INFOCAM LIS használata a földhivatali gyakorlatban

Átírás

1 INFOCAM LIS használata a földhivatali gyakorlatban Az INFOCAM a Leica svájci cég terméke. A rendszer kifejlesztése az 1982-ben, Svájcban megkezdett RAV (Reform der Amtlichen Vermessung Állami Földmérés Reformálása) során feltárt és meghatározott feltételek figyelembevételével készült. Ennek megfelelõen az INFOCAM egy olyan térbeli információs rendszer, melynek súlypontjában a kataszteri térkép, valamint a térképet érintõ változások átvezetése áll. A rendszer jelenlegi verziója a DEC által gyártott VAX/VMS operációs rendszerü gépeken futtatható. Ezek a nagy megbízhatóságú, kiváló ár-/teljesítmény arányú számítógépek a feladathoz illeszkedõ hardware környezet kiépítését teszik lehetõvé. Az INFOCAM különbözõ modulokból épül fel a digitális kataszteri térkép létrehozásának, az interaktív grafikus módosításának, változások vezetésének, valamint a hagyományos papírtérképen történõ adatszolgáltatás igényeinek megfeleõen. A különbözõ modulok kezelõi felülete azonos és mindegyik az egységes adatbázist használja. Az adatbázisban szereplõ geometriai és leíró adatokat (attributumok) a felhasználó szabadon, korlátozás nélkül definiálhatja az úgynevezett tematikus táblázatban. Ez a táblázat tartalmazza a valóságnak a felhasználó által létrehozott modelljét. A létrehozott modell alapvetõen befolyásolja a rendszer müködését. A rendszer egyik alapgondolata, hogy a modellben szereplõ objektumok és ezek grafikus megjelenítése elkülönítve szerepel. Az adatmodell grafikus megjelenítése, az úgynevezett grafikus táblázatban definiálható. Egy adatmodellhez több grafikus táblázat is hozzárendelhetõ. A különbözõ grafikus táblázatok alkalmazásával a tematikus adatbázisból tetszõleges szempontokat kielégítõ (pl. területhasznosítási térkép,stb.) és tetszõleges méretarányú (pl. 1:500-1:25000) térképek hozhatók létre mind a képernyõn, mind a kirajzoltatáskor. A rendszer tematikus- és grafikus táblázat szerkesztõjével a Magyarországon használt, az F7-es szabályzatban rögzített földmérési alaptérkép, valamint a DFT-ben szereplõ digitális földmérési alaptérkép teljes tartalmi és formai követelményeit kielégítõ táblázatok hozhatók létre. (A tematikus táblázat definiálása elkészült, melyet a Fõvárosi Földhivatal két munkatársa is ellenõrzött. A grafikus táblázat létrehozásához ki kellett egészíteni a rendszerrel adott szimbólum, szöveg és vonaltípus könyvtárakat.) Az adatmodellnek megfelelõ tematikus és grafikus táblázatok a fellépõ újabb igényeknek megfelelõen bármikor tovább bõvíthetõek. A létrehozott táblázatok tetszõleges számú projekthez rendelhetõk hozzá. A projekt az INFOCAM részére a munkaterületet jelenti, azaz egy olyan névvel ellátott tárolási egységet, mely egy definiált koordinátaablakon belül fekszik. Az adatbank szerkezetét úgy alakították ki, hogy annak elvi méretkorláta nincs, tehát a projekt nagyságát csak a háttértároló egységek kapacitása korlátozza. Az alkalmazott gridfile szerkezetének köszönhetõen a lekérdezési és a keresési idõk gyakorlatilag függetlenek a projektben tárolt adatok mennyiségétõl. Így Budapest teljes területe egy projekten belül kezelhetõ, amely szelvényhatároktól mentes feldolgozást és adatszolgáltatást tesz lehetõvé (hardware környezet).

2 A rendszer az adatok beviteléhez több lehetõséget is nyújt (tachimetrikus felmérés, fotogrammetriai kiértékelés, digitalizálás, adatkonvertálás). Budapest esetén a meglévõ digitális adatok DXF-, vagy SEQ szekvenciális file-ba történõ transzformálása jön szóba. Ezeket az adatokat az INCOME modul segítségével juttathatjuk az adatbázisba. Az INCOME modulon belül definiálhatjuk az adatnyerés topológiai és tematikai szabályait. Ezután a topológiaképzõ modul a korábban definiált szabályok szerint a struktúrálatlan bemenõ adatokból létrehozza a struktúrált adatokat. A konvertálás során megtalált topológiai és tematikai hibákat kijelzi, melyek az INCOME EDITOR-ral interaktív módon kijavíthatók. A földrészletekre pl. a következõ szabályok definiálhatóak. Topológiai, geometriai: - a földrészletet határoló vonalak között nem lehet szakadás - a képezhetõ legkisebb területü földrészlet mérete - minimális vonalhossz - pontok között megengedett min. távolság (azonos pontok) - a földrészletek nem fedhetik egymást és nem lehet közöttük lyuk Tematikai: - minden földrészlethez tartoznia kell egy helyrajzi számnak. A definiált szabályok és az erre épülõ ellenõrzések szoros összefüggésben vannak a definiált tematikus táblázattal. Az elõzõ példánál maradva, a helyrajziszámot csak akkor ellenõrzi, ha azt a tematikus táblázatban kötelezõ attributumként definiáltuk. Az F7-es szabályzatnak megfelelõ tematikus táblázattal és topológiai szabályokkal a digitális térkép állami átvételéhez szükséges ellenõrzések egy része, (az átveendõ állomány formai és tartalmi ellenõrzése) elvégezhetõ. A tematikus táblázatnál az attributumok kapcsolóit máshogy kell beállítani az elsõ adatfeltöltésnél és máshogy a meglévõ adatok vezetésénél. Az elsõ adatfeltöltésnél csak a geometriailag meghatározott helyre kerülõ (térképen szereplõ), látható attributumokat szabad kötelezõ attributumként definiálni. A nem látható attributumok feltöltése az IMAGE modulon belül makró programokkal, vagy az INFOCAM/ORACLE verzió esetén közvetlen adatbázis parancsokkal, ill. programokkal végezhetõ el. Az IMAGE modul képezi az interaktív grafikus munka magját. A benne található funkciókkal szerkeszthetünk, struktúrálhatunk és módosíthatunk grafikus objektumokat, valamint különbözõ feltételek szerint lekérdezhetjük azokat. A modul installálásakor egy általános menürendszer kerül fel, mellyel minden adatszerkezet feldolgozható. A modul menürendszere úgy épül fel, hogy a felhasználó a benne szereplõ funkciókat és makrókat újabb makrókká foglalhatja össze és tetszõleges helyre beépítheti. Ezt a lehetõséget kihasználva az általunk definiált adatszerkezethez új funkciók és menük hozhatók létre, melyekkel a feldolgozási és adatszolgáltatási folyamatok felgyorsíthatóak és a "budapesti szokásokhoz" igazíthatóak. Az újonnan létrehozandó funkciók és a menüszerkezet a munka során folyamatosan alakítható az optimálisnak ítélt szerkezetig (Kialakítás alatt). Az eredeti menüszerkezet müködik angol és magyar nyelven is. Az IMAGE modul segítségével a különbözõ keresések, úgymint pl. egy földrészletet a helyrajziszám alapján, a postacím alapján, stb., valamint a megtalált objektumokról a különbözõ adatszolgáltatások végezhetõk el. Az adatszolgáltatás történhet nyomtatott lista formájában vagy digitálisan, mágneses adathordozón (pl. floppy lemez). Az adatbázis tetszõleges részérõl készíthetünk nyomtatott térképet, mivel erre az adatszolgáltatási módra még jó néhány évig szükség lesz. Erre két lehetõség is kínálkozik.

3 Az egyik az IMAGE FASTPLOT funkciója, amely leginkább egy hardcopy funkcióhoz hasonlítható. Ilyenkor a képernyõn látható terület kerül kinyomtatásra a képernyõ méretarányának megfelelõen egy egyszerü mátrixnyomtatón, vagy egy plotteren. A másik lehetõség a finom plottálás, mely az IMPRESS modul segítségével végezhetõ el. A modul segítségével elkészíthetõk a kirajzolandó térképet kísérõ keretmegírások. A leggyakrabban elõforduló térképlap elõre definiálható és névvel ellátva eltárolható, természetesen szabadon hagyva a térkép valódi tartalmának helyét. Így pl. elõre létrehozhatók az EOTR szelvényezésnek megfelelõ térképlapok. (A szükséges szelvények létrehozása folyamatban van.) Az adat és grafikus megjelenés elkülönített kezelésének elõnye abban jelentkezik, hogy pl. amikor kiválasztunk nyomtatásra egy IMPRESS szelvényt, a kijelölt kereten belüli adattartalom mindig az aktuális adatbázisból kerül beolvasásra, azaz mindig a naprakész adattartalom nyomtatható ki. A gyors adatszolgáltatás érdekében (és a kedvezõ üzemeltetési költségei miatt) a hardware környezetet célszerü egy A0 méretü tintasugaras plotterrel kiegészíteni. A tematikus táblázat definiálásakor kijelölhetünk elemeket, melyek csak egy változásvezetési folyamaton keresztül módosíthatók. Az ilyen kijelölés utólag már nem vonható vissza, azaz a rendszer kezelõi a védett adatrészeken változásvezetési eljárás nélkül módosításokat nem tudnak végrehajtani! (Ezeket a kijelöléseket csak az adatfeltöltés és az adatok naprakésszé tétele után érdemes végrehajtani.) Ezt a változásvezetési folyamatot az INCA modul végzi. A változásvezetés folyamata hasonló a napjainkban is használt hagyományos változásvezetéssel. Ennek lépései a következõk: 1. Változás megnyitása: Egy új változási szám megadásával (max. 24 karakter) a változás felkerül a változások nyilvántartásába. Egy meglévõ változási szám megadásakor, amennyiben a változás még nem lett lezárva csak ideiglenesen, megjelenik a változást érintõ terület a képernyõn. A képernyõ szine a jogi szinekre vált át. (A jogilag érvényes, valamint a változás alatt lévõ elemek különbözõ színnel jelennek meg). 2. Változási elemek gyüjtése: A képernyõ területén lévõ, jogilag érvényes és már valamelyik változásban szereplõ elemek közül kiválogathatjuk a változásba felveendõ elemeket térbelileg és tematikailag egyaránt. A kiválogatott elemek más szinnel jelennek meg és létrejön róluk egy másolat, valamint megkapják a "változás alatt" rendszerjelölést. Az eredeti elemeket is megjelöli a rendszer, ezáltal elkerülhetõ, hogy ezek az elemek egy másik változásban is mint eredeti elemek felvehetõk legyenek. Minden elem csak egyszer vehetõ fel eredeti elemként (jogilag érvényes) egy változásba! A változás alatt álló elemek bármikor felvehetõk egy újabb változásba. (Változást követõ változás.) Ha egy elem véletlenül lett a változási elemek közé felvéve, de még tényleges geometriai változtatás nem érte, akkor ez a változási elemek közül visszavonható. 3. A változások végrehajtása: A változások végrehajtásához az IMAGE és a TASCAL modulok teljes funkciókészlete rendelkezésre áll (pl. területosztás, földrészletek egyesítése, metszések, koordináta számítások, kiegyenlítés,stb.). 4. A változás eltárolása:

4 Ahhoz, hogy a változást jogilag érvényessé tehessük, el kell tárolnunk. Az eltárolt változás, egy projektparaméter állásától függõen ismét megnyitható, vagy az újboli megnyitás a rendszer nem engedélyezi. Ezzel a projektparaméterrel a különbözõ országokban szokásos ügymenethez lehet igazítani a rendszer müködését. (Egyes országokban a földhivatal és a telekkönyvi hivatal elkülönül ezért a két hivatal közötti adatcsere ideje alatt a változás újbóli megnyitását le kell tiltani.) A változás csak akkor tehetõ érvényessé, ha a benne szereplõ objektumok bizonyos feltételt teljesítenek, pl. a földrészleteknél a régi és az új területeknek meg kell egyezniük, valamint az új állapot felülethálózatában nem lehetnek lyukak és átfedések. 5. A változás dokumentációinak elkészítése: Ha a változást befejeztük és eltároltuk automatikusan elkészíthetõ a területkimutatás és a változási vázrajz. Az így elkészített dokumentációkkal ellenõrizhetõ a kezelõ általl az INFOCAM-ban elvégzett módosításainak, valamint a földmérõ, ill. földmérõ szerv által beadott változási dokumentumok helyessége. 6. A változás lezárása: A jogilag érvényessé tételkor a rendszer ellenõrzi, hogy a változásban szereplõ régi állapot összes eleme érvényes-e. Ha a feltétel igaz, akkor a régi állapot minden eleme törlõdik és az új elemek mint jogilag érvényes elemek kerülnek az adatbázisba. A jogilag érvényessé tétel alatt a régi állapot elemeinek teljes geometriai és tematikai tartalma egy archiválási fájlba eltárolásra kerül. Ha a változást visszavonjuk, akkor az eredeti állapot helyreáll és a változásból kiinduló összes követõ változás törlõdik. A most leírtak alapján a földhivatalban elõforduló feladatokra a rendszer alkalmazható. Meggyorsítaná a jelenlegi ügymenetet, valamint kihasználva a LIS lehetõségeit kibõvíthati a földhivatali adatszolgáltatások körét (pl.: különbözõ tematikus térképek, választókörzetek, önkormányzatok különbözõ igényeinek megfelelõ térképek, stb.). Ezen feladatok megoldásához csak a tematikus táblázat kiegészítésére és újabb grafikus táblázatok létrehozására van szükség. Készítette: Pálfi Antal és Szilvay Gergely Budapest, 1993 december 15.

5 Összefoglalás a fõvárosi digitális térképi adatok összegyüjtésérõl és elõfeldolgozásáról 1. A svájci Leica AG. és a költségvetés közös támogatásával a Fõvárosi Földhivatalban létrejött az a hw. és sw. együttes, amely alkalmas a fenti feladat végrehajtására. 2. Az INFOCAM térinformatikai rendszer túljutott az alapvetõ honosítási és tesztelési fázison. A két felkért szakértõ kialakította az adatok átvételének és elõfeldolgozásának rendszerét. 3. AZ ÁSZSZ Rt.-tõl a II., III., IV., V., VI., VII., VIII., IX., X., XI., XII., XIII. kerületek digitális adatai átvételre kerültek. A GT Rt.- tõl a XVI., XVII., XVIII., XX., XXI. kerületek adatinak átvétele folyamatban van. 4. Megállapítható, hogy a fõvárosi digitális térképi adatok nagyobb részével a Földhivatal már saját hatáskörében rendelkezik. Ugyanakkor további erõfeszítések szükségesek ahhoz, hogy a teljes adatállomány saját kézben legyen, és a PHARE. ill. a svájci információ technológia fejlesztési projektek számára rendelkezésre álljon. 5. Két földhivatali dolgozó alap-oktatásban vett részt. A térinformatikai rendszer kezelésének elsajátítására azonban további oktatásra van szükség. 6. Földhivatali dolgozókkal közösen a két szakértõnek elõ kell készítenie a változási adatok feldolgozásának rendszerét, mivel a digitális állományok nagy mértékben elavultak. 7. Ugyancsak ki kell alakítani a földrészletek belsõ tartalma digitalizálásának, és a váztérképbe való illesztésének módszerét, mivel az ÁSZSZ-tõl átvett állományok váztérképi tartalmat tükröznek. Elõzmények A Fõvárosi Kerületek Földhivatalában kialakult válsághelyzet feloldására az EU PHARE-, ill. a svájci kormány müszaki segélyprogramja keretében lehetõség nyílik információ technológiai fejlesztésre a földhivatalban. A két fejlesztési projekt beindításának elõfeltétele, hogy a Földhivatal saját hatáskörben rendelkezzék, a 80- as évektõl kezdve folyamatosan elõállított, de technikai eszközök hiányában az ÁSZSZ, ill. a GT Rt.-nél kezelt térképi adatokkal.

6 A fenti feladat megoldását hatékonyan elõremozdította az a tény, hogy a svájci Leica AG. felajánlotta egy térinformatikai rendszer térítésmentes átadását a fentiekben megfogalmazott célra júliusában az FM Földügyi és Térképészeti Fõosztálya megbízott bennünket, hogy tanulmányozzuk és vizsgáljuk meg az V. és XI. kerület adataival a LEICA által kifejlesztetett és térítésmentes átadásra felajánlott INFOCAM rendszer alkalmasságát a földmérési alaptérképek változásvezetésére és adatszolgáltatására. A rendszer svájci tulajdonként -a rendszer végleges átadásáig- a GEODSYSTEM kft. (a svájci cég képviselete) irodájában volt elhelyezve. Vizsgálódásunk eredményérõl, amely pozitív volt, 1993 decemberében beszámolót készítettünk a Földmüvelésügyi Minisztériumnak. Ennek alapján 1994 februárjában megbízást kaptunk a budapesti kerületek digitális adatainak összegyüjtésére, valamint azon folyamat kidolgozására, mely elõsegíti azok INFOCAM rendszerbe történõ betöltését. Ennek során kialakítottunk egy olyan hardver környezetet, amellyel ezeket a feladatokat el tudtuk végezni. 1. Hardver és szoftver környezet kialakítása A LEICA cég által leszállított rendszer elemeit tartalmazza az 1. számú melléklet. Az öszzeállításból látható, hogy az adatok betöltése csak egy mágnesszalagos tárolón keresztül lehetséges. Mivel az átveendõ adatok PC-s adathordozókon érkeznek, és az adatok szolgáltatása is azokon fog történni, szükségessé vált egy olyan hardware környezet kialakítása mely lehetõvé teszi az ilyen formátumú adatok forgalmát. A 2. számú melléklet tartalmazza azon eszközök felsorolását, mellyel kiegészítettük a LEICA renszerét. A két gép közötti komunikációt ethernet hálózaton PATHSWORKS software-rel oldottuk meg. Ebben az összeállításban az adatok elõször a PC-be kerülnek betöltésre, majd a hálozaton keresztül jutnak át a VAX-ba. Az INFOCAM értelem szerint csak a VAX-on futtatható rendszer. A vizsgálódásaink során azt tapasztaltuk, hogy az adatok az INFOCAM rendszerbe történõ gyors betöltése érdekében célszerü azokat egy kötött formátumba átalakítani. Ezt a PC-n müködõ grafikus programokkal célszerü elvégezni, melyek közül a CADdy-t találtuk a legalkalmasabbnak. A munka során az adatok mennyisége szükségessé tette a VAX tárolóképességének növelését, igy beépítésre került egy 2 Gbyte kapacitású merevlemezes egység. A munka során derült ki, hogy a telepített INFOCAM térinformatikai rendszer az elvégzendõ feladathoz nem teljes. Felvettük a kapcsolatot a LEICA által megbízott GRINTEC ausztriai konzultáns cég szakemberével és folyamatosan oldottuk meg ezeket a hiányásságokat. 2. Az INFOCAM-ról

7 Az INFOCAM rendszer egy objektumorientált szemléletü térinformatikai software. A LEICA svájci cég fejlesztette ki az ott müködõ földhivatalok elvárásai és igényei alapján. A program a következõ modulokból épül fel. - TASCAL - INCOME - IMAGE - IMPRESS - INKA - Utilities A TASCAL modul alkalmas geodéziai számítások elvégzésére és a korszerü mérõmüszerek adatainak közvetlen átvételére. Az INCOME modul végzi a struktúrálatlan geometriai adatok gyüjtését ezek módosítását és struktúrált adatszerkezetbe történõ konvertálását, ellenörzését. A nagymennyiségü adatok betöltését ezzel végezzük. Az IMAGE modul kezeli az ellenörzött, végleges, struktúrált térképi adatállományt, ahonnan az adatszolgáltatás és az adatok naprakész karbantartása történik. Az IMPRESS modul végzi a hagyományos grafikus adatszolgáltatás azon részeit, melyek elõre definiált formátumban történnek, akár meghatározott idöközönkénti aktuális álománnyal. (pl: teljes szelvény kirajzolása a szabályzatban definiált keretmegírásokkal) Az INKA modullal végezzük az IMAGE modulban létrejött és kezelt adatállományon a változások vezetését. A változás átvezetéséhez csak akkor kezdhetünk hozzá ha már adtunk valamilyen változási azonosítót ( változási noplószám ). A változásra késöbbiekben a változási naplószám alapján lehet hivatkozni. A változásba résztvevö elemek, míg az átvezetési tevékenység nincs lezárva, addig másik változásba nem vehetõk be. A változás lezárásával a változás nem válik jogerõssé, de elemei egy újabb változásba már felvehetõk. ( változás változása ). Ha egy változást törlünk, még mielött az jogerõre emelkedett volna, a belõle származó változások is törlõdnek és visszaáll az eredeti állapot. Ha a változást jogilag érvényessé tesszük ( jogerõre emeljük ) a régi állapot elemei egy arhív file-ba kerülnek és a változás elemei kerülnek helyükbe. Az Utility modul segítségével készíthetjük el a térképi megjelenítés grafikájában használt fontkészletet, szimbólumokat, vonaltipusokat, kitöltõmintákat. Készíthetünk menüket, mellyel az INFOCAM komfortosabbá és a magyar szokásokat figyelembevevõ rendszerré alakítható, természetesen magyar dialógusokkal. A rendszer jó müködéséhez elõre kell definiálni azokat az adattípusokat melyekkel dolgozni kívánunk. Létre kell hozni az adatokat, és kapcsolatukat tartalmazó tematikus, a megjelenítéshez pedig a grafikus táblát. Az adatok alaptípusai a következõk: szimbólum - pontszerü elemek

8 vonal régió - vonalas elemek és - felületszerü elemek leképezéséhez. Ezeket valamely tulajdonság alapján objektumokká kapcsolhatjuk össze. Az objektumok, az alapelemek bármelyike egy általánosabb tulajdonság alapján layerhez ( fedvény ) kapcsolható. Tetszõleges számú fedvény, objektum és alapelem definiálható. Mindegyik elemtípushoz attributumok (müszaki leíró adatok) kapcsolhatók. A jelenleg müködõ rendszer egy munkaállomású, saját adatbázissal müködik, ahol az elemekhez szabadon köthetõ attributumok száma maximum 10 lehet. A késöbbiekben a Földhivatal számára szükség lesz egy több munkaállomású rendszer kiépítésére, amely már egy külsõ ORACLE adatbázist használ, ahol ilyen megkötés nincsen. A tematikus táblában kell definiálni a megoldandó feladat adatmodelljét, a fentebb említett elemekbõl. 2.1 A szoftver tesztelésérõl 1993 augusztus 1-ével kezdtük tanulmányozni a VAX számitógép VMS operációs redszerét és az INFOCAM programrendszert. Az elsõ idõszakban a VMS dokumentáció hiányában csak a müszaki könyvtárban fellelhetõ könyvekre voltunk utalva, melyek csak az operációs redszer alapjaival foglalkoztak. Az INFOCAM rendszer leírása rendelkezésünkre állt és ezt tanulmányoztuk. Lefordítottuk az Ausztriában használt DKM (Digitale Katastral Mappe) ismertetõjét, melybõl képet tudtunk alkotni az ott müködõ kataszteri rendszerrõl. Elkezdtük az INFOCAM menüinek fordítását is. Elkészitettük az F7-es és az ideiglenes DFT szabályzatok figyelembe vételével az INFOCAM földmérési alaptérképet kezelõ adatmodelljét, a grafikus táblát, a szövegfontokat, a szimbólumokat, és a vonaltipusokat. A szabályzat Ovár mintatérképének digitalizálásával készült adatállományon végeztük az adatmodel elsõdleges tesztelését. A munkafolyamat során felmerült hiányosságokat és hibákat az adatmodelben és a grafikus táblában kijavítottuk. Az adatmodell végleges tartalmát tartalmazza a 3. számú melléklet. Vizsgáltuk a rendszer földhivatali alkalmazhatóságát is. Ennek kapcsán többször jártunk a Fõvárosi-, és a Fõvárosi Kerületek Földhivatalában az ott folyó munka részletesebb megismerése érdekében. A felmerült kérdésekre a GRINTEC szakemberével konzultálva kaptuk meg a választ novemberében megismerve az INFOCAM redszer adatnyerési lehetõségeit összeállítottuk az ÁSZSZ adatainak átvételéhez szükséges csereformátum egy változatát (4. melléklet). Késöbbiekben felkerestük az ÁSZSZ munkatársait és az ott folytatott megbeszélések során megismertük a tárolt adatok tartalmát és ennek ismeretében módosítottuk azok átadásának formátumát az elõször átadandó V. és XI. kerületekre (5.melléklet) decemberében elkészítettünk egy beszámolót a szoftver tesztelésérõl a Földmüvelésügyi Minisztérium Földügyi és Térképészeti Fõosztályának (6. melléklet). A tesztelést segítette a Fõvárosi Földhivatal részérõl kijelõlt két szakember is. 2.2 Oktatás

9 1993 októberében és novemberében a GRINTEC szakembere egy-egy alkalommal 3-3 napos intenzív tanfolyamot tartott, amelyen a Földhivatal részérõl Triznya Istvánné és Perkátai Tamás vett részt október 6, 7, 8-án a következõk történtek: - átvettük a rendszer müködésének alapjait. - megtárgyaltuk az egyes modulok tartalmát és müködését. - átnéztük és gyakoroltuk az egyes menüpontok kezelését - megbeszéltük a felállított adatmodell, grafikus tábla, szöveg fontok, szimbólumok, vonaltípusok tartalmát és létrehozásának modját 1993 november 24, 25, 26 -án az elõzõ oktatás óta eltelt idõben felmerült problémákat beszéltük meg. Elfogadtuk az adatmodell végleges tartalmát (3. melléklet). Adatok hiányában a DXF állományok konvertálását csak szóban tudtuk megbeszélni a gyakorlatban nem próbáltuk ki. Átvettük az INFOCAM impress moduljának használatát. Továbbá megegyeztünk abban a konzultánsal, hogy a késöbbiekben felmerülõ kérdésekre telefonon bármikor választ kaphatunk. 2.3 Honosítás és az adatok összegyüjtése, betöltése a rendszerbe 1993 októberében és novemberében lefordítottuk magyarra az INFOCAM menüit januárjában elkezdtük az adatok feltöltését és gyors módosítását elõsegítõ makrok készítését és teszteltünk azokat a korábban felvett Óvár mintatérképen (szimbólumok, utcanevek, postacímek...). Ismételt konzultációs megbeszélések történtek az ÁSZSZ-nél a már elõzetesen leválogatott adatok ismeretében. Elkészítettük a PC-n a Budapestet lefedõ EOTR szelvényhálózatát DXF formátumban. Megkiséreltük az INFOCAM rendszerbe átvinni, mikor is kiderült, hogy az átadott szoftverbõl hiányzanak a konvertáló programok. Konzultálva az oktatással megbízott GRINTEC cég képviselõjével postafordultával megküldték az ausztriában kifejlesztett, az ottani szabványt (DKM) figyelembe vevõ programot. A GRINTEC féle konvertáló programmal az EOTR szelvényhálózatot sikeresen betöltöttük az INFOCAM rendszerbe februárjában megtörtént az V. és a XI. kerület adatainak átvétele az ÁSZSZ-tõl. Kisérletet tettünk az adatok konvertálására. A tapasztalatok alapján szükségessé vált a gyors és rugalmas átvitel érdekében az adatok elõfeldolgozására egy megfelelõ kiegészítõ szofzvert keresni ( nem mindenhol van a földrészleten belül pozicionálva a helyrajzi szám, az utcanevek nem összefüggõ szövegként szerepelnek stb.).ezeket a módosításokat egy kölcsönkért ( már más földhivatalban használt CADdy sw. ) szoftverrel elvégeztük az V. kerületre. Programot irtunk a postacímben

10 levõ utcanevek utcakód alapján az aktuális utcanevekre történõ kicserélésére és a helyrajzi számokhoz a postacímek leválogatására, valamint az attributumok feltöltését végzõ, az INFOCAM-ban lefuttatható makró fájl készítésére. Szükség volt egy olyan programra is mely a PC-n megjelenõ magyar ékezetes karaktereket átalakítja a VAXban megfelelõkké március elején az V. kerület adatait átkonvertáltuk az INFOCAM rendszerbe. Így feltöltésre kerültek a kerület földrészletei helyrajzi számaikkal, az utcák nevei, a házszámok és a földrészletek postacím attributumianak egy része. A munkát hátráltatta a megfelelõ konvertáló program hiánya, - amelyre három hetet kellett várni - valamint egy rejtett hiba, mely a program futását egy bizonyos idõ után megszakította. A jelenséget leírtuk, azonban a hiba megszüntetésére a választ csak június 9.-én kaptuk meg. Március 16-án a LEICA szimpóziumon elõadás keretében bemutatásra került a rendszer. Elkészítettük a további kerületek átveteléhez az elõzetes adatformátumot a BGTV felé (7. melléklet), valamint a véglegeset az ÁSZSZ felé (8. melléklet) március második felében elõkészítettük - a CADdy rendszerrel - a XI. kerület adatait a rendszerbe történõ betöltéshez és március végén elindítottuk a földrészletek konvertálását. A teljes kerület - amelyrõl tudni kell, hogy a fõváros egyik legnagyobb kerülete - átkonvertálásánál azonban folyamatosan problémák léptek fel, ezért az okok kiderítésére megkerestük a GRINTEC munkatársát. Azt tanácsolta, hogy a nagyobb kerületeket daraboljuk több részre, mert az adatok mennyiségenek növekedésével a konvertálási idö nagy mértékben megnövekszik. A konzultációk során kiderült, hogy a jelenleg installált rendszer nem teljes, ezért kértük a közvetlen kapcsolat felvételét a LEICA szakembereivel, ami június végén létre is jött május közepén a GEODSYSTEM kft. irodájából a Fõvárosi Földhivatalhoz költöztünk miután a LEICA cég az eszközöket térítésmentesen a fõldhivatalnak adományozta. A költözködésnél és az eszközök vámolásánál felmerülõ problémák miatt az adatok betöltését nem tudtuk folytatni. A vámolás csak június közepére felyezõdött be, addig az eszközök a vámhivatal raktárában voltak. Közben Pálfi Antal a rendszer teljesebb megismerése és a problémák megbeszélésére saját költségen Graz-ba utazott. Az ÁSZSZ június elején elkezdte folyamatosan szállítani a megrendelt adatokat, melyeket június 22-én fejezett be. A betöltés PC-n szükséges munkafázisait az adatok érkezésével párhuzamosan elkezdtük. Június elején a LEICA faxon küldött levelébõl kiderült, hogy az általunk jelzett legsúlyosabb problémára (a helyrajzi számokat csak 6 karakterig vizsgálja a rendszer) a megoldást csak az új verzió installálása hozhat. Ezt a munkát azonban a LEICA, a nyári szabadságolásokra hivatkozva, csak augusztus hónap folyamán tudja elkezdeni. Ezért a további adatok betöltését az INFOCAM-ba felfüggesztettük. Az ÁSZSZ-tõl átvett adatok elvégezhetõ elõfeldolgozását augusztus közepéig befelyeztük. A munka során néhány ezer utcanevet irtunk fel és több tízezer helyrajziszámot pozicionáltunk. Az adatokban tapasztalt hibákat és hiányosságokat elsõsorban a földhivatali nyilvántartási térkép és koordináta jegyzék, valamint a földhivatali dolgozók segítségével javítottuk ki áprilisában megkerestük a földhivatalt, hogy ott jelenleg mely kerületek digitális adatai találhatók. Ezek a következõk voltak: - a XX. kerület erzsébeti része ITR redszerben - a XX. kerület MicroStation rendszerben erõsen hiányosan - a XIII. kerület ARC-INFO rendszerben

11 Az ITR álományt DXF formátumbaátalakítva átvettük. A XIII. kerület adatait a földhivatalban nem lehetett DXF-be átalakítani, mert az ARC-INFO rendszer már nem müködik ott. Ezért telefonon megkerestük Ifj. Domonkos Györgyöt, aki elõzõleg részt vett az adatok elõállításában, és segítségére igéretet kaptunk. Az adatok konvertálására azonban a sok elfoglaltsága miatt csak augusztus elején került sor. A Földhivatal június 20-án elküldte a magrendelését a GT rt. (volt BGTV) felé az ott tárolt adatok átvételére. Többszöri sürgetésre végre 1994 szeptember 7-én a GT rt. -nél tisztázhattuk az adatok átvételének formáját és az átvétel várható idejét. Augusztus 19-én a GRINTEC faxon értesített bennünket, hogy a LEICA rövidesen küldi az INFOCAM egy köztes verzióját, mellyel folytatni tudjuk az adatok további betöltését, ami idõközben megérkezett és a további betöltéshez hozzákezdhettünk. 3. A digitális térképi adatok elemzése Az ÁSZSZ-tõl kapott kerületek földrészleteinek digitális adatállományai a következõ állapotokat tartalmazzák: II. kerület 1982.év III. kerület 1985.év IV. kerület 1986.év V. kerület 1985.év VI. kerület 1985.év VII. kerület 1985.év VIII.kerület 1985.év IX. kerület 1986.év X. kerület 1986.év XI. kerület 1983.év XII. kerület 1988.év XIII.kerület 1990.év (ezt a kerületet ARC-INFO-ban egészítették ki és zárták le 1990-ben a Földhivatalban) A dátumokból kitünik, hogy mintegy tíz éves állapotú adatok állnak jelenleg rendelkezésünkre. Az azóta történt változások többségének átvezetését a Földhivatal az ÁSZSZ HWB gépén futo rendszerhez csatlakozó adatlapokon készítette elõ. A legtöbb kerület nagyobb lakótelepei az adatállományban nem szerepelnek, pl. Gazdagrét, Békásmegyer, Káposztásmegyer, Béke-Tatai úti. Az utcaneveket és a házszámokat az ÁSZSZ-nél folyó munkák során aktualizálták így azok naprakészek. A postacímek a földrészletekhez kapcsolódnak, ezért azoknak csak az utcaneveit tudtuk aktualizálni az utcakód alapján. A II.- XIII. kerületek csak váztérképi tartalommal szerepelnek az adatállományokban. Itt meg kell oldani, hogy a jelenlegi sztereo vetületü nyilvántartási térképekrõl a hiányzó adatok - pl. épületek - bekerüljenek az adatállományba. A GT rt.-nél kezelt adatállományok és ezek állapotát leíró ismertetés még nem érkezett meg, ezért azokról véleményt nem tudunk alkotni. A térképekrõl néhány statisztikai adatot a 9. számú mellékletben foglaltunk össze.

12 4. A feldolgozás jelenlegi állapota, javaslat az adatok feldolgozásának menetére Az ÁSZSZ-tõl átvett adatokat a CADdy programmal a betöltésre alkalmas állapotba hoztuk. A GT rt.-tõl érkezõ adatok feldolgozottságáról csak átadásuk után tudunk teljeskörü véleményt alkotni. A megbeszélések alapján kiderült, hogy az utcaneveket itt is újra kell pozicionálni. A helyrajzi számok a földrészlet centrálisokhoz lesznek pozicionálva igy azoknak csak az irányítottságukat kell majd ellenõrizni. Javaslat az ÁSZSZ-tõl átvett adatok ellenörzésének és feldolgozásának munkafázisaira az INFOCAM rendszerbe Az ÁSZSZ-tõl a következõ adatokat kaptuk meg: Grafikus adatok DXF formátumban: - földrészlet élek ( határszakaszok ) - helyrajzi számok - kerület határa - fekvés határa - utcanevek - házszámok Szöveges adatok ASCII formátumban: - koordinátajegyzék - utcanevek utcakóddal - címlista utcakóddal - ellenörzõ listák A kapott adatok közvetlenül nem tölthetõk be az INFOCAM redszerbe. A szükséges grafikus elõfeldolgozásokat PC-n a CADdy grafikus rendszerrel végeztük. 4.I. Grafikus adatok betöltése 4.I.1. Grafikus adatok betöltése a CADdy-be 4.I.1.1 Az ÁSZSZ-tõl átvett grafikus utcaneveket a DXFHUN.EXE programmal át kell alakítani,mert az ékezetes betük vesszõi külön grafikus elemként vannak definiálva. A program a magyar ékezetes betüket egy grafikus elemként hozza létre.

13 4.I.1.2 A DXF formátumú adatokat a CADdy-be a DXFCADDY konvertálóval CADdy képpé ( rajzzá ) kell átalakítani. 4.I.2. Grafikus adatok manipulálása a CADdy-ben 4.I.2.1 A beolvasott CADdy képen a különbözõ tematikáju elemeket az elõre definiált layerekre kell szétválogatni. 4.I.2.2 A HRSZ-kat a megfelelõ helyre kell eltólni és tájékozni kell 4.I.2.3 Az utcaneveket felül kell írni, hogy a több részbõl állók egy grafikus elemként szerepeljenek. 4.I.2.4 A házszámokat amennyiben azok nem jó irányitottságuak át kell forgatni 4.I.2.5 A nagy állományokat fel kell darabolni, mert az INFOCAM strukturaképzõ és ellenörzõ programjának futásideje az adatok mennyiségétõl függõen hatványozottan növekszik. (Tapasztalataink szerint egyszerre kb földrészlet betöltését érdemes csak elvégezni.) 4.I.2.6 A CADdy képben a szin attributumokat meg kell szüntetni, mert az INFOCAM grafikus táblájában definiáljuk az egyes elemek szineit és a konvertáló program ezeket nem értelmezi és hibaüzenettel megáll. 4.I.3. Grafikus adatok DXF-é alakítása a CADDYDXF konvertálóval 4.I.3.1 A földrészleteket és a HRSZ-kat egy DXF file-ba kell konvertálni. 4.I.3.2 Minden layerrõl (tematikus elemrõl) külön DXF file-t kell készíteni. 4.I.4. A DXF file-ok elõkészitése a VAX-ba történõ konvertáláshoz 4.I.4.1 Pálfi Antal által készitett pchtovax.exe programmal a PC karaktereket át kell alakítaní VAX karakterekké, hogy ott már a magyar ékezetes betüknek megfelelõ karakterek jelenjenek meg. 4.I.4.2 A földrészleteket tartalmazó DXF file HEDER részét le kell törölni (a GRINTEC-féle konvertáló program esetén) 4.I.5. A VAX elõkészítése az adatok fogadására 4.I.5.1 A konverziós táblák elkészítése melyek definiálják a DXF elemek megfelelõjét az INFOCAM tematikában. 4.I.5.2 Az income-collectorok létrehozása mely fogadja az INFOCAM-ban a DXF elemeket.

14 4.I.6. Az adatok betöltése a VAX-ba 4.I.6.1 A dkm_dxf program futtatása a földrészleteket tartalmazó DXF fileval (GRINTEC-féle) 4.I.6.2 A dxf_coll program futtatása a többi DXF file-val 4.I.6.3 Az INFOCAM INCOME menüpontjainak végrehajtása mely során a meghatározott szabályok és keretparaméterek figyelembevételével létrejön a struktúrált adatállomány 4.2. Szöveges adatok betöltése Adatok elõkészítése a PC-n Az ÁSZSZ-tõl kapott utcanév-utcakód listafile karaktereit a pchtovax programmal VAX karakterekké kell átalakítani. A sokmacro program létrehozza a VAX karakteres utcanév-utcakód és a címlista file-okból az INFOCAM-ban futtatható macrófilekat. A program futása során meg kell adni az egyes macrófileokban szereplõ helyrajzi számok darabszámát, melynek az INFOCAM szab határt (tapasztalat szerint ez jelenleg 250 db) Az adatok betöltése a VAX-ba Az INFOCAM IMAGE menübe beolvasva a grafikus adatokat a segédfunkcióban szereplõ macró menüpontal lefuttatva a PC-n létrehozott macrókat, azok tartalma így bekerül az egyes földrészletek szöveges attributumai közé. Az INFOCAM INCOME modulja ellenörzi és megmutatja a konvertálás során észlelt topológiai és tematikai hibákat. Ezeket interaktiv módon kell kijavítani a modul saját, vagy az általunk készített menüfunkciókkal. A nagymennyiségü változások átvezetése az IMAGE modulban történik majd, ahol az ellenörzés folyamatos ( a rendszer nem enged olyan elemet létrehozni mely nem illik a struktúrába ). A folyamat részletes kidolgozását a Földhivatal szakemberével közösen végezzük, aki ismeri az adatállomány állapotát és a változások fajtáit. Az ÁSZSZ rendszerén történõ változásvezetéshez a Földhivatal által korában készített adatlapokat célszerü lenne erre a célra felhasználni. Az így kialakításra kerülõ menüpontokkal a feladat bárki számára könnyen kezelhetõvé és rugalmassá válik. A késöbbiekben felmerülhetnek apróbb szervezési és szabályzatbeli problémák a gépi és a kézi adatnyilvántartások

15 különbözõsége miatt, melyek csak az ésszerü kompromisszumok megkeresése útján oldhatók meg. A feltöltött adatok ellenõrzésére folyamatban van egy olyan program készítése mely összehasonlítja a földrészletek területeit a FÖMI által vezetett centrális ingatlannyilvántartásban folyamatosan karbantartott jogi területekkel. Az adatok hibahatáron túli eltérése alapján vizsgálni kell, hogy földrészletváltozásról vagy eredeti számítási hibáról van-e szó és ennek függvényében kell az adatállományt javítani. A kapott összehasonlító lista információt nyújt a végrehajtandó változásvezetési munkák mennyiségérõl is. Pálfi Antal Szilvay Gergely Budapest 1994 szeptember 12.

16 Feladatok Az FM Földügyi és Térképészeti Fõosztályának megbízása alapján végzett munkánkról 1994 szeptemberében egy részjelentést készítettünk. Jelen II. részjelentésünk az azóta eltelt idõben történteket foglalja össze szeptemberétõl a következõk voltak a fõbb feladataink: 1. A földhivatali dolgozók oktatásának ütemezése és végrehajtása. 2. A Geodéziai és Térképészeti Részvénytársaságnál tárolt vagy létrehozott digitális térképi állományok adatainak átvétele és a konvertálás ellenõrzése. 3. Az INFOCAM új verziójának installálása, menüinek fordítása decemberében kezdeményeztük az INFOCAM-ORACLE verzió installálását, mely megtörtént. Feladatunkká vált ennek megismerése és az adatok kezelésének kidolgozása ebben a felépítésben. A már betöltött adatok átkonvertálása az új verzióba. 1. A földhivatali dolgozók oktatása 1994 szeptemberében kidolgoztuk a kijelölt földhivatali dolgozók oktatásának ütemtervét, melyet jóváhagytak (1.sz. melléklet). Az oktatásra a következõ személyeket jelölték ki. Triznya Istvánné Kézsmárki Margit Szikszainé Balogh Ilona Körblné Németh Éva Kocsis Sándor Az oktatás az ütemterv alapján történt és a részvételüket a kollégák aláírásukkal igazolták (2.sz. melléklet). A VAX számítógép alapvetõ kezelésének elsajátításában nem volt különösebb probléma, mert a DECWIDOS kezelése nagymértékben hasonlít a PC-ken jól ismert WINDOWS-éra. Az analógia felismerése után csak gyakorlás kérdése a gyors és rugalmas kezelés elsajátítása. Az INFOCAM elsajátítása közben akadtak nehézségek. A rendszer teljes felépítését, az egyes modulok kapcsolódását a kollégák megértették. Az egyes modulok kezelésénél nehéz vagy egyátalán nem lehet kapcsolatot találni a PC-n használt, hasonló mûveletet végzõ programokkal. Az ott megszokott eljárások az INFOCAM-ban nem hajthatók végre. A PC-n használt eljárásokhoz hasonló végeredményt eredményezõ makrók készíthetõk, de ezek létrehozásához a rendszer

17 alaposabb megismerése szükséges. Az oktatás alatt elsõsorban az adatok INFOCAM-ba történõ betöltésére és azok aktualizálási módszereinek ismertetését tartottuk szem elõtt. Végigvettük és a gyakorlatok során be is mutattuk az I. részjelentésben már ismertetett betöltési munkafázisokat (melynek leírását a kollégák meg is kapták). Az adatállomány aktualizálásához a szükséges makrókat elkészítettük és beillesztettük a menübe úgy, hogy a mindennapi gyakorlatban manuálisan végzett változásvezetések menetét követi. Így könnyen és gyorsan elsajátítható a nagymennyiségû változások átvezetése. Az oktatás során a menüt a kollégák is kipróbálták és azt jónak találták. Az adatok PC-n szükséges elõfeldolgozását segítõ CADdy program önmagában is egy összetettebb rendszer, így annak csak azon részét ismertettük mely az adatok konvertálásához szükségesek. Bizonyos feladatok elvégezhetõk más CAD programmal is, de nem mindegyik DXF konverter hoz létre tökéletes fájlt az INFOCAM számára. A CADdy-vel ezek átalakíthatók. 2. A Geodéziai és Térképészeti Részvénytársaságnál tárolt adatok átvétele 1994 októberben felvettük a kapcsolatot a Geodéziai és Térképészeti Részvénytársaság (GT Rt) munkatársával a II., III., XVI., XX., XXI., és XXVIII. kerületek adatai átvételének és adatformátumának egyeztetésére. A hónap végére elkészült a XVI., XVIII., és a XXI. kerületek konvertálásának mûszaki terve. Az adatok átvételét akadályozta a Fõvárosi Földhivatal és a GT Rt közötti szerzõdés megkötésének elhúzódása. A szerzõdést a felek 1994 december 20.-án aláírták. Az XVI. és a XVIII. kerületek valamint a FÕTÁR nevû adatállomány adatait 1995 január 16.-án átadták. A szerzõdés értelmében 30 napon belül ellenõriznünk kellett a konvertálást. A CADdy-be történt beolvasás után durva hibákat találtunk (földrészletek nem záródtak) a kerületek grafikus állományaiban. Az észrevételeinket jeleztük a GT Rt felé. A javított adatállományt 1995 február 7.-én vettük át. A CADdyben az utóbb átadott adatokban durva hibát nem fedeztünk fel. Az adatok nagy mennyisége miatt csak egy (az általunk a kerületre jellemzõnek talált) kisebb részen végeztük el az INFOCAM rendszerrel az ellenõrzést. A XVI. és XVIII. kerületekben csak kisebb hibákat talált a program, ami könnyen javítható és így a konvertálást március 8.-án visszaigazoltuk. A II. kerület Pesthidegkút belterületének és a III. kerület Békásmegyer belterületének konvertált adatait 1995 február 23.-án vettük át. A földrészleteket és a helyrajzi számokat mindkét állományon teljességében leellenõriztük az INFOCAM rendszerrel. Az épületeket itt is egy kiválasztott területen vizsgáltuk. Az eredmény hasonló volt az elõzõ két kerülethez így ezeket is április 3.-án visszaigazoltuk. Május 29.-én átvettük a XXI. kerületet is, melynek vizsgálatát elkezdtük. Az eddig átvett adatok paramétereit a 3. mellékletben tüntettük fel. 3. Az INFOCAM új verzióinak installálása és az adatok konvertálása A rendszer tesztelése során egyre több adatot töltöttünk be az INFOCAM-ba. Arra a következtetésre jutottunk, hogy az ISAM verzióban az adatok egy projektbe

18 történõ betöltése nagyon lelassítaná azok kezelését. Ha minden kerületet külön-külön projektbe töltünk be, akkor a kerületek közötti kapcsolatokat a rendszer nem tudja ellenõrizni. Mivel egyre több szöveges attribútum áll rendelkezésre, melyek kezelése kényelmesen csak egy adatbázis-kezelõ rendszer segítségével végezhetõ el, ezért 1994 decemberében kezdeményeztük a kapcsolatfelvételt a LEICA képviselõivel, azaz a GEODSYSTEM Kft-vel, hogy megismerhessük az ORACLE-vel mûködõ verziót január 30.-tól február 2.-ig Budapesten volt a LEICA megbízásából a GRINTEC szakembere aki installálta az ORACLE rendszert és az INFOCAM ORACLE-vel mûködõ verzióját, valamint a VAX számítógépen újabb verzióra cserélt néhány olyan programot, mely a rendszer mûködéséhez szükséges. A programok betöltése után egy intenzív oktatást tartott az INFOCAM-ORACLE verzió mûködésérõl. Az új programok installálása után az eredetileg betöltött INFOCAM- ISAM verzió (v:5.5) bizonyos részei nem mûködtek. Ígéretet kaptunk ennek teljes lecserélésére is. Az oktatás után kidolgoztuk az INFOCAM-ORACLE relációs adatbázis-kezelõn mûködõ rendszertáblákat. Erre azért volt szükség, mert az ISAM verzióban az elemekhez kapcsolt attribútumok száma korlátozott volt. A rendszertáblába csak azokat az attribútumokat kell felvenni amelyek megjelennek a grafikában is, vagy a grafikus adat és az ORACLE táblákban tárolt elemek közötti kapcsolatot biztosítja. Ezeket a szempontokat figyelembevéve létrehoztuk az új tematikus táblát, melyet a 4.számú melléklet tartalmaz. Az így létrejött rendszer lehetõséget nyújt máshol tárolt és karbantartott adatokhoz való közvetlen csatlakozásra (ingatlan nyilvántartás) február 23.-án megküldték az új (v:5.6) ISAM verziót. Az installálás során felmerülõ problémákat a GRINTEC munkatársa segített megoldani telefonon és a szállításból kimaradt fájlokat a LEICA a DHL gyorspostával megküldte. Az ISAM verzió hibátlan mûködését március közepére sikerült elérni. Ez után megkezdtük a korábbi verzióba már betöltött adatokat, az új tematikát figyelembe véve, az új verzióba átkonvertálni. Az ISAM verzióba egy kerület egy projekt elvet követve alakítottuk át a már korábban betöltött adatokat. A nagymennyiségû változások átvezetését célszerûbbnek találtuk itt elvégezni, és a már kész kerületet átkonvertálni az INFOCAM-ORACLE verzióba. Tehát a korábban kidolgozott és ismertetett adatfeltöltési folyamatok, melyet az oktatásban résztvevõk elsajátítottak, nem változnak. Az INFOCAM-ORACLE verzió az adatokat ORACLE táblákban tárolja, ezért ott nem befolyásolja az adatok kezelését a mennyiségük, mint a csak grafikusan mûködõ ISAM verzióban. Így itt egy projektet hoztunk létre egész Budapestre. Ha a grafikus adatokkal szükséges dolgoznunk, akkor egy program leválogatja az általunk kijelölt terület adatait és egy un. lokális gridfájlt (lgf) hoz létre, melynek megjelenése teljesen megegyezik a már az ISAM verzióban megismert képpel és így a menük kezelése, az adatok módosítása sem változik. A menük természetesen kibõvültek az ORACLE mûködését kezelõ pontokkal. A grafikában nem látható attribútum adatok mindvégig az ORACLE adatbázisban maradnak és ezek az INFOCAM-ból tetszõleges SQL lekérdezésekkel érhetõk el. INFOCAM-ORACLE projekteket a SYSTEM-MANAGER nyithat és definiálhatja a Project DataBase Administrator-t (PDBA). A projekten dolgozó kezelõket a PDBA jelöli ki a megfelelõ adatmódosítási jogosultságokkal ( írás-olvasás vagy csak olvasás). A kezelõk száma nincs korlátozva. A kezelõk visszavonására is a PDBA jogosult.

19 Budapest 1995 május 30. Pálfi Antal Szilvay Gergely icsv. icsvh.

20 A fõvárisi digitális nyilvántartási térképek helyzete A fõvárosban a 80-as években indult el az a törekvés, hogy a földhivatal a nyilvántartási térkép adatait számítógépen tárolja és kezelje. A szabatos városméréssel felmért kerületek ( melyek a fõvárosi sztereógrafikus vetületi rendszerben készültek ) sztereógrafikus birtokhatárpont koordinátáit átszámították az EOV rendszerbe. Az adatokat az Állami Számítógépes Szolgálat tárolta és kezelte. A változásokat a földhivatal kódlapokon vezette melyeket az ÁSZSZ dolgozott be a rendszerébe. A földhivatal és az ÁSZSZ között idõvel a kapcsolat megszûnt és a változások átvezetését és a hibák javítását az állományokon nem vezették tovább. Néhány kerületben újfelmérés készült melyet a BGTV mért fel és ezek feldolgozását már digitális formában végezték. Ebben az idõszakban a hivatal nem rendelkezett megfelelõ számítógépekkel, hogy a tulajdonában lévõ digitális adatokat maga kezelje és tárolja tavaszán felajánlotta a svájci LEICA az INFOCAM rendszerét kipróbálásra ami lehetõséget adott az adatok összegyûjtésére tavaszán kezdtük átvenni az ÁSZSZ - nél tárolt adatokat, elsõ ütemben az V. és XI. kerületek váztérképét. Az ÁSZSZ az adatokat HANIWELL gépen kódolt szöveges formátumba tárolta. Ezt a formátumot az INFOCAM nem tudja kezelni, ezért a grafikus adatokat DXF, a leíró adatokat pedig könnyen értelmezhetõ formátumba vettük át. A DXF állomány tartalmazta a földrészleteka fekvések- a kerület határvonalait, a helyrajziszámokat az utcaneveket és a házszámokat. Az utcaneveket a 90-es évek elején történt változásokkal kiegészítették. A koordinátajegyzéket és az utcakódokat tartalmazó listákat vettük át szöveges formátumban. A grafikus adatokat az INFOCAM topológiát ellenõrzõ programjával vizsgáltuk és a hibákat, melyek a korábbi ellenõrzések során nem derültek ki, javítottuk. A korábbi vizsgálatok a területeltérések kimutatásával történt, ami sok esetben nem adott megfelelõ eredményt. Az ÁSZSZ-nél tárolt kerületeket átvétele 1995 decemberében befejezõdött. Folyamatosan végeztük az átvett adatok INFOCAM 5.6-os verziójába történõ ellenõrzését és javítását. A VAX gép tárolókapacitása kevésnek bizonyult és ezért nem töltöttük be valamennyi kerületet. A BGTV által felmért kerületek adatait is átvettük, melyek már teljes tartalommal készültek. Az adatállomány nagysága és a tárolokapacitásunk korlátai miatt ezen kerületek ellenõrzését a CADdy programmal végeztük. Az ellenõrzés a következõkre tért ki: