NMR (rádióhullám) Fény
RészletesebbenOPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István
OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt
RészletesebbenMŰSZERES ANALÍZIS. ( a jelképzés és jelfeldologozás tudománya)
MŰSZERES ANALÍZIS ( a jelképzés és jelfeldologozás tudománya) Az vizsgált mintában fizikai kölcsönhatás vagy kémiai átalakulás során végbemenő fizikai-kémiai változásokból műszerek segítségével következtetünk
RészletesebbenOsztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév
Kémia - 9. évfolyam - I. félév 1. Atom felépítése (elemi részecskék), alaptörvények (elektronszerkezet kiépülésének szabályai). 2. A periódusos rendszer felépítése, periódusok és csoportok jellemzése.
RészletesebbenMűszaki analitikai kémia. Alapfogalmak a műszeres analitikai kémiában
Műszaki analitikai kémia Alapfogalmak a műszeres analitikai kémiában Dr. Galbács Gábor A koncepció 1. Valamilyen külső fizikai hatás (elektromágneses sugárzás, hevítés, elektromos feszültség, stb.) alá
RészletesebbenA csillagközi anyag. Interstellar medium (ISM) Bonyolult dinamika. turbulens áramlások MHD
A csillagközi anyag Interstellar medium (ISM) gáz + por Ebből jönnek létre az újabb és újabb csillagok Bonyolult dinamika turbulens áramlások lökéshullámok MHD Speciális kémia porszemcsék képződése, bomlása
RészletesebbenSzakképesítés-ráépülés: 55 524 03 Műszeres analitikus Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Analitikai elemző módszerek
A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli központilag összeállított vizsga kérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott modulhoz tartozó témakörök mindegyikét tartalmazzák. Amennyiben a tétel kidolgozásához
RészletesebbenRAMIPRILUM. Ramipril
Ramiprilum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.2-1 07/2008:1368 RAMIPRILUM Ramipril C 23 H 32 N 2 O 5 M r 416,5 [87333-19-5] DEFINÍCIÓ (2S,3aS,6aS)-1-[(S)-2-[[(S)-1-(etoxikarbonil)-3-. Tartalom: 98,0101,0% (szárított
RészletesebbenA fény. Abszorpciós fotometria Fluoreszcencia spektroszkópia. A fény. A spektrumok megjelenési formái. A fény kettıs természete: Huber Tamás
A fény Abszorpciós fotometria Fluoreszcencia spektroszkópia. 2010. október 19. Huber Tamás PTE ÁOK Biofizikai Intézet E A fény elektromos térerısségvektor hullámhossz A fény kettıs természete: Hullám (terjedéskor)
RészletesebbenSörminták aminosavtartalmának meghatározása nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiával (HPLC) Gyakorlat a Kémia BSc Elválasztástechnika tárgyához
Sörminták aminosavtartalmának meghatározása nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiával (HPLC) Gyakorlat a Kémia BSc Elválasztástechnika tárgyához A gyakorlat célja: Kereskedelmi forgalomban kapható magyar
RészletesebbenKémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
Részletesebben7. gyak. Szilárd minta S tartalmának meghatározása égetést követően jodometriásan
7. gyak. Szilárd minta S tartalmának meghatározása égetést követően jodometriásan A gyakorlat célja: Megismerkedni az analízis azon eljárásaival, amelyik adott komponens meghatározását a minta elégetése
RészletesebbenÁltalános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)
Általános kémia képletgyűjtemény (Vizsgára megkövetelt egyenletek a szimbólumok értelmezésével, illetve az egyenletek megfelelő alkalmazása is követelmény) Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám
RészletesebbenRagyogó molekulák: dióhéjban a fluoreszcenciáról és biológiai alkalmazásairól
Ragyogó molekulák: dióhéjban a fluoreszcenciáról és biológiai alkalmazásairól Kele Péter egyetemi adjunktus Lumineszcencia jelenségek Biolumineszcencia (biológiai folyamat, pl. luciferin-luciferáz) Kemilumineszcencia
RészletesebbenA kémiai kötés magasabb szinten
A kémiai kötés magasabb szinten 11-1 Mit kell tudnia a kötéselméletnek? 11- Vegyérték kötés elmélet 11-3 Atompályák hibridizációja 11-4 Többszörös kovalens kötések 11-5 Molekulapálya elmélet 11-6 Delokalizált
RészletesebbenA tételhez használható segédeszközöket a vizsgaszervező biztosítja. Jogszabályi változás esetén a vizsgaszervező aktualizálja a mellékleteket.
A vizsgafeladat ismertetése: Elmagyarázza, és konkrét példákon bemutatja a legfontosabb vegyipari laboratóriumi műveleteket, bemutatja azok végrehajtásának körülményeit, az eredmények kiértékelését Elmagyarázza,
Részletesebben