A MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS ALKALMAZÁSÁBAN REJLŐ ELŐNYÖK JOBB KIHASZNÁLÁSA ÉS A KOCKÁZATOK CSÖKKENTÉSE VÁLSÁGHELYZETBEN. Szerkesztette: Dr.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS ALKALMAZÁSÁBAN REJLŐ ELŐNYÖK JOBB KIHASZNÁLÁSA ÉS A KOCKÁZATOK CSÖKKENTÉSE VÁLSÁGHELYZETBEN. Szerkesztette: Dr."

Átírás

1 HBt HUMÁNPOLITIKA Személyzetfejlesztő és Tanácsadó Betéti Társaság A MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS ALKALMAZÁSÁBAN REJLŐ ELŐNYÖK JOBB KIHASZNÁLÁSA ÉS A KOCKÁZATOK CSÖKKENTÉSE VÁLSÁGHELYZETBEN Szerkesztette: Dr. Bóday Pál Készült az FSZH támogatásával Budapest, november

2 A kötet szerzői: Első rész: Dr. Bankó Zoltán Második rész: Csaposs Noémi Harmadik rész: Dr. Bóday Pál A kötetet szerkesztette: Dr. Bóday Pál 2

3 BEVEZETÉS... 6 ELSŐ RÉSZ: A MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK MAGYARORSZÁGI TAPASZTALATAI ÉS TOVÁBBFEJELSZTÉSI IRÁNYAI A MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS AZ ÚGYNEVEZETT ATIPIKUS MUNKAJOGVISZONYOK RENDSZERÉBEN Az atipikus munkajogviszonyok megjelenési formái A munkaerő-kölcsönzés jogi konstrukciója A MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK MAGYARORSZÁGI TAPASZTALATAI A munkaerő-kölcsönzési tevékenység alakulása Magyarországon A munkaerő-kölcsönzés szabályozásának alakulása előre nyomulás és visszahúzódások A MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉSRŐL SZÓLÓ 104/2008/EK IRÁNYELV Az irányelv megszületésének körülményei, előzmények Az irányelv preambulumának fontosabb megállapításai Az irányelv hatályát meghatározó rendelkezések Az irányelv célja Az irányelv fogalom-meghatározó rendelkezései A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó korlátozások és tilalmak felülvizsgálata Az egyenlő bánásmód alapelve Az alkalmazáshoz, a közös létesítményekhez és a szakképzéshez való hozzáférés A kölcsönzött munkavállalók képviselete A munkavállalók képviselőinek nyújtott tájékoztatás Minimumkövetelmények, szankciók, végrehajtás A MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK JÖVŐJE MAGYARORSZÁGON A szabályozás továbbfejlesztését determináló tényezők A munkaerő-kölcsönzés rendeltetésének definiálási lehetősége a magyar tételes jogban Az egyenlő bánásmódra vonatkozó szabály harmonizációja Az irányelv további rendelkezéseinek átvétele, az irányelvnek megfelelő garanciarendszer

4 MÁSODIK RÉSZ: A MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS GYAKORLATI TAPASZTALATAI A MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS ALAKULÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE A MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS FOGALMI ELEMEI, ELHATÁROLÁSA MÁS HASONLÓ MEGOLDÁSOKTÓL Munkaerő-kölcsönzés kontra interim menedzsment (mint tevékenység ellátás) A munkaerő-kölcsönzés tartalmi elemei A kölcsönbeadó és a munkavállaló közötti kapcsolat, jogviszony A kölcsönvevő és munkavállaló között kapcsolat, jogviszony A kölcsönbeadó jogai és kötelezettségei a kölcsönzés során A kölcsönvevő jogai és kötelezettségei a kölcsönzés során A KÖLCSÖNZÉSI SZABÁLYOK KIJÁTSZÁSÁNAK LEHETSÉGES FORMÁI MAGYARORSZÁGON Alapvető kölcsönzési szabályok Munkaerő-kölcsönzés során a díjazás különös szabályai A tiltott munkaerő-kölcsönzési esetek Jogszabályok, amelyek nem alkalmazhatók a munkaerő-kölcsönzés során A MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS VILÁGSZERTE, EURÓPÁBAN ÉS HAZÁNKBAN Munkaerő-kölcsönzés világszinten rövid kitekintés A munkaerő-kölcsönzés Európában A munkaerő-kölcsönzés néhány vonatkozása egyes európai országokban A munkaerő-kölcsönzés néhány statisztikai adata egyes európai országokban Munkaerő-kölcsönzés Magyarországon A MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS ÉS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA Foglalkoztatáspolitikai szempontok, célkitűzések A munkaerő-kölcsönzésben rejlő kihívások A munkaerő-kölcsönzés alkalmazásában rejlő előnyök jobb kihasználása és a kockázatok csökkentése válsághelyzetben A MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS TÍPUSAI, ELŐNYÖK ÉS HÁTRÁNYOK A munkaerő-kölcsönzés típusai, az egyes típusok előnyei A kölcsönzés során átgondolandó gyakorlati kérdések A MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS FOLYAMATA ÉS ÜGYVITELE A GYAKORLATBAN A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő polgárjogi szerződése és annak időtartama Természetbeni juttatások A szolgáltatás nem teljesítése A létszámterv ütemezése Kötbér és felelősség

5 Munkavédelem A szolgáltatás ára Kölcsönös tájékoztatás és a felek együttműködési kötelezettsége Munkaügyi kérdések Kiegészítő szolgáltatások Kommunikáció a szakszervezetekkel Egyéb kérdések A MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZŐ (KÖLCSÖNBEADÓ) KIVÁLASZTÁSA A JÖVŐ MUNKAERŐ KÖLCSÖNZÉSE 77 HARMADIK RÉSZ: A MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS GYAKORLATA MAGYARORSZÁGON A KUTATÁS MÓDSZERÉRŐL ÉS A VIZSGÁLATI MINTÁRÓL A MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS NAPI GYAKORLATA A JELENLEG IS ÉS A CSAK KORÁBBAN KÖLCSÖNZŐK TAPASZTALATAI A megszerzett tapasztalatok időtávja A munkaerő-kölcsönzéssel csak a korábbiakban foglalkozók A kölcsönzött munkaerő-állomány nagysága A munkaerő-kölcsönzés környezeti elemei A döntéshez igénybe vett információ-források Vélemények a jogszabályokról A szakirodalom értékelése A munkaerő-kölcsönzés szervezeti vonatkozásai A beosztás-csoportok népszerűsége A kölcsönzés időtávja és időtartama A munkaerő-kölcsönzés előnyei az elvárások szintjén és a gyakorlatban A munkaerő-kölcsönzés kockázatai, hátrányai, problémái A munkaerő-kölcsönzés hatására elért megtakarítás Kölcsönzött munkaerőből saját munkavállaló? Együttműködés a kölcsönbeadókkal Elégedettség a munkaerő-kölcsönzés gyakorlatával ÉS, AKIK NEM KÖLCSÖNÖZNEK MUNKAERŐT 129 5

6 BEVEZETÉS A rugalmasabb munkaerő-gazdálkodás egyik gyakorlati eszköze a munkaerő kölcsönzése. E tevékenység általában előnyös helyzetet biztosít az azt igénybe vevő szervezet számára, de nem feledkezhetünk meg bizonyos ezzel járó kockázatokról sem. A hazai gazdaság fejlődésének, sőt tartós működőképességének egyik kulcskérdése a munkaerő mind hatékonyabb foglalkoztatása lényegében függetlenül attól, hogy az egyes személyek munkavállalói-e a szervezetnek, vagy kölcsönzik őket. Különös figyelmet indokolt fordítani erre a rugalmas foglalkoztatási lehetőségre a válság időszakában, de minden bizonnyal az azt követő időben is. A foglalkoztatásban rejlő előnyök hatékonyságát magától értetődően növeli, ha a munkaerő-kölcsönzésben rejlő előnyöket sikerül mind jobban kiaknázni, a kockázatokat pedig elkerülni, illetve legalábbis csökkenteni. A tanulmányban áttekintjük az alábbi területeket: jogi előnyök és kockázatok, pénzügyi/üzleti, munka-erőgazdálkodási és ügyviteli előnyök és kockázatok. A fentiekre alapozva pedig adatgyűjtést folytattunk, amely arra kereste a választ, hogy a fentiekben összegyűjtött előnyök és kockázatok milyen előfordulási gyakorisággal és milyen súllyal érvényesülnek a gazdaság szereplőinél. 6

7 ELSŐ RÉSZ: A MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK MAGYARORSZÁGI TAPASZTALATAI ÉS TOVÁBBFEJELSZTÉSI IRÁNYAI A munkaerő-kölcsönzés jogintézménye 2001-től része a magyar munkajognak. Az azóta eltelt idő és a felgyülemlett tapasztalatok lehetőséget adnak értékelésre, a szabályoknak a magyar munkaerő-piacon betöltött szerepének vizsgálatára. A visszatekintés mellett legalább ilyen fontos a jövőbe tekintés: hogyan határozza meg a jogalkotó a szabályok továbbfejlesztésének irányát. Ebben az útkeresésben napjainkban több tényező is befolyásolja a szabályok alakítóit: az eddigi szabályok alkalmazási tapasztalati mellett figyelembe kell venniük az Európai Unió tárgyban született irányelvét, valamint az Alkotmánybíróság munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos döntését is. Látható a felsorolásból, hogy komplex feladatról van szó, amely magában foglalja a munkajogi szabályozás minden szépségét és nehézségét, nevezetesen a jogalkotónak a sokat emlegetett munkavállalói biztonság és a foglalkoztatási rugalmasság mezsgyéjén kell a szabályokat alakítania, figyelemmel a fenti jogforrásokra és körülményekre. A tanulmány e fejezete arra tesz kísérletet, hogy bemutassa, a jogalkotás milyen eszközökkel nyúlhat a munkaerő-kölcsönzéshez, ennek milyen hatásai vannak a foglalkoztatási gyakorlatra, milyen tényezők és érdekek, elvek mozgatják a jogalkotás folyamatát. Emellett bemutatja és értékeli a megszületett (és módosított) magyar szabályrendszert és az Európai Unió tárgyban született irányelvét. 7

8 1. A munkaerő-kölcsönzés az úgynevezett atipikus munkajogviszonyok rendszerében A munkajogi irodalomban a munkaerő-kölcsönzés jogi konstrukciója az úgynevezett atipikus munkajogviszonyok között kerül elemzésre. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a munkaerő-kölcsönzés az atipikus munkajogviszonyok egyik jellemző formája, a klasszikus munkajogviszonytól igen eltérő képlet Az atipikus munkajogviszonyok megjelenési formái A tipikus (határozott időre létesített, teljes munkaidős, kétszereplős) munkajogviszony fogalmi elemeitől egy vagy több ponton eltérő sajátosságokat mutató munkaviszonyok tartoznak a legáltalánosabb definíció szerint az atipikus munkaviszonyok fogalmi körébe. A hagyományostól eltérő, atipikus foglalkoztatási formák közé sorolják általában a részmunkaidőre létesített munkajogviszonyt, a határozott idejű (rövid időtartamú) munkajogviszonyokat, a bedolgozói jogviszonyt, a távmunka különböző formáit, az ún. önfoglalkoztatók kategóriáját, a munkaerőkölcsönzést. Az irodalom a fő figyelmet a standard modelltől eltérő különböző jogviszonyokra való munkajogi- és szociális védelem kiterjesztésére, a speciális jogalkotási igényekre és lehetőségekre fordítja a leggyakrabban a kérdésben A munkaerő-kölcsönzés jogi konstrukciója A munkaerő-kölcsönzés olyan foglalkoztatást jelöl, amely főszabályként a határozott időtartamú, és ezen belül is a rövidebb idejű foglalkoztatás megvalósítására szolgál, ahol a munkavállaló olyan munkáltatóval létesít munkajogviszonyt, amelynek tevékenysége kizárólag, vagy legalábbis alapvetően a munkaerő-kölcsönzésre irányul, és a munkavállaló munkateljesítését egy harmadik személy használja fel, aki annak ellenére gyakorolja a munkavégzéssel kapcsolatos munkáltatói jogokat, hogy közte és a munkavállaló között nem áll fenn munkajogviszony. 1 1 Kiss 1999, 1.

9 A munkaerő-kölcsönzés fogalmára az unió tagállamainak jogszabályaiban, illetve a nemzetközi munkajogi irodalomban sokféle kifejezés ismeretes. Az angol terminológia amely egyébként általánosan elfogadott bizonyos szempontból nem feltétlenül pontos kifejezője a jelenségnek. Az angolszász joghoz tartozó országok egyike sem szabályozza ugyanis magát a jogügyletet, ebből következően a temporary work kitétel csupán azt jelenthetné, hogy valakit alkalomszerűen foglalkoztatnak. Önmagában a temporary work még nem utal arra a jogügyletre végeredményben megvalósítási technikára, amellyel a foglalkoztatás realizálódik. 2 Ezért az unión belül mintegy közmegegyezésre volt szükség a temporary work fogalmának elfogadásához. A tagállamok 1982-ben egyértelműen rögzítették, hogy a temporary work konstrukciója a háromoldalú foglalkoztatási jogviszony, a triangular employment relationship alapján realizálódik. Ennek hangsúlyozása azért fontos, mert azok a tagállamok, ahol a tárgyalt foglalkoztatási forma nem részesül külön szabályozásban, megjegyeznek abban, hogy a temporary work több konstrukció által is megvalósítható. Így a használó cég közvetlenül is szerződhet a munkavállalóval alkalomszerű munkavégzésre, de az említett triangular employment relationship is többfajta háromoldalú szerződéses konstrukcióban képzelhető el. 3 Nem sokkal szerencsésebb a francia travail temporaire, illetve a travail intérim kifejezés használata sem. A Code du Travail ezért kénytelen részletesen meghatározni, körülírni valamennyi szereplő funkciójának felsorolásával az intézményt. Megállapítható, hogy szinte valamennyi ország hasonló jellegű terminológiát használ, és ebből következően még azok is kénytelenek a fogalmi pontosításra, amelyek egyébiránt szabályozzák ezt a konstrukciót. Így például önmagában nem visz közelebb a munkaerő-kölcsönzés megértéséhez a spanyol trabajo temporal, illetve trabajo interino, az olasz lavoro interinale, a portugál trabalho temporario kifejezés sem. 4 2 Viszont jól kifejezi a munkaerő-kölcsönzés ideiglenes, pótló és nem a hagyományos (határozatlan idejű) jogviszonyt felváltó jellegét, lásd a magyar szabályozásról írtakat. 3 Kiss 1997, 4. 4 A munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos EU-terminológiákat lásd Siau 1995,

10 Német nyelvterületen használják a Temporärarbeit kitétel mellett a Leiharbeit kifejezést, továbbá mind a német, mind az osztrák jogban a vonatkozó törvények az Arbeitnehmerüberlassung kifejezést tüntetik fel már címükben is. 5 Ha a munkaerő-kölcsönzés különböző megjelenési formáit csoportosítani akarjuk, többféle szempont szerint tehetjük azt meg. Kézenfekvő (és gyakorlati vonatkozása miatt fontos) a munkaerő-kölcsönzést a szolgáltatás időtartama szerint tipizálni. Eszerint megkülönböztethetünk úgynevezett gyorskölcsönzést, hosszú távú kölcsönzést és a kiszervezéssel egybekötött kölcsönzést. 6 A triangular working relationship keretében foglalkoztatottak helyzete szerinti csoportosítás jól mutatja a többféle, atipikusnak nevezett foglalkoztatási forma egyidejű jelenlétét. 7 Eszerint a munkavállalók a kölcsönzés során állhatnak határozott idejű munkajogviszonyban és határozatlan idejű munkajogviszonyban; lehetnek teljes munkaidőben foglalkoztatottak és részmunkaidősök. A német munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok alkalmazása során van jelentősége az igazi és az ál-munkaerőkölcsönzés (echte és unechte Arbeitnehmerüberlassung) elhatárolásának. 8 A munkaerő-kölcsönzés viszonylag szűk körű, de már nem elszigetelt megjelenése az egyes EU-tagállamokban viszonylag csekély időbeli eltéréssel az 1960-as évek végére, illetve az 1970-es évek elejére tehető. 9 Ez a módszer mindhárom szereplő számára előnyökkel járt. Mivel a munkajog általános jogi normái az addig ismert foglalkoztatási módszerek jogi kifejeződései voltak, kézenfekvő volt valamilyen különös megoldást találni azokra az esetekre, amikor a vállalkozásnak rendkívüli helyzetben kellett munkavállalókat viszonylag rövid ideig alkalmazni. Megfelelő eszköz volt erre harmadik fél szolgáltatását ellenérték fejében igénybe venni, és csupán használni e harmadik személy munkavállalóját. Ez a módszer több munkavállalói réteg számára is előnyösnek, illetve akár különösebb előnyök 5 Lásd MünchArbR/Marschall Horváth 2005, Lásd például England Lásd MünchArbR/Marschall A munkajogi irodalomban a 60-as évek közepétől jelen vannak a témát vizsgáló tanulmányok, monográfiák, azzal, hogy a jelentősebb volumenű terjedése időben későbbre tehető Európában (bizonyos Nyugat-Európai országban), lásd Müller

11 hiányában is magától értetődőnek vagy egyedüli lehetőségnek mutatkozott. 10 Az igények kielégítésére csakhamar gombamód szaporodtak a munkaerő-kölcsönző cégek, amelyek tehát csak arra a feladatra jöttek létre, hogy a velük munkajogviszonyban álló munkavállalókat kölcsönadják a munkavállaló szolgáltatása felhasználójának. 11 A munkaerő-kölcsönzés viszonylag gyors elterjedése ugyanakkor társadalmi és jogi konfliktusokhoz is vezetett. A társadalmi feszültség akkor jelentkezett, amikor a szakszervezetek egyre több országban a hagyományos módon foglalkoztatottak védelmében e módszernek jószerével szabályozás híján a megtiltását, de legalábbis korlátozását követelték. A munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatban több vitatott kérdésre kellett választ találni. Ezek között a leghamarabb a sztrájk vagy a kizárás ideje alatt történő alkalmazás lehetőségét kellett tisztázni. Amennyire élesen vetődött fel ez a probléma, a megoldás oly gyorsan meg is született főszabályként tiltó tartalommal. Korántsem volt azonban kezdetben ilyen egyöntetű az álláspont a munkafeltételek és a bérek vonatkozásában. A használó a kölcsönző céggel polgári jogi jogviszonyban volt, míg a munkavállaló és a használó között semmilyen jogviszony nem állt fenn. Ebből következően a használók maradéktalanul ki akarták használni a konstrukcióban rejlő előnyt. Ez azt jelentette, hogy a használó cég a vele munkajogviszonyban álló munkavállalók munkafeltételeitől és munkabérétől eltérő feltételekkel és bér ellenében volt hajlandó használni a kölcsönző céggel munkajogviszonyban álló munkavállalókat. Ez egyben azt is magával hozta, hogy adott esetben élesen elvált egymástól a kölcsönzés összköltsége, valamint a költség egy részét képező bér összege. 12 A munkaerő-kölcsönzés technikájának terjedése nemcsak az azt tradicionálisan alkalmazó országokban figyelhető meg, hanem a jogintézmény általános uniós elfogadottsága figyelhető meg. Míg korábban a tagállamokat aszerint lehetett csoportosítani, 13 hogy vannak olyan tagállamok, amelyek megengedik és szabályozzák a munkaerő-kölcsönzés módszerét, és ez által ez a foglalkoztatási technika jogintézményi szintre emelkedett; a második csoportot azok a tagállamok 10 Kiss 1999, Lásd Temporary 1985, Kiss 1999, Az egyes csoportokba tartozó(tt) tagállamokról lásd Kiss 1997,

12 alkotják, amelyek ugyan engedik, pontosabban nem tiltják a munkaerő-kölcsönzés módszerét, azonban külön szabályozás hiányában az általános munkajogi normák irányadók; a harmadik csoportba tartozók pedig tiltják, vagy más fogalmazásban nem ismerik el a munkaerő-kölcsönzés módszerét. 14 Ehhez képest mára csak a szabályozás mértéke és technikája tekintetében tehetünk különbséget a tagállamok között A munkaerő-kölcsönzés szabályozásának magyarországi tapasztalatai 2.1. A munkaerő-kölcsönzési tevékenység alakulása Magyarországon Statisztikai adatok hiányában is biztosan állítható, hogy a munkaerő-kölcsönzés tételesjogi szabályozás hiányában is létező foglalkoztatási forma volt Magyarországon a rendszerváltást követően 16. Természetszerűleg erről az időszakról statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre, az mindenképpen a tevékenység nagyobb volumenű terjedését mutatta, hogy egyre növekedett az igény 17 arra, hogy a tevékenység szabályozásban részesüljön. A évi kodifikációt követő időkről már részletes (és tanulságos) 18 statisztikai adatokkal rendelkezünk ban munkavállalónak volt munkajogi kapcsolata a munkaerőkölcsönzőkkel, ez 13%-kal több mint az előző évi létszám évben az összes, a munkaerő kölcsönzők által foglalkoztatott munkavállaló 78,6%-a ( fő) 14 Kiss Részletes adatokat a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottak számarányáról lásd Horváth 2007, 3 16 valamint Arrowsmith 2006, 6; a legalacsonyabb adatokat azokban az országokban találjuk, ahol a munkaerőkölcsönzés elismerése a nem túl távoli múltban történt meg (ezek a korábban a fenti csoportosítás szerint a harmadik csoportba tartozó országok (lásd például Görögország, Dánia, Finnország foglalkoztatási adatait) Horváth 2007, 4; az északi országok munkaerő-kölcsönzési szabályairól és tapasztalatairól lásd Nätti A rendszerváltást követően megjelentek a magyar piacon is azok a cégek, amelyek Nyugat-Európában vezető munkaerő-kölcsönzők, a munkaerő-kölcsönzés szabályozatlansága miatt az akkor hatályos szabályok alapján a kirendelés jogintézményének felhasználásával engedtek át munkavállalókat más munkáltatóknak. 17 Ezt mutatták 1997-től kezdődően a jogszabály előkészítésével kapcsolatosan írt tanulmányok, lásd Kiss Lehet a munkajogi jogalkotás szerepét bagatellizálni (és különböző érdekek által befolyásolni) de a munkaerőkölcsönzés dinamikus növekedése azt bizonyítja, hogy a munkajogi szabályok önmagukban is képesek üzletágakat létrehozni, aminek természetesen az ellenkezője is igaz. 12

13 határozatlan, 21,4%-a ( fő) pedig határozott idejű munkaszerződéssel volt foglalkoztatva. 19 Az elmúlt évek alatt a kölcsönzési esetek száma évről évre növekedett. A év kivétel, amikor is visszaesés történt a kikölcsönzési esetek számában ra több mint háromszorosára emelkedett a 2002-es bázisévhez viszonyítva a kikölcsönzési esetszám. 20 Nem meglepő tehát, hogy a munkaerő-kölcsönzés a munkajogi érdeklődés középpontjába került Magyarországon (is), mind a tevékenységgel foglalkozó munkáltatók, mint a szolgáltatást igénybe vevő munkáltatók és nem utolsó sorban a munkavállalói érdekképviseletek igen aktívan kezdtek foglalkozni a munkaerőkölcsönzésre vonatkozó megalkotott szabályokkal. A munkaerő-kölcsönzés évi kodifikációja a rugalmasság kialakításának jegyében zajlott. A jogalkotó egyértelműen állásfoglalt ebben a kérdésben, például azzal, hogy rögzítette, a munkaerő-kölcsönzés atipikus foglalkoztatási forma, mely az általánosnál rugalmasabb megszüntetési rendszert igényel. 21 A jogalkotó a miniszteri indoklásban nem részletezte, hogy a rugalmasságnak milyen tartalmat tulajdonít, ezért a megalkotott szabályok tartalmának alapulvételével tudunk erről állást foglalni. Annyi bizonyos, hogy a szabályokat áttekintve azok tartalma világos koncepciót tükröz: az általánosnál lényegesen alacsonyabb fokú munkavállaló-védelem a munkajogviszony megszüntetésekor, a határozott időre történő alkalmazás korlátozatlansága azt mutatta, hogy az így létrehozott munkajogviszonnyal a munkáltatói szervezet számára a piaci igényekhez való alkalmazkodást segíti elő. Nem volt váratlan, hogy a jogalkotó világos célkitűzése (és aztán a munkaerőkölcsönzés keretében foglalkoztatottak számának ugrásszerű növekedése) a munkavállalói érdekképviseletek heves ellenállását váltotta ki, ami néhány év elteltével jogszabály-módosítási hullámba torkollott. A szakszervezetek viszonyulása a munkaerő-kölcsönzéshez nem csak Magyarországon, szerte Európában ambivalensként jellemezhető. Egyfelől a szakszervezeti érdekvédelem fő fókusza a hagyományos munkajogviszony és az 19 ÁFSZ statisztika 2008, ÁFSZ statisztika 2008, Lásd a évi XVI. törvény miniszteri indokolását. 13

14 azzal kapcsolatos érdekvédelem (például munkaidő, minimálbér stb.) Az atipikus munkajogviszonyokban foglalkozatott munkavállalók problémái, érdekvédelmük természetesen napjainkban felkerülnek a szakszervezetek érdekvédelmi célkitűzései közé, de a fő figyelmet nem ezeknek a helyzeteknek az elemzése kapja. Másrészt meglehetősen problémásnak mondható Magyarországon különösen a munkaerőkölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók szakszervezetek általi lefedettsége, szervezettségük. Adódhat ez a fenti viszonyulásból is, de a munkaerőkölcsönzés keretében foglalkoztatottak toborzása objektíve is nehezebb a jogviszony rövidebb mivolta, a változó munkavégzési hely miatt A munkaerő-kölcsönzés szabályozásának alakulása előre nyomulás és visszahúzódások Ha áttekintjük a munkaerő-kölcsönzésre irányadó szabályanyag módosításait 22, akkor annak szinte minden mozzanata a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók védelmével jellemezhető. Jogosan tehető fel a kérdés, hogy a szabályok születésétől számított négy év elteltével változtak-e a körülmények, ami az újraszabályozást indokolta volna. Természetesen a válasz nem ebben, hanem a jogintézmény más felfogású szabályozásában (vagy legalábbis ehhez való közelítésben) és a hazai gyakorlat által a jogszabályok által megengedetten kialakított kölcsönzési módokban keresendő. Az, hogy néhány év alatt ilyen fordulat következzen be, nem kizárólag a különböző érdekek erősebb vagy gyengébb érvényesülésének tudható be, sokkal inkább annak, hogy a jogintézmény hazai kodifikálásakor a jogalkotó nem adott világos útmutatást a munkaerő-kölcsönzés rendeltetését illetően 23. Abban az esetben ugyanis, ha ez megtörténik, a jogalkalmazó szervek képesek lettek volna/lennének kiszűrni a rendeletetésellenes joggyakorlást és a szociális partnerek sem álltak volna értetlenül a helyzet előtt. Természetesen az útmutatás hiánya melegágya a rendeletetésellenes (és nem biztos, hogy ezért a piac szereplőit kell megróni), munkavállalói érdekeket sértő gyakorlat kialakulásának. Így a szabályok módosításakor a jogalkotó nem a probléma gyökeréhez nyúlt vissza (azaz rögzítette volna a munkaerő-kölcsönzés 22 A évi CLIV. törvény, a évi CIX. törvény valamint a évi XIX. törvény. 14

15 rendeltetésével kapcsolatos álláspontját), hanem több alkalommal a rendeltetésellenességre alkotott jogszabályt 24. A munkaerő-kölcsönzés 2001-ben történt kodifikálásakor a jogalkotó világos koncepció alapján végezte a szabályalkotást: a cél egy rugalmas, a hagyományosnál kevesebb kötöttséggel járó foglalkoztatási forma kialakítása volt. Ezt nem csak a szabályok elemzéséből lehet kikövetkeztetni, hanem a munkaerőkölcsönzést a Munka Törvénykönyvébe iktató törvényhez fűzött miniszteri indoklás kifejezetten ki is emeli. Eszerint a munkaerő-kölcsönzés rugalmas foglalkoztatási forma, amely ehhez igazodó szabályokat igényel. Ugyanakkor a rugalmasságot a jogalkotó 2001-ben sem vitte el szélsőséges irányba, elegendő, ha csak arra utalunk, hogy természetesnek vette annak a szabálynak a fenntartását a munkaerőkölcsönzés keretében is, amely szerint, ha a munkáltató működésében felmerült okból nem tud a munkavállalójának munkát biztosítani (nem tudja kikölcsönözni) akkor is ki kell fizetnie részére a személyi alapbérét (állásidő). Ehhez a koncepcióhoz képest gyökeresnek mondható az a jogszabály-változtatási sorozat, amely ezeknek a rendelkezéseknek a szigorítására, a tevékenység megszorítására irányultak. A Munka Törvénykönyve munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályainak módosítására két alakalommal, 2005-ben, 25 majd 2007-ben 26 került sor. Jól látható a módosítás dátumaiból, hogy ezek a kodifikációt követő tapasztalatok, megfigyelések összegzéseként jöttek létre négy, illetve hat évvel a szabályok megszületését követően. Ez idő alatt kialakult a magyar munkaerőkölcsönzési gyakorlat, amely nem volt ellentmondásoktól mentes. A jogalkotó a gyakorlatot elemezve azzal szembesült, hogy a munkaerő-kölcsönzést a piac nem mindig csak arra a helyzetre alkalmazza, amelyre az megalkotásra került. Sokszor tapasztalhatta, hogy munkáltatók megszüntetik munkavállalóik (egy részének, bizonyos szervezeti egységeknél dolgozókét például) munkaviszonyát, majd létrehoznak egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozást, amely az 23 Lásd a következő pontban. 24 A magyar munkajogban nem csak a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatosan találunk erre példákat, egyetérthetünk azzal az állásponttal, mely szerint a rendeltetésellenes joggyakorlat megszüntetésére nem elégséges megoldás a jogszabályalkotás, a visszaélések elkerülésének megakadályozása nem jogalkotói, hanem joggyakorlói feladat, lásd Kiss 2006, évi X. törvény évi I. törvény 15

16 anyacéghez visszakölcsönzi a volt munkavállalót. Nagyon gyakran a tapasztalat az volt, hogy a munkavállalókat adott esetben több évig is egyazon munkáltatóhoz kölcsönzik ki. Terhelt volt a kezdeti időszak a bejelentés nélkül ( feketén ) foglalkoztató munkaerő-kölcsönzési esetekkel is. Ezzel kapcsolatosan az mindenképpen hangsúlyozandó, hogy minden szabály, minden jogi lehetőség magában rejti a rendeltetésellenes joggyakorlás lehetőségét (is). Azaz minden szabályban foglalt jog gyakorolható rendeltetésének megfelelően és rendeltetésellenesen is. Ezt az alapelvet a Munka Törvénykönyve kifejezetten is rögzíti, mely szerint a jogokat és kötelezettségeket azok rendeltetésével összhangban kell gyakorolni, illetve teljesíteni. A munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatosan a rendeltetésszerűség rendeltetésellenesség több aspektusában is felmerült: a) nem tisztázta a jogalkotó a Munka Törvénykönyvében a jogintézmény rendeltetését; b) a gyakorlatban felmerült, rendeltetésellenesnek (is) minősíthető magatartásokra jogszabályt alkotott. ad a) Természetesen nem szükséges a jogintézmények rendeltetését jogszabályban rögzíteni, kifejezetten erről rendelkezni. Egy adott jogintézmény rendeltetése általában a felek számára jól ismert. Amennyiben valamely fél azt rendeltetésellenesen alkalmazza, ennek megállapítása a bíróságok feladata. Viszont egy újonnan bevezetett jogi megoldás esetében a jogalkotó iránymutatása nagy segítséget jelenthet nem csak a felek számára, hanem a jogalkalmazó szervek, elsősorban a bíróságok számára is. Ennek hiányában fennáll annak a veszélye, hogy különbözően ítélik meg az új jogintézmény rendeltetését a piaci szereplők, és a bíróságoknak sincs fogódzójuk annak megítélésében. Tulajdonképpen ez történt Magyarországon 2001-et követően: mivel sem a törvény, sem a miniszteri indoklás nem nyilvánította ki, hogy a munkaerő-kölcsönzés a munkaerő ideiglenes, átmeneti átengedését jelenti, a gyakorlat sem ebben az irányban alakult. (A munkaerő-kölcsönzés rendeltetésének jogszabályban való rögzítéséről a tanulmány későbbi fejezetében írunk részletesebben, lásd ott). 16

17 ad b) Anélkül, hogy kinyilvánításra került volna a munkaerő-kölcsönzés rendeltetése, a jogalkotó elsősorban az Európai Unió tervezetei, külföldi megoldások alapján egyre markánsabban fellépett a kölcsönzéssel való visszaélések megakadályozása érdekében (lásd a következő fejezetet). Természetesen a visszaélések megakadályozása, a munkavállaló védelme világos és érthető jogalkotási irány lehet, azonban ez csak akkor éri el a célját, ha megfelelő eszközökkel kísérlik meg elérését. Ezzel kapcsolatosan annyi rögzíthető, hogy a visszaélések megakadályozására újabb jogszabályt alkotni nem jogalkotási, hanem jogalkalmazási (szankcionálási) feladat. Ez a tevékenység ennek ellenére a munkaerő-kölcsönzés szabályainak alakításakor többször is tetten érhető volt az utóbbi években. 3. A munkaerő-kölcsönzésről szóló 104/2008/EK irányelv A munkaerő-kölcsönzés szabályozásának elemzésekor gyakran előkerülnek külföldi (nyugat-európai) példák, megoldások, gyakorlatok. Ezek igen eltérő képet mutatnak megoldásaikat tekintve, és csak az adott ország más munkajogi megoldásaival együttesen értelmezhetőek. Hangsúlyozni kell, hogy a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó munkajogi normák kialakításának döntő többsége a tagállamok kompetenciájába tartozik, tartozott. A 2008-ban megszületett irányelv által megkövetelt szabályokat a tagállamoknak 2011-ig kell jogrendjükbe iktatniuk, ezeket meghaladóan viszont megmaradhatnak a különböző koncepciók, megoldások. Az irányelv által szabályozott követelmények harmonizációjának viszont meg kell történnie a fenti időpontig, ez érinti a magyar jogalkotást is: 3.1 Az irányelv megszületésének körülményei, előzmények Az Európai Parlament és a Tanács 2008/104/EK irányelve a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről hosszú és viszontagságos, éles vitákkal terhelt 17

18 folyamat végén született meg. Jól tetten érhetőek ebben a nem rövid történetben a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos jogalkotói, szakszervezeti, munkáltatói álláspontok, az egymásnak feszülő érdekek és eltérő megközelítések, valamint azok változásai. Mivel erről a folyamatról az irányelv preambuluma is több helyen megemlékezik, a folyamat áttekintését is az alábbiakban, a preambulum lényegi rendelkezéseinek ismertetésével párhuzamosan végezzük el: 3.2. Az irányelv preambulumának fontosabb megállapításai Az irányelv preambulumának áttekintése lehetőséget nyújt arra, hogy egyrészt megismerjük a szabály megszületésének a körülményeit, másrészt a szabályozás mögött feszülő érdekellentéteket, különböző motivációkat. A munkaerő-kölcsönzés közösségi szintű szabályozása illeszkedik abba a sorba, amely az Unió ún. atipikus munkajogviszonyok kodifikációs tevékenységeként jellemezhető. A munkavállalók alapvető szociális jogairól szóló közösségi charta 7. pontja többek között arról rendelkezik, hogy a belső piac megvalósításának a munkavállalók élet- és munkafeltételeinek javításához kell vezetnie az Európai Közösségben; ez a folyamat az említett feltételek összehangolt fejlesztése révén valósul meg, főképpen a különböző munkavállalási formák mint például a határozott idejű szerződés alapján történő munkavégzés, a részmunkaidős munkavégzés, a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzés és az idénymunka tekintetében. 27 A Bizottság szeptember 27-én a Szerződés 138. cikke (2) bekezdésének megfelelően konzultált a közösségi szintű szociális partnerekkel arról, hogy közösségi szinten milyen intézkedéssorozatot lehetne elfogadni a rugalmas munkaidő és a munkahelyek védelme vonatkozásában. 28 A munkaerő-kölcsönzés közösségi szintű szabályozása iránti igény azonban már jóval korábban, 1982-ben felmerült. A Bizottság ekkor még aggályosnak nevezte a munkaerő-kölcsönzés terjedését, és a szabályozással elsősorban az új atipikus munkaviszony korlátok közé szorítása volt a célja. Az előterjesztés már ekkor 27 Preambulum Preambulum 3. 18

19 garantálta volna az egyenlő bér elvét. A Bizottság következő szabályozási kísérlete 1990-ben már egészen más elvi alapon állt, mivel a kilencvenes évek elejére a legtöbb tagállam súlyos szociális gondokkal, különösen egyre nagyobb munkanélküliséggel küzdött. A változó helyzetben a javaslat a munkaerő-kölcsönzést üdvözlendő jelenségnek tekintette, amely hozzájárul a gazdaság rugalmasságához, a munkahelyteremtéshez, továbbá megfelelő egyes munkavállalók igényeinek, így szükségessége nem vonható kétségbe. Ennek megfelelően ez a tervezet már jóval rugalmasabb szabályokat tartalmazott, és az egyenlő bér helyett csak a szociális és társadalom-biztosítási ellátások egyenlőségét követelte volna meg. 29 A határozott idejű munkaviszonyról szóló, március 18-án kötött keretmegállapodás bevezető részében az aláíró felek már jelezték azon szándékukat, hogy megvizsgálják annak kérdését, hogy szükséges-e hasonló megállapodást kötni a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésre vonatkozóan is, valamint úgy határoztak, hogy a kölcsönzött munkavállalókra nem terjesztik ki a határozott idejű munkaviszonyról szóló irányelv hatályát. 30 Az általános ágazatközi szervezetek, nevezetesen az Európai Gyáriparosok és Munkáltatók Szervezeteinek Szövetsége (UNICE), az Állami Vállalatok és Közszolgáltató Vállalatok Európai Központja (CEEP) és az Európai Szakszervezetek Szövetsége (ESZSZ) május 29-i közös levelükben arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy igénylik a Szerződés 139. cikkében meghatározott eljárás megindítását. Egy további, február 28-i közös levélben arra kérték a Bizottságot, hogy a Szerződés 138. cikke (4) bekezdésében említett határidőt egy hónappal hosszabbítsa meg. A Bizottság e kérésnek eleget téve a tárgyalások határidejét március 15-ig meghosszabbította május 21-én a szociális partnerek elismerték, hogy a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló tárgyalások nem vezettek megállapodásra márciusában az Európai Tanács úgy vélte, hogy feltétlenül új lendületet kell adni a lisszaboni stratégiának, és a prioritásokat ismét a növekedésre, valamint a 29 Kártyás Preambulum Preambulum Preambulum 7. 19

20 foglalkoztatásra kell összpontosítani. A Tanács jóváhagyta a növekedésről és a foglalkoztatásról szóló évi integrált iránymutatásokat, amelyek kellő figyelemmel a szociális partnerek szerepére többek között a rugalmasságnak a foglalkoztatás biztonságával együtt járó elősegítésére és a munkaerőpiac szegmentálódásának csökkentésére törekednek. 33 Ahogyan az irányelv preambuluma rögzíti, az Európai Unión belül jelentős különbségek állnak fenn a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzés igénybevétele, valamint a kölcsönzött munkavállalók jogi helyzete, jogállása és munkafeltételei tekintetében. 34 Megjegyzendő, hogy ennek figyelembe vétele a jogharmonizáció során sem másodlagos, a tagállamok szabályozási rendszerei a munkaerő-kölcsönzés vonatkozásában igen eltérőek, erre az irányelv is figyelemmel van. A munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzés nem csak a vállalkozások rugalmasság iránti igényét elégíti ki, hanem a munkavállalók azon igényét is, hogy munkájukat és magánéletüket összeegyeztethessék. Az ilyen jellegű munkavégzés ezáltal hozzájárul a munkahelyteremtéshez, valamint a munkaerő-piaci részvételhez és integrációhoz. 35 Tulajdonképpen ennek a felismerése és ez az elv vezette a munkaerő-kölcsönzés kodifikálásakor a magyar jogalkotót 2001-ben. Az irányelv preambuluma rögzíti még azt is, hogy a munkaerő-kölcsönzés nem válthatja fel a hagyományos munkavégzést: a határozatlan idejű munkaszerződés a munkaviszony általános formája. A munkaerő-kölcsönzővel tartós szerződésben álló munkavállalók esetében, tekintettel az ilyen szerződés nyújtotta különleges védelemre, rendelkezni kell a kölcsönvevő vállalkozásnál alkalmazandó szabályok alóli mentesülés lehetővé tételéről. 36 Annak érdekében, hogy rugalmas módon lépést lehessen tartani a munkaerőpiacok és a munkaügyi kapcsolatok változatosságával, a tagállamok lehetővé tehetik a szociális partnerek számára, hogy a kölcsönzött munkavállalókra vonatkozó 33 Preambulum Preambulum Preambulum Preambulum

Változó kölcsönfeltételek

Változó kölcsönfeltételek Változó kölcsönfeltételek Budapest, 2010. november 16. Dr. Horváth István ügyvéd, c. egyetemi docens, PhD ELTE ÁJTK Mit (köz)vetítek? Rövid európai és magyar múltba tekintés Hosszú vajúdás irányelv a kölcsönzésről

Részletesebben

Az atipikus foglalkoztatás formái Magyarországon, a szabályozás jogi háttere. Boutique Hotel Bristol, Budapest, 2012. május 29.

Az atipikus foglalkoztatás formái Magyarországon, a szabályozás jogi háttere. Boutique Hotel Bristol, Budapest, 2012. május 29. Az atipikus foglalkoztatás formái Magyarországon, a szabályozás jogi háttere Boutique Hotel Bristol, Budapest, 2012. május 29. A munkaerőpiac tagozódása 1. Klasszikus munkaviszony (tipikus) 2. Atipikus

Részletesebben

Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása

Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása Készítette: Korycki Adrienn SALIO Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető, partner adrienn.korycki@salio.hu +36 1 240-4352 Ha valami hatással

Részletesebben

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14.

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Örökség a szocializmusból A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek

Részletesebben

Vasas Szakszervezeti Szövetség. Magyarország

Vasas Szakszervezeti Szövetség. Magyarország Vasas Szakszervezeti Szövetség Magyarország Ideiglenes foglalkoztatás Az atipikus foglalkoztatás térnyerése folyamatos Európa szerte. Egyre több munkavállaló dolgozik a tipikustól a szerződéses jogviszony

Részletesebben

1. A kikölcsönzés ideiglenessége

1. A kikölcsönzés ideiglenessége 2011. szeptember A munkaerő-kölcsönzés új szabályai Auditing and Consulting Phone: +36.1.375.4921 2011. július 4-én szavazták meg a képviselők a Munka Törvénykönyvének változásait. A munkaerő-kölcsönzésre

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177)

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177) Munkavállalói jogot sért Keresetcsökkenéssel jár Egyéb, munkavállalókra hátrányos Szakszervezeti jogot sért Egyéb kollektív jogot sért Nagyon súlyos munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Az új Munka Törvénykönyve Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds TARTALOM I. A kárfelelősség szabályai Munkáltatói kárfelelősség Munkavállalói kárfelelőség II. Atipikus munkaviszonyok

Részletesebben

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag)

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag) SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN (munkaanyag) Budapest, 2006. november hó 1 A személyi hatály meghatározása a közszolgálatban

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgy neve Neptun kódja: Képzés- tagozat: Tantárgy kreditszáma: Tantárgyfelelős: Számonkérési forma: Erős előfeltétel: Gyenge előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e

Részletesebben

MUNKAÜGYI SZAKREFERENS

MUNKAÜGYI SZAKREFERENS MUNKAÜGYI SZAKREFERENS 340020 GAZDASÁGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPESÍTÉSEK 1 KÉPZÉSI ALAPINFORMÁCIÓK A programba való bekapcsolódás feltételei: A programba való bekapcsolódáshoz középfokú végzettség szükséges,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.21. COM(2014) 176 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK a munkaerő-kölcsönzés

Részletesebben

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.

Részletesebben

MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG. EU- s irányelvek MUNKASZERZŐDÉS. szabályozás 2015.03.03. 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve

MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG. EU- s irányelvek MUNKASZERZŐDÉS. szabályozás 2015.03.03. 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG szabályozás DR SZALAI ERZSÉBET 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2 EU- s irányelvek 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve DR SZALAI ERZSÉBET 3 MUNKASZERZŐDÉS Szerződést kötő felek..

Részletesebben

A munkaerő-kölcsönzés egyes kérdései

A munkaerő-kölcsönzés egyes kérdései A munkaerő-kölcsönzés egyes kérdései RADNAY JÓZSEF * I. z EGK Tanácsának 91/383. számú irányelve rendelkezik egyebek között a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók munkahelyi biztonsága

Részletesebben

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Az új Mt. alkalmazása a munkaügyi ellenőrzések tükrében Előadó: Dr. Csigi Imre Ferenc közigazgatási tanácsadó Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

Munkaerı-kölcsönzés. Bihary, Balassa & Társai Ügyvédi Iroda 1028 Budapest, Pasaréti út 83.

Munkaerı-kölcsönzés. Bihary, Balassa & Társai Ügyvédi Iroda 1028 Budapest, Pasaréti út 83. Munkaerı-kölcsönzés jogi háttere Bihary, Balassa & Társai Ügyvédi Iroda 1028 Budapest, Pasaréti út 83. Tartalomjegyzék 1. Jogszabályi háttér 2. Munkaerı-kölcsönzés fogalma 3. Munkaerı-kölcsönzés szereplıi

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG Prugberger Tamás MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG (A magyar és a közép-kelet-európai munka- és közszolgálati jog reformja a nyugat-európai államok jogi szabályozásának tükrében, az amerikai

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

114. sz. Egyezmény. a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól

114. sz. Egyezmény. a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól 114. sz. Egyezmény a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe,

Részletesebben

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén?

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Az alábbi szakmai írásunkban megnézzük, hogy mire számítsunk abban az esetben, ha munkaügyi ellenőrzés lenne nálunk, illetve még az ellenőrzés előtt fel tudjunk

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok. Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe

Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok. Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe Milyen célt szolgálnak az Európai Üzemi Tanácsok? Az Európai Üzemi Tanácsok adott vállalat európai munkavállalóit képviselik.

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.9.17. COM(2013) 633 final 2013/0312 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA az Egyesült Királyságnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv

Részletesebben

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén,

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén, 180. sz. Ajánlás a munkavállalók igényeinek védelméről munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok Dr. Rozgonyi Krisztina Előzmények 1. Európai Bizottság COM(2012)789 számú, az egységes digitális piacon

Részletesebben

Diákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet!

Diákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet! Diákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet! a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001

Részletesebben

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa gépipari vállalkozások számára

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa gépipari vállalkozások számára A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 Minimálbér kifizetés, kiküldetés, behívásos munkavégzés szabályosan A Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

Rugalmas foglalkozási formák. Szakszervezeti tapasztalatok. Tarsoly Imréné Vasas Szakszervezeti Szövetség Szakértő Szolnok, 2010. Szeptember 28.

Rugalmas foglalkozási formák. Szakszervezeti tapasztalatok. Tarsoly Imréné Vasas Szakszervezeti Szövetség Szakértő Szolnok, 2010. Szeptember 28. Rugalmas foglalkozási formák Szakszervezeti tapasztalatok Tarsoly Imréné Vasas Szakszervezeti Szövetség Szakértő Szolnok, 2010. Szeptember 28. Munkaerőpiac tagozódása 1. Klasszikus munkaviszony (tipikus)

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a

Részletesebben

évi CLVI. törvény 455. (2) bekezdés b) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép :

évi CLVI. törvény 455. (2) bekezdés b) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : 2015. évi... törvény a diákok iskolaszövetkezeti munkavállalásának, és a megváltozott munkaképesség ű személyek munkaerő-kőlcsönzés keretében történő foglalkoztatásának el ősegítésér ő l 1. A társadalombiztosítás

Részletesebben

SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN

SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN Készítette: Dr. Dabis Erzsébet és Prof. Dr. Hajdú József I. Módszertani bevezetés Tartalmi:

Részletesebben

Tegnap Mt., ma Kjt. És holnap?

Tegnap Mt., ma Kjt. És holnap? Tegnap Mt., ma Kjt. És holnap? A gazdasági társaságok költségvetési intézménnyé alakulásának munkaügyi aspektusai dr. Illés Márta illes.marta@spaheviz.hu Az átalakulás jogszabályi háttere 2013. évi XXV.

Részletesebben

T/16300. számú. törvényjavaslat. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról

T/16300. számú. törvényjavaslat. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/16300. számú törvényjavaslat a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2010. október 5. (OR. en) 11217/10 SOC 428 HR 45 JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről

Részletesebben

Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya)

Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya) Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya) Előadó: Dr. Bicskei Ildikó A munkaviszony megszűnése I. A munkaviszony megszűnik:

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

GO-HUMAN. Cégbemutató. A humánerőforrás a mi szakterületünk.

GO-HUMAN. Cégbemutató. A humánerőforrás a mi szakterületünk. Cégbemutató A humánerőforrás a mi szakterületünk. MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS Mi a munkaerő-kölcsönzés? A munkaerő-kölcsönzés a legelterjedtebb atipikus foglalkoztatási forma, melynek keretében a foglalkoztató

Részletesebben

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatási formák

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatási formák Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Munka és Agrárjogi Tanszék A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatási formák Készítette: Konzulens: Huszár Alexandra Dr. Tóth Hilda Miskolc, 2013 University

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 24. A program szakmai háttere A hátránykezelés új irányai, eszközei Európában Beilleszkedés helyett

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.17. C(2013) 9098 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.) a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az alternatívbefektetésialapkezelők

Részletesebben

Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése

Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése Szerző: Czinkné dr. Arató Zita bírósági titkár Pécs, 2015. október 20. A 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) is szabályozott atipikus

Részletesebben

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25.

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉBEN A munkavállalók szociális

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

számfejtett ágazati pótlékhoz A nem állami szociális fenntartóknak kizárólag az Mt. alapján foglalkoztatottak után jár a támogatás.

számfejtett ágazati pótlékhoz A nem állami szociális fenntartóknak kizárólag az Mt. alapján foglalkoztatottak után jár a támogatás. Gyakran ismétlődő kérdések a nem állami szociális fenntartók ágazati pótlék támogatásával kapcsolatban 1. Kérdés: A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló kormányrendelet

Részletesebben

Operatív HR feladatok. Zsoldisné Csaposs Noémi ncsaposs@select.hu

Operatív HR feladatok. Zsoldisné Csaposs Noémi ncsaposs@select.hu Operatív HR feladatok 1 Zsoldisné Csaposs Noémi ncsaposs@select.hu Munkaszerződés a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre a munkaszerződés jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a Második Részben

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30.

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt.) 18. (1) Az alapvető jogok biztosához

Részletesebben

Állás azonosító: Foglalkoztató azonosító: Érkeztető bélyegző helye:

Állás azonosító: Foglalkoztató azonosító: Érkeztető bélyegző helye: A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat munkatársa tölti ki Az adatrögzítő neve: Felelős ügyintéző neve: Bejelentés módja: szóban írásban Nyilvántartásba vétel dátuma: Foglalkoztató azonosító: Állás azonosító:

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/65-7/2012. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről. XI. fejezet. A munkaerő-kölcsönzés

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről. XI. fejezet. A munkaerő-kölcsönzés 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről XI. fejezet A munkaerő-kölcsönzés 193/B. (1) A kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszonyra e törvény szabályait az e fejezetben

Részletesebben

Mire figyelj, ha munkát vállalsz! A legfontosabbak

Mire figyelj, ha munkát vállalsz! A legfontosabbak Mire figyelj, ha munkát vállalsz! A legfontosabbak A MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSE: KI LEHET MUNKAVÁLLALÓ? A munkavállalóvá válásnak általános és speciális feltételei vannak. Általános feltétel: 16. életév betöltése.

Részletesebben

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában A Közbeszerzési Hatóság Útmutatója alapján, az egységes jogalkalmazás elősegítésére Szerző: dr. Garancsy Georgina jogász, hivatalos

Részletesebben

7. NAPIREND Ügyiratszám: 1/175/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület 2012. február 17-i nyilvános ülésére

7. NAPIREND Ügyiratszám: 1/175/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület 2012. február 17-i nyilvános ülésére 7. NAPIREND Ügyiratszám: 1/175/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. február 17-i nyilvános ülésére Tárgy: A polgármesteri hivatalban foglalkoztatott köztisztviselőket megillető illetménykiegészítésről,

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése. A duális képzés. Helyszín dátum. Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése. A duális képzés. Helyszín dátum. Nemzeti Munkaügyi Hivatal Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése A duális képzés Nemzeti Fejlesztési Alap Képzési Alaprész 7/2012 támogatási szerződés Helyszín dátum A duális

Részletesebben

MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM -ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR MUNKAJOGI - ÉS AGRÁRJOGI TANSZÉK A MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS SZABÁLYAINAK FEJLŐDÉSI TENDENCIÁI.

MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM -ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR MUNKAJOGI - ÉS AGRÁRJOGI TANSZÉK A MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS SZABÁLYAINAK FEJLŐDÉSI TENDENCIÁI. MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM -ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR MUNKAJOGI - ÉS AGRÁRJOGI TANSZÉK A MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS SZABÁLYAINAK FEJLŐDÉSI TENDENCIÁI (szakdolgozat) Készítette: Farkas Tünde Konzulens: Dr. Tóth Hilda Miskolc,

Részletesebben

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI Jogpolitikai elızmények: Széll Kálmán Terv Magyar Munka terv Jogdogmatikai okok: szabályozás rugalmassá tétele jogforrási rendszer átalakítása szociális biztonság

Részletesebben

171. sz. Egyezmény. az éjjeli munkáról

171. sz. Egyezmény. az éjjeli munkáról 171. sz. Egyezmény az éjjeli munkáról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 1990. június 6-án hetvenhetedik

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s E l ő t e r j e s z t é s Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. március 26-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2015. évi közbeszerzési terve Előadó: Ottó Péter polgármester Előterjesztés

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE. Preambulum

A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE. Preambulum A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Preambulum 1. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63. (4) bekezdése alapján az ötven főnél több munkavállalót

Részletesebben

S z e n t e s. Tisztelt Képviselő-testület!

S z e n t e s. Tisztelt Képviselő-testület! Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete S z e n t e s Tisztelt Képviselő-testület! Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a 112/2009.(V.29.) Kt. számú határozatával döntött arról, hogy

Részletesebben

Szóbeli tételsor. A) Az üzleti terv védése. Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP. Eredmény %-ban* min. 50% Dátum: aláírás

Szóbeli tételsor. A) Az üzleti terv védése. Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP. Eredmény %-ban* min. 50% Dátum: aláírás A) Üzleti terv védése vizsgafeladatrész Szóbeli tételsor A) Az üzleti terv védése Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP Sorszám A vizsgázó neve ZD készítése min. 25 pont; max 50 pont Pontszám ZD védése

Részletesebben

Munkajogi aktualitások 2015. Előadó: dr. Kártyás Gábor gabor.kartyas@opussimplex.com

Munkajogi aktualitások 2015. Előadó: dr. Kártyás Gábor gabor.kartyas@opussimplex.com Munkajogi aktualitások 2015 Előadó: dr. Kártyás Gábor gabor.kartyas@opussimplex.com 1 1 Egyenlőtlen munkaidő-beosztás, munkaidőkeret 2 2 A munkaidő beosztása - Annak meghatározása, a mv mikor teljesíti

Részletesebben

Teljesítményértékelési szabályzat

Teljesítményértékelési szabályzat MTA Agrártudományi Kutatóközpont Teljesítményértékelési szabályzat Martonvásár, 2013. május 22. Bedő Zoltán főigazgató 1 A SZABÁLYZAT CÉLJA Jelen teljesítményértékelési szabályzat célja a Kutatóközpont

Részletesebben

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében

Részletesebben

A TANÁCS 2010/18/EU IRÁNYELVE

A TANÁCS 2010/18/EU IRÁNYELVE 2010.3.18. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 68/13 IRÁNYELVEK A TANÁCS 2010/18/EU IRÁNYELVE (2010. március 8.) a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált

Részletesebben

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei Készítette: Beke Ibolya 1 Üzleti jellegű termékértékesítés adóköteles tevékenység A gazdasági tevékenység elemei: üzletszerűség;

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI. Információs brossúra

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI. Információs brossúra MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Magyarországon a versenyszféra

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei

A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei Vojtek Éva, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék 2011. február 24. A

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE. a koncessziós szerződések odaítéléséről. (EGT-vonatkozású szöveg)

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE. a koncessziós szerződések odaítéléséről. (EGT-vonatkozású szöveg) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.20. COM(2011) 897 végleges 2011/0437 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a koncessziós szerződések odaítéléséről (EGT-vonatkozású szöveg) {SEC(2011)

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 11-i ülésére 2. napirend: Göndörné Frajka Gabriella jegyző

Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 11-i ülésére 2. napirend: Göndörné Frajka Gabriella jegyző 1 E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 11-i ülésére 2. napirend: Tárgy: Köztisztviselők közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló rendelet

Részletesebben

A munkaviszony létrejötte és megszűnése

A munkaviszony létrejötte és megszűnése A munkaviszony létrejötte és megszűnése a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu

Részletesebben

Tantárgyi tematika. nincs előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e hozzá kéthetenként 2 óra gyakorlat

Tantárgyi tematika. nincs előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e hozzá kéthetenként 2 óra gyakorlat Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajog 2. Neptun kódja: J3:MUJ (2) Képzés- tagozat: osztatlan jogász képzés nappali tagozat Tantárgy kreditszáma: 6 kredit Tantárgyfelelős: Dr. Horváth István habilitált

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Képzés

Esélyegyenlőségi Képzés Esélyegyenlőségi Képzés KEOP 6.1.0/B/09-2009-0014 Erdei tanóra program Nógrád megyében című projekt projektmenedzsment tagjai és a DIPO Khe. alkalmazottai számára Készítette: Glázer Éva Bánk, 2010. március

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése TÁMOP 1.1.1-12/1 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A projekt célja TÁMOP-1.1.1-12/1-2012-0001 Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjának

Részletesebben

A JOGHARMONIZÁCIÓ ÉS AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD KÉRDÉSEI A MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS TERÜLETÉN

A JOGHARMONIZÁCIÓ ÉS AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD KÉRDÉSEI A MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS TERÜLETÉN A JOGHARMONIZÁCIÓ ÉS AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD KÉRDÉSEI A MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS TERÜLETÉN Békési László Bevezetés Az Európai Parlament és a Tanács 2008/104/EK munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről

Részletesebben