Forrás: Romániába/Romániából induló adóügyletek megítélése.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Forrás: http://www.apeh.hu/regiok/eszakalfold/aktualis/romania.html?pagenum=1. Romániába/Romániából induló adóügyletek megítélése."

Átírás

1 Forrás: Romániába/Romániából induló adóügyletek megítélése Elıszó Elemzésünk arra tesz kísérletet, az adózók tájékoztatása révén segítse a gazdasági kapcsolatok elmélyülését azáltal, hogy - elsısorban a régiós sajátosságokat tükrözve - összefoglalja Fıigazgatóságunk Tájékoztatási és Koordinációs Osztályának romániai vonatkozású ügyeiben a folyamatosan változó jogszabályi környezet által aktuálisan felvetett, és az adózókat leginkább érdeklı mindenkori kérdésekkel, leggyakrabban elıforduló problémákkal kapcsolatosan felhalmozódó tapasztalatait. Románia január 1. óta a Magyarországhoz főzıdı kapcsolataiban nem harmadik ország : a Közös Piac, melynek területén az Unió céljainak megfelelıen szabadon áramlanak a javak, a szolgáltatások, a tıke és a munkaerı, immár keleti szomszédunkra is kiterjed. Figyelembe véve, hogy a gazdaságnak éppen ezen összetevıi képezik a tárgyát az ún. adóztatandó tényállásoknak, az Unió adójogi jogharmonizációjának termékei (irányelvek, rendeletek) hatályossá váltak az országaink közti kapcsolatokban is. Románia uniós csatlakozása ezáltal jelentısen megváltoztatta a magyar-román kereskedelmi kapcsolatok és a jövedelemszerzésre irányuló egyéb jogviszonyok adójogi megítélését, mely különösképpen érezteti hatását a határ menti régiókban, így az Észak-alföldi Régióban is. A magyar-román gazdasági kapcsolatok érdekeltjei: a kereskedık, szolgáltatók, külföldön munkát vállalók, külföldi vállalkozásban érdekeltséggel bírók stb. mozgástere kiterjedt, ügyleteiket önállóan intézhetik, s ami talán még ennél is fontosabb, általában bízhatnak abban, hogy határon átnyúló tevékenységük a két államban adójogi szempontból alapvetıen hasonló megítélés alá esik. Ez a kompatibilitás és kiszámíthatóság kedvezett annak, hogy a két ország tıke-, áru- és munkaerı-piaca ne csak jogi értelemben, hanem ténylegesen is kölcsönösen nyitottá váljon egymás számára. Kiadványunk arra tesz kísérletet, az adózók tájékoztatása révén segítse a gazdasági kapcsolatok elmélyülését azáltal, hogy - elsısorban a régiós sajátosságokat tükrözve - összefoglalja Fıigazgatóságunk Tájékoztatási és Koordinációs Osztályának romániai vonatkozású ügyeiben a folyamatosan változó jogszabályi környezet által aktuálisan felvetett, és az adózókat leginkább érdeklı mindenkori kérdésekkel, leggyakrabban elıforduló problémákkal kapcsolatosan felhalmozódó tapasztalatait. Az egyes problémaköröket a teljesség igénye nélkül, azonban a gyakorlati kérdésekre összpontosítva, adónemenkénti bontásban csoportosítva tárgyaljuk (általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó és társasági adó, járulékfizetés, egyszerősített foglalkoztatás és háztartási munka), oly módon, hogy az absztrakt módon feltett kérdésekre adott válaszokból lehetıleg kitőnjön a megoldás konkrét jogszabályi háttere, ezek lényeges változásai, az alkalmazandó jogelv, s a szabályozás logikája is. Az utolsó fejezetben összegyőjtöttük a Romániában történı felhasználásra kiadható illetıségigazolásokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, mellyel gyakorlati segítséget kívánunk nyújtani az adózóknak a romániai vonatkozású ügyleteik adóügyeinek intézésében. Az adóztatható tényállások egyre gyakrabban tartalmaznak határokon átnyúló elemet, melyre tekintettel jelen kiadvány mellett a tematikus tájékoztatók is hasznos információkkal szolgálhatnak. Ezért a Tisztelt Olvasó figyelmébe ajánljuk az adóhivatal honlapjáról () letölthetı, évente kiadásra kerülı Információs Füzeteket, illetıleg a Fıigazgatóságunk honlapjának Aktuális rovatában megjelentetett tájékoztatókat, melyek téma szerinti rendben tartalmazzák az adóztatás során felmerülı leglényegesebb problémakörök átfogó, illetıleg figyelemfelhívó feldolgozását. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Adó Fıigazgatóság Tájékoztatási és Koordinációs Osztály Általános forgalmi adó 1. Kérdés: Miben különbözik a Romániába irányuló termékértékesítés, illetve a Romániából induló termékbeszerzés a termékexporttól és a termékimporttól? 1. Válasz: A vámteher alóli mentesülésen túl a Közösségen belüli ügyletek az általános forgalmi adó tekintetében elsısorban abban különböznek a Közösség vámterületén kívülre, harmadik országokba irányuló, illetıleg onnan induló termékexporttól/termékimporttól, hogy a tagállamok az ilyen ügyletekkel kapcsolatosan ıket megilletı adóbevételhez az önadózás rendszerében jutnak hozzá, azaz az adómegállapítás nem a vámhatóságok általi kivetéssel történik. A termékforgalom regisztrálása - a vámkezelés mellızésével - szintén az adózók közremőködésével: az adóbevallást kiegészítı Összesítı Nyilatkozattal történik. Az Unió jogalkotása biztosítja, hogy a tagállamok Közös Piacán az általános forgalmi adó egységes elvek alapján mőködjön, melyet jelenleg A TANÁCS november 28-i 2006/112/EK IRÁNYELVE a közös hozzáadottértékadó-rendszerrıl (az ún. HÉA-irányelv) biztosít. Az általános forgalmi adó rendszere az adóbevételek megosztását a tagállamok közt a területi elv alapján rendezi: adott ügylet abban a tagállamban adózik, melyben az ügylet ténylegesen vagy törvényi vélelem alapján teljesítettnek minısül. A termékforgalom esetében a célország szerinti adózás tekinthetı a fıszabálynak: az adót a termék beszerzıje fizeti, amely lehetıvé teszi, hogy a belföldi adómértékkel megállapított fizetendı adó egyszersmind levonható adóként is figyelembe vehetı legyen. Az értékesítı oldalán pedig biztosítja a szabályozás, hogy az ilyen ügyletek is adólevonásra jogosító termékértékesítésnek számítsanak, annak ellenére, hogy az értékesítés maga adómentes. 1

2 Ezen szabályok alkalmazhatóságának alapvetı feltétele, hogy az ügylet és annak bizonylatolása feleljen meg a HÉA-irányelvben (és a nemzeti adójogszabályokban) elıírtaknak, azaz a feleket ne illesse meg személyükben adómentesség, az ügyletet a Közösségi adószám feltüntetésével bizonylatolják, és a termék igazoltan hagyja el a feladás/fuvarozás indulási helyének államát. Az igazolás módját illetıen korábban szerepelt a törvényben a fuvarokmányra történı utalás; az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) január 1. óta nem tartalmaz iránymutató rendelkezést, azonban az adóhivatal a honlapján megjelentetett tájékoztatóban összefoglalja a leggyakrabban elıforduló, adóhatóság által elfogadott igazolási eszközöket. Amennyiben a törvényi feltételek hiányoznak, a Közösségen belüli adómentes értékesítés szabályai nem alkalmazhatók, ehelyett az értékesítést az általános szabályok szerint belföldi ügyletként, a számlakibocsátó tagállamában érvényes adómértékkel kell számlázni. A számla befogadója ilyen esetben a reá áthárított áfát az értékesítınek megfizeti, azonban - hacsak a beszerzés államában adószámmal nem rendelkezik - adólevonási jogát nem tudja közvetlenül érvényesíteni; ilyenkor legfeljebb a számla bruttó összegének költségként történı figyelembe vétele jöhet szóba. Az egyes tagállamok ugyanakkor - így a magyar adóhatóság is - a belföldön nem letelepedett adóalanyok részére, az adóalany letelepedése szerinti tagállam megkeresésére külön eljárásban visszatéríthetik az áthárított áfa-összeget, általában hasonló feltételek szerint, mint amelyek a belföldi adózók esetében érvényesek. Az adólevonási jog korlátait az adóztató állam, a terjedelmét - azaz, hogy az adózó tevékenységeire tekintettel milyen arányban jogosít adólevonásra - a visszaigénylı adóalany államának szabályai szerint kell megítélni. Az adóalanyok a kérelmet saját tagállamuk adóhatóságánál nyújthatják be, Magyarország esetében a 10ELEKAFA jelő nyomtatványon, mely letölthetı az adóhivatal honlapjáról. Ezen eljárás minden tagállamban a nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban, hanem egy másik tagállamban letelepedett adóalanyok részére a 2006/112/EK irányelvben elıírt hozzáadottérték-adóvisszatérítés részletes szabályainak megállapításáról szóló, A TANÁCS február 12-i 2008/9/EK IRÁNYELVE rendelkezésein alapszik. A csatlakozással a román áfa-szabályozás is a közösségi harmonizált rendszer részét képezi, amellyel a hivatkozott irányelvben foglaltak a román adóhatóságra nézve is kötelezıvé váltak. 2. Kérdés: Mennyiben változott Románia uniós csatlakozásával a magyar adóalanyok és a román adóalanyok között teljesített szolgáltatásnyújtások áfa-rendszerbeli megítélése? Hogyan változtak a szolgáltatásnyújtás szabályai ben? 2. Válasz: Némileg eltért az 1. Kérdés alatt vázolt szabályoktól a határokon átnyúló szolgáltatások adóztatása egészen 2010-ig, mellyel összefüggésben elıször azt kell leszögeznünk, hogy a törvény nem tesz különbséget Közösségen belül és harmadik országokban honos adóalanyok felé nyújtott szolgáltatások között. Ily módon a Romániával fennálló üzleti kapcsolatok során nyújtott szolgáltatások áfa-rendszerbeli megítélése Románia uniós csatlakozásával lényegét tekintve nem változott. Ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az adózás rendjérıl szóló évi XCII. törvény (Art.) 22. (1) bekezdése szerint az Európai Közösség más tagállamában illetıséggel bíró adóalannyal létesített kereskedelmi kapcsolatnak minısül, s így az adóhatóságnál bejelentendı az Áfa tv aiban meghatározott szolgáltatások közösségi adóalanynak történı nyújtása, illetıleg igénybe vétele, amelyek esetében közösségi adószám kiváltását írja elı a törvény. A szolgáltatásnyújtások teljesítési helyének szabályozása - a HÉA-irányelv módosítása következtében január 1-tıl alapjaiban megváltozott. A változtatások célja a lehetı legszélesebb körben érvényesíteni a célország szerinti adózás elvét, azaz a szolgáltatásokat is a fogyasztás helyén adóztatni. Ezzel az Unió a szolgáltatások piacán is megvalósította a termékértékesítések esetében már mőködı, fentiekben ismertetett rendszert (a 8. Kérdésben kitérünk az ezzel együtt az adózókra háruló adminisztrációs kötelezettségekre, az Összesítı nyilatkozattétellel kapcsolatos szabályokra). Az elmondottaknak megfelelıen tehát a szolgáltatások teljesítési helyének fıszabálya, hogy adóalanyok közötti ügyletekben a teljesítés helye a szolgáltatás igénybe vevıjének székhelye. A nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetén a teljesítés helyének fıszabálya nem változott, azt a szolgáltatást nyújtó székhelye határozza meg. A fıszabály továbbra is érvényesül mind a közösségi, mind a harmadik országok vonatkozásában is. Az 5 kivétel, melyben a szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye adóalanyok között is az a hely, ahol az ténylegesen történik: ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások, személyszállítás, kulturális, mővészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások (kiállítások, vásárok, bemutatók) nyújtása és szervezése, valamint járulékos szolgáltatásai január 1-tıl csak annyiban, ha a szolgáltatás az ilyen rendezvényekre való belépést biztosítja (lényegében a belépıjegy értékesítés), közlekedési eszköz rövid távú bérbeadása, éttermi és egyéb vendéglátóipari szolgáltatások (kivéve közlekedési eszközön). A törvényben elıtt meglévı kivételek megmaradnak, de már csak nem adóalanyokra vonatkoznak: ügynöki közvetítés - a teljesítés helye: a közvetített ügylethez igazodik, termékfuvarozás - a teljesítés helye: az útvonal, Közösségen belüli termékfuvarozás - a teljesítés helye: az indulás helye, személyszállításhoz, termékfuvarozáshoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatások (pl. ki- be- átrakodás) - a teljesítés helye: ahol ténylegesen teljesítik, kulturális, mővészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások (kiállítások, vásárok, bemutatók) nyújtása és szervezése, valamint járulékos szolgáltatásai - a teljesítés helye: a rendezvény helyszíne, termékre irányuló szakértıi értékelés (kivéve ingatlan) - ahol ténylegesen teljesítik, bérmunka - a teljesítés helye: ahol ténylegesen teljesítik. (Amennyiben ezen szolgáltatásokat román adóalanyok belföldi adóalany részére teljesítik, akkor azt január 1-tıl kizárólag a fıszabály szerint kell megítélni.) Meg kell jegyeznünk két dolgot: A 137/A. szerint román szolgáltatásnyújtó alatt azt a román adóalanyt értjük, aki belföldön gazdasági céllal nem telepedett le. Ez alatt az olyan adóalany is értendı, akinek van belföldön állandó telephelye (ezáltal gazdasági célú letelepedése), de az az ügyletben egyáltalán nem érintett. A másik lényeges szabály, hogy január 1-tıl az Áfa tv a megfogalmazza az ún. kiterjesztett adóalanyiságot, mely a fentiekben említett cél miatt fontos: a cél ugyanis a fogyasztás helyén adóztatni, amikor csak lehet, azaz minden esetben, ha a megrendelı áfa szempontból regisztrált (ezen szabályok azonban csak a teljesítési hely megállapítása szempontjából értékelhetık!). 1. Az eddig elmondott szabályokat adóalany esetében tehát akkor is alkalmazni kell, ha az adóalany például egy Áfa tárgyi hatályán kívüli tevékenysége érdekében vesz igénybe szolgáltatást. Tehát ı áfa-körös adóalany, 2-es adószámmal, de valamely ügylete az Áfa tv. értelmében nem minısül termékértékesítésnek vagy nem minısül szolgáltatásnyújtásnak. Például közhatalmi tevékenységet 2

3 (is) végzı, egyébként áfa-körös adóalany (pl. egy önkormányzat, aki adóköteles ingatlan-bérbeadással is foglalkozik, 2-es adószáma van) felújíttatja a Városháza épületét egy román vállalkozóval. Ilyenkor ıt adóalanynak kell tekinteni, és felé is számlázhat áfa felszámítása nélkül a román vállalkozó. 2. Ha a nem adóalany jogi személynek a Közösségen belüli termékbeszerzéseire tekintettel már van közösségi adószáma, akkor közösségi szolgáltatás-igénybe vétel esetén is használnia kell azt. Neki akkor lehet közösségi adószáma a termékbeszerzés okán, ha felett szerez be, ez alatt pedig akkor, ha azt választja. 3. Kérdés: Ki az adó fizetésére kötelezett? 3. Válasz: Ha meghatározást nyert a teljesítés helye, és az belföld, a következı lépés meghatározni az adófizetésre kötelezett személyét (romániai teljesítési hely estében további vizsgálódásra nincs szükség, az ügyletet a román állam adóztatja). A fıszabály szerint - tehát kizárólag belföldi vonatkozású ügyletek esetében - az adófizetésre kötelezett személy a szolgáltatás nyújtója (Áfa tv ). Román adóalany szolgáltatásnyújtó esetén - akinek szemszögébıl az ügylet területi hatályon kívüli - adófizetésre az igénybe vevı magyar adóalany kötelezett (Áfa tv a) pont). A teljesítési hely fıszabálya (37. (1) bekezdés) szerinti, határon átnyúló szolgáltatások igénybe vétele esetében tehát a teljesítés helye belföld, és az adót - ennek megfelelıen - a fogyasztás helyén, a szolgáltatást igénybe vevı magyar adóalanynak kell megfizetnie. Nem alkalmazható a szolgáltatásimport szabálya, ha az igénybe vevı Magyarországon nem áfa-adóalany; ilyenkor a szolgáltatás nyújtójának romániai székhelye határozza meg a teljesítési helyét (37. (2) bekezdés), aki így román áfát számít fel, és ez fogja a magyar (nem adóalany) megrendelıt terhelni. A 37. -on kívüli 5 kivétel esetében ugyancsak a szolgáltatás igénybe vevıje fizeti az áfát azzal, hogy az Áfa tv. hangsúlyozza: csak akkor, ha az igénybe vevı belföldi adóalany (Áfa tv ). A kitétel azért lényeges, mert szolgáltatásimportról csak külfölditıl belföldi által igénybe vett szolgáltatás esetén beszélhetünk. Márpedig ezen szolgáltatások esetén elıfordulhat, hogy a teljesítési hely ugyan belföld, de a szolgáltatás igénybe vevıje nem (a 37. alá tartozó esetekben ez nem fordulhat elı, hiszen ott éppen a szolgáltatás igénybe vevıjének belföldi illetısége keletkeztet belföldi teljesítési helyet), pl. az ingatlanon alvállalkozók által végzett munkák esetében (lásd: 6. Kérdés). 4. Kérdés: Mely esetekben számlázható adómentesen 2010-tıl a bérmunka? 4. Válasz: A bérmunka esetében évtıl leegyszerősödött a szabály. Eddig adóalanyok esetében figyelni kellett, hogy a terméket elszállítják-e vagy sem. Ezen idıpontot követıen a bérmunka biztosan mentes, ha román adóalany veszi igénybe. A bérmunkával összefüggésben néhány elhatárolást meg kell tennünk, figyelemmel arra, hogy - ahogy a bevezetıben is említettük július 1-én hatályba lépett az Európai Unió Tanácsának 282/2001/EU végrehajtási rendelete (továbbiakban: Rendelet), mely a tagállamokban közvetlenül hatályos és közvetlenül alkalmazandó. A Rendelet megállapítja, hogy szolgáltatásnyújtásnak kell tekinteni azt az ügyletet, amely kizárólag abból áll, hogy a szolgáltatás nyújtója az igénybevevı által rendelkezésre bocsátott gépalkatrészeket összeszereli [Rendelet 8. cikk]. A Rendelet ezzel megerısíti, hogy ha egy magyar szolgáltató Romániában csak összeszereli a román megrendelı által a rendelkezésére bocsátott gépalkatrészeket, az a szolgáltatásnyújtás általános szabályai szerint adózik, azaz adóalany megrendelı esetében Romániában (ekkor az román áfát a szolgáltatás igénybe vevıje fizeti), nem adóalany megrendelı esetében pedig a nyújtó tagállamában, azaz Magyarországon (mely esetben az adót a szolgáltatás nyújtója fizeti). Megkülönböztetendı ettıl egyrészt az az eset, ha olyan termék értékesítése történik, mely fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgál, mely termékértékesítésnek a teljesítési helye továbbra is ahhoz a helyhez igazodik, ahol a fel- vagy összeszerelés, illetve üzembe helyezés történik. Magyar áfa tehát csak akkor terheli az ügyletet, ha az összeszerelés belföldön történik. Ha a teljesítés helye Románia, akkor az ügyletet magyar áfa nem terheli, hanem a Romániában hatályos jogszabályok szerint adózik; ekkor az adót adóalany részére történı értékesítés esetén a vevı, nem adóalany esetén az értékesítı fizeti, mely utóbbi az értékesítı romániai regisztrációs kötelezettségét vonja maga után. Belföldi adóalany vevı (azaz ilyen termék beszerzése) esetében, ha a teljesítés helye az összeszerelés helye alapján belföld, az adófizetésre az Áfa tv a értelmében a vevı adóalany kötelezett [aki az ÁFA-bevallás 28. sorában vallja be kötelezettségét], míg nem adóalany vevı esetében az eladó (aki ebbıl következıen adóalanyként regisztráltatni köteles magát belföldön). Ugyancsak megkülönböztetendı a puszta összeszereléstıl a terméken végzett munka, mint szolgáltatás, amely a termék megváltoztatását, megmunkálását, átalakítását, feldolgozását jelenti, s amely a fıszabály (37. ) alóli kivételként jelenik meg az irányelvben (és az Áfa tv-ben). A terméken végzett munka román adóalany megrendelı esetében Romániában adózik (mely román adót a szolgáltatás igénybe vevıje fizet), nem adóalany esetében pedig a szolgáltatás tényleges teljesítési helye határozza meg az adófizetés helyét, mely lehet belföld vagy Románia, és mindkét esetben a szolgáltatás nyújtója az adófizetésre kötelezett (utóbbi esetben külföldön adóalanyként történı regisztrálási kötelezettség mellet). 5. Kérdés: Hogyan alkalmazandó a teljesítési hely szabálya rendezvényszervezés esetében? Mely adózói kör felé lehet áfa felszámítása nélkül számlát kiállítani? 5. Válasz: A kulturális, mővészeti, tudományos, sport-, oktatási, szórakoztatási vagy más hasonló eseményekre, rendezvényekre történı belépésre vonatkozó szolgáltatásoknak azok minısülnek, amelyek alapvetı jellemzıje, hogy jegy vagy díjfizetés ellenében, beleértve az elıfizetés, bérlet vagy rendszeres díj formájában történı díjfizetést is biztosítják az adott eseményre történı belépés jogát. Ilyen események különösen a színházi, cirkuszi elıadások, a vásárok, vidámparkok, koncertek, kiállítások, valamint egyéb hasonló kulturális események a sportesemények (mérkızések vagy versenyek), az oktatási és tudományos események (pl. konferenciák és szemináriumok). Fontos azonban, hogy létesítményekbe, például fitnesztermekbe való belépıjegy értékesítése nem minısül rendezvényes szolgáltatásra való belépés biztosításának [Rendelet 32. cikk]. A szabályozás lényege, hogy adóalany megrendelı esetében csak a belépıjegy (bérlet stb.) értékesítésérıl lehet a rendezvény helye szerinti héá-t felszámítani, nem adóalany részére pedig mind a belépıjegy, mind a rendezvény szervezése, és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások a tényleges teljesítés helyén (a rendezvény helyszínének államában) adóznak. A román adóalany tehát a rendezvényszervezésrıl (és járulékos szolgáltatásairól) kaphat áfa felszámítása nélküli számlát, mellyel összefüggésben az adókötelezettséget saját hazájában teljesítheti. 6. Kérdés: Hogyan alakul a szolgáltatásimport szabálya az ingatlanon végzett munkák esetében? 6. Válasz: Gyakran elıforduló, és gazdasági súlyánál fogva az adózás tekintetében is jelentıs esetkör az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások esete. Az Áfa tv. 39. (1) értelmében a szabály az, hogy ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol az ingatlan van. A törvény szerint ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások körébe - az építési-szerelési munkákon túl - különösen az ingatlanközvetítıi és -szakértıi szolgáltatások, a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatások, az ingatlanhasználatra vonatkozó jogok átengedése, valamint az építési munkák végzésének elıkészítésére és összehangolására irányuló szolgáltatások tartoznak bele. Például: magyar bevásárlóközpontot román fıvállalkozó épít. A teljesítés helye az ingatlan fekvése miatt belföld, a 140. b) pontja alapján a megrendelı fizeti az áfát, mert belföldi adóalany. De ha román fıvállalkozó román alvállalkozót vesz igénybe, a 2. Kérdés 3

4 alatt kifejtettek értelmében nem a fıvállalkozó fizeti az áfát, mivel ı nem belföldi adóalany. Ez nem szolgáltatásimport, hanem a román alvállalkozó köteles regisztrálni és magyar áfát felszámítani (ilyenkor a fıvállalkozó a román adóhatósághoz fordul a rá áthárított áfa visszatérítéséért). A román fıvállalkozó - bár nem köteles rá - természetesen ilyen esetben is kérhet adószámot, ilyenkor a beruházást magyar adóalanyként, magyar áfával terhelten számlázza a megrendelı felé, és abban a bevallásban, melyben a fizetendı adót bevallja, egyidejőleg az alvállalkozók által áthárított áfát is levonhatja/visszaigényelheti. Az esetet megfordítva: ha magyar fıvállalkozó romániai bevásárlóközpontot épít, a teljesítési hely az ingatlan fekvéséhez igazodóan a magyar Áfa tv. területi hatályán kívüli, és a (román) áfát a román megrendelı fizeti. A fıvállalkozó által igénybe vett magyar alvállalkozó esetében ugyancsak területi hatályon kívüli ügyletrıl beszélhetünk, amelyet a román állam jogosult adóztatni. Mivel a magyar fıvállalkozó Romániában nem adóalany, ott szolgáltatásimport címen (megrendelıként) a szolgáltatás nyújtója helyett adófizetésre nem kötelezhetı. A román áfafizetési kötelezettség teljesítése miatt a magyar alvállalkozót Romániában adóalanyként való regisztrációs kötelezettség terheli. A számláján ekkor román áfát hárít át, melyet a magyar fıvállalkozó a magyar adóhatóságon keresztül Romániától visszakérhet (vagy Romániában regisztrál, és az ottani bevallásban közvetlenül számol el a román költségvetéssel). 7. Kérdés: Milyen speciális szabályok vonatkoznak a különleges jogállású adóalanyokra? 7. Válasz: A következıkben vizsgáljuk meg a speciális adóalanyokra vonatkozó szabályokat. A szabályozás súlypontja ezt követıen jelentıs részben az Art-ra tevıdik át [a törvény 22. (5)-(9) bekezdéseire], mely szabályok arról szólnak, hogy kinek milyen típusú ügyletei esetében kell közösségi adószámot váltania. 1. Nem adóalany jogi személy kereskedelmi kapcsolata román adóalannyal: Közösségen belüli beszerzés esetén a közösségi adószám kiváltása értéket meghaladóan kötelezı, alatta választható, ilyenkor nem adóalany jogi személy áfát fizet, amit a 86-os bevalláson az átlépést eredményezı ügylet teljesítését követı hó 20-áig kell bevallani és ugyaneddig meg is fizetni (ez utóbbit az Art. 1. sz. mell. I/B/3/e) pont alapján). Ezt követıen már év végéig adnia kell a 86-os bevallást, hiszen az értékhatár adóévi összegre vonatkozik, vagy a következı második naptári év végéig, ha választása alapján jár el [Áfa tv. 20. (6)]. Közösségen belüli értékesítése és szolgáltatásnyújtása ebben a vonatkozásban nem értelmezhetı, mivel azzal adóalannyá válna, és onnantól az adóalanyokra vonatkozó szabályokról beszélhetnénk. Szolgáltatás igénybevétele esetén közösségi adószámot váltania nem kell, de ha korábban (az elızı ügylettípusokra tekintettel) igényelt, adóalanynak minısül, azt használnia kell és annak alapján - szolgáltatásimport címén - adófizetésre kötelezhetı. 2. Az alanyi adómentes adóalany a Közösségen belüli beszerzés esetében ugyancsak felett köteles közösségi adószámot váltani, alatta választása szerint. Itt megjegyzendı, hogy ha szolgáltatásnyújtás/igénybe vétel miatt már van neki közösségi adószáma, és azt a román eladó részére megadta, akkor azzal a törvény értelmében választott, hiszen annak látszatát kelti, hogy a belföldi adózás választásának jogát gyakorolta [Áfa tv. 20. új (7) bek.]. Áfa bevallási kötelezettségét azonban nem a 86-os bevalláson, hanem a 65-ös bevalláson teljesíti tárgyhót követı hó 20-áig, és ugyaneddig az idıpontig fizeti is meg (a bevalláson jelzi, hogy mentes státusz mellett adófizetési kötelezettsége keletkezett ). Közösségen belüli értékesítése esetén közösségi adószámot váltania nem kell; alanyi mentesként jár el azzal, hogy ilyenkor a vevı sem fizet saját tagállamában áfát. A számla kiállításakor ez utóbbi körülmény miatt - a beszerzı érdekében - körültekintıen kell eljárni. Mind szolgáltatásnyújtása esetén, mind szolgáltatás igénybe vételhez kell közösségi adószám, az Art. 22. (5) bekezdés utolsó mondata ezt egyértelmően kimondja [az igénybe vételre vonatkozóan az Áfa tv (3) bekezdés is kimondja: nem járhat el alanyi mentes minıségében], áfa-fizetési és bevallási kötelezettségét ez esetben is a 65-ös bevallás benyújtásával teljesíti. 3. A kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végzı a Közösségen belüli beszerzései esetében ugyanúgy jár el, mint a nem adóalany jogi személy: a közösségi adószám kiváltása felett kötelezı, alatta választható, ha szolgáltatás miatt van neki, és az értékesítınek azt megadta, akkor azzal választott, az áfát a 86-os bevalláson vallja be. Közösségen belüli értékesítései tekintetében elmondható, hogy ha az Áfa tv ait végignézzük, kevés olyan eset képzelhetı el, amikor kizárólag mentes tevékenységet végzı román adóalanynak szállít terméket. Gyakoribb, ha eseti áfás értékesítés - pl. tárgyi eszköz értékesítés - történik, ilyenkor közösségi adószámmal rendelkeznie kell [Art. 22. (11)] Szolgáltatásnyújtáshoz, szolgáltatás igénybe vételéhez kell; az Art. 22. (5) utolsó mondata az ı esetében is egyértelmősíti. İ is a 86-os bevallást használja adóbevallási kötelezettsége teljesítésére. 4. A mezıgazdasági különös jogállású adóalanyra vonatkozó szabályok (a nem kizárólag mezıgazdasági különös jogállású adóalanyra az elmondottak úgy értendık, hogy ha ilyen minıségében jár el): Közösségen belüli beszerzései esetében ugyanúgy jár el, mint a nem adóalany jogi személy: a közösségi adószám kiváltása felett kötelezı, alatta választható, rá is igaz, hogy ha szolgáltatás miatt van neki, és az értékesítınek megadta, akkor választott; az áfát a 86-os bevalláson vallja be. Közösségen belüli értékesítéseire közösségi adószámot kiváltania nem kell, ugyanis ilyen minıségében kompenzációs felárat hárít át a számlán [Áfa tv. 22. (2)]. Szolgáltatásnyújtásához közösségi adószámra szüksége van, tekintettel arra, hogy ı is fel van sorolva az Art. 22. (5) utolsó mondatában, ami egyébként nehezen indokolható, ha figyelembe vesszük, hogy a kompenzációs felár szolgáltatás esetén is felszámítható (e tevékenységi körén kívül pedig a mögöttes jogállása szerint számláz). Szolgáltatás igénybe vételhez ugyancsak kell neki közösségi adószám; melyhez indokolásképpen ugyanazt lehet elmondani, mint az elızı esetekben (amikor lehet, a fogyasztás helyén történjék az adófizetés). 5. Végezetül az egyszerősített vállalkozói adó alanyának minden irányú és típusú Közösségen belüli ügyletéhez közösségi adószámmal kell rendelkeznie [az Art. 22. (9) írja elı, illetıleg az Eva tv. 16. új (4) bekezdése szerint a Közösségen belüli beszerzései és a szolgáltatás-igénybe vételei tekintetében az áfa alanyokkal esik egy tekintet alá]. Az evás az Áfa tv a alapján fizetendı adót az eva-bevallásban teljesíti [Eva tv. 16. (3)]. 4

5 8. Kérdés: Hogyan változott a közlekedési eszközök bérbeadásának áfa-beli megítélése? 8. válasz:. A Rendelet szerint közlekedési eszköznek minısülnek a motorizált vagy motor nélküli jármővek és egyéb, személyeknek vagy áruknak egyik helyrıl a másikra történı fuvarozására, szállítására tervezett, jármővek által húzható, vontatható vagy tolható berendezések és eszközök, amelyek rendes körülmények között fuvarozásra, illetve szállításra terveztek, és arra ténylegesen alkalmasak. Az új meghatározás megértését elısegítendı a rendelet felsorol néhány példát, mi minden minısül közlekedési eszköznek: - közúti jármővek, például gépkocsi, motorkerékpárok, biciklik, triciklik és lakókocsik; - pótkocsik és félpótkocsik; - vasúti kocsik; - hajók; - repülıgépek; - kifejezetten beteg- és sérültszállításra tervezett jármővek; - mezıgazdasági vontatók és egyéb mezıgazdasági jármővek; - mechanikusan vagy elektronikusan hajtott kerekesszékek. Nem minısül ugyanakkor közlekedési eszköznek a tartósan helyhez rögzített jármő, konténer. Ezek bérbeadására tehát a fıszabály vonatkozik (adóalany bérlı esetén a bérlı székhelye, állandó telephelye, nem adóalany bérlınél a bérbeadó székhelye, állandó telephelye) [Rendelet 38. cikk]. A közlekedési eszköz rövid távú bérbeadásának teljesítési helye az a hely, ahol a megrendelı vagy a nevében eljáró harmadik személy azt ténylegesen birtokba veszi, míg a hosszú távú (rövid távúnak nem minısülı) bérbeadás esetén a fıszabály szerint a megrendelı székhelye szerinti állam az adóztatás helye. Ezen változás jól mutatja azon elv érvényesülését, mely szerint a szolgáltatásokat lehetıleg a fogyasztás helyén kell adóztatni. 9. Kérdés: Hogyan változik az összesítı-nyilatkozattételi kötelezettség? 9. Válasz: 2. Kérdés alatt kifejtettek szerint január 1-tıl a szolgáltatásnyújtásokról is összesítı nyilatkozatot kell adni. A változások az Art. 8. számú mellékletében kerültek szabályozásra. A normál adóalanyok esetében (ideértve a kiterjesztett adóalanyiság alapján adóalanynak minısülıket) az alábbiak mondhatók el: Összesítı nyilatkozatot csak a fıszabály szerinti (azaz az Áfa tv. 37. (1) bekezdése alá tartozó) szolgáltatásokról kell adni, az 5 kivételrıl nem. Ennek az az oka, hogy az ide tartozó esetekben az ún. VIES rendszerben nincs mit összevezetni: ha a szolgáltatás teljesítési helye nem belföld, hanem pl. az ingatlan fekvéséhez igazodóan külföld, akkor ha nem fordul meg az adózás, nem belföldi áfa számítandó fel, hanem az ingatlan fekvése szerinti állam forgalmi adója, azaz nem jön szóba két különbözı állam áfája. Az összesítı nyilatkozat-tételi kötelezettség az Áfa-bevallás gyakoriságához igazodik: tárgyhót/tárgynegyedévet követı hó 20-áig kell benyújtani. Gyakorító szabály: ha a negyedévesre kötelezett Közösségen belüli értékesítése átlépi a t, az adózó a következı hónaptól havira vált. Ezáltal az összesítı-nyilatkozattételi kötelezettség elválhat az áfa-bevallás gyakoriságától. A visszatérés szabálya: ha a következı 4 (naptári) negyedévben (külön-külön) az értékesítések volumene nem éri el az említett értékhatárt, az adózó visszatér negyedéves gyakoriságra. A speciális adózói kör (nem áfa alany, tárgyi mentes tevékenységet végzı, evás és mezıgazdasági különös jogállású adóalany) esetében egyetlen eltérés fogalmazható meg: esetükben a gyakoriság havi, mivel az áfát a 86-os bevalláson vallják be, és fizetik meg a tárgyhót követı hó 20-áig (ez utóbbi ugyan az evás szolgáltatásimportjára nem igaz, mert azt évente vallja az eva-bevallásban, de a szabály értelmében az összesítıt havonta adja ı is). Segédlet a fuvarozás teljesítési helyének megállapításához A Közösségen belüli fuvarozás megítélése a évi módosításokkal - a korábbi szabályokhoz képest - valamelyest egyszerőbbé vált. A szolgáltatásnyújtó, a megrendelı, az érkezési és indulási hely lehetséges variációi miatt azonban továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a teljesítési hely helyes megállapítására. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk azokat az eseteket, melyek a Közösségen belüli és a nemzetközi fuvarozás során elıfordulhatnak, megjelölve a teljesítés Áfa tv. szerinti helyét, és az ennek megfelelıen alkalmazandó adómértéket, minden esetben figyelemmel a megrendelı személyére. Az esetek közt olyan példák is szerepelnek, melyekben a számlakibocsátó nem magyar illetıségő, de az adókötelezettség teljesítése a számlabefogadó oldalán is relevanciával bír. Jelmagyarázat: (A): adóalany, (T) : természetes személy A NEMZETKÖZI TEHERÁRU FUVAROZÁS TELJESÍTÉSI HELYE ÉS SZÁMLÁZÁSA Fuvarozó Megrendelı Teheráru fuvarozás Teljesítés helye Fuvarozó Indulás helye Érkezés helye számlázása 1. Magyar Magyar (A) * Magyarország Magyarország Magyarország ÁFA 25 % 2. Magyar Magyar (T) * Magyarország Magyarország Magyarország ÁFA 25 % 3. Magyar Magyar (A) Magyarország Románia Magyarország ÁFA 25 % 4. Magyar Magyar (T) Magyarország Románia Magyarország ÁFA 25 % 5. Magyar Magyar (A) Románia Magyarország Magyarország ÁFA 25 % 6. Magyar Magyar (T) Románia Magyarország Románia Magyar ÁFA tv. hatályán kívüli 7. Magyar Magyar (A) Románia Olaszország Magyarország ÁFA 25 % 8. Magyar Magyar (T) Románia Olaszország Románia Magyar ÁFA tv. hatályán kívüli (Román ÁFA) 9. Magyar Magyar (A) Magyarország Törökország Magyarország Mentes Megjegyzés: az ehhez hasonló eseteknél a mentesség - ideértve a fordított irányú fuvart is - a 102. vagy a 93. (2) alapján azzal a megkülönböztetéssel fogadható el, ha a fuvar kifejezetten exportértékesítéshez vagy importhoz kapcsolódik, ugyanis fuvarozás nem csak értékesített termék vonatkozásában történhet (pl. munkagépet visznek ki, amit késıbb visszahoznak, magánszemélynél pl. elköltözik, és a saját dolgait fuvaroztatja). Ezeket *-gal jelöltük 5

6 10. Magyar Magyar (T) Magyarország Törökország útvonal Megtett útvonal szerint megbontva* 11. Magyar Magyar (A) Törökország Magyarország Magyarország Mentes* 12. Magyar Magyar (T) Törökország Magyarország útvonal Megtett útvonal szerint megbontva* 13. Magyar Magyar (A) Törökország Törökország Magyarország ÁFA 25% 14. Magyar Magyar (T) Törökország Törökország Magyarország ÁFA 25% 15. Magyar Olasz (A) Magyarország Magyarország Olaszország Magyar ÁFA tv. hatályán kívüli (az ilyen eseteknél meg kell jegyezni, hogy a számlán nincs áthárított adó, azt a megrendelı fizeti) 16. Magyar Olasz (T) Magyarország Magyarország Magyarország ÁFA 25% 17. Magyar Olasz (A) Magyarország Románia Olaszország Magyar ÁFA tv. hatályán kívüli 18. Magyar Olasz (T) Magyarország Románia Magyarország ÁFA 25% 19. Magyar Olasz (A) Románia Magyarország Olaszország Magyar ÁFA tv. hatályán kívüli (megrendelı fizeti) 20. Magyar Olasz (T) Románia Magyarország Románia Magyar ÁFA tv. hatályán kívüli (Román ÁFA) 21. Magyar Olasz (A) Románia Németország Olaszország Magyar ÁFA tv. hatályán kívüli (megrendelı fizeti) 22. Magyar Román (T) Franciaország Olaszország Franciaország Magyar ÁFA tv. hatályán kívüli (Francia ÁFA) 23. Magyar Román (A) Magyarország Törökország Románia Magyar ÁFA tv. hatályán kívüli (megrendelı fizeti) 24. Magyar Román (T) Magyarország Törökország útvonal Megtett útvonal szerint megbontva* 25. Magyar Román (A) Törökország Magyarország Románia Magyar ÁFA tv. hatályán kívüli (megrendelı fizeti) 26. Magyar Román (T) Törökország Magyarország útvonal Megtett útvonal szerint megbontva* 27. Magyar Román (A) Törökország Törökország Románia Magyar ÁFA tv. hatályán kívüli 28. Magyar Román (T) Törökország Törökország Magyarország ÁFA 25% 29. Magyar Török (A) Magyarország Magyarország Magyarország Magyar ÁFA tv. hatályán kívüli (megrendelı fizeti) 30. Magyar Török (T) Magyarország Magyarország Magyarország ÁFA 25% 31. Magyar Török (A) Magyarország Olaszország Törökország Magyar ÁFA tv. hatályán kívüli (megrendelı fizeti) 32. Magyar Török (T) Magyarország Olaszország Magyarország ÁFA 25% 33. Magyar Török (A) Olaszország Magyarország Törökország Magyar ÁFA tv. hatályán kívüli (megrendelı fizeti) 34. Magyar Török (T) Olaszország Magyarország Olaszország Magyar ÁFA tv. hatályán kívüli olasz áfa számítandó fel! 35. Magyar Török (A) Olaszország Olaszország Törökország Magyar ÁFA tv. hatályán kívüli (megrendelı fizeti) 36. Magyar Török (T) Olaszország Olaszország Magyarország ÁFA 25% 37. Magyar Török (A) Magyarország Törökország Törökország Magyar ÁFA tv. hatályán kívüli 38. Magyar Török (T) Magyarország Törökország útvonal Megtett útvonal szerint megbontva* 39. Magyar Török (A) Törökország Magyarország Törökország Magyar ÁFA tv. hatályán kívüli 40. Magyar Török (T) Törökország Magyarország útvonal Megtett útvonal szerint megbontva* 41. Magyar Török (A) Törökország Törökország Török belföldi fuvar 42. Magyar Török (T) Törökország Törökország Magyarország ÁFA 25% Magyar ÁFA tv. hatályán kívüli 43. Török Magyar (A) Magyarország Magyarország Magyarország ÁFA 25 % a számlán valójában nincs áfa ! Ebben és az ez után következı esetekben a magyar Áfa tv. alkalmazására annyiban kerülhet sor, amennyiben az áfát a magyar megrendelı adóalany fizeti, vagy ha a külföldi adóalanynak be kell jelentkeznie Magyarországon, egyébként a számla kibocsátója a rá vonatkozó tagállami jogszabály alapján jár el. 44. Török Magyar (T) Magyarország Magyarország Magyarország ÁFA 25% 45. Török Magyar (A) Magyarország Olaszország Magyarország ÁFA 25 % 140.! 46. Török Magyar (T) Magyarország Olaszország Magyarország ÁFA 25% 47. Török Magyar (A) Olaszország Magyarország Magyarország ÁFA 25 % 140.! 48. Török Magyar (T) Olaszország Magyarország Olaszország Magyar ÁFA tv. hatályán kívüli olasz áfa! 49. Török Magyar (A) Olaszország Olaszország Magyarország ÁFA 25 % 140.! 50. Török Magyar (T) Románia Németország Románia Magyar ÁFA tv. hatályán kívüli 51. Török Magyar (A) Magyarország Törökország Magyarország Mentes* 52. Török Magyar (T) Magyarország Törökország útvonal Megtett útvonal szerint megbontva* 53. Török Magyar (A) Törökország Magyarország Magyarország Mentes* 54. Török Magyar (T) Törökország Magyarország útvonal Megtett útvonal szerint megbontva* 55. Török Magyar (A) Törökország Törökország Magyarország Mentes* 140.! 56. Török Magyar (T) Törökország Törökország útvonal török áfa 57. Olasz Magyar (A) Magyarország Magyarország Magyarország ÁFA 25 % 140.! 58. Olasz Magyar (T) Magyarország Magyarország Magyarország ÁFA 25% 6

7 59. Olasz Magyar (A) Magyarország Románia Magyarország ÁFA 25 % 140.! 60. Olasz Magyar (T) Magyarország Románia Magyarország ÁFA 25% 61. Olasz Magyar (A) Románia Magyarország Magyarország ÁFA 25 % 140.! 62. Olasz Magyar (T) Románia Magyarország Románia Magyar ÁFA tv. hatályán kívüli román áfa 63. Olasz Magyar (A) Románia Németország Magyarország ÁFA 25 % 140.! 64. Olasz Magyar (T) Románia Németország Románia Magyar ÁFA tv. hatályán kívüli román áfa 65. Olasz Magyar (A) Magyarország Törökország Magyarország Mentes* 66. Olasz Magyar (T) Magyarország Törökország útvonal Megtett útvonal szerint megbontva* 67. Olasz Magyar (A) Törökország Magyarország Magyarország Mentes* 68. Olasz Magyar (T) Törökország Magyarország útvonal Megtett útvonal szerint megbontva* 69. Olasz Magyar (A) Törökország Törökország Magyarország ÁFA 25 % 140.! 70. Olasz Magyar (T) Törökország Törökország Olaszország olasz áfa Jövedelem- és nyereségadók Mind a magánszemélyek, mind a társaságok kapcsán az e személyek jövedelmeinek adóztatásával kapcsolatosan megfogalmazódik az az elvárás, hogy nemzetközi szerzıdés elıírásait kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerzıdés a magyar adótörvényekhez képest eltérı rendelkezéseket tartalmaz. A teljes körő és a korlátozott adókötelezettség fogalmával a társasági és osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvényben és a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvényben (Szja tv.) is találkozunk. A belföldi illetıségő adózó, magánszemély teljes körőnek tekintendı, míg a külföldi illetıségő magánszemély, vállalkozás adókötelezettsége a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységbıl származó jövedelmére, illetve a külföldi illetıségő magánszemély a jövedelemszerzés helye alapján belföldrıl származó, vagy egyébként nemzetközi szerzıdés, viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban adóztatható bevételére terjed ki, azaz adókötelezettsége korlátozott. Románia és a Magyar Köztársaság között született a kettıs adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Egyezmény, melyet szeptember 16-án, az évi XCIX. törvénnyel (a továbbiakban: Egyezmény) hirdettek ki. Az Egyezmény rendelkezéseiben alkalmazott fogalmak, alapelvek rövid összefoglalása: A 2. Cikk határozza meg, mely adók tartoznak az Egyezmény hatálya alá. Egyrészt megfogalmazza, hogy a beszedés módjára tekintet nélkül hatálya alá tartoznak mindazok a jövedelem- és vagyonadók, melyeket az egyik Szerzıdı Állam helyhatóságai vagy közigazgatási-területi egységei vetnek ki. Másrészt meghatározza, hogy mit tekint jövedelemadónak és vagyonadónak: mindazon adók tartoznak közéjük, melyeket a teljes jövedelem vagy a teljes vagyon, illetve a jövedelem vagy vagyon egyes elemei után vetnek ki, beleértve az ingó vagy az ingatlan vagyon elidegenítésébıl származó nyereség utáni adókat is, továbbá az értéknövekedési adókat is. A 2. cikk értelmében az egyezmény hatálya: a) Románia esetében: a magánszemélyek jövedelemadójára, a testületek és jogi személyek nyereségadójára, a bérek, fizetések és más hasonló díjazások adójára, mezıgazdasági tevékenységbıl származó jövedelem adójára, az osztalékadóra, b) a Magyar Köztársaság esetében: a magányszemélyek jövedelemadójára, a társasági adóra, a földadóra, építményadóra terjed ki. Fontos megemlíteni a 4. bekezdés alapján, hogy az Egyezmény kiterjed minden olyan azonos vagy lényegét tekintve hasonló adóra, melyet az Egyezmény aláírását követıen a már meglévı adók mellett újonnan, vagy azok helyett vezetnek be az Egyezményt aláíró országok (például a földadó már jelenleg nem létezik a magyar vagyonadók között). A Szerzıdı Államok illetékes hatóságai értesítik egymást adójogszabályaik minden lényeges módosításáról, az ilyen módosítások után ésszerő idın belül. A 3. Cikk értelmezi azokat a fogalmakat, melyeket az Egyezmény rendelkezéseinek során visszatérıen alkalmaz. Az egyik Szerzıdı Állam és a másik Szerzıdı Állam a szövegkörnyezettıl függıen Romániát és a Magyar Köztársaságot takarja. Mindkét ország esetében földrajzilag is meghatározza területüket. A személy kifejezés magában foglalja a magánszemélyt, a társaságot és minden más olyan személyi egyesülést, amely a Szerzıdı Államok egyikében jogszerően jött létre. A társaság kifejezés azokat a jogi személyeket vagy egyéb olyan jogalanyokat jelenti, melyek az adóztatás szempontjából jogi személynek tekintendık. Az egyik, illetve másik Szerzıdı Állam vállalkozása az egyik, illetve másik Szerzıdı Államban belföldi illetıségő személy által folytatott vállalkozást jelent. Az állampolgár kifejezés magában foglalja mindazokat a magánszemélyeket, akik az egyik Szerzıdı Államban állampolgársággal rendelkeznek, valamint mindazt a jogi személyt, társulást vagy egyesülést, melynek ez a jogállása az egyik Szerzıdı Államban hatályban lévı jogszabályokból származik. Az illetıség-meghatározás szempontjából döntı jelentısége van a lakóhelynek, ezt a 4. Cikk szabályozza. Az 1. és 2. bekezdésben foglaltaknak a magánszemély illetıségének meghatározásában van jelentısége, erre részletesebben a magánszemélyek jövedelem adózásának tárgyalásánál, az Egyezmény által érintett kérdések kapcsán térünk ki. 7

8 A nem magánszemélyek illetıségét az 1. és 3. bekezdésben foglaltak figyelembevételével lehet meghatározni: 1. Az Egyezmény alkalmazásában az egyik Szerzıdı Államban belföldi illetıségő személy kifejezés olyan személyt jelent, aki ennek a Szerzıdı Államnak a jogszabályai szerint az üzletvezetés helye vagy bármilyen más hasonló ismérv alapján ebben az Államban adóköteles. 3. Amennyiben az 1. bekezdés rendelkezései értelmében egy nem magánszemély mindkét Szerzıdı Államban belföldi illetıségő, úgy abban a Szerzıdı Államban tekintendı belföldi illetıségőnek, amelyben tényleges üzletvezetésének helye van. Ami az adóztatás helyének megválasztását sok esetben téríti el az általános szabályoktól, az a telephely. Ennek értelmezése az 5. Cikkben található: telephely kifejezés az Egyezmény alkalmazásában olyan állandó üzlethelyet jelent, amelyen keresztül a vállalkozás tevékenységét egészében kifejtik. Különösen értendı telephely alatt az üzletvezetés helye, fiók, iroda, gyár, mőhely, valamint olajés földgázkút, kıfejtı, természeti kincsek kitermelésére szolgáló egyéb telepek. Fontos azonban kiemelni, hogy mindemellett az építési terület, a kivitelezési, szerelési és berendezési munkálatok, valamint az ezekkel kapcsolatos felügyeleti tevékenységek is telephelynek tekintendık, de csak abban az esetben, ha az ilyen terület, munkálatok vagy tevékenység kilenc hónapnál hosszabb ideig tart. Szintén telephelynek minısül, ha az egyik Szerzıdı Állam vállalkozása saját alkalmazottai, vagy egyéb megbízott személyzet révén a másik Szerzıdı Államban szolgáltatást nyújt, beleértve a tanácsadó szolgáltatást, feltéve, hogy az ilyen tevékenységet - azonos vagy valamilyen csatlakozó munkálatok keretében - összességében kilenc hónapnál hosszabb idıszakban vagy idıszakokban folytatják. A Cikk bekezdései tisztázzák, hogy milyen fogalmak, kifejezések nem tekinthetık telephelynek. Ha tehát a jövedelmek adóztatása helyének megállapítása során figyelemmel kell lenni a telephelyre is, elengedhetetlen az 5. Cikk idézett bekezdéseinek segítségével annak tisztázása, hogy az adott terület, hely meghatározás annak tekinthetı-e. Személyi jövedelemadó 1. Kérdés: Magyar magánszemély egy romániai céggel köt munkaszerzıdést. A cégnek nincs Magyarországon leányvállalata és semmilyen kirendeltsége. A magánszemély a munkát Magyarországon végzi. Kérdésként merül fel, hogy hol és milyen mértékő személyi jövedelemadó kötelezettsége keletkezik a magánszemélynek? 1. Válasz: A Szja tv. 2. (4) és (5) bekezdése a következıkrıl rendelkezik: a belföldi illetıségő magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes körő adókötelezettség). A külföldi illetıségő magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldrıl származó, vagy egyébként nemzetközi szerzıdés, viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban adóztatható bevételére terjed ki (korlátozott adókötelezettség). Azonban a nemzetközi szerzıdés elıírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerzıdés e törvénytıl eltérı elıírást tartalmaz. A (5) bekezdése értelmében, mivel Magyarország és Románia között létezik ilyen Egyezmény, a kérdés megválaszolásához ennek rendelkezéseit kell alkalmazni a válasz megadása során. Annak megállapításához, hogy teljes vagy korlátozott adókötelezettségrıl van-e szó, a Szja tv. 2. (4) bekezdése alapján az illetıséget kell elıször meghatározni. Az illetıség megállapításánál elsıként a Szja tv. rendelkezése alapján kell megállapítani, hogy a magánszemély belföldi illetıségő-e: ennek során a Szja tv pontjából kell kiindulni. A pontja szerint Belföldi illetıségő magánszemély: a) a magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejőleg más államnak is állampolgára, és belföldön nem rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel); továbbá b)-d) alpontok szerinti személyek. Abban az esetben, ha a magánszemély mind a magyar, mind a román adótörvények alapján belföldinek minısül, döntés az Egyezmény alapján hozható. Az Egyezmény 4. Cikke szabályozza az illetıség meghatározását, a magánszemélyre az 1. és 2. bekezdés vonatkozik. Az egyezmény személyi hatálya alá azok a magánszemélyek tartoznak, akiknek az egyik vagy mindkét szerzıdı államban illetıségük lenne a helyi adószabályok alapján. Az Egyezmény alkalmazásánál azonban a kettıs illetıség nem kezelhetı, a belföldi illetıség helye csak az egyik szerzıdı állam lehet. Ha mindkét szerzıdı állam belföldi illetıségőnek tekintené a magánszemélyt, az illetıség helyét az egyezményben elıírt módon, a következık szerint kell meghatározni: - A magánszemély nem számít belföldi illetıségőnek abban az országban, ahol csak az ott lévı forrásokból, vagyonból (pl. ingatlanból, értékpapírból) szerzett jövedelme alapján adóköteles. - A magánszemély abban a szerzıdı államban belföldi illetıségő, ahol állandó lakóhelye van. - Ha mindkét államban van állandó lakóhelye, akkor ott számít belföldi illetıségőnek, ahol a létérdekeinek központja van, azaz ahol személyi és gazdasági kapcsolatai a legszorosabbak. - Amennyiben egyik államban sincs állandó lakóhelye és azt sem lehet meghatározni, hogy melyik államban van a létérdekeinek központja, akkor abban az államban belföldi illetıségő, ahol szokásos tartózkodási helye van. - Ha mindkét államban rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel vagy egyikben sem, az illetıséget az állampolgárság dönti el. - Amennyiben kettıs állampolgár vagy egyik szerzıdı államnak sem állampolgára, a két állam illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel döntenek. Ebben az esetben az Egyezmény Egyeztetı eljárásról szóló 27. Cikkének szabályai szerint kell eljárni. Az Egyezmény alkalmazásában a lakóhely az a hely, ahol a magánszemély otthona van, amelyet azért hozott létre és tart fenn, hogy az folyamatosan a rendelkezésére álljon. Amennyiben a magánszemély illetıségét megállapítottuk, vizsgálandó a jövedelem jogcíme, mert ez határozza meg adóztathatóságának helyét, figyelemmel az Egyezményben foglaltakra. Általánosságban a jövedelem jogcímének meghatározásával kapcsolatosan az alábbiak fogalmazhatók meg: Az Egyezmény tizennyolc Cikke szabályozza a különféle jogcímek alapján kapott jövedelmek adóztathatóságának helyét. Olyan esetben, amikor a jövedelemszerzés helye Románia és az Egyezmény alapján az adott jövedelem ott adóztatható, akkor a jövedelem jogcímét is az Egyezmény szerint kell meghatározni. Minden más esetben tehát a Magyar Köztársaságban adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét - a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint ezen személyek és más személy) között fennálló jogviszony, valamint a szerzés körülményei figyelembevételével - a Szja tv. rendelkezései szerint, ideértve a 2. (6) bekezdésében foglaltakat is - kell megállapítani, továbbá az adókötelezettségeket is e törvénynek megfelelıen kell teljesíteni. A kérdésben az szerepel, hogy a magyar magánszemély a Romániában bejegyzett céggel kötött munkaszerzıdése alapján munkáját Magyarországon fogja végezni, így a munkavégzés helye Magyarországon lesz. Válaszunk megadása során abból a feltételezésbıl indulunk ki, hogy állandó lakóhelye Magyarországon található (abban az estben, ha rendelkezne Romániában is állandó lakóhellyel, az Egyezmény 4. Cikkének szabályait is vizsgálni kellene.) Mindezek alapján megállapítható, hogy a Szja tv pont a) alpontja 8

9 alapján belföldi illetıségő a magánszemély, továbbá, az Egyezmény hivatkozott 4. cikk 1. pontja és 2. pont a) alpontja alapján is magyar illetıségő. A magyar illetıségő személyt Romániában bejegyzett cég fogja alkalmazni, a munkavégzés helye Magyarországon lesz. A jövedelem jogcímét a 16. Cikk szabályozza, abból adódóan, hogy munkaszerzıdéssel foglalkoztatja a munkáltató, azaz nem önálló munkáért járó térítést kap. E Cikk alapján jelen esetben Magyarországon lesz adóztatható a jövedelem, ugyanis a 16. Cikk szerint a bér, fizetés és az egyéb hasonló díjazás, amelyet az Szerzıdı Államban belföldi illetıségő személy nem önálló munkáért kap, csak ebben az Államban adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik Szerzıdı Államban végzik. Amennyiben a munkát ott végzik, az abból származó díjazás ebben a másik Államban adóztatható. Tehát mind a fı szabály 16. Cikk 1. pont elsı fordulata, mely szerint az a díjazás melyet az egyik Szerzıdı Államban belföldi illetıségő magánszemély nem önálló munkáért kap, csak ebben az Államban adóztatható, az illetısége szerinti Államban, azaz Magyarországon adóztatható e jövedelem, de jelen estben a pont második fordulata alapján is, hiszen Magyarországon végzi a munkát a román cég alkalmazásában a magánszemély, így fı szabály szerint Magyarországon az Szja tv. rendelkezéseinek megfelelıen adóztatható a jövedelem. A román munkáltató az Art pontja szerint azonban nem minısül kifizetınek, ezért adóelıleg megállapítására, levonásra nem kerül sor, így a magánszemélynek kell azon negyedévet követı hónap 12. napjáig megállapítani és megfizetni jövedelmét terhelı személyi jövedelemadót, mely negyedévben a kifizetés történt [Szja tv. 46. (9) bekezdés]. A munkaviszonyban folytatott tevékenység a Szja tv. szerint nem önálló tevékenység, így az ebbıl származó jövedelem része az összevont adóalapnak, következésképpen a jövedelmet terhelı adóját a Szja tv. 29. és 8. (1) bekezdése alapján kell megállapítania a jelenleg hatályos szabályok alapján. Már itt megjegyezzük, hogy január 1-tıl a személyi jövedelemadó törvény szerint egyetlen adókulcs van, melynek mértéke 16 %. További kötelezettsége a magánszemélynek, hogy a Szja tv. 46. (10) bekezdése és az Art. 1. számú mellékletének a B/2/b.) pontja alapján az adóévet követı május 20-áig személyi jövedelemadó bevallást kell benyújtania. [Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az ilyen típusú munkavégzéssel kapcsolatos járulékszabályokat a Tájékoztató további fejezetei tartalmazzák, melyek az uniós koordinációs rendeletek miatt igen sajátosak, jelen esetben abból következıen, hogy a munkáltató Magyarországon bejegyzett székhellyel nem rendelkezik.] Ha a munkavégzés helye Romániában lenne, a 16. Cikk alapján a Romániában végzett munka alapján járó díjazás Romániában lenne adóztatható, s ekkor a 25. cikk a) pont (i) és (iii) alpontját kellene alkalmazni a kettıs adóztatás elkerülése céljából. Eszerint, ha a Magyarországon belföldi illetıségő magánszemélyként olyan jövedelmet élvez, mely az Egyezmény rendelkezéseivel összhangban Romániában adóztatható, úgy az a) pont alapján annak (iii) alpontja szerint mentesíti Magyarország e jövedelmet az adóztatás alól, oly módon, hogy az ilyen belföldi illetıségő személy többi jövedelmét terhelı adó összegének kiszámításánál figyelembe veheti a mentességet élvezı jövedelmet. A Szja tv. a korábban adóterhet nem viselı járandóságokat adómentessé minısítette január 1-tıl a 7. (1) bekezdés m) pontja alapján a magánszemély jövedelmének kiszámításánál nem kell figyelembe venni egyebek mellett, a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerzıdés alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített azon jövedelmet, amelyet egyébként az összevont adólapba kellene beszámítani. A Szja tv pontja értelmében a magánszemély összes jövedelme az adóévben a magánszemély összevont adóalapja [29. (1) bekezdés] és külön adózó valamennyi - bevallási kötelezettséggel járó - jövedelme, a következıket is figyelembe véve: a) be kell számítani ab) a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerzıdés alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített azon jövedelmet, amelyet az összevont adólapba nem kell beszámítani. E szabály tehát az jelenti, hogy a magánszemély összevont adóalapját terhelı adó megállapításakor nem kell ezt a jövedelmet figyelembe venni, azonban, mivel a magánszemély éves összes jövedelmének részét képezi, befolyásolhatja, hogy az adóévi adójóváírás érvényesítésére jogosult-e a magánszemély. A bevallási kötelezettséggel kapcsolatosan megjegyzendı, hogy a Szja tv. 11. (1)-(2) bekezdése alapján a magánszemély köteles jövedelmeit és adóját bevallani. Ugyanezen (3) bekezdése tartalmazza, hogy mely bevételeket nem kell bevallania, azonban e bekezdés a) pontja szerint azt a bevételét be kell vallania, melyet bár a jövedelem számításánál nem kell figyelembe venni, de az éves összes jövedelmének [ pont szerinti] részét képezi, így a 7. (1) bekezdés m) pont szerintit is. A 16. cikk azon szabálya azonban, mely szerint a nem önálló munka ellenértékeként kapott jövedelem Romániában adóztatható a munkavégzés romániai helye miatt, csak akkor alkalmazandó, ha a 16. cikk 2. pontjában szereplı három feltétel együttesen nem áll fenn. A 16. Cikk 2. pontja szerint, ha a magyar illetıségő személy Romániában a nem önálló munkáért díjazást kap, a jövedelem Magyarországon adóztatható, ha: a) a kedvezményezett bármilyen 12 hónapos idıszakon belül összesen 183 napnál nem tölt hosszabb idıszakot vagy idıszakokat a másik Államban, és b) a díjazást olyan munkáltató fizeti, vagy olyan munkáltató nevében fizetik, aki nem belföldi illetıségő a másik Államban, és c) a díjazás terhét nem a munkáltatónak a másik Államban lévı telephelye vagy állandó bázisa viseli. Ez utóbbi esetben is a Romániából származó jövedelmet a Szja tv. rendelkezései szerint kell adóztatni. 2. Kérdés: Vegyes román, magyar tulajdonú romániai székhelyő gazdasági társaság osztalékot fizet a tulajdonosok részére. A magyar tulajdonos egy magánszemély. Milyen adókötelezettség terheli a magyar magánszemélyt? 2. Válasz: A válasz megadása során ebben az esetben is abból a feltételezésbıl indulunk ki, hogy a magyar tulajdonos magánszemély mind a Szja tv., mind az Egyezmény alapján a Magyar Köztársaságban belföldi illetıségő. A magyar illetıségő magánszemély esetében szintén a Szja tv. 2. (4) és (5) bekezdéseiben foglalt rendelkezések szerint kell eljárni, azaz a (4) bekezdése szerint belföldi illetıségőként adókötelezettsége összes bevételére - benne a Romániából származó osztalékra is - kiterjed (teljes körő adókötelezettség), ugyanakkor az (5) bekezdés alapján az Egyezmény rendelkezései az irányadók. Az Egyezmény 10. Cikke szabályozza az osztalékkal kapcsolatos adókötelezettség helyét és módját, eszerint az osztalék mindkét államban adóztatható. Az 1. bekezdés szerint az osztalék, amelyet az egyik Szerzıdı Államban belföldi illetıségő társaság a másik Szerzıdı Államban belföldi illetıségő személynek fizet, ebben a másik Szerzıdı Államban adóztatható. A Szja tv. 66. (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a magánszemély osztalékból származó bevételének egésze jövedelem. A Szja tv. alkalmazásában osztaléknak minısül: b) a külföldi állam joga szerinti osztaléknak minısülı jövedelem. Ugyanezen (3) bekezdés b) pontja rendelkezése szerint az adót a kifizetı a kifizetés idıpontjában állapítja meg és az Art. szerint vallja be és fizeti meg. Az adó mértéke január 1-tıl egységesen 16 %, így az osztalék jövedelmet terhelı adót is e mérték figyelembe vételével kell megállapítani. Kifizetı hiányában az adót a magánszemély állapítja meg, és azt a kifizetést követı negyedév elsı hónapjának 12. napjáig fizeti meg. 9

10 Az elızıekben leírtakkal ellentétben azonban a 10. cikk 2. pontja alapján a forrás országban is adóztatható az osztalékjövedelem. az osztalék abban a Szerzıdı Államban és annak a Szerzıdı Államnak a jogszabályai szerint is adóztatható, amelyben az osztalékot fizetı társaság belföldi illetıségő, ha azonban a kedvezményezett az osztalék haszonhúzója, az így felszámított adó nem haladhatja meg a) az osztalék bruttó összegének 5%-át, ha a kedvezményezett olyan társaság, amely az osztalékot fizetı társaság tıkéjének legalább 40%-át közvetlenül birtokolja; b) az osztalék bruttó összegének 15%-át minden más esetben. E bekezdés rendelkezései nem érintik a társaság adóztatását arra a nyereségre vonatkozóan, amelybıl az osztalékot fizetik. Ebben az esetben, mivel magánszemélyrıl van szó a 2. pont b) alpont szerinti adómértéket kell alkalmazni, tekintve, hogy az a) alpont társaságokra vonatkozik. A forrás országban akkor adóztatható az Egyezmény alapján az Egyezmény szerinti mértékben az osztalék, ha a magánszemély illetıségigazolásával igazolja, hogy nem minısül belföldinek, azaz jelen esetben a román cégnek átadja a magyar adóhatóság által kiállított illetıségigazolást. Ekkor az Egyezmény szerinti mértéknek megfelelı összeget, azaz az osztalék bruttó összegének 15 %-át vonhatja le a román gazdasági társaság az osztalékból. Ebben az esetben azonban alkalmazni kell a 25. Cikket annak a) pontja (i) és (ii) alpontját - is, mely a kettıs adóztatás elkerülésérıl szól. A kettıs adóztatást az idézett cikk szerint az alábbi módon kell elkerülni: Magyarország esetében amennyiben a Magyarországon belföldi illetıségő személy olyan jövedelmet élvez, amely az Egyezmény rendelkezéseivel összhangban Romániában adóztatható, Magyarország mentesíti az ilyen jövedelmet az adóztatás alól, úgy, hogy Magyarország lehetıvé teszi az ilyen belföldi illetıségő személy jövedelmét terhelı adóból egy olyan összeg levonását, amely megegyezik a Romániában megfizetett adóval. A külföldön megfizetett adó beszámításának lehetıségérıl a Szja tv január 1-tıl egységesen a 8. (2) bekezdése rendelkezik, a következıképpen: (2) Belföldi illetıségő magánszemély által megszerzett jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fizetendı adó - nemzetközi szerzıdés hiányában - a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál, és nem vehetı figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerzıdés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegébıl a magánszemély részére visszajár. A 25. Cikkel összhangban a Szja elızıben idézett 8. (2) bekezdése szerint a belföldi illetıségő magánszemély által megszerzett, külföldön is adóztatható osztalékból származó jövedelem esetében a Szja tv. szerint megállapított adót csökkenti az osztalék külföldön megfizetett adója. Ugyanakkor nem vehetı figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely a nemzetközi szerzıdés rendelkezése, vagy a külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegébıl a magánszemély részére visszajár. 3. Kérdés: Romániában több éven keresztül sport tevékenységet végzett egy magyar illetıségő magánszemély hónapban a román klub kifizette számára a járandóságait. Ezt követıen Magyarországon vállalt munkát. A Romániában évben szerzett jövedelmeirıl a román adóhatóságnak fogja bevallását megküldeni. Kérdés, hogy ilyen esetben a adóévben szerzett jövedelmeit és adókötelezettségét tartalmazó személyi jövedelemadó bevallásában be kell-e majd vallania Romániából származó jövedelmét? 3. Válasz: Mivel a sportoló Magyarországon belföldi illetıségő személy, a Szja tv. 2. (4) bekezdése alapján teljes körő adókötelezettség vonatkozik rá, azaz mind belföldrıl, mind külföldrıl származó bevételére kiterjed adókötelezettsége, figyelemmel az Egyezmény rendelkezéseire. Az Egyezmény 18. Cikke szabályozza a mővészek és sportolók e tevékenységükbıl származó jövedelmeik adóztathatóságának helyét. A Cikk 1. pontja alapján, ha az egyik szerzıdı államban belföldi - jelen esetben magyar - illetıségő mővészek és sportolók a másik szerzıdı államban végeznek ilyen tevékenységet, akkor az ezzel kapcsolatos jövedelmük ebben a másik államban (forrás ország), azaz Romániában adóztatható. Esetükben az egyezményeknek a szabad foglakozással (15. Cikk) vagy a nem önálló munkával (16. Cikk) kapcsolatos rendelkezései nem alkalmazhatók akkor sem, ha egyébként a tevékenységet oda lehetne sorolni. A forrás ország adóztatási joga akkor is fennáll, ha a járandóságot nem közvetlenül a magánszemélynek fizetik, hanem a például a közvetítı ügynök, impresszárió számára utalják (a 18. Cikk 2. pontja alapján). Érdemes megemlíteni a Cikk 3. pontjának azon szabályát, hogy Tekintet nélkül e cikk 1. és 2. bekezdésének rendelkezéseire, az e cikkben említett jövedelem adómentes abban a Szerzıdı Államban, amelyben az elıadómővész vagy sportoló tevékenységét kifejti, feltéve, hogy ezt a tevékenységet döntı részben ennek az Államnak vagy a másik Államnak a közpénzeibıl támogatják, vagy a tevékenységre a Szerzıdı Államok közötti kulturális megállapodás vagy program keretében kerül sor. Az adómentességi szabálynak azonban igen fontos feltétele, hogy a tevékenységet Romániának, vagy a Magyar Köztársaságnak közpénzeibıl kell támogatni, vagy a tevékenységre a két állam (Szerzıdı Államok) közötti program keretében kerüljön sor. E Cikk kapcsán is alkalmazandóak a kettıs adóztatást elkerülı 25. Cikk a már korábbiakban ismertetett a) pont (i) és (iii) alpontjai. Magyarország e pontok alapján mentesíti e jövedelmet az adóztatás alól, figyelemmel az (iii) alpontra, azaz ha az Egyezmény bármely rendelkezésével összhangban a Magyarországon belföldi illetıségő személy Romániában szerzett ott adóztatandó jövedelmet, az Magyarországon mentesül az adóztatás alól, Magyarország mindazonáltal az ilyen belföldi illetıségő személy többi jövedelmét vagy vagyonát terhelı adó összegének kiszámításánál figyelembe veheti a mentességet élvezı jövedelmet. Mint az 1. kérdésben adott válaszunkban írtuk, január 1-tıl e jövedelmeket a 7. (1) bekezdés m) pontja alapján a magánszemély jövedelmének kiszámításakor nem kell figyelembe venni, ugyanakkor a pont szerinti éves jövedelem része, ezért e jövedelmet a 11. (1) bekezdés alapján figyelemmel a (3) bekezdés a) pontjában írtakra - be kell vallania a magánszemélynek az Art. rá irányadó szabályai szerint. Egyébként mivel a kérdésben szereplı személynek évben egyaránt származott jövedelme Romániából, hazatérését követıen pedig Magyarországon munkaviszonyból származó jövedelme keletkezik, így a fentiekben leírtak szerint a Romániából származó jövedelmét évrıl szóló bevallásában kell majd bevallania. Abban az esetben, ha a sportoló tevékenységét döntı részben e másik Államnak vagy az illetısége szerinti Államnak a közpénzeibıl támogatják, vagy a tevékenységre a Szerzıdı Államok közötti kulturális megállapodás vagy program keretében kerül sor, úgy tekintet nélkül a 18. Cikk 1-2. pontjaira, ez a jövedelem adómentes. 4. Kérdés: Milyen adókötelezettség keletkezik abban az esetben, ha román cég a magyar illetıségő személyt bizományosként foglalkoztatja, s számára jutalékot fizet? 4. Válasz: Az Egyezmény 12. Cikke tartalmaz külön rendelkezéseket a jutalékkal kapcsolatosan. A vonatkozó cikk értelmében az egyik szerzıdı államban keletkezı (forrás ország) és a másik szerzıdı államban belföldi illetıségő személynek kifizetett jutalék mindkét szerzıdı államban adóztatható. A forrás ország által kivethetı adó mértéke azonban korlátozott, nem haladhatja meg a jutalék bruttó összegének 5 százalékát, amennyiben a jutalékot közvetlenül az ügynöknek fizetik ki. Ez a szabály azonban nem érvényes akkor, ha a jutalékot kapó személynek Romániában telephelye van és a jutalék ezzel a telephellyel kapcsolatos költségbıl ered. Ebben az esetben a jutalék Romániában adóztatható, Magyarországon mentes, de a többi jövedelem adójába a 25. Cikk Kettıs adóztatás elkerülése a) bekezdés és (ii) pontja alapján (mint az osztalék esetében idézetteknél látható) beszámítható. Abban az esetben, ha román illetıségő magánszemély Magyarországon jut jutalékhoz, a 12. cikk értelmében szintén adóztatható a forrás országban, azaz Magyarországon, természetesen itt is a mérték korlát figyelembevételével. 10

11 Ekkor a 25. cikk b) pontja alapján Románia gondoskodik a kettıs adóztatás elkerülésérıl, úgy, hogy a Romániában belföldi illetıségő személyek által az Egyezmény rendelkezései értelmében Magyarországon megfizetett adót le kell vonni a romániai adójogszabályoknak megfelelıen esedékes román adókból. Ez a levonás azonban nem haladhatja meg a levonás elıtt számított jövedelemadónak vagy vagyonadónak azt a hányadát, amely annak a jövedelemnek tudható be, amely Magyarországon adóztatható. Az egyezmény alkalmazásában jutalék alatt a brókereknek, a bizományosoknak vagy a brókerhez és a bizományoshoz hasonló személyeknek teljesített kifizetések értendık. Hogyan alkalmazzuk az egyezményt, ha egy román cég fizet jutalékot magyar illetıségő magánszemélynek? A jutalék az egyezmény szempontjából akkor keletkezett Romániában, ha román illetıségő személytıl származik. Ide nem csak az ott bejegyzett gazdasági társaságok és egyéb szervezetek sorolhatók, hanem azok a magyar illetıségő személyek is, amelyek telephellyel rendelkeznek Romániában. Ha tehát az ottani telephely fizeti a jutalékot olyan ügynöki tevékenységgel kapcsolatban, amely a telephely mőködéséhez tartozik, a romániai adókötelezettség is fennáll. A személyi jövedelemadó szempontjából a jutalék önálló tevékenységbıl származó jövedelemnek számít. Abban az esetben, ha a jutalékot Romániában is adóztatták, az egyezmény szerint a magyarországi adóból [azaz a Szja tv. 29. szerinti összevont adóalap 8. (1) bekezdése alapján megállapított adójából, azaz 2011-ben a szuperbruttósított jövedelem 16 %-os mértékkel megállapított adójából] az ott fizetett adó, legfeljebb azonban a jutalékra arányosan esı, számított személyi jövedelemadó levonható (fordított esetben Romániában is érvényesül a beszámítás). Az egyezmény foglalkozik azzal az esettel is, amikor a kifizetı és a jutalékot kapó magánszemély, vagy a kettıjük és egy harmadik személy közötti különleges kapcsolat miatt a jutalék magasabb a piacon elfogadott szokásos értéknél. Ilyenkor az 5 százalékos korlátot és annak magyarországi adóbeszámítását csak a piaci értéknek megfelelı összegre lehet alkalmazni. A jutalék ezt meghaladó része mindkét országban az általános szabályok szerint adóztatandó, de az illetıség szerinti országban ez esetben is levonható a másik országban fizetett adó, legfeljebb azonban az adott összegre arányosan jutó hazai adó. Fontos tudni, hogy az egyezményi elıírásokat akkor is kötelezı alkalmazni, ha a magánszemély részére egy összeget több jogcímen fizetnek ki, tehát a kifizetésnek csak egy része a jutalék. Amennyiben egyértelmően megállapítható a jutalék összege, erre a 12. cikk szabályai irányadók. 5. Kérdés: Egy magyar székhelyő társaság évi eredménye terhére évben osztalékot kíván fizetni tagjainak törzsbetétjük arányának megfelelıen. A tagok egy román illetıségő társaság és egy román illetıségő magánszemély. A román magánszemély, valamint a román társaság részére kifizetett osztalékból az állami adóhatóság felé van-e adólevonási, bevallási kötelezettsége a társaságnak? Ha igen, azt milyen számú nyomtatványon és milyen határidıvel kell teljesíteni? 5. Válasz: Az Egyezmény 3. cikk 1. pont d)-e) alpontjai határozzák meg, hogy mit ért a személy és a társaság fogalmán. Eszerint a személy egyaránt magába foglalja a magánszemélyt, valamint a társaságot és minden más olyan személyi egyesülést, amely a Szerzıdı Államok egyikében jogszerően jött létre. A társaság kifejezése pedig azokat a jogi személyeket vagy egyéb olyan jogalanyt jelenti, amelyek az adóztatás szempontjából jogi személynek tekintendık. A már korábbiakban idézett 10. cikk 1. pontja rögzíti, hogy az osztalék, amelyet az egyik Szerzıdı Államban belföldi illetıségő társaság a másik Szerzıdı Államban belföldi illetıségő személynek fizet, ebben a másik Szerzıdı Államban adóztatható. E cikk 2. pontja alapján ugyanakkor ez az osztalék abban a Szerzıdı Államban és annak a Szerzıdı Államnak a jogszabályai szerint is adóztatható, amelyben az osztalékot fizetı társaság belföldi illetıségő, ha azonban a kedvezményezett az osztalék haszonhúzója, az így felszámított adó nem haladhatja meg a) az osztalék bruttó összegének 5 %-át, ha a kedvezményezett olyan társaság, amely az osztalékot fizetı társaság tıkéjének legalább 40 százalékát birtokolja; b) az osztalék bruttó összegének 15%-át minden más - azaz az a) pontban nem nevesített - esetekben. A cikk 5. pontja szerint, ha az egyik Szerzıdı Államban belföldi illetıségő társaság nyereségre vagy jövedelemre tesz szert a másik Szerzıdı Államból, ez a másik Állam nem adóztathatja meg a társaság által kifizetett osztalékot, kivéve, ha az osztalékot ebben a másik Államban belföldi illetıségő személynek fizetik, vagy ha az érdekeltség, amelynek alapján az osztalékot fizetik, ténylegesen ehhez a másik Szerzıdı Államban lévı telephelyhez vagy állandó bázishoz kapcsolódik, sem pedig a társaság fel nem osztott nyereségét nem terhelheti a társaság fel nem osztott nyereségére megállapított adóval, még akkor sem, ha a kifizetett osztalék vagy a fel nem osztott nyereség egészben vagy részben ebben a másik Államban keletkezı nyereségbıl vagy jövedelembıl áll. Fı szabály szerint, figyelemmel az elızıekben idézett 5. pontra, a román társaság részére fizetett osztalék adóztatását az egyezmény nem engedi, annak összege Romániában adóztatható. [Megjegyezzük, hogy az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekrıl szóló törvények módosításáról szóló évi CXIX. törvény 180. (8) bekezdése szerint január 1. napjával hatályát vesztette a Tao tv a, mely az osztalékadóról szólt.] Összességében tehát a román illetıségő társaságnak a magyar illetıségő társaság által juttatott osztalék után nem keletkezik adókötelezettsége (fizetési, bevallási) Magyarországon. A román illetıségő magánszemély esetében az Szja tv. 2. (4) bekezdése alapján korlátozott adókötelezettség érvényesül, azaz kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldrıl származó bevételére terjed ki az adókötelezettség. Azonban az (5) bekezdés szerint itt is a nemzetközi szerzıdés elıírásait kell alkalmazni, amennyiben ez az Szja törvénytıl eltérı elıírást tartalmaz. Az Art. 4. számú melléklete - A külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályairól elıírásait kell alkalmazni a román illetıségő magánszemély adókötelezettségeinek megállapításánál. A 4. számú melléklet szerint a külföldi illetıségő magánszemély a jövedelemszerzés helye szerint belföldrıl származó jövedelmére, így különösen az osztalékra az e mellékletben foglaltakat kell alkalmazni. A 4. számú melléklet 2. pontja szerint a kifizetı a kifizetett összegbıl az adót megállapítja, levonja és a kifizetést követı hó 12- éig fizeti meg. A nemzetközi egyezmény szerinti adót vonja le a kifizetı, ha a kifizetés idıpontjáig a külföldi illetıségő magánszemély, illetıleg a képviseletében eljáró személy az e melléklet szerinti igazolásokat és nyilatkozatokat csatolja. A 3. pont alkalmazása esetén: Nem kell az adót levonni, bevallani és megfizetni, ha nemzetközi egyezmény szerint az a bevétel nem adóztatható belföldön, és a külföldi illetıségő magánszemély illetıségét igazolja. Az Egyezmény fentiekben idézett 10. cikk 2. pont b) alpontja alapján az Egyezmény nem tiltja a forrás országban az osztalék adóztatását, így a 4. számú melléklet 3. pontja a magánszemély esetén nem alkalmazható. A 2. pontban foglaltak szerint azonban a kifizetı az Egyezmény által alkalmazandó adómértéket csak akkor érvényesítheti, ha rendelkezik a külföldi személy illetıségigazolásával, vagy ennek a személynek a külföldi illetıségrıl szóló nyilatkozatával a kifizetés idıpontjában. 11

12 Mindezek miatt kell a 4. számú melléklet 7. pontja szabályait az adózási kötelezettség megállapításánál követni. Eszerint a külföldi illetıség igazolására a külföldi adóhatóság által kiállított okirat magyar nyelvő szakfordításáról készült másolat szolgál (a továbbiakban: illetıségigazolás). Az illetıséget adóévenként akkor is igazolni kell, ha az illetıség a korábban benyújtott illetıségigazolás óta nem változott. A 7. pont szerint, ha a kifizetı a kifizetés idıpontjában még nem rendelkezik az illetıségigazolással, de az illetıségérıl írásban nyilatkozott a külföldi, s azt a kifizetı elfogadta, szintén alkalmazható az egyezmény szerinti alacsonyabb adómérték. Azonban, ha az illetıség igazolást az adóbevallás benyújtásáig nem pótolja a külföldi személy, úgy a kifizetınek a le nem vont adót az év utolsó hónapjának kötelezettségeként be kell vallania és meg kell fizetnie. A bevallás benyújtását követıen bemutatott illetıségigazolás alapján a kifizetı elévülési idın belül önellenırzéssel helyesbíthet. Az idézett melléklet 5. pontja alapján, ha a külföldi illetıségő magánszemélytıl levont adó mértéke magasabb a nemzetközi egyezmény alapján érvényesítendınél az elızıekben leírtak miatt a külföldi illetıségő magánszemély az illetıségigazolás és a kifizetı igazolása benyújtásával az állami adóhatóságnál adó-visszatérítési igényt terjeszthet elı. Ebben az esetben alkalmazni kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetérıl és egyes szervek kijelölésérıl szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendeletet, melynek 18. (1) bekezdése c) pontja alapján kizárólag a Kiemelt Ügyek Adóigazgatósága (KÜIG) jár el az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók körében a Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel, állandó vagy ideiglenes lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkezı külföldi személy adóügyében, ideértve az Art. 4. meghatározott adózókat is. Az adókülönbözetet az adóhatóság a külföldi személy által megjelölt bankszámlára utalja. A 10. pont szerint, ha az osztalékjövedelemben részesülı magánszemély külföldi illetıségő, a kifizetı a kifizetést, illetıleg az adatszolgáltatást adóazonosító jel hiányában is teljesítheti. Összefoglalva tehát, a társaság, mint az Art pontja szerinti kifizetı a magánszemélytıl az osztalék kifizetése kapcsán az Szja tv. és az Egyezmény értelmében köteles adót levonni, s a kifizetést követı hó 12-éig megfizetni, valamint arról az Art. 31. (2) bekezdése alapján benyújtandó bevallásában számot adni. Azonban, ha a kifizetés idıpontjában már rendelkezik a magánszemély illetıségigazolásával, vagy az illetıségrıl szóló írásbeli nyilatkozatával, úgy az Art. 4. számú melléklet 2. pontja szerint kell eljárnia az adó mértékének megállapításánál, azaz az Egyezmény szerinti adómértéket kell alkalmaznia. Abban az esetben, ha az Art. 4. melléklet 10. pontjában foglaltak alapján a román állampolgár nem rendelkezik adóazonosító jellel, adatszolgáltatást a külföldi román illetıségő magánszemély részére történt osztalék kifizetésrıl évre vonatkozóan kifizetı a 11K79-es számú nyomtatványon tudja teljesítenie. A kifizetıi adatszolgáltatás benyújtásának határideje január 31-e. Ez esetben a román illetıségő magánszemélynek az elızıekben vázoltak miatt, különös tekintettel a 4. számú mellékletre, a részére kifizetett osztalékról és az azt terhelı adóról bevallási kötelezettsége nincs. 6. Kérdés: Magyarországra Romániából áttelepült magánszemély, aki állandó lakhellyel Magyarországon rendelkezik, jövedelmei is itt keletkeznek, Romániában megörökölt egy ingatlant. Ezt az ingatlant értékesítette. Hol kell adóznia az értékesített ingatlan után? 6. Válasz: Az Egyezmény 6. cikke tartalmazza az ingatlan vagyonból származó jövedelem adóztatására vonatkozó rendelkezéseket. Eszerint az Egyezmény illetıségre vonatkozó szabályai alapján, ha az egyik Szerzıdı Államban illetıséggel bíró, jelen esetben magyar illetıségő személy a másik Szerzıdı Államban, azaz Romániában lévı ingatlan vagyonból jövedelmet élvez, ebben a másik Szerzıdı Államban, azaz Romániában adóztatható kizárólag. A 6. Cikk 2. bekezdése alapján az ingatlan vagyon kifejezésnek olyan jelentése van, mint amit annak a Szerzıdı Államnak a jogszabályai szerint jelent, amelyikben a szóban forgó vagyon fekszik, azaz jelen esetben az ingatlan vagyon fogalmát a román jogszabályok szerint kell meghatározni. 7. Kérdés: Román illetıségő szakkönyvkiadó adja ki magyar illetıségő magánszemély tudományos mővét. A könyv megírására, elkészítésére nem a Kiadó bízta meg, hanem már tartalmilag kész mővel jelentkezett a magánszemély a Kiadónál. A szerzıdés szerint a Kiadó évente egyszer, adott hónapban értesíti az elızı évi eladási adatokról, s az ennek megfelelı jogdíjat kiutalja. A díjazás az eladott példányok után százalékosan történik, a százalék nagysága függ az eladás példányszámától. A mő elektronikus kiadása után felhasználási jogának ellenértékéért egyösszegő díjazásban állapodott meg a szerzı a kiadóval. Milyen adózási szabályok vonatkoznak a jogdíjra? 7. Válasz: A Szja tv. szerint belföldi illetıségő magánszemélyrıl lévén szó a Szja tv. szerinti teljes adókötelezettség jellemzi, az Egyezmény rendelkezéseit figyelembe véve. Az Egyezmény 13. Cikke tartalmazza a jogdíj adóztathatóságára vonatkozó szabályokat, az adóztathatóság helyét. Fı szabály szerint (13. Cikk 1. pont) az egyik Szerzıdı Államban keletkezı és a másik Szerzıdı Államban belföldi illetıségő személynek kifizetett jogdíj ebben a másik Államban adóztatható, azaz a magyar szabályok szerint adóztatható a jogdíj. Azonban a 2. bekezdés alapján a forrás ország adóztathatja a másik Szerzıdı Államban belföldi, azaz magyar illetıségő magánszemélynek fizetett jogdíjat, de ha a kedvezményezett a jogdíj haszonhúzója, az adóteher nem haladhatja meg az egyezményben elıírt mértéket, az Egyezmény szerint ez a bruttó jogdíj 10 százaléka. Az Egyezmény 13. Cikk 3. pontja határozza meg a jogdíj fogalmát: a jogdíj kifejezés magában foglal minden olyan jellegő térítést, amelyet irodalmi, mővészeti vagy tudományos alkotások - beleértve a mozgóképfilmet, a rádiós vagy televíziós közvetítésre szolgáló filmeket és szalagokat - szerzıi joga, mindenfajta szabadalom, védjegy, ipari formaterv vagy modell, terv, titkos képlet vagy eljárás felhasználásának vagy felhasználási jogának ellenértékeként, ipari, kereskedelmi vagy tudományos berendezések használatáért vagy használati jogáért, illetve ipari, kereskedelmi vagy tudományos tapasztalattal kapcsolatos információért fizetnek ki. A 13. Cikk 1. és 2. pontjait nem kell alkalmazni akkor, ha a jogdíj haszonhúzója, aki magyar (azaz a Szja tv. szerinti belföldi illetıségő) Romániában, ahol a jogdíj keletkezik, telephellyel vagy állandó bázissal rendelkezik, és a jog vagy vagyoni érték, amely után a jogdíjat fizetik, ténylegesen ezzel a telephellyel vagy állandó bázissal kapcsolatos. Ebben az esetben 7. vagy a 15. cikk alkalmazandó. [Haszonhúzó a jogdíj végsı tulajdonosa.] Az 5. pont szerint a jogdíj akkor tekintendı Romániából származónak, ha a kifizetı ez az Állam maga, helyhatósága vagy közigazgatási-területi egysége, vagy egy ebben az Államban, azaz Romániában belföldi illetıségő személy. Ha azonban a jogdíj kifizetıje, akár belföldi illetıségő az egyik Szerzıdı Államban, akár nem, a Szerzıdı Államok egyikében olyan telephellyel vagy állandó bázissal rendelkezik, amellyel kapcsolatosan a jogdíjfizetési kötelezettség felmerült, és ezt a jogdíjat ez a telephely vagy állandó bázis viseli, akkor úgy tekintendı, hogy a jogdíj abból a Szerzıdı Államból származik, amelyben a telephely vagy az állandó bázis található. A kettıs adóztatás elkerülése érdekében ebben az esetben is alkalmazandó a 25. Cikk, mely szerint, ha Magyarországon belföldi illetıségő magánszemély a 13. Cikk alapján olyan jövedelemhez jutott, melyet Romániában adóztattak, úgy Magyarország mentesíti az ilyen jövedelmet az adóztatás alól, úgy, hogy a belföldi illetıségő személy jövedelmét terhelı adóból lehetıvé teszi olyan összeg levonását, mely megegyezik a Romániában megfizetett adóval. Azonban ebben az esetben is figyelembe veendı a Szja tv. 8. (2) bekezdés szerinti korlát, azaz az így levont összeg nem haladhatja meg a levonás elıtt számított adónak azt a hányadát, mely Romániából származó ilyen jövedelemtételekre esik. 12

13 8. Kérdés: Román magánszemély, aki állandó lakóhellyel Romániában rendelkezik, s ott is él, tulajdonosa egy magyarországi ingatlannak is. Ezt az ingatlanát szeretné hasznosítani, ezért bérbe adná. Kell-e ehhez neki adóazonosító jelet és adószámot kérni? Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelme hol fog a magánszemélynek adózni? 8. Válasz: A román állampolgár Romániában rendelkezik állandó lakóhellyel és ott is él, ezért a magánszemély az Egyezmény 4. Cikke szerint román illetıségő. Az Egyezmény 6. Cikk 3. pontja értelmében az 1. pont azon rendelkezése - mely szerint az a jövedelem, amelyet az egyik Szerzıdı Államban belföldi illetıségő személy a másik Szerzıdı Államban lévı ingatlan vagyonból (beleértve a mezıgazdaságból és az erdıgazdálkodásból származó jövedelmet) élvez, ebben a másik Szerzıdı Államban adóztatható - kiterjed az ingatlan vagyon közvetlen használatából, bérbeadásából vagy bármilyen más felhasználási formájából származó jövedelemre is. Így tehát, mivel az ingatlan, melyet a román illetıségő magánszemély bérbeadással kíván hasznosítani, Magyarországon fekszik, az Egyezmény alapján ingatlan fekvése helye szerinti államnak adózási szabályait, azaz a magyar adózásra vonatkozókat beleértve az adóköteles tevékenység értelmezését, az általános forgalmi adó szabályokat és a képzıdı jövedelem utáni adó megállapításának szabályait kell alkalmazni augusztus 16-tól hatályos az Art. 22. (16) bekezdése, mely szerint Mentesül a magánszemély adózó - kivéve az egyéni vállalkozót és a 22. (1) bekezdés e) pontja szerinti kereskedelmi kapcsolatot létesítıt - az adószám megszerzéséhez elıírt bejelentési kötelezettség teljesítése alól, ha kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti ingatlan-bérbeadási (haszonbérbeadási) tevékenységet folytat és az általános forgalmi adót érintıen nem él az adókötelessé tétel jogával. Az Áfa tv. 86. (1) bekezdés l) pontja szerint mentes az adó alól az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbeadása. Az adómentes ingatlan-bérbeadás azonban az Áfa tv a értelmében adókötelessé tehetı. Az Art. idézett és az Áfa hivatkozott jogszabályhelyi alapján tehát, ha a román illetıségő magánszemély az ingatlan bérbeadása során nem tér el az Áfa tv. általános szabályaitól, nem kell e tevékenységét az állami adóhatósághoz bejelenteni, azaz nem kell adószámmal rendelkezni. Azonban adóazonosító jelre ebben az esetben is szükség van az Art. 24. (5) bekezdése alapján. A kérdésbıl kitőnik, hogy a román magánszemély adóazonosító jellel nem rendelkezik. Az Art. hivatkozott 24. (5) bekezdése, valamint ugyanezen (3) bekezdése alapján szüksége lesz adóazonosító jelre. Ez utóbbi jogszabályhely szerint az állami adóhatóság az adószámmal nem rendelkezı magánszemélyt az adóazonosító jelén - a magyar állampolgársággal nem rendelkezı magánszemély esetén az állampolgárságát is feltüntetve - tartja nyilván. Ebben az esetben is alkalmazandó az Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetérıl és egyes szervek kijelölésérıl szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendeletet, melynek 18. (1) bekezdés c) pontja alapján kizárólag a Kiemelt Ügyek Adóigazgatósága (KÜIG) jár el az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók körében a Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel, állandó vagy ideiglenes lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkezı külföldi személyek adóügyében. A Szja tv. szerint január 1-tıl az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem önálló tevékenységbıl származó jövedelem, így a Szja tv ainak rendelkezéseit kell e jövedelem megállapításával kapcsolatosan alkalmazni. Az önálló tevékenységbıl származó jövedelem része az összevont adóalapnak, ezért ebben az esetben is a 29. és 8. (1) bekezdése alapján kell az adót megállapítani. Az önálló tevékenységbıl származó bevételbıl a jövedelmet a magánszemély választása szerint vagy tételes költségelszámolással vagy a 10 százalék költséghányad alkalmazásával állapíthatja meg. Tételes költségelszámolás esetén jellemzıen elıforduló és költségként elszámolható kiadás lehet például az ingatlan fenntartásával, rendeltetésszerő használatával kapcsolatosan felmerülı - nem továbbszámlázott - rezsiköltség, ugyancsak költségként vehetı figyelembe a tárgyi eszközök folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási, felújítási munkákra fordított kiadás is tıl újdonság, hogy az elızıekben jelzett kiadásokon túlmenıen azon magánszemély is számolhat értékcsökkenést az ingatlanra, aki nem egyéni vállalkozóként végzi e tevékenységét. Az adóelıleg megállapítása a ok alapján történik, amennyiben a magánszemély nem rendelkezik adószámmal (a már ismertetett Áfa tv-beli szabályok alkalmazása alapján), és kifizetınek adja bérbe az ingatlant, az adóelıleg megállapítására, levonására, bevallására, valamint a magánszemély részére az Art a alapján igazolás kiadására az köteles, ebben az esetben a magánszemély a kifizetı által kiadott igazolás alapján köteles e jövedelmét adóévet követıen bevallani. Abban az esetben, ha rendelkezik adószámmal, s kifizetınek adja bérbe az ingatlant, a kifizetı nem köteles az adóelıleget a 46. (3)- (4) bekezdése alapján megállapítani, kivéve, ha a magánszemély nyilatkozatban erre kéri. Abban az esetben, ha nem a kifizetı állapítja meg az adóelıleget, ennek megállapítására, megfizetésre bevallására a magánszemély kötelezett a 46. (9)-(10) bekezdése alapján. Fontos megjegyezni, hogy az Eho tv. 2. -a százalékos mértékő eho fizetési kötelezettséget ír elı a Tbj. szerinti belföldi magánszemély által az Eho tv. 3. (3) bekezdésben felsorolt jövedelmek szerzése esetén. Mivel jelen esetben a Tbj. szerint sem válik a román illetıségő magánszemély belföldivé, rá abban az esetben sem vonatkozik ingatlan bérbeadás alapján szerzett jövedelme után eho fizetési kötelezettség, ha a jövedelme meghaladja az 1 millió forintot adóévben. Társasági adó 1. Kérdés: Alkalmazandó-e a jövedelem (nyereség)-minimum szabálya, ha romániai vállalkozásnak magyarországi telephelyen végzett tevékenységbıl származik nyeresége? 1. Válasz: A bevezetıben leírtak szerint a kettıs adóztatás elkerülésérıl szóló egyezmények a telephelynek betudható jövedelmet abban az államban teszik adóztathatóvá, amelyik államban a telephely található. Az adóztatás során a telephely a fekvése szerinti állam adójogszabályait a belföldi adózókhoz hasonlóan alkalmazza. A Tao tv. 2. (4) bekezdése szerinti külföldi vállalkozó belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységébıl származó jövedelme révén a társasági adó alanyává válik (ún. korlátozott adókötelezettsége keletkezik). A külföldi vállalkozó adóalapja a következık szerint határozható meg: Mivel Romániának és Magyarországnak van a kettıs adóztatás elkerülésérıl szóló Egyezménye, ezért a külföldi vállalkozó a belföldi illetıségő adózóhoz hasonlóan, a Tao tv. 6. (1)-(2) bekezdése alapján állapítja meg az adóalapját, azzal, hogy valamennyi belföldi telephelyének betudható jövedelmét együttesen, míg fióktelepeinek jövedelmét fióktelepenként külön-külön veszi figyelembe [Tao tv. 14. (1) bekezdés]. E mellett az Egyezménynek azon célját is szem elıtt tartva, amely az adóztatás kijátszásának megakadályozására irányul figyelemmel kell lenni a Tao tv jétıl hatályos 6. (5)-(10) bekezdéseiben foglaltakra is. Ennek alapulvételével: - ha a megállapított adóalap vagy az adózás elıtti eredmény közül a nagyobbik összeg eléri a Tao tv. 6. (7) bekezdése szerinti jövedelem (nyereség) minimumot, akkor a tényleges adóalappal kell számolni; - ha a megállapított adóalap vagy az adózás elıtti eredmény közül a nagyobbik összeg nem éri el a Tao tv. 6. (7) bekezdése szerinti jövedelem (nyereség) minimumot, és a 6. (5) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell, akkor a román vállalkozó választása szerint az adózás rendjérıl szóló törvény 91/A. -ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz (ilyenkor továbbra is a megállapított adóalapot kell alkalmazni), vagy a jövedelem (nyereség) minimumot tekinti adóalapnak. 13

14 2. Kérdés: Hogyan számolhatók el a romániai vállalkozás magyarországi telephelye mőködtetésének általános ügyviteli, üzletviteli költségei, melyek az adózó székhelyen (Romániában) merültek fel? Hogyan számolhatók el ugyanezen költségek/bevételek fordított esetben: belföldi adóalany Romániából származó jövedelme esetén? 2. Válasz: A kérdés szabályozásának gyökere az Egyezmény 7. Cikke, melynek 3. pontja kimondja, hogy a telephely nyereségének megállapításánál lehetıvé kell tenni azoknak a költségeknek a levonását, amelyek a telephellyel kapcsolatban merülnek fel, beleértve az üzletvezetési és az általános ügyviteli költségeket, függetlenül attól, hogy abban az Államban merülnek-e fel, ahol a telephely található, vagy máshol. Ez a rendelkezés a belsı jogszabályok korlátozásainak fenntartásával alkalmazandó. Melyek ezek a belsı jogszabályi rendelkezések? A Tao tv a tartalmazza azokat a speciális szabályokat, amelyekben a külföldi vállalkozás adóalapjának meghatározása eltér a belföldi adóalanyokétól. Ezek elsısorban éppen az olyan bevételekhez, illetve költségekhez kapcsolódnak, melyek nem kizárólagosan a telephelynek vagy székhelynek tudhatók be. Így a külföldi vállalkozónak csökkenti a belföldi telephelyre meghatározott adózás elıtti eredményét a székhelyén és bármely telephelyén az adóévben felmerült üzletvezetési és általános ügyviteli költségbıl, ráfordításból (kivéve a külföldön felmerült adót) a telephelyre arányosan jutó összeg, azzal, hogy ez az arány nem haladhatja meg a telephely által elszámolt összes árbevételnek, bevételnek a külföldi vállalkozó összes árbevételéhez, bevételéhez viszonyított arányát. Növeli ugyanakkor az adóalapot a telephelynél az adóévi adózás elıtti eredmény terhére elszámolt valamennyi üzletvezetési és általános ügyviteli költség, ráfordítás, valamint az adóévben a telephely közvetítésével elért, de a telephelynél közvetlenül el nem számolt árbevétel, bevétel 5 százaléka. Ezen szabályozás párja, hogy amennyiben belföldi vállalkozás Romániai telephely útján húz jövedelmet, a magyar társasági adókötelezettsége megállapításakor figyelemmel kell lennie a Tao tv. 28. (2) és (4) bekezdésére. A belföldi illetıségő adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adó megállapításakor az adóalapot úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, ha nemzetközi szerzıdés (esetünkben az Egyezmény) így rendelkezik. A külföldrıl származó jövedelmet e törvény rendelkezései szerint kell megállapítani. Ennek során figyelembe kell venni az e bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhetı költségeket, ráfordításokat, adózás elıtti eredményt módosító tételeket. A külföldrıl származó árbevétel és bevétel összegének az összes árbevétel és bevétel összegéhez viszonyított arányában kell megosztani a külföldrıl származó jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhetı - de nem a kizárólag belföldrıl származó jövedelemhez felmerült - költségeket, ráfordításokat, adózás elıtti eredményt növelı, csökkentı tételeket. 3. Kérdés: Belföldi vállalkozás jutalék címén romániai cégnek számlát állít ki, melynek ellenértékébıl a romániai cég 5 százalékot adó jogcímen visszatart. Hogyan módosítja ez a belföldön fizetendı társasági adó összegét? 3. Válasz: Az Egyezmény 12. Cikk 2. bekezdése lehetıvé teszi, hogy Romániában a magyarországi illetıségő és haszonhúzó személynek fizetett jutalék összegébıl 5 százalék adót vonjanak le: 1. Az egyik Szerzıdı Államban keletkezı és a másik Szerzıdı Államban belföldi illetıségő személynek kifizetett jutalék ebben a másik Államban adóztatható. 2. Ugyanakkor ez a jutalék abban a Szerzıdı Államban és annak az Államnak a jogszabályai szerint is adóztatható, amelyikben keletkezik, de ha a kedvezményezett a jutalék haszonhúzója, az így felszámított adó nem haladhatja meg a jutalék bruttó összegének 5%-át. Az Egyezmény alkalmazásában a jutalék kifejezés a brókereknek, a bizományosoknak vagy a brókerhez és a bizományoshoz hasonló személyeknek teljesített kifizetéseket jelenti annak a Szerzıdı Államnak az adójogszabályai szerint, amelyikben az ilyen kifizetés keletkezik. Az adózónak a Romániában megfizetett társasági adónak megfelelı adó (a jutalék 5%-a) ráfordításként elszámolt összegével az adózás elıtti eredményét meg kell növelnie. Mivel a jutalékot a forrásországban is társasági adónak megfelelı adókötelezettség terheli ezért a kétszeres adóztatás elkerülésére a mentesítés, vagy a beszámítás módszerét kell alkalmazni [Tao tv. 28. (1) bekezdés]. A mentesítés módszerét csak nemzetközi szerzıdés rendelkezése alapján lehet érvényesíteni a Tao tv. 28. (2) bekezdése szerint. Mivel az Egyezmény nem rendelkezik a mentesítés módszerérıl, ezért ebben az esetben a beszámítás módszerét kell alkalmazni a kettıs adóztatás elkerülésére. A Tao tv a rendelkezik a nemzetközi szerzıdés felhatalmazása alapján külföldön megfizetett adó beszámításáról: A külföldi adó beszámítását a (3) bekezdés mondja ki, amely szerint a belföldi illetıségő adózó a társasági adóból visszatartás formájában levonhatja a külföldön fizetett (fizetendı), a társasági adónak megfelelı adót. Egy társaságnak a Romániából származó jutalék-bevétel jövedelemtartalmát oly módon kell meghatározni, hogy a jutalék-bevételbıl le kell vonni a kapcsolódó közvetlen költségeket és a közvetlenül hozzá nem rendelhetı költségek, ráfordítások, adóalap korrekciós tételek arányos részét (ez utóbbi arányszám a jutalék-bevétel összes bevételhez viszonyított arányát jelenti). A 28. (5) bekezdés kimondja, hogy az egyes jövedelmek alapján levont adó nem haladhatja - a külföldön ténylegesen fizetett (fizetendı) adó; - a nemzetközi szerzıdés alapján külföldön érvényesíthetı adó (mely a fentiek értelmében kamatjövedelem esetében maximum 5%), illetıleg - adott jövedelemre az átlagos adókulcs szerint kiszámított adó közül a legkisebb összeget (az átlagos adókulcs az adókedvezményekkel csökkentett társasági adó, osztva az adóalappal; e hányadost két tizedesre kerekítve kell meghatározni). 4. Kérdés: Hogyan módosítja a belföldi vállalkozás fizetendı társasági adóját a Romániában keletkezı kamatjövedelembıl visszatartott adó összege? 4. Válasz: A jutalékhoz hasonlóan bizonyos körülmények között a kamat is adóztatható mindkét államban. Kamat alatt értünk mindenfajta hitelezıi követelésbıl származó jövedelmet, ide nem értve azonban azt a kamatot, melyet a belföldi illetıségő adózónak éppen a romániai telephelye fizet, illetve általában ide nem értve a késedelmes fizetésért felszámított pénzügyi szankciókat. Fıszabályként itt is azon elv érvényesül, hogy az egyik Szerzıdı Államban keletkezı és a másik Szerzıdı Államban belföldi illetıségő személynek kifizetett kamat ebben a másik Államban adóztatható. Ugyanakkor az ilyen kamat abban a Szerzıdı Államban és annak az Államnak a jogszabályai szerint is adóztatható, amelyben keletkezik, de ha a kedvezményezett a kamat haszonhúzója, az így felszámított adó nem haladhatja meg a kamat bruttó összegének 15%-át. Fontos hangsúlyozni, hogy jelentıs kivételt képez a fenti rendelkezések alól a Magyarországon keletkezı és Románia Kormányának vagy Nemzeti Bankjának és bármelyik olyan pénzintézetének kifizetett kamat, melynek tıkéje részben vagy egészben Románia Kormányának a tulajdonában van, mert ez minden esetben mentes a magyar adó alól; illetve hasonló módon: a Romániában keletkezı és Magyarország Kormányának vagy Nemzeti Bankjának és bármelyik olyan pénzintézetének kifizetett kamat, melynek tıkéje részben vagy egészben Magyarország Kormányának a tulajdonában van, mert ez pedig mentes a román adó alól. 14

15 2010. december 31-ig a külföldrıl származó kamatjövedelemre kötelezıen a mentesítés módszere volt alkalmazható a Tao tv. 28. (2) bekezdés b) pontjának rendelkezése szerint január 1-jétıl azonban megszőnt a külföldrıl származó kamatjövedelem mentesítése, ezért a külföldön ily módon megfizetett adó beszámítására ebben az esetben is az elızı pontban leírtak szerint, azaz a Tao tv ának rendelkezései figyelembe vételével kerülhet sor. 5. Kérdés: Egyszemélyes Kft.-nek Románia illetıségő magánszemély a tagja. A Kft. eszközei között 75%-ot meghaladja a Magyarországon fekvı ingatlanok aránya. Sem a részesedés, sem az ingatlanokat illetıen nem történt elidegenítés. Romániával van kettıs adóztatást kizáró egyezménye Magyarországnak. A Tao tv. szerinti ingatlannal rendelkezı társaságnak minısül-e a Kft., illetve terheli-e bejelentési kötelezettség? 5. Válasz: A belföldi illetıségő adózó, vagy a külföldi vállalkozó (a továbbiakban együtt: adózó) akkor minısül ingatlannal rendelkezı társaságnak, ha az alábbi három körülmény együttesen fennáll: - részesedését elismert tızsdén nem jegyzik és - a beszámolójában vagy a belföldi illetıségő adózónak, külföldi vállalkozónak minısülı kapcsolt vállalkozásaival együttesen (a továbbiakban: csoport), a csoportba tartozók egyes beszámolóiban kimutatott eszközök mérlegfordulónapi piaci értékének (együttes) összegébıl a belföldön fekvı ingatlan piaci értéke több mint 75 százalék és - a tagja, vagy a csoport valamelyikének tagja az adóév legalább egy napján olyan államban rendelkezik külföldi illetıséggel, amellyel a Magyar Köztársaság nem kötött a kettıs adóztatás elkerülésérıl egyezményt vagy az egyezmény lehetıvé teszi az árfolyamnyereség Magyarországon történı adóztatását és az adózó vagy a csoporthoz tartozó kapcsolt vállalkozás egyik külföldi illetıségő tagja (részvényese) legalább részben elidegenítette, kivonta a részesedését a naptári év július 31-ét megelızı naptári évben [Tao tv /a.]. Az ingatlannal rendelkezı társaság román tagja tehát önmagában azért, mert ilyen társaságban tulajdonos, még nem lesz adóalany, csak a részesedésének elidegenítése, kivonása során realizált nyeresége okán válhat adóalannyá. Mivel a Kft.-ben lévı román tulajdonos részben sem idegenítette el a részesedését, ezért mint ingatlannal rendelkezı társaságot nem terheli bejelentési kötelezettség. Valamint az Egyezmény 6. cikkének rendelkezéseit az ingatlan vagyon értékesítésébıl származó jövedelmekre kell alkalmazni, melyek közé nem tartozik az üzletrész, így az üzletrész elidegenítésébıl származó jövedelem adóztatására nem a 6. cikkben szabályozottak szerint kell eljárni. Az üzletrész elidegenítésébıl származó jövedelem tıkejövedelemnek minısül, ezért annak adóztatására a 14. cikk 4. pontja az irányadó. Tehát, ha egy román illetıségő személy eladja az ingatlannal rendelkezı társaságban lévı üzletrészét, vagy annak egy részét, úgy az ügyletbıl származó árfolyamnyereség után Magyarországon nem keletkezik sem társasági adófizetési kötelezettsége, sem adatbejelentési kötelezettsége, mivel az Egyezmény szerint ez a nyereség csak abban a Szerzıdı Államban adóztatható (Románia), amelyben az elidegenítı belföldi illetıségő. Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közremőködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból származó jövedelme. Keletkezik-e Magyarországon a társas vállalkozói jogviszonyára tekintettel járulékfizetési kötelezettsége? 1. Válasz: A járulékfizetési kötelezettség elbírálásánál a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet (közösségi rendelet), valamint a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (Tbj. vhr.) szabályaiból kell kiindulni. A közösségi rendelet 1. cikk a) és b) pontja szerint munkavállalói, és egyéni vállalkozói tevékenység bármely tevékenység vagy azzal egyenértékő helyzet, amelyet az ilyen tevékenység vagy azzal egyenértékő helyzet fennállásának helye szerinti tagállam szociális biztonsági jogszabályai ilyenként kezelnek. A Tbj. vhr. 23. (1) bekezdés a) pontja szerint az alkalmazandó jog meghatározásánál munkavállalónak tekintendı a Tbj. 5. (1) bekezdés a), b), g), h) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott jogviszonyban álló személy, a Tbj. szerinti társas vállalkozó, és a külföldi jog szerint annak megfelelı jogviszonyban álló személy. Ugyanezen jogszabályhely az önálló vállalkozó fogalmát a következık szerint határozza meg: a Tbj. 5. (1) bekezdés i) pontja szerinti mezıgazdasági ıstermelı, és a külföldi jog szerint annak megfelelı személy. Fentiek alapján Magyarországon és Romániában egyaránt munkaviszonyosnak tekintendı a román állampolgár. A közösségi rendelet 13. cikk (1) bekezdés a) pontja szerint a két vagy több tagállamban szokásosan munkavállalóként tevékenykedı személy a lakóhely szerinti tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, ha a személyt olyan különbözı vállalkozások vagy különbözı munkáltatók alkalmazzák, akiknek a bejegyzett székhelye vagy lakóhelye különbözı tagállamokban található. Tehát a magánszemély Romániában válik biztosítottá, járulékfizetési kötelezettségének a román szabályok szerint kell eleget tenni. A Romániában fennálló biztosításának igazolására, a magyarországi járulékfizetés alóli mentesítéshez rendelkeznie kell a román hatóságok által kiállított A1-es igazolással. 2. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közremőködik - román állampolgár, Romániában egyéni vállalkozóként tevékenykedik. Keletkezik-e Magyarországon a társas vállalkozói jogviszonyára tekintettel járulékfizetési kötelezettsége? 2. Válasz: A járulékfizetési kötelezettség elbírálásánál ebben az esetben is a közösségi rendelet és a Tbj. vhr. szabályaiból kell kiindulni. Az elızı példánál leírt fogalom meghatározás szerint a magánszemély Magyarországon munkaviszonyosnak, Romániában egyéni vállalkozónak minısül. Erre az esetre a közösségi rendelet 13. cikk (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az a személy, aki különbözı tagállamokban szokásosan munkavállalóként és önálló vállalkozóként végez tevékenységet, azon tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, amelyben a tevékenységet munkavállalóként végzi. E rendelkezés alapján a magánszemély Magyarországon, mint a munkavégzés helye szerinti tagállamban válik biztosítottá. Annak érdekében, hogy Romániában mentesítsék a járulékfizetés alól, rendelkeznie kell az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által kiállított A1-es igazolással. 15

16 3. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság beruházást végez Romániában, melynek elvégzéséhez magyar alkalmazottait küldi ki. A munka elvégzésének tervezett idıtartama 10 hónap. Melyik ország társadalombiztosítási szabályai szerint lesznek biztosítottak a munkavállalók? 3. Válasz: Társadalombiztosítási szempontból kiküldetésrıl akkor beszélünk, ha a magyar munkáltató az egyébként Magyarországon dolgozó és magyar társadalombiztosítási kötelezettség alá tartozó munkavállalóját a magyar jog szerinti munkaviszony (vagy egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszony) keretében egy másik tagállam területére küldi, hogy ott az ı javára munkát végezzen. A közösségi rendelet 12. cikke értelmében a munkavállaló a kiküldı tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, feltéve, hogy a kiküldetés várható idıtartama nem haladja meg a 24 hónapot, illetve a magánszemély kiküldetése nem egy másik személy leváltása céljából történik. Az alkalmazandó jog meghatározása (A1-es igazolás kiadása) céljából a munkáltató kérelmet nyújt be az arra rendszeresített - az OEP honlapjáról letölthetı adatlapon a székhely szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervhez. Amennyiben az OEP a kiküldetés feltételeit teljesítettnek tekinti, kiállítja az A1-es igazolást, melynek birtokában a járulékfizetési kötelezettséget a magyar jogszabályok alapján kell teljesíteni, vagyis az említett munkavállalók továbbra is a magyar társadalombiztosítási szabályok szerint lesznek biztosítottak. 4. Kérdés: Milyen járulékokat kell annak a magyar munkavállalónak fizetni, aki Magyarországon rendelkezik fıállású munkaviszonnyal, és emellett egy román cégnek szeretne megbízási szerzıdés alapján munkát végezni? 4. Válasz: A közösségi rendelet 13. cikk (1) bekezdés a) pontja szerint a két vagy több tagállamban szokásosan munkavállalóként tevékenykedı személy (a megbízási jogviszony munkaviszonynak minısül) a lakóhely szerinti tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, ha a személyt olyan különbözı vállalkozások vagy különbözı munkáltatók alkalmazzák, akiknek a bejegyzett székhelye vagy lakóhelye különbözı tagállamokban található. Vagyis a járulékfizetési kötelezettségnek mindkét jövedelem után Magyarországon kell eleget tenni. A Tbj. 2. (5) bekezdése értelmében a foglalkoztatót terhelı kötelezettségek kiterjednek arra a külföldi foglalkoztatóra is, aki a Magyar Köztársaság területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében foglalkoztat munkavállalót, továbbá arra a külföldi foglalkoztatóra, aki a Magyar Köztársaság területén kívül foglalkoztat olyan munkavállalót, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik. A bejelentési, bevallási és járulékfizetési kötelezettségnek a Tbj. 56/A -ában foglaltak szerint kell eleget tenni. A külföldi vállalkozás a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggı bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Art. 8. és 9. -ában meghatározott képviselı útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettséget közvetlenül teljesíti, a biztosítás kezdetét megelızıen köteles bejelentkezni az állami adóhatóságnál, és kérelmezni, hogy az állami adóhatóság foglalkoztatói minıségében vegye nyilvántartásba (2011. évben a 11T201INT adatlap) Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik Art. szerinti képviselıvel, és a bejelentkezést is elmulasztja, az általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggı bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti. A bejelentést a 11T1041INT adatlapon, a bevallást a 1108INT bevalláson kell teljesíteni, a járulékokat egy beszedési számlára kell megfizetni. 5. Kérdés: Magyar adójogi illetıségő, magyar állandó lakóhellyel rendelkezı, magyar állampolgár, egy román társaságnál, román munkavállalói engedéllyel van alkalmazásban. A román társaságnak nincs semmilyen magyarországi telephelye, képviselettel nem rendelkezik Magyarországon. A munkavállaló munkájának 80 %-át Magyarország területén végzi a román munkáltatója részére, itt Magyarországon keresi a lehetséges partnereket, üzletfeleket. Ezen alkalmazott Magyarország területén történı 183 napnál hosszabb idejő munkavégzése esetében szükséges-e Magyarországra történı bejelentése, járulékainak fizetése? (Romániában jelenleg az ottani szabályok szerint van alkalmazásban és bejelentve.) 5. Válasz: A közösségi rendelet 13. cikk (1) bekezdése szerint a két vagy több tagállamban szokásosan munkavállalóként tevékenykedı személy a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai hatálya alá tartozik, ha a személy a tevékenységének jelentıs részét abban a tagállamban végzi. A közösségi rendelet végrehajtásáról szóló, 987/2009/EK rendelet 14. cikk (8) bekezdése szerint: annak meghatározásakor, hogy a tevékenységek jellemzı része egy adott tagállamban zajlik-e, az alábbi iránymutató jellegő ismérveket kell figyelembe venni: munkavállalói tevékenység esetén a munkaidıt és/vagy díjazást; valamint önálló vállalkozói tevékenység esetén a forgalmat, a munkaidıt, a nyújtott szolgáltatások számát és/vagy a jövedelmet. A fent említett ismérvek tekintetében a 25 %-ánál kisebb arányú megfelelés amit átfogó értékelés keretében kell megállapítani azt jelzi, hogy a tevékenységek jelentıs része nem az adott tagállamban folyik. Az említett eset (80 %) azt eredményezi, hogy a magánszemély Magyarországon lesz biztosított. A járulékkötelezettségeket a Tbj. 56/A. -a alapján kell teljesíteni. Egyszerősített foglalkoztatás Egyszerősített foglalkoztatásra augusztus 1-jétıl a évi LXXV. törvény hatályos rendelkezései szerint létesíthetı munkaviszony. Egyszerősített módon létesíthetı munkaviszony: mezıgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára. Egyszerősített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a felek szóbeli megállapodása alapján, a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. Egyszerősített foglalkoztatás esetén a munkáltató köteles az állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése elıtt azt is bejelenteni, hogy a munkavállaló a közösségi rendelet vagy a nemzetközi egyezmény alapján másik tagállamban biztosított, amennyiben ezt a munkavállaló igazolta. Az egyszerősített foglalkoztatás esetén a munkáltató által fizetendı közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként: 16

17 mezıgazdasági idénymunka esetén 500 forint, turisztikai idénymunka esetén 500 forint, alkalmi munka esetén forint. A munkáltató mentesül a közteher megfizetése alól, ha a munkavállaló a közösségi rendelet vagy a nemzetközi egyezmény alapján másik tagállamban biztosított és a biztosítást tanúsító igazolással rendelkezik. Például: Egy olyan román állampolgárt alkalmaz egyszerősített foglalkoztatása keretében a munkáltató mezıgazdasági idénymunkára, aki rendelkezik a román hatóság által kiállított biztosítást tanúsító igazolással, e személy után a munkáltató nem fizet közterhet. Az egyszerősített foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett munkabért kell tekinteni és e jövedelemrıl a magánszemélynek személyi jövedelemadó bevallást kell benyújtania, ha külföldi személy. Háztartási munka A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól augusztus 15. napjától a évi XC. törvény rendelkezik. Adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásnak minısül a természetes személyek között háztartási munkára létesített jogviszony. Háztartási munka:a kizárólag a természetes személy és háztartásában vele együtt élı személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló következı tevékenységek: lakás takarítása, fızés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás. Háztartási alkalmazott:a háztartási munkát végzı természetes személy pl.: román állampolgár, aki ezt a tevékenységét Magyarországon nem egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként végzi. Háztartási alkalmazott foglalkoztatása esetén a foglalkoztató a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a munkavégzés megkezdése elıtt (havonta újra) köteles bejelenteni: - a foglalkoztató adóazonosító jelét, - a háztartási alkalmazott adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, - a tényleges foglalkoztatás kezdı napját. A foglalkoztatót az adóhatósági nyilvántartásba vétel (regisztráció) céljából teljesített bejelentéssel érintett háztartási alkalmazottanként havonta 1000 forint összegő regisztrációs díjfizetési kötelezettség terheli független attól, hogy az adott hónapon belül hány napon történt a foglalkoztatás. A regisztrációs díj megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságot nem keletkeztet, tehát egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult a háztartási alkalmazott. Romániában felhasználásra kért illetıségigazolások Az Art. 85/A. (1) bekezdése alapján az illetıségigazolást az adóhatóság hatáskörében eljárva a nyilvántartásában szereplı adatok alapján, a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelı, az adózó által kért és a jogszabályban elıírt adattartalommal állítja ki, feltéve, hogy az adózó az adóhatósági igazolás kiadásának szükségességét valószínősíti. Az illetıségigazolás hatósági bizonyítványnak minısül. Az (5) bekezdés értemében az állami adóhatóság a belföldi illetıségrıl a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a belföldi illetıségő magánszemélyre, valamint a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvénynek a belföldi illetıségő adózóra vonatkozó rendelkezései alapján illetıségigazolást állít ki. Az illetıségigazolás tartalmazza a magánszemély nevét, állandó vagy ideiglenes lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét, adóazonosító jelét, illetve az egyéni vállalkozó, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, jogi személy, egyéb szervezet nevét (elnevezését), székhelyét, valamint adószámát. Az illetıségigazolás kiadása iránti kérelem benyújtható az ügyfélszolgálati irodán, kirendeltségen személyes megjelenéssel, vagy postai úton, illetve az ügyfélszolgálatokon, kirendeltségeken térítésmentesen az adózók rendelkezésére álló kérelem nyomtatványon, amelynek a száma (2011. évben) 11UK14, vagy azzal azonos adattartalmú kérelemmel is, valamint az Ügyfélkapun keresztül elektronikus úton. A nyomtatvány a Nemzeti Adó- és Vámhivatal internetes honlapjáról (www.nav.gov.hu) az alábbiak szerint tölthetı le: A Letöltéseken belül a Nyomtatványkitöltı programok menüpontot kell kiválasztani, majd a keretprogramot (ÁNYK-AbevJava Java Web Start) kell menteni és futtatni. A keretprogram letöltése után tudja csak menteni a 11UK14. számú nyomtatványt. A nyomtatvány kitöltése és kinyomtatása az Asztalon megjelenı ÁNYK programban lehetséges. Az illetıségigazolás iránti kérelem illetékmentes. A Romániában történı felhasználáshoz leggyakrabban kért illetıségigazolás típusok: 1. Magánszemélyek által kért igazolás munkavállaláshoz. 2. Egyéni vállalkozók, társas vállalkozások által kért igazolás szerzıdéskötéshez. 3. A kettıs adóztatás elkerülésérıl szóló egyezmények alapján kiadott illetıségigazolás, amelyet a magánszemélyek, az adószámmal rendelkezı magánszemélyek, a gazdasági társaságok és az egyéb szervezetek részére magyar és angol nyelven állítható ki. Amennyiben az adózó szeretné kérni az illetıségigazoláson a közösségi adószám feltüntetését, azt a megjegyzés rovatban kérjük feltüntetni. 17

Az ÁFA törvény változásai

Az ÁFA törvény változásai Törvény módosítás okai: Az ÁFA törvény változásai Hatályba lépése 2010. január l. Az Európai Közösségi irányelvek módosulása, a helyi jogalkalmazásba történı adaptálás Módosulnak: - Szolgáltatásnyújtások

Részletesebben

2014.07.06. A szolgáltatások teljesítési helye 2010.01.01-től. A szolgáltatások teljesítési helye 2010.01.01-től

2014.07.06. A szolgáltatások teljesítési helye 2010.01.01-től. A szolgáltatások teljesítési helye 2010.01.01-től A szolgáltatásnyújtások teljesítési helye Általános szabály (tv.37. ) Adóalany részére nyújtott szolgáltatások estén: a teljesítési hely ahol A szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett

Részletesebben

bekezdés. 2 Áfa tv. 6. (4) bekezdés a) pont. 3 Áfa tv. 259. 25. pont.

bekezdés. 2 Áfa tv. 6. (4) bekezdés a) pont. 3 Áfa tv. 259. 25. pont. 16. AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG MÁS TAGÁLLAMÁBÓL TÖRTÉNİ BESZERZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK alapvetı szabályai 2013. Kit terhel adókötelezettség? Új közlekedési eszköznek az Európai

Részletesebben

17. A különleges adózói körnek az Európai Közösség más tagállamában illet

17. A különleges adózói körnek az Európai Közösség más tagállamában illet 17. A különleges adózói körnek az Európai Közösség más tagállamában illetıséggel bíró adóalannyal létesített közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletek áfa adózásának alapvetı szabályai 2013. Kik tartoznak

Részletesebben

Dr. Ditrói Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó. Kivételek

Dr. Ditrói Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó. Kivételek 2011. március 22. Dr. Ditrói Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Kivételek Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Főmenű Előadások 2010. adóévtől Szolgáltatás teljesítés helye Főszabály1 B2B Főszabály2

Részletesebben

Dr. Ditrói Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó. Kivételek

Dr. Ditrói Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó. Kivételek 2011. február 8. Dr. Ditrói Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Kivételek Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Főmenű Előadások 2010. adóévtől Szolgáltatás teljesítés helye Főszabály1 B2B Főszabály2

Részletesebben

VEZINFÓ. Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása. Budapest, 2012. június 5.

VEZINFÓ. Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása. Budapest, 2012. június 5. VEZINFÓ Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása Budapest, 2012. június 5. Dr. Ditrói Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Kivételek Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások Teljesítés helye 2010.

Részletesebben

Szolgáltatások ÁFA-ja és számlázása

Szolgáltatások ÁFA-ja és számlázása VEZINFÓ Szolgáltatások ÁFA-ja és számlázása Budapest, 2012. október 9. Előadó: Dr Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Adótanácsadók Egyesülete Szakmai Bizottság tagja Az előadás képei letölthetőek:

Részletesebben

A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének aktuális 2011. évi adójogszabályai

A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének aktuális 2011. évi adójogszabályai A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének aktuális 2011. évi adójogszabályai Előadó: RABB Andrea, okl.nki.áfa, adóellenőrzési adószakértő, Moklasz nemzetközi alelnök 1 Folyamatos változások a szolgáltatásnyújtás

Részletesebben

Dr. Ditrói Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó. Kivételek

Dr. Ditrói Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó. Kivételek 2011. május 4. Dr. Ditrói Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Kivételek Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Főmenű Előadások 2010. adóévtől Szolgáltatás teljesítés helye Főszabály1 B2B Főszabály2 B2C

Részletesebben

KÖVETELÉS FEJÉBEN ÁTVETT ESZKÖZÖK ÁFA JOGI MEGÍTÉLÉSE

KÖVETELÉS FEJÉBEN ÁTVETT ESZKÖZÖK ÁFA JOGI MEGÍTÉLÉSE APEH Közép-dunántúli Regionális Fıigazgatósága Jogi, Tájékoztatási és Törvényességi Fıosztály Tájékoztatási és Koordinációs Osztály Név: KNOW-HOW AUDIT Kft Cím: 2800 Tatabánya Ifjúmunkás út 23. fsz/2.

Részletesebben

Előadó: Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó

Előadó: Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Előadó: Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó 2010. szeptember 29. Kivételek Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Főmenű Előadások 2010. adóév Szolgáltatás teljesítés helye Főszabály1 B2B Főszabály2

Részletesebben

Általános forgalmi adó

Általános forgalmi adó Általános forgalmi adó 1. Kérdés: Miben különbözik a Romániába irányuló termékértékesítés, illetve a Romániából induló termékbeszerzés a termékexporttól és a termékimporttól? 1. Válasz: A vámteher alóli

Részletesebben

Esztergom Város Önkormányzata Képviselı-testületének 54/2010. (XII. 22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról. Az építményadó alanya

Esztergom Város Önkormányzata Képviselı-testületének 54/2010. (XII. 22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról. Az építményadó alanya Esztergom Város Önkormányzata Képviselı-testületének 54/2010. (XII. 22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Esztergom Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésében

Részletesebben

Héa-rendelet. Végrehajtási rendelet: 282/2011/EU Közvetlenül alkalmazandó Fogalmak Pontosítások

Héa-rendelet. Végrehajtási rendelet: 282/2011/EU Közvetlenül alkalmazandó Fogalmak Pontosítások Áfa 2011. Héa-rendelet Végrehajtási rendelet: 282/2011/EU Közvetlenül alkalmazandó Fogalmak Pontosítások Héa-rendelet - bevezetés Teljesítés helye: Adóalanyok közötti szolgáltatás: 1. Főszabály: megrendelő

Részletesebben

AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG MÁS TAGÁLLAMÁBÓL TÖRTÉNŐ BESZERZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK alapvető szabályai 2015.

AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG MÁS TAGÁLLAMÁBÓL TÖRTÉNŐ BESZERZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK alapvető szabályai 2015. AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG MÁS TAGÁLLAMÁBÓL TÖRTÉNŐ BESZERZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK alapvető szabályai 2015. Kit terhel adókötelezettség? Új közlekedési eszköznek az Európai Közösség

Részletesebben

Bánd Községi Önkormányzat 8/2003. (XI. 24.) ÖK. számú RENDELETE A helyi adókról. I. Fejezet Általános rendelkezések. (Egységes szerkezet)

Bánd Községi Önkormányzat 8/2003. (XI. 24.) ÖK. számú RENDELETE A helyi adókról. I. Fejezet Általános rendelkezések. (Egységes szerkezet) Bánd Községi Önkormányzat 8/2003. (XI. 24.) ÖK. számú RENDELETE A helyi adókról I. Fejezet Általános rendelkezések (Egységes szerkezet) 1.. Az adókötelezettség Bánd Községi Önkormányzat illetékességi területére

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Általános forgalmi adó (Áfa) számviteli elszámolása

Általános forgalmi adó (Áfa) számviteli elszámolása Mintacím szerkesztése Általános forgalmi adó (Áfa) számviteli elszámolása Általános szabályok szerint Az általános forgalmi adóra vonatkozó adókötelezettséget tartalmazó jogszabályok: 2007. évi CXXVII.

Részletesebben

2003. évi XCII. tv. 2009. évi LXXVII. tv. 2009. évi CX. tv. 2009. évi. CXV. tv. 2009. évi. CXVI. tv. Adózás rendjérıl szóló

2003. évi XCII. tv. 2009. évi LXXVII. tv. 2009. évi CX. tv. 2009. évi. CXV. tv. 2009. évi. CXVI. tv. Adózás rendjérıl szóló Jogszabályi háttér Adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. tv. változásai 2003. évi XCII. tv. 2009. évi LXXVII. tv. 2009. évi CX. tv. 2009. évi. CXV. tv. 2009. évi. CXVI. tv. Települési önkormányzat bevétele:

Részletesebben

Nemzetközi szolgáltatások számlázása. Budapest, 2015. április 15.

Nemzetközi szolgáltatások számlázása. Budapest, 2015. április 15. Nemzetközi szolgáltatások számlázása Budapest, 2015. április 15. Előadó: Dr Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Adótanácsadók Egyesülete Szakmai Bizottság tagja külföldi adóalany vevő belföldi adóalany

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

ADÓTÖRVÉNYEK VÁLTOZÁSA 2012.

ADÓTÖRVÉNYEK VÁLTOZÁSA 2012. BaraMa Könyvvizsgáló és Könyvelı KFT 2943 Bábolna, Kisfaludy ltp. C. ép. I/4. Telefon: 34/ 568-159; Fax: 34/369-159 E-mail: barama.kft @ t-online.hu Honlap: www.barama.uw.hu ADÓTÖRVÉNYEK VÁLTOZÁSA 2012.

Részletesebben

Reprezentáció és üzleti ajándék

Reprezentáció és üzleti ajándék Reprezentáció és üzleti ajándék A társasági adóbevallások elkészítésénél fontos odafigyelni a reprezentáció és üzleti ajándék megváltozott szabályaira. 2010. január 1-jétıl a társasági adóalanyoknál a

Részletesebben

I. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelı X-szel jelölje.)

I. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelı X-szel jelölje.) HELYI IPARŐZÉSI ADÓBEVALLÁS 2010. adóévrıl Ercsi Város önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegő iparőzési tevékenység utáni adókötelezettségrıl Benyújtás, postára adás napja:..év

Részletesebben

FOGALOMTÁR ADÓZÁS ELİTTI EREDMÉNY

FOGALOMTÁR ADÓZÁS ELİTTI EREDMÉNY FOGALOMTÁR ADÓZÁS ELİTTI EREDMÉNY Az adózás elıtti eredmény a szokásos vállalkozási eredmény és a rendkívüli eredmény összevont összege. A szokásos vállalkozási eredmény az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK FELSİZSOLCA NAGYKÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 14/1991. (XI.30.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL (A 16/1993. (IX.25.), a 6/1995. (V.26.), a 11/1995. (XII.8.), a 12/1996. (XII.20.), a 14/1999.

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról *

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról * Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról * A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 1. (1)

Részletesebben

Tájékoztató a pénzforgalmi elszámolás alapvetı szabályairól (Áfa tv. XIII/A. Fejezet) A választás feltételei

Tájékoztató a pénzforgalmi elszámolás alapvetı szabályairól (Áfa tv. XIII/A. Fejezet) A választás feltételei Tájékoztató a pénzforgalmi elszámolás alapvetı szabályairól (Áfa tv. XIII/A. Fejezet) Az általános forgalmi adó alanyai az áfa megállapítására 2013. január 1-jétıl ún. pénzforgalmi elszámolást alkalmazhatnak.

Részletesebben

Adókhoz kapcsolódó feladatok

Adókhoz kapcsolódó feladatok Adókhoz kapcsolódó feladatok Az adórendszer általános jellemzıi 1. feladat A gazdaságirányítás milyen feladatokat tölthet be a piacgazdaságokban: 2. feladat Kik a gazdaságirányítás szereplıi? 3. feladat

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. A 142. (1) bekezdés j) pontjának alkalmazása alá tartozó termékek Sorszám Megnevezés Vtsz.

TÁJÉKOZTATÓ. A 142. (1) bekezdés j) pontjának alkalmazása alá tartozó termékek Sorszám Megnevezés Vtsz. BaraMa Könyvvizsgáló és Könyvelı KFT 2943 Bábolna, Kisfaludy ltp. C. ép. I/4. Telefon: 34/ 568-159; Fax: 34/369-159 E-mail: barama.kft @ t-online.hu Honlap: www.barama.hu TÁJÉKOZTATÓ AZ ÉPÍTİIPARI TERMÉKEK

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

T/6954. számú. törvényjavaslat. a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról

T/6954. számú. törvényjavaslat. a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6954. számú törvényjavaslat a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági

Részletesebben

2011-es ÁFA változások

2011-es ÁFA változások 2011-es ÁFA változások Kulturális, sportszolgáltatások teljesítési helye Idén nincs különbség az adóalanyoknak és a nem adóalanyoknak nyújtott kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási

Részletesebben

Esettanulmányok Magyarországon dolgozó külföldiek és külföldön dolgozó magyarok - adózás, társadalombiztosítás és munkajog

Esettanulmányok Magyarországon dolgozó külföldiek és külföldön dolgozó magyarok - adózás, társadalombiztosítás és munkajog Esettanulmányok és külföldön dolgozó magyarok - adózás, társadalombiztosítás és munkajog Siklós Márta Elek Diána 2015. május 7. Budapest Esettanulmányok Külföldi munkavállalók dolgozó külföldiek Áttekintés

Részletesebben

29. Kikre vonatkozik e tájékoztatás?

29. Kikre vonatkozik e tájékoztatás? 29. Az általános szabályok szerint adózó áfa-alanyoknak a Közösségen belüli termékbeszerzéseik, szolgáltatás-igénybevételük, termékértékesítéseik, szolgáltatásnyújtásaik után teljesítendı áfa-kötelezettségének

Részletesebben

Kapcsolt vállalkozások

Kapcsolt vállalkozások Kapcsolt vállalkozások Budapest, 2011. március 10. Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Art 1. (8) bekezdése: A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

Darvas község önkormányzat Képviselı-testületének 4/2010.( II.3. ) DÖR rendelete a helyi iparőzési adóról

Darvas község önkormányzat Képviselı-testületének 4/2010.( II.3. ) DÖR rendelete a helyi iparőzési adóról Darvas község önkormányzat Képviselı-testületének 4/2010.( II.3. ) DÖR rendelete a helyi iparőzési adóról Darvas község Önkormányzat képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény

Részletesebben

A HATÁRON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSOK ÚJ SZABÁLYAI 2011. JÚLIUS 1-TŐL ÉS A 2012. ÉVI VÁLTOZÁSOK

A HATÁRON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSOK ÚJ SZABÁLYAI 2011. JÚLIUS 1-TŐL ÉS A 2012. ÉVI VÁLTOZÁSOK A HATÁRON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSOK ÚJ SZABÁLYAI 2011. JÚLIUS 1-TŐL ÉS A 2012. ÉVI VÁLTOZÁSOK Pénzügyi és Könyvszakértő Kft Székhely: 1025 Budapest, Palánta u. 3/c. Telefon+Fax: 209-9373, 466-8409 e-mail:

Részletesebben

23/2003. (XI. 27.) Kál Nagyközség Önkormányzati rendelet. A helyi iparőzési adóról.

23/2003. (XI. 27.) Kál Nagyközség Önkormányzati rendelet. A helyi iparőzési adóról. 23/2003. (XI. 27.) Kál Nagyközség Önkormányzati rendelet A helyi iparőzési adóról. Kál Nagyközség Önkormányzat Képviselıtestülete a helyi adóról szóló 1990. évi C törvény (továbbiakban: Htv.) 1. -ának

Részletesebben

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/1991.(XII.l7) számú önkormányzati rendelete. a helyi adókról. (egységes szerkezetben) I.

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/1991.(XII.l7) számú önkormányzati rendelete. a helyi adókról. (egységes szerkezetben) I. OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/1991.(XII.l7) számú önkormányzati rendelete a helyi adókról. (egységes szerkezetben) I. fejezet Általános rendelkezések 1.. Ozora Község Önkormányzatának

Részletesebben

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA: 2014. FEBRUÁR 5. Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

BaraMa Könyvvizsgáló és Könyvelı KFT (2943 Bábolna, Kisfaludy ltp. C. ép. I/4. www.barama.uw.hu) SEGÉDLET

BaraMa Könyvvizsgáló és Könyvelı KFT (2943 Bábolna, Kisfaludy ltp. C. ép. I/4. www.barama.uw.hu) SEGÉDLET BaraMa Könyvvizsgáló és Könyvelı KFT (2943 Bábolna, Kisfaludy ltp. C. ép. I/4. www.barama.uw.hu) SEGÉDLET SZOLGÁLTATÁSOK ÁFA MÉRTÉKÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ 2010.01.01-TİL Ssz. Szolgáltatás leírása ÁFA mértéke

Részletesebben

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ 11/2007.(XII.19.) sz. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

Ideiglenes iparőzési adó:

Ideiglenes iparőzési adó: Ideiglenes iparőzési adó: Az adókötelezettség (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység ( a továbbiakban iparőzési tevékenység)

Részletesebben

Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelzéső Nyilatkozathoz

Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelzéső Nyilatkozathoz Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelzéső Nyilatkozathoz Törvényi háttér Az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) A társadalombiztosítás

Részletesebben

Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés

Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés Direktíva változásához kapcsolódó, kihirdetett Áfa tv. módosítás 2014. évi XXXIII. tv. Magyar Közlöny 94. szám, kihirdetve 2014. 07. 14. Hatályba lép 2015. január 1. Az

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya VIZSOLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2007.(XI. 19.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Vizsoly község önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

135. PÁPA VÁROS JEGYZİJE 8500 PÁPA, Fİ U. 12. Tel: (89) 515-000 Fax: (89) 313-989 E-mail: jegyzo@papa.hu

135. PÁPA VÁROS JEGYZİJE 8500 PÁPA, Fİ U. 12. Tel: (89) 515-000 Fax: (89) 313-989 E-mail: jegyzo@papa.hu PÁPA VÁROS JEGYZİJE 8500 PÁPA, Fİ U. 12. Tel: (89) 515-000 Fax: (89) 313-989 E-mail: jegyzo@papa.hu 135. E l ı t e r j e s z t é s a Képviselıtestület 2008. decemberi ülésére Tárgy: Pápa Város Önkormányzata

Részletesebben

SEGÉDLET (PÉLDÁK) ÁFA- TÖRVÉNY VÁLTOZÁSA 2011.07.01-TİL

SEGÉDLET (PÉLDÁK) ÁFA- TÖRVÉNY VÁLTOZÁSA 2011.07.01-TİL BaraMa Könyvvizsgáló és Könyvelı KFT 2943 Bábolna, Kisfaludy ltp. C. ép. I/4. Telefon: 34/568-159 E-mail: barama.kft@t-online.hu Honlap: www.barama.uw.hu SEGÉDLET (PÉLDÁK) ÁFA- TÖRVÉNY VÁLTOZÁSA 2011.07.01-TİL

Részletesebben

TATA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 32/2012.(XI. 29.) önkormányzati rendelete

TATA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 32/2012.(XI. 29.) önkormányzati rendelete TATA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 32/2012.(XI. 29.) önkormányzati rendelete az építményadóról szóló 28/2002.(XII. 20.) önkormányzati rendelete és az idegenforgalmi adóról szóló 30/2002. (XII.

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz. és az

Részletesebben

Bary- Gyenge- Joó- Lakatos Ingatlan ÁFA

Bary- Gyenge- Joó- Lakatos Ingatlan ÁFA Bary- Gyenge- Joó- Lakatos Ingatlan ÁFA 2013. július 1. 1 Általános Forgalmi Adó Forgalom Eladás ( fizetendő ) Beszerzés (levonható ) 2 Ingatlan fogalmak Új Építési telek Régi Beépítetlen telek 3 Bary-

Részletesebben

1996. évi C. törvény

1996. évi C. törvény A jogszabály mai napon hatályos állapota 2010. november 3. Forrás: www.magyarorszag.hu 1996. évi C. törvény a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a kettıs adóztatás elkerülésére és az adóztatás

Részletesebben

Grant Thornton Hungary News. 2015 július

Grant Thornton Hungary News. 2015 július Grant Thornton Hungary News 2015 július Tisztelt Ügyfelünk! Néhány adózási szabály változásával kapcsolatban, illetve jövıbeni változásáról szeretnénk jelen körlevelünkben tájékoztatni Önöket. Üdvözlettel

Részletesebben

Általános forgalmi adó

Általános forgalmi adó Általános forgalmi adó ÁFA-általányadó összfázisú fogyasztói adó Jellemzıi: átfogja a nemzetgazdaság egészét világosabbá váltak az elvonási formák csak a fogyasztást terheli árarányok változnak exportot

Részletesebben

II. Bevallási idıszak.év..hó.naptól.év..hó napig

II. Bevallási idıszak.év..hó.naptól.év..hó napig B E V A L L Á S helyi iparőzési adóról állandó jellegő tevékenység esetén 2008. adóévrıl Mélykút Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegő iparőzési tevékenység utáni adókötelezettségrıl

Részletesebben

Palotai Kinga. Általános forgalmi adó változások 2013

Palotai Kinga. Általános forgalmi adó változások 2013 Palotai Kinga Általános forgalmi adó változások 2013 ÁFA VÁLTOZÁSOK OKOK, CÉLOK Jogharmonizáció különös tekintettel: számlázás Adópolitikai célok: Adócsalás elleni küzdelem összesítő jelentés, fordított

Részletesebben

KISKÖREI ÖNKORMÁNYZAT 12/1991./XI.12./ rendelete az idegenforgalmi adóról (Módosítással egységes szöveg)

KISKÖREI ÖNKORMÁNYZAT 12/1991./XI.12./ rendelete az idegenforgalmi adóról (Módosítással egységes szöveg) KISKÖREI ÖNKORMÁNYZAT 12/1991./XI.12./ rendelete az idegenforgalmi adóról (Módosítással egységes szöveg) A helyi önkormányzatról szóló 1990. évi LXV. sz. törvénnyel összefüggésben elengedhetetlenül fontossá

Részletesebben

Markaz Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/1995 (XII. 15.) rendelete A helyi iparőzési adóról

Markaz Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/1995 (XII. 15.) rendelete A helyi iparőzési adóról Markaz Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/1995 (XII. 15.) rendelete A helyi iparőzési adóról valamint az ezt módosító 8/1996 (IV. 16.), 13/1996 (XII. 20.), 1/1997 (II. 11.), 13/1997 (XII. 18.),

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni.

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni. Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz., az 1/2011.

Részletesebben

A legfontosabb éves bevallások

A legfontosabb éves bevallások A legfontosabb éves bevallások 1353. bevallás A 2013. adóévről szóló 1353 számú bevallási nyomtatvány: a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás,

Részletesebben

Tisztelt Ügyfeleink! Az alábbiakban tájékoztatjuk Önöket az adózást érintı fontosabb szabályok változásáról.

Tisztelt Ügyfeleink! Az alábbiakban tájékoztatjuk Önöket az adózást érintı fontosabb szabályok változásáról. Grant Thornton Hungary News 2013 április 2.rész Tartalom 1. Gépjármőadóról szóló törvény 2. Társasági adóról szóló törvény 3. Általános forgalmi adóról szóló törvény 4. Helyi adókról szóló törvény C:\Documents

Részletesebben

a helyi iparőzési adóról

a helyi iparőzési adóról SAJÓLÁD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 6/2003/II.19/sz. RENDELETE a helyi iparőzési adóról A képviselı-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 16..(1) bekezdésében

Részletesebben

14. TEVÉKENYSÉGET KEZDİ ADÓALANY ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ KÖTELEZETTSÉGÉNEK alapvetı szabályai 2012.

14. TEVÉKENYSÉGET KEZDİ ADÓALANY ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ KÖTELEZETTSÉGÉNEK alapvetı szabályai 2012. 14. TEVÉKENYSÉGET KEZDİ ADÓALANY ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ KÖTELEZETTSÉGÉNEK alapvetı szabályai 2012. I. Az adóalanyiság Ki minısül az általános forgalmi adó alanyának? Adóalanynak minısül az a jogképes személy,

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Területi hatály

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Területi hatály Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata Képviselı-testületének 21/2002. (XII. 14.) rendelete a helyi adóról 1 [Egységes szerkezetben a 24/2003. (XII. 12.), a 3/2004. (I. 28.), a 22/2004. (VI. 30.), a 32/2004.

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK ÁFAMENTES BELFÖLDI ÜGYLETEK

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK ÁFAMENTES BELFÖLDI ÜGYLETEK ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK ÁFAMENTES BELFÖLDI ÜGYLETEK Budapest, 2015 Szerző: Nagyné Véber Györgyi Sorozatszerkesztő: Kökényesiné Pintér Ilona ISBN 978-963-638-482-1 ISSN 1788-0165 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

BODONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETÉNEK 13/2003. (XII. 18.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

BODONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETÉNEK 13/2003. (XII. 18.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE BODONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETÉNEK 13/2003. (XII. 18.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI IPARŐZÉSI ADÓRÓL Bodony Község Önkormányzat Képviselıtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

Ellend községi Önkormányzat 21/2004. (XII.20.) rendelete a helyi iparőzési adóról

Ellend községi Önkormányzat 21/2004. (XII.20.) rendelete a helyi iparőzési adóról Ellend községi Önkormányzat 21/2004. (XII.20.) rendelete a helyi iparőzési adóról A képviselı-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében biztosított jogkörében

Részletesebben

Tájékoztató az egyes gabonák, olajos magvak értékesítése esetén 2012. július elsejétől alkalmazandó fordított adózásról

Tájékoztató az egyes gabonák, olajos magvak értékesítése esetén 2012. július elsejétől alkalmazandó fordított adózásról 2012.06.28. Tájékoztató az egyes gabonák, olajos magvak értékesítése esetén 2012. július elsejétől alkalmazandó fordított adózásról (Áfa tv. 142. (1) bekezdés i) pont, 142. (8) bekezdés, Art. 31/A. ) A

Részletesebben

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:...év...hó..nap... Az átvevı aláírása. Az adózó neve (cégneve):...

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:...év...hó..nap... Az átvevı aláírása. Az adózó neve (cégneve):... HELYI IPARŐZÉSI ADÓBEVALLÁS 2012. adóévrıl OZORA KÖZSÉG önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegő iparőzési tevékenység utáni adókötelezettségrıl Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás,

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS K Ö Z G Y Ő L É S E

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS K Ö Z G Y Ő L É S E ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS K Ö Z G Y Ő L É S E 49/2007. (XI.26.) KGY. r e n d e l e t e a helyi adókról Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.. (1) bekezdésében,

Részletesebben

hvgorac Üzleti szerződések adótervezése Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa Ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2011. április 6.

hvgorac Üzleti szerződések adótervezése Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa Ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2011. április 6. hvgorac Üzleti szerződések adótervezése Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa Ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2011. április 6. Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások FORDÍTOTT ADÓZÁS Egyenes ÁFA elszámolás

Részletesebben

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról (Egységes szerkezetben) Csávoly Község Önkormányzatának Képviselőtestülete

Részletesebben

1996. évi XCIX. törvény

1996. évi XCIX. törvény A jogszabály mai napon hatályos állapota 2010. november 3. Forrás: www.magyarorszag.hu 1996. évi XCIX. törvény a Magyar Köztársaság és Románia között a kettıs adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának

Részletesebben

A változásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések

A változásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések Tájékoztató a 2015. január 1-jétől a köztes terméknek minősülő, nagy testű élőállatokra (szarvasmarha, juh és kecske) és vágott testekre vonatkozó 5%-os adómérték alkalmazásáról Az egyes adótörvények és

Részletesebben

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója Különadó 2007 A 2006. július 10-én elfogadott adótörvény alapján magánszemélyeknek és vállalkozásoknak különadót, hitelintézeteknek járadékot kell fizetniük. Magánszemély adóalapja, adója Elírás 2007.

Részletesebben

1265 2012. évi Áfa bevallás, július 1-től

1265 2012. évi Áfa bevallás, július 1-től 1265 2012. évi Áfa bevallás, július 1-től Fizetendő általános forgalmi adó Sor sz. A sor szövege magyarázat Kulcs, vagy ahol üres a cella, ott a számla teljes forgalma (összes kulcs) Definiálandó számlák

Részletesebben

Az elismert harmadik államban letelepedett adóalany és a nem adóalany jogi személy adófizetésre kötelezetti státuszának igazolása

Az elismert harmadik államban letelepedett adóalany és a nem adóalany jogi személy adófizetésre kötelezetti státuszának igazolása 45836 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2009. évi 188. szám A pénzügyminiszter 32/2009. (XII. 21.) PM rendelete a belföldön nem letelepedett adóalanyokat a Magyar Köztársaságban megilletõ általánosforgalmiadó-visszatéríttetési

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS BAJI POLGÁRMESTERI HIVATAL 2836 Baj, Petőfi S. u. 50. Tel.: 34/488-597, fax: 34/488-020 ÖNELLENŐRZÉSI LAP a/az évi helyi iparűzési adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe:

Részletesebben

A teljesítési hely szabályainak változása és hatásai a kiemelt adózókra

A teljesítési hely szabályainak változása és hatásai a kiemelt adózókra A teljesítési hely szabályainak változása és hatásai a kiemelt adózókra dr. Boros Richárd NAV Kiemelt Adózók Adóigazgatósága Különös Hatásköri Ellenőrzési Főosztály főosztályvezető Tartalom: I. Előzmények

Részletesebben

Tájékoztató az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenırzı Rendszer (EKAER) bevezetésével kapcsolatban ügyfeleink részére

Tájékoztató az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenırzı Rendszer (EKAER) bevezetésével kapcsolatban ügyfeleink részére Tájékoztató az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenırzı Rendszer (EKAER) bevezetésével kapcsolatban ügyfeleink részére 2015. január 1-jei hatállyal bevezetésre került Magyarországon az ún. Elektronikus

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról * a módosításokkal egységes szerkezetben

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról * a módosításokkal egységes szerkezetben Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról * a módosításokkal egységes szerkezetben A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi

Részletesebben

Útmutató a játékvezetıi-, versenybírói díjak (továbbiakban bírói díjak) elszámolásához

Útmutató a játékvezetıi-, versenybírói díjak (továbbiakban bírói díjak) elszámolásához Útmutató a játékvezetıi-, versenybírói díjak (továbbiakban bírói díjak) elszámolásához A bírói díjak elszámolásának két nagy formája ismert. - ha a játékvezetı vállalkozó - ha a játékvezetı nem vállalkozó

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra vonatkozó adózási és költségelszámolási szabályokról

TÁJÉKOZTATÓ. A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra vonatkozó adózási és költségelszámolási szabályokról TÁJÉKOZTATÓ A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra vonatkozó adózási és költségelszámolási szabályokról Tartalomjegyzék JOGI NYILATKOZAT...3 I. ADÓJOGI VONATKOZÁSOK...4 II. VARIÁCIÓK CÉGES

Részletesebben

Balatonszılıs Község Önkormányzatának 11/2003. (XII.23.) rendelete a helyi iparőzési adóról

Balatonszılıs Község Önkormányzatának 11/2003. (XII.23.) rendelete a helyi iparőzési adóról Balatonszılıs Község Önkormányzatának 11/2003. (XII.23.) rendelete a helyi iparőzési adóról Balatonszılıs Község Önkormányzata a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény a továbbiakban (Ht.) 1. -ának (1)

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

A Tbj. törvény 2010. évi változása

A Tbj. törvény 2010. évi változása A Tbj. törvény 2010. évi változása A 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre és fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. A 19. (1) és (3) bekezdését a 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre

Részletesebben

I. fejezet A rendelet hatálya 1.. II. fejezet Az adókötelezettség, az adó alanya 2..

I. fejezet A rendelet hatálya 1.. II. fejezet Az adókötelezettség, az adó alanya 2.. Kisköre Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testületének 18/1995.(XII. 28.) rendelete a helyi iparőzési adóról (Módosítással egységes szöveg) Kisköre Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete a Helyi

Részletesebben

Második lépésben meg kell határozni, hogy az adott sávba jutó nettó árbevételhez mekkora összegő elábé + közvetített szolgáltatások értéke jut.

Második lépésben meg kell határozni, hogy az adott sávba jutó nettó árbevételhez mekkora összegő elábé + közvetített szolgáltatások értéke jut. Dr. Kovács Attila - PÉLDA Iparőzési adómegállapítás -> az elábé és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegének korlátos levonhatósága a nettó árbevételbıl 1. A szabályozás bemutatása egy példán

Részletesebben