Tartalomjegyzék Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok bejegyzése a szolgáltatói nyilvántartásba...

Átírás

1 Tartalomjegyzék Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok bejegyzése a szolgáltatói nyilvántartásba... 2 Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok ellenőrzése... 7 Szociális foglalkoztatás engedélyezése és ellenőrzése I. Szociális foglalkoztatás engedélyezése II. A szociális foglalkoztatás ellenőrzése 15 Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei Másodfokú szociális és gyámügyi ügyintézés... 21

2 2 Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok bejegyzése a szolgáltatói nyilvántartásba Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Veszprém Megyei Kormányhivatal (továbbiakban: Kormányhivatal) Illetékességi területe: Veszprém megye Ügytípushoz tartozó jogszabályok jegyzéke: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.), A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.), A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet (továbbiakban: SZCSM rendelet), A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24. ) Korm. rendelet (továbbiakban: Sznyr.) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.), A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Gyár.), A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (továbbiakban: NM rendelet) A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. Rendelet, 7/2015. (III. 31.) MvM utasítás a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról, A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény

3 Az eljárást megindító irat benyújtásának módja: 3 A szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárásokban a fenntartó a kérelmeket, elektronikus úton nyújtja be a működést engedélyező szerv felé. A fenntartó a linken elérhető elektronikus adatlap kitöltésével rögzítheti kérelmét és nyújthatja be, előzetes regisztrációt követően. A kérelemhez csatolandó mellékletek elérhetősége: -> Dokumentumok -> Veszprém Megyei Kormányhivatal -> Segédletek, adatlapok, letölthető nyomtatványok -> Az engedélyes bejegyzése iránti kérelemhez csatolandó, illetve a működést engedélyező szervnek bemutatandó iratok Eljárási költségek: Az engedélyes bejegyzése esetén, valamint az ha az engedélyes adatmódosítása fenntartóváltozás, vagy új szolgáltatás, vagy szociális szolgáltatás esetén új ellátotti csoport bejegyzésére irányul, valamint ha a Kormányhivatal döntése alapján a szakértő kirendelése a szakmai program módosulása miatt szükséges a benyújtott szakmai programot a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal módszertani feladatot ellátó szervezeti egysége (továbbiakban módszertani feladatot ellátó szerv), illetve gyermekek napközbeni ellátása esetén a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (továbbiakban: Intézet), a feladatkörébe tartozó engedélyes és szolgáltatás esetén a kijelölt egyházi módszertani intézmény szakértőként véleményezi. A fenntartó a szakmai program véleményezéséért a Hivatal módszertani feladatot ellátó szerve, illetve az Intézet részére az SZCSM rendelet 14. -a, valamint az NM rendelet 4. 3a) pontja alapján szakértői díjat fizet. A szakértői díj összege működési engedélyenként: szociális szolgáltató esetén forint, szociális intézmény esetén forint, szociális szolgáltató és szociális intézmény egy telephelyen történő működése esetén forint. gyermekjóléti szolgáltató esetén forint, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény esetén forint, gyermekjóléti szolgáltató és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény egy telephelyen történő működése esetén forint. A szakétői díjat az ügyfélnek a kérelem benyújtásakor kell a Veszprém Megyei Kormányhivatal számú letéti számlájára megfizetni. A szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzéssel, adatmódosítással és törléssel kapcsolatos eljárások illetékmentesek. Alapvető eljárási szabályok: A szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárásokban a fenntartó a kérelmeket,

4 4 elektronikus úton nyújtja be a működést engedélyező szerv felé. A fenntartó a linken elérhető elektronikus adatlap kitöltésével rögzítheti kérelmét és nyújthatja be, előzetes regisztrációt követően. A Kormányhivatal az eljárás megindításáról a kérelemre indult eljárásban az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve az ismert ügyfeleket a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül értesíti. Ha a kérelem nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, a Kormányhivatal a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. Amennyiben a hiánypótlásra való felhívásnak az ügyfél nem tesz eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását, a hatóság az eljárást megszüntetheti. A Kormányhivatal a szolgátatói nyilvántartásba történő bejegyzési eljárás során az Sznyr. 19. (1) (6) bekezdésében, adatmódosításra irányuló eljárásban az Sznyr ában szereplő szakkérdéseket is vizsgálja. A fenntartó kérelmére a saját hatáskörben vizsgálandó szakkérdésben a Kormányhivatal előzetes hozzájárulást, a szakhatóság hatáskörébe tartozó szakkérdésben a szakhatóság előzetes szakhatósági hozzájárulást ad ki. Az előzetes hozzájárulás és az előzetes szakhatósági hozzájárulás az engedélyes bejegyzése iránti eljárásban akkor használható fel, ha a fenntartó az engedélyes bejegyzése iránti kérelmét a befogadás kérdésében kiadott előzetes szakhatósági hozzájárulás esetén az előzetes szakhatósági hozzájárulás kiadását követő egy éven belül, előzetes hozzájárulás és egyéb előzetes szakhatósági hozzájárulás esetén a kiadást követő hat hónapon belül nyújtja be. A Kormányhivatal az Sznyr. 20. (4) (5) bekezdésében, valamint az Sznyr. 32. (3) (4) bekezdésében felsorolt esetekben helyszíni szemlét tart. A Kormányhivatal az engedélyest bejegyzi a szolgáltatói nyilvántartásba, ha az megfelel a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Ügyintézés határideje: Az általános ügyintézési határidő a Ket. 33. (1) bekezdése értelmében 21 nap. Az ügyintézési határidőbe nem számítanak bele a Ket. 33. (3) bekezdésben szereplő időtartamok. Ha az Sznyr ban foglaltak szerint a bejegyzéshez, valamint adatmódosításhoz szakkérdést is vizsgálni kell, az időszakos férőhelybővítés kivételével az első fokú eljárásban az ügyintézési határidő ötven nap, és a szakhatóság eljárásának és a szakértői vélemény elkészítésének időtartama beszámít az ügyintézési határidőbe. Időszakos férőhely bővítés esetén az ügyintézési határidő az Sznyr. 21. (2) bekezdése alapján tíz munkanap, amely legfeljebb öt munkanappal hosszabbítható meg. Az ügyek intézését segítő útmutatók: A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai - Módszertani levél.

5 A családi napközi működésének követelményei - Módszertani útmutató. Az igénybe vehető elektronikus programok elérhetősége: Tájékoztatás az ügyfelet megillető jogokról és az ügyfelet terhelő kötelezettségekről: 5 Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog és az anyanyelv használatának joga. A közigazgatási hatósági eljárásban az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni. Az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell, a rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli. A közigazgatási hatóság a törvényben meghatározott korlátozásokkal az ügyfeleknek és képviselőiknek, valamint más érdekelteknek biztosítja az irat betekintési jogot, jogszabályban meghatározott esetben közmeghallgatást tart, és döntését az érintettekkel közli. A hatóság ugyanakkor gondoskodik a törvény által védett titkok megőrzéséről és a személyes adatok védelméről. Az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője e törvény keretei között az egyes kapcsolattartási formák közül szabadon választhat. Több igénybe vehető kapcsolattartási forma közül a hatóság a költségtakarékosság és a hatékonyság szempontjai alapján választ, továbbá akkor tagadhatja meg az ügyfél által választott új kapcsolattartási forma alkalmazását, ha az ügyfél visszaélésszerűen kívánja azt igénybe venni. Az első kapcsolatfelvétel alkalmával a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a kapcsolattartás lehetséges formáira, és tájékoztatást ad a kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségéről, valamint a hatóság által nyújtott elektronikus tájékoztatás elérhetőségéről. Rövid szöveges üzenet útján, elektronikus levélben és telefonon is lehet tájékoztatást kérni és teljesíteni vagy jogszabályban meghatározott egyéb esetekben kapcsolatot tartani. A hatóság telefonon és elektronikus levélben előzetesen egyeztetheti az ügyféllel az egyes eljárási cselekmények elvégzésének időpontját. Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, valamint törvény rendelkezése alapján bármilyen módon tarthat kapcsolatot a hatóság és az ügyfél; a kapcsolattartás időpontját és módját az iratra fel kell jegyezni. Az ügyfélre vonatkozó kapcsolattartási szabályokat az eljárás egyéb résztvevőjére is alkalmazni kell. Írásbeli a kapcsolattartás, ha az ügyfél az iratot ügyfélkapun keresztül küldi meg a hatóságnak, vagy ha a hatóság az iratot a központi elektronikus szolgáltató rendszeren (a továbbiakban: központi rendszer) keresztül küldi meg az ügyfélnek vagy a hatóságnak. A közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríti. A Kormányhivatal döntése ellen a közlésétől számított 15 napon belül a Nemzeti

6 6 Rehabilitációs és Szociális Hivatalhoz címzett, de a Veszprém Megyei Kormányhivatalnál előterjesztett illetékmentes fellebbezésnek van helye. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A fellebbezés elbírálására jogosult szerv a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, amelynek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. Az ügyfélfogadás ideje: Hétfő, szerda: , Péntek: Cím: ; Telefon: (88) ; Fax: (88) gyamhivatal@vemkh.gov.hu

7 7 Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok ellenőrzése Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Veszprém Megyei Kormányhivatal (továbbiakban: Kormányhivatal) Illetékességi területe: Veszprém megye Ügytípushoz tartozó jogszabályok jegyzéke: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.), A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.), A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet (továbbiakban: Sznyr.) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet (továbbiakban: Szakmai rendelet), A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm.rendelet. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Gyár.) A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (továbbiakban: NM rendelet),

8 8 A gyámhivatalok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet, A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet. Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok: A szolgáltató/intézmény működésével kapcsolatos dokumentumok. A személyes gondoskodás biztosítása során vezetett dokumentumok. Alapvető eljárási szabályok: A Kormányhivatal a hatósági ellenőrzéshez kötődő - külön jogszabályban meghatározott feladatait a Ket. VI. fejezetében foglaltak szerint látja el. A Kormányhivatal az Sznyr. 36. (1) bekezdésében foglaltak alapján otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás és területi gyermekvédelmi szolgáltatás esetén évente, időszakos férőhelyek esetén a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett működési időszakban, az időszakos férőhelyek több évre történő bejegyzése esetén legalább kétévente a fent nem említett esetben legalább kétévente ellenőrzi, hogy az engedélyes a jogszabályokban és a szolgáltatói nyilvántartásban foglaltaknak megfelelően működik-e. A fentieken túl a Kormányhivatal helyszíni ellenőrzést tart: ha tudomására jut, hogy az engedélyes személyi, tárgyi feltételei vagy működése az ellátottak életét, testi épségét, egészségét vagy az ellátott gyermekek fejlődését veszélyezteti, vagy más jogát sérti, vagy az engedélyes működésére vonatkozó jogszabályokat vagy a szolgáltatói nyilvántartásban foglaltakat súlyosan megsértették ha a nappali szociális ellátás, bentlakásos szociális intézményi ellátás, támogatott lakhatás, bölcsőde, hetes bölcsőde, családi napközi, családi gyermekfelügyelet, alternatív napközbeni ellátás, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon és utógondozó otthon esetén a szolgáltatásba korábban erre a célra nem szolgáló épületet (épületrészt) vont be, vagy a szolgáltatásból korábban erre a célra szolgáló épületet (épületrészt) vont ki. A Kormányhivatal az ellenőrzése során a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal módszertani feladatot ellátó szervezeti egységét, az Intézetet, illetve a kijelölt egyházi módszertani intézményt a szakmai programban foglaltak megvalósulása és a szociális szolgáltatások szakmai megfelelősége kérdésében szakértőnek rendeli ki.

9 9 A kijelölt módszertani intézmény helyszíni ellenőrzést is végezhet, amelyet lehetőleg a működést engedélyező szerv helyszíni ellenőrzésével azonos vagy egymáshoz közeli időpontban folytat le. Családi gyermekfelügyelet ellenőrzése során a szolgáltatás körülményeivel kapcsolatban a Kormányhivatal kikéri a védőnő véleményét. Az étkeztetés, a nappali szociális ellátás, a bentlakásos intézményi ellátás, valamint ha a támogatott lakhatást nyújtó komplex szükségletfelmérés alapján igény esetén étkezést, ápolásgondozást, fejlesztést, társadalmi életben való részvételt segítő szolgáltatásokat biztosít, illetve ha a szolgáltatást ötven fő elhelyezésére szolgáló lakások, épületek együttesében biztosítja, továbbá családi napközi, alternatív napközbeni ellátás, bölcsőde, hetes bölcsőde, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon és utógondozó otthon esetén a Kormányhivatal hatósági ellenőrzést megelőzően, legalább tizenöt nappal ellenőrzés lefolytatása céljából megkeresi a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalt. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az eljárás során a fenntartó és a szolgáltató köteles átadni, illetve megküldeni az ellenőrzéshez szükséges adatokat és iratokat a Kormányhivatal számára. A Kormányhivatal a hatósági ellenőrzés lezárásaként az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet megküldi a fenntartónak, a szociális szolgáltatónak, intézménynek, másolatban a Magyar Államkincstár normatív állami támogatás ügyében illetékes szervének, valamint támogató szolgáltatás, közösségi ellátás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás vagy utcai szociális munkát nyújtó szociális szolgáltató, intézmény esetén a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnak. Ha a Kormányhivatal a hatósági ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági határozatban foglaltakat megsértette, a Ket. 94. értelmében az Sznyr. 40. szerinti jogkövetkezményeket alkamazza. Az ügyek intézését segítő útmutatók: A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai - Módszertani levél, A családi napközi működésének követelményei - Módszertani útmutató. Az igénybe vehető elektronikus programok elérhetősége: Tájékoztatás az ügyfelet megillető jogokról és az ügyfelet terhelő kötelezettségekről: Az ügyfélnek joga van az eljárás során nyilatkozatot tenni, illetve a nyilatkozattételt megtagadni. Ha az ügyfél, vagy képviselője más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, illetve az ügy eldöntése szempontjából jelentős tényt elhallgat, eljárási bírsággal sújtható. A fenntartó a helyszíni szemlén részt vehet, de megjelenése nem kötelező.

10 10 Az ügyfél az ügyben keletkezett iratokba betekinthet, és azokban foglaltakra nyilatkozatot tehet, valamint az iratokból másolatot, kivonatot készíthet, vagy másolatot kérhet az ügyintézővel való egyeztetés szerinti helyen és időben. Ez a jog az írásban meghatalmazott képviselőjét is megilleti. Nem lehet betekinteni a döntés tervezetébe, az olyan iratba, amelyből következtetés vonható le annak a személynek a kilétére, akire vonatkozóan a hatóság a természetes személyazonosító adatok és a lakcím zárt kezelését rendelte el, a felhasználói vagy megismerési engedély hiányában a minősített adatot tartalmazó iratba, valamint az egyéb védett adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja, vagy ha a védett adat megismerésének hiánya nem akadályozza az iratbetekintésre jogosult személyt törvényben biztosított jogai gyakorlásában. A helyszíni ellenőrzés alkalmával az ellenőrzést végző személyt megilleti a belépési jogosultság, az irat betekintési jog, a tárgy vagy munkafolyamat megvizsgálásának a joga, a felvilágosítás-kérési jog ügyféltől, képviselőjétől, ellenőrzés helyszínén tartózkodó más személytől, az ügyfél nyilatkozattételre való felhívása, a kép- és hangfelvétel készítésének joga, a mintavételi jog, valamint a lefoglalási jog. Ha az ügyfél az ellenőrzés során a szükséges iratokat a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére nem mutatja be, illetve annak átvizsgálását jogellenesen akadályozza, az ellenőrzést végző azokat lefoglalhatja. A helyszíni szemle megtartását vagy eredményes lefolytatását akadályozó személlyel szemben forinttól forintig, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 1 millió forintig terjedő eljárási bírság szabható ki. Az ügyfélfogadás ideje: Hétfő, szerda: , Péntek: Cím: ; Telefon: (88) ; Fax: (88) gyamhivatal@vemkh.gov.hu

11 11 Szociális foglalkoztatás engedélyezése és ellenőrzése Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Veszprém Megyei Kormányhivatal Illetékességi területe: Veszprém megye Ügytípushoz tartozó jogszabályok jegyzéke: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.), A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.), A szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V. 12.) Kormányrendelet (továbbiakban: Szfr.) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet (továbbiakban: SZCSM rendelet), 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről, 3/2006. (V.17.) ICsSzEM rendelet a szociális intézményen belüli foglalkoztatás szakmai követelményeiről, személyi és tárgyi feltételeiről és a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet módosításáról, 92/2008. (IV.23.) Korm. rendelet a fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról, évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről,

12 I. Szociális foglalkoztatás engedélyezése Az eljárást megindító irat benyújtásának módja: 12 A szociális foglalkoztatási engedély iránti kérelmet a foglalkoztató nyújtja be a Kormányhivatalhoz, amely foglalkoztatási helyenként és foglalkoztatási formánként különkülön megvizsgálja az engedélyezési feltételeket. Alapvető eljárási szabályok: A foglalkoztatást engedélyező szerv az eljárás megindításáról a kérelemre indult eljárásban az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve az ismert ügyfeleket a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül értesíti. Ha a kérelem nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. Amennyiben a hiánypótlásra való felhívásnak az ügyfél nem tesz eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását, a hatóság az eljárást megszünteti. A kérelemnek tartalmaznia kell: - Az ügyfél és képviselője nevét, lakcímét vagy székhelyét, - az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, - megadható az elektronikus levélcím, a telefax száma, vagy a telefonos elérhetőség, - a foglalkoztatás helyét, - a foglalkoztatni kívánt személyek számát, - az engedélyeztetni kívánt foglalkoztatási forma megnevezését, - a foglalkoztatás keretében végezni kívánt tevékenység leírását - a tevékenységnek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint az egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szakágazati besorolása szerinti számát, illetve megnevezését. A kérelemhez mellékelni kell: a foglalkoztató nyilatkozatát arról, hogy a foglalkoztatni kívánt személyek vonatkozásában rendelkezik az Szt. 99/B. (3) bekezdése szerinti rehabilitációs alkalmassági vizsgálat során kiállított szakértői szakvéleménnyel, a külön jogszabály szerinti foglalkoztatási szakmai programot, a szociális intézmény fenntartójának szociális foglalkoztatáshoz történő hozzájárulását,

13 13 ha a külső foglalkoztató, természetes személy, az egyéni vállalkozók hatósági nyilvántartásba vételéről szóló igazolást, jogi személyiségű gazdálkodó szervezet vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, az egy hónapnál nem régebbi cégkivonatot, társadalmi szervezet, egyházi jogi személy, alapítvány, vagy közalapítvány, a bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott egy hónapnál nem régebbi kivonatot, állami fenntartású intézmény vagy más költségvetési szerv, az alapító okirat másolatát, nyilatkozatot a külön jogszabályban megkövetelt személyi és tárgyi feltételek teljesítéséről, külső foglalkoztató esetén a foglalkoztatásra irányuló megállapodást, a foglalkoztató nyilatkozatát arról, hogy a foglalkoztatás helyére vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi szabályzatot elkészítette, a fenntartó, valamint a külső foglalkoztató nyilatkozatát arról, hogy szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, ennek hiányában igazolását arról, hogy nem terheli köztartozás, a foglalkoztató által megkötött általános felelősségbiztosítást (amely a munkavégzés során harmadik személynek okozott káreseményre vonatkozóan a dologi és a testi épségben bekövetkezett kárra terjed ki), a foglalkoztató által megkötött munkaadói felelősségbiztosítási szerződést (amely a foglalkoztató felelőssége esetén a munkahelyi balesetekre terjed ki), a szociális intézmény tevékenységére vonatkozó külön jogszabályban foglaltak szerint elkészített szakmai programot. A Kormányhivatal a szociális foglalkoztatás iránti kérelem elbírálásához beszerzi a tűzvédelmi szakhatóság állásfoglalását, ellenőrzi a szociális intézménynek a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásába bejegyzett adatait, a foglalkoztatás helyén helyszíni szemlét tart, ennek keretében megvizsgálja a külön jogszabály szerinti személyi és tárgyi feltételek teljesülését. A Kormányhivatal szakvéleményt kér a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) módszertani feladatokat ellátó szervezeti egységétől abban a kérdésben, hogy a foglalkoztatási szakmai program a külön jogszabályban foglalt követelményeknek megfelel-e, a szociális foglalkoztatás céljainak megvalósulását mennyire segíti elő, valamint e célokkal és a szociális intézmény szakmai programjával mennyire áll összhangban.

14 14 A Hivatal módszertani feladatot ellátó szervezeti egysége a szakvéleményében megvizsgálja, hogy a foglalkoztatási szakmai programban meghatározott személyi és tárgyi feltételek a foglalkoztatás összes körülményét figyelembe véve biztosítottak-e, és amennyiben szükséges, javaslatot tesz a foglalkoztatási szakmai program módosítására. A Kormányhivatal a szociális foglalkoztatást engedélyezi, ha: a kérelem megfelel a rendeletben előírtaknak, telepengedély-köteles, illetve bejelentéshez kötött tevékenység esetében az interneten elérhető jegyzői nyilvántartás szerint a kérelmező rendelkezik telepengedéllyel, illetőleg a tevékenység megkezdésére irányuló bejelentés megtörtént, a kérelmező biztosítja a jogszabályban meghatározott tárgyi és személyi feltételeket, a foglalkoztatási szakmai program megfelel a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek, a szociális foglalkoztatás céljainak megvalósulását elősegíti, valamint összhangban áll a szociális intézmény szakmai programjával. Engedély módosítása: A szociális foglalkoztatási engedély alapjául szolgáló körülményekben, a szociális intézmény neve, székhelye, telephelye vagy férőhelyeinek száma tekintetében, valamint a foglalkoztató nevében és székhelyében bekövetkező változást a változást tanúsító dokumentumok egyidejű megküldése mellett az intézményi foglalkoztató közvetlenül, a külső foglalkoztató a szociális intézmény útján tizenöt napon belül köteles bejelenteni a Kormányhivatalnak. A Kormányhivatal a szociális foglalkoztatási engedély adatait érintő bejelentés alapján módosítja az engedélyt. A szociális foglalkoztatási engedély módosítását kérelmezni kell, ha: a foglalkoztató személye megváltozik, a foglalkoztató a foglalkoztatás helyszíneként másik épületet, épületrészt kíván használni, a szociális foglalkoztatás céljából kötendő szerződések száma meghaladja e szerződések engedélyezett maximális számát, a foglalkoztató a foglalkoztatási engedélyben megjelölt tevékenységi köröket módosítani kívánja. A szociális foglalkoztatási engedély módosításának kérelmezése esetén csak a megváltozott körülményekkel kapcsolatos dokumentumokat kell mellékelni. Ügyintézés határideje: Az ügyintézés határideje a Ket. 33. (1) bekezdése értelmében 21 nap. Az ügyintézési határidőbe nem számítanak bele a Ket. 33. (3) bekezdésben szereplő időtartamok.

15 II. A szociális foglalkoztatás ellenőrzése 15 A Kormányhivatal kétévente legalább egy alkalommal ellenőrzi, hogy a foglalkoztató a szociális foglalkoztatást a jogszabályokban, a foglalkoztatási engedélyben és a szolgáltatói nyilvántartásban foglaltak szerint, a szociális intézmény szakmai programja és a foglalkoztatási szakmai program összhangjának biztosításával, valamint a szociális foglalkoztatás céljainak megfelelően végzi-e. A Kormányhivatal az ellenőrzés során a foglalkoztatás helyén, valamint a szociális intézményben helyszíni szemlét tart, ennek keretében megvizsgálja a külön jogszabály szerinti személyi és tárgyi feltételek teljesülését. A Kormányhivatal az ellenőrzés során a szociális intézmény szakmai programja és a foglalkoztatási szakmai program összhangjának megvalósulása tekintetében szakvéleményt kér a Hivatal módszertani feladatot ellátó szervezeti egységtől, amely a szakvéleményt 30 napon belül adja meg. A Kormányhivatal az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet megküldi a szociális intézménynek és az intézményfenntartónak, továbbá a folyósító igazgatóságnak. Fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás esetén a munkavédelmi és a munkaügyi szabályok betartását a szociális intézmény székhelye, telephelye szerinti munkavédelmi hatósági és munkaügyi hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal ellenőrzi. Ha a Kormányhivatal az ellenőrzés során hiányosságot észlel, - határidő tűzése mellett felhívja a foglalkoztatót a hiányosságok pótlására, vagy - az ügynek az ellátottak, az ellátási érdek és a szociális intézmény, valamint a külső foglalkoztató szempontjából is előnyös rendezése érdekében a hiányosságok megszűntetéséről a foglalkoztatóval hatósági szerződést köthet, illetőleg - a szociális foglalkoztatási engedélyt visszavonja, és kötelezi a foglalkoztatót a szociális foglalkoztatás azonnali felfüggesztésére, amennyiben a foglalkoztatás az ellátottak életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti, illetve az ellátottak más alkotmányos jogait súlyosan sérti. Tájékoztatás az ügyfelet megillető jogokról és az ügyfelet terhelő kötelezettségekről: Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog és az anyanyelv használatának joga. A közigazgatási hatósági eljárásban az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni. Az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell, a rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli.

16 16 A közigazgatási hatóság a törvényben meghatározott korlátozásokkal az ügyfeleknek és képviselőiknek, valamint más érdekelteknek biztosítja az irat betekintési jogot, jogszabályban meghatározott esetben közmeghallgatást tart, és döntését az érintettekkel közli. A hatóság ugyanakkor gondoskodik a törvény által védett titkok megőrzéséről és a személyes adatok védelméről. Az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője e törvény keretei között az egyes kapcsolattartási formák közül szabadon választhat. Több igénybe vehető kapcsolattartási forma közül a hatóság a költségtakarékosság és a hatékonyság szempontjai alapján választ, továbbá akkor tagadhatja meg az ügyfél által választott új kapcsolattartási forma alkalmazását, ha az ügyfél visszaélésszerűen kívánja azt igénybe venni. Az első kapcsolatfelvétel alkalmával a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a kapcsolattartás lehetséges formáira, és tájékoztatást ad a kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségéről, valamint a hatóság által nyújtott elektronikus tájékoztatás elérhetőségéről. Rövid szöveges üzenet útján, elektronikus levélben és telefonon is lehet tájékoztatást kérni és teljesíteni vagy jogszabályban meghatározott egyéb esetekben kapcsolatot tartani. A hatóság telefonon és elektronikus levélben előzetesen egyeztetheti az ügyféllel az egyes eljárási cselekmények elvégzésének időpontját. Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, valamint törvény rendelkezése alapján bármilyen módon tarthat kapcsolatot a hatóság és az ügyfél; a kapcsolattartás időpontját és módját az iratra fel kell jegyezni. Az ügyfélre vonatkozó kapcsolattartási szabályokat az eljárás egyéb résztvevőjére is alkalmazni kell. Írásbeli a kapcsolattartás, ha az ügyfél az iratot ügyfélkapun keresztül küldi meg a hatóságnak, vagy ha a hatóság az iratot a központi elektronikus szolgáltató rendszeren (a továbbiakban: központi rendszer) keresztül küldi meg az ügyfélnek vagy a hatóságnak. A közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríti. A Kormányhivatal döntése ellen a közlésétől számított 15 napon belül a Hivatalhoz címzett, de a Kormányhivatalnál előterjesztett illetékmentes fellebbezésnek van helye. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A fellebbezés elbírálására jogosult szerv a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, amelynek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. Az ügyfélfogadás ideje: Hétfő, szerda: , Péntek: Cím: ; Telefon: (88) ; Fax: (88) gyamhivatal@vemkh.gov.hu

17 Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Veszprém Megyei Kormányhivatal Illetékességi területe: Veszprém megye Ügytípushoz tartozó jogszabályok jegyzéke: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.), A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény (továbbiakban: Fot.), A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló évi LXXXVIII. törvény, A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.), A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet, A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 95/2012. (V. 15.) Korm. rendelet, A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet. Az eljárást megindító irat benyújtásának módja: A kérelmét az ügyfél minden év március 31-éig és szeptember 30-áig nyújthatja be a Kormányhivatal felé. A kérelemhez mellékelni kell a kérelem nyomtatványon szereplő iratokat. Az ügyintézéshez használt letölthető formanyomtatványok: -> Dokumentumok -> Veszprém Megyei Kormányhivatal -> Segédletek, adatlapok, letölthető nyomtatványok -> Kérelem súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményének megállapításához A kérelem adatlap tartalmazza a kérelemhez csatolandó mellékletek listáját.

18 18 Alapvető eljárási szabályok: A személygépkocsi szerzési támogatás a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló rendelet értelmében új járműnek minősülő személygépkocsi, vagy a súlyos mozgáskorlátozott személy speciális igényeinek megfelelő műszaki feltételekkel rendelkező, újnak nem minősülő, de legfeljebb négy éve forgalomba helyezett személygépkocsi, vagy segédmotoros kerékpárnak minősülő, három- vagy négykerekű jármű, vagy járműnek nem minősülő, sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépi meghajtású kerekesszék szerzésére felhasználható, a vételár megtérítéséhez nyújtott hozzájárulás. A személygépkocsi szerzési támogatás mértéke új személygépkocsi szerzése esetén: forint, legfeljebb négy év forgalomba helyezett személygépkocsi, vagy segédmotoros kerékpárnak minősülő, három-vagy négykerekű jármű, járműnek nem minősülő, sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes gép meghajtású kerekesszék szerzése esetén: a vételár 60%-a, de legfeljebb forint. Személygépkocsi átalakítási támogatás A személygépkocsi átalakítási támogatás a személygépkocsinak a vezetés feltételeként külön jogszabály alapján előírt automata sebességváltóval, vagy más segédberendezéssel történő felszereléséhez, átalakításához, vagy a súlyos mozgáskorlátozott személy szállítását lehetővé tevő átalakításához, vagy a biztonságos szállítását szolgáló eszközzel való ellátásához nyújtott hozzájárulás. A személygépkocsi átalakítási támogatás mértéke az átalakítás költsége, de legfeljebb forint. A tényállás tisztázása, döntés: A Kormányhivatal megvizsgálja a tényállást a rendelkezésére álló adatok alapján. Amennyiben nem áll minden irat a rendelkezésére, az ügyfelet határidő megjelölésével és az annak elmulasztása esetén alkalmazható jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel hiánypótlásra hívja fel.

19 19 Ha a kérelmező az érvényes vezetői engedély fénymásolatát, a tanulói, képzési jogviszony fennállását igazoló dokumentumot, a tartózkodási engedély másolatát vagy a Korm. rendelet (3) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti dokumentumot (Fot. szerinti fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozat másolatát) nem mellékeli a kérelméhez, a hivatal adatszolgáltatási kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz. A közlekedési kedvezményben nem részesített kérelmezők között a Kormányhivatal sorrendet állít fel, és abban az esetben, ha a támogatás felhasználására előírt határidő lejár, vagy a jogosult a megállapított támogatásról lemond, az új jogosultakat ennek a sorrendnek megfelelően jelöli ki. Az ügyfél jogorvoslati joga: A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeivel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokban a Kormányhivatal által hozott elsőfokú döntés ellen nincs helye fellebbezésnek. Az ügyfél a Kormányhivatal határozatának felülvizsgálatát kérheti - a határozat közlésétől számított 30 napon belül - jogszabálysértésre hivatkozással a Veszprém Megyei Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól. A keresetlevelet a Kormányhivatalnál kell benyújtani. Ügyintézés határideje: A Kormányhivatal a tárgyév március 31-éig benyújtott kérelmek esetén a tárgyév június 15-éig, a tárgyév szeptember 30-áig benyújtott kérelmek esetén a tárgyév december 15- éig - az általa létrehozott bizottság véleményének kikérésével és a keretszámnak a figyelembevételével - dönt a jogosultságról. Tájékoztatás az ügyfelet megillető jogokról és az ügyfelet terhelő kötelezettségekről: Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog és az anyanyelv használatának joga. A közigazgatási hatósági eljárásban az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni. Az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell, a rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli. A közigazgatási hatóság a törvényben meghatározott korlátozásokkal az ügyfeleknek és képviselőiknek, valamint más érdekelteknek biztosítja az irat betekintési jogot és döntését az érintettekkel közli. A hatóság az eljárása során - jogszabályban meghatározott módon és körben jogosult az eljárás lefolytatásához szükséges védett adat megismeréséhez. A hatósági eljárás tartama alatt a hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok és a hivatás gyakorlásához kötött titok ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen.

20 20 Erre irányuló indokolt kérelem esetén a hatóság elrendeli a tanú, a tolmács, a szemletárgy birtokosa és a hivatalbóli eljárást kezdeményező személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, ha az adatok zárt kezelése iránti kérelmet előterjesztő valószínűsíti, hogy őt az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. A hatóság a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes ügyfél, tanú, illetve szemletárgy birtokosa védelme érdekében erre irányuló kérelem nélkül is dönthet a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy adatainak zárt kezeléséről. A természetes személyazonosító adatok és a lakcímet a hatóság az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli. A hatóság biztosítja, hogy a zártan kezelt adatok az eljárási cselekmények során ne váljanak megismerhetővé. Az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője e törvény keretei között az egyes kapcsolattartási formák közül szabadon választhat. Több igénybe vehető kapcsolattartási forma közül a hatóság a költségtakarékosság és a hatékonyság szempontjai alapján választ, továbbá akkor tagadhatja meg az ügyfél által választott új kapcsolattartási forma alkalmazását, ha az ügyfél visszaélésszerűen kívánja azt igénybe venni. Az első kapcsolatfelvétel alkalmával a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a kapcsolattartás lehetséges formáira, és tájékoztatást ad a kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségéről, valamint a hatóság által nyújtott elektronikus tájékoztatás elérhetőségéről. Rövid szöveges üzenet útján, elektronikus levélben és telefonon is lehet tájékoztatást kérni és teljesíteni vagy jogszabályban meghatározott egyéb esetekben kapcsolatot tartani. A hatóság telefonon és elektronikus levélben előzetesen egyeztetheti az ügyféllel az egyes eljárási cselekmények elvégzésének időpontját. Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, valamint törvény rendelkezése alapján bármilyen módon tarthat kapcsolatot a hatóság és az ügyfél; a kapcsolattartás időpontját és módját az iratra fel kell jegyezni. Az ügyfélre vonatkozó kapcsolattartási szabályokat az eljárás egyéb résztvevőjére is alkalmazni kell. Írásbeli a kapcsolattartás, ha az ügyfél az iratot ügyfélkapun keresztül küldi meg a hatóságnak, vagy ha a hatóság az iratot a központi elektronikus szolgáltató rendszeren (a továbbiakban: központi rendszer) keresztül küldi meg az ügyfélnek vagy a hatóságnak. A közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríti. Az ügyfélfogadás ideje: Hétfő, szerda: , Péntek: Cím: ; Telefon: (88) ; Fax: (88) gyamhivatal@vemkh.gov.hu

21 Másodfokú szociális és gyámügyi ügyintézés Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Veszprém Megyei Kormányhivatal (továbbiakban: Kormányhivatal) Illetékességi területe: Veszprém megye Ügytípushoz tartozó jogszabályok jegyzéke: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.), A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény, A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény, évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet, A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet, Egyes lakáscélú kölcsönökből eredő adósságok rendezéséről szóló 11/2005. (I. 26.) Korm. rendelet. Az eljárást megindító irat benyújtásának módja: A fellebbezés benyújtása Az elsőfokú hatóság határozata, végzése elleni fellebbezést a sérelmezett döntést hozó első fokú hatósághoz kell benyújtani. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. A fellebbezést a határozat (végzés) közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. A határidőbe a közlés napja nem számít bele. Postán küldött fellebbezés benyújtásának ideje a postára adás napja.

22 22 Eltérő fellebbezési határidő érvényesül a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése iránti határozat ellen. E döntés ellen nyolc napon belül lehet benyújtani a fellebbezést. A végrehajtási kifogás előterjesztése A végrehajtást foganatosító szerv törvénysértő döntése, intézkedése ellen vagy az intézkedés elmulasztása esetében a végrehajtást foganatosító szervnél végrehajtási kifogás nyújtható be. A végrehajtási kifogást az intézkedésről való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő nyolc napon belül, de legkésőbb az intézkedéstől számított három hónapon belül lehet előterjeszteni. Végrehajtási kifogást terjeszthet elő a kötelezett, a jogosult, továbbá az, akinek jogát vagy jogos érdekét a végrehajtás sérti. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem A kereset, illetve a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem a sérelmezett döntés kézhezvételétől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre hivatkozva nyújtható be az első fokon eljáró hatósághoz. Eljárási illetékek: A szociális és gyámhatósági eljárásban illetékmentesen lehet fellebbezni. Alapvető eljárási szabályok: Fellebbezési eljárás Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet, azonban végzés csak a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg, kivéve az alábbiakban felsorolt eseteket. Önálló fellebbezésnek van helye az alábbi végzések ellen: az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító, az eljárást megszüntető, az eljárás felfüggesztése tárgyában hozott, a Ket. 33/A. -ban meghatározott fizetési kötelezettséggel kapcsolatos, az eljárási bírságot kiszabó, a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító, az irat betekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott és a fizetési kedvezménnyel kapcsolatos, az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos, a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló első fokú végzés ellen.

23 23 Az eljárás egyéb résztvevője önálló fellebbezéssel élhet az elsőfokú határozat rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó elsőfokú végzés ellen. A fellebbezésben új tényekre és bizonyítékokra is lehet hivatkozni. A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról szóban vagy írásban lemondhat, a szóban történő lemondást jegyzőkönyvbe kell foglalni. A fellebbezési jogról történő lemondó nyilatkozat nem vonható vissza. Az elkésett fellebbezést, a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést, valamint az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést az első fokú döntést hozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Ha az ügyfél a fellebbezéssel együtt nyújt be kérelmet a fellebbezési eljárásban való költségmentessége iránt, erről a kérelemről az első fokú döntést hozó hatóság dönt. Aki az eljárás során a fellebbezési határidőt önhibáján kívüli elmulasztotta, igazolási kérelmet terjeszthet elő, amelyet az elsőfokú hatósághoz lehet benyújtani. Az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, vagyis be kell nyújtani a fellebbezést. Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő nyolc napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezési határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelem elutasítása tárgyában hozott végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. Ha az ügyfél nem személyesen jár el a jogorvoslati eljárásban (fellebbezés során), a felettes szerv az eljáró személy (szervezet) képviseleti jogosultságát megvizsgálja. A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát meghatalmazással köteles igazolni. A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni. Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, ha azt az ügyfél saját kezűleg írta alá, tanúk alkalmazása nem szükséges; az ügyvédi meghatalmazásra egyebekben az erre vonatkozó külön jogszabályok irányadók. A külföldön kiállított meghatalmazást közokiratba vagy hitelesített magánokiratba kell foglalni, és felülhitelesítéssel kell ellátni. A hatóság visszautasítja a meghatalmazott eljárását, ha az nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására, vagy ha képviseleti jogosultságát az erre irányuló hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolja. A meghatalmazott visszautasítása esetén a hatóság felhívja az ügyfelet, hogy járjon el személyesen, vagy gondoskodjék a képviselet ellátására alkalmas képviselőről. A természetes személy ügyfél részére, ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud az ügyben eljárni és nincs törvényes képviselője, vagy meghatalmazottja az eljáró hatóság kezdeményezésére a gyámhatóság ügygondnokot rendel ki.

24 Az elsőfokú döntést hozó hatóság megküldi a fellebbezést a szakhatóságnak. 24 Ha a fellebbezés nem érinti a szakhatóság állásfoglalását, az elsőfokú döntést hozó hatóság mellőzi a fellebbezés szakhatóságnak való megküldését. A fellebbezést az első fokú döntést hozó hatóság az ügy összes iratával, valamint a fellebbezésről kialakított álláspontját tartalmazó nyilatkozatával együtt a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc szakhatóság közreműködése esetén tizenöt - napon belül köteles felterjeszteni a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz, kivéve, ha az elsőfokú hatóság a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja, visszavonja, vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, valamint ha a fellebbezést a felterjesztést megelőzően visszavonták. Ha az ügyfél a fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet nyújtott be, a határidő az ennek helyt adó döntés jogerőssé válását követően kezdődik. Az ügy összes iratával együtt felterjesztett fellebbezés beérkezésétől számított nyolc napon belül a fellebbezési eljárás megindításáról az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve - az ismert ügyfelet, továbbá ha ezt a fellebbező kéri, értesíteni kell. A felettes hatóság eljárása - az ügyintézési határidő - az ügy összes iratának a felettes hatósághoz történő beérkezésekor kezdődik. A másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja. Ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A másodfokú döntést hozó hatóság eljárása során megvizsgálja, hogy az elsőfokú hatóság által lefolytatott eljárás megfelel-e az eljárási jogszabályoknak, és döntése az anyagi jogszabályokon alapul-e. Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a másodfokú döntést hozó hatóság a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi, és ennek alapján dönt. (pl. meghallgathatja az ügyfeleket, tanúkat, környezettanulmányt készíttethet, szakértőt rendelhet ki, az elsőfokú eljárásban résztvevő szakhatóság felettes szervéhez fordul, ha a fellebbezésben a szakhatósági véleményt is kifogásolták. stb.) A felettes hatóság az elsőfokú hatóság által hozott döntést a vizsgálat lefolytatása után helybenhagyja, megváltoztatja, vagy megsemmisíti és szükség esetén új eljárás lefolytatására utasítja. Amennyiben a felettes szerv azt állapítja meg, hogy: - a döntése meghozatalához nincs elég adat, vagy - az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, illetve