DOBOS RÓBERT SZEMINÁRIUMI DOLGOZAT

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DOBOS RÓBERT SZEMINÁRIUMI DOLGOZAT"

Átírás

1 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR ENERGETIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK TANSZÉK DOBOS RÓBERT SZEMINÁRIUMI DOLGOZAT A nukleáris villamosenergia-termelés jelenlegi helyzete és jövője Oktatók: Dr. Ősz János, Kaszás Csilla Budapest, 2012

2 A nukleáris energetika történelme és jelene Az első mesterséges, szabályozott keretek között megvalósult, nukleáris láncreakciót december 2-án hozta létre Enrico Fermi és kutatócsoportja a Chicago-i Egyetem stadionjának lelátója alatt, egy természetes urán üzemanyagú, grafit moderátorú, 2 W hőteljesítményű atommáglyában [SÜKÖSD CS., 2011]. Az ezt követő években épült reaktorok elsődleges célja atomfegyverhez szükséges plutónium termelése volt. Az első békés célú, villamosenergia-termelő reaktor, nyolcévnyi tervezés és kivitelezés után, Obnyinszkben (Szovjetunió) június 27-én kapcsolódott a hálózatra 5 MW villamos teljesítményével. Az RBMK elődjének tekinthető, vízhűtésű, grafit moderátorú, nyomottcsöves reaktoron számos olyan kísérletet végeztek (például a forrásban lévő rendszerek vizsgálata, illetve a reaktorban történő gőztúlhevítés), melyeket sikeres felhasználtak további reaktorok tervezésénél. [BALÁZS D., 2011] A XX. század második felétől széles körben választották a nukleáris energiát fosszilis tüzelőanyagú erőművek alternatívájaként, elsősorban megbízhatósága, olcsó üzemeltetése és az üzemanyag stabil rendelkezésre állása miatt. A nukleáris erőművekben termelt villamos energia mennyisége emiatt folyamatosan nőtt, mára túllépte a 2500 TWh/év-et, részaránya pedig a 1990-es évekig gyors ütemben nőtt, elérte a körülbelül 17 %-os maximumát, majd onnantól lassan csökkenő tendenciát mutat napjainkig. 1. ábra - A nukleáris villamosenergia-termelés mennyisége és részaránya a teljes villamosenergia termelésben Forrás: World Nuclear Association: Nuclear Power in the World Today,

3 Az új nukleáris korszakot sajnálatos módon több baleset is beárnyékolta, melynek rendkívül nagy hatással volt a technológia társadalmi elfogadottságára, így az új blokkok építésére, és a nukleáris villamosenergia-termelés térnyerésére, azonban az így szerzett tapasztalatokat hatékonyan használták fel a továbbiakban az új típusú reaktorok fejlesztése során, illetve a már üzemelőek esetében végrehajtott biztonságnövelő intézkedések során. Az egyik legismertebb baleset március 28-án következett be a Three Mile Island (TMI) nyomottvizes atomerőműben (Harrisburg, Pennsylvania, USA). Emberi és konstrukciós hibák miatt megszűnt az egyik hűtőkörben a hőelvezetés, a nyomás és hőmérséklet megemelkedett, a hűtővíz forrni kezdett, végül a fűtőelem kazetták részben szárazon maradtak, és részleges zónaolvadás történt, azonban sem számottevő radioaktív kibocsátás, sem személyi sérülés nem történt. [RAUSCH P., 2009] Az energetikai reaktorok üzemeltetésének történelmében a legsúlyosabb baleset április 26-án történt Csernobilban (Ukrajna), az RBMK típusú 4-es reaktorban. Szintén konstrukciós problémák (pozitív visszacsatolás, védőépület hiánya, gyúlékony grafit moderátor, grafitvéggel rendelkező szabályozórudak, stb.) és emberi hibák sorozata (üzemzavari hűtőrendszer kikapcsolása, megengedettnél kevesebb szabályozórúd használata, stb.) vezetett a gőzrobbanáshoz és a grafit begyulladásához. Jelentős mennyiségű radioaktív anyag (kripton, xenon, jód, cézium, neptúnium, plutónium, stb.) került a környezetbe, amelyet a szél óriási területen szórt szét, a keletkezett környezeti, anyagi és erkölcsi kár rendkívül nagy volt. A baleset utáni hetekben több tíz ember halt meg, akik az üzemtetők és baleset elhárításában résztvevők közül kerültek ki, illetve további több ezer esetben várható a beleset következtében rákos megbetegedés. A baleset tanulságaként új biztonsági filozófiákat vezettek be, a tervezés során szigorú kritériumokat fogalmaztak meg, továbbá szigorították az üzemeltetők képzésével kapcsolatos követelményeket. [ASZÓDI A.., 2006] Szintén nagy jelentőséggel bírt a március 11-én, Fukushimában (Japán) történt baleset. Egy hatalmas erejű földrengés hatására minden érintett telephelyen az automatika leállította a reaktorokat, rövid időn belül azonban a földrengés okozta károk miatt összeomlott a villamosenergia-rendszer. Ennek pótlására üzemzavari dízelgenerátorok léptek működésbe. A Fukushima Daiichi telephelyen a földrengést követő cunami mind a vízkivételi művet, mind a dízelgenerátorokat megsemmisítette, így egy igen súlyos, tervezési alapon túli baleset következett be. Az elégtelen hűtés következtében a fűtőelemek szárazon maradtak, megsérültek és nagy mennyiségű hidrogén keletkezett, melynek lefúvatása mellett döntöttek: a hidrogén oxigénnel reakcióba lépve az 1-es és 3-as 3

4 blokkban berobbant, a 3-as blokkból egy közös szellőzőn keresztül a 4-es blokk épületébe jutott, ahol ugyancsak robbanás történt. A hibás hidrogénkezelési mód tehát jelentősen megnövelte a környezetbe kikerülő radioaktív anyagok mennyiségét, és megnehezítette a balesetelhárítást. A balesetnek nem volt közvetlen halálos áldozata, a hosszú távú kockázatokat is sikerült elkerülni a gyors kitelepítéssel és az élelmiszerek fogyasztásának korlátozásával. [ASZÓDI A., 2012] A baleset tanulságaként a világ számos nukleáris létesítményében biztonsági felülvizsgálatokat végeztek, azok kiértékelése alapján a szükséges beavatkozásokat megteszik. Környezeti hatások A nukleáris villamosenergia-termelés teljes folyamatát tekintve számos helyen számolhatunk káros környezeti hatásokkal: a tüzelőanyag, illetve üzemanyag kitermelése, feldolgozása, szállítása, illetve annak erőművi felhasználása során. Jelen dolgozatban az utóbbi esetet vizsgálom. A fosszilis tüzelőanyagú erőművekkel ellentétben az atomerőművek széndioxid, kén-dioxid és nitrogén-oxid kibocsátása elhanyagolható, így nem járul hozzá a globális felmelegedéshez, továbbá a savas esők kialakulásához. A jelentősebb problémát ezen létesítményeknél a semmilyen érzékszervünkkel sem detektálható radioaktív sugárzás okozza. Az erőművek tervezése során rendkívül nagy figyelmet kell fordítani a sugárzó anyagok környezetbe kerülésének megakadályozására, ezt szolgálják a mérnöki gátak (üzemanyag pasztilla, pálca burkolata, primer kör, konténment) és a biztonsági alapelvek (hibás megelőzése, kezelése, méretezési balesetek kezelése, súlyos balesetek kezelése, telephelyen kívüli következmények csökkentése). [ASZÓDI A., 2012] A kibocsátás mértékét szigorú hatósági korlátok alatt kell tartani, amely nem jelent veszélyt sem a lakosságra, sem a dolgozókra. Megkülönböztethetünk gáznemű, folyékony és szilárd kibocsátást. A gáz halmazállapotú radioaktív anyagok, többszörös szűrést követően, a kéményen keresztül távoznak. Ezek az anyagok tipikusan nemesgázok (kripton, xenon), aeroszolok, jód-izotópok. Folyékony kibocsátások igen kis mennyiségben történnek, jellemzően trícium, stroncium, illetve korróziós termékek formájában. [CSOM GY., 2012] Az Európai Unió atomerőműveiből 1995 és 1999 között a környezetbe bocsátott radioaktív nemezgázok, aeroszolok, és egyéb radioaktív izotópok átlagos fajlagos aktivitását az alábbi táblázat mutatja nyomottvizes (PWR) és forralóvizes (BWR) reaktorok esetében: 4

5 nemesgázok aeroszolok egyéb PWR 0,559 kbq kbq 6 1, ,1424 kbq BWR 2,043 kbq kbq 4 2, ,5534 kbq 1. táblázat - Forrás: Kerntechnik 74 (2009) 5-6 Látható, hogy a forralóvizes reaktorok esetén a kibocsátás a nyomottvizes típusoknál mérhető értékek többszöröse, de akár több nagyságrenddel is nagyobb lehet, mely elsősorban a szekunder kör hiányával magyarázható. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezen értékek mindkét esetben jóval alatta maradnak a hatósági korlátnak, egészségügyi kockázatot nem jelentenek. Egy átlagos európai lakost évente 2,4 msv természetes sugárterhelés éri, szemben a nukleáris ipar kibocsátásaiból eredő évi 0,0002 msv dózissal. [CSOM GY., 2012] A szilárd halmazállapotú radioaktív anyagok elsősorban a kiégett fűtőelemekből és a felaktiválódott szerkezeti elemekből (nagy aktivitású hulladékok), és az üzemeltetés, karbantartás során szennyeződött anyagokból (kis aktivitású, például köpenyek, kesztyűk, stb.) származik. Ezek kezelésére több alternatíva létezik. A hagyományos, ma is a legtöbb helyen alkalmazott, elavult módszer a kiégett fűtőelemek hulladékként való kezelése: először éveken át pihentetik, míg a rövid felezési idejű izotópok lebomlanak, és a jelentős hőfelszabadulás alábbhagy (aktív hűtést igényel), majd további évtizedeken át tárolják passzív hűtéssel, ezután feldolgozás és kondicionálás után, geológiai formációkban helyezik el véglegesen. [CSOM GY., 2012] A radioaktív anyagok mélységi elhelyezésével kapcsolatos aggályok és a jelenleg gazdaságosan kitermelhető uránkészletek, a jelenlegi felhasználás melletti, körülbelül évre elegendő volta miatt új technológiák kifejlesztése vált szükségessé. A nukleáris energetika jövője Az atomenergia-ipar tehát nehézségekkel küzd részben a balesetekkel, ill. a nukleáris hulladékkal kapcsolatos aggodalmak miatt [YIM, 2006], ugyanakkor növekvő érdeklődés mutatkozik a nukleáris energia iránt világszerte, elsősorban a globális felmelegedés, valamint az energiaellátás biztonságával kapcsolatos aggályok miatt. [MARCUS, 2008] A nukleáris ipar elsődleges kutatási irányvonalai a teljesítmény növelésére, valamint a működési, ill. termelési költségek 5

6 csökkentésére irányulnak. Az egyik nemzetközi kutatási kezdeményezés a negyedik generációs reaktorok fejlesztését tűzi ki célul, amelyeknek legfőbb jellemzői között szerepel a gazdaságosság mellett a biztonság és megbízhatóság növelése, valamint a keletkező hulladék minimalizálása, továbbá a proliferációs ellenállás (azaz a katonai célokra történő felhasználás lehetőségének akadályozása). A nemzetközi állami szervezetek elismerik továbbá a nukleáris hulladék tárolásának nehézségeit, és erre vonatkozóan létrehozták az Advanced Fuel Cycle Initiatives (AFCI) elnevezésű kezdeményezést, amely az üzemanyagciklus átgondolását, új típusú üzemanyagciklus kifejlesztését tűzte ki célul, megvizsgálva a nukleáris hulladék újrahasznosításának, ill. ártalmatlanításának lehetőségeit a transzmutáció révén. [YIM, 2006] A IV. generációs atomreaktorok fejlesztésének jelenlegi irányvonalai ABU- KHADER [2009] és CSOM GY. [2005] összefoglaló tanulmányai alapján az alábbiak: 1. Gázhűtésű gyorsreaktor (GFR): Gyorsneutron-spektrumú, héliumhűtésű, zárt üzemanyagciklusú reaktor, magas kilépési hűtőközeg-hőmérséklettel, így közvetlen ciklusú, gázturbinás rendszer kapcsolható hozzá, ezáltal magas villamos-energiatermelési hatásfok érhető el, továbbá hidrogéntermelésre is alkalmassá válik. 2. Ólomhűtésű gyorsreaktor (LFR): Gyorsneutron spektrumú és zárt üzemanyagciklusú reaktor, villamosenergia-termelésen túl aktinidák transzmutációjára is alkalmas. 3. Sóolvadékos reaktor (MSR): Az urán- és/vagy plutónium-fluoridot tartalmazó olvadt sókeverék szolgál üzemanyagként és hűtőközegként egyaránt. 4. Nátrium-hűtésű gyorsreaktor (SFR): Gyorsneutron spektrumú és zárt üzemanyagciklusú reaktor, villamosenergia-termelésen túl aktinidák (elsősorban plutónium) kezelésére és hasznosítására alkalmas. 5. Szuperkritikus vízhűtésű reaktor (SCWR): Két opció lehetséges: termikusneutron-spektrumú, nyitott üzemanyagciklus, illetve gyorsneutron spektrumú és zárt üzemanyagciklus teljes aktinidarecirkulációval. 6. Nagyon magas hőmérsékletű reaktor (VHTR): Termikusneutron-spektrumú, nyitott üzemanyagciklusú rendszer, melyet villamosenergia-termelés mellett magas hőmérsékletű folyamathő előállítására szánnak. 6

7 A nukleáris hulladék kezelése kulcsfontosságú szerepet játszik az atomenergia-iparban; az erre vonatkozó stratégia a hulladék hosszú távú kezelésére irányuló lehetőségeket vizsgálja, amely magában foglalja az ártalmatlanítást, illetve a hulladék kevésbé veszélyes formába történő átalakítását. A transzmutáció során, amely a hulladék hosszú távú kezelésének következő lehetséges módja, a hulladékot neutron besugárzással kevésbé ártalmas anyaggá (rövid felezési idejűvé, esetleg stabillá) alakítják, így csökken a mennyisége, továbbá az elhelyezés, tárolás könnyebbé válik. [CSOM GY., 2012] ABU-KHADER [2009] munkájában rámutat, hogy a hulladék űrbe történő juttatása gazdasági szempontból nem megoldható módja a hulladék megsemmisítésének. Összefoglalás A világ egyre növekvő energiafelhasználásának kiszolgálásában jelenleg nem nélkülözhető a nukleáris energia, illetve a jelenlegi trend alapján nem is várható annak visszaszorulása. A japán baleset hatására ugyan néhány ország ideiglenesen vagy véglegesen felhagyott az atomenergia hasznosításával, azonban a legtöbb továbbra is kitart mellette, illetve megvalósítja új reaktorok építését. A nukleáris energia fenntarthatósága függ azon kutatási irányvonalak fejlődésétől, amelyek a nukleáris hulladék hosszú távú radiotoxicitásának kezelését meg tudják valósítani. A gyorsreaktorok játszhatnak elsődleges szerepet a radioaktív hulladék transzmutálásának, valamint az innovatív erőműkoncepciók megvalósításában, ill. az üzemanyag-ciklus korszerűsítésének folyamatában. 7

8 Irodalomjegyzék [1] BIHARI P. (1998): Energetika II. Kézirat. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Budapest [2] CSOM GY. (1997): Atomerűművek üzemtana. I. kötet. Műegyetemi kiadó [3] ASZÓDI A. (2006): "A csernobili atomerőmű balesetének lefolyása és következményei, helyszíni tapasztalatok". ETE Senior Klub, Budapest. URL: _Csernobil_ _web.pdf [4] RAUSCH P. (2009): A nukleáris energiatermelés helyzete és szerepe a jelenkori társadalomban. Eötvös Loránd Tudományegyetem. Budapest [5] KOVÁCS A. (2010): Kommunikáció a társadalommal, mint atomenergia- fogyasztóval. Pécsi tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar. Pécs [6] BALÁZS D. (2011): Az obnyinszki atomerőmű. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Budapest. [7] CSOM GY. (2005): Nemzetközi összefogás a 21. század atomenergetikájáért. Budapesti Műszaki Egyetem, egyetemi jegyzet. URL: nntarthato/2007_2008_tavasz/iv_generacio_drcsomgyula.pdf [8] SZŐNYI Z. (2005): A nukleárisenergia-termelés helyzete és jövője. In. Polgári Szemle november 1. évfolyam, 10. szám [9] MAZEN M. ABU-KHADER (2008): Recent advances in nuclear power: A review. In. Progress in Nuclear Energy 51 (2009) [10] GAIL H. MARCUS (2008): Innovative Nuclear Energy Systems and the Future of Nuclear Power In. Progress in Nuclear Energy 50 (2008) [11] MAN-SUNG YIM (2006): Nuclear nonproliferation and the future expansion of nuclear power In. Progress in Nuclear Energy 48 (2006) [12] ASZÓDI A., CSOM GY. (2012): Atomenergia és fenntartható fejlődés. Előadás. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Budapest. URL: [13] ASZÓDI A. (2012): A fukusimai atomerőmű balesete egy év távlatából. URL: apan/aszodi_boros_fukusima_1_eve.pdf [14] SÜKÖSD CS., FEHÉR S. (2011): Mag- és neutronfizika. Előadás. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Budapest. URL: izika_anyagok.html [15] CSOM GY., ASZÓDI A. (2011): Atomenergetikai alapismeretek. Előadás. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Budapest. 8

Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés

Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés Lajos Máté lajos.mate@osski.hu OSSKI Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam 2016. október 13. Országos Közegészségügyi Központ (OKK) Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi

Részletesebben

Mi történt a Fukushimában? A baleset lefolyása

Mi történt a Fukushimában? A baleset lefolyása Mi történt a Fukushimában? A baleset lefolyása Dr. Petőfi Gábor főosztályvezető-helyettes Országos Atomenergia Hivatal XXXVI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam 2011. május 3-5., Hajdúszoboszló www.oah.hu

Részletesebben

Nemzeti Nukleáris Kutatási Program

Nemzeti Nukleáris Kutatási Program Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont Nemzeti Nukleáris Kutatási Program 2014-2018 Horváth Ákos Főigazgató, MTA EK foigazgato@energia.mta.hu Előzmények 2010. Elkészül a hazai nukleáris

Részletesebben

Nukleáris energetika. Kérdések 2015 tavaszi félév

Nukleáris energetika. Kérdések 2015 tavaszi félév Nukleáris energetika. Kérdések 2015 tavaszi félév 1. Előadás: Alapismeretek energetikából, nukleáris fizikából NE-1.1. Soroljon fel energia mennyiségeket tartalmazó összefüggéseket a mechanikából, a hőtanból,

Részletesebben

A nukleáris energia szerepe a jövő biztonságos energiaellátásában

A nukleáris energia szerepe a jövő biztonságos energiaellátásában Ortvay-előadás A nukleáris energia szerepe a jövő biztonságos energiaellátásában Kiss Ádám Atomfizikai Tanszék 2011. május 5. Mi a jövője az atomenergiának? A válaszhoz elemeznünk kell: Az energiaellátás

Részletesebben

A szabályozott láncreakció PETRÓ MÁTÉ 12.C

A szabályozott láncreakció PETRÓ MÁTÉ 12.C A szabályozott láncreakció PETRÓ MÁTÉ 12.C Rövid vázlat: Történelmi áttekintés Az atomreaktor felépítése és működése Reaktortípusok Érdekességek: biztonság a világ atomenergia termelése Csernobil Kezdetek

Részletesebben

Kriszton Lívia Környezettudomány szakos hallgató Csorba Ottó Mérnök oktató, ELTE Atomfizikai Tanszék Január 15.

Kriszton Lívia Környezettudomány szakos hallgató Csorba Ottó Mérnök oktató, ELTE Atomfizikai Tanszék Január 15. Készítette: Témavezető: Kriszton Lívia Környezettudomány szakos hallgató Csorba Ottó Mérnök oktató, ELTE Atomfizikai Tanszék 2013. Január 15. 1. Bevezetés, célkitűzés 2. Atomerőművek 3. Csernobil A katasztrófa

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1 SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2003-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

Nukleáris energiatermelés

Nukleáris energiatermelés Nukleáris energiatermelés Nukleáris balesetek IAEA (International Atomic Energy Agency) =NAÜ (nemzetközi Atomenergia Ügynökség) Nemzetközi nukleáris esemény skála, 1990 Nemzetközi nukleáris esemény skála

Részletesebben

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Prof. Dr. Krómer István 1 Tartalom - Bevezető megjegyzések - Általános tendenciák - Fő fejlesztési területek villamos energia termelés megújuló energiaforrások

Részletesebben

A Nukleáris Technikai Intézet és az atomenergetikai

A Nukleáris Technikai Intézet és az atomenergetikai A Nukleáris Technikai Intézet és az atomenergetikai képzések Budapest, 2012. április 24. A BME NTI Atomtörvény adta országos oktatási feladatok Az intézet két tanszékből áll: Nukleáris Technika Tanszék

Részletesebben

Készítette: Sánta Kata Budapest, május 1.

Készítette: Sánta Kata Budapest, május 1. A KIÉGETT FŰTŐELEMEK TRANSZMUTÁCIÓJA, SZUBKRITIKUS RENDSZEREK Készítette: Sánta Kata Budapest, 2012. május 1. Bevezetés Köztudott, hogy a világ energiaigénye a gazdasági fejlődés velejárójaként - évről

Részletesebben

Környezetbarát elektromos energia az atomerőműből. Pécsi Zsolt Paks, november 24.

Környezetbarát elektromos energia az atomerőműből. Pécsi Zsolt Paks, november 24. Környezetbarát elektromos energia az atomerőműből Pécsi Zsolt Paks, 2011. november 24. Jövőképünk, környezetpolitikánk A Paksi Atomerőmű az elkövetkezendő évekre célul tűzte ki, hogy az erőműben a nukleáris

Részletesebben

ATOMENERGETIKA ÉS NUKLEÁRIS TECHNOLÓGIA

ATOMENERGETIKA ÉS NUKLEÁRIS TECHNOLÓGIA Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Írta: PÁTZAY GYÖRGY Lektorálta: ELTER ENIKŐ ATOMENERGETIKA ÉS NUKLEÁRIS TECHNOLÓGIA

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

Atomerőművek biztonsága

Atomerőművek biztonsága Mit is jelent a biztonság? A biztonság szót nagyon gyakran használjuk a köznapi életben is. Hogy mit is értünk alatta általánosságban, illetve technikai rendszerek esetén, azt a következő magyarázat szerint

Részletesebben

Biztonság, tapasztalatok, tanulságok. Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE

Biztonság, tapasztalatok, tanulságok. Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE Biztonság, tapasztalatok, tanulságok Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE European Spallation Source (Lund): biztonsági követelmények 5 MW gyorsitó

Részletesebben

Atomerőművek. Záróvizsga tételek

Atomerőművek. Záróvizsga tételek Energetikai mérnök BSc képzés - Atomenergetika szakirány Atomerőművek Záróvizsga tételek 1. (AE) Mely reaktortípusok tartoznak a III. generációs reaktorok közé? Ismertesse az EPR fő jellemzőit, berendezéseit!

Részletesebben

ALLEGRO: gázhűtésű gyorsreaktor Közép-Európában. Czifrus Szabolcs BME Nukleáris Technikai Intézet

ALLEGRO: gázhűtésű gyorsreaktor Közép-Európában. Czifrus Szabolcs BME Nukleáris Technikai Intézet ALLEGRO: gázhűtésű gyorsreaktor Közép-Európában Czifrus Szabolcs BME Nukleáris Technikai Intézet A nukleáris energiatermelés fő problémái Fenntarthatóság Radioaktív hulladékok és kiégett üzemanyag kérdése

Részletesebben

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába Energetikai gazdaságtan Bevezetés az energetikába Az energetika feladata Biztosítani az energiaigények kielégítését környezetbarát, gazdaságos, biztonságos módon. Egy szóval: fenntarthatóan Mit jelent

Részletesebben

Az atommagtól a konnektorig

Az atommagtól a konnektorig Az atommagtól a konnektorig (Az atomenergetika alapjai) Dr. Aszódi Attila, Boros Ildikó BME Nukleáris Technikai Intézet Pázmándi Tamás KFKI Atomenergia Kutatóintézet Szervező: 1 Az atom felépítése kb.

Részletesebben

Orosz atomenergia technológia a tudomány és a versenyképesség szolgálatában

Orosz atomenergia technológia a tudomány és a versenyképesség szolgálatában Orosz atomenergia technológia a tudomány és a versenyképesség szolgálatában Vitassuk meg a jövőnket konferencia Hárfás Zsolt Atomenergia Info szakértője Balatonalmádi, 2015. június 18. Új atomerőmű építések

Részletesebben

ALLEGRO: Gázhűtésű gyorsreaktor Közép-Európában

ALLEGRO: Gázhűtésű gyorsreaktor Közép-Európában ALLEGRO: Gázhűtésű gyorsreaktor Közép-Európában 2013. október 3-án rendezte meg az Energetikai Szakkollégium a Jendrassik György emlékfélévének második előadását, melynek címe ALLEGRO: Gázhűtésű gyorsreaktor

Részletesebben

A hazai nukleáris kapacitás hosszú távú biztosítása

A hazai nukleáris kapacitás hosszú távú biztosítása A hazai nukleáris kapacitás hosszú távú biztosítása Dr. Trampus Péter trampusp@trampus.axelero.net Linde Hegesztési Szimpózium Budapest, 2014. október 15. Tartalom Bevezetés Bővítés igény gazdaságosság

Részletesebben

Balesetelhárítási ismeretek

Balesetelhárítási ismeretek Balesetelhárítási ismeretek Atomerőművek (és balesetek) Radioaktív hulladék Radiológiai események Salik Ádám salik.adam@osski.hu Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Igazgatóság Bővített

Részletesebben

Dr Zellei Gábor (szerk.) Nukleárisbaleset-elhárítási fogalmak, kategóriák

Dr Zellei Gábor (szerk.) Nukleárisbaleset-elhárítási fogalmak, kategóriák Dr Zellei Gábor (szerk.) Nukleárisbaleset-elhárítási fogalmak, kategóriák A nukleáris balesetekkel kapcsolatos tervezési kérdésekben, a különböző híradásokban hallható balesetek megítélésében, a veszélyhelyzeti

Részletesebben

Fukusima: mi történt és mi várható? Kulacsy Katalin MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet

Fukusima: mi történt és mi várható? Kulacsy Katalin MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet Fukusima: mi történt és mi várható? Kulacsy Katalin MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet Áldozatok és áldozatkészek A cunami tízezerszám szedett áldozatokat. 185 000 kitelepített él tábori körülmények között.

Részletesebben

A környezetgazdálkodás alapjai. III. évf. Földrajz BSC. Ballabás Gábor

A környezetgazdálkodás alapjai. III. évf. Földrajz BSC. Ballabás Gábor A környezetgazdálkodás alapjai III. évf. Földrajz BSC. 3. óra Energiagazdálkodás a nukleáris és a fosszilis energiahordozók környezeti hatásai Ballabás Gábor Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék bagi@ludens.elte.hu

Részletesebben

Energetikai mérnökasszisztens Mérnökasszisztens

Energetikai mérnökasszisztens Mérnökasszisztens A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A Célzott Biztonsági Felülvizsgálat (CBF) intézkedési tervének aktuális helyzete

A Célzott Biztonsági Felülvizsgálat (CBF) intézkedési tervének aktuális helyzete A Célzott Biztonsági Felülvizsgálat (CBF) intézkedési tervének aktuális helyzete XII. MNT Nukleáris Technikai Szimpózium, 2013. dec. 5-6. Vilimi András 71 A paksi atomerőmű látképe 500 MW 500 MW 500 MW

Részletesebben

Radioaktív hulladékok osztályozása (javaslat a szabályozás fejlesztésére)

Radioaktív hulladékok osztályozása (javaslat a szabályozás fejlesztésére) Radioaktív hulladékok osztályozása (javaslat a szabályozás fejlesztésére) Sebestyén Zsolt Nukleáris biztonsági felügyelő 1 Tartalom 1. Feladat forrása 2. VLLW kategória indokoltsága 3. Az osztályozás hazai

Részletesebben

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Javaslat a készülő energiapolitikai stratégiához Domina Kristóf 2007 A Paksi Atomerőmű jelentette kockázatok, illetve az általa okozott károk negyven éves szovjet

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Maghasadás, láncreakció, magfúzió

Maghasadás, láncreakció, magfúzió Maghasadás, láncreakció, magfúzió Maghasadás 1938-ban hoztak létre először maghasadást úgy, hogy urán atommagokat bombáztak neutronokkal. Ekkor az urán két közepes méretű atommagra bomlott el, és újabb

Részletesebben

A Képes Géza Általános Iskola 7. és 8. osztályos tanulói rendhagyó fizika órán meglátogatták a Paksi Atomerőmű interaktív kamionját

A Képes Géza Általános Iskola 7. és 8. osztályos tanulói rendhagyó fizika órán meglátogatták a Paksi Atomerőmű interaktív kamionját A Képes Géza Általános Iskola 7. és 8. osztályos tanulói rendhagyó fizika órán meglátogatták a Paksi Atomerőmű interaktív kamionját Dr. Kemenes László az atomerőmű szakemberének tájékoztatója alapján választ

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

A paksi kapacitás-fenntartási projekt bemutatása

A paksi kapacitás-fenntartási projekt bemutatása A paksi kapacitás-fenntartási projekt bemutatása Budapest, 2014.12.08. Horváth Miklós MVM Paks II. Zrt. Törzskari Igazgató Tartalom I. Előzmények II. Háttér III. Legfontosabb aktualitások IV. Hosszú távú

Részletesebben

Nukleáris energetika

Nukleáris energetika Nukleáris energetika Czibolya László a Magyar főtikára A Kárpát-medence magyar energetikusainak 16. találkozója Budapest, 2012. október 4. Témakörök Az ről Az energia ellátás fenntarthatósága Termelés

Részletesebben

MET 7. Energia műhely

MET 7. Energia műhely MET 7. Energia műhely Atomenergetikai körkép Paks II. a kapacitás fenntartásáért Nagy Sándor vezérigazgató MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. 2012. december 13. Nemzeti Energia Stratégia 2030 1 Fő célok:

Részletesebben

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés Nukleáris alapú villamosenergiatermelés jelene és jövője Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Villamosenergia-ellátás Magyarországon

Részletesebben

Quo vadis nukleáris energetika

Quo vadis nukleáris energetika Quo vadis nukleáris energetika Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem Győr Az előadás vázlata Energiaéhség Energiaforrások Maghasadás és magfúzió Nukleáris energetika Atomerőmű működése

Részletesebben

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök TARTALOM Energia hordozók, energia nyerés (rendelkezésre állás, várható trendek) Energia termelés

Részletesebben

Atomreaktorok. Készítette: Hanusovszky Lívia

Atomreaktorok. Készítette: Hanusovszky Lívia Atomreaktorok Készítette: Hanusovszky Lívia Tartalom Történeti áttekintés - reaktor generációk Az atomenergia jelenlegi szerepe Reaktor típusok Egzotikus reaktorok 1. Első generációs reaktorok Az 1970-es

Részletesebben

A biomassza rövid története:

A biomassza rövid története: A biomassza A biomassza rövid története: A biomassza volt az emberiség leginkább használt energiaforrása egészen az ipari forradalomig. Még ma sem egyértelmű, hogy a növekvő jólét miatt indult be drámaian

Részletesebben

NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ SUGÁRVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK KORSZERŰSÍTÉSE

NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ SUGÁRVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK KORSZERŰSÍTÉSE NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ SUGÁRVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK KORSZERŰSÍTÉSE Sebestyén Zsolt, Laczkó Balázs, Ötvös Nándor, Petőfi Gábor, Tomka Péter Országos Atomenergia Hivatal Hajdúszoboszló, 2017.04.26.

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

Energiapolitika Magyarországon

Energiapolitika Magyarországon Energiapolitika Magyarországon Dr. Aradszki András államtitkár Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Zugló, 2016. június 9. Nemzeti Energiastratégia Célok Ellátásbiztonság Fenntarthatóság Versenyképesség

Részletesebben

tanév őszi félév. III. évf. geográfus/földrajz szak

tanév őszi félév. III. évf. geográfus/földrajz szak Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2006-2007. tanév őszi félév III. évf. geográfus/földrajz szak Energiagazdálkodás Magyarországon Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Fő kihívások az EU és Magyarország

Részletesebben

ALTERNATÍVA-E AZ ATOMENERGIA

ALTERNATÍVA-E AZ ATOMENERGIA ALTERNATÍVA-E AZ ATOMENERGIA Kapin László Bevezetés Dolgozatomban az atomenergia jövőbeni felhasználásának lehetőségeit vizsgálom meg több szemszögből, elsősorban az atomenergiát támogatók és az azt ellenzők

Részletesebben

Nagy aktivitású kutatás

Nagy aktivitású kutatás B AF Nagy aktivitású kutatás Milyen hulladék elhelyezését kell megoldani? Az atomenergia alkalmazásának legismertebb és legjelentősebb területe a villamosenergia-termelés. A négy, egyenként 500 MW névleges

Részletesebben

Csernobil leckéje (Csernobil 30)

Csernobil leckéje (Csernobil 30) (Csernobil 30) Dr. Sükösd Csaba c. egyetemi tanár 1 Miről lesz szó? Néhány (reaktor)fizikai jelenség, ami a megértéshez kell A csernobili erőmű néhány sajátossága A baleset lefolyása A baleset következményei

Részletesebben

Radioaktív hulladékok és besorolásuk

Radioaktív hulladékok és besorolásuk Radioaktív hulladékok és besorolásuk Radioaktív hulladéknak azokat a radioaktivitást tartalmazó anyagokat tekintjük, amelyek további felhasználásra már nem alkalmasak, illetve amelyek felhasználójának,

Részletesebben

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2012. január 30. Baji Csaba a PA Zrt. Igazgatóságának elnöke az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója Hamvas István a PA Zrt. vezérigazgatója 1 2011. évi eredmények Eredményeink: - Terven felüli,

Részletesebben

Összeállította: Éger Ákos, Magyar Természetvédők Szövetsége, Iryna Holovko, NECU Ukrán Nemzeti Ökológiai Központ

Összeállította: Éger Ákos, Magyar Természetvédők Szövetsége, Iryna Holovko, NECU Ukrán Nemzeti Ökológiai Központ Nukleáris reaktorok élettartam hosszabbítása Ukrajnában. A szomszédoknak nincs beleszólása? Az Espooi egyezmény alkalmazása Ukrajnában a Nukleáris reaktorok élettartam hosszabbítása során Összeállította:

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

Vélemény a Mohi Atomerőmű harmadik és negyedik blokkja megépítésével kapcsolatos előzetes környezeti tanulmányról

Vélemény a Mohi Atomerőmű harmadik és negyedik blokkja megépítésével kapcsolatos előzetes környezeti tanulmányról Vélemény a Mohi Atomerőmű harmadik és negyedik blokkja megépítésével kapcsolatos előzetes környezeti tanulmányról Készítette: Perger András 2009. május 8. 2 A mohi atomerőmű harmadik és negyedik blokkjának

Részletesebben

Sugár- és környezetvédelem. Környezetbiztonság

Sugár- és környezetvédelem. Környezetbiztonság Sugár- és környezetvédelem Környezetbiztonság Sugárözönben élünk A Föld mindenkori élővilágának együtt kellett, és ma is együtt kell élnie azzal a természetes és mesterséges sugárzási környezettel, amelyet

Részletesebben

Nukleáris energetika

Nukleáris energetika Nukleáris energetika Czibolya László a főtikára A Kárpát-medence magyar energetikusainak 16. találkozója Budapest, 2012. október 4. Témakörök Az ről Az energia ellátás fenntarthatósága Termelés és biztonság

Részletesebben

ATOMERÔMÛVI HULLADÉKOK KEZELÉSE 1. RÉSZ Fábián Margit MTA Energiatudományi Kutatóközpont

ATOMERÔMÛVI HULLADÉKOK KEZELÉSE 1. RÉSZ Fábián Margit MTA Energiatudományi Kutatóközpont ATOMERÔMÛVI HULLADÉKOK KEZELÉSE 1. RÉSZ Fábián Margit MTA Energiatudományi Kutatóközpont Az atomenergia-termelés jelenleg két fontos kérdést vet fel, amelyekre pozitív választ kell találni: az egyik a

Részletesebben

Miért van szükség új erőművekre? Az erőmű építtetője. Új erőmű a régi üzemi területen. Miért Csepelre esett a választás?

Miért van szükség új erőművekre? Az erőmű építtetője. Új erőmű a régi üzemi területen. Miért Csepelre esett a választás? Csepel III Erőmű 2 Miért van szükség új erőművekre? A technikai fejlődés folyamatosan szükségessé teszi az erőműpark megújítását. Megbízható, magas hatásfokú, környezetbarát erőműpark tudja biztosítani

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. A nagyfluxusú reaktor üzemeltetése a évben. {SWD(2013) 238 final}

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. A nagyfluxusú reaktor üzemeltetése a évben. {SWD(2013) 238 final} EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.7.3. COM(2013) 489 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A nagyfluxusú reaktor üzemeltetése a 2011. évben {SWD(2013) 238 final} HU HU A BIZOTTSÁG

Részletesebben

235 U atommag hasadása

235 U atommag hasadása BME Oktatóreaktor 235 U atommag hasadása szabályozott láncreakció hasadási termékek: pl. I, Cs, Ba, Ce, Sr, La, Ru, Zr, Mo, stb. izotópok több mint 270 hasadási termék, A=72 és A=161 között keletkezik

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE

SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2012-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

H/3883. számú. országgyűlési határozati javaslat. a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról

H/3883. számú. országgyűlési határozati javaslat. a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA H/3883. számú országgyűlési határozati javaslat a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról Előadó: Dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter

Részletesebben

Egzotikus befektetés, hatalmas lehetőségekkel

Egzotikus befektetés, hatalmas lehetőségekkel Egzotikus befektetés, hatalmas lehetőségekkel 2011.04.12 13:59 Az urán- és az atomenergia szektor felé fordult a piacok figyelme a japán katasztrófát követően, mivel az iparági vállalatok részvényei jelentősen

Részletesebben

Erőművi technológiák összehasonlítása

Erőművi technológiák összehasonlítása Erőművi technológiák összehasonlítása Dr. Kádár Péter peter.kadar@t-online.hu 1 Vázlat Összehasonlítási szempontok - Hatásfok - Beruházási költség - Üzemanyag költség - CO2 kibocsátás - Hálózati hatások

Részletesebben

Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma

Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás Tartalom bevezetés, alapfogalmak természetes háttérsugárzás mesterséges háttérsugárzás összefoglalás OSJER Bevezetés - a radiokémiai

Részletesebben

Magyarországi nukleáris reaktorok

Magyarországi nukleáris reaktorok Tematika 1. Az atommagfizika elemei 2. Magsugárzások detektálása és detektorai 3. A nukleáris fizika története, a nukleáris energetika születése 4. Az atomreaktor 5. Reaktortípusok a felhasználás módja

Részletesebben

Dr. Csom Gyula 4. ATOMERÕMÛVEK. Budapest 2004. június

Dr. Csom Gyula 4. ATOMERÕMÛVEK. Budapest 2004. június Dr. Csom Gyula 4. ATOMERÕMÛVEK Budapest 2004. június E lõszó E z a kiadvány a Magyar Atomfórum Egyesület által közreadott sorozat része, amely a hazai villamosenergia-ellátás jövõjének kérdéseit vizsgálja.

Részletesebben

A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai

A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai Gebhardt Gábor energetikai mérnök BSc Magyar Energetikai Társaság Ifjúsági Tagozat Magyar Energia Fórum, Balatonalmádi, 2011 Tartalom

Részletesebben

1. Összefoglalás. 2. Általános vélemény

1. Összefoglalás. 2. Általános vélemény Az Energia Klub véleménye a GKM Az új magyar energiapolitika tézisei a 2006-2030 évek közötti időszakra elnevezésű dokumentumának, A nukleáris energia szerepe a jövő energiaellátásában, különös tekintettel

Részletesebben

Szabályozás. Alapkezelő: Országos Atomenergia Hivatal Befizetők: a hulladék termelők Felügyelet: Nemzeti Fejlesztési Miniszter

Szabályozás. Alapkezelő: Országos Atomenergia Hivatal Befizetők: a hulladék termelők Felügyelet: Nemzeti Fejlesztési Miniszter PURAM Dr. Kereki Ferenc Ügyvezető igazgató RHK Kft. Szabályozás Az Atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. Tv. határozza meg a feladatokat: 1. Radioaktív hulladékok elhelyezése 2. Kiégett fűtőelemek tárolása

Részletesebben

Depóniagáz, mint üzemanyag Esettanulmány

Depóniagáz, mint üzemanyag Esettanulmány Depóniagáz, mint üzemanyag Esettanulmány Eörsi-Tóta Gábor Szombathely, 2012.04.26. Depóniagáz hasznosítási lehetőségei - Hőtermelés - Villamos energia termelés - Kapcsolat energia termelés (hő és villamos

Részletesebben

NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGÁS A 21. SZÁZAD ATOMENERGETIKÁJÁÉRT

NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGÁS A 21. SZÁZAD ATOMENERGETIKÁJÁÉRT NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGÁS A 21. SZÁZAD ATOMENERGETIKÁJÁÉRT Csom Gyula a műszaki tudomány doktora professor emeritus Budapest 2005. április 2 Tartalomjegyzék Bevezetés A fosszilis energiahordozók és az energiaigények

Részletesebben

Az atomenergetika nemzetközi helyzete

Az atomenergetika nemzetközi helyzete Az atomenergetika nemzetközi helyzete Prof. Dr. Aszódi Attila Igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Magyar Energetikai Társaság Energia Műhely 2012. december 13. Dr. Aszódi Attila 1 Atomenergetika

Részletesebben

3. Előadás 2014. Molnár Zsuzsa Radanal

3. Előadás 2014. Molnár Zsuzsa Radanal 3. Előadás 2014 Molnár Zsuzsa Radanal Az atommagban rejlő energia alkalmazása MAGHASADÁS/FISSZIÓ hasadóanyag: 235 U, 239 Pu, 233 U 235 U + n term 137 Te + 97 Zr + 2n gyors + 200 MeV, 4 sec 137 I, 25 sec

Részletesebben

AZ ATOMENERGIA JÖVÔJE FUKUSIMA UTÁN 2/1 Aszódi Attila, Boros Ildikó BME, Nukleáris Technikai Intézet

AZ ATOMENERGIA JÖVÔJE FUKUSIMA UTÁN 2/1 Aszódi Attila, Boros Ildikó BME, Nukleáris Technikai Intézet forrás világvonala E 1 ct 1 ct 2 optikai barrier detektor világvonala E D z 2. ábra. A foton pályája széles és magas barrier határesetében. idôhöz szükségesek. Az idôkorreláció-számításnál a barrier abban

Részletesebben

A REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL

A REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL A pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült A REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL Deme Sándor 1, Pázmándi Tamás 1, C. Szabó István 2, Szántó Péter 1 1 MTA Energiatudományi

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Fukushimai atomkatasztrófa és annak hatása a nemzetközi energia politikára

Fukushimai atomkatasztrófa és annak hatása a nemzetközi energia politikára Fukushimai atomkatasztrófa és annak hatása a nemzetközi energia politikára... Fejes István GUP9MS 2012.05.02. A Japánban 2011. március 11-én bekövetkezett rendkívüli erejű földrengés fontos infrastruktúrák

Részletesebben

H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat

H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/17395. számú országgyűlési határozati javaslat a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes,

Részletesebben

ALLEGRO gázhűtésű gyorsreaktor CATHARE termohidraulikai rendszerkódú számításai

ALLEGRO gázhűtésű gyorsreaktor CATHARE termohidraulikai rendszerkódú számításai ALLEGRO gázhűtésű gyorsreaktor CATHARE termohidraulikai rendszerkódú számításai Takács Antal MTA EK Siklósi András Gábor OAH XII. Nukleáris technikai Szimpózium 2013 Gázhűtésű reaktorok és PWR-ek összehasonlítása

Részletesebben

Szekszárd távfűtése Paksról

Szekszárd távfűtése Paksról Szekszárd távfűtése Paksról Jakab Albert csoportvezetőnek (Paksi Atomerőmű) a Magyar Nukleáris Társaság szimpóziumán 2016. december 8-9-én tartott előadása alapján összeállította: Sigmond György Magyar

Részletesebben

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energiát termelő erőművekről EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energia előállítása Az ember fejlődésével nőtt az energia felhasználás Egyes energiafajták megtestesítői az energiahordozók:

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR KÖRNYEZETTUDOMÁNYI INTÉZET

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR KÖRNYEZETTUDOMÁNYI INTÉZET PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR KÖRNYEZETTUDOMÁNYI INTÉZET A jövő (2010-2030) újabb generációs atomerőművei S Z A K D O L G O Z A T Készítette: Agócs Ágnes biológia-környezettan tanárszakos

Részletesebben

A Paksi Atomerőmű 2009. évi biztonsági mutatói BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 6 A. NORMÁL ÜZEMMENET...

A Paksi Atomerőmű 2009. évi biztonsági mutatói BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 6 A. NORMÁL ÜZEMMENET... TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 6 A. NORMÁL ÜZEMMENET... 6 A.I ÜZEMELTETÉS 6 A.I.1 NEM TERVEZETT KIESÉSEK 6 A.II ÁLLAPOT FENNTARTÁS 7 A.II.1 KARBANTARTÁS

Részletesebben

Közérthető összefoglaló. a KKÁT üzemeltetési engedélyének módosításáról. Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója

Közérthető összefoglaló. a KKÁT üzemeltetési engedélyének módosításáról. Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója Közérthető összefoglaló a KKÁT üzemeltetési engedélyének módosításáról Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója Bevezetés A világ iparilag fejlett országaihoz hasonlóan a nukleáris technológiát Magyarországon

Részletesebben

Felkészülés az új atomerőművi blokkok létesítésének felügyeletére

Felkészülés az új atomerőművi blokkok létesítésének felügyeletére Felkészülés az új atomerőművi blokkok létesítésének felügyeletére Országos Atomenergia Hivatal 1 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról 7. (2) Új nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló létesítését,

Részletesebben

Dr. Pintér Tamás osztályvezető

Dr. Pintér Tamás osztályvezető Mit kezdjünk az atomreaktorok melléktermékeivel? Folyékony radioaktív hulladékok Dr. Pintér Tamás osztályvezető 2014. október 2. MINT MINDEN TECHNOLÓGIÁNAK, AZ ENERGIA- TERMELÉSNEK IS VAN MELLÉKTERMÉKE

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2007-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

nergiatudományi nyi Az MTA EnergiatudomE tudományos programja juló forrásokra alapozott energiatermelés s terület letén

nergiatudományi nyi Az MTA EnergiatudomE tudományos programja juló forrásokra alapozott energiatermelés s terület letén Az MTA EnergiatudomE nergiatudományi nyi Kutatóközpont tudományos programja Kutatás-fejleszt fejlesztés s a nukleáris és s a megújul juló forrásokra alapozott energiatermelés s terület letén Horváth Ákos

Részletesebben

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!

Részletesebben

Új megoldásokkal a fenntartható atomenergetika felé: harmadik és negyedik generáció, valamint kis és közepes méretű reaktorok

Új megoldásokkal a fenntartható atomenergetika felé: harmadik és negyedik generáció, valamint kis és közepes méretű reaktorok Új megoldásokkal a fenntartható atomenergetika felé: harmadik és negyedik generáció, valamint kis és közepes méretű reaktorok Pázsit Imre Chalmers University of Technology Nuclear Engineering MTA Tudományos

Részletesebben

Aszódi Attila. Az atomerőművek a világ jelenlegi villamosenergia-termelésében

Aszódi Attila. Az atomerőművek a világ jelenlegi villamosenergia-termelésében Aszódi Attila Atomerőművek a villamosenergia-termelésben ATOMERŐMŰVEK A VILLAMOSENERGIA-TERMELÉSBEN Aszódi Attila PhD, igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS ÉS ATOMENERGIA

FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS ÉS ATOMENERGIA FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS ÉS ATOMENERGIA 4. elıadás AZ ATOMREAKTOROK FIZIKAI ÉS TECHNIKAI ALAPJAI, ATOMERİMŐVEK 2009/2010. tanév ıszi féléve Dr. Csom Gyula professor emeritus TARTALOM 1. Magfizikai alapok

Részletesebben

Paksi Atomerőmű Zrt. termelői működési engedélyének 7. sz. módosítása

Paksi Atomerőmű Zrt. termelői működési engedélyének 7. sz. módosítása 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: VEFO-414/ /2009 ÜGYINTÉZŐ: HORVÁTH KÁROLY TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7774 TELEFAX: 06-1-459-7764; 06-1-459-7770 E-MAIL: eh@eh.gov.hu; horvathk@eh.gov.hu

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Kommunikáció szak Levelező tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány ATOMENERGIA-BIZTONSÁG A BŐVÜLŐ EURÓPAI UNIÓBAN Készítette:

Részletesebben