BAKÓ BÉLA. Örökség és történelem közt
|
|
- Lajos Gál
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BAKÓ BÉLA Örökség és történelem közt A minden örökség pillanatait éljük: minden örökség, vagy legalábbis alkalmas arra, hogy azzá váljék. Az örökségek kategorizálásának listája szinte a végtelenségig sorolható. Van természeti örökség, genetikai örökség, történeti, művészeti, építészeti, technikai, urbanisztikai, tájbeli örökség. Kanonizálttá vált a szellemi örökség fogalma is, ami látszólag végtelen távlatokat nyit abba az irányba, hogy az emberiség egyetemes értékei megőrzésre kerüljenek. Az emberek kötődni kezdtek a helyek emlékezetéhez,pierre Nora 1984-ben megalkotta az emlékezet helye kifejezést. 1 Ugyanakkor ez a harcos értékőrzés végső soron olyan végletekig jut el, hogy tárgyiasítjuk a világunkat, melyben az emberi kreatív alkotószellem csak alig, a kanonizált kiemelkedő egyetemes értékek árnyékában jelenik meg. Amikor 2002-t, az emberiség kulturális és természeti öröksége védelméről szóló egyezmény (Convention concerning the Protection of the World Cultural and Natural Heritage) megkötésének harmincadik évfordulóját, az UNESCO a kulturális örökség évének nyilvánította, a szervezet főigazgatója levelében azt hangsúlyozta, hogy a kulturális örökség fogalma nyitott és folytonosan változó, mert egyre újabb, védelmet érdemlő elemekkel gazdagodik. 2 Ugyanakkor a kulturális örökség megőrzését szolgáló intézményes keretek, az örökség fogalmának kanonizálója ezt a nyitottságot az én megítélésem szerint nagy mértékben korlátozta. 3 1 E fogalom, amely köré Les Lieux de memoire (Az emlékezet helyei) hatalmas kiadói vállalkozás szerveződött, elsősorban Franciaország jelenére vonatkozó diagnózisokból indult ki. Idézi: François Hartog: A történetiség rendjei - Prezentizmus és időtapasztalat. Atelier füzetek, L Harmattan, Bp., (továbbiakban: Hartog, 2006.) 16. o. 2 Wessely Anna: A kulturális örökség fogalmának változásai In.: Kulturális örökség társadalmi képzelet /szerk.: György péter Kiss Barbara Monok István/ Akadémiai kiadó, Budapest, Ez a korlátozottság az európai kultúrkörben szembetűnő igazán. Ha egy japán Párizsba látogat, meglepődik az erőfeszítésen, mellyel a tárgyakat és a történeti műemlékeket az idő romboló hatásával szemben próbálják őrizni. Valóban, a japán kultúrpolitika számára nem elsődleges fontosságú sem a tárgyak láthatósága, sem e láthatóság fenntartása. Ez a politika másfajta logikán nyugszik, mégpedig az aktualizáció logikáján. Innen ered az élő nemzeti kincstár titulus, melyet a művészeknek adományoznak; ennek jogszerű, pontos fordítása a nem-anyagi kulturális örökség birtokosa lenne. A kitüntetés valójában nem a művész személyének szól, hanem a nem-anyagi művészeti tudás vagy technika hordozójának. Nem a tárgy vagy megőrzése számít, hanem mindenekelőtt a 65
2 Ezen ellentmondás feloldására esszémben kísérletet teszek arra, hogy a kulturális örökség objektivációja következtében behatárolt kategóriákon túlmutatva, az immateriális örökség fogalmi kereteit kitágítva definiáljak egy történelmi táptalajból kiinduló új örökségfogalmat, az identitási örökség kategóriáját. Teszem ezt abból a megfontolásból, hogy örökségünk nem csupán tárgyak s a hozzájuk kapcsolódó emberi alkotószellem emlékezetén nyugszik, hiszen ahogy Hankiss Elemér fogalmazta meg nagyon találóan, mentalitásunk is kulturális örökségünk része. 4 Ez adja meg a választ arra a kérdésre, miért olyan fontos történelmi örökségünk, azok a múltba ágyazott események, folyamatok és az emberi teremtőképesség szülöttei, melyek egy identitását kereső társadalom számára elengedhetetlenül fontosak, 5 s különösen a jelenkor aktualitásában és emlékezeti vetületében válnak különösen fontossá. 6 Ez a gondolat, bár a kulturális örökség fogalmának megjelenése önmagában is hatást gyakorolt a társadalmi mentalitás formálódására teheti komplexé azt az örökség definíciót, melyben az emberi alkotószellem mesterművei, az emberi kreatív szellem mellett megjelenik az ember és ember közötti kapcsolat is. A kulturális örökség intézményesülése Objektivációs dilemmák George Bernard Shaw ajánlása: Ne várj a kedvező alkalomra! Teremtsd meg! akár mottója lehetne annak a tetteket is szülő gondolkodási folyamatnak, amelynek gyökerei egészen a francia forradalom idejéig nyúlnak vissza, mikor is Talleyrand október 13-án, a Konventben elmondott beszédében felhívta a figyelmet a nemzeti örökség (Patrimoine National) három alapelvére, melyek a következők: Franciaország kultúrtörténetének kontinuitása; a szabadság és művészet (tudomány) géniuszának azonossága; valamint a műemlékek szerepe a nemzeti oktatásban. Ebből a nézőpontból indult ki az örökségesítés azon folyamata, mely a művészetet a személyes kapcsolatok helyett intézményrendszerhez köti. Ebben a gondolkodásban a múzeum mint a hagyomány aktualizációja. Idézi: Hartog, Francois: Örökség és történelem: az örökség ideje. (továbbiakban: ) In.: Regio 2000/ o. 4 Hankiss Elemér: The Transformation of European Civilization (and beyond ) Elhangzott az Corvinus Egyetem, IGES, International Economic Relations képzésen, szeptember. 5 Ez a megjegyzés ugyan bővebb kifejtést érdemelne, azonban erre ezen esszé keretei nem adnak lehetőséget. Ugyanakkor egyet értek Hankiss Elemér azon gondolatával, hogy a rendszerváltozásokon átesett kelet-közép-európai társadalmak de kitágítva ide érthető a globalizáció homogenizáló hatásával szembekerülő kultúrák sora is a mai napig saját kulturális identitásuk definiálásának problémájával néznek szembe. 6 Kétségtelen, hogy az emlékezet ilyen hullámait a 20. század bűnei, a tömeggyilkosságok és a borzalmas halálipar viharai keltették, s ezek végül elérték, és alaposan megrengették a jelenkori társadalmainkat. Idézi: Hartog, o. 66
3 semlegesítés, dekontextualizás eszköze jelenik meg, mely egyedüli megtartójává válik az emberiség értékeinek, örökségének. Bár a francia forradalom volt az első manifesztációja az örökség igényének, nem kell felidéznünk mindazt, ami 1789 és 1796 között Párizsban a művészetek terén lezajlott. Az a fordulat azonban mindenképp külön figyelmet érdemel, amely néhány esztendő alatt ment végbe a despotizmus jeleinek eltörlésétől (ez divatos kifejezés a forradalom első szakaszában) a megőrzendő és átadandó örökségig. A fordulat egy másik átalakulásban is érzékelhető: Görögországtól a nemzeti régiségek felé lépnek, az antikvitásról a középkorra térnek át: a képrombolástól a kulturális örökségig. A gondolkodás és cselekvés nagy szervező kategóriáinak nyelvén ezt úgy fejezhetjük ki, hogy az intenzív átpolitizáltságtól hirtelen a fokozódó temporalizációhoz jutottak. 7 Egy másik sarokkövet jelentett, mikor 1794 februárjában Boissy d'anglas átnyújtott a konventnek egy traktátust, ezzel a címmel: Quelques idées sur les arts, sur la nécessité de les encourager, sur les institutions qui peuvent en assurer le perfectionnement et sur divers établissements nécessaires á l'enseignement (Gondolatok a művészetekről, bátorításuk szükségességéről, az intézményekről, melyek biztosíthatják tökéletesedésüket, és az oktatáshoz szükséges különböző létesítményekről). Ezen traktátus kiemelendő gondolata, hogy ne csináljunk a múltból tabula rasa-t, mert tőle kapjuk a továbbadandó örökséget. Ahogy Pommier fogalmaz: Őrizzétek a művészetek, a tudományok és az értelem emlékeit... évszázadok hozománya ez, nem saját tulajdonotok. Csak akkor rendelkezhettek vele, ha biztosítjátok a megőrzését. 8 Ezen gondolat vezette az örökség fogalmát abba az irányba, mely kísérletet tett s tesz ma is a múlt konzerválására. Ez az objektivációs folyamat volt az alapja azon jogi intézkedéseknek, melynek közvetlen gyújtópontja Abu-Szimbel esete volt. 9 Ennek következményeképpen került sor a kulturális örökség 7 8 E. Pommier: Winckelmann et la vision de l'antiquité dans la France des Lumiéres et de la Révolution, Revue de l'art, 1988, 9.Idézi: ben az egyiptomi kormányzat eldöntötte az asszuáni gát és a hozzá kapcsolódó víztározó megépítését, mely végzetes lett volna a víz által elárasztott területen elhelyezkedő ókori Abu Szimbel-i templomok számára. Az UNESCO világméretű kampányt indított az értékek megmentésére (az egyiptomi és szudáni kormányzat kérése ellenére). Ennek köszönhetően végül a templomcsoport egy magasabban fekvő helyen az eredeti elemek átszállításával újraépült. A projekt költsége összesen mintegy 80 millió dollár volt, melynek felét 50 ország adományozta. Mindez további hasonló kampányokhoz vezetett indonéziai, pakisztáni történelmi helyszínek, vagy akár a velencei lagúnák megmentésére. Az UNESCO végül az ICOMOS-sal közösen kezdeményezte egy, az emberiség értékeinek megóvását szolgáló egyezmény kidolgozását. Az Egyesült Államok a kezdeményezést szerette volna kibővíteni a 67
4 kanonizációjára, mely a XX. század 70-es éveiben indult meg, párhuzamosan a rohamosan teret nyerő globalizáció jelenségével, s amelynek első, látványos eredménye a világ épített és természeti örökségének védelmére 1972-ben született UNESCO egyezmény. A világ rádöbbent, hogy a kulturális és természeti örökségét óvni kell, különben évszázadok évezredek kincsei tűnnek el örökre. Ezidőtájt emlékműveket emeltek, kisebb-nagyobb múzeumokat renováltak és nyitottak meg. S a lokális társadalom számára is hozadéka lett ennek a folyamatnak, egy kifejezetten átlagos közösség, a genealógia iránti érdeklődésből vagy kíváncsiságtól hajtva elkezdett levéltárba járni. 10 Ennek az együttműködési készségnek mely azóta számtalan helyszínt óvott meg a pusztulástól, s ezért érdemeit nem szeretném kisebbíteni lett az eredménye az a gyakorlat, hogy a kiemelkedő egyetemes értékek sorát számtalan helyszín gyarapította, mind a maga nemében egyedülálló, ámde materiális örökség. Hamarosan nyilvánvalóvá vált viszont, hogy a védelemre szoruló kulturális kincsek köre a kézzel tapinthatónál jóval tágabb: a Világörökség helyszínek, feltárások, műemlékek, természet alkotta csodák csupán egyfajta váz, amelyet élettel az emberi szellem tölt meg. 11 Ennek hatására született meg 2003-ban az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Megőrzéséről szóló egyezménye, melynek tárgya többek között az alábbi területeken nyilvánul meg: szóbeli hagyományok és kifejezési formák (beleértve a nyelvet is, mint a szellemi kulturális örökség hordozóját); előadóművészetek; társadalmi szokások, rítusok és ünnepi események; a természetre és a világegyetemre vonatkozó ismeretek és gyakorlatok; hagyományos kézművesség. 12 Ez a kanonizáció azonban magával hozta azt a jelenséget, hogy egyes bár feltehetően nem kevésbé értékes elemek kimaradtak a jogi védelemből, apokrifokká váltak. Bár vitathatatlan, hogy a tárgyi örökségi kategóriák kiegészültek az immateriális örökség fogalmával, s ez akár gátat is szabhatott volna az objektivációnak. Ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy a szellemi természeti értékekre is ben, egy Fehér Házi konferencián létrehozták a Világörökség Alapot, a világ legértékesebb és leglátványosabb természeti és történelmi helyszíneinek megóvására. Az IUCN hasonló indítványt tett 1968-ban, melyet részletesen kidolgozva 1972-ben mutattak be a stockholmi ENSZ konferencián, ahol elfogadták a Világörökség Egyezményt. 10 Hartog, o. 11 Egyezmény a Szellemi Kulturális Örökség Megőrzéséről. In.: EFI Communicationes 18. Csonka-Takács Eszter /szerk./ Európai Folklór Intézet. Budapest, Convention for the safeguarding of the intangible cultural heritage. a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló, Párizsban, év október hó 17. napján elfogadott UNESCO Egyezmény. In.: URL_ID=17716&URL_DO=DO_TOPIC&URL_SECTION=201.html 68
5 örökség fogalomkörébe csak nehézkesen illeszthetőek azon történelmi tapasztalatból származó emlékezeti események, melyek a kultúra és ezzel együtt a társadalom örökségének szerves részét képezik, s melyek adott társadalom számára identitásformáló erővel bírnak, s alapját adják különféle szokásoknak, rítusoknak, ünnepi eseményeknek. Híd örökség és történelem között Ahhoz, hogy az örökség fogalmát történeti tapasztalatokon alapuló eseményekre is kiterjeszthetővé tehessük, először örökség és történelem kérdését kell közelebb hozni egymáshoz. Már csak azért is szükség van erre, mert jóllehet az örökség fogalmának kibontakozása hosszú idő alatt ment végbe, azt is felismerhetjük, hogy elválaszthatatlan volt a múltnak a jelentől való fájdalmas, nyugtalanító, nosztalgikus elszakadásának tudatosulásától. A tárgyak, műemlékek, maradványok olyan értékre tettek szert, amilyennel akkor nem bírtak, mikor még használták őket, és amikor mindennapi, evidens jelenlétük miatt a kortársak (akik laktak bennük, bejárták őket) észre sem vették azokat. Nincs tehát örökség szakadás, historizálás nélkül. 13 Ezen gondolat mentén érdemes megvizsgálni azokat a hasonlóságokat, melyek hidat verhetnek örökség és történelem között. Nagy általánosságban elmondható, hogy az örökség nemcsak konkrét üzeneteket közvetít, hanem érzelmeket, szándékokat, értékeket is. Megerősíti a társadalmi relációkat, és a társadalmi-kulturális (egyéni vagy csoport) identitásnak fontos eleme. Erre rímel analóg módon Kosselleck azon megfogalmazása, mely szerint a jövő és a múlt történetét a régi történelmet a ma vágyai, tervei és kérdései határozzák meg. Minden egyes történet ismeretelméleti középpontja a kortársak tapasztalati tere. 14 Az örökség definíciója értelmében a fókuszpontot az emberi alkotószellem mesterművei jelentik, 15 míg a történészi érdeklődés középpontjában a politikai kultúra áll. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy a politikai kultúra is tudott értéket teremteni (reformkor, , 1956, 1989-es átmenet 16 ), mely a magyar társadalom örökségének s ezen esszé kifutásaként megfogalmazott új örökség értelmezés részét képezi Reinhardt Kosselleck: Elmúlt jövő a történeti idők szemantikája. Atlantisz, Budapest, o. 15 Természetesen a világörökség kritériumai közül csak egy az első az emberi alkotószellem mesterműve, ugyanakkor ez a definíció kellően általános ahhoz, hogy ezen esszé kereteiben finomítások nélkül alkalmazni lehessen az örökség megragadására. 16 Pók Attila: A haladás hitele. Progresszió, bűnbakok, összeesküvők. Akadémiai kiadó, Budapest, o. 69
6 Ami mégis elkülöníti a történelmet az örökség fogalmától, s látszólag áthidalhatatlan szakadékot képez, az a hozzáállás, melyet Gabriell Rockhill úgy fogalmazott meg, hogy a radikális történetiség elpusztítja a mítoszokba vetett hitet. 17 Az a gondolkodásmód, mely az objektív történeti elemzéseken, az események leírásának pontos ábrázolásán alapul, melyet Kosselleck a pártosság és pártatlanság dilemmájaként definiált, eltávolítja a történelmet az örökség mitikus, érzelmi világától. Ezt a radikális kijelentést viszi tovább Pierre Nora, amikor úgy fogalmaz, hogy a történelem mindig kritikaibb, kevesebb kapoccsal kötődik elbeszélése tárgyához, elemző és kritikus. Az emlékezet ellenben szentségbe ágyazza az emléket. A történelem darabjaira szedi egy idő után azt. 18 Ez alapján úgy tűnik, az örökség szubjektív mítoszaival szemben a szakadék másik oldalát a történelem objektivitásra törekvő elemzései jelentik. Ugyanakkor Nora már megadja a kulcsot a történelem és örökség közelebb hozásához, amit Sonkoly Gábor formált hármas prizmává, mikor azt írta, hogy az örökség az emlékezettel együtt értelmezendő. A két fogalomban többek között az a közös, hogy mindkettő egyre inkább behatol egy harmadik fogalom, a történelem értelmezési mezőjébe. Ez az átrendeződés fontos indikátora a régi/új közösségi identitások kialakulásának. 19 Ezek a régi/új közösségi identitások jelentik majd a kapcsolatot az örökség és történelem között, s teszik indokolttá az örökség értelmezésének kitágítását. Olyan kulcsmomentumok, melyek ha hidat szeretnénk verni örökség és történelem között a történelem szövetében keletkezett szakadásokként jelentkeznek, ezek, ahogy F. Hartog fogalmaz: a szakadékok az időben. A folytonosság megszakadásának azon élménye, mely azt az érzést kelti az emberben, hogy két korszakhoz tartozik. Egyfelől egy olyan múlthoz, amit nem töröltek el, és nem felejtettek el, de amitől szinte semmit sem kaphatunk már, ami a jelenben eligazíthatna minket, vagy alapja lehetne a jövő elképzelésének. Másfelől pedig az a jövő, aminek legcsekélyebb formája sincs. 20 Ehhez az eligazodáshoz jelentik véleményem szerint az útjelzőket az identitás alakítását megcélzó emlékezeti események, a társadalom mentalitását formáló, történeti gyökerekből táplálkozó rítusok és szimbólumok sora. Ennek érdekében újra kell termelni azokat az értékeket, amelyek a közösségi lét alapvető értékei, és amelyek nélkül az életet fenntartó ember nem létezhet. Ezek közül ahogy 17 Gabriel Rockhill: For a New Logic of History: A Metaphilosophical Critique of Contemporary Philosophic Practice. Elhangzott az ELTE Atelier Tanszékének előadássorozatán november 3-án 18 Pierre Nora: Emlékezet és történelem között. Aetas, 1999/3 In.: 19 Sonkoly Gábor: A kulturális örökség értelmezési és alkalmazási szintjei. In. Regio 2000/ o. 20 Paul Valéry: Essais quasi-politiques. Idézi: Hartog, o. 70
7 arra Hoppál Mihály rámutat kettő különösen fontos: az identitás és a hagyomány. 21 S ezen két fogalom vezet el végül ahhoz, hogy az örökség kanonizált értelmezésén túl indokolttá válik egy új fogalom igénye. Az identitási örökség fogalmának bevezetése A világörökség egyetemes eredményei vitathatatlanok. Ugyanakkor az is vitathatatlan, hogy ebből alakul ki a múzeifikálás problémája, melyet Francois Hartog úgy fogalmaz meg, hogy múzeumi tekintettel szemléljük a környezetünket. Végső soron már ma a holnap múzeumát szeretnénk létrehozni; hisz holnap nem lesz rá módunk. Tehát létrehozzuk a ma múzeumát, s olyan szemmel nézzük, mintha holnap élnénk. Saját korunkat muzeifikáljuk, jóformán saját magunkat is múzeumba tesszük, s aztán nézegetjük. 22 S ez a mentalitás eltér attól a társadalmi fejlődés irányába mutató folyamattól, melyben a múltból öröklött identitásokat továbbvisszük, s ezek mentén gazdagabb identitásokat építünk ki magunknak. 23 Ehhez van szükség az örökség fogalmának kitágítására, s egy új fogalom, az identitási örökség bevezetésére. Ehhez a kiindulópontot a kultúra fogalmának értelmezése adja. T. S. Eliot definíciója szerint a kultúra alapvetően az, ami érdemessé teszi az életet arra, hogy megéljük; nem bizonyos tevékenységek merő összege, hanem életmód, s ebben az értelmezésben ide tartozik az épített, vagy más formában a természeti környezetünk, szellemi hagyományaink, de a politikai kultúra és az emberi érintkezésformák világa is. Ezen jelenségeket Cornelius Castoriadis terminológiájával összefoglalva a társadalmi képzelet alkotta jelentéseknek (social imaginary significations) 24 nevezhetjük. 21 Hoppál Mihály: Hagyomány és identitás. In.: Szellemi kulturális örökség a megőrzés útjai. A pécsi nemzetközi konferencia előadásaiból / Papers of an International Conference at Pécs szeptember / September 17 20, Európai Folklór Intézet European Folklore Institute Budapest (továbbiakban: Hoppál, 2007.) A társadalom identitáskeresése, gazdagabb identitással való felruházása párhuzamba állítható a törzsi társadalmak beavatási rítusával, melyben a beavatásra váró fiú a szertartás során maga mögött hagyja az eddigi társadalmi struktúrát, azt lebontva; a végén egy új, gazdagabb identitással felruházva, férfiként lép be a törzsi közösségbe. A rendszerváltó társadalmak ehhez hasonlóan lebontják az elavult struktúrát, s a klasszikus turneri liminális korszakba lépve egy új, egy magasabb szintű társadalmat hoznak létre, melyben megőrzésre kerülnek a múlt értékei, s beépülnek az új identitásokba, erősítve azt. (A liminalitás, a struktúra és antistruktúra antropológiai értelmezéséről bővebben lsd.: Victor Turner: A rituális folyamat. Osiris, Bp., 2002.) 24 Gabriel Rockhill: The Imaginary and the Social-Historical: An Introduction to Cornelius Castoriadis' Historical Ontology. Elhangzott az ELTE Atelier Tanszékének előadássorozatán november 2-án 71
8 Ha ezt a gondolatmenetet továbbvisszük, három szó újra meg újra előkerül, és rendszert alkot: örökség, emlékezet, megemlékezés. Mindhárom egy negyedik, az identitás központi irányába mutat. Ha ebben az emlékezet Jan Assmann által A kulturális emlékezet 25 című művében kidolgozott kategóriáit próbáljuk az örökségre vetíteni, két témát érdemes szemügyre vennünk: a tárgyiasulást és a rögzítettséget. Tárgyiasultsága, irányítottsága, a szakértők általi megformálása kétségkívül az assmanni kulturális emlékezethez sorolná az örökséget, szemben a közelmúltra vonatkozó, eleven, organikus, a kortársi emlékezetközösség számára fenntartott kommunikatív emlékezet kategóriájával. 26 A másik fogalom, a megemlékezés örökségszerűbbnek tűnik, vagyis megsokszorozódik, egyben széttöredezik, vagy inkább nemzetietlenné válik. Mi több, maga a nemzet is örökséggé alakul át: közjó, melyből mindenki azt veszi ki, amire szüksége van. Pierre Nora hozzáteszi: mintha Franciaország már nem olyan történelem lenne, amely megoszt bennünket, hanem kultúrává válna, amely összeköt. 27 Az irányként megfogalmazott identitás lehetne az összekötő kapocs, melyben az örökség összekapcsolódik az emlékezettel, s mindkettő az identitás összetevője egy megkeresendő, feltárandó, megőrzendő, sőt felfedezendő identitásé. 28 Michelet 1830-ban mondott szavaival élve: a hagyományhoz vezető szálakat akarjuk újból összekötni, de tulajdonképpen ki kell találnunk a hagyományt és a szálakat is. A fejlődésbe vetett hit a megőrzés gondjának adja át a helyét: hogy önmagunkat őrizzük meg? 29 Ma amikor az identitáskeresés a nemzeti és európai identitás meghatározása közti mezsgyén lebeg, indokolttá válhat az identitási örökség (identity herritage) megfogalmazásának igénye, mely a kollektív anonymus által meghatározott mítoszok és a hozzájuk kapcsolódó társadalmi képzelet alkotta jelentések összessége (Myths and the linked social imaginary significations defined by the collective anonymus). Ez lehetővé teszi vagy tehetné az örökség fogalmának objektivált kategóriáinak kitágítását, s hozzásegíthet az értékvesztés állapotán való felülemelkedéshez. 25 Jan Assmann: A kulturális emlékezet. Atlantisz kiadó, Budapest, Erdősi Péter Sonkoly Gábor: A kultúra melankóliája. A kulturális örökség fogalmának megjelenése. In. Világosság 2005/6 80. o
9 IRODALOMJEGYZÉK Assmann, Jan A kulturális emlékezet. Atlantisz kiadó. Budapest. Convention for the safeguarding of the intangible cultural heritage EFI Communicationes Csonka-Takács Eszter /szerk./ Európai Folklór Intézet. Budapest. Erdősi Péter Sonkoly Gábor A kultúra melankóliája. A kulturális örökség fogalmának megjelenése. In. Világosság 2005/6 Hankiss Elemér The Transformation of European Civilization (and beyond ) Elhangzott az Corvinus Egyetem, IGES, International Economic Relations képzésén Hartog, Francois A történetiség rendjei - Prezentizmus és időtapasztalat. Atelier füzetek. L Harmattan. Budapest. Hartog, Francois Örökség és történelem: az örökség ideje. In.: Regio 2000/4 Kosselleck, Reinhardt Elmúlt jövő a történeti idők szemantikája. Atlantisz kidó, Budapest. Kulturális örökség társadalmi képzelet /szerk.: György Péter Kiss Barbara Monok István/ Akadémiai kiadó. Budapest. Nora, Pierre Emlékezet és történelem között. Aetas, 1999/3 Nora, Pierre (2010.) Emlékezet és történelem között. Atelier Könyvtár sorozat. Napvilág Kiadó. Budapest. Szellemi kulturális örökség a megőrzés útjai. A pécsi nemzetközi konferencia előadásaiból / Papers of an International Conference at Pécs Európai Folklór Intézet / European Folklore Institute. Budapest. Pók Attila A haladás hitele. Progresszió, bűnbakok, összeesküvők. Akadémiai kiadó. Budapest. Rockhill, Gabriel For a New Logic of History: A Metaphilosophical Critique of Contemporary Philosophic Practice. Elhangzott az ELTE Atelier Tanszékének előadássorozatán november 3-án Rockhill, Gabriel The Imaginary and the Social-Historical: An Introduction to Cornelius Castoriadis' Historical Ontology. Elhangzott az ELTE Atelier Tanszékének előadássorozatán november 2-án. Sonkoly Gábor A kulturális örökség értelmezési és alkalmazási szintjei. In. Regio 2000/4 Turner, Victor A rituális folyamat. Osiris kiadó. Budapest. 73
A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része. A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája 2006. szeptember 29 - október 1.
A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája 2006. szeptember 29 - október 1. Tartalom 1. UNESCO Egyezmény a szellemi kulturális örökség védelméről
RészletesebbenSzellemi örökségek itthon és a Kárpát-medencében. Dr. Csonka-Takács Eszter igazgató Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság
Szellemi örökségek itthon és a Kárpát-medencében Dr. Csonka-Takács Eszter igazgató Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság UNESCO Egyezmény a Szellemi Kulturális Örökség Megőrzéséről (2003) Convention
RészletesebbenÚtmutató Tantárgyi tematika Játék és szabadidőszervező tanár MA
Útmutató Tantárgyi tematika Játék és szabadidőszervező tanár MA Tantárgy neve: Médiapedagógia, a mai társadalom kulturális közegei Neptun kód: SMDLJT3218 Kurzus kód: 01; 02 Oktató: Bakó Béla Tanszék: Andragógia
RészletesebbenOrszágház Delegációs Terme Április 23. Dr. Soós Gábor, főtitkár. Fenntarthatósági témahét nyitórendezvénye
Országház Delegációs Terme 2018. Április 23. Dr. Soós Gábor, főtitkár Fenntarthatósági témahét nyitórendezvénye A háború tapasztalata UNESCO Constitution (1946) UNESCO Alapokmány (részlet) That since wars
RészletesebbenMegcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.
Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában
RészletesebbenTÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013
TÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013 Bevezetés 3 Tér- Identitás-Rekonstrukció Az identitás a célok és az élettapasztalatok forrása az emberek számára. Értekezésem célja
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 5-7. Kulcsfogalmak tanítása és gyakorlása
A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-7. Kulcsfogalmak tanítása és gyakorlása 2015. február 26. történelmi
RészletesebbenKözösségi kulturális identitás Szellemi kulturális örökség program Magyarországon
Közösségi kulturális identitás Szellemi kulturális örökség program Magyarországon Kovács Dóra szakmai referens Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság UNESCO kulturális egyezmények Kulturális javak védelme
RészletesebbenGLOBALIZÁCIÓ FOGALMA
GLOBALIZÁCIÓ GLOBALIZÁCIÓ FOGALMA Azoknak a bonyolult folyamatoknak az összessége, amelyek a gazdaság, a technika, a pénzügy, a politika és a kultúra területén az egész Földre kiterjedő új rendszereket
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0156/153. Módosítás. Isabella Adinolfi, Rosa D'Amato, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében
21.3.2019 A8-0156/153 153 5 preambulumbekezdés (5) Az európai kulturális sokféleség előmozdításához elengedhetetlenek a jól fejlődő és stabil kulturális és kreatív ágazatok, amelyek széles és sokrétű közönségeknek
RészletesebbenA Világörökség egyezmény (1972) kultúrtáj fogalma
A történeti táj védelme és az Európai tájegyezmény műhelykonferencia - Budapest, 2013. nov. 12. A Világörökség egyezmény (1972) kultúrtáj fogalma Soós Gábor Forster Központ Világörökség és Nemzetközi Főosztály
RészletesebbenBERNARD CERQUIGLINI A FRANCIA NYELV SZÜLETÉSE
BERNARD CERQUIGLINI A FRANCIA NYELV SZÜLETÉSE Cet ouvrage, publié dans le cadre du Programme de Participation à la Publication (P.A.P.) Kosztolányi, bénéficie du soutien du Ministère des Affaires Étrangères
RészletesebbenKOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2011 (VII. 1.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e
KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2011 (VII. 1.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL Komló Város Önkormányzat Képviselő testülete a kulturális
RészletesebbenNemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
RészletesebbenTÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme
RészletesebbenOrbán Viktor beszéde a Magyar Rektori Konferencia plenáris ülésén
Orbán Viktor beszéde a Magyar Rektori Konferencia plenáris ülésén 2012. október 16. Debrecen Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Házigazdák! Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Rektori Konferencia! Hölgyeim és Uraim!
RészletesebbenTahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések.
Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: Önkormányzat) a kulturális javak
RészletesebbenAzaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.
Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet
RészletesebbenAz örökségvédelem lehetőségei és feladatai Tokaj-hegyalján, a világörökségről szóló törvény alapján
Az örökségvédelem lehetőségei és feladatai Tokaj-hegyalján, a világörökségről szóló törvény alapján A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj Világörökség listára történt felvételének 10. évfordulója
RészletesebbenPedagógiai Programja Helyi Tantervek II.
A Pedagógiai Programja Helyi Tantervek II. Táncművészet kortárstánc tánctörténet 1 Tartalomjegyzék TÁNCTÖRTÉNET... 3 Továbbképző évfolyamok... 3 9. évfolyam... 3 Fejlesztési feladatok... 3 Tananyag...
RészletesebbenVILÁGÖRÖKSÉG MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁGA. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Budapest, január
VÖMNB_2012_1_01 Budapest, 2012. január 19. VILÁGÖRÖKSÉG MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁGA BIZOTTSÁGI ÜLÉS Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 10.30 A napirend 1. pontja: A nyolc magyar világörökségi helyszínre vonatkozó
RészletesebbenDr. Bereczki Ibolya A Tájházszövetség tájházaink közössége a Kárpát-medencében március 21. Vidéki örökségeink a Kárpát-medencében Budapest
Dr. Bereczki Ibolya A Tájházszövetség tájházaink közössége a Kárpát-medencében 2014. március 21. Vidéki örökségeink a Kárpát-medencében Budapest Tájházak Magyarországon Több mint 300 tájház Előzmények
RészletesebbenAlapkérdések értelmezése
Alapkérdések értelmezése 251 252 Újabb kísérlet a nemzeti kisebbség meghatározására (Nicola Girasoli: National Minorities. Who Are They? Budapest, Akadémiai Kiadó, 1995. 111 p.címû könyve nyomán) 1987-ben
RészletesebbenMinél jobban fogy-fogy a jövendő, annál értékesebb lesz a múlt
Minél jobban fogy-fogy a jövendő, annál értékesebb lesz a múlt 1 Élettapasztalat és/vagy fenntarthatóság Dr. Molnár Katalin Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar 2 Élettapasztalat Mindazon tapasztalatok
RészletesebbenA történeti táj, mint örökség
A történeti táj, mint örökség Dr. Fejérdy Tamás DLA okl. építészmérnök, okl. műemlékvédelmi szakmérnök, c. egyetemi docens Táj-fogalom ami többé-kevésbé egyértelmű (de alig van belőle), az a Táj-fogalom
RészletesebbenIdőpont: csütörtök 12:00-13:30 Helyszín: Kazy 314-es terem
Kultúraelmélet - bevezetés a művelődésfilozófiába 2. ANDB-705, ANDB-111 2014/15 II. félév Kurzusleírás B. A. Alapképzés 2/2 kredit- 2 félév második félév - heti 2 óra előadás kollokvium Striker Sándor,
Részletesebben2010. Területi és települési tervezés Jogi segédlet. dr. Kiss Csaba EMLA 2010.
2010. Területi és települési tervezés Jogi segédlet dr. Kiss Csaba EMLA 2010. o l d a l 2 Tartalomjegyzék Bevezetés 3 A területtel, a településsel, a fejlesztéssel, a rendezéssel, a tervezéssel, a szervezéssel
RészletesebbenEurópai kulturális egyezmény
Európai kulturális egyezmény Európai kulturális egyezmény Official version: European Cultural Convention / Convention culturelle européenne (European Treaty Series, No. 18 / Série des traités européens,
RészletesebbenTudomány a 21. században
Tudomány a 21. században A kulturális diverzitás -ról Világkonferenciák: kultúrpolitika, felsõoktatás, tudomány A kulturális diverzitásról A tudásalapú társadalomról és a nyitott tudomány -ról A gazdaság
RészletesebbenSZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI
SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenSzakértői vélemény az Öntevékeny Keleti Városrész Kulturális Stratégiájáról. Javaslat a Cselekvési Terv és a közösségépítés megvalósulására
Szakértői vélemény az Öntevékeny Keleti Városrész Kulturális Stratégiájáról Javaslat a Cselekvési Terv és a közösségépítés megvalósulására 2011. május Nagy Andrea Rita közművelődési szakértő Engedélyszám:
RészletesebbenSzalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia
Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők
RészletesebbenCSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI
RészletesebbenA TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK STRATÉGIAI VEZETÉSE
Dr. Bárdiné Metzker Erika Dr. Csuth Sándor A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK STRATÉGIAI VEZETÉSE Kreatív szolgálat a XXI. században Polgármester Akadémia TARTALOM ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 I. rész: A STRATÉGIAI
RészletesebbenTörténelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
RészletesebbenÚtjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében
Figyelő Kiss Zsuzsanna Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Budapest, Osiris, 2003. 641 o. Nehéz a Bevezetés a társadalomtörténetbe
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. Matematikai kompetenciák fejlesztése tréning Nyilvántartásba vételi szám: E-000819/2014/D004
TÁJÉKOZTATÓ Matematikai kompetenciák fejlesztése tréning /D004 A képzés során megszerezhető kompetenciák A képzésben résztvevő Ismeri : ismeri a mennyiség fogalmát. ismeri a számok nagyságrendjét, ismeri
RészletesebbenMEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi
MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak
RészletesebbenA Magyar Tudomány Ünnepe
A Magyar Tudomány Ünnepe 2 0 1 1 MTÜ fejezetszerkesztők_2011.05.16. 1 2003. évi XCIII. törvény a Magyar Tudomány Ünnepéről Az országgyűlés november 3-át azt a napot, amelyen 1825-ben Széchenyi István birtokainak
RészletesebbenPécs Gyerekeknek & ParticiPécs
Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes
RészletesebbenTemplomok a végeken Mudrák Attila fotókiállítása
2016/12/06-2017/02/20 Mudrák Attila tárlata messzi, sokak számára ismeretlen vidékekre viszi el a látogatókat. A Kárpátmedence eldugott kis falvaiba, földrajzi és szimbolikus értelemben is a végekre, ahol
RészletesebbenDessewffy Tibor Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia
1 Dessewffy Tibor Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Ebben a dolgozatban elsősorban a DEMOS Magyarország keretein belül véghezvitt két vállalkozás eredményeiről, az azoknak a magyar társadalomra
RészletesebbenBalaton-felvidéki Kultúrtáj - a világörökségi cím elérésének fenntartható lehetőségei
Balaton-felvidéki Kultúrtáj - a világörökségi cím elérésének fenntartható lehetőségei Sándor Péter A Balaton Világörökségéért Alapítvány Veszprém, 2018. november 13. Áttekintés A Világörökség fogalma,
RészletesebbenHitvallás és hivatás - protestáns hivatásetika a köznevelésben. A pedagógusokkal szembeni etikai elvárások a református köznevelésben
Hitvallás és hivatás - protestáns hivatásetika a köznevelésben A pedagógusokkal szembeni etikai elvárások a református köznevelésben A református szemléletű pedagógia Bibliai megalapozottságú Az isteni
Részletesebben1 tanóra hetente, összesen 33 óra
Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra nyolcadik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság
RészletesebbenTematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)
Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak
RészletesebbenCSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás
CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás,,marketing, public relations és reklám az egészségügyben'' XV. Országos Konferencia Budapest, 2012. február 16-17. Barát Tamás Főiskolai tanár, a CCO Magazin
RészletesebbenÚJHARTYÁN KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Képviselő-testületének 14/2008.(XII.12.) számú rendelete A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL
1 ÚJHARTYÁN KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Képviselő-testületének 14/2008.(XII.12.) számú rendelete A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL Újhartyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete ( a továbbiakban: az önkormányzat) a kulturális
RészletesebbenA felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció
A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció Benke Magdolna Egyetemisták a tanuló közösségekért. Gondolatok a Téli Népművelési Gyakorlatok tanulságairól.
RészletesebbenBalatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester
Balatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Balatonakarattya, 2017. február 01. Polgár Beatrix jegyző E L Ő T E R J E S Z T É S Balatonakarattya
RészletesebbenA dolgok arca részletek
1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye
RészletesebbenTartalmi összefoglaló
1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,
RészletesebbenEMLÉKHELYEK ÉS AZ EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM
EMLÉKHELYEK ÉS AZ EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM LEHETŐSÉGEK AZ EURÓPAI UNIÓS FELLÉPÉSRE BUDAPEST, 2014.09.05. BENKŐNÉ KISS ZSUZSANNA FŐOSZTÁLYVEZETŐ, MINISZTERELNÖKSÉG Az Európai Örökség cím felhívja a figyelmet
Részletesebben1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (II.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros
Részletesebben5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei
Szakmai kompetenciák A TANTÁRGY ADATLAPJA 1 A képzési program adatai 11 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 12 Kar Római Katolikus Teológia 13 Intézet Római Katolikus Didaktikai Teológia
RészletesebbenHelyi kultúra, lokális identitás és vidéki közösség, avagy lehet-e a kultúra és a helyi örökség a vidék fejlődésének és megtartó erejének kulcsa?
Helyi kultúra, lokális identitás és vidéki közösség, avagy lehet-e a kultúra és a helyi örökség a vidék fejlődésének és megtartó erejének kulcsa? CSURGÓ BERNADETT MTA TK SZOCIOLÓGIAI INTÉZET Trendek a
RészletesebbenKishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL
Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről
RészletesebbenTANEGYSÉGLISTA (MA) KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A SZAKOT GONDOZÓ INTÉZET:
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: D = dolgozat EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = záróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően
RészletesebbenÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN
ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3, AZ 56/2012. (XI. 30.) 4, A 21/2015.
RészletesebbenA történelmi gondolkodás fejlesztése és értékelése
A történelmi gondolkodás fejlesztése és értékelése Kojanitz László A történetmeséléstől a forráselemzésig történetek előadása, eljátszása egyre több és összetettebb szöveges és vizuális ismeretforrás használat
RészletesebbenIsmeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
RészletesebbenKi tud többet klaszterül?
Ki tud többet klaszterül? Lenkey Péter (fejlesztési igazgató, ) Quo vadis Technopolis Konferencia Klaszter workshop Miskolc, 2008.10.15. Egy nyelvet beszélünk? Nyelvvizsga bizonyítvány, de milyen nyelven?
RészletesebbenKözszolgálati Nemzetközi Képzési Központ
Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,
Részletesebben25. A közületi kiadások megállapításának alapelvei
25. A közületi kiadások megállapításának alapelvei A közületi kiadások megállapításánál iránytűként szolgáló elvek sarkpontjai a pénzügyi politikának. Helyes elvek felállítása a közületi kiadások mértékénél
RészletesebbenBeszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján
Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a
Részletesebben"Nem tökéletes, nem végleges megoldás, de talán egyfajta előrelépés a stagnálásból." Balázs József polgármester
"Nem tökéletes, nem végleges megoldás, de talán egyfajta előrelépés a stagnálásból." Balázs József polgármester Célja:..., hogy az egészséges, munkaképes emberek ne segélyből éljenek, hanem munkabérből.
RészletesebbenÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4.
ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi
RészletesebbenPaul Natorp (1854 1924)
Portré Fodor László (1854 1924) a neokantiánusok az Immanuel Kant (1724 1804) által kidolgozott tanok újraértelmezésére, újraértékelésére és bővítésére törekvők áramlatához tartozó nagy hatású német filozófus
RészletesebbenMINERVA. Örökség és történelem: az örökség ideje FRANÇOIS HARTOG
MINERVA FRANÇOIS HARTOG Örökség és történelem: az örökség ideje M it árul el az örökség fogalma a társadalom és az idõ viszonyáról? Milyen idõfelfogás kíséri vagy jellemzi manapság az örökség fogalmának
RészletesebbenA nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága
A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága Kiss Jenő* 1. A konferencia programja már önmagában is világosan jelzi, mennyire változatos, sokféle az a közeg, amelyben a Kárpát-medencei magyarság
RészletesebbenTermészet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában
Természet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában XI. Magyar Természetvédelmi Biológia Konferencia 2017. november 3. WWF Magyarország - Sipos Katalin Természet és társadalom A
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia
Részletesebbenfelkészülés a honlapon lévő, az előadásokkal párhuzamosan kiadott anyagok alapján:
Városépítészet1 témakörök, mintakérdések a vizsgához 2014/2015 a BME Urbanisztika Tanszék kötelező tantárgya felkészülés a honlapon lévő, az előadásokkal párhuzamosan kiadott anyagok alapján: http://www.urb.bme.hu/segedlet/varos1/eloadasok_2014/
RészletesebbenA M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A
A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, 2003. június 8., vasárnap 65. szám Tisztelt Olvasó! Egy darabka történelmet tart kezében. A Magyar Közlöny ünnepi száma a magyar
RészletesebbenEgység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben.
Tartalom Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Megjegyzés Az egység a mű egyik alapelve. Fogalmát, különböző megjelenéseit több téma tárgyalja a műben,
RészletesebbenA kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének 2014 2015. évekre szóló Programjáról
Берегівська районна рада Закарпатської області Beregszászi Járási Tanács Kárpátalja Р І Ш Е Н Н Я 17-ої сесії VI скликання від 31.01. 2014р. 321 м.берегово _ VI _összehívású_17_ülésszaka 2014.01.31.én
RészletesebbenAz egyetem mint szocializációs színtér
Az egyetem mint szocializációs színtér Campus-lét a Debreceni Egyetemen Műhelykonferencia Debrecen, 2010. december 3. Szabó Ildikó DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék A campus világa I. A Campus-lét
RészletesebbenKommunikáció. langer.katalin@gtk.szie.hu. Telefon: Személyesen :SZIE GTK Marketing Intézet 2037sz. szoba. E-mail: Honlap:
Kommunikáció Telefon: 522 000/ 1989 mellék Mobil: 06 30 297 86 56 E-mail: langer.katalin@gtk.szie.hu Honlap: www.marketing.szie.hu ww.doktori.hu Személyesen :SZIE GTK Marketing Intézet t 2037sz. szoba
RészletesebbenKéső-Római Kikötőerőd Alapítvány beszámolója a es évekről Dunakeszi Késő-római Kikötőerőd Kiállítás
Késő-Római Kikötőerőd Alapítvány beszámolója a 2010-2011-es évekről Dunakeszi Késő-római Kikötőerőd Kiállítás A Dunakeszi, Horányi-révnél lévő, feltárt kikötőerőd az egyetlen magántulajdonban lévő bemutatott
RészletesebbenMórahalom Város Képviselő-testületének
Mórahalom Város Képviselő-testületének 15/2014. (/IV. 29.) önkormányzati R E N D E L E T E 0254/9 hrsz-ú ingatlan helyi egyedi védelem alá helyezéséről Mórahalom Város képviselő-testülete az Alaptörvény
RészletesebbenA Garabonciás Művészeti Iskola Pedagógiai Programja Pedagógiai Programja Helyi Tantervek II. Táncművészet néptánc tánctörténet
A Pedagógiai Programja Helyi Tantervek II. Táncművészet néptánc tánctörténet 1 Tartalomjegyzék TÁNCTÖRTÉNET... 3 Továbbképző évfolyamok... 3 9. évfolyam... 3 Fejlesztési feladatok... 3 Tananyag... 3 Követelmények...
RészletesebbenÓra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök
TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai
RészletesebbenMűvészeti kommunikáció 2008 tavasz
Az irodalom kifejezésmódja avagy mit keres a szöveg az erdőben? Hány olvasó van? Eco kétfajta olvasót különít el: - az empirikus olvasó a valóságos olvasó, aki saját élethelyzetében a könyvet a kezében
RészletesebbenTANEGYSÉGLISTA (MA) Az előfeltételek jeleinek magyarázata:
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: D = dolgozat EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = záróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően
RészletesebbenHolokausztoktatással kapcsolatos tanártovábbképzések: nemzetközi összehasonlítás
Holokausztoktatással kapcsolatos tanártovábbképzések: nemzetközi összehasonlítás Kovács Mónika, PhD ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Intézet Miért van szükség tanártovábbképzésekre?
RészletesebbenIV. MIÉNK A VÁR! Országos hagyományőrző és kulturális várfesztivál VAJDAHUNYADVÁR Pünkösd, május
IV. MIÉNK A VÁR! Országos hagyományőrző és kulturális várfesztivál VAJDAHUNYADVÁR Pünkösd, 2016. május 14 16. Komplex rendezvény 2013-tól A rendezvény 2013-tól évente Pünkösdkor a események harmonikusan
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,
RészletesebbenSzociálpedagógus-képzés Egerben Csoportmunka képzési modell
Hadnagy József Szociálpedagógus-képzés Egerben Csoportmunka képzési modell Ki a szociálpedagógus? A szociálpedagógus a normál személyiségfejlődésű, disszociális tüneteket mutató és a különböző személyiségfejlődési
RészletesebbenCollectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei
Collectanea Sancti Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 1. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Pannonhalma, 2013 Szerkesztette
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Tágabb értelem - A szaktudományok holisztikus megközelítése Dr. Baritz Sarolta Laura OP Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Részletesebben17/2012. (II. 16.) KORM. RENDELET AZ UNESCO MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁGÁRÓL
17/2012. (II. 16.) KORM. RENDELET AZ UNESCO MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁGÁRÓL A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a világörökségről szóló 2011.
RészletesebbenA GLOKALIZÁCIÓ TEREI FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS NOVEMBER
A GLOKALIZÁCIÓ TEREI FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS 2014. NOVEMBER 27 28. A GLOBALIZÁCIÓ HATÁSA A TÉRRE (SZAKIRODALMI IDÉZETEK) A földrajz vége A távolság halála Térés idő összezsugorodása
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenA házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel
CSALÁDTÖRTÉNELEM Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval rokoni, vérségi (kivételes esetben örökbefogadási)
RészletesebbenF.J. KEREKASZTAL A kérdés: beszállunk-e egy bombázóba, amelynek a pilótafülkéjében Putyin is ott van?
F.J. KEREKASZTAL A kérdés: beszállunk-e egy bombázóba, amelynek a pilótafülkéjében Putyin is ott van? Az ETDK Politológia szekciójában, 9 diák előadása előtt, a Magyar Kisebbség című folyóirat új számának
RészletesebbenElméleti muzeológia Szelekció. TÁMOP /2/A/KMR Muzeológia alprojekt 1
Elméleti muzeológia 1 A szelekció egy bizonyos csoport vagy egy individuum kiválasztása egy összességből. Az organikus életben ez természetes folyamatként vagy tervszerűen végrehajtott módon zajlik le.
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA
1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi
RészletesebbenAz európai növekedés zsákutcái. Dead ends of the European growth
Tér és Társadalom / Space and Society 26. évf., 3. szám, 2012 Az európai növekedés zsákutcái Dead ends of the European growth CLAUDE ALBAGLI A párizsi székhelyű Cedimes Intézet (Centre d Études du Développement
RészletesebbenTörökbálint Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2000. (III. 10.) számú rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések
Törökbálint Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2000. (III. 10.) számú rendelete a közművelődésről Törökbálint Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Önkormányzat) a kulturális
Részletesebben