DOBOS RÓBERT SZEMINÁRIUMI DOLGOZAT
|
|
- Júlia Török
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR ENERGETIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK TANSZÉK DOBOS RÓBERT SZEMINÁRIUMI DOLGOZAT A nukleáris villamosenergia-termelés jelenlegi helyzete és jövője Oktatók: Dr. Ősz János, Kaszás Csilla Budapest, 2012
2 A nukleáris energetika történelme és jelene Az első mesterséges, szabályozott keretek között megvalósult, nukleáris láncreakciót december 2-án hozta létre Enrico Fermi és kutatócsoportja a Chicago-i Egyetem stadionjának lelátója alatt, egy természetes urán üzemanyagú, grafit moderátorú, 2 W hőteljesítményű atommáglyában [SÜKÖSD CS., 2011]. Az ezt követő években épült reaktorok elsődleges célja atomfegyverhez szükséges plutónium termelése volt. Az első békés célú, villamosenergia-termelő reaktor, nyolcévnyi tervezés és kivitelezés után, Obnyinszkben (Szovjetunió) június 27-én kapcsolódott a hálózatra 5 MW villamos teljesítményével. Az RBMK elődjének tekinthető, vízhűtésű, grafit moderátorú, nyomottcsöves reaktoron számos olyan kísérletet végeztek (például a forrásban lévő rendszerek vizsgálata, illetve a reaktorban történő gőztúlhevítés), melyeket sikeres felhasználtak további reaktorok tervezésénél. [BALÁZS D., 2011] A XX. század második felétől széles körben választották a nukleáris energiát fosszilis tüzelőanyagú erőművek alternatívájaként, elsősorban megbízhatósága, olcsó üzemeltetése és az üzemanyag stabil rendelkezésre állása miatt. A nukleáris erőművekben termelt villamos energia mennyisége emiatt folyamatosan nőtt, mára túllépte a 2500 TWh/év-et, részaránya pedig a 1990-es évekig gyors ütemben nőtt, elérte a körülbelül 17 %-os maximumát, majd onnantól lassan csökkenő tendenciát mutat napjainkig. 1. ábra - A nukleáris villamosenergia-termelés mennyisége és részaránya a teljes villamosenergia termelésben Forrás: World Nuclear Association: Nuclear Power in the World Today,
3 Az új nukleáris korszakot sajnálatos módon több baleset is beárnyékolta, melynek rendkívül nagy hatással volt a technológia társadalmi elfogadottságára, így az új blokkok építésére, és a nukleáris villamosenergia-termelés térnyerésére, azonban az így szerzett tapasztalatokat hatékonyan használták fel a továbbiakban az új típusú reaktorok fejlesztése során, illetve a már üzemelőek esetében végrehajtott biztonságnövelő intézkedések során. Az egyik legismertebb baleset március 28-án következett be a Three Mile Island (TMI) nyomottvizes atomerőműben (Harrisburg, Pennsylvania, USA). Emberi és konstrukciós hibák miatt megszűnt az egyik hűtőkörben a hőelvezetés, a nyomás és hőmérséklet megemelkedett, a hűtővíz forrni kezdett, végül a fűtőelem kazetták részben szárazon maradtak, és részleges zónaolvadás történt, azonban sem számottevő radioaktív kibocsátás, sem személyi sérülés nem történt. [RAUSCH P., 2009] Az energetikai reaktorok üzemeltetésének történelmében a legsúlyosabb baleset április 26-án történt Csernobilban (Ukrajna), az RBMK típusú 4-es reaktorban. Szintén konstrukciós problémák (pozitív visszacsatolás, védőépület hiánya, gyúlékony grafit moderátor, grafitvéggel rendelkező szabályozórudak, stb.) és emberi hibák sorozata (üzemzavari hűtőrendszer kikapcsolása, megengedettnél kevesebb szabályozórúd használata, stb.) vezetett a gőzrobbanáshoz és a grafit begyulladásához. Jelentős mennyiségű radioaktív anyag (kripton, xenon, jód, cézium, neptúnium, plutónium, stb.) került a környezetbe, amelyet a szél óriási területen szórt szét, a keletkezett környezeti, anyagi és erkölcsi kár rendkívül nagy volt. A baleset utáni hetekben több tíz ember halt meg, akik az üzemtetők és baleset elhárításában résztvevők közül kerültek ki, illetve további több ezer esetben várható a beleset következtében rákos megbetegedés. A baleset tanulságaként új biztonsági filozófiákat vezettek be, a tervezés során szigorú kritériumokat fogalmaztak meg, továbbá szigorították az üzemeltetők képzésével kapcsolatos követelményeket. [ASZÓDI A.., 2006] Szintén nagy jelentőséggel bírt a március 11-én, Fukushimában (Japán) történt baleset. Egy hatalmas erejű földrengés hatására minden érintett telephelyen az automatika leállította a reaktorokat, rövid időn belül azonban a földrengés okozta károk miatt összeomlott a villamosenergia-rendszer. Ennek pótlására üzemzavari dízelgenerátorok léptek működésbe. A Fukushima Daiichi telephelyen a földrengést követő cunami mind a vízkivételi művet, mind a dízelgenerátorokat megsemmisítette, így egy igen súlyos, tervezési alapon túli baleset következett be. Az elégtelen hűtés következtében a fűtőelemek szárazon maradtak, megsérültek és nagy mennyiségű hidrogén keletkezett, melynek lefúvatása mellett döntöttek: a hidrogén oxigénnel reakcióba lépve az 1-es és 3-as 3
4 blokkban berobbant, a 3-as blokkból egy közös szellőzőn keresztül a 4-es blokk épületébe jutott, ahol ugyancsak robbanás történt. A hibás hidrogénkezelési mód tehát jelentősen megnövelte a környezetbe kikerülő radioaktív anyagok mennyiségét, és megnehezítette a balesetelhárítást. A balesetnek nem volt közvetlen halálos áldozata, a hosszú távú kockázatokat is sikerült elkerülni a gyors kitelepítéssel és az élelmiszerek fogyasztásának korlátozásával. [ASZÓDI A., 2012] A baleset tanulságaként a világ számos nukleáris létesítményében biztonsági felülvizsgálatokat végeztek, azok kiértékelése alapján a szükséges beavatkozásokat megteszik. Környezeti hatások A nukleáris villamosenergia-termelés teljes folyamatát tekintve számos helyen számolhatunk káros környezeti hatásokkal: a tüzelőanyag, illetve üzemanyag kitermelése, feldolgozása, szállítása, illetve annak erőművi felhasználása során. Jelen dolgozatban az utóbbi esetet vizsgálom. A fosszilis tüzelőanyagú erőművekkel ellentétben az atomerőművek széndioxid, kén-dioxid és nitrogén-oxid kibocsátása elhanyagolható, így nem járul hozzá a globális felmelegedéshez, továbbá a savas esők kialakulásához. A jelentősebb problémát ezen létesítményeknél a semmilyen érzékszervünkkel sem detektálható radioaktív sugárzás okozza. Az erőművek tervezése során rendkívül nagy figyelmet kell fordítani a sugárzó anyagok környezetbe kerülésének megakadályozására, ezt szolgálják a mérnöki gátak (üzemanyag pasztilla, pálca burkolata, primer kör, konténment) és a biztonsági alapelvek (hibás megelőzése, kezelése, méretezési balesetek kezelése, súlyos balesetek kezelése, telephelyen kívüli következmények csökkentése). [ASZÓDI A., 2012] A kibocsátás mértékét szigorú hatósági korlátok alatt kell tartani, amely nem jelent veszélyt sem a lakosságra, sem a dolgozókra. Megkülönböztethetünk gáznemű, folyékony és szilárd kibocsátást. A gáz halmazállapotú radioaktív anyagok, többszörös szűrést követően, a kéményen keresztül távoznak. Ezek az anyagok tipikusan nemesgázok (kripton, xenon), aeroszolok, jód-izotópok. Folyékony kibocsátások igen kis mennyiségben történnek, jellemzően trícium, stroncium, illetve korróziós termékek formájában. [CSOM GY., 2012] Az Európai Unió atomerőműveiből 1995 és 1999 között a környezetbe bocsátott radioaktív nemezgázok, aeroszolok, és egyéb radioaktív izotópok átlagos fajlagos aktivitását az alábbi táblázat mutatja nyomottvizes (PWR) és forralóvizes (BWR) reaktorok esetében: 4
5 nemesgázok aeroszolok egyéb PWR 0,559 kbq kbq 6 1, ,1424 kbq BWR 2,043 kbq kbq 4 2, ,5534 kbq 1. táblázat - Forrás: Kerntechnik 74 (2009) 5-6 Látható, hogy a forralóvizes reaktorok esetén a kibocsátás a nyomottvizes típusoknál mérhető értékek többszöröse, de akár több nagyságrenddel is nagyobb lehet, mely elsősorban a szekunder kör hiányával magyarázható. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezen értékek mindkét esetben jóval alatta maradnak a hatósági korlátnak, egészségügyi kockázatot nem jelentenek. Egy átlagos európai lakost évente 2,4 msv természetes sugárterhelés éri, szemben a nukleáris ipar kibocsátásaiból eredő évi 0,0002 msv dózissal. [CSOM GY., 2012] A szilárd halmazállapotú radioaktív anyagok elsősorban a kiégett fűtőelemekből és a felaktiválódott szerkezeti elemekből (nagy aktivitású hulladékok), és az üzemeltetés, karbantartás során szennyeződött anyagokból (kis aktivitású, például köpenyek, kesztyűk, stb.) származik. Ezek kezelésére több alternatíva létezik. A hagyományos, ma is a legtöbb helyen alkalmazott, elavult módszer a kiégett fűtőelemek hulladékként való kezelése: először éveken át pihentetik, míg a rövid felezési idejű izotópok lebomlanak, és a jelentős hőfelszabadulás alábbhagy (aktív hűtést igényel), majd további évtizedeken át tárolják passzív hűtéssel, ezután feldolgozás és kondicionálás után, geológiai formációkban helyezik el véglegesen. [CSOM GY., 2012] A radioaktív anyagok mélységi elhelyezésével kapcsolatos aggályok és a jelenleg gazdaságosan kitermelhető uránkészletek, a jelenlegi felhasználás melletti, körülbelül évre elegendő volta miatt új technológiák kifejlesztése vált szükségessé. A nukleáris energetika jövője Az atomenergia-ipar tehát nehézségekkel küzd részben a balesetekkel, ill. a nukleáris hulladékkal kapcsolatos aggodalmak miatt [YIM, 2006], ugyanakkor növekvő érdeklődés mutatkozik a nukleáris energia iránt világszerte, elsősorban a globális felmelegedés, valamint az energiaellátás biztonságával kapcsolatos aggályok miatt. [MARCUS, 2008] A nukleáris ipar elsődleges kutatási irányvonalai a teljesítmény növelésére, valamint a működési, ill. termelési költségek 5
6 csökkentésére irányulnak. Az egyik nemzetközi kutatási kezdeményezés a negyedik generációs reaktorok fejlesztését tűzi ki célul, amelyeknek legfőbb jellemzői között szerepel a gazdaságosság mellett a biztonság és megbízhatóság növelése, valamint a keletkező hulladék minimalizálása, továbbá a proliferációs ellenállás (azaz a katonai célokra történő felhasználás lehetőségének akadályozása). A nemzetközi állami szervezetek elismerik továbbá a nukleáris hulladék tárolásának nehézségeit, és erre vonatkozóan létrehozták az Advanced Fuel Cycle Initiatives (AFCI) elnevezésű kezdeményezést, amely az üzemanyagciklus átgondolását, új típusú üzemanyagciklus kifejlesztését tűzte ki célul, megvizsgálva a nukleáris hulladék újrahasznosításának, ill. ártalmatlanításának lehetőségeit a transzmutáció révén. [YIM, 2006] A IV. generációs atomreaktorok fejlesztésének jelenlegi irányvonalai ABU- KHADER [2009] és CSOM GY. [2005] összefoglaló tanulmányai alapján az alábbiak: 1. Gázhűtésű gyorsreaktor (GFR): Gyorsneutron-spektrumú, héliumhűtésű, zárt üzemanyagciklusú reaktor, magas kilépési hűtőközeg-hőmérséklettel, így közvetlen ciklusú, gázturbinás rendszer kapcsolható hozzá, ezáltal magas villamos-energiatermelési hatásfok érhető el, továbbá hidrogéntermelésre is alkalmassá válik. 2. Ólomhűtésű gyorsreaktor (LFR): Gyorsneutron spektrumú és zárt üzemanyagciklusú reaktor, villamosenergia-termelésen túl aktinidák transzmutációjára is alkalmas. 3. Sóolvadékos reaktor (MSR): Az urán- és/vagy plutónium-fluoridot tartalmazó olvadt sókeverék szolgál üzemanyagként és hűtőközegként egyaránt. 4. Nátrium-hűtésű gyorsreaktor (SFR): Gyorsneutron spektrumú és zárt üzemanyagciklusú reaktor, villamosenergia-termelésen túl aktinidák (elsősorban plutónium) kezelésére és hasznosítására alkalmas. 5. Szuperkritikus vízhűtésű reaktor (SCWR): Két opció lehetséges: termikusneutron-spektrumú, nyitott üzemanyagciklus, illetve gyorsneutron spektrumú és zárt üzemanyagciklus teljes aktinidarecirkulációval. 6. Nagyon magas hőmérsékletű reaktor (VHTR): Termikusneutron-spektrumú, nyitott üzemanyagciklusú rendszer, melyet villamosenergia-termelés mellett magas hőmérsékletű folyamathő előállítására szánnak. 6
7 A nukleáris hulladék kezelése kulcsfontosságú szerepet játszik az atomenergia-iparban; az erre vonatkozó stratégia a hulladék hosszú távú kezelésére irányuló lehetőségeket vizsgálja, amely magában foglalja az ártalmatlanítást, illetve a hulladék kevésbé veszélyes formába történő átalakítását. A transzmutáció során, amely a hulladék hosszú távú kezelésének következő lehetséges módja, a hulladékot neutron besugárzással kevésbé ártalmas anyaggá (rövid felezési idejűvé, esetleg stabillá) alakítják, így csökken a mennyisége, továbbá az elhelyezés, tárolás könnyebbé válik. [CSOM GY., 2012] ABU-KHADER [2009] munkájában rámutat, hogy a hulladék űrbe történő juttatása gazdasági szempontból nem megoldható módja a hulladék megsemmisítésének. Összefoglalás A világ egyre növekvő energiafelhasználásának kiszolgálásában jelenleg nem nélkülözhető a nukleáris energia, illetve a jelenlegi trend alapján nem is várható annak visszaszorulása. A japán baleset hatására ugyan néhány ország ideiglenesen vagy véglegesen felhagyott az atomenergia hasznosításával, azonban a legtöbb továbbra is kitart mellette, illetve megvalósítja új reaktorok építését. A nukleáris energia fenntarthatósága függ azon kutatási irányvonalak fejlődésétől, amelyek a nukleáris hulladék hosszú távú radiotoxicitásának kezelését meg tudják valósítani. A gyorsreaktorok játszhatnak elsődleges szerepet a radioaktív hulladék transzmutálásának, valamint az innovatív erőműkoncepciók megvalósításában, ill. az üzemanyag-ciklus korszerűsítésének folyamatában. 7
8 Irodalomjegyzék [1] BIHARI P. (1998): Energetika II. Kézirat. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Budapest [2] CSOM GY. (1997): Atomerűművek üzemtana. I. kötet. Műegyetemi kiadó [3] ASZÓDI A. (2006): "A csernobili atomerőmű balesetének lefolyása és következményei, helyszíni tapasztalatok". ETE Senior Klub, Budapest. URL: _Csernobil_ _web.pdf [4] RAUSCH P. (2009): A nukleáris energiatermelés helyzete és szerepe a jelenkori társadalomban. Eötvös Loránd Tudományegyetem. Budapest [5] KOVÁCS A. (2010): Kommunikáció a társadalommal, mint atomenergia- fogyasztóval. Pécsi tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar. Pécs [6] BALÁZS D. (2011): Az obnyinszki atomerőmű. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Budapest. [7] CSOM GY. (2005): Nemzetközi összefogás a 21. század atomenergetikájáért. Budapesti Műszaki Egyetem, egyetemi jegyzet. URL: nntarthato/2007_2008_tavasz/iv_generacio_drcsomgyula.pdf [8] SZŐNYI Z. (2005): A nukleárisenergia-termelés helyzete és jövője. In. Polgári Szemle november 1. évfolyam, 10. szám [9] MAZEN M. ABU-KHADER (2008): Recent advances in nuclear power: A review. In. Progress in Nuclear Energy 51 (2009) [10] GAIL H. MARCUS (2008): Innovative Nuclear Energy Systems and the Future of Nuclear Power In. Progress in Nuclear Energy 50 (2008) [11] MAN-SUNG YIM (2006): Nuclear nonproliferation and the future expansion of nuclear power In. Progress in Nuclear Energy 48 (2006) [12] ASZÓDI A., CSOM GY. (2012): Atomenergia és fenntartható fejlődés. Előadás. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Budapest. URL: [13] ASZÓDI A. (2012): A fukusimai atomerőmű balesete egy év távlatából. URL: apan/aszodi_boros_fukusima_1_eve.pdf [14] SÜKÖSD CS., FEHÉR S. (2011): Mag- és neutronfizika. Előadás. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Budapest. URL: izika_anyagok.html [15] CSOM GY., ASZÓDI A. (2011): Atomenergetikai alapismeretek. Előadás. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Budapest. 8
Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés
Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés Lajos Máté lajos.mate@osski.hu OSSKI Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam 2016. október 13. Országos Közegészségügyi Központ (OKK) Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi
RészletesebbenMi történt a Fukushimában? A baleset lefolyása
Mi történt a Fukushimában? A baleset lefolyása Dr. Petőfi Gábor főosztályvezető-helyettes Országos Atomenergia Hivatal XXXVI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam 2011. május 3-5., Hajdúszoboszló www.oah.hu
RészletesebbenAz atomoktól a csillagokig: Az energiaellátás és az atomenergia. Kiss Ádám február 26.
Az atomoktól a csillagokig: Az energiaellátás és az atomenergia Kiss Ádám 2009. február 26. Miért van szükség az energiára? Energia nélkül a társadalmak nem működnek: a bonyolult kapcsolatrendszer fenntartásához
RészletesebbenIV. generációs reaktorok kutatása. Czifrus Szabolcs BME NTI
IV. generációs reaktorok kutatása Czifrus Szabolcs BME NTI Az atomenergia jelenlegi helyzete a világon 435 atomerőmű működik (2015. február) 31 ország, összesen 375 000 MWe kapacitás 70 reaktort építenek
RészletesebbenNemzeti Nukleáris Kutatási Program
Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont Nemzeti Nukleáris Kutatási Program 2014-2018 Horváth Ákos Főigazgató, MTA EK foigazgato@energia.mta.hu Előzmények 2010. Elkészül a hazai nukleáris
RészletesebbenA szabályozott láncreakció PETRÓ MÁTÉ 12.C
A szabályozott láncreakció PETRÓ MÁTÉ 12.C Rövid vázlat: Történelmi áttekintés Az atomreaktor felépítése és működése Reaktortípusok Érdekességek: biztonság a világ atomenergia termelése Csernobil Kezdetek
RészletesebbenNukleáris energetika. Kérdések 2015 tavaszi félév
Nukleáris energetika. Kérdések 2015 tavaszi félév 1. Előadás: Alapismeretek energetikából, nukleáris fizikából NE-1.1. Soroljon fel energia mennyiségeket tartalmazó összefüggéseket a mechanikából, a hőtanból,
RészletesebbenA nukleáris energia szerepe a jövő biztonságos energiaellátásában
Ortvay-előadás A nukleáris energia szerepe a jövő biztonságos energiaellátásában Kiss Ádám Atomfizikai Tanszék 2011. május 5. Mi a jövője az atomenergiának? A válaszhoz elemeznünk kell: Az energiaellátás
RészletesebbenMaghasadás Szabályozatlan- és szabályozott láncreakció Atombomba és a hidrogénbomba
Maghasadás Szabályozatlan- és szabályozott láncreakció Atombomba és a hidrogénbomba Felfedezése 1934 Fermi: transzurán izotóp előállítása neutron belövellésével 1938 Fermi: fizikai Nobel-díj 1938 Hahn:
RészletesebbenAtomenergetikai alapismeretek
Atomenergetikai alapismeretek 7. előadás: Atomreaktorok, atomerőművek Prof. Dr. Aszódi Attila Egyetemi tanár, BME Nukleáris Technikai Intézet Budapest, 2019. március 26. https://kahoot.it/ az előző órai
RészletesebbenKriszton Lívia Környezettudomány szakos hallgató Csorba Ottó Mérnök oktató, ELTE Atomfizikai Tanszék Január 15.
Készítette: Témavezető: Kriszton Lívia Környezettudomány szakos hallgató Csorba Ottó Mérnök oktató, ELTE Atomfizikai Tanszék 2013. Január 15. 1. Bevezetés, célkitűzés 2. Atomerőművek 3. Csernobil A katasztrófa
RészletesebbenHarmadik generációs atomerőművek és Paks 2
Harmadik generációs atomerőművek és Paks 2 Prof. Dr. Aszódi Attila A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár, ME / PTNM Egyetemi tanár, BME NTI aszodiattila.blog.hu Wigner 115
RészletesebbenA Nukleáris Technikai Intézet és az atomenergetikai
A Nukleáris Technikai Intézet és az atomenergetikai képzések Budapest, 2012. április 24. A BME NTI Atomtörvény adta országos oktatási feladatok Az intézet két tanszékből áll: Nukleáris Technika Tanszék
RészletesebbenKészítette: Sánta Kata Budapest, május 1.
A KIÉGETT FŰTŐELEMEK TRANSZMUTÁCIÓJA, SZUBKRITIKUS RENDSZEREK Készítette: Sánta Kata Budapest, 2012. május 1. Bevezetés Köztudott, hogy a világ energiaigénye a gazdasági fejlődés velejárójaként - évről
RészletesebbenDr. Berta Miklós egyetemi adjunktus Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék
Dr. Berta Miklós egyetemi adjunktus Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék Egy fizikai rendszer energiája alatt értjük azt a képességet, hogy ez a rendszer munkát képes végezni egy másik fizikai
RészletesebbenNukleáris energiatermelés
Nukleáris energiatermelés Nukleáris balesetek IAEA (International Atomic Energy Agency) =NAÜ (nemzetközi Atomenergia Ügynökség) Nemzetközi nukleáris esemény skála, 1990 Nemzetközi nukleáris esemény skála
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN
1 SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2003-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenAtomenergia a 21. században
Atomenergia a 21. században 1 21. század a jelen Mi történik az atomenergiával a 21. század elején? Meglévő erőművek üzemidő-hosszabbítása 3. generációs erőművek fejlesztése, ilyenek már épülnek is 4.
RészletesebbenKörnyezetbarát elektromos energia az atomerőműből. Pécsi Zsolt Paks, november 24.
Környezetbarát elektromos energia az atomerőműből Pécsi Zsolt Paks, 2011. november 24. Jövőképünk, környezetpolitikánk A Paksi Atomerőmű az elkövetkezendő évekre célul tűzte ki, hogy az erőműben a nukleáris
RészletesebbenA Nukleáris Technikai Intézet és az atomenergetikai képzések
A Nukleáris Technikai Intézet és az atomenergetikai képzések Prof. Dr. Aszódi Attila egyetemi tanár, BME Nukleáris Technikai Intézet A Atomtörvény adta országos oktatási feladatok Az intézet két tanszékből
RészletesebbenATOMENERGETIKA ÉS NUKLEÁRIS TECHNOLÓGIA
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Írta: PÁTZAY GYÖRGY Lektorálta: ELTER ENIKŐ ATOMENERGETIKA ÉS NUKLEÁRIS TECHNOLÓGIA
RészletesebbenAtomerőművek biztonsága
Mit is jelent a biztonság? A biztonság szót nagyon gyakran használjuk a köznapi életben is. Hogy mit is értünk alatta általánosságban, illetve technikai rendszerek esetén, azt a következő magyarázat szerint
RészletesebbenAktuális kutatási trendek a villamos energetikában
Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Prof. Dr. Krómer István 1 Tartalom - Bevezető megjegyzések - Általános tendenciák - Fő fejlesztési területek villamos energia termelés megújuló energiaforrások
RészletesebbenA radioaktív hulladékok kezelésének kérdései
A radioaktív hulladékok kezelésének kérdései Az RHK Kft. programjai DR. KEREKI FERENC ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ RADIOAKTÍV HULLADÉKOKAT KEZELŐ KFT. Feladat Az Atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. Tv. határozza
RészletesebbenA paksi atomerőmű. Készítette: Szanyi Zoltán RJQ7J0
A paksi atomerőmű Készítette: Szanyi Zoltán RJQ7J0 Történelmi áttekintés 1896 Rádióaktivitás felfedezése 1932 Neutron felfedezése magátalakulás vizsgálata 1934 Fermi mesterséges transzurán izotópot hozott
RészletesebbenEnergiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia
Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia Mi a jövő? Atom vagy zöld? Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi docens BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikai Szakkollégium, 2004. november 11.
Részletesebben7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra
Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát
RészletesebbenBiztonság, tapasztalatok, tanulságok. Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE
Biztonság, tapasztalatok, tanulságok Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE European Spallation Source (Lund): biztonsági követelmények 5 MW gyorsitó
RészletesebbenAtomerőművek. Záróvizsga tételek
Energetikai mérnök BSc képzés - Atomenergetika szakirány Atomerőművek Záróvizsga tételek 1. (AE) Mely reaktortípusok tartoznak a III. generációs reaktorok közé? Ismertesse az EPR fő jellemzőit, berendezéseit!
RészletesebbenHagyományos és modern energiaforrások
Hagyományos és modern energiaforrások Életünket rendkívül kényelmessé teszi, hogy a környezetünkben kiépített, elektromos vezetékekből álló hálózatok segítségével nagyon könnyen és szinte mindenhol hozzáférhetünk
RészletesebbenALLEGRO: gázhűtésű gyorsreaktor Közép-Európában. Czifrus Szabolcs BME Nukleáris Technikai Intézet
ALLEGRO: gázhűtésű gyorsreaktor Közép-Európában Czifrus Szabolcs BME Nukleáris Technikai Intézet A nukleáris energiatermelés fő problémái Fenntarthatóság Radioaktív hulladékok és kiégett üzemanyag kérdése
RészletesebbenAz atommagtól a konnektorig
Az atommagtól a konnektorig (Az atomenergetika alapjai) Dr. Aszódi Attila, Boros Ildikó BME Nukleáris Technikai Intézet Pázmándi Tamás KFKI Atomenergia Kutatóintézet Szervező: 1 Az atom felépítése kb.
RészletesebbenOrosz atomenergia technológia a tudomány és a versenyképesség szolgálatában
Orosz atomenergia technológia a tudomány és a versenyképesség szolgálatában Vitassuk meg a jövőnket konferencia Hárfás Zsolt Atomenergia Info szakértője Balatonalmádi, 2015. június 18. Új atomerőmű építések
RészletesebbenA hazai nukleáris kapacitás hosszú távú biztosítása
A hazai nukleáris kapacitás hosszú távú biztosítása Dr. Trampus Péter trampusp@trampus.axelero.net Linde Hegesztési Szimpózium Budapest, 2014. október 15. Tartalom Bevezetés Bővítés igény gazdaságosság
RészletesebbenALLEGRO: Gázhűtésű gyorsreaktor Közép-Európában
ALLEGRO: Gázhűtésű gyorsreaktor Közép-Európában 2013. október 3-án rendezte meg az Energetikai Szakkollégium a Jendrassik György emlékfélévének második előadását, melynek címe ALLEGRO: Gázhűtésű gyorsreaktor
RészletesebbenDr Zellei Gábor (szerk.) Nukleárisbaleset-elhárítási fogalmak, kategóriák
Dr Zellei Gábor (szerk.) Nukleárisbaleset-elhárítási fogalmak, kategóriák A nukleáris balesetekkel kapcsolatos tervezési kérdésekben, a különböző híradásokban hallható balesetek megítélésében, a veszélyhelyzeti
RészletesebbenEnergetikai mérnökasszisztens Mérnökasszisztens
A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenA környezetgazdálkodás alapjai. III. évf. Földrajz BSC. Ballabás Gábor
A környezetgazdálkodás alapjai III. évf. Földrajz BSC. 3. óra Energiagazdálkodás a nukleáris és a fosszilis energiahordozók környezeti hatásai Ballabás Gábor Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék bagi@ludens.elte.hu
RészletesebbenRadioaktív hulladékok osztályozása (javaslat a szabályozás fejlesztésére)
Radioaktív hulladékok osztályozása (javaslat a szabályozás fejlesztésére) Sebestyén Zsolt Nukleáris biztonsági felügyelő 1 Tartalom 1. Feladat forrása 2. VLLW kategória indokoltsága 3. Az osztályozás hazai
RészletesebbenA Célzott Biztonsági Felülvizsgálat (CBF) intézkedési tervének aktuális helyzete
A Célzott Biztonsági Felülvizsgálat (CBF) intézkedési tervének aktuális helyzete XII. MNT Nukleáris Technikai Szimpózium, 2013. dec. 5-6. Vilimi András 71 A paksi atomerőmű látképe 500 MW 500 MW 500 MW
RészletesebbenA HINKLEY POINT C ATOMERŐMŰ GAZDASÁGI VIZSGÁLATA A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ADATOK ALAPJÁN
A HINKLEY POINT C ATOMERŐMŰ GAZDASÁGI VIZSGÁLATA A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ADATOK ALAPJÁN Putti Krisztián, Tóth Zsófia Energetikai mérnök BSc hallgatók putti.krisztian@eszk.rog, toth.zsofia@eszk.org Tehetséges
RészletesebbenEnergia, kockázat, kommunikáció 7. előadás: Kommunikáció nukleáris veszélyhelyzetben
Energia, kockázat, kommunikáció 7. előadás: Kommunikáció nukleáris veszélyhelyzetben Boros Ildikó Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Atomerőművi kríziskommunikáció
RészletesebbenEnergetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába
Energetikai gazdaságtan Bevezetés az energetikába Az energetika feladata Biztosítani az energiaigények kielégítését környezetbarát, gazdaságos, biztonságos módon. Egy szóval: fenntarthatóan Mit jelent
RészletesebbenFukusima: mi történt és mi várható? Kulacsy Katalin MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet
Fukusima: mi történt és mi várható? Kulacsy Katalin MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet Áldozatok és áldozatkészek A cunami tízezerszám szedett áldozatokat. 185 000 kitelepített él tábori körülmények között.
RészletesebbenSzéndioxid-többlet és atomenergia nélkül
Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Javaslat a készülő energiapolitikai stratégiához Domina Kristóf 2007 A Paksi Atomerőmű jelentette kockázatok, illetve az általa okozott károk negyven éves szovjet
RészletesebbenA Képes Géza Általános Iskola 7. és 8. osztályos tanulói rendhagyó fizika órán meglátogatták a Paksi Atomerőmű interaktív kamionját
A Képes Géza Általános Iskola 7. és 8. osztályos tanulói rendhagyó fizika órán meglátogatták a Paksi Atomerőmű interaktív kamionját Dr. Kemenes László az atomerőmű szakemberének tájékoztatója alapján választ
RészletesebbenA fenntartható energetika kérdései
A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.
RészletesebbenAz Energia[Forradalom] Magyarországon
Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről
RészletesebbenPaks déli részén a 6-os számú főút és a Duna között. Ennek oka: Az atomerőmű működéséhez nagy mennyiségű víz szükséges, amit a Dunából vesznek.
www.atomeromu.hu Paks déli részén a 6-os számú főút és a Duna között Ennek oka: Az atomerőmű működéséhez nagy mennyiségű víz szükséges, amit a Dunából vesznek. Az urán 235-ös izotópját lassú neutronok
RészletesebbenCsernobili látogatás 2017
Csernobili látogatás 2017 A nukleáris technika múltja, jelene, jövője? Radnóti Katalin rad8012@helka.iif.hu http://members.iif.hu/rad8012/ Érintendő témakörök Főbb reaktortípusok A csernobili baleset lefolyása
RészletesebbenMaghasadás, láncreakció, magfúzió
Maghasadás, láncreakció, magfúzió Maghasadás 1938-ban hoztak létre először maghasadást úgy, hogy urán atommagokat bombáztak neutronokkal. Ekkor az urán két közepes méretű atommagra bomlott el, és újabb
RészletesebbenAz atomenergia jelenlegi szerepe. A 3+ generációs atomerőművek nukleáris biztonsági és környezeti aspektusai. Prof. Dr.
A 3+ generációs atomerőművek nukleáris biztonsági és környezeti aspektusai Prof. Dr. Aszódi Attila Egyetemi tanár, BME NTI 62. Országos Fizikatanári Ankét Debrecen, 2019. március 14. Az atomenergia jelenlegi
RészletesebbenCsernobili látogatás 2017
Csernobili látogatás 2017 A nukleáris technika múltja, jelene, jövője? Radnóti Katalin rad8012@helka.iif.hu http://members.iif.hu/rad8012/ Érintendő témakörök Főbb reaktortípusok A csernobili baleset lefolyása
RészletesebbenNukleáris alapú villamosenergiatermelés
Nukleáris alapú villamosenergiatermelés jelene és jövője Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Villamosenergia-ellátás Magyarországon
RészletesebbenA paksi kapacitás-fenntartási projekt bemutatása
A paksi kapacitás-fenntartási projekt bemutatása Budapest, 2014.12.08. Horváth Miklós MVM Paks II. Zrt. Törzskari Igazgató Tartalom I. Előzmények II. Háttér III. Legfontosabb aktualitások IV. Hosszú távú
RészletesebbenNukleáris energetika
Nukleáris energetika Czibolya László a Magyar főtikára A Kárpát-medence magyar energetikusainak 16. találkozója Budapest, 2012. október 4. Témakörök Az ről Az energia ellátás fenntarthatósága Termelés
RészletesebbenQuo vadis nukleáris energetika
Quo vadis nukleáris energetika Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem Győr Az előadás vázlata Energiaéhség Energiaforrások Maghasadás és magfúzió Nukleáris energetika Atomerőmű működése
RészletesebbenNUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ SUGÁRVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK KORSZERŰSÍTÉSE
NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ SUGÁRVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK KORSZERŰSÍTÉSE Sebestyén Zsolt, Laczkó Balázs, Ötvös Nándor, Petőfi Gábor, Tomka Péter Országos Atomenergia Hivatal Hajdúszoboszló, 2017.04.26.
RészletesebbenAtomreaktorok. Készítette: Hanusovszky Lívia
Atomreaktorok Készítette: Hanusovszky Lívia Tartalom Történeti áttekintés - reaktor generációk Az atomenergia jelenlegi szerepe Reaktor típusok Egzotikus reaktorok 1. Első generációs reaktorok Az 1970-es
RészletesebbenVélemény a Mohi Atomerőmű harmadik és negyedik blokkja megépítésével kapcsolatos előzetes környezeti tanulmányról
Vélemény a Mohi Atomerőmű harmadik és negyedik blokkja megépítésével kapcsolatos előzetes környezeti tanulmányról Készítette: Perger András 2009. május 8. 2 A mohi atomerőmű harmadik és negyedik blokkjának
RészletesebbenMET 7. Energia műhely
MET 7. Energia műhely Atomenergetikai körkép Paks II. a kapacitás fenntartásáért Nagy Sándor vezérigazgató MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. 2012. december 13. Nemzeti Energia Stratégia 2030 1 Fő célok:
RészletesebbenSugár- és környezetvédelem. Környezetbiztonság
Sugár- és környezetvédelem Környezetbiztonság Sugárözönben élünk A Föld mindenkori élővilágának együtt kellett, és ma is együtt kell élnie azzal a természetes és mesterséges sugárzási környezettel, amelyet
RészletesebbenRADIOAKTÍV HULLADÉK; OSZTÁLYOZÁS, KEZELÉS ÉS ELHELYEZÉS. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)
SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 RADIOAKTÍV HULLADÉK; OSZTÁLYOZÁS, KEZELÉS ÉS ELHELYEZÉS (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat) Radioaktív hulladéknak tekinthető az a
Részletesebbentanév őszi félév. III. évf. geográfus/földrajz szak
Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2006-2007. tanév őszi félév III. évf. geográfus/földrajz szak Energiagazdálkodás Magyarországon Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Fő kihívások az EU és Magyarország
RészletesebbenEnergiapolitika Magyarországon
Energiapolitika Magyarországon Dr. Aradszki András államtitkár Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Zugló, 2016. június 9. Nemzeti Energiastratégia Célok Ellátásbiztonság Fenntarthatóság Versenyképesség
RészletesebbenNagy aktivitású kutatás
B AF Nagy aktivitású kutatás Milyen hulladék elhelyezését kell megoldani? Az atomenergia alkalmazásának legismertebb és legjelentősebb területe a villamosenergia-termelés. A négy, egyenként 500 MW névleges
RészletesebbenÖsszeállította: Éger Ákos, Magyar Természetvédők Szövetsége, Iryna Holovko, NECU Ukrán Nemzeti Ökológiai Központ
Nukleáris reaktorok élettartam hosszabbítása Ukrajnában. A szomszédoknak nincs beleszólása? Az Espooi egyezmény alkalmazása Ukrajnában a Nukleáris reaktorok élettartam hosszabbítása során Összeállította:
RészletesebbenCsernobil leckéje (Csernobil 30)
(Csernobil 30) Dr. Sükösd Csaba c. egyetemi tanár 1 Miről lesz szó? Néhány (reaktor)fizikai jelenség, ami a megértéshez kell A csernobili erőmű néhány sajátossága A baleset lefolyása A baleset következményei
RészletesebbenGyorsreaktorok szerepe az atomenergetika fenntarthatóságában
Gyorsreaktorok szerepe az atomenergetika fenntarthatóságában Szieberth Máté Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem () Nukleáris Technikai Intézet () MTA Sugár- és Környezetfizikai Albizottság tudományos
RészletesebbenRadioaktív hulladékok és besorolásuk
Radioaktív hulladékok és besorolásuk Radioaktív hulladéknak azokat a radioaktivitást tartalmazó anyagokat tekintjük, amelyek további felhasználásra már nem alkalmasak, illetve amelyek felhasználójának,
RészletesebbenEnergetikai trendek, klímaváltozás, támogatás
S Energetikai trendek, klímaváltozás, támogatás Dr. Gács Iván BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Szakkollégium, 2005.
RészletesebbenEnergiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök
Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök TARTALOM Energia hordozók, energia nyerés (rendelkezésre állás, várható trendek) Energia termelés
RészletesebbenA VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.
A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai
Részletesebben235 U atommag hasadása
BME Oktatóreaktor 235 U atommag hasadása szabályozott láncreakció hasadási termékek: pl. I, Cs, Ba, Ce, Sr, La, Ru, Zr, Mo, stb. izotópok több mint 270 hasadási termék, A=72 és A=161 között keletkezik
RészletesebbenMiért van szükség új erőművekre? Az erőmű építtetője. Új erőmű a régi üzemi területen. Miért Csepelre esett a választás?
Csepel III Erőmű 2 Miért van szükség új erőművekre? A technikai fejlődés folyamatosan szükségessé teszi az erőműpark megújítását. Megbízható, magas hatásfokú, környezetbarát erőműpark tudja biztosítani
RészletesebbenATOMERÔMÛVI HULLADÉKOK KEZELÉSE 1. RÉSZ Fábián Margit MTA Energiatudományi Kutatóközpont
ATOMERÔMÛVI HULLADÉKOK KEZELÉSE 1. RÉSZ Fábián Margit MTA Energiatudományi Kutatóközpont Az atomenergia-termelés jelenleg két fontos kérdést vet fel, amelyekre pozitív választ kell találni: az egyik a
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE
SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2012-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenErőművi technológiák összehasonlítása
Erőművi technológiák összehasonlítása Dr. Kádár Péter peter.kadar@t-online.hu 1 Vázlat Összehasonlítási szempontok - Hatásfok - Beruházási költség - Üzemanyag költség - CO2 kibocsátás - Hálózati hatások
RészletesebbenALTERNATÍVA-E AZ ATOMENERGIA
ALTERNATÍVA-E AZ ATOMENERGIA Kapin László Bevezetés Dolgozatomban az atomenergia jövőbeni felhasználásának lehetőségeit vizsgálom meg több szemszögből, elsősorban az atomenergiát támogatók és az azt ellenzők
RészletesebbenEnergia, kockázat, kommunikáció 6. előadás: Az atomenergia alkalmazásának speciális kommunikációja Csernobil Boros Ildikó Prof. Dr.
Energia, kockázat, kommunikáció 6. előadás: Az atomenergia alkalmazásának speciális kommunikációja Csernobil Boros Ildikó Prof. Dr. Aszódi Attila Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris
RészletesebbenA villamosenergia-termelés szerkezete és jövője
A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,
RészletesebbenA biomassza rövid története:
A biomassza A biomassza rövid története: A biomassza volt az emberiség leginkább használt energiaforrása egészen az ipari forradalomig. Még ma sem egyértelmű, hogy a növekvő jólét miatt indult be drámaian
RészletesebbenH/3883. számú. országgyűlési határozati javaslat. a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA H/3883. számú országgyűlési határozati javaslat a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról Előadó: Dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter
RészletesebbenRadioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma
Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás Tartalom bevezetés, alapfogalmak természetes háttérsugárzás mesterséges háttérsugárzás összefoglalás OSJER Bevezetés - a radiokémiai
RészletesebbenSAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója
SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2012. január 30. Baji Csaba a PA Zrt. Igazgatóságának elnöke az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója Hamvas István a PA Zrt. vezérigazgatója 1 2011. évi eredmények Eredményeink: - Terven felüli,
RészletesebbenMagyarországi nukleáris reaktorok
Tematika 1. Az atommagfizika elemei 2. Magsugárzások detektálása és detektorai 3. A nukleáris fizika története, a nukleáris energetika születése 4. Az atomreaktor 5. Reaktortípusok a felhasználás módja
RészletesebbenEgzotikus befektetés, hatalmas lehetőségekkel
Egzotikus befektetés, hatalmas lehetőségekkel 2011.04.12 13:59 Az urán- és az atomenergia szektor felé fordult a piacok figyelme a japán katasztrófát követően, mivel az iparági vállalatok részvényei jelentősen
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN. Dr. Bujtás Tibor
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN Dr. Bujtás Tibor 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2016-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak.
RészletesebbenTermészet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés
Természet és környezetvédelem Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Hulladék-kérdés Globális, regionális, lokális probléma A probléma árnyalása Mennyisége
RészletesebbenAz atomerőművek technikai fejlődése, és generációik
Az atomerőművek technikai fejlődése, és generációik Ó BUDAI EGYETEM ALBA REG I A M ŰSZAKI KAR G ARAI G ÉZA SZABADEGYETEM M ÁSO DI K ÉVFOLYAM 2015. O KTÓBER 7. DR. HABI L. T ÓT H M I HÁLY P ROF. E M E RI
RészletesebbenDr. Csom Gyula 4. ATOMERÕMÛVEK. Budapest 2004. június
Dr. Csom Gyula 4. ATOMERÕMÛVEK Budapest 2004. június E lõszó E z a kiadvány a Magyar Atomfórum Egyesület által közreadott sorozat része, amely a hazai villamosenergia-ellátás jövõjének kérdéseit vizsgálja.
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. A nagyfluxusú reaktor üzemeltetése a évben. {SWD(2013) 238 final}
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.7.3. COM(2013) 489 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A nagyfluxusú reaktor üzemeltetése a 2011. évben {SWD(2013) 238 final} HU HU A BIZOTTSÁG
RészletesebbenSugárvédelem nukleáris létesítményekben. Átfogó [fenntartó] SVK Osváth Szabolcs (OKK-OSSKI-LKSO)
Sugárvédelem nukleáris létesítményekben Átfogó [fenntartó] SVK Osváth Szabolcs (OKK-OSSKI-LKSO) Tartalom Ki mit nevez nukleárisnak? Hasadóanyagok Neutronos láncreakció, neutronsugárzás Felaktiválódás,
RészletesebbenNukleáris energetika
Nukleáris energetika Czibolya László a főtikára A Kárpát-medence magyar energetikusainak 16. találkozója Budapest, 2012. október 4. Témakörök Az ről Az energia ellátás fenntarthatósága Termelés és biztonság
RészletesebbenFukushimai atomkatasztrófa és annak hatása a nemzetközi energia politikára
Fukushimai atomkatasztrófa és annak hatása a nemzetközi energia politikára... Fejes István GUP9MS 2012.05.02. A Japánban 2011. március 11-én bekövetkezett rendkívüli erejű földrengés fontos infrastruktúrák
RészletesebbenSzabályozás. Alapkezelő: Országos Atomenergia Hivatal Befizetők: a hulladék termelők Felügyelet: Nemzeti Fejlesztési Miniszter
PURAM Dr. Kereki Ferenc Ügyvezető igazgató RHK Kft. Szabályozás Az Atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. Tv. határozza meg a feladatokat: 1. Radioaktív hulladékok elhelyezése 2. Kiégett fűtőelemek tárolása
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés
Éves energetikai szakreferensi jelentés Készítette: Terbete Consulting Kft. Bevezetés Magyarország - az Európai Uniós energiapolitikai törekvések mentén - komoly lépéseket tett az elmúlt évek során az
RészletesebbenFelkészülés a radioaktív hulladékok kezelésének hatósági ellenőrzésére
Országos Atomenergia Hivatal 1.22. sz. útmutató Felkészülés a radioaktív hulladékok kezelésének hatósági ellenőrzésére Verzió száma: 3. 2005. október Kiadta: Dr. Rónaky József, az OAH főigazgatója Budapest,
RészletesebbenRadioaktívhulladék-kezelés és újrafelhasználás: Francia lehetőségek, tapasztalatok, jövőbeni tervek
Radioaktívhulladék-kezelés és újrafelhasználás: Francia lehetőségek, tapasztalatok, jövőbeni tervek Az Energetikai Szakkollégium Bánki Donát emlékfélévének első előadására 2014. szeptember 18-án került
RészletesebbenA Paksi Atomerőmű 2009. évi biztonsági mutatói BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 6 A. NORMÁL ÜZEMMENET...
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 6 A. NORMÁL ÜZEMMENET... 6 A.I ÜZEMELTETÉS 6 A.I.1 NEM TERVEZETT KIESÉSEK 6 A.II ÁLLAPOT FENNTARTÁS 7 A.II.1 KARBANTARTÁS
Részletesebben