MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

Átírás

1 Képzési Minőségirányítási Kézikönyv Budapest

2 Tartalomjegyzék... 1 TARTALOMJEGYZÉK... 2 A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER KERETEI... 3 FOLYAMATLEÍRÁSOK

3 A Minőségirányítási rendszer keretei A) Módosítás táblázat Sorszám A módosított fejezet neve, azonosítási száma A módosítás oldalszáma A módosítás rövid leírása A módosítás hatályosságának kezdete A módosításról tájékoztatást kapott személyek Megjegyzés Képzésért felelős vezető jóváhagyó aláírása a bevezetéshez 3

4 B) A MIR Kézikönyvvel kapcsolatos tudnivalók, hatályosság A Minőségirányítási (MIR) Kézikönyv 10 példányban készült, elfogadta a Magyar Cserkészszövetség (továbbiakban MCSSZ) Országos Elnöksége. Hatálya kiterjed az MCSSZ képzési tevékenységgel foglalkozó kollégáira, megbízott belső vagy külső képzőkre, valamint minden az MCSSZ képzési szolgáltatását ellátó szakemberre, alvállalkozóra vagy szolgáltatóra. A MIR kézikönyvet nyomtatott példányban megkapta az MCSSZ Országos Elnöksége (országos elnök, országos ügyvezető elnök, országos vezetőtiszt 3 fő), a képzésért felelős vezető, a képzésért felelős munkacsoport tagjai (1+3 fő) és az asszisztens (1 fő). A MIR kézikönyv elektronikusan elérhető a webhelyen. A MIR Kézikönyv tartalmának ismertetéséért, a képzési folyamatban résztvevők tájékoztatásáért a képzésért felelős vezető felel. A MIR Kézikönyv módosítását kezdeményezheti az Országos Elnökség, a képzésért felelős vezető, valamint a képzésért felelős munkacsoport tagjai. A MIR Kézikönyv módosítása leggyakrabban félévente lehetséges. A MIR Kézikönyv hatályossága a módosítási táblázatban követhető nyomon. A MIR Kézikönyv módosítását az Országos Elnökség hagyja jóvá és az MCSSZ Képzésért felelős vezetője gondoskodik a módosítás átvezetéséről a MIR kézikönyvbe. A képzésért felelős vezető gondoskodik a képzésért felelős munkacsoport tagjainak és a képzésben érintettek tájékoztatásáról és az elektronikus verzió frissítéséről. Az időbeli hatályosság alapján a már megkezdett képzésekre az előzetesen hatályban lévő MIR dokumentum érvényes, a bevezetést követően megkezdett képzésekre az új MIR dokumentum szabályai az irányadóak. A hatályosság értelmében a képzés kezdetének a képzésért felelős vezetőnek leadott tervdokumentáció tekintendő. A MIR Kézikönyv bevezetése vagy módosítása esetén a képzésért felelős vezető dönt arról, hogy a MIR Kézikönyv változásainak ismertetéséhez, gyakorlatba való átültetéséhez szükség van-e az illetékes munkatársak képzéssel történő felkészítésére vagy a MIR Kézikönyv változásáról írásban tájékoztatja az illetékeseket. 4

5 C) Fogalomtár Asszisztens: az a munkatárs, aki a képzésért felelős vezető irányítása alá tartozik, szükség esetén besegít a képzési folyamatok munkáiba, amelyet a képzésért felelős munkacsoport tagjaival közösen egyeztet. Attitűd: érzések, vágyak, félelmek, meggyőződések, előítéletek vagy más tendenciák összessége, amelyek különböző tapasztalatok hatására cselekvésre való beállítódást vagy készenlétet idéznek elő a személyben. Általános célú felnőttképzés: olyan képzés, amely az általános műveltség növelését célozza, amely hozzájárul a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához. Belső képzés: a munkáltató által a munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett képzés, illetve a külön szabályok alapján végzett köztisztviselői továbbképzés. AZ MCSSZ által saját munkatársaknak szervezett, szakmai kompetenciákat fejlesztő, nem üzletszerű képzés. Eljárási utasítás: a szervezet által meghatározott formátumú, folyamatokra vonatkozó szabályozó dokumentum, amely a MIR kézikönyv része. Előzetes tudásszint: a képzésben résztvevő olyan tudása (ismeretanyag, készség, kompetencia), amelyet előzetesen szerzett meg formális, nemformális vagy informális tanulás útján. Értékelő lap: a képzési folyamatban visszajelzést, elégedettségmérést biztosító kérdőív, amelyet résztvevői és képzői kérdőív formájában a képzésben érintettek töltenek ki. Fejlesztési terv: a képző intézmény fejlesztésére vonatkozó javaslatok, valamint az ahhoz tartozó feladatok, határidők és indikátorok feltüntetése, amelyet az önértékelés eredményei alapján az intézmény a jövőben meg kíván valósítani a magasabb minőség elérése érdekében. Felnőtt: a felnőttképzésben résztvevő természetes személy, aki a törvényben meghatározottak szerint teljesítette tankötelezettségét. Felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amely a képzések egyénre szabott kialakításának elősegítésére, a képzés hatékonyságának javítására vagy a munkavállalás elősegítésére irányul. Felnőttképzési szerződés: a felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben résztvevő felnőtt között létrejött jogügylet a képzés lebonyolításáról és a képzésben való részvételről, amely írásban köttetik. Felnőttképzési tevékenység (képzés és szolgáltatás): iskolarendszeren kívüli képzés, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás. 5

6 Folyamatleírás: egy folyamat elemeit rögzítő, leíró, szabályozó dokumentum, amely a képző intézmény által meghatározott formában, részletezettséggel készül el. Formális képzés: a képzés tervezése szigorú keretek között történik, jellemzője, hogy a képző intézményben, vagy azzal tárgyi feltételeiben minden tekintetben azonos infrastruktúrán történő megvalósítás, az egyértelmű bemeneti és kimeneti feltételek, a feszes tematika, és az előre rögzített tartalom. Haladási napló: a képzés megvalósításának dokumentációja, amely követhetően tartalmazza a képzési program szerinti megvalósítást, a résztvevők hiányzását. Ifjúság: fiatalok csoportjának összefoglaló elnevezése, külön társadalmi csoport. A magyar ifjúságpolitikában jelenleg ifjúság alatt a éves korosztályt tekintjük (Ifjúsági törvénytervezet 2005 dec.), amely magába foglalja a gyermek korosztályt is. Informális tanulás: a napi tevékenység (családban, munkahelyen, szabadidős vagy önkéntes tevékenység) keretében történő, nem intézményi keretekben megvalósuló, nem feltétlenül tudatos tanulási tevékenység, a mindennapi élet velejárója. A családban és kortárscsoportokban, valamint a kommunikációs eszközök segítségével egyéni vagy közösségi módon megvalósuló informális tanulás a képességek alakításának, a személyiségfejlődésnek (szocializáció) alapvető feltétele, eszköze. Iskolarendszeren kívüli képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. Ismeret: a valóságra vagy annak valamely részére, témájára vonatkozó tapasztalatok, általánosítások, fogalmak. Jelentkezési lap: a jelentkezés során történő adatfelvétel, amellyel a képzés iránt érdeklődő kifejezi részvételi szándékát. A felvett adatok alapján megállapíthatónak kell lennie, hogy a jelentkező rendelkezik-e a képzés bemeneti feltételeként elvárt iskolai végzettséggel vagy más előképzettséggel. A jelentkezési adatlaphoz csatolni kell az előfeltételként megjelölt tudást vagy végzettséget igazoló dokumentum másolatát. Jelenléti ív: az elméleti és gyakorlati képzésen vezetett, a képzésben résztvevő által aláírt dokumentum, amely igazolja a képzésen való részvételt. Képesség: valamely teljesítményre, tevékenységre való testi, szellemi, lelki adottság, alkalmasság, amely valamely cselekvés sikeres végrehajtását biztosítja. Képzésben résztvevő: a képzést igénybe vevő személy. Képzési beszámoló: a képzés befejezése után a képzés megvalósulásáról és lezárásáról szóló dokumentum. Képzésért felelős vezető: a képző intézmény képzésekkel foglalkozó munkatársa, aki a törvényben meghatározott képzettségekkel és gyakorlattal rendelkező személy. Kiemelt szerepe van az MCSSZ képzési tevékenységének koordinálásában, összehangolásában, szervezésében, dokumentálásában és ellenőrzésében. A képzésért felelős munkacsoport tagjainak és az asszisztens szakmai iránymutatását végzi. Képzési Minőségirányítási Kézikönyv: olyan dokumentum, amely meghatározza egy szervezet képzésre vonatkozó minőségirányítási rendszerét, amely bemutatja a képzési 6

7 tevékenység működési folyamatait, a képző intézmény irányításának módját, a szakmai minőségi munkára való törekvés alapvető eszközeit és folyamatait. Képzési partnerszervezet: a képzések lebonyolításában résztvevő szervezet, akik kiválasztás vagy pályáztatás útján nyerik el az adott képzés szervezésébe való bekapcsolódás lehetőségét. A képzési partnerszervezet a képzésért felelős munkacsoport tagjai irányítása és ellenőrzése mellett végzi tevékenységét, melyről szerződést köt az intézménnyel. Képzési program: a képző intézmény adott képzés megvalósítására vonatkozó keretdokumentuma, amely tartalmazza a képzés során megszerezhető kompetenciát, a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit, a tervezett képzési időt, a képzés módszereit, a tananyag egységeit (moduljait), a maximális csoportlétszámot, a képzésben résztvevők teljesítményét értékelő rendszer leírását, a képzés, illetve modul elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit, a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Képzési szükséglet: a képzési programokra vonatkozóan megfogalmazott elvárások, amelyek megmutatják, hogy milyen ismeretek és készségek fejlesztésére, milyen képzési programok indítására vagy igénybe vételére van szükség. Képzési szükségletet definiálhatunk az egyének szintjén, ekkor egyéni képzési szükségletről beszélünk; illetve szervezetek, célcsoportok szintjén. Képzésért felelős munkacsoport tagjai: azok a képzésszervező személyek akik részt vesznek az MCSSZ képzési tevékenységének tervezésében, megvalósításában és értékelésében. Ellátják az egyes képzésekhez kötődő operatív feladatokat. Képzési tematika: a képzési program szakmai tartalmi részének a képzés egységeire (alkalmaira, moduljaira) lebontott dokumentuma. A tematika tartalma jellemzően: a képzési alkalom azonosítása, a tervezett téma és a feldolgozás módszere, esetleg kiegészítve néhány, a megvalósításra vonatkozó információval. Képzési terv: a képző intézmény nyilvános éves terve, amely képzési helyszínekre lebontva tartalmazza a tervezett képzéseket, a képzések célcsoportját, a finanszírozás forrásait és a képzéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítási módját. Képző: a képzési program lebonyolítása során oktatást végző vagy tréninget tartó személy. Készség: egy adott feladat vagy munka elvégzéséhez szükséges, releváns, tanult ismeretek magas szintű, önálló, szakszerű alkalmazásának összessége. Kompetencia: a felnőttképzésben részt vett személy ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási és viselkedésjegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére. Külső képzések: a képző intézmény által szervezett, hazai vagy nemzetközi ifjúsági szakemberek vagy fiatalok részvételével megvalósuló kompetenciafejlesztő képzés. Külső képzés partnerszervezetekkel: a képző intézmény szakmai támogatásával, külső képzési partnerszervezetekkel együttműködésben, hazai vagy nemzetközi ifjúsági szakemberek vagy fiatalok részvételével megvalósuló kompetenciafejlesztő képzés. 7

8 Minőségbiztosítás: a minőségügyi rendszerben alkalmazott és szükség esetén igazolt minden tervezett és módszeres tevékenység, amely megfelelő bizalmat hivatott kelteni arra, hogy az intézmény teljesíti a minőségi követelményeket. Minőségcél: a képző intézmény évente meghatározott célkitűzései, amelyek közérthetőek, mérhetőek és alkalmasak az objektív értékelésre. Tartalmazza a cél megjelölését, a határidőt, az erőforrásokat és a felelősöket. Minőségirányítás (MIR): egy szervezet általános irányításának a minőségre vonatkozó része. Minőségügyi stratégia: olyan több évre szóló stratégia, amely meghatározza az intézmény képzésekre, és azok minőségére vonatkozóan kitűzött irányvonalakat, célokat és a megvalósításra vonatkozó tevékenységeket. Modul: tanítási vagy tananyagegység, amely egy logikailag összetartozó ismeretanyagnak önállóan kezelhető, meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel behatárolt, mérhető kimenetű, önállóan is tanítható része. A modul ismeretanyagának elsajátítását követően a képzésben résztvevő személy képes lesz az ismereteket, készségeket, képességeket, tulajdonságokat meghatározott szinten alkalmazni, illetve további tanulmányai során felhasználni. Módszer: azon eljárások, amelyek segítik az oktatási (tanítási-tanulási) folyamat során felvetődő feladatok megoldását, a képzésben résztvevők képességének mindenoldalú fejlesztését (ismeretek, jártasságok, készségek, jellemfejlesztés, attitűd-formálás stb.). Az oktatási (tanítási-tanulási) folyamat a képző és a képzésben résztvevő közös tevékenysége, a módszer a célhoz vezető egész út, a tananyag feldolgozásának útja, módja. Nemformális képzés: igazodik a képzésben résztvevők konkrét igényeihez, elvárásaihoz, amely nagyfokú rugalmasságot igényel mind a képzések tervezőitől, mind pedig azok lebonyolítóitól. A nemformális képzések bemeneti és kimeneti feltételei rugalmasak, a képzés tervezett tartalma a célcsoport-jellemzők függvényében a programban rögzítetthez képest változhat, az előre meghatározott időtartamban is történhet módosulás éppúgy, mint a képzés szervezésében, intenzitásában. Nemformális tanulás: a munkahely, a társadalmi és egyéb szervezetek által szervezett olyan rendszerezett oktatás-tanulás, amely oktatási, képzési intézményeken kívül az egyén igényei és kezdeményezése alapján valósul meg, és amely közvetlenül nem kapcsolódik képesítés megszerzését tanúsító okirat megszerzéséhez. Önértékelési rendszer: a képző intézmény éves értékelését leíró szabályrendszer, amely meghatározza az értékelés területeit és módszereit, eredménye alapján az intézmény képzés-fejlesztési tervet dolgoz ki, valamint felhasználja stratégiai tervének és éves képzési tervének kialakításához. Panasz lap: a képzési folyamatban résztvevők panaszának kezelését biztosító dokumentum, amely alkalmas arra, hogy a képző intézménnyel kapcsolatos panaszok vizsgálata és kezelése megkezdődjön. Szakmai képzés: szakmai tevékenység ellátását biztosító kompetenciák fejlesztésére irányul, bizonyos esetekben képzettség megszerzését is jelenti. Tanúsítvány: a képzés elvégzését, illetve a sikeres vizsga letételét igazoló dokumentum. 8

9 Országos Elnökség: Tagjai az Országos Elnök, Országos Ügyvezető Elnök, Országos Vezetőtiszt, akik a képzési tevékenység vonatkozásában javaslatokat tesznek, bizonyos dokumentumokat elfogadnak, valamint és ellenőrzik a bevezetett minőségirányítási rendszer végrehajtását. Az MCSSZ részletes fogalomtára megtalálható a webhelycím alatt. 9

10 D) A Magyar Cserkészszövetség bemutatása A CSERKÉSZMOZGALOM ÉS AZ MCSSZ ELVI ALAPJAI A cserkészet A cserkészet vallásos alapokon nyugvó, önkéntes, nem politikai ifjúságnevelő mozgalom, amely nemre, származásra, bőrszínre vagy vallásra való tekintet nélkül nyitott mindenki számára, összhangban az alapító Lord Baden-Powell of Gilwell által megfogalmazott alábbi célokkal, elvekkel és módszerrel. A cserkészmozgalom küldetése A cserkészet küldetése, hogy a cserkészfogadalmon és a cserkésztörvényen alapuló értékrend révén hozzájáruljon a fiatalok neveléséhez, ezáltal segítsen egy olyan jobb világ építésében, ahol az ember, mint egyén, kiteljesíti önmagát, és építő szerepet játszik a társadalomban. Ezért önkéntesei által ifjúságnevelést végez, illetve életmodellt nyújt, saját nem-formális nevelési módszerével, a helyi közösségekkel együttműködve mindenkinek, aki nyitott elveinkre és cserkészközössége életében tevékenyen részt vállal. A cserkészmozgalom célja A cserkészet célja a fiatalok lelki, szellemi és fizikai adottságainak, valamint szociális érzékének kifejlesztése. Elő kívánja segíteni, hogy a fiatalok jellemes egyéniségként értékes és hasznos tagjai legyenek a helyi közösségnek, a nemzetnek és az emberiségnek; emberebb emberré és magyarabb magyarrá váljanak. Ezt a következőkkel éri el: Testi, szellemi, lelki, társas, érzelmi és jellemfejlődésük során bevonja a fiatalokat egy informális nevelési folyamatba. Sajátos módszert használ, amelynek célja a nevelés és önnevelés útján a magabiztos, támogató, felelős és elkötelezett személlyé formálás. Segíti, hogy a fiatalok a cserkészfogadalomban és a cserkésztörvényben kifejezett lelki, társadalmi és személyes elvek alapján értékrendet alakítsanak ki. A cserkészmódszer lényeges elemei Őrsben (kisközösségben) való élet, amely felnőtt példamutatás és útmutatás mellett magában foglalja a következőket: a felelősség fokozatos megismerése és elfogadása, a jellemfejlődésre irányuló önállóságra való képzés, továbbá a kompetencia, az önbizalom, a megbízhatóság, valamint az együttműködésre és a vezetésre alkalmassá tevő képességek megszerzése. a cserkészfogadalom és cserkésztörvény, a cselekedve tanulás (learning by doing), a folyamatos, ösztönző, vonzó és hasznos tevékenységek, főként a természetben, a magyar kultúra ápolása, különös tekintettel a népi hagyományokra. Oktatás Az iskola melletti non-formális nevelési tevékenységek sikeresen egészítik ki az ismeretalapú oktatást, mely során kevesebb figyelem jut az összetett nevelésre. A cserkészet módszerei révén (kisközösségi (őrsi) rendszer, fogadalom és törvények, cselekedve tanulás, folyamatos és ösztönző, vonzó és hasznos programok főként a természetben, nemzeti kultúra ápolása) az egyik legsokrétűbb pedagógiai mozgalom, mely képviselt értékeivel és azzal, hogy jól használható gyakorlati tudást biztosít, vissza is hat az oktatás rendszerére. 10

11 A cserkészet által átadott tudás és az általa közvetített minták a felelősségvállalás fontosságát, az öngondoskodást és a talpraesettséget szolgálják. A közösségi nevelés nem lexikális tudást ad, hanem a cselekvés általi tanulással és az értékeléssel megerősíti az elsajátított tudást, és segít újrarendszerezni a már meglévő tudáshalmazt. A megtanultak nem csak az adott témakörben használható ismereteket biztosítanak, hanem a gyakorlati tevékenységek során egyfajta rutint eredményeznek, és az egész életben hasznos tudást biztosítanak. Ifjúságnevelés Az ifjúságnevelés célrendszerében kiemelt cél a fiatalok részvételének és aktív polgárságának, továbbá önkéntes tevékenységének az ösztönzése. A cserkészet ezekre gyakorlati megoldásokat és cselekvési mintákat kínál. A cserkészmozgalom az EU legaktívabb ifjúságpolitikai szereplője. A nemzeti szövetségek vezetői kiemelkedő szerepet töltenek be a Nemzeti Ifjúsági Tanácsok vezetésében és a parlamenti tanácsadói munkában. Valamint számos európai cserkész és ifjúsági szakmai programot szerveznek, melyek a fiatalok tömegeinek bevonását, megmozgatását szolgálják. A cserkészmunka fontos értéke az önkéntesség és a kortárs vezetői munka. Ez a körülmény növeli a fiatalok felelősségvállalását és motiválttá teszi őket a döntések meghozatalában való részvételre. A cserkészmozgalom nyitott együttműködésekben gondolkodik. Az elmúlt években is gyakran dolgoztunk együtt ifjúságneveléssel foglalkozó szervezetekkel, közösségekkel. Szabadidős sporttevékenység A cserkészet szakági rendszere több évre történő elköteleződést kívánó, fizikai aktivitást igénylő, elsődlegesen életmód sportágakban folytatott szabadidős sporttevékenységekre irányul. A szakági rendszer által átfogott hobbisportok (evezés, vitorlázás, hegymászás, sziklamászás, barlangászat, tájfutás, teljesítménytúrázás) az egészség megőrzését és a testedzésben gazdagabb életmód kialakítását és megtartását szolgálja. Kultúra A magyar cserkészet egyik módszere a magyar kultúra ápolása, különös tekintettel a népi hagyományokra. Ez a sajátosan magyar módszer segít megőrizni hagyományainkat, segít megismerni önmagunkat, a közösségünket, a nemzetünket. Nem csak a népművészet útján, hanem mindazok által, amelyek a magyar kultúra kincsei A magyar kultúra mint közös alap, és mint közös nyelv jelenik meg. Ezért minden olyan megmozdulásunkon, amit a cserkészethez kötünk, ezeknek nemcsak helye lehet, hanem helyet is kell neki biztosítani! Különösen nagy lehetőséget jelent a cserkészet magyarságra kiterjedő hálózata, melynek keretében lehetőség nyílik a kisebbségi létben élő fiatalokkal történő csereprogramokra. Ezek a cserék nem csak a cserében résztvevő fiatalok, hanem a vendéglátóik identitásának erősítését is jelentik. Ezért tartjuk különösen fontosnak az anyaországon kívül élő fiatalok vendéglátói szerepbe hozását. Alkalmazott kereszténység A cserkészpedagógia különlegessége egy nagyon egészséges lelkületű vallásosság. A cserkészet kezdeteitől fogva vallásos elkötelezettségű szervezet, ám semmiképpen nem tekinthető hittanos közösség -nek. A vallás fontos szerepet játszik a mozgalom tagjainak életében. Az alapító Robert Baden-Powell - gondolatait kölcsönvéve: A cserkészet nem kevesebb, mint alkalmazott kereszténység. A magyar cserkészmozgalom stratégiai célkitűzése A magyar cserkészet létszámának növelése, a mozgalom kiterjesztése, a gyerekek és a fiatalok minél szélesebb tömegei számára elérhető élményközpontú közösségi nevelés biztosítása. 11

12 Célunk, egy Nemzeti szinten gondolkodó, helyi szinten cselekvő cserkészmozgalom, mely nevelési programja kipróbált értékek mentén áll. (hívószavak: elkötelezettség a személyes, társadalmi és spirituális értékek mellett; önnevelés jelentősége, vonzó tevékenységek, természettel való kapcsolat, tapasztalati tanulás fontossága, csapatmunka) Ezért feladatunk a fiatalok szükségleteire építő, megújulni képes, dinamikus nevelő szervezet kialakítása, erős középszinttel és vonzó közösségi élettel [cserkészcsapatok]. Hosszú távú célkitűzésünk egy olyan kárpát-medencei és nyugati magyarság számára ismert és elismert ifjúsági nevelő szervezet létrehozása, mely olyan fiatalokat nevel, akik képesek alkotó szerepet játszani a társadalomban.(hátrányos helyzetűek befogadása, közösségi szolgálat a leszakadó társadalmi csoportok felé, ország megújítására képes vezetői bázis) Az intézmény főbb projektjei WOSM Partnership Fund Cserkészen az életre - Erzsébet táborok Zöld Cserkésznapok Légy készen a családra Együtt egy ügyért ( 12

13 E) A képzési terület szervezeti felépítése I. Az MCSSZ képzési tevékenységének felépítése Magyar Cserkészszövetség Országos Elnöksége Országos Ügyvezető elnök Országos Elnök Képzésért felelős vezető Országos Vezetőtiszt Képzési partnerintézmények Asszisztens Képzésért felelős munkacsoport MCS tag MCS tag MCS tag Képző Képző Képző Képző 13

14 II. Felelősségi és döntési jogkörök a felnőttképzési tevékenység során Az alábbi táblázat mutatja, hogy az egyes szervezeti egységhez, illetve munkakörhöz milyen felelősségi és döntési jogkörök rendelhetők. Asszisztens Képzők Képzési partnerszervezet Képzésért felelős munkacsoport tagjai Képzésért felelős vezető Országos ügyvezető elnök Országos elnökség Minőségpolitika meghatározása D V F Jav T E E MIR módosítása D V F Jav T E E Belső ellenőrzés T D F, V, E E, V E E E Éves tervezés D T F Jav, V E E E Képzési programok nyilvántartásba vétele T D F, V E E Igény és szükséglet felmérés T D, F, V V V V HR tervezés D F, V Jav, V E E HR menedzselése J D F Jav, V HR továbbképzése J T D, F Jav, V V V 14

15 Asszisztens Képzők Képzési partnerszervezet Képzésért felelős munkacsoport tagjai Képzésért felelős vezető Országos ügyvezető elnök Országos elnökség Tárgyi és pénzügyi feltételek tervezése és menedzselése T D D, J, F, V F, V F, V, E E E Szerződés képzési partnerszervezetek kel T D F F, V F Képzés meghirdetése J D F, V V, E V, E V, E Jelentkezések kezelés D Jav F F Szerződés képzésben résztvevőkkel D, V F Panaszkezelés D, T D, F, V D, F, V E E Képzési folyamat dokumentálása T T, F D, F V V V Képzések értékelése T T D, F F, V V, T V, T V Elégedettségmérés T, D T T F, V V V V Információs szolgálat F, V F, V V E E Adatszolgáltatás F, V V V 15

16 Asszisztens Képzők Képzési partnerszervezet Képzésért felelős munkacsoport tagjai Képzésért felelős vezető Országos ügyvezető elnök Országos elnökség Dokumentumok irattárazása F F Intézményi önértékelés D, T F F, V F, E E E E Felnőttképzési szolgáltatások nyújtása D T D, F D, V V V V Tananyagfejlesztés T, J T D F, V V Eszközök beszerzése T J D, F, V D: dönt, J: jóváhagy, F: felelős, V: végrehajt, E: együttműködik, T: tájékoztatást kap, Jav: javasol 16

17 III. Belső ellenőrzések folyamatleírása III/I. A folyamat célja Annak rendszeres ellenőrzése, hogy az MCSSZ képzési tevékenységének a működése megfelel-e a vonatkozó szakmai és intézményi előírásoknak, a belső szabályozásoknak, ezáltal biztosított-e a szabályszerű működés, valamint a partnerek elégedettségének kiváltása. III/2. A folyamat elemei, a folyamat leírása III/2.1. A belső ellenőrzés szintje Az ellenőrzés több szinten és formában valósul meg az intézményben: Az Országos Ügyvezető Elnök évente ellenőrzi a képzésért felelős vezető szakmai munkáját, adminisztrációs tevékenységét, valamint a munkájához kapcsolódó dokumentumokat. A képzésért felelős munkacsoport tagjainak munkáját, szervezési és szolgáltatási tevékenységük ellátását, valamint a munkájukhoz kapcsolódó dokumentumok ellenőrzését a képzésért felelős vezető végzi. A képzésért felelős munkacsoport tagjai képzéshez kötődő munkáját és a képzéshez kapcsolódó dokumentumok megfelelőségét képzésenként a képzés zárása után 60 napon belül ellenőrzi. A képzők szakmai munkáját, valamint adminisztrációs tevékenységét a képzésért felelős munkacsoport tagjai képzésenként ellenőrzik részben helyszíni látogatás alkalmával, részben a képzés utáni dokumentáció ellenőrzésével a képzés zárását követő 7 napon belül. Egy-egy képzés zárásakor a képzésért felelős vezető ellenőrzi, hogy a képzésért felelős munkacsoport tagjai elvégezte-e adatszolgáltatási kötelezettségét az Országos Elnökség felé. III/2.2. Szabálytalanság kezelése Amennyiben a fentiekben meghatározott ellenőrzések bármelyikénél hiányosság vagy a szabályoktól való eltérés tapasztalható, azt a képzésért felelős vezetőnek az Országos Ügyvezető Elnök felé azonnal írásban jelenteni kell. A szabályszerű működés helyreállításáról a képzésért felelős vezető haladéktalanul gondoskodik. III/3. A folyamat során keletkező dokumentumok Jelentés nem szabályszerű folyamatról Döntés a szabályszerű működés visszaállítására 17

18 F) Minőségbiztosítási alapelvek I. Minőségpolitika Az MCSSZ, mint felnőttképzési intézmény törekszik a maximális szakmai színvonal elérésére, középpontjában a minőség iránti elköteleződés áll. A minőségbiztosítás alapelvei az MCSSZ küldetése és céljai (alapító okirata) alapján fogalmazódnak meg. Az MCSSZ országos elnöksége az intézmény képzési programjait, képzési tematikáit és módszereit az alapelvek, a képzésben résztvevők igényei, a munkatársak és a képzők véleménye és tapasztalatai alapján határozza meg, az érdekeltek igényeinek rendszeres figyelembe vételével fejleszti. Az MCSSZ testületei és valamennyi munkatársa elkötelezett a jogszabályokban meghatározott és a szakmailag elvárható minőségi követelmények teljesítése, valamint a képzési tevékenység folyamatos fejlesztése (innováció) iránt. Az MCSSZ hangsúlyt fektet arra, hogy munkáját magas szakmai színvonalon végezze, ezzel hozzájárulva partnerei elégedettségéhez működésének minden területén. Ennek megvalósulása érdekében képzési minőségirányítási rendszert működtet, amelynek keretében a minőségcélokat és a képzési tevékenységet évente felülvizsgálja, értékeli és fejleszti. Az MCSSZ országos elnöksége elkötelezett a szervezet fenntartható fejlődése mellett, ezért a szükséges erőforrásokat biztosítja, segíti a munkatársak szakmai fejlődését, fejleszti a felnőttképzési tevékenység rendszerét, valamint évente felülvizsgálja a képzési minőségirányítási rendszer betartását. II. Minőségügyi stratégia és célok meghatározásának folyamat leírása II/1. A folyamat célja Az MCSSZ a minőségügyi fejlesztés érdekében évente felülvizsgálja a képzési tevékenységre vonatkozó minőségpolitikát, stratégiai irányvonalakat, meghatározza a tárgyévre vonatkozó minőségcélokat, amelynek célja a képzések magas szakmai színvonalának megtartása, fejlesztése, a felnőttképzési tevékenység ügyfélközpontú megvalósítása. II/2. A folyamat leírása II/2.1. A képzésért felelős munkacsoport meghatározza a képzési tevékenység minőségpolitikáját, amelyet a Országos Elnökség fogad el és hagy jóvá. A minőségpolitika évente felülvizsgálásra kerül. 18

19 II/2.2. Az MCSSZ stratégiai irányvonalait a Magyar Cserkészszövetség Összmagyar Cserkészstratégiájában fogalmazta meg. Az MCSSZ Országos Elnöksége éves tervekben rögzíti azokat a célokat, amelyek alapján a felnőttképzési tevékenység megvalósul. Különösen törekszik olyan minőségcélok meghatározására, amelyek évente fejlesztik a felnőttképzést, valamint a kapcsolódó szolgáltatásokat. II/2.3. A tervezésnél figyelembe vett alapvető értékek: A jogszabályoknak és egyéb előírásoknak való megfelelés figyelembe vétele; Résztvevő központú képzési tevékenység és szolgáltatás folytatása; Az éves résztvevői létszám szinten tartása, növelése; Korszerű képzési módszerek alkalmazása, valamint azok folyamatos fejlesztése; A képzés rugalmas, a partnerek igényeire alapozott szervezése; A munkatársak és képzők kiegyensúlyozott kapcsolatának megőrzése; A dokumentumok gondos kezelésének és tárolásának biztosítása. II/2.4. A minőségcélok megállapítása során törekedni kell a felnőttképzési tevékenység minden területének, elemének és folyamatának egységes fejlesztésére. A minőségcélok meghatározásakor ki kell térni valamennyi, a képzéssel kapcsolatos funkcióra, a képzésszervezésben érintett szervezeti egységre, személyre. A minőségcélok meghatározásakor segítséget nyújt az intézmény minőségpolitikája, a jogszabályi és szakmai követelmények, a belső szabályrendszer. A minőségcélok meghatározásakor az önértékelés és a fejlesztési terv nyújt alapot. II/2.5. A meghatározott minőségcéloknak az érintettek számára közérthetőnek kell lenniük. A minőségcélok meghatározása tartalmazza: az elérendő cél meghatározását; az objektív értékelésre alkalmas sikerkritériumokat; a megvalósításhoz szükséges erőforrásokat; a megvalósítás kijelölt határidejét; a megvalósításért felelős személyt. II/2.6. A felnőttképzésre vonatkozó tárgyévi minőségcélokat a Képzésért felelős vezető állítja össze az előző évi értékelések, elégedettség mérések és az intézményi önértékelés figyelembe vételével. A kijelölt célokat az Országos Elnökség fogadja el. Az éves munka során a célok megvalósulásának nyomon követése a képzésért felelős vezető feladata. II/3. A folyamat során keletkező dokumentumok Minőségpolitika Stratégiai irányvonalak Minőségcélok 19

20 FOLYAMATLEÍRÁSOK G) Képzési tevékenység folyamatai I. Képzési terület intézményi szintű felosztása Az MCSSZ képzési intézmény több területen, formában és módon végzi képzési tevékenységét. Az intézmény képzési tagozódását illetően három nagy csoportba sorolja képzéseit: belső képzések külső képzések külső képzések partnerszervezetekkel I/1. Belső képzések AZ MCSSZ által saját munkatársaknak szervezett, szakmai kompetenciákat fejlesztő, nem üzletszerű képzés. I/2. Külső képzések AZ MCSSZ által szervezett, hazai vagy nemzetközi ifjúsági szakemberek vagy fiatalok részvételével megvalósuló, kompetenciafejlesztő képzés. I/3. Külső képzés partnerszervezetekkel AZ MCSSZ szakmai támogatásával, külső partnerszervezetekkel együttműködésben, hazai vagy nemzetközi ifjúsági szakemberek vagy fiatalok részvételével megvalósuló, kompetenciafejlesztő képzés. II. Képzési folyamatok rendszere II/1. Felnőttképzési folyamatok felsorolása Az MCSSZ felnőttképzési tevékenységének eredményes ellátásához szükséges folyamatait a következők mutatják: I. Vezetési folyamatok Stratégiai és éves tervezés Belső ellenőrzés Éves önértékelés II. Főfolyamatok Igény- és szükségletfelmérés Képzés és értékelés 20